Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet 3794 Boldva, Mátyás király út 76.
Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali követelményeket tartalmazó dokumentum 2012. év
Tartalomjegyzék 1
Bevezetés ......................................................................................................................... 4
2
Vonatkozó jogszabályok .................................................................................................... 5
3
Kockázatkezelési elvek, módszerek ................................................................................... 5 3.1
A kockázatok kezelésére szolgáló folyamatok ............................................................ 5
3.2
A kockázati stratégia ................................................................................................... 8
3.2.1
Kockázatvállalási politika .................................................................................... 8
3.2.1.1
Kockázatkezelési alapelvek ........................................................................... 8
3.2.1.2
Általános kockázatkezelési célok ................................................................ 10
3.2.2
Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság .............................................. 11
3.2.3
Kockázati szerkezet ............................................................................................ 12
3.2.4
Kockázatkezelés szervezete ................................................................................ 14
3.2.5
Kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre .................................. 14
4
Javadalmazási politika...................................................................................................... 14
5
Szavatoló tőkével kapcsolatos információk ..................................................................... 19
6
A tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk ................................................................. 20 6.1
A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának elvei és stratégiája ........................ 20
6.2
Kockázati kategóriák tőkekövetelménye kitettségi osztályonként ............................ 22
6.3
Hitelezési és felhígulási kockázat .............................................................................. 22
6.3.1
Késedelemnek és a hitelminőség-romlásnak a belső szabályzatában való
megközelítése .................................................................................................................... 22 6.3.2
Az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és
felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek .......................... 24 6.3.3
A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezésikockázat-mérséklés
figyelembevétele előtti összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonkénti bontásban ................................................................................................. 26 6.3.4
A kitettségek földrajzi - legalább országonkénti - megoszlása kitettsége
osztályonként .................................................................................................................... 26 6.3.5
A kitettségek ügyfélkategória szerinti megoszlása kitettségi osztályonként ...... 27
6.3.6
A kitettségek hátralévő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi
osztályonként .................................................................................................................... 27 6.3.7
Késedelmes tételek és hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek
ügyfélkategória szerinti megoszlása................................................................................. 27 2
6.3.8
Az elszámolt és visszaírt értékvesztést, illetve képzett és felhasznált céltartalékot,
külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeget ................................. 28 6.3.9
A hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségeket – az elszámolt
értékvesztéssel, illetve képzett céltartalékkal csökkentve – földrajzi- legalább országonkénti- megoszlás szerinti bontásban .................................................................. 29 6.3.10 A hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek elszámolt értékvesztése, képzett céltartaléka ....................................................................................................................... 29 7
Sztenderd módszer ........................................................................................................... 29
8
Hitelezési kockázat-mérséklés ......................................................................................... 30 8.1
A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok főbb elveit és
pontjait, valamint azt, hogy ezen fedezetet milyen mértékig veszi igénybe. ....................... 30 8.2
A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elvei és
pontjai ................................................................................................................................... 30 8.3
Az elismert biztosítékok fő típusai ............................................................................ 33
8.4
A garanciát nyújtókat és kezességet vállalókat és azok hitelminősítési kategóriáját a
Hkr. 108. § (1) bekezdése szerinti bontásban, valamint a hitelderivatíva partnerek hitelminősítési kategóriái ..................................................................................................... 35 9
Kereskedési könyv ........................................................................................................... 36
10
Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók ............................................. 36 10.1
Kereskedési könyvben nem szereplő részvények .................................................. 36
10.2
Kereskedési könyvben nem szereplő pozíciók kamatkockázata............................ 37
11
Értékpapírosítás ................................................................................................................ 38
12
Partnerkockázatkezelés .................................................................................................... 38
13
Működési kockázat ........................................................................................................... 38
3
Bevezetés
1
A Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet (továbbiakban: Takarékszövetkezet) ezúton tesz eleget a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 137/A. §-ában, valamint a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről
szóló
234/2007
(IX.4.)
Korm.
rendeletben
megfogalmazott
kötelezettségének. A Hpt. szerint a hitelintézet a külön jogszabály szerinti nyilvánosságra hozatal követelményének teljesítése során a nem lényeges információt, valamint a védett vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. A törvény értelmében az olyan információ tekintendő lényegesnek, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét, védett
információnak,
amelynek
nyilvánosságra
hozatala
a
hitelintézet
versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti, bizalmas
információnak,
amelynek
tekintetében
a
hitelintézetet
titoktartási
kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. A fentiek értelmében a Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet nyilvánosságra hozatala:
kockázatkezelési elvekre, módszerekre,
a szavatoló tőkével kapcsolatos információkra,
a hitelintézet tőkemegfelelésével kapcsolatos információkra,
a kockázatkezelésre választott módszernek a törvényben meghatározott elemeire terjed ki.
A nyilvánosságra hozatali követelmény biztosítja, hogy a Takarékszövetkezet megfelelő tájékoztatást nyújt ügyfelei, leendő ügyfelei, a piac többi szereplője és a hatóságok számára kockázatkezelési stratégiájáról és biztosítja működésének átláthatóságát. A közzétett adatok a 2012. december 31-i állapotot tükrözik és az éves auditált jelentésen alapulnak, melyet a Takarékszövetkezet Közgyűlése 2013. április 29.-én hagyott jóvá.
4
2
Vonatkozó jogszabályok A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény (Hpt.), A számvitelről szóló 2000. évi C. Törvény (Sztv.) A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII.24.) Korm.rendelet (Hitkr.) A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) Korm. rendelet (Nyhkr.) A hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII.30.) Korm. rendelet (Hkr.) A hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről szóló 381/2007. (XII.23.) Korm. rendelet (Pkr.) A működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 200/2007. (VII.30.) Korm. rendelet (Mkr.) A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII.24.) Korm.rendelet (Kkr.) valamint a tárgyhoz kapcsolódó egyéb hatályos jogszabályok.
3
Kockázatkezelési elvek, módszerek
A kockázatok kezelésével a Takarékszövetkezet korlátozza a tőkéjére és eredményére nézve kedvezőtlen események hatását, a kockázati stratégia kialakításával és rendszeres felülvizsgálatával pedig meghatározza a kockázatkezelés szervezeti kereteit, elveit és módszereit, valamint a tevékenysége során vállalható kockázatok méreteit. Takarékszövetkezet a kockázatkezelési tevékenységét a jogszabályi követelményeknek és a felügyeleti elvárásoknak a figyelembevételével kidolgozott belső szabályozás szerint végzi.
3.1 A kockázatok kezelésére szolgáló folyamatok A
takarékszövetkezet
a
jogszabályban
szereplő
arányosság
elvének
alkalmazása
szempontjából kis intézménynek minősíti magát az alábbi tényezők miatt: 5
nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz, termékeit és szolgáltatásait alapvetően Magyarországon nyújtja, nem végez jelentős határon átnyúló szolgáltatást, viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A Hpt. 13/D § (1) bekezdés szerint a hitelintézet belső irányítási rendszerének, a Hpt. 76/K §. (2) bekezdése szerint a hitelintézet belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának, a Hpt. 145/A. § (5) bekezdése szerint a felügyeleti felülvizsgálatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. Tőketervezés - a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges
kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a
minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. A Takarékszövetkezet a lényegesség megítélésénél az alábbiakban felsorolt kockázatokat vizsgálja: Hitelezési kockázat – általánosságban annak a kockázata, hogy a hitelintézetnek egy szerződéses partnere felé kitettsége áll fenn, és a hitelintézetet veszteség éri a szerződéses partner nem szerződés szerinti teljesítése miatt; Ügyfélkockázat – a hitelezési kockázat legfőbb formája, annak a kockázata, hogy a hitelintézetet veszteség éri, mert vállalkozói, lakossági vagy egyéb ügyfelei a hitelintézet kockázatvállalását jelentő szerződéses fizetési kötelezettségeiket nem szerződésszerűen teljesítik; 6
Koncentrációs kockázat – az azonos jellemzőkkel bíró ügyfelekkel szemben felmerülő, különböző szerződéses kapcsolatokból fakadó kockázatok együtteséből ered; Országkockázat - olyan veszteség felmerülésének veszélyét jelenti, melyet az országban bekövetkező valamilyen, az adott ország (kormányzat) által kontrollálható a hitelező/befektető által nem kontrollálható esemény generál (gazdasági, politikai stb.); Reziduális (biztosítékok elfogadásából származó) kockázat – annak a kockázata, hogy a hitelintézet által alkalmazott, elismert hitelkockázat mérséklési technikák a vártnál kevésbé bizonyulnak hatékonynak; Devizaárfolyam kockázat – annak a kockázata, hogy a különböző devizákban lévő nyitott pozíciókból a hitelintézetet veszteség éri a devizaárfolyamok változása miatt; Kereskedési könyvi pozíciós kockázatok – a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókkal kapcsolatosan annak a kockázata, hogy az intézményt veszteség éri a piaci kamatlábak vagy a részvényárfolyamok változása kapcsán; Kereskedési könyvön kívüli kamatlábkockázat - azon jelenlegi, illetve jövőbeni kockázatokat jelenti, amelyek az intézmény jövedelmezőségére, tőkehelyzetére a piaci kamatlábak kedvezőtlen változása esetén hatnak; Működési kockázat – a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, a hitelintézet eredményét és szavatoló tőkéjét érintő veszteség kockázata; Likviditási kockázat - annak kockázata, hogy az intézmény nem képes kötelezettségeit időben teljesíteni, amikor a fizetés esedékessé válik; Irányítási kockázat – az irányítási kockázat a felelős belső irányítás megvalósulásának kockázatát jelenti; Stratégiai kockázat - a tőkét vagy a jövedelmezőséget érintő olyan kockázat, amely az üzleti környezet változásából vagy helytelen üzleti döntésekből, vagy az üzleti környezet változásának figyelmen kívül hagyásából származik. Reputációs kockázat - a tőkét vagy a jövedelmezőséget közvetve érintő olyan kockázat, amely a pénzügyi intézményről kialakult kedvezőtlen fogyasztói, üzletpartneri, részvényesi, befektetői vagy hatósági véleményből származik, és az
7
intézmény külső megítélésének a kívánatos szinttől való elmaradásában nyilvánul meg.
3.2. A kockázati stratégia A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban
bemutatja
a
Takarékszövetkezet
kockázatokkal
kapcsolatos
általános
irányvonalát. A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája az alábbi témakörökre terjed ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete A kockázati stratégiát a kockázatkezelő készíti el, és az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek.
3.2.1 Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja.
3.2.1.1 Kockázatkezelési alapelvek 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett. (Biztonságos működés elve) 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 8
3. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza a már kibocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében. (Együttműködés elve) 4.
A Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott szabályozásnál szigorúbb belső
előírásokat alkalmazhat, de ezeket – a Felügyelet és más külső személyek számáratranszparens módon kell beilleszteni szabályzataiba. Ha a Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott szabályozásnál megengedőbb belső előírásokat kíván alkalmazni, azt megfelelően alá kell tudni támasztani, és a Felügyelet, az OTIVA és más külső személyek számára meg kell tudni indokolnia, és transzparens, kiemelt, jól észrevehető módon kell beilleszteni szabályzataiba. 5. A Takarékszövetkezet a kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállalja. 6. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 7. A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. 8.
A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek
arányban kell állnia a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 9. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) 10. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére.
9
11. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati
típus
vonatkozásában
felméri
a
termék
kockázatait,
meghatározza
a
kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet 12. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: a. Kockázati
kitettségek
és
a
kitettségeket
mérséklő
tételek
azonosítása,
számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését d. Kockázatok alakulásának figyelése e. Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések 13. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 14. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken.
3.2.1.2 Általános kockázatkezelési célok A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a 10
Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázatainak vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára.A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a PSZÁF-nak, illetve az OTIVÁ-nak küldött kockázati jelentések fő adatait, tükrözzék a felügyeleti, illetve OTIVA adatszolgáltatás struktúráját. A szervezet kockázat-tudatosságának erősítése A Tagintézmény törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására A Tagintézmény törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére
3.2.2 Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy a Takarékszövetkezet milyen kockázatokat milyen mértékben vállal, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem és milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra. A kockázatvállalási hajlandóságot a Takarékszövetkezet öt évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, rendszeresen, évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a takarékszövetkezet célkitűzéseit. A Takarékszövetkezet kockázati étvágya a lényeges kockázata tekintetében a következőek szerint alakul: (skála: alacsony, mérsékelt, közepes, jelentős, nagy)
Kockázat típusa Hitelezési kockázat – ügyfélkockázat Hitelezési kockázat – partnerkockázat Hitelezési kockázat – elszámolási kockázat
Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság mértéke Közepes Alacsony
Alacsony
Indoklás Kockázatvállalás a pénzügyi céloknak megfelelő jövedelmezőség mellett Partnerkockázatot hordozó ügyletek alapvetően az MTB-vel, az integráció központi bankjával köttetnek. A Takarékszövetkezet elszámolásait az MTB-n keresztül bonyolítja. 11
Hitelezési kockázat – koncentrációs kockázatok
Nagy
Devizaárfolyam kockázat
Alacsony
Kereskedési könyvi kamatkockázat Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat
Mérsékelt
Működési kockázat
Alacsony
Likviditási kockázat
Mérsékelt
Reputációs kockázat
Alacsony
Külső tényezők kockázata
Közepes
Stratégia kockázat
Mérsékelt
Mérsékelt
A Takarékszövetkezet méretei, ügyfélköre miatt az egy ügyféllel / ügyfél-csoporttal szembeni kitettségekre a jogszabályi limitekhez közeli értéket alkalmaz. Fedezett devizapozíciók vállalása, minimális mértékű nyitott pozíciók Jegybankképes értékpapírok tartása, csekély részvényállomány. Betétgyűjtés és hitelek kihelyezése alapvetően mozgó kamatozás mellett, fix kamatozású eszközök főként a likviditási céllal tartott értékpapírok között Alacsony kockázattűrés a megfelelési kockázatokra. A Takarékszövetkezet hosszúlejáratú kihelyezéseinek a növelését nem tervezi, a lejárati transzformációból adódó kockázatot az integrációhoz tartozás mérsékeli. A Takarékszövetkezet jó hírnévnek örvend és törekszik ennek megtartására. A gazdasági kitettség a versenytársak kamatain keresztül érződik, melyet megfelelően kezelünk. A jogszabályi kitettséget az Integrációhoz való tartozás enyhíti. Évente meghatározott tartalékok
3.2.3 Kockázati szerkezet A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális tőkekövetelmény nagyságával jellemezzük. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott módszerek: Hitelezési kockázat – sztenderd módszer
Hitelkockázat mérséklés – pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer
Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere)
Devizaárfolyam kockázat – sztenderd módszer 12
Működési kockázat – alapmutató módszer
Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra az alábbi területeken
vállalkozói szegmensbe tartozó kitettségek – adósminősítéstől és a felajánlott biztosítékoktól függően a kockázatvállalási szabályzatban meghatározottak szerint az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni kitettségre
nagykockázatvállalás – állami kockázatot jelentő kibocsátók, hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülő partnerek, illetve egy partnerként kezelendő partnerek csoportja – a jogszabályokban előírt korlátozásoknak megfelelően
nagykockázatvállalás – vállalkozások – a jogszabályokban előírt korlátozások figyelembe vételével és a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint
ügyfelek/partnerek portfolió szintű koncentrációja – a belső szabályozásban előírtak szerint a 20 legnagyobb adósnál lévő kitettségekre
egy ágazattal szembeni kitettségek a belső szabályozásban előírtak szerint az abban meghatározott ágazatokra
devizaárfolyam kockázat – a devizaárfolyam kockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a devizanemenkénti nyitott pozíciókra
nem-kereskedési könyvi kamatkockázat – a belső szabályozásban előírtak szerint a sztenderd módszer szerinti súlyozott pozícióra, valamint a kumulált nettó kamatpozícióra
likviditási kockázat – a belső szabályozásban előírtak szerint a lejárati összhangra, a nagybetétesekre, a likvid eszközök minimális szintjére
egyes termékcsoportok – a belső szabályozásban meghatározottak szerint
A limitek kialakításánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi az OTIVA minősítési és monitoring rendszerében szereplő mutatószámokat és az azokra kialakított kockázati zónákat jelző mércéket, és az OTIVA által javasolt mértékeket. A Hpt. 80. § (1) m) pontjában foglaltak alapján a Takarékszövetkezet az MTB-vel, mint számlavezető bankjával szembeni kockázatvállalására nem alkalmaz limitet.
13
3.2.4 Kockázatkezelés szervezete A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A takarékszövetkezet 1 fő főállású, a törvényi előírásoknak megfelelő képzettséggel rendelkező dolgozót alkalmaz a kockázatokkal kapcsolatos feladatok ellátására. A kockázatkezelő tevékenysége minden egyéb területtől független, felügyeletét közvetlenül az elnök-ügyvezető látja el. Beszámolási kötelezettséggel tartozik munkájáról és a kockázatok alakulásáról az Igazgatóságnak. A Takarékszövetkezet kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért a kockázatkezelő a felelős.
3.2.5 Kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre A szabályozói és a belső tőkemegfeleléséről, a releváns kockázatok alakulásáról legalább negyedévente készül jelentés az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak. Az Ügyvezetés a kockázatok és a tőkemegfelelés alakulását havonta nyomon követi. A limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél azonnali jelzésküldés történik a döntéshozók felé. A kockázatkezelő a belső kockázati jelentések útján tájékoztatja a vezetést és a testületeket a kockázatok alakulásáról. A kockázatok és a tőkekövetelmény vonatkozásában külső adatszolgáltatást a PSZÁF és az OTIVA felé készítünk. A nyilvánosságra hozatali politikát az Nyhkr.-ben foglaltak figyelembevételével alakítottuk ki.
4
Javadalmazási politika
A Hpt. 69/B. §-ban foglalt előírás szerint a Takarékszövetkezet számára kötelező a Javadalmazási Politika kialakítása. A Javadalmazási Politika elfogadása és éves felülvizsgálata az Igazgatóság feladata. A Javadalmazási Politika elveit az Igazgatóság 2012.04.26.-án fogadta el. Az alapelvek meghatározásánál a jogszabályi előírásoknak és a 3/2011. sz. PSZÁF ajánlásnak való megfelelés figyelembe vétele érvényesült. A javadalmazási politika célja A Takarékszövetkezet tisztségviselői, vezetői,
munkavállalói részére javadalmazási
irányelvek meghatározása. A javadalmazási politikának összhangban kell állnia a 14
takarékszövetkezet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel. A javadalmazási politika elveiben, a hosszú távú érdekeknek kell érvényesülni. A javadalmazási politika nem ösztönözhet túlzott kockázatvállalásra. A Takarékszövetkezet alapvető célja, hogy dolgozóit ösztönözze a teljesítmény növelésére,
és
ez
által
a
nyereséges
gazdálkodás
biztosítására.
A
Takarékszövetkezet minden munkavállalójától elvárja az eredményekért érzett felelősséget. A javadalmazási politika alkalmazása során az arányosság elvének érvényesülnie kell. Az arányosság elvének alkalmazása a Javadalmazási Politikában A Takarékszövetkezet
a
Javadalmazási
Politikájának
tartalmát
méretével,
belső
szervezetével, tevékenysége jellegével, körével, nagyságrendjével, összetettségével és jogi formájából eredő sajátosságaival arányosan határozza meg. Az arányosság elve az egyes munkavállalók vonatkozásában is érvényesíthető. Azon vezető állású személyek
és
munkavállalók
esetén,
tevékenysége
akiknek
a
Takarékszövetkezet kockázatvállalására lényeges hatást gyakorol, a kockázatvállaláshoz kapcsolódó döntési jogosultsági szinteknek megfelelően alakítjuk a követelményeket. A Takarékszövetkezet
az
arányosság
elvét
a
jogszabályok
–
így
különösen
a
Kormányrendelet 3.§ - által meghatározott kereteken belül alkalmazza: A Takarékszövetkezet mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 milliárd forintot és nincs olyan vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, akinek éves jövedelme eléri a 300 millió forintot, így a Takarékszövetkezet a Javadalmazási Politika kialakításával és működtetésével kapcsolatos kötelezettségének – a Kormányrendelet 4. §-a alapján – a)
a
kiemelt
személyek
körének
a
Javadalmazási
Politikában
történő
azonosításával és b)
a kiemelt személyek javadalmazása teljesítményjavadalmazási elemeinek a Kormányrendelet 7. § szerinti kötelező teljesítménymutatók és előírások alapján, a Javadalmazási Politika szerint történő meghatározásával, valamint pénzben történő megfizetésével tesz eleget.
A Javadalmazási Politika kialakítása, felülvizsgálata és ellenőrzése A Takarékszövetkezet piaci részesedése nem éri el az 5 % piaci részesedést, így – a Hpt 69/B. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – külön javadalmazási bizottságot nem hoz létre. A Javadalmazási Politika elveit az igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül, míg a felügyelőbizottság felel annak végrehajtásáért, míg azt a belső ellenőrzés legalább évente felülvizsgálja. 15
A kialakításán túl
az
igazgatóság
feladata
a
Javadalmazási
Politika
alkalmazása
szempontjából kivételes esetek ellenőrzése, a szükséges módosítások jóváhagyása, valamint az egyes módosítások és kivételek hatásainak felmérése. A Javadalmazási Politikát központi, független és rendszeres, legalább évenkénti belső felülvizsgálatnak kell alávetni, amelyet független belső ellenőrzésnek kell lefolytatnia. A Javadalmazási Politika végrehajtására
vonatkozó
belső
ellenőri
jelentést
az igazgatóságon túl a
felügyelőbizottság is megtárgyalja és szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására, valamint kidolgozza a megfelelő eljárásokat. A belső ellenőri jelentéseket, valamint a Javadalmazási Politika alkalmazására vonatkozó egyéb vizsgálatok eredményeit hozzáférhetővé kell tenni minden, a Javadalmazási Politika kidolgozásában és felülvizsgálatában érintett vezető és szervezeti egység számára. Jelentős szabálytalanság feltárása esetén arról a következő küldöttgyűlést tájékoztatni kell. A javadalmazási politika tárgyi hatálya kiterjed: a vezetők és a tisztségviselők javadalmazási elveinek szabályozására, az érintett személyi kör teljesítményjavadalmazása elveinek szabályozására, valamint a vezetők munkaviszonyának megszüntetése esetén járó juttatásokra. A javadalmazási politika személyi hatálya kiterjed: 1. Általános személyi hatálya A Javadalmazási Politika a Takarékszövetkezet minden munkaviszonyban álló munkavállalójára kiterjed. 2. Kiemelt személyi kör (speciális személyi hatály) A Javadalmazási Politika az általános személyi hatályként meghatározott általános személyi körön belül egy ennél szűkebb személyi körre az általános szabályokon túl speciális szabályokat is meghatároz. A
speciális
személyi
hatály
az
arányosság
figyelembe
vétele
mellett
a
Takarékszövetkezet alábbiakban felsorolt munkavállalóira terjed ki:
a Takarékszövetkezet szervezeti egységének vezetését ellátó (belső igazgatósági tagjaként) az elnök ügyvezetőre,
a Takarékszövetkezet (belső igazgatósági tagjaként)a kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló munkavállalóként az ügyvezetőre,
16
a Takarékszövetkezet számviteli rendjéért felelős számviteli vezetőre
a
Takarékszövetkezet
kockázatvállalására
lényeges
hatást
gyakorló
munkavállalóra,a kockázatkezelőre. A Takarékszövetkezet belső ellenőri vezetője, akinek javadalmazása független a takarékszövetkezet teljesítményétől, az a feladatkörhöz kapcsolódó célkitűzések elérésén alapul.
A javadalmazási politika elemei: Rögzített javadalmazás Személyi alapbér (rögzített javadalmazás) Alapbéren kívüli juttatások (alacsony adótartalmú cafeteria elemek) Jutalom Mobiltelefon használat Kedvezményes dolgozói hitel Teljesítmény javadalmazás A teljesítményjavadalmazás a teljesítményfüggő juttatások összesége. A Takarékszövetkezet a teljesítményfüggő javadalmazás teljes összegének meghatározásakor figyelembe veszi a tőke, a szükséges likviditás, valamint a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat és az azok megfelelő kiigazítását. A teljesítményjavadalmazás formája: a kiemelt személyi kör részére a prémium, amelynek kifizetése - a Kormányrendelet 4 § b.) pontja alapján – készpénzben történik. A többi munkavállaló részére az éves értékelés alapján – amennyiben év elején nem került meghatározásra, és kiadásra az egységek részére – az ügyvezetés határozza meg az egységek és a központi dolgozók részére kifizethető jutalom összegét. A teljesítményjavadalmazás (prémium) mértéke az alapbér százalékában van meghatározva. Takarékszövetkezet tisztségviselői az Igazgatóság és a Felügyelő bizottság tagjai.
A
takarékszövetkezet tisztségviselői - kivéve a belső igazgatósági tagokat (elnök ügyvezető és ügyvezető) - nem állnak munkaviszonyban a takarékszövetkezettel. A takarékszövetkezet tisztségviselői tiszteletdíjban részesülnek. A tiszteletdíj mértékét- a Felügyelő Bizottság javaslata alapján - a Küldöttgyűlés állapítja meg.
17
A teljesítménymérés eszközei 1.Pénzügyi és kockázati mutatók A takarékszövetkezet által alkalmazott teljesítménymutatók a következő szempontokat tartalmazzák: a.) a nem teljesítő hitelek részarányának változása, b.) a tőkekövetelmény előírásainak való megfelelés mértéke, c.) a likviditási kockázatokat mérő mutatószámok változása, d.) az elért adózás előtti eredmény, 2.Személyi kritériumok A munkavállaló teljesítményének értékelése során minőségi tényezők is figyelembe vételre kerülnek. Ilyen tényező lehet: pl: ügyfél-elégedettség, kreativitás, vezetői képesség, motiváció, kapcsolattartási képesség stb. Amennyiben a minőségi elvárások jelentős mértékben nem teljesültek, akkor annak meg kell jelenni a teljesítményjavadalmazás feltételrendszerének meghatározásában. A nem pénzügyi kritériumok minden esetben olyan súllyal esnek latba, hogy alakulásuk jelentős mértékben befolyásolja a munkatársat megillető teljesítményjavadalmazást Teljesítményértékelés folyamata a.)Éves célok kitűzése Az éves célokat - a Felügyelő Bizottság javaslata alapján - Takarékszövetkezet Igazgatósága tűzi ki az éves terv elfogadásával egyidejűleg, illetve kivételesen indokolt esetben azt követően, legkésőbb minden év május 31. napjáig. b.) Éves teljesítményértékelés A munkavállaló részére kifizethető konkrét prémium összegének meghatározása évente egyszer történik. A teljesítményértékelés időpontja: a tárgyévet követő február 28, melyet indokolt esetben az Igazgatóság április 30-ig meghosszabbíthatja A teljesítményjavadalmazás kifizetésére nem kerülhet sor, amennyiben a Takarékszövetkezet a Hpt. tőkére vonatkozó szabályainak nem, vagy a kifizetés nyomán nem felelne meg. A teljesítményjavadalmazással érintett munkavállalók esetében – minden év december 30. napjáig prémiumelőleg fizethető, amennyiben az éves célkitűzések időarányosan teljesültek és
18
a Takarékszövetkezet eredménye, tőkekövetelményeknek való megfelelése azt lehetővé teszi. A prémiumelőleg mértéke az adott munkavállalót megillető prémium maximum 50 %-a lehet. A prémiumelőleg kifizetéséről – a Felügyelő Bizottság javaslata alapján – az Igazgatóság dönt. 2012. évi üzleti évben az állandó bérjövedelemként 50 fő részére 152 M Ft került kifizetésre, Cafeteria költség 8,7 M Ft volt. A javadalmazási politikában meghatározott teljesítmény mutatók teljesülése során 2012. évben 12,7 M Ft került kifizetésre prémium, jutalom címén.
5
Szavatoló tőkével kapcsolatos információk
A Takarékszövetkezet 2012. december 31-i szavatoló tőkéje az auditált adatok alapján a következőképpen alakult:
Adatok ezer Ft-ban
Alapvető tőke Járulékos tőke Alapvető tőke pozitív elemei Alapvető tőkeelemként elismert tőkeelemek befizetett jegyzett tőke visszavásárolt saját részvények névértéke tőketartalék Alapvető tőkeként elismert tartalékok Általános tartalék Eredménytartalék Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény Alapvető tőke negatív elemei Egyéb levonások az alapvető tőkéből Járulékos tőke pozitív elemei Értékelési tartalékok Járulékos tőke negatív elemi Levonások az alapvető tőkéből és járulékos tőkéből Kockázatok fedezésére figyelembe vehető, levonások utáni összes alapvető és járulékos tőke
550 055 119 478 193 053 193 053 0 0 361 168 62 567 266 769 31 832 -4 166 119 478
0
669 533
A Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet a végzett tevékenységek kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik.
19
A tőkemegfeleléssel kapcsolatos információk
6
6.1 A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának elvei és stratégiája A tőkemegfelelés követelményrendszerét szabályozó hazai jogszabályok, jogszabály módosítások előírják, hogy a Takarékszövetkezetnek a tőkemegfelelés megfelelősségére belső értékelési folyamattal kell rendelkezni. A tőkemegfelelés a rendelkezésre álló tőke és a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke különbsége. Belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet Vezető Testületei biztosítják, hogy
a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza);
a Takarékszövetkezet meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre;
hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen, és azt folyamatosan fejlessze.
A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C §-ában, 76/K §-ában és a 145/A §-ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert
nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési
és
pénzforgalmi
szolgáltatásokhoz
kapcsolódnak,
származtatott
ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz
termékeit és szolgáltatásait alapvetően Magyarországon nyújtja, nem végez jelentős határon átnyúló szolgáltatást
viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik,
a Hpt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket.
A Hpt. 76/K §-a (2) szerint belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a Takarékszövetkezet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével.
20
A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. Tőketervezés - a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. A Takarékszövetkezet lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a.) a szabályozás szerint a Takarékszövetkezetnek a kockázat fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie; b.) amelyből származó potenciális veszteség mértéke – Takarékszövetkezet vezetőségének szubjektív értékelése szerint - egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tőke 10%-át, c.) a PSZÁF a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tartja A belső tőkeszámítás folyamata a következő: A belső tőkeszámítás során a következő kockázattípusokra meghatározzuk a minimális tőkeszükséglet nagyságát: - Hitelezési kockázat - Piaci-devizaárfolyam kockázat - Piaci-kereskedési könyvi kockázat - Működési kockázat A Takarékszövetkezet a számszerűsített belső tőkeszükségleten felül minimálisan tartandó stressz-puffert határoz meg az alábbi kockázatokra stressz tesztek segítségével: - Hitelkockázat - Koncentrációs kockázat - Devizaárfolyam kockázat - Kamatkockázat - Likviditási kockázat - Működési kockázat
21
A Hpt. 145/A. §-ban leírt felügyeleti felülvizsgálat elvárásaira való felkészülés érdekében a Takarékszövetkezet évente egyszer – az éves üzleti terv és tőketervezés keretében –kockázati önértékelést végez, melynek alapján meghatározza a következő évre vonatkozó tőkepuffer érékét. A tőkeszükséglet összegzése az „építő-kocka elv” alapján, összeadással történik. A Takarékszövetkezet a stressz alatti tőkeszükségletet két forgatókönyvvel számítja, az egyik enyhe, a másik erős stressz hatásokat feltételez. A két forgatókönyv számítási elvei azonosak, eltérés csak a feltételezett stressz hatások mértékében van. Az egyes kockázati típusok stressz alatti tőkeszükségletét a Takarékszövetkezet külön-külön határozza meg, majd a teljes tőkeszükségletet az egyes kockázati típusok közötti feltételezett korrelációs mátrix alkalmazásával számítja ki.
6.2 Kockázati kategóriák tőkekövetelménye kitettségi osztályonként Adatok ezer Ft-ban Kitettségi osztályok sztenderd módszer szerint
Tőkekövetelemény
CAB 2111101 Központi kormányok és központi bankok CAB 2111102 Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok CAB 2111106 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások CAB 2111107 Vállalkozások CAB 2111108 Lakosság CAB 2111109 Ingatlannal fedezett követelések CAB 2111110 Késedelmes tételek CAB 2111115 Egyéb tételek CAB 21111 SA módszer tőkekövetelménye kitettség osztály szerint
0 0 17 863 30 845 47 077 51 185 73 473 41 794 262 237
6.3 Hitelezési és felhígulási kockázat 6.3.1 Késedelemnek és a hitelminőség-romlásnak a belső szabályzatában való megközelítése Késedelmes tétel kitettségi osztályba sorolandó az ügylet, amennyiben az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel
szembeni
kilencven
napon
vagy
három
hónapon
keresztül
folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja
lakossággal szembeni kitettség esetén o a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű
havi
minimálbért, vagy o az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és
22
az előző pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén o a kettőszázötvenezer forintot, vagy o az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát.
1.) A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre az alábbiakban foglaltak kivétellel a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez a következő kockázati súlyokat kell alkalmazni.
150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a,
100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéke elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a.
2.) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez
50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a,
egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni.
3.) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 4.) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezési kockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. 5.) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább
23
az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni.
6.3.2 Az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek A Takarékszövetkezet az értékvesztés és céltartalék-képzés szempontrendszerét a törvényi előírások alapján alakította ki. A szövetkezet havonta minősíti a kintlévőségeket, befektetéseket és a mérlegen kívüli kötelezettségeket. Minősítés elvégzésekor az ügyfelekkel szembeni követelések, a befektetések, valamint a függő és jövőbeni kötelezettségek teljes összegét minősíteni kell, amellyel kapcsolatban veszteség keletkezésének kockázata fennáll. Ennek megfelelően minősítésre kerül a tőkekövetelés, a kamat és kamatjellegű követelés, és a kapcsolódó díjkövetelések. Az eszközminősítési kategóriákba sorolás - a tétel jellegétől függően - a következő szempontok
együttes
mérlegelése
alapján
történik,
az
eszközminősítés
számviteli
követelményei szerint: a) az ügyfél-, illetve partnerminősítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelő képessége, és az ezekben bekövetkező változások, b) a törlesztési rend betartása (késedelmi idő): a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, c) az ügyfélhez kapcsolódó országkockázat (politikai kockázatra, transzferkockázatra nézve egyaránt) és az abban bekövetkezett változás, d) a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetősége és az ezekben bekövetkezett változás, e) a tétel továbbértékesíthetősége, mobilizálhatósága (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhető piaci árak, a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában), f) a tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeni kifizetési kötelezettség. Takarékszövetkezet a minősítési kötelezettség alá tartozó tételeket havonta minősíti egyedi értékelési eljárással. A Takarékszövetkezet csoportos értékelési eljárást nem alkalmaz.
24
A Takarékszövetkezet által alkalmazott egyedi értékelés lehet:
Az egyszerűsített egyedi minősítés: Az egyszerűsített minősítési eljárás értékhatára 5 millió Ft-ig terjed a lakossági, vállalkozói, önkormányzati és egyéb kockázatvállalás esetében,kivétel az ingatlannal fedezett hitelek. Az egyszerűsített minősítési eljárás során a Takarékszövetkezet kizárólag a fizetési vagy törlesztési határidőt követő késedelmes napok számát veszi figyelembe.
A Takarékszövetkezet teljes szempontrendszerű minősítési eljárással minősíti az alábbi
kintlévőségeit:
a
lakossági,
vállalkozói,
önkormányzati
és
egyéb
kockázatvállalás, amely esetében az ügyféllel szemben fennálló követelés a minősítés időpontjában az 5 millió Ft-ot meghaladja, és az 5 millió Ft alatti hitelek, amelyek ingatlan fedezettel rendelkeznek. az összeghatártól függetlenül a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betéteket, a befektetési és forgatási célú értékpapírokat, vagyoni érdekeltségeket, az átvett eszközöket. A minősítési kötelezettség alá tartozó kintlévőségek, befektetések és mérlegen kívüli tételek esetén értékvesztést kell elszámolni: - a valós értéken történő értékelési eljárás alá nem vont követelések után, - a valós értéken történő értékelési eljárás alá nem vont befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé tartozó értékpapírok és részesedések (vagyoni érdekeltségek) után, - a követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyak után, ha ezeknek a mérlegtételeknek a minősítése romlott, illetve, ha a minősítésük javult, az értékvesztés visszaírásával kell a könyv szerinti értéket növelni. Kockázati céltartalékot kell képezni a mérlegen kívüli tételek közé tartozó - függő kötelezettségek, és - a biztos (jövőbeni) kötelezettségek után, az egyéb ráfordításokkal szemben. Teljes
szempontú
egyedi
minősítési
eljárással
minősített
eszközöknél
minősítési
kategóriánként az egyedileg elszámolt értékvesztést, a céltartalékot úgy kell meghatározni, hogy az egyedileg elszámolt értékvesztés, illetve megképzett kockázati céltartalék halmozott állományának a tétel bekerülési értékéhez (illetve törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékéhez), a mérlegen kívüli kötelezettség nyilvántartási értékéhez viszonyított aránya a minősítés szerinti besorolással meghatározott következő súlysávokon belül kell, hogy legyen:
25
Minősítési kategória
Értékvesztés százaléka
Problémamentes
0%
Külön figyelendő
1-10%
Átlag alatti
11-30%
Kétes
31-70%
Rossz
71-100%
Az egyszerűsített egyedi eljárással minősített kintlévőségek esetében a Takarékszövetkezet az értékvesztés elszámolását, illetve a képzendő céltartalék meghatározását az alábbi – az egyes minősítési kategóriákhoz tételesen hozzárendelt – százalékos mutatatók szerint, a bruttó könyv szerinti érték alapján végzi. Az értékvesztés elszámolásának alapját a tőkekövetelés képzi. Minősítési kategória
Értékvesztés százaléka
Problémamentes
0%
Külön figyelendő
3%
Átlag alatti
20%
Kétes
45%
Rossz
100%
6.3.3 A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezésikockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonkénti bontásban Adatok ezer Ft-ban
Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség Regionális kormánnyal és helyi önkormányzattal szembeni kitettség Hitelintézetekkel szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tétel Egyéb tétel kitettsége
Kitettség értéke 677 473
Darab (db) 34
Átlag
4
1
4
1 415 834 441 934 850 140 1 732 498 813 498 729 766
4 51 2883 299 916 14
353 959 8 665 295 5 794 888 52 26
19 926
6.3.4 A kitettségek földrajzi - legalább országonkénti - megoszlása kitettsége osztályonként A Takarékszövetkezet nem végez határon átnyúló tevékenységet. 26
6.3.5 A kitettségek ügyfélkategória szerinti megoszlása kitettségi osztályonként Adatok ezer Ft-ban
„A” kategória
„B” kategória
„C” kategória
„D” kategória
„E” kategória
677 473
0
0
0
0
677 473
0
4
0
0
0
4
Hitelintézetek
1 415 834
0
0
0
0
1 415 834
Vállalkozások
164 846
158 660
65 843
37 585
15 000
441 934
Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes tételek
704 952
129 126
8 256
2 484
5 322
850 140
1 117 263
490 266
29 502
62 299
33 168
1 732 498
327 185
233 284
55 415
104 774
92 840
813 498
728 748
1 018
0
0
0
729 766
Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok és helyi önkormányzatok
Egyéb tételek
Összesen
6.3.6 A kitettségek hátralévő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként Adatok ezer Ft-ban
Éven belüli Közp. korm és közp. bankok
1-5 évig
5 éven túli
Lejárt
Összesen
677 473
0
0
0
677 473
4
0
0
0
4
1 413 524
0
2 310
0
1 415 834
Vállalkozások
275 441
30 470
131 522
4 501
441 934
Lakosság
504 011
261 933
82 089
2 107
850 140
Ingatlannal fedezett kitettség
243 590
185 909
1 302 999
0
1 732 498
32 465
159 910
460 667 160 456
813 498
599 766
0
Regionális korm., vagy helyi önk. Hitelint. és befektetési váll.
Késedelmes tételek Egyéb tételek
6.3.7
Késedelmes
tételek
és
130
hitelminőség-romlást
0
szenvedett
0
729 766
kitettségek
ügyfélkategória szerinti megoszlása
27
Adatok ezer Ft-ban, illetve %-ban
Ügyfél kategória
Összeg
Megoszlás
A B C D E Összesen
400 678 261 926 56 416 106 656 126 486 952 162
42,1 27,5 5,9 11,2 13,3 100,0
6.3.8 Az elszámolt és visszaírt értékvesztést, illetve képzett és felhasznált céltartalékot, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeget Adatok ezer Ft-ban
Ügyfélkategória Nem pénzügyi vállalkozás Jogi szem. váll. Nem jogi szem.váll Háztartások Egyéni váll. Lakosság Egyéb Pénzügyi váll. ÖSSZESEN
Nyitó állomány
Visszaírás adott Visszaírás Év.képzés év ráford. adott év bev. minősítés Csökk.minősítés Növ. Eszk. miatt miatt Érték miatt
Záró állomány
106 869 94 925
34 444 23 037
4 481 4 277
25 634 24 832
111 198 88 853
11 944 162 585 15 719 146 866 1 0 269 455
11 407 168 246 32 885 135 361 23 6 202 719
204 41 594 1 409 40 185 23 6 46 104
802 70 308 8 856 61 452 1 0 95 942
22 345 218 929 38 339 180 590 0 0 330 127
Adatok ezer Ft-ban
Nyitó egyenleg Függő és jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék
CT Felhasználás Képzés értékvesztéshez
0
3 790
0
Felszabadí tás min.jav. Miatt
0
Záró egyenleg
3 790
28
6.3.9 A hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségeket – az elszámolt értékvesztéssel, illetve képzett céltartalékkal csökkentve – földrajzi- legalább országonkénti- megoszlás szerinti bontásban A Takarékszövetkezet nem végez határon átnyúló tevékenységet.
6.3.10A hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek elszámolt értékvesztése, képzett céltartaléka Adatok ezer Ft-ban
Nyitó
Képzés
Visszaírás
Záró
Értékvesztés
Céltartalék
Értékvesztés
Céltartalék
Értékvesztés
Céltartalék
Értékvesztés
Céltartalék
254 910
3 369
175 804
3 790
-100 587
-3 369
330 127
3 790
7
Sztenderd módszer
A Takarékszövetkezetek a PSZÁF által elfogadott hitelminősítő szervezeteket fogadták el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A. § értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezésikockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet előírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítése Az alábbi PSZÁF által elismert külső hitelminősítő szervezetek minősítéseit vesszük figyelembe: - Fitch Ratings Ltd. (Fitch), - Moody’s Investors Service (Moody’s), - Standard and Poor’s (S&P), - Japan Credit Rating Agency Ltd. (JCR)
29
A külső hitelminősítő szervezetek hitelminősítésének alkalmazását, a hitelminősítések kockázati súlyoknak való megfeleltetését (mapping) a Hkr. rendelkezései ill. vonatkozó belső szabályzatunk alapján végezzük. A hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni kitettségnél a központi kormányzati minősítésen alapuló módszert alkalmazzuk, ahol az alkalmazandó kockázati súly függ, a székhelye szerinti központi kormány hitelminősítési besorolásától. Vállalkozással szembeni kitettségeink nem rendelkeznek elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítésével. Kereskedési könyvön kívüli értékpapírok hitelminősítése: forintban denominált magyar állampapírok, jegybanki papírok: központi kormánnyal, központi bankkal szembeni kitettséghez rendelendő kockázati súly, 0% fedezett kötvény: központi kormánnyal, központi bankkal azonos kockázati súlyozású, általa garantált kitettség, hitelintézeti kötvény, részvény: hitelintézettel szembeni kitettségnél a központi kormányzati minősítésen alapuló módszert alkalmazzuk, egyéb tartós befektetések, részvények: vállalkozással szembeni kitettségek. A kitettségek értéke kitettségi osztályonként az előző fejezetben bemutatásra került. Szavatoló tőkéből levonandó kitettségünk nincs.
8
Hitelezési kockázat-mérséklés
8.1 A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok főbb elveit és pontjait, valamint azt, hogy ezen fedezetet milyen mértékig veszi igénybe. A tőkekövetelmény mérséklésénél a Takarékszövetkezet nem számol a nettósításból adódó hatásokkal.
8.2 A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elvei és pontjai A fedezet definíciója A fedezet a szerződést biztosító olyan kötelezettség, amely arra szolgál, hogy a szerződés kötelezettjének nem teljesítése, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén abból a jogosult kielégítést nyerjen. Fedezetül kizárólag olyan biztosíték fogadható el, amely forgalomképes, pénzben meghatározható értékkel bír. 30
A fedezetek preferencia sorendjének tekintetében elsődleges prioritása a szabályozói tőkekövetelmény számítás szempontjából figyelembe vehető biztosítékoknak van, melyek a következők: Pénzügyi biztosítékok Garancia és készfizető kezesség Ingatlan biztosíték: az ingatlant terhelő dologi biztosíték (különösen az ingatlanon alapított zálogjog, beleértve a keretbiztosítéki jelzálogjogot és az önálló zálogjogot) Fő biztosítékok, melyeket a takarékszövetkezet önálló biztosítékként fogad el. Kockázatmentes biztosítékok Óvadékba helyezett forint- és devizabetét Óvadékba helyezett állampapír (diszkont kincstárjegy, államkötvény, kincstári takarékkötvény, kamatozó kincstárjegy, stb.) Óvadékba helyezett értékpapír, vagy betéti okirat Állami garancia, kezesség Bankgarancia, kezesség Visszaváltható életbiztosítás Nem kockázatmentes biztosítékok, amelyeket a takarékszövetkezet önálló biztosítékként fogad el. Jelzálogjog, keretbiztosítéki jelzálogjog ingatlanra Jelzálogjog,
keretbiztosítéki
jelzálogjog,
kézizálogjog
ingó
vagyontárgyakra
(járművekre, gépekre, berendezésekre) Jelzálogjog, keretbiztosítéki jelzálogjog, kézizálogjog készletre Zálogjog közraktárban elhelyezett árura Óvadék tőzsdén jegyzett részvényen Magánszemély
készfizető
kezessége,
igazolt
jövedelmének
engedményezése
amennyiben a hitel nagysága nem haladja meg a 5.000.000,-Ft összeghatárt. Váltókezesség I. II. osztályú minősítés esetén Csekk-kezesség I. II. osztályú minősítés esetén
31
Önállóan el nem fogadható, kiegészítő biztosítékok Garancia alapok kezessége (Hitelgarancia Zrt. és AVHA készfizető kezessége, garanciája) kivéve (Széchenyi kártya, gazdakártya) Árbevétel-engedményezés (Kivételt képezhet az eset, amikor valamely államilag támogatott konstrukcióban történő részvétel érdekében a jogszabály kizárólag ezen biztosíték alkalmazását írja elő – pl.: kamattámogatásos mezőgazdasági hitel) Nem magánszemély követelés engedményezése (amennyiben a követelés jogalapját képező szerződést közokiratba foglalták, és tartós hitelkapcsolat áll fenn a Takarékszövetkezet és a követelés jogosultja között) Opció ingatlanra Opció ingó vagyontárgyakra Opció követelésre, jogra (Opció kikötése esetén kapcsolódó jelzálogjog (vagy keretbiztosítéki jelzálogjog) kikötésére kell törekedni, figyelemmel a fedezeti érték halmozódásának elkerülésére.) Jelzálogjog vagyonra, vagyonrészre (nem tartós hitelkapcsolat esetén) Magánszemély
készfizető
kezessége,
igazolt
munkabérének
engedményezése
amennyiben a hitelösszeg meghaladja a 5.000.000,- Ft-ot Váltókezesség (III.-IV. osztályú minősítés esetén) Csekk-kezesség (III.-IV. osztályú minősítés esetén) A biztosítékok elfogadásának szempontjai Hitel/ pénz és tőkepiaci ügyletek fedezete céljából csak olyan - az ügyfél, vagy annak javára harmadik személy által - felajánlott biztosíték fogadható el, amely(nek)” fizikai megléte (hozzáférhetősége, tárolási helye, stb.), jogi státusza hitelt érdemlő dokumentumokkal alátámasztott és ellenőrizhető, biztosíték a biztosítéknyújtó személy tulajdonában van, vagy azzal szabadon rendelkezhet, valamint a biztosíték eredete, továbbá pertől, tehertől és igényektől mentessége igazolt, ténylegesen értékkel bír, vagy értéke megállapítható és bizonyítható, biztosíték mobilizálható, valós piaccal rendelkezik, értékesíthető vagy értékesítésének feltételei megteremthetők.
32
A felajánlott biztosítékok elfogadhatóságát még a befogadásuk előtt meg kell vizsgálni. A biztosítékok elfogadása során kiemelt figyelmet kell fordítani a fedezetek Hkr. szerinti elismerhetőségi feltételeinek biztosítására. Értékképző tényezők figyelembe vétele Az aktív ügyletek mögé állított biztosítékok értékének megállapításához mindazokat az értékképző tényezőket figyelembe kell venni, amelyek a szóban forgó ügylet futamideje alatt, a biztosítékként felajánlott fedezet jellege, mobilizálhatósága, valamint érvényesítésének kockázatai szempontjából befolyásolják a banki követelés megtérülését. A biztosíték jellegétől függően figyelembe veendő értékképző tényezők az alábbiak: Beépített ingatlanoknál: a fekvés, az építés éve és kivitelezés módja, a közművekkel való ellátottság, a használat és a hasznosíthatóság jellemzői (ipari-, irodai-, vagy lakáscélú), továbbá lakott ingatlanoknál a bérleti díjak tendenciái stb.; Gépeknél, berendezéseknél: funkciójuk/műszaki színvonaluk, az erkölcsi avulás tendenciái, egyedi céljellegük vagy sokoldalú felhasználhatóságuk stb.; Ingóságoknál (készleteknél): feldolgozottság, minőségi tanúsítvány, az érték-vesztés tényezői (figyelembe véve a tárolás, őrzés körülményeit), a szavatossági követelmények, kár esetére kötött biztosítás megléte stb.; Személyi biztosítékoknál: a biztosítéknyújtó vagyoni helyzete, megbízhatósága, üzleti hírneve stb.
8.3Az elismert biztosítékok fő típusai A Takarékszövetkezet a hitelezésikockázat-mérséklési eljárásának alkalmazása során a fedezeteket a Hkr-ben foglaltak szerint kezeli elismert hitelkockázati fedezetként. A fedezetek, jogi biztosítékok elismerhetősége tekintetében a Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a sztenderd módszer szerint, valamint a hitelezésikockázat-mérséklés hatásának számítását a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja. A fedezetek preferencia sorendjének tekintetében elsődleges prioritása a szabályozói tőkekövetelmény számítás szempontjából figyelembe vehető biztosítékoknak van, melyek a következők: Pénzügyi biztosítékok Garancia és készfizető kezesség 33
Ingatlan biztosíték: az ingatlant terhelő dologi biztosíték (különösen az ingatlanon alapított zálogjog, beleértve a keretbiztosítéki jelzálogjogot és az önálló zálogjogot) A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással járó ügyleteinél a következő biztosíték-típusokat különbözteti meg: Fő (önálló) biztosítékok - Kockázatmentes biztosítékok - Nem kockázatmentes biztosítékok Kiegészítő biztosítékok Jogi biztosítékok fajtái: A.)
Dologi biztosítékok: - Zálogjog dolgokon jelzálogjog ingatlanon, ingóságon, kézizálogjog: ingóságon, - Vagyont terhelő zálogjog, - Zálogjog jogokon és követelésen, - Közraktári jegy - Óvadék - Opció
B.)
Személyi biztosítékok: - Garancia bankgarancia, állami garancia, egyéb garanciák. - Kezesség készfizető kezesség, bankkezesség, váltó- és csekk-kezesség. - Adós jövedelme
C.)
Egyéb biztosítékok: Engedményezés árbevétel engedményezés, követelésengedményezés, 34
lízingdíj engedményezés. - Visszaváltható életbiztosítás. Vagyonbiztosítás
és
egyéb
biztosítások
megkötése,
biztosítéki
kártérítés
Takarékszövetkezetre engedményezése
8.4 A garanciát nyújtókat és kezességet vállalókat és azok hitelminősítési kategóriáját a Hkr. 108. § (1) bekezdése szerinti bontásban, valamint a hitelderivatíva partnerek hitelminősítési kategóriái A Takarékszövetkezet 2012. évben a központi kormány által vállalt garancia és az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által vállalt készfizető kezességvállalása került elfogadásra. Adatok ezer Ft-ban Előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek
Hitelkockázatmérséklés
Kitettségi osztály
Közp. korm és közp. bankok Regionális korm., vagy helyi önk. Hitelint. és befektetési váll.
Kitett. nettó értéke
Garanciá k
Kiáramló helyettesítő tételek
Beáramló helyettesítő tételek
122 498
Nettó kitettség CRM hatás figy. vételével
677 473
4
4
1 408 013
7 821
524 943
83 009
Lakosság Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tételek
893 543
39 385
1 737 231 816 690
Összesen
CRM helyettesítő hatások a kitettségekre
554 975
Vállalkozások
Egyéb tételek
Hitel der.
Előre rendelkezésre bocsátott fedezetek Egyéb előre rend. Pénzü. bocs. bizt. Fed.
83 009
441 934
43 403
850 140
4 733
4 733
1 732 498
3 192
3 192
813 498
4 018
725 748 6 661 147
1 415 834
130 319
0
4 018
0
134 337
4 018
729 766
4 018
6 661 147
35
A garanciát nyújtók és kezességet vállalók és azok hitelminősítési kategóriái, valamint a hitelderivatíva partnerek hitelminősítési kategóriái. Kezességet vállalók hitelminősítési kategóriája 2012. december 31-én Standard & Poor's minősítése Garanciát nyújtó megnevezése
1
2
3
4
5
(AAA-AA-)
(A+-A-)
(BBB+-BBB-)
(BB+-BB-)
(CCC+-CCC-)
Központi kormány, központi bank Hitelintézet és befektetési vállalkozás
9
X X
Kereskedési könyv
A Takarékszövetkezet 2012. évben is kereskedési könyv vezetésére kötelezett. A Takarékszövetkezet a Takarék Alapkezelő Zrt.-nek portfoliókezelésre átadott értékpapírokat – PSZÁF értelmezésnek megfelelően - kereskedési célú pozícióként kereskedési könyvben tartja nyilván. A Takarékszövetkezet a kereskedési könyvi pozíciókat naponta értékeli. A Takarékszövetkezet a kereskedési könyvi pozíciók és kockázatvállalások tőkekövetelményét és belső tőkeszükségletét azonos módon számítja. A Kkr. 12. §. (2) értelmében az intézmény a kereskedési könyvben nyilvántartott pénzügyi eszközök tőkekövetelményét a Hkr.-ben meghatározottak szerint számíthatja ki, ha a) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciói előjeltől független összértékének a teljes tevékenységében mért pozíciók előjeltől független összértékéhez mért aránya általában nem haladja meg az 5%-ot, és sohasem haladhatja meg a 6%-ot, valamint b) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozícióinak előjeltől független összértéke általában nem haladja meg a tizenötmillió eurót vagy az annak megfelelő összeget, és sohasem haladhatja meg a húszmillió eurót vagy az annak megfelelő összeget. 2012.12.31.-én a Takarékszövetkezet kereskedési könyvi tőkekövetelménye 7.170 e Ft volt.
10 Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók 10.1 Kereskedési könyvben nem szereplő részvények A Takarékszövetkezet mérlegében az alábbi befektetési célú részvények szerepelnek: 36
Adatok ezer Ft-ban
Megnevezés
Mérleg szerinti érték
Takarékbank Zrt.
23 014
Garancia Zrt.
200
Banküzlet Zrt.
100
Tak-Invest Kft.
4 042
A Takarékszövetkezet üzleti kapcsolatban áll a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-vel, amely egyben a Takarékszövetkezet számlavezető bankja. A részesedések után értékvesztés elszámolására nem volt szükség. 2012-ben nem történt részesedés értékesítés, így ebből származó bevétel sem keletkezett.
10.2 Kereskedési könyvben nem szereplő pozíciók kamatkockázata Kamat(láb)kockázat a piaci kockázat (kamat-, devizaárfolyam-, részvényárfolyam-kockázat) egy formája. A kamatkockázat a piaci kamatláb változásának a Takarékszövetkezet pénzügyi helyzetére, kamateredményére gyakorolt lehetséges hatása. A kamatkockázat annak a jelenlegi, illetve jövőbeni kockázata, hogy a Takarékszövetkezet nyeresége csökken vagy teljes mértékben elvész a piaci kamatlábak, hozamok szintjének, arányainak változásából eredően. A nem-kereskedési könyvi kamatkockázat mérése A Takarékszövetkezet – a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság ajánlásával összhangban sztenderd kamatláb sokkot feltételező számítást (stressz tesztet) végez minden olyan devizanemre,
amelyekben
eszközeinek,
forrásainak
denominált, és
mérlegen
a
nem-kereskedési
kívüli
ügyleteinek
könyvben összege
nyilvántartott meghaladja
a
mérlegfőösszeg 5 %-át. A Takarékszövetkezet a nem-kereskedési könyvi kamatkockázat mérését – a sztenderd kamatláb sokkokat feltételező - az ún. duration gap elemzés módszertanával végzi. A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változását méri. A mérés alapján kialakította a devizanemenként a portfólió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely az adott devizanemhez tartozó súlyozott összeg és a szavatoló tőke aránya. Nem kereskedési könyvi kamatkockázat stressz teszt 2012. évben 37
Időszak/ devizanem
Súlyozott összeg a szavatoló tőke arányában
2012. I. negyedév
2,44%
2012. II. negyedév
2,41%
2012. III. negyedév
2,03%
2012. IV. negyedév
0,78%
11 Értékpapírosítás Értékpapírosításra a Takarékszövetkezet nem számol tőkekövetelményt.
12 Partnerkockázatkezelés A Takarékszövetkezetnek nincsenek származtatott ügyletei, ezért partnerkockázatra nem számol tőkekövetelményt.
13 Működési kockázat A Takarékszövetkezet a működési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/J § értelmében az alapmutató módszer szerint számolja. Az alapmutató módszere alapján, a működési kockázat tőkekövetelménye, a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 200/2007. (VII.30.) Korm.rendeletben meghatározott irányadó mutató tizenöt százaléka. Az irányadó mutató és ennek megfelelően a működési kockázat tőkekövetelménye a könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámoló részét képező eredménykimutatás alapján került meghatározásra. Adatok ezer Ft-ban
Működési kockázat tőkekövetelmények meghatározása
Összeg
A tárgyévet megelőző 3. év bruttó jövedelme 2010.
489 631
A tárgyévet megelőző 2. év bruttó jövedelme 2011.
389 276
A tárgyévet megelőző 1. év bruttó jövedelme 2012.
471 493
Irányadó mutató (három év számtani átlaga)
450 133
Alapmutató módszer szerinti tőkekövetelmény
15%
Tőkekövetelmény
67 520
Boldva, 2013. január 31. Tóth Bálintné
Vékei Béláné
Elnök
Ügyvezető 38
