A TACIS (Technikai Segítségnyújtás a Független Államok Közösségének) program működése az Európai Unióban Az Európai Bizottság 1991-ben indította el a TACIS-t annak érdekében, technikai segítséget nyújtson a FÁK- országok gazdasági átmenetének elősegítésében, a piacgazdaság kiépítésében és a demokratikus intézményrendszer létrehozásában. Kezdetben Mongólia is a TACIS hatálya alá tartozott, 2003-tól azonban az ALA (az EU ázsiai és latin-amerikai regionális segélyprogramja) programhoz sorolták. A TACIS jogi szabályozásának legfontosabb eleme a 99/2000 számú ET rendelet (Council Regulation /EC, Euratom/ No 99/2000 of 29 december 1999): A program célja a piacgazdaság kiépítésének elősegítése valamint a demokrácia és a jogállamiság megerősítése a következő partner országokban: Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Mongólia, Oroszország, Örményország, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbegisztán. Az EU által támogatott programokkal az EU és a partnerországok közös céljait a közös érdekek mentén kell megvalósítani, melyeknek alapjait a Partneri és Együttműködési Egyezményekben (Partnerships and Cooperation Agreements) és a Kereskedelmi és Gazdasági Együttműködési Egyezményekben (Trade and Economic Cooperation Agreements) már korábban lefektették. A tanácsi rendeletet 2000. január 1-je és 2006. december 31-e között kell végrehajtani. Az együttműködés területeit a következőkben állapították meg: 1. Az intézményrendszer, a jogrendszer és a közigazgatás reformjának a támogatása: • A jogállamiság megszilárdulását elősegítő programok támogatása. • A közigazgatási reform támogatása országos, regionális és helyi szinten. • A törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom szerveinek a támogatása. • A civil társadalmak támogatása. • Az oktatás támogatása. 2. A magánszektor és a gazdasági fejlődés támogatása: • A kis- és középvállalkozások segítése. • A bankrendszer és a pénzügyi szolgáltató rendszer fejlesztése. • A privatizáció elősegítése. • A kereskedelem és a befektetések piac-orientálttá válásának elősegítése. 3. Az átmenet társadalmi hatásaival foglalkozó intézkedések támogatása: • Az egészségügy, a nyugdíjrendszer, a szociális biztonsági rendszer és a társadalombiztosítási rendszer reformjának a támogatása. • A gazdasági szerkezetváltásból keletkező foglalkoztatáspolitikai problémák enyhítéséhez való segítségnyújtás. 4. Az infrastrukturális hálózat fejlesztésének a támogatása: • A közlekedési hálózat kiépítése. • A telekommunikációs hálózat kiépítése. • A határátkelőhelyek kiépítése.
1
5. A környezetvédelem és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás támogatása: • A fenntartható környezetgazdálkodás fejlesztése. • A környezetvédelmi normáknak az EU normáiéhoz való igazítása. • Az energiaellátás technológiájának a javítása. 6. A vidéki gazdaság fejlesztésének a támogatása: • A vidékfejlesztés jogi keretének kialakításában való segítségnyújtás, beleértve a termőföld magánosítását. • A vidéki lakosság oktatásának és képzésének a támogatása. • A mezőgazdasági termékek piacra juttatásában való segítség. (+1) Az együttműködés részét képezi a nukleáris biztonság megteremtése is az ezt érintő országokkal, melyen belül a következő prioritásokat állapították meg: • A nukleáris biztonság hatékonyságának elősegítése az ezzel kapcsolatos nemzetközi szerződésekkel összhangban. Ez konkrétan az atomerőművek és a hozzájuk kapcsolódó szervek és testületek támogatását jelenti. Ha szükséges, akkor a TACIS-ból az atomerőművek felszerelésének a beszerzését is lehet finanszírozni. • A nukleáris hulladék kezelésének a támogatása. • Az EU által támogatott nemzetközi kezdeményezések végrehajtásának a támogatása, különös tekintettel a csernobili atomerőműre.
A nagyobb hatékonyság érdekében az EU a TACIS-ra szánt forrásokat és pénzeszközöket korlátozott számú, különleges fontossággal bíró és átfogó jellegű (cross-cutting) programokra kell, hogy fordítsa. Ahol szükséges, a kis volumenű projekteket is támogatni kell, hiszen az eddigiekben ezek bizonyultak a legsikeresebbeknek, annak ellenére, hogy pozitív hatásaik csak elszigetelten jelentkeztek. Ennek értelmében az indikatív és az akcióprogramok legfeljebb három, az EU által támogatott együttműködési területre irányulhatnak. Amely országokban indokolt, az EU negyedik együttműködési területként a nukleáris biztonság megteremtését is támogatja. A támogatásoknak tekintetbe kell venniük a partnerországok sajátosságait és eltérő igényeit. A térséget nem szabad homogénnek tekinteni. A TACIS-programoknak elő kell segíteniük a régió partnerországai közötti, valamint a partnerországok és az EU közötti együttműködés. Az együttműködés kialakításának az a célja, hogy a partnerországokat hozzásegítsék ahhoz, hogy képesek legyenek eldönteni, hogy mely projekteket érdemes megvalósítani országos szinten és melyeket országok közötti, határokon átívelő formában. A TACIS keretében működő programok típusai A TACIS keretében folyósított támogatásokat országos (national), országok közötti (multicountry, interstate), valamint egyéb programokra kell fordítani. Ezek ország-stratégia (Country Strategic Papers), regionális stratégia (Regional Strategic Papers) és funkcionális stratégiai tanulmányok (pl: határokon átívelő stratégia - Cross Border Cooperation SP, nukleáris biztonsági stratégia - Nuclear Safety SP) formájában öltenek testet. Ezek a nagy keretstratégiák két altípusra bomlanak: indikatív programokra (indicative programmes) és akcióprogramokra (action programmes). 2
Az indikatív programok három-négy éves időszakot fednek le, és tartalmazzák a szektoriális együttműködés leírását, a célok gyakorlati megvalósítását, a várható eredményeket és a költségbecsléseket. Az indikatív programok a Bizottság és az érintett partnerország(ok) kormányzati szerveinek szoros együttműködésével születnek meg. Az akcióprogramok az indikatív programokon alapulnak, és egy vagy két éves időszakot fednek le az adott partner országokra, ország-csoportokra illetve funkcionális területekre vonatkozóan. Az akció programok az EU által támogatandó projekteket tartalmazzák tételesen felsorolva. Indokolt esetben az indikatív és az akcióprogramokat is lehet módosítani az alkalmazásuk, illetve végrehajtásuk alatti időszakban. A programok mellett kidolgozták az ösztönzési tervet (incentive scheme), amely a TACIS esetében megteremti az EU támogatásaiért folyó versenyt a régió partner országai között. Ennek a bevezetésére azért került sor, hogy javítsák az EU-hoz beérkező projektek minőségét. Az ösztönzési terv egyéves időszakra vonatkozik, és az oda benyújtott projektek elbírálási mechanizmusát és kritériumait is tartalmazza. Mindazonáltal az EU, figyelembe véve a partnerországok adminisztratív kapacitásait, a TACIS-ra szánt pénzeszközök viszonylag kis hányadát fordítja az ösztönzési terv keretében benyújtott projektek finanszírozására. Az ösztönzési terv keretében benyújtott programoknak átfogó (cross-cutting) jellegűeknek kell lenniük, és kapcsolódniuk kell az országos indikatív programokhoz. Az EU által nyújtott támogatás fajtái és eszközei Az EU elsősorban technikai/szakmai segítséget/támogatást kíván nyújtani a TACIS országainak. Az EU támogatásai a következő formákban valósulhatnak meg: • Know-how transzfer, képzés. • Iparági együttműködések, a piacgazdaság és a demokrácia intézményei kiépítésének a támogatása. • A technikai/szakmai jellegű támogatásokhoz/segítségnyújtáshoz szükséges készletek, szállítmányok és szolgáltatások finanszírozása. • A befektetések megvalósításához szükséges technikai/szakmai segítségnyújtás. Az EU a befektetések közvetlen finanszírozásához pénzügyi támogatást is nyújthat: Amennyiben a befektetés több országot érint (cross-border jellegű) és a befektetés társfinanszírozás keretében történik. (A társfinanszírozástól a befektetésfinanszírozás esetén az EU csak nagyon kivételes esetben tekint el.) Amennyiben a befektetés az EU érdekét is szolgálja. Határ-menti infrastruktúra kiépítése, környezetvédelmi infrastruktúra, kis- és középvállalkozások fejlesztésének elősegítése. A legfontosabb pénzügyi rendelkezések: A TACIS-ra 2000 és 2006 közötti időszakra szánt irányadó pénzösszeg 3138 millió euró. A TACIS-ra fordítandó éves költségvetés maximum 20 %-át lehet befektetés-finanszírozásra, és szintén maximum 20 %-át az ösztönző tervre fordítani. A TACIS-ra fordított pénzeszközöket az EU általános költségvetéséből fedezik. A TACIS keretében csak adományjellegű, vissza nem térítendő támogatást lehet folyósítani.
3
A pályázatokon való részvétel egyenlő feltételekkel nyitva áll az EU-tagállamokból és a partnerországokból származó minden természetes és jogi személy részére.
A tanácsi rendelet értelmében a Bizottságnak minden évben jelentést kell írnia a TACIS végrehajtásának állapotáról. A jelentésnek tartalmaznia kell az egész program értékelését, a támogatott projektek értékelését, a projektek eredményét, valamint a monitoring tevékenységet.
A TACIS partnerországaiban 1999. óta tapasztalt fejlemények 1. A régió partnerországai között a jövedelmi különbségek növekedtek. 2. A partnerországokon belüli szegénységi különbségek is növekedtek. A növekvő jövedelmi különbségek pedig tovább növelték a sok esetben nemzeti és etnikai feszültségektől amúgy is sújtott országok politikai instabilitását. 3. A TACIS partnerországainak többsége nem WTO-tag. Exportbázisuk szűk, ezért gazdaságilag könnyen sebezhetőek. 4. A partnerországok demokratizálódásában és az emberi jogok tiszteletben tartásában nem sikerült valós eredményeket elérni. Sőt, a kormányzatban növekedtek a tekintélyuralmi elemek, a közigazgatásban gyakran fordult elő az önkényeskedés és a korrupció. A civil társadalom továbbra is gyenge lábakon áll. 5. Jelentős konfliktusok voltak a régió országai között, valamint a régió országain belül is.
A TACIS-partnerországokat befolyásoló világpolitikai események 2000. óta Az EU 2004. május 1-jei bővítésével az Unió határa keletebbre tolódott, és ez folytatódni fog Románia és Bulgária EU csatlakozásával. Ennek következtében geopolitikai értelemben a TACIS országai közelebb kerültek az EU-hoz. Az EU bővítésének hatására régió-specifikus változások álltak be bizonyos közösségi politikákban, elsősorban az EU külkapcsolataiban. A „Szélesebb Európa Szomszédsági Politika” (Wider Europe Neighbourhood Policy) keretében az EU szorosabb kapcsolatokat kíván ápolni Oroszországgal, Ukrajnával, Belarusszal és Moldovával. A 2002. szeptember 11-i események hatására a nemzetközi közösség figyelme a közép-ázsiai térség államaira terelődött. A nemzetközi közösség attól tart, hogy az instabil poszt-szovjet közép-ázsiai államok a terrorizmus melegágyává válhatnak. Az EU szerint elsősorban a terrorizmus terjedésének okait kellene feltárni, eszkalációjának pedig a szegénység csökkentésével lehetne gátat szabni.
A TACIS működésének 12 éves tapasztalatából a következő következtetéseket vonta le a Bizottság:
4
1. Az EU által finanszírozott TACIS-projektek jelentős mértékben járultak hozzá a térség államainak gazdasági és politikai reformfolyamataihoz. A fejlődés azonban nem bizonyult elegendőnek a kitűzött célok elérésében. Ezért az EU a TACIS új jogi szabályozásában a reform irányában mélyebben elkötelezett államokat kiemelten kívánja támogatni. 2. A TACIS működésének 1999-ig terjedő szakaszaiban az EU elsősorban a gazdasági és politikai átmenettel kapcsolatos technikai segítségnyújtásra koncentrált. A térség államaiban azonban a kelet-közép-európai államokéhoz képest sokkal erőteljesebb visszaesés következett be. Ráadásul az átmenet többnyire nem zárult le, hanem megrekedt, aminek a hatására rendkívüli mértékű gazdasági visszaesés következett be, amely a szegénység és a társadalmi feszültségek jelentős mértékű megnövekedésével járt együtt. Ezeknek a tapasztalatoknak alapján az EU elkötelezte magát, hogy az eddigieknél sokkal jelentősebb forrásokat fog fordítani a befektetésekre és különösképpen a szegénység csökkentésére. 3. Az EU elhatározta, hogy a hatékonyság növelése érdekében a támogatási programok sokkal jobban fognak igazodni az egyes országok sajátosságaihoz. 4. A TACIS-programok hatása nem mindig érte el a kívánatos szintet, aminek okait a következőkben látják: a projektek megvalósítása túlságosan lassúnak, rugalmatlannak, szétforgácsoltnak és komplexnek bizonyult; számos esetben az EU-szakértők szakmai képességei nem voltak megfelelők; valamint a projektek nem mindig reálisan megvalósítható célt tűztek ki. 5. Habár a kis projekt programok (Small Project Programmes) pozitív hatásokat értek el és a fenntarthatóság kritériumának is eleget tettek, ezeknek a pozitív hatásai csak elszigetelten érvényesültek. 6. A több országot átfogó program (Multi-Country Programme) hatásai változóak voltak. Sok esetben ennek a programnak szerény eredményét az EU azzal magyarázta, hogy ezen programot annak komplex és szerteágazó jellege miatt az érintett államok nem tekintették magukénak, aminek következtében az államok motivációja és érdekeltsége a program végrehajtásában leromlott. 7. Az EU bővítésének és az EU jövőbeli külső határain átívelő programok kezelésének és végrehajtásának nehézségei miatt a TACIS CBS (cross-border cooperation) programjait össze fogják vonni az INTERREG-gel (régiók közötti együttműködési programok) és a Phare CBS-szel létrehozván a szomszédsági programokat” (Neighbourhood Programmes). 8. Az EU-s fejlesztési pénzek hatékonyabb elköltése következtében 2000-ben elfogadták a TACIS alá tartózó országok esetében is az ország-stratégia koncepciót. 9. A Bizottság különféle segélyezési eszközei közötti koordináció javítása irányába tett lépések ellenére a régiónak a Bizottság által nyújtott támogatások és segélyek (TACIS, költségvetési támogatások, Food Security Programme-ok, ECHO, EIDHR) továbbra is szétforgácsoltak, amelyek lecsökkentik az általuk elérhető pozitív hatásokat és az átláthatóságot. 10. A programok végrehajtására felállított intézmények nem működtek megfelelő hatékonysággal, ezért ezeknek a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni.
5
Új hangsúlyok a kibővített EU TACIS programjában A Bizottság értékelése szerint a kibővített EU-nak jelentősen meghosszabbodtak a közös határai Oroszországgal és közvetlen szomszédságba került Ukrajnával és Belarusszal, ezért az elkövetkező években különös figyelmet kell fordítani a TACIS-partnerországokban olyan kérdésekre, mint a jogi és belügyi problémák, a migráció, a személy- és teherforgalom, a szervezett bűnözés, a kábítószer-csempészet és a határ-rendészet. Ennek megfelelően 2004 és 2006 között a Bizottság ún. szomszédsági programokra 75 millió eurót irányoz elő. 2003-ban összesen 504 millió euróra vállalt a Bizottság kötelezettséget kiemelten a civil társadalom megerősítése területén. A támogatási összeg mintegy 20 %-át a nukleáris biztonság erősítésére fordították. A környezetvédelem területén kiemelkedő projekt volt a szentpétervári víztisztító megépítéséhez történő 24 millió eurós közösségi hozzájárulás. A segélyprojektek mellett 2003-ban az Európai Befektetési Bank 500 millió euró értékben hitel-garanciát vállalt Oroszország és a nyugati FÁK-országokkal szemben.
Az új, feltehetőleg 2007. január 1-jétől életbe lépő TACIS-program kulcsfontosságú elemei az eddigi javaslatok alapján 1. Az EU jelenlegi tervei szerint a TACIS két fő célkitűzése a jövőre nézve a következő kellene, hogy legyen: • •
A szegénység csökkentése. Az EU-val való szoros együttműködés a kölcsönös stratégiai érdekeltségű területeken.
Az EU differenciált stratégiát kíván követni a TACIS államaival szemben. A régió fejlettebb országaival (Oroszország, Ukrajna, Belarusz és Kazahsztán) az EU a stratégiai együttműködésre kívánja helyezni a hangsúlyt. A kaukázusi és a közép-ázsiai országok esetében viszont a szegénység csökkentésére irányuló kezdeményezések lesznek a meghatározóak. Moldova esetében, az EU-hoz való közelsége és jelentős mértékű szegénysége miatt, a fenti két megközelítést egyforma súllyal fogják alkalmazni. Minden ország esetében e két fő célkitűzés konkretizálására az ország-stratégiák és az indikatív programok elkészítésekor kerül sor. Az EU-s segítségnyújtás eszköztárát várhatóan kiszélesítik. A jelenleg túlsúlyban lévő technikai/szakmai jellegű segítség mellett sokkal nagyobb szerepet szánnak a befektetések társfinanszírozására, a költségvetési támogatásokra, valamint az EU-s segítséghez szükséges szolgáltatások, szállítmányok és munkák finanszírozására. Az alkalmazandó eszközöket a partnerországok helyzetéhez és az ország-stratégiák céljaihoz kívánják igazítani. 2. Ország-stratégiák, regionális stratégiák és indikatív programok Az ország-stratégiák a jövőben sokkal konkrétabb alcélokat fognak megfogalmazni a jelenlegiekhez képest. Az alcéloknak minden esetben illeszkedniük kell a két fő célkitűzésbe. Az ország-stratégiák összeállításába és az alcélok meghatározásába párbeszéd keretében be kívánják vonni az érintett partnerországokat, a civil társadalmat, az EU valamennyi tagállamát és más fontosabb donorokat, annak érdekében, hogy biztosítsák a komplementaritást. A jövőben követendő alcélok lényegében meg fognak egyezni a jelenlegi együttműködési
6
területekben meghatározottakéval (6+1). Minden egyes ország-stratégiában a forráskoncentráció érdekében csak kevés számú együttműködési területet fognak megemlíteni, tehát a jelenlegi maximum 3+1 kibővítésére nem kerül sor. Néhány, az EU által követendő szempont az egyes partnerországokkal folytatott együttműködési területek kiválasztására: •
Az EU az együttműködési területek közül azokat kívánja támogatni, ahol már megindultak a reformok. Tehát az EU a már folyamatban lévő reformfolyamatokhoz kíván segítséget nyújtani. • Amely partnerországok a TACIS-programot sokkal inkább a magukénak tekintik, azok nagyobb valószínűséggel részesülhetnek támogatásokban. Az EU fontolgatja, hogy a „tulajdonosi szemlélet” (ownership) kritériumának teljesülését részben a partnerországok társfinanszírozási készségéhez köti, legyen az pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulás. • Az együttműködési területek kiválasztásakor a komplementaritás elérése érdekében az EU tekintetbe fogja venni, hogy más donorok már milyen területeken működnek együtt az érintett TACIS-partnerországokkal. Néhány, az EU által követendő szempont a konkrét projektek kiválasztására: •
A Bizottság kevesebb, de nagyobb volumenű és hosszú távú projekteket kíván támogatni. • A Bizottság ugyanakkor támogatni kíván a partnerországok közvetlen kérésein alapuló kis volumenű projekteket is. Ezeknek a területei a következők lehetnek: tanácsadás szakpolitikák kialakításához, demokratizálódás, állampolgárság és emberi jogok. Ezt a támogatást esetenként a helyi NGO-k útján nyújtaná. • Amennyiben van olyan donorország vagy nemzetközi szervezet, amely egy adott partnerországgal az indikatív programban lefektetett témával kapcsolatban speciális szakértelemmel rendelkezik és/vagy beindított már egy konkrét projektet, akkor a Bizottság megfontolja a közös megvalósítást vagy a már előkészített projekt pénzeszközökkel való támogatását.
A EU Magyarország TACIS partnerországaira (Ukrajna, Moldova, Kirgizisztán) vonatkozó TACIS stratégiája és Magyarország bekapcsolódási lehetősége Az EU TACIS Ukrajnával történő együttműködési területei a 2003-ban és 2004-ben: 1. Az intézményi, az igazságügyi és a közigazgatási reform támogatása. a) A jogrendszer, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás reformja. A TACIS fő célja, hogy a fenti elemek reformja oly módon történjen meg, hogy azok megfeleljenek a demokrácia és a piacgazdaság követelményeinek. A gyakorlatba átültetve: segíteni Ukrajnának a WTO követelményeit teljesíteni, erősíteni az ukrán helyhatóságok reform-végrehajtási képességeit, erősíteni a bírói hatalom függetlenségét. b) Határigazgatás és határvédelem. A TACIS fő célja az áruk és az emberek áramlásának megkönnyítése, a határátkeléshez kapcsolódó bűncselekmények megfékezésével egyidőben. A gyakorlatban: a határvédelem erősítésének a támogatása, Ukrajna nyugati határán keletkező torlódások megszűntetésének a támogatása, az embercsempészet, a 7
kábítószer-csempészet és az illegális migráció korlátozására irányuló tevékenységek támogatása. c) A civil társadalom, a képzés és oktatás. A TACIS fő célja a demokrácia, a gazdásági reform és a jogállamiság megerősítése a civil társadalom fejlesztésén keresztül. Fő cél továbbá az oktatási rendszer javítása. A gyakorlatban: a felsőoktatási rendszer modernizációja. Az alsóbb szintű oktatás fejlesztése. Az EU és Ukrajna közötti know-how transzfer megkönnyítése. 2. A magánszektor és a gazdasági fejlődés támogatása. a) A TACIS fő célja az üzlet, a kereskedelem és a befektetések elősegítése. A gyakorlatban: a politikákra vonatkozó tanácsadás és képzés révén a bankok és a vállalkozások teljesítményének a javítása. 3. Az átmenet társadalmi hatásaival foglalkozó intézkedések támogatása a) A TACIS fő célja a gazdasági átalakulás társadalmi költségeinek a csökkentése. A gyakorlatban: a szociális biztonsági rendszer finanszírozásának és igazgatásának a javítása. Szegény és sebezhető társadalmi csoportok szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésének segítése a helyhatóságok és NGO-k bevonásával. A 2004-es akcióprogram a fenti három témában 21 projektet hagyott jóvá Ukrajnára vonatkozóan. A kis projekt-programok (small project programmes) közül pedig a Bizottság három programtervet hagyott jóvá, melyek a következők: Tempus, Institution Building Partnership Programme (IBPP) és a Statisztikai program. Ezen kis projekt-programokra azonban nem írnak ki közbeszerzési pályázatot, hanem ezeket az EU kompetens szervei hajtják végre. A 2004. évi TACIS Ukrán akcióprogram 70 millió eurót irányzott elő a projektek végrehajtására. Moldova esetében az EU 1991 és 1999 között összesen 90 millió EU-s közösségi támogatást nyújtott a TACIS keretében döntően 3 fő területen: élelmiszertermelés és forgalmazás, a magángazdaság fejlesztése, az emberi erőforrások fejlesztése. Ebben az időszakban a tagállamok 42 millió euró összegű támogatást nyújtottak, az EDRB pedig 81 millió euró kedvezményes hitelt nyújtott. Az EU-s közösségi támogatás formái: akcióprogramok, kis projekt programok, regionális és a határokon átnyúló programok. Ezek mellett Moldova jelentős hitelt kapott fizetési mérlegének egyensúlyban tartása céljából. 2003-ban az EU összesen 50 millió euró segítséget adott Moldovának, 25 milliót a nemzeti program keretében, 10 millió ún. makrogazdasági támogatást, 10 millió élelmiszersegélyt és 5 milliót a regionális program keretében. A 2002-2006-os időszakot átfogó EU-s ország-stratégia Moldova politikai és gazdasági stabilitásának elősegítését tűzi ki fő célként. Elsősorban a szegénység csökkentésre, a piacgazdaság megerősítése, a gazdasági növekedés ösztönzése és az adósságkezelés segítése a prioritás. Kirgizisztánnal az EU 1999-ben Partneri és Együttműködési Egyezményt írt alá. 1991 és 2004 között a TACIS keretében 85, az élelmiszer-biztonsági program keretében pedig 104 millió euró összegű segítséget nyújtott.
8
Az EU 2002-2006-os időszakot átfogó közép-ázsiai stratégiája keretében három területen növeli támogatását: regionális programok, kisrégiós projektek, szegénység-csökkentés. A Bizottság értékelése szerint az EU-támogatások Kirgizisztánban hatékonyak voltak: számottevő eredmények születtek a közigazgatás reformjában, a határellenőrzésben, a kábítószer-csempészet elleni harcban, a szegénység-csökkentés területén. A Magyar Köztársaság Ukrajnára, Moldovára és Kirgizisztánra vonatkozó NEFE-stratégiája illeszkedik az EU vonatkozó ország-stratégiájához és indikatív programjához. Magyarország referenciaként kezelheti az EU Ukrajnára vonatkozó ország-stratégiáját. A beindított magyar projektek teljes mértékben összhangban állnak a 2004. évi TACIS-akcióprogramban elfogadott projektek tartalmával. Az eltérés lényegében csak a projektek eltérő volumenéből adódik.
9
