A Sztehlo Gábor Evangélikus Fecskefészek Óvoda és a Sztehlo Gábor Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium pedagógiai programja és helyi tanterve

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky utca 74. Telephely (Óvoda): 1185 Budapest, Hámán Katalin utca 39. Telefon: 290-9088, Fax: 290-3874 Email: [email protected] OM - 201505

„A bölcs ember sziklára épít”

A Sztehlo Gábor Evangélikus Fecskefészek Óvoda és a Sztehlo Gábor Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium pedagógiai programja és helyi tanterve

- hatályos 2013. szeptembert 1-jétől - 1

1

Az intézmény 2011. május 4-én kelt pedagógiai programja és 2012. augusztus óvodai nevelési programja helyébe lép egységes szerkezetbe rendezve. A 2011. évi CXC. törvény és 97.§14) bekezdésében foglaltak alapján átdolgozva. Nevelőtestületi jóváhagyás: 2013. 04.04. ; Fenntartói jóváhagyás kérése a 28/2013. (04.04.) igazgatótanácsi határozat alapján.

Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Intézményi pedagógiai program Tartalom és felépítés

Jelen dokumentum egy többcélú, közös igazgatású óvodának és iskolának a képzési ciklus egészét átfogó szakmai stratégiai programja. Stratégiánkat, s ezáltal működésünk alapdokumentumait is három tényező köré építjük: intézményünk világnézetileg elkötelezett nevelő-oktató tevékenységet folytat, magas szintű szakmai munkát képvisel, mely teret ad a tehetséggondozásnak, de a felzárkózatásnak is, valamint integráló és inkluzív szemlélettel dolgozik. Ezért pedagógiai programunk magában foglalja a teljes intézményrendszert megalapozó és átfogó nevelési és oktatási elveinket, céljainkat, az ebből fakadó feladatainkat, s azok megvalósításához szükséges eszközeinket és módszereinket. Deklarálja a keresztény nevelésnek, a tanítás-tanulás folyamatának pedagógiai elveit, a működés feltételeit. Átfogja az óvoda

és

iskola

intézményegységeink

szakmai közötti

működésének

minden

kapcsolódásokat.

területét.

Megmutatja

Meghatározza

szűkebb

és

az

tágabb

környezetünket. Bemutatja elképzeléseinket a szakmai munkáról, a nevelés – oktatás folyamatáról. Feltárja kapcsolódásainkat az evangélikus közösséghez, más keresztény közösségekhez, és a kerülethez, fővároshoz, agglomerációhoz, melyben intézményünk működik. Ezen alapdokumentumunk főbb fejezetei: A) Nevelési program B) A Fecskefészek Evangélikus Óvoda nevelési programja és tématerve C) A Sztehlo Gábor Evangélikus Általános Iskola helyi tanterve2 D) A Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium helyi tanterve

Dr. Kalina Katalin intézményvezető

Budapest, 2013. március 31.

2

Az óvodai részletes tématerv és a részletes helyi tantervek terjedelmüknél fogva külön dokumentumot képeznek.

2


Intézményi pedagógiai program

Tartalomjegyzék Tartalom és felépítés .................................................................................................................. 2 A) I.

Nevelési program ............................................................................................................ 7 Nevelő-oktató munkánk közös jellemzői............................................................................ 8

1.

Intézményünk hitvallása.................................................................................................. 8

2.

Nevelő-oktató munkánk háttere, feltételei, küldetésünk ............................................... 10

2.1.

Az intézmény szakmai működésre vonatkozó adatai ................................................ 12

2.2.

Óvodánk és iskolánk múltja, jelene és jövője............................................................ 16

2.3.

Tárgyi feltételek......................................................................................................... 21

2.3.1.

Óvoda ................................................................................................................. 22

2.3.2.

Általános Iskola.................................................................................................. 24

2.3.3.

Gimnázium ......................................................................................................... 26

2.4.

Személyi feltételek – nevelőtestületünk és munkatársaink ....................................... 28

2.4.1.

Óvoda ................................................................................................................. 28

2.4.2.

Általános iskola .................................................................................................. 29

2.4.3.

Gimnázium ......................................................................................................... 29

2.5.

Az óvodás gyermekek és az iskola tanulói................................................................ 29

II. Pedagógiai alapelvek és célok ............................................................................................. 32 3.

Alapelvek ...................................................................................................................... 32

3.1.

Az iskola keresztény nevelési alapelvei .................................................................... 32

3.2.

Erkölcsi elvárások óvodánkban és iskolánkban ........................................................ 34

3.3.

Hitéletünk .................................................................................................................. 36

3.4.

Alapvető célkitűzéseink............................................................................................. 38

4.

Nevelési és oktatási stratégiánk..................................................................................... 40

4.1.

A Fecskefészek Evangélikus Óvoda fő célkitűzése .................................................. 41

4.2.

A Sztehlo Gábor Evangélikus Általános Iskola célkitűzése...................................... 41

4.3. A Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium célkitűzése................................................. 42 III. Pedagógiai feladataink, eszközeink, eljárásaink ................................................................ 42 3


Intézményi pedagógiai program 5.

Feladataink .................................................................................................................... 42

5.1. Nevelő-oktató munkánk szakaszai ................................................................................ 42 5.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................ 44 5.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 56 5.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai ......................................................................... 56 5.3.2. A helyi egészségnevelési program ............................................................................. 59 5.3.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ...................................................... 61 5.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................ 63 5.4. Fejlesztő feladatok ......................................................................................................... 64 5.4.1. Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységünk ........ 67 5.4.2. Beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel kapcsolatos pedagógiai tevékenységünk................................................................................................................. 69 5.4.3. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységünk .............................................................................................. 70 6. Tehetséggondozás és felzárkóztatás ................................................................................. 74 6.1 Tehetséggondozás ....................................................................................................... 74 6.2. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ............................................ 76 7. Pedagógusok és pedagógiai munkát segítők feladatai...................................................... 78 7.1. Módszertani és szakmai alapelveink.......................................................................... 78 7.2. Osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnökök feladatai.................................. 79 8.

A partnerkapcsolat formái: szülő – pedagógus - diák ................................................... 81

9. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok................................................... 83 10. Esélyegyenlőség biztosítása ........................................................................................... 87 IV. Oktató tevékenységünk – tanterveink ................................................................................ 88 11. Az oktatás szerkezete...................................................................................................... 88 11.1. Tantárgyi struktúránk, tantárgyak választásának rendje.............................................. 89 11.2. Órahálók ...................................................................................................................... 94 11.2.1 – Kifutó óraháló általános iskola ............................................................................... 94 11.2.2 – 2013. szeptember elsejétől érvényes általános iskola óraháló................................ 95 11.2.3 – Kifutó gimnáziumi órahálók................................................................................... 96 11.2.4 – 2013. szeptemberétől érvényes gimnáziumi órahálók......................................... 103 12. Tankönyvek, tanulási segédletek, taneszközök ............................................................ 108 4


Intézményi pedagógiai program 13. Belépés, továbbhaladás, átjárhatóság feltételei ............................................................ 109 14.Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai.............................................. 114 15.

Tanulmányok alatti vizsgák rendje.......................................................................... 115

15.1. A vizsgatárgyak részei és követelményei .................................................................. 125 16. Ellenőrzések, értékelések, minősítések ........................................................................ 130 16.1. Értékelési szabályzat ................................................................................................. 134 17. Magatartás és szorgalom értékelése ............................................................................. 141 V. Nemzeti alaptantervben meghatározott feladataink helyi rendje ...................................... 151 18. Nat feladatok................................................................................................................. 151 19. Kulcskompetenciák fejlesztése..................................................................................... 175 20. Műveltségi területek és tantárgyak rendszere............................................................... 178 B)

Fecskefészek Óvoda Nevelési Programja ................................................................... 180

1. Óvodakép ........................................................................................................................... 181 1.1.

A keresztyén óvodai nevelés célja és alapelvei ....................................................... 181

2.Gyermekkép ........................................................................................................................ 182 3.Óvónők és dajkák ............................................................................................................ 183 4.Szülők az óvodában ......................................................................................................... 184 5.

A keresztyén óvodai nevelés feladatai, területei ......................................................... 185

6.

Az óvodai nevelés általános feladatai ......................................................................... 187

6.1.

Az egészséges életmód kialakítása .......................................................................... 187

6.2.

Értelmi nevelés ........................................................................................................ 189

6.3.

Lelki nevelés............................................................................................................ 190

7.

Hagyományaink .......................................................................................................... 192

8.

Egészséges életmód kialakítása, környezettudatos nevelés ........................................ 193

9.

Környezettudatos nevelés............................................................................................ 195

10.

Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása....................................................... 197

11.

Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés ......................................................................... 200

12.

Az integrált nevelés ................................................................................................. 202

13.

Gyermekvédelem..................................................................................................... 203

14.

Sajátos nevelési igényű gyermekek ......................................................................... 204

15.

Az óvodai élet.......................................................................................................... 205

15.1 Az óvodai hittan foglalkozások, lelki gondozás ......................................................... 206 5


Intézményi pedagógiai program 15.2. Óvodai munkaterv ..................................................................................................... 207 15.2.1. Játék ........................................................................................................................ 207 15.2.2. Verselés, mesélés.................................................................................................... 209 Tématervek: .................................................................................................................... 210 15.2.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc .................................................................. 223 Tématervek ..................................................................................................................... 225 15.2.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka.................................................................... 231 Tématervek ..................................................................................................................... 232 15.2.6. Mozgás.................................................................................................................... 234 Tématervek ..................................................................................................................... 236 15.2.7. A külső világ tevékeny megismerése ..................................................................... 239 Tématervek ..................................................................................................................... 240 15.2.8. Munka jellegű tevékenységek ................................................................................ 243 15.2.9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás ............................................................. 244 15.2.10. Testnevelés .......................................................................................................... 246 15.3. Az óvoda kapcsolatai................................................................................................. 249 15.4. Szervezeti és időkeretek ............................................................................................ 255 C) 1.

Kerettanterv meghatározása ........................................................................................ 258

2.

Részletes tantárgyi követelmények ............................................................................. 259

D)

Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium helyi tanterve .............................................. 260

1.

Kerettanterv meghatározása ........................................................................................ 260

2.

Részletes tantárgyi követelmények ............................................................................. 260

E)

6

Sztehlo Gábor Evangélikus Általános Iskola helyi tanterve ....................................... 257

Záradékok.................................................................................................................... 261



A) Nevelési program3

3

Tartalmi szabályozás:      

110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 100/ 1997 (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 40/2002 (V.24.)Korm. rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelve 51/2012. (XII. 21) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról Óvodai nevelés országos alapprogramja

Törvényi szabályozás:    

7

2011.évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről 2011. évi CXCIV. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Magyarországi Evangélikus Egyház törvényei, különösen a 2005. évi VIII. törvény



I.

Nevelő-oktató munkánk közös jellemzői

1.

Intézményünk hitvallása

Keresztyén hitvallásunk

„Az egyház, mint Jézus Krisztus teste, híveinek közössége, Urától azt a feladatot kapta, hogy terjessze az evangéliumot, kereszteljen, és a keresztényeket istenfiúságuk tudatában nevelje az ahhoz illő életre.” (Mt. 28. 19-20) A szülők, keresztszülők a gyermek keresztelésekor ígéretet tesznek, hogy úgy nevelik és neveltetik őt, hogy „felnövekedvén, hitéről maga, önként tegyen vallást a gyülekezet előtt". Az egyházi iskola jó lehetőség az Egyház küldetésének és a szülők-keresztszülők fogadalmának teljesítésére. Sajátos értékrendjével és módszereivel részt vállal a különböző szemléletű iskolák kulturális párbeszédében, elősegíti, hogy a szülők gyermekük számára megválaszthassák azt az iskolát, amelyik legjobban megfelel a nevelési elképzeléseinek. Az Evangélikus Egyház küldetéséhez és hagyományaihoz tartozik, hogy közoktatási intézményeket tart fenn. Iskolánk az evangélikus oktatási intézmények sorát kívánja erősíteni, gazdagítani. Ez a múlt kötelez és eligazít. Tanárai, tanulói, diákjai sok dicsőséget szerezve, beírták nevüket a történelembe. Nemcsak a városnak, de a hazának is hasznos tagjaivá lettek. Évszázadok alatt sok gonddal, nehézséggel és vesződséggel járt az iskolák fenntartása, de elődeink soha nem tettek le róla. Az egyház megbízható patrónusnak bizonyult, hiszen saját egyháztagjainak

gyermekeit

neveltette

intézményeiben.

„Az

iskola

az

egyház

veteményeskertje". Ma is az kíván lenni. Innen kell, hogy kikerüljenek egyházunk jövő lelkipásztorai, világi vezetői és a templomjáró, egyházát, gyülekezetét szerető, építő tagjai, a magyar tudományos és közéletet magas színvonalon művelő és gyarapító tagjai. Az embert akarja e világnak nevelni, akinek igaz hivatása lehet, hogy magyar keresztyén emberként éljen. Intézményünk célja, hogy tanulóit teljes és kiegyensúlyozott keresztyén emberré nevelje, aki képes felelősséget vállalni önmagáért és másokért, aki képes távlati célokért, értelmesen 8


Intézményi pedagógiai program dolgozni és tanulni, és akiben megvan a képesség és a hajlandóság az új erőpróbákkal való szembenézésre. Az Evangélikus Egyház oktatási intézményei a Biblia szellemében, a lutheri tanítások szerint és évszázados iskoláztatási hagyományaihoz híven nevelik tanulóikat. Vállalják a felekezeti elkötelezettséget, de – az ökumenizmust szem előtt tartva – nyitottak más keresztyén egyházak felé is. Intézményünk világnézetileg elkötelezett. Működésének kereteit - az állami elvárásoknak, törvényeknek megfelelően - keresztény értékrendre építve a Magyarországi Evangélikus Egyház törvényei határozzák meg, mely a közoktatási intézmények célját a következők szerint fogalmazza meg: „Az evangélikus egyház közoktatási intézményeinek célja az, hogy tanulóit evangélikus szellemben, a magyar haza hű polgáraivá, evangélikus tanulóit egyházunk öntudatos, hű és áldozatkész tagjaivá, más felekezetű tanulókat egyházunk megbecsülésére és a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásával, - a lehetőséghez képest saját egyházuk segítségével is nevelje. Minden tanulóját az érvényes állami közoktatási törvényben megfogalmazott oktatási cél kitűzésének megfelelően oktassa, és az egyes intézménytípusok sajátos céljainak megfelelően képezze ki.” (MEE 2005. évi VIII. tv. 19. §)

Névadónk Az Evangélikus Egyház küldetésében, jövőjének építésében a missziói munka meghatározó, melyben az oktató-nevelő tevékenység mellett a diakóniai munka is kiemelt szerepet játszik. Intézményünk névadójának Sztehlo Gábort választottuk, mely irányt mutat számunkra az iskola felépítése és jövőjének tervezése kapcsán. A Gaudiopolisz megalapítója, a gyermekékért végzett áldozatos munkája mérték és példa számunkra. Intézményünk az óvodától az érettségiig kívánja tanulóit oktatni – nevelni reménység szerint a nekik megfelelő módon. A Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium kapui nyitottak minden család előtt, akik keresztyén értékek között szeretnék gyermekeiket felnevelni.

9


Intézményi pedagógiai program 2. Nevelő-oktató munkánk háttere, feltételei, küldetésünk

A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata 2011. február 19-én döntött a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium alapításáról. A közös igazgatású, többcélú intézmény a Pestszentlőrincen 1927-ben alapított, később Pitagorasz Általános Iskola néven működő általános iskola, valamint az 1936-ban alapított Pestszentlőrinci Királyi Állami Gimnázium, majd Steinmetz Miklós Gimnázium később Hunyadi Mátyás Gimnázium néven működő intézmények egyházi fenntartásba vételével és integrálásával 2011. május 4-én jött létre, s 2011. augusztus 1-jével kezdte meg működését. Az intézmény működése a 2012. szeptemberben kapuit megnyitó Fecskefészek Óvodával vált teljessé. Az intézmény így három intézményegységből áll.

A Sztehlo Gábor Általános Iskola a Pitagorasz Általános Iskola jogutódjaként, míg a Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium jogutódlás nélküli átvételével, a Fecskefészek Evangélikus Óvoda pedig az evangélikus egyház saját kezdeményezése révén működik.

Intézményünk elsődleges célja, hogy egyházunk misszió feladatának eleget téve nevelőoktató tevékenységünkön keresztül a keresztény értékrendet megalapozza és átadja a gyermekek, és rajtuk keresztül a családok számára. Hagyományainkat, értékrendszerünket, céljainkat az evangélikus keresztény szellemiség határozza meg. Ezzel együtt építünk az elődeink kiemelkedő szakmai munkájára, mely különösen a tehetséggondozás és a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók együttnevelésében ért el kiemelkedő eredményeket. A lemaradás megelőzését és a tehetséggondozást stratégiai célnak tartjuk. Valljuk, hogy az óvodával megalapozott 12 évfolyamos képzés kiváló lehetősége az „emberré nevelésnek”. A tehetséggondozást és felzárkóztatást már kisgyermek kortól megkezdjük. Törekszünk arra, hogy minden ránk bízott gyermek a képességinek kibontakoztatását segítő nevelésben és oktatásban részesüljön. Az óvoda és az általános iskola alsó tagozatának alapozó munkája után a felső tagozaton már a művészet, illetve a matematika műveltségterületén belül jó képességgel

10

rendelkező

diákok

tehetségük

kibontakoztatását

segítő

osztályokban


Intézményi pedagógiai program tanulhassanak, miközben a felzárkóztatásra, fejlesztésre szoruló tanulókkal való foglalkozás folyamatos. 4 évfolyamos gimnáziumunk 4 tagozaton kínál lehetőséget a továbbtanulásra. Az általános tantervű 4 évfolyamos gimnázium kiváló lehetőség azoknak a tanulóknak, akik egy

hagyományos

képzési

rendű

gimnáziumban

kívánják

folytatni

és

befejezni

tanulmányaikat. Azok számára, akik csak később szeretnék eldönteni, hogy milyen irányba folytassák tanulmányaikat, tehetségük fejlesztésére később is lehetőséget kínálunk. Gimnáziumi képzésünkben kiemelt hangsúlyt adunk a természettudományos tárgyak és a német nyelv oktatásának. Evangélikus egyházi hagyományaink és kapcsolataink a német nyelv előtérbe helyezését erősítik. A német nyelv oktatásában együttműködve más intézményekkel, és az egyház által biztosított bajor partnerkapcsolatok segítségével szeretnénk egy az általános műveltséget kiegészítő, megalapozó nyelvtudás birtokába juttatni tanulóinkat. Az angol, mint második kötelezően oktatott nyelv mellett természettudományos tagozaton a latin nyelv tanulásának is adott. A kötelező érettségi tárgyak 11. évfolyamtól választható emelt szintű oktatása mellett szeretnénk iskolánkban a diakóniát, mint érettségi tárgyat oktatni. A diakóniai érettségit választó diákjaink olyan középfokú végzettséggel és gyakorlati tapasztalattal rendelkező fiatal felnőtteké válnak, akik egyházi munkásként képesek lesznek az egyházi diakóniai tevékenységébe bekapcsolódni. Teveink között szerepel a szakképzés és a felnőttoktatásba való bekapcsolódás lehetősége is.

Képzési rendszerünket végigkíséri a hittanoktatás, mely nevelő munkánknak egyik legfontosabb támasza. A hitéletre nevelés átszövi az intézmény mindennapjait. Áhítatok, reggeli imák, csendes napok, egyházi ünnepeink közös ünneplése, istentiszteletek egészítik ki a hagyományos iskolai mindennapokat. A lelki nevelés vezetése iskolalelkészünk feladata, akinek irányításával iskolánk tanulói és dolgozói közössége sajátos iskolai gyülekezetté alakulhat. Az iskola életében meghatározó szerepet játszanak egyházunk lelkészei, különösen azok, akik a környék evangélikusságának vezetői. Intézményünk a Déli Egyházkerületen, a Pesti egyházmegye területén fekszik a Dél- Pesti régió középpontjában, vonzáskörzetében a Dél-Pesti egyházmegye egy részével. Ennek a területnek az evangélikus lakossága igen jelentős, így az intézmény az itt élő családok számára jó lehetőséget kínál gyermekeik neveltetésére.

Iskolánk

minden

keresztyén

hitű

család

számára

nyitott,

így

hittanoktatásunkban, és a hitélet gyakorlásában is az ökümené szellemében kívánunk

11


Intézményi pedagógiai program dolgozni. Katolikus tanulóink számára katolikus hittanoktatást, református tanulóink számára református hittanoktatást biztosítunk, igény szerint más hittanórákról is gondoskodunk.

2.1.

Az intézmény szakmai működésre vonatkozó adatai4

Köznevelési törvény szerint:

Az intézmény alapfeladata a 2011. évi CXC. törvény 4. § értelmében: a) óvodai nevelés, c) általános iskolai nevelés-oktatás, g) gimnáziumi nevelés-oktatás n) felnőttoktatás, r) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása.

Alapító okirat szerint:

A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának 9/2011. (02.19.) évi határozatával megalapított és 572/2011 (05.04.) számon Budapest Főváros Főjegyzője által nyilvántartásba vett Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium alapító okiratát a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. § (5) bekezdése, és a 2011. évi CXC. törvény 21.§ 3) bekezdése, valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház 2005. évi VIII. törvény II. fejezet 4. § alapján a következők szerint határozza meg:

1. Intézmény neve: Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium OM azonosító: 201505 1.1.Rövidített neve : Sztehlo Gábor Evangélikus Iskola 1.2.Rövidített neve intézményegységenként: -

4

Fecskefészek Evangélikus Óvoda

2011. évi CXC. törvény 21.§-26.§, 20/2012. EMMI rend. 123.§-127.§, MEE 2005. évi VIII. tv 12


Intézményi pedagógiai program -

Sztehlo Gábor Evangélikus Általános Iskola

-

Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium

2. Intézmény székhelye (gimnázium):1183 Budapest, Kossuth tér 2.

Telephely (általános iskola alsó és felső tagozata): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 74.

Telephely (óvoda): 1185 Budapest, Hámán Katalin utca 39. Telephely: (együttműködési megállapodás alapján a gimnázium vonatkozásában): 1183 Budapest, Gyöngyvirág utca 7-9, 10. Az általános iskola közvetlen jogelődje: Pitagorasz Általános Iskola, OM: 035118, 1185 Budapest,Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 74.

3. Az intézmény alapítója: Magyarországi Evangélikus Egyház; 4. Alapítás éve: 2011. 5. Alapító székhelye: 1085 Budapest,Üllői út 24. 6. Az intézmény fenntartója: Magyarországi Evangélikus Egyház (1085 Budapest, Üllői út 24.)

7. Az intézmény szakmai felügyeleti szerve: Magyarországi Evangélikus Egyház (1085 Budapest, Üllői út 24.) Az intézmény törvényességi felügyeleti szerve: Budapest Főváros Kormányhivatala 1056 Budapest, Váci utca 62-64. 8. Az intézmény működési területe: országos 9. Az intézmény jogállása: önálló gazdálkodó belső egyházi jogi személy 10. Az intézmény típusa: vallásnézetileg elkötelezett, többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, melyben általános iskola és gimnázium működik. Az Óvoda 2012 szeptemberétől kezdi meg működését.

13


Intézményi pedagógiai program 11. Az intézmény munkarendje: nappali

12. Az intézmény szakágazat száma és megnevezése: 85 – Oktatás 13. Az intézmény évfolyamainak száma: Óvoda – 2012 - 1 csoport, 2013 – 2 csoport, 2014 - 3 csoport Általános iskola – 8 évfolyamos alapfokú oktatás Gimnázium – 4 évfolyamos gimnáziumi oktatás, általános műveltséget megalapozó érettségi vizsgára felkészítő képzés

14. Az intézménybe felvehető maximális tanulói létszám:

925 fő

Ebből sajátos nevelési igényű: 38 fő -

1185 Budapest, Hámán Katalin utca 39. szám alatti telephelyen Óvoda - 25 fő 2012-ben Ebből sajátos nevelési igényű: 3 fő

-

1185 Budapest, Bajcsy Zsilinszky utca 74 szám alatti telephelyen Általános iskola – 270 fő Ebből sajátos nevelési igényű: 20 fő

-

1183 Budapest, Kossuth tér 2 szám alatti székhelyen Gimnázium – 630 fő

14


Intézményi pedagógiai program Ebből sajátos nevelési igényű: 15 fő

15. Az intézmény szakfeladatainak száma és megnevezésük: Alaptevékenységek: 8510 Iskolai előkészítő oktatás 8520 Alapfokú oktatás 8531 Általános középfokú oktatás

Az intézmény minden alaptevékenységében felvállalja az 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 29. pontja, illetve a Kntv 47. § alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, akik szakértői vagy rehabilitációs bizottság véleménye alapján integráltan nevelhetőek-oktathatóak.

Ellátjuk

a

testi-,

érzékszervi-,

beszédfogyatékos,

autista,

halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált és inkluzív nevelését és oktatását.

Kiegészítő tevékenységek: 5629 Egyéb vendéglátás 8559 Máshová nem sorolható egyéb oktatás 8905 Egyéb közösségi, társadalmi tevékenység támogatása 910112 Könyvtári tevékenység

Egyéb tevékenységek alapító okiratban és működési engedélyben meghatározottak szerint.5

5

Az intézmény vagyonával és működésével kapcsolatos egyéb meghatározások a 2012. szeptember elsejével módosított 562/2011 (05.04.) számú működési engedély szerint az intézmény SzMSzben rögzítve

15


Intézményi pedagógiai program 2.2.

Óvodánk és iskolánk múltja, jelene és jövője

A Sztehlo Gábor nevét viselő intézmény székhelye Budapest déli részén található, az agglomeráció vonzáskörzetében. A Pestszentlőrincből és Pestszentimréből álló XVIII. kerületet a főváros kapujának nevezik. A 100 ezer fő állandó lakos kb. 79-21 %-ban oszlik meg a két kerületrész között. A kerület főleg lakójellegű peremkerület, többségében alacsony szintszámú, laza családi házas beépítéssel, több intenzív beépítésű lakóteleppel és néhány fontosabb ipari létesítménnyel. A lakójelleg a XIX. századvégi nyaralóhely funkció egyenes folytatása. A kerület területén foglal helyet Budapest és az ország nemzetközi repülőtere, Ferihegy, s itt működnek a következő országos jelentőségű intézmények: Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző és a Központi Légkörfizikai Intézet. Pestszentlőrinc – Pestszentimre területe már a honfoglalás idején lakott volt, legkorábbi ránk maradt írásos említése XIV. századi oklevelekben található. A középkori Szentlőrinc a török hódoltság idején elnéptelenedett, az újabb betelepülés az 1700-as évek elején kezdődött meg. Mayerffy Xavér Ferenc (akiről az ország egyetlen nemzetközi repülőtere a nevét kapta) a XIX. század elején mintagazdasággá fejlesztette az itt kialakított majort. 1814-ben, a Napóleon legyőzése után Bécsben ülésező nagyhatalmi konferencia vendégei látogatást tettek Pest-Budán. Ez alkalomból katonai parádét rendeztek Szentlőrinc pusztán. A porosz, orosz, Habsburg uralkodó a mai Gilice tér környékén emelt kilátóról (Gloriette) szemlélte az eseményeket. Maga a kilátó a második világháború során elpusztult ugyan, de nevét ma is őrzi a szomszédságában kialakított településrész. A XIX. század végén már igazi településekről beszélhetünk. A Soroksárhoz tartozó Péteri pusztát a szegényebb lakók, a Kispesthez tartozó lőrinci telkeket a politikai és tudományos élet vezető személyiségei vásárolták meg pihenő, nyaraló helyként. Villája volt itt báró Eötvös Loránd politikusfizikusnak, aki itt kezdte meg híres szabadtéri torziós inga kísérleteit, Puskás Tivadarnak, a telefonhírmondó és a telefonközpont feltalálójának, Margó Tivadarnak, az örökléstan kutató biológusának, valamint gróf Lónyay Menyhért pénzügyminiszternek, aki elérte, hogy 1875ben kialakították a Cegléd-Szolnok vasútvonalon "Puszta Szent Lőrinc Nyaraló" vasútállomást, mely által könnyen megközelíthetővé vált az új település. Adottságai miatt ipari létesítmények is megjelentek a környéken. Elsősorban téglagyárak, kavicsbánya, később textilüzem, hordó-, szalagszövő-, kocsilámpa gyár. Cséry Lajos, akinek a mai Pestszentimrén

16


Intézményi pedagógiai program ill. környékén 2600 holdas birtoka volt, szerződést kötött a fővárossal a hulladék elszállítására. Szentlőrinc a XX. század első éveitől önálló települési rangot szeretett volna kapni. Az itt élők iskolákat, óvodákat, kápolnákat építettek, temetőt létesítettek. Az Üllői úton közlekedő személy- és teherszállításra is alkalmas keskenyvágányú vasutat 1900-ra már villamosították. 1910-ben Pestszentlőrinc önálló nagyközséggé alakult, lakosainak száma ekkor 7824 főt számlált. A fejlődés ettől kezdve felgyorsult. Újabb gyárak nyitották meg kapuikat, új katolikus templom épült a Batthyány utcában, 1927-ben négy iskolaépület készült el, gyógyszertár, tűzoltóság, rendőrőrs, postahivatal kezdte meg működését. 1930 januárjában Soroksárpéteri is önállósult, 1931-ben pedig felvette a Pestszentimre nevet. Kialakult itt is az akkori időknek megfelelő infrastruktúra. 1932-ben épült meg Pestszentlőrincen az evangélikus, egy évvel később pedig az első református templom. 1936-tól Pestszentlőrinc már megyei városi rangot kapott. Ekkor létesült gimnáziuma, épült meg a vásárcsarnok, s kezdődött meg a repülőtér építése (mely azonban csak 1950-től szolgálja a polgári repülést). A második világháború miatt a fejlődés megrekedt. A település lakóinak egy része a kitelepítések miatt csak 1945 tavaszán térhetett haza otthonába. A legnagyobb pusztítást az Állami Lakótelep szenvedte el, de sok lakóház sérült meg máshol is. Az újjáépítést követően, 1951-ben Pestszentlőrincet és Pestszentimrét a főváros XVIII. kerületeként Budapesthez csatolták. A főváros részeként

látványos fejlődés

vette kezdetét. Az

ipari

létesítmények,

közintézmények mellett lakótelepek épültek. A Lakatos- és a Szentlőrinc- (korábbi nevén KISZ-lakótelep) felépítése a 60-as évek lakásínségét enyhítette. A 70-es években épült fel a bezárt téglagyár helyén az új szakorvosi rendelőintézet, a sportcsarnok és a könyvtár. A trianoni békeszerződés után Erdélyből menekült magyarok számára létesült állami lakótelep helyén épült fel a 10 emeletes lakóházakból kialakított Havanna telep, melyen a kor szokásaitól eltérően egy időben készültek el a lakóházak és a kiszolgáló intézményhálózat (bölcsődék, óvodák, iskolák, élelmiszerboltok). A 80-as évek végén kezdődött két újabb, igényes kivitelezésben készülő lakónegyed kiépítése, melyek a rendszerváltozás idején a tulajdonviszonyok tisztázatlansága miatt részben befejezetlenek maradtak, sorsuk azonban azóta rendeződött.

17


Intézményi pedagógiai program Pestszentlőrinc-Pestszentimre napjainkban családbarát törekvéseiről híres. A XVIII. kerületben működik a főváros legtöbb bölcsődéje, szám szerint kilenc, a három év alatti gyermekek

24

százalékáról

gondoskodik

az

önkormányzat

saját

intézményeiben,

gyakorlatilag minden negyedik kisgyermek bölcsődés. A férőhelyek mégis kevésnek bizonyulnak: a fiatal beköltözők, s a születésszám lassú emelkedése miatt az igények egyre növekednek. Erre tekintettel a 2011-es év a „bölcsődék éve” volt a kerületben. Pestszentlőrinc Budapest azon része, ahol a születések száma, a magyarországitól eltérően, lassan, de mégis folyamatosan emelkedik. A városrész családbarát politikája, a növekvő népesség és gyermeklétszám biztos hátteret adnak egy új, diákjait az óvodától az érettségiig végigvivő intézménynek.

Intézményünkben két nagy múltra visszatekintő intézmény integrációja történik meg. A Pitagorasz Általános Iskola a Sztehlo Evangélikus Általános Iskolaként jogutódlással folytatja működését, megtartva és építve az előd kiemelkedő munkájára. Különös tekintettel a sajátos nevelési igényű és hátrányos tanulók felzárkóztatásában és a tehetséggondozásban elért eredményeikre, és a környék közösségi életében betöltött szerepére. Az intézmény adottságai a Sztehlo Gábor nevével fémjelzett diakóniai munka képviseltének és megvalósításának lehetőségét jelentik számunkra.

Az óvoda Óvodánk Budapest XVIII. kerületében, Pestszentlőrincen a Szemere-telep kertvárosi környezetében található, jelenleg egy régi óvoda épületben. A Hámán Katalin utcai óvodai épületben az épület felújítása után 2012. szeptember 1-én kezdte meg működését egy csoporttal, majd 2013. szeptember 1-től pedig pályázati forrás segítségével három csoportos modern építésű óvodaként teljes kapacitással folytatja. Az általános iskola területén helyet kapó óvoda az evangélikus egyház és annak helyi, pestszentlőrinci gyülekezete számára stratégiai kérdés. A korai kisgyermekkorban elkezdett keresztény nevelés az egész intézmény jövőjének alapját is jelenti.

18


Intézményi pedagógiai program Az általános iskola A Pitagorasz Általános Iskola nyolc évfolyamos, önkormányzati fenntartású, önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező általános iskolaként működött, melyet 1927-ben alapítottak, hogy Pestszentlőrinc Szemere-telep városrészen lakó családok számára általános iskolát biztosítsanak. A Szemere-telep névadója Szemere Miklós, aki igen sokat tett a pestszentlőrinci evangélikus templom felépítéséért. Az iskola - közoktatási feladatainak ellátása mellett - Szemere-telep közösségi életének színtere is. A tantestület kiemelt feladatának tekinti olyan rendezvények szervezését is, amely a szülők, és Szemere-telep lakosságának együttműködését erősíti. Az iskola működését számos szervezet segítette, mint pl. az Iskolaszék, az Alapítvány a Bajcsy Iskola gyerekeiért”, a Szülői Munkaközösség, a Szemere-telepi Polgárőrség, a Szemere-telepi Baráti Kör. A tanulócsoportok száma évfolyamonként egy vagy kettő volt. Az intézmény jelen állapotában 11 tanulócsoport befogadására képes. Az osztályok létszáma változó attól függően, hogy egy vagy két osztály tanul azon az évfolyamon, illetve az SNI és HH, HHH-s tanulók arányának függvényében 17 - 29 között mozog. A napközis- és tanulószobai csoportok száma általában 6.

Az iskola nevelési – oktatási programjának specifikumai:

19



képességkibontakoztatás és -alapozás



ép értelmű, mozgáskorlátozott gyermekek integrálása



egyedi úszás projekt 1 -8 évfolyamig



angol vagy német nyelv oktatása első évfolyamtól



etnikai felzárkóztató program



néptáncoktatás a mindennapos testnevelés keretei között



a matematika és a művészet műveltségi terület kiemelt fejlesztése a felső tagozaton



zenei nevelés skálájának szélesítése



népművészeti- és kézműves foglalkozások szervezése



az alsó tagozaton egész napos iskolai működési forma megalapozása


Intézményi pedagógiai program Az óvoda és az általános iskola környezete A környéken lakók anyagi helyzete a többséget tekintve átlagos. A tanulók két, illetve háromszobás, földszintes családi házakban laknak, sokszor a nagyszülőkkel együtt élnek. A 90-es években az általános tendenciának megfelelően a belvárosból sokan költöztek ki, illetve települtek fel a fővárosba vidékről. A folyamat eredményeképpen megjelentek az igen gazdag és a tehetős családok is. A szülők többsége középfokú végzettséggel rendelkezik. Elvárásaik az iskolával szemben igényes. Szeretnék, ha gyermekeik „többre vinnék” náluk. Felméréseink szerint a továbbtanulásra való felkészítést tartják az iskola elsődleges feladatának. Ezért a tantestülettel szembeni legfőbb elvárás a tanulók olyan módon való felkészítése, hogy megállják a helyüket gimnáziumunkban.

A gimnázium A Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium a Hunyadi Mátyás Gimnázium helyén kezdi meg működését, ahol 1936-ban kezdődött el a tanítás – a főváros déli peremén és környékén jelentkező sürgető társadalmi igényeknek megfelelően – általános gimnáziumi képzéssel. Az akkor Pestszentlőrinci Magyar Királyi Állami Gimnázium 1950-ben a Steinmetz Miklós nevet vette fel, majd 1993-tól a Hunyadi Mátyás nevét viseli. Az alapítás óta eltelt háromnegyed évszázadban a működés feltételei alapvetően megváltoztak. Megváltozott a környéken élő lakosság társadalmi összetétele, a rendszerváltás óta megszűntek a nagy foglalkoztatók, a lakosság jelentős része lett bejáró, és ami a legfontosabb, közvetlen szomszédságában új középfokú iskola nyílt, egy nemzetközi érettségit biztosító Gimnázium. A korábbi monopolhelyzet végével az iskolának át kellett gondolnia helyét és szerepét hagyományos vonzás körzetében a Dél-pesti régióban és az azt körülvevő agglomerációban. Ennek eredményeképpen az iskola stratégiai célját az alábbiakban fogalmazták meg: „Felismerve a XXI. század sürgető igényét, a magas fokú műszaki-informatikai civilizáció által támasztott követelményeket, a Hunyadi Mátyás Gimnáziumot képessé és alkalmassá tesszük arra, hogy a 14-19 éves korosztályt fogékonnyá tegye a műszaki haladás értelmezésére, kritikai kezelésére, annak a közjó érdekében való használatára. Valljuk és tudjuk, hogy ehhez magas szintű tudás és érzelmi intelligencia szükséges, amelynek megszerzésében és kialakításában az iskolának fontos, de nem kizárólagos szerep jut. Ezért együtt kell működnünk és figyelembe kell vennünk mindazokat a nevelési színtereket, 20


Intézményi pedagógiai program amelyek a tanulókat befolyásolják, és azokat be kell építenünk a nevelési-oktatási folyamatba, különös tekintettel a tömegmédiumokra és a világhálóra. Célunk, hogy biztosítsuk a tanulás, az érettségi, valamint a továbblépés lehetőségét azon gyermekek számára, akik a XVIII. kerületben, illetve annak környékén élnek, és életcéljaik elérése érdekében elkötelezetten tenni kívánnak, de ebben őket rajtuk kívülálló tényezők hátráltatták, akadályozták.”

A Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium építve az előd által megalapozott hírnévre, keresztény szellemiségű intézményként kívánja folytatni munkáját. Az általános iskola és gimnázium integrációjával egy olyan 12 évfolyamos szerkezet kialakítására törekszik, mely biztosítja a környék lakói számára az alapfokú oktatástól az érettségiig tartó iskolai szakasz keresztény értékeken és tehetségfejlesztésen alapuló folyamatát. Építő munkánk akkor válik teljessé, amikor a Fecskefészek Evangélikus Óvoda három csoportjával megkezdi működését. Az óvoda nevelő-oktató munkánk megalapozást, jövőnk építésének első lépcsője. Kiegyensúlyozott működése stratégiai fontosságú számunkra.

2.3.

Tárgyi feltételek

Az intézmény intézményegységei három feladatellátási helyen működnek. A gimnázium az intézmény székhelyén, a XVIII. kerület központjában található parkos Kossuth tér hátsó részén található régi, patináns épületben található. Az általános iskola Szemere-telep kertvárosában egy 5 épületből álló iskolarészben, míg az óvoda jelenleg a Hámán Katalin utcai épületben, majd 2013 szeptemberétől az általános iskola hátsó telkén felépült új óvodaépületben működik.

21



2.3.1. Óvoda

A Hámán Katalin utcai épület régi óvodai funkciója lehetővé tette, hogy egyházunk az óvodát megalapíthassa, majd a felújítás után elindíthassa. Az Általános iskola telekmérete pedig lehetővé tette, hogy ott új, európai szabványnak megfelelő, 75 fő befogadására alkalmas, eszközeiben és felszerelésében modern óvoda épülhessen. A három csoportos óvoda tárgyi feltételei:

22


Intézményi pedagógiai program Az új óvoda: Helyiségek

Darab m2

Csoportszoba

3

225,51

Csoportöltöző

3

46,38

Vizesblokk

4

51,14

Nevelői szoba

1

15,15

Vezetői iroda

1

18

Fejlesztőszoba

1

24,02

Orvosi szoba

1

18

Konyha

1

26,36

Személyzeti öltöző

1

14,23

Kazánház

1

7,18

Folyosó, előtér

3

125,72

Raktár, szertár, tárolóhelyiség

5

32,05

Tornaszoba

1

75

ÖSSZESEN

26

678,74

Jelenlegi óvoda

23

Helyiségek

Darab

m²

Csoportszoba

1

83,83

Vezetői szoba

1

21,03

Kiszolgáló helyiségek

4

47,63

Pince

1

24,57

Összesen

7

177,06



2.3.2. Általános Iskola

Az általános iskolai oktató – nevelő munkát a XVIII. ker.,1185, Bajcsy Zsilinszky út 74. szám alatti telephelyen folytatjuk.

Az általános iskolát 1927-ben alapították Szemere-telepi Általános Iskola néven. A jelenlegi épületek átadására s az iskola felszentelésére 1927. augusztus 15-én került sor. A megnyitás évében a két tanteremben 116 tanuló szorongott. 1952-től Bajcsy Zsilinszky úti Általános Iskola néven működött. 2002-ben 75 éves lett az iskola, s a jubileum alkalmából felvette Pitagorasz, az ókori görög bölcs nevét. Az oktatás ma már négy épületben folyik, de a tornaterem mindig csak álom maradt. Az intézmény tárgyi feltételei szerények. Nincs tornaterem, a közelben levő MALÉV tornatermét és uszodáját használják a testnevelés órák megtartására. 2010-re az intézmény saját megtakarításából felújította a főépület folyosóját, ahol újra festették a falat, mázolták az öreg ajtókat, ebben az épületben mozgáskorlátozott mosdót is kialakítottak. Az új épületben is mozgáskorlátozott mosdó várja a sérült gyerekeket. A FORFA épület folyosóját és az ebédlőt vidám színekkel festették ki. Az ebédlőben a bútorokat is kicserélték. Az általános iskola helyiségének listája:

24



25

Helyiségek

Darab

m2

Alsós osztályterem

5

236,47

Felsős osztályterem és szaktanterem

4

197,14

Könyvtár-osztályterem

1

44,16

Nyelvi kisterem

2

31,33

Szertár

4

47,04

Tanári szoba

1

25,87

Fejlesztő

1

40,58

Orvosi szoba

1

13,92

Iroda

3

47,2

Konyha

1

52,32

Ebédlő

1

97,62

Büfé

1

5,24

Vizesblokk

11

138,05

Kazánház és kiszolgáló helyiségek

4

44,52

Folyosó, előtér

4

255,83

Porta

1

8

Pince, padlás, raktár

4

564,68

Összesen:

49

1849.97


Intézményi pedagógiai program Az ingatlan alapterülete 8656m2. A beépített hasznos területet 2100 m2. A telephely épülete a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzat tulajdona, melyet a Magyarországi Evangélikus Egyház számára 2011. május 4-én 99 évre használatba adott.

2.3.3. Gimnázium

Az iskola főépülete a XVIII. kerület centrumában fekszik a Kossuth tér 2. szám alatt. A parkosított tér és az épület mellett elhelyezkedő evangélikus templom szép környezetet adnak az 1937-ben épült, patinás épületnek.

Az ingatlan alapterülete 6868m2. Az épület a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzat tulajdona, melyet a Magyarországi Evangélikus Egyház számára 2011. május 4-én 99 évre használatba adott. Az kétszintes épületben a következő helyiségek találhatók: 17 tanterem, könyvtár, tornaterem, valamint az alábbi táblázatban felsorolt helyiségek. A működéshez szükséges eszközöket az önkormányzat a fenntartó egyház számára tulajdonba adja. Az eszközök biztosítják a gimnáziumi nevelés megvalósíthatóságát. Tekintettel a Hunyadi gimnázium TÁMOP pályázatokon való részt vételére, rendelkezésünkre állnak digitális eszközök is, melyekkel segíteni tudjuk tanulóinknak eligazodását a modern infokommunikációs környezetben, valamint megalapozhatjuk az élethosszig tartó tanulásra való motiváltságot.

26


Intézményi pedagógiai program A gimnázium épületében található helyiségek: 42 helyiség – 2100 m2 Helyiségek

Darab

m2

Osztályterem

13

715

Fizika szaktanterem + szertár

1

90

biológia szaktanterem + szertár

1

65

kémia szaktanterem + szertár

1

70

rajz szaktanterem

1

60

könyvtár

1

60

tornaterem

1

120

tornatermi öltöző + zuhanyozó

2

80

tanulói WC

4

160

tanári WC

2

40

alagsori kis nyelvterem

7

140

ének szertár

1

20

alagsori gazdasági iroda

1

40

igazgatói iroda

1

40

igazgatóhelyettesi iroda

1

50

iskolatitkári iroda

1

20

tárgyaló terem

1

60

stúdió szoba

1

30

büfé

1

20

technikai öltöző

1

30

csoporttermek

3

75

kazánház

1

50

gondnoki lakás (1,5 szobás)

1

55

udvari garázs

1

30

(sportcsarnok az iskolától kb. 250 m-re) (tanuszoda az iskolától kb. 800 m-re)

27



2.4.

Személyi feltételek – nevelőtestületünk és munkatársaink

A Sztehlo Gábor Általános Iskola és Gimnázium többcélú, közös igazgatású, egységes intézmény, melynek élén az intézményvezető áll. Munkáját az általános igazgatóhelyettes és az iskolalelkész segíti, valamint az intézményegységek tanügyi irányítását ellátó igazgatóhelyettesek és a gazdasági vezető segítségével végzi. Az óvoda, általános iskola és a gimnázium intézményegységeinek élén egy-egy tanügyi igazgatóhelyettes áll. A szakmai munka vezetése, szervezése munkaközösségek útján történik. Az iskola lelkiéletét az iskolalelkész vezeti. Az intézmény önálló gazdálkodása mind az általános iskola, mind a gimnázium esetében közösen történik, melyet a gazdasági vezető irányít. Az intézmény tantestülete és munkatársi közössége együtt felel a keresztény szellemiség képviseletéért, és ennek az értékőrző és értékátadó rendnek megfelelően végzi feladatait. A tantestület szakmai összetétele alkalmas a köznevelési törvényben és a Nemzeti alaptantervben, valamint az ezekkel összhangban létrehozott iskola nevelési és pedagógiai programban foglaltak megvalósítására. A nevelőtestület általános jellemzője a hivatástudat, a jó helyzetfelismerő és innovatív képesség.

2.4.1. Óvoda

Az óvoda egy többcélú közös igazgatású intézmény tagintézményeként működve saját pedagógusokkal, de az általános iskolával közös technikai dolgozókkal rendelkezik. Élén tagintézmény-vezető áll, aki az intézmény vezetőségének tagja. A háromcsoportos óvodában csoportonként két óvónő és egy-egy dajka dolgozik. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében óvodapedagógusok

foglalkoznak

a

gyermekekkel,

2

óra

átfedési

idővel.

Az

óvodapedagógusok munkáját szükség szerint gyógypedagógiai asszisztens segíti a sajátos nevelési

igényű

gyermekekre

való

tekintettel,

valamint

óvodapszichológus

is

rendelkezésünkre áll. A keresztény nevelés mellett intézményünkben nagy hangsúlyt fektetünk a sajátos nevelési igényű óvodások, különösen a mozgássérült kisgyermekek integrált nevelésére, ezért az ilyen 28


Intézményi pedagógiai program jellegű igényeket is várjuk. A migráns (nem magyar) gyermekek nevelése esetén az óvoda megteremti annak a lehetőségét, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. 2.4.2. Általános iskola

Az általános iskola jogutódlással lett az intézmény része, így a tantestület nagyobb részét megtartottuk. Az iskola 220 tanulójához 22 pedagógus státusszal rendelkezik. A sajátos nevelési igényű tanulók, illetve a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral rendelkező tanulók aránya 10 % melyhez a pedagógiai munkát segítők státusza az ellátandó feladat függvényében változik. 2.4.3. Gimnázium

A gimnázium tantestülete az előd intézményben dolgozókra épített, de a tantestület felfrissült keresztény elkötelezettségű pedagógusokkal. A gimnázium 52.56 pedagógus státusszal rendelkezik. Intézményünk nevelőtestületének kialakításában az evangélikus, keresztény nevelés és oktatás iránti elkötelezettség, annak vállalása prioritást képez. Emellett nagy figyelmet kívánunk fordítani kollégáink továbbképzésére, szakmai munkájuk, hivatásuk kiteljesítésére.

2.5.

Az óvodás gyermekek és az iskola tanulói

A Sztehlo Gábor nevét viselő intézmény két olyan iskola integrációjával jön létre, melyek alapításuktól fogva a tanulás, a jövőépítés lehetőségét kínálták a környéken élő családoknak. Ezt a hagyományt iskolánk is folytatni kívánja megvalósítva a jézusi kérést, s vállalva a névadó élethivatását: Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket! (Mk. 10. 14)

29


Intézményi pedagógiai program Az általános iskola beiskolázási körzete kicsi, mivel nem minden évfolyamon működik két párhuzamos osztály. Így évente változik az iskola stratégiája a felvételeket tekintve. Az iskola jól megközelíthető. Az Üllői úttól, az 50-es villamos megállójától 800 méterre található. Az iskola megközelíthetősége 183-as autóbusz iskola előtti megállóhelye, a Budapest – Szolnok vasútvonal Szemere-telep állomása, valamint a távolsági autóbusz közeli megállóhelye miatt igen kedvező. Ezért nemcsak Pestszentlőrincen élő családok gyermekeinek nyújt tanulási lehetőséget, hiszen még az agglomerációból is járnak ide tanulók. A vecsési gyerekek jelenleg 10%-át teszik ki az iskola létszámának. A beiratkozni szándékozó tanulók létszáma változik, ezért egy osztály indítása esetén a korlátozás, két osztály esetén pedig a „nyitás” politikáját folytatják. Az osztályok létszáma jelentős eltéréseket mutat, a 18-as létszámtól a 29-es létszámig minden megtalálható. Tanítványaik számára átjárás biztosítunk gimnáziumunkba, de jó eséllyel felvételiznek Budapest legerősebb gimnáziumaiba is, tanulhatnak tovább szakképzésben. Iskolánkban minden olyan kerületi, az ép értelmi övezetbe tartozó mozgáskorlátozott gyermek folytathatja tanulmányait, akit a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ javasol.

A hátrányos helyzetű tanulók aránya magas, kb. 34-52%-ig terjed tanévenként. A veszélyeztetettség oka anyagi természetű, de vannak magatartási, tanulási, részképesség zavarral küszködő tanulók is. Sok a csonka család. A fenti problémát enyhíti, hogy kevés a deviáns magatartású gyermek, nem jelentős mértékű a csavargás, nincs drogfogyasztás, dohányzás stb. A tanulók tanulási motiváltsága az átlagosnál lényegesen magasabb.

A gimnázium esetében a szülői, családi háttér tanulónként eltérő. A tanulók többségénél mindkét szülő rendelkezik középfokú végzettséggel, a felsőfokú végzettségűek aránya hozzávetőleg 40%. A szülők anyagi helyzete is változó. Anyagi nehézségek miatt az ifjúságvédelmi nyilvántartásban évről évre a tanulók 4-6%-a szerepel, rendszeresen segélyezett a tanulólétszámnak mintegy 2-3%-a. Azon tanulók aránya, akik csonka családban élnek, vagy nem vér szerinti szülő neveli őket, meghaladja a 35%-ot. A nagyüzemek felszámolásával számtalan munkalehetőség szűnt meg, amely a középfokú vagy annál alacsonyabb végzettségű dolgozókat érintette olyan mértékig, hogy egzisztenciájuk,

30


Intézményi pedagógiai program megélhetésük kétségessé vált. A munkanélküli szülők átképzése a munkaerőpiac telítettsége, a szülők életkora, vagy akár alulképzettsége miatt nehézkes.

Ebben a környezetben iskolánk a keresztény értékre épített oktató – nevelő munkával várja tanulóit. Tanulóink felvételében - az önkormányzat szándékaival összhangban – a pestszentlőrinci és pestszentimrei gyerekekre alapozunk, de az evangélikus tanulók azonos tanulmányi eredmény esetén előnyt élveznek. A környező budapesti kerületek, valamint a tágabb értelemben vett agglomeráció társadalmi helyzetének és felekezeti megoszlásának ismeretében, a kedvező közlekedési viszonyok figyelembe vételével elsősorban a gimnáziumi évfolyamokba jó eséllyel várjuk a környező települések evangélikus fiataljait.

Iskolánk

vonzáskörzetét

jelenti:

Budapest

X.

kerület

(Kőbánya),

XVII.

kerület

(Rákoskeresztúr, Rákoshegy, Rákosliget), XIX. kerület (Kispest), XX. kerület (Pesterzsébet), XXIII. kerület (Soroksár), valamint Vecsés, Péteri, Maglód, Monor, Bénye, Pilis, Alberti, Irsa és Cegléd. A felsorolt településeken és környezetükben nincs evangélikus középiskola, ugyanakkor a több tízezres nagyságrendű evangélikusság fiataljainak számára vonzó lehetőség, hogy a gimnázium „a szélrózsa minden irányából” kedvezően megközelíthető (3-as metró, 50-es villamos, számtalan autóbuszjárat a szomszéd kerületekből, távolsági autóbuszok, valamint a Budapest – Monor – Cegléd - Szolnok vasútvonal Pestszentlőrinc megállója).

31


Intézményi pedagógiai program II. Pedagógiai alapelvek és célok6 3. Alapelvek

„Élek és hirdetem az Úr tetteit” Zsolt 118,17

Az Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium célja, hogy az evangélikus tanulóit evangélikus keresztény személyiséggé, evangélikus egyháztaggá, s más felekezetekhez tartozó tanulókkal együtt, vallásosan erkölcsös, magyar állampolgárrá nevelje, a nemzeti művelődés szellemének megfelelően általános gyakorlati irányú alapműveltséghez juttassa, ezáltal az életben való helytállásra és további tanulmányokra képessé tegye.

3.1.

Az iskola keresztény nevelési alapelvei

Valljuk, hogy minden ember Isten teremtménye, akiknek Krisztus a megváltója, ilyen értelemben a gimnázium közösségének minden tagja testvér. Szeretnénk elérni, hogy minden tanítványunk segítőtársat és segítségére szoruló társat lásson a többiekben. Törekszünk arra, hogy tanítványaink szüleivel jó kapcsolatot alakítsunk ki, és hogy a szülők támogassák az iskolát nevelési és oktatási céljainak elérésében. Személyiségformáló erőnek tartjuk a széleskörű műveltséget, ami alkalmassá tesz arra is, hogy saját élethivatásában ki-ki küldetéséhez méltóan helyt álljon. E műveltség kialakításakor alapfontosságúnak tartjuk a nemzet kulturális örökségének átadását, a hagyományok ápolását, a humán- és természettudományos műveltség megalapozását, fejlesztését és a művészeti nevelést. Célunk, hogy tanítványainkat önálló ítéletalkotásra neveljük, előkészítsük őket tehetségüknek, adottságuknak megfelelő pályaválasztásra, és kialakítsuk bennük a folyamatos önművelésre, megújulásra való igényt. Igyekszünk minden gyermeket tehetségéhez mérten fejleszteni, hogy a társadalomnak alkotó tagjává váljon, és munkáját kedvvel és örömmel végezze. A

6

Nktv 21.§ - 26.§, valamint a 110/2012 Nat I. 1.1. és 1.2.

32


Intézményi pedagógiai program gyerekekkel való rendszeres foglalkozás erősíti a pedagógusainkban a keresztyén értékek elfogadását és gyakorlását. A személyre szóló szeretetteljes bánásmód, a következetesség, a türelem, a hitelesség, a pedagógusok egymás iránti szeretetének példája, a családokkal való összefogás által kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket.

Az oktató-nevelő munkánknak nem az elitképzés az elsődleges célja, hanem az egyházhoz hű, keresztyén hitet, erkölcsöt valló és gyakorló, a Dél-Pesten és környékén lakó kiművelt emberfők megtartása. Gyülekezeteink, egyházunk tagjainak gyermekeit kívánjuk nevelni, tanítani, és segítjük tehetséges tanítványainkat adottságaik kibontakoztatásában. Szeretnénk, hogy az intézményünkből kikerülő fiatalok tiszta gondolkodású, szilárd erkölcsű felnőttek lennének, akik tudnak választani a jó és rossz, igaz és nem igaz, helyes és helytelen között, így egyházunknak és hazájuknak hű és értékes polgárai lesznek. Diákjainkat olyan személyiségekké kívánjuk nevelni, akik életigenlők, bizakodók, tudnak örülni, képesek feloldani konfliktusokat, akiknek fontosak a magyar és az egyetemes kultúra értékei, akik szeretik családjukat, iskolájukat, egyházukat, falujukat-városukat, hazájukat, értük cselekvésre és áldozathozatalra is készek, akik tisztelik mások értékeit, szolidárisak a hátrányos helyzetűekkel, akik tevékeny, alkotó és segítőkész emberként kívánják élni életüket. Tanulóink ismerjék meg a Biblia és az egyház tanításait, hogy ezek által indíttatást kapjanak a keresztyén világnézet, a személyes meggyőződés kialakításához. Sajátítsák el egyházunk hagyományait és szokásait, értsék meg és gyakorolják az istentisztelet rendjét, szokásrendszerükbe épüljön be az imádkozó élet és egyéb lelki tevékenység. Tanítványaink ökumenikus szellemben ismerjék meg más keresztyén egyházak életét, tiszteljék mások vallásos meggyőződését. Az iskola nevelje szeretetre tanítványait felebarátai iránt, tanítsa őket az együttélésre és megértésre a másként gondolkodókkal. Tanulóinkban derűs és magabiztos keresztyén világszemlélet kialakítására törekszünk, hogy legyen erejük és bátorságuk új és meglepő nézeteket, élethelyzeteket helyesen és szeretettel kezelni. Célunk, hogy a nevelés során tanítványaink sajátítsák el a Biblia tanításán alapuló keresztyén etika és értékrend szabályait, azokat építsék be magatartásukba, életvezetésükbe, értékrendjükbe, segítse őket arra, hogy az erkölcsi élet válaszútjain helyes döntéseket hozzanak. 33



Erkölcsi elvárások óvodánkban és iskolánkban7

Tanáraink „Ti vagytok a világ világossága” Mt 5. 14.

A gyermek nevelése felelősségteljes, életre szóló feladat. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető felnőttekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyeneknek kell lenniük. A pedagógus legyen nyitott az értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába, hiszen minden pillanatban értéket közvetít. Élete példázza az általa és az iskola által képviselt értékeket, szavai és tettei legyenek összhangban egymással. Vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátaival együtt. Fontos, hogy minden tanár belső indíttatásból pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen, a diákoknak és kollégáinak tett ígéreteit megtartsa. Konfliktusait szeretettel, emberi módon kezelje, törekedjen megoldásra, tudjon megbocsátani. Családi élete legyen rendezett. Ezt a feladatot csak magasan képzett, hitükben elkötelezett, gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni. Iskolánkban ezért csak olyan tanárok dolgozhatnak – felekezetre való tekintet nélkül – akik elfogadják az iskola evangélikus sajátosságait, tanulmányozzák a Biblia tanításait, munkájuk közben nem tesznek elmarasztaló, sértő megjegyzéseket az egyházra és annak tanítására. Tanítványaikkal együtt részt vesznek az intézmény hitéleti tevékenységében, az egyházi alkalmakon, rendezvényeken segítik a hitoktatók munkáját. Az iskolában dolgozó, más felekezetű hitoktatók is tartsák tiszteletben egyházunk tanításait és iskolánk rendjét. Az intézmény vezetőségének meg kell teremtenie azokat a feltételeket, amelyek között a nevelőtestület az elvárások szerint dolgozhat. Fáradoznia kell a szeretetteljes, derűs légkör kialakításán. Egymás elfogadása, tisztelete, a türelem és empátiakészség területén példát kell mutatnia, törődnie kell kollégái szellemi, lelki épségével, gondjaikat, problémáikat kezelni

7

Nktv 31. § különösen az a) és d) bekezdés

34


Intézményi pedagógiai program kell. Alkalmat kell teremteni a lelki épülésre, a szakmai továbbfejlődésre, meghatározott rend szerint.

A ránk bízott gyermekek, tanulóink „Ti vagytok a föld sója” Mt 5. 13

A nevelés célja, hogy a gyermekek, diákok személyisége helyes irányban fejlődjön. Kora kisgyermekkorban elkezdett nevelő munkánkkal a keresztény értékrend elsajátítását, annak megalapozását kívánjuk megvalósítani. Célunk, hogy minél jobban megközelítsük azt a személyiség-ideált, amely az emberi kiteljesedésre vezeti a tanulókat. Az általános emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tartani az egyénre jellemző értékeket is. A legfőbb általános értékek keresztyén hitünkben a Biblia tanításában gyökereznek, de legteljesebben Jézus életében mutatkoznak meg. Ezért kell az Ő alakját – életkori sajátosságokhoz igazítva – állítani követendő példaként a diákok elé. A fentieket figyelembe véve az alábbi elvárásainkat fogalmazzuk meg diákjaink felé:

35



vegyenek részt az iskolai és a felekezetüknek megfelelő egyházi programokban,



tiszteletteljesen, kulturáltan beszéljenek a felnőttekkel és egymással,



alapos, rendszeres és pontos munkát végezzenek,



a rájuk bízott feladatokat lelkiismeretesen végezzék el,



a házirendet felelősen tartsák be,



vállalják hitüket, és ez fejeződjön ki tetteikben,



képességeiknek megfelelő eredményeket érjenek el.


Intézményi pedagógiai program Szülők „kősziklára építette házát” Mt 7. 24.

Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülői társadalom igazolja. Iskolánk igazi keresztyén szellemisége csak akkor születhet meg, ha a szülői ház támogatja az egyházi nevelési elképzeléseket. Ennek érdekében meg kell ismertetni a szülői közösségekkel az iskola szellemiségét, nevelési alapelveit, a szülők jogait és kötelességeit. Foglalkozni kell személyesen a családi problémákkal, alkalmat kell adni arra, hogy a gyakorlatban is megismerjék az intézmény munkáját. Ugyanakkor elvárható, hogy a szülők elfogadják és tiszteljék az iskolánk evangélikus jellegét, értékrendszerét, nevelési elveit, becsüljék az ott dolgozó pedagógusokat. A családban is próbálják felelősen, a keresztyén értékrend szerint nevelni gyermekeiket. Erkölcsileg, szükség esetén erejükhöz mérten anyagilag is támogassák az iskolát. A gyermekekkel kapcsolatos problémáikat beszéljék meg az érintett pedagógusokkal, és közösen keressenek megnyugtató megoldást. Nevelési céljainkat csak közösen, a családok és az egyház segítségével valósíthatjuk meg.

3.3.

Hitéletünk

Mindennapi tevékenységeinket hitéletünk köré szervezzük, melynek háttere:



Az Szentírásban gyökerező elkötelezett lutheri teológia és az Ágostai

Hitvallásban megfogalmazott melachthoni ökumenikus szemléletmód. (Teológiai aspektus) 

Az iskola egyházi szellemisége iránti lojalitás következetes elvárása mellett a

diákok és pedagógusok személyes hitbeli fejlődésének mindenféle pressziótól mentes tiszteletben tartása. (Evangéliumi aspektus) 

Törekvés a hitéleti konzekvenciák tudatos megvalósítására az iskola és a

család, az iskola és a gyülekezet, az iskola és a társadalmi illetve természeti környezet viszonylatában. (Etikai, diakóniai aspektus) 36


Intézményi pedagógiai program 

Törekvés a keresztyén/keresztény tartalom természettudományi és kulturális

szintéren való magas színvonalú megjelenítésére. (Intellektuális aspektus) 

Eleven kapcsolat a fővárosi és vidéki, illetve határon túli magyar egyházi

iskolákkal. (Keresztyén és nemzeti aspektus)

Hitéletünkhöz kapcsolódó tevékenységek

- A tanulók hitéleti nevelése az órarendi hittanórákon kívül a félévi csendes napokon, a heti iskolai istentiszteleteken, a naponkénti rövid áhítatokon, illetve az egyházi ünnepekhez kötődő rendezvényeken (pl. ádvent-karácsonyi zenés műsorok, böjti passiójáték, reformációi sportnap stb.) valósul meg. Szorgalmazzuk a felső tagozatos és gimnáziumi tanulók részére a „Timó Klub” önkéntes alapon történő megszervezését. A klub foglakozások vezetője az iskolalelkész, kellő teret hagyva a fiatalok önálló tevékenykedésének. Az alsó tagozatos gyerekek számára az ádventi és húsvéti időben – lehetőség szerint a szülők bevonásával – játszóházat szervezünk. - Az óvodai hitélet a jól bevált evangélikus mintákat követi.

A legkisebbek közötti

hitoktatásban az orosházi Hajnal óvoda 2010-ben közzétett, országosan ajánlott programját használjuk. - A pedagógusok hitélete minimálisan az egyházi iskola szellemiségének elfogadásában, az istentiszteleteken való részvételben valósul meg. Az átmeneti időszakban, az iskolalelkész vezetésével, bibliaiskolát indítunk az érdeklődő pedagógusok számára, természetesen önkéntes jelentkezés alapján. A pedagógusokat a későbbiekben az EHE e célra szervezett pedagógus továbbképző tanfolyamára irányítjuk. - A diákok és pedagógusok lelki gondozása az iskolalelkész feladata, az egyéni gyülekezeti kötődés tiszteletben tartásával. - Az ökumenikus nyitottságból adódóan lehetővé tesszük a más felekezetű diákok hitoktatását saját egyházuk hitoktatóinak bevonásával. - A felekezeten kívüli diákok az evangélikus hitoktatásban vesznek részt, de kérhetik valamelyik más felekezethez való besorolásukat. - Az iskolai szünetek idején az egyházi találkozókon (Szélrózsa) és táborokban (Dávid hárfája) való részvételt szorgalmazzuk, és lehetőség szerint támogatjuk.

37


Intézményi pedagógiai program - A helyi gyülekezettel való kapcsolat egyrészt a templomi alkalmakon való részvétel illetve a gyülekezeti gyermek és ifjúsági közösségbe való betagozódás útján valósul meg. - A régió gyülekezeteiben a diákok és pedagógusok közreműködésével szupplikációs alkalmak tartását tervezzük, egyrészt a diákutánpótlás, másrészt a rendszeres támogatások biztosítása céljából. - Az Evangélikus Hittudományi Egyetemmel folyamatosan kapcsolatot tartunk. Tanáraink számára továbbképzéseket szerveznek. Teológiánk lelkészeire és hallgatóira egyházi szolgálatára

számítunk

a

mindennapi

hitéleti

tevékenységek

szervezésében,

lebonyolításában. - A pályaválasztás előtt álló diákok számára látogatást szervezünk az Evangélikus Hittudományi Egyetemre - Német/bajor testvérkapcsolatok kiépítése és ápolása

3.4.

Alapvető célkitűzéseink

A Sztehlo Gábor Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium célja, hogy a rábízott gyermekeket teljes emberré nevelje. Olyanokká, akik a keresztény értékrend mentén társadalmunk hasznos, boldogulni tudó tagjaivá válnak. Az

általános

iskola

legfontosabb

feladata

az,

hogy

a

tanuló

személyiségének

kibontakoztatásával reális lehetőséget nyújtson az iskolai tanulmányok folytatásához. Az iskola feladata a gyermekek mindenekfelett álló érdekének biztosítása. Az iskola feladatának tekinti, hogy a környezetében élő gyermekekre ne háruljon aránytalanul nagy teher. Az iskola objektív feltételein belül biztosítja a megfelelő színvonalon való gondoskodást. Az iskola tanulóit megvédi bármilyen hátrányos megkülönböztetéstől, mindenki számára azonos esélyt biztosít. Az iskola szellemisége nem tűr meg semmilyen közvetlen és közvetett diszkriminációt. Az iskola mikrokörnyezetének elvárásait figyelembe véve az iskola küldetésének tekintjük: 

a középfokú- és felsőfokú, eredményes továbbtanulásra való differenciált felkészítést



az iskolai pályafutás egyenlőtlenségeinek korrekcióját (növekedett a tanulók teljesítménye közötti különbség, ami a társadalom erős polarizációjával fokozódott)

38



a tanulók személyiségének olyan módon való formálását, hogy a gyorsan változó világban megtalálják helyüket, hogy megértsék, és életformájukká váljon az élethosszig tartó tanulás



nevelésünk eredményeképpen tanítványaink legyenek képesek minden helyzetben önállóan és felelősséggel dönteni, önmagukat életkori szintjüknek megfelelően irányítani, fegyelmezni



az általános műveltségen belül az egyéni műveltség fejlesztése, figyelembe véve az egyéniségeket, az egyének értelmi fejlettségi szintjét.

Tanítványaink között vannak mentálisan ép, de sajátos nevelési igényű – mozgáskorlátozott, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, megismerő funkciók zavarával küzdő és autista gyermekek Alapelveink tehát: 

a gyermeket individuumnak tekintjük,



korlátait elfogadjuk,



adottságaihoz rugalmasan alkalmazkodunk,



pozitív személyiségjegyeinek megőrzésével, komplex módon kívánjuk megvalósítani nevelő – oktató - mozgásfejlesztő, egészségügyi és gondozási feladatokból adódó sokoldalú fejlesztő munkánk során a hátrányok csökkentését vagy ellensúlyozását,



a készségek, képességek tervszerű kibontakoztatásával arra törekszünk, hogy meg tudjuk teremteni az esélyegyenlőség alapjait azért, hogy önmagát és másokat elfogadni kész, harmonikus személyiséggé váljon, aki korlátaival együtt is a társadalom aktív, értékes tagja lehet.

Mindezt egységes, egymásra épülő, egymást segítő, tudatos, szakszerű, oldott légkörű pedagógiai folyamatban, a gyermeki adottságok és a feladatrendszer közötti összhang kialakításával, a szülőkkel együttműködve kívánjuk megteremteni.

Nevelő tevékenységünk általános alapelve, hogy tanítványaink képesek legyenek egy konstruktív életvezetésre. Olyan életvezetésre, amely szociálisan értékes, és az egyén szempontjából is eredményes. Nevelői tevékenységünkben prioritást kap a keresztény értékeken alapuló erkölcsi nevelés. 39


Intézményi pedagógiai program A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás a célunk. Ennek legfontosabb elvárásai a megcélzott értelmiségi pálya ismereteinek, és az ahhoz szükséges felvételi tantárgyaknak a magas szintű elsajátítása, valamint a kétszintű érettségire való felkészülés. Két idegen nyelv tanulása mellett egy harmadik és esetleg negyedik tanulása. Emellett a társadalmi nyitottság, érzékenység képességének fejlesztése. Kommunikációs képesség fejlesztése. A kulcskompetenciák kiemelt fejlesztése. A keresztyén értékrend átadása. Olyan

korszerű

természettudományos

és

társadalomtudományos

műveltségkép

és

értékrendszer kialakítása, mely a tanulókat felkészíti, és alkalmassá teszi saját - természeti és társadalmi - valóságuk viszonyrendszereinek megértésére, az aktív cselekvésformák alternatíváinak felismerésére. Az iskola a tudományra, a tudás közösségére akar nevelni a keresztyén hitben, mert ebben látja az emberi igazság, béke és boldogság lehetőségét. Az a hit, mely nem veszi figyelembe a tudományt, elveszti univerzális jellegét. Az a tudomány, mely elszakad a hittől, könnyen öncélúvá lesz, és puszta hatalomvágynak, igazságtalanságnak eszköze. A tanulók a nyolcadik évfolyam elvégzése után kerülnek iskolánkba, ahol négy, nyelvi előkészítő esetén öt év után érettségit tehetnek, majd a felsőoktatásban vagy a piaci, felhasználói munkaerőigények alapján kialakított OKJ szerinti szakmai képzésben folytathatják tanulmányaikat.

4. Nevelési és oktatási stratégiánk

A Magyarországi Evangélikus Egyház küldetésénél fogva feladatának tekinti a szolgálat szervezését, a szervezett missziói és diakóniai munkát, az evangélikus szellemben való nevelést. Oktató – nevelő munkájának alapját jelenti Isten igéjének hirdetése és szeretet jézus tanításának képviselete és továbbadása a következő generációknak. Stratégiai célunk olyan művelt emberek nevelés, aki társadalmának, közösségének hasznos, tevékeny tagja, és életét keresztyén értékeink mentén építi fel.

40



A Fecskefészek Evangélikus Óvoda fő célkitűzése

„Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa.” Mk 10,14 Óvodánkban keresztény értékek mentén kívánjuk nevelni a legkisebbeket. Célunk a látható és láthatatlan világ megismertetése, a teremtett világban követendő értékek minél korábbi átadása a későbbi értékelvű életvezetés és a közösséghez való kapcsolódás kialakítása. Mindezt a játékközpontúság köré kívánjuk felépíteni. Az óvoda misszióját a gyermekeken keresztül a családokban fejti ki.

4.2.

A Sztehlo Gábor Evangélikus Általános Iskola célkitűzése

„Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben.” Lk 2,52 Általános iskolánkban a kisgyermekkorból felnövekedő gyermekeket kívánjuk végigkísérni. Életükben a helyes értékrend kialakítást megalapozni, és oktató – nevelő munkánkkal a sikeres továbbtanuláshoz, pályaválasztáshoz segíteni. Mindeközben egy olyan közösséget alkotni, melyben kibontakoztathatja képességeit, és melyben társakra talál.

41


Intézményi pedagógiai program 4.3. A Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium célkitűzése

„Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket.” Jn 8, 11

Gimnáziumunk a tehetségkibontakoztatás színtere. Fiatal felnőtté váló és a felnőtt kor küszöbéig eljutó diákjaik számára olyan közösséget kívánunk nyújtani, melyben megtalálhatják önmagukat és megalapozhatják felnőtt életüket. Megalapozott műveltséggel, az élethosszig tartó tanulás igényével és a keresztyén hit megélésének igényével szeretnénk útjukra bocsájtani sikeres érettségit tett diákjainkat, akik az óvodától az érettségiig nálunk oktatva – nevelődve alma maternek érzik intézményüket.

III. Pedagógiai feladataink, eszközeink, eljárásaink 5. Feladataink

Pedagógiai feladatainkat nevelő-oktató munkánk szakasziban az adott életkor, és az adott szakasz elvárásának megfelelően határozzuk meg, eszközeinket és eljárásainkat ehhez igazítjuk.

5.1. Nevelő-oktató munkánk szakaszai

Az alapfokú nevelés első szakaszában célunk az iskolai tanulási tevékenység elsajátítása. Azon alapkészségeknek (írás, olvasás, számolás, szövegértés, szövegalkotás, nyelvtan és helyesírás, tanulási képesség fejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák stb.) a kialakítása, amely biztosítja a tanuló felső tagozatos tanulmányi munkáját.

Ezt a célt szolgálja:

42



a szabadon tervezhető órakeretből a matematika és a magyar nyelv és irodalom órák számának megemelése az alsó tagozaton



az angol-német nyelv tanulásának első osztálytól történő bevezetése (alternatív jelleggel) játékos formában, mely megalapozza a tanulóknak a bátorságát, hogy más nyelven is megszólaljanak, valamint kialakít egy olyan latens szó- és kifejezéskészletet a tanulók tudatában, amely hozzájárulhat egy eredményes idegen nyelv tanulásához



mindennapos testnevelés oktatásának keretében néptánc oktatás



egész napos oktatás

Az alapfokú nevelés második szakaszában tovább folytatjuk azoknak a készségeknek és képességeknek a kimunkálását, amely megalapozza a tanulók középiskolai karrierjét: 

kulturált nyelvi magatartás



szövegértés



szövegalkotás, fogalmazás, kifejezőképesség- irodalmi tájékozottság



ismeretszerzési és feldolgozási képesség



tájékozódás térben és időben



idegen nyelven való kommunikáció- matematikai probléma-megoldás, logikus gondolkodás, kombinációs, variációs képesség



legyen járatos az új technológián alapuló információ-szerzésben



tanuljon meg tanulni



megfelelően gondolkodjon az őt körülvevő természetről, tudja ismereteit rendszerezni, alkalmazni



kerüljön közel a művészetekhez, találjon saját maga számára olyan művészeti tevékenységet, amely segíti önmegvalósítását



mindennapos testnevelés oktatásának keretében néptánc oktatás



váljon életformájukká a mozgás, tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében,



óvják testi épségüket.



A fenti célkitűzések megvalósítását biztosítják pedagógiai tevékenységünkben, a kerettantervben foglaltak megvalósításán túl: az emelt óratervű matematikaoktatás 5. évfolyamtól (szabadon tervezhető órakeret) matematika tagozat

43



az emeltszintű informatikaoktatás 5. évfolyamtól (szabadon tervezhető órakeret) matematika tagozat



az úszásoktatás 1-8. évfolyamon szabadon választható



emelt óratervű rajz és ének oktatás 5. évfolyamtól (szabadon tervezhető órakeret) művészeti tagozat

A középfokú nevelés szakaszában 

négy párhuzamos évfolyam: általános tagozat, természettudományos tagozat, művészeti tagozat, nyelvi-humán tagozat



emelt- és középszintű érettségire való felkészítés



11. évfolyamtól választható érettségi előkészítők



általános műveltség megalapozása



kulturált nyelvi magatartás és viselkedés



idegennyelv-oktatás: német, angol, spanyol főnyelvként, latin, olasz, francia, orosz választható másodnyelvként



életpálya-építés és pályaorientáció



mentálhigiéné



értékelvű és értéktisztelő magatartás

5.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok8

Érzelmi nevelés az óvodában Az óvodáskorú gyermek személyiségére jellemző az érzelemvezérelt magatartás. Az érzelmi biztonság kialakítása elengedhetetlen, melynek eszköze az empátia és a megértés. Ennek során szükséges a bensőséges kapcsolat az óvodás és az intézményben dolgozó szakemberek között.

8

Nat II. 1, 20/2012 133.§

44


Intézményi pedagógiai program Az érzelmi nevelés feladata a kötődés képességének fejlesztése, az ösztönök és az érzelmek irányításának fejlesztése, az érzelem zavarainak leépítése, az érzelmek helyes kifejezése, mások megbecsülése és tisztelete, a megfelelő szocializáció elősegítése. A tágabb környezet iránti érdeklődés létrejöttének alapvető feltétele az érzelmi biztonság megteremtése. Ehhez szükséges az érzelmi támaszt nyújtó nevelői magatartás, az érzelmi alapigények kielégítése.

Feladatunk:  pozitív érzelmi kapcsolatot kialakítani óvodapedagógusnak és a dajkának a gyermekekkel  az érzelmekre épülő kapcsolatteremtés igényét kialakítani a gyermekekben  a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelni  akarati tényezőinek fejlődését elősegíteni  az óvodai nevelés folyamatában, a gyermeki magatartásformák alakításában is kiemelkedő jelentőségű az óvónő modellhatása, így ennek jelentősége különösen kiemelendő  az óvodapedagógus, és az óvoda más dolgozóinak viselkedése, kommunikációja, bánásmódja legyen mindig követendő példa az óvódás számára  megfelelő mennyiségű és minőségű figyelem biztosítása azoknak a gyermekeknek, akik viselkedési nehézségekkel, zavarokkal küzdenek.

Érzelmi nevelés az általános iskolában

Célunk, hogy tanulóink egészséges életszemléletű, nyitott és érzékeny tanulók legyenek. Alapelveink:  az emberi személyiség teljes kibontakoztatása az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása mellett  a gyermekek érdekét mindenek fölé állítani  megfelelő személyi és tárgyi környezet teremtése  pozitív énkép kialakítása  tiszteleten alapuló bensőséges és aktív együttműködés tanítványaink családjával  esélyt adni az eltérő fejlődésű gyermekek számára 45


Intézményi pedagógiai program Kiemelt szempontjaink: Feladatunk, hogy az első hónapokban alaposan megfigyeljük tanítványainkat. Bemeneti mérést végzünk, amely az észlelés, a motorika és a szocio-emocionális területekre terjed ki. Mivel a kisgyermek jellemző sajátossága magatartásának érzelmi vezéreltsége, ezért feladatunk továbbá, hogy szakszerű módon kielégítsük az életkorából fakadó releváns szükségleteit testi és lelki értelemben egyaránt A gyermekek későbbi boldogulása érdekében is fontosnak tartjuk, hogy az intelligencia kvóciens mellett az emocionális kvócienst is fejlesszük, mivel az érzelmi intelligencia korlátlanul fejleszthető, szemben a határokhoz kötött értelmi intelligenciával. A tanulók személyiségfejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamat. A pszichikum fejlődése a korra, jellemző tevékenységben gyökeredzik: óvodáskorban a játék, iskoláskorban a tanulás. 1. Latencia periódus (1-4. évf.) 2. Prepubertás kor (5-6. évf.) 11-12 év 3. Pubertás kor (7-10. évf.) 13-15 év

1. Latencia periódus (kisiskoláskor) A kisiskolások életkori jellemzői:  a nagy-mozgás- és játékigény  cselekvéssel kísért „ szituatív” beszéd  tapasztalaton alapuló értelmi tevékenység  a tárgyi valóság élményszerű átélésének vágya  erős, kellemes érzelmek  sikerélmény utáni törekvés, vállalkozó kedv, életvidám alaphangulat Feladatunk:  kialakítani erre az életszakaszra jellemző kompetenciát az intellektuális, szociális és fizikai képességekben.  színes, inger gazdag légkör biztosítása, mely továbbfejleszti az óvodáskorban kialakult kreativitást, biztosítja a sikerélményt és az alkotás lehetőségét.  a képzelet működésének tipikus formái - mese, játék, rajzos ábrázolás - adekvát alkalmai a fantázia, a nyelv, a gondolkodás, az emóciók fejlődésének 46


Intézményi pedagógiai program  iskolánk pozitív szocio-emocionális klímájának biztosítása, ahol a tanulók érzelmi karaktere, személyisége optimálisan fejlődhet.  eredményes tanuláshoz szükséges magatartás kialakítása, a motiváció fejlesztése Sikerkritérium: a kisiskolás mentálisan és pszichésen jól érezze magát

2. Prepubertás kor

Ebben az életszakaszban kezdődik meg a gondolkodás elvonttá válása. Kialakulnak a gondolkodás absztrakt kategóriái (fogalmak, ítéletek, következtetések). Létrejön az elvont térfogalom, a történelmi időszemlélet. Szélesednek a gyerekek társas társadalmi tapasztalatai. Mindinkább a társak felé fordulnak, fontossá válik a kortárscsoporthoz tartozás. ez a csoportalakítás időszaka. A korosztályra jellemző az érzelmi feszültség, agresszivitás. Az erkölcsi fejlődés során fokozatosan belsővé válik az, ami külső volt. Célunk: az önvédelmi, egészségvédő képességek fejlesztése. Feladatunk:  az egészséges életmód ismérveinek megismertetése, folyamatos gyakoroltatása.  az önismeret folyamatos fejlesztése, önfejlesztő képesség alapozása, tehetség felismerése  szociabilitás fejlesztése, saját magáról, mint egyedi személyről alkotott egységes kép alakítása  érdeklődési köröknek megfelelő képességek kibontakoztatása  olyan helyzetek szervezése, amely során a tanulók felfedezhetik, mi iránt van rátermettségük, hajlamuk. Sikerkritérium: Minden tanuló jól és biztonságban érzi magát iskolánkban.

3. Pubertáskor

Ez az időszak a biológiai és a pszichológiai serdülés időszaka. A kamasz emberismereti képessége és önismereti érzékenysége ugrásszerűen megnövekszik. Erős az igénye az önmegismerésre. Meg akarja ismerni képességeit, lehetőségeit,

47


Intézményi pedagógiai program cselekvéseinek motívumait, szeretné elérni, átlépni ezek határait. Kialakul a felnőttekétől hangsúlyosan függetlenedő erkölcsi felfogás. A serdülő gondolkodása az un. formális gondolkodás szintjére jut el. Lehetőség nyílik az absztrakt-logikai gondolkodásra. Gondolkodásukat az érzelmi, motivációs tényezők jelentősen befolyásolják. A nevelési légkör és a személyiségjellemzők is fontos szerepet kapnak a kreativitás és a megszokottól eltérő gondolkodás fejlesztésében. Feladatunk a lelki – fizikai - szociális segítségadás, törődés, emberi mintaadás. Különösen a pályaválasztással kapcsolatos igények megbeszélése fontos feladat, amelybe a remények és aspirációk is beletartoznak. Ezeknek a megbeszélése segít a szükségletek intenzitásának és fontosságának tisztázásában. Mindez arra inspirálja a tanulót, hogy figyelembe vegye, felmérje és értékelje képességeit és rejtett vagy látható erőforrásait, amelyeket mozgósítani kell ahhoz, hogy céljait el tudja érni. Fontos az identitásvédő képesség erősítése, a realitásoknak, a mélyebb, igazabb értékeknek, távlatibb érdekeknek megfelelő viselkedésformák erősítése. Segítjük a tehetség kibontakoztatását a személyiség fejlesztése érdekében. Sikerkritérium: Iskolánk végzős tanulóinak önértékelésén alapuló döntése – mely segíti a középfokú iskola választását.

Érzelmi nevelés a gimnázium

Célunk, kialakítani az önértékelés, önnevelés képességét. Önmagunk megismerése, a helyes énkép kialakítása fontos feladatunk. Reális önkép kialakítása akkor lehetséges, ha mérlegeljük külső és belső tulajdonságainkat illetve, hogy milyenek vagyunk mások szemével nézve. Célunk, hogy: –

diákjaink reális önismeretre tegyenek szert

–

tudják mérlegelni az őket ért kritikákat

–

ismerjék önmagukat

–

kialakuljon bennük a helyes önértékelés és az önnevelés képessége

–

legyenek képesek véleményük, viselkedésük megváltoztatására

Feladatunk, hogy: – 48

kialakítsuk tanulóinkban szellemi, erkölcsi értékrendet és annak követésének


Intézményi pedagógiai program képességét –

segítsük őket a pozitív gondolkodás és magatartásmód kialakításában

–

fejlesszük önfegyelmüket, akarati tulajdonságaikat

–

kialakítani a konfliktuskezelés és a döntés képességét

–

nyújtsunk segítséget siker-kudarc megéléséhez

–

fejlesszük a kitartásukat

–

segítsük megismerni életkori sajátosságaikat és képességeiket,

–

segítsük őket készségeik és képességeik kapcsolatának felismerésében

Az önfejlesztő magatartás kimunkálásának területei: Értelmi nevelés: A tanítás-tanulás folyamatában a tantestület arra törekszik, hogy a gyereket ne csupán az ismereteket kötelességszerűen befogadó lénynek tekintse, ne csak az ismeretek közvetítésére koncentráljon, hanem eközben ne tévessze szem elől azt a tényt, hogy a tevékenység elsősorban az egyén fejlesztését szolgálja és fontos cél a tanulás megszerettetése. Érzelmi nevelés: E területen kitüntetett fontosságú feladat: 

a szellemi-, fizikai- vagy közéleti munka, felelősséggel járó feladatok



az értékóvó magatartás



a segítőkészség vagy kreativitás



a fegyelmezettség elsajátíttatása, gyakoroltatása.

Esztétikai nevelés: 

a tanulóknak önmagukra irányuló esztétikai tevékenység fejlesztése



a környezetükre irányuló esztétikai tevékenység kialakítása



az egészséges életmód megismertetése és gyakoroltatása



az egészséget fenntartó mozgás szükségletének kialakítása, amit elősegít az uszodai

foglalkozások,

sportnapok,

mindennapos

testedzés,

kerülve

a

monoton

vagy

kudarcélményekkel terhelt testgyakorlatokat, a hangsúly a differenciált, teljesítőképességhez igazodó, a játékszükségletet kielégítő mozgás-programon van 

az egészség karbantartásának, az egyéni esztétikának nélkülözhetetlen feltételeként a

higiéniai szabályokat követő magatartás betartatása. 49


Intézményi pedagógiai program Feladatunk a tárgyi feltételek megteremtése, valamint a tanulók cselekvésének buzdítása, motiválása a fent megjelölt célok érdekében. Feladatunknak tekintjük, hogy a tanulókat tapasztalatokhoz juttassuk környezetük szépítésében, hogy élvezzék a környezet esztétikáját, törekedjenek saját munkájukban a szépségre, harmóniára. A hangsúlyt a tanulók tevékenykedtetésére helyezzük, kerülve a verbális esztétizálást.

Énkép, önismeret A tanulóknak énképük és önismeretük gazdagodásához olyan tanulási környezetet kell biztosítani, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A nevelési értékek akkor épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának

Hon- és népismeret Célunk a nemzettudat, a nemzeti önismeret és a hazaszeretet érzésének kifejlesztése a tanulókban. Nevelési eszköznek tekintjük a magyar nyelv, irodalom, történelem, földrajz, tánc és dráma, hon- és népismeret tantárgyak tanítását. Az iskola hagyományainak ápolását. A NAT-ban, ezáltal a Kerettantervben képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt a tanulók személyiségének fejlődését szolgálják. Célja, hogy minden tanuló ismerje meg hazánkat, népünket, kulturális örökségünket, azok jellemző sajátosságait, a magyar néphagyományt. Sajátítsák el azokat az ismereteket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megbecsüléséhez, megszeretéséhez vezetnek. Ismerjék meg a kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok, költők, írók, feltalálók, felfedezők, sportolók tevékenységét, munkásságát. A hon- és népismeret különböző területei:  50

Természeti környezet / élő, élettelen, földrajzi környezet, stb./



Társadalmi környezet /pl. lakóhely társadalmi rétegződése, önkormányzata, vallási

közösségei, rendje, védelme/ 

Történet, helytörténet / iskolamúzeum, helytörténeti múzeum, gyűjtemények

létrehozása / 

Népismeret, néphagyomány / etnikai csoportok, nemzetiségek, hagyományok

megismerése, ápolása, népművészet, népszokások, viseletek, tánc, építészet, kézművesség, stb./

Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz

Napjaink politikai, gazdasági és kulturális életét egyaránt jellemzi az integráció és a differenciálódás. Az oktatás számára nélkülözhetetlen közös, általános műveltségalapot a globális és a helyi ismeretek egyensúlya biztosítja. Táguló világunkban egyre gyorsabban kerülünk szembe olyan problémákkal, melyek csak globális összefüggésekben értelmezhetők, megoldásuk nemzetközi összefogást kíván /környezetszennyezés, ökológiai válság, terrorizmus, világélelmezés, szegénység, járványok, népességrobbanás, energiaválság / Alakuljon ki a tanulókban pozitív viszony a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai

fejlődés

hozzájárulásait.

során

létrehozott

Ismerjék az

eredményeket,

köztük

Magyarország

szerepét,

egyetemes kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású

eredményeit. Európa a magyarság tágabb hazája. Diákjaink magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.

Környezeti nevelés, környezettudatos magatartás kialakítása Átfogó cél, elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív 51


Intézményi pedagógiai program környezeti következményeit. Kapcsolódjanak be a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába

Távlati célok: 

Elősegíteni annak felismerését, hogy a gazdasági, társadalmi, ökológiai jelenségek kölcsönösen függnek egymástól



Biztosítani mindenki számára a lehetőséget, hogy elsajátítsa a környezet megvédésének szükséges tudást, készséget, értékrendszert, elkötelezettséget



Egyéni és közösségi szinten is kialakítani a környezettel kapcsolatos új magatartási és életviteli mintákat

Információs és kommunikációs kultúra

Az információs és kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényestésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Mindezek elsősorban az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják. A kommunikációs kultúra megalapozása és fejlesztése többrétű feladat elvégzését kívánja meg az iskolától, az életkori sajátosságokat, illetve a tanulócsoportok képességét, előképzettségét figyelembe véve. Testi és lelki egészség Alapvető feladata iskolánknak, hogy a tanulókat a betegségek, balesetek elkerülésére, az egészség megőrzésére és az egészséges állapot megbecsülésére neveljen. Ennek eredményeként alakulhat ki a helyes egészségfelfogás, amely az egészséges életmód alapja. Az egészség a testi, lelki és szociális harmónia egységét jelenti. A fiatalok életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen jelentős a pedagógus, a pedagógusközösség életmódja. 52


Intézményi pedagógiai program Az iskola, mint élettér is befolyásolja a tanulók egészségi állapotát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az egészségnevelésben Az egészségnevelő munka nem csupán ismeretátadás, egészségügyi felvilágosítás. Az egészségnevelő munka célja: jártasságok, készségek kialakítása, a magatartás befolyásolása, testi-lelki, szociális harmóniát megteremtő életvitel kialakítása. Egészségnevelési feladatok: 

Higiéniás magatartásra nevelés,



Egészséges táplálkozásra nevelés



Egészséges mozgásfejlődés



Baleset megelőzés, betegségek elkerülése, az egészség megóvása



Mentálhigiéné



Függőséghez vezető szokások megelőzése



Családi életre, társsá, szülővé nevelés

Tanulás Az iskola átfogó nevelési-oktatásifejlesztési feladata, hogy tanulóit megtanítsa tanulni. Ehhez az adott életkornak megfelelő fejlettségű pszichikus funkciók /tanulási képességek / szükségesek, amelyek a tanítás-tanulás során intenzíven fejlődnek. A tanulás ismeretszerzést, jártasságok, készségek kialakítását, képességfejlesztést jelent. A tanulás megismerési folyamat, amelynek során változik, fejlődik a tanuló érzékelése, észlelése, figyelme, képzelete, emlékezete, gondolkodása érzelmi és akarati élete, cselekvése, magatartása, azaz egész személyisége. A tanulási típusok nem elkülönülve funkcionalizálnak. A tanulásra való motiválás a pedagógus egyik legfontosabb feladata. A tanulás tanítható.

Pályaorientáció Célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását. A pályaorientáció nemcsak tanácsadás, hanem olyan pedagógiai tevékenység is, amelyet a pedagógus tanítványaival és annak szüleivel együtt valósít meg. Összetevői: Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló 53


Intézményi pedagógiai program önismeret

fejlesztése,

követelményeinek és

a

legfontosabb

pályák,

foglalkozási

ágak

tartalmának,

a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak

megismerése, a lehetőségek és a valóság, a vágyak és realitások összehangolása. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek.

Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben résztvevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási-, a gazdálkodási- és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT) A fogyasztói magatartás sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátítani, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. 54


Intézményi pedagógiai program A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt, sokoldalú tájékoztatás és információáramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: tudatos, kritikus fogyasztói magatartás; ökológiai fogyasztóvédelem; környezettudatos

fogyasztás;

fenntartható

fogyasztás;

preventív,

vagyis

megelőző

fogyasztóvédelem.

Közlekedésre nevelés Mindkét iskolánk Budapest XVIII. kerületében található, melyek forgalmas helyek érintésével közelíthetők meg, így a városi tömegközlekedésben való szabályok elsajátíttatására külön hangsúlyt fektetünk. Tanítási órákon; osztályfőnöki órán; a közlekedés résztvevői, elemei, szabályai, területe; testnevelés órán; a közlekedés különböző típusainak gyakorlása. Az óraközi szünetekben való közlekedés

55

-

az iskola épületei között, az iskola és uszoda vagy sportcsarnok között

-

az iskola épületeiben

-

kiemelten fontos cél a biztonságra való törekvés


Intézményi pedagógiai program Tanítási órán kívüli -

tanulmányi kirándulások: a gyalogos-, kerékpáros-, villamos-, autóbuszos- és a vasúti közlekedés jellemzőivel való ismerkedés

-

közlekedési versenyeken való részvétel

A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással és az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek megismerése és elsajátítása A Biblia tanításán alapuló szeretet-centrikus nevelési elveink mentén fontosnak érezzük, hogy diákjainkat megfelelően felkészítsük a bűnmegelőzésre és az áldozattá válás megelőzésére. Ennek keretei a tanítási órákon: 

osztályfőnöki

órán:

előadások

meghallgatása,

beszélgetések,

viták,

helyzetgyakorlatok, társadalmi bűnmegelőzéssel, áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezeléssel kapcsolatosan 

történelem órán: az erőszak szerepe a társadalmak történelmi fejlődése során



minden tanítási órán - ha szükséges - az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal való ismerkedés

Tanítási órán kívüli tevékenységekben: tanulmányi kirándulásokon, tanulmányi utakon vizsgálni, megismerni más települések, országok, rétegek és korosztályok helyzetét, egymáshoz való viszonyulását.

5.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok9

5.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai

Az egészségnevelés célja Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát,

9

20/2012 7.§ 1) ac)

56


Intézményi pedagógiai program érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat, és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Az egészséget alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed.

Az intézményünkre nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével a holisztikus egészségfejlesztési modell szerint szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani, tisztában legyenek a fogyasztóvédelmi és bűnmegelőzési ismeretekkel. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az intézményünk feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani, továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és kábítószer–fogyasztás, káros szenvedélyek (játék, számítógép, Internet, stb.) helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, 57


Intézményi pedagógiai program örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van

Az egészségnevelés módszerei Az egészségnevelés módszereiben jelen kell lennie az egészség állapotáról, a társadalom és az egészség viszonyáról szóló információgyűjtésnek. Biztosítani kell az információ feldolgozás, a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatal, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtása módszereinek a bemutatását. Az egészségnevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák. Módszereink az egészségneveléssel kapcsolatosan: -

interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról,

-

D.A.D.A program

-

serdülőkori önismereti csoport-foglalkozások,

-

kortárssegítők képzése,

-

problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel,

-

interaktív, sajátélményen alapuló szituációs játékok,

-

részvétel a helyi egészségvédelmi programokon,

-

sport,

kirándulás,

egészségnap(ok)

rendszeres

szervezése, -

az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése,

-

érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása),

-

környezetvédelmi

tevékenységek

kialakítása

(madárvédelem, faültetés), -

a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése,

58



az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése.

5.3.2. A helyi egészségnevelési program

Az iskolai egészségnevelési program része a mindennapi testedzés feladatainak programja is. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott heti öt testnevelési óra és a játékos testmozgás keretében valósul meg. Képesek legyenek a tanulóink figyelemmel kísérni: - viselkedésüket, az életvezetésük, fogyasztási szokásaik helyes alakítását, - az egészségkárosító magatartásformák elkerülését, - a betegségek megelőzését a korai szűrésekben való részvétel révén, - sajátos étrend, mozgásprogram kialakítását egészségük megőrzése érdekében, - váljon képessé személyi és vagyonbiztonságának megteremtésére, - a társas-kommunikációs készségeik és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését. Intézményünkben működő D.A.D.A. program: A D.A.D.A. (Dohányzás-Alkohol-Drog-AIDS) a Magyar Rendőrség általános iskolai ifjúságvédelmi, bűnmegelőzési programja.

A program

alapja az USA-ban 1983-ban

beindított D.A.R.E. (Drug Abuse Resistance Education) Program, melyet a los angelesi iskolaszövetség és a helyi rendőrség közösen alakított ki. A D.A.R.E. Programban egy felkészült, egyenruhás rendőr van jelen az iskolában, ahol foglalkozásokat vezet, részt vesz az iskola életébe, rendezvényein és hozzáfordulhatnak ügyes-bajos dolgaikkal mind a diákok, mind a tanárok, esetenként pedig a szülők is. Magyarországon is bevezették ezt a programot. Alapcél volt, hogy egyenruhában, megfelelő tematika alapján, jól felkészített rendőrt küldjünk az iskolába ahhoz a korosztályhoz, amely még kevésbé érintett a kriminalitás által. A D.A.D.A. mozaikszó, amelyben a betűk jelentése: Dohányzás-Alkohol-Drog-AIDS. 59



A fogalmak egymásutánisága nem véletlenszerű. A betűk sorrendje is követni igyekszik a fiatalok próbálkozásait és az ezek következtében jelentkező veszélyeket. De talán érdemes a szó főnévi jelentését is megfigyelni. A dada, dadus az a személy, aki védi, óvja, ellátja a gyermeket. Mi jobban örülünk, ha ezzel azonosítják a D.A.D.A. elnevezést. A D.A.D.A. Program a rendőrség bűnmegelőzési-ifjúságvédelmi munkájának szerves része. Ezt a Programot kizárólag rendőr oktathatja, mert õ olyan - rendőrségi tapasztalatokon alapuló- elsődleges, hiteles ismeretekkel áll a tanulók elé, amelyeknek sem a pedagógusok, sem a szülők nincsenek birtokában. Fontos eleme a Programnak, hogy a rendőr egyenruhában jelenik meg. Az egyenruhás rendőr megjelenése újszerű a tanulóknak, másfajta kapcsolat kialakítására nyújt lehetőséget és az iskola környezetében már önmagában is preventív jelleggel bír. A foglalkozások nem pusztán előadások, lényeges szerepe van a gyerekek által "hozott" problémák, élethelyzetek megbeszélésének, és a drámapedagógia nyújtotta lehetőségeknek. A D.A.D.A. célja, hogy a gyermekek mindenkor felismerjék a veszélyhelyzeteket, meg tudják különböztetni a pozitív és a negatív befolyásolásokat. Ki tudják számítani döntéseik, cselekedeteik következményét, eredményét. Legyenek képesek nemet mondani még a kortársaiktól érkező csábításnak, kínálásnak is, konfliktushelyzeteiket úgy oldják meg, hogy ne érezzék vesztesnek magukat. A Program fő mondanivalója: tanuld meg a veszélyhelyzetet mindenkor felismerni, a következményeket jól átgondolva helyesen

dönteni, ha kell elutasítani a neked ártó

dolgokat, de mindenképpen mondd el a szülőknek, tanárnak, rendőrnek, hogy mi történt és ha lehet, próbáld meg elkerülni az ilyen helyzeteket. A D.A.D.A. Program a maga eszközeivel hozzájárul az egészséges, normakövető életszemlélet kialakításához és ahhoz, hogy a gyermek ne váljon bűncselekmények áldozatává, de elkövetőjévé sem. A D.A.D.A. módszerei között megtalálhatjuk a szituációs és szerepjátékokat, melyek drámapedagógiai elemek alkalmazásával segítenek a gyermeknek a veszélyhelyzetekben való elvárt viselkedési forma kialakításában, de megtalálhatók a módszerek között az irányított beszélgetés és a vitavezetés is. A nevelői tevékenység során egyfajta személyiségfejlesztés is megvalósul, az önismeret, önbecsülés témakörön keresztül, vagy éppen a tolerancia, a másság 60


Intézményi pedagógiai program elfogadása, problémamegoldó technikák elsajátítása és a jogok, kötelességek megismertetése révén. Iskolalelkész és iskolapszichológus foglalkozik a gyermekek lelki egészségével.

5.3.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása10

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az ismeretek hatékony átadásához bevonjuk az iskolai egészségügyi szolgálatot, iskolaorvost és a Vörös Keresztet. Intézményünk nagy figyelmet fordít a prevencióra, a balesetek megelőzésére, illetve baleset esetén a szakszerű és gyors segítségnyújtásra. Intézményünk minden feladatellátási helyén rendelkezésre áll elsősegélynyújtásba gyakorlott és képzett kolléga. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Az elsősegély fogalma: azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésre vagy hirtelen egészségkárosodás miatt a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegély célja: - az élet megmentése -

megakadályozni a további egészségkárosodást

-

elősegíteni a gyógyulást

Az elsősegély kötelességei: - felmérni a helyzetet, majd ezután megfelelő segítséget kérni. Az elsősegélyt nyújtó feladatai: -

A helyszín biztonságosságát felméri

-

A helyszíni körülményekről tájékozódik

-

Tájékozódó állapotfelmérést végez

-

A figyelemfelhívó panaszokat/tüneteket felismeri

-

Segítséget hív

-

A beteget állapotának megfelelő testhelyzetbe hozza

10

20/2012 7.§ 1) ak)

61



Halaszthatatlan beavatkozásokat végez

-

Újraélesztést végez (BLS – AED)

-

Eszméletlen betegnél eszközzel és eszköz nélkül légutat biztosít

-

Az elsődleges beavatkozásokat megkezdi/elvégzi:

o

zavart tudatú betegnél,

o

fájdalomról panaszkodó betegnél,

o

nehézlégzéssel küszködő beteg esetén,

o

görcsroham alatt és után,

o

beszédzavar, végtaggyengeség esetén,

o

sokkos állapotú betegnél,

o

mérgezés gyanúja esetén,

o

elektromos balesetet szenvedett betegnél

-

Vérzéscsillapítási eljárást alkalmaz

-

Hőhatás okozta sérülést ellát

-

Elsődleges sebellátást végez

-

Kötözéseket alkalmaz

-

Rándulásokat, ficamokat, töréseket rögzít

-

Tömeges baleset felszámolásában segédkezik

-

Katasztrófa egészségügyi ellátásban közreműködik

-

Beteget mozgat, műfogásokat alkalmaz

-

A beteg szállításra történő előkészítésében segédkezik

Személyes kompetenciák: megbízhatóság, döntésképesség, mozgáskoordináció (testi ügyesség), kézügyesség, stressz-tűrő képesség Társas kompetenciák: határozottság, irányítási készség, közérthetőség, segítőkészség, hatékony kérdezés készsége, adekvát metakommunikáció Módszerkompetenciák: nyitott hozzáállás, körültekintés, elővigyázatosság, figyelemösszpontosítás, intenzív munkavégzés, helyzetfelismerés, értékelési képesség Baleset fogalma, helyszíne: tájékozódás a helyszínen, a helyszín által hordozott veszélyek és elhárításuk, a helyszín biztosítása, baleseti mechanizmusok, a segélynyújtó védelme, biztonsága

62


Intézményi pedagógiai program A

sérült

vizsgálata:

keringésvizsgálat,

gyors

eszméletlenség

tájékozódás,

első

vizsgálata;

állapotfelmérés:

második

légzésvizsgálat,

állapotfelmérés

(auto-

és

heteroanamnézis, megfigyelés, tapintó vizsgálat) További teendők a helyszínen: riasztó tünetek felismerése, halaszthatatlan beavatkozások elvégzése, a beteg állapotának megfelelő elhelyezése, az állapotváltozás, esetleges felismerése és értékelése. A sérültek osztályozása: életveszélyes/ súlyos/ enyhe Fontos, hogy mind az elsősegélynyújtó tisztában legyen a ténnyel: nem orvos. Az elsősegélynyújtó feladata a sérült állapot romlásának megakadályozása, és minél előbbi orvoshoz juttatása.

5.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 11

Kereszténységünk története, ünnepeinek, keresztény életvitelünk, hitünk megélésének lehetőségei a közösségformálás számunkra legerőteljesebb színtere. Ebben a munkában kiemelkedő szerepet kap az iskola, mint gyülekezet megélésének lehetősége. Sajátos gyülekezeti létünk vezetője az iskolalelkész, aki munkáját a környék gyülekezeteinek vezetőivel és hitoktatóinkkal együttműködve látja el. Közösségfejlesztő munkánk fontos hátterét adja Sztehlo Gábor szellemiségének átadása, s ezzel a diakóniai munka iránti érzékenyítés. „A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti” A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének a megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Az iskolánknak, mint szervezetnek alapközössége az osztály. Tanulók a mindennapi életük szervezése során váljanak képessé önálló ismeretszerzésre, véleményformálásra, nézetek megvédésére. Tanulják meg az információs környezetben való

11

20/2012 7.§ 1) ad); Nat II. 1, 20/2012 117.§ - 122.§

63


Intézményi pedagógiai program eligazodás technikáit. Legyenek nyitottak más kultúrák, életviteli formák, szokások, állapotok, más vallások iránt. Őrizzék meg környezetük értékeit, közös tevékenységgel gyarapítsák azt, megtanulva a munkák

szervezésének

alapjait.

Tanulják

meg

érdekeik

helyes

képviseletét,

de

kötelezettségeik teljesítése érdekében egymás segítésének módszereit, a kooperációs technikáktól, az egymásra utaltságon keresztül a szolidaritásig. Az iskolánk történetének írásos és tárgyi emlékei, a hagyományok teremtése és ápolása közösségformáló erőként legyen jelen intézményünkben. A közösségi élet szervezésében, az érdekképviselet és érdekvédelem kialakításában, a szabadidős

programok

szervezésében

a

demokráciára

nevelés

elvének

mentén

diákönkormányzatot kívánunk működtetni. A diákönkormányzat segítése, irányítása tanári feladat. A választott diákvezetőségnek szüksége van olyan felnőttre, aki segíti munkájában, aki rendelkezik az empátia készségével, aki fontosnak tartja a tanulókkal való folyamatos foglalkozást, aki tud érvelni, meggyőzni. Ha a tanár és a diákvezetőség egymásra talál, akkor az együttműködés mind pedagógiai, mind szervezeti, mind tevékenység-szervezési szempontból gyümölcsöző lehet.

5.4. Fejlesztő feladatok

Iskolánk mindhárom intézményében integrált oktatás-nevelés valósul meg az alapító okiratban foglaltak alapján. Az integrált oktatást-nevelést igénylő tanulók felvételét speciális felvételi eljárásrend szabályozza. A felvételre az integráló munkaközösség tesz javaslatot a szakvélemény és a tanulóval és szülőjével történő beszélgetés alapján. A felvételről az igazgató dönt. Tanév elején a szakvélemények alapján elkészül az iskola „fejlesztési térképe”, mely összegző képet ad az iskolavezetésnek és minden pedagógusnak az osztályát érintő fejlesztő tevékenységeket illetően.

64



osztály

SNI

BTM

testi érzékszervi

beszéd

megismerő funkciók zavara kevert

látás hallás

dysfunkció

zavar

autizmus szocio-adaptív

hiperaktivitás

zavar

óvoda

1. 2.

12.

Az eltérő fejlettségű tanulók hatékony oktatásának feltétele a tanulási zavar pontos diagnosztizálása. A tanulási kudarcok feltárása több lépésben történik: 1. A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye alapján. 2. A Nevelési Tanácsadó véleménye alapján 3. A gyermek iskolába kerülésekor logopédiai szűrővizsgálat – dyslexia, dyscalculia, dysgraphia, pöszeség – alapján. Logopédus végzi. 4. A nagycsoportos óvodás óvodába és az első osztályos gyermek iskolába kerülésekor a Sindelar képességfelmérés történik meg. Fejlesztő pedagógus végzi.

Sikerkritériumnak tanulóink beilleszkedése, önmagukhoz mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, mely eredményes megvalósításának tényezői az alábbiak: – Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés-specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. 65


Intézményi pedagógiai program – Az iskola vezetője támogatja a pedagógusok részvételét az integrációt segítő szakmai programokon akkreditált továbbképzéseken. – A pedagógusok, segítő dolgozók, gyermek- és szülői közösségek felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. – A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus dolgozik, aki: - a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; - egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus – konduktív nevelés esetén konduktor – együttműködésével, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; - egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; - alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; - együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

Iskolánkban az integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező 

gyógypedagógus,



gyógypedagógus - logopédus,



konduktor,



terapeuta,



szociálpedagógus,



pszichológus

segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését. Javaslatot tesz a fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására. Segítséget

nyújt

a

tanuláshoz,

művelődéshez

szükséges

speciális

segédeszközök

kiválasztására. Ismerteti a speciális eszközök használatát, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről.

Figyelemmel kíséri a tanulók haladását. Részt vesz a részeredmények

értékelésében. Javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra. 66


Intézményi pedagógiai program Együttműködik a többségi pedagógusokkal. Figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait. Terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, melynek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő tanulók együtt nevelése nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé12. habilitációs és rehabilitációs foglalkozások

feladatot ellátó szakember

Okfeltáró foglalkozások, egyéni és csoportos

Pszichológus

Kiscsoportos vagy egyéni fejlesztés

Gyógypedagógus

Beszédjavítás, beszédértés javítás

Logopédus

Dyslexia,dysgraphia,dyscalculia prevenció és Logopédus, fejlesztő pedagógus reedukáció Szenzoros integrációs terápia

Terapeuta

Alapozó terápia

Terapeuta

Asszertivitás csoport

Szociálpedagógus, pszichológus

Autista személyiségfejlesztő csoport

Autizmus terapeuta

Speciális tantervi követelmények meghatározása a helyi tantervben kerül rögzítésre. 5.4.1. Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységünk13

A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módját – és eszközrendszerét minden esetben a tanuló állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő,

12 13

Nktv 6. melléklete 32/2012 (X.8.), valamint a Sajátos nevelési igényű … országos alapprogramja alapján

67


Intézményi pedagógiai program korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teheti szükségessé. Az SNI-s tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások, egyéni képességekhez igazodó tevékenységrendszer keretében történik. A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó általános célok, feladatok: 

egyénre szabott differenciálás, értékelés, minősítés és számonkérés lehetősége,



az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése



személyiségfejlesztés



tehetséggondozás



pályaorientáció



felnőttkori sikeres adaptáció

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai a) Hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával. b) Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására. c) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. d) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.

A sajátos nevelési igényű tanulók sérülés specifikus fejlesztés elvei: 

mozgáskorlátozott tanulóinknál: a mozgásnevelés, mozgásbiztonság, beszéd – és kommunikációfejlesztés, gyógypedagógiai asszisztens segítsége,



látássérült és hallássérült tanulóknál: speciális oktatási eszközök biztosítása



beszédfogyatékos

tanulók:

sokoldalú

percepciós

fejlesztés,

transzferhatások

kihasználása, beszéd – és kommunikációfejlesztés 

autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók: speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása, viselkedésproblémák kezelése



pszichés fejlődési zavar, mely a tanulási és viselkedési problémák specifikus zavara: pozitív énkép és önértékelés kialakítása, tanulás iránti motiváció és kudarctűrő képesség növelése

68



5.4.2. Beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel kapcsolatos pedagógiai tevékenységünk

A szociális nehézségekkel beilleszkedéséi és magatartási zavarokkal küzdő tanulók számára felzárkózási lehetőséget biztosítunk tanórai differenciálás, egyéni fejlesztés, terápiák és tantárgyi korrepetálás keretében. A fejlesztések és a tantárgyi korrepetálások mikro csoportokban - 1-2 fő – részvételével zajlanak. A vizsgálati szakvélemények alapján kerülnek a gyerekek csoport besorolásra. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk: -

a fejlesztő pedagógus, pszichológus - a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján éves foglalkozási tervében kidolgozza a tanulóra szabott fejlesztési módszereket,

-

az osztályfőnök megosztja a tanuló magatartási, beilleszkedési és tanulási problémáival kapcsolatos ismereteit, tapasztalatait az osztályában tanító nevelőkkel, szaktanárokkal, az iskolavezetéssel, ha szükséges, igénybe veszi a szociálpedagógus tevékenységét is,

-

az osztályban tanító pedagógusok beépítik pedagógiai módszereikbe a problémás tanulónál alkalmazható eljárásokat; együttműködnek az osztályfőnökkel, szülőkkel, tanulóközösséggel – szükség esetén szakemberrel; szakterületüknek megfelelően igyekeznek erősíteni a tanuló képességeit.

A magatartási és beilleszkedési zavarok korrekciójának érdekében fel kell derítenünk a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat. E tevékenység-területen számítunk a Pedagógiai Szakszolgálat segítségére. A szakirodalom folyamatos nyomon követésével, speciális szakemberek biztosításával, a pedagógusoknak nyújtott szakmai segítséggel járulunk hozzá a témával összefüggő pedagógiai feladatok ellátásához. Feladataink: 

diagnosztizálás, a tünetek megfigyelése, elemzése, a lemaradások területeinek felderítése,

69



az okok felderítése,



a pedagógusok és a gyermekek közötti személyes kapcsolat erősítése,



a pozitív tulajdonságok erősítése dicsérettel, ösztönzéssel,



fejlesztő programok megismerése, beillesztése



speciális szakember segítségének biztosítása.



szoros kapcsolat az iskolákkal, a Pedagógiai Szakszolgálattal, gyermekjóléti szolgálattal;



egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; differenciált oktatás



a felzárkóztató órák;



a felzárkóztató foglalkozások;



a nevelők, tanárok és a gyermekek személyes kapcsolatai;



a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése, kapcsolatépítés és kapcsolattartás.

5.4.3. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységünk

Iskolánk tanulói között vannak hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is. Inkluzív szemléletünk alapján igyekszünk az ilyen tanulók felzárkóztatására és szociális hátrányukból fakadó tanulási, beilleszkedési és magatartási zavaraik enyhítésére. Külön program szerint segítjük az etnikai hovatartozásuk miatt hátrányos helyzetű tanulókat, és külön az egyéb családi okokból - szociális elhanyagolás, autokratikus nevelés, kényeztetés, túl nagy követelmény, deviánsszülők, anyagi ellehetetlenülés, szegénység, munkanélküliség, rossz lakáskörülmények, ingerszegény környezet, alacsony műveltség és iskolázottság - eredő hátrányos helyzetben élő tanulóinkat. Ezen a területen szorosan együttműködünk a Magyarországi Ökumenikus Segélyszervezettel. Családi eredetű problémák helyi megoldása:

A már eddig is a társadalom peremén élő, az azóta egyre nagyobb számú leszakadóban lévő rétegek családjainak gyermekei sajátos nevelési feladatokat jelentenek az iskola számára. Már nem elegendőek a hagyományos gyermek és ifjúságvédelmi eszközök és módszerek. Az iskolai nevelés egészét átfogó feladatnak három fő területe van: a megelőzés, a veszélyeztetettség időben történő felismerése, a segítségnyújtás.

70


Intézményi pedagógiai program A prevenció kiemelt feladat, mert a nevelőmunka alapja ezen nyugszik. Ennek megvalósítása a pedagógiai folyamat teljes egészét átfogó tudatos munka. Biztos alapot ehhez az ép környezet és az egyensúlyban lévő testi-lelki egészség összhangja adhat. Célunk, hogy gyermekeink tudással, érzelmi viszonyulásokkal, készségekkel mentálisan is megerősödve önmaguk legyenek képesek a reájuk leselkedő veszélyeket felismerni: drog, alkohol, dohányzás, játékszenvedély, deviáns fiatalok csoportja. Szülői értekezleteken és a fogadóórák alkalmával tájékoztatjuk a szülőket a családot és a gyerekeket érintő szociális jellegű juttatásokról, illetve azok igénylésének módjáról. A szociális hátrányok enyhítése érdekében állandó kapcsolatban vagyunk a szakszolgáltató intézményekkel. (Családsegítők, Gyermekjóléti Szolgálatok, Rendőrség, Gyermekvédő Liga, Vöröskereszt, Családotthonok). A fokozott veszélyeztetettségnek kitett tanulók problémáinak megoldása érdekében szoros kapcsolatot tartunk a gyámügyi szervekkel. A környezeti- és egészségnevelést nem egyetlen tantárgy feladataként kezeljük. Ilyen jellegű vonatkozásokat szinte valamennyi tantárgyba beépítettünk. Ember és társadalom műveltségi területen belül kiemelt cél a személyiség tiszteletére nevelés, a szociális érzékenység, a környezetért érzett felelősség, a humánus értékeket védő magatartás fejlesztése. Elsősorban tanulóink önismeretének és erkölcsiségének alakításához kívánunk ezzel hozzájárulni. A közös munkafolyamatban alakul önképük, fejlődik jellemük, amelynek eredményeként alkalmassá válnak a társaikkal, környezetükkel való sikeres kapcsolattartásra, tiszteletben tartva az elfogadott értékeket, normákat. Szándékunk ezzel is a prevenciót szolgálni. Nem végeznénk teljes munkát akkor, ha mindezeket csak a tanórákon szeretnénk megvalósítani. Hisszük, hogy legalább ilyen fontosak azok a nevelőhatások, amelyeket iskolánk hagyományrendszere, berendezése, szabadidős szokásai és emberi kapcsolatai jelentenek.

Lehetőségeinkkel

élve

igyekezünk

ezen

harmónia

minél

teljesebb

megvalósítására. Arra törekszünk, hogy teljes személyiségünkkel követhető mintaként álljunk tanítványaink előtt. A tanár hiába használ tantárgya tanításában bármilyen korszerű eszközt vagy módszert,

71


Intézményi pedagógiai program nem válhat autentikus modellé az, aki elhanyagolja emberi kapcsolatait, környezetét, testilelki egészségét. Az elsődleges szocializáció, az identitás kialakulásának színtere a család. Ennek során épülnek be a gyermek személyiségébe a szülők által közvetített értékrendek, életvezetési minták. A családokkal való szoros kapcsolattartásban kiemelkedő szerepe van az osztályfőnököknek. A veszélyeztetettség időben történő felismerése fontos feladatunk. Meghatározó szerepe ebben nemcsak az osztályfőnököknek van, hanem minden pedagógusnak. Mivel célunk tanulóink a másikért felelős, egymásért is aggódó emberré nevelése, számítunk az osztálytársak és a szülők jelzéseire is. A rendszeres kapcsolattartás során elegendő információ birtokába juthatunk gyermekeink hátrányos körülményeiről. A kölcsönös és egymás iránti felelősségérzet kialakításában nagy szerepet szánunk a diák- és szülő közösségeknek, valamint a diákönkormányzatnak. A gyermek ellátására koncentráló, életvezetési tanácsokat is magába foglaló és támogató segítségünk egyidejűleg anyagi és érzelmi támaszt is jelent a szülőnek. A szociálisan ellehetetlenült szülők között is akad, aki önmaga felismeri, hogy segítségre szorul és elfogadja azt. Különös gonddal törődünk a perifériára sodródott, főleg egyszülős, egygenerációs vagy munkanélküli családokra. Egyre többen kerülnek olyan kritikus élethelyzetbe, hogy saját működési egységüket önerőből sem képesek megőrizni. Célunk, hogy a segítségre szoruló tanulóink és szüleik bizalommal forduljanak hozzánk. Az anyagilag rászoruló családok az iskolai segélyalapból kapnak támogatást. Ezen kívül az iskolai könyvtár biztosítja számukra az ingyenes tankönyvet és az iskolai étkeztetést. Az iskolai gyermekvédelmi felelős tevékenységi köre: Az intézmény vezetőjének megbízása alapján ellátja az oktatási intézményben a gyermekvédelmi felelős munkakört. Ennek keretében:

72


Intézményi pedagógiai program - Elősegíti az osztályfőnökök felderítő tevékenységét, segíti a veszélyeztetettség kritériumainak intézményi szintű meghatározását. - Közreműködik az intézményi munkaterv gyermekvédelmi fejezetének tanévre szóló ütemtervének elkészítésében. - Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az intézményben dolgozó pedagógusok között. - Szükség esetén az osztályfőnökökkel, vagy az ügyben illetékes védőnővel, gyermekjóléti szolgálat munkatársával, családgondozóval stb. családlátogatásokat végez. - Ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett sajátkörű intézkedések kimerültek, az illetékes hatósági szerv segítségét kéri (Családsegítő Központ, Nevelési Tanácsadó, stb.). - Képviseli a gyermek érdekeit fegyelmi tárgyalásokon, más iskolába való átirányítási döntés előtt. - Gondoskodik a veszélyeztetett tanulók tanórán kívüli, szervezett foglalkozáson való részvételéről, szünidei elfoglaltságáról, segíti a pályaorientációt. - Rendszeresen kapcsolatot tart a kerületi gyermekvédelmi munkaközösség vezetővel, részt vesz az általa szervezett munkaközösségi értekezleteken, továbbképzéseken. - Rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a kerületi Gyermekjóléti Szolgálatokkal. - Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázati kiírásokat, és ezekről tájékoztatja a nevelőtestületet. - Feladata elérni azt, hogy a pedagógiai programban és az iskola életében kiemelkedő helyen szerepeljen a gyermekvédelem. Etnikai hovatartozás Célunk a tanulók sikeres integrációja, oly módon, hogy gyökereiket el nem vesztve boldogulni tudjanak a többségi társadalomban. Ennek érdekében iskolánk Etnikai programmal is rendelkezik, mely a helyi tantervünk része. 73



6. Tehetséggondozás és felzárkóztatás 6.1 Tehetséggondozás

Az iskolai tehetségfejlesztő program elsődleges célja a gyerekek képességeinek feltárása, fejlesztése a leghatékonyabb pedagógiai módszerekkel, eszközökkel, a tehetségígéretek tanórai és iskolán kívüli fejlesztése. A személyiség fejlesztésére (motiváció, önismeret, alkalmazkodás, moralitás stb.) is nagy hangsúlyt fektetünk, mivel fejlett személyiség nélkül nehezen képzelhető el a tehetség kibontakoztatása. Iskolánk pedagógusai elkötelezték magukat a tehetséges tanulók felfedezésén túl a tehetségek fejlesztése mellett is. Ezért is nagy szükség van arra, hogy a tehetségesnek tűnő gyerekekkel külön is foglalkozzunk, megfelelő feltételeket teremtsünk számukra, hogy elősegítsük képességeik és személyiségjegyeik minél magasabb szintre fejlődését Konkrét cél: 

a tanulóik egyéni adottságainak, képességeinek felderítése,



a személyiség sokoldalú kibontakoztatása,



a tanulók kellő motiválása,



az egyéni differenciálás megvalósítása.

A tehetséggondozó program összeállításakor törekednünk kell arra, hogy a délelőtti és a délutáni foglalkozások szervesen kapcsolódjanak egymáshoz, és a tantervi követelmények legmagasabb szinten való teljesítésével párhuzamosan, délután a tanulók más területeken is kipróbálhassák magukat. A délutáni foglalkozások azonban már kötetlenebbek és csoportokban történjenek. önmegvalósítás koordinálása. Legfontosabb pedagógiai elvünk az oldott légkör biztosítása, a gyermekek érdeklődésének, kíváncsiságának felkeltése, a gyermekek érdeklődésének kielégítése, a gyermekek együttműködési készségének fejlesztése. Az oldott iskolai és tanórán kívüli légkörben a gyerekek bátrabbak, nyitottabbak, kreatívabbak, és önállóbbak. Mivel a gyermekek - sok esetben - maguk választják ki az érdeklődésüknek megfelelő szakkört, a foglalkozásokon hozzájuk hasonló képességű és érdeklődésű gyerekek között vannak, ez is fejleszti őket, jobban motiváltak lesznek. Arra kell törekednünk, hogy az oldott iskolai légkör biztosításával,

74


Intézményi pedagógiai program a folyamatos és változatos programkínálattal, pedagógiai módszerekkel a tehetséges tanulók alkotókedvét megtartsuk, személyiségjegyeit gazdagítsuk, szociális kompetenciáit fejlesszük. A

tehetséggondozást

komplex

feladatként

kezeljük,

munkánk

során

olyan

elveket alkalmazunk, amelyek a gyerekek egész személyiségére építő hatással vannak. A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségeit. A harmonikus személyiségfejlesztés érdekében megteremtjük az alkotó pedagógiai „klímát”. Fejlesztési eljárásaink: a képesség kibontakoztatás területén: - a tanórai munkában a fejlesztési igények differenciált figyelembe vétele, - egyedi feladatok kijelölése, a végrehajtás segítése és ellenőrzése, - a fejlesztési iránynak megfelelő tanórán- és iskolán kívüli lehetőségek felderítése és a gyermek által történő igénybevételének biztosítása, tevékenységének figyelemmel kísérése, - a képesség kibontakoztatását elősegítő alapképességek kiemelt fejlesztése, - a pályaorientációnál az elért eredménye felhasználása. a tehetségfejlesztés területén: - a tanuló közreműködésével a fejlesztést irányító tanár kiválasztása, aki adottságai révén a leginkább segítheti a tanulót, - differenciált tanórai foglalkozásokon előrehaladásának megfelelő önálló feladatok biztosítása, azok ellenőrzése, - 1-3 fős csoportban fejlesztési idő biztosítása, - a tanuló versenyeztetése, - ha a tanuló kiemelkedő képessége, intézményünk kereten belől már nem fejleszthető, segítséget kell adni a szülőnek a továbblépés megszervezéséhez, lebonyolításához. - segítséget kell nyújtanunk ahhoz, hogy továbbtanulási irányának és helyének megválasztásakor a fejlesztés a továbbiakban is megoldható legyen A tehetséggondozás lehetőségei: • Tanórai foglalkozások /Emelt óraszámú program: Képesség szerinti csoportbontással a tanórai tehetséggondozást segítjük ezáltal a tehetséges diákok magasabb óraszámban, magasabb szintű képzésben részesülnek. A tanórai képzés fontos módszertani elemei a gazdagítás és a differenciálás. • Tanórán kívüli tehetségfejlesztő programok:  a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tárgyak tanulása 75


Intézményi pedagógiai program  szabadidős foglalkozások (pl. színház, múzeumlátogatások)  iskolai könyvtár használata  tehetséggondozó foglalkozások  szakkörök, önképzőkörök  énekkar A fenti szolgáltatásokat a tanulók alanyi jogon vehetik igénybe. A program szerint haladó szolgáltatásokra október 1-jéig jelentkezhetnek a tanulók.

6.2. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetséggondozás, a tehetségkutatás a teljes iskolai (nevelési-oktatási) szakaszokra kiterjedő tevékenység. A tehetséggondozás feladata a tehetséges tanulók felismerése és optimális fejlődésének segítése, képességeinek maximális kibontakoztatása. A tanári-pedagógiai tevékenység legnehezebb feladata a "kiválasztás", a felismerés, amely a szaktanár felelőssége. Ez a folyamat elsősorban a tanórákon valósulhat meg, de alkalmazunk képességeket mérő teszteket. A tehetség több módon jelenhet meg: vannak olyan tanulók, akik általános intelligencia szintje magas, mások kreativitásukkal, speciális képességeikkel vagy elkötelezettségükkel, szorgalmukkal tűnnek ki. A tehetséggondozás keretei és formái: Tanórai keretek: emelt szintű és emelt óraszámú csoportok, tagozatok (9-12. évfolyamon), emelt szintű felkészítés 11-12. évfolyamon és csoportbontás. A közvetlenebb, aktívabb forma a hatékonyabb munka alapja egyéni tempót, a differenciált oktatás lehetőségét kínálja. Tanórán alkalmazható formák és módszerek: egyéni haladási terv, gazdagítás és elmélyítés (a pedagógiai program részeként a tudás mélyítése, pedagógiai módszerek alkalmazása pl. csoportmunka.), új információs források bevonása a tevékenységbe (digitális adatbázisok, virtuális könyvtárak, feladatbankok stb.). A csoportbontás közvetlenebb, aktívabb forma, amely lehetővé teszi az egyéni tempót, és a differenciált oktatást. Intézményi szinten lehetőséget kell adni a tehetséges tanulók számára a gyorsításra, azaz a tantervi követelmények rövidebb idő alatt való teljesítésére (például előre hozott vizsga a 12. évfolyamon az érettségi vizsgák előtt).

Tanórán kívüli tevékenységgel megvalósítható tehetséggondozás főbb formái: 76


Intézményi pedagógiai program Versenyekre

felkészítő

foglalkozások,

versenyek

szervezése,

sportkör,

könyvtári

foglalkozások, nyelvtanulást segítő folyamatok, tudományos előadások (helyi szervezésű illetve

együttműködés

a

kerület

kulturális

intézményeivel),

rendhagyó

órák.

A tanórán kívüli tehetséggondozás másik nagy színtere a versenyeztetés. A verseny lényege a megmérettetés. Az egészséges versenyszellem mindig a teljesítmények motorjaként szolgált, itt érvényesülhet leginkább az egyéni szándék, ambíció. A versenyekre való felkészülés keretei között nyílik mód a felfedező/felfedeztető tanulás új technikáinak alkalmazására, a projekt-módszer bevezetésére, a tevékenységalapú tanulás megvalósítására. A felkészítés a tanulmányi versenyekre függ a tantárgy sajátosságaitól, legtöbb esetben egyéni, személyre szóló projektmunkában történik, különösen az OKTV, az Evangélikus iskolák közötti versenyek keretében induló tanulók esetében. Ennek munkaformáit az egyes munkaközösségek

alakítják

ki

hagyományaiktól,

szándékuktól

függően,

az

egyes

versenyterveket a munkaközösségi munkatervek tartalmazzák. Az egyéni felkészülési terv elkészítése az érintett szaktanár kompetenciája. A munkaformák változatosak. Felzárkóztatás Intézményünk minden tanulójának jogában áll az intézményen belüli felzárkóztatás igénybe vétele. A gyenge tanulmányi eredményt elérő tanulók számára korrepetálásokat, felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk, melyen részvételük kötelező. A napközis foglalkozásokon való részvételre is kötelezhető az a diák, aki nem készíti el rendszeresen házi feladatát. Az iskolai életet, a tehetség, a képesség kibontakozását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési zavarok, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek - a kötelező tanulási időn túl az alábbiak:  konzultáció tanulási problémákról, illetve bármely, a tanulókat érintő problémáról,  felkészítés versenyekre,  a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tárgyak tanulása  szabadidős foglalkozások (pl. színház, múzeumlátogatások)  iskolai könyvtár használata  tehetséggondozó foglalkozások  szakkörök, önképzőkörök  sportudvar öntevékeny használata  pályaválasztási tanácsadás 77


Intézményi pedagógiai program  emeltszintű érettségire felkészítés  nyelvvizsga előkészítő  énekkar A fenti szolgáltatásokat a tanulók alanyi jogon vehetik igénybe. A program szerint haladó szolgáltatásokra október 1-jéig jelentkezhetnek a tanulók. A hátrányokkal küzdő tanulók korlátozás nélkül igénybe vehetik a menzai szolgáltatást, szükség szerint térítési kedvezményben részesülhetnek. Az osztályozóvizsgára utalt tanulók folyamatos tanári konzultációt vehetnek igénybe. Az iskola céljai közt kiemelten szerepel a mindenkit valamely sikerhez, sikerélményhez juttatás elve.

7. Pedagógusok és pedagógiai munkát segítők feladatai 7.1. Módszertani és szakmai alapelveink

Intézményünk nevelőtestületét szakmailag elkötelezett kollégák alkotják, aki nyitottak az újra, de őrzik a régit. Ismereteik minél szélesebb körű átadására törekszenek, figyelve tanulóik életkorára és igényeire. Minél hamarabb igyekszenek felismerni a tanulók igényeit, melynek az óvodapedagógusok, a tantárgyakat tanítók, az osztályfőnökök és az integráló munkaközösség tagjainak szoros szakmai együttműködése, naprakész kapcsolattartása az egyik alapja. Nevelőtestületünk módszertani tárháza színes, változatos, s illeszkedik az átadandó tananyagtartalomhoz. Pedagógusaink differenciált óraszervezéssel az egymástól tanulás lehetőségére építve változatosan alkalmazzák a következő módszereket: kooperatív technikák, projektmódszerek, ismeretközlő előadások, egyéni munkák. A tanulás tanítása minden pedagógus számára függetlenül a tantárgytól elsődleges. Az időben felismert tanulási nehézségeket szakemberek bevonásával oldjuk meg. nevelőtestületünk tagjai tiszteletben tartják a szakmai kompetenciahatárokat. Célunk, hogy tanulóink motiváltakká váljanak a tanulásra. A tanuláshoz, az ismeretek megszerzéséhez szükséges módszereket elsajátítsák. Felismerjék legjobb képességeiket, és azokat fejlesztve az élethosszig tartó tanulásra képessé váljanak. 78



7.2. Osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnökök feladatai

Az osztályfőnöki munka elsősorban a tanulók személyiségjegyeinek fejlesztését, a társas kapcsolatokban szükséges normák, készségek kialakítását, az ember és környezete viszonyának reális érzékelését teszi lehetővé. Az osztályfőnöki órán van lehetőség arra is, hogy a tanuló megismerje, felépítse, fejlessze aktuális és ideális énképét, melynek alapján reális jövőképet tervezhet önmaga számára. Itt alapozható meg, hogy a tanulók felnőttként toleráns, törvénytisztelő emberekké váljanak. A sikeres osztályfőnöki munka alapjai Az osztályfőnök feladata, hogy segítse 1. a tanulókat a valóság-alapú és ugyanakkor személyes világkép és világnézet kialakításában 2. a személyiség kibontakozását az önnevelés, a jellemformálás fontosságának bemutatásával, 3. a helyes önismeretre építő hivatás-keresést 4. a tudatosan vállalt keresztyén életvitel kialakítását 5. a másokért vállalt és általában a felelősség kialakulását a tanulókban, hogy jó közösségi emberré válhassanak 6. az eligazodást az emberi kapcsolatok világában, hogy a tanuló legyen nyitott nagyobb közösségek felé is (iskola, gyülekezet, nemzeti és világegyház, ill. társadalom) 7. a tanulót a közösségben megtalálni a helyét. 8. a tanulót nemzeti azonosságtudata kibontakozásában: ismerje és becsülje meg más népek hagyományait, kultúráját, szokásait és életmódját illetve az emberiség közös problémáit is. Legfontosabb feladataink

79



Értékközvetítés – emberi méltóság, hivatás, esztétika



A szív nevelése – a szív az értékrend központja



Az érzelmek elfogadása és helyes kezelése



Az akarat nevelése – felelősségtudat, helyesen használt szabadság



A helyes értékrend kialakítása - a plurális, szekularizálódó világban jézusi úton élni

Az osztályfőnöki munka a gyakorlatban Az osztályfőnök az osztályközösség pedagógus vezetője. Egyedi módon segíti a tanulók iskolai életét, munkáját: 

A pedagógiai programban rögzített elveknek megfelelően neveli az osztály tanulóit, figyelemmel kíséri személyiségük fejlődését.



Tájékoztatja a tanulókat az őket érintő határozatokról, szabályokról, illetve a munkatervben szereplő feladatokról.



Nyomon követi tanítványai iskolai megjelenését és hiányzásait.



Segíti az osztálya által elvállalt rendezvények megszervezését, lebonyolítását.



Rendszeresen ellenőrzi és a szaktanárok véleményének figyelembevételével értékeli a tanulók iskolai magatartását és szorgalmát, az osztályozó konferencián a kollégákkal egyeztetve minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát.



Kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével, pszichológussal, iskolalelkésszel.



Tevékenyen közreműködik az osztály iskolaközösségi munkájában



Végzős évfolyamoknál részt vesz a szalagavató és a ballagás megszervezésében és lebonyolításában.



Segíti a tanulmányok alatti vizsgák és az érettségi vizsga technikai lebonyolítását.

Az osztályfőnök segíti a tanárok és az iskolavezetés kapcsolatát az osztállyal. 

Tevékenyen rész vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában.



Ellátja az osztállyal kapcsolatos adminisztratív teendőket.



Vezeti és nyomon követi az elektronikus naplót, azon keresztül is kapcsolatot tart az osztályában tanítókkal, a tanulókkal és a szülőkkel



Nyomon követi a tanulók ellenőrző könyvébe történt bejegyzéseket, azok következményeit és ellenőrzi a tanulók által beírt érdemjegyeket – negyedévente.

Az osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart fenn a tanulók szüleivel. 80



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az esetleges problémákat és azok okait igyekszik időben feltárni.



szülői értekezleteket és fogadó órákat tart.



Folyamatos kapcsolatot épít ki osztálya tanulóinak gondviselőivel, segíti az osztály szülői közösségének együttműködését, és a Szülői Választmány munkáját.



Pályaorientációs beszélgetést kezdeményez a diákokkal és szüleikkel a továbbtanulási célok érdekében.

8. A partnerkapcsolat formái: szülő – pedagógus - diák14

A tanulókat az iskola életéről, a munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az osztályfőnök és a diákönkormányzat vezetője tájékoztatják. Az intézmény aktuális feladatairól, tevékenységéről leggyorsabban honlapunkon keresztül tájékozódhatnak partnereink. A személyes tájékoztatás alkalmai a következők: 

Az iskola igazgatója, vagy helyettesei az áhítatok után heti rendszerességgel tájékoztatják a tanulókat az aktuális feladatokról és eredményekről



Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.



A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan elsősorban az elektronikus naplón keresztül, emellett szóban, illetve az ellenőrzőben írásban, vagy hivatalos levél útján az iskolatitkárságon keresztül.



A szülőket az iskola egészének életéről, a munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató és az osztályfőnökök tájékoztatják:



Az igazgató legalább félévente egyszer az intézményi szülői választmány ülésén, rajtuk keresztül tájékoztatja a szülőket. Az igazgató, helyettesei és a szaktanárok fogadóórákon bejelentkezés alapján személyesen is konzultálnak a szülőkkel.



14

Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

20/2012 7. § 1) ah)

81


Intézményi pedagógiai program A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálna: Családlátogatás Kivételes esetekben a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Célja a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása. A szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről; az országos egyházi és közoktatás-politika változásairól; a helyi tanterv követelményeiről; az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról; saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról; a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségéről, problémáiról. A szülők kérdéseinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása. Fogadóóra Feladata a szülők és pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Nyílt tanítási nap Célunk, hogy a szülők, és az intézményünkbe felvételizni kívánó diákok betekintést nyerjenek az iskolai nevelő- és oktató munka mindennapjaiba. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulókkal és az iskolával kapcsolatos eseményekről. A szülői értekezletek, fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg,

vagy választott

képviselőik

útján

közölhetik

az

iskola

igazgatójával,

nevelőtestületével, vagy az igazgatótanáccsal. A minőségirányítás keretén belül végzett partneri igény és elégedettségmérés az egyik lehetősége intézményünk munkájának értékelésére.

82


Intézményi pedagógiai program A tanulók részvétele az intézményi döntési folyamatokban A tanulók kötelességeik teljesítéséhez szükséges jogaikat az intézményben a Diák Önkormányzaton keresztül gyakorolják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat személyes kérdés esetén szóban, vagy írásban egyénileg is eljutathatják az intézmény vezetéséhez, más esetekben képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az igazgatóval, nevelőkkel, nevelőtestülettel vagy az igazgatótanács tagjaival. A tanköteles korú tanulók tanulmányaikkal kapcsolatban csak szüleik jóváhagyásával járhatnak el. Felnőtt korú tanulóink önmagukat képviselik, ügyeikben saját maguk járnak el, melyről szüleik tájékoztatást kapnak. A DÖK segítő tanárok havonta egyszer a DÖK vezetőségének ülésén és a DÖK faliújságán keresztül tájékoztatják a tanulókat az aktuális feladatokról. Kikérik véleményüket, s azt képviselik az intézmény vezetése felé. A közösségi döntést igénylő kérdésekben a tanulók a DÖK határozatai segítségével vesznek részt. Az igazgató és/vagy helyettesei legalább évente kétszer részt vesznek a DÖK vezetőségének ülésén. Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei, teendői: A fogadóórák, illetve a tanárok-szülők személyes kapcsolatának rendszerét tartalmi és formai szempontból úgy megújítani, hogy az működőképes legyen, és kizárólag a tanuló előrehaladását, fejlesztését célozza. A hatékony és eredményes tanár-diák együttműködés elérése, fenntartása érdekében nemcsak a szervezeti formák egyértelmű szabályozása, hanem a nevelők módszertani felkészítése, továbbképzése is szükséges.

9. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Egyházi intézményként a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységek ellátását egyházunk lelkészeinek, iskolalelkészünk munkájára építve tervezzük. Az iskolai gyermekvédelmi tevékenységét három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok 83


Intézményi pedagógiai program megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését,

védő-óvóintézkedést

tegyen

a

rászorulók

érdekében,

őrködjön

a

veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett. Alapvető a lelkiismeretes, a tanulókra egyénenként is odafigyelő osztályfőnök tevékenysége. A gyermekvédelmi felelős koordinálja iskolai szinten a teendőket. A társadalmi elszegényedés következtében jelentős az anyagi gondokkal küzdő családok száma. Lehetőséget igyekszünk teremteni az ilyen családból érkező tanulók megsegítésére: pl. 

étkezési hozzájárulás



tanszersegély



alkalmi segély /osztálykirándulás költségének biztosítása /



iskolai, alapítványi támogatás.



gyülekezeti támogatás



Jó pásztor alap - szociális célú jótékonysági alap

Nagyobb gond és nehezebb a segítségadás azokban az esetekben, ahol a család a gyermek számára nem biztosítja a megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyermek előtt. Ezek a nehézségek sok esetben későn mutatkoznak. A tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az iskola nem veheti át a család nevelő szerepét, de az ilyen nehéz esetekben fel kell vállalni a fokozott törődést a tanulóval. Lehetőségeink: 

fokozott

odafigyelés,

egyéni

beszélgetés,

megoldásában.

84



kapcsolattartás a családdal



hiányosságok pótlásában segítségnyújtás



korrepetálás



tehetséges tanulók külön segítése



a továbbtanulásuk biztosítása



családi életre történő nevelés

segítés

a

személyes

problémák



a tanulók szabadidejének szervezése

Az iskola valamennyi tanulója érdekében, védelmében megfogalmazott általános gyermekvédelmi feladatok, melynek célja a prevenció: 

személyiség- és közösségfejlesztéssel-neveléssel kapcsolatos feladatok



iskolai ártalmaktól való megóvásra törekvés (pl. stressz, szorongás)



gyermeki-tanulói jogok érvényesítése



szülők szemléletformálása, megnyerése, sokoldalú bevonása, motiválása - közös rendezvények, fogadóórák, nyílt nap, szülői értekezlet, szülői választmány és igazgatótanács



együttműködés

az

általános

gyermekvédelmi

feladatok

megvalósításában

közreműködő intézményekkel (Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központ, Gyámügyi Hivatal, Nevelési Tanácsadó, MÖSZ)

Speciális gyermekvédelmi feladatok: 

a gyermekek eltérő gyermekvédelmi problémáinak tudatos, tervszerű kiszűrése, feltérképezése osztályonként



a gyermekvédelmi problémával küszködő tanulók szüleivel speciális pedagógiai bánásmód alkalmazása, megnyerésük külső, segítő intézmények (szakemberek) szolgáltatásainak igénybevételére



speciális

szakemberek

bevonása

(iskolaorvos,

védőnő,

fejlesztőpedagógus,

pszichológus, családgondozó stb.) 

együttműködés külső segítő intézményekkel

A mozgáskorlátozott gyermek ellátásának költsége többszöröse az ép gyermekének, és ez a szülőknek igen nagy anyagi megterhelést jelent. Támogatási lehetőségeink:

85


Intézményi pedagógiai program 

a szülő által az önkormányzathoz benyújtott segélykérelmek véleményezése, és az igazolások kiadása



diákjóléti segélyezés (az SzMSz részletesen foglalkozik a diákjóléti segélyezés feltételeivel, elbírálásának módjával, az elszámolási kötelezettség mikéntjével)



környezeti veszélyeztetettség esetén az önkormányzat, a rendőrség, a családsegítő és gondozói hálózat kérésére pedagógiai vélemények elküldése



a DADA-program módszereinek alkalmazása a megelőzésben.

Általános gyermekvédelmi feladatok: 

mentálhigiéniás-egészségnevelési programok indítása személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok



bűnmegelőzéssel kapcsolatos programok (kapcsolat a Kerületi Rendőrkapitánysággal)



önismereti,

kommunikációs-konfliktuskezelési,

relaxációs

gyakorlatok,

tanítási

órákon, osztályfőnöki órákon 

a tanulók bevonása az iskola szabadidős tevékenységi formáiba

Gyermekvédelmi szempontból kiemelten hangsúlyos a 

családi életre nevelés (osztályfőnöki órák, tanítási órák)



hittan (hittanóra)



etikai nevelés (osztályfőnöki órák, ember- és társadalomismeret, etika tantárgy)



érzelmi nevelés

A speciális gyermekvédelemi feladatok: 

a speciális esetek feltárása, az okok megjelölése, információ gyűjtése



módszere: családlátogatás, családi térkép, genogram, családrajz, szerepjátékok, projekciós játékok, kérdőívek, célzott beszélgetések, interjúk, megfigyelések különböző pedagógiai szituációban

86



a kiszűrt esetek kezelésének módszerei:



étkezési támogatás



nevelési segélyezések



tankönyvtámogatás



beiskolázási segély



alapítványi támogatás

Speciális beavatkozások: 

fejlesztés



a tanulók fokozott iskolai foglalkoztatása (napközi otthon, tanulószoba, szakkörök igénybevétele, táboroztatás)



korrigáló nevelés (szükség esetén szakértők bevonásával)



szükség esetén cselekvési terv készítése



A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység sikerének feltétele az előítélet-mentes, őszintén megértő, elfogadó nevelői attitűd, valamint a pedagógiai optimizmus.

Iskolánk nem elit képzésre, hanem az emberképzésre törekszik. Különös figyelmet fordít a gyengébbek segítésére, a nehezebb körülmények között élőkre. Nevelésünk a keresztyén értékrend elfogadását, a keresztyén életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő. Tanítványainkban erősíteni igyekszünk azt a tudatot, hogy aki teheti, segítse a gyengét, beteget, szegényt. Ezek remélhetőleg tanítványaink számára maradandó értéket képviselnek felnőtt korukban is. Megvédi őket az alkoholizmustól, kábítószertől, egyéb erkölcsi veszélyektől.

10. Esélyegyenlőség biztosítása

Intézményünk külön esélyegyenlőségi tervvel rendelkezik.

87


Intézményi pedagógiai program IV. Oktató tevékenységünk – tanterveink 11. Az oktatás szerkezete

Az intézmény nappali rendszerű, alapfokú és középfokú oktatást végez. Általános műveltséget megalapozó érettségi vizsgára és felsőoktatási tanulmányokra felkészítő képzést folytat. Az intézmény tantervében biztosítja a Nat-ra és a kerettantervre épülő tantárgyi követelmények elsajátítását. Világnézetileg elkötelezett intézményként működik, ezért a hittanoktatás és hitéletre nevelés oktató munkánk meghatározója is. 

2012 szeptemberétől óvodai nevelés



alapfokú nevelés és oktatás 1 -2 évfolyamon – bevezető szakasz 

alapfokú nevelés és oktatás 3-4. évfolyam – kezdő szakasz



alapfokú nevelés és oktatás 5 -6. évfolyam – alapozó szakasz



alapfokú nevelés és oktatás 7 – 8. évfolyam – fejlesztő szakasz



nyelvi előkészítő 9. évfolyam



négyosztályos gimnáziumi képzés: 9-13. évfolyam

Az általános iskolában a kerettanterv bevezetésével felmenő rendszerben emelt óraszámban tanítjuk a matematikát és az informatikát , megalapozva ezzel a későbbi természettudományos érdeklődést, illetve az ilyen irányú továbbtanulás lehetőségét. Párhuzamos osztály indítása esetén művészeti orientációjú osztályt kínálunk fel a szülőknek. Célunk, hogy az általános iskola megalapozza a gimnáziumi oktató-nevelő munkát, s tanulóinknak minél szélesebb körben nyíljék lehetősége a saját képességeiknek megfelelő tanulmányok folytatására. A gimnáziumi képzés szakaszai: Harmadik szakasz -9. évf.- szintre hozó, alapozó – a bejövő osztályoknál -10. évf.- orientáló Negyedik szakasz (11. 12. évf.): intenzív felkészítő, közép- és emeltszintű érettségire. A gimnáziumi képzés sajátossága, hogy osztályonként más és más képességek fejlesztésére nyújtunk lehetőséget. Minden évfolyamon található humán tagozat, melyen emelt óraszámban tanulják a magyar nyelv és irodalom, és történelem tantárgyakat. A rajz tagozaton a művészeti nevelésnek adunk teret a heti 5 órás rajz és vizuális kultúra, művészettörténet és zenetörténet tárgyak tömbösített tanítása során. A nyelvtanítás minden

88


Intézményi pedagógiai program évfolyamon és csoportban különösen hangsúlyos, kiemelten a

nyelvi előkészítő

évfolyamokon. A gazdasági fejlődés kulcsfontosságú tényezője a rendelkezésre álló humán erőforrás minősége, ezért fontos célkitűzés az oktatásban a tudásalapú munkaerő számának növelése. A képzést a piac munkaerő igényének megfelelően célszerű alakítani, szükségszerű a műszaki értelmiség nagyobb arányú növelése. E cél elérése érdekében lesz lehetősége tanulóinknak emelt szintű természettudományos oktatásban részt venni. A természetbúvár osztály tanulóit érdeklődési körüknek megfelelően-két csoportban- matematikából és fizikából, illetve kémiából és biológiából az emelt szintű érettségi vizsgára készítjük föl, ezzel az egyetemi és főiskolai

továbbtanulásra,

valamint

a

jövőbeli

elképzeléseiknek

megfelelően

a

szakmaválasztásnál a helytálláshoz szükséges képességeket, készségeket, ismereteket erősítjük és fejlesztjük. Az emelt óraszámú matematika-fizika tagozatot azoknak a tanulóknak ajánljuk, akik a műszaki felsőoktatásban szeretnének továbbtanulni. Az emelt óraszámú kémia-biológia tagozatot azoknak, akik egészségügyi, élelmiszeripari, mezőgazdasági, vegyész munkaterületen szeretnének dolgozni a későbbiekben, illetve ilyen jellegű egyetemen, főiskolán szeretnének továbbtanulni.

11.1. Tantárgyi struktúránk, tantárgyak választásának rendje

Tanulóink abban a képzésben folytatják tanulmányaikat, amelyre beíratták őket. A tanulót a beiratkozáskor jelentkezésének megfelelő osztályba soroljuk, melyben tanulmányait általános iskola esetén 8, gimnázium esetén 4 évig végzi. A sávos oktatású tárgyak és emelt óraszámú érettségi előkészítők esetén évfolyamonként összevont csoportban folytatják tanulmányaikat. Osztályt és csoportot tanév közben nem lehet váltani. Osztályt a tagozatos rend miatt csak különbözeti vizsgával, indokolt estben a váltásról megelőző év május 20-áig írásban benyújtott szülői és tanulói közös kérvény alapján az intézményvezető az osztályban tanítók közösségének véleményét kikérve dönt. Tagozatos osztályból szaktanári javaslatra osztályt váltani elsősorban az általános tagozaton lehetséges, és csak akkor, ha a félévi vagy évvégi záró értekezleten az osztályban tanítók a szaktanári javaslatot magalapozottnak látják, a tanuló tanulmányainak másik osztályban való folytatását pedagógiai szempontból helyesnek

89


Intézményi pedagógiai program látják. A tanulónak tanulmányait abban az osztályban és azokban a csoportokban kell a tanévvégéig folytatnia, amelyben azokat szeptember 15-ével megkezdte. A tanulónak annyi órát kell teljesítenie az adott év teljesítéséhez, amely az adott osztály számára az órahálóban meghatározásra került. Attól kevesebb nem lehet, ezért az előrehozott érettségivel rendelkező tanulóknak írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy tanulmányi kötelezettségük teljesítése után az adott tárgyat tovább látogatják, az órákon részt vesznek, vagy a választható tárgyak egyikével váltják ki. Ez utóbbira csak akkor van lehetőség, ha az óra kiváltása óraszervezésileg megoldható.

Kötelező és választható tárgyak rendje Az óvodában egységes nevelési terv és program szerint foglalkozunk a ránk bízott gyermekekkel, akiket iskolaérettség esetén a szülő kérésére az általános iskola első osztályában automatikusan megkezdhetik tanulmányaikat. Az általános iskola alsó tagozatán diákjaink egységes órahálókkal kezdik meg intézményünkben tanulmányaikat. A felső tagozathoz érve képességeik alapján történik az osztályba sorolás. Nyolcadik év végén a jó tanulmányi eredményű tanulóink szüleinek írásbeli kérése alapján központi felvételi nélkül tovább haladhatnak általános tagozatú osztályunkba, illetve a matematika emelt óraszámú tantárgyat tanulók jó eredmény esetén a természettudományos tagozat matematika-fizika csoportjában, valamint az emelt óraszámú művészeti nevelésben részt vevő tanulóink a művészeti tagozaton. A belső továbbhaladáshoz szaktanári vélemény szükséges. Az általános iskolában tantárgyválasztásra csak nyelvek esetén van lehetőség. A 3. osztályban adott tanév második félévének május 20-áig nyilatkozik a szülő, hogy gyermeke angol vagy német nyelvet választ-e. A gimnáziumban 9. évfolyamtól a nyelvek kötelezően választhatóak. A nyelvek oktatása nyelvi sávokban történik szeptember 15-éig történő szintfelmérőt követő csoportba sorolással. Az emelt szintű érettségi előkészítőkre 10. évfolyamon adott tanév második félévének május 20. napjáig kell írásban jelentkezni. Érettségi előkészítés 90


Intézményi pedagógiai program Intézményünkben az érettségire való hatékonyabb felkészülést emelt óraszámú tárgyak segítségével, vagy a kötelezően választható tárgyakkal segítjük. Az alapóraszámú alapórákon középszintű érettségire, az emelt óraszámú tagozatos órákon emelt szintű érettségire készítjük fel diákjainkat. 11. évfolyamtól van lehetőség az alapórák mellett választani emelt óraszámú érettségi előkészítő foglalkozásokat. Ezek első sorban emeltszintű érettségre készítnek fel az adott tárgyból, de jó lehetőséget kínálnak a középszintű követelményeknek való megfelelés elmélyítésére. Ezek az órák változatos témákban biztosítanak számukra érdeklődésüknek megfelelő tevékenységeket, foglalkozások

segítve

mintájára

tehetségük, szervezett

képességük órák

olyan

kibontakoztatását. komplex

A

módszerekkel

fakultációs szervezett

tevékenykedtetési alkalmak. Ezen órák szervezésénél kiemelt szempont a gyerekből, a gyerek gondolkodásából és érzelmi igényéből való kiindulás. Törekszünk a gyermekeket egy-egy komplex feladat elé állítani, amelyek megoldásával a belátható, valóságos, megfogható eredmény örömét élheti át. A emelt óraszámú tanórák megszervezésénél kiemelt szempontjaink: -

feleljenek meg a tanulók érdeklődési körének

-

a témát gondozó pedagógus felkészültsége

-

lehetőség biztosítása a differenciált képesség kibontakoztatására, tehetséggondozásra

-

folyamatos motiváció az érdeklődés fenntartására, az örömmel végzett, sikerélményt biztosító tevékenykedtetésre.

A témakörök kijelölésénél a tanulóink érdeklődésének, képességeinek figyelembevételével változatos kínálatot kell biztosítanunk (mozgásos, művészeti jellegű, kézműves, irodalmi, kommunikációs, földrajzi stb.), hogy mindenki találhasson kedvére valót. Heti 1 – 2 alkalommal elsősorban a 6. órától kezdődően vesznek részt a foglalkozásokon, illetve a témának megfelelően iskolán kívüli helyszínekre szervezett programokon. A nagyobb óraszámú tárgyak esetében igyekszünk a napok első óráiba is tenni tanórákat. Az így szervezett órák munkatervei komplexek és szakaszosak, a projekt módszer folyamatos beépítésének megfelelően. A csoportokat 7 főnél indítjuk. A gyermekek egyéni

91


Intézményi pedagógiai program értékelése folyamatos, fakultációs naplóban rögzített. Folyamatos feladatunk a kollégák ez irányú továbbképzése, segítése, a tevékenységhez szükséges feltételek biztosítása. A jelentkezés szabályai A kötelező és választható érettségi tárgyakból a diákok igényei alapján, legalább 7 diák jelentkezése esetén indítunk emelt szintű érettségi vizsgára előkészítő képzést a 11-12. 1213.) évfolyamon. A 10. ill. a nyelvi előkészítő tagozaton 11. évfolyamra járó tanuló április 20. -ig adja le a 11. ill.12. évfolyamra választott fakultatív tantárgyak listáját. A választható tárgyak jelentkezési lapjára szükséges a tárgyat tanító tanár ellenjegyzése. A tagozatos tanulók kivételével egy tantárgyat kötelező választania minden tanulónak. További egy tárgyat minden tanuló választhat. A választott tantárgyakat módosítani csak a következő tanév végén, május 20-ig igazgatónak benyújtott írásos kérvény alapján, majd az igazgató engedélyével lehet. A kötelező érettségi tantárgyak - magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv tantárgyakból - gimnáziumunk megszervezi kellő számú érdeklődő esetén az emeltszintű érettségi vizsgára felkészítő képzést (az idegen nyelvek közül angolból és németből). A választható érettségi tantárgyak - hittan, etika, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, rajz és vizuális kultúra, ének-zene, testnevelés, idegen nyelv (angol,latin, német, francia, spanyol - közül lehet választani a kötelező érettségi tárgyak mellé legalább egyet. A legtöbb tantárgy esetében több csoport indításának is adottak a feltételei, amennyiben a jelentkezők száma ezt indokolja. Tanórán kívüli tevékenységek Diákjaink számára számos lehetőséget biztosítunk, hogy a tanórákon kívül is fejleszthessék képességeiket, szabad idejüket hasznosan töltsék el, iskolai közösségünket fejlesszék, építsék. Ennek érdekében vannak kötelező a tanév helyi rendjében meghatározott közösségi alkalmaink, melyen a részvétel minden diák számára kötelező: tanévnyitó, tanévzáró, egyházi ünnepek istentiszteletei, farsang, végzős évfolyamok számára szalagavató és ballagás. A távolmaradást a mulasztások igazolásának rendje szerint igazolni kell. Emellett számos szabadon választható szakköri foglalkozást kínálunk diákjaink számára, melyek minden tanév október elsején kezdik meg munkájukat. A szakkörökön a bejelentkezés

92


Intézményi pedagógiai program után kötelező a részvétel: színjátszás, DSK, sakk, nyelvek, ifiklub. Szakkör ajánlatainkat minden tanév elején tesszük meg.

93


Intézményi pedagógiai program 11.2. Órahálók 11.2.1 – Kifutó óraháló általános iskola Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom

Ember a természetben

Földünk-környezetünk Művészetek Informatika

Életviteli és gyakorlati ismeretek

Testnevelés és sport

94

Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv és irodalom (dráma) Angol Német Matematika Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Egészségtan Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Technika és életvitel Hittan/Etika Osztályfőnöki Korrepetálás Testnevelés és sport (tánc) Összesen

1. évf. 8

4

1

2. évf. 8

4

1

3. évf. 8

4

1

4. évf. 7

5. évf. 5

6. évf. 4

7. évf. 4

8. évf. 4

3

3

3

3

3

4

4

4

4

4

2

2

2

2

1,5

2 1,5 1,5 1,5

1,5 1,5 1,5

2

0,5 1 2

1 2

1 2

1 1

1 1

1 1 1

1,5 1 1

1 2

1 2

1 1 2

1 1 2

1 1 2 1

1 1 2 1

1 1 2 1

1,5 1 0,5 0,5 1 1 2 1

1 5 25

1 3 23

3 23

3 25

5 28

3 26

3 29

3 29


Intézményi pedagógiai program 11.2.2 – 2013. szeptember elsejétől érvényes általános iskola óraháló15 Általános iskola -alap órakeret Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom

2013/2014-es tanévtől Tantárgy Magyar Idegen nyelv :angol, német Élő idegen nyelv Idegen nyelv II. Matematika Matematika Történelem Ember és társadalom Hittan Etika Környezetismeret Természetismeret Ember a természetben Kémia Fizika Biológia-egészségtan Földünk-környezetünk Földrajz Ének Vizuális kultúra Művészetek Dráma és tánc/mozgókép és médiaismeret Művészetek Informatika Informatika Életvitel és gyakorlat Életviteli és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki Testnevelés és sport Testnevelés Heti időkeret Többlet órakeret egyházi intézményben Rendelkezésre álló órakeret Összesen Az új kerettanterv óraszámai az 1-3. és az 5-7. osztályban érvényesek. *Az 5-7. osztályban a tagozatos óraszámok vannak érvényben

15

1.évf.

2.évf.

3.évf.

4.évf.

5.évf.

6.évf.

7.évf.

8.évf.

8

8

8

7 3

4 3

4 3

3 3

4 3

5

5

5

4

1

1

1

3* 2 2

3* 2 2

4 2 2 2

1

1

1

1 1 2

3* 2 2

2

2 1 2 2 1 1* 1*

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5

2 2

2 2

1 3

1* 1*

1* 1*

1 1

0,5

1 3 22.5

1* 1 1 5 28

1* 1 1 5 28

1* 1 1 5 31

1 3 25

1

1

2

2

2

2

26 26

23.5 27

30 27

30 26

33 29

27 31

1 1 5 25

1 1 5 25

1 1 5 25

1

1

26 26

26 26

Bevezetése felmenő rendszerben történik. Először 2013/2014-es tanévben az 1. és 5. osztályon.

95

2 2

1



11.2.3 – Kifutó gimnáziumi órahálók

HUMÁN Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Magyar Történelem Matematika Kémia Fizika Földrajz Biológia Öko Testnevelés Ének Művészetek Rajz Informatika Ofő Kötelező Nem kötelező: Hittan/Etika/Filozófia Érettségi EK Összesen

*

96

9 4 3 4 3 4 2 0 2 0 0 2 1 1 1 1 28

10 4 3 5 3 3 2 2 1 2 0 2 1 1 0 1 30

11 4 3 5 4 3 0 2 2 2 0 2 1 0 1 1 30

12 4 3 5 5 3 0 2 0 2+2* *(2) 2 1 0 0 1 30

2

2

2 2

2 2

30

31

34

34

Biológiába beépítve



NYELVI-HUMÁN Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Magyar Történelem Matematika Kémia Fizika Földrajz Biológia Öko Testnevelés Művészetek Ének Rajz Informatika Ofő Kötelező Nem kötelező: Hittan/Etika/Filozófia Érettségi EK

9 6 3 5 4 4 2 0 2 0 0 5 1 0 0 1 33

10 6 3 5 3 3 2 2 2 1 0 3 1 0 0 1 32

11 5 4 5 4 3 0 2 0 2 0 3 1 0 1 1 31

12 5 4 5 4 3 0 2 0 1 1 3 1 0 1 1 31

2

2

2 2

2 2

Összesen

35

34

35

35

33

33

* Köznevelési törvény

97

Biológiába beépítve 35

34



NYEK

Müv

Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Magyar Történelem Matematika Kémia Fizika Földrajz Biológia Öko Testnevelés Ének Rajz Informatika Részképességfejlesztés Ofő Kötelező Nem kötelező: Hittan/Etika/Filozófia Érettségi EK Összesen # *

98

9 13 0 2+2* 1+1* 2+2* 0 0 0 0 0 2 1 0 5 # 1 32

10 8 0 4 2 3 2 2 2 0 0 2 1 1 0 0 1 28

11 5 5 4 2 3 2 2 2 2 0 2 1 0 0 0 1 31

12 3 6 4 3 3 0 2 2 2 0 2 1 0 0 0 1 29

13 0 8 5 4 4 0 0 0 2  2 1 0 0 0 1 29

2

2

2

2 2

2 2

34

30

33

33

33

Magyar, matematika, történelem tárgyba beépítve Biológiába beépítve



Általános Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Magyar Történelem Matematika Kémia Fizika Földrajz Biológia Öko Testnevelés Ének Művészetek Rajz Informatika Ofő Kötelező Nem kötelező: Hittan/Etika/Filozófia Érettségi EK Összesen

*

99

9 4 3 4 2 4 2 2 2 0 0 5 1 1 2 1 33

10 4 3 4 3 4 2 2 2 0 0 3 1 1 2 1 32

11 4 3 4 3 3 0 2 0 2 0 3 1 1 2 1 29

12 4 3 4 3 4 0 0 0 2 2 3 1 0 2 1 29

2

2

2 2

2 2

35

34

33

33




Természetbúvár Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom


Földünk-környezetünk Művészetek Informatika Életviteli és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Felmenő rendszerben

10

mat-fiz Magyar Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika Matematika labor Történelem Kémia Kémai labor Fizika Fizika labor Biológia Biológia labor Földrajz Ének Rajz Informatika Ofő Öko Testnevelés Hittan/Etika/Filozófia Érettségi EK (+) Összesen Köznevelési törvény

100

9 bi-kém 4 4 latin 2 3

2

mat-fiz

11 bi-kém

4 4 3 3

4 1

2 2 2

0

2 2

2 1

2 1 0 1 1 0 5 2

2 1 0 1 1 0 3 2

35 35

2 2

4 3

2 2 2

bi-kém

4 1

2

2 1 1

mat-fiz 4 4 3

3

2

2 2 0

bi-kém 4 4 3

2 2 2

mat-fiz

12

2 1

0

2 1 0

2 2 2

2 1

38

2 1 0 0 1 0 3 2 2 37

0 1 0 0 1 1 3 2 2 37

34

33

33



Természetbúvár Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Magyar Történelem Matematika Kémia Fizika Földrajz Biológia Öko Testnevelés Ének Rajz Informatika Ofő Kötelező Nem kötelező: Hittan/Etika/Filozófia Érettségi EK

11 4 3 4 3 4 2 2 2 2 0 2 1 0 0 1 30

12 4 3 5 3 4 0 2 0 2 2 2 1 0 0 1 29

2 2

2 2

Összesen

34

33

*

101




Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv

Ember és társadalom Ember a természetben Földünk-környezetünk Művészetek Informatika Életviteli és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

102

RAJZ/ÉNEK Magyar Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika Történelem Kémia Fizika Biológia Földrajz Ének Rajz Informatika Ofő Öko Testnevelés Kötelező Nem kötelező: Hittan/Etika/Filozófia Érettségi EK

9 4 4 3 3 2 2 0 0 2 1/5 5/1 2 1 0 5 34

10 4 4 3 3 2 2 2 0 2 1/5 5/1 0 1 0 3 32

11 4 4 3 3 3 0 2 2 0 1/5 5/1 0 1 0 3 31

12 4 4 3 4 3 0 0 2 0 1/5 5/1 0 1 1 3 31

2

2

2 2

2 2

Összesen

36

34

35

35

Köznevelési törvény

35

34

33

33



11.2.4 – 2013. szeptemberétől érvényes gimnáziumi órahálók 16

Nyelvi Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom

Ember a természetben Földünk-környezetünk

Művészetek

2013/2014-ees tanévtől

9

10

11

12

Magyar

4

4

4

5

Idegen nyelv I.

6

6

4

4

Idegen nyelv II.

4

4

6

6

Matematika

3

3

3

4

Történelem

2

2

3

3

Hittan

2

2

2

2

Etika

0

0

1

0

Kémia

2

2

0

0

Biológia-egészségtan Fizika Földrajz

0 2 2

2 2 2

2 2 0

2 0 0

Ének

1

1

0

0

Vizuális kultúra Dráma és tánc/mozgókép és médiaismeret Művészetek

1

1

0

0

1

0

0

0

0 1

2

2

0

0

Informatika

Informatika

0 1

Életviteli és gyakorlati ismeretek

Életvitel és gyakorlat

0

0

0

1

Ofő

1

1

1

1


Testnevelés

5

5

5

5

Tantárgyak minimális összóraszáma

31

32

29

27

Ebből: Szabad órakeret

4

4

6

8

Heti időkeret Többlet órakeret egyházi intézményben Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

35

2

2

2

2

37

38

37

37

2

2

35

35

Érettségi EK (+) Összesen

16

35

36

Bevezetése felmenő rendszerben történik. Először 2013/2014-es tanévben a 9. osztályon.

103



Általános Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom

Ember a természetben Földünk-környezetünk

Művészetek

Informatika Életviteli és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

104


9

10

11

12

Magyar

4

4

4

5

Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika Történelem Hittan Etika Kémia Biológia-egészségtan Fizika Földrajz Ének Vizuális kultúra Dráma és tánc/mozgókép és médiaismeret Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Ofő Testnevelés Tantárgyak minimális összóraszáma Ebből: Szabad órakeret Heti időkeret Többlet órakeret egyházi intézményben Rendelkezésre álló órakeret Érettségi EK (+) Összesen

4 3 3 3 2 0 2 0 2 2 1 1

4 3 3 3 2 0 2 2 2 2 1 1

4 3 4 3 2 1 0 2 2 0 0 0

4 3 4 4 2 0 0 2 0 0 0 0

1

0

0

0

0 1 0 1 5

0 1 0 1 5

2 0 0 1 5

2 0 1 1 5

31

32

29

27

4 35

4 36

6 35

8 35

2

2

2

2

37

38

35

36

37 2 35

37 2 35



Természetbúvár (mat-fiz) Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom

9

10

11

12

mat-fiz

mat-fiz

mat-fiz

mat-fiz

Magyar

4

4

4

4

4 3

4 3

Matematika

Matematika + gyakorlat

3 3 1 3 2 2 2

3 3

Szaknyelvi alapozás

Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv III. latin

3 2 2 2

4 1 3 2 1

4 1 4 2

2

2 2 2 2 2 1 1

2 2 2

2 2 2 0

0

0

2

Élő idegen nyelv

Ember és társadalom



Történelem Hittan Etika Kémia Biológia-egészségtan Fizika + labor

Földünk-környezetünk

Művészetek


105

Földrajz Ének Vizuális kultúra Dráma és tánc/mozgókép és médiaismeret Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Ofő Testnevelés Tantárgyak minimális összóraszáma Ebből: Szabad órakeret Heti időkeret Többlet órakeret egyházi intézményben Rendelkezésre álló órakeret Érettségi EK (+) Összesen

2 2 2 1 1 1 1

1

1 5

1 5

1 5

2 0 2 1 5

31

32

29

27

4 35

4 36

6 35

8 35

2

2

2

2

37

38

38

38

37 2 36

37 2 37



Természetbúvár (bio-kém) Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Szaknyelvi alapozás Matematika Ember és társadalom


9

10

11

12

bi-kém

bi-kém

bi-kém

bi-kém

Magyar

4

4

4

4

Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv III. latin Matematika Történelem Hittan Etika

3 3 1 3 2 2

3 3

4 3

4 3

3 2 2

4 4 2

2 1 2 1 2 2 1 1

2 2 2 2 2 2 1 1

3 3 2 1 2 1 2 1 2

0

0

Kémia + laborgyakorlat Ember a természetben


Művészetek


106

Biológia-egészségtan + labor Fizika Földrajz Ének Rajz Drámaí és tánc/mozgókép és médiaismeret Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Ofő Testnevelés Heti időkeret Ebből: Szabad órakeret Többlet órakeret egyházi intézményben Rendelkezésre álló órakeret Érettségi EK (+) Összesen

2 1 2 1 0 0

1 1

1

2 0

1 5 35 4

1 5 36 4

1 5 35 4

2 0 2 1 5 35 4

2

2

2

2

37

38

38

38

37 2 36

37 2 36



Ének/Rajz Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben


Művészetek


107


9

10

11

12

Magyar

4

4

4

5

Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika Történelem Hittan Etika Kémia Biológia-egészségtan Fizika Földrajz Ének Rajz Drámaí és tánc/mozgókép és médiaismeret Művészetek (Énekzene/Vizuális kultúra) Informatika Életvitel és gyakorlat Ofő Testnevelés Heti időkeret Ebből: Szabad órakeret Többlet órakeret egyházi intézményben Rendelkezésre álló órakeret Érettségi EK (+) Összesen

3 3 3 2 2

3 3 3 2 2

4 3 4 4 2

2 0 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

4 3 4 3 2 1 0 2 2

0

0

5

5

0 2 0 0

1 4

4

1

1

1 5 35 4

1 5 36 4

1 5 35 4

0 1 1 5 35 4

2

2

2

2

37

38

37

38

37 2 36

37 2 36



12. Tankönyvek, tanulási segédletek, taneszközök17

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (CD, hanglemez, videokazetta, laboreszközök stb.) A segédanyagokat a szaktanárok fénymásolt formában adják a diákoknak. A művészeti osztályok és a testnevelés speciális taneszköz igényeiről a szülőket tájékoztatjuk. A tankönyvekkel, jegyzetekkel, munkafüzetekkel, papíralapú tanulási útmutatókkal kapcsolatos elvek: 

Fedje az adott tárgy ismeretanyag, követelménynek megfelelő tartalmát!



Több éven át használható legyen!



Tartalmában feleljen meg a helyi tanterveink elvárásainak!



A tankönyvpiacon uralkodó dömping által felkínált lehetőségek közül átgondolt választás esetén is egy kísérleti csoporton, évfolyamon történő kipróbálás után, válhat véglegessé.



Árát tekintve a szülők részéről megvehető legyen!



Tanítható és tanulható legyen, alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, értve olvasható, megtanulható legyen!



Technikai

kivitele

szempontjából

tartós,

alkalmas

legyen

több

évfolyam

kiszolgálására!

A szülő tájékoztatása: A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket az adott tanévet megelőző tanév február 28. napjáig írásban, honlapon és szülői értekezleteken is tájékoztatjuk. A taneszközöket az előző

17

A tankönyvellátás a 2001. évi XXXVII. törvény szerint a KELLO-n keresztül, az SzMSzben szabályozott módon történik.

108



tanév végéig az intézmény a tankönyvellátás szabályai szerint szerzi be. A tankönyvek augusztusban, az új tanévet megelőző hetekben, a tanévvégén kihirdetett időpontban zajlik. Taneszköz beszerzése: Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több digitális és nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai tankönyvkönyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

13. Belépés, továbbhaladás, átjárhatóság feltételei

A belépés feltételei Az evangélikus intézmény egyházunk misszió küldetésének egyik terepe. Célja, hogy a keresztény családokat megszólítsa és az intézményen keresztül visszahívja a gyülekezetek elő közösségébe. Ezért intézményünk országos beóvodázású és beiskolázású, hogy evangélikus testvéreinknek a belépésre lehetőséget biztosítson. Felvételkor a keresztény elkötelezettség, a keresztség feltétel, ettől csak indokolt esetben tekintünk el. Az evangélikus konfirmáció az intézménybe való felvételkor előnyt jelent, de nem feltétel. Az óvodai jogviszony, illetve a tanulói jogviszony beiratással/beiratkozással jön létre és addig tart, míg a gyermek/tanuló pedagógiai programunkban rögzített tanulmányi kötelezettségeit be nem fejezi. Az óvodai beiratás és továbbhaladás18 Az óvodai beiratás minden év április 20. és május 20. között történik. A beiratásról 30 nappal annak megkezdése előtt fenntartói közleményben értesítjük a környék lakosságát. Célunk, hogy minél szélesebb körben szólítsuk meg a keresztény családokat. Óvodánk a beiratás előtt és a közlemény megjelentetése után nyílt nap keretében mutatkozik be a családoknak.

18

23/2013 (III. 25.) szerint

109



Intézményünk fogad minden az adott év augusztus 1-éig 3. életévét betöltő gyermeket, akiknek családja a keresztény nevelés iránt elkötelezett. Óvodai jogviszony az óvodáskorú gyermek beiratásával jön létre. Óvodánkba férőhely igényt az év közben folyamatosan lehet beadni, mely alapján óvodai előjegyzési naplóba kerülnek a gyermekek és a beiratás időpontjában előjegyzési sorszámuknak megfelelően kerülnek felvételre. Az óvodából általános iskolánkba az átjárás szülői írásbeli kérésre automatikusan történik. Az általános iskolai felvétel és továbbhaladás Az általános iskolába a beiskolázási körzet figyelembevételével kerülnek a tanulók. Az iskolába kerülés alapfeltétele a február végéig írásban történő jelentkezés. A felvételről az igazgató dönt. Gimnáziumunkba tanulmányaikat azok a tanulók folytathatják, akik az előírt követelményeknek megfelelnek. A gimnáziumi felvétel A gimnáziumba jelentkező tanulók a központi felvételi eljárás rendjének megfelelően kerülhetnek felvételre. Intézményünkbe való felvételről minden évben részletes felvételi tájékoztató adunk ki, mely tartalmazza a felvételi követelményeket, a pontszámítás módját és a meghirdetett tagozatainkat. Az általános iskolánkból hozzánk jelentkezőknek írásban kell kérniük a továbbhaladást, illetve a központi felvételi lapon is jelölniük kell. Az átjáráshoz szükséges feltételek teljesülése esetén az igazgató engedélyezi a továbbhaladást, így a központi felvételi eljáráson nem kell részt venniük ezeknek a tanulóknak. Csak a szabályosan kitöltött jelentkezési lap alapján vehetünk fel tanulókat. Gimnáziumunkba való belépéshez a központi írásbeli vizsga megírása kötelező. A gimnáziumi képzésre jelentkezők esetében iskolánk is csatlakozott a központi írásbeli felvételit szervező intézményekhez a 9. évfolyamra jelentkezők esetében. Az iskola minden évben a tanév rendjéről szóló rendelet alapján meghatározott időben szóbeli meghallgatást tart. A szóbeli időpontját, a szóbeli tárgyát, rendjét és követelményeit helyi, megyei és országos kiadványokban teszi közzé. A tanulók felvételéről a 9. évfolyamon az iskola igazgatója a következők figyelembevételével dönt:

110


Intézményi pedagógiai program  hitéleti szempontok  a tanuló előző iskolában elért tanulmányi eredménye (különös tekintettel a majdani érettségi tárgyakra)  a tanuló magatartás és szorgalom jegyei  a felvételi eredménye (központi, helyi)

A felvételi eljárás különös szabályai19

Intézményünk szóbeli meghallgatást tart a gimnáziumunkba jelentkező 8. osztályos tanulók számára. Világnézeti elkötelezettségünkre való tekintettel a felvételi eljárás szóbeli részén vizsgáljuk a tanulók egyházi kötődését. A felvételi vizsga két részből áll:  1. Központi írásbeli magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából (a 9. évfolyamra jelentkezők számára készült feladatlap)  2. Szóbeli felvételi beszélgetés

A felvételi vizsga anyaga az általános iskolákban tanultakra épül. A felvételi eljárásban való részvételt nem kötjük felvételi előkészítőhöz. A felvételi eljárást az emberi erőforrások minisztere által kiadott 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, valamint a 2012/2013-as tanév rendjét szabályozó 3/2012. (VI.8.) EMMI rendeletben foglaltak alapján szervezzük meg. Az Nkt. 4. §-ában meghatározott sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók jelentkezése esetén kérjük csatolni a szakértői véleményt vagy szakvéleményt, továbbá a szülő/gondviselő kérelmét a mentességre vonatkozóan. A benyújtott dokumentumok alapján az igazgató határozatot hoz a felvételi lebonyolításával kapcsolatban.

19

Kntv 31. §

111



A központilag meghatározott, egységes követelményeken

alapuló

írásbeli

vizsgát

intézményünkben is szervezünk. A vizsga időpontja központilag meghatározott időpontban a tanév rendje szerint. Országszerte ugyanaz, a feladatlapokat egységes javítókulcs alapján javítják. A kiállított értékelő lapot, amely személyesen is átvehetőek intézményünkben, beszámítjuk a felvételi eredménybe, figyelembe vesszük a rangsor kialakításánál. Az értékelő lapot a felvételi jelentkezési lappal együtt kell iskolánkhoz eljuttatni. A szóbeli felvételi kétfős vizsgabizottságok előtt zajlik, a vizsga időtartama maximálisan 15 perc.

A

beosztás

a

vizsga

napján

kerül

kifüggesztésre.

A

szóbeli

vizsga

követelménye/kérdésköre az általános iskolai tananyagot nem lépi túl. A szóbeli meghallgatás során a bizottság tagjai az általános műveltséget mérő, kizárólag az általános iskolai tananyagot érintő kérdéseket tesznek fel.

Az egyházi intézmény sajátosságaiból adódóan a szóbelin hitélettel kapcsolatos kérdésekről beszélgetünk a gyerekekkel. A szóbeli beosztásáról és idejéről külön személyre szóló értesítést nem küldünk, arról honlapunkon tájékozódhatnak. Óvoda-iskola átmenet A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben, majd az iskolában, az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. A magasabb évfolyamba lépés feltételei  A tanuló az iskola magasabb évfolyamába léphet “A továbbhaladás feltételei” című részben és az adott tárgy helyi tantervében meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

112


Intézményi pedagógiai program  A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A tanulónak minden tantárgyból az “elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a továbbhaladáshoz.  Ha a tanuló a tanév végén egy vagy maximum három tantárgyból szerez “elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.  Négy elégtelen osztályzatú tárgy esetében a nevelőtestület dönt a továbbhaladásról. A javító

vizsga

eredményének

értékelésére

az

érettségi

vizsgán

alkalmazott

pontszámítási módok az irányadóak. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanévvégi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha:  az iskola igazgatója felmenti a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;  az iskola igazgatója engedélyezi, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;  egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;  a tantárgyra előírt éves óraszám 30%-nál többet mulasztott;  magántanuló volt. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó- vizsga tantárgyai azonosak a naplóban szereplő, osztályozott tantárgyakkal. Ezen esetekben az osztályozóvizsgákról a nevelőtestület dönt. Az osztályozó vizsga eredményének értékelésére az tanév során az írásbeli számonkérésnél alkalmazott pontszámítási módok az irányadóak.

Az átjárhatóság feltételei Az átjárás feltétele valamennyi esetben, a helyi tantervben megjelölt követelmények teljesítése. A nem tanult tantárgyakból osztályozó vagy különbözeti vizsgát lehet tenni.

113



14.Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Tanulók átvételéről az igazgató dönt. Tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a Köznevelési törvényben előírt létszámok lehetőséget biztosítanak erre. Az átvételt az igazgató helyhiány miatt azonnal megtagadhatja. Az átvételhez a tanuló év végi vagy félévi bizonyítványát be kell mutatni. Kiskorú tanuló átvételét szülő és tanuló együtt kérheti írásban. Különböző iskolatípusokból történő átvétel különbözeti vizsga letételéhez kötött, abban az esetben, ha van olyan tantárgy, amelyet a tanuló nem tanult a korábbi iskolájában. A különbözeti vizsgát az igazgatói határozatban megadott határidőre köteles a tanuló letenni. Tanévközben

átvételüket

kérő

tanulókról

az

igazgató

az

intézményintegráló

munkaközösségének szakemberi, a leendő osztályfőnök, tagozat esetén szaktanár valamint az iskolalelkész véleményének kikérése alapján dönt. Ennek megfelelően intézményünkben az igazgatói döntést megelőzően egy szakmai csoport beszélget a tanulóval. A szakmai csoport tagjai egy pszichológus egy fejlesztőpedagógus és az iskolalelkész. Az ő szakmai véleményük alapján, és a szülővel és a gyermekkel való beszélgetés után az intézményvezető dönt, hogy a törvényi kereteken belül melyik osztályba helyezi el a diákot. Ha az intézményvezető döntött, a kijelölt osztály osztályfőnökének mutatja be a tanulót, aki segíti a gyermek beilleszkedését az iskolai életbe.

114



15. Tanulmányok alatti vizsgák rendje20

A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, a) akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni -

ezen tanulók osztályozóvizsga kötelezettségéről a nevelőtestület a félévi/illetve év végi osztályozó értekezleteken dönt, a vizsgát a nevelőtestületi döntés után teszik a tanulók

b) akik előrehozott érettségit kívánnak tenni, és azért az adott tárgyból tanulmányi kötelezettségüket hamarabb kívánják teljesíteni. c) akik magántanulók, vendégtanulók d) akik intézményünkkel tanulói jogviszonyban nem állnak, de itt kívánnak vizsgát tenni -

a b), c), d) pontban felsorolt tanulóknak az osztályozó vizsgára a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint kell írásban az iskola titkárságán jelentkeznie.

A tanulmányok alatti vizsgákról intézményünk külön vizsgaszabályzatot 21 alkotott, melynek célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása az alábbiak szerint: A jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga (osztályozóvizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga) 

követelményeit,



részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és

20

A tanulmányok alatti vizsgák rendjét az intézmény vizsgaszabályzata határozza meg, melyet külön dokumentumként is használunk. 21 20/2012 (VIII. 31.) 64-75.§

115



az értékelés rendjét

a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, e) akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni -

ezen tanulók osztályozóvizsga kötelezettségéről a nevelőtestület a félévi/illetve évvégi osztályozó értekezleteken dönt, a vizsgát a nevelőtestületi döntés után teszik a tanulók

f) akik előrehozott érettségit kívánnak tenni, és azért az adott tárgyból tanulmányi kötelezettségüket hamarabb kívánják teljesíteni. g) akik magántanulók, vendégtanulók h) akik intézményünkkel tanulói jogviszonyban nem állnak, de itt kívánnak vizsgát tenni -

a b), c), d) pontban felsorolt tanulóknak az osztályozó vizsgára a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint kell írásban az iskola titkárságán jelentkeznie.

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Egy tantárgyból több évosztályozó vizsgája is letehető. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság határozata alapján hozott igazgatói határozat figyelembevételével történik a vizsgára bocsájtás és a vizsga szervezése.

1.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: 

osztályozóvizsgákra,



különbözeti vizsgákra,



javítóvizsgákra

116



vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: 

aki osztályozóvizsgára jelentkezik,



akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít,



akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít



aki vendégtanuló



aki magántanuló

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira 

akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.



illetve aki vizsgakérelmet ad be intézményünkhöz

Intézményünk házirendje értelmében – a megfelelő feltételek fennállása esetén - diákjaink magán- és vendégtanulóként is teljesíthetik tanulmányi kötelezettségüket. A magántanulói státusz igazgatói határozattal, a vendégtanulói jogviszony szerződéssel jön létre. A magántanulók félévkor és évvégén osztályozó vizsgát tesznek annak az osztálynak a Pedagógiai programban meghatározott órahálója szerint, amely osztályba beírták. A vendégtanulók félévi érdemjegyüket óralátogatások során szerzett érdemjegyeik alapján szerzik, évvégi jegyüket osztályozó vizsga keretében. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzatot az intézmény nevelőtestülete fogadja el, és elfogadásának napján lép hatályba. Érvényessége a felülvizsgálat idejéig szól.22

22

Az intézmény nevelőtestülete az vizsgaszabályzatot 2013/ számú határozatával fogadta el.

117



Felülvizsgálatát az intézmény igazgatója és a nevelőtestület kezdeményezheti. Módosítása az elfogadásával azonos módon történik. A vizsgaszabályzatot 30 napon belül módosítani kell, ha a közölt szabályozás olyan módon megváltozik, hogy az a vizsgaszabályzatban leírtakat befolyásolja. 2. A vizsgabizottság 2.1. Az elnök feladatai A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen: -

meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, illetőleg

teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, -

vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,

-

átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a

vizsga iratait, b)

a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár

csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lehet. c) A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel a vizsga törvényes előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. -

dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben,

amelyet a szabályzat nem utal más jogkörébe, d)

kiadja az előírt megbízásokat. Az igazgató által megbízott igazgatóhelyettes feladata a vizsgabizottság munkájának

koordinálása. 118



-

szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről,

-

gondoskodik arról, hogy a vizsgára jelentkezők, a vizsgabizottság tagjai,a vizsgabizottság

jegyzője, a felügyelő tanárok megismerhessék a vizsgaszabályzatot, a vizsga lebonyolításának rendjét, -

ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,

-

megszervezi a vizsgaeredmények kihirdetését, ellenőrzi a törzslapok és bizonyítványok

egyeztetését, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja és aláíratja a vizsga iratait, -

minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan,

pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. e) A vizsgabizottság munkájában a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt.

4. A vizsgabizottság alakulása és előzetes feladatai: a)

A vizsgabizottság elnökét és tagjait a szakmai munkaközösségek jelölik ki minden év

szeptember 15-ig. A vizsgákon a bizottság elnöke és legalább még két tagja van jelen. b)

A vizsgabizottság a szakmai munkaközösségek bevonásával kijelöli a vizsgák

témaköreit. A vizsgabizottság elnöke felel azért, hogy a téli vizsga anyaga minden év október 15-ig, a tavaszi vizsgáé február 15-ig, az őszi vizsgaidőszaké pedig június 25-ig az iskolai honlapon nyilvánosságra kerüljön. c)

A munkaközösségek az általános követelmények és a kiadott témakörök alapján

elkészítik a feladatlapokat és a szóbeli vizsgakérdéseket tartalmazó tételsort. A vizsgakérdések elkészítésekor alkalmazni lehet a helyi tantervben található követelményeket is. A vizsgát megelőző hét harmadik munkanapjáig a vizsgabizottság elnöke átadja az írásbeli vizsga feladatlapjait, a javítási útmutatókat és a szóbeli vizsga tételsorát a vizsga szervezésével megbízott igazgatóhelyettesnek.

119



3. A vizsgabizottság döntési jogköre: a) A vizsgarészek eredménye alapján megállapítja a tanuló félévi, vagy tanév végi osztályzatát, b) A nevelőtestület által átruházott jog alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről A vizsgabizottság megbízása egy évre szól. II. Az írásbeli vizsga szabályai 

A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket.



A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár alakítja ki.



Az írásbeli vizsgán csak az iskola hosszú bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számítógép használatát.



Az íróeszközökről a vizsgázók, a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik.



A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet.



A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.



Ha a vizsgatárgynál szóbeli és írásbeli vizsga is van, az írásbeli vizsga előfeltétele a szóbelinek.



A szóbeli vizsga csak akkor tehető, ha az írásbelin legalább 20%-ot elér a vizsgázó.

120



A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján: 

az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,



lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,



engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen.

Egy vizsganapon egy vizsgázó legfeljeb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótlóvizsga harmadik vizsgaként – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – is megszervezhető.



az

írásbeli

vizsgán

elkövetett

esetleges

szabálytalanság

kezelését

és

annak

következményeit, 

a tanulónak fel nem róható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelését,



a tanulónak felróható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelését,



a vizsgát engedély nélkül korábban abbahagyó tanuló ügyének kezelését.

III. A szóbeli vizsga szabályai

A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.



A vizsgázónak a szóbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként tíz percnél több nem lehet.

121



A felkészülésre vizsgatárgyanként legalább húsz perc időt kell biztosítani a vizsgázó számára.



A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközöket.



A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.



A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget.



A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt.



A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt.



Ha a vizsgázó a húzott tételből teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele.



Ha a vizsgázó a feleletét befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgatermet elhagyhatja.

A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére az igazgató engedélye alapján: 

a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,



engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen,



ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie.

Egy vizsganapon egy vizsgázó számára legfeljebb három szóbeli vizsgát lehet tartani. 

a szóbeli vizsgán elkövetett esetleges szabálytalanság kezelését és következményeit,



a neki fel nem róható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelési szabályait,

122



a neki felróható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelési szabályait,



a vizsgát engedély nélkül korábban abbahagyó tanuló ügyének kezelési szabályait.

4. A gyakorlati vizsga szabályai Gyakorlati vizsgarészt tartalmaznak iskolánkban a következő vizsgatantárgyak: 

testnevelés,



informatika,



ének-zene,



rajz és műalkotások elemzése.

A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá. 

A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható.



A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról.



A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele.



A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket.



Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő.



A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni.

123



5. Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje 5.1 A vizsgatantárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. 5.2 Az értékelés rendje Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni. Ha az írásbeli vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, az írásbeli maximális pontszáma – az idegen nyelv vizsgatantárgy kivételével – a teljes vizsgára kapható pontszám 60%-ával egyezik meg. Idegen nyelv esetében az írásbeli pontszáma az összes pontszám 80%-ával azonos. Ha a gyakorlati vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, a gyakorlati vizsgarész maximális pontszáma a teljes vizsgára kapható pontszám legalább 40%ával egyezik meg. Akár egy, akár több vizsgarészt tartalmaz a vizsgatárgy, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján az osztályzat a következőként határozandó meg: 

0 – 32 % elégtelen



33 – 49 % elégséges



50 – 69 % –



70 – 84 % jó



85 – 100 %

közepes

jeles

Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a tanuló a tanulmányok alatti vizsgát több évfolyam anyagából kívánja letenni, akkor a vizsgákat minden évfolyam anyagából külön kell teljesítenie. 124



15.1. A vizsgatárgyak részei és követelményei Vizsgatárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Történelem és társadalmi ismeretek Hittan, etika Idegen nyelv Informatika Biológia Fizika Földünk és környezetünk Kémia Ének-zene Testnevelés és sport Rajz és műalkotások elemzése

Írásbeli X X X X X

Szóbeli X X

Gyakorlati

X X X X

X X X X X X X

Magyar nyelv és irodalom A magyar nyelv és irodalom vizsga az adott évfolyamra a helyi tantervben meghatározott követelmény alapján szövegértés-szövegalkotási képességet mérő feladatlap megírásából és tananyag ismeretét ellenőrző szóbeli vizsgából áll. Irodalom Írásbeli és szóbeli vizsgaforma, amely az adott évfolyam(ok) tananyagát kéri számon. Az írásbeli vizsgán szövegalkotási készséget vizsgáló feladatot kell megoldania a tanulónak. Értékelés: 20 nyelvhelyesség, 20 szerkezet, 20 tartalmi kifejtés A félévzáró szóbeli vizsgára a szaktanárnak 6, évvégi osztályozó vizsgára 10 tételből álló tételsort kell összeállítania. A tételkifejtés önállóan, szabadon történik és kitér a stílustörténeti, alkotóval kapcsolatos és irodalomelméleti ismeretekre is. Értékelés: a maximálisan elérhető pontszám 40 pont: 25 a tartalom, 15 a előadásmód. Az általános százalékos értékeléssel pontosan kiszámítható az érdemjegy.

125



Magyar nyelv Írásbeli vizsgán szövegértési feladatlapot ír. Értékelés: 50pont. A helyesírás értékelése az érettségi szabályai szerint történik. A nyelvtan szóbeli vizsgára épül. A félévzáró szóbeli vizsgára a szaktanárnak 6, évvégi osztályozó vizsgára 10 tételből álló tételsort kell összeállítania. Az szóbeli tételekhez a tanuló legalább három gyakorlati feladatot kap, melyek alapján a tételét kifejti. Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető: tételkifejtés: 10, első feladat 10 pont, második feladat 10 pont, második 10 pont, előadásmód 10 pont. Az érdemjegy adása az általános százalékos értékelésnek megfelelően történik. Történelem A történelemvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli és a szóbeli vizsga az érettségi vizsgaszabályzat

történelemvizsgáztatására

vonatkozó

utasításainak

szellemében

és

formájában kéri számon a tanuló ismereteit, az adott tanév tananyagát figyelembe véve. Az írásbeli vizsgarész egy rövid válaszokat igénylő részből és két röviden kifejtendő esszéből áll. A rövid választ igénylő kérdések topográfiai, kronológiai és fogalomhasználati kérdéseket tartalmaznak. A két esszé közül az egyiknek egyetemes történeti, a másiknak magyar történelmi témát kell felölelnie. Az esszék formája és értékelése megegyezik az érettségi vizsga dolgozatainak formájával és értékelésével. Az írásbeli vizsga időtartama 45 perc. A szóbeli vizsgán tíz tételből kell húzni a tanulónak. A húzott tételekhez a tanuló forrásokat kap, amelyek felhasználásával kell kifejtenie a kapott tételt. A vizsga pontjainak megoszlása: Írásbeli vizsgarész: 60 pont, ebből a rövid választ igénylő feladatokkal 30 pontot, a kifejtendő feladatokkal 2 × 15 = 30 pontot lehet elérni. A szóbeli vizsgán elérhető pontszám 40 pont. Az összes elérhető pontszám 100 pont. Idegen nyelvek Az idegen nyelvi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. 126



Az írásbeli vizsga számon kéri a megfelelő tanév vagy tanévek tananyagát az érettségi vizsga követelményei és feladattípusai szerint. Így az írásbeli vizsga a következő részekből áll: nyelvhelyesség és fogalmazás-szövegalkotás (esetleg ezek helyett olvasásértés és hallás utáni megértés). A tanuló – a fogalmazási feladat kivételével – nem használhat segédeszközt, a fogalmazási feladat megoldásakor szótár használata megengedett. Az írásbeli vizsga 45 perces, az elérhető pontszám 80 pont. A szóbeli vizsga három részből áll: kötetlen beszélgetés meghatározott témában, egy szituáció eljátszása és képleírás. Mindhárom feladatot tételhúzás alapján kapja a vizsgázó. A szóbeli vizsgán 20 pontot lehet elérni. Matematika A matematikavizsga egy 45 perces feladatlap írásbeli megoldásából áll. Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: legalább hat, de legföljebb hét feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, legalább négy (egy vagy több kérdésből álló) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül két feladat könnyebb (rutinfeladatok), legalább két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való. Fizika A vizsga egy 45 perces írásbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, törvényszerűségek, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, további három feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül egy feladat könnyebb (rutinfeladatok), két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való. Biológia A vizsga egy 45 perces írásbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára 60 pont adható.

127



Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75%-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 60 pontot lehet elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak: 

ábraelemzés



rövid válaszos feladatok



feleletválasztós (teszt) feladatok

Kémia A kémiavizsga egy 45 perces írásbeli áll. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75%-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 60 pontot lehet elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak: 

rövid kiegészítendő típusú feladatok



feleletválasztós (teszt) feladatok



legalább két számítási feladat

Földrajz A földrajzvizsga egy 45 perces írásbeli vizsgából áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 50pont. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti (általában fejezetenként két feladat félévi, egy feladat év végi számonkérés esetén). A feladatok között tartalmilag három feladattípusnak feltétlenül szerepelnie kell: 

alapvető térképi-topográfiai ismereteket ellenőrző,



alapfogalmakra, definíciókra vonatkozó,



természeti és/vagy társadalmi-gazdasági jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos egyszerű számítási feladat.

128



Testnevelés A vizsga típusa: gyakorlati vizsga. A vizsga testnevelés tantárgyból teljes mértékben az érettségi vizsgakövetelményeknek az adott félévben/tanévben a tananyagban szereplő követelményeire épül. A tanulók – az úszás és a küzdősportok kivételével – a gyakorlati követelményeket

mutatják

be

sportáganként.

A

gyakorlati

vizsga

sportágankénti

bemutatásának teljes hossza 120 perc. A gyakorlati bemutatás a következő sportágakat tartalmazza: atlétika, torna, gimnasztika, labdajátékok közül választhatóan egy sportág a kézilabda, röplabda, kosárlabda, labdarúgás közül. Ének-zene Az ének-zene vizsga szóbeli vizsga, mely elméleti és gyakorlati részekre épül. A szóbeli vizsgán tíz tételből kell egyet húznia a vizsgázónak, melyekből kettő a népdalelemzés, három a műzene-elemzés, illetve zenei fogalmak, míg a többi öt a különböző zenetörténeti korok témakörét öleli föl. Felelési idő maximum 15 perc, a kapható pontszám 40 pont. A gyakorlati részben a vizsgázónak a tanult dalokból – egy maga által összeállított (legalább 10 népdalból vagy műdalból álló) listából – a vizsgabizottság választása alapján egy éneket el kell énekelnie. Az értékelés szempontjai: stílszerű előadásmód, dallami és ritmusbeli pontosság. A maximálisan elérhető pontszám 30 pont. Informatika A informatikavizsga egy feladatlapon szereplő feladatok gyakorlati megoldásából áll. Időtartama 45 perc. A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: Legalább két, de legföljebb három (egyenként esetleg több részből álló) feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatok közül egy feladat egy összetett problémamegoldást ellenőriz. A másik (vagy másik két) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusaiból könnyebb feladat megoldását várja el (rutinfeladatok). 129



A következő segédeszközöket lehet használni a gyakorlati vizsgán: számítógép, vonalzó. Rajz és műalkotások elemzése A rajz és vizuális kultúra gyakorlati vizsgán hat tételből kell egyet húznia a vizsgázónak. A tételek 1 elméleti és egy gyakorlati feladatot tartalmaznak. A felkészülési idő 90 perc. A gyakorlati feladat egy rekonstrukciós feladat szerkesztését (vetületi-axonometrikusperspektivikus) vagy egy egyszerű tanulmányrajz elkészítését kéri látvány alapján. A gyakorlati vizsgarészre a tanuló 60 pontot kaphat: 30 az elméleti kérdés megválaszolása, 30 a gyakorlati feladat megoldása. A gyakorlati vizsgához szükséges eszközök: A4-es rajzlap, puha grafit, körző, egy derékszögű és egy bármilyen vonalzó. Hittan A hittan vizsga szóbeli vizsga. A vizsgán 10 tételből kell húznia a tanulónak. Etika A hittan vizsga szóbeli vizsga. A vizsgán 10 tételből kell húznia a tanulónak.

16. Ellenőrzések, értékelések, minősítések

Az intézmény ellenőrzési rendszerének alábbi részeit az SzMSz szabályozza: Belső ellenőrzés (pedagógiai és egyéb) – SZMSZ részletesen tartalmazza Külső ellenőrzés – ágazati, fenntartói Munkaterv szerinti – ütemtervben meghatározva A pedagógiai ellenőrzés színterei: Tanórához és szabadidős tevékenységhez kapcsolódó: 

130

óralátogatás különböző céllal (pályakezdő, új kolléga, tantárgy



gondozás, aktivitásmérés)



dokumentumok ellenőrzése



taneszköz, tankönyv kiválasztása és felhasználása



rendezvények, ünnepségek



könyvtár, tanulószoba, fakultáció, verseny, érettségi

Iskolán kívüli tevékenységek és kapcsolatrendszerek 

kirándulás



táborozás



közművelődési intézmények

Egyéb területek 

gyermekvédelem



továbbtanulás



ügyeleti rendszer



házirend



továbbképzésben való részvétel



A diákok munkájának rendszeres ellenőrzése a tanári munka elengedhetetlen része. A készségtárgyak kivételével rendszeresen feleltetünk szóban.



Minden téma lezárásakor nagydolgozatot íratunk. A nagydolgozat időpontját legkésőbb egy héttel korábban egyezteti a tanár az osztállyal. Egy napon legfeljebb két tantárgyból lehet nagydolgozatot íratni.



Kisebb anyagrészekből röpdolgozatot, nyelvórákon szódolgozatot is írathatunk.



A tanulók füzeteit az 5-8. évfolyamokon rendszeresen, a 9-12. évfolyamokon alkalomszerűen ellenőrizzük.



A házi feladatokat alkalmanként beszedjük, minden óra elején megbeszéljük.

131



Mérés A központi kötelező méréseken az intézmény az jogszabályoknak megfelelően vesz részt. A kompetenciamérés külső mérőeszközökkel központi koordinálás mellett végezzük, míg a fittség mérését a testnevelés tantervben rögzített módon, tanévenként az intézményi munkatervben

meghatározott

időben.

A

tanulók

fizikai

állapotának

mérését

a

HUNGAROFITT- teszt mérési és értékelési rendszer segítségével feltérképezhető az egyes motorikus képességek (állóképesség, törzsizom-és hasizom erőálló-képességének ereje, láb dinamikus ereje, illetve a vállöv-és kar izomereje) területén mutatkozó hiányosságok. Ennek feltárása a tanuló életmódjának ismerete, kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségfejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére a szükséges szint elérésére, megtartására. A tanulók egészségi állapotának testneveléssel összefüggı változásait az iskola egészségügyi szolgálat (védőnő, iskolaorvos) segítségével a testnevelők végzik, melynek keretét az egészségnevelési program adja.

Az óvodában és általános iskolában a gyermekek bementi mérésére az integráló munkaközösség irányítása mellett szeptember végig sor kerül. Az így rögzített eredmények alapján döntünk a gyermekek egyéni fejlesztésének szükségességéről, esetleg újabb szakemberek bevonásáról. A szülőket a mérés eredményéről tájékoztatjuk. A gimnáziumban a bejövő évfolyamokkal helyzetfeltáró célú felméréseket készítünk. A mérés minden esetben matematikából, magyar nyelv és irodalomból, valamint az idegen nyelvekből történik szóban és írásban. Ez nagy segítséget ad a csoportbontásoknál is. Ha a munkaközösségek úgy határoznak, évfolyamszintű méréseket is szervezhetnek egyes, de elsősorban az érettségi tantárgyakból. A röpdolgozatokat és a témazáró nagydolgozatokat az osztályt tanító tanár állítja össze. Szükség esetén a munkaközösség-vezető, vagy más kolléga

132



segíti ebben a tanárt. Fakultációkon, érettségi-, felvételi- és verseny-előkészítőkön külső feladatsorokat is használunk. A nyelvi tagozatos osztályokban 10. év végén nyelvi mérést végzünk, a végzős évfolyamokon pedig az érettségi előtt a főtárgyakból az érettségi szabályainak megfelelően próba érettségit iratunk. A próba érettségi megírása a tanulmányok befejezésének egyik kötelező eleme, de az eredménye orientáló jellegű, a tanulmányi átlagot nem ronthatja. Értékelés A reális értékeléshez szükséges és alkalmazott eljárások: folyamatos szóbeli ellenőrzés, szóbeli és írásbeli számonkérés, tanári munka, gyűjtőmunka, tanórán kívüli tevékenységekben való részvétel, tanulmányi versenyek, a tanuló személyiségének minél alaposabb megismerése, családi hátterének feltárása. Az ellenőrzött tanulói teljesítményeket mindenkor értékeljük. Az értékelés szempontjait a tanulók előre megismerik. Az osztályzatok kialakításakor a megtanult anyagot, a kialakított készséget, a tanultak felhasználását, alkalmazását, az önálló megfogalmazást, a stílust, írásbeli munkáknak a dolgozat küllemét is értékeljük a diák életkorának megfelelően. A dolgozatokat általánosan, a feleleteket egyénre szabottan szóban is minősítjük. A feleleteket, a kis- és nagydolgozatokat, esetenként az otthon készült munkákat (pl. kiselőadásokat) osztályozzuk. A házi feladatokat és a kisebb feleleteket szóban vagy pontozással is lehet értékelni. A röpdolgozatokat egy, a nagydolgozatokat kettő, a magyar irodalmi dolgozatokat legkésőbb három héttel a megírást követően kijavítva kiosztjuk. A hibákat jelöljük, a nagydolgozatokat pontozzuk, a pontokat osztályzatokra váltjuk. Az átváltás mértéke általában: 50 %-tól elégséges, 90 %-tól jeles. Indokolt esetben a tanár ettől eltérhet. Időnként szóban értékeljük az osztály vagy a csoport munkáját is (pl. csoport-foglalkozásos óra). Ha a tanár pedagógiailag hasznosnak tartja, az írásbeli dolgozatok értékelésébe bevonhatja a diákokat is. Minden tárgyból, amelyből heti két órát tartunk, félévenként minimum havi egy osztályzat szükséges a jegy lezárásához. A heti három órás tárgyakból legalább hét, négyórásokéból legalább tíz osztályzat szükséges a félévi osztályzat kialakításához. A félévi, illetve év végi osztályozásnál 133



a nagydolgozatok jegyei nagyobb súllyal szerepelnek. Az év végi osztályozáskor figyelembe vesszük a változás tendenciáját is. Az osztályok értékelését a szakmai munkaközösségek rendszeresen megbeszélik. A problémás eseteket tantestületi értekezletek elé viszik. A pedagógusok szakmai munkáját a munkaközösség-vezető, pedagógiai munkájukat az iskolavezetés ellenőrzi megbeszélés, óralátogatások és a dokumentum-ellenőrzések révén. A jutalmazás formái: szóbeli, írásbeli, az osztályközösség, az iskola közössége előtt elhangzó dicséretek, osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói, nevelőtestületi szinten. Tárgyjutalmak, pénzjutalmak. Dokumentálás A szóbeli feleleteket azonnal szóban értékeljük, a jegyeket beírjuk. Az írásbeli munkák eredményét akkor hirdetjük ki az osztály előtt, ha annak pedagógiai értéke van. Az írásbeli munkákra ráírjuk az osztályzatokat. Ha a tanár szükségesnek tartja, gyűjtheti a jegyeket és a segédjegyeket saját füzetébe, de minden osztályzatot kéthetente be kell vezetnie az osztálynaplójába is. A kötelező érettségi tárgyak nagydolgozatait tanév végéig megőrizzük. Az ellenőrzött füzeteket láttamozzuk. A szülőket a jegyekről az ellenőrző útján értesítjük. Az osztályzatokat az ellenőrzőbe a diákok kötelesek bevezetni, s ezt az osztályfőnök havonta ellenőrzi a napló alapján. A szülőkkel a gyerekek előmeneteléről a tanári fogadóórákon, a közös fogadónapokon, szükség esetén telefonon előre egyeztetett időpontban beszélünk. A félévi és év végi jegyeket a tanár adja. Az osztályozó konferencián a tantestület a jegyeket megvitatja, a vitás eseteket eldönti. Az osztályzatokat félévkor az ellenőrzőbe, év végén bizonyítványba vezetjük be. A bizonyítvány okirat.

16.1. Értékelési szabályzat 23

Az alsó tagozaton harmadik osztályig szöveges értékelést alkalmazunk az alábbiak szerint:

23

Az intézmény átfogó értékelési szabályzatát az intézmény nevelőtestülete 2012. június 13 készítette el, majd 2013.január 8. napján módosította. A szabályzat két részből áll: általános iskola alsó tagozatának szöveges értékelési rendje, és az általános iskola és gimnázium egységes értékelési szabályzata, melyeket külön dokumentumként is használunk.

134



A tanulók félévi és év végi érdemjegyeinek lezárását egyértelművé, a tanulók számára követhetővé kívánjuk tenni, ezért pedagógiai programunkban és vizsgaszabályzatunkban rögzített elveink alapján határozzuk meg az intézmény értékelési szabályzatát. A szabályzat kiterjed az intézmény általános iskolájának felső tagozatára és a gimnáziumra egyaránt. (Az általános iskola alsó tagozatának - a szöveges értékelés és a korosztály miatt – a közös elveken alapuló, de részleteiben más értékelési szabályzata van.) A tanuló tanulmányi kötelezettségének az év végi osztályzat megszerzésével tesz eleget. A tanulók év végi osztályzatait a tantárgyat tanító szaktanárok az egész tanév során szerezett érdemjegyek, valamint az órai teljesítmény, házi és szorgalmi feladatok teljesítése és tanuló előmenetele alapján döntik el. Az osztályzatok megállapítása a tárgyat tanító szaktanár feladata és felelőssége, melyek meghatározását a pedagógiai programban rögzítettek alapján végzi. A nevelőtestület osztályban tanító tanárainak közössége félévkor és év végén osztályozó konferencia keretében dönt a tanuló magatartás és szorgalom minősítéséről. A tantárgyi osztályzat megállapítása a szaktanár kompetenciája, melyet csak jogszabálysértés esetén bírálhat felül a nevelőtestület. A félévi osztályzat tájékoztató jellegű, az év végi eredménybe nem számít bele. Év végén a teljes év érdemjegyeit veszi figyelembe a szaktanár az alábbiak szerint: 

Az adott tanév összes érdemjegyét figyelembe véve a szaktanár átlagot számít az enapló segítségével:



minden szerzett jegyet összeadva, annak átlaga alapján vagy



súlyozott átlagot számít , úgy hogy a témazáró jegyeket kétszer számítja

Az érdemjegyek súlyozásáról a szaktanár saját szakmai meggyőződése szerint dönthet, melyet a tanév elején előre ismertet diákjaival. 

A tanuló órai munkáját, házi feladat megoldásait és szorgalmi feladatait az osztályzat megállapításakor a szaktanár figyelembe veszi.

135



A tanuló értékelésénél – a differenciálás módszerét alkalmazva – a tanuló saját képességeit, sajátos nevelési igényeit is figyelembe veszi. 

A köznevelési törvény szerint, ha az átlagtól lényegesen eltér az osztályzat, akkor azt az osztályozó értekezleten meg kell vitatni. A szaktanár az osztályozó értekezleten jelezze az ilyen eltérést és azt indokolja meg.

Az osztályozó értekezletekről

jegyzőkönyv készül, mely az ott hozott határozatokat tartalmazza. 

A jegyek átlag alapján történő megállapítása a pedagógiai programban és vizsgaszabályzatban rögzített értékelési százalékos határok figyelembevételével történik: 0– 32 % elégtelen 33 – 49% elégséges 50– 69% – közepes 70 – 84% – jó 85 – 100 % – jeles

Ezek alapján az átlagok meghatározásakor a kerekítés az alábbiak szerint történi. o elégtelen – 0-1,7 tizedes átlagig o elégséges – 1,71 – 2,5tizedes átlagig o közepes – 2,51 – 3, 5 tizedes átlagig o jó – 3,51 – 4,5 tizedes átlagig o jeles – 4,51 – 5,0 átlagig



A szaktanár öt egészes átlag esetén dicséretet adhat, illetve olyan jeles eredmény esetén, mely mellett kiemelkedő versenyeredményt nyújtott a tanuló.

136



Az osztályozhatóság feltételeit a hatályos jogszabályok és az intézmény jelen szabályzata rendezi. Intézményi szabályozásunk szerint a tanuló akkor osztályozható, ha elegendő számú érdemjegyet szerzett félévenként. Ennek száma, ha a tantárgy heti óraszáma n, akkor n+1. A témazáró dolgozatok megírása nélkül a tanuló nem osztályozható. A témazáró dolgozatok számának meghatározása félévenként a szaktanár kompetenciájába tartozik, de félévenként legalább egy témazáró megléte szükséges. 

ha a tanuló a témazáró dolgozat írásakor hiányzik, akkor a dolgozatot pótolnia kell az intézményben rendszeresített témazáró pótló dolgozatírás időpontjában.



Ha a tanuló igazolatlanul hiányzik a pótló dolgozat megírásáról, akkor első alkalommal szaktanári figyelmeztetésben részesül. Ismételt igazolatlan hiányzásnál a tanuló nem osztályozható és tanulmányi továbbhaladásáról a nevelőtestület dönt.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik.

Az

ellenőrzés

kiterjedhet

a

régebben

tanult

tananyaghoz

kapcsolódó

követelményekre is.  Az elméleti jellegű tantárgyak ellenőrzésénél a tanulók többször felelhetnek szóban vagy írásban, illetve az egyes témakörök végén az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. Nem feltétlenül fontos ennek az összegző jegynek írásbeli számonkérésnek lennie, hiszen törekedni kell minden tárgyból az önálló előadásmód fejlesztésére. Alkalmat adhatunk az egyéni kutatásokra. Ez lehet írásbeli házi dolgozat, vagy l0-l5 perces előadás is. Biztosíthatjuk ily módon az alkotó, elemző témafeldolgozást; az egyéniség kibontakozását, a szakirodalomban való önálló tájékozódást; a könyvtárhasználati ismeretek elmélyítését; a kommunikációs készség megalapozását.  Az ének-zene, a rajz, a számítástechnika, a technika tantárgyakból valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva ellenőrizzük a teljesítményt.

137


Intézményi pedagógiai program  A testnevelés követelményeinek elsajátítását főleg gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.

Az értékelés alapelvei  Az értékelés felelősségteljes pedagógiai munka. Fegyelmezett tervezést igényel. Célját akkor éri el, ha egyértelműen fogalmazzuk meg a követelményeket; azok minimumátmaximumát, mind a tanulók, mind a szülők számára.  Akkor van jogunk mérni, ha a tananyagot érthető módon dolgozzuk fel; ha a tanuló világosan látja feladatait; tisztában van azzal, mit fogunk számon kérni; ha ösztönző pedagógiai magatartást tanúsítunk.  Egyértelműen közölnünk kell az értékelés általunk alkalmazott módszereit. Ha munkánk ezen a téren is folyamatos, tervezett és rendszeres, akkor segítheti a tanulókkal és szüleikkel való kapcsolatunk hatékonyságát, a nevelői hatás pozitív érvényesülését.  A tananyag feldolgozásának van egy időbeli üteme, melyhez igazítanunk kell a rendszeres számonkérést. Odafigyelünk a lemaradókra, a hiányosságokat elfogadható szinten pótoltatjuk. Kiemelten segítjük tehetséges tanulóinkat (egyénre szabott feladatok, külön foglalkozás, versenyeztetés, pályázatok íratása, önképzőkörök).  Az értékelés a pedagógiai munka nehéz területe, nagyok az elvárások, hiszen hitelesnek, igazságosnak, következetesnek kell lennünk.  Célunk az elismerő buzdító értékelés, hiszen az elmarasztaló, szidalmazó hangnem kevésbé ösztönző.  Az értékelés feleljen meg az életkori sajátosságoknak, a tantárgy jellegének. Az értékelés célja  Az értékelés során a tanuló, a tanulócsoport, az osztály teljesítményét viszonyítjuk a tanári követelményekhez. Tájékozódunk munkánk eredményességéről; tájékoztatjuk a tanulót, a szülőt a munka hatékonyságáról. A nevelők a tanulói teljesítmény értékelését elsősorban az alapján mérik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul a helyi tantervben előírt követelményekhez. 138


Intézményi pedagógiai program  Az értékelés hangneme, stílusa modell értékű: formálja a tanuló magatartását, önértékelését, tanulási szokásait, a tanuláshoz való viszonyát.  Elsősorban a személyiség fejlesztését, az önértékelés alakítását tartjuk fontosnak. Szeretnénk az önálló tanulásra való képességet és igényt gazdagítani.  A tanulói teljesítmények elemzéséből a magunk számára is következtetéseket kell levonni munkánk eredményességére vonatkozóan. Ezt az önvizsgálatot testületünk kiemelt feladatnak tekinti, mind iskolavezetési, mind munkaközösségi szinten.

Az értékelés formái, módszerei A tanulók előmenetelének értékelését érdemjeggyel, illetve osztályzattal minősítjük. A számszerű értékelés hagyományos formáját alkalmazzuk: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Figyelnünk kell arra, hogy tudás helyett ne csak a jó osztályzat legyen a cél. Az értékelés több az osztályzásnál. A Köznevelési törvényben leírtakon túl hangsúlyozni szeretnénk az alábbiakat:  nem adunk tört jegyeket, illetve annak két érdemjegyeként történő beírása nem megengedett,  a tanulmányi előmenetel folyamatos értékelése érdekében, hetente legfeljebb kettő óraszám esetén a tanulónak félévente legalább három érdemjegye legyen, a többi tantárgyból a tanuló teljesítményét havonta legalább egyszer minősíteni kell.  a témazáró, ill. nagydolgozat osztályzatait pirossal írjuk a naplóba, az értékelésnél ezek súlyozottan szerepelhetnek,  a félévi és év végi jegyeknél figyelembe vesszük a fejlődési tendenciát, a részjegyek súlyát, de a törvény szellemében a tanuló hátrányára jelentősen nem térhetünk el az érdemjegyek átlagától,  az optimum és a minimum követelményszint ismeretében a jeles és elégséges érdemjegy jól körülhatárolható - a közbülső osztályzatok megállapításánál kerülendők a szubjektív elemek. Hangsúlyozottabbá kell tenni az ún. összegző jegyeket, amelyeket egy-egy nagyobb téma lezárásakor, illetve számonkérésekor adunk. 139


Intézményi pedagógiai program  Bármilyen formáját is választjuk az értékelésnek, mindig alkalmaznunk kell a szöveges értékelést is, minden tantárgynál. Ily módon több információt közölhetünk. Az írásbeli munkák javításánál - az aláhúzáson túl - jelezzük szöveggel is a jó megoldást, a tévedés okát. Fontos, hogy a minősítés érthető, konkrét, egyénre szabott, fejlesztő legyen, bizonyítsa a pedagógus segítőkészségét. Emeljük ki a pozitívumokat, fogalmazzuk meg az előrelépés lehetőségeit, a hibák kiküszöbölésének módját.

Feladatlapok, tesztek, dolgozatok pontozása: A részletes megoldáshoz előre elkészített pontozással az értékelés objektívebb, szelektáló mérést tesz lehetővé. Pedagógiai gyakorlatunkban ez az értékelési mód, előzetes munkaközösségi tervezés alapján, jól bevált módszer. A pontozás módját részletesen ismertetjük a tanulókkal, a dolgozaton minden részpontot feltüntetünk, majd közöljük az osztályzatokra történő átváltás módját. Így azonos értékrend szerint minősíthetünk. Biztosítjuk a szülők számára is a megtekintést. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a házi feladat kérdése, szabályozása, valamint a magatartás és szorgalom értékelése Beszámoltatás, számonkérés 

Szóbeli feleltetés, beszámoló, gyűjtőmunka



Írásbeli dolgozat



Az egyes évfolyamokon a tanult tantárgyakból félévenként legalább két témazáró dolgozatot kell íratni. 11-12 évfolyamon a kötelező érettségi tantárgyakból az előzőek duplája ajánlatos.



A dolgozat idejét időben közölni kell a tanulókkal, de legalább egy héttel korábban.



Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható, előzetes időpont egyeztetés alapján.



Témazáró dolgozatnak számít az egyes témakörök vagy leckék lezárását követő írásbeli dolgozat. Ez általában egy-egy nagyobb ismerethalmazra támaszkodó számonkérés, amit minden esetben összefoglalás illetve dolgozatot előkészítő óra előz

140



meg. Nem számít ilyen dolgozatnak az előző órai, illetve 1-2 órányi tananyag, valamint az adott témakörön belüli egy tananyag számon kérése. Ez utóbbiak írásban és szóban is minden előzetes bejelentés nélkül számon kérhetők. 

A témazáró osztályzata pirossal kerül bejegyzésre a naplóba. A félévi és év végi osztályzatok megállapításánál hangsúlyozott szerepük van. A többi érdemjegy is befolyásolja a végső osztályzatot.



Ha a mulasztás eléri, vagy meghaladja az adott tantárgy óraszámának 30%-át, akkor osztályozó vizsgát kell tenni a tanulónak az egész éves anyagból.



12. évfolyamon minden évben több tantárgyból élni kívánunk a „próbaérettségi” lehetőségével, az érettségi vizsgához hasonló lehetőségekkel és feltételek között kívánjuk megíratni, melynek értékelése hangsúlyozottabb dolgozatjegynek számít.

Házi feladatok szabályozása 

A házi feladat (szóbeli, írásbeli) szükségszerű részét képezi a tanulási folyamatnak, hiszen a tanórán elsajátított tananyag rögzítését, elmélyítését szolgálja.



A házi feladat mennyiségét és nehézségi fokát a szaktanár a tanuló életkori sajátosságainak, képességeinek és a tantervi követelmények figyelembevételével határozza meg.



Házi feladatot a szaktanár óráról órára folyamatosan kijelöl.



Külön házi feladatot hétvégékre és szünetekre nem adunk, csak szorgalmi feladatokat, amelyek alkalmasak lehetnek a hiányosságok pótlására, vagy az ismeretek megerősítésére. Nem számít külön házi feladatnak a hétvége, illetve a szünet előtti utolsó órán feladott „soros” házi feladat.

17. Magatartás és szorgalom értékelése

A magatartás minősítésének fokozatai: példás (5), jó (4),változó (3), rossz (2)

141



5 (példás) Iskolai és iskolán kívüli, templomi, csendesnapi valamint más spirituális alkalmakon való viselkedése példamutató. Az iskola keresztyén szellemiségét és hagyományait méltó módon képviseli. Magatartása megfelel a HÁZIREND követelményeinek. Képességeinek és körülményeinek figyelembevételével tanulmányi munkája jó. Kezdeményező, segítőkész. A felnőttekhez, tanáraihoz és társaihoz követésre méltóan tisztelettudó és udvarias. Önkéntesen többletfeladatot is vállal. Igazolatlan óra és elégtelen félévi, illetve év végi osztályzat esetén nem lehet példás a magatartás jegy. 4 (jó) Ha a rábízott feladatokat a követelményeknek megfelelően elvégzi, s ezzel segíti, támogatja az órai munkát. Az iskolai, iskolán kívüli és egyházi alkalmakon viselkedése megfelel a HÁZIREND követelményeinek. Magatartása tisztelettudó, udvarias. 3 (változó) Változó a magatartás több osztályfőnöki figyelmeztetés és intés esetében, amennyiben nincs(enek) mellette dicséret(ek). A rábízott feladatoknak csak ösztönzésre, akkor is csak részben tesz eleget. Iskolai és iskolán kívüli, egyházi eseményeken magatartása elfogadható, esetenként vét a HÁZIREND szabályai ellen. Nem lehet rá biztosan számítani. 2 (rossz) Tantestületi, igazgatói figyelmeztetés és megrovás esetében. A HÁZIRENDET többször megsérti. Iskolai, iskolán kívüli, spirituális alkalmakon viselkedése erősen kifogásolható. Többszörös figyelmeztetés ellenére is zavarja a közösséget, hátráltatja munkáját. A rábízott feladatoknak részlegesen sem tesz eleget.

142



A szorgalom minősítésének fokozatai: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) 5 (példás) A tanuló tanulmányi munkáját képességeihez és körülményeihez mérten példamutatóan elvégzi.

Talentumaival

jó

lelkiismerettel

sáfárkodik.

Érdeklődésének

megfelelően

eredményesen képzi magát. Céltudatosan, ésszerűen szervezi munkáját. Tevékenységét a tudás megszerzésének igénye hatja át. Munkavégzése pontos, megbízható. Órai aktivitásával nagy segítséget nyújt a szaktanárnak. 4 (jó) Tanulmányi munkáját képességeihez és körülményeihez mérten jól végzi. Érdeklődésének megfelelően esetenként meg lehet bízni feladattal. Lelkiismeretesen készül, de az önkéntes vállalás nem jellemző rá. 3 (változó) Tanulmányi munkája elmarad képességei és lehetősége mögött. Nem tanul rendszeresen. Időnként figyel, dolgozik, de ez figyelmetlenséggel, pontatlansággal párosul. Önállótlan. Külön fel kell hívni a figyelmét a teendőkre. Valamely tárgyból elégtelen félévi, illetve év végi osztályzatot szerző tanuló változónál (3) jobb szorgalmi minősítést nem kaphat. 2 (hanyag) Ha lustaság, nemtörődömség miatt bukik a tanuló csak hanyag (2) lehet a szorgalma. Képességeihez és körülményeihez mérten nagyon keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességeit elmulasztja, munkájában megbízhatatlan a figyelmeztetések ellenére is. Tanulmányi munkáját érdektelenség, közömbösség jellemzi.

A tanulói jutalmazás fokozatai: 1. Tantárgyi dicséret az adott tantárgyból az év folyamán nyújtott kitűnő eredményért adható, mely a bizonyítványban is rögzítésre kerül. 2. Szaktanári dicséret – szaktárgyi teljesítményért adható elismerés. 143



3. Osztályfőnöki dicséret elismerésre méltó, a közösségi tevékenységért adható. 4. Igazgatói dicséret kimagasló, az intézmény hírnevét öregbítő teljesítményért adható. 5. Legmagasabb szintű elismerés a nevelőtestületi dicséret. 6. Az írásos dicséretet kiegészítheti oklevél vagy tárgy- illetve könyvjutalom.

A közösségi jutalmazás formái: Sztehlo-Díj (Tanulmányi díj) melyet az iskola vezetése hirdet meg - a gimnáziumban végzett féléves tartós, jó tanulmányi munkáért. A tanulmányi díjra pályázni kell. Feltételei: - a magatartás és szorgalom jegye példás - a magyar irodalom, magyar nyelv, történelem, matematika, egy itt tanult idegen nyelv, két, a tárgy évben tanult tantárgy (az egyik lehet készségtárgy) átlaga 4,5 fölött van; - sem elméleti, sem készségtárgyból jónál rosszabb osztályzata nincs. - kiemelkedő közösségi és diakóniai munka

Évfolyamelső cím - éves kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkáért Feltételei: Az évfolyam legjobb tanulmányi átlagú tanulója legyen, magatartása és szorgalma példás legyen. Javaslattevő az osztályfőnök. Időpont: tanév vége. A döntést a tantestület hozza meg. A címet elnyerők a tanévzáró ünnepélyen jutalmat kapnak.

Sztehlo Emlékérem Az odaítélés szempontjai - Az iskola tanulói közül elnyerhetik az Emlékérmet azok a 12-13. évfolyamot végzett tanulók, akik a tanulmányaik alatt képességeik és készségeik maximumát nyújtották tanulmányi munkájukban, a tanításon kívüli művelődésben és a közösségi munkában. - Adományozható az Emlékérem azoknak a tanulóknak is, akik az Országos Tanulmányi Versenyek első tíz helyezettje közé kerültek. - Azoknak a tanulóknak is adományozható, akik középiskolai tanulmányaik ideje alatt olyan kiemelkedő kulturális eredményt értek el, mely fővárosi vagy országos szinten elismerést nyert. 144



Csoportos jutalmazási formák Az év osztálya cím Az év osztálya cím odaítéléséről a tantestület - 3 fős bizottság javaslata alapján - dönt. A javaslatok kidolgozott szempontrendszer szerint születnek meg. A szempontrendszert a tanév kezdetekor ismertetjük. Szempontrendszer: - A független bizottság tagjai között nem lehet osztályfőnök, a megválasztás az évzáró előtti utolsó értekezleten, titkos szavazással történik. - A bizottság elé csak azok az osztályok kerülhetnek, amelyeknek az éves tanulmányi eredménye meghaladja az iskolai átlagot, valamint a késések és igazolatlan óráik száma az iskolai átlag alatt marad. Az e két követelménynek megfelelő osztályokról a bizottság az alábbi szempontok alapján készít ismertetőt: Közösségi munka: - énekkarban és az iskolai ünnepélyeken való részvétel, - iskolarádió és az iskolaújságok működtetésében való részvétel, - a DÖK életében való aktív részvétel, - közös kulturális és kiránduló programok - tanulmányi- és sportversenyeken való részvétel és eredmények, hangsúlyozottan az iskolai sporttevékenységben és házi bajnokságokban való részvétel, az osztályterem dicséretes állapota; nincsenek kirívó fegyelmi ügyek, illetve jó viselkedés és magatartás. A bizottság az ismertetőt az értekezleten tárja a tantestület elé, ahol az osztályfőnökök és a szaktanárok még kiegészíthetik a beszámolókat. Ezután a tantestület titkos (szükség esetén kétfordulós) szavazással megválasztja az év osztályát, amelyet a későbbiekben a tantestületnek már nem kell külön megszavaznia. A DÖK is javaslatot tehet a cím odaítéléséről, illetve részt vesz a folyamatos értékelésben és annak hirdetésében.

Igazgatói dicséret Igazgatói dicséretben tanulócsoport is részesíthető. A DÖK által szervezett versenyek, vetélkedők díjazásáról és ennek módjáról a DÖK gondoskodik 145



(Gólyabál, diáknap, stb

Dicséretek rendszere Tevékenységek, megnyilvánulások:

szaktanári dicséret

Oszt. fői dicséret

osztályrendezvény önálló megszervezése aktív részvétel osztályrendezvény megszervezésében állandó felelősi feladatok pontos elvégzése osztályon belüli verseny. vetélkedő győztese iskolai rendezvény önálló megszervezése iskolai szintű megbízatás pontos teljesítése iskolai rendezvényeken részfeladatok vállalása iskolai ünnepélyen való szereplés iskolai sportversenyen való egyéni szereplés

X X X X X X X X X

iskolai versenyen, vetélkedőn való csoportos szereplés

X

iskolai versenyen, vetélkedőn való egyéni szereplés

X

iskolai versenyen, vetélkedőn elért kimagasló teljesítmény X

iskolán kívüli sport-, kulturális rendezvényen való szereplés

iskolán kívüli sport-, kulturális rendezvényen való szép egyéni vagy csoportos szereplés

egyéb országos tanulmányi versenyek iskolai fordulóján részvétel

X

X X X X X X

egyéb országos tanulmányi versenyeken való sikeres szereplés gyülekezeti rendezvények megszervezésében való részvétel. önálló szervezőmunka

X X

evangélikus gimn. találkozóján részvétel

146

X

X X X

evangélikus gimnáziumi találkozón szervezett vetélkedőkön sikeres szereplés énekkarban végzett aktív tevékenység kimagasló szakköri munka

nevelőtestületi dicséret

X X

iskolai sportrendezvényen való kimagaslóan szép egyéni szereplés

OKTV iskolai fordulóján részvétel OKTV megyei fordulójára való továbbjutás OKTV megyei fordulóján kimagasló szereplés OKTV országos fordulójába bejutás OKTV országos döntőiében eredményes szereplés

igazgatói dicséret

X X

X

X



Büntetések rendje Fegyelmező intézkedések igazolatlan mulasztás esetén: 1 igazolatlan óra – szülő értesítése 2 igazolatlan óra - osztályfőnöki figyelmeztetés, magatartása legfeljebb jó lehet 5 igazolatlan óra - osztályfőnöki intő, 10 igazolatlan óra - igazgatói figyelmeztetés, magatartása legfeljebb változó lehet, a tanuló szüleit be kell hívni az iskolába, a helyi jegyzőt értesíteni kell 15 igazolatlan óra – igazgatói intő 20 igazolatlan óra - tantestületi fegyelmi kezdeményezése, magatartása csak rossz lehet 50 igazolatlan – gyámügyi eljárás

Fegyelmező illetve fegyelmi intézkedések óráról való igazolatlan elkésés esetén: 3 igazolatlan késés - osztályfőnöki figyelmeztetés, 6 igazolatlan késés - osztályfőnöki intő, 12 igazolatlan késés - igazgatói figyelmeztetés, 20 igazolatlan késés - tantestületi figyelmeztetés. 25 igazolatlan késés - tantestületi fegyelmi eljárás kezdeményezése Büntetések

A tanulóval szemben fegyelmező intézkedés alkalmazását kiváltó okok: - aki a házirendet kisebb mértékben megszegi, osztályfőnöki, szaktanári figyelmeztetőt kap, - ha a házirend szabályait sorozatosan megszegi, osztályfőnöki intőt kap, - ha súlyos vétséget követ el, igazgatói intésben, megrovásban részesül,

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:  147

az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;



az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala,

fogyasztása; 

a szándékos károkozás;



az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; 

ezen túl mindazon cselekmények, melyek a Büntető Törvénykönyv alapján

bűncselekménynek minősülnek.

Kiemelkedően súlyos, rendszeres és tudatos rendbontóval szemben a nevelőtestület lép fel, és megrovásban részesíti. A figyelmeztetés formái 1. négyszemközti beszélgetés 2. figyelmeztetés közösség előtt 3. értesítés a szülőnek 4. ügyeletes tanári figyelmeztetés 5. szaktanári figyelmeztetés, 6. szaktanári intés, 7. osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, 8. igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás 9. nevelőtestületi, megrovás 10. fegyelmi eljárás lefolytatása

148



Szaktárgyi figyelmeztetés - negyed éves hanyag vagy elégtelen munkáért javaslattevő: szaktanár. időpont: november, április eleje dönt: szaktanár, a szaktanár írja be az ellenőrzőbe és a naplóba

Szaktanári figyelmeztetés - magatartási vagy tanulmányi jellegű apróbb vétségért írásban javaslattevő: szaktanár időpont: folyamatos dönt: szaktanár

Osztályfőnöki figyelmeztetés - írásban - a Házirend megsértéséért a súlyosságtól függően javaslattevő: bármely tanár időpont: folyamatos dönt: osztályfőnök

Osztályfőnöki intő - a Házirend súlyosabb megsértéséért javaslattevő: bármely tanár időpont: folyamatos dönt: osztályfőnök vagy igazgató

Osztályban tanító tanárok figyelmeztetése - a Házirend többszöri megsértéséért javaslattevő: osztályfőnök dönt: osztályban tanító tanárok közössége beírja: az osztályfőnök

Igazgatói figyelmeztetés

Igazgatói intő - A Házirend többszöri súlyos megsértéséért javaslattevő igazgató beírja: Nevelőtestületi megrovás= igazgatói megrovás - A Házirend többszöri súlyos megsértéséért járó, igazgatói

149



intőt követő fokozat javaslattevő: osztályfőnök időpont: folyamatos dönt: osztályban tanító tanárok közössége beírja: az osztályfőnök

Fegyelmi büntetések: Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás menete az SzMSzben és Házirendben szabályozva

Fegyelmező intézkedések sorrendje • szóbeli figyelmeztetés, • írásbeli figyelmeztetés: • szaktanári figyelmeztetés (legfeljebb 2 alkalommal) – ha a tanuló valamely szakórán felkészületlensége vagy felszerelésének hiányossága miatt nem tud az órán együttműködni a tanárral, vagy zavarja a szaktanár és osztálytársai munkáját. Következő alkalommal szaktanári intő jár, akkor is, ha más tanárnál születik a beírás. Odaítéléséről a szaktanár dönt. • szaktanári int ő (legfeljebb 2 alkalommal) a következő alkalommal igazgatói figyelmeztetés jár. • osztályf őnöki figyelmeztetés (legfeljebb 2 alkalommal) – odaítéléséről az osztályfőnök dönt a fegyelmi vétségek (magatartási vétség, közösségi munka megtagadása, ellenőrző könyv hiány, késések stb.) alapján, de adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát. A következő alkalommal osztályfőnöki intő jár. • osztályf őnöki intő legfeljebb 2 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot. A következő alkalommal igazgatói figyelmeztetés jár. • igazgatói figyelmeztetés legfeljebb 1 alkalommal adható egyszeri vétségért,figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot.

150



• igazgatói int ő legfeljebb 1 alkal ommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot. Igazgatói megrovás legfeljebb = nevelőtestületi megrovás 1 alkalommal adható. Következő fokozat a fegyelmi eljárás megindítása

V. Nemzeti alaptantervben meghatározott feladataink helyi rendje 18. Nat feladatok 1. Az erkölcsi nevelés Alsó tagozat: A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére. Felső tagozat: A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát.

151



Gimnázium: A Nemzeti Alaptanterv előírja, hogy: „ a köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése.” Egyházi intézményként mindezt a nevelést a Szentírás tanításának tükrében végezzük, normaként elfogadva Isten igéjét. Célunk nem pusztán erkölcsi igazságok, etikai értékek megtanítása a fiataloknak, hanem az önálló gondolkozás elősegítése. Célunk olyan fiatalokat nevelni, akik Isten színe előtt megállva, gondolkozásukat és lelkiismeretüket használva tudnak dönteni az életükben felmerülő legfontosabb keresztutaknál. Az erkölcsi nevelés az intézmény minden területén folyik, nem korlátozódhat csak a hittan, etika és diakónia órákra, valamint az áhítatokra és istentiszteletekre. Az erkölcsi nevelés fontos területe a pedagógusok viselkedése, életvitele, gondolkozása a tanítási órákon, szünetekben, közösségi alkalmakon. Szintén fontos nevelési területet jelentenek azok az élmények, amelyeket a fiatalok a különböző közösségi alkalmakon szereznek. (pl. közösségi szolgálatok alkalmával.) Az erkölcsi nevelés területén kiemelt hangsúlyt helyezünk az elesettek, rászorulók, nélkülözők és fogyatékosok felé való odafordulásra, valamint a helyes énkép és önuralom erősítésére és fejlesztésére. Olyan biztos alapokat szeretnénk átadni a fiataloknak, amelyek segítik őket a megfontolt családalapítás, gyermeknevelés, és tisztességes hivatás végzés területén.

2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Alsó tagozat: A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását

152



segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése).

Felső tagozat: A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb közösségében

nemzeti

hagyományaink

ápolásában,

megismer

ezekhez

kapcsolódó

műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Fel tud sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a hungarikum fogalmát. Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat. Gimnázium: A tanuló ismerje meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait.

Legyen képes

elhelyezni a magyarság kultúráját európai kontextusban. Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Alakuljon ki benne a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatát megőrizve ismerje meg történelmét, sokszínű kultúráját.

Értékeli a helytörténeti ismeretek fontosságát, ismeri

lakóhelye és iskolája helytörténetének, kulturális és természeti örökségének főbb értékeit és

153



kultúrák hagyományait. Felismeri az egyetemes emberi örökség és az európai kultúra kiemelkedő eredményeit, az ennek megőrzésén munkálkodó szervezeteket, a nemzetközi összefogás jelentőségét. 3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Alsó tagozat: A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat. Felső tagozat: A tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják. Gimnázium A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot , összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Érzékennyé válik a helyi 154



közösségek problémái iránt, és ismeri beavatkozási lehetőségeit ezek megoldáskeresési folyamataiba. Tisztában van a civil társadalmi aktivitás értékével, jelentőségével. 4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Alsó tagozat: A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát. Felső tagozat: A tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz és stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni. Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait. Gimnázium: A tanuló, életkori sajátosságaiból adódóan, érzelmileg labilis, ám a felnőttkor felé haladva fokozatosan stabilizálódik. Ezzel együtt megerősödik emocionális kompetenciája, indulatait képes kontrollálni, önregulációs képessége fejlett. Felismeri a stresszhelyzeteket, és tudatos felkészüléssel képes úrrá lenni rajtuk, konstruktív, az adott helyzetben adekvát stresszkezelési és megküzdési technikák alkalmazásával. Képes az önreflexióra, tisztában van döntéseinek következményeivel, és az ezzel járó felelősséggel; felismeri, hogy egyéni fejlődését, sorsát, és 155



életpályáját nagyrészt önmaga alakítja. A tanuló empátiás készsége, társas kompetenciája folyamatosan fejlődik, a közösség tagjaként felismeri saját és mások szerepét a csoportban. Képes a nézőpontváltásra, mely által komplexen lát szituációkat, élethelyzeteket. Képes a proszociális viselkedésre, és gyakorolja is azt.

5. A családi életre nevelés Alsó tagozat: A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze. Felső tagozat: A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat, megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni. A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről, ismeri a művi terhességmegszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését. Gimnázium A család az emberi élet egyik alapköve, nélküle az egészséges és boldog életre való nevelés komoly nehézségekkel kerül szembe. A család szerepe nem merül ki abban, hogy megadja egy gyerek első szocializációs közegét, hanem megteremt a lehetőségét a szükséges atmoszférát más közösségekbe való beilleszkedéshez, a hatékony tanuláshoz és a személyiség 156



normális fejlődéséhez. Segíti a gyerek felkészülését a felnőtt életre való felkészülésében, a szükséges készségek és képességek elsajátításában, a helyes énkép kialakulásában. Mindezt megnehezíti két tény is. Az egyik, hogy mostanában nagyon sok család hullik szét akkor, amikor a gyerekek még fejlődnek. A másik, hogy a családi életre való nevelés nem csak a család feladata. A család egy komplex szociális rendszer, amely a társadalommal több szinten és sokféle módon is kapcsolatban áll. Éppen ezért a családi életre nevelődés színtere a családon kívül még az iskola, ahol a pedagógusok, fejlesztők és a kortárs közösség is komoly hatást gyakorol rá közvetetten és közvetlenül. A cél az, hogy a diák felnőttként képes legyen számára megfelelő módon párt találni magának, vele kapcsolatot kialakítani, családot alapítani és gyereket nevelni, mindezt harmonikusan és a társadalomba beilleszkedve, preferáltan jézusi szemlélettel. Ehhez pedig számos nevelési terület együttműködése szükséges:

a

családé,

a

pedagógusoké,

az

osztályfőnöké,

a

hitoktatóké,

az

iskolapszichológusé, a fejlesztőké, az iskolaorvosé és nem utolsó sorban a diákoké. A családi életre nevelés sokféle viselkedési és társadalmi minta elsajátítását rejti magában. A cél az, hogy a mindenképpen elé kerülő buktatókat magabiztosan és derűs szemlélettel tudja fogadni és legyőzni. Ehhez el kell sajátítani a helyes önismeretet, az igazságosság és a kegyelem fogalmát, mert ezekre a család mindennapi problémáiban nagy szüksége lesz. Szükséges, hogy állandóan körül vegyék őt olyan minták és példaképek, amik a helyes értékek felé tudják őt irányítani. Nagyon fontos korán megismertetni őket azzal, hogy a média milyen hatásokkal próbálja befolyásolni őket, s milyen veszélyei lehetnek annak, ha követik ezeket a példákat. Ismerniük kell a szeretet fogalmát, milyen különbségek vannak az egyes fajtái között. Meg kell őket ismertetni a szexualitás helyes kifejezésével, s a különböző szexuális problémák veszélyeivel. A szexualitás helye meggyőződésünk szerint egy kölcsönösen hűséges, élethosszig tartó kapcsolatban van, mely számunkra a házasság. Ismerniük kell a testük működésének a részleteit, de legalább olyan fontos ismerni egy kapcsolat lelki oldalát és az ezzel járó felelősséget. A szexualitás öröm, de veszélyek forrása is egyben. Őszintén kell beszélni mindazokkal problémákkal kapcsolatban, amikkel találkozhatnak életük során ezen a téren: a fogamzás, egy új élet öröme és csodája, s mindazok a veszélyek, amik egy nem kívánt terhességgel jöhetnek létre. Széleskörűen ismertetnünk kell a családtervezés módszereit, s a szexuálisan terjedő betegségek terjedését és 157



megelőzési módjait. Ismerniük kell, mi az abortusz, milyen felelősséggel jár, s mindenképpen ismerniük kell az életvédelem szempontjából, hogy egy kezdődő, új élet megszakításával jár. A gyermek ajándék, egy férj és feleség kapcsolatának betetőzése. Ismerniük kell azt a felelősséget, amely egy gyermek nevelésével jár, s mennyi időt, munkát jelent mindez. A pályaválasztás és a karrier kérdése szintén ide kötődik, meg kell tanulni összeegyeztetniük a családi élettel. Ki kell tudniuk építeni egy önálló egzisztenciát, önálló döntéseket kell majd hozniuk. Tudniuk kell, az áldott állapot milyen változásokat hoz, hogyan történik a szülés. Fel kell ismerniük, milyen változásokkal jár majd egy gyermek megjelenése az életükben, milyen örömök és nehézségek fogadják majd őket. A gyermekek felnevelése összetett hivatás, elvégre gondoskodniuk kell testi, lelki és mentális egészségükről, meg kell tanítani őket a szüksége készségekre, harmonikus és szerető környezetet kell kialakítani. Fel kell ismerni, milyen segítséget tud jelenteni ebben a többi generáció, de milyen lehetséges konfliktusok léphetnek fel a kapcsolatukban. A családban lehet öreg, beteg vagy fogyatékos személy, meg kell tanulniuk kezelni ezeket a kérdéseket. Meg kell tanulniuk tisztelniük a másik embert és saját magukat. Ismerniük kell az emberi élet szakaszait. A halál is a családi élet része. A gyász természetes, a tragédiát fel kell dolgozni. Nem szabad elnyomni, tabuként kezelni. Ahhoz, hogy ezeket a meglehetősen komoly elvárásokat meg tudjuk valósítani, széleskörű együttműködés és többféle módszer szükséges. Az egyik leghatékonyabb esetünkben is a megfelelő példák felállítása: olyan személyek jelenléte, akik inspiráló hatást, megfelelő mintát tud mutatni a diákoknak. Szintén szükséges az egészséges személyiség és énkép kialakítása, amiben az iskolapszichológus és a hitoktatók komoly segítséget tudnak nyújtani. Fontos az is, hogy az iskola maga is szerető környezetet nyújtson a gyereknek, mert könnyebben fogja elfogadni tőlünk, amire tulajdonképpen neki van szüksége, s egymástól is nagyobb eséllyel fogják a helyes viselkedéseket elfogadni. A családi élet sokféleképpen megjelenik számos tantárgyban: a magyar irodalom, történelem, hittan, etika, mozgókép és drámaismeret, környezetismeret, földrajz és biológia tárgyak feldolgozása során hangsúlyosan kell megjelenni a családi élet problémáinak. Osztályfőnöki órák keretében a szocializáció, a társadalmi élet színterei és az emberi kapcsolatok több évfolyamon is tárgyalásra kerülnek. Meghívott előadók saját példájukkal szintén tudják erősíteni mindazokat a viselkedést és erkölcsöket, amiket a nevelés során megtanítani szeretnénk. 158



6. A testi és lelki egészségre nevelés Alsó tagozat: A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. Felső tagozat: A tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait, majd megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stresszoldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját.

159



Gimnázium A testi és lelki egészség rendkívül fontos ahhoz, hogy a diákok értékelni tudják és örömmel éljék meg a testi és lelki egészségüket. A szaktanárok rendkívül fontosnak tartják, hogy a diákok megtanulják a sport és az egészséges táplálkozás rendkívüli fontosságát, a stressz kezelés módszereit és a stressz mentes élet előnyeit. A sport és a szabályok betartásával megtanulják a helyes, szabályok által határolt viselkedést, a szabálykövetést, a tiszteletet egymás iránt és saját maguk iránt. A sport lehetőséget biztosít a társas konfliktusok legyőzésére is. Az iskola feladata, hogy a családokkal együttműködve megtanítsák a helyes higiénia, a szabálytartás, az önállóság, a betegségmegelőzés és a helyes közlekedés szabályait. Kiemelt szerepet kap a prevenció is, melynek keretein belül a tanárok felhívják a figyelmet a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésére.

7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség „Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét.” (Gal 6, 2)

Alsó tagozat: A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). Felső tagozat: A tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a 160



környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is.

Gimnázium: A keresztény tanítás egyik alapja a felelősségvállalás a másik emberért. Jézus Krisztus egész élete erről szólt, s ezt adta tovább tanítványainak is. Pál apostol mindezt így foglalta össze a Galatákhoz írt levelében:„Egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét.” (Gal 6, 2) Célunk, hogy a hozzánk érkező gimnazisták a másokért vállalt önkéntes munkát ne kötelességként, hanem belülről fakadó örömmel végezzék. Három terület erősítése a legfontosabb: 1. Annak megtapasztalása, hogy milyen sokat kaptunk mi magunk az Istentől. Aki megtapasztalja, hogy ő megajándékozott, az tud jó szívvel megajándékozni másokat is az idejével, anyagi javaival, s legfőképpen a szeretetével. 2. Érzékennyé tenni a fiatalokat a másik ember fájdalma, elesettsége iránt. 3. Annak megtapasztalása, hogy a másokért történő felelősségvállalás és önkéntesség erőt ad annak is, aki másokon segít. „Minden tekintetben megmutattam nektek, hogy milyen kemény munkával kell az erőtlenekről gondoskodni, megemlékezve az Úr Jézus szavairól. Mert ő mondta: Nagyobb boldogság adni, mint kapni." (Ap. Csel. 20. 35.b.)

161



Fenntarthatóság, környezettudatosság Alsó tagozat: A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére. Felső tagozat: A tanulóban kifejlődnek a környezet harmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában

a

környezetbarát

módokat,

előnyben

részesítve

a

természetes,

újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság fogalmát. Gimnázium: Napjainkban a világ figyelme a fenntarthatóság megteremtése felé irányul. Ez például az élet: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területein is tapasztalható. A diákok számára olyan oktatást kell iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai tudás mellett hangsúlyt kap fenntarthatóságot is magába foglaló környezettudatos életmódra nevelés.

162



Intézményünk környezettudatosságra való nevelésének programját részletesen tartalmazza a Környezetnevelési Program. A program fő elemeit, lényegét a következőkben foglaltuk össze. A fő cél, hogy környezettudatos állampolgárrá neveljük tanítványainkat. Ugyanakkor olyan hívő embereket szeretnénk nevelni, akik helyesen tudják értékelni a tudomány eredményeit. Be kell látniuk, át kell érezniük, hogy az ember tudása véges, és minden tudás mögött a Teremtő áll. Célunk az, hogy tanítványaink a környezeti problémákat átfogóan és felelősen legyenek képesek vizsgálni. Lássák be, hogy az egyszerűség, szerénység, lemondás, az önzetlenség sokat segít a környezeti gondok enyhítésében. Tegyék magukévá a gondolatot: „bár megtehetném, de nem teszem meg”. Fel kell ismerniük a felelősséget saját magukkal szemben az egészségvédelem, szenvedélybetegségek kapcsán is. Ezeknek a céloknak az érdekében ki kell alakítanunk tanítványainkban a képességet 

a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt folytatására



a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartásra, annak megőrzésének igényére és akaratára,



a természeti és épített környezet szeretetére és védelmére,



a sokféleség megőrzésére,



és tudományosan megalapozott globális összefüggések megértésére



az egészséges életmód gyakorlására.

A környezeti nevelés színterei iskolánkban: Környezeti nevelés a tanórákon A környezeti nevelés alappillérei a természettudományi tantárgyak: biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi a tanuló a természetre 163



vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. A természettudományos gondolkodás kialakításához ezen tantárgyak komplexitása szükséges. A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelősséget. A humán tárgyak feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket. Az anyanyelv, idegen nyelvek és a matematika oktatása során a környezeti nevelés lehetősége lehet például: újságcikkek elemzése, fordítása, amelyek környezeti problémákkal, azok sikeres megoldásával foglalkozik, szituációs játékok játszása, a megszerzett ismeretek környezetvédelmi szakterületen való alkalmazásának bemutatása, illetve ilyen témájú gyakorlati példák alkalmazása. A művészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára (egy módszer lehet pl. hulladékok felhasználása "művészeti" alkotások létrehozásához). A test- és egészségnevelési tárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével, és az igények kialakításával teheti a legtöbbet. Az informatika segítségével képessé válhatnak arra, hogy használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre. Megismerhetik az informatikában rejlő környezetvédelmi lehetőségeket, környezetkárosító hatásokat. Gyakorlati foglalkozásokon, iskolán belül és kívül: Laboratóriumban megtanítjuk az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket. Külön kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését. A természettudományos osztályoknak terepgyakorlatot 164



tartunk. Itt az évközi elméleti tananyag hasznosságát, alkalmazhatóságát mutatjuk meg a természetben. A terepgyakorlaton projekt-módszerrel dolgozunk. Olyan tudást adunk a tanulóknak, amely felelősségvállalással, önálló munkával, egymással dolgozni tudással jár együtt. A tanév során lehetőség szerint minden osztály egy hetet tölt erdei iskolában, vagy intézmény és múzeumlátogatásokat szervez. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Az erdei iskolákban meghatározott, speciális órarend szerint folyik a munka. Az erdei iskolák témái között gyakran szerepelnek környezeti kérdések. Minden 9. osztályunk Reménység táborban vesz részt, ahol megtanulnak a természettel harmóniában élni diákjaink. Különböző akciókban veszünk részt: Az iskolában gyűjtési akciókat szervezünk (elem-, alumínium és papír-gyűjtés rendszeresen,) Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: rajz és fotó-kiállítás, nyári táborokról bemutatkozó kiállítás, az iskolanapi poszterekből stb. Tanulóink sok jótékonysággal kapcsolatos programban vesznek részt. Igyekeznek segíteni a náluk rászorultabbakon: Öltözz pirosba! mozgalom, 72 óra kompromisszumok nélkül, munka a közösségért . Évente rendezünk iskolanapot. Ennek témája és helyszíne évente változik. Az egész iskola részvételével megismerik diákjaink a közvetlen környezetüket (természeti és épített), hagyományainkat, értékeinket. Versenyeken indulnak a tanulók, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. (az evangélikus iskolák versenyein, OKTV-én) Ökoiskola program Az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által Kiírt Ökoiskola Pályázatot a Pitagorasz Álatalános Iskola és a Hunyadi Mátyás Gimnázium is megnyerte, és megkapta az „Ökoiskola” címet.

165



Az ökoiskola-hálózat, az OECD-ENSI nemzetközi projektjeként 1986-ban indult útjára. Azóta több mint tíz országban több száz iskola lett a hálózat tagjává. Az ökoiskola hálózat minden országban azonos elvek, módszerek alapján épül fel. Első fázisban minden országban az ENSI helyi képviselői megkeresnek néhány olyan iskolát, mely már előzőleg tett olyan lépéseket, melyek arról tanúskodnak, hogy az iskola erősen elkötelezett a környezeti nevelés terén. Az ökoiskola-hálózat építésének első szakaszában ezekkel az iskolákkal folyik intenzív munka. A hálózatépítés első szakaszának leglényegesebb eleme, hogy az ökoiskola-hálózat alapelveit a helyi körülményekhez igazítsák, kidolgozzák azokat a módszereket, melyek az adott országban leginkább szolgálják az iskolák ökologizációját. A következő fázisban a kidolgozott alapelvek, módszerek kipróbálása és finomítása történik, tudományos kutatók és az iskolák együttműködésének eredményeként.A hálózatépítés harmadik szakaszában a kidolgozott és kipróbált alapelvek és módszerek alapján megpróbálnak egyre több iskolát bevonni az ökoiskola-hálózatba. Az Ökoiskola Cím azon iskolák munkájának legmagasabb szintű állami elismerése, melyek iskolafejlesztési, pedagógiai munkája kiemelkedően magas színvonalon képviseli a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiája értékeit. Az Ökoiskola Cím elnyerése az iskolák számára a következő előnyökkel jár: 

A

nemzetközi

kritériumokkal

összhangban

kialakított

magyar

ökoiskola

kritériumrendszer az iskola megkülönböztető minőségjelzője, mely vonzóvá teszi az iskolát a szülők számára, és pozitív külső visszajelzést jelent az iskola munkájáról a fenntartó számára. 

Az állami kezdeményezésre létrejövő hálózat iskolái nagyobb eséllyel vesznek részt a környezeti nevelési, a fenntarthatóság pedagógiájával kapcsolatos pályázatokon.



A Cím elnyerője az Ökoiskolák Hálózatának tagja lesz, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere bővül, a Hálózat programjai segítik szakmai fejlődését.

A Pitagorasz Általános Iskola 2006-ban, a Hunyadi Gimnázium 2009-ben kapta meg az Ökoiskola címet. A Sztehlo Gábor Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium ezt a hagyományt tovább kívánja folytatni, mert tanulóit környezettudatos, a fenntartható fejlődést szem előtt tartó felnőttekké kívánja nevelni. Olyan gyerekeket nevelünk, akik ismeretekkel, készségekkel, attitűdökkel, motivációval és elkötelezettséggel rendelkeznek, hogy egyénileg

166



és közösségben tudjanak dolgozni a jelenlegi környezeti problémák megoldásain, és az újabbak megelőzésén.

8. Pályaorientáció Alsó tagozat: A

tanuló

megismeri

azokat

a

szakmákat,

amelyek

mindennapi

életvitelének

zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint. Felső tagozat: A tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő ismeretekkel

rendelkezik a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal

kapcsolatban. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Érti a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit. Gimnázium: A legfőbb cél a tanulók olyan irányú fejlődésének támogatása, mely által felnőttként a társadalom hasznos, megbecsült tagjai lesznek. A serdülőkor legfontosabb feladata az identitás megerősödése szempontjából, hogy a fiatal képessé váljon a személyiségének legmegfelelőbb hivatást választani, az iránt elköteleződni. Ezzel együtt ismeri a szakma és a hivatás fogalmait;

célkitűzései

reálisak, jövőképe stabil, ezek elérése érdekében

erőfeszítéseket is tesz. Azonosul az élethosszig tartó tanulás gondolatával. Kialakulnak a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódok. A tanuló megfelelő ismeretekkel rendelkezik a felsőoktatásról és a munka világáról, tapasztalatait önkéntesség és közösségi szolgálat útján szerzi. Tisztában van a belföldi illetve külföldi munkavállalás előnyeivel és hátrányaival. Alapvető adózási, biztosítási, egészség-,

167



nyugdíj- és társadalombiztosítási, pénzügyi és gazdasági ismeretekkel rendelkezik, tisztában van a hivatali ügyek intézésének módjaival. 9. Gazdasági és pénzügyi nevelés Alsó tagozat: A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek. Felső tagozat: A tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között.

Gimnázium: A modern piacgazdaság, a pénzügyi, makro-és mikrogazdasági folyamatok megértésének érdekében intézményünkben gazdasági és pénzügyi ismereteket tanítunk a földrajz tantárgy keretében 10. évfolyamon. A tanulók ekkor ismerkednek meg a tervutasításos és piacgazdaság alapvető különbségeivel, a pénz szerepével, formáival, a bankvilággal, a tőzsde és a nemzetközi pénzügyi szervezetek mibenlétével. Diákjaink ismereteket szereznek az adósságcsapdáról, a különböző országok államadósságáról, az államháztartási deficitről és 168



infláció okairól., mértékéről. A „multik” és a globalizáció összefüggéseinek feltárása, a témákkal kapcsolatos projektfeladatok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a tanulók gazdasági kérdésekben felelősen dönteni tudó állampolgárokká, tudatos fogyasztóvá váljanak, akik kellően fel vannak vértezve ismeretekkel, jártassággal a piaci viszonyok közt és el tudnak igazodni a mindennapi pénzügyek, a fogyasztói társadalom világában. 10. Médiatudatosságra nevelés Alsó tagozat: A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban. Felső tagozat: A tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével. Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően. Gimnázium: A Mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának célja az alapvető médiaműveltség megszerzése, különös tekintettel a mozgóképi szövegértés fejlesztésére, a média társadalmi szerepének és működésmódjának feltárására. Olyan képesség- és személyiségfejlesztő eszközrendszer, amely szükséges ahhoz, hogy a tanulók tájékozódni és választani tudjanak a hagyományos és az új médiumok teremtette nyilvánosságában, esélyt adva arra, hogy értő, kritikus, egyenrangú résztvevői lehessenek az új társadalmi színtereken zajló érintkezésnek. A médiademokrácia felelős állampolgárainak médiaműveltséggel (is) rendelkezniük kell.

A műveltségterület tartalmi elemei és fejlesztési céljai között egyaránt szerepelnek 169



művészetpedagógiai, kommunikációs, társadalomismereti, illetve az anyanyelvi kultúrával kapcsolatos összetevők. A kritikai médiatudatosság fejlesztésében – összhangban a gyermekvédelem, az értékelvű pedagógia és a médiaműveltség fejlesztésére vonatkozó európa uniós ajánlásokkal kitüntetett szerepet játszik:

— a közvetlen tapasztalat és a technikai reprodukciók virtuális világának megkülönböztetése; — az értékhordozó audiovizuális művek, különösen az európai és a magyar filmművészet alkotásainak megismerése, a hazai audiovizuális kulturális örökség védelme; — a kritikai képesség fejlesztése az egyes médiaszövegek és a médiarendszer egésze működésére, szabályozására vonatkozóan, a médiatartalmak tudatos megválasztása; — a kereskedelmi kommunikációval, a reklámozással kapcsolatos megfontolt fogyasztói szerep kialakítása; — az online kommunikációban való tudatos és kreatív részvétel; — az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőség és egyéb veszélyek elkerülésével kapcsolatos ismeretek tudatosítása; — a közösségi tartalmak előállításához kapcsolódó etikai szabályok elsajátítása, a felelősség, a tájékozottság fejlesztése.

E célok az életkori sajátosságok figyelembevételével, a tevékenység-központú, kreatív médiapedagógia eszközeivel érhetők el, élmény gazdag helyzetekben, játékos, alkotó vagy a disputamódszerre épülő feladatokkal, művek és műsorok feldolgozásával, önálló és csoportosan végezhető kreatív gyakorlatokkal.

11. A tanulás tanítása Alsó tagozat: A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek.

170



Felső tagozat: A tanuló megismer olyan alapvető, tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák

kapcsán

tájékozódni

a

könyvtárban

(a

gyermekirodalomban,

egyszerűbb

kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti.

12. Hit- és erkölcstan oktatás Tanulóink minden nevelési-oktatási intézménytípusban (óvoda, általános iskola, gimnázium) hitoktatásban részesülnek, mely az adott egyház – evangélikus, református, római katolikus – és az adott egyház nevében eljáró jogi személy hatáskörébe tartozik. Az egyházi törvény értelmében az általános iskola felső tagozatán a NAT-tól eltérő időkeretben folyik a hitoktatás. Az erkölcstan oktatás kimenő rendszerben történik. Tanulóink minden nevelési-oktatási intézménytípusban (óvoda, általános iskola, gimnázium) hitoktatásban részesülnek, mely az adott egyház – evangélikus, református, római katolikus – és az adott egyház nevében eljáró jogi személy hatáskörébe tartozik. Az egyházi törvény értelmében az általános iskola felső tagozatán a NAT-tól eltérő időkeretben folyik a hitoktatás. Az erkölcstan oktatás kimenő rendszerben történik. Az egyházi hitoktatás kettős célt hordoz: Egyrészt alapvető bibliaismereti, kortörténet, egyháztörténeti, etika és dogmatikai ismeretek feldolgozása történik a hittanórákon. Itt a 171



fiatalok megismerkednek a Szentírás kialakulásával és felépítésével, a kereszténység történelmével és legfontosabb tanításával. Ez konkrétan mérhető ismereteket jelent. Másrészt feladatunk a jegyekkel nem mérhető értékek átadása és megszólaltatása is: felelős lelkiismeret, őszinteség, tisztességes viselkedés és gondolkozás kialakítása.

13. Mindennapos testnevelés A heti öt órából heti két órát a Nat Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységre, az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően az általános iskolában néptánc, a gimnáziumban klasszikus táncok oktatásra fordítjuk.

14. Mindennapos művészeti nevelés

Az alsó tagozatos nevelés-oktatás egyik kiemelt feladata a mindennapos művészeti nevelés, mely az egésznapos iskola keretein belül valósul meg, így teremtve alkalmat a tanulók különféle egyéni, kisközösségi művészeti tevékenységeinek fejlesztésére.

Az 5-8.

évfolyamokon folyamatosan biztosítjuk a művészeti nevelés tanórai és tanórán kívüli iskolai feltételeit, lehetőségeit. 15. Idegennyelv-oktatás Általános iskola Az első idegen nyelv oktatása legkésőbb az általános iskola 4. évfolyamán kezdődik. Amennyiben az 1–3. évfolyam idegennyelv-oktatásában képzett pedagógus alkalmazása megoldható, az első idegen nyelv oktatása ezen évfolyamokon is megkezdhető szakköri formában. Az első idegen nyelv megválasztásakor – amely az angol és német lehet – biztosítjuk, hogy azt a felsőbb évfolyamokon is folyamatosan tanulhassák.

172



Gimnázium: A gimnáziumban a tanulók két idegen nyelvet tanulnak: első idegen nyelvet és második idegen nyelvet. Célszerű a tanulóknak az általános iskolában megismert idegen nyelvet tanulniuk tovább, mellé pedig egy másik nyelv tanulását elkezdeni kezdő szinten. A gimnáziumi nyelvoktatás a nyelvi/humán tagozatos és nem nyelvi tagozatos gimnáziumi osztályokban alapismeretek tanításával, ismétlésével indul, általános nyelvi képzést tűz ki célul, amely közép-illetve emelt szintű érettségi vizsgával zárul. A Sztehlo Gábor Evangélikus

Iskola

kiemelt

jelentőséget

tulajdonít

a

német

nyelv

oktatásának.

Gimnáziumunkban első idegen nyelvként angol vagy német nyelvet választhatnak a diákok, illetve az igények figyelembevételével, a nyelvi divathullámnak megfelelően spanyol nyelvet. Ez a nyelvi divat változásával a későbbiekben módosulhat, más nyelvre változhat. A nyelvi/ humán tagozaton szintén angol, német és spanyol nyelvet oktatunk első idegen nyelvként emelt óraszámban. A nyelvi/ humán tagozat haladó szintről indul, és közép illetve emelt szintű érettségivel zárul. A nem nyelvi tagozatos osztályok az első idegen nyelvet heti négy, a második idegen nyelvet heti három órában tanulják a 9. évfolyamtól kezdve nyelvi sávokban. Második nyelvként a következő nyelvek választhatók: angol, német, spanyol, francia, olasz és orosz. A természettudományos tagozaton a 9. évfolyamon harmadik, szaknyelvként, heti két órában latint is oktatunk. A nyelvi előkészítő osztályban (NYEK) első nyelvként – kifutó rendszerben – a 10. évfolyamon heti 10, a 11. évfolyamon heti 5 és a 12. évfolyamon heti 3 órában van nyelvoktatás. Természetesen nem zárjuk ki annak a lehetőségét sem, hogy megfelelő létszámú igény esetén, a jövőben is indulhasson nyelvi előkészítős osztály.

173



TANTÁRGYI STRUKTÚRA ÉS ÓRASZÁMOK Az óraháló szerinti óraszámok: Évfolyam: Nyelvi/ humán tagozat 1. nyelv Nyelvi/ humán tagozat 2. nyelv Első idegen nyelv Második idegen nyelv Természettudományos tagozat NYEK első nyelv NYEK második nyelv

9. 6

10. 6

11. 6

12. 6

13. -

4

4

4

4

-

4 3 +2 (latin)

4 3 -

4 3 -

4 3 -

-

13 -

10 -

5 5

3 6

8

16. Természettudományos nevelés Az egyén, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése a nevelés-oktatás rendszerének kiemelt feladata. A kísérletezés, a megfigyelés, a természettudományos gondolkodás differenciált fejlesztése és alkalmazása, a műszaki ismeretek hétköznapi életben is

használható

elemeinek

gyakorlati

elsajátítása

kiemelten

fontos.

Cél,

hogy a

természettudomány ismeretei és módszerei úgy épüljenek be a diákok gondolkodásába és tevékenység-repertoárjába, hogy előhívhatók legyenek a mindennapi problémák értelmezése és megoldása során. Az átlagosnál elmélyültebb természettudományos érdeklődés felkeltését és a tehetséggondozást a kerettantervekben megjelenő emelt óraszámú tantárgyi programok biztosítják.

17. Emelt óraszámú és emelt szintű képzési formáink Az emelt szintű – tagozatos – szervezési forma a tehetséggondozás sajátos módja, amelynek során az általános iskolában matematika és informatika, illetve rajz és ének tantárgyak fejlesztési követelményeinek és ismereteinek elsajátítása a kerettantervek által meghatározott,

174



magasabb szintű követelményekkel, emelt óraszámban valósul meg. A szabadon tervezhető órakeret terhére matematika, illetve művészeti tagozat formájában szerveződik a tagozati képzés.

19. Kulcskompetenciák fejlesztése

Anyanyelvi kommunikáció A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt. Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés nyitottabbá

teszi

más

kultúrák

befogadására.

Egyszerű

idegen

nyelvi

szóbeli

kommunikációval próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és jelenetekhez kötődnek.

Matematikai kompetencia A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű

175



méréseket, az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai kapcsolatokat.

Természettudományos és technikai kompetencia Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket végezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és törekszik a helyes magatartásminták követésére. Digitális kompetencia Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT-eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik az IKT-eszközök irányított használatára (pl. képek, információk keresése, rövid szöveg létrehozása, továbbítása). Szociális és állampolgári kompetencia Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés kialakulásához.

176



Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl. háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni cselekedetei egyes kockázatait. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra, ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt, elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére. A hatékony, önálló tanulás A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes kisebb segítséggel vagy anélkül házi feladatai elvégzésére.

177



20. Műveltségi területek és tantárgyak rendszere

A Nat műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében

A Nat műveltségi területei

Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Ember és társadalomismeret Matematika Informatika Angol nyelv Német nyelv Környezetismeret Természetismeret Fizika Kémia Biológia Egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat

Matematika Informatika Élő idegen nyelv Ember a természetben

Földünk – környezetünk Művészetek


178




Tantárgyak rendszere

Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ism. Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia- Egészségtan Hittan/etika Kémia Földrajz Hon és népismeret/táncdráma Ének-zene Vizuális kultúra / Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport és tánc Osztályfőnöki

179

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X X

X X X

X X X

X

X

X

X X X X X

X X X X X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X



B) Fecskefészek Óvoda Nevelési Programja

180



1. Óvodakép

Óvodánkban keresztény értékek mentén kívánjuk nevelni a legkisebbeket. Célunk a látható és láthatatlan világ megismertetése, a teremtett világban követendő értékek minél korábbi átadása a későbbi értékelvű életvezetés és a közösséghez való kapcsolódás kialakítása. Mindezt a játékközpontúság köré kívánjuk felépíteni. Az óvoda misszióját a gyermekeken keresztül a családokban fejti ki. Óvodánkban a nevelési alapelvek a Biblia üzenetére épülnek, mely az élet minden kérdéséhez, így a gyermekeink neveléséhez is világos és határozott koncepciót ad. 

Istentől kért bölcsesség, krisztusi szeretet és szolgálat, mely a másságot tolerálja, az egyéniséget tiszteletben tartja, bizalomra épül.



A gyermek egyszeri, egyedi lényének felismerése és képességeinek felelősségteljes fejlesztése, akik megállják a helyüket a társadalomban.



A gyermeki szabadság biztosítása olyan ésszerű szabályokkal, amelyek elősegítik a közös élmények és tevékenységek által a szocializációt, az erkölcsi tulajdonságok megalapozását.



A gyermek tevékenységére épülő tanulás.



A családokkal való együttműködés és szükség szerint segítségnyújtás, gondoskodás. Az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség biztosítása.

1.1.

A keresztyén óvodai nevelés célja és alapelvei

Óvodánkban ökumenikus nyitottságú, evangélikus szellemiségű lelki nevelést folytatunk. Az ember test- lélek- szellem hármas egység, ezt szem előtt tartva segítjük elő a gyermekek személyiségének és értelmének fejlődését. Ez életkoruknak megfelelő, érzelmi életüket kiteljesítő, pozitív személyiségjegyeiket megerősítő nevelés, melyet gyermekszeretet és a pedagógiai optimizmus jellemez. A keresztény nevelés során is kiemelt nevelési területnek tekintjük a szabad játékot és a mozgás sokféle tapasztalatszerzési lehetőségét. Tágas teret adunk a közösségben nehezebben boldoguló, sajátos nevelési igényű gyermekek számára is, akiket integráltan nevelve támogatunk abban, hogy megtanuljanak együtt élni, és 181



együttműködni társaikkal. A szeretet elvű társas tanulást a korai fejlesztés egyik kiemelkedő lehetőségeként tárjuk a ránk bízott gyermekek elé.

2.Gyermekkép

Minden ember Isten egyedi és páratlan teremtménye, megismételhetetlen individuum. Jézus Krisztus példaként állítja elénk a gyermekeket, ezért számunkra a gyermeki identitás különösen is komolyan veendő! Emberi méltóságát és szabadságát tiszteletben kell tartanunk, azt nem veszélyeztethetjük. Élete, egyénisége felbecsülhetetlen érték. A gyermek alapvető joga, hogy születésétől fogva olyan nevelésben részesüljön, amelyben személyisége a leginkább kiteljesedhet. Joga van: 

az egyenlőséghez (függetlenül a vallástól, származástól, nemiségtől)



az egészséges testi és lelki fejlődéshez



különleges bánásmódhoz, ha fogyatékkal élő



a szeretethez, a megértéshez és a gondoskodáshoz



a támogatáshoz, a játékhoz, a pihenéshez



szükség esetén az azonnali segítséghez



ahhoz, hogy megoltalmazzák a kegyetlenségtől, az elhanyagolástól és a kihasználástól.

Szüksége van: 

testi és lelki biztonságra



megfelelő táplálkozásra



elismerésre, visszaigazolásra



mozgástérre



állandóságra



valódi példaképekre



szilárd erkölcsi értékekre

182



harmonikus kapcsolatokra

Ezért célunk, hogy a ránk bízott gyermek derűs és őszinte, életet igenlő és azt becsülni tudó legyen. Váljon nyitott, felelősségteljes, szabad és önálló emberré, aki Jézus Krisztusban meglátja az ideális ember képét és rajta keresztül képes tájékozódni. Merjen bátran odafordulni a felnőttekhez, társaihoz, merjen imádkozni. Tapasztalhassa meg az emberi közösség és Isten segítő szeretetét. Jöjjön rá, hogy a mennyei Atyára a későbbiekben is minden helyzetben számíthat, s benne bízva kiegyensúlyozott személyiséggé fejlődhet, megtalálhatja helyét, boldogulását a világban. Ismerje meg a gyülekezet közösségét, melyhez való tartozásának tudata, legyen számára biztos kapaszkodó, szilárd támasz.

3.Óvónők és dajkák

Óvodánk

nevelőtestülete

pedagógiai

munkáját

keresztyén

felelősséggel

és

elkötelezettséggel végzi. Hivatása gyakorlása során nem csak a társadalmi törvények és szakmai előírások ismeretében cselekszik, hanem a Szentírás szellemében is, amin lelkiismerete tájékozódik. Óvónőink nyitott és őszinte lelkisége követésre méltó minta kell legyen a gyermekek és a szülők számára is. Ugyanakkor szabadok arra, hogy valóságos élethelyzeteiknek megfelelően istenkeresésüket és hitbeli fejlődési útjukat megéljék. Óvodásaink lelki szükségleteinek kielégítése a hittan foglalkozásokon túl az áhítatok, csendes percek, beszélgető-körök során is megvalósul. Ezek során a gyermekcsoport és a felnőtt mély, bizalommal teli együttléte a transzcendens kapcsolat közösen megélt pillanatait is elősegíti. Az óvodapedagógus személye döntő befolyással bír a gyermekek életvezetésének, hitéletének, istenképének alakulásában. A szülők után ő a tekintély, a követhető modell.

183



A hitüket vállaló, biztonságot, szeretetet sugárzó óvónőink bizalommal teli otthonos légkört teremtenek. Ennek köszönhető a szülőkkel való jó kapcsolat és az óvoda családias légköre. Nevelőmunkánk valódi eredményességének alapvető feltétele, hogy életünk összhangban legyen az intézmény által képviselt keresztyén alapelvekkel, abban jól felismerhető legyen az embertárs és Isten szeretete. Az óvoda nevelőtestülete az intézmény nevelőtestületének szerves része. Az iskolalelkész számukra is munkatárs és lelki-vezető, aki támogatja munkájukat, szervezi a kicsinyek hittanoktatását. A nevelőtestület külső tagja a gyermek és felnőtt közösség lelki vezetője, az egyházközség lelkésze. A keresztyén nevelés témájában, a lelki-gondozás területén ők képviselik az evangélikus szellemiséget. Jelenlétük nélkülözhetetlen az óvoda mindennapjaiban. A nevelőtestület számára a lelkész jelenti a biztonságot és a megfelelő tájékozódást az egyházi profil megvalósításában. A teológiai szakképesítéssel nem rendelkező óvópedagógusok számára a mindennapi nevelési helyzetekben is elérhető, irányt mutató. A lelki nevelésben a lelkész a kompetens. Általuk mind a szülők, mind az intézményben dolgozók élhetnek a lelkigondozói beszélgetések lehetőségével. A nevelőtevékenység lelkész által végzett családgondozással, lelki-gondozással válik teljessé. Az óvópedagógus tudásával és szeretetteljes keresztyén lelkiségével utat mutat a szülőnek,

4.Szülők az óvodában

Hisszük, hogy a gyermek Isten ajándéka, akit a családoknak adott sáfárságra. A gyermeknek elsősorban a szüleiktől kell kapniuk a szeretetet, a megértést és a nevelést, ebben igyekszünk segítő kezet nyújtani. A gyermek fejlődéséért a szülői házzal kölcsönös a felelősség, így a családdal való együttműködésnek a célja mindig a gyermek optimális fejlesztése. Ennek érdekében együttműködésünk formái: 

Családlátogatás óvodába lépés előtt



Anyás beszoktatás biztosítása

184



A gyermek születésnapjának megünneplése, esetleg a szülő részvételével a saját

csoportjában 

Adventi gyertyagyújtás a szülőkkel és a gyerekekkel



Barkács-délutánok szervezése csoportjainkban



Óvoda és családok közös kirándulása



Családi nap



Egészség hetek



Óvjuk környezetünket napok



Évzáró műsorok és búcsú-uzsonnák az iskolába menőknek



Ünnepeken való közös részvétel istentisztelet keretében (tanévnyitó, karácsony,

húsvét, tanévzáró)

5. A keresztyén óvodai nevelés feladatai, területei

Az óvodai hittan foglalkozások nevelési rendszerünk alapját jelentik. A lelki hatások, melyek a gyermekeket ebben a nevelési rendszerben érik, egész további életükre nézve nagy jelentőséggel bírnak. Ugyanakkor a gyermekek olyan információkat visznek haza a keresztyén szellemű nevelés során, amely a fiatal szülőket sem hagyja érintetlenül. Az óvodai hittan foglalkozások alapja az a bibliai törzsanyag, melyet a gyermekek életkorának megfelelően választunk ki. A biblikus ismeretek megszerzése, a közös imádság lehetősége a társakkal, a felnőttekkel olyan pozitív élmény a kisgyermek számára, melyek transzcendens kapcsolatát erősítik. A lelki nevelés során olyan alapvető az emberi létet alapjaiban befolyásoló életkérdésekről van szó, melyek túlmutatnak a földi élet keretein, az örökkévalóság felé mutatnak. A gyermek világképe én központú, ráhagyatkozó, befogadó, nyitott Isten felé. Ezért a személyes szeretetkapcsolat nélkülözhetetlen a hitoktató és a gyermekek között.

185



A gyermekek lelki szükségleteinek kielégítése: Időrendben megelőzi a hittanfoglalkozásokat, a befogadás idején ill. lehetőség szerint a későbbiekben is rövidebb-hosszabb találkozás a kicsikkel. Az óvoda lelkésze ismerkedik, beszélget, játszik, énekel a gyerekekkel. Közben megtörténik a lelki összehangolódás is. Az egyházi esztendő színes világában fontos a Biblia megismerése a gyermekek életkorának megfelelően. A jól megválasztott bibliai történet élményt nyújt óvodásainknak, motiválja őket, segíti a belső képalkotást, cselekvő és gondolati aktivitásra serkenti őket. A megismert történetek során olyan ismertekre tehetnek szert, amelyekre csak a hittan foglalkozásokon van lehetőségük. A tanítandó bibliai anyag és a mindennapi életre vonatkozó ismeretek egymást kiegészítik, gazdagítják. Ismerve a gyermekek családi hátterét a „szituációt” amelyben élnek, egy-egy történet segítségével a lelki gondozást is megvalósíthatjuk. A keresztyén élet súlypontjai a szeretet, megbocsátás és reménység. Ezek szilárd oszlopai lehetnek az egészséges lelkületű gyermeknek élete későbbi időszakában is. Ezek a foglalkozások tkp. bibliai történeteket feldolgozó csoportmunkaként valósulnak meg, mely az életkori sajátosságokat maximálisan figyelembe veszi, s adott esetben szinte csoportterápiává válhat. Elsősorban hitbeli, lelki nyitottságot elősegítő lexikális és önismereti anyag átadása történik. A bibliai történetek az emberiség gyógyító, megerősítést adó történetei, emberségre nevelő történetek. Olyan történeteket választunk, melyekkel konfrontálódva a gyermek könnyen képes azonosulni, viselkedési mintát venni. A közösségben gyakorolt imádság a hitre nyitottságot készíti elő, egyben fontos feszültségoldó lehetőség. Jellegénél fogva csend kell hozzá, ezért segít a koncentrációban, a gondolatok megfogalmazásában. A hálaadó ima a pozitív dolgokra való figyelés, a köszönet, öröm megfogalmazását gyakoroltatja.

A kérő, másokért közbenjáró ima a vágyak helyes

kifejezését tanítja. Az imádságos perceket pozitív légkör jellemzi, és azt az üzenetet hordozza, ha a gyermekre senki sem figyel, van, aki mégis megszólítható, és aki őt meghallgatja. Az ima mindig kéznél van. Ha megtanuljuk jó helyen kifejezni az érzéseinket, akkor a későbbiekben kisebb az esély az elfojtásra vagy az agresszióra. Az étkezések előtti és utáni imádságok azt közvetítik, hogy hálásak vagyunk a gondoskodásért- nem magától értődő a táplálék, és az sem, hogy van, aki azt elkészítse számunkra. A foglalkozások során a már ismert énekkincs és új dalok megtanulása segít kifejezni az örömöt. A tánc és mozgás, taps a természetes, szükséges a jó kedv megéléséhez. Ennek is 186



van helye a foglalkozásokon, hiszen az evangélium jelentése örömhír, az evangélikus keresztény a tiszta öröm, az Istentől kapott belső derű megélője.

A gyermekek számára úgy mutatjuk be Istent, mint aki biztonságot, reménységet adó, megbocsátó, elfogadó személy. Ő velünk van, rá mindig lehet számítani, figyel, szeretettel és jósággal bánik velünk. Ez a pozitív istenkép minden élethelyzetben bátorító, erőt adó. Ugyanakkor viszont kontrollt is ad az a tudat, hogy sosem vagyunk egyedül, valaki még a gondolatainkat is ismeri. Nevén nevezzük s rosszat és megdicsérjük a jó, kedves cselekedeteket. Ezzel helyes önértékelésre és jó helyzetfelismerésre irányítjuk a gyerekeket. Mindenről lehet és kell is őszintén beszélni: halál, bizalmatlanság, titkok, csodák, gyengeség, harag, bűn, szeretet, félelem. A foglalkozások során a más nevelési területeken megszerzett ismereteket alkalmazzuk: pl. színek, hónapok, számok, kapcsolatok, énekek, készségek, rajzolás. Nem válik el a profán a szakrálistól. Alkalmazzuk az életkornak megfelelő pedagógiai módszereket, ábrázolási lehetőségeket. (pl. báb, flanel, dramatizálás stb.)

6. Az óvodai nevelés általános feladatai

6.1.

Az egészséges életmód kialakítása „ Dicsőítsétek Istent testetekben.” 1 Kor 6,20

Az óvodás korban szeretnénk kialakítani a gyermekekben az egészséges életmódra való igényt. Célunk a gyermek családból hozott szokásainak figyelembe vételével, életkorának megfelelő, helyes életritmus kialakítása, testi-lelki egészségének, fejlődésének biztosítása. Feladatunk a gondozás, testi nevelés, egészségvédelem és keresztény szellemiségű lelki nevelés. Mindezt az egészséges életmód feltételeinek biztosításával, szokások kialakításával, egészség megőrzésével, preventív cselekvéssel, a mozgáskultúra fejlesztésével érhetjük el. Az óvodába felvételt nyert gyerekeket családlátogatás során igyekszünk megismerni. A meghitt, őszinte és tapintatos viszony kialakítása elősegíti a gyermeknek az óvodapedagógus 187



mielőbbi elfogadását. Gondoskodunk a gyermeki szükségletek kielégítéséről. A helyes életritmust fokozatosan, a gyermek egészségét és életkori sajátosságát figyelembe véve a családdal együttműködve alakítjuk ki. A gondozás kiemelt szerepet kap a nevelésben, lehetőséget ad a kapcsolatépítésre a gyerekekkel. A testápolás alkalmával megismertetjük és tudatosítjuk a gyermekben a tisztálkodási szokásokat, eszközöket, és azok használatát. A mindennapos mozgást jó idő esetén változatos udvari játékokkal (körjáték, szabályjáték) igyekszünk kielégíteni. Rossz idő esetén és télen a tornaszobában nyílik minderre lehetőség. A csoportszobák szükség szerinti szellőztetésével biztosítjuk a gyermekek számára a friss levegőt. Korcsoportoknak megfelelően hosszabb rövidebb sétákat szervezünk, mely több célt is szolgál: a mozgásigény kielégítését, a friss levegőn való tartózkodást, tapasztalatszerzést, ismeretbővítést. Az óvodás korú gyermekeknek még szüksége van a pihenésre, melyhez minden optimális feltételt biztosítunk. A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges az egészséges esztétikus környezet, melyet az ily módon kialakított csoportszobák és udvar biztosít. Csoportszobáink berendezése lehetőséget ad a különböző elkülönített kuckók esztétikus kialakítására, berendezésére. Az udvarunk esztétikájára is gondot fordítunk. Sokoldalúan kihasználható fa mozgásfejlesztő játékok állnak a gyermekek rendelkezésére. A gyermekek lelki egészségére is nagy gondot fordítunk. Fontos, hogy az óvónővel bensőséges kapcsolat során megoszthassa kérdéseit, problémáit, örömeit. A felnőtt szeretetteljes odafordulása, őszinte elfogadása biztonságot jelent a szorongó, szomorú, nehézségeket megélő gyermeknek. Az óvópedagógus szükség esetén szakember segítségét kéri ill. javasolja a szülőnek a gyermek harmonikus, zavarmentes lelki élete érdekében.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén 

Ismerik és önállóan végzik egészségügyi szükségleteiket



Önállóan tisztálkodnak, fogat mosnak, öltözködnek, helyesen használják a zsebkendőt



Egyéni szükségletüknek megfelelően, önállóan szednek ételt, öntenek folyadékot.



Készségszinten használják az evőeszközöket, kialakulnak kulturált étkezési szokásaik.



Tudnak önállóan öltözni, vetkőzni, ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.

 188

A környezetükben igyekeznek rendet tartani, ruhájukat esztétikusan helyére teszik.



Megfelelő mozgáskultúrával rendelkeznek, mely alkalmassá teszi őket az iskolai rend elfogadására



Tisztában vannak a beszélgetés, a személyes kapcsolatok fontosságával és a közösség megtartó erejével, ismerik az Istenhez forduló ima felszültség oldó lehetőségét

6.2.

Értelmi nevelés

Célunk: az óvodáskorú gyermekek észlelésének, figyelmének, emlékezetének, képzeletének és

gondolkodásának

fejlesztése.

A

gyermeket

a

tevékenységi

vágy

ösztönzi

a

tapasztalatszerzésre, melynek legfőbb színtere a játék. Feladataink: Biztosítanunk és tudatosan terveznünk kell azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével minél több érzékszervükkel észlelnek. Mivel a gyermekek eltérő fejlettségi szinttel és tempóval rendelkeznek, szükség van az óvodapedagógus által irányított fejlesztő játékokra is, melyeknek a kötetlen foglalkozási forma a legalkalmasabb kerete. Megfigyelések során összehasonlító, analizáló – szintetizáló műveleteket végeznek. Élményeik, benyomásaik elmondásával emlékezetük mélyül, pontosabb lesz. Képzeletük gazdagításához a nap során számtalan kreatív tevékenységet kínálunk. A megszerzett ismeretek alkalmazása során okokozati összefüggéseket ismernek fel és problémamegoldó gondolkodásuk is kialakul. Mindezen folyamatok szoros kölcsönhatásban állnak a gyermekek beszédfejlődésével. Feladatunk az óvodai nevelési módszerek segítségével a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése. Szeretnénk, ha a gyermekek elsajátítanának egy olyan gondolkodási stratégiát, amely segíti őket a hiányzó információk megszerzésében. A műveltségi területekbe ágyazott játékos tanulás szakít a foglalkozásközpontú szemlélettel, valódi segítője az értelmi nevelésnek. A világ jelenségeinek megismerése közben a gyermek a felfedezés, a rácsodálkozás örömét éli át. Ez a módszer bátorít, mozgósít arra, hogy a gyermek fejlettségi szintjének megfelelően kapcsolódhasson be egy adott tevékenységbe. Így alakul ki egy közvetlen kapcsolat a megismerés és a megtapasztalás között

189



A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén: 1. Óvodásaink egy–egy témakör több szempontú feldolgozása során, komplex ismeretre tesznek szert. 2. Tapasztalataikat aktívan befolyásolják, ezzel gondolkodási képességeik konstruktívan fejlődnek. 3. Maradandó tudásra tesznek szert, melyet az élethelyzetekben való tanulás biztosít. 4. Egy-egy feladat számunkra az összefüggések, következtetések lehető legtöbb vonatkozását tárja fel. 5. Egyéni képességeik fejlődése során énképük, a teremtett és a láthatatlan világhoz való viszonyuk életkoruknak megfelelően alapozódik.

6.3.

Lelki nevelés

Az óvodáskor döntő korszak a gyermek életében. Ekkor a személyiségformálódás és a szocializáció párhuzamosan valósul meg. A gyermekeknek ebben az életszakaszban szilárd értékrendre, követhető modellre van szükségük. Az óvodásgyermek életében a fő hangsúly az érzelmeken van. Érzelmi hullámzásai olyan mélyrehatóak, hogy évtizedek múlva is irányítják őt, serkentik, vagy az átélt negatív érzelmek élmények személyiségére rombolóan hatnak.

Célunk: A gyermek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, közös normánk, a Szentírás normája alapján. A lelki nevelés során a helyes énkép kialakítására, önazonosságra, mások elismerésére illetve a különbözőségek elfogadására és tiszteletére nevelés történik.

Feladatunk: Az érzelmi biztonság, a családias és szeretetteljes légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. Döntő a gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő, kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Fontosnak tartjuk, hogy 190



lehetőséget teremtsünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, elfogadja a különbözőségeket gyermek-gyermek és gyermek-felnőtt között, és tisztelje ezen különbözőségeket. Emellett az azonosulás, empátia, tolerancia képességére is rá kell nevelnünk, ami a szeretetkapcsolatok kialakításához elengedhetetlen.

Az óvodába fogadás menetét szülő és óvodapedagógus egyezteti, majd szülő és a gyermek együtt ismerkedhet az óvodával. Ez idő alatt fontos, hogy a gyermek érezze a törődést, a szeretetteljes odafordulást. A lelki nevelés során a gyermek érzelmi életének gazdagítása is feladatunk. Így a szülőföldhöz való kötődés kialakítása, a hagyományok ápolása, értékeink megőrzése és azok továbbadása. A családi, nemzetiségi és gyülekezeti alkalmak közösségerősítő s egyben identitástudatunkat kiformáló alkalmak. A közös istentiszteleti részvétel, a hittanos foglalkozások csoportban való megélése erős pozitív töltetet, iránymutatást ad. A meghitt beszélgető körök és ünnepi pillanatok kiemelkednek a mindennapok közül, külsőségekben és érzelmi tartalmukban is. Mindezek által az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi érzékének és akaratának fejlődését, a szokás- és normarendszerének megalapozását.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén: 

Ragaszkodnak egymáshoz, a felnőttekhez és óvodájukhoz, és érzelmeik is kifejezik.



Fokozatosan igényükké válik a tízparancsolat és szeretet parancsolatának gyakorlása



Segítenek egymásnak, érdeklődnek egymás iránt.



Számukra az ima a másokért való cselekvés és az Istennel való kapcsolattartás eszköze



Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatni a felnőttek, gyerekek közléseit.



Konfliktusaik megoldására törekszenek a megbocsátás és bocsánatkérés mintájával



Az Istenhez tartozás tényét örömmel éli meg a csoportban

191



7. Hagyományaink

Óvodánk életét alapvetően az egyházi esztendő eseményeihez igazítjuk, ezért ünnepeink is elsősorban az egyházi ünnepekhez kapcsolódnak. Az egyházi ünnepek alkalmai egyrészt az óvodai élettérben zajlanak, másrészt nagyszerű lehetőségek a gyülekezettel való kapcsolat kialakítására. Az ünnepi istentiszteletek és családi napok emelkedett hangulatú óvodai és gyülekezeti eseményt jelentenek: egy nagy családi közösség kialakulását segítik elő a szülői ház és az evangélikus egyházközség között. Az ünnepkörökhöz kapcsolódó játszóházak a bensőséges, felszabadult ünnepi készülődésbe vonnak be, és kötetlen gyülekezeti részvételt biztosítanak a gyermekek, családtagok és a nevelőtestület tagjai számára is. A családos istentiszteletek, és más egyházi alkalmak a közös hit megélésének színterei. Ezek a programok lehetőséget biztosítanak az evangélikus egyházzal való ismerkedésre, ugyanakkor különleges örömforrást jelentenek kicsiknek-nagyoknak. A gyermekek számára is átélhető ünnepi események rendjét közösen alakítja ki a nevelőtestület és a gyülekezet lelkésze. Természetesen a hagyományos óvodai ünnepek, ünnepélyek is szerves részét képezik intézményünk életének. A hagyományosan évszakhoz kapcsolódó, a kiemelkedő állami ünnepek a gyermekek életkorának megfelelő módon jelennek meg. Az óvodás évek alatt a gyermekek számára igen fontos események személyes életük állomásai: a születés- és névnapok. Ilyenkor rácsodálkozhatunk az ünnepelt szépségére, egyediségére, és vele együtt örülhetünk, megköszönhetjük Istennek, hogy ismerhetjük őt. Ezeken az alkalmakon a gyerekek újra és újra megélhetik a közös készülődés és az ajándékozó szeretet örömét. Óvodánk ünnepi rendezvényei: 

Születés és névnapok- ünnepelt gyermek köszöntése, ajándékátadás



Nyárbúcsúztató- kirándulások, az őszi természet megfigyelése,



aratási hálaadó istentisztelet, „teremtésünnep”



Reformáció ünnepe- az evangélikussághoz való kötődés megalapozása

192



Márton nap megünneplése, lampionos felvonulás, lampionok elkészítése, közös munkadélután a szülőkkel



Mikulásnap: ünnepség megrendezése



Advent- adventi koszorúkészítés, meghitt gyertyagyújtások



Karácsony - karácsonyfa állítás, ajándékozás, karácsonyi játszóház a gyülekezetben óvodai templomi karácsony, gyülekezeti Gyermekek karácsonya



Vízkereszt- a karácsonyi ünnepi pillanatok felelevenítése, lezárása



Farsang- „maszkabál” vidám ünnepi délelőtt jelmezbe öltözve



Húsvét - a feltámadás örömének, az élet ünnepének bemutatása; a tavaszi hagyományok megismertetése, tojásfestés, ünnepi készülődés



Anyák napja- ajándékkészítés, délután csoportos műsor az óvodában, a szülők megvendégelése



Gyermeknap- változatos tevékenységek szervezésével vidám, játékos délelőtt



Évzáró- csoportonkénti műsor az éves anyagból, nagycsoportosok búcsúztatása



Tanévzáró családos istentisztelet a templomban



Nemzeti

ünnepek- életkoruknak megfelelően, március 15-én szoborlátogatás,

koszorúzás 

Nyílt nap - a leendő gyerekeknek és szülőknek betekintési lehetőség az óvoda életébe A helyi gyülekezeti programokba és csoportokba a felnőtt közösség tagjai szabadon bekapcsolódhatnak: munkacsoportok, bibliaiskola, előadások. A szeretetvendégségek, ünnepi programok résztvevőiként és szervezőiként is megjelenhetnek. Az óvoda bekapcsolódik a teljes intézmény életébe.

8. Egészséges életmód kialakítása, környezettudatos nevelés

A gondozásnak meghatározó ereje van a gyermek-felnőtt kapcsolatban. A gondozás, mint szükséglet, intim kapcsolatot feltételez – egészen addig, amíg önkiszolgálóvá nem válik a gyermek.

193



A teljes nevelőközösség feladata a gyermek képességeihez igazodó egységes, azonos elvárások tükrözése.

Célja:  Helyes életritmus kialakítása  Az egészségkultúra kialakítása  Megfelelő gondozottság biztosítása  Öltözködési, táplálkozási, testápolási szokások kialakítása  A kultúrált étkezés szabályainak megismertetése  Testi szükségleteik és mozgásigényük kielégítése  Egészségük védelme, óvása, megőrzése  Megfelelő testedzés biztosítása,  Intenzív mozgásörömöt biztosító szabadlevegőn történő játék  Pozitív viszonyulás kialakítása az ember és környezete iránt  A szervezet ellenálló képességének növelése, betegségmegelőzés  A helyes testtartás elsajátítása, differenciált segítségnyújtás Feladataink: A

testápolási

szokások,

személyi

higiéné

kialakítása

a

felnőtt

hatékony

közreműködésével A gyermek biológiai szükségleteinek, komfortérzetének biztosítása, egyéni tempójának, fejlettségi szintjének megfelelően, testi és lelki vonatkozásában egyaránt. A gyermek fejlettségi szintjének ismerete, differenciált fejlesztése Nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó kialakítása Alvás és pihenés szükségletének kielégítése Balesetveszély mentes, egészséges környezet biztosítása Biztonságérzetének, jó közérzetének biztosítása Közvetlen, bensőséges kapcsolat a gyermek és környezete között, környezetvédelemhez és megóváshoz kapcsolódó szokások alakítása Megfelelő szokásrendszer kialakítása A gyermek aktivitására építve önállóságra szoktatás 194



A családdal való együttműködés A megfelelő szakember bevonása szükség esetén A

táplálkozás

kiegészítése

nyers

zöldségek,

gyümölcsök,

magok,

teák

megismertetésével, megszerettetésével. Egészségvédő magatartásformák szokásainak kialakítása

A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére: Kialakultak

az

alapvető

szokások

(WC

használat,

tisztálkodás,

fogápolás,

zsebkendőhasználat) Önállóan öltözködik (cipőfűzés-kötés, gombolás, időjárásnak megfelelő ruházat kiválasztása) Ismeri és alkalmazza a kultúrált étkezés szokásait (kanál, kés, villa, asztal tisztaságára ügyel, természetes testtartással ül) Segít a környezete tisztántartásában, a rend megőrzésére irányuló tevékenységekben Nyitott az egészséges táplálkozásra Mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését szándékosan irányítani képes Ügyel saját környezetére, melyben megjelenik a szépre, ízlésességre törekvés

Eszközei: Megfelelő méretű és anyagú berendezési tárgyak, eszközök Higiénikus mellékhelyiségek Sokféle mozgás lehetőséget biztosító udvar, tornaszoba.

9. Környezettudatos nevelés Minthogy az intézményes nevelés kezdete az óvoda, az óvodai környezeti nevelés alapozó jellegű,így meghatározó szerepet játszik az egyén környezetkultúrájának alakításában.

A környezeti nevelés célja és feladatai: 195



• olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, olyan képességek és készségek tudatos fejlesztése, amelyek elősegítik a természetes és az ember által épített, létrehozott környezettel – pontosabban az ott lévő értékekkel – való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrendszer, a természet-, és a környezetbarát-magatartás alapjainak megteremtését; •a

gyermek

közvetlen

környezetében

lévő

világ értékeinek

megismertetése,

megszerettetése; • a természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása; • az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása a helyi sajátosságok felhasználásával; • a környezettudatos életvitel kialakítása (az energiával; vízzel, árammal való takarékoskodás, a pazarlás elkerülése); • A játék, különösen a szenzitív játék személyiségformáló, képességfejlesztő hatásainak tudatos alkalmazása. Ezek megvalósítását a 3-6 éves gyermekek életkori jellemzői teszik lehetővé: • érzelmileg kötődik az őt nevelő felnőttekhez, „modellkövető”, • cselekedeteit mindig valamilyen érzelem motiválja, kíséri, • tevékeny, aktív, nyitott, kreatív, • a körülötte lévő világot érzékszerveivel, tapasztalás útján ismeri meg.

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A feladatok megvalósítása feltételezi a családdal való szoros együttműködést, ugyanakkor a családok szemlélete is alakítható a gyerekeken keresztül. Az óvodában kialakított jó szokásokat a gyerekek hazaviszik. Pl. az óvodák egészséges életmódszervező tevékenysége erősen hat a családok életére. Igyekszünk olyan életmódot kialakítani, amely példa lehet a szülők és a közvetlen környezet számára is. A helyes óvodai életmód hatására kialakulnak azok a szokások, amelyek megalapozzák a környezetbarát életvitelt. Óvodánk a környezeti nevelést kiemelt nevelési tevékenységként jelöli meg. 196



10. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása

Az óvodáskor végére már többé-kevésbé kikristályosodik, hogy ki milyennek látja önmagát. Mikor jó és mikor rossz, milyen cselekedettel nyerheti el környezete tetszését, és miért marasztalják el. Kulcsfontosságú feladata az óvodapedagógusnak, hogy a csoporton belül mindenki találja meg a helyét, illetve a környezete segítségével pozitív tulajdonságai

kerüljenek

kihangsúlyozásra.

A

gyermeki

magatartás

alakulása

szempontjából modell értékű az óvoda dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. Célja:  Segíteni a gyermek csoportba való beilleszkedését, (szocializálódását)  A személyesség és a nyugalom megőrzése, a szociális kreativitás fejlesztése (együttműködés, nyitottság, konfliktus megoldás,)  Elengedhetetlen, hogy a gyermeket megismertessük a játékban a szabadság értelmezésével (nem jelent autonómiát, nem öntörvényű)  Ismerni kell a szabályokat (pl. a cselekvéses agresszió mindig tilos)  A gyermeki agresszió játékkal való megszüntetése „kijátszása” (fontos vereségei mögé nézni, érteni, elfogadni, nem bírálni)  Lényeges a szabadság elfogadása (ne legyen behódolás) törekszünk arra, hogy épüljön be a saját értékrendjébe is az „ismerem és elfogadom”, ne csak valaki kedvéért fogadja el  Önbizalom megerősítése, pozitív énkép kialakítása. 

Engedjük, ösztönözzük, hogy őszintén fejezhesse ki érzelmeit, a szégyen a

gyermekkor legkínosabb érzése, kiindulópontja lehet a társtalanságnak, cinizmusnak, személyiségtorzulásnak. Ne az elmarasztalás legyen az eszköze a gyermekek nevelésében, hanem a jó, a helyes, pozitív megerősítése.  Az együttéléshez szükséges készségek, jártasságok formálása, amelyek által alapozódnak a szocializálódáshoz szükséges erkölcsi-akarati tulajdonságjegyek 

Direkt és indirekt környezeti hatások szervezése szociális, értelmi, érzelmi, pozitív

tulajdonságok megerősítésével  Önkifejező és önérvényesítő törekvések biztosítása 197


Intézményi pedagógiai program  Sajátos törődést igénylő gyermekek (nehezen szocializálódó, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű) megfelelő felzárkóztatása szükség esetén szakember közreműködésével.

Feladataink  Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkör megteremtése  Életkoruknak megfelelő szabadság kialakítása  Eltérő személyiségvonások, különbözőségek elfogadása  Szűkebb- tágabb környezetével való megismertetés  Szokás és szabályrendszerek tudatosítása, A pedagógus igazodjon: 

a gyermekek jogos igényeihez , életkori sajátosságaihoz,

 ne elriasszon, hanem magával hívjon,  szavaival, tetteivel törekedjen a mintaadásra, szabályok betartatására, társas viselkedésükbe a szocializációhoz szükséges szabályrendszereket és magatartásformákat önmagukkal összhangban beépítsék.

Az óvodai dolgozók magatartása adjon mintát:  A különböző szociokulturális családokból érkező gyermekek iránt megnyilvánuló szeretetre  Az adottságokból eredő másság tiszteletben tartására  Az átlagtól pozitív vagy negatív irányban eltérő személyiségvonások felismerésére, korrekciójára,a tehetséggondozásra  A meglévő, már kialakult képességek, tulajdonságok egyénenkénti fejlesztésére  A személyes érzelmi kötődések elősegítésére, az esetleges zavaró körülmények 198



okainak felderítésére.  A sajátos nevelési igényű-, a halmozottan hátrányos helyzetű-, valamint a kiemelkedő képességű gyermekekkel való speciális törődésre Ezeket a gyermekeket az óvodapedagógus elfogadó szeretettel, példát mutató figyelemmel segítse:  személyisége kibontakoztatásában,  alapvető szükségleteiben,  bensőséges kapcsolat kiépítésében,  önmegvalósításában.  Pozitív viszony kialakítása a közvetlen környezet értékei, élőlényei és embertársai iránt.  Szülőföldhöz való kötődés kialakítása Feladatok:  Napirend szerinti tevékenykedések  Érzelmi megnyilvánulásokra való reagálások,  Egyes gyerekek viselkedésében zavart okozó tényezők (haláleset, válás, testvér születése) feltárása  Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, udvarias viselkedés elemi formáinak gyakorlása (felnőttek kérésének elfogadása)  Természetes rokonszenv alapján szerveződő csoportok közös tevékenységének támogatása  Közös élmények, készülődések rendezvények A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére:  Legyen kooperatív, (ne legyen öntörvényű, se behódoló)  Legyen képes saját helyzetét felmérni a csoportban,  Konfliktus helyzetben megegyezésre törekedjen, legyen képes felnőtt segítség nélkül megoldani konfliktusait cselekvéses agresszió nélkül  Tudjon környezetével megfelelő módon kommunikálni 199


Intézményi pedagógiai program  Hallgassa meg társát és a felnőtteket  Legyen képes uralkodni érzelmein, azt megfelelő formában tudja kifejezni  Érdeklődjön környezete iránt, kötődjön társaihoz  Legyen önálló véleménye, döntése,  Vállalt feladatait teljesítse, az elkezdett tevékenységet képes legyen türelmesen befejezni  A gyermeknek igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor– ha arra van igénye – egyedül is tevékenykedjen.  Tudja alávetni akaratát a közösség érdekeinek, tudjon együttműködni a közös célokért Értékelés: 

A csoportban zajló folyamatok, egyéni reakciók megfigyelése, időszakonként

mérése

11. Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés Célunk az érthető, kifejező beszéd készségének kialakítása. Az anyanyelv szépségének kifejezőerejének megismertetésével, helyes nyelvhasználattal a biztonságos önkifejezés megalapozása. Helyes mintaadással a kommunikáció különböző formáinak alakítása az óvodai nevelőtevékenység egészében. Az anyanyelvi nevelésre a hittan foglalkozások vezetésénél is gazdag lehetőség kínálkozik. A Biblia - mint egyetemes irodalmi kincsrendkívül alkalmas az emberi kapcsolatok tanítására, modell-nyújtásra. Ennek a kincsnek természetes vivő közege az anyanyelv. A gyermekekhez közel álló, s számukra érthetően megfogalmazott történetek természetes módon segítik a fejlesztendő területeket.

Feladataink: Olyan nyelvi közeg megteremtése, ahol a gyermek kifejezheti önmagát, kérdezni mer, véleménye van, válaszolni akar.

200



Idő, hely és alkalom biztosítása felnőttek és gyermekek egymás közötti beszélgetéseire. Fontos a felnőttek példamutató, nyelvtanilag helyes, választékos beszéde, valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Anyanyelvünk bonyolult, sokrétű, árnyalt jelrendszer, amelyet a gyermek tevékenység közben, társaihoz és a felnőttekhez való viszonyának fejlődése során sajátít el. Az óvoda derűs, nyugodt légköre elősegíti a szóbeli közlést, ami alapja az anyanyelvi nevelésnek. Az anyanyelv használata végigkíséri az óvoda egész napi életét, természetes módon biztosítva ezáltal a beszélő környezetet. Az anyanyelvi nevelés nem kezelhető elszigetelt módon, szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a helyes minta és szabályközvetítéssel az egész óvodai nevelés folyamatát áthatja. Lehetőséget adunk és ösztönözzük arra, hogy életszerű helyzetekben, természetes módon minden gyermek beszélhessen arról, ami foglalkoztatja, érdekli. A beszéd az önkifejezés legfőbb eszköze, mely által növekszik a gyermek tájékozottsága, biztonságérzete, gazdagodnak ismeretei és szókincse bővül. A gyermek a szóbeli közlés elemeit utánzás útján veszi át, ezáltal alakítja ki későbbi önálló beszédét. A gyermekek nyelvi fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a család anyanyelvi kulturáltságának ismerete. Egyéni fejlesztésre szoruló gyermeknél különösen lényeges a környezet példamutatóan helyes és szép beszéde. Beszédhiba esetén logopédus segítségét kérjük.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén: A gyerekek oldott, szeretetteljes, elfogadó környezetben anyanyelvüket egész nap szabadon gyakorolják. A hangok észlelése differenciálódik, beszédük egyre tisztább és érthetőbb. Kedvező mértékben gyarapszik a gyermekek szókincse, lehetőségük nyílik a választékos beszédre. Szívesen beszélnek gyermektársaikkal, felnőttekkel. Érdeklődőek, megértik mások beszédét, másokat is meghallgatnak, kialakulóban van beszédfegyelmük. Figyelmük, koncentráló készségük fejlődik, gondolkodásuk fogalmi szintre jut. Természetesen alkalmazzák a bibliai történetekből megismert új szavakat, szófordulatokat. 201



12. Az integrált nevelés Az integrálás együttnevelést jelent. Az átlagostól eltérő fejlődési ütemű gyermekek fejlesztését „normál” óvodai csoportban ép társaival történő együttnevelést biztosítjuk számukra. A tudatos pedagógiai munka feltétele az óvónők folyamatos önképzése és a szakemberekkel való hatékony együttműködés a nevelés során.

Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációs szintje óvodánkban:

- teljes integráció (befogadó intenzív pedagógia): minden tevékenységet közösen végeznek, differenciáló pedagógia, gyermeki szükségletekre épít, a gyógypedagógus partner a fejlesztésben. A valóban integrálható gyermekek (a fogyatékosság mértékétől függően) a legmagasabb és tulajdonképpen az együttnevelés igazi célja, melynek keretében a fogyatékos gyermek a teljes időt tölti az ép gyermekek között.

Az integrálás lehetséges területei óvodánkban 

Fogyatékos gyermekek integrálása (látás, hallás, mozgás, értelmi fogyatékosság)



Magatartási zavarok diagnosztizálása estén szükséges integrálás (hiperaktivitás, figyelemzavar, részképesség hiánya)



Szociálisan hátrányos helyzetűek, veszélyeztetett gyermekek integrálása (etnikai származás, környezeti ártalom, állami gondozottság)



Beszédzavarok miatti integrálás (szókincs szegénység, dadogás, az átlagos életkortól eltérő alacsony fejlettség, némaság)



Egyéb

tényezők

(veleszületett

rendellenességek:

lisztérzékenység,

tejérzékenység, cukorbetegség, asztma, epilepszia) 

A nehezen nevelhetőség (agresszivitás, makacsság, hazudozás, elszökés, lopás, gátlásosság, kényeztető, vagy elhanyagoló nevelés, kóros szokások: ujjszopás, körömrágás, test, fej ritmikus himbálása)

202



13. Gyermekvédelem

A gyermekvédelmi felelős feladatai:  Segíti az óvoda pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.  Tanév elején tájékoztatják a szülőket, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az óvodán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.  A pedagógusok, szülők jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett

gyerekeknél

–

a

veszélyeztető

okok

feltárása

érdekében

–

családlátogatáson megismeri a gyermek családi környezetét.  Gyermekbántalmazás vélelme, a gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező meglétekor kezdeményezi a gyermekjóléti szolgálat értesítését.  A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken és a jelzőrendszer működtetésében.  Az óvodában - a szülők által - jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, stb.) címét, illetve telefonszámát.  Kapcsolattartás, tájékoztatás és információ közvetítés: o

az óvoda dolgozóival,

o

szülőkkel, családokkal,

o

a segítő intézményekkel.

 A gyermekvédelmi naplót - tanévenként - folyamatosan vezeti.  Minden tanév elején csoportonként kitölti a "veszélyeztetettség felderítő lapot". Ezen követi nyomon a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, alapellátásban levő és védelembe vett gyermekeket - elősegíti óvodába járásukat. Feltérképezi a problémás eseteket, majd óvodai szinten elemzi őket.  Nyomon követi a tanköteles korú gyermekek mulasztásait, szükség esetén intézkedést kezdeményez.

203


Intézményi pedagógiai program  A veszélyeztetettség megelőzésének érdekében az óvoda nevelési programjának végrehajtását figyelemmel kíséri, szükség esetén intézkedést kezdeményez.  Évente gyermekvédelmi beszámolót készít. Kapcsolattartás formái:  Családlátogatás: Beíratást követően az óvónők felkeresik a gyermeket a családban, megismerkednek a szülővel és a gyermek családi környezetével, amely egyben kölcsönös ismerkedés, információ cserét jelent a gyermekről, az óvodáról, a családok számára alkalmas időpontban.  Szülőértekezlet: a szülők tájékoztatást kapnak, az óvodában folyó pedagógiai munkáról, a házirendről, az ott dolgozó felnőttekről valamint a szülők és gyermekek jogairól és kötelességeiről.  Kerekasztal-megbeszélések:

rendszeresen

esetmegbeszéléseket

tartanak

a

családsegítők, a védőnők, a gyámügy képviselői, a rendőrség, a fejlesztő pedagógus, pszichológus, terapeuta, orvos, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselői, és az intézmények gyermekvédelmi felelősei. Bizonyított tény, hogy a család tekinthető a nevelés döntő tényezőjének, a gyermekvédelmi esetekben azonban gyakran az intézményi nevelés válik fontosabbá. Az intézmény így gyermekvédelmi szűrőként működik.

A

pedagógus

személyes

tapasztalata,

megfigyelésének

pontossága,

szakértelme, felelős keresztényi szeretete semmiféle vizsgálati módszerrel nem pótolható.

14. Sajátos nevelési igényű gyermekek A ránk bízott sajátos nevelési igényű gyermekeket képességeinek megfelelően fejlesztjük, oldjuk túlzott szorongásaikat, bizonytalanságaikat, segítjük őket az önmegismerés útján. Keresztyén értékrendünkhöz igazodva legfontosabb feladatainknak egyike megtanítani a gyermekeknek, hogy szeretettel, elfogadóan viszonyuljanak egymáshoz önazonosságuk megőrzésével.

204



Szakértői Bizottság szerint 3-7 éves integrálható SNI gyermekek normál közösségben

való

nevelése, a sajátos nevelési igényből következő hátrányok csökkentése, az ép és sérült gyermekek közötti kölcsönös elfogadás és tolerancia kialakítása; felkészítés az egyes gyermekeknek megfelelő iskolai életre. Ennek érdekében feladataink: ♦

szakember, gyógypedagógus segítségével, irányításával habitációs, rehabilitációs

fejlesztés, a sérült területek, képességek fejlesztése, kompenzálása játékos, életkorhoz igazodó, (terhelhetőséghez is), egyéni, (külön) és csoportos, (közös) foglalkozási formában 

differenciált, egyéni bánásmód az eltérő ütemű fejlődés lehetőségének biztosítása



védettség biztosítása, a SNI gyermek szocializációjának elősegítése



a normál közösség húzóerejének érvényesítése



önállóságra nevelés

Minden óvodáskorú gyermek esetében feladat a prevenció, de ez a SNI gyermekek esetében kiemelt hangsúlyt kap, és kiegészül a korrekció és a kompenzáció elvével. A speciális feladatok ellátása mellett az ép gyermekeknél esetlegesen fellépő problémák is azonnali feltárásra

kerülnek, és szakirányú ellátásban részesülnek. Programunk egészében véve

céljának és feladatának tekinti, hogy az óvodai nevelés, fejlesztés során elért eredmények függvényében 6-7 éves kor körül az ép és a SNI-s gyermekek egyaránt képességeiknek és mozgás, beszéd és értelmi állapotuknak megfelelő iskolatípusba kerüljenek.

A sajátos nevelési igényű tanulók számára fejlesztő felkészítést biztosítunk a szakértői bizottság szakvéleménye alapján. Ennek érdekében építünk az általános iskola szakembergárdájára (fejlesztőpedagógus, szomatopedagógus, logopédus, pszichológus) és együttműködünk a SOFI EGYMI-vel és a Mozgásjavító Intézettel.

15. Az óvodai élet

Óvodai mindennapjainak projektmódszerrel, projektmunkánk segítségével alakítjuk az alábbiak szerint. 205



15.1 Az óvodai hittan foglalkozások, lelki gondozás Az óvodai hittan foglalkozások nevelési rendszerünk alapját jelentik. A lelki hatások, melyek a gyermekeket ebben a nevelési rendszerben érik, egész további életükre nézve nagy jelentőséggel bírnak. Ugyanakkor a gyermekek olyan információkat visznek haza a keresztyén szellemű nevelés során, amely a fiatal szülőket sem hagyja érintetlenül. Az óvodai hittan foglalkozások alapja az a bibliai törzsanyag, melyet a gyermekek életkorának megfelelően választunk ki. A biblikus ismeretek megszerzése, a közös imádság lehetősége a társakkal, a felnőttekkel olyan pozitív élmény a kisgyermek számára, melyek transzcendens kapcsolatát erősítik. A lelki nevelés során olyan alapvető az emberi létet alapjaiban befolyásoló életkérdésekről van szó, melyek túlmutatnak a földi élet keretein, az örökkévalóság felé mutatnak. A gyermek világképe én központú, ráhagyatkozó, befogadó, nyitott Isten felé. Ezért a személyes szeretetkapcsolat nélkülözhetetlen a hitoktató és a gyermekek között.

A foglalkozások során a már ismert énekkincs és új dalok megtanulása segít kifejezni az örömöt. A tánc és mozgás, taps a természetes, szükséges a jó kedv megéléséhez. Ennek is van helye a foglalkozásokon, hiszen az evangélium jelentése örömhír, az evangélikus keresztény a tiszta öröm, az Istentől kapott belső derű megélője.

A gyermekek számára úgy mutatjuk be Istent, mint aki biztonságot, reménységet adó, megbocsátó, elfogadó személy. Ő velünk van, rá mindig lehet számítani, figyel, szeretettel és jósággal bánik velünk. Ez a pozitív istenkép minden élethelyzetben bátorító, erőt adó. Ugyanakkor viszont kontrollt is ad az a tudat, hogy sosem vagyunk egyedül, valaki még a gondolatainkat is ismeri. Nevén nevezzük s rosszat és megdicsérjük a jó, kedves cselekedeteket. Ezzel helyes önértékelésre és jó helyzetfelismerésre irányítjuk a gyerekeket. Mindenről lehet és kell is őszintén beszélni: halál, bizalmatlanság, titkok, csodák, gyengeség, harag, bűn, szeretet, félelem. A foglalkozások során a más nevelési területeken megszerzett ismereteket alkalmazzuk: pl. színek, hónapok, számok, kapcsolatok, énekek, készségek, rajzolás. Nem

206



válik el a profán a szakrálistól. Alkalmazzuk az életkornak megfelelő pedagógiai módszereket, ábrázolási lehetőségeket. (pl. báb, flanel, dramatizálás stb.)

15.2. Óvodai munkaterv Az óvodában minden nevelési év kezdetén munkatervet készítünk, mely igazodik a teljes intézmény működéséhez. A munkaterv az alábbi tématerv alapján készül: A Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda Pedagógiai Programjának Tématerve, a vonatkozó jogi előírások és szabályok figyelembe vételével készült.

15.2.1. Játék Cél: A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A kisgyermek elemi, pszichikus szükséglete melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilág és a saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékba tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek első, valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt, a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad, majd amikor már a szabad játékfolyamat mér kialakult bevonható társ marad. Feladat: 

Megfelelő hely és egyszerű, alakítható a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerre van szükség.



Megfelelő csoport légkör, hely, idő, eszköz biztosítása.



Szükség és igény szerint az óvodapedagógus együtt játszik, támogat, szerkeszt, ösztönzi a játékban és mindezt indirekt reakcióval éri el.



Előtérbe kell helyezni a szabad játék érvényesülését.



A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, a játékos tevékenységszervezésében is meg kell mutatkoznia.

207



A fejlődés eredménye óvodáskor végére: 

A gyermekek képesek kitartóan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttjátszani.



A játszó csoportok között jó társas kapcsolat alakul ki, egymás játékát kiegészítik, segítik, szerepjáték során képesek szerepet vállalni, megosztani, arról lemondani.



Elképzeléseknek megfelelően játékeszközöket készítenek, azokat játékukban alkalmazzák /dramatizálás, bábozás/.

a.)

b.)

c.)

d.)

208



Képesek bonyolult építmények létrehozására.



Kedvelik a szabályjátékokat, és törekszenek a szabályok betartására.



Társas viselkedésükben megjelennek az emberi együttélés alapvető szabályai.

JÁTÉKFEJLESZTÉS TARTALOM KEZDEMÉNYEZŐ Gyakorlójáték  érzékszervek játszó begyakorlása  mozgások begyakorlása  játék, különböző anyagokkal  tárgyak rakosgatása  hang és beszéd gyakorlása Gyermekek által kezdeményezett játék Szimbolikusjáték (spontán, szabad játék)  utánzó  tárgyakat, természeti jelenségeket utánzó szerepjátékok  tematikus Pedagógus által kezdeményezett játék  bábjáték  dramatizálódás  fantáziajáték Konstruáló játék  építőjáték  barkácsolás  konstrukciós játék Szabályjátékok  mozgásos  értelemfejlesztő  társas játék  népi játék  speciális fejlesztő játék  számítógépes játék



15.2.2. Verselés, mesélés

Cél: A gyermekek érzelmi – értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése. A bibliai történetek, irodalmi művek segítségével személyiségformáló élmények biztosítása. A bibliai történetek hatása a népmesékhez hasonló. Nagymértékben a fantázia fejlődését, a belső képalkotást, de színes mondanivalójukkal gazdagítja a gyermek szókincsét. A bibliai történetek közel állnak a magyar népmese világához, és így a gyermek lelkéhez is. Egyúttal azonban törekszünk, arra hogy a gyermekek ezeket a történeteket példatörténetként lássák, és a meséktől való különbözőségüket felismerjék. A játékos mozgásokkal összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermekek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. A magyar gyermekköltészet, a népi alkotások gazdag és jó alkotóelemet, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A mesével való személyes kapcsolatban a gyermek nagy biztonságban érzi magát, s a játék tevékenységéhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. Ez a folyamat a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális fejlődésének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.

Feladat: Életkornak megfelelő irodalmi élmények nyújtása, az anyanyelv szépségének, kifejező erejének megismertetése. Fontos az irodalmi művek megszerettetése, a velük való találkozás öröme. A gyermek saját vers – és mesealkotása, annak mozgással vagy ábrázolással történő

209



összekapcsolása az önkifejezés egyik módja. Lényeges, hogy csak nyelvileg tiszta és értékes klasszikus és kortárs irodalmi műveket halljanak a gyermekek.

A fejlődés várható eredménye: 

A gyermekek kérik és várják a mesét, verset, örömmel hallgatják a bibliai történeteket.



Szívesen mondogatnak rigmusokat, verseket, mondókákat.



Szívesen mesélnek, báboznak és jelenítenek meg dramatikus játékkal egyszerű meséket.



Beszédfegyelmük, szókincsük fejlődik.



Fejlődik gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, szándékos figyelmük.



A megismert bibliai történetek, mesék hatására kialakul magatartási kultúrájuk.

Tématervek:

Népi rigmusok, mondókák A 3-4 évesek irodalmi élményei Ősz projekt 1. Erre bicc... 2. Zengő dió… 3. Ciróka, maróka… 4. Gyí, paci paripa… 5. Csicsíja, babája…

Tél projekt 1. Esik eső, hull a hó… 2. Azt dalolták Szentesen… 3. Aludj baba, aludjál… 4. Álmodj szépet…

Tavasz projekt 210



1. Csirr-csurr… 2. Süss ki nap… 3. Sándor, József… 4. Ó, ó, ó… 5. Gólya, gólya…

Nyár projekt 1. Hinta-palinta… 2. Baktat, közeleg… 3. Húzz, húzz… 4. Hipp, hopp… 5. Sétáljunk, sétáljunk…

4-5 éveseknek

Ősz projekt 1. Megérett már a kökény… 2. Hullik, ropog, a fák lombja… 3. Hüvelykujjam almafa… 4. Répa, retek, mogyoró… 5. Nagyváradon volt egy bolt…

Tél projekt 1. Aki fázik, vacogjon… 2. Fürgén lépked az esztendő… 3. Adjon Isten… 4. Gyerekek, gyerekek…

Tavasz projekt 1. Almavirágot szél borzol… 2. Ess eső essél… 3. Fű, fű, fű… 4. Egér, egér, kisegér… 5. Két kis kakas…

Nyár projekt 211



1. Egy, megérett a meggy… 2. Poros úton… 3. Vilivári… 4. Badacsonyi rózsafán…

5-6 éveseknek

Ősz projekt 1. Hegyről nevetés… 2. Jár-kel, szüretel az ősz… 3. Megjött Pestről… 4. Itt a papucs… 5. Nadrág, kabát, ködmön, kucsma…

Tél projekt 1. Szalmán pirul a malacka… 2. Angyal-kangyal… 3. Dirmeg-dörmög a medve… 4. Nincs szebb madár…

Tavasz projekt 1. Kis kertemben… 2. Ess, eső essél… 3. Erre, kakas… 4. Száll a szarka…

Nyár projekt 1. Apacuka… 2. Egyszer egy erdőben… 3. Ekete-pekete… 4. Gyí, paci… 5. Sárga rózsa…

212



Versek 3-4 éveseknek Ősz projekt 1. Tente baba, tente… 2. Lóg a lába… 3. Csanádi Imre: Mókusfüttyös 5. Csukás István: Dalocska Tél projekt 1. Keverem a kását (mondóka) 2. Weöres Sándor: Csupa fehér 3. Tordon Ákos: Bundába bújt 4. Donászy Magda: Karácsonyi csengő 5. Sarkady Sándor: Télkergető Tavasz projekt 1. Gólya bácsi, gólya… (népköltés) 2. Szita-szita… (népköltés) 3. Húsvét… (népköltés) 4. Ágh István: Virágosat álmodtam… 5. Sarkady Sándor: Gólyahír Nyár projekt 1. Lökd meg pajtás… 2. Egyszer volt egy ember… 3. Réce, ruca, vadliba 4-5 éveseknek Ősz projekt 1. Fáj a kutyámnak… (mondóka) 2. Csukás István: Dalocska 3. Sarkady Sándor: Édes ősz 4. Csanádi Imre: Mókusfüttyös 5. Kányádi Sándor: Jön az ősz Tél projekt 1. Radó Lili: Mikulás érkezése 2. Weöres Sándor: Tekereg a szél 3. Donászy Magda: Karácsony délután 4. Nemes Nagy Ágnes: Hóesésben 5. Vidor Miklós: Bolondbál 213



Tavasz projekt 1. Weöres Sándor: Olvadás 2. Szabó Lőrinc: Csiga-biga 3. Osváth Erzsébet: Ébresztő 4. Húsvét (népköltés) 5. Ágh István: Virágosat álmodtam 6. Fecske Csaba: Hol voltam Nyár projekt 1. Nemes Nagy Ágnes: Szökőkút 2. Weöres Sándor: Déli felhők 3. Weöres Sándor: Kocsi és vonat 4. Gulyás Pál: A kakas 5. Egyszer volt egy ember… (mondóka) 5-6 éveseknek Ősz projekt 1. Egy üveg alma…(mondóka) 2. Dombon törik a diót…(mondóka) 3. Fésűs Éva: Őszi kirándulás 4. Szabó Lőrinc: A szél meg a nap 5. Weöres Sándor: Vásár Tél projekt 1. Várkonyi Katalin: Úgy vártalak 2. Enyedi György: Hóember 3. Nemes Nagy Ágnes: Kukuca 4. Vidor Miklós: Bolondbál Tavasz projekt 1. Sarkady Sándor: Tavaszköszöntő 2. Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny 3. Weöres Sándor: Túl túl 4. Csoóri Sándor: Tavaszi bodza vers 5. Milne: Hatévesek lettünk Nyár projekt 1.Weöres Sándor: A béka király 2. Weöres Sándor: Pletykázó asszonyok 3. Nemes Nagy Ágnes: Labda 4. Kassák Lajos: Japán kakasom

214



Mesék 3-4 éveseknek Ősz projekt 1. Móricz Zsigmond: Török és a tehenek 2. A két kicsi bocs meg a róka 3. Arany János: A kiskakas gyémánt fél krajcárja 4. Arany János: A kóró és a kismadár Tél projekt 1. Jön a mikulás 2. A kesztyű 3. Visszajött a répa 4. Egérke piros szegélyes kék kabátja Tavasz projekt 1. A három pillangó 2. A három kis malac 3. A három törpe 4. Mese a falánk tyúkokról 5. A kismalac és a farkasok Nyár projekt Az év közben elhangzott és a gyermekek kedvenc meséiből válogathatunk.

4-5 éveseknek Ősz projekt 1. Az aranytarajas kiskakas 2. A három kismalac 3. Nagyhatalmú Sündisznócska 4. Kacor király 5. A brémai muzsikusok 6. A királykisasszony kertje Tél projekt 1. Petrolay Margit: Sürgős levél 2. Grimm: A suszter manói 3. Benedek Elek: A három kívánság 4. Mészöly Miklós: Törpekirály epreskertje 5. A vajaspánkó 215



Tavasz projekt 1. A vityilló 2. A gombakirály 3. A kevély kiskakas 4. A békakirály 5. A szállást kérő róka 6. A róka, a medve és a szegény ember Nyár projekt Az év közben elhangzott és a gyermekek kedvenc meséiből válogathatunk.

5-6 éveseknek Ősz projekt 1. Móra Ferenc: Szóló, szőlő 2. Térdszéli Katica (népmese) 3. Kolontos Palkó (népmese) 5. Az öreg halász és a nagyravágyó felesége 6. A kis kondás (népmese) 7. Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj (népmese) Tél projekt 1. Petrolay Margit: Sürgős levél 2. Grimm: A suszter manói 3. Móra Ferenc: A didergő király 4. Gárdonyi Géza: Ugri és Bugri 5. Kisgömböc (népmese) 6. Grimm: Hamupipőke Tavasz projekt 1. Zelk Zoltán: Párácska 2. A só (népmese) 3. Az aranyszőrű bárány (népmese) 4. Kormos István: Vackor történetei 5. A háromágú tölgyfa tündére (népmese) 6. Tordon Ákos: A mézeskalács huszár

216



Nyár projekt Az év közben elhangzott és a gyermekek kedvenc meséiből válogathatunk.

Bibliai történetek 3-4 éveseknek

Szeptember 1. Ismerkedés a gyertyagyújtás szokásával (elcsendesedés) Bibliai történet: Jézus és gyermekek (Márk 10) 2. Közös részvétel az áhítaton, a reggeli beszélgető körben 2. Imádkozás, étkezés előtt és után Gyermek – istentiszteletre hívogatás

Október 1. A mi templomunk

2. Meglátogatjuk a templomot

Egyházi énekek énekléshez, zenehallgatáshoz Pázsitdombon üldögél (EÉ536) Ki teremtette (Jertek, énekeljünk 92) Mondóka: Mondóka a napokról Két kezünket összetéve (Jertek, énekeljünk)

Jézus hív és vár Két kezünket összetéve (Jertek, énekeljünk 57) Ünnepnap, vasárnap (EÉ529) Vasárnap van, szól a harang (EÉ535)

3.A jó pásztor és az elveszett juhocska 4. Luther-rózsa Reformációi üzenet, ismerkedés a Bibliával

November 1.Isten nagy családja (A teremtés csodája) 2. Mennyei Atyám az Isten, ő teremtett 3. Isten gyermekei vagyunk 3. Mária és József (a kiválasztott család)

217

Ének: Szívembe jöjj (Jertek énekeljünk 244)

Ki teremtette (Jertek, énekeljünk) Felvirradt az Isten napja (EÉ534) Jézus, itt vagy most mivelünk (dallam: Május, május…) Én Istenem, jó Atyám (Jézust áldja énekünk 47)



December 1. Jézus születése Bibliai történet: Mária és József elindul Názáretbe (Lk2) 2. Pásztorok jönnek Betlehembe 3. A jászolnál Bibliai történet: A jászolnál, A betlehemi éjszaka (Lk2)

Január - Vízkereszt 1. A háromkirályok 2. A tizenkét éves Jézus a templomban

Február 1. Jézus meggyógyítja Jairus lányát 2. Jézus lecsendesíti a viharzó tengert

Március – Böjti idő 1. Ötezer ember megvendégelése 2. A vak Bartimeus meggyógyítása

3. Zákeus

Április - Húsvét 1. Bevonulás Jeruzsálembe 2. A Golgotán

3. Jézus feltámadt

218

Ó, gyönyörű (EÉ545) A kis Jézus (EÉ549) Betlehemi éjszakán (7/40.o.) Ó, gyönyörű (EÉ545) Jézus hív és vár A kis Jézus (EÉ549)

Csillag, csillag… (Harangszó) Szólnak a harangok (Jertek énekeljünk 125)

Az áldott orvos erre jár (Jertek, énekeljünk 127) Jézusról énekem (Jertek, énekeljünk 79)

Jézusról énekem (Jertek, énekeljünk 79) Az áldott orvos erre jár Jézus míg a földön járt (Jézust áldja énekünk 22) Oly csöpp ember volt (Jertek, énekeljünk 161)

Menjünk Jézus elé (EÉ533) Menjünk Jézus elé (EÉ533) Egymás kezét fogva (7/37.o) Jézus az életem megváltója (Jertek, énekeljünk 155) Ma van húsvét napja (EÉ532)



Május – Pünkösd 1. Találkozás a feltámadt Úrral 2. Mennybemenetel 3. A vigasztaló bátorító Szentlélek ajándékai

Jézus, Jézus itt vagy (7/39) Fenn a mennyben az Úr (Jertek, énekeljünk 252) Szentlélek, jöjj el (Jertek, énekeljünk 42) Piros pünkösd napján (Jertek, énekeljünk 44)

4-5 éveseknek Szeptember 1. Újra együtt vagyunk. Jézus itt van velünk 2. Jézus és a gyerekek 3. Jézus körül Teremtés Az első emberpár

Október – Reformáció 1. A jó fa jó gyümölcsöt terem 2. Noé bárkája 3. Dávid és Góliát 4. Luther rózsa – Reformáció üzenet, Ismerkedés a Bibliával

November - Advent 1. A gyermek Mózes 2. Isten az én mennyei Atyám 3. Isten nagy családjába tartozom 4. Mária és József (a kiválasztott család)

219

Pázsitdombon üldögél (EÉ536) Jézus, itt vagy most mivelünk (Dallam: Május, május…) Ezer csodát, szépet látunk (A mennyei Atya szeret minket) Bércet, rónaságot (Jézust áldja énekünk)

Ismerek egy kertet (7/8) Szép szivárvány (Mindennap Jézussal 27) Jézusról szól énekem Erős vár a mi Istenünk (EÉ254)

Jézusról énekem (Jertek, énekeljünk 79) Én Istenem jó Atyám (Jézust áldja énekünk 47) Jézusról szól énekem (Jertek, énekeljünk 79)



December – Advent 1. Angyal jelenik meg Máriának 2. Názáretből Betlehembe 3. Jézus születése

Január – Vízkereszt 1. A háromkirályok 2. Jézus a ragyogó hajnalcsillag

3. A tizenkét éves Jézus a templomban

Február 1. Jézus megkeresztelkedik 2. A kánai menyegző 3. A tanítványok elhívása

Március – Böjti hó 1. A Bethesda-tónál 2. Jézus a tengeren jár 3. Jerikóban Bartimeus 4. Zákeus

Április – Húsvét 1. Szamárháton 2. Az utolsó vacsora 3. A Golgotán 4. Üres a sír

220

Én Istenem, jó Atyám (Jézust áldja énekünk) Szívembe jöjj (Jertek, énekeljünk 244) Ó, gyönyörű szép (EÉ545) A kis Jézus megszületett (EÉ519)

Csillag, csillag (Harangszó) Csillag, csillag (Harangszó) Kézről kézre (7/36. o.) Szólnak a harangok (Jertek, énekeljünk 125)

Jézus a Jordánhoz ment (7/45) Menyegző Kánában (7/35) Ha te Jézust követed (Jertek, énekeljünk 169)

Jézusról szól énekem (J. é.79) Jó Bartimeus (7/11) Oly csöpp ember volt (Jertek, énekeljünk 161)

Menjünk Jézus elé (EÉ533) Jézusról szól énekem (J. é.79) Menjünk Jézus elé (EÉ533) Egymás kezét fogva (7/37)



Május – Pünkösd 1. Az asszonyok öröme 2. Az emmausi országúton 3. Péter és a feltámadt Úr Jézus Mennybemenetele 4. A megígért vigasztaló Szentlélek

Szentlélek, jöjj el (J. é.42) Jézusról szól énekem (J. é. 79) Fenn a mennyben az Úr (J. é.252) Szentlélek, jöjj el (J. é.42)

5-6 éveseknek

Szeptember 1. A teremtés A teremtés hat napja 2. Az édenben Az első emberpár 3. Az őszi évszak szépsége A teremtés csodája

Október – Reformáció 1. Jézus a szőlőtő, mi a szőlővesszők 2. Dániel 3. Jónás 4. Reformációi üzenet Ismerkedés a Bibliával

November – Advent 1. Mózes kivezeti a népét 2. A tíz parancsolat 3. A tíz parancsolat 4. Mária és József (a kiválasztott család)

221

Induljunk, érkezünk (Új ének 2) Olyan örömöt (Jertek, énekeljünk 161) Neked zeng dalunk (EÉ575,3)

Ünnepnap (EÉ529) Jézusról szól énekem (J. é. 79) Jónást Ninivébe (7/43) Ha te Jézust követed (EÉ539)

Isten mondta Mózesnek (7/44) Ne legyen más Istened (7/20) Én Istenem, jó Atyám



December – Advent 1. Zakariás fia: Keresztelő János 2. Angyal jelenik meg Máriának, Józsefnek Betlehemben 3. Jézus születése

Január – Vízkereszt 1. A háromkirályok Vízkereszt 2. Simeon és Anna 3. Világít utamon, jó felé vezet 4. A tizenkét éves Jézus a templomban

Február 1. Jézust megkeresztelik 2. Csodálatos halfogás a Genezáret-tónál 3. Az irgalmas szamaritánus

Március – Böjti hó 1. Jézus példázatai 2. A magvető 3. Aki sziklára épít 4. Jézus imádkozni tanít /hálaadás, dicsőítés, bűnvallás, kérés, közben járás, hitvallás/ Április - Húsvét 1. Bevonulás Virágvasárnap 2. Az utolsó vacsora 3. A Golgotán A három kereszt 4. A feltámadás

222

Keresztelő János (7/36) Jézusról szól énekem (J. é. 79) Betlehemi éjszakán (7/40)

Napkeleti királyok (7/30) Várva várt Igazi fény (7/36) Szólnak a harangok (J. é.. 125)

Jézus a Jordánhoz ment (7/45) Csodálatos halfogás (7/38) Jézusról szól énekem (J. é. 79)

Jézusról énekem (J. é.79) Kimegy a magvető (J. é.209) Az okos sziklára épített (J. é.201) Jézus nevében indulunk (7/9)

Jézus nevében indulunk (7/9) Menjünk Jézus elé (EÉ533) A pásztor terelgeti (7/1) Élet jó kenyere (7/5)



Május - Pünkösd 1. Találkozás a feltámadt Jézussal 2. Az emmausi úton Tamás 3. A nagy halfogás Péterrel Mennybemenetel 4. A Szentlélek jelenléte, a közösség öröme

Oly örömök, mint a forrás (J. é.161) Krisztus úr… Szentlélek Isten…

15.2.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Cél: Zenei érdeklődés felkeltése, a gyermek zenei ízlésének formálása. Közös ének-zenei tevékenység során a dallam, a ritmus, a mozgás, a közös éneklés örömének felfedezése. A népdalok éneklése, hallgatása, a néptáncosok, a népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei nyelv alakulását. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárt művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei népességeinek (de egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás és zenei kreativitásának alakításában. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. Feladat: 

Örömteli közös éneklés megvalósítása, mely egyben közösségformálás, a szülőföldhöz való ragaszkodás, a nemzeti identitástudat megalapozása.



Ölbeli játékok, népi gyermekjátékok, énekes játékok segítségével zenei öröm nyújtása. Zenei érdeklődésük felkeltésével formáljuk zenei ízlésüket.



A felhasznált zenei anyag igényes, életkornak és képességszintnek megfelelő válogatása.



A gyermekek hallásának, ritmusérzékének, mozgáskultúrájának fejlesztése.



Az egész nap folyamán használjuk ki. a gyermekek spontán kezdeményezését az érdekes játékokra.

223



Az evangélikus egyházi nevelés természetes velejárója az éneklés, mint a keresztény közösség összetartozásának egyik fő kifejező formája.



„Aki énekel, kétszeresen imádkozik.” A lelki élet gazdagodását, a közös éneklés élményével segítjük elő. Játékos mozgással kísérjük a tanult énekeket, melyek újabb örömforrásként jelenhetnek meg.



Az óvodai egyházzenei anyag beépítése a zenei nevelésbe.



A gyermekek tiszta éneklésének elősegítése, zenei kreativitásuk fejlesztése.



Új hangszerekkel, új dallamokkal való ismerkedés melyben fejlődik, a gyermekek zenei alkotófantáziája.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: 

A gyermekek óvodáskor végére ismernek 4-5 kiszámolót, mondókát, 15-18 játékot és 3-4 műdalt.



Érdeklődéssel hallgatják a magyar népdalokat, más népek dalait, klasszikus műzenét is.



A dalos játékoknál esztétikusan alakítják a különböző térformákat, alkalmazzák a szabályokat, esztétikusan mozognak a gyermek néptánc elemeire.

224



Tématervek

3-4 évesek ének-zenei élménylehetősége:

Ősz projekt Ölbeli játékok 1. Aludj baba, aludjál… 2. Áspis kerekes… 3. Ciróka, maróka… 4. Szita, szita sűrű szita… 5. Töröm, töröm a mákot… 6. Én is pisze… 7. Ez elment vadászni… 8. Hüvelykujjam almafa… 9. Gyí paci… 10. Lóg a lába…

Énekes játékok 1. Cicukám, kelj fel… 2. Zsipp-zsupp… 3. Hinta, Katica…

Tél projekt Mondókák 1. Egy, kettő, három, négy… 2. Gyerekek, gyerekek…

Énekes játékok 1. Borsót főztem… 2. Sírjunk, ríjunk… 3. Télapó itt van… 4. Mackó brummog…

Mondókák 1. Mese, mese, mátka… 2. Gólya, gólya…

Énekes játékok 1. Én kis kertet… 2. Fecskét látok… 3. Fehérliliomszál… 4. Jöjj ki, napocska

Tavasz projekt

4-5 évesek zenei élménylehetőségei: Ősz projekt Mondókák 1. Búzavirág koszorú… 2. Hipp, hopp…

225

Énekes játékok 1. Szólj síp, szólj… 2. Hinta-palinta… 3. Kis-kis kígyó… 4. Lipem-lopom a szőlőt… 5. Hej, a sályi piacon…



Tél projekt Mondókák 1. Jákobnak volt… 2. Dirmeg-dörmög… 3. Azért varrták…

Énekes játékok 1. Kácsa, kácsa… 2. Siess libám… 3. Eszterlánc, eszterlánc… 4. Suttog a fenyves… 5. Havas határon…

Tavasz projekt Mondókák 1. Két kis kakas… 2. Fű, fű, fű

Énekes játékok 1. Ki játszik ilyet… 2. Csön-csön gyűrű 3. Egérke, fehérke… 4. Jöttem karikán…

5-6 évesek zenei élménylehetőségei:

Ősz projekt Mondókák 1. Kis kertemben… 2. Ekete-pekete…

Énekes játékok 1. Lopják az úr… 2. Sári néni utazik… 3. Bújj, bújj itt megyek… 4. Gyertek haza, ludaim… 5. Vágok, vágok fát…

Mondókák 1. Ekete, pekete… 2. Angyal, kangyal…

Énekes játékok 1. Elvesztettem zsebkendőmet… 2. Hold, hold… 3. Nagy az ég… 4. Mackó, mackó… 5. Ezüst szánkót… 6. Eszterlánc, eszterlánc… 7. Járom az új váramat… 8. Hull a pelyhes…

Tél projekt

226



Tavasz projekt Mondókák 1. Úgy viruljanak… 2. Ekete-pekete

Énekes játékok 1. A kállói szőlőben 2. Itt ül egy kis… 3. Hopp, mókuska… 4. Benn a bárány… 5. Zöld paradicsom… 6. Tarka kutya… 7. Kicsi őz, fuss ide… 8. Háp, háp… 9. Kinyílt a rózsa… 10. Itt egy kis kút…

Zenehallgatás ajánlott anyagai:

3-4 éveseknek

Ősz projekt 1. Ha én cica volnék… 2. De jó dió… 3. Csipkefa bimbója… 4. Érik a szőlő…

1. Rossini: Macskakvartett 4’ 2. Udvárdi L.: Egérbál 1:38’ 3. Hassler: Őszi fák 2:30’ 4. Liszt Ferenc: Erdőzsongás (A falevelek tánca) 4:00’

5. Sárga csikó… 6. Én elmentem a vásárba… 7. Nagy az ég ablaka… 8. Szállnak, szállanak… Tél projekt 1. Süssünk, süssünk… 2. Széles a kedvem… 3. Hull a hó… 4. A gúnárom elveszett… 5. Három szabó legények 6. Hull a hó, hull a hó… 7. Jaj de pompás fa… 8. Hopp, Juliska… 227

1. Vivaldi: Tél 1. tétel 2. Csajkovszkij: Diótörő – Hópelyhek tánca 1:53’ 3. Mozart – Varázsfuvola/ Bűvös csengettyű 4. Régi magyar táncok



Tavasz projekt 1. Tavaszi szél 2. Csipp-csepp 3. Ó, ha cinke volnék 4. A part alatt 5. Árkot ugrott… 6. Két szál pünkösdrózsa… 7. Eresz alól… 8. Érik a ropogós cseresznye…

1. Farkas F: Régi magyar tánc 2. Halmos G: Jubilate Deo 3. Rossa L: Ma come bali… 4. Rameau: A tyúk…

4-5 éveseknek

1. Kukorica, kukorica… 2. Én elmentem… 3. Ettem szőlőt… 4. Egy boszorka van… 5. Hej, Dunáról… 6. Hull a szilva… 7. A juhásznak… 8. Kicsiny a hordócska…

1. Nagy a hó igazán 2. Országúton nagy a hó… 3. Fehér hóból… 4. Nagykarácsony éccakája… 5. Mennyből az angyal… 6. Csizmám kopogó… 7. Tekereg a szél… 8. Itt a farsang…

Ősz projekt 1. Ravel: Jeux D’Eau. A víz játékai 6:01’ 2. S.S: Állatok farsangja 7.tétel 2:31’ 3. Debussy: Arabesque 4’ 4. Beethoven: VII. szimfónia

Tél projekt 1. Mozart: Varázsfuvola - Bűvös csengettyű 3:22’ 2. Thompson: Alleluja 3. Kodály Z: Háry János szvit /Bécsi harangjáték 2:33’/ 4. Vivaldi: Tél Largo 2. 5:54’

Tavasz projekt 1. Gábor Áron… 2. Az árgyélus… 3. Kihajtom a ludamat… 4. Volt nekem egy kecském… 5. Szánt a babám… 6. Tavaszi szél… 7. Most érkeztünk… 8. Hegyen, földön… 228

1. Vitali: G-dúr partita 2. Régi magyar táncok 3. Friderici: Ladilom - kórus mű – Tavaszi dal 4. Händel: Vízi zene 3:15’



5-6 éveseknek Ősz projekt 1. Én elmentem… 2. A karádi faluvégen… 3. Este van már… 4. Hej, Vargáné… 5. Hull a szilva… 6. Éva szívem, Éva… 7. Virágos kenderem… 8. Erdő mellett estvéledtem…

1. Hull a hó is… 2. Hóember, hóember… 3. Jaj, de árva… 4. Országúton nagy hó… 5. Új esztendő… 6. A madárkának… 7. Szállongó szél 8. Elmúlott a rövid farsang…

1. Debussy: Syrinx 2:13’ 2. Stranss: Radeczky induló 3. Prokofjev: Péter és a farkas 35:00’ 4. Hassler: Őszi fák 2:30’

Tél projekt 1. Thompson: Alleluja 2. Mozart: Varázsfuvola, Bűvös csengettyű 3. Schubert: Ave Maria; tenor 4. Csajkovszkij: Diótörő

Tavasz projekt 1. Zöld erdőben… 2. Este van már… 3. Édes rózsám… 4. Mi szél hozott… 5. A jó lovas katonának… 6. Tavaszi szél… 7. Tisza partján… 8. Elmegyek, elmegyek…

229

1. R. L.: Ma come bali… 2. Fridrici: Ladikom 3. Schubert: A pisztráng 7:27’ 4. Smetana: Moldva 4:17’



Zenei készségfejlesztés ajánlott anyaga:

3-4 éveseknek 

halk-hangos megfigyelése (ölbeli játék, mondóka, dal)



egyenletes lüktetés érzékeltetése változatos módon



hangszínfelismerés



zörejhangok megkülönböztetése



magas-mély felismerése



egyenletes lüktetés helyben topogás széken ülve, sarkon



egyenletes járás, egyszerűbb térformák kivitelezése

4-5 éveseknek 

játékos hangképzés pl.: állathangok utánzása



ritmusvisszhang érzékeltetése



dallamfelismerés énekről, hangszerről



motívum hosszának megéreztetése játékosan



hangterjedelem bővítés



mondókaritmus tapsolása



táncmozdulatok népzenére

5-6 éveseknek 

motívum visszaéneklés



mondókára – dallamalkotás –



finomabb zörejek felismerése hallás után



Kérdés-felelet ritmusbottal



ritmusmotívum kitalálása, önállóan



dallambújtatás

230



énekverseny szervezése (egyéni énekléssel)



zenekar alakítása ritmushangszerekkel

15.2.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Cél: A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka, a műalkotásokkal, népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. Az ábrázoló tevékenységek az egyén fejlettségéhez és képességekhez igazodva segítik a képi- plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Isten azért adott nekünk kezeket és érzékszerveket, hogy alkossunk a magunk örömére is. A különböző technikák felhasználásával a megismert bibliai történeteket megjelenítjük, ezen a gyermek tér – forma – szín képességeit gazdagítják.

Feladat: Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosít. Feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. A bibliai történetek feldolgozásához igényes szemléltető eszközöket használunk, így ébresztgetve esztétikai érzékeiket. Elősegítjük, hogy a gyermek a lelki nevelésterületén megismert tartalmakat a rendelkezésükre álló eszközökkel szabadon és kreatív módon jeleníthessék meg.

A fejlődés várható eredménye:  231

Rácsodálkozik a szépre, tud gyönyörködni benne.



A felkínált eszközöket készségszinten kezelik, élményeiket a vizuális nyelv segítségével is ki tudják fejezni



A megismert technikákat változatosan, kombinálva és egyre nagyobb önállósággal alkalmazzák.



Bátran használják és keverik a színeket.



Az emberábrázolásban megjelennek a részletek.



Tevékenyek, ötletesek a téralkotásban.



Örömüket lelik saját – és társuk alkotásaiban.

Tématervek

3-4 éves gyermekek rajzolás, mintázás, festés, kézimunka lehetőségei

Képalkotáshoz témajavaslatok Nyomhagyás különböző felületen: homok, gyurma Ismerkedés a krétával, zsírkrétával Ismerkedés a festékkel, ecsettel. Ecsetfogás, mosás, törlés elsajátítása. Festés ujjal, vastag ecsettel Nyomatkészítés változatos formák felhasználásával /termések, láb- és kéznyomat stb./ Ismerkedés a filctollal /vastag filctoll használata/ Dúctechnikával festéknyomat készítés Képi elemek egymáshoz rendelése /fa-levél, autó-kerék, stb./ Foltképzés nagyméretű papíron Díszletfestés bibliai jelenetekhez Bibliai történetek közül, a kedvelt történetek ábrázolása többféle technikával: ragasztás, festés, rajzolás Emberábrázolás Plasztikai munkák készítéséhez témajavaslatok Gyurma, agyag díszítése kaviccsal, magvakkal stb. Formaképzés gyurmából Agyagforma felületének kitöltése Személyes élmények kifejezése

232



Építéshez témajavaslatok Téralakítás dobozokkal, bútorokkal stb. Különböző formák sorakoztatása – ritmus térbeli kifejezése – kerítés, házsor stb. Térbeli alakzatok létrehozása, díszítés: szalagokkal, zászlókkal stb. Kézimunkához témajavaslatok Origami technika segítségével egyszerűbb formák létrehozása Bábkészítés összerakással, ragasztással Újra papír felhasználásával domborműkészítés Formalétrehozás formavezetéssel

4-5 éves gyermekek rajzolás, mintázás, festés, kézimunka lehetőségei Képalkotáshoz témajavaslatok Színek, formák létrehozása rajzolással, festéssel Képalakítás festéssel Mozgás ábrázolása rajzolással Ismert formák, színek összefuttatása Montázskészítés színes képekből, papírokból Viaszrajz készítése karcolással Plasztikai munkák készítéséhez témajavaslatok Mintázás nyújtással, rárakással, díszítéssel Formaképzés gipszöntéssel, díszítés festéssel Térrészek berendezése saját készítésű tárgyakkal: orvosi rendelő, zöldségbolt stb. Makett készítése saját készítésű tárgyakkal, formákkal Építés homokból más anyagok kombinálásával Kézimunka témajavaslatok Szimmetrikus formák készítése: sárkány készítése Fonás természetes anyagokból: gyermekláncfű, stb. Természetes téri elemek díszítése Bábkészítés természetes anyagokból Füzérek készítése, fűzés technikájának gyakorlása Természetes téri elemek összeillesztés, kötözése

233



5-6 éves gyermekek rajzolás, mintázás, festés, kézimunka lehetőségei Képalkotáshoz témajavaslatok Környezet alakítása az évszak jegyében (évszak projektek) Sokféle forma cselekményszerű ábrázolása: színes ceruzával, zsírkrétával, filctollal Elképzelések, saját ötletek megjelenítése változatos technikákkal Képalkotás festéssel Cselekményábrázolása – bibliai történetek – sajátos gyermeki kifejező módban Képalkotás kollázzsal: különböző színű papírok vágása, ragasztása Testrészek, emberfigurák ábrázolása Plasztikai munkák készítéséhez témajavaslatok Formaképzés tésztából: mézeskalács, só-liszt gyurma, stb. Kasírozás technikájának gyakorlása Szoborkészítés mozgás kifejezésével Bibliai történet szereplőinek megjelenítése Karakteres formák készítése rajzolással, festéssel, ragasztással Építéshez témajavaslatok Ház, város stb. építése Megfigyelt forma beképezése („A mi templomunk”) Azonos témán belül a formák gazdagítása Kézimunka témajavaslatok Ujjbáb készítése Koszorú díszítése Gyertya – és szappanöntés technikájának gyakorlása Terítő vágása, díszítése Szövés technikájának gyakorlása Gombvarrás textilre, papírra Emberábrázolás: bábkészítéssel

15.2.6. Mozgás

Cél: Rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségéhez igazodó mozgásos játékok, a gyermek pszichomotoros készségeinek és képességeinek alakítása céljából, es egyben a fejlődés eszközeként is szolgál. Sokszínű változatos, örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formák, játékok használatával elősegíteni az óvodás gyermek 234



természetes

hely-,

helyzetváltoztató,

finommotoros

készségének

fejlődését,

a

mozgáskoordináció intenzív szakaszának fejlesztését. Mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek (erő, állóképesség) fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. Szabad játék kereteibe végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben

együtt

hatnak

gyermek

személyiségének

–

pozitív

énkép,

önkontroll,

érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldás fejlődésére. A szabad játékban megjelenő mozgásos tevékenységek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.

Feladat: 

Rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása.



Testi képességek, fizikai erőlét fejlesztése. mozgáskészség folyamatos alakítása (motoros képességek fejlesztése: erő, gyorsaság, állóképesség, koordinációs képességek, testséma nagy- és finommozgások fejlesztése).



Megvalósítása szabad játékban, mozgásos tevékenységben, mindennapos testnevelés által történik.


Szeretik és igénylik a mozgást.



A csoportszobában, az udvaron, a szabadban is önállóan megtalálják azokat a lehetőségeket, amelyek élvezetet nyújtanak számukra.

235



Szabálytudatuk fejlődik: betartják a szabályokat, vigyáznak önmagukra és társukra.



Törekszenek a mozdulatsorok, gyakorlatok esztétikus végrehajtására.



Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebb, ügyesebb lesz.



Cselekvőképességük egyre gyorsabb, mozgásuk egyre kitartóbb, erősödik akaraterejük



Megismerik saját képességeik lehetőségeit és határát.



Környezetükben segítségre szoruló társakkal szeretettel, együttérzéssel törődnek.

Tématervek

3-4 évesek mozgásos tevékenységének anyaga

Futás megindítása, illetve megállítása Játék: Forgójáték Futás feladatokkal – átlépéssel – Játék: Mókusok, fel a fára! Futás feladattal – tárgyhordással – Játék: Autósjáték Természetes támaszgyakorlatok, csúszás közben, ülésben, különböző helyen (talajon, padon) Játék: Kakasfogó Csúszás hason Játék: Fókavadászat Természetes támaszgyakorlatok: kúszós talajon, padon, asztal alatt Játék: Baglyok Szökdelések Játék: Kiscsikók Egyensúlyozó gyakorlatok, pl.: padlóra ragasztott papír csíkon vagy padon Játék: Repülőgépek Gurulás a test hossztengelye körül Játék: Terpeszfogó Dobásgyakorlatok babzsákkal Játék: Kincskereső Sorozatugrások Játék: Verébfogó Dobásgyakorlatok labdával Játék: Labdaérintő 236



4-5 évesek mozgásos tevékenységének anyaga Futás nehezítése – átfutásokkal – Játék: Futás a karikák körül Futás fel- és lelépéssel Játék: Kinn a bárány… Futás átbújással Játék: Macska–egér fogó Szökdelések páros és egy lábon Játék: Kakaskergető Dobásformák: hajítás helyből távolba Játék: Falánk oroszlán Hajítás vízszintes célba Játék: Sóbálvány Egyensúlygyakorlatok vízszintes és rézsútos eszközön Játék: Csákófogó Függésgyakorlatok bordásfalnál Játék: Tűz – Víz – Repülő Függés, egyensúly és támaszgyakorlatok Játék: Hármas cica Szökdelések páros lábról páros lábra, egy lábról egy lábra Játék: Sorverseny Helyből távolugró verseny Játék: Kelj fel Jancsi! Hajítás függőleges célba Játék: Páros fogó Egyensúlyérzék fejlesztése – felfordított padon – Játék: Váltóverseny Gurulás a test hossztengelye körül Játék: Húzz, húzz engemet!

237



5-6 évesek mozgásos tevékenységének anyaga Futás elindítása, megállítása Játék: Labdagurító Futás feladattal – tempó és irányváltással – Játék: Labdacica Futás átbújással Játék: Féllábas fogó Futás hullámvonalban Játék: Kendőlopó Egyensúlyozó járás felfordított padon Játék: Állatmozgások utánzása (verébszökdelés, nyusziugrás, stb.) Természetes támaszgyakorlatok szeren és talajon Játék: Mókusok, ki a házból! Talajtorna eleme: gurulás a test hossztengelye körül Játék: Nyuszifogó Szökdelés páros és egy lábon Játék: Komámasszony, hol az olló? Ugrások akadályon át, vagy felugrás valamire és leugrás Játék: Tűz – Víz – Repülő Különböző futásformák: futás iramváltoztatással Játék: Alagút Távolba ugrások játékos gyakorlása: homokgödörbe ugrás Játék: Akadályverseny Dobóformák: hajítás, helyből távolba Játék: Akadályverseny Labdagyakorlatok, labdavezetés Játék: Ragadd meg! Kézenállás előkészítő gyakorlata Játék: Burgonyaültetés Függeszkedés, függeszkedve haladás Játék. Székfoglaló Gurulóátfordulás előre Játék: Gyertek haza, ludaim!

238



15.2.7. A külső világ tevékeny megismerése

Cél: A gyermek aktivitása, és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti – emberi – tárgyi környezet, formai, téri, mennyiségi viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszony alakul a természethez, ez emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.

A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúrája értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is.

A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeibe alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat alakul ítélőképessége, fejlődik tér – sík – és mennyiségszemlélete. Feladat: Az óvodapedagógus feladata, hogy lehetővé tegye a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket, a spontán és szervezett tapasztalat – és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességének fejlődését, a kortárt kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében alakítására.

239

helyezzen

hangsúlyt

a

környezettudatos

magatartásformáló

alapozására,



Tématervek

3-4 éves gyermekek külső világ megismerése

1. Az őszi évszak szépségei / megfigyelés 2. A mi óvodánk / A mi templomunk 3. Őszi vásárfia / Növény és termésgyűjtés 4. Őszi színek, formák / Szüret 5. Őszi kert / Gally és levélgyűjtés 6. Őszi album készítése / Levélgyűjtés 7. Reformáció ünnepe / Luther rózsa 8. Márton nap / Lampionok készítése, Lampionos felvonulás

Ősz projekt Matematikai tapasztalatok Térbeli kiterjedés (kisebb-nagyobb) Halmazképzés (szín, forma,), Geometriai formák Mennyiség fogalmak gyakorlása Sorba rendezés (legkisebb…) Több – kevesebb – ugyanannyi Színek csoportosítása Szimmetrikus formák létrehozása Matematikai relációk gyakorlása, több – kevesebb - ugyanannyi Tél projekt

1. A téli évszak szépségei / megfigyelés 2. Advent / Gyertyagyújtás / Koszorúkészítés 3. Mikulás várás / Levél a Mikulásnak 4. Karácsony / Templomi karácsony 5. Madárgondozás / Madárkalács 6. A tél örömei / Szánkó, korcsolya 7. Vízkereszt / Karácsony öröme 8. Farsang / Maszkabál

1. A tavasz szépségei / megfigyelés

2. Tavasz hírnökei / fák, virágok 3. Március 15. / zászlókészítés 4. Március 22. Víz / élő víz 5. Húsvét / Ünnepi készülődés / Tojásfestés 6. Április 22. Föld / Teremtés 7. Anyák napja / család 8. Gyermeknap / buborékfújás 9. Pünkösd / Pünkösd színei / Pünkösdi rózsa

240

Forma csoportosítás Kör tulajdonságainak megismerése Halmazképzés Térbeli relációk – testek, síkidomok megfigyelése Ellentétpárok (hideg-meleg) Számosság Sorba rendezés (előtte, utána) Miből van több/kevesebb? Tavasz projekt Matematikai különbözőségek és azonosságok észrevétele, új halmaz képzés több szempont alapján Számolás Térbeli kiterjedések létrehozása, tapasztalatgyűjtés Ellentétpárok: folyékony - szilárd Matematikai sorozatok létrehozása 2-3 elemből álló halmaz létrehozása Összehasonlítás, összemérés gyakorlása Számlálás, becslés Adott szempont szerint halmaz létrehozása



4-5 évesek külső világ tevékeny megismerése

1. Az őszi évszak szépségei / megfigyelés 2. Az én csoportom / Az én templomom 3. Szeptember 23. Takarítás világnapja / Plakát 4. Október 4. Állatok világnapja / Noé bárkája 5. Őszi szüret / Emberek tevékenysége 6. Őszi kert / A mi udvarunk 7. Reformáció ünnepe / Luther rózsa 8. Márton nap / Libás játékok játszása

Ősz projekt Matematikai tapasztalatok Szimmetria, asszimetria Alacsony-magas Becslés, számlálás Csoportosítás Gömbbel való ismerkedés Szimmetrikus formák Színek ellentéte: sötét-világos Számlálás gyakorlása Tél projekt

1. A tél szépségei / megfigyelés 2. Advent / A gyertya fénye / világosság 3. Mikulásvárás / Jócselekedetek gyűjtése 4. Karácsony / Jézus születése / Testvérszületés 5. Madárgondozás / Madárkalács / Madáretetés 6. Tél örömei / Játékok, hóemberépítés / fagyás 7. Vízkereszt / Kedves emlékeim karácsonyról 8. Farsang / állarc, szemüveg / testrészek

1. A tavasz szépségei / megfigyelés 2. A tavasz színei / virágok, termések 3. Március 15. / Kokárdakészítés, színek 4. Március 22. Víz világnapja 5. Húsvét / Virágzó életfa / Öröm ének 6. Április 22. Föld világnapja / virágültetés 7. Anyák napja / ajándék / szeretet 8. Gyermeknap / Papírsárkány készítés 9. Pünkösd / pünkösdi előkészületek / pünkösdi ünnep

241

Ellentétek Párosítás Sorszámlálás Számlálás 6-os számkörben Mennyiségek, matematikai viszonyok közötti összefüggések Halmaz elemeinek egyesítése, elvevése Számlálás, becslés Több – kevesebb – ugyanannyi Tavasz projekt Térbeli relációk kifejezése Rész-egész viszonyrendszere Természetes számsor számainak növelése Ellentétpárok Térbeli kiterjedések kifejezése Mérés, összemérés, térfogat Szimmetria gyakorlása Síkidomok megfigyelése Halmazműveletek végzése



5-6 évesek külső világ tevékeny megismerése

1. Az őszi évszak szépségei 2. A test részei / Ez vagyok Én! 3. Szeptember 23. Takarítás világnapja 4. Október 4. Állatok világnapja / Állatvédelem 5. Őszi szüret / A szőlő részei 6. Őszi kert / Levél és gally gyűjtés 7. Reformáció ünnepe / Luther rózsa 8. Márton nap / Meghívó a Lampionos ünnepre

1. A tél szépségei / megfigyelés 2. Advent / Gyertyagyújtás / Meleg és fény 3. Mikulás / Jó és rossz cselekedetek 4. Karácsony / Angyal / Jézus születése 5. Madárgondozás / Madárkalács készítés 6. Téli örömök a hóban / Játék, kisélet 7. Vízkereszt / Az Én élményem 8. Farsang / állarc kasírozással

Ősz projekt Matematikai tapasztalatok Mennyiségek közötti kapcsolat Matematikai összefüggések Tulajdonságok összehasonlítása Csoportosítás, osztályzás, válogatás Gömb és tulajdonságai Mennyiségismeret bővítés Szín és forma megfigyelés Ellentétpárok képzése, kevés-sok, világossötét Tél projekt Tárgyak szétválogatása Számlálás, becslés Párosítás Számsorozat létrehozása Halmazműveletek Elemekből csoportok létrehozása Matematikai relációk Mennyiségek bontása két vagy több halmaza Tavasz projekt

1. A tavasz szépségei / megfigyelés 2. Tavaszodik / A természet változása 3. Évszak óra / A négy évszak kapcsolata 4. Március 15. / Dalok, versek / ünneplés 5. Március 22. Víz világnapja / Vizes játékok 6. Húsvét / jelentése / Tavaszfüzérek készítése 7. Április 22. Földnap / palántázás 8. Anyák napja / Ajándék / Önarckép 9. Gyermeknap / Lufi fújás / Levegő 10. Pünkösd / Pünkösdi rózsa, színek

242

Mennyiségek bővítése Számlálás, becslés Ellentétek, összefüggések Számnevek gyakorlása Válogatás, csoportosítás Halmaz elemeinek csoportosítása Térfogat, átmérő megértetése Szimmetria gyakorlása Több – kevesebb - ugyanannyi Számolás, számosság



15.2.8. Munka jellegű tevékenységek

Cél: A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű sajátos tevékenység – az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusoknak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, környezet-, növény – és állatgondozás. A munkavégzéshez szükséges attitűdök kialakítása. A saját és mások tevékenységének elfogadására, elismerésére nevelés. A felelősségtudat, segítőkészség felébresztése. Az ember tevékenysége több mint önfenntartás. Istenhez hasonlóan alkotásra képes. Ennek örömét a gyermek is átélheti a maga szintjén, ha létrehozhat valamit, ha kedve szerint alakíthatja a felnőtt segítségével környezetét.

Örömmel és szívesen végzett tevékenység, melyben alakulnak a munkavégzéshez szükséges attitűdök.

Feladat: A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.


Az önmagukkal kapcsolatos minden tevékenységet önállóan végzik.



Közös munkát önként vállalják, pontosan teljesítik.

243



Naposi teendőket önállóan, igényesen végzik.



Az egyéni megbízatásokat szívesen teljesítik.



Észreveszik, ha társaiknak felnőtt segítségére van szüksége.



Megtanulják az eszközök balesetmentes, helyes használatát.



Igényük van a környezetük rendjének megtartására.



Óvják, védik és gondozzák környezetükben élő növényeket, állatokat.



A alkotómunka megtapasztalt örömével készülnek az iskolai feladatokra.



3-4 évesek munkatevékenysége Az óvodapedagógus irányításával részt vesznek kisebb munkafolyamatokban: eszközök összerakása, növénygondozásban stb.

 

4-5 évesek munkatevékenysége óvodapedagógus irányításával történő munka naposi munka folyamatos bevezetése

   

4-5-6 évesek munkatevékenysége óvodapedagógus irányításával történő munka naposi munka növénygondozás, kisebb megbízatások környezetük tisztántartása

15.2.9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

PROJEKT = életegység Tartalmi ismérvek Gyakorlati megvalósítás 1. Probléma többoldalú megközelítése. 1. Témakör keresése, megfogalmazása. A gyermeket közvetlenül érintő, mindennapi életben felmerülő probléma. 2. Tevékenységorientált. 2. Tervkészítés. Nem passzív szemlélő, cselekvő részese a Témakör, altémák, tevékenységek. megismerő folyamatnak, minél több tevékenységforma, munkavégzés jellemzi. 3. Valóságos feladat, élethelyzetekben 3. Témakör integrált lehetőségeit tanulás. változtatjuk. 4. Integrálja az egymáshoz kapcsolódó 4. Források feltárása, mozgósításuk ismereteket. megszervezése. 244



Nem foglalkozási ágakra tagoltan ismerteti meg a gyermeket a világgal, hanem összetartozó, integratív tartalmakkal. 5. Ötvöződik a gyermek tevékenységében, nem különülnek el egymástól.

6. Mikrocsoportos közegben kooperálnak, ezáltal hatékonyabb a kommunikáció. 7. Több nap vagy hét folyamán teljesedik ki, s közben változik, bővül a gyermekek újabb elképzeléseivel. 8. A környezet külső megjelenésében is tükröződik a projekt szellemisége, amely a gyermeki produktumban nyilvánul meg.

Családok, helyszínek, élmények.

5. Projekt véglegesítése.  Ki mit vállal?  Komplexitást segítő eljárások.  Szocializációs feladatok.  Játék, anyanyelvi fejlesztés lehetőségei. 6. Mindig van produktum a projekt végén tárgyakban, eszközökben, ami az élményeket, ismereteket tartósítja. 7. Szervezeti és időkeret Az időkeret alakítása, a gyermekek egyéni és életkori valamint a helyi sajátosságok, igények, lehetőségek figyelembe vételével történik. Egy téma köré csoportosított ismeretet, élményt dolgoz fel. A tevékenységek kombinálása során: a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait, egyházi esztendő eseményeit, személyi feltételeket, a szabad játék hangsúlyát, az évszakok váltakozását vettük figyelembe.

Cél: Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. Feladat: A gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának elősegítése. A fejlődés várható eredménye: 

A gyermeket a tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulásra



Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik

245



Megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés tartalma, egyre nagyobb szerepet kap a felidézés



Megjelenik a szándékos figyelem, fokozatosan növekszik terjedelme, megosztása, átvitele



Elemi fogalmi gondolkodás kialakulóban van



15.2.10. Testnevelés Célunk: az egészségmegőrzésen túl a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetése. A mozgás a gyermekek számára pozitív élményt nyújt, és újabb cselekvésre készteti őket. Szeretnénk, ha a mozgás a gyermekek természetes igénye lenne a későbbiek folyamán is. Küldetésünk az óvodás korú gyermek szervezetének, testi képességeinek sokoldalú fejlesztése.

Feladataink: Rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása Testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. Mozgáskészség folyamatos alakítása (motoros képességek fejlesztés: erő, gyorsaság, állóképesség, koordinációs képességek, testséma- nagy és finommozgások fejlesztése) Mozgáson keresztül szociális képességek fejlesztése (társakhoz való alkalmazkodás, szabály és feladattudat alakulása, együttműködő- és tolerancia képességük fejlesztése.)

A mozgásfejlesztés területei: 1. Szabad játékban, a gyermek spontán, természetes mozgása közben. 2. A konkrét fejlesztést szolgáló kötelező testnevelés foglalkozásokon. 3. Mindennapos testnevelés

1. Mozgásfejlesztés a szabad játékban: A mozgás sokoldalú tevékenység, jelen van a szervezett foglalkozásokon, a mindennapos mozgáson túl a játékban, a különböző nevelési területeken, a gondozási és önkiszolgáló 246



tevékenységben. A játék során (csoportszobában ill. udvaron) igyekszünk megfelelő helyet, eszközöket és időt biztosítani mozgásra, mozgásos játékok gyakorlására. Feltételeink jónak mondhatók, ugyanis egy jól felszerelt tornaszoba áll az óvodánk rendelkezésére, amelyet a nap bármely időszakában használhatnak a gyerekek. Az udvari játéktevékenységhez is korszerű,

fából

készült,

esztétikus

mozgásfejlesztő

játékok

állnak

gyermekeink

rendelkezésére. Ezek a játékok nagymértékben elősegítik a kondícionális és koordinációs képességek fejlesztését. Lehetőség szerint sokat vagyunk a szabadban. Füves-, gumitéglás- és betonos talaj egyaránt rendelkezésünkre áll, amely jó lehetőséget biztosít az edzésre, állóképesség növelésére. A szereken minimális korlátozással hagyjuk kísérletezni a gyerekeket, állandó felügyelet mellett.

2.Mozgásfejlesztés a kötelező foglalkozásokon: A foglalkozások levezetésénél maximális lehetőséget nyújtunk, hogy mindenki egyéni tempójában gyakorolhasson, nagy hangsúlyt fektetünk a differenciált feladatok adására. A testnevelés foglalkozások anyagának összeállításánál a gyermekek természetes mozgását vesszük alapul. A játékot és játékosságot alapvető eszközként alkalmazzuk a testnevelésben. A játék egy foglalkozáson belül sokszor megjelenik a feladattól függően hol mint cél, hol mint eszköz. Az egyes foglalkozások megtervezésénél figyelembe vesszük a csoport általános fejlettségét, fejlődési ütemüket. A szervezett foglalkozásokon lehetőség van a fejlesztő program feladatainak fokozatos megvalósítására. A mozgásfejlesztés minden feladata beépíthető a kötelező foglalkozásokba. A mozgáson keresztül az értelmi struktúrák (pl.: szabálytudat kialakulása) és a szociális képességek is fejlődnek. Az észlelés területéről is beépíthető a foglalkozásokba az alaklátás, a kinesztetikus mozgásészlelés, térészlelés, térirányok fejlesztése. A verbális fejlesztő programból a testrészek, mozgások, téri irányok pontos és gyakori megnevezésére van mód. A foglalkozások tervezésénél fontos, hogy a fejlesztő feladatok természetesen illeszkedjenek a testnevelés anyagába.

3. Mindennapos testnevelés Az óvodai testnevelés szerves része. Minden csoportban naponta legalább egyszer 10-20 perc időtartammal. Lehetőség szerint a szabadban végezzük. Sáros, esős időszakban, a 247



tornaszobában nyitott ablaknál. Anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, amelyen a gyerekek szívesen és örömmel vesznek részt. Igénnyé és szokássá válhat a rendszeres mozgás. A vidám hangulatban végzett játékok kiváló lehetőséget nyújtanak a jó társas kapcsolatok alakulásához is. A játékok során fejlődik vizuális és verbális memóriájuk, szabálytudatuk valamint gyarapodik szókincsük. A mindennapos testnevelés során szívesen alkalmazzuk a lelki nevelés során tanult mozgással kísért énekeket, mondókákat.

Feladataink a gyermekek életkora szerint 3-4 éves korosztály: Kiemelt feladat a nagymozgások fejlesztése. A testnevelés anyaga a természetes nagymozgásokat tartalmazza (különböző járások, futások, kúszás, mászás). Jól alkalmazható a testséma fejlesztő program, a gyermekek a legtermészetesebb módon ismerkedhetnek meg a saját testrészeikkel, és azok funkcióival. 4-5 éves korosztály: Kiemelt feladat a téri mozgások megismerése (különböző irányokból, különböző formák bemozgása). A mozgásfejlesztésnél előtérbe kerül még az egyensúlyérzék fejlesztése, szemkéz, szem-láb koordináció fejlesztése is nagy hangsúlyt kap. Kiemelt feladat az oldaliság tanítása. Rendszeresen használjuk a jobb, bal, előre, hátra stb. kifejezéseket. Az észlelés fejlesztése is megjelenik már, de még nem kiemelt feladatként. 5-6-7 éves korosztály: Kiemelt feladat az térészlelés fejlesztése. Ebben az életkorban sok feladatot kell tervezni az alaklátásra és formaállandóságra. Új feladat a finommotorika fejlesztése. Nagyon lényeges fejlesztési terület, mert a finommotoros koordináció az írás megtanulásának feltétele. (pl. a tornaszerek különböző fogásmódjával.) Jó lehetőség nyílik a keresztcsatornák fejlesztésére, mivel a bemutatott gyakorlatokat látják, hallják és elvégzik azokat.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén Szeretik és igénylik a mozgást. A csoportszobában, az udvaron, a szabadban önállóan is megtalálják azokat a mozgáslehetőségeket, amelyek élvezetet nyújtanak számukra. Betartják a szabályokat, a balesetek elkerülése érdekében, vigyáznak önmagukra, és társaikra. 248



Törekszenek a gyakorlatok pontos, esztétikus végrehajtására. (gimnasztika) Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebb, ügyesebb, megfelelő ritmusúvá válik. Cselekvőképességük egyre gyorsabb, mozgásuk egyre kitartóbb, erősödik akaraterejük. Megismerik saját képességeik lehetőségeit és korlátait. A környezetükben segítségre szoruló társakkal szeretettel, együttérzéssel törődnek.

15.3. Az óvoda kapcsolatai

Partnereinket három csoportba soroltuk: Közvetlen belső: Akikkel közvetlen napi kapcsolatban vagyunk. Kapcsolatunk a legintenzívebb. Közvetlen külső: Akikkel közvetlen kapcsolatot tartunk, működésünk és feladatellátásunk érdekében. Közvetett külső: Akikkel kölcsönösen segítjük egymás munkáját.

1. Közvetlen belső partnereink Az óvoda, család, gyülekezet hármas egységét tartjuk szem előtt. 1.1. Gyermek: Célunk: A gyermek egészséges testi- lelki fejlődésének elősegítése.

1.2. Alkalmazottak köre: Célunk: Szoros emberi és szakmai kapcsolatok kialakítása, folyamatos információ átadás.

1.3. Az óvoda lelkésze: Célunk:

249



Az óvoda lelkészén keresztül valósul meg a gyülekezet felé a kapcsolat és a családgondozás.

1.4. Család: Intézményünkben kiemelt feladat a szülőkkel való együttműködés. Célunk: A személyiségi és szülői jogok tiszteletben tartásával erősíteni a partneri viszonyt. Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, a kettő összhangja, együttműködése által, a gyermekek harmonikus fejlődésének elősegítése. A gyermek óvodai fejlődéséről való rendszeres és korrekt tájékoztatással segítjük a szülőket nevelési feladataik ellátásában. A kapcsolattartás módja: Családlátogatás: Célja, hogy az óvodapedagógus megismerje a gyermeket közvetlen környezetében, felmérje helyét a családban, tájékozódjon a család nevelési elvéről, szokásairól. A gyermek érdekében szükség szerint a gyermekvédelmi felelőssel együtt végezzék ezt. Nyitott óvoda: A szülőknek lehetőséget biztosítunk a napi életbe való betekintésre. A szülők személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességeiről, egyúttal módjuk van társaikkal való összehasonlításukra is. Fogadó órák: Ezek az alkalmak adnak lehetőséget olyan információk cseréjére, melyek a gyermekekkel, vagy közvetlen környezetével kapcsolatosak, esetleg bizalmas jellegűek. Szülői értekezletet: évente 3 – 4 alkalommal tartunk, ahol az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat, problémákat beszéljük meg. Közös programok, ünnepek: Lehetőséget teremtenek a család és óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elveink közelítésére. Szülői szervezet működésének biztosítása.

2. Közvetlen külső partnereink 2.1. A fenntartó Pestszenlőrinci Evangélikus Egyházközség Célja: A fenntartó elvárásainak, igényeinek folyamatos megismerése 250



Intézményünk munkájának bemutatása Hatékony együttműködés az intézmény működtetése érdekében.

Kapcsolattartás módja: Óvodánk részéről: a gyermekek és felnőttek részvétele gyülekezeti programokon, ünnepeken tájékoztatás az óvodabizottsági tagokon keresztül óvodavezető beszámolója a presbitériumnak

A fenntartó részéről: a lelkész rendszeres kapcsolattartása gyermekekkel, szülőkkel, nevelőtestülettel gyülekezeti tagok részvétele óvodai rendezvényeken intenzív kapcsolat a gyülekezet elnökségével a lelkészen keresztül

2.2. Magyarország Evangélikus Egyház Oktatási Osztálya Cél: Törvényes működésünk, szakmai munkánk segítése. Kapcsolattartás módja: Az Oktatási Osztály munkatársain keresztül.

2.3. Sztehlo Gábor Általános Iskola és Gimnázium Célunk: A harmonikus partnerkapcsolat kiépítése, egymás munkájának szélesebb körű megismerése és támogatása érdekében. Kapcsolattartás módja: Óvodánk részéről: Az óvónők látogatása az alsó tagozatos osztályok nyíltnapjain. A tanítók fogadása a leendő iskolás gyerekek megismerésére. A tanítók meghívása a szakmai nyíltnapokra. Az iskola részéről: Óvodás csoportok és óvónők látogatásának fogadása. A tanítók részvétele az óvodai szülői fórumokon. A leendő elsős tanítók látogatása a nagycsoportban. 251



2.4. Pedagógiai Szakszolgálat Célja: A harmonikus partnerkapcsolat kiépítése, egymás munkájának szélesebb körű megismerése érdekében. A tanulási nehézségekkel küzdő, eltérő fejlődésű ütemű és magatartási zavarokkal küszködő gyermekek közös fejlesztése. Kapcsolattartás módja Óvodánk részéről: Lehetőség biztosítás a logopédus és fejlesztőpedagógus részére, a leendő iskolás gyerekek megismerésére, felmérésére. A logopédus és fejlesztőpedagógus meghívása az óvodai szülői értekezletekre Az érintett felek közötti találkozások szervezése az igényeknek megfelelően A logopédus és fejlesztőpedagógus meghívása a szakmai nyíltnapokra. A fejlesztő foglalkozások technikai előkészítése, biztosítása

A Pedagógiai Szakszolgálat részéről: A nevelési év elején szokásos felmérések lefolytatása, konzultáció a csoportvezető óvónőkkel. Folyamatos tájékoztatás a fejlesztésben résztvevő gyermekek fejlődéséről. Szakmai tanácsadás az óvónők részére. Szülői értekezleteken való részvétel, és a szülők tájékoztatása.

2.5. A gyermekétkeztetést szolgáló konyha: Célja: Az óvodáskorú gyermekek egészséges táplálkozásának biztosítása, a korszerű táplálkozási szokások kialakítása. Kapcsolattartás módja Óvodánk részéről: Vállaljuk, a kiküldött edényeket tisztán és hiánytalanul juttatjuk vissza. Tízórai, ebéd, uzsonna rendelését, lemondását legkésőbb az igénybevételt/lemondást megelőző nap 9 óráig lejelentjük az élelmezési központba. Hétvégén, ünnepek előtt két munkanappal jelezzük a változást. 252



A leszámlázott étkezési költség ellenértéke fizetési határidőn belül átutalással kerül kiegyenlítésre. A kapcsolattartó személyeken keresztül tartjuk a kapcsolatot.

A Konyha részéről: Az étrend összeállításánál figyelembe veszi a gyermekek életkorát és az egészséges táplálkozás lehetőségeit /mennyiségi és minőségi paraméterek/. A szülők tájékoztatása érdekében minden héten biztosítja az óvoda számára az étlapot. A tízórai kiszállítását 8 órára, az ebéd és az uzsonna kiszállítását 12 órára elvégzi. Az ebéd minőségéről és az étlap összeállításáról időnként kikéri az óvoda véleményét. Havi rendszerességgel az előzetesen leegyeztetett mennyiségek alapján számlát készít.

2.6. Bölcsőde Célja: A bölcsődés gyermekek óvodai közösségbe illeszkedésének elősegítése Kapcsolattartás módja: Óvodánk részéről: Az óvónők megismerik a bölcsőde gondozási programját. Az óvónők megismerkednek a leendő óvodásokkal. A bölcsödéből a gondozónők meghívása az óvodai rendezvényekre (nyílt-nap, évzáró, gyermeknap). A Bölcsőde részéről: A bölcsőde dolgozói tájékozódnak az óvodánk helyi nevelési programjáról. A gondozónők figyelemmel kísérik a gyermekek óvodai beilleszkedését.

3.1 Az ország más evangélikus óvodái Célunk: Közös nevelési elveink ismeretében szoros együttműködés, szakmai tapasztalatcsere. A kapcsolattartás módja: Óvodáink részéről azonos, kölcsönös A MEE Oktatási Osztálya által évente megszervezett Országos Evangélikus Pedagógus Konferencián, találkozások 253

értekezleteken,

továbbképzéseken,

szakmai

napokon

való

részvétel,



3.4. Pestszentlőrincen működő óvodák Célunk: egymás munkájának megismerése, szakmai együttműködés Kapcsolattartás formái: Szakmai találkozókon való részvétel 3.5. Egészségügyi szakemberek ill. szervek Célunk: A gyermekek egészséges testi- lelki fejélődésének támogatása. védőnő, gyermekorvos, fogorvos, fül-orr-gégész orvos, szemészorvos, Családsegítő Szociális Szolgálat

Kapcsolattartás formái: Rendszeres esetmegbeszélések a gyermekvédelmi felelős és a családsegítő munkatárs között. Tájékoztató előadások szervezése a szülőknek. Évente belgyógyászati orvosi vizsgálat minden csoportban. Tanköteles korú gyermekek részére iskola-alkalmassági vizsgálat. Szemészeti, hallás, fogászati vizsgálat évente. Speciális orvosi szűrés évente.

3.6. Szakmai szervezetek OKÉV, Megyei Pedagógiai Intézetek, Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, Képző Intézetek, Ipszilon Pedagógiai Szolgáltató Kft. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, programokat és érdeklődésünknek, illetve a programunk megkívánta fejlesztési lehetőségeknek megfelelően részt veszünk azokon. Szakmai tevékenységünk fejlesztése, megújulása érdekében igénybe vesszük segítségüket.

254



15.4. Szervezeti és időkeretek

Hetirend A hetirend kialakítása a helyi adottságok, igények, lehetőségek, hagyományok figyelembe vételével, a helyzethez rugalmasan alkalmazkodva történik. Nem napokhoz kötött tevékenységet jelent, hanem egy-egy téma köré csoportosított ismereteket, tapasztalatokat, élményeket dolgoz fel. A gyermekek életkorától, az egyházi esztendő eseményeitől, az évszakok befolyásoló szerepétől, a személyi feltételektől és a gyermekek fejlődési ütemétől függően a heti rendben a szabad játék időtartamának biztosításával, a tevékenységek sokszínű, sokféle variációja lehetséges.

KÖTELEZŐ FOGLAKOZÁSOK Testnevelés Mindennapos testnevelés Lelki nevelés

KÖTETLEN TEVÉKENYSÉGEK Külső világ tevékeny megismerése Mese-vers Ének-zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézimunka Anyanyelvi nevelés

Napirend A napirendben a legtöbb időt a gyermek legfőbb tevékenységi formájára, a szabad játékra fordítunk, emellett különböző tevékenységi formákat kínálunk fel. IDŐTARTAM 600 1030

255

1030

-

1200

1200

-

1500

NAPIREND Szabad játék és tevékenységek Testi nevelés Lelki nevelés, csendes percek Mese-vers Ének, énekes játék Rajzolás, festés, kézimunka Külső világ tevékeny megismerése Testápolási tevékenységek Tízórai Szabad játék a csoportokban, ill. az udvaron Séta Ebéd Testápolási teendők Pihenés



00

15

-

Testápolási teendők Délutáni uzsonna, Szabad játék a csoportokban ill. az udvaron

30

17

Csoportszervezési kritériumok Óvodánkban bontott életkorú csoportokban folyik a nevelőmunka. Minden gyermeknek állandó csoportja van.

Az összes helyiségben határozott viselkedési szabályok

érvényesek, amelyekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell. Az udvari játszóhelyeken is szabadon dönthetnek a játéklehetőségek és a játszótársak felől. A gyerekeknek a csoportszobákban lehetőségük van a visszahúzódásra és arra, hogy játszótársaikat maguk válasszák ki.

256



C) Sztehlo Gábor Evangélikus Általános Iskola helyi tanterve

257



1. Kerettanterv meghatározása

Az általános iskola minden oktatási szakaszában a kerettanterv rögzíti a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, egy vagy két évfolyamonkénti követelményeit, rögzíti a követelmények teljesítéséhez szükséges időkeretet, az előzetes tudást és a továbbhaladás feltételeit. Az alsó tagozaton az egész napos iskolai szervezési forma folyamatos kialakítására törekszünk. A tanórai és egyéb foglalkozások délelőtt és délután egyenletes elosztásban szerveződnek. A mindennapos művészeti nevelés a délutáni tanórákon valósul meg. A szabadon felhasználható órakeret az alsó tagozaton az alábbi módon épül be helyi tantervünkbe: Évfolyam

1.

2.

3.

4.

Matematika

1

1

1

1

Magyar nyelv és irodalom

1

1

2

2

5.

6.

7.

8.

A felső tagozaton emelt óraszámú képzési formát valósítunk meg. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a matematika és a művészetek fejlesztésére. Magasabb szintű követelményeket és emelt óraszámot biztosítunk matematika és művészeti tagozatunkon. A tagozat szerveződhet külön osztály illetve egy osztályon belüli csoportbontással is. Az emelt óraszám biztosítása a szabadon felhasználható órakeretből történik. Évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Matematika

2

2

2

2

Informatika

1

1

1

1

Matematika tagozat

258



Művészeti tagozat Vizuális kultúra

2

2

2

2

Ének-zene

1

1

1

1

A Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása-nevelése a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és vizsgaszabályzata alapján történik

2. Részletes tantárgyi követelmények Az általános iskolában tanított kötelező és kötelezően választható tárgyak részletes tantárgyi és taneszköz követelményeit különös tekintettel a kerettantervtől való 10%-os eltérés meghatározásra külön dokumentum tartalmazza.

259



D) Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium helyi tanterve 1. Kerettanterv meghatározása A gimnázium helyi tanterve a központi kerettantervre épül. A gimnáziumi képzés specialitása az egy évfolyamon 4 képzési kínálat, illetve a 11. évfolyamon belépő, szabadon választható a diakónia tárgy. A tagozatok órahálóinak kiválasztásában a központi kerettantervhez kapcsolódó órahálókat adaptáltuk. A 10%-os eltérést tantárgyanként vagy az evangélikus keresztény elemek beépítésére, vagy korrepetálás, felzárkóztatás, gyakorlás lehetőségére használtuk fel. Ezt részletesen megfogalmaztuk a helyi tanterv részletes tantárgyi követelményeinél.

2. Részletes tantárgyi követelmények Az gimnáziumban tanított kötelező és kötelezően választható tárgyak részletes tantárgyi és taneszköz követelményeit különös tekintettel a kerettantervtől való 10%-os eltérés meghatározásra külön dokumentum tartalmazza.

260



E) Záradékok Jelen dokumentum a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium egységes szerkezetbe rendezett - az Nktv 97. § 14) bekezdése értelmében átdolgozott - pedagógiai programja. Az Nktv 26. § 5) bekezdése értelmében tanévenként felmenő rendszerben - 2013. szeptember elsejétől az első, ötödik és kilencedik osztályon – kerül bevezetésre. Módosítása jogszabályi változás esetén történik. A módosítás átvezetése, és szükséges eljárás végig vitele az intézményvezető feladata. A pedagógiai programot az intézmény SzMSz-ében rögzített módon hozzuk nyilvánosságra. 1. Az Nktv 26. § 1) értelmében a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium pedagógiai programját, s az annak kiegészítését jelentő Fecskefészek Óvoda tématervét, illetve az Általános Iskola és a Gimnázium helyi tanterveit az intézmény nevelőtestülete 72 / 2013 (04.04.) számú határozatával elfogadta. Margittai Edit

Fülöp Józsefné

Prekler Katalin

Osztályfőnöki mkv

Általános iskolai mkv

Óvodai mkv

2. Az Nktv 26.§ 1) értelmében az intézmény pedagógiai programját az intézményvezető jóváhagyja, és az Nktv 32.§ i) bekezdésére tekintettel az igazgatótanács elé terjesztette: Dr. Kalina Katalin intézményvezető Budapest, 2013. április 4. 3. Az Nktv 72.§ 5) bekezdése alapján a szülők a pedagógiai programról szóló tájékoztatást a csatolt jegyzőkönyv szerint megkapták. Véleményezési jogkörükkel a jogszabály adta kérdésekben éltek.

Takácsné Urbán Andrea Szülői választmány elnöke Budapest, 2013. április 4.

261

Baldovszky Ágnes Szülői választmány jegyzője



4. A Diákönkormányzat az intézményi pedagógiai programmal kapcsolatban a szükséges tájékoztatást megkapta, a csatolt jegyzőkönyv szerint véleményt formált.

Nyírő Antal DÖK segítő tanár

Csiszár Angéla

Átol Dávid

DÖK elnök

DÖK ügyvezető

Budapest, 2013. április 4.

5. Az intézmény igazgatótanácsa a 28/2013 (04.04.) számú határozatában a MEE 2005. évi VIII. törvényében meghatározottak szerint az intézmény pedagógiai programját elfogadja és a fenntartó elé jóváhagyásra terjeszti.

Győri Gábor IT elnök

Fenntartó jóváhagyás:

262

Szemerei Zoltán IT fenntartói képviselő

A Sztehlo Gábor Evangélikus Fecskefészek Óvoda és a Sztehlo Gábor Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium pedagógiai programja és helyi tanterve

Recommend Documents