Banif Plus Bank Zrt. Nyilvánosságra hozatali dokumentum

Banif Plus Bank Zrt. Nyilvánosságra hozatali dokumentum

2015

1

1. Bevezetés A Banif Plus Bank a Banco Cofidis S.A. Portugal 100%-os hitelintézeti leányvállalata, a jelen dokumentummal felel meg a „Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) (továbbiakban CRR) Nyolcadik részében foglalt a prudenciális szabályozásnak való megfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelményeknek, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 56. Nyilvánosságra hozatal alatti előírásoknak. Csoportra vonatkozó információk és a nyilvánosságra hozatal hatóköre 2015-ben a Cofidis Participations S.A. közvetve a Banif Plus Bank 100%-os tulajdonosa lett, mivel megvásárolta a korábbi anyabankjának 100%-os tulajdonosa, a Banif Mais SGPS S.A részvényeinek 100%-át. A Cofidis Participations a francia Crédit Mutuel csoport központi bankjának a Banque Fédérative du Crédit Mutuel 54,6%-os tulajdonában álló leányvállalata, és ily módon része a Crédit Mutuel szövetkezeti hitelintézetek CM-11 elnevezésű nagy pénzügyi csoportjának. A CM-11 csoport konszolidált saját tőkéje 2015. december 31-én 37,5 milliárd EUR-t, elsődleges alapvető tőkéje 29 milliárd EUR-t tett ki, elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója 15,1%, teljes tőkemegfelelési mutatója 17,9% volt, tőkeáttételi mutatója 5,7% volt.1 Cofidis Participations S.A. portugál érdekeltségeinek csoportstruktúráját a következő ábra mutatja. COFIDIS PARTICIPATIONS, S. A.

COFIDIS - SGPS, S.A. pénzügyi holding társaság

BANCO COFIDIS, S.A. (hitelintézet)

BANIF PLUS BANK ZRT

1.

1

MARGEM MEDIACAO DE SEGUROS, LDA (biztosítás közvetítő

SUCURSAL ESLOVÁQUIA (szlovák fiók)

ábra: A Cofidis csoport felépítése

Group CM11 – Crédit Mutuel 2015 Registration Document

2

társaság)

SUCURSAL POLÓNIA (lengyel fiók)

A Cofidis – SGPS, S. A. leányvállalatainak tőkéjét, és a leányvállalatokban való részesedését a következő táblázat szemlélteti. Cofidis - SGPS, S.A. leányvállalatának neve Banco Cofidis, S.A. Margem - Mediacao de Seguros, LDA Banif Plus Bank 1.

Székhely

Tevékenység

Lisszabon

banktevékenység

Lisszabon

biztosítás közvetítés

Budapest

banktevékenység

Közvetlen részesedés

Közvetett részesedés

101 000 000

100%

-

6 235

100%

-

-

100%

Tőke (EUR)

12 158 090

táblázat: A Cofidis – SGPS, S. A. leányvállalatai, tevékenységei, illetve az egyes leányvállalatok tőkéje

A Banif Plus Bank a Cofidis SGPS, S. A. más leányvállalataival együtt összevont alapú felügyelet alá tartozik, és teljes körűen be van vonva az anyavállalat konszolidációjába. A Cofidis SGPS, S. A., mint anyavállalat által vezetett szubkonszolidált szintű csoport elsődleges alapvető tőkéje 326 millió EUR. Kiegészítő alapvető tőkéje vagy járulékos tőkéje a csoportnak nincsen. A csoport a minimális tőkekövetelményt csoportszinten a legegyszerűbb sztenderd módszerekkel határozza meg. Tőkekövetelményt csak hitelezési és működési kockázatra kellett képeznie, a teljes deviza nyitott pozíció a szavatoló tőke 2%-a alatt maradt, ezért mentesült a tőkekövetelmény alól. Mivel a Cofidis SGPS, S.A.-ra Portugáliában összevont alapú felügyelet vonatkozik a nyilvánosságra hozatali követelményeket is összevont alapon teljesíti. A Cofidis SGPS, S. A. konszolidált 2015. évi prudenciális nyilvánosságra hozatali dokumentuma a következő linken érhető el: https://www.cofidis.pt/assets/pdf/anterior-banif-mais/DisciplinaMercadoCofidisSGPS-SA.pdf

2. A prudenciális információk nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos jogszabályi előírások A CRR 6. cikkében foglalt általános elvek értelmében „Az olyan intézmény, amely anyavállalat vagy leányvállalat, és az olyan intézmény, amelyet bevontak a 18. cikk szerinti konszolidációba, nem köteles egyedi alapon megfelelni a nyolcadik részben megállapított követelményeknek.” (CRR 6. cikk (3) bekezdés) A CRR 13. cikk (1) második albekezdés kimondja, hogy „Az EU-szintű anyaintézmények jelentős leányvállalatainak és a helyi piacukon nagy jelentőséggel bíró leányvállalataiknak egyedi vagy szubkonszolidált alapon kell nyilvánosságra hozniuk a 437., 438., 440., 442., 450., 451. és 453. cikkben meghatározott információkat.”

3

A nevezett cikkek a következő témaköröket tartalmazzák:       

437. cikk – Szavatoló tőke 438. cikk – Tőkekövetelmények 440. cikk – Tőkepufferek 442. cikk – Hitelkockázati kiigazítások (egyedi értékvesztés/céltartalék, általános kockázati céltartalék) 450. cikk – Javadalmazási politika 451. cikk – Tőkeáttétel 453. cikk – Hitelkockázat mérséklés

A hitelintézetekről és befektetési vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Hpt.) 123. §-a szerint a hitelintézet, „ha az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozik, legalább évente egyszer összevont alapon nyilvánosságra hozza az üzleti évre vonatkozóan (EGT-államonként és harmadik országonkénti bontásban)  a) a hitelintézet nevét, tevékenységek jellegét és földrajzi tagozódását,  b) árbevételét,  c) teljes munkaidőben alkalmazottak létszámát,  d) adózás előtti eredményét,  e) az eredményt terhelő adókat, valamint  f) a kapott állami támogatást. (2) A hitelintézet egyedi alapon nyilvánosságra hozza az adózott eredmény és a mérlegfőösszeg hányadosaként kifejezett eszközarányos jövedelmezőségi mutatóját.”

3. Hpt. szerint nyilvánosságra hozandó információk A Bank engedélye alapján a TEÁOR 2008 szerint a következő tevékenységeket végezheti:   

Egyéb monetáris tevékenység (hitelintézeti tevékenység) Pénzügyi lízing Biztosítási ügynöki tevékenység, brókeri tevékenység

A Bank 2015-ben a használt gépjármű értékesítés finanszírozásra helyezte a hangsúlyt, az új hitelek és a lízing értékesítése ügynökök közreműködésével történik, a 2015-ben megkötött új szerződések 97%-át a lízingszerződések tették ki. A Bank továbbá a következő helyeken hozott létre fiókokat üzlet tevékenységének támogatására: Budapest, Debrecen, Pécs, Miskolc, Kecskemét, Szombathely. A Bank tevékenységét Magyarországon végzi, külföldi leányvállalata, fióktelepe nincs. Külföldi kitettsége 2015-ben kizárólag az anyabanki finanszírozáshoz kapcsolódott. A Bank értékesítésének nettó árbevétele 2015-ben 9 738 459 eFt, pénzügyi és befektetési szolgáltatásból származó eredménye 2 704 375 eFt, adózás előtti eredménye pedig 176 177 e Ft volt. 4

Sorszám

1. a)

b)

2.

3. a) b) c) 4. a)

b)

5. a)

b)

6. a)

b)

c)

MEGNEVEZÉS

2014. 12. 31.

Kapott kamatok és kamat jellegû bevételek rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kapott (járó) kamatbevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól egyéb kapott kamatok és kamat jellegû bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól Fizetett kamatok és kamat jellegû ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak KAMATKÜLÖNBÖZET (1-2) Bevételek értékpapírokból bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalék, részesedés) bevételek kapcsolt vállalkozásban lévő részesedésekből (osztalék, részesedés) bevételek egyéb részesedésekből (osztalék, részesedés) Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve a kereskedési tevékenység bevételét) Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve a kereskedési tevékenység ráfordításait) Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak Pénzügyi mûveletek nettó eredménye [6.a)-6.b)+6.c)-6.d)] egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól - értékelési különbözet egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak - értékelési különbözet befektetési szolgáltatás bevételeiből (kereskedési tevékenység bevétele) Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól - forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása - értékelési különbözet

5

2 310 662 0 0 0 2 310 662 70 510 0 235 632 235 632 0 2 075 030 0

Előző év(ek) módosításai 213 194

213 194

213 194

2015. 12. 31. 2 312 229 0 0 0 2 312 229 8 470 0 65 176 65 176 0 2 247 053 0

0

0

0

0

0 463 770 463 770 0 0

54 156 54 156

0 460 983 460 983 0 0

0 0 0 363 712 363 712 294 0

0 0 0 332 843 332 843 400 0

0 0 0 28 339 0 470 736 101 641 0 0 442 397 370 143 0 0

0 0 0 8 534 0 456 713 444 761 0 0 448 179 208 310 0 0

0

0 0 0

0 0 0

0 0

0 0

Sorszám

MEGNEVEZÉS

2014. 12. 31.

befektetési szolgáltatás ráfordításaiból (kereskedési tevékenység ráfordítása) Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak - forgatási célú értékpapírok értékvesztése - értékelési különbözet 7. Egyéb bevételek üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól b) egyéb bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól - készletek értékvesztésének visszaírása 8. Általános igazgatási költségek a) személyi jellegû ráfordítások aa) bérköltség ab) személyi jellegû egyéb kifizetések Ebből: - társadalombiztosítási költségek a TB költségekből nyugdíjjal kapcsolatos költségek ac) bérjárulékok Ebből: - társadalombiztosítási költségek a TB költségekből nyugdíjjal kapcsolatos költségek egyéb igazgatási költségek (anyag jellegû b) ráfordítások) 9. Értékcsökkenési leírás 10. Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak b) egyéb ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak - készletek értékvesztése Értékvesztés követelések után és kockázati 11. céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre a) értékvesztés követelések után b) kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre Értékvesztés visszaírása követelések után és 12. kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre a) értékvesztés visszaírása követelések után b) kockázati céltartalék felhasználása függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 12/A. Általános kockázati céltartalék felhasználás értéke Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb 13. részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után d)

6

Előző év(ek) módosításai

2015. 12. 31.

0 0 0 0 0 5 658 922 5 422 811 125 0 236 111 0 0 0 1 158 289 385 626 286 670 10 863 0 0 88 093 76 789 76 412

0 0 0 0 0 6 508 534 6 467 925 0 0 40 609 0 0 0 1 252 796 406 120 297 074 15 108 0 0 93 938 79 890 79 650

772 663 20 458 5 634 031 5 422 811 0 0 211 220 0 0 0

846 676 15 619 6 825 701 6 467 925 0 0 357 776 0 0 0

2 475 874 393 060

528 373 523 373

2 082 814

5 000

591 054 591 054

2 434 603 351 789

0 0

2 082 814 0

0

0

Sorszám

14. 15.

16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

25.

MEGNEVEZÉS

2014. 12. 31.

Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Ebből: - PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [1-2+3+4-5+6+7.b)-8-9-10.b)-11+12-13+14] - NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [7.a)-10.a)] Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény (16-17) Adózás előtti eredmény (+15+18) Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény (+19-20) Általános tartalékképzés, felhasználás () Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék és részesedés Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak Mérleg szerinti eredmény (+21-/+22+23-24)

2.

Előző év(ek) módosításai

2015. 12. 31.

-

0 835 249

-

835 249

2 704 375

0 0 0 0 835 249 150 532 985 781 985 781

0 0 2 528 198 - 2 528 198 176 177 0 176 177 0

-

267 350

267 350 267 350

0 0 0 0 0

0 2 704 375

0 0 0 0 176,177

267 350

táblázat: A Bank eredményének bemutatása

A Bank munkavállalóinak átlagos száma 2015 során 66 fő volt. A Banknak a 2015-ös évben társasági adó fizetési kötelezettsége nem keletkezett, eredményére a hitelintézeti különadó volt hatással. 2014 - 835 249

Adózás előtti eredmény Adó alap növelő tételek: Céltartalék Büntetések, késedelmi kamatok Elszámolással kapcsolatos veszteség Értékcsökkenési leírás Adó alap csökkentő tételek: Értékvesztés (*) Előző évre vonatkozó bevételek Céltartalék felhasználás Pénzügyi szervezetek különadó (2006. LIX. 4/a) Értékcsökkenési leírás Társasági adó alap társasági adó alap 10% Társasági adó alap 19% Társasági adó összesen Társasági adót csökkentő tételek Fizetendő társasági adó

2015 176 177

2 082 814 3 003 0 20 458

5 000 54 071 2 528 198 15 619

107 878 113 574 0 0 20 458 1 029 116 500 000 529 116 150 532

0 0 2 082 814 47 442 15 619 633 189 500 000 133 189 75 306 422,991 0

7

2014 Hitelintézeti különadó alap Hitelintézeti különadó összege (2006. LIX. 4/b)

-

Adófizetési kötelezettség

3.

2015 787 808 0

223 618 0

150 532

0

táblázat: A Bank eredményét terhelő adók

A Bank eszközarányos jövedelmezőségi mutatója 2015 év végére vonatkozóan 1,32%.

4. A CRR szerint nyilvánosságra hozandó információk 4.1 Szavatoló tőke A szavatoló tőkével és a tőkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelményeket az EU Bizottság 1423/2013 végrehajtási rendelete részletezi, amely egységes sémát ad a nyilvánosságra hozandó információkat illetően. A Banif Plus Bank szavatoló tőke szerkezete a legjobb minőségű elsődleges alapvető tőkeelemekből áll. A Banknak sem kiegészítő alapvető tőkéje, sem járulékos tőkéje nincsen. 2015. december 31-én az immateriális javakon kívül a Banknak semmilyen olyan pozíciója nem volt, ami miatt az elsődleges alapvető tőkére kiigazítást vagy módosítást kellett volna alkalmaznia. Az elsődleges alapvető tőkét ily módon a saját tőkének az immateriális javak könyv szerinti értékével csökkentett összege tette ki. Az említett sajátosságok miatt az átmeneti rendelkezéseknek, kedvezményeknek a Bank szavatoló tőkéjére és teljes kockázati kitettségértékére nem volt hatása. A Banif Plus Bank elsődleges alapvető tőkéje törzsrészvényekből, az eredménytartalékból és az egyéb tartalékok között kimutatott, a Hpt. szerint az adózott eredményből képzendő általános tartalékból áll. A törzsrészvényekre vonatkozó információkat mutatja a következő táblázat.

8

Megnevezés Alapvető tőkeinstrumentum 1 Kibocsátó Banif Plus Bank Zrt. Egyedi azonosító (pl. CUSIP, ISIN vagy zártkörű kihelyezés 2 HU0000079272 Bloomberg-azonosítója) 3 Az instrumentum Irányadó joga

magyar

Szabályozási intézkedések 4 A tőkekövetelményekről szóló rendelet (CRR) átmeneti szabályai Elsődleges alapvető tőkeinstrumentum (CET1) 5 A CRR átmeneti időszakot követő szabályai 6 Egyéni és/vagy szubkonszolidált alapon figyelembe vehető Az Instrumentum típusa (az egyes joghatóságok szerint 7 meghatározandó típusok) A szabályozói tőkében megjelenített összeg (pénznem - HUF 8 millióban, a legutóbbi adatszolgáltatás időpontjában) 9 Az instrumentum névleges összege (névértéke) - HUF 9a Kibocsátási ár - HUF 9b Visszaváltási ár 10 Számviteli besorolás

Elsődleges alapvető tőkeinstrumentum (CET1) Egyedi share (részvény - jegyzett tőke) (CRR 26. cikk (3)) 3 000 2 000 2 000 nem visszaváltható Saját tőke

11 A kibocsátás eredeti időpontja

2005.06.24

12 Lejárat nélküli vagy lejáratra szóló 13 Eredeti lejárati idő A kibocsátó vételi (call) opciója 14 előzetes felügyeleti jóváhagyáshoz kötött 15

Lejárat nélküli Nincs lejárati idő Nem

Opcionális vételi Időpont, függő vételi Időpontok és visszaváltási összeg

16 Adott esetben további vételi Időpontok Kamatszelvények / osztalékok 17 Rögzített vagy változó összegű osztalék / kamatszelvény 18 Kamatfizetési időpont és bármely kapcsolódó index Osztalékfizetést felfüggesztő rendelkezés (dividend stopper) 19 fennállása Teljes mértékben diszkrecionális, részben diszkrecionális vagy 20a kötelező (az időzítés tekintetében) Teljes mértékben diszkrecionális, részben diszkrecionális vagy 20b kötelező (az összeg tekintetében) 21 Feljebb lépési vagy egyéb visszaváltási ösztönző 22 Nem halmozódó vagy halmozódó 23 Átalakítható vagy nem átalakítható 24 Ha átalakítható, az átváltási küszöb(ök) 25 Ha átalakítható, teljesen vagy részben 26 Ha átalakítható, az átalakítási arányszám 27 Ha átalakítható, kötelező vagy opcionális az átalakítás На átalakítható, határozza meg az instrumentumtípust, amire 28 átalakítható Ha átalakítható, határozza meg annak az instrumentumnak a 29 kibocsátóját, amire átalakítható 30 Leírás jellemzői 31 Ha leírható, a leírási küszöb(ök) 32 Ha leírható, teljesen vagy részben 33 Ha leírható, akkor tartósan vagy ideiglenesen 34 Ideiglenes leírás esetén a felértékelési mechanizmus leírása A felszámolási alárendeltségi hierarchiában elfoglalt pozíció 35 (határozza meg közvetlenül megelőző instrumentum típusát) az instrumentumot 36 Nem megfelelő áttérő jellemzők 37 Ha igen, nevezze meg a nem megfelelő jellemzőket

9

Nincs vételi időpont Nincsenek további vételi időpontok Változó összegű osztalék Nem Nem halmozódó Nem átalakítható Nem A felszámolási alárendeltségi hierarchiában az utolsó helyen áll. Nem -

Megnevezés Elsődleges alapvető tőke: instrumentumok és tartalékok 1.

ezer HUF

Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió) ebből: 1. instrumentumtípus ebből: 3. instrumentumtípus

2.

Eredménytartalék

3.

Halmozott egyéb átfogó jövedelem (és egyéb tartalékok, beleértve az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti nem realizált nyereséget és veszteséget)

3a.

Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok

5. 5a. 6.

26. cikk (1) bekezdés, 27. cikk, 28. cikk,

3 000 000 29. cikk, EBH-lista 26. cikkének (3) bekezdése

3 000 000 EBH-lista 26. cikk (3) bekezdés 0 EBH-lista 26. cikk (3) bekezdés 0 EBH-lista 26. cikk (3) bekezdés 530 572 26. cikk (1) bekezdés c) pont

ebből: 2. instrumentumtípus

4.

CRR cikk hivatkozások

A 484. cikk (3) bekezdésében említett minősítő tételek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, amelyek kivezetésre kerülnek az elsődleges alapvető tőkéből A közszektorbeli tőkeinjekciókat szerzett jogok tárgyaként kell kezelni 2018. január 1-jéig Kisebbségi részesedések (a konszolidált elsődleges alapvető tőkében engedélyezett összeg) Függetlenül felülvizsgált évközi nyereség minden előre látható teher vagy osztalék levonása után Elsődleges alapvető tőke a szabályozói kiigazításokat megelőzően

10

8 793 26. cikk (1) bekezdés 0 26. cikk (1) bekezdés f) pont 0 486. cikk (2) bekezdés 0 483. cikk (2) bekezdés 0 84. cikk, 479. cikk, 480. cikk 0 26. cikk (2) bekezdés 3 539 365

Megnevezés

ezer HUF

CRR cikk hivatkozások

Elsődleges alapvető tőke: szabályozói kiigazítások 7. 8. 9.

10.

11. 12. 13.

14. 15. 16.

17.

18.

19.

20. 20a. 20b.

Kiegészítő értékelési korrekció (negatív összeg) Immateriális javak (a kapcsolódó adókötelezettségek levonása után) (negatív összeg). Üres halmaz az EU-ban. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, kivéve az átmeneti különbözetből származókat (a kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a 38. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek) (negatív összeg) Cash flow fedezeti ügyletekből származó nyereségekhez vagy veszteségekhez kapcsolódó valós értékelésből származó tartalékok A várható veszteségértékek kiszámításából eredő negatív összegek Minden olyan sajáttőke-növekedés, amely értékpapírosított eszközökből származik (negatív összeg) Valós értéken értékelt kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség, amely a saját hitelképességben beállt változásokra vezethető vissza Meghatározott juttatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök (negatív összeg) Egy intézmény közvetlen vagy közvetett részesedései a saját elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokból (negatív összeg) Az intézmény tulajdonában lévő, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha ezeknek a szervezeteknek olyan kölcsönös részesedése van az intézménnyel, amelynek célja az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése (negatív összeg) Az intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) Üres halmaz az EU-ban. Az 1250 %-os kockázati súllyal figyelembe veendő következő elemek kitettségértéke, ha az intézmény a levonási alternatívát választja ebből: befolyásoló részesedés a pénzügyi ágazaton kívül (negatív összeg)

20c.

ebből: értékpapírosítási pozíciók (negatív összeg)

20d.

ebből: nyitva szállítás (negatív összeg)

11

0 34. cikk, 105. cikk -2 401

36. cikk (1) bekezdés b) pont, 37. cikk, 472. cikk (4) bekezdés

0

36. cikk (1) bekezdés c) pont, 38. cikk, 472. cikk (5) bekezdés

0 33. cikk a) pont 0

36. cikk (1) bekezdés d) pont, 40. cikk, 159. cikk, 472. cikk (6) bekezdés

0 32. cikk (1) bekezdés 0 33. cikk b) pont 0

36. cikk (1) bekezdés e) pont, 41. cikk, 472. cikk (7) bekezdés

0

36. cikk (1) bekezdés f) pont, 42. cikk, 472 cikk (8) bekezdés

0

36. cikk (1) bekezdés g) pont, 44. cikk, 472. cikk (9) bekezdés

36. cikk (1) bekezdés h) pont, 43. cikk, 45. cikk, 46. cikk, 49. cikk (2) és (3) 0 bekezdés, 79. cikk, 472. cikk (10) bekezdés

36. cikk (1) bekezdés i) pont, 43. cikk, 45. cikk, 47. cikk, 48. cikk (1) bekezdés 0 b) pont, 49. cikk (1)–(3) bekezdés, 79. cikk, 470. cikk, 472. cikk (11) bekezdés

0 36. cikk (1) bekezdés k) pont 36. cikk (1) bekezdés k) és i) pont, 89–91. cikk 36. cikk (1) bekezdés k) pont ii. alpont, 0 243. cikk (1) bekezdés b) pont, 244. cikk (1) bekezdés b) pont, 258. cikk 36. cikk (1) bekezdés k) pont iii. alpont, 0 379. cikk (3) bekezdés

0

Megnevezés

ezer HUF

Elsődleges alapvető tőke: szabályozói kiigazítások (folytatás) Az átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések (a 10 %-os küszöbérték feletti összeg, a 21. kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a 38. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek) (negatív összeg) A 15 %-os küszöbértéket meghaladó összeg (negatív 22. összeg)

23.

ebből: az intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett szervezetekben

24.

Üres halmaz az EU-ban.

25.

ebből: átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések

CRR cikk hivatkozások

36. cikk (1) bekezdés c) pont, 38. cikk,

0 48. cikk (1) bekezdés a) pont, 470. cikk, 472. cikk (5) bekezdés

0 48. cikk (1) bekezdés 36. cikk (1) bekezdés i) pont, 48. cikk

0 (1) bekezdés (b) pont, 470. cikk, 472. cikk (11) bekezdés

36. cikk (1) bekezdés c) pont, 38. cikk,

0 48. cikk (1) bekezdés a) pont, 470. cikk, 472. cikk (5) bekezdés 36. cikk (1) bekezdés a) pont, 472. cikk 0 (3) bekezdés

25a.

A folyó üzleti év veszteségei (negatív összeg)

25b.

Az elsődleges alapvető tőkeelemekhez kapcsolódó adóterhek (negatív összeg)

0 36. cikk (1) bekezdés l) pont

26.

Az elsődleges alapvető tőke szabályozói kiigazításai a CRR előtti kezelés hatálya alá eső összegek tekintetében

0

26a.

Nem realizált nyereségre és veszteségre vonatkozó szabályozói kiigazítások a 467. és 468. cikkek szerint Ebből: … szűrő a nem realizált 1. veszteségre Ebből: … szűrő a nem realizált 2. veszteségre Ebből: … szűrő a nem realizált 1. nyereségre

26b.

27. 28. 29.

Ebből: … szűrő a nem realizált 2. nyereségre Az elsődleges alapvető tőkéből levonandó vagy ahhoz hozzáadandó összeg, tekintettel a CRR előtt előírt további szűrőkre és levonásokra Ebből: … A kiegészítő alapvető tőkéből levonandó elemek összege, amely meghaladja az intézmény kiegészítő alapvető tőkéjét (negatív összeg) Az elsődleges alapvető tőke összes szabályozói kiigazítása Elsődleges alapvető tőke

12

0 0 467. cikk 0 467. cikk 0 468. cikk 0 468. cikk 0 481. cikk 0 481. cikk 0 36. cikk (1) bekezdés j) pont -2 401 3 536 964

Megnevezés

ezer HUF

Kiegészítő alapvető tőke: instrumentumok Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli 30. befizetések (ázsió) ebből: az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti 31. saját tőkének minősül ebből: az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti 32. kötelezettségeknek minősül A 484. cikk (4) bekezdésében említett minősítő tételek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, 33. amelyek kivezetésre kerülnek a kiegészítő alapvető tőkéből A közszektorbeli tőkeinjekciókat szerzett jogok tárgyaként kell kezelni 2018. január 1-jéig. A konszolidált kiegészítő alapvető tőkében foglalt figyelembe vehető elsődleges alapvető tőke (beleértve az 34. 5. sorban nem szereplő kisebbségi részesedéseket is), amelyet leányvállalatok bocsátanak ki és harmadik felek birtokolnak ebből: leányvállalatok által kibocsátott, kivezetésre kerülő 35. instrumentumok Kiegészítő alapvető tőke a szabályozói 36. kiigazításokat megelőzően

13

CRR cikk hivatkozások 0 51. cikk, 52. cikk 0 0 0 486. cikk (3) bekezdés 0 483. cikk (3) bekezdés

0 85. cikk, 86. cikk, 480. cikk

0 486. cikk (3) bekezdés 0

Kiegészítő alapvető tőke: szabályozói kiigazítások

Megnevezés

ezer HUF

Kiegészítő alapvető tőke: szabályozói kiigazítások Egy intézmény közvetlen vagy közvetett részesedései a 37. saját kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokból (negatív összeg) Az intézmény tulajdonában lévő, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha ezeknek a 38. szervezeteknek olyan kölcsönös részesedése van az intézménnyel, amelynek célja az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése (negatív összeg) Az intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumaiban, ha az intézmény nem 39. rendelkezik jelentős részesedéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) Az intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumaiban, ha az intézmény jelentős 40. részesedéssel rendelkezik az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg)

CRR cikk hivatkozások

0

52. cikk (1) bekezdés b) pont, 56. cikk a) pont, 57. cikk, 475. cikk (2) bekezdés

0

56. cikk b) pont, 58. cikk, 475. cikk (3) bekezdés

0

56. cikk c) pont, 59. cikk, 60. cikk, 79. cikk, 475. cikk (4) bekezdés

0

56. cikk d) pont, 59. cikk, 79. cikk, 475. cikk (4) bekezdés

41.

A kiegészítő alapvető tőke szabályozói kiigazításai a CRR előtti kezelés hatálya alá eső összegek tekintetében és az 575/2013/EU rendeletben előírtak szerint kivezetendő átmeneti kezelések (azaz a CRR maradványösszegei)

0

41a.

A kiegészítő alapvető tőkéből levont maradványösszegek, tekintettel az 575/2013/EU rendelet 472. cikke szerinti átmeneti időszak alatt az elsődleges alapvető tőkéből történő levonásra

472. cikk, 472. cikk (3) bekezdés a) pont, 472. cikk (4) bekezdés, 472. cikk (6) bekezdés, 472. cikk (8) bekezdés a) 0 pont, 472. cikk (9) bekezdés, 472. cikk (10) bekezdés a) pont, 472. cikk (11) bekezdés a) pont

41b.

41c.

Ebből a soronként részletezendő tételek: pl. jelentős mértékű nettó évközi veszteség, immateriális javak, a várható veszteségekre vonatkozó rendelkezések hiánya stb. A kiegészítő alapvető tőkéből levont maradványösszegek, tekintettel az 575/2013/EU rendelet 475. cikke szerinti átmeneti időszak alatt a járulékos tőkéből történő levonásra Ebből a soronként részletezendő tételek: pl. a járulékos tőkeinstrumentumokban fennálló kölcsönös részesedések, közvetlen részesedés más pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében fennálló nem jelentős részesedésekben, stb. A kiegészítő alapvető tőkéből levonandó vagy ahhoz hozzáadandó összeg, tekintettel a CRR előtt előírt további szűrőkre és levonásokra Ebből: … nem realizált veszteségek lehetséges szűrője Ebből: … nem realizált nyereségek lehetséges szűrője

42. 43. 44. 45.

Ebből: … A járulékos tőkéből levonandó elemek összege, amely meghaladja az intézmény járulékos tőkéjét (negatív összeg) A kiegészítő alapvető tőke összes szabályozói kiigazítása Kiegészítő alapvető tőke Alapvető tőke (Alapvető tőke = elsődleges alapvető tőke + kiegészítő alapvető tőke)

14

0

0

477. cikk, 477. cikk (3) bekezdés, 477. cikk (4) bekezdés a) pont

0

0 467. cikk, 468. cikk, 481. cikk 0 467. cikk 0 468. cikk 0 481. cikk 0 56. cikk e) pont 0 0 3 536 964

Megnevezés Járulékos tőke: instrumentumok és tartalékok 46. 47.

48.

49. 50. 51.

ezer HUF

Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió) A 484. cikk (5) bekezdésében említett minősítő tételek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, amelyek kivezetésre kerülnek a járulékos tőkéből A közszektorbeli tőkeinjekciókat szerzett jogok tárgyaként kell kezelni 2018. január 1-jéig. A konszolidált járulékos tőkében foglalt figyelembe vehető szavatolótőke-instrumentumok (beleértve az 5. sorban vagy a 34. sorban nem szereplő kisebbségi részesedéseket és kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat is), amelyet leányvállalatok bocsátanak ki és harmadik felek birtokolnak ebből: leányvállalatok által kibocsátott, kivezetésre kerülő instrumentumok Hitelkockázati kiigazítások Járulékos tőke a szabályozói kiigazításokat megelőzően

15

CRR cikk hivatkozások 0 62. cikk, 63. cikk 0 486. cikk (4) bekezdés 0 483. cikk (4) bekezdés

0 87. cikk, 88. cikk, 480. cikk

0 486. cikk (4) bekezdés 0 62. cikk c) és d) pont 0

Megnevezés Járulékos tőke: szabályozói kiigazítások 52.

53.

54.

54a. 54b.

55.

56.

56a.

56b.

56c.

ezer HUF

Egy intézmény közvetlen vagy közvetett részesedései a saját járulékos tőkeinstrumentumokból és alárendelt kölcsönökből (negatív összeg) Az intézmény tulajdonában lévő, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök állománya, ha ezeknek a szervezeteknek olyan kölcsönös részesedése van az intézménnyel, amelynek célja az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése (negatív összeg) Az intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek járulékos tőkeinstrumentumaiban és alárendelt kölcsöneiben, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) Ebből: átmeneti rendelkezések hatálya alatt nem álló új részesedések Ebből: átmeneti rendelkezések hatálya alatt álló, 2013. január 1-je előtt fennálló részesedések Az intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek járulékos tőkeinstrumentumaiban és alárendelt kölcsöneiben, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett szervezetekben (a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) A járulékos tőke szabályozói kiigazításai a CRR előtti kezelés hatálya alá eső összegek tekintetében és az 575/2013/EU rendeletben előírtak szerint kivezetendő átmeneti kezelések (azaz a CRR maradványösszegei) A járulékos tőkéből levont maradványösszegek, tekintettel az 575/2013/EU rendelet 472. cikke szerinti átmeneti időszak alatt az elsődleges alapvető tőkéből történő levonásra. Ebből a soronként részletezendő tételek: pl. jelentős mértékű nettó évközi veszteség, immateriális javak, a várható veszteségekre képzett céltartalékok hiánya stb. A kiegészítő alapvető tőkéből levont maradványösszegek, tekintettel az 575/2013/EU rendelet 475. cikke szerinti átmeneti időszak alatt a járulékos tőkéből történő levonásra. Ebből a soronként részletezendő tételek: pl. a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokban fennálló kölcsönös részesedések, közvetlen részesedés más pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében fennálló nem jelentős részesedésekben, stb. A járulékos tőkéből levonandó vagy ahhoz hozzáadandó összeg, tekintettel a CRR előtt előírt további szűrőkre és levonásokra Ebből: … nem realizált veszteségek lehetséges szűrője

CRR cikk hivatkozások

0

63. cikk b) pont i. alpont, 66. cikk a) pont, 67. cikk, 477. cikk (2) bekezdés

0

66. cikk b) pont, 68. cikk, 477. cikk (3) bekezdés

0

66. cikk c) pont, 69. cikk, 70. cikk, 79. cikk, 477. cikk (4) bekezdés

0 0

0

66. cikk d) pont, 69. cikk, 79. cikk, 477. cikk (4) bekezdés

0 472. cikk, 472. cikk (3) bekezdés a) pont, 472. cikk (4) bekezdés, 472. cikk (6) bekezdés, 472. cikk (8) bekezdés a) 0 pont, 472. cikk (9) bekezdés, 472. cikk (10) bekezdés a) pont, 472. cikk (11) bekezdés a) pont

0 475. cikk, 475. cikk (2) bekezdés a)

0 pont, 475. cikk (3) bekezdés, 475. cikk (4) bekezdés a) pont

0

0 467. cikk, 468. cikk, 481. cikk

Ebből: …

0 467. cikk 0 468. cikk 0 481. cikk

57.

A járulékos tőke összes szabályozói kiigazítása

0

58.

Járulékos tőke Szavatoló tőke összesen (szavatoló tőke összesen = alapvető tőke + járulékos tőke)

0

Ebből: … nem realizált nyereségek lehetséges szűrője

59.

3 536 964

16

Megnevezés 59.

59a.

ezer HUF

Szavatoló tőke összesen (szavatoló tőke összesen = alapvető tőke + járulékos tőke) Kockázattal súlyozott eszközérték a CRR előtti kezelés hatálya alá eső összegek tekintetében és az 575/2013/EU rendeletben előírtak szerint kivezetendő átmeneti kezelések (azaz a CRR maradványösszegei) Ebből: … az elsődleges alapvető tőkéből le nem vont tételek (575/2013/EU rendelet maradványösszegei) (soronként részletezendő tételek, pl. jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések a kapcsolódó adókötelezettségek levonása után, közvetett részesedések saját elsődleges alapvető tőkében stb.)

60.

Ebből … a kiegészítő alapvető tőkeelemekből le nem vont tételek (575/2013/EU rendelet maradványösszegei) (soronként részletezendő tételek pl. a járulékos tőkeinstrumentumokban fennálló kölcsönös részesedések, közvetlen részesedés más pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében fennálló nem jelentős részesedésekben, stb.) A járulékos tőkeelemekből le nem vont tételek (575/2013/EU rendelet maradványösszegei) (soronként részletezendő tételek pl. saját járulékos tőkeinstrumentumokban fennálló közvetett részesedések, közvetett részesedés más pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében fennálló nem jelentős részesedésekben, közvetett részesedés más pénzügyi szektorbeli szervezetek tőkéjében fennálló jelentős részesedésekben, stb.) Kockázattal súlyozott eszközérték összesen

Tőkemegfelelési mutatók és pufferek Elsődleges alapvető tőke (a kockázati 61. cikk kitettségérték százalékaként kifejezve) Alapvető tőke (a kockázati kitettségérték 62. százalékaként kifejezve) Tőke összesen (a kockázati kitettségérték 63. százalékaként kifejezve)

CRR cikk hivatkozások

3 536 964

0

472. cikk, 472. cikk (5) bekezdés, 472. cikk (8) bekezdés b) pont, 472. cikk 0 (10) bekezdés b) pont, 472. cikk (11) bekezdés b) pont

475. cikk, 475. cikk (2) bekezdés b)

0 pont, 475. cikk (2) bekezdés c) pont, 475. cikk (4) bekezdés b) pont

477. cikk, 477. cikk (2) bekezdés b)

0 pont, 477. cikk (2) bekezdés c) pont, 477. cikk (4) bekezdés b) pont

0 24,93 92. cikk (2) bekezdés a) pont, 465. cikk 24,93 92. cikk (2) bekezdés b) pont, 465. cikk 24,93 92. cikk (2) bekezdés c) pont

64.

Intézményspecifikus pufferkövetelmény (elsődleges alapvető tőkekövetelmény a 92. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, plusz a tőkefenntartási és anticiklikus puffer, valamint a rendszerkockázati tőkepuffer és a rendszerszinten jelentős intézmények puffere (globálisan rendszerszinten jelentős intézmények vagy egyéb rendszerszinten jelentős intézmények), a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve)

0,00 A CRD 128. cikke, 129. cikke, 130. cikke

65.

ebből: tőkefenntartási pufferkövetelmény

0,00

66.

ebből: anticiklikus pufferkövetelmény

0,00

67.

ebből: rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény

0,00

67a.

ebből: globálisan rendszerszinten jelentős intézmények vagy egyéb rendszerszinten jelentős intézmények puffere

0,00 CRD 131. cikke

69.

Pufferek rendelkezésére álló elsődleges alapvető tőke (a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve) [nem releváns az EU-szabályozásban]

70.

[nem releváns az EU-szabályozásban]

71.

[nem releváns az EU-szabályozásban]

68.

17

16,93 CRD 128. cikk

Megnevezés

ezer HUF

A levonási küszöbértékek alatti összegek (kockázati súlyozás előtt) Az intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az 72. említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték alatti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) Az intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban, ha az intézmény jelentős 73. részesedéssel rendelkezik az említett szervezetekben (10 %-os küszöbérték alatti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) 74. Üres halmaz az EU-ban.

75.

Az átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések (a 10 %-os küszöbérték alatti összeg, a kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a 38. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek)

CRR cikk hivatkozások 36. cikk (1) bekezdés h) pont, 45. cikk, 46. cikk, 472. cikk (10) bekezdés, 56. 0 cikk c) pont, 59. cikk, 60. cikk, 475. cikk (4) bekezdés, 66. cikk c) pont, 69. cikk, 70. cikk, 477. cikk (4) bekezdés

36. cikk (1) bekezdés i) pont, 45. cikk, 0 48. cikk, 470. cikk, 472. cikk (11) bekezdés

36. cikk (1) bekezdés c) pont, 38. cikk, 0 48. cikk, 470. cikk, 472. cikk (5) bekezdés

A céltartalékok járulékos tőkébe történő bevonására vonatkozó felső korlátok A járulékos tőkében foglalt hitelkockázati kiigazítások a 76. sztenderd módszer alá eső kitettségek tekintetében (a 0 62. cikk felső korlát alkalmazása előtt) A hitelkockázati kiigazításoknak a járulékos tőkébe 77. sztenderd módszer szerint történő bevonására vonatkozó 0 62. cikk felső korlátok A járulékos tőkében foglalt hitelkockázati kiigazítások a 78. belső minősítésen alapuló módszer alá eső kitettségek 0 62. cikk tekintetében (a felső korlát alkalmazása előtt) A hitelkockázati kiigazításoknak a járulékos tőkébe belső 79. minősítésen alapuló módszer szerint történő bevonására 0 62. cikk vonatkozó felső korlát Kivezetésre kerülő tőkeinstrumentumok (csak 2013. január 1. és 2022. január 1. között alkalmazható) Kivezetésre kerülő elsődleges alapvető 484. cikk (3) bekezdés, 486. cikk (2) és 80. 0 tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát (5) bekezdés Az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg 484. cikk (3) bekezdés, 486. cikk (2) és 81. 0 (meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a (5) bekezdés lejáratok után) Kivezetésre kerülő kiegészítő alapvető 484. cikk (4) bekezdés, 486. cikk (3) és 82. 0 tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát (5) bekezdés 83.

84. 85.

A kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a lejáratok után) Kivezetésre kerülő járulékos tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát A járulékos tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a lejáratok után)

0

484. cikk (4) bekezdés, 486. cikk (3) és (5) bekezdés

0

484. cikk (5) bekezdés, 486. cikk (4) és (5) bekezdés

0

484. cikk (5) bekezdés, 486. cikk (4) és (5) bekezdés

4.2. Tőkekövetelmények A CRR 92. cikke a tőkekövetelmények alapját a teljes kockázati kitettségértékben határozza meg, amely a hitelezési típusú kockázatoknál a kockázattal súlyozott kitettségérték, a piaci kockázatoknál, a működési kockázatoknál, a hitelértékelési korrekciós kockázatnál a szabályozásban meghatározott módszerekkel számított tőkekövetelmény 12,5-szerese.

18

A kockázatok fedezéséül minimálisan tartandó tőke mértékét a CRR közvetve a tőkemegfelelési mutatók minimálisan teljesítendő szintjén keresztül határozza meg. A 92. cikk (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a teljes kockázati kitettségérték   

minimálisan 4,5%-át kell elsődleges alapvető tőkével, minimálisan 6%-át kell alapvető tőkével, minimálisan 8%-át kell szavatoló tőkével fedezni.

A Bank annak értékelésére, hogy a Bank rendelkezésére álló tőke elégséges-e az aktuális és jövőbeli tevékenységek kockázatainak fedezésére, a CRR-ben meghatározott, – a Cofidis – SGPS S.A. által is alkalmazott, legegyszerűbb módszereket használja. A Bank hitelkockázati tőkekövetelményét a CRR harmadik rész II. címének 2. fejezetében megfogalmazott sztenderd módszer segítségével határozza meg. Derivatív ügyletekkel, hosszú teljesítési idejű ügyletekkel kapcsolatos kitettsége a Banknak nincsen, ezért a partnerkockázatnak nincs tőkekövetelménye. Szintén nincs tőkekövetelmény a nyitva szállítási kockázatra, valamint - a sztenderd módszer használata miatt - a követelésvásárlásokhoz kapcsolódó felhígulási kockázatra. A Bank kereskedési könyvet nem vezet, árupozíciókat nem vállal. A devizahitelek forintosítását követően a teljes tevékenységében meglévő deviza nyitott pozíciója csekély, amelynek egy része euróban, a másik része svájci frankban van. A devizaárfolyamkockázatára vonatkozóan a CRR 351 - 354. cikkei alapján meghatározott sztenderd módszer segítségével képzi meg tőkekövetelményét. A tőkekövetelmény a devizanemenként összesített nettó hosszú pozíciók és a devizanemenként összesített nettó rövid pozíciók abszolút értékei közül a nagyobbnak a 8%-a az összes tőkekövetelmény szempontjából elenyésző nagyságrendű. Tőzsdén kívüli derivatív ügyletekből származó kitettsége a Banknak nincs, ezért hitelértékelési korrekciós kockázata sincsen. A működési kockázatainak minimális tőkeszükségletét a CRR 315. cikkében szabályozott alapmutató módszerrel méri. A CRR 92. cikk (3) bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték összetevők szerinti alakulását és a 92. cikk (1) bekezdésében meghatározott minimális tőkemegfelelési szinteket illetve a számított tőkekövetelményeket a következő táblázat foglalja össze.

19

Kockázattal súlyozott kitettségérték (RWA) - ezer HUF

Megnevezés

TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE Nem kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési kockázat Kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési kockázat POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE A kereskedési könyvi pozíciókockázat sztenderd módszer (SA) szerinti kockázati kitettségértéke Tőzsdén forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Részvény A teljes tevékenységben meglévő devizaárfolyamkockázat és árukockázat sztenderd módszer (SA) szerinti kockázati kitettségértéke Deviza Áru MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE Működési kockázatra vonatkozó alapmutató módszere (BIA) A HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT NAGYKOCKÁZATOK TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK 4.

Szavatoló tőkével fedezendő minimális tőkekövetelmény ezer HUF

14 189 530

1 135 162

8 130 776

650 462

0

0

0

0

0

0

57 891

4 631

0

0

0

0

0

0

57 891

4 631

57 891 0

4 631 0

6 000 863

480 069

6 000 863

480 069

0

0

0

0

0

0

táblázat: Az egyes kockázati típusok tőkekövetelménye

A Bank leglényegesebb kockázatára megállapított hitelkockázati tőkekövetelményt a CRR 112. cikkben meghatározott, a Bank számára releváns egyes kitettségi osztályokba sorolva az alábbi táblázat tekinti át: 20

Kitettségek Kockázattal Kitettségek Tőkenettó súlyozott bruttó értéken követelmény értéken ezer kitettség ezer ezer HUF ezer HUF HUF HUF

A Banif Plus Bank számára a sztenderd módszer szerinti releváns kitettségi osztályok Központi kormányzattal vagy központi bankkal szembeni kitettségek

158 478

158 478

0

0

Intézményekkel szembeni kitettségek

3 678 189

3 678 189

735 638

58 851

Lakossági kitettségek Késedelmes tételek kitettségi osztályba sorolt kitettségek Egyéb tételek kitettségi osztályba sorolt kitettségek

9 856 411

9 732 083

6 530 758

522 461

5 373 721

777 621

805 528

64 442

345 693

61 490

58 853

4 708

19 412 492 14 407 861

8 130 777

650 462

Összesen:

5.

táblázat: A Bank hitelkockázati tőkekövetelményének megoszlása a CRR által meghatározott kitettségi osztályok alapján

A sztenderd módszerben felsorolt többi kitettségi osztályban a Banknak nem volt sem mérlegen belüli, sem mérlegen kívüli kitettsége. Így többek között nem volt pozíciója az ingatlannal fedezett kitettségeknél, a vállalkozásokkal szembeni kitettségeknél, a közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségeknél, a regionális kormányzatokkal vagy helyi hatóságokkal szembeni kitettségeknél, a fedezett kötvényeknél. Az alapmutató módszer szerint a működési kockázat tőkekövetelménye a bruttó pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredmény néhány tételének kivételével képzett irányadó mutató három utolsó évben számított átlagának 15%-a.

Megnevezés 3 évvel korábbi irányadó mutató 2 évvel korábbi irányadó mutató múlt évi irányadó mutataó Irányadó mutatók hároméves átlag Szorzószám

ezer HUF 2 523 867 2 570 364 4 507 150 3 200 460 15%

Alapmutató módszer szerinti tőkekövetelmény 6.

480 069

Működési kockázati tőkekövetelmény

4.3. Tőkepufferek A Banif Plus Banknak csak magyarországi kitettsége van. Az MNB honlapján közétett adatok alapján a Magyar Nemzeti Bank 2015.12.31-re vonatkozóan a Hpt. 87-88. §-a szerinti intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer értékét 0%-ban határozta meg. 2 Ezalapján a Bank 2

https://www.mnb.hu/penzugyi-stabilitas/makroprudencialis-politika/a-makroprudencialis-eszkoztar/atulzott-hitelnovekedes-megelozeset-szolgalo-eszkozok/anticiklikus-tokepuffer

21

anticiklikus tőkepuffert nem képez. A Hpt. 92. §-a szerinti rendszerkockázati tőkepuffert az MNB nem határozott meg. A Banif Plus Bank nem minősül egyéb rendszerszinten jelentős intézménynek, a Hpt. 89-91. §-aiban ilyen címen megállapítható tőkepuffert nem kell tartania. A Hpt. 86. §-a szerinti tőkefenntartási puffert pedig a Hpt. 298.§-ában meghatározottak szerint csak 2016. január 1-ét követően kell képezni.

4.4 Hitelkockázati kiigazítások (értékvesztés/céltartalékképzés) Az értékvesztés és céltartalék-képzés szabályai A Bank a mérlegen belüli és mérlegen kívüli tételeinek értékelésénél valós értékelést nem alkalmaz. Az értékvesztés, illetve a kockázati céltartalék szintjét a minősítési kategóriákba történő besorolással, az adott tételhez egyedi elszámolás, illetve képzés esetén a súlysávon belül hozzárendelt mérték, egyszerűsített elszámolás, illetve képzés esetén a tételesen (konkrétan) hozzárendelt százalékos mérték határozza meg. Az elszámolt értékvesztés és a megképzett céltartalék szintjét a Bank havonta, de az ügyletminősítéssel együtt legalább negyedévente felülvizsgálja. Az értékvesztés, annak visszaírása, vagy a céltartalék-képzés, felszabadítás, illetve felhasználás meghatározásánál alapvetően a várható megtérülést, illetve a veszteségjellegű jövőbeni fizetési kötelezettséget kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározásánál tekintettel kell lenni a veszteség valószínűségére és nagyságára, a megtérülés valószínűségére, valamint az ügylet minősítési kategóriájára és a befolyó pénzbevételre vonatkozó számviteli előírásokra. Ha eszközök esetében a könyv szerinti érték a várható megtérülésnél magasabb, akkor értékvesztést kell elszámolni, ha alacsonyabb, akkor az értékvesztés visszaírásával kell az eszköz könyv szerinti értékét növelni. A Bank a veszteségszámításon alapuló ügyletminősítést a következő módon felelteti meg a Hitkr. szerinti minősítési kategóriáknak, ez egyben a követelések után képzendő értékvesztés és céltartalékképzés alapja is: Kategóriák

Értékvesztés mértéke

Problémamentes

0%

Külön figyelendő

6,5 %

Átlag alatti

15 %

Kétes

51 %

Rossz

90 %

Általános hitelkockázati céltartalékot (általános hitelkockázati kiigazítások) a Bank nem képez. A kitettségek földrajzi eloszlása a főbb kitettségi osztályok szerinti bontásban a következő táblázat mutatja. A portugáliai intézménnyel szembeni kitettség az anyabanki finanszírozással függött össze. 2016-ban a finanszírozás megváltozásával a kitettség megszűnt.

22

Ország, ahol a kitettség létrejött

Megnevezés Ország, ahol a kitettség létrejött Központi kormányzatok vagy központi bankok

Kitettségérték (ezer HUF)

Magyarország 158 478

Intézmények

1 514 035

Lakossági

8 707 677

Ebből: Kkv

792 246

Nemteljesítő kitettségek

777 621

Egyéb tételek

61 490

Teljes kitettség

11 219 301

Ország, ahol a kitettség létrejött

Portugália

Intézmények

2 164 154

Teljes kitettség

2 164 154 7.

táblázat: kitettségek földrajzi megoszlása

A Bank nemteljesítő kitettségei földrajzi szempontból Magyarországon helyezkednek el.

Az összes kitettség hátralevő futamidő szerinti megoszlását kitettségi osztályok szerint a következő táblázat szemlélteti: Kitettségek ügyfélkategória és lejárat szerinti megoszlása bruttó értéken MHUF Központi kormányok és központi bankok Helyi önkormányzatok

Éven belüli

1-2 év között

2-3 év között

3-5 év között

5-10 év között

10 év felett

Lejárat nélkül

158,478

ÖSSZESEN 158,478

0

0

Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 3,678,189

3,678,189

Vállalkozások

0

Lakosság

655,624 1,491,827 2,058,392 3,031,022 1,560,512 34,627

8,832,004

Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek

0 3,733,284

732,649

702,890

173,808

31,090

0

Egyéb tételek ÖSSZESEN

8,225,575 2,224,476 2,761,282 3,204,830 1,591,602 34,627

8.

5,373,721 345,693

345,693

345,693

18,388,085

táblázat: Kitettségek ügyfélkategória és lejárat szerinti megoszlása bruttó értéken

23

Az értékvesztett és késedelmes kitettségek értéke külön-külön kimutatva főbb gazdasági ágazat vagy partnertípus szerinti bontásban:

Kitettségek bruttó értéken

Ügyfél kategória Központi kormányok és központi bankok

Értékvesztett kitettségek

Késedelmes kitettségek

158,478

0

0

Helyi önkormányzatok

0

0

0

Közszektorbeli intézmények

0

0

0

3,678,189

0

0

Hitelintézetek Vállalatok

0

0

0

8,832,005

1,025,848

1,022,483

természetes személy

8,282,626

964,543

961,177

önállóvállalkozó

59,172

8,219

8,219

mikro vállalkozás

462,144

50,834

50,834

kisvállalkozás

28,062

2,252

2,252

középvállalkozás

0

0

0

0

0

0

Lakosság

Ingatlannal fedezett követelés Késedelmes tételek

5,373,721

5,368,313

5,275,145

természetes személy

4,899,267

4,893,823

4,800,691

önállóvállalkozó

10,022

10,057

10,022

mikro vállalkozás

428,422

428,422

428,422

kisvállalkozás

34,803

34,803

34,803

középvállalkozás

1,207

1,207

1,207

0

0

0

345,693

0

0

18,388,086

6,394,161

6,297,628

Fedezett kötvények Egyéb tételek Összesen:

Az értékvesztett és késedelmes kitettségek összege, külön- külön felsorolva a következő táblázatban kerülnek bemutatásra. Megnevezés

Összeg (eFt)

Teljes kitettség

18,388,086

Ebből késedelemben lévő kitettség

6,297,628

Ebből értékvesztett kitettség

6,394,161

Az értékvesztéssel kapcsolatos mozgásokat a legutóbbi nyilvánosságra hozatal óta a következő táblázat foglalja össze.

24

Hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek és kapcsolódó értékvesztés (millió forintban) Hitelintézetek, PBB Nem pénzügyi vállalkozások Háztartások Egyéb belföldi Külföldi ÖSSZESEN

Minősített kitettség bruttó értéke (2015.12.31) 4 951 12906 0 0 13861

9.

Értékveszt és záró Értékvesztés Értékveszt Értékveszt állomány nyitó Értékvesztés és és (2015.12.3 (2015.01.01) képzés visszaírás változása 1) 0 0 0 0 0 403 4216 0 0 4619

67 459 0 0 526

-56 -374 0 0 -430

11 85 0 0 96

414 4301 0 0 4715

táblázat: Értékvesztés változása

4.5. Javadalmazási politika A Bank javadalmazási politikája a vállalatirányítási rendszer szerves része, amelyet a Bank egészében érvényre kell juttatni. A Bank a javadalmazási politika kialakítása során figyelemmel volt a Hpt. 117-121 §-aira, valamint a javadalmazási politikának a hitelintézet és a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembevételével történő alkalmazásáról szóló 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet, továbbá az Európai Unió vonatkozó irányelvének rendelkezéseire. A Bank javadalmazási politikájának tartalmát a Bank méretével, belső szervezetével, tevékenysége jellegével, körével, nagyságrendjével, összetettségével és jogi formájából eredő sajátosságaival arányosan határozta meg. Ennek keretében figyelemmel volt a Bank méretére, munkaszervezetének egyszerűségére, arra, hogy tevékenysége a pénzügyi szolgáltatások közül elsősorban hitel és pénzkölcsön nyújtására, illetve pénzügyi lízingre terjed ki, valamint arra, hogy a Bank mérlegfőösszege az 500 milliárd forintot nem haladja meg, hitelállománya nem jelentős. A Bank javadalmazási politikája keretében törekszik a hatékony és eredményes kockázatkezelésre oly módon is, hogy a javadalmazási politika nem ösztönöz a Bank kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására, igazodik a Bank üzleti stratégiájához, célkitűzéseihez, értékeihez és hosszú távú érdekeihez, valamint elősegíti annak megvalósítását. 1.

A javadalmazási politika személyi hatálya

A Bank a javadalmazási politika személyi hatályának (a kiemelt személyek körének) meghatározása érdekében – a fenti jogszabályokra figyelemmel – évente értékelést végez a Bank kockázati profiljára jelentős hatást gyakorló munkavállalók azonosítása céljából. A Bank javadalmazási politikájának hatálya alá jelenleg az alábbi személyek tartoznak: - a Bank Igazgatóságának tagjai, - a Bank Felügyelő Bizottságának tagjai, - a Bankkal munkaviszonyban álló munkavállalók közül a Bank vezérigazgatója, 25

2.

a Bank kockázatvállalási funkciót betöltő, illetve kockázati profilját és eredményét jelentős mértékben befolyásoló vezetők, az ellenőrzési funkciót ellátó személy (belső ellenőr).

A kiemelt személyek teljesítményjavadalmazásának szabályai

A Bank a javadalmazási politika hatálya alá tartozó személyek részére teljesítményjavadalmazásként tekinthető kifizetéseket nem teljesít, ilyen keretösszeget nem határoz meg. A munkaviszony megszűnésére és a nyugdíjpolitikára vonatkozóan a kiemelt személyek körére eltérő szabályokat nem határoz meg. A belső ellenőr, illetve a belső kontroll feladatkört ellátó munkavállalók javadalmazása független az általuk felügyelt szervezeti egységek teljesítményétől. Ezen személyek javadalmazását a Felügyelő Bizottság felügyeli. 3.

A Bank piaci részesedésére tekintettel javadalmazási bizottságot nem állít fel.

4.

A Bank a javadalmazási politikáját évente nyilvánosságra hozza, honlapján közzéteszi.

Az üzleti év során a Javadalmazási Politika hatálya alá tartozó munkavállalói körben végkielégítés kifizetésére nem került sor. A Bank 2015. évre vonatkozó teljes bruttó bérköltsége 381.419.339 Ft volt (66 fő), amely a munkáltatói járulékokat, adókat is tartalmazza. A Bank Igazgatósága és Felügyelő Bizottsága tagjainak, valamint az ellenőrzési funkciót ellátó személyek 2015-ben elszámolt javadalmazása 74.895.055,- Ft összegű volt. 2015. évre vonatkozóan a javadalmazás felügyeletét biztosító fő testület (Felügyelő Bizottság) két alkalommal ülésezett. Az üzleti év során munkába állási jutalékok és végkielégítések kifizetésére nem került sor.

4.6. Tőkeáttétel A CRR 429. cikk (1) és (2) bekezdése szerint a tőkeáttételi mutató az intézmény alapvető tőkéje, az intézmény – a mutató számításához meghatározott szabályok szerinti - teljes kitettségének százalékában kifejezve. A tőkeáttételi mutató a kockázatokra kevéssé érzékeny mérőszám, amely a túlzott kockázatvállalás megakadályozását célozza. A tőkeáttételi mutató számítását az EU Bizottság 62/2015 számú felhatalmazáson alapuló rendelete módosította és részletesen szabályozza. A rendelet szerint a mutatót negyedévente a negyedév végi adatok alapján kell számítani. A tőkeáttételi mutató számításával kapcsolatos 2015. december 31-ére vonatkozó, nyilvánosságra hozandó információkat a Banif Plus Bank az EU Bizottság 200/2016végrehajtási rendeletében foglaltak szerint mutatja be. 26

A CRR 499. cikk (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Banif Plus Bank a tőkeáttételi mutató számlálójaként az átmeneti rendelkezések figyelembe vétele nélküli alapvető tőkét alkalmazza. A tőkeáttételi mutató számítására vonatkozó mennyiségi információk:

A számviteli eszközök és a tőkeáttételi mutató számításához Alkalmazandó összeg használt kitettségek összefoglaló egyeztetése (LRSum tábla) (ezer Ft) 1 2

3

4 5 6

EU-6a

EU-6b 7 8

Eszközök összesen a közzétett pénzügyi kimutatások szerint Kiigazítás a számviteli célból konszolidált, de a szabályozási konszolidáció körén kívül eső szervezetek miatt (Kiigazítás a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt, az alkalmazandó számviteli szabályozás szerint a mérlegen belül elszámolható, de a tőkeáttételi mutató számításához használt kitettségérték számítása során az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (13) bekezdése alapján figyelmen kívül hagyott eszközök miatt) Kiigazítás származtatott pénzügyi eszközök miatt Kiigazítás értékpapír-finanszírozási ügyletek miatt Kiigazítás a mérlegen kívüli tételek miatt (mérlegen kívüli kitettségek hitel-egyenértékesítése) (Kiigazítás a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségérték megállapítása során az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (7) bekezdése alapján figyelmen kívül hagyott csoporton belüli kitettségek miatt) (Kiigazítás a tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettségérték megállapítása során az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (14) bekezdése alapján figyelmen kívül hagyott kitettségek miatt) Egyéb kiigazítások Tőkeáttételi mutató számításához használt teljes kitettség mérték

27

13 385 771

0

0 0 0 102 441

0

0 -2 317 13 485 895

Tőkeáttételi mutatóra vonatkozó egységes adattábla (LRCom tábla) Mérlegen belüli kitettségek bontása (a származtatott kitettségek és értékpapír-finanszírozási ügyletek nélkül) Mérlegen belüli tételek (származtatott eszközök, értékpapír-finanszírozási ügyletek és bizalmi 1 vagyonkezelés keretében kezelt eszközök nélkül, de biztosítékokkal) 2 (A T1 tőke meghatározása során levont eszközérték) Mérlegen belüli kitettségek összesen (származtatott eszközök, értékpapír-finanszírozási 3 ügyletek és bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt eszközök nélkül) (az 1. és 2. sor összege) Származtatott kitettségek (derivatív ügyletek) Származtatott ügyletekkel összefüggő összes pótlási 4 költség (az elismerhető változó készpénzletét nélkül) Származtatott ügyletekkel összefüggő potenciális 5 jövőbeli kitettség miatti többlet (piaci árazás szerinti módszer) Az eredeti kitettség szerinti módszer alapján EU-5a meghatározott kitettségek Származtatott ügylethez kapcsolódó biztosíték által az 6 alkalmazandó számviteli szabályozás alkalmazásában okozott eszközérték-csökkentés visszaírása (Származtatott ügyletekhez biztosított változó 7 készpénzletét formájában fennálló követeléseket megtestesítő eszközök levonása) (Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel 8 szembeni, mentesített kereskedési kitettségek) 9 Eladott hitelderivatívák kiigazított tényleges névértéke (Eladott hitelderivatívák utáni kiigazított tényleges 10 névérték beszámítások és többlet levonások) Származtatott kitettségek összesen (a 4–10. sorok 11 összege)

28

Tőkeáttételi mutató számításához használt kitettség a CRR szerint (ezer Ft)

13 385 856 -2 401

13 383 455

0 0 0 0

0 0 0 0 0

Tőkeáttételi mutatóra vonatkozó egységes adattábla (LRCom tábla) - folytatás Értékpapír-finanszírozási kitettségek Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó 12 (nettósítás nélküli) eszközök az értékesítésként elszámolt ügyletek kiigazításával (Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő bruttó 13 eszközök nettósított készpénz-kötelezettségei és követelései) Értékpapír-finanszírozási ügyleteket megtestesítő 14 eszközök partnerkockázati kitettsége Értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó eltérés: EU-14a partnerkockázati kitettség az 575/2013/EU rendelet 429b. cikkének (4) bekezdése és 222. cikke szerint 15 Megbízotti ügyletek kitettsége (Ügyfél által elszámolt, központi szerződő féllel EU-15a szembeni, mentesített értékpapír-finanszírozási kitettségek) Értékpapír-finanszírozási kitettségek összesen (a 16 12–15a. sorok összege) Egyéb mérlegen kívüli kitettségek 17 Mérlegen kívüli kitettségek bruttó névértéken 18 (Hitelegyenértékesítési kiigazítás) Egyéb mérlegen kívüli kitettségek (a 17. és 18. sor 19 összege) Az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (7) és (14) bekezdése alapján mentesített kitettségek (mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségek) (Az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (7) bekezdése alapján mentesített csoporton belüli EU-19a kitettségek (egyedi alapon) (mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségek)) (Az 575/2013/EU rendelet 429. cikkének (14) EU-19b bekezdése alapján mentesített kitettségek (mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségek))

29

Tőkeáttételi mutató számításához használt kitettség a CRR szerint (ezer Ft)

0

0 0 0 0 0 0 1 024 406 -921 966 102 440

0

0

Tőkeáttételi mutatóra vonatkozó egységes adattábla (LRCom tábla) - folytatás Tőke és teljes kitettségérték 20 T1 tőke A tőkeáttételi mutató számításához használt teljes 21 kitettség mérték (a 3., 11., 16., 19., EU-19a. és EU19b. sor összege) Tőkeáttételi mutató 22 Tőkeáttételi mutató A tőke meghatározásával kapcsolatos átmeneti rendelkezésre vonatkozó döntés és a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt, kivezetett eszközök értéke EU-23 EU-24

A tőke meghatározásával kapcsolatos átmeneti rendelkezésre vonatkozó döntés Bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt, kivezetett eszközök értéke az 575/2013/EU rendelet 429. cikke (11) bekezdésének megfelelően

LRSpl tábla: Mérlegen belüli kitettségek bontása (a származtatott ügyletek és az értékpapír-finanszírozási ügyletek nélkül) (LRSpl tábla) EU-1 EU-2 EU-3 EU-4 EU-5 EU-6 EU-7 EU-8 EU-9 EU-10 EU-11 EU-12

Mérlegen belüli kitettségek összesen (a származtatott ügyletek és az értékpapír-finanszírozási ügyletek nélkül), ebből Kereskedési könyvben szereplő kitettségek Banki könyvben szereplő kitettségek, ebből Fedezett kötvények Kormányzatként kezelt kitettségek Nem kormányzatként kezelt regionális kormányzatokkal, multilaterális fejlesztési bankokkal, nemzetközi szervezetekkel és közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek Intézmények Ingatlan-jelzálogjoggal fedezett Lakossággal szembeni kitettségek Vállalati Nemteljesítő kitettségek Egyéb kitettségek (pl. részvény, értékpapírosítás és egyéb nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök)

30

Tőkeáttételi mutató számításához használt kitettség a CRR szerint (ezer Ft) 3 536 964 13 485 895

26,2%

0 0

Tőkeáttételi mutató számításához használt kitettség a CRR szerint (ezer Ft) 13 383 455 0 13 383 455 0 158 478 0 3 678 189 0 8 707 677 0 777 621 61 490

A tőkeáttételi mutató számítására vonatkozó minőségi információk: A Banif Plus Bank tőkeáttételi mutatója jóval kedvezőbb a bankok átlagánál, amely azzal függ össze, hogy kockázatvállalást jelentő tevékenysége a lakossági gépjármű finanszírozásra összpontosul. A Bank lényeges mértékű más típusú kockázatokat a jövőben sem kíván vállalni. A tőkemegfelelési követelmények betartása emiatt alapvetően biztosítja a tőkeáttételi mutató megfelelő szinten tartását is. A túlzott tőkeáttétel kialakulásának elkerülése érdekében a Bank rendszeresen méri és figyeli a mutató negyedéves értékeit, és szükség esetén beavatkozik a túlzott tőkeáttétel megakadályozására. A tőkeáttételi mutató 2015. év végi mértékét lényegében a következő tényezők befolyásolták:  

a lakossági kitettségi osztályba tartozó, a gépjármű finanszírozással kapcsolatos mérlegen belüli kockázatvállalás; az anyabank általi finanszírozással összefüggő, az anyabanknál elhelyezett bankközi betétek, amelyek a finanszírozási konstrukció megváltoztatásával 2016-ban megszűntek.

4.7. Hitelkockázat mérséklés A gépjármű hiteleknél és a gépjármű lízing ügyleteknél a finanszírozott gépjármű biztosítékként szolgál a Banif Plus Bank számára. A gépjárművek, mint biztosítékok a hitelezési kockázat sztenderd módszerét alkalmazó hitelintézetek számára nem elismerhető hitelkockázat mérséklő eszközök, így a Bank ezeket a tőkekövetelmények meghatározásánál nem veszi figyelembe. A Banif Plus Bank a gépjármű finanszírozási ügyleteken kívüli más kitettségek esetében sem számol hitelkockázat mérséklő eszközök tőkekövetelményt csökkentő hatásával.  

 

A Banknak nincsenek olyan ügyletei (pl. derivatív ügyletek, repóügyletek), amelyeknél a nettósítást a magyar jogszabályok szerint alkalmazni lehetne. A Bank sem pénz-, sem értékpapír óvadékok hitelkockázat mérséklő hatásával nem számol, és egyéb előre rendelkezésre bocsátott, a tőkekövetelményt mérséklő hitelkockázati fedezetet sem vesz figyelembe. A Bank nem rendelkezik harmadik féltől kapott, a hitelkockázatot mérséklő garanciákkal. A Banknak nincsenek olyan ügyletei, amelyeknél hitelderivatívákat lehetne használni kockázatmérséklőként.

31