Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató A Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt) 137/A. §-a és a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) Kormányrendeletben előírt szabályoknak történő megfelelés körében a következő részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését.
1. Kockázatkezelési elvek, módszerek Kockázat: egy tevékenység általánosan elvárt, átlagosan számított eredményéhez képest bekövetkező veszteség lehetősége. A Takarékszövetkezet tevékenységével kapcsolatban felmerülő kockázati típusok:
Hitelezési kockázat: Általánosságban annak a kockázata, hogy a hitelintézetnek egy szerződéses partnere felé kitettsége áll fenn, és a hitelintézetet veszteség éri a szerződéses partner nem szerződés szerint teljesítése miatt. Ügyfélkockázat: A hitelezési kockázat legfőbb formája, annak a kockázata, hogy a hitelintézetet veszteség éri, mert vállalkozói, lakossági vagy egyéb ügyfelei a hitelintézet kockázatvállalását jelentő szerződéses fizetési kötelezettségeinek nem szerződésszerűen teljesítik. Partner kockázat: A Pkr 2. §. (1) bekezdés 21. Pontja szerint „az ügyletben érintett partnernek az ügylet pénzáramlása végleges elszámolása előtti nem-teljesítésének kockázata.” Koncentrációs kockázat: A Hpt. szerint olyan kockázat, amely az azonos jellemzőkkel bíró ügyfelekkel szemben felmerülő, különböző szerződéses kapcsolatokból fakadó kockázatok együtteséből ered. A koncentráció ennél bővebb fogalom, ide értve az alábbi okokat: - ágazati koncentráció - földrajzi koncentráció - hitelkockázat csökkentő eszközök koncentrációja (hitelkockázat csökkentő eszközök fajtájának vagy kibocsátójának koncentrációja). Elszámolási kockázat: Az elszámolási kockázat annak a kockázata, hogy egy átutalási rendszeren keresztül lebonyolított elszámolás nem várt módon teljesül. Az elszámolási kockázat magában foglalhat hitel- és likviditási kockázati elemeket is Reziduális (biztosítékok elfogadásából származó) kockázat: A Felügyeletnek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján annak a kockázata a hitelintézet által alkalmazott, elismert hitelkockázat mérséklési technikák a vártnál kevésbé bizonyulnak hatékonynak. 1
Nem-kereskedési könyvi kamatlábkockázata: A Felügyeletnek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján azon jelenlegi, illetve jövőbeni kockázatokat jelenti, amelyek az intézmény jövedelmezőségére, tőkehelyzetére a piaci kamatlábak kedvezőtlen változása esetén hatnak. A kamatlábkockázat forrásai, fajtái: -a kamatlábak időbeli változása és a cash-flow-k időbeli változása közötti eltérés (újraárazási kockázat), -a kamatlábak között fennálló kapcsolatok megváltozása az egyes piacokat, termékeket jellemző hozamgörbék között (bázis kockázat), -ugyanazon termék, vagy piac vonatkozásában az egyes lejárati tartományokban a kamatlábak közötti kapcsolatok megváltozása (hozamgörbe kockázat), -a termékekben rejlő rejtett, kamatlábbal kapcsolatos opciók (opciós kockázat). Működési kockázat: A nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, a hitelintézet eredményét és szavatoló tőkéjét érintő veszteség kockázata. Likviditási kockázat: A Felügyeletnek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján annak kockázata, hogy az intézmény nem képes kötelezettségeit időben teljesíteni, amikor a fizetés esedékessé válik. A likviditási kockázatok alapvetően négy kategóriába sorolhatók: - lejárati (a lejárati összhang hiányával összefüggő) likviditási kockázat, - lehívási (a lejárat előtti tömeges forráskivonás) likviditási kockázat, -strukturális likviditási kockázat, mely a források megújíthatóságával, a forrásköltség változásával függ össze, - piaci likviditási kockázat. Reputációs kockázat: A Felügyeletnek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján a tőkét vagy a jövedelmezőséget közvetve érintő olyan kockázat, amely a pénzügyi intézményről kialakult kedvezőtlen fogyasztói, üzletpartneri, részvényesi vagy hatósági véleményből származik, és az intézmény külső megítélésének a kívánatos szinttől való elmaradásában nyilvánul meg. Stratégiai kockázat: A Felügyeletnek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján a tőkét vagy a jövedelmezőséget érintő olyan kockázat, amely az üzleti környezet változásából vagy helytelen üzleti döntésekből, vagy az üzleti környezet változásának figyelmen kívül hagyásából származik. Jövedelmezőségi kockázat: A Felügyeletnek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján az intézmény jövedelemtermelő szerkezetének nem megfelelő kialakítása, diverzifikálása, illetve a megfelelő szintű jövedelemtermelő képesség elérése és tartós fenntartása képességének hiányából fakadó kockázat. Külső tényezők kockázata: A külső tényezők kockázata magában foglalja a gazdasági környezetből fakadó kockázatot és a szabályzói környezetből adódó kockázatot.
2
A kockázatkezelési folyamat A takarékszövetkezet kockázatkezelési stratégiáját és politikáját az Igazgatóság határozza meg a belső védelmi vonalakról szóló szabályzatban foglaltak szerint. A kockázatkezelési folyamat a takarékszövetkezet kockázatkezelési struktúrájának része, amely a belső tőkeszükséglet számítási folyamatba integrált külön eljárási rend és módszertan szerint történik – az ICAAP elvei alapján – melynek során a Takarékszövetkezet a kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű tőkét meghatározza meg és gondoskodik annak folyamatos fenntartásáról. Kockázati stratégia Kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A Felügyeletnek a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a Takarékszövetkezet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát és az alábbi témakörökre terjed ki: - Kockázatvállalási politika - Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság - Kockázati szerkezet - Kockázatkezelési szervezet Kockázatvállalási politika Általános kockázatkezelési célok: -
-
-
A Takarékszövetkezet, mint kis intézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatot vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a szenderdizált termékkínálat előnyt jelent a kockázatok megítélésénél. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%os limitterhelésnél az Igazgatóság felé jelzéssel él. Az Ügyvezetés megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázataira vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság részére. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a Felügyeletnek 3
-
küldött kockázati jelentések fő adatait, tükrözzék a felügyeleti adatszolgáltatás struktúráját. A Takarékszövetkezet kockázat-tudatosságának erősítése.
- A Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására. - A Takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére. Kockázatkezelési alapelvek -
-
-
A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését és a felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletének mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett (Biztonságos működés elve). A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek (Összeférhetetlenség elve). A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésre bocsátott szabályzatokat együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében (Együttműködés elve).
-
A Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál szigorúbb belső előírásokat alkalmazhat, de ezeket – a Felügyelet és más külső személyek számára – transzparens módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába. Ha a Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál megengedőbb belső előírásokat kíván alkalmazni, azt megfelelően alá kell tudni támasztania, és a Felügyelet és más külső személyek számára meg kell tudni indokolnia, és transzparens, kiemelt, jól észrevehető módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába.
-
A Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít (Lényeges kockázatok kezelésének elve). A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. A kockázatkezelési kontrolloknak és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával (Költség-haszon elve).
-
-
4
-
-
-
-
-
-
A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonlóméretű és hasonló üzleti tevékenységet végző Takarékszövetkezetnek. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve). A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését Kockázatok alakulásának figyelése Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott (Tiltott tevékenységek elve). A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken.
Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy - milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, - mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, - milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. A kockázati étvágy meghatározása az egyik előfeltétele Takarékszövetkezet megfelelő kockázati limiteket állítson fel.
annak,
hogy
a
A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg és rendszeresen évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a Takarékszövetkezet célkitűzéseit. Kockázati étvágyat meghatározó pénzügyi 5
célkitűzések. A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát a hároméves stratégiai terv célkitűzései befolyásolják: - a saját tőkére vetített átlagos éves adózott eredmény 6,0% - a minimális szavatoló tőke szintre vetített átlagos éves adózott eredmény 2,04,0% A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát, kockázatvállalási hajlandóságát kockázati típusonként az alábbi minőségi mértékek egyikével jelöli meg: -
alacsony közepes magas
Kockázati szerkezet A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális tőkekövetelmény nagyságával jellemezzük. A szabályzási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: - Hitelezési kockázat- sztenderd módszer - Hitelkockázat mérséklés- pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezesség esetében sztenderd módszer - Működési kockázat- alapmutató módszer Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerültek meghatározásra. Kockázatkezelés szervezete A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó összefogásáért és a tőketervezésért az ügyvezetés a felelős.
információk
6
Kockázatkezelési funkció A Takarékszövetkezetnél mindenkor biztosított a kockázatkezelés és a belső ellenőrzés függetlensége. Alapelv az egyes funkciók függetlenségének a biztosítása azoktól a tevékenységektől és üzletágaktól, amelyeket felügyelnek és ellenőriznek, valamint egymástól is függetlenek. Cél: A Takarékszövetkezet olyan eljárásokkal és szabályzatokkal rendelkezzen, amely alapján meg tudja határozni, hogy milyen kockázatokat vállal fel, azt, hogy méri, limitálja, kontrollálja és szükség esetén intézkedést hoz azok korrigálására. Kockázatkezelési feladatkörök:az üzleti döntés előtti kockázati véleményezés, kockázatkezelés módszertanának kialakítása és folyamatos karbantartása, beleértve a tőkemegfelelést és a belső tőkeértékelést,a kockázatok kontrollja, monitoringja.
Lényeges kockázatok és a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása A Takarékszövetkezet a lényegesnek minősített kockázatait az alábbiak szerint csoportosítja: az 1. pillér alatti kockázatok, amelyekre a szabályozás meghatározza a minimális tőkekövetelmény számításának lehetséges módjait; az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek számszerűsíthetők, illetve mutatószámokkal mérhetők, ezért limitekkel kezelhetők. Ide tartoznak a koncentrációs kockázatok, a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatok és a likviditási kockázat; az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek nem számszerűsíthetők, csak minőségi ismérvekkel becsülhetők, ezért limitekkel nem, hanem egyéb kontrollokkal ellenőrizhetők.
Szervezeti egységek, funkciók leírása kockázat típusok szerint Valamennyi kockázat típus esetében a stratégia és a célkitűzések meghatározása, rendszeres felülvizsgálata, a módszertani kérdések, valamint a limitek meghatározása, a válságtervek készítése az Ügyvezetés feladata. A felülvizsgálatot évente kell elvégezni. A hitelezési kockázatot jelentő kötelezettség vállalások esetében a döntési szintek a kockázatvállalási szabályzatban rögzítettek szerint alakulnak, a kockázati szempontú véleményezés a Kockázatkezelő feladata. A limitek kitöltése a Kirendeltségek feladata, a limitek figyelését és a megfelelő jelzések küldését a kockázatkezelő végzi. A problémás eseteket a szabályzat szerinti felelősök előírás szerint kezelik. A további kockázati típusok esetén a limitek figyelése, probléma esetén jelzés küldése a megfelelő szintű felelősök felé a kockázatkezelő feladata. A külső és belső jelentések elkészítése a főkönyvelővel együttműködve, a 7
tőkeszükséglet megállapítása, a meglévő és szükséges tőke alapján képzendő mutatók kiszámítása a kockázatkezelő munkatárs feladata. A kockázatmérési módszerek közül a szabályozói minimális tőkekövetelmény mérésére a Takarékszövetkezet a sztenderd módszert alkalmazza. A 2. pillér alatti belső tőkekövetelmény kiszámítására az OTIVA által összeállított stressz teszttábla és a belső önértékelés számítása szolgál. Ezek alapján kerül kitöltésre a Felügyelet részére a havi jelentés részét képező CAA, CAB tábla. A stressz tesztek eredményét az OTIVA felé is továbbítjuk. Az Ügyvezetés részére a számítások alapján készülnek el a rendszeres jelentések. A kockázatok mérése és a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott módszerek: - Hitelezési kockázat –sztenderd módszer - Hitelkockázat mérséklés – pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében szterderd módszer - Működési kockázat – alapmutató módszer
2. Javadalmazási politika Az eljárási szabályzat célja és hatálya: Az eljárási szabályzat célja a Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) tisztségviselői, vezetői, munkavállalói részére vonatkozó – különös tekintettel a kockázatvállalásért felelős munkavállalókra, akiknek tevékenysége lényeges hatást gyakorol a Takarékszövetkezet kockázatvállalására és kockázatkezelési elveire - javadalmazási irányelvek meghatározása. A javadalmazási politika összhangban áll a Takarékszövetkezet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, kockázattűrő képességével, értékeivel és hosszú távú érdekeivel. Kialakításakor szempont volt, hogy ne ösztönözze a felelős személyeket túlzott kockázatvállalásra, ezért a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati étvágyat meghaladó kockázatvállalást nem jutalmazza. A javadalmazási politika a gyors eredményekkel kecsegtető, de kockázatos üzleti stratégia helyett a Takarékszövetkezet hosszú távú érdekeinek ad elsőbbséget. A javadalmazási politika kialakításáért felelős szervek: A javadalmazási politika elveit a Takarékszövetkezet Igazgatósága fogadja el és vizsgálja felül, annak végrehajtásáért a Takarékszövetkezet Felügyelő Bizottsága a felelős, kivéve a felügyelő bizottsági tagok javadalmazásával kapcsolatos döntési jogkört, mely az Igazgatóságot illeti meg.
8
A Takarékszövetkezet - a belső ellenőr bevonásával - évente felülvizsgálja javadalmazási politikáját, és szükség esetén intézkedést kezdeményez az esetleges túlzott kockázatvállalás eseteinek megakadályozása érdekében. A javadalmazások meghatározásakor a Takarékszövetkezet az alábbi elveket veszi figyelembe: A javadalmazás változó részének (prémium, egyszeri jutalom) kifizetése nem okozhatja a Takarékszövetkezet tőkehelyzetének romlását. A javadalmazás változó részének kifizetése sohasem garantált: kifizetésére akkor kerülhet sor, ha a Takarékszövetkezet gazdálkodása és pénzügyi helyzete (a javadalmazás tőkekövetelménye), az érintett szervezeti egység, az érintett személy teljesítménye (az általuk vállalt kockázatokat és a Takarékszövetkezet hosszú távú érdekeinek érvényesülését is figyelembe véve) lehetővé teszi. A teljesítményértékelés során az egyéni és a kollektív teljesítményt is értékelni kell. Indokolt esetben a javadalmazás változó része csökkenthető.
A munkavállalókra vonatkozó javadalmazási politika: A Takarékszövetkezet meghatározza a teljes javadalmazás állandó és változó összetevőjének arányát, fenntartva a lehetőségét annak, hogy adott esetben a javadalmazás ne tartalmazzon változó részt. A javadalmazás változó részének aránya a törvényben meghatározott mértéket nem haladhatja meg. Alapbér A munkavállaló alapbérét - az elvégzendő feladat függvényében - szakmai végzettségének és gyakorlati idejének figyelembe vételével, a szakmára jellemző összegben határozza meg a Takarékszövetkezet. A Takarékszövetkezet biztosítja a kontroll funkciókat betöltő alkalmazottak (kockázatkezelő, belső ellenőr) megfelelő, versenyképes bérezését, amelyet a saját tevékenységük céljaival összhangban kell kialakítani úgy, hogy az a megfelelő szakértelemmel rendelkezők számára vonzó legyen. A vezetők alapbérének megállapításakor - az előzőeken túlmenően - figyelembe kell venni az irányítandó területek számát, a dolgozók létszámát, az ellátandó területtel kapcsolatos felelősségi szintet és a jövedelemtermelő képességet. Prémium A teljesítmény javadalmazásánál egyszerre kell értékelni – pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokon alapuló – az egyén, az érintett szervezeti egység és a takarékszövetkezet általános eredményességét. Az értékelés évente történik. A prémium rendszer kialakítása személyre szabottan történik. 9
A prémium feltételek alapja az egyéni célfeladatok megvalósítása. A kirendeltségek teljesítményét bázis adatok alapján kell kialakítani. Prémium feladatként az üzleti terv fő számai mellett olyan feltétel határozható meg, amelyeknek teljesítése a munkakör elvárható szakértelemmel és gondossággal való ellátásán túlmutató, objektíve meghatározható teljesítményt takar. Vezetők esetében a Takarékszövetkezet tárgyévi üzletpolitikai célkitűzéseinek eredményes megvalósítását elősegítő, hatékony működésre ösztönző prémiumformát kell kialakítani. Az ügyvezetők, a kockázatvállalásért és az ellenőrzésért felelős munkavállalók prémium feladatát ki kell egészíteni a takarékszövetkezet hosszú távú céljaival, érdekeivel és a kockázatvállalás elveivel. Az egyéni teljesítmény értékelésekor a pénzügyi teljesítményen kívüli (szakértelem, személyes fejlődés, megfelelés, elhivatottság, a csoportos teljesítményhez való hozzájárulás mértéke) és egyéb szempontokat (etikus magatartás, pénzügyi fegyelem betartása) is figyelembe kell venni. Az egyéb szempontokat szükség szerint előnybe kell részesíteni a pénzügyi teljesítményhez képest. Előre nem látható, elháríthatatlan tényezők bekövetkezése esetében a prémium feltételek korrigálhatóak. A szabályozási, jogszabályi környezetben az év során bekövetkezett jelentős változásokat a prémium feladat kiértékelése során figyelembe kell venni. A prémium feltételek területei: -
jövedelmezőség növekedése, likviditási helyzet alakulása, a Takarékszövetkezet biztonságos gazdálkodásának elősegítése, betétállomány növekedése, hitelállomány növekedése, elszámolt értékvesztés és a hitelállomány aránya, bevétel növekedés (kamat, jutalék, kezelési költség), egyéb egyéni célfeladatok.
A prémiumot az éves alapbér százalékában kell meghatározni.
Jutalom A Takarékszövetkezet eredményes gazdálkodásától függően a munkavállalók részére jutalom fizethető célfeladatok teljesítésére és egyéb jellegű ösztönzésekre, amennyiben prémium nem kerül kifizetésre (pl. 13.havi mbér). 10
3.
Szavatoló tőkével kapcsolatos információk:
Szavatoló tőke összetevői 2013.12.31.
Az alapvető tőke összege A járulékos tőke összege Alapvető tőke pozitív eleme. Alapvető tőkeként elismert tőkeelemek Befizetett jegyzett tőke Tőketartalék Alapvető tőkeként elismert tartalékok Általános kockázati céltartalék Alapvető tőke negatív elemei Egyéb levonások az alapvető tőkéből Járulékos tőke pozitív elemei Értékelési tartalékok
A kockázatok fedezésére figyelembe vehető, levonások utáni összes alapvető és járulékos tőke
351.034 e Ft 27.509 e Ft 106.731 e Ft 100.000 e Ft 6.731 e Ft 245.367 e Ft e Ft -1.064 e Ft 27.509 e Ft
378.543 e Ft
4. A Takarékszövetkezet tőkemegfelelése
A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek és stratégiák
A Takarékszövetkezet tőkemegfelelés belső értékelési folyamatát úgy alakítja ki, hogy az kiterjedjen minden lényeges kockázatára, a kockázatok mérésére, kezelésére, figyelésére és jelentésére, valamint a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke meghatározására, folyamatos meglétének az ellenőrzésére és a tőkemegfelelés jelentésére. 11
A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C §-ában, 76/K §-ában és a 145/A §-ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak.
Termékeit és szolgáltatásait alapvetően Magyarországon nyújtja, nem végez határon átnyúló szolgáltatást. Viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik. A Hpt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A takarékszövetkezet a belső tőke számítása során az egyszerű sztenderd módszert alkalmazza. A belső tőke megfelelés folyamatának kialakítása során az OTIVA által kidolgozott metodika alapján számszerűsíti belső tőkeszükségletét.
A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelés méréséhez alkalmazott módszerek: -
Hitelezési kockázat – sztenderd módszer
-
Működési kockázat – alapmutató módszer
A kitettségi osztályok tőkekövetelménye:
Megnevezés SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint - Központi kormányok és Központi bankok - Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok - Közszektorbeli intézmények - Hitelintézetek és befektetési vállalkozások - Vállalkozások - Lakosság - Ingatlannal fedezett követelések - Késedelmes tételek - Egyéb tételek
Összeg(MFt) Ft) 84,141 0,000 0,000 0,000 0,00 6,900 13,181 26,875 20,232 6,219 10,734
A hitelezési és felhígulási kockázathoz kapcsolódó tájékoztatás 12
a.) A késedelem és hitelminőség romlás megközelítése: A kilencven napot meghaladóan lényeges törlesztési késedelembe esett tételre a 2)-5) alatti pontokban foglalt kivétellel a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez - a 2)-5) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a következő kockázati súlyokat kell alkalmazni a) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, b) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a. Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon, vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettőszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát. 2) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez − 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a, − Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 3) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettséghez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 4) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezési kockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. 5) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázatmérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. 13
b.) Értékvesztés elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek A minősítés szempontrendszere 1.A minősítést végzők valamennyi, a Takarékszövetkezet könyvviteli nyilvántartásában szereplő ügyletet minősítenek, függetlenül attól, hogy határidőn túliak vagy sem. A követelésminősítés az ügyfél illetve partnerminősítésre épül, a követelésminősítési kategóriák képzésénél az adósminősítési besorolást figyelembe kell venni. A kintlévőségek alakulását mindaddig figyelemmel kell kísérni, amíg azok visszafizetésre, kiegyenlítésre, vagy a könyvviteli nyilvántartásból való kivezetésre nem kerülnek. 2.A tételek minősítéséhez vizsgálni kell az ügyfél, illetve a partnerminősítés alábbi szempontok szerinti figyelembevételét is: a.A pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemteremtő képessége és az ezekben bekövetkező változások, b. A törlesztési rend betartása (késedelmi idő), a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, c.
A fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetősége és az ezekben bekövetkezett változás,
d. A tétel továbbértékesíthetősége, e. a veszteség keletkezésének valószínűsége és nagysága,
A vizsgálatot alapvetően az ügyfél-, illetve partnerminősítés számviteli követelményei, az ügyfél analitika és a fedezetértékelés számviteli követelményei alapján kell elvégezni. 3.A besorolást a negyedéves értékelés során – az értékvesztés és a kockázati céltartalék szükséges szintjének felmérésekor – felül kell vizsgálni és indokolt esetben a tételt más kategóriába át kell sorolni. A takarékszövetkezet által vállalt kockázatokat minden negyedévben az Ügyletminősítési és értékelési szabályzatban meghatározott minősítési kategóriákba kell besorolni.
A minősítés alapja a minősítés időpontjában fennálló, az adott kintlévőségen túl az ahhoz kapcsolódó mérlegen kívüli tételek is. Az egyszerűsített értékelés egyetlen szempontjaként a fizetési késedelem napszámát, míg a teljes körű egyedi minősítés alkalmazásánál az adott kintlévőségre ténylegesen kiszámított 14
nem fedezett várható veszteség kintlévőséghez viszonyított arányát kell figyelembe venni.
A mérlegen kívüli kötelezettségeket az alapügylettel együttesen kell elbírálni. Az egyszerűsített minősítési eljárás alá tartozó követelések bármikor egyedi minősítési eljárás alá vonhatók, de ennek megfelelően az értékvesztés mértéke nem lehet kevesebb az egyszerűsített minősítési követelésekre vonatkozó értékvesztés mértékénél. c.) A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázatmérséklés figyelembevétele előtti összege és a kitettség értékek osztályonkénti bontásban Mérlegen belüli és kívüli kitettségek bruttó érték M Ft 2013.12.31
Kitettségi osztályok Központ kormánnyal és közponi bankkal szembeni kitettségek Hitelintézettel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségekszembeni kitettségek Önkormányzatokkal Lakossággal szembeni kitettségek Vállalkozással szembeni kitettségek Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes tételek
2948,051 838,202 466,834
Egyéb tételek Összesen:
211,924 5586,290
179,857 690,141 251,281
d.) A kitettségek földrajzi megoszlása kitettségi osztályonként A Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet nem végez határon átnyúló tevékenységet, ezáltal nem tud adatot kimutatni. e.) A kitettségek gazdasági ágazatbeli megoszlása Ágazat
Mérlegen belüli kitettség (M Ft)
Mezőgazdaság, Vad- Erdőgazd.
96,935
Feldolgozóipar
27,414
Vill. energia-, Gáz-,Vízell.
0,000
Építőipar
10,036
Kereskedelem, Járműjavítás Szálláshely-szolg., Vendéglátás Száll., Raktározás, Posta, Szállítás ,Raktározás Ingatlanügyl., Gazdasági szolg. Közig., Védelem, Köt.társ.bizt.
108,737
108,737 108,737
119,200 108,737 57,325 108,737 28,278 37,580 39,819 0,000 15
Oktatás
0,000
Egészségügyi, Szoc.ellátás
0,017 0,089 6,884 6,550 0,000 0,0040,505 1005,038 966,071 1390,946 1.475,096
Egyéb közösségi személyi szolg. Pénzügyi tevékenység Ismeretlen ágazat Összesen:
f.) A kitettségek hátralévő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként
Kitettségi osztály
éven belüli (M Ft)
Központi kormány
1-5 év (M Ft)
5 éven túli (M Ft)
1258,129
743,937
Hitelintézet
473,202
365,000
-
Egyéb tétel
174,549
-
-
-
-
-
-
-
Önkorm. szemb. kitettség
945,985
Lejárt
Vállalkozások
57,967
40,704
79,533
Lakosság
50,434
155,025
256,755
Ingatlannal fedezett
77,779
265,311
346,406
3,194
17,028
47,919
Késedelmes tétel
-
0,624 10,986
g.) Gazdasági ágazatbeli vagy ügyfél kategória szerinti megoszlásban összesítve 1. A késedelmes tételek ügyfél kategória szerinti megoszlásban Ügyfélminősítési kategória
Nettó kitettség
( millió Ft)
A. osztályú adós
-
B. osztályú adós
24.487
C. osztályú adós D. osztályú adós E. osztályú adós Összesen:
18.206 Ft )
34.910 1.524 79.127
16
A hitelminőség romlást szenvedett kitettségek ügyfél kategória szerinti bontásban
Hitelminőség romlást szenvedett kitettségek (millió Ft)
Ügyfél minősítési kategória A. osztályú adós
50.240
B. osztályú adós
33.560
C. osztályú adós
89.550
D. osztályú adós
35.301
E. osztályú adós
1.524
Összesen:
210.175
2. Az elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve képzett és felhasznált céltartalék külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeg ügyfélkategória szerinti bontásban
Elszámolt értékvesztés ügyfélkategória szerinti megoszlásban 2013. December 31-én
Ügyfélkategória Helyi önkormányzatok hitele Hitelek – Nem pü-i vállalkozások Hitelek - egyéni vállalkozó Hitelek - lakosság Hitelek összesen Egyéb követelések Áttvett eszközök Összesen
Nyitó
2013. év képzés
Értékvesztés (Ft) Előző évi visszaírás
Tárgyévi visszaírás
Záró értékvesztés
0
0
0
0
0
18 670 688
3 449 978
17 318 903
209 369
4 592 394
7 495 036
3 693 409
39 907
47 837
11 100 701
80 090 823 106 256 547 18 375 389 19 000 000 143 631 936
98 651 214 105 794 601 0 0 105 794 601
12 984 257 30 343 067 0 0 30 343 067
3 063 779 3 320 985 0 0 3 320 985
162 694 001 178 387 096 18 375 389 19 000 000 215 762 485
Elszámolt céltartalék 2013.12.31. Céltartalék (millió Ft ) Nyitó
Céltartalék változás
0.302
Elszámolt céltartalék
0.083
Visszaírt céltartalék
0.324
Tárgyévi változás
-0.241
Záró céltartalék állomány
0.061 17
5. Sztenderd módszer A Takarékszövetkezet a Felügyelet által elfogadott hitelminősítő szervezeteket fogadta el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a Felügyeletnek szolgáltatandó adatokra vonatkozó PM rendelet előírásait, a Felügyeletnek az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítése, ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a Felügyelet által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye.
6. Hitelezésikockázat-mérséklés A Fedezetértékelési szabályzat szabályozza a kihelyezések fedezetéül szolgáló biztosítékok elfogadhatóságának, hitelbiztosítéki érték megállapításának, a kötelezettségvállalások fedezettségi mértéke megállapításának, a fedezetek folyamatos figyelemmel kísérésének és felülvizsgálatának rendjét. A vonatkozó jogszabályi előírásokban meghatározott elismerhetőségi feltételeket és minimum követelményeket teljesítő biztosítékok alkalmasak arra, hogy a hitelkockázat tőkekövetelményének csökkentése céljából figyelembevételre kerüljenek. A Takarékszövetkezet által leggyakrabban fedezetek (biztosítéki szerződések) köre:
alkalmazott,
elfogadható
Dologi biztosítékok: Polgári jog szempontból dologi biztosíték a kockázatvállalás fedezeteként nyújtott vagyontárgy (jog, követelés) függetlenül annak tulajdonjogi, birtokjogi helyzetétől. A jogosult követelésének kielégítési alapja: a zálogtárgy, függetlenül attól, hogy az kinek a tulajdonában, birtokában van, vagyis a dolog mindenkori tulajdonosa köteles helytállni a jogosult követelése erejéig a dologgal, illetve köteles tűrni, hogy a jogosult a dologból kielégítse követelését. A dologi biztosíték leggyakrabban alkalmazott formái – melyek megfelelnek az (elismerhető) előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezeteknek: -óvadék vagy letét – óvadéki szerződés, ügyleti biztosíték céljára szolgáló takarékbetét, letéti szerződés -zálogjog – zálogszerződés 18
═ ═ ═ ═
jelzálog (keretbiztosítéki jelzálogjog) kézizálog – kézi zálogszerződés vagyont terhelő zálogjog önálló zálogjog
Személyi biztosítékok: Polgári jog szempontból a személyi biztosíték esetén a kötelezett személyesen köteles helytállni vagyonával a biztosított kötelezettség teljesítéséért. A személyi biztosíték leggyakrabban alkalmazott formái – melyek megfelelnek az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezeteknek: - készfizető kezesség (bankkezesség) – kezességvállalási szerződés - garancia (bankgarancia) – garancia vállalási szerződés - adós, adóstárs jövedelme - azonnali inkasszójog – inkasszó felhatalmazás valamely személy számlájára A felajánlott biztosítékok elfogadhatóságát még a befogadásuk előtt meg kell vizsgálni.
8. Kereskedési könyv Kereskedési könyvet a takarékszövetkezet nem vezet.
9. Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók
Befektetések 2013. december 31. Megnevezés Magyar Takarékszövetkezeti Bank ZRT Garantiqa Hitelgarancia ZRT Tak-Invest ZRT ISAFE Zrt
Nyilvántartási Tulajdoni közvetlen érték arány 5 819 077 Ft 0,1121 125 000 Ft 0,0255 1 347 234 Ft 0,6200 200 000 Ft 0,2500
Kereskedési könyvben nem szereplő pozíciók kamatkockázata
19
A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérő jellemzőinek eltéréséből keletkeznek. A banki könyv kamatkockázat (nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatlábváltozást feltételező duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelő módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának). A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkező instrumentumok lejárat előtti előtörlesztését illetve a betétfelmondást nem modellezi. A lejárat nélküli szerződések (pl. folyószámla betét, folyószámla hitel stb.) tartós részét (magbetétnek is nevezik) nem modellezi. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik.
A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján bank könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változását méri. A mérés alapján kialakította a portfólió nettó jelenérték változását mutató arányt, mely az adott devizanemhez tartozó súlyozott összeg és a szavatoló tőke aránya. Ez látható az alábbi táblázatban: Időszak 2013.I. 2013.II. 2013.III. 2013.IV.
HUF 4,69 % 7,65 % 31,60 % 18,53 %
A működési kockázat
A Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet a Hpt.76/J §-a alapján az Alapmutató módszer szerint számolja a tőkekövetelményét. Ez a kockázat számszerűsített értéke 2013.12.31-én 36.298 e Ft. Kiszombor, 2014. május 09.
Kiszombor és Vidéke Takarékszövetkezet Ügyvezetése
20
