A Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda Nevelési Programja

Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Óvodai Nevelés Programja

„A bölcs ember sziklára épít”

A Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda Nevelési Programja Hatályos 2011. november 7-től

1


Óvodai Nevelés Programja Az Óvodai Nevelési Program szerkezete:

„Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa.” Mk 10,14

Az Óvodai Nevelési Program a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai Programjának része, mely a 137/1996 (VIII.28) számú az óvodai nevelés országos programját meghatározó Kormányrendelet figyelembevételével készült. 1.

Az Óvoda bemutatása .................................................................................................................4

1.1.

A Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda alapító okirat szerinti adatai.............................................4

1.2.

Helyzetelemzés .......................................................................................................................9

1.2.1.

Tárgyi feltételek...................................................................................................................9

1.2.2.

Személyi feltételek ............................................................................................................ 10

2.

Óvodakép.................................................................................................................................. 10

2.1.

A keresztyén óvodai nevelés célja és alapelvei ....................................................................... 11

2.2.

Gyermekkép .......................................................................................................................... 12

2.3.

Óvónők és dajkák .................................................................................................................. 13

2.4.

Szülők az óvodában ............................................................................................................... 15

3.

A keresztyén óvodai nevelés feladatai, területei ........................................................................ 15

3.1.

Az óvodai nevelés általános feladatai .................................................................................... 18

3.2.

Hagyományaink..................................................................................................................... 23

3.3.

Egészséges életmód kialakítása, környezettudatos nevelés.................................................... 25

3.4.

Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása ....................................................................... 28

3.5.

Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés ......................................................................................... 32

3.6.

A lelki nevelés------fentebb volt!!!.......................................................................................... 34

3.7.

A testi nevelés---később van .................................................................................................. 34

3.8.

Az integrált nevelés ............................................................................................................... 34

3.8.1. Gyermekvédelem .................................................................................................................... 35 3.8.2. Sajátos nevelési igényű gyermekek.......................................................................................... 37 2


Óvodai Nevelés Programja 4.

Az óvodai élet ........................................................................................................................... 38

4.1.

Az óvodai hittan foglalkozások, lelki gondozás ....................................................................... 38

4.2.

Óvodai munkaterv ................................................................................................................. 40

5.

Az óvodai tevékenységek .......................................................................................................... 40

5.1.

A játék ................................................................................................................................... 40

5.2.

A rajzolás, kézimunka ............................................................................................................ 41

5.3.

Ének és zene.......................................................................................................................... 44

5.4.

Vers és mese ......................................................................................................................... 47

5.5.

Munkajellegű tevékenységek ................................................................................................ 51

5.6.

Tanulás.................................................................................................................................. 52

6.

Az óvoda kapcsolatai ................................................................................................................. 57

7.

Szervezeti és időkeretek ............................................................................................................ 64

8.

Eszközjegyzék – külön melléklet ................................................................................................ 66

9.

Tervezési program – külön melléklet ......................................................................................... 66

10.

Záradékok ............................................................................................................................. 66

3


Óvodai Nevelés Programja 1. Az Óvoda bemutatása

Jelen dokumentum egy többcélú, közös igazgatású óvodának és iskolának a képzési ciklus egészét átfogó szakmai-nevelési stratégiai programjának a része. Deklarálja az óvodai nevelésnek, a tanítás-tanulás folyamatának pedagógiai elveit, az óvodai működés feltételeit és hátterét. Átfogja az óvoda működésének minden területét. Bemutatja elképzeléseinket a szakmai munkáról, a korai, fejlesztő és integrált nevelés – oktatás folyamatáról. Feltárja kapcsolódásainkat az evangélikus közösséghez és a régióhoz, melyben intézményünk működni fog. Intézményi elképzeléseink az által válnának majd teljessé, ha 2012. szeptember 1-től egy először két csoportos óvoda kezdené meg a működését, ezért a Nevelési Program egy Tervezési Programmal egészül ki. Az óvoda régi, megalapozott igénye Pestszentlőrinc városrésznek és a pestszentlőrinci evangélikus gyülekezetnek is. 12 évfolyamos iskolánk kitűnő megalapozását adja.

1.1.

A Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda alapító okirat szerinti adatai Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Alapító okirata

A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának 9/2011. (02.19.) évi határozatával megalapított Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium alapító okiratát a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXV. törvény 37. § (5) bekezdése, valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház 2005. évi VIII. törvény II. fejezet 4. § alapján a következők szerint határozza meg: 1.

Intézmény neve:

Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium OM azonosító: 1.1. Rövidített neve intézményegységenként: - Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda - Sztehlo Gábor Evangélikus Általános Iskola - Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium 2. Intézmény székhelye: Budapest, XVIII. ker., Kossuth tér 2., 1183 Telephely (általános iskola alsó tagozata és óvoda): Budapest, XVIII. ker., 1185, Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 74.

4


Óvodai Nevelés Programja Telephely: (általános iskola): Budapest, XVIII. ker., 1185, Hámán Katalin utca 39. Telephely: (együttműködési megállapodás alapján a gimnázium vonatkozásában): Budapest, XVIII. ker., 1183, Gyöngyvirág utca 7-9, 10. Az általános iskola közvetlen jogelődje: Pitagorasz Általános Iskola, OM: 035118, Budapest, XVIII. ker., Bajcsy Zsilinszky Endre utca 74. 3. 4. 5. 6.

Az intézmény alapítója: Magyarországi Evangélikus Egyház; Alapítás éve: 2011. Alapító székhelye: Budapest, 1085, Üllői út 24. Az intézmény fenntartója: Magyarországi Evangélikus Egyház (Budapest, 1085, Üllői út 24.) Az intézmény szakmai, törvényességi felügyeleti szerve: Magyarországi Evangélikus Egyház (Budapest, 1085, Üllői út 24.)

A fenntartói tevékenység felügyeletét biztosítja: Budapest Főváros Főjegyzője 7. 8. 9.

Az intézmény működési területe: országos Az intézmény jogállása: önálló jogi személy Az intézmény típusa: vallásnézetileg elkötelezett, többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, melyben általános iskola és gimnázium működik. Az Óvoda 2012 szeptemberétől kezdi meg működését.

10. Az intézmény munkarendje: nappali 11. Az intézmény szakágazat száma és megnevezése: 85 – Oktatás 12. Az intézmény évfolyamainak száma: Óvoda – 2012-től 1 csoport Általános iskola – 8 évfolyamos alapfokú oktatás Gimnázium – 4 évfolyamos gimnáziumi oktatás, általános műveltséget megalapozó érettségi vizsgára felkészítő képzés

13. Az intézménybe felvehető maximális tanulói létszám: 905 fő Óvoda - 25 fő 2012-ben Általános iskola – 250 fő Sajátos nevelési igény: 10 fő Gimnázium – 630 fő Sajátos nevelési igény: 10 fő 14. Az intézmény szakfeladatainak száma és megnevezésük:

5


Óvodai Nevelés Programja Az óvoda vonatkozásában: 85101 – óvodai nevelés 851011 - óvodai nevelés, ellátás 851012 - sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 562912 - óvodai intézményi étkeztetés 8510 - iskolai előkészítő oktatás Az általános iskola vonatkozásában: 852011 – általános iskolai tanulók nappali rendszerű oktatása és nevelése (1-4. évfolyam) 852012 – sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhető-oktatható (megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók; megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók) mozgáskorlátozott, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességével küzdő tanulók nevelése, oktatása; beszédfogyatékosság 852013 – nemzeti, etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852021 - általános iskolai tanulók nappali rendszerű oktatása és nevelése (5-8. évfolyam) 852012 – sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) - Szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhető- oktatható (megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók; megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók) mozgáskorlátozott, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességével küzdő tanulók nevelése, oktatása; beszédfogyatékosság 852013 – nemzeti, etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 855911 – általános iskolai napközi otthonos nevelés 855912 – sajátos nevelésű tanulók napközi otthonos nevelése 855913 – nemzeti, etnikai kisebbségi tanulók napközi otthonos nevelése 855914 – általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 – sajátos nevelési igényű tanulók tanulószobai nevelése - szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhető-oktatható (megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók; megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók) mozgáskorlátozott, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességével küzdő tanulók nevelése, oktatása; beszédfogyatékosság 855916 – nemzeti és etnikai, kisebbségi tanulók tanulószobai nevelése A gimnázium vonatkozásában 853111 – nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-13. évfolyam) - nyelvi előkészítő évfolyam 855917 – középiskolai tanulószobai nevelés 562913 – könyvtári állomány gyarapítása 931204 – iskolai, diáksport- tevékenység támogatása 852013 – sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (910. évfolyam) - szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhető- oktatható (megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók; megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók)

6


Óvodai Nevelés Programja mozgáskorlátozott, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességével küzdő tanulók nevelése, oktatása; beszédfogyatékosság Alapfeladathoz kapcsolódó kiegészítő feladat: 562917 – munkahelyi étkeztetés, büfé 749031 – módszertani szakirányítás 949100 – egyházi tevékenység Órarendbe épített hittanoktatás Tanulók felügyelete, készenlét 562913 – iskolai intézményi étkeztetés 910121 – könyvtári állomány gyarapítása 910000 – könyvtár működtetése 931204 – iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 855100 – sportkörök, sportszakosztályok működtetése 869000 - iskola-egészségügyi ellátás 479900 – egyéb nem bolti kiskereskedelem – iskolán belüli tankönyvterjesztés 682000 – ingatlan üzemeltetése Iskolarendszeren kívüli felnőtt- és egyéb oktatás Az intézmény vállalkozói tevékenységet nem folytat. 15. A feladatellátást szolgáló vagyon: Az intézmény székhelye: Budapest, XVIII. ker., Kossuth tér 2., 1183 Az ingatlan helyrajzi száma: 155416 Az ingatlan alapterülete: 6868m2 Az felépítmény alapterülete: 4612,34m2 A székhely épülete a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzat tulajdona, melyet 406/2011 (V.04.) számú határozata alapján a Magyarországi Evangélikus Egyház számára használatba adott. Az intézmény telephelye: Budapest, XVIII. ker.,1185, Bajcsy Zsilinszky utca 74. Az ingatlan helyrajzi száma: 158910 Az ingatlan alapterülete: 8656m2 A felépítmény alapterülete: 2100m2 Az intézmény telephelye: Budapest, XVIII. ker., 1085, Hámán Katalin utca 39. Az ingatlan helyrajzi száma: 158897 Alapterület: 877m2 A telephelyekként szolgáló ingatlanok a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzat tulajdonai, melyet 410/2011 (V.04.) számú határozata alapján a Magyarországi Evangélikus Egyház számára használatba adott Ingóságok: Rendelkezésre állnak az iskolai leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak 16. A vagyon feletti rendelkezési jogok

7


Óvodai Nevelés Programja Az intézmény vagyonát képező ingatlanok a Magyarországi Evangélikus Egyház használatában, az ingóságok a tulajdonában vannak, melyeket intézménye számára térítésmentesen rendelkezésre bocsájt. Az intézmény a működéshez kapott eszközöket saját vagyontárgyként tartja nyilván. Az intézményvezető a rendelkezésre bocsájtott ingatlant és a vagyontárgyakat nem jogosult elidegeníteni, megterhelni, csak a fenntartó hozzájárulásával. 17. Az intézmény gazdálkodása Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó, vezetője teljes jogkörrel és felelősséggel rendelkezik a költségvetésben előirányzott összegek felhasználásáról. Az intézmény éves zárszámadását és költségvetését az intézményvezető készíti, majd az igazgatótanács javaslata alapján, valamint az Országos Nevelési és Oktatási Bizottság és Gazdasági Bizottság támogató szakvéleménye után az Országos Presbitérium hagyja jóvá. 18. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje Az intézmény vezetőjét a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartói testülete, az Országos Presbitérium a Magyarországi Evangélikus Egyház 2005. évi VIII. törvény IV. fejezet 17. §-a alapján nevezi ki. 19. Az intézményben foglalkoztatottak Az intézmény foglalkoztatottjainak jogviszonyát a Magyarországi Evangélikus Egyház 2005. évi VIII. törvényének V. fejezete és a Munka törvénykönyve határozza meg. 20. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézményt, mint jogi személyt az igazgató, vagy az általa megbízott dolgozó képviselheti. 21. Az iskola körbélyegzője:

Budapest, 2011. május 4.

Gáncs Péter

ph.

Kákay István

elnök-püspök

országos irodaigazgató

8



1.2.

Helyzetelemzés

Óvodánk Budapest XVIII. kerületében, Pestszentlőrincen a Szemere-telep kertvárosi környezetében található, egy régi óvoda épületben. A Hámán Katalin utcai óvoda épülete jelenleg felújításra és bővítésre szorul, ezért az óvoda 2012 szeptemberében kezdi meg működését. Pestszentlőrinc-Pestszentimre napjainkban családbarát törekvéseiről híres. A XVIII. kerületben működik a főváros legtöbb bölcsődéje, szám szerint kilenc, a három év alatti gyermekek 24 százalékáról gondoskodik az önkormányzat saját intézményeiben, gyakorlatilag minden negyedik kisgyermek bölcsődés. A férőhelyek mégis kevésnek bizonyulnak: a fiatal beköltözők, s a születésszám lassú emelkedése miatt az igények egyre növekednek. Erre való tekintettel a 2011-es év a „bölcsődék éve” a kerületben. Pestszentlőrinc Budapest azon része, ahol a születések száma, a magyarországitól eltérően, lassan, de mégis folyamatosan emelkedik. A városrész családbarát politikája, a növekvő népesség és gyermeklétszám biztos hátteret adnak egy új, diákjait az óvodától az érettségiig végigvivő intézménynek. Intézményünkben két nagy múltra vissza tekintő intézmény integrációja történt meg. A Pitagorasz Általános Iskola Sztehlo Evangélikus Általános Iskolaként jogutódlással folytatja működését, megtartva és építve az előd kiemelkedő munkájára. Különös tekintettel a sajátos nevelési igényű és hátrányos tanulók felzárkóztatásában elért eredményeikre, és a környék közösségi életében betöltött szerepére. Az intézmény adottságai a Sztehlo Gábor nevével fémjelzett diakóniai munka képviseltének és megvalósításának lehetőségét jelentik számunkra. Ezt a munkát egészíti ki és alapozza meg az Általános Iskola területén létrejövő óvoda, mely a környéken élő kisgyermekes keresztyén családok régi igénye.

1.2.1. Tárgyi feltételek

9


Óvodai Nevelés Programja Az Óvoda az Általános Iskola területén a Hámán Katalin utca 39 alatt található régi óvoda épületben kezdte volna meg működését. Az épület jelenleg tornaszoba funkciót tölt be az általános iskola épületéhez csatlakozva, és jelentős felújításra szorul. Ezért az intézmény adottságait, telekméreteit és beépítettségét kihasználva egy új építésű háromcsoportos óvoda tervezési programja alapján tervezzük a 2012 szeptemberében történő indítást. A Bajcsy-Zsilinszky utca 74 alatt működő általános iskola területén alakítandó ki az óvoda, mely a többcélú közös igazgatású intézmény óvodai tagintézményeként működik majd. A terület 8656 m2, melyen az Óvodai Építési Szabványnak megfelelő, 75 főnyi óvodás gyermek elhelyezésére alkalmas 2972 m2 biztosítható. A szükséges eszközök a működés megkezdése előtt a csoportok kialakításának ütemében kerülnek beszerzésre. 1.2.2. Személyi feltételek

Az óvoda egy többcélú közös igazgatású intézmény tagintézményeként működve saját pedagógusokkal, de az általános iskolával közös technikai dolgozókkal rendelkezik. Élén tagintézmény-vezető áll, aki az intézmény vezetőségének tagja. A háromcsoportos óvodában csoportonként két óvónő és egy-egy dajka dolgozik. Az óvoda iránt már igen komolyérdeklődés mutatkozik, a szülői nyilatkozatok alapján már most több mint egy csoportnyi jelentkezést regisztráltunk. A keresztény nevelés mellett intézményünkben nagy hangsúlyt fektetünk a sajátos nevelési igényű óvodások, különösen a mozgássérült kisgyermekek integrált nevelésére, ezért az ilyen jellegű igényeket is várjuk.

2. Óvodakép

10


Óvodai Nevelés Programja A Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda Nevelési programjának célkitűzése Óvodánkban keresztény értékek mentén kívánjuk nevelni a legkisebbeket. Célunk a látható és láthatatlan világ megismertetése, a teremtett világban követendő értékek minél korábbi átadása a későbbi értékelvű életvezetés és a közösséghez való kapcsolódás kialakítása. Mindezt a játékközpontúság köré kívánjuk felépíteni. Az óvoda misszióját a gyermekeken keresztül a családokban fejti ki. Óvodánkban a nevelési alapelvek a Biblia üzenetére épülnek, mely az élet minden kérdéséhez, így a gyermekeink neveléséhez is világos és határozott koncepciót ad. ♦ Istentől kért bölcsesség, krisztusi szeretet és szolgálat, mely a másságot tolerálja, az egyéniséget tiszteletben tartja, bizalomra épül ♦ a gyermek egyszeri, egyedi lényének felismerése és képességeinek felelősségteljes fejlesztése, akik megállják a helyüket a társadalomban ♦ a gyermeki szabadság biztosítása olyan ésszerű szabályokkal, amelyek elősegítik a közös élmények és tevékenységek által a szocializációt, az erkölcsi tulajdonságok megalapozását ♦ a gyermek tevékenységére épülő tanulás ♦ a családokkal való együttműködés és szükség szerint segítségnyújtás, gondoskodás ♦ egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség biztosítása.

2.1.

A keresztyén óvodai nevelés célja és alapelvei

Óvodánkban ökumenikus nyitottságú, evangélikus szellemiségű lelki nevelést folytatunk. Az ember test- lélek- szellem hármas egység, ezt szem előtt tartva segítjük 11


Óvodai Nevelés Programja elő a gyermekek személyiségének és értelmének fejlődését. Ez életkoruknak megfelelő, érzelmi életüket kiteljesítő, pozitív személyiségjegyeiket megerősítő nevelés, melyet gyermekszeretet és a pedagógiai optimizmus jellemez. A keresztény nevelés során is kiemelt nevelési területnek tekintjük a szabad játékot és a mozgás sokféle tapasztalatszerzési lehetőségét. Tágas teret adunk a közösségben nehezebben boldoguló, sajátos nevelési igényű gyermekek számára is, akiket integráltan nevelve támogatunk abban, hogy megtanuljanak együtt élni és együttműködni társaikkal. A szeretet elvű társas tanulást a korai fejlesztés egyik kiemelkedő lehetőségeként tárjuk a ránk bízott gyermekek elé. 2.2.

Gyermekkép

Minden ember Isten egyedi és páratlan teremtménye, megismételhetetlen individuum. Jézus Krisztus példaként állítja elénk a gyermekeket, ezért számunkra a gyermeki identitás különösen is komolyan veendő! Emberi méltóságát és szabadságát tiszteletben kell tartanunk, azt nem veszélyeztethetjük. Élete, egyénisége felbecsülhetetlen érték. A gyermek alapvető joga, hogy születésétől fogva olyan nevelésben részesüljön, amelyben személyisége a leginkább kiteljesedhet. Joga van: 

az egyenlőséghez (függetlenül a vallástól, származástól, nemiségtől)

 az egészséges testi és lelki fejlődéshez  különleges bánásmódhoz, ha fogyatékkal élő  a szeretethez, a megértéshez és a gondoskodáshoz  a támogatáshoz, a játékhoz, a pihenéshez  szükség esetén az azonnali segítséghez  ahhoz, hogy megoltalmazzák a kegyetlenségtől, az elhanyagolástól és a kihasználástól.

Szüksége van:

12


Óvodai Nevelés Programja 

testi és lelki biztonságra



megfelelő táplálkozásra



elismerésre, visszaigazolásra



mozgástérre



állandóságra



valódi példaképekre



szilárd erkölcsi értékekre



harmonikus kapcsolatokra

Ezért célunk, hogy a ránk bízott gyermek derűs és őszinte, életet igenlő és azt becsülni tudó legyen.

Váljon nyitott, felelősségteljes, szabad és önálló emberré, aki Jézus

Krisztusban meglátja az ideális ember képét és rajta keresztül képes tájékozódni. Merjen bátran odafordulni a felnőttekhez, társaihoz, merjen imádkozni. Tapasztalhassa meg az emberi közösség és Isten segítő szeretetét.

Jöjjön rá, hogy a mennyei Atyára a

későbbiekben is minden helyzetben számíthat, s benne bízva kiegyensúlyozott személyiséggé fejlődhet, megtalálhatja helyét, boldogulását a világban. Ismerje meg a gyülekezet közösségét, melyhez való tartozásának tudata, legyen számára biztos kapaszkodó, szilárd támasz.

2.3.

Óvónők és dajkák

Óvodánk

nevelőtestülete

pedagógiai

munkáját

keresztyén

felelősséggel

és

elkötelezettséggel végzi. Hivatása gyakorlása során nem csak a társadalmi törvények és 13


Óvodai Nevelés Programja szakmai előírások ismeretében cselekszik, hanem a Szentírás szellemében is, amin lelkiismerete tájékozódik. Óvónőink nyitott és őszinte lelkisége követésre méltó minta kell legyen a gyermekek és a szülők számára is. Ugyanakkor szabadok arra, hogy valóságos élethelyzeteiknek megfelelően istenkeresésüket és hitbeli fejlődési útjukat megéljék. Óvodásaink lelki szükségleteinek kielégítése a hittan foglalkozásokon túl az áhítatok, csendes percek, beszélgető-körök során is megvalósul. Ezek során a gyermekcsoport és a felnőtt mély, bizalommal teli együttléte a transzcendens kapcsolat közösen megélt pillanatait is elősegíti. Az óvodapedagógus személye döntő befolyással bír a gyermekek életvezetésének, hitéletének, istenképének alakulásában. A szülők után ő a tekintély, a követhető modell. A hitüket vállaló, biztonságot, szeretetet sugárzó óvónőink bizalommal teli otthonos légkört teremtenek. Ennek köszönhető a szülőkkel való jó kapcsolat és az óvoda családias légköre. Nevelőmunkánk

valódi

eredményességének

alapvető

feltétele,

hogy

életünk

összhangban legyen az intézmény által képviselt keresztyén alapelvekkel, abban jól felismerhető legyen az embertárs és Isten szeretete. Az óvoda nevelőtestülete az intézmény nevelőtestületének szerves része. Az iskolalelkész számukra is munkatárs és lelki-vezető, aki támogatja munkájukat, szervezi a kicsinyek hittanoktatását. A nevelőtestület külső tagja a gyermek és felnőtt közösség lelki vezetője, az egyházközség lelkésze. A keresztyén nevelés témájában, a lelkigondozás

területén

ők

képviselik

az

evangélikus

szellemiséget.

Jelenlétük

nélkülözhetetlen az óvoda mindennapjaiban. A nevelőtestület számára a lelkész jelenti a biztonságot és a megfelelő tájékozódást az egyházi profil megvalósításában. A teológiai szakképesítéssel nem rendelkező óvópedagógusok számára a mindennapi nevelési helyzetekben is elérhető, irányt mutató. A lelki nevelésben a lelkész a kompetens. Általuk mind a szülők, mind az intézményben dolgozók élhetnek a lelkigondozói beszélgetések lehetőségével. A nevelőtevékenység lelkész által végzett családgondozással, lelki-gondozással válik teljessé. Az óvópedagógus tudásával és szeretetteljes keresztyén lelkiségével utat mutat a szülőnek, 14


Óvodai Nevelés Programja 2.4.

Szülők az óvodában

Hisszük, hogy a gyermek Isten ajándéka, akit a családoknak adott sáfárságra. A gyermeknek elsősorban a szüleiktől kell kapniuk a szeretetet, a megértést és a nevelést, ebben igyekszünk segítő kezet nyújtani. A gyermek fejlődéséért a szülői házzal kölcsönös a felelősség, így a családdal való együttműködésnek a célja mindig a gyermek optimális fejlesztése. Ennek érdekében együttműködésünk formái: 

Családlátogatás óvodába lépés előtt



Anyás beszoktatás biztosítása



A gyermek születésnapjának megünneplése, esetleg a szülő részvételével a saját csoportjában



Adventi gyertyagyújtás a szülőkkel és a gyerekekkel



Barkács-délutánok szervezése csoportjainkban



Óvoda és családok közös kirándulása



Családi nap



Egészség hetek



Óvjuk környezetünket napok



Évzáró műsorok és búcsú-uzsonnák az iskolába menőknek



Ünnepeken való közös részvétel istentisztelet keretében (tanévnyitó, karácsony, húsvét, tanévzáró)

3. A keresztyén óvodai nevelés feladatai, területei

Az óvodai hittan foglalkozások nevelési rendszerünk alapját jelentik. 15


Óvodai Nevelés Programja A lelki hatások, melyek a gyermekeket ebben a nevelési rendszerben érik, egész további életükre nézve nagy jelentőséggel bírnak. Ugyanakkor a gyermekek olyan információkat visznek haza a keresztyén szellemű nevelés során, amely a fiatal szülőket sem hagyja érintetlenül. Az óvodai hittan foglalkozások alapja az a bibliai törzsanyag, melyet a gyermekek életkorának megfelelően választunk ki. A biblikus ismeretek megszerzése, a közös imádság lehetősége a társakkal, a felnőttekkel olyan pozitív élmény a kisgyermek számára, melyek transzcendens kapcsolatát erősítik. A lelki nevelés során olyan alapvető az emberi létet alapjaiban befolyásoló életkérdésekről van szó, melyek túlmutatnak a földi élet keretein, az örökkévalóság felé mutatnak. A gyermek világképe én központú, ráhagyatkozó, befogadó, nyitott Isten felé. Ezért a személyes szeretetkapcsolat nélkülözhetetlen a hitoktató és a gyermekek között.

A gyermekek lelki szükségleteinek kielégítése: Időrendben megelőzi a hittanfoglalkozásokat, a befogadás idején ill. lehetőség szerint a későbbiekben is rövidebb-hosszabb találkozás a kicsikkel. Az óvoda lelkésze ismerkedik, beszélget, játszik, énekel a gyerekekkel. Közben megtörténik a lelki összehangolódás is. Az egyházi esztendő színes világában fontos a Biblia megismerése a gyermekek életkorának megfelelően. A jól megválasztott bibliai történet élményt nyújt óvodásainknak, motiválja őket, segíti a belső képalkotást, cselekvő és gondolati aktivitásra serkenti őket. A megismert történetek során olyan ismertekre tehetnek szert, amelyekre csak a hittan foglalkozásokon van lehetőségük. A tanítandó bibliai anyag és a mindennapi életre vonatkozó ismeretek egymást kiegészítik, gazdagítják. Ismerve a gyermekek családi hátterét a „szituációt” amelyben élnek, egy-egy történet segítségével a lelki gondozást is megvalósíthatjuk. A keresztyén élet súlypontjai a szeretet, megbocsátás és reménység. Ezek szilárd oszlopai lehetnek az egészséges lelkületű gyermeknek élete későbbi időszakában is.

16


Óvodai Nevelés Programja Ezek a foglalkozások tkp. bibliai történeteket feldolgozó csoportmunkaként valósulnak meg, mely az életkori sajátosságokat maximálisan figyelembe veszi, s adott esetben szinte csoportterápiává válhat. Elsősorban hitbeli, lelki nyitottságot elősegítő lexikális és önismereti anyag átadása történik. A bibliai történetek az emberiség gyógyító, megerősítést adó történetei, emberségre nevelő történetek. Olyan történeteket választunk, melyekkel konfrontálódva a gyermek könnyen képes azonosulni, viselkedési mintát venni. A közösségben gyakorolt imádság a hitre nyitottságot készíti elő, egyben fontos feszültségoldó lehetőség. Jellegénél fogva csend kell hozzá, ezért segít a koncentrációban, a gondolatok megfogalmazásában. A hálaadó ima a pozitív dolgokra való figyelés, a köszönet, öröm megfogalmazását gyakoroltatja. A kérő, másokért közbenjáró ima a vágyak helyes kifejezését tanítja. Az imádságos perceket pozitív légkör jellemzi, és azt az üzenetet hordozza, ha a gyermekre senki sem figyel, van, aki mégis megszólítható, és aki őt meghallgatja. Az ima mindig kéznél van. Ha megtanuljuk jó helyen kifejezni az érzéseinket, akkor a későbbiekben kisebb az esély az elfojtásra vagy az agresszióra. Az étkezések előtti és utáni imádságok azt közvetítik, hogy hálásak vagyunk a gondoskodásért- nem magától értődő a táplálék, és az sem, hogy van, aki azt elkészítse számunkra. A foglalkozások során a már ismert énekkincs és új dalok megtanulása segít kifejezni az örömöt. A tánc és mozgás, taps a természetes, szükséges a jó kedv megéléséhez. Ennek is van helye a foglalkozásokon, hiszen az evangélium jelentése örömhír, az evangélikus keresztény a tiszta öröm, az Istentől kapott belső derű megélője.

A gyermekek számára úgy mutatjuk be Istent, mint aki biztonságot, reménységet adó, megbocsátó, elfogadó személy. Ő velünk van, rá mindig lehet számítani, figyel, szeretettel és jósággal bánik velünk. Ez a pozitív istenkép minden élethelyzetben bátorító, erőt adó. Ugyanakkor viszont kontrollt is ad az a tudat, hogy sosem vagyunk egyedül, valaki még a gondolatainkat is ismeri. Nevén nevezzük s rosszat és megdicsérjük a jó, kedves cselekedeteket. Ezzel helyes önértékelésre és jó helyzetfelismerésre irányítjuk a gyerekeket. Mindenről lehet és kell is őszintén beszélni: halál, bizalmatlanság, titkok, csodák, gyengeség, harag, bűn,

17


Óvodai Nevelés Programja szeretet, félelem. A foglalkozások során a más nevelési területeken megszerzett ismereteket alkalmazzuk: pl. színek, hónapok, számok, kapcsolatok, énekek, készségek, rajzolás. Nem válik el a profán a szakrálistól. Alkalmazzuk az életkornak megfelelő pedagógiai módszereket, ábrázolási lehetőségeket. (pl. báb, flanel, dramatizálás stb.)

3.1.

Az óvodai nevelés általános feladatai

3.1.1 Az egészséges életmód kialakítása „ Dicsőítsétek Istent testetekben.” 1 Kor 6,20 Az óvodás korban szeretnénk kialakítani a gyermekekben az egészséges életmódra való igényt. Célunk a gyermek családból hozott szokásainak figyelembe vételével, életkorának megfelelő, helyes életritmus kialakítása, testi-lelki egészségének, fejlődésének biztosítása. Feladatunk a gondozás, testi nevelés, egészségvédelem és keresztény szellemiségű lelki nevelés. Mindezt az egészséges életmód feltételeinek biztosításával, szokások kialakításával, egészség megőrzésével, preventív cselekvéssel, a mozgáskultúra fejlesztésével érhetjük el. Az óvodába felvételt nyert gyerekeket családlátogatás során igyekszünk megismerni. A meghitt, őszinte és tapintatos viszony kialakítása elősegíti a gyermeknek az óvodapedagógus mielőbbi elfogadását. Gondoskodunk a gyermeki szükségletek kielégítéséről. A helyes életritmust fokozatosan, a gyermek egészségét és életkori sajátosságát figyelembe véve a családdal együttműködve alakítjuk ki. A gondozás kiemelt szerepet kap a nevelésben, lehetőséget ad a kapcsolatépítésre a gyerekekkel. A testápolás alkalmával megismertetjük és tudatosítjuk a gyermekben a tisztálkodási szokásokat, eszközöket, és azok használatát. A mindennapos mozgást jó idő esetén változatos udvari játékokkal (körjáték, szabályjáték) igyekszünk kielégíteni. Rossz idő esetén és télen a tornaszobában nyílik minderre lehetőség. A csoportszobák szükség szerinti szellőztetésével biztosítjuk a 18


Óvodai Nevelés Programja gyermekek számára a friss levegőt. Korcsoportoknak megfelelően hosszabb rövidebb sétákat szervezünk, mely több célt is szolgál: a mozgásigény kielégítését, a friss levegőn való tartózkodást, tapasztalatszerzést, ismeretbővítést. Az óvodás korú gyermekeknek még szüksége van a pihenésre, melyhez minden optimális feltételt biztosítunk. A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges az egészséges esztétikus környezet, melyet az ily módon kialakított csoportszobák és udvar biztosít. Csoportszobáink berendezése lehetőséget ad a különböző elkülönített kuckók esztétikus kialakítására, berendezésére. Az udvarunk esztétikájára is gondot fordítunk. Sokoldalúan kihasználható fa mozgásfejlesztő játékok állnak a gyermekek rendelkezésére. A gyermekek lelki egészségére is nagy gondot fordítunk. Fontos, hogy az óvónővel bensőséges kapcsolat során megoszthassa kérdéseit, problémáit, örömeit. A felnőtt szeretetteljes odafordulása, őszinte elfogadása biztonságot jelent a szorongó, szomorú, nehézségeket megélő gyermeknek. Az óvópedagógus szükség esetén szakember segítségét kéri ill. javasolja a szülőnek a gyermek harmonikus, zavarmentes lelki élete érdekében.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén

 Ismerik és önállóan végzik egészségügyi szükségleteiket  Önállóan tisztálkodnak, fogat mosnak, öltözködnek, helyesen használják a zsebkendőt  Egyéni szükségletüknek megfelelően, önállóan szednek ételt, öntenek folyadékot.  Készségszinten használják az evőeszközöket, kialakulnak kulturált étkezési szokásaik.  Tudnak önállóan öltözni, vetkőzni, ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.  A környezetükben igyekeznek rendet tartani, ruhájukat esztétikusan helyére teszik.

19


Óvodai Nevelés Programja  Megfelelő mozgáskultúrával rendelkeznek, mely alkalmassá teszi őket az iskolai rend elfogadására  Tisztában vannak a beszélgetés, a személyes kapcsolatok fontosságával és a közösség megtartó erejével, ismerik az Istenhez forduló ima felszültség oldó lehetőségét 3.1.2 Értelmi nevelés Célunk: az óvodáskorú gyermekek észlelésének, figyelmének, emlékezetének, képzeletének és gondolkodásának fejlesztése. A gyermeket a tevékenységi vágy ösztönzi a tapasztalatszerzésre, melynek legfőbb színtere a játék. Feladataink: Biztosítanunk és tudatosan terveznünk kell azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével minél több érzékszervükkel észlelnek. Mivel a gyermekek eltérő fejlettségi szinttel és tempóval rendelkeznek, szükség van az óvodapedagógus által irányított fejlesztő játékokra is, melyeknek a kötetlen foglalkozási forma a legalkalmasabb kerete. Megfigyelések során összehasonlító, analizáló – szintetizáló műveleteket végeznek. Élményeik, benyomásaik elmondásával emlékezetük mélyül, pontosabb lesz. Képzeletük gazdagításához a nap során számtalan kreatív tevékenységet kínálunk. A megszerzett ismeretek alkalmazása során ok-okozati összefüggéseket ismernek fel és problémamegoldó

gondolkodásuk

is

kialakul.

Mindezen

folyamatok

szoros

kölcsönhatásban állnak a gyermekek beszédfejlődésével. Feladatunk az óvodai nevelési módszerek segítségével a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése. Szeretnénk, ha a gyermekek elsajátítanának egy olyan gondolkodási stratégiát, amely segíti őket a hiányzó információk megszerzésében. A műveltségi területekbe ágyazott játékos tanulás szakít a foglalkozásközpontú szemlélettel, valódi segítője az értelmi nevelésnek. A világ jelenségeinek megismerése közben a gyermek a felfedezés, a rácsodálkozás örömét éli át. Ez a módszer bátorít, mozgósít arra, hogy a gyermek fejlettségi szintjének megfelelően kapcsolódhasson be

20


Óvodai Nevelés Programja egy adott tevékenységbe. Így alakul ki egy közvetlen kapcsolat a megismerés és a megtapasztalás között

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén: 1. Óvodásaink egy–egy témakör több szempontú feldolgozása során, komplex ismeretre tesznek szert. 2. Tapasztalataikat aktívan befolyásolják, ezzel gondolkodási képességeik konstruktívan fejlődnek. 3. Maradandó tudásra tesznek szert, melyet az élethelyzetekben való tanulás biztosít. 4. Egy-egy feladat számunkra az összefüggések, következtetések lehető legtöbb vonatkozását tárja fel. 5. Egyéni képességeik fejlődése során énképük, a teremtett és a láthatatlan világhoz való viszonyuk életkoruknak megfelelően alapozódik.

3.1.3 Lelki nevelés Az óvodáskor döntő korszak a gyermek életében. Ekkor a személyiségformálódás és a szocializáció párhuzamosan valósul meg. A gyermekeknek ebben az életszakaszban szilárd értékrendre, követhető modellre van szükségük. Az óvodásgyermek életében a fő hangsúly az érzelmeken van. Érzelmi hullámzásai olyan mélyrehatóak, hogy évtizedek múlva is irányítják őt, serkentik, vagy az átélt negatív érzelmek élmények személyiségére rombolóan hatnak.

Célunk: A gyermek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, közös normánk, a Szentírás normája alapján. A lelki nevelés során a helyes

énkép

kialakítására,

önazonosságra,

mások

különbözőségek elfogadására és tiszteletére nevelés történik. 21

elismerésére

illetve

a


Óvodai Nevelés Programja Feladatunk: Az érzelmi biztonság, a családias és szeretetteljes légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. Döntő a gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek pozitív

érzelmi

töltésű

kapcsolatának

kialakítása.

Az

érzelmekre

épülő,

kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Fontosnak tartjuk, hogy lehetőséget teremtsünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, elfogadja a különbözőségeket gyermek-gyermek és gyermek-felnőtt között, és tisztelje ezen különbözőségeket. Emellett az azonosulás, empátia, tolerancia képességére is rá kell nevelnünk, ami a szeretetkapcsolatok kialakításához elengedhetetlen.

Az óvodába fogadás menetét szülő és óvodapedagógus egyezteti, majd szülő és a gyermek együtt ismerkedhet az óvodával. Ez idő alatt fontos, hogy a gyermek érezze a törődést, a szeretetteljes odafordulást. A lelki nevelés során a gyermek érzelmi életének gazdagítása is feladatunk. Így a szülőföldhöz való kötődés kialakítása, a hagyományok ápolása, értékeink megőrzése és azok továbbadása. A családi, nemzetiségi és gyülekezeti alkalmak közösségerősítő s egyben identitástudatunkat kiformáló alkalmak. A közös istentiszteleti részvétel, a hittanos foglalkozások csoportban való megélése erős pozitív töltetet, iránymutatást ad. A meghitt beszélgető körök és ünnepi pillanatok kiemelkednek a mindennapok közül, külsőségekben és érzelmi tartalmukban is. Mindezek által az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi érzékének és akaratának fejlődését, a szokás- és normarendszerének megalapozását.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén:  Ragaszkodnak egymáshoz, a felnőttekhez és óvodájukhoz, és érzelmeik is kifejezik.  Fokozatosan igényükké válik a tízparancsolat és szeretet parancsolatának gyakorlása 22


Óvodai Nevelés Programja  Segítenek egymásnak, érdeklődnek egymás iránt.  Számukra az ima a másokért való cselekvés és az Istennel való kapcsolattartás eszköze  Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatni a felnőttek, gyerekek közléseit.  Konfliktusaik megoldására törekszenek a megbocsátás és bocsánatkérés mintájával  Az Istenhez tartozás tényét örömmel éli meg a csoportban

3.2.

Hagyományaink

Óvodánk életét alapvetően az egyházi esztendő eseményeihez igazítjuk, ezért ünnepeink is elsősorban az egyházi ünnepekhez kapcsolódnak. Az egyházi ünnepek alkalmai egyrészt az óvodai élettérben zajlanak, másrészt nagyszerű lehetőségek a gyülekezettel való kapcsolat kialakítására. Az ünnepi istentiszteletek és családi napok emelkedett hangulatú óvodai és gyülekezeti eseményt jelentenek: egy nagy családi közösség kialakulását segítik elő a szülői ház és az evangélikus egyházközség között. Az ünnepkörökhöz kapcsolódó játszóházak a bensőséges, felszabadult ünnepi készülődésbe vonnak be, és kötetlen gyülekezeti részvételt biztosítanak a gyermekek, családtagok és a nevelőtestület tagjai számára is. A családos istentiszteletek, és más egyházi alkalmak a közös hit megélésének színterei. Ezek a programok lehetőséget biztosítanak az evangélikus egyházzal való ismerkedésre, ugyanakkor különleges örömforrást jelentenek kicsiknek-nagyoknak. A gyermekek számára is átélhető ünnepi események rendjét közösen alakítja ki a nevelőtestület és a gyülekezet lelkésze. Természetesen a hagyományos óvodai ünnepek, ünnepélyek is szerves részét képezik intézményünk életének. A hagyományosan évszakhoz kapcsolódó, a kiemelkedő állami ünnepek a gyermekek életkorának megfelelő módon jelennek meg. Az óvodás évek alatt a gyermekek számára igen fontos események személyes életük állomásai: a születés- és névnapok. Ilyenkor rácsodálkozhatunk az ünnepelt 23


Óvodai Nevelés Programja szépségére, egyediségére, és vele együtt örülhetünk, megköszönhetjük Istennek, hogy ismerhetjük őt. Ezeken az alkalmakon a gyerekek újra és újra megélhetik a közös készülődés és az ajándékozó szeretet örömét. Óvodánk ünnepi rendezvényei: 

Születés és névnapok- ünnepelt gyermek köszöntése, ajándékátadás



Nyárbúcsúztató- kirándulások, az őszi természet megfigyelése,



aratási hálaadó istentisztelet, „teremtésünnep”



Reformáció ünnepe- az evangélikussághoz való kötődés megalapozása



Márton nap megünneplése, lampionos felvonulás, lampionok elkészítése, közös munkadélután a szülőkkel



Mikulásnap: ünnepség megrendezése



Advent- adventi koszorúkészítés, meghitt gyertyagyújtások



Karácsony - karácsonyfa állítás, ajándékozás, karácsonyi játszóház a gyülekezetben óvodai templomi karácsony, gyülekezeti Gyermekek karácsonya



Vízkereszt- a karácsonyi ünnepi pillanatok felelevenítése, lezárása



Farsang- „maszkabál” vidám ünnepi délelőtt jelmezbe öltözve



Húsvét - a feltámadás örömének, az élet ünnepének bemutatása; a tavaszi hagyományok megismertetése, tojásfestés, ünnepi készülődés



Anyák napja- ajándékkészítés, délután csoportos műsor az óvodában, a szülők megvendégelése



Gyermeknap- változatos tevékenységek szervezésével vidám, játékos délelőtt



Évzáró- csoportonkénti műsor az éves anyagból, nagycsoportosok búcsúztatása



Tanévzáró családos istentisztelet a templomban



Nemzeti ünnepek- életkoruknak megfelelően, március 15-én szoborlátogatás, koszorúzás



Nyílt nap - a leendő gyerekeknek és szülőknek betekintési lehetőség az óvoda életébe A helyi gyülekezeti programokba és csoportokba a felnőtt közösség tagjai szabadon bekapcsolódhatnak: munkacsoportok, bibliaiskola, előadások. A szeretetvendégségek,

24


Óvodai Nevelés Programja ünnepi programok résztvevőiként és szervezőiként is megjelenhetnek. Az óvoda bekapcsolódik a teljes intézmény életébe.

3.3.

Egészséges életmód kialakítása, környezettudatos nevelés

A gondozásnak meghatározó ereje van a gyermek-felnőtt kapcsolatban. A gondozás, mint szükséglet, intim kapcsolatot feltételez – egészen addig, amíg önkiszolgálóvá nem válik a gyermek. A teljes nevelőközösség feladata a gyermek képességeihez igazodó egységes, azonos elvárások tükrözése.

Célja:  Helyes életritmus kialakítása  Az egészségkultúra kialakítása  Megfelelő gondozottság biztosítása  Öltözködési, táplálkozási, testápolási szokások kialakítása  A kultúrált étkezés szabályainak megismertetése  Testi szükségleteik és mozgásigényük kielégítése  Egészségük védelme, óvása, megőrzése  Megfelelő testedzés biztosítása,  Intenzív mozgásörömöt biztosító szabadlevegőn történő játék  Pozitív viszonyulás kialakítása az ember és környezete iránt  A szervezet ellenálló képességének növelése, betegségmegelőzés  A helyes testtartás elsajátítása, differenciált segítségnyújtás Feladataink: A

testápolási

szokások,

személyi

higiéné

kialakítása

a

felnőtt

hatékony

közreműködésével A

gyermek

biológiai

szükségleteinek,

komfortérzetének

biztosítása,

egyéni

tempójának, fejlettségi szintjének megfelelően, testi és lelki vonatkozásában egyaránt. A gyermek fejlettségi szintjének ismerete, differenciált fejlesztése 25


Óvodai Nevelés Programja Nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó kialakítása Alvás és pihenés szükségletének kielégítése Balesetveszély mentes, egészséges környezet biztosítása Biztonságérzetének, jó közérzetének biztosítása Közvetlen,

bensőséges

kapcsolat

a

gyermek

és

környezete

között,

környezetvédelemhez és megóváshoz kapcsolódó szokások alakítása Megfelelő szokásrendszer kialakítása A gyermek aktivitására építve önállóságra szoktatás A családdal való együttműködés A megfelelő szakember bevonása szükség esetén A

táplálkozás

kiegészítése

nyers

zöldségek,

gyümölcsök,

magok,

teák

megismertetésével, megszerettetésével. Egészségvédő magatartásformák szokásainak kialakítása

A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére: Kialakultak

az

alapvető

szokások

(WC

használat,

tisztálkodás,

fogápolás,

zsebkendőhasználat) Önállóan öltözködik (cipőfűzés-kötés, gombolás, időjárásnak megfelelő ruházat kiválasztása) Ismeri és alkalmazza a kultúrált étkezés szokásait (kanál, kés, villa, asztal tisztaságára ügyel, természetes testtartással ül) Segít a környezete tisztántartásában, a rend megőrzésére irányuló tevékenységekben Nyitott az egészséges táplálkozásra Mozgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését szándékosan irányítani képes Ügyel saját környezetére, melyben megjelenik a szépre, ízlésességre törekvés

Eszközei: Megfelelő méretű és anyagú berendezési tárgyak, eszközök Higiénikus mellékhelyiségek Sokféle mozgás lehetőséget biztosító udvar, tornaszoba.

26


Óvodai Nevelés Programja 3.3.2 Környezettudatos nevelés

Minthogy az intézményes nevelés kezdete az óvoda, az óvodai környezeti nevelés alapozó jellegű,így meghatározó szerepet játszik az egyén környezetkultúrájának alakításában.

A környezeti nevelés célja és feladatai:

• olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, olyan képességek és készségek tudatos fejlesztése, amelyek elősegítik a természetes és az ember által épített, létrehozott környezettel – pontosabban az ott lévő értékekkel – való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrendszer, a természet-, és a környezetbarát-magatartás alapjainak megteremtését; •a gyermek közvetlen környezetében lévő világ értékeinek megismertetése, megszerettetése; • a természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony alakítása; • az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása a helyi sajátosságok felhasználásával; • a környezettudatos életvitel kialakítása (az energiával; vízzel, árammal való takarékoskodás, a pazarlás elkerülése); • A játék, különösen a szenzitív játék személyiségformáló, képességfejlesztő hatásainak tudatos alkalmazása. Ezek megvalósítását a 3-6 éves gyermekek életkori jellemzői teszik lehetővé: • érzelmileg kötődik az őt nevelő felnőttekhez, „modellkövető”, • cselekedeteit mindig valamilyen érzelem motiválja, kíséri, • tevékeny, aktív, nyitott, kreatív, • a körülötte lévő világot érzékszerveivel, tapasztalás útján ismeri meg.

27


Óvodai Nevelés Programja A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A feladatok megvalósítása feltételezi a családdal való szoros együttműködést, ugyanakkor a családok szemlélete is alakítható a gyerekeken keresztül. Az óvodában kialakított jó szokásokat a gyerekek hazaviszik. Pl. az óvodák egészséges életmódszervező tevékenysége erősen hat a családok életére. Igyekszünk olyan életmódot kialakítani, amely példa lehet a szülők és a közvetlen környezet számára is. A helyes óvodai életmód hatására kialakulnak azok a szokások, amelyek megalapozzák a környezetbarát életvitelt. Óvodánk a környezeti nevelést kiemelt nevelési tevékenységként jelöli meg.

3.4. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Az óvodáskor végére már többé-kevésbé kikristályosodik, hogy ki milyennek látja önmagát. Mikor jó és mikor rossz, milyen cselekedettel nyerheti el környezete tetszését, és miért marasztalják el. Kulcsfontosságú feladata az óvodapedagógusnak, hogy a csoporton belül mindenki találja meg a helyét, illetve a környezete segítségével pozitív tulajdonságai kerüljenek kihangsúlyozásra. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvoda dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése.

Célja:  Segíteni a gyermek csoportba való beilleszkedését, (szocializálódását)  A személyesség és a nyugalom megőrzése, a szociális kreativitás fejlesztése (együttműködés, nyitottság, konfliktus megoldás,)  Elengedhetetlen, hogy a gyermeket megismertessük a játékban a szabadság értelmezésével (nem jelent autonómiát, nem öntörvényű)  Ismerni kell a szabályokat (pl. a cselekvéses agresszió mindig tilos)  A gyermeki agresszió játékkal való megszüntetése „kijátszása” (fontos vereségei 28


Óvodai Nevelés Programja mögé nézni, érteni, elfogadni, nem bírálni)  Lényeges a szabadság elfogadása (ne legyen behódolás) törekszünk arra, hogy épüljön be a saját értékrendjébe is az „ismerem és elfogadom”, ne csak valaki kedvéért fogadja el  Önbizalom megerősítése, pozitív énkép kialakítása.  Engedjük, ösztönözzük, hogy őszintén fejezhesse ki érzelmeit, a szégyen a gyermekkor legkínosabb érzése, kiindulópontja lehet a társtalanságnak, cinizmusnak, személyiségtorzulásnak. Ne az elmarasztalás legyen az eszköze a gyermekek nevelésében, hanem a jó, a helyes, pozitív megerősítése.  Az együttéléshez szükséges készségek, jártasságok formálása, amelyek által alapozódnak a szocializálódáshoz szükséges erkölcsi-akarati tulajdonságjegyek  Direkt és indirekt környezeti hatások szervezése szociális, értelmi, érzelmi, pozitív tulajdonságok megerősítésével  Önkifejező és önérvényesítő törekvések biztosítása  Sajátos törődést igénylő gyermekek (nehezen szocializálódó, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű) megfelelő felzárkóztatása szükség esetén szakember közreműködésével.

Feladataink  Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkör megteremtése  Életkoruknak megfelelő szabadság kialakítása  Eltérő személyiségvonások, különbözőségek elfogadása  Szűkebb- tágabb környezetével való megismertetés  Szokás és szabályrendszerek tudatosítása,

29


Óvodai Nevelés Programja A pedagógus igazodjon:

 a gyermekek jogos igényeihez , életkori sajátosságaihoz,  ne elriasszon, hanem magával hívjon,  szavaival, tetteivel törekedjen a mintaadásra, szabályok betartatására, társas viselkedésükbe a szocializációhoz szükséges szabályrendszereket és magatartásformákat önmagukkal összhangban beépítsék.

Az óvodai dolgozók magatartása adjon mintát:

 A különböző szociokulturális családokból érkező gyermekek iránt megnyilvánuló szeretetre  Az adottságokból eredő másság tiszteletben tartására  Az átlagtól pozitív vagy negatív irányban eltérő személyiségvonások felismerésére, korrekciójára,a tehetséggondozásra  A meglévő, már kialakult képességek, tulajdonságok egyénenkénti fejlesztésére

 A személyes érzelmi kötődések elősegítésére, az esetleges zavaró körülmények okainak felderítésére.  A sajátos nevelési igényű-, a halmozottan hátrányos helyzetű-, valamint a kiemelkedő képességű gyermekekkel való speciális törődésre Ezeket a gyermekeket az óvodapedagógus elfogadó szeretettel, példát mutató figyelemmel segítse:  személyisége kibontakoztatásában,  alapvető szükségleteiben, 30


Óvodai Nevelés Programja  bensőséges kapcsolat kiépítésében,  önmegvalósításában.  Pozitív viszony kialakítása a közvetlen környezet értékei, élőlényei és embertársai iránt.  Szülőföldhöz való kötődés kialakítása

Feladatok:  Napirend szerinti tevékenykedések  Érzelmi megnyilvánulásokra való reagálások,  Egyes gyerekek viselkedésében zavart okozó tényezők (haláleset, válás, testvér születése) feltárása  Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, udvarias viselkedés elemi formáinak gyakorlása (felnőttek kérésének elfogadása)  Természetes rokonszenv alapján szerveződő csoportok közös tevékenységének támogatása  Közös élmények, készülődések rendezvények

A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére:  Legyen kooperatív, (ne legyen öntörvényű, se behódoló)  Legyen képes saját helyzetét felmérni a csoportban,  Konfliktus helyzetben megegyezésre törekedjen, legyen képes felnőtt segítség nélkül megoldani konfliktusait cselekvéses agresszió nélkül  Tudjon környezetével megfelelő módon kommunikálni  Hallgassa meg társát és a felnőtteket  Legyen képes uralkodni érzelmein, azt megfelelő formában tudja kifejezni 31


Óvodai Nevelés Programja  Érdeklődjön környezete iránt, kötődjön társaihoz  Legyen önálló véleménye, döntése,  Vállalt feladatait teljesítse, az elkezdett tevékenységet képes legyen türelmesen befejezni  A gyermeknek igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor– ha arra van igénye – egyedül is tevékenykedjen.  Tudja alávetni akaratát a közösség érdekeinek, tudjon együttműködni a közös célokért

Értékelés: 

A csoportban zajló folyamatok, egyéni reakciók megfigyelése, időszakonként

mérése

3.5.

Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés

Célunk: Az érthető, kifejező beszéd készségének kialakítása. Az anyanyelv szépségének kifejezőerejének

megismertetésével,

helyes

nyelvhasználattal

a

biztonságos

önkifejezés megalapozása. Helyes mintaadással a kommunikáció különböző formáinak alakítása az óvodai nevelőtevékenység egészében.

Az anyanyelvi nevelésre a hittan foglalkozások vezetésénél is gazdag lehetőség kínálkozik. A Biblia - mint egyetemes irodalmi kincs- rendkívül alkalmas az emberi kapcsolatok tanítására, modell-nyújtásra. Ennek a kincsnek természetes vivő közege az anyanyelv. A gyermekekhez közel álló, s számukra érthetően megfogalmazott történetek természetes módon segítik a fejlesztendő területeket.

32


Óvodai Nevelés Programja Feladataink: Olyan nyelvi közeg megteremtése, ahol a gyermek kifejezheti önmagát, kérdezni mer, véleménye van, válaszolni akar. Idő, hely és alkalom biztosítása felnőttek és gyermekek egymás közötti beszélgetéseire. Fontos a felnőttek példamutató, nyelvtanilag helyes, választékos beszéde, valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Anyanyelvünk bonyolult, sokrétű, árnyalt jelrendszer, amelyet a gyermek tevékenység közben, társaihoz és a felnőttekhez való viszonyának fejlődése során sajátít el. Az óvoda derűs, nyugodt légköre elősegíti a szóbeli közlést, ami alapja az anyanyelvi nevelésnek. Az anyanyelv használata végigkíséri az óvoda egész napi életét, természetes módon biztosítva ezáltal a beszélő környezetet. Az anyanyelvi nevelés nem kezelhető elszigetelt módon, szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a helyes minta és szabályközvetítéssel az egész óvodai nevelés folyamatát áthatja. Lehetőséget adunk és ösztönözzük arra, hogy életszerű helyzetekben, természetes módon minden gyermek beszélhessen arról, ami foglalkoztatja, érdekli. A beszéd az önkifejezés legfőbb eszköze, mely által növekszik a gyermek tájékozottsága, biztonságérzete, gazdagodnak ismeretei és szókincse bővül. A gyermek a szóbeli közlés elemeit utánzás útján veszi át, ezáltal alakítja ki későbbi önálló beszédét. A gyermekek nyelvi fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a család anyanyelvi kulturáltságának ismerete. Egyéni fejlesztésre szoruló gyermeknél különösen lényeges a környezet példamutatóan helyes és szép beszéde. Beszédhiba esetén logopédus segítségét kérjük.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén:  A gyerekek oldott, szeretetteljes, elfogadó környezetben anyanyelvüket egész nap szabadon gyakorolják.  A hangok észlelése differenciálódik, beszédük egyre tisztább és érthetőbb. 33


Óvodai Nevelés Programja  Kedvező mértékben gyarapszik a gyermekek szókincse, lehetőségük nyílik a választékos beszédre.  Szívesen beszélnek gyermektársaikkal, felnőttekkel.  Érdeklődőek, megértik mások beszédét, másokat is meghallgatnak, kialakulóban van beszédfegyelmük.  Figyelmük, koncentráló készségük fejlődik, gondolkodásuk fogalmi szintre jut.  Természetesen alkalmazzák a bibliai történetekből megismert új szavakat, szófordulatokat.

3.6.

A lelki nevelés------fentebb volt!!!

3.7.

A testi nevelés---később van

3.8.

Az integrált nevelés

Az integrálás együttnevelést jelent. Az átlagostól eltérő fejlődési ütemű gyermekek fejlesztését „normál” óvodai csoportban ép társaival történő együttnevelést biztosítjuk számukra. A tudatos pedagógiai munka feltétele az óvónők folyamatos önképzése és a szakemberekkel való hatékony együttműködés a nevelés során. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációs szintje óvodánkban:

- teljes integráció (befogadó intenzív pedagógia): minden tevékenységet közösen végeznek, differenciáló pedagógia, gyermeki szükségletekre épít, a gyógypedagógus partner a fejlesztésben. A valóban integrálható gyermekek (a fogyatékosság 34


Óvodai Nevelés Programja mértékétől függően) a legmagasabb és tulajdonképpen az együttnevelés igazi célja, melynek keretében a fogyatékos gyermek a teljes időt tölti az ép gyermekek között.

Az integrálás lehetséges területei óvodánkban Þ Fogyatékos gyermekek integrálása (látás, hallás, mozgás, értelmi fogyatékosság) Þ Magatartási zavarok diagnosztizálása estén szükséges integrálás (hiperaktivitás, figyelemzavar, részképesség hiánya) Þ Szociálisan hátrányos helyzetűek, veszélyeztetett gyermekek integrálása (etnikai származás, környezeti ártalom, állami gondozottság) Þ Beszédzavarok miatti integrálás (szókincs szegénység, dadogás, az átlagos életkortól eltérő alacsony fejlettség, némaság) Þ Egyéb tényezők (veleszületett rendellenességek: lisztérzékenység, tejérzékenység, cukorbetegség, asztma, epilepszia) Þ A nehezen nevelhetőség (agresszivitás, makacsság, hazudozás, elszökés, lopás, gátlásosság, kényeztető, vagy elhanyagoló nevelés, kóros szokások: ujjszopás, körömrágás, test, fej ritmikus himbálása)

3.8.1. Gyermekvédelem

A gyermekvédelmi felelős feladatai:  Segíti az óvoda pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.  Tanév elején tájékoztatják a szülőket, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az óvodán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.  A pedagógusok, szülők jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett gyerekeknél – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a gyermek családi környezetét.  Gyermekbántalmazás vélelme, a gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező meglétekor kezdeményezi a gyermekjóléti szolgálat értesítését. 35


Óvodai Nevelés Programja  A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken és a jelzőrendszer működtetésében.  Az óvodában - a szülők által - jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, stb.) címét, illetve telefonszámát.  Kapcsolattartás, tájékoztatás és információ közvetítés: o

az óvoda dolgozóival,

o

szülőkkel, családokkal,

o

a segítő intézményekkel.

 A gyermekvédelmi naplót - tanévenként - folyamatosan vezeti.  Minden tanév elején csoportonként kitölti a "veszélyeztetettség felderítő lapot". Ezen követi nyomon a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, alapellátásban levő és védelembe vett gyermekeket - elősegíti óvodába járásukat. Feltérképezi a problémás eseteket, majd óvodai szinten elemzi őket.  Nyomon követi a tanköteles korú gyermekek mulasztásait, szükség esetén intézkedést kezdeményez.  A veszélyeztetettség megelőzésének érdekében az óvoda nevelési programjának végrehajtását figyelemmel kíséri, szükség esetén intézkedést kezdeményez.  Évente gyermekvédelmi beszámolót készít.

Kapcsolattartás formái:  Családlátogatás: Beíratást követően az óvónők felkeresik a gyermeket a családban, megismerkednek a szülővel és a gyermek családi környezetével, amely egyben kölcsönös ismerkedés, információ cserét jelent a gyermekről, az óvodáról, a családok számára alkalmas időpontban.  Szülőértekezlet: a szülők tájékoztatást kapnak, az óvodában folyó pedagógiai munkáról, a házirendről, az ott dolgozó felnőttekről valamint a szülők és gyermekek jogairól és kötelességeiről.

36


Óvodai Nevelés Programja  Kerekasztal-megbeszélések:

rendszeresen

esetmegbeszéléseket

tartanak

a

családsegítők, a védőnők, a gyámügy képviselői, a rendőrség, a fejlesztő pedagógus, pszichológus, terapeuta, orvos, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselői, és az intézmények gyermekvédelmi felelősei. Bizonyított tény, hogy a család tekinthető a nevelés döntő tényezőjének, a gyermekvédelmi esetekben azonban gyakran az intézményi nevelés válik fontosabbá. Az intézmény így gyermekvédelmi szűrőként működik. A pedagógus személyes tapasztalata, megfigyelésének pontossága, szakértelme, felelős keresztényi szeretete semmiféle vizsgálati módszerrel nem pótolható.

3.8.2. Sajátos nevelési igényű gyermekek A ránk bízott sajátos nevelési igényű gyermekeket képességeinek megfelelően fejlesztjük, oldjuk túlzott szorongásaikat, bizonytalanságaikat, segítjük őket az önmegismerés útján. Keresztyén értékrendünkhöz igazodva legfontosabb feladatainknak egyike megtanítani a gyermekeknek, hogy szeretettel, elfogadóan viszonyuljanak egymáshoz önazonosságuk megőrzésével. Szakértői Bizottság szerint 3-7 éves integrálható SNI gyermekek normál közösségben való nevelése, a sajátos nevelési igényből következő hátrányok csökkentése, az ép és sérült gyermekek közötti kölcsönös elfogadás és tolerancia kialakítása; felkészítés az egyes gyermekeknek megfelelő iskolai életre. Ennek érdekében feladataink: ♦

szakember, gyógypedagógus segítségével, irányításával habitációs,

rehabilitációs

fejlesztés,

a

sérült

területek,

képességek

fejlesztése,

kompenzálása játékos, életkorhoz igazodó, (terhelhetőséghez is), egyéni, (külön) és csoportos, (közös) foglalkozási formában

37


Óvodai Nevelés Programja 

differenciált,

egyéni

bánásmód

az

eltérő

ütemű

fejlődés

lehetőségének biztosítása 

védettség biztosítása, a SNI gyermek szocializációjának elősegítése



a normál közösség húzóerejének érvényesítése



önállóságra nevelés

Minden óvodáskorú gyermek esetében feladat a prevenció, de ez a SNI gyermekek esetében kiemelt hangsúlyt kap, és kiegészül a korrekció és a kompenzáció elvével. A speciális feladatok ellátása mellett az ép gyermekeknél esetlegesen fellépő problémák is azonnali feltárásra kerülnek, és szakirányú ellátásban részesülnek. Programunk egészében véve céljának és feladatának tekinti, hogy az óvodai nevelés, fejlesztés során elért eredmények függvényében 6-7 éves kor körül az ép és a SNI-s gyermekek egyaránt képességeiknek és mozgás, beszéd és értelmi állapotuknak megfelelő iskolatípusba kerüljenek.

3.8.3. Speciális szolgáltatások A sajátos nevelési igényű tanulók számára fejlesztő felkészítést biztosítunk a szakértői bizottság szakvéleménye alapján. Ennek érdekében építünk az általános iskola szakembergárdájára

(fejlesztőpedagógus,

szomatopedagógus,

logopédus,

pszichológus) és együttműködünk a SOFI EGYMI-vel és a Mozgásjavító Intézettel.

4. Az óvodai élet 4.1.

Az óvodai hittan foglalkozások, lelki gondozás

Az óvodai hittan foglalkozások nevelési rendszerünk alapját jelentik. A lelki hatások, melyek a gyermekeket ebben a nevelési rendszerben érik, egész további életükre nézve nagy jelentőséggel bírnak. Ugyanakkor a gyermekek olyan

38


Óvodai Nevelés Programja információkat visznek haza a keresztyén szellemű nevelés során, amely a fiatal szülőket sem hagyja érintetlenül. Az óvodai hittan foglalkozások alapja az a bibliai törzsanyag, melyet a gyermekek életkorának megfelelően választunk ki. A biblikus ismeretek megszerzése, a közös imádság lehetősége a társakkal, a felnőttekkel olyan pozitív élmény a kisgyermek számára, melyek transzcendens kapcsolatát erősítik. A lelki nevelés során olyan alapvető az emberi létet alapjaiban befolyásoló életkérdésekről van szó, melyek túlmutatnak a földi élet keretein, az örökkévalóság felé mutatnak. A gyermek világképe én központú, ráhagyatkozó, befogadó, nyitott Isten felé. Ezért a személyes szeretetkapcsolat nélkülözhetetlen a hitoktató és a gyermekek között.

A foglalkozások során a már ismert énekkincs és új dalok megtanulása segít kifejezni az örömöt. A tánc és mozgás, taps a természetes, szükséges a jó kedv megéléséhez. Ennek is van helye a foglalkozásokon, hiszen az evangélium jelentése örömhír, az evangélikus keresztény a tiszta öröm, az Istentől kapott belső derű megélője.

A gyermekek számára úgy mutatjuk be Istent, mint aki biztonságot, reménységet adó, megbocsátó, elfogadó személy. Ő velünk van, rá mindig lehet számítani, figyel, szeretettel és jósággal bánik velünk. Ez a pozitív istenkép minden élethelyzetben bátorító, erőt adó. Ugyanakkor viszont kontrollt is ad az a tudat, hogy sosem vagyunk egyedül, valaki még a gondolatainkat is ismeri. Nevén nevezzük s rosszat és megdicsérjük a jó, kedves cselekedeteket. Ezzel helyes önértékelésre és jó helyzetfelismerésre irányítjuk a gyerekeket. Mindenről lehet és kell is őszintén beszélni: halál, bizalmatlanság, titkok, csodák, gyengeség, harag, bűn, szeretet, félelem. A foglalkozások során a más nevelési területeken megszerzett ismereteket alkalmazzuk: pl. színek, hónapok, számok, kapcsolatok, énekek, készségek, rajzolás. Nem válik el a profán a szakrálistól. Alkalmazzuk az életkornak megfelelő pedagógiai módszereket, ábrázolási lehetőségeket. (pl. báb, flanel, dramatizálás stb.)

39



Óvodai munkaterv

5. Az óvodai tevékenységek 5.1.

A játék

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai élet leghatékonyabb eszköze. A szabad játék célja olyan testileg-lelkileg egészséges gyermekek nevelése, akiknek a játékban teljesedik ki a személyisége. A játék szabad képzettársításokat követelő folyamat, amellyel a pszichikum és a kreativitás fejlődik és élményt adó tevékenységgé válik.

A gyermeknek játék közben lehetősége van

kreatívan tevékenykedni, problémahelyzetet önállóan megoldani, társaihoz és az adott helyzethez alkalmazkodni.

Feladataink: a játék megfelelő segítése játék közben a gyermek sokoldalú megfigyelése a játék feltételeinek biztosítása az óvónő modellértékű együttjátszása a beszédkészség fejlesztése játék közben

A gyermekeknek módjukban áll szabadon dönteni, a legvonzóbb játéktevékenységet és társakat választani. Arra törekszünk, hogy minél hosszabb és zavartalanabb legyen a játékidő. Olyan esztétikus anyagokat, eszközöket biztosítunk, amelyek felkeltik a gyerekek érdeklődését, megengedjük a kreatív, de veszélytelen tárgyhasználatot. Ezen eszközöket a gyermekek által hozzáférhető és biztonságos helyen helyezzük el. Úgy 40


Óvodai Nevelés Programja szervezzük az óvodai életet, hogy minél több élményhez jussanak, tapasztalatokat szerezzenek a gyerekek, s ezeket eljátszhassák. Nevelésünkben a játék és a tanulás nem választható el, hiszen cselekvő tanulásnak tekintjük minden olyan képesség kialakulását, mely értelmi-érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődését segíti elő. A gyerekek életterének, játszóhelyének kialakításakor legyen mód a visszavonulásra, a kuckók építésére. A gyerekek maguk is határozzanak meg játékszabályokat, melyekről dönthetnek.

Adjunk

módot

arra, hogy

játszóhelyüket

elképzeléseik szerint

változtatassák.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén

 A gyermekek képesek kitartóan, több napon keresztül egyazon játéktémában együttjátszani.

 A játszó csoportok között jó, társas kapcsolat alakul ki egymás játékát kiegészítik, segítik, szerepjáték során képesek szerepet vállalni, megosztani, arról lemondani.

 Elképzeléseiknek megfelelően játékeszközöket készítenek, azokat játékukban alkalmazzák /dramatizálás, bábozás/.

 Képesek bonyolult építmények létrehozására.  Kedvelik a szabályjátékokat, és törekszenek a normák betartására.  Társas viselkedésükben megjelennek az emberi együttélés alapvető szabályai.

5.2.

A rajzolás, kézimunka

41


Óvodai Nevelés Programja Célunk: A gyermek élményének és fantáziájának képi megnyilvánulása. Tér, forma és szín képzeteinek gazdagítása. Váljék igényévé az alkotás, az önkifejezés és az őt körülvevő környezet esztétikus kialakítása és az őt ért esztétikai élmények befogadása.

Isten azért adott nekünk kezeket és érzékszerveket, hogy alkothassunk a magunk örömére is. A különböző technikák felhasználásával a megismert bibliai történeteket is megjeleníthetjük, ezzel a gyermekek kommunikáló, térbeli tájékozódó képességét is fejlesztjük. Tér-, szín- és formaképzeteiket gazdagítjuk. Feladataink: Egész nap folyamán biztosítjuk a lehetőséget a tevékenységhez, az eszközök elérhető helyen legyenek. Különböző

anyagokkal,

munkafogásokkal,

technikákkal

ismertetjük

meg

a

gyermekeket. Minél több egyéni és közös élményszerzés, ezáltal a vizuális észlelés, emlékezés és képzelet pontosítása. A tevékenységek minőségének és tartalmának fejlesztése. Óvodánkban a rajzolás, mintázás, kézimunka spontán és szervezett formában történik. A gyermeki alkotások a belső kép gazdagságára épülnek. Lehetővé tesszük, hogy az elkezdett munkákat mindig befejezzék, azokat megőrizzük. A bibliai történetek feldolgozásához igényes szemléltető eszközöket használunk, így ébresztgetve esztétikai érzéküket. Elősegítjük, hogy a gyerekek a lelki nevelés területén megismert tartalmakat a rendelkezésükre álló eszközökkel szabadon és kreatív módon jeleníthessék meg.

42


Óvodai Nevelés Programja Feladataink a gyermekek életkora szerint: 3-4 éves kor: Játékosan ismertetjük meg a gyerekeket a különféle anyagokkal. Feladatunk a szokások, szabályok megismertetése, rögzítése. Szabadon firkálhatnak, mintázhatnak. Figyelemmel kísérjük, segítjük a helyes technika kialakítását. Technikák:

Rajzolás firkálás homokba, aszfaltra, papírra festés ujjal, ecsettel. Mintázás gyúrás, lapítás, nyújtás. Építés különféle tárgyakkal vízszintesen, függőlegesen a térben. Hajtogatás szalvéta, zsebkendőhajtás.

4-5 éves kor: Az előző év tapasztalatait, ismereteit továbbfejlesztjük. Ábrázolásukban jelenjen meg az ember. Segítjük őket, hogy élményeiket saját elképzelésük alapján valósítsák meg. Segítenek az eszközök előkészítésében, elrakodásában. Technikák:

festés, rajzolás filctollal hajtogatás nyírás - ragasztás papír - textil gyűrése - mozaikkép készítés mintázás: gömbölyítés, nyújtás, mélyítés

5-6-7 éves kor: Megjelennek a közös alkotások, kollektív munkák. Játékok, bábok készítése, barkácsolása különféle anyagokkal. Emberábrázolásnál törekedjenek a részletekre, figyeljenek a helyes arányokra. Térben és síkban többalakos cselekményábrázolásra is képesek legyenek, főleg emlékezet után.

43


Óvodai Nevelés Programja Technikák: Nyírás, tépés, ragasztás, festés, rajzolás, varrás, hajtogatás, fonás, szövés, agyagozás, gyurmázás; Mintázás: az eddig elsajátított technikák továbbfejlesztése, állat és emberalakok formálása. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén:  Rácsodálkoznak a szépre, tudnak gyönyörködni benne.  A felkínált eszközöket készségszinten kezelik, élményeiket a vizuális nyelv segítségével is ki tudják fejezni.  A megismert technikákat változatosan, kombinálva és egyre nagyobb önállósággal alkalmazzák.  Bátran használják és keverik a színeket.  Az emberábrázolásban megjelennek a részletek.  Tevékenyek, ötletesek a téralakításban.  Örömüket lelik saját- és társaik az alkotásaiban.

5.3.

Ének és zene

Célunk: A zene iránti érdeklődés felkeltése, zenei ízlésük fejlesztése, az éneklés örömének felfedeztetése, az együttes éneklés közösségalakító élményének átadása. A zenét is hasonlóan élik meg, mint az anyanyelvet. Számukra a muzsika a hangulatok, az érzelmek fontos kifejezője.

Feladataink: Az ölbeli játékok, népi gyermekjátékok, énekes játékok segítségével nyújtsunk örömet a gyerekeknek. Zenei érdeklődésük felkeltére törekedve formáljuk zenei ízlésüket. Valósuljon meg az örömteli közös éneklés, mely egyben közösségformálás, a szülőföldhöz való ragaszkodás, a nemzeti identitástudat alapozása.

44


Óvodai Nevelés Programja A felhasznált zenei anyag igényes, életkornak és képességszintnek megfelelő válogatása. A gyermekek hallásának, ritmusérzékének, mozgáskultúrájának fejlesztése. Játékidőben, séta közben kihasználjuk az adott szituációt, a gyerekek spontán kezdeményezését az énekes játékokra. Az óvónő csalogató énekléssel motiválja a gyerekeket a szervezett foglalkozásokon való részvételre. A hittanfoglalkozások természetes velejárója az éneklés, mint a keresztyén közösség összetartozásának egyik fő kifejező formája. „Aki énekel, kétszeresen imádkozik” A lelki élet gazdagodását a közös éneklés élményével segítjük elő. Gyakran játékos mozgással kísérjük a tanult énekeket, melyek újabb örömforrásként jelenhetnek meg.

Az evangélikus egyházon belül megjelent óvodai egyházzenei anyagot is beépítjük a zenei nevelésünkbe. Nagy gondot fordítunk arra, hogy a gyermek tiszta éneklésének kialakulását elősegítsük, ugyanakkor a zenei kreativitásuknak minél több teret biztosítsunk. Az új hangszerekkel, új hangzásokkal való ismerkedés a zenei anyanyelv gazdagítását jelenti a gyermekek számára. Szabad lehetőségeket szeretnénk adni a zenei kreativitásnak, fantáziának, oly módon, hogy a gyerekek maguk alkothassanak dallamokat, melódiákat, használva a rendelkezésre álló hangszerkészletet. A felhasznált anyag kiválasztása: 3-4 éves kor: Ölbeli játékok, lovagoltatók, ujj- kéz arcjátékok, mely a biztonságérzetet, a felnőttel való kapcsolatot erősíti. Álló helyzetben játékos mozdulatokkal eljátszható 4-5 hangból álló 10-15 énekes játékot és 6-8 mondókát ismertetünk meg. Zenehallgatásként az óvónő éneke és hangszere szolgál.

45


Óvodai Nevelés Programja 4-5 éves kor: Zenei ismeretit 4-5 új mondókával és 12-15 énekes játékkal ill. alkalmi dallal bővítjük. Az énekes játékokat szabályaik alapján játsszuk (pl. szerepcsere). Zenét hallgatunk CDlemezről, kazettáról. 5-6-7 éves kor: Újabb 4-5 kiszámolót, mondókát, 15-18 játékot, 3-4 műdalt ismernek meg. Hallgatják a magyar népdalokat, más népek dalait, valamint klasszikus műzenét is. A dalos játékokhoz már változatosabb formációk és szabályok tartoznak, tartalmazva a gyermek-néptánc elemeit is.

Ritmusérzék fejlesztése, hallásfejlesztés 3-4 éves kor: Megfigyeltetjük a környezet hangjait, megkülönböztetjük a halk-hangos beszédet, éneket. Játékos mozdulatokkal érzékeltetjük az egyenletes lüktetést. Utánzó mozdulatokkal

kísérik

az

éneklést,

mondókázást.

Az

ölbeli

játékokkal

egyensúlyérzékük, testsémájuk ismerete fejlődik, érzelmekben gazdagodnak. 4-5 éves kor: Maguk is kifejezik tapssal, énekléssel a halk - hangost. Felismerik, jelzik a magas-mély hangokat, önállóan is próbálkoznak a tiszta énekléssel. Egyenletes lüktetést kifejezik tapssal, járással, ritmushangszereken. Megkülönböztetik a ritmust a lüktetéstől. Megismerik a körformát, a menetirányt, járás közben kézfogással megtartják. Kedvelik a szerepcserés, kapus és fogócskás körjátékokat, bemozogják, érzékelik a teret. 5-6-7 éves kor: Ismerik a gyors-lassú fogalmakat, képesek kapcsolni a halkat a gyorssal, lassút a hangossal. Felismernek dalokat dúdolásról, hangszerről utánzó szótagokról, esetleg ritmusáról is. Megértik a dallamnyújtás szabályát. Képesek bonyolultabb énekes játékok játszására, pl.: csigavonal, hullámvonal, duplakör, sorgyarapítók. A néptánc

46


Óvodai Nevelés Programja egyszerű

lépései

továbbfejlesztik

ritmusérzéküket,

a

bal-jobb

fogalmának

begyakorlását.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén:

 Önállóan és örömmel kezdeményeznek dalokat, mondókákat, játszanak dalos játékokat.  Próbálkoznak egyedül is énekelni. Belső igényükké válik az éneklés.  Esztétikus szép mozgásra törekednek.  A zenehallgatásra szánt műveket egyre nagyobb figyelemmel hallgatják.  Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat. (mély-magas, gyors-lassú, halk-hangos)  Egyre jobban érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.  Örömmel vesznek részt az éneklő egyházi környezetben.  Hétköznapi tevékenységeik során a világi és egyházi énekkincset használják.

5.4.

Vers és mese

Célunk: A gyermekek érzelmi-értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése. A bibliai történetek, irodalmi művek segítségével személyiségformáló élmények biztosítása.

A bibliai történetek hatása a népmesékhez hasonló. Nagymértékben segítik a fantázia fejlődését, a belső képalkotást, de színes mondanivalójukkal együtt jár a gazdag, választékos szókincs is. E történetek maguk közel állnak a magyar népmese világához, és így a gyermek lelkéhez is. Egyúttal azonban törekszünk arra, hogy a gyermekek ezeket a történeteket példatörténetként lássák, és a meséktől való különbözőségüket felismerjék. A gyerekek olyan új szavakkal, fogalmakkal ismerkedhetnek meg, 47


Óvodai Nevelés Programja melyekkel máshol nem találkozhatnak. Sok esetben ezek a kifejezések jelentik a művészet nyelvének alapjait is.

Feladataink: A gyermekek életkorának megfelelő irodalmi élmények nyújtása, az anyanyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetése. A beszélni tanuló gyermek ritmusok, dallamok, hangzóviszonyok szerint spontán, játékos módon szerkeszti a nyelvet. Ehhez a spontán tevékenységhez igen közel állnak a népmesék, népi mondókák és más játékok. Ezek adják a kisgyermek első olyan érzéki élményeit, melyek a nyelven át a másik emberhez kötődnek és őt magát is tevékenységre serkentik.

Az irodalmi nevelés a legszorosabban összefonódik az anyanyelvi és erkölcsi neveléssel, zenével, az énekkel, a mozgásos játékokkal. Ehhez már 3-4 éves korban természetes módon kapcsolódik a mesehallgatás. Irodalmi nevelésről csak akkor beszélhetünk, ha a gyerek szereti a verset és a mesét, ha az örömöt okoz neki, ha várja a vele való találkozást. A gyermek saját vers- és mese alkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.

Az irodalom közege a nyelv. Ezért lényeges, hogy csak nyelvileg tiszta és értékes klasszikus és kortárs irodalmi műveket halljanak a gyermekek. A népi mondókák és a népmesék az anyanyelv sajátos ritmusát, dallamát, hangzóvilágát nyelvünk legbensőbb törvényeinek megfelelő formában közvetítik.

48


Óvodai Nevelés Programja A bibliai történeteknél a kimondott szóhoz mindig gazdag képi világ társul, segítve az érzelmi élet gazdagodását, a szavak mélyebb értelmének megértését. Így például a pásztor képe sokkal többet jelent, mint egy foglalkozás alaptémájának fő alakja. A gyermek a Pásztor és a nyáj belső kapcsolatát is átélheti. /Lk. 15. fej. / A történetek átadása nagyon igényes feladat, mely nagy felelősséget ró a hitoktatóra. Nagyon fontos, hogy szép magyar nyelven, átéléssel, szuggesztív erővel történjen a tanítás.

Feladataink a gyermekek életkora szerint:

3-4 évesek: Az óvodáskor kezdetén mozgással kísért mondókák gyakori ismételgetése jelenti az irodalmi nevelés kezdetét. A mindennapos mondókázás, verselés, dúdolás, vigasztaló játékok a felnőtt feltétlen elfogadását segítik. Az altató, hintáztató, höcögtető, ujjkiszámoló, állathívogató, hangutánzó népi mondókák segítenek megismertetni a gyerekeket az irodalom szépségével.

4-5 évesek: A 4-5 éves gyerekekben már kialakul a mese, vers szeretete. Belső igényükké válik, izgatottan várják az óvónő meséit. Játékukban már egyre többször fordul elő a mesélés, ismert mondókák, halandzsa szövegű kiolvasók ismételgetése. Kerüljön sor a 2-3 epizód összekapcsolásával szerkesztett prózai állatmesékre, halmozó és láncmesékre, egyszerűbb szerkezetű tündérmesékre. Megismerkednek néhány író által megalkotott

története

saját

gyermekkoráról,

állatkölyökről.

49

hasonló

korú

kisgyermekről,


Óvodai Nevelés Programja 5-6-7 évesek: Ebben a korban a versek témaköre kiszélesedhet, de a gyerekkor élményvilágára épüljön. Megszilárdulnak a mesehallgatásban a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik, figyelmesen, csendben képesek végighallgatni a meséket, verseket. Mondókatárukat gazdagítjuk, s megragadunk minden alkalmat a tanult kiolvasók, rigmusok ismételgetésére, a hintázó, labdázó, felelgetős, párválasztós játékok gyakorlására. Igyekszünk ösztönözni a gyerekeket arra, hogy maguk is önállóan alkossanak meséket, vagy már ismert meséket, verseket szívesen mondogassák. Meséik, történeteik a tágabb környezetükről szólnak (pl. család, gyerekek, erdei állatok, bonyolultabb tréfás állatmesék, folytatásos meseregények). A nagyobbakkal már egyszerűbb közmondásokat, találós kérdéseket is mondogatunk. A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, báb és dramatikus játékok. Általuk a gyerekek elsajátítják a tiszta beszédhallást, a nyelvtanilag helyes beszédet. A meséből sok új fogalmat tanulhatnak meg. A báb és dramatikus játékok lehetőséget adnak a gyerekek önmegvalósításában, társalgási szokások gyakorlására. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén:  A gyermekek kérik és várják a mesét, verset, örömmel hallgatják a bibliai történeteket.  Szívesen mondogatnak rigmusokat, verseket, mondókákat.  Szívesen mesélnek, báboznak és jelenítenek meg dramatikus játékkal egyszerűbb meséket.  Beszédfegyelmük, szókincsük fejlődik.  Fejlődik gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, szándékos figyelmük.  A megismert bibliai történetek, mesék hatására kialakul magatartási kultúrájuk

50



Munkajellegű tevékenységek

Célunk: A munkavégzéshez szükséges attitűdök kialakítása. A saját és mások tevékenységének elfogadására, elismerésére nevelés. A felelősségtudat, segítőkészség felébresztése. Az ember tevékenysége több mint önfenntartás. Istenhez hasonlóan alkotásra képes. Ennek örömét a gyermek is átélheti a maga szintjén, ha létrehozhat valamit, ha kedve szerint alakíthatja a felnőtt segítségével környezetét. Feladataink: Személyiségfejlesztés, munka-, és munkajellegű, játékos tevékenységgel. Társas kapcsolatok megélése, szabályok betartása. A közös tevékenység, munka során alakulnak ki a társas kapcsolatok, az erkölcsi szabályok és normák betartása segíti az együttműködést. A gyermek mindennapi tevékenységének része a munka jellegű tevékenység, amely az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat, miközben egyre több tapasztalatot szereznek. Munka jellegű tevékenységeik során speciális ismereteket is szereznek és közben természetes módon fejlődnek. Az óvodás gyermek még érdek nélkül örül munkája gyümölcsének. Vigyáznunk kell, hogy a munka fogalmába ne vigyük bele azt az általános nézetet, hogy az verejtékes és szükségszerűen rossz, és csak ellenszolgáltatásért érdemes végezni. A hittan foglalkozásokon ugyanúgy, mint a gyermekek napi tevékenységében messzemenően figyelembe kívánjuk venni annak a lehetőségét, hogy a játékos keretek között végzett munka jellegű tevékenységek örömforrássá váljanak. Munkajellegű tevékenységek:  önkiszolgálás  naposi munka  alkalomszerű munkák  közösségi munka

51


Óvodai Nevelés Programja Az óvodapedagógus segítségével, majd önállóan végeznek önkiszolgáló munkát a csoportban. Az alkalomszerű megbízatásokat a felnőttektől kaphatnak. Fontos, hogy mindig a fejlettségüknek megfelelő feladatot kapjanak. A közösségük érdekében végzendő munkafajta a naposi munka. Hozzájárul a gyermekek közötti társas kapcsolatok kialakításához. Fejlődik közben a kitartásuk a feladattudatuk. Nevelőereje nagy hatású, mert erősíti a gyermekekben a munka játéktól eltérő jegyeit. A munkajellegű tevékenység fejleszti a szükséges készségeket, képességeket. A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekekkel való együttműködést és folyamatos, konkrét, reális értékelést igényel az óvodapedagógustól. A gyermekek a munka jellegű tevékenységeket a vegyes életkorú csoportokban sokkal sokrétűbben, változatosabb körülmények között tudják végezni, mert a feladatokat differenciáltan vállalhatják.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén:  Az önmagukkal kapcsolatos minden tevékenységet önállóan végzik.  A közös munkákat önként vállalják, pontosan teljesítik.  A naposi teendőket önállóan, igényesen végzik.  Az egyéni megbízatásokat szívesen teljesítik.  Észreveszik, ha a társaiknak, vagy egy felnőttnek segítségre van szüksége.  Megtanulják a különböző munkák során használt eszközök helyes, balesetmentes használatát.  Részt vesznek környezetük rendjének megtartásában.  Óvják, védik és gondozzák a környezetükben élő élőlényeket.  Az alkotó munka megtapasztalt örömével készülnek az iskolai feladatokra.

5.6.

Tanulás

52


Óvodai Nevelés Programja Célunk: A gyermeki kompetenciák és képességek fejlesztése, megismerő attitűdök erősítése, a gyermek teljes személyiségének fejlesztése. Feladataink: A

gyermekek

meglévő

tapasztalataira,

élményeire,

ismereteire

épített

tevékenységek, amelyek az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezett időkeretekben valósulnak meg.  A különböző tevékenységek és élethelyzetek megteremtésével, gyakorlásával életkorhoz és egyéni élethelyzethez igazodó műveltségtartalmak közvetítése.  Olyan

tevékenységformák

kialakítása,

amelyek

segítségével

a

gyermekek

felfedezhetik és cselekvő tanulással sajátíthatják el a szükséges ismereteket és technikai eljárásokat.  Az óvodapedagógus feladata a tanulásirányítás során személyre szabott pozitív értékelésével segítse elő a gyermek személyiségének kibontakozását.

A tanulás lehetséges formái:  az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása),  a spontán játékos tapasztalatszerzés;  a cselekvéses tanulás;  a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés  az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;  a gyakorlati probléma- és feladatmegoldás;  az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás.

53


Óvodai Nevelés Programja A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén:  Személyiségük

sérülése

nélkül

képesek

lesznek

eleget

tenni

az

iskolai

követelményeknek.  A gyermekek ismeretei segítsék elő a kudarcok elkerülését az iskolában. 5.7 Testnevelés

Célunk: az egészségmegőrzésen túl a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgás megszerettetése. A mozgás a gyermekek számára pozitív élményt nyújt, és újabb cselekvésre készteti őket. Szeretnénk, ha a mozgás a gyermekek természetes igénye lenne a későbbiek folyamán is. Küldetésünk az óvodás korú gyermek szervezetének, testi képességeinek sokoldalú fejlesztése.

Feladataink:  Rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása  Testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. Mozgáskészség folyamatos alakítása (motoros

képességek

fejlesztés:

erő,

gyorsaság,

állóképesség,

koordinációs

képességek, testséma- nagy és finommozgások fejlesztése)  Mozgáson keresztül szociális képességek fejlesztése (társakhoz való alkalmazkodás, szabály és feladattudat alakulása, együttműködő- és tolerancia képességük fejlesztése.)

A mozgásfejlesztés területei: 1. Szabad játékban, a gyermek spontán, természetes mozgása közben. 2. A konkrét fejlesztést szolgáló kötelező testnevelés foglalkozásokon. 3. Mindennapos testnevelés

1. Mozgásfejlesztés a szabad játékban: A mozgás sokoldalú tevékenység, jelen van a szervezett foglalkozásokon, a mindennapos mozgáson túl a játékban, a különböző nevelési területeken, a gondozási 54


Óvodai Nevelés Programja és önkiszolgáló tevékenységben. A játék során (csoportszobában ill. udvaron) igyekszünk megfelelő helyet, eszközöket és időt biztosítani mozgásra, mozgásos játékok gyakorlására. Feltételeink jónak mondhatók, ugyanis egy jól felszerelt tornaszoba áll az óvodánk rendelkezésére, amelyet a nap bármely időszakában használhatnak a gyerekek. Az udvari játéktevékenységhez is korszerű, fából készült, esztétikus mozgásfejlesztő játékok állnak gyermekeink rendelkezésére. Ezek a játékok nagymértékben elősegítik a kondícionális és koordinációs képességek fejlesztését. Lehetőség szerint sokat vagyunk a szabadban. Füves-, gumitéglás- és betonos talaj egyaránt rendelkezésünkre áll, amely jó lehetőséget biztosít az edzésre, állóképesség növelésére. A szereken minimális korlátozással hagyjuk kísérletezni a gyerekeket, állandó felügyelet mellett.

2.Mozgásfejlesztés a kötelező foglalkozásokon: A foglalkozások levezetésénél maximális lehetőséget nyújtunk, hogy mindenki egyéni tempójában gyakorolhasson, nagy hangsúlyt fektetünk a differenciált feladatok adására. A testnevelés foglalkozások anyagának összeállításánál a gyermekek természetes mozgását vesszük alapul. A játékot és játékosságot alapvető eszközként alkalmazzuk a testnevelésben. A játék egy foglalkozáson belül sokszor megjelenik a feladattól függően hol mint cél, hol mint eszköz. Az egyes foglalkozások megtervezésénél figyelembe vesszük a csoport általános fejlettségét, fejlődési ütemüket. A szervezett foglalkozásokon lehetőség van a fejlesztő program feladatainak fokozatos megvalósítására. A mozgásfejlesztés minden feladata beépíthető a kötelező foglalkozásokba. A mozgáson keresztül az értelmi struktúrák (pl.: szabálytudat kialakulása) és a szociális képességek is fejlődnek. Az észlelés területéről is beépíthető a foglalkozásokba az alaklátás, a kinesztetikus mozgásészlelés, térészlelés, térirányok fejlesztése. A verbális fejlesztő programból a testrészek, mozgások, téri irányok pontos és gyakori megnevezésére van mód. A foglalkozások tervezésénél fontos, hogy a fejlesztő feladatok természetesen illeszkedjenek a testnevelés anyagába.

3. Mindennapos testnevelés Az óvodai testnevelés szerves része. Minden csoportban naponta legalább egyszer 1020 perc időtartammal. Lehetőség szerint a szabadban végezzük. Sáros, esős 55


Óvodai Nevelés Programja időszakban, a tornaszobában nyitott ablaknál. Anyagát elsősorban a mozgásos játékok adják, amelyen a gyerekek szívesen és örömmel vesznek részt. Igénnyé és szokássá válhat a rendszeres mozgás. A vidám hangulatban végzett játékok kiváló lehetőséget nyújtanak a jó társas kapcsolatok alakulásához is. A játékok során fejlődik vizuális és verbális memóriájuk, szabálytudatuk valamint gyarapodik szókincsük. A mindennapos testnevelés során szívesen alkalmazzuk a lelki nevelés során tanult mozgással kísért énekeket, mondókákat.

Feladataink a gyermekek életkora szerint 3-4 éves korosztály: Kiemelt feladat a nagymozgások fejlesztése. A testnevelés anyaga a természetes nagymozgásokat tartalmazza (különböző járások, futások, kúszás, mászás). Jól alkalmazható a testséma fejlesztő program, a gyermekek a legtermészetesebb módon ismerkedhetnek meg a saját testrészeikkel, és azok funkcióival. 4-5 éves korosztály: Kiemelt feladat a téri mozgások megismerése (különböző irányokból, különböző formák bemozgása). A mozgásfejlesztésnél előtérbe kerül még az egyensúlyérzék fejlesztése, szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése is nagy hangsúlyt kap. Kiemelt feladat az oldaliság tanítása. Rendszeresen használjuk a jobb, bal, előre, hátra stb. kifejezéseket. Az észlelés fejlesztése is megjelenik már, de még nem kiemelt feladatként. 5-6-7 éves korosztály: Kiemelt feladat az térészlelés fejlesztése. Ebben az életkorban sok feladatot kell tervezni az alaklátásra és formaállandóságra. Új feladat a finommotorika fejlesztése. Nagyon lényeges fejlesztési terület, mert a finommotoros koordináció az írás megtanulásának feltétele. (pl. a tornaszerek különböző fogásmódjával.) Jó lehetőség nyílik a keresztcsatornák fejlesztésére, mivel a bemutatott gyakorlatokat látják, hallják és elvégzik azokat.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén  Szeretik és igénylik a mozgást. 56


Óvodai Nevelés Programja  A csoportszobában, az udvaron, a szabadban önállóan is megtalálják azokat a mozgáslehetőségeket, amelyek élvezetet nyújtanak számukra.  Betartják a szabályokat, a balesetek elkerülése érdekében, vigyáznak önmagukra, és társaikra.  Törekszenek a gyakorlatok pontos, esztétikus végrehajtására. (gimnasztika)  Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebb, ügyesebb, megfelelő ritmusúvá válik.  Cselekvőképességük

egyre

gyorsabb,

mozgásuk

egyre

kitartóbb,

erősödik

akaraterejük.  Megismerik saját képességeik lehetőségeit és korlátait.  A környezetükben segítségre szoruló társakkal szeretettel, együttérzéssel törődnek.

6. Az óvoda kapcsolatai

Partnereinket három csoportba soroltuk: 1.

Közvetlen belső: Akikkel közvetlen napi kapcsolatban vagyunk. Kapcsolatunk a

legintenzívebb. 2.

Közvetlen külső: Akikkel közvetlen kapcsolatot tartunk, működésünk és

feladatellátásunk érdekében. 3.

Közvetett külső: Akikkel kölcsönösen segítjük egymás munkáját.

1. Közvetlen belső partnereink Az óvoda, család, gyülekezet hármas egységét tartjuk szem előtt.

1.1. Gyermek: Célunk:

57


Óvodai Nevelés Programja A gyermek egészséges testi- lelki fejlődésének elősegítése.

1.2. Alkalmazottak köre: Célunk: Szoros emberi és szakmai kapcsolatok kialakítása, folyamatos információ átadás.

1.3. Az óvoda lelkésze: Célunk: Az óvoda lelkészén keresztül valósul meg a gyülekezet felé a kapcsolat és a családgondozás.

1.4. Család: Intézményünkben kiemelt feladat a szülőkkel való együttműködés. Célunk: A személyiségi és szülői jogok tiszteletben tartásával erősíteni a partneri viszonyt. Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, a kettő összhangja, együttműködése által, a gyermekek harmonikus fejlődésének elősegítése. A gyermek óvodai fejlődéséről való rendszeres és korrekt tájékoztatással segítjük a szülőket nevelési feladataik ellátásában. A kapcsolattartás módja:  Családlátogatás: Célja, hogy az óvodapedagógus megismerje a gyermeket közvetlen környezetében, felmérje helyét a családban, tájékozódjon a család nevelési elvéről, szokásairól. A gyermek érdekében szükség szerint a gyermekvédelmi felelőssel együtt végezzék ezt.

58


Óvodai Nevelés Programja  Nyitott óvoda: A szülőknek lehetőséget biztosítunk a napi életbe való betekintésre. A szülők személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességeiről, egyúttal módjuk van társaikkal való összehasonlításukra is.  Fogadó órák: Ezek az alkalmak adnak lehetőséget olyan információk cseréjére, melyek a gyermekekkel, vagy közvetlen környezetével kapcsolatosak, esetleg bizalmas jellegűek.  Szülői értekezletet: évente 3 – 4 alkalommal tartunk, ahol az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat, problémákat beszéljük meg.  Közös programok, ünnepek: Lehetőséget teremtenek a család és óvoda közötti kapcsolat

elmélyítésére,

egymás

szokásainak,

értékrendjének

még

megismerésére, nevelési elveink közelítésére.  Szülői szervezet működésének biztosítása.

2. Közvetlen külső partnereink 2.1. A fenntartó Pestszenlőrinci Evangélikus Egyházközség Célja:

A fenntartó elvárásainak, igényeinek folyamatos megismerése

Intézményünk munkájának bemutatása Hatékony együttműködés az intézmény működtetése érdekében.

Kapcsolattartás módja: Óvodánk részéről:  a gyermekek és felnőttek részvétele gyülekezeti programokon, ünnepeken  tájékoztatás az óvodabizottsági tagokon keresztül  óvodavezető beszámolója a presbitériumnak

A fenntartó részéről: 59

jobb


Óvodai Nevelés Programja  a lelkész rendszeres kapcsolattartása gyermekekkel, szülőkkel, nevelőtestülettel  gyülekezeti tagok részvétele óvodai rendezvényeken  intenzív kapcsolat a gyülekezet elnökségével a lelkészen keresztül

2.2. Magyarország Evangélikus Egyház Oktatási Osztálya Cél: Törvényes működésünk, szakmai munkánk segítése. Kapcsolattartás módja: Az Oktatási Osztály munkatársain keresztül.

2.3. Sztehló Gábor általános Iskola és Gimnázium Célunk: A harmonikus partnerkapcsolat kiépítése, egymás munkájának szélesebb körű megismerése és támogatása érdekében. Kapcsolattartás módja: Óvodánk részéről:  Az óvónők látogatása az alsó tagozatos osztályok nyíltnapjain.  A tanítók fogadása a leendő iskolás gyerekek megismerésére.  A tanítók meghívása a szakmai nyíltnapokra. Az iskola részéről:  Óvodás csoportok és óvónők látogatásának fogadása.  A tanítók részvétele az óvodai szülői fórumokon.  A leendő elsős tanítók látogatása a nagycsoportban.

2.4. Pedagógiai Szakszolgálat Célja:  A harmonikus partnerkapcsolat kiépítése, egymás munkájának szélesebb körű megismerése érdekében. 60


Óvodai Nevelés Programja  A tanulási nehézségekkel küzdő, eltérő fejlődésű ütemű és magatartási zavarokkal küszködő gyermekek közös fejlesztése. Kapcsolattartás módja Óvodánk részéről:  Lehetőség biztosítás a logopédus és fejlesztőpedagógus részére, a leendő iskolás gyerekek megismerésére, felmérésére.  A logopédus és fejlesztőpedagógus meghívása az óvodai szülői értekezletekre  Az érintett felek közötti találkozások szervezése az igényeknek megfelelően  A logopédus és fejlesztőpedagógus meghívása a szakmai nyíltnapokra.  A fejlesztő foglalkozások technikai előkészítése, biztosítása

A Pedagógiai Szakszolgálat részéről:  A nevelési év elején szokásos felmérések lefolytatása, konzultáció a csoportvezető óvónőkkel.  Folyamatos tájékoztatás a fejlesztésben résztvevő gyermekek fejlődéséről.  Szakmai tanácsadás az óvónők részére.  Szülői értekezleteken való részvétel, és a szülők tájékoztatása.

2.5. A gyermekétkeztetést szolgáló konyha: Célja: Az óvodáskorú gyermekek egészséges táplálkozásának biztosítása, a korszerű táplálkozási szokások kialakítása. Kapcsolattartás módja Óvodánk részéről:  Vállaljuk, a kiküldött edényeket tisztán és hiánytalanul juttatjuk vissza.

61


Óvodai Nevelés Programja  Tízórai,

ebéd,

uzsonna

rendelését,

lemondását

legkésőbb

az

igénybevételt/lemondást megelőző nap 9 óráig lejelentjük az élelmezési központba. Hétvégén, ünnepek előtt két munkanappal jelezzük a változást.  A leszámlázott étkezési költség ellenértéke fizetési határidőn belül átutalással kerül kiegyenlítésre.  A kapcsolattartó személyeken keresztül tartjuk a kapcsolatot.

A Konyha részéről:  Az étrend összeállításánál figyelembe veszi a gyermekek életkorát és az egészséges táplálkozás lehetőségeit /mennyiségi és minőségi paraméterek/.  A szülők tájékoztatása érdekében minden héten biztosítja az óvoda számára az étlapot.  A tízórai kiszállítását 8 órára, az ebéd és az uzsonna kiszállítását 12 órára elvégzi.  Az ebéd minőségéről és az étlap összeállításáról időnként kikéri az óvoda véleményét.  Havi rendszerességgel az előzetesen leegyeztetett mennyiségek alapján számlát készít.

2.6. Bölcsőde Célja: A bölcsődés gyermekek óvodai közösségbe illeszkedésének elősegítése Kapcsolattartás módja: Óvodánk részéről:  Az óvónők megismerik a bölcsőde gondozási programját.  Az óvónők megismerkednek a leendő óvodásokkal.  A bölcsödéből a gondozónők meghívása az óvodai rendezvényekre (nyílt-nap, évzáró, gyermeknap).

62


Óvodai Nevelés Programja A Bölcsőde részéről:  A bölcsőde dolgozói tájékozódnak az óvodánk helyi nevelési programjáról.  A gondozónők figyelemmel kísérik a gyermekek óvodai beilleszkedését.

3.1 Az ország más evangélikus óvodái Célunk: Közös nevelési elveink ismeretében szoros együttműködés, szakmai tapasztalatcsere. A kapcsolattartás módja: Óvodáink részéről azonos, kölcsönös - A MEE Oktatási Osztálya által évente megszervezett Országos Evangélikus Pedagógus Konferencián, értekezleteken, továbbképzéseken, szakmai napokon való részvétel, találkozások 3.4. Pestszentlőrincen működő óvodák Célunk: egymás munkájának megismerése, szakmai együttműködés Kapcsolattartás formái:  Szakmai találkozókon való részvétel 3.5. Egészségügyi szakemberek ill. szervek Célunk: A gyermekek egészséges testi- lelki fejélődésének támogatása.  védőnő,  gyermekorvos,  fogorvos,  fül-orr-gégész orvos,  szemészorvos,  Családsegítő Szociális Szolgálat

Kapcsolattartás formái: 63


Óvodai Nevelés Programja  Rendszeres esetmegbeszélések a gyermekvédelmi felelős és a családsegítő munkatárs között.  Tájékoztató előadások szervezése a szülőknek.  Évente belgyógyászati orvosi vizsgálat minden csoportban.  Tanköteles korú gyermekek részére iskola-alkalmassági vizsgálat.  Szemészeti, hallás, fogászati vizsgálat évente.  Speciális orvosi szűrés évente.

3.6. Szakmai szervezetek OKÉV, Megyei Pedagógiai Intézetek, Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, Képző Intézetek, Ipszilon Pedagógiai Szolgáltató Kft. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, programokat és érdeklődésünknek, illetve a programunk megkívánta fejlesztési lehetőségeknek megfelelően részt veszünk azokon. Szakmai tevékenységünk fejlesztése, megújulása érdekében igénybe vesszük segítségüket.

7.

Szervezeti és időkeretek

7.1. Hetirend A hetirend kialakítása a helyi adottságok, igények, lehetőségek, hagyományok figyelembe vételével, a helyzethez rugalmasan alkalmazkodva történik. Nem napokhoz kötött tevékenységet jelent, hanem egy-egy téma köré csoportosított ismereteket, tapasztalatokat, élményeket dolgoz fel. A gyermekek életkorától, az egyházi esztendő eseményeitől, az évszakok befolyásoló szerepétől, a személyi feltételektől és a gyermekek fejlődési ütemétől függően a heti rendben a szabad játék időtartamának biztosításával, a tevékenységek sokszínű, sokféle variációja lehetséges.

64


Óvodai Nevelés Programja KÖTELEZŐ FOGLAKOZÁSOK

KÖTETLEN TEVÉKENYSÉGEK

Testnevelés

Külső világ tevékeny megismerése

Mindennapos testnevelés

Mese-vers

Lelki nevelés

Ének-zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézimunka Anyanyelvi nevelés

7.2. Napirend A napirendben a legtöbb időt a gyermek legfőbb tevékenységi formájára, a szabad játékra fordítunk, emellett különböző tevékenységi formákat kínálunk fel. IDŐTARTAM 600

-

NAPIREND 1030

Szabad játék és tevékenységek Testi nevelés Lelki nevelés, csendes percek Mese-vers Ének, énekes játék Rajzolás, festés, kézimunka Külső világ tevékeny megismerése Testápolási tevékenységek Tízórai

1030

-

1200

Szabad játék a csoportokban, ill. az udvaron Séta

1200

-

1500

Ebéd Testápolási teendők Pihenés Testápolási teendők

65


Óvodai Nevelés Programja 00

15

-

30

17

Délutáni uzsonna, Szabad játék a csoportokban ill. az udvaron

7.3. Csoportszervezési kritériumok Óvodánkban bontott életkorú csoportokban folyik a nevelőmunka. Minden gyermeknek állandó csoportja van.

Az összes helyiségben határozott viselkedési

szabályok érvényesek, amelyekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell. Az udvari játszóhelyeken is szabadon dönthetnek a játéklehetőségek és a játszótársak felől. A gyerekeknek a csoportszobákban lehetőségük van a visszahúzódásra és arra, hogy játszótársaikat maguk válasszák ki.

8. Eszközjegyzék – külön melléklet

9. Tervezési program – külön melléklet

10. Záradékok Jelen dokumentum a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda Nevelési Programja, mely alapján az Óvoda 2012. szeptember 12-ével megkezdi működését. Ezen dokumentumot az Igazgatótanács 17/ 2015 (11.07.) számú határozatával jóváhagyta és szakértő elé terjesztette. Független szakértő ellenjegyzése:

Fenntartói ellenjegyzés:

66



67

A Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda Nevelési Programja

Recommend Documents