A Sztehlo Gábor Evangélikus Iskola. Szervezeti és Működési Szabályzata

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium székhely: 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2 telephely: 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky utca 74

OM -201505

„A bölcs ember sziklára épít”

A Sztehlo Gábor Evangélikus Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata Hatályos 2011. november 7-től

1

Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Szervezeti és Működési Szabályzat Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ____________________________________________________________ 2 I. Bevezetés, általános rendelkezések ____________________________________________ 7 I.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja ______________________________ 7 I.2. Jogszabályi háttér ___________________________________________________________ 7 I.2.1 Általános jogszabályok ____________________________________________________________ 7 I.2.2 Közoktatási tevékenységekre vonatkozó jogszabályok ____________________________________ 8 I.2.3 Egyéb jogszabályok _______________________________________________________________ 9

II. Az intézmény általános jellemző ____________________________________________ 10 II.1. Az intézmény _____________________________________________________________ 10 II.2. Intézményi azonosítók______________________________________________________ 17 II.2.1. Az iskola által használt bélyegzők, szimbólumok ______________________________________ 17

II.3.

Az intézmény feladatai, alapdokumentumai __________________________________ 20

II.3.1. II.3.2. II.3.3. II.3.4. II.3.5.

II.4.

Az intézmény alaptevékenysége ______________________________________________ Az intézmény alapdokumentumai ______________________________________________ Az intézmény dolgozóival szemben támasztott általános követelmények ________________ Az intézmény szakmai felügyelete _____________________________________________ Egyéb rendelkezések _________________________________________________________

20 22 24 24 25

Az iskola képviselője _____________________________________________________ 25

III. Az intézmény szervezeti felépítése, a szervezeti egységek feladatai ________________ 27 III.1. Intézményegységek _______________________________________________________ 29 III.1.1. Általános iskola _______________________________________________________________ III.1.2. A gimnázium_______________________________________________________________ III.1.3. Az intézmény szervezeti szintjei ________________________________________________ III.1.2.1. Az igazgatótanács_______________________________________________________ III.1.2.2. Az igazgató ___________________________________________________________ III.1.2.3. Az igazgatóhelyettesek ___________________________________________________ III.1.2.3.1. Az igazgatóhelyettesek főbb feladatköre: ____________________________________ III.1.2.3.2. Iskolalelkész: __________________________________________________________ III.1.2.3.3. A gazdasági vezető feladatai: _____________________________________________ III.1.2.3.4. Helyettesítési rend ______________________________________________________ III.1.2.3.5. A vezetők kapcsolattartási rendje __________________________________________ III.1.2.4.A kibővített iskolavezetés tagja ________________________________________________ III.1.2.4.2. A munkaközösség-vezetők szakmai közössége ________________________________ III.1.2.4.3. Az általános iskolai munkaközösség-vezető feladatai: __________________________ III.1.2.4 4..Az intézményi minőségirányítási vezető feladatai: _____________________________ III.1.2.4.5. A diákönkormányzat segítő tanár __________________________________________ III.1.2.5. Gazdasági szervezet felépítése és feladatai ___________________________________ III.1.2.6 Intézményi gondnok jogállása, feladat- és hatásköre ________________________________ III.1.2.6. A nevelők közösségei: ___________________________________________________

2

29 30 31 31 33 37 37 43 44 45 46 47 47 47 49 50 51 52 53


Szervezeti és Működési Szabályzat III.1.2.6.1. Nevelőtestület: _________________________________________________________ III.1.2.7. Helyettesítési rend a pedagógusok között: _______________________________________ III.1.2.8. A tanulók közösségei _______________________________________________________ III.1.2.8.1. Az osztályközösség _____________________________________________________ III.1.2.8.2. A diákönkormányzat ____________________________________________________ III.1.2.9. Az iskolai közösségek kapcsolattartása __________________________________________ III.1.2.9.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület __________________________________________ III.1.2.9.2. Az igazgatóság és a tanulók _______________________________________________ III.1.2.9.3. A nevelők és a tanulók ___________________________________________________ III.1.2.9.4. A vezetőség és a diákönkormányzat ________________________________________

53 63 63 63 63 64 64 65 65 66

IV. Az Intézmény működési és munkarendje ____________________________________ 67 IV.1. Nyitva tartás _____________________________________________________________ 67 IV.2. A tanév helyi rendje _______________________________________________________ 68 IV.2.1. A tanév rendje és annak közzététele ________________________________________________ IV.2.2. A tanítási napok rendje __________________________________________________________ IV.2.3. Az óraközi szünetek rendje ______________________________________________________ IV.2.4. Az intézmény felügyeleti rendszabályai: ____________________________________________

68 68 69 70

IV.3. Az intézmény munkarendje ________________________________________________ 71 IV.3.1. A vezetők intézményben való tartózkodása __________________________________________ IV.3.2. A alkalmazottak munkarendje ____________________________________________________ IV.3.3. A pedagógusok munkarendje _____________________________________________________ IV.3.4. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje _______________________________________ IV.3.5. A tanulók munkarendje _________________________________________________________

71 71 72 73 73

IV.4. A tanórán kívüli foglalkozások rendje ________________________________________ 73 IV.4.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások ____________________________________________ IV.4.2. A napközis és a tanulószobai foglalkozások _________________________________________ V.4.3. Szakkörök ____________________________________________________________________ V.4.4. Énekkar ______________________________________________________________________ V.4.5. Diáksportkör __________________________________________________________________ V.4.6. Felzárkóztató foglalkozások ______________________________________________________ V.4.7. A könyvtár ____________________________________________________________________ V.4.8. Tanfolyamok __________________________________________________________________ V.4.9. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások ____________________________________________ V.4.9.1. Versenyek és bajnokságok ____________________________________________________ IV.9.2. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások _____________________________________ IV.9.3. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok _______________________________________ IV.9.4. A Kulturális intézmények látogatása _____________________________________________ IV.9.5. Egyéb rendezvények _________________________________________________________ IV.9.6. Erdei iskolai program _________________________________________________________

73 74 74 74 75 75 75 75 76 76 76 76 77 77 77

V. Az Intézmény létesítményei használatának rendje ______________________________ 78 V.1 Az épület egészére vonatkozó rendszabályok____________________________________ 78 V.2. Biztonsági rendszabályok ___________________________________________________ 79 V.3. A látogatás rendje _________________________________________________________ 79 V.3.1 Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az Intézménnyel 79

3


Szervezeti és Működési Szabályzat V.4 Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje _______________________________ 80 V.5. A helyiségek és berendezésük használati rendje ________________________________ 81 V.5.1. Az alkalmazottak helyiséghasználata _______________________________________________ V.5.2 A tanulók helyiséghasználata ______________________________________________________ V.5.3 A szaktermek használati rendje ____________________________________________________ V.5.4. A berendezések és eszközök használata _____________________________________________ V.5.5. Karbantartás és kártérítés _________________________________________________________

81 81 81 82 82

VI. Az intézményegységek és szervezeti egységek közti együttműködés, a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje_______________________________________________________ 83 VI.1. Az együttműködés elvei ____________________________________________________ 83 VI.2. A szervezeti egységek együttműködésének színterei _____________________________ 84 VI.3. Az együttműködés rendje az egyes speciális területet ellátó szakemberekkel ________ 84

VII. A szakmai munka belső ellenőrzésének rendje _______________________________ 86 VII.1. Az intézményigazgató ellenőrzési tevékenysége________________________________ 86 VII.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ______________________________ 86 VII.2.1 Az általános iskola és a gimnázium intézményegységben _______________________________ 86 VII.2.2. A belső ellenőrzés _____________________________________________________________ 86 VII.2.3. Az ellenőrzésre jogosult személyek _______________________________________________ 88

VIII. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás _________________________ 89 VIII.1. A szülői szervezetek az általános iskola és gimnázium intézményegységében ______ 89 VIII.2. A szülői szervezet részére biztosított jogok___________________________________ 89 VIII.3. Az iskolai szülői közösséggel való kapcsolattartás _____________________________ 89 VII.3.1 A szülők szóbeli tájékoztatásának rendje ____________________________________________ VIII.3.1.1 A szülői értekezletek rendje _________________________________________________ VIII.3.1.2 A tanári fogadóórák rendje __________________________________________________ VIII.3.2. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje _____________________________________________

90 90 90 90

IX. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere ________________________________ 92 IX.1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja __________________________________ 92 IX.2. Intézményi szinten kezelt kapcsolatok ________________________________________ 92 IX.2.1. A kapcsolattartás formái és módjai ________________________________________________ 92 IX.2.2. Rendszeres külső kapcsolatok ____________________________________________________ 93 IX.2.3. Az intézményegységek kapcsolatai ________________________________________________ 93

X. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok _________________________________________________________________________ 94 X.1. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai ______________________________ 94 X.2. Tanításnélküli munkanapok, ünnepélyek, megemlékezések _______________________ 94 X.2.1.Tanításnélküli munkanapok _______________________________________________________ 94 X.2.2. Iskolai ünnepélyek: _____________________________________________________________ 94

4


Szervezeti és Működési Szabályzat X.2.2.1. Egyéb rendezvények, melyek évente megrendezésre kerülhetnek: _____________________ 95

X.2. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok_______________________________ 96 X.2.1. A hagyományápolás további formái ________________________________________________ X.2.2. A hagyományápolás külsőségei, feladatai ____________________________________________ X.2.2.1. Intézményünk jelképe _______________________________________________________ X.2.2.2. A kötelező viselet: __________________________________________________________ X.2.2.3. A hagyományápolással kapcsolatos feladtok ______________________________________

96 96 96 97 97

XI. Az intézményi védő, óvó előírások __________________________________________ 98 XI.1. A nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, más alkalmazottainak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, baleset esetén __________________ 98 XI.1.1 Intézkedések a veszély fennállása esetén ____________________________________________ 98 XI.1.2 Intézkedések baleset esetén _______________________________________________________ 98

XII. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők ___________________ 100 XII.1. Rendkívüli esemény _____________________________________________________ 100 XII.2. A rendkívüli eseményt észlelő alkalmazott feladata ___________________________ 100 XII.3. A vezetők feladatai ______________________________________________________ 100 XII.4. Az épület elhagyása _____________________________________________________ 100 XII.5. Bombariadó____________________________________________________________ 101 XII.6. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje _ 101 XII.6.1 Az intézményigazgató általános feladat- és hatásköre _________________________________ 101 XII.6.2. A gazdasági vezető konkrét irányítási feladatai a katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység területén __________________________________________________________________________ 102 XII.6.3 A tűzvédelmi megbízott/felelős feladatai ___________________________________________ 103

XIII. A mindennapi testedzés formái az iskolai sportkör és az intézményvezetés közötti kapcsolattartás ___________________________________________________________ 104 XIV. Az iskolai tankönyvrendeléssel kapcsolatos egyes kérdések ___________________ 105 XV. Reklámtevékenység ____________________________________________________ 106 XVI. Az intézményi iskolai könyvtár működési rendje ____________________________ 107 XVI.1. A könyvtár feladatai ____________________________________________________ 107 XVI.2. A könyvtár szolgáltatásai, használati rendje ________________________________ 107 XV.2.1 A kölcsönzés, beiratkozás módja _________________________________________________ XV.2.2 A kölcsönzési idő _____________________________________________________________ XVI.2.3 Nyitvatartási idő _____________________________________________________________ XVI.2.4 A szolgáltatás igénybevételének feltételei _________________________________________ XVI.2.5 Könyvtárhasználati, magatartási szabályok ________________________________________

108 108 108 108 108

XVI.3. A könyvtár gazdálkodása ________________________________________________ 109

XVII. Egyéb rendelkezések _________________________________________________ 110 XVII.1. A dohányzásra vonatkozó előírások ______________________________________ 110 5


Szervezeti és Működési Szabályzat XVII.2. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételei ___________________ 110

XVIII. A szervezeti és működési szabályzat módosítása ___________________________ 111 XIX. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása ________________ 111 XX. A szervezeti és működési szabályzat hatálybalépése __________________________ 111 XXI. A szervezeti és működési szabályzat kötelező mellékletei ______________________ 112 XXII. Záradékok __________________________________________________________ 114 XXIII.Mellékletek _________________________________________________________ 116 1. számú melléklet_________________________________________________________ 116 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA _________________________ 116 GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT _______________________________________________________ 124 A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT SZABÁLYAI ______________________________________________ 2 A KÖNYVTÁROSTANÁR(OK) MUNKAKÖRI LEÍRÁSA ___________________________________ 4 TARTÓS TANKÖNYV SZABÁLYZAT __________________________________________________ 7

2. számú melléklet___________________________________________________________ 9 A tankönyvellátás rendjének szabályozása a 2011/2012-es tanévre ______________________ 9

3.számú melléklet __________________________________________________________ 14 Adatvédelmi szabályzat ________________________________________________________ 14

4. számú melléklet__________________________________________________________ 19 FEUVE ______________________________________________________________________ 19

6


Szervezeti és Működési Szabályzat I. Bevezetés, általános rendelkezések A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésre való utalással a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium (székhely: 1183 Budapest, Kossuth tér 2., telephely: 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky utca 74., 1185 Budapest, Hámán Katalin utca 39.; OM 201505) működési rendjének, szervezeti felépítésének, belső és külső kapcsolatainak szabályzatát az alábbiakban határozza meg.

I.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja A szabályzat célja az intézmény szervezeti felépítésének meghatározása. A pedagógiai és nevelési programban rögzített cél- és feladatrendszer hatékony megvalósításához az intézmény működésének, belső rendjének, a belső és külső kapcsolatok szabályozása és azoknak a rendelkezéseknek a megfogalmazása, amelyeket a jogszabályok nem utalnak más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az intézmény más belső szabályaihoz, alapdokumentumaihoz. Jelen dokumentum tartalmazza azokat a biztonságos működést garantáló szabályokat, melyek megtartása kötelező a közoktatási intézményben dolgozóknak, tanulóknak és az intézmény területén tartózkodó szülőknek, illetve a közoktatási intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek.

I.2. Jogszabályi háttér I.2.1 Általános jogszabályok 

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény.



A Magyarországi Evangélikus Egyház törvényei, különösen a 2005. évi VIII. törvény



A Magyarországi Evangélikus Egyház szabályrendeletei, különösen az 5/2008. (XII.22) oktatási tartalékalapról szóló szabályrendelet



Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet



2010. évi CLXIX. törvény a Magyar Állam költségvetéséről



A Magyarországi Evangélikus Egyház költségvetéséről szóló törvény A feladatok irányítására és ellátására a tevékenységre vonatkozó ágazati jogszabályokat kell 7


Szervezeti és Működési Szabályzat alkalmazni, amelyek közül kiemeljük a következőket:

I.2.2 Közoktatási tevékenységekre vonatkozó jogszabályok 

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.).



MEE 2005. évi VIII. tv.



MEE 1997. VIII. tv.



1992. évi XXII. tv.: A Munka Törvénykönyvéről (Mt.)



A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény. és az ezt módosító 2004. évi XVII. tv. ∙ 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás , tankönyvtámogatás,valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről



A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet (a továbbiakban: R.).



A közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.).



A tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet.



A Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) kormányrendelet.



A kerettanterv kiadásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet.



Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 173/1996. (VIII. 28.) kormányrendelet.



A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvéről szóló 2/2005. (III. 1.) OM-rendelet.



A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló, módosított 3/2002. (II. 15.) OMrendelet.



A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a képzésben részt vevők juttatásairól szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet.



Az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet.



Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (XII. 3.) NM-rendelet.



A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X. 12.) OMrendelet.



1992. évi XXII. tv.: A Munka Törvénykönyvéről (Mt.)



1997. évi CXL. tv. A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről a



nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről



1997. évi XXXI. tv.: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról



1993. évi III. tv.: A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról



1992. évi LXIII. tv.: A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról



1999. évi CXXV. tv.: A kereset kiegészítésről



20/1997.(II. 13.) Korm. r.: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény végrehajtásáról (Kt. Vhr.)



217/1998. (XII. 22.) Korm. r.: Az államháztartás működési rendjéről

8


Szervezeti és Működési Szabályzat 

138/1992.(X. 8.) Korm. r.: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben (Kjt. Vhr.)



277/1997.(XII. 22.) Korm. r.: A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásáról és kedvezményeiről



11/1994.(VI. 8.) MKM r.: A nevelési-oktatási intézmények működéséről (R.)



526/1997.(IX. 3.) NM. r.: Az iskola-egészségügyi ellátásról



28/2000.(IX. 21.) OM. r.: A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról



280/2001. (XII. 26.) Korm. R.: Az államháztartás rendjéről szóló 217/1998.(XII. 30.)



Korm. R. módosításáról



3/2002. (II. 15.) OM r. A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről



Az intézmény pedagógiai programja, helyi tanterve



És minden, a nevelésre-oktatásra vonatkozó egyéb rendelet, utalás.

I.2.3 Egyéb jogszabályok A Sztehlo Gábor Evangélikus Iskola a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásában működik, ezért működését meghatározzák a 1990. évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról és a 1997. évi CXXIV. törvény az egyházak hitéleti és anyagi tevékenységének feltételeiről szóló törvények. A MEE törvényei értelmében a közoktatási intézményben dolgozókat legalább az állami szférában dolgozókkal azonos juttatások és jogok illetik meg, ezért a különböző típusú intézményegységben foglalkoztatottakra a közalkalmazotti törvény mellett a következő végrehajtási rendeletet is alkalmazni kell: 

138/1992. (X. 8.) kormányrendelet: óvoda, általános iskola, Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az iskola más belső szabályaihoz, alapdokumentumaihoz.

9


Szervezeti és Működési Szabályzat II. Az intézmény általános jellemző II.1. Az intézmény Az intézmény neve: Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Az intézmény rövid neve: Sztehlo Gábor Evangélikus Iskola Az intézmény típusa:

vallásnézetileg

elkötelezett,

többcélú,

közös

igazgatású

közoktatási intézmény, melyben általános iskola és gimnázium működik. Az óvoda 2012 szeptemberétől kezdi meg működését.

Az intézmény székhelye:

1183 Budapest, Kossuth tér 2.

Az intézmény telephelye:

1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky utca 74 1185 Budapest, Hámán Katalin 39.

Az intézmény alapítója és fenntartója: Magyarországi Evangélikus Egyház Az alapítás éve:

2011

Fenntartó és felügyeleti szerve:

Magyarországi Evangélikus Egyház 1085 Budapest, Üllői út 24. Budapest Főváros Kormányhivatala

A gimnázium jogállása:

Önállóan gazdálkodó jogi személy

A gimnázium OM azonosítója:

201505

Telefonszáma:

06-01-290-9088

Faxszáma:

(36-1)-290-5979

E-mail címe:

[email protected]

Internet elérhetősége:

www.levok.hu

10


Szervezeti és Működési Szabályzat A gimnázium adószáma:

18217627-2-43

A gimnázium KSH törzsszáma:

18217627-8531-552-01

Nyilvántartásba vétel száma:

572/2011 (05.04.)

Az alapító okiratának kelte:

2011.05.04.

Működési engedély száma:

572/2011 (06.27), módosítás: 2011.10.20.

Működési engedélyt kiadó szerv: Budapest Főváros Kormányhivatala Egyoldalú nyilatkozat kelte:

2011. 06. 27.

Az intézmény működési területe: országos beiskolázású Feladatellátási helyek száma:

3

Az intézmény munkarendje:

nappali

Az intézmény szakágazat száma és megnevezése: 85 – Oktatás Az intézmény évfolyamainak száma: Óvoda – 2012-től 1 csoport Általános iskola – 8 évfolyamos alapfokú oktatás Gimnázium – 4 évfolyamos gimnáziumi oktatás, általános műveltséget megalapozó érettségi vizsgára felkészítő képzés

Az intézménybe felvehető maximális tanulói létszám: 905 fő Óvoda - 25 fő 2012-ben Általános iskola – 250 fő Sajátos nevelési igény: 10 fő 11


Szervezeti és Működési Szabályzat Gimnázium – 630 fő Sajátos nevelési igény: 10 fő Az intézmény szakfeladatainak száma és megnevezésük: Az óvoda vonatkozásában: 85101 – óvodai nevelés 851011

– óvodai nevelés, ellátás

851012

– sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

562912

– óvodai intézményi étkeztetés

8510

– iskolai előkészítő oktatás

Az általános iskola vonatkozásában: 852011 – általános iskolai tanulók nappali rendszerű oktatása és nevelése (1-4. évfolyam) 852012 – sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása - szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhető-oktatható (megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók; megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók) mozgáskorlátozott, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességével küzdő tanulók nevelése, oktatása; beszédfogyatékosság 852013 – nemzeti, etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852021 - általános iskolai tanulók nappali rendszerű oktatása és nevelése (5-8. évfolyam) 852012 – sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) - Szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhetőoktatható (megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók; megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók) mozgáskorlátozott, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességével küzdő tanulók nevelése, oktatása; beszédfogyatékosság 852013 – nemzeti, etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 855911 – általános iskolai napközi otthonos nevelés 855912 – sajátos nevelésű tanulók napközi otthonos nevelése 12


Szervezeti és Működési Szabályzat 855913 – nemzeti, etnikai kisebbségi tanulók napközi otthonos nevelése 855914 – általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 – sajátos nevelési igényű tanulók tanulószobai nevelése - szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhető-oktatható (megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók; megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók) mozgáskorlátozott, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességével küzdő tanulók nevelése, oktatása; beszédfogyatékosság 855916 – nemzeti és etnikai, kisebbségi tanulók tanulószobai nevelése A gimnázium vonatkozásában 853111 – nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-13. évfolyam) -

nyelvi előkészítő évfolyam 855917 – középiskolai tanulószobai nevelés 562913 – könyvtári állomány gyarapítása 931204 – iskolai, diáksport- tevékenység támogatása 852013 – sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (9-10. évfolyam) - szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhetőoktatható (megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók; megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók) mozgáskorlátozott, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességével küzdő tanulók nevelése, oktatása; beszédfogyatékosság Alapfeladathoz kapcsolódó kiegészítő feladat: 562917 – munkahelyi étkeztetés, büfé 749031 – módszertani szakirányítás 949100 – egyházi tevékenység Órarendbe épített hittanoktatás Tanulók felügyelete, készenlét 562913 – iskolai intézményi étkeztetés 910121 – könyvtári állomány gyarapítása 910000 – könyvtár működtetése 13


Szervezeti és Működési Szabályzat 931204 – iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 855100 – sportkörök, sportszakosztályok működtetése 869000 - iskola-egészségügyi ellátás 479900 – egyéb nem bolti kiskereskedelem – iskolán belüli tankönyvterjesztés 682000 – ingatlan üzemeltetése Iskolarendszeren kívüli felnőtt- és egyéb oktatás Az intézmény vállalkozói tevékenységet nem folytat. A feladatellátást szolgáló vagyon: Az intézmény székhelye: 1183 Budapest, XVIII. ker., Kossuth tér 2., Az ingatlan helyrajzi száma: 155416 Az ingatlan alapterülete: 6868m2 Az felépítmény alapterülete: 4612,34m2 A székhely épülete a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzat tulajdona, melyet 406/2011 (V.04.) számú határozata alapján a Magyarországi Evangélikus Egyház számára használatba adott. Az intézmény telephelye: Budapest, XVIII. ker.,1185, Bajcsy Zsilinszky utca 74. Az ingatlan helyrajzi száma: 158910 Az ingatlan alapterülete: 8656m2 A felépítmény alapterülete: 2100m2 Az intézmény telephelye: Budapest, XVIII. ker., 1085, Hámán Katalin utca 39. Az ingatlan helyrajzi száma: 158897 Alapterület: 877m2 A telephelyekként szolgáló ingatlanok a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzat tulajdonai, melyet 410/2011 (V.04.) számú határozata alapján a Magyarországi Evangélikus Egyház számára használatba adott.

14


Szervezeti és Működési Szabályzat Ingóságok: Rendelkezésre állnak az iskolai leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak A vagyon feletti rendelkezési jogok Az intézmény vagyonát képező ingatlanok a Magyarországi Evangélikus Egyház használatában, az ingóságok a tulajdonában vannak, melyeket intézménye számára térítésmentesen rendelkezésre bocsájt. Az intézmény a működéshez kapott eszközöket saját vagyontárgyként tartja nyilván. Az intézményvezető a rendelkezésre bocsájtott ingatlant és a vagyontárgyakat nem jogosult elidegeníteni, megterhelni, csak a fenntartó hozzájárulásával. Az intézmény gazdálkodása Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó, vezetője teljes jogkörrel és felelősséggel rendelkezik a költségvetésben előirányzott összegek felhasználásáról. Az intézmény éves zárszámadását és költségvetését az intézményvezető készíti, majd az igazgatótanács javaslata alapján, valamint az Országos Nevelési és Oktatási Bizottság és Gazdasági Bizottság támogató szakvéleménye után az Országos Presbitérium hagyja jóvá. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje Az intézmény vezetőjét a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartói testülete, az Országos Presbitérium a Magyarországi Evangélikus Egyház 2005. évi VIII. törvény IV. fejezet 17. §-a alapján nevezi ki. Az intézményben foglalkoztatottak Az intézmény foglalkoztatottjainak jogviszonyát a Magyarországi Evangélikus Egyház 2005. évi VIII. törvényének V. fejezete és a Munka törvénykönyve határozza meg. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézményt, mint jogi személyt az igazgató, vagy az általa megbízott dolgozó képviselheti.

Egyéb közoktatási nevelési, oktatási feladatok:

Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése és oktatása A közoktatási törvény 121.§ (1) 29. a) alapján – testi 15


Szervezeti és Működési Szabályzat fogyatékossággal, érzékszervi fogyatékossággal, beszédfogyatékossággal, és halmozott fogyatékossággal élő tanulók integrált nevelése A közoktatási törvény 121.§ (1) 29. b) pontja alapján – motoros koordináció fejlődési zavara, figyelem és magatartás zavar, tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) Az intézmény vagyonkezelési rendje:

A Magyarországi Evangélikus Egyház és Budapest XVIII. kerületének Önkormányzata között 2011. május 4-én létrejött megállapodás szerint

Költségvetés tervezése és

Az intézmény vezetője az éves költségvetés tervezetét az

végrehajtása:

igazgatótanács

jóváhagyása

után

február

végéig

köteles

benyújtani az Országos Iroda illetékes osztályán keresztül az Országos Presbitériumhoz, mint fenntartói testülethez, amelyik azt az Oktatási és Nevelési Bizottság, és a Gazdasági Bizottság véleménye után jóváhagyja.

16


Szervezeti és Működési Szabályzat II.2. Intézményi azonosítók

II.2.1. Az iskola által használt bélyegzők, szimbólumok

Az intézmény tagintézményei tekintetében külön bélyegzőkkel rendelkezik. A bélyegzők mintáját és a használtuk rendjét az SzMSZ-hez csatolt 1. számú melléklet tartalmazza.

Hosszú bélyegző:

17


Szervezeti és Működési Szabályzat Körbélyegző:

Könyvtári bélyegező:

18


Szervezeti és Működési Szabályzat Az iskolai bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak:



hosszú bélyegző: igazgató, igazgatóhelyettes, gazdaságvezető, gazdasági ügyintéző, iskolatitkár, osztályfőnökök, tanárok



körbélyegző:



1. sz. igazgató, igazgatóhelyettes



2. sz. igazgatóhelyettes, iskolatitkár, ill. a félévi és év végi értesítő kitöltésekor az osztályfőnökök



3. sz. az általános iskola vezetője



4. sz. gazdaságvezető, gazdasági ügyintéző,



5. és 6. számú kisméretű körbélyegző



Érettségi körbélyegző



A körbélyegzők elhelyezése



az 1. sz. a gimnázium titkárságán,



2. sz. az igazgató helyettesi irodában



3. sz. az általános iskola titkárságán



4. sz. a gazdasági irodában



6. sz. kisméretű körbélyegző a gimnázium titkárságán,



7. sz. kisméretű körbélyegző az általános iskola titkárságán,



Az érettségi körbélyegző az igazgatói irodában.

Iskola által használt szimbólumok:

19


Szervezeti és Működési Szabályzat

II.3. Az intézmény feladatai, alapdokumentumai

II.3.1. Az intézmény alaptevékenysége

Intézményünk 12 évfolyamos 8+4 szerkezetű többcélú közös igazgatású intézmény, melyben általános iskola és gimnázium is működik. Az intézmény működését a 2012-ben induló óvoda teszi majd teljessé. Az általános iskola közoktatási törvényben előírt alapfokú oktatási és nevelési feladatot lát el, bevezető, kezdő, alapozó és fejlesztő szakaszokra osztva. Az általános iskolai rész nyolc évfolyamos, a tanulócsoportok száma évfolyamonként egy vagy kettő. Az intézmény jelen állapotában 11 tanulócsoport befogadására képes. Az osztályok létszáma változó, attól függően, hogy egy vagy két osztály tanul azon az évfolyamon. A létszámok a törvényi minimum és maximum között vannak. Évfolyamonként egy-egy napközis csoport, és a felső tagozaton 1 összevont tanulószoba működik. A tantermek hiánya miatt, az alsó tagozatos tanulók rendelkeznek állandó tanteremmel, a felső tagozatos tanulók elhelyezését a szaktantermek közötti állandó forgással biztosítjuk. A tantermek kettős funkciót látnak el, részben szaktantermek részben tantermek. Az iskola a XX. század elején épült, így állandó korszerűsítésre, fejlesztésre szorul. Az iskola rendelkezik azokkal a tárgyi eszközökkel, melyeknek segítségével nevelési – oktatási céljainkat meg

20


Szervezeti és Működési Szabályzat tudjuk valósítani. Ezeket saját forrás, az egyházi fenntartó, a gyülekezet, az önkormányzat és a szülők segítségével folyamatosan fejlesztjük. Az általános iskola nevelési – oktatási programjának specifikumai: 

emeltszintű matematika oktatás differenciált csoportok képzésével



ép értelmű, mozgáskorlátozott és sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése



egyedi úszás projekt 1 -8 évfolyamig



angol – német nyelv szakköri oktatása első évfolyamtól



etnikai felzárkóztató program



a

művészeti

műveltségi

terület

célkitűzéseinek

megvalósítása

a

napköziotthonos

foglalkozásokon belül – zenei nevelés skálájának szélesítése – népművészeti és kézműves foglalkozások szervezése 

mazsorett csoport Az általános iskola, a közoktatási feladatainak ellátása mellett Szemere-telep közösségi életének színtere is. A gimnázium a közoktatási törvényben előírt oktatási és nevelési feladatot lát el, négy évfolyamos, általános, vagy nyelvi emelt szintű képzést nyújtó, öt évfolyamos nyelvi előkészítő évfolyamra épülő képzést (kimenő rendszerben), természettudományos és művészeti képzést adó és négy évfolyamos képzést nyújtó osztályok folyamatos beiskolázását végzi. A tanulók felvétele a középfokú beiskolázás rendje alapján történik. Az SNI-s tanulók oktatását és fejlesztését integrált oktatás keretében biztosítjuk. A tanulók személyiségbeli és hitbeli fejlődését biztosítjuk a tudás gyarapításával, a kreativitás fejlesztésével, a közösségi élet szervezésével, valamint felkészítjük őket az önálló keresztyén életre. Az evangélikus tanulókat lehetőleg az egyház öntudatos, hű és áldozatkész tagjaivá neveljük. A más felekezetű tanulókat az evangélikus egyház megbecsülésére és a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásával a lehetőségekhez képest saját egyházuk segítségével neveljük. Ebben a feladatban a különböző felekezetetek képviselőivel együttműködnek lelkészeink és az iskola vezetősége.

21


Szervezeti és Működési Szabályzat II.3.2. Az intézmény alapdokumentumai

Az intézmény köteles vezetni a számára előírt statisztikai nyilvántartásokat, valamint a tanügyi dokumentumokat, s azokat a fenntartó rendelkezésére bocsátani. Köteles a tanulók munkáját és saját tevékenységét a jogszabályok szerint dokumentálni. Alapdokumentumok: 

Pedagógiai Programja



Helyi tanterv



SZMSZ



IMIP



Házirend

Az alapdokumentumok nyilvános dokumentumok, amelyekről az érdeklődők tájékoztatást kérhetnek az intézmény vezetőségétől naponta 800 – 1600 óráig. Az alapdokumentumok hozzáférhetőségének lehetőségei A nevelési-oktatási intézmények-tevékenységükhöz kapcsolódóan-a 11/1994.(VI.8.) MKM-rendelet 10. számú mellékletében meghatározott adatokat kötelesek közzé tenni (különös közzétételi lista.) Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: -

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola nevelői szobájában;

-

az iskola könyvtárában;

-

az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél;

-

a közvéleményt érintő pontok és részletek megtalálhatók az iskola internetes honlapján (www.levok.hu).

22


Szervezeti és Működési Szabályzat A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető: -

az iskola internetes honlapján;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola könyvtárában;

-

az iskola tanári szobájában;

-

az iskola igazgatójánál;

-

az iskola igazgatóhelyetteseinél;

-

az osztályfőnököknél,

-

valamint átadjuk – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – minden beiratkozott tanulónak.

Szervezési dokumentumok: 

Tantárgyfelosztás



Órarend és terembeosztás



Éves munkaterve



Felügyeleti beosztás (ügyeleti rend)



Belső szabályzatok

23


Szervezeti és Működési Szabályzat II.3.3. Az

intézmény

dolgozóival

szemben

támasztott

általános

követelmények

Az iskola vezetősége 

Minden alkalmazottnak biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot, tiszteletben tartva a családi hagyományaiknak megfelelő felekezeti hovatartozásukat, biztosítva a szabad döntési lehetőséget arról, hogy mely felekezeti közösséghez kívánnak tartozni.



Elvárja az intézmény alkalmazottaitól, hogy:



tiszteletben tartsák az intézmény fenntartójának, az evangélikus egyháznak azt az igényét, hogy saját identitásának prioritását tartja szem előtt



az előző pontban foglalt elvárással ellentétes propagandát, missziót ne fejtsen ki



részt vegyen azokon a rendezvényeken, melyek az iskola szellemi épülését kívánják szolgálni



az intézményen kívül annak rossz hírét ne költsék, hanem munkájukkal igyekezzenek annak jó hírét képviselni a pozitív vagy negatív észrevételeiket az intézmény vezetőségével közöljék

II.3.4. Az intézmény szakmai felügyelete Az intézményben folyó képzés szervezeti felépítése, a tanítási napok száma, az oktató-nevelő munka rendje és a vizsgák lebonyolítása az állami előírásoknak megfelelő. A rendes, az emelt szintű és a rendkívüli közismereti tárgyak tantervére, a használandó könyvekre vonatkozóan az Nemzeti Erőforrás Minisztérium rendelkezései az irányadóak. Az intézmény szakmai felügyeletét a MEE Országos Irodája illetékes osztályain keresztül végzi. Az intézmény gazdasági felügyeletét az MME országos számvevőszéke végzi. Az evangélikus hitoktatás tantervéről, tankönyveiről és taneszközeiről, valamint a hitoktatás szakmai

felügyeletéről

az

Evangélikus

Hittudományi

gondoskodunk.

24

Egyetem

iránymutatásával


Szervezeti és Működési Szabályzat II.3.5.Egyéb rendelkezések A gimnázium dolgozóinak alkalmazásakor a KT. képesítési és alkalmazási feltételeit veszi alapul. Egyetemi végzettségű, lehetőleg két szakos diplomával rendelkező pedagógusok alkalmazhatók. A hitoktatás a gimnázium tantervének szerves részét képezi és beépül munkarendjébe. A hitoktatókat a különböző felekezetek delegálják az igazgatóval történő egyeztetés alapján. Óraadó tanárként - szükséghelyzetben - utolsó éves tanárjelölt is alkalmazható.

II.4. Az iskola képviselője

Az iskola képviselője az igazgató, aki képviseleti jogkörét elsősorban az általános helyettesre, illetve esetenként, az ügyek meghatározott körében átruházhatja helyetteseire vagy az intézmény más alkalmazottjára. Az igazgató távolléte, akadályoztatása esetén az intézmény vezetését az általános igazgatóhelyettes végzi, hosszabb hiányzás esetén a fenntartó megbízása alapján végzi. Kiadványozás és kiadmányozás, utalványozás joga Az iskolai kiadványozás és kiadmányozás, valamint az utalványozás joga az igazgatót illeti meg, gazdasági ügyekben a gazdasági vezető, szakmai ügyekben az általános helyettes ellenjegyzése mellett. A kiadmányozás az igazgató kézírásával (teljes aláírás, szignó) történik, illetve a banki ügyek esetében elektronikus aláírásával. Iskolai adatvédelem: 

Az iskola rendelkezik adatvédelmi szabályzattal, amely a mindenkori jogszabályoknak megfelelően felülvizsgálatra kerül.



Az adatvédelem felelőse az iskola mindenkori igazgatója.



A tantestület adatvédelmi oktatásban részesül.

25


Szervezeti és Működési Szabályzat Iskolai iratkezelés: 

Az iskola rendelkezik iratkezelési szabályzattal.



Az intézményből hivatalos iratok csak az igazgató engedélyével másolati formában vihetők ki. Intézményi jogosultságok



Iskolai bizonyítványok és tanulói törzslapok kiállítása



Beírási napló vezetése



Elektronikus napló alkalmazása



Érettségi vizsga bizonyítvány kiállítása



Érettségi törzslapkivonat kiállítása



Érettségi tanúsítvány kiállítása



Bizonyítvány másodlatok készítése



Tanulói jogviszonnyal kapcsolatos hivatalos igazolások kiadása



Az alkalmazottakkal kapcsolatos munkáltatói igazolások kiadása



Önálló gazdálkodással összefüggő könyvelés és analitikák vezetése



Önálló bankszámla vezetése

26


Szervezeti és Működési Szabályzat III. Az intézmény szervezeti felépítése, a szervezeti egységek feladatai Intézményünk többcélú iskolaként két szervezeti egységből áll: gimnázium a székhelyen, általános iskola a telephelyen. A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. Az intézményvezetés a jogszabályok alapján a racionális, hatékony, eredményes működtetés érdekében, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakította ki a szervezeti egységeket.

27


Igazgatótanács

OM -201505 Az iskola szervezeti felépítése:

Igazgató

Iskolalelkész

Általános igh

Nevelési igh.

Gazdasági vezető

Oktatási igh.

Alsó és felső tagozat vezetője Középiskolai MKV-k Könyvelő – Bérszámfejtő Alsós MKV

Pénztáros

Felsős MKV

Gondnokság Ált isk pedagógusok

Középisk pedagógusok

Hittant, etikát oktatók

28 Titkárságvezető - Munkaügy Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak ált. isk adminisztrátor

középisk adminisztrátor

Takarításvezető


OM -201505

III.1. Intézményegységek

III.1.1. Általános iskola Rendelkezésére áll 14 tanterem, A terem megnevezése

db

Alsós osztályterem

5

Könyvtár és magyar nyelv és irodalom-

1

osztályterem Fizika-kémia-matematika osztályterem

1

Informatika osztályterem

1

Nyelvi-kisterem

2

Ének-rajz osztályterem

1

Technika terem

1

Fejlesztő és mozgásjavító osztályterem

1

Óvoda célú épületben (Hámán Katalin utca 39.)

1

tornaszoba (szaktantermek), a csoportbontás céljára szolgáló kisebb méretű tantermek, az intézményi, iskolai könyvtár. Az intézményegység rendelkezésére áll továbbá az ebédlő és a tálalókonyha. Az általános iskola élén intézményegység-vezető áll, akinek munkáját három helyettes segíti. Az általános iskolában, mivel az egy külön telephelyen működik a stratégiai, szervezési feladatok ellátásával az alsós és felsős tagozat vezetésével megbízott vezetőt bíztunk meg, aki az igazgatóval és a helyettesekkel együttműködve és folyamatosan konzultálva végzi a szervezési feladatait. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az iskolát érintik, az intézményegység nevelőtestülete gyakorolja a döntési és véleményezési jogokat. Az iskolában – az intézményegység-vezető közvetlen irányítása mellett – egy iskolatitkár működik.

29


Szervezeti és Működési Szabályzat Feladata az integráción belül az általános iskolai alapfokú nevelés-oktatás során a tanulót érdeklődésének, képességének megfelelően felkészíteni

a

középiskolai, illetve

szakiskolai

továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Pedagógiai programja szerint biztosítja a 6–16 éves korosztály korszerű nevelését, képzését, művelődését a családdal való szoros együttműködéssel. Feltárja az óvoda és az iskola egymásra épülésének módjait, folytatja az óvoda felzárkóztató tevékenységét, gondoskodik a tehetségek fejlesztéséről és a tanulók képességének maximális kibontakozatásáról, ellátja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatokat, felkészíti a tanulókat a továbbtanulásra.

III.1.2.

A gimnázium

Rendelkezésre áll 30 tanterem

A terem megnevezése

db

Osztályterem

16

Könyvtár-osztályterem

1

Szaktanterem

4

Tornaterem

1

Számítástechnika-kisterem

2

Nyelvi-kisterem

5

Díszterem (kórusterem)

1

(szaktantermek), a csoportbontás céljára szolgáló kisebb méretű tantermek, az intézményi, iskolai könyvtár. Az intézményegység rendelkezésére áll továbbá az ebédlő és a tálalókonyha. A gimnázium élén intézményegység-vezető áll, akinek munkáját három helyettes segíti. Az általános az oktatási és a nevelési igazgatóhelyettesek. A gazdasági ügyekért a gazdasági vezető a felelős. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az iskolát érintik, az intézményegység nevelőtestülete gyakorolja a döntési és véleményezési jogokat. Az iskolában – az intézményegység-vezető közvetlen irányítása mellett – egy iskolatitkár működik. Feladata az integráción belül a gimnáziumi középfokú nevelés-oktatás során a tanulót érdeklődésének, képességének megfelelően felkészíteni a felsőfokú továbbtanulásra, valamint a társadalomba való 30


Szervezeti és Működési Szabályzat beilleszkedésre. Pedagógiai programja szerint biztosítja a 14-18 éves korosztály korszerű nevelését, képzését, művelődését a családdal való szoros együttműködéssel. Feltárja az általános iskola és a gimnázium egymásra épülésének módjait, folytatja az általános iskola felzárkóztató tevékenységét, gondoskodik a tehetségek fejlesztéséről és a tanulók képességének maximális kibontakozatásáról, ellátja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatokat, felkészíti a tanulókat a továbbtanulásra.

III.1.3.

Az intézmény szervezeti szintjei

A szervezeti egységek és a vezetői szintek kialakításánál figyelembe vettük a jogszabályi előírásokat, az intézmény racionális és gazdaságos működtetését, a helyi adottságokat, igényeket és körülményeket.

III.1.2.1.

Az igazgatótanács

A gimnáziumot közvetlenül irányító, segítő és felügyelő szerv, melynek tagjait az országos presbitérium hagyja jóvá. Az igazgatótanáccsal való kapcsolattartás felelőse az igazgató. Az iskola igazgatótanácsa ügyrendjében meghatározott módon tanévenként legalább kétszer ülésezik. Az igazgatótanács összetétele



Országos Presbitérium által delegált képviselők



egyházmegye által delegált képviselő



gyülekezet által delegált képviselők



az iskola igazgatója



az iskola gazdasági vezetője



a tantestület 2 képviselője



tanulók képviselője



szülők képviselője



iskolalelkész

Az igazgatótanács feladatai és hatásköre 31


Szervezeti és Működési Szabályzat Gyakorolja a fenntartó által ráruházott jogokat az intézmény fölött. 

Képviseli az intézmény érdekeit a fenntartói testület és a magasabb szintű egyházi önkormányzati testületek előtt.



Rendszeresen tájékoztatja a fenntartói testületet az intézmény helyzetéről. Az igazgatótanács a munkájáról évente beszámolót készít.



Megalkotja ügyrendjét, és elfogadásra fenntartói testület elő terjeszti.



Amennyiben állami jogszabály vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, elfogadja az intézmény házirendjét, éves munkatervét, valamint egyéb szabályzatait. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatát egyetértő javaslatával felterjeszti a fenntartói testületnek.



Megtárgyalja és véleményezi az intézmény állománytábláját, éves költségvetését, zárszámadását, s azt a fenntartói testület elé terjeszti.



Ellátja az intézményvezetői pályázatokkal kapcsolatban a törvény, illetve a fenntartói testület által ráruházott feladatokat.



Az intézmény állománytáblájában szereplő álláshelyre szóló nyilvános pályázat kiírása és a pályázat útján történő alkalmazás esetén egyetértési jogköre van.



Kivizsgálja az intézményvezetői döntésekkel kapcsolatos panaszokat, és állást foglal ezekben az ügyekben.



Figyelemmel kíséri az intézményben folyó munkát, segíti a személyi és tárgyi feltételek megteremtését, fejlesztését, különös tekintettel az intézmények e törvényben meghatározott céljaira.



Kezdeményezheti az intézményi struktúra átalakítását, fejlesztését, közreműködik a feltételek megteremtésében.



Támogatja az intézmény külső kapcsolatainak kialakítását.



Az intézmény pedagógiai programját egyetértő javaslatával felterjeszti a fenntartó egyházi önkormányzat presbitériumának.



Kivizsgálja a nevelőtestületi döntésekkel kapcsolatos panaszokat, és állást foglal ezekben az ügyekben.



Véleményezi az intézmény nevelési-oktatási programját, Szervezeti és Működési Szabályzatát, Munkarendjét, Házirendjét, jóváhagyásra felterjeszti az Országos Presbitériumhoz.



Megtárgyalja és véleményezi az intézmény éves költségvetését és zárszámadását és azt jóváhagyásra felterjeszti az országos presbitériumhoz.



Az intézmény személyi ügyeiben egyetértési jogköre van.



Figyelemmel kíséri az intézményben folyó nevelő-oktató munkát különös tekintettel az egyházi nevelés helyzetére. 32



Segíti az intézményt az igényes nevelő-oktató munka személyi és tárgyi feltételeinek megteremtésében, fejlesztésében.

III.1.2.2.

Az igazgató

A gimnázium élén álló egyszemélyi felelős vezető. Az igazgató magasabb vezető beosztásúnak minősül. Az MEE Országos Presbitériuma - mint fenntartói testület - az intézményvezetői állást meghívással, vagy nyilvános pályázat útján az igazgatótanáccsal való egyeztetést követően tölteti be hat évre az egyházi közoktatási törvény eljárási rendelkezései (MEE 2005. ÉVI VIII. törvény 16. – 17.§ -a) szerint. Az igazgató a vezetői megbízással egy időben az intézmény határozatlan időre alkalmazott rendes pedagógusa lesz. Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető kiemelt feladatai és hatásköre: A Magyarországi Evangélikus Egyház az iskola igazgatójától elkötelezett életet vár el, mely kisugárzik tanulóra, tanárra, szülőre egyaránt. Emberi és szakmai értékei követendő példát jelentsenek az egész iskolai életre. Belső meggyőződése, szeretete, megértése Istenbe vetett hitén, mások elfogadásán alapszik. 

A nevelőtestülettel közösen biztosítsák az evangélikus tanulók beiskolázását;



Törekedjen az igazgató arra, hogy intézményében stabil nevelőtestület alakuljon ki



Teremtse meg a szükséges feltételeket a jó közérzethez



Szeretetteljes, derűs légkör hassa át az iskolát



Vezetésére a humánum, határozottság, együttérzés legyen jellemző



Teremtsen jó alkalmakat a lelki épülésre egyénnek és közösségnek egyaránt.



Biztosítsa az együttműködést a gyülekezet, egyház és az intézmény között



Munkájában működjön együtt az iskolalelkésszel és az igazgatótanáccsal

Felelőssége Mint az intézmény egyszemélyi felelős vezetője és képviselője felelős 

az intézmény szakszerű és törvényes működéséért



az intézmény hatékony és törvényes gazdálkodásáért



a feladatellátás színvonaláért, pedagógiai tevékenységéért



az elfogadott pedagógiai program reális megvalósításáért



a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és azok ellátásáért 33



a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, ennek

körén belül a tantestület tagjai, vagy a tanulók esetleges balesetei megelőzéséért, a tűz- és vagyonbiztonság megteremtéséért és fenntartásáért 

a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért



az alapító okiratban rögzített intézményi vagyon működtetéséért és megóvásáért



az

intézmény

vállalkozói

tevékenységet

csak

az

alapító

okirat

szellemében

és

alaptevékenységével összefüggésben, a fő feladatok veszélyeztetése nélkül vállalhat csak. Ellenőrzi, illetve ellenőrizteti a tanügyi nyilvántartások naprakész vezetését. Előkészíti és lebonyolítja, illetve előkészíteti és lebonyolítja 

az általános iskolai beiratkozást



a felvételi eljárást



a kompetenciamérést



és az érettségit

Gazdasági ügyek területén elkészíti, elkészítteti és ellenőrzi az alábbi dokumentumokat és nyilvántartásokat:  intézményi költségvetés  tanulói nyilvántartás  rovatos nyilvántartás  leltárak, szakleltárak  készlet  élelmezés  tankönyvellátás  megrendelések  szerződések  önköltséges tanfolyamok nyilvántartása Felelős az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. Vállalkozói tevékenységet az alapító okirat szellemében, az alaptevékenységgel összefüggően, azt nem veszélyeztetve vállalhat.

34


Szervezeti és Működési Szabályzat Az iskola igazgatója köteles: 

Munkáját törvényesen /egyházi, állami/, korszerű szakmai ismeretek alkalmazásával végezni



A jogszerű utasításokat végrehajtani, felhívni a figyelmet minden olyan intézkedésre, jelenségre, amely a közérdeket és/vagy a gyermekek érdekét sérti



Az intézményre vonatkozó rendelkezéseket és a munkafegyelmet megtartani és megtartatni, a munkakörébe tartozó feladatokat legjobb tudása szerint elvégezni



Szervezett vagy önképzés keretében szakmai és jogszabályi ismereteit gyarapítani



Összeférhetetlenség vagy munkakörébe tartozó ügy intézése esetén kizáró ok fennállását fenntartójának haladéktalanul köteles jelenteni



Tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel jogellenesen hátrányos következményt idézhet elő a Magyarországi Evangélikus Egyházra, az intézményre, vagy más személyekre vonatkozólag



Betartani a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról szóló hatályos törvény rendelkezéseit, a hivatali és szolgálati titkot megőrizni



Részt venni meghívás alapján az intézményvezetői értekezleteken, akadályoztatása esetén helyettesítésről gondoskodni



A vezetése alatt működő intézmény tevékenységéről naprakész információval rendelkezni



Az általa vezetett intézményt érintő gazdálkodási feladatokat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően ellátni



Betartani és betartatni a munka- és tűzvédelmi szabályokat



A fenntartó – MEE – gazdálkodással kapcsolatos helyi rendeleteit betartani



Rendkívüli eseményeket haladéktalanul a fenntartó tudomására hozni

Gondoskodik: 

A vezetése alatt tevékenykedő intézmény működésére és munkarendjére vonatkozó szabályok érvényesüléséről, a munkafegyelem betartásáról



Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának és minden egyéb szabályzatának és az ott dolgozók munkaköri leírásának elkészítéséről, annak naprakész állapotban tartásáról



A MEE Országos Presbitériumának az intézményére vonatkozó döntéseinek végrehajtásáról

Jogosult: 

Az intézmény alkalmazottai felett a munkáltatói jogkör gyakorlására a vonatkozó munkajogi szabályok pontos betartásával



Elkészíti a dolgozók szabadságolási ütemtervét



Fegyelmi kártérítési felelőssége a Mt-ben foglaltak szerint áll fenn 35


Szervezeti és Működési Szabályzat Feladatkörébe tartozik különösen 

a nevelőtestület vezetése



a nevelő-oktató munka irányítása és ellenőrzése



a

nevelőtestület

jogkörébe

tartozó

döntések

előkészítése,

végrehajtásuk szakszerű

megszervezése és ellenőrzése 

a rendelkezésre álló költségvetés alapján a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek

megteremtése és fenntartása 

a tantárgyfelosztás, órarend, a tantestületi értekezletek jegyzőkönyvének elkészítése, illetve

elkészíttetése 

az oktatással-neveléssel összefüggő pályázati kiírások figyelemmel kísérése



az evangélikus keresztény nevelés biztosítása

Vezetői tevékenysége, ellenjegyzési rend: Vezetői munkáját helyettesek közreműködésével végzi. Az intézményvezető-helyettesi munkakör létrehozásáról a fenntartó dönt a MEE 2005. évi VIII. törvény 20. § alapján. A helyetteseket a vezető bízza meg az igazgatótanács egyetértése mellett. Gazdálkodási feladatok körében: 

felelős a feladatai ellátásához a nem költségvetési szervként működő intézmény

vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a nem költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, 

kijelöli azon felelős személyeket, amely személyek felelősek az önállóan gazdálkodó

intézménnyel – bizonyos pénzügyi-gazdálkodási, munkaügyi és ellenőrzési feladatokra – kötött megállapodásban meghatározott feladatoknak a megállapodásban rögzített része ellátásáért. Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Szükség esetén adatokat szolgáltat. Figyelemmel kíséri és betartja, betartatja a jogszabályi változásokat. Részt vesz a munkakörével kapcsolatos szakmai értekezleteken. Tanügyigazgatási jogkörében dönt a gyermekek/tanulók felvételéről és átvételéről a fenntartó és a törvények adta kereteken belül. Az intézmény igazgatója képviseli az intézményt. Jogkörei esetenként az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházható. 36



III.1.2.3.

Az igazgatóhelyettesek

Az igazgatót feladata ellátásában 3 igazgatóhelyettes a gazdasági vezető és az iskolalelkész segíti: általános igazgatóhelyettes oktatási igazgatóhelyettes nevelési igazgató helyettes iskolalelkész Az oktatási és nevelési igazgatóhelyetteseket az igazgató választja és nevezi ki, a tantestület véleményének ismeretében és az igazgatótanács egyetértésével. A helyettes megfelelő gyakorlattal rendelkező, határozatlan időre kinevezett tanár lehet, lehetőleg - de nem kizárólag - evangélikus vallású. 

A gazdasági vezetőt az igazgató nevezi ki, igazgatóhelyettesnek minősül. A munkakör betöltéséhez szakirányú felsőfokú végzettséget igazoló diploma kell.



A munkakör fő és mellékállásban is betölthető.



A gazdasági vezető hivatalból tagja az igazgatótanácsnak.



Feladatai a munkaköri leírásban rögzítettek, közvetlenül irányítja a pedagógiai képesítéssel nem rendelkezők munkáját, és ellenjegyzési jogkörrel rendelkezik.

III.1.2.3.1. Az igazgatóhelyettesek főbb feladatköre: III.1.2.3.1.1. Az általános igazgatóhelyettes: 

Az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgatói teendőket



Az általános igazgatóhelyettes feladatait, hatáskörének gyakorlását az intézményvezető tájékoztatása mellett, annak egyetértésével végzi. Szorosan együttműködik az oktatási és a nevelési igazgatóhelyettessel, az iskolalelkésszel és a gazdasági vezetővel. Biztosítja az intézmény szakszerű és gazdaságos működésének megvalósítását. Felel az intézmény evangélikus keresztény szellemiségének kialakításáért és annak megtartásáért.



Az intézmény egészére nézve az intézményvezető tájékoztatása mellett általános ellenőrzési, felügyeleti és utasítási jogkörrel élhet. Összefogja és koordinálja az intézmény teljes működést. 37


Szervezeti és Működési Szabályzat Előkészíti és segíti a szakszerű és hatékony vezetői döntéseket és azok megvalósítását. Előkészíti és felügyeli a felvételi és beiratkozási rendet. Segíti a munkaközösségek működését különös tekintettel az osztályfőnöki és hittan munkaközösségekre. 

Koordinálja az intézmény fejlesztési terveit, különös tekintettel a pályázatokra.



Közreműködik az intézmény minőségirányítási programjának elkészítésében. Tevékenységét a minőségirányítási programban meghatározott minőségpolitika és minőségcélok szerint végzi. Közreműködik a minőségirányítási programhoz illeszkedő hosszú- és rövid távú stratégiai program elkészítésében.



Részt vesz az intézményi működéséhez szükséges adatvédelmi szabályok kialakításában, ennek érdekében közreműködik az alkalmazottak személyi adatai, a tanulók személyi adatai, valamint a közérdekű adatok kezelésére vonatkozó belső szabályzatok elkészítésében. Közreműködik a helyi iratkezelési szabályzat elkészítésében. Részt vesz a pedagógusigazolványokkal kapcsolatos feladatok ellátásában. Részt vesz a diákigazolványokkal kapcsolatos feladatok ellátásában.



Közreműködik a továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítésében. Részt vesz a továbbképzési kötelezettségek és a kötelezettség teljesítésének nyomon követésére alkalmas nyilvántartások vezetésében.



Közreműködik a gyermekvédelmi hatóságok által működtetett veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszerben, indokolt esetben jelzi az igazgatónak, ha a tanuló veszélyeztetettségét tapasztalja. Közreműködik az intézményi foglalkoztatottakra vonatkozó esélyegyenlőségi terv kidolgozásában és végrehajtásában. Segíti az iskolaigazgatót az oktatás milyensége tekintetében az esélyegyenlőség érvényesítésében.



Közreműködik abban, hogy a tagintézmények, intézményegységek összehangoltan, egy intézményként működjenek. Segíti az iskolaigazgatót az intézmények tevékenységének, szakmai munkájának irányításában.



Segíti a nevelőtestület vezetését. Támogatja a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítési feladatait, részt vesz azok megszervezésében, valamint azok végrehajtása ellenőrzésében. Támogatja az iskolaigazgató nevelő és oktató munkát irányító és ellenőrző tevékenységét. Segíti az alkalmazotti közösséggel kapcsolatos feladatok ellátását. Segíti a szakmai munkaközösség tevékenységét.



Döntés-előkészítési feladatokat lát el az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyben az intézményvezető dönt, s a döntés-előkészítésre utasította. Döntés-előkészítési feladatokat lát el a tanuló intézményi jogviszonya keletkezése és megszűnése tárgyában, melyben az intézményvezető dönt, s a döntés-előkészítésre utasította. 38



Együttműködik az igazgatótanáccsal, a diákönkormányzattal, szülői szervezetekkel, a fenntartóval és helyi gyülekezettel.



Közreműködik a tanulók nevelésének, oktatásának megszervezésében. Részt vesz a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatási feladatok ellátásában. Közreműködik a pedagógusok szakmai tevékenységének ellenőrzése, felmérése megszervezésében.



Közreműködik a nemzeti és az iskolai és egyházi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezésében. Segíti az iskolaigazgató gyermek- és ifjúságvédelmi munkát irányító tevékenységét. Segíti a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos irányítási tevékenységet.



Közreműködik a tanuló felvételével, a tanulói jogviszony megszűnésével, a tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos, továbbá a működés rendjéről való értesítési feladatok ellátásában. Segíti a nevelési tanácsadóval, valamint a szakértői rehabilitációs bizottsággal való kapcsolattartást.



Közreműködik

a

speciális

oktatást

igénylő

tanuló

iskolai

oktatása

feltételeinek

megszervezésében, az oktatáshoz szükséges személyes és tárgyi feltételek biztosításában. 

Az intézmény önálló gazdálkodásból fakadó, nem költségvetési szervként való működésével kapcsolatos gazdasági feladatok elvégzésében szükség szerint közreműködik.



Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során.



Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

III.1.2.3.1.2. Oktatási igazgatóhelyettes: 

Az oktatási igazgatóhelyettes elsősorban felel a tanügyigazgatási tevékenység szabályszerű megvalósításáért. Ennek érdekében a tanévrendjével és az egyházi oktatási elvárásokkal összhangban előkészíti az intézmény éves munkatervét. Felügyeli a munkatervben meghatározott határidők betartását, a tanügyi dokumentumok rendeltetésszerű és pontos vezetését. Előkészíti és felügyeli az érettségi és osztályozó vizsgák megszervezését és lebonyolítását.



Összefogja és koordinálja a munkaközösségek működését, különös tekintettel az integráló és művészeti munkaközösségekre.



A nevelési igazgatóhelyettessel együttműködve elkészíti a túlóra elszámolást, és ellenőrzi az analitikus tanügyi nyilvántartások vezetését. Személyesen, illetve a további – munkakörnek 39


Szervezeti és Működési Szabályzat közvetlenül alárendelt – vezetői munkaköröket ellátók bevonásával, a feladat ellátására történő utasítással látja el az intézmény dolgozóit. 

Javaslatokat fogalmaz meg az intézmény minőségpolitikájának főbb irányaira, javaslatait továbbítja az iskolaigazgató felé. Közreműködik az intézmény minőségirányítási programjának elkészítésében.



Tevékenységét a minőségirányítási programban meghatározott minőségpolitika és minőségcélok szerint végzi. Közreműködik a minőségirányítási programhoz illeszkedő hosszú- és rövid távú stratégiai program elkészítésében.


















Döntés-előkészítési feladatokat lát el az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyben az intézményvezető dönt, s a döntés-előkészítésre utasította. Döntés-előkészítési feladatokat lát el a tanuló intézményi jogviszonya keletkezése és megszűnése tárgyában, melyben az intézményvezető dönt, s a döntés-előkészítésre utasította. 40















Közreműködik

a

speciális

oktatást

igénylő

tanuló

iskolai

oktatása

feltételeinek









III.1.2.3.1.3. Nevelési igazgatóhelyettes: 

A nevelési igazgatóhelyettes elsősorban felel a tanulói előrehaladás és az óraszervezés szabályszerű megvalósításáért. Ennek érdekében elkészíti az intézmény tantárgyfelosztását, az órarendet. Felügyeli a tantárgyfelosztásban meghatározottak betartását, az órarend az órahálók és helyi tanterv koherenciáját. Előkészíti és felügyeli a csoportbontások és terembeosztások rendjét. Szervezi és felügyeli a tanórák megtartását, a helyettesítés rendjét.



Közreműködik a munkaközösségek működtetésében, különös tekintettel a nyelvi és reál munkaközösségekre.



Az oktatási igazgatóhelyettessel együttműködve elkészíti a túlóra elszámolást, és ellenőrzi az analitikus tanügyi nyilvántartások vezetését. Személyesen, illetve a további – munkakörnek 41


Szervezeti és Működési Szabályzat közvetlenül alárendelt – vezetői munkaköröket ellátók bevonásával, a feladat ellátására történő utasítással látja el az intézmény dolgozóit. 

Javaslatokat fogalmaz meg az intézmény minőségpolitikájának főbb irányaira, javaslatait továbbítja az iskolaigazgató felé. Közreműködik az intézmény minőségirányítási programjának elkészítésében.



Tevékenységét a minőségirányítási programban meghatározott minőségpolitika és minőségcélok szerint végzi. Közreműködik a minőségirányítási programhoz illeszkedő hosszú- és rövid távú stratégiai program elkészítésében.


















Döntés-előkészítési feladatokat lát el az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyben az intézményvezető dönt, s a döntés-előkészítésre utasította. Döntés-előkészítési feladatokat lát el a tanuló intézményi jogviszonya keletkezése és megszűnése tárgyában, melyben az intézményvezető dönt, s a döntés-előkészítésre utasította.

42















Közreműködik

a

speciális

oktatást

igénylő

tanuló

iskolai

oktatása

feltételeinek









III.1.2.3.2. Iskolalelkész: A vezetőség tagjai közé tartozik az iskolalelkész, aki nagyon fontos építőköve az iskola keresztyén szellemiségének kialakításában. Az evangélikus egyház törvénykönyve így fogalmazza meg az iskolalelkész feladatát: Az iskolalelkész feladata: a) az igazgatóval és a hitoktatókkal együttműködve az intézmény keresztyén szellemiségének biztosítása, b) a pedagógusok, az alkalmazottak, a tanulók – különösen is a kollégista diákok – lelki gondozása, c) tanári és diák csendesnapok, istentiszteletek, áhítatok, bibliaórák szervezése, illetve megtartása, d) az intézményben elfogadott pedagógiai program és tanterv alapján hittanórák tartása, 43


Szervezeti és Működési Szabályzat e) kapcsolattartás a tanulók szüleivel, gyülekezeteivel, f) a tanárok és diákok segítése, irányítása a gyülekezeti élet felé, g) részvétel a területileg illetékes egyházmegye lelkészi munkaközösségének munkájában.

III.1.2.3.3. A gazdasági vezető feladatai: 

Az intézmény működésével összefüggő gazdálkodási és pénzügyi feladatait az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. Felelős a gimnázium pénz- és anyaggazdálkodásáért, a számviteli rend betartásáért.



A gimnázium igazgatójával együtt a MEE által meghatározott rendben és határidőkre elkészíti az intézmény beszámolóját és költségvetést. Gondoskodik az ehhez szükséges feladatok rendeltetésszerű végrehajtásáról, a bevételek beszedéséről és nyilvántartásáról, a kiadási előirányzatok felhasználásáról.



A költségvetés végrehajtása érdekében naprakészen követi a jogszabályi változásokat és megteszi a szükséges intézkedéseket: - pót-előirányzati igények benyújtása - előirányzat módosítások megtétele - szükség esetén pótköltségvetés készítése



Az intézményvezető és az általános igazgatóhelyettessel együttműködve gondoskodik a pénzforrások biztosításáról, a normatív és egyéb támogatások törvény által előírt rendjének és határidejének megtartásáról. A normatív támogatások felhasználásáról és a pénzforgalomról naprakész nyilvántartást vezet.



Biztosítja és felügyeli az intézmény naprakész könyvelését. Felelős a MEE Országos Presbitériuma által kötelezően előírt Libra program működtetésért.



Biztosítja és felügyeli a naprakész tárgyieszköz-leltár meglétét, a szükséges hiányok szakszerű és hatékony pótlását.



Felügyeli az intézményi étkezetés pénzügyi feltételeit, illetve a közétkeztetéshez szükséges előírásoknak való megfelelést.



Rendszeresen tájékoztatja az iskolavezetést a munkaüggyel és bérgazdálkodással kapcsolatos új rendelkezésekről. Felel a bérgazdálkodásért, a munkabér havonta történő számfejtéséért és feladásáért.



Havonként pénzforgalmi jelentést készít az igazgató részére. Rendszeresen elvégzi a pénztárellenőrzést. Folyamatosan figyeli az intézmény bankszámlájának forgalmát, melyről az intézményvezetőt rendszeresen tájékoztatja 44



A gazdasági év végén szakszerű irattározást végez. Elkészíti az adóbevallást és az előírt adatszolgáltatásokat. Az intézményvezetővel kialakítja és megfogalmazza az intézmény számviteli politikáját. Az intézmény működésével összefüggő gazdálkodási, pénzügyi és számviteli jogszabályokkal összefüggésben elkészíti és folyamatosan aktualizálja az alábbi szabályzatokat - pénzkezelési - leltározási - selejtezési - bizonylati - számviteli



Az igazgatósággal, a szakmai munkaközösségek vezetőivel együttműködve gondoskodik a taneszköz és tanszer beszerzésekről, megrendelésekről.



Pályázatok esetén elkészíti a pályázat által előírt költségvetéseket, és szükséges gazdasági dokumentumokat. A pályázat megvalósítása során együtt dolgozik a pályázati pénzek felhasználásában és az elszámolásban a pályázatért felelős személyekkel.



A gondnokságot és a gazdasági osztályt alkotó nem pedagógus alkalmazottak felett az intézményvezető utasításnak megfelelően, és annak folyamatos tájékoztatása mellett munkáltatói jogkört gyakorol az alábbiak szerint:



Munkaviszonyuk létesítésekor, megszüntetésekor, fegyelmi és anyagi felelősségre vonásuk esetén minden esetben tájékoztatja az igazgatót, annak egyetértését kéri. Munkájukat megszervezi, ellenőrzi,

munkaköri

leírásukat

elkészíti.

Előírt

egészségügyi

vizsgálatukat

ellenőrzi.

Munkavédelmi, tűzrendészeti képzésükről gondoskodik. 

A munkavédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos jegyzőkönyv alapján megteszi a szükséges intézkedéseket, részt vesz a munka és tűzvédelmi szemlén.



A takarításvezető bevonásával biztosítja és felügyeli az épületek tisztaságát, az épületet körülvevő járda takarítását, részt vesz az épület rendszeres ellenőrzésében, bejárásában.



A gondnok bevonásával elvégezteti a javítási, karbantartási munkákat.



Gondoskodik a biztonságról, az épület biztosításáról, a vagyonvédelmi előírások betartásáról. A vezetők részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza, mely a belső szabályzatok részét képezi

III.1.2.3.4. Helyettesítési rend Az igazgatót távollétében 

az általános igazgató helyettes helyettesíti az azonnali döntést igénylő kérdésekben 45


Szervezeti és Működési Szabályzat Mindkettejük távolléte esetén 

a z oktatási igazgató helyettesíti az azonnali döntést igénylő kérdésekben. Mindhárom vezető távolléte esetén



a nevelési igazgatóhelyettes helyettesíti az azonnali döntést igénylő kérdésekben. Az igazgatót helyettesítő személy az intézmény képviseletét is ellátja. A helyettesítő személynek a bélyegző mellett „h” betűvel aláírási joga is van. A beérkezett posták bontását szintén a helyettesítő végzi. A számlák feletti aláírási jogot az általános igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető együtt látja el. A gazdasági vezetőt távollétében



az igazgató helyettesíti



a számla feletti aláírási jogot az igazgató és az általános helyettes együtt látják el. Az oktatási igazgató helyettest távollétében



a nevelési igazgatóhelyettes helyettesíti A nevelési igazgató helyettest távollétében



az oktatási igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató és helyettesei távolléte esetén, rendkívüli esetben a gazdasági vezető, vagy az a személy, akit a vezetőség megbízott /MIP vezető, of. mk. vezető, napközis tanár/ intézkedik. Ezek a személyek az igazgató vagy helyettesei által aktuálisan megfogalmazott felelősségi és végrehajtási jogot gyakorolhatnak. Az igazgató távollétét a fenntartó felé jelzi, helyettesítése az II. 4 pontjában meghatározottak szerint történik.

III.1.2.3.5. A vezetők kapcsolattartási rendje Az igazgató és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, hetente többször megbeszélést tartanak. Rendkívüli vezetői értekezletet az igazgató bármikor összehívhat munkaidőn belül. Havonta egyszer kibővített vezetőségi értekezlet van, amelyre más tantestületi tag, aki a témában érintett szintén meghívást kaphat. Az esetenkénti ideiglenes szervezeti egységek, bizottságok kapcsolattartási rendjéről az igazgató saját hatáskörében rendelkezik.

46


Szervezeti és Működési Szabályzat A kapcsolattartási formák közül azt kell alkalmazni, amelyik a leghatékonyabban szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás különböző formái: 

Közösségi értekezletek, szakmai megbeszélések,



Nyilvános fórumok, intézményi gyűlések



Bizottsági ülések



Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontját a munkaterv tartalmazza.

III.1.2.4.A kibővített iskolavezetés tagja 

munkaközösségek vezetői



minőségirányítási csoport vezetője



diákönkormányzat segítő tanár

III.1.2.4.2. A munkaközösség-vezetők szakmai közössége Az igazgatóság tagjai és a szakmai munkaközösségek vezetői alkotják ezt a szervezeti egységet, amely az igazgató vezetésével és irányításával működik. Szükség szerint, de általában havonta ülésezik. A munkaközösség-vezetők szakmai közösségének jogai és feladatai: 

A nevelőtestületi értekezletek, döntések előkészítése.



A nevelőtestületi és igazgatói határozatok végrehajtásának kiértékelése.



Az intézmény szakmai munkájának és munkafegyelmének értékelése.



Véleményezés az igazgató által előterjesztett kérdésekben.



Döntéshozatal azokban az ügyekben, amelyben a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntési jogát a testületre átruházza.

Az munkaközösség-vezetők szakmai közössége véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

III.1.2.4.3. Az általános iskolai munkaközösség-vezető feladatai: Általános iskolai munkaközösség-vezetőként az általános iskola feladat-ellátási helyének operatív irányítását végzi. A munkaközösség-vezető irányítja és szervezi a szakmai munkaközösség munkáját. 1. Legalább félévente munkaközösségi összejövetelt szervez. 2. Összeállítja a munkaközösség éves munkatervét. 3. Elosztja az éves munkatervben szereplő feladatokat. 4. Megszervezi az iskola szaktárgyi versenyeit, illetve felügyeli azok lebonyolítását. 47


Szervezeti és Működési Szabályzat 5. Figyelemmel kíséri, szorgalmazza és segíti az országos, budapesti és kerületi versenyekre történő jelentkezéseket,

a

versenyekre

való

felkészítést

és

nyilvántartja

a

fontosabb

versenyeredményeket. A munkaközösség-vezető képviseli a munkaközösséget az iskolavezetőségben. Részt vesz a szakmai iskolavezetőségi értekezleteken. Összefoglaló értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről. Előadja a munkaközösség aktuális és tervezendő eszköz- és anyagigényeit. Az éves költségvetés elkészítésekor javaslatot tehet a szakmai előirányzat felhasználására. Felelős az - átadás átvételi jegyzőkönyvvel és aláírással - átvett eszközökért, letéti állományért. Javaslatot tesz a szükséges selejtezések megejtésére. A munkaközösség-vezető - szaktárgya vonatkozásában - ellenőrzi a szakmai munkát. 1. Figyelemmel kíséri a munkatervekben meghatározott feladatok ellátását; az esetleges mulasztásokról, illetve azok okairól az igazgatóságot tájékoztatja. 2. A tanév elején összegyűjti, elbírálja és az igazgatóságnak jóváhagyásra javasolja az adott tantárgyat tanító kollégák (a továbbiakban: szaktanárok) tanmeneteit. 3. A szaktanárok óráit - előre tervezett rend szerint (ellenőrzési terv) - látogatja, tapasztalatait írásban rögzíti, illetve meglátásait a kollégával röviden megbeszéli. 4. A tanév folyamán figyelemmel kíséri a szaktanárok – az elfogadott tanmenetek szerinti előrehaladását. Indokolatlanul nagy vagy a tanév sikeres lezárását fenyegető eltérés esetén értesíti az iskola vezetőségét és felkéri az érintett kollégát módosított ütemterv benyújtására. 5. Ellenőrzi a tanulók rendszeres értékelését, a témazáró dolgozatok időben történő megíratását és kijavítását. 6. A szaktanárok vonatkozásában javaslatot tehet a jutalmazás mértékére, illetve véleményt mondhat a béremelésről és a kitüntetésre való felterjesztésről. A munkaközösség-vezető törekszik a szakmai színvonal megóvására, illetve emelésére. Javaslatot tesz a hosszasan hiányzó szaktanár szakszerű helyettesítésére. Joga a tanulók gimnáziumi felvételéhez szükséges vizsgák anyagának meghatározása. Tantervi kísérletek végzése esetén joga azok felügyelete és kiértékelése. Javaslatot tehet a szaktanárok szakmai továbbképzésének ütemezésére. Véleményt nyilváníthat új szaktanár felvételével, illetve kinevezésével kapcsolatban. A munkaközösség-vezető segíti az igazgatóság munkáját. Az igazgató vagy helyettesei kérésére, jelenlétükben vagy írásban értékeli a szaktanárok szakmai munkáját, munkafegyelmét.

48


Szervezeti és Működési Szabályzat A szaktanárok véleményének kikérése után, az igazgatóság részére összeállítja az illető tantárgy következő évi fakultációs kínálatát. Részterületén közreműködik a tantárgyfelosztás elkészítésében. Felkérésre képviseli az iskolát és a munkaközösséget az iskolán kívüli szakmai fórumokon és megbeszéléseken. Tanítás nélküli munkanapok esetében javaslatot tesz a szaktanári tevékenységre.

III.1.2.4 4..Az intézményi minőségirányítási vezető feladatai: 

Irányítja az intézményben a minőségirányítási rendszer működtetését, a célok elérése, a minőségpolitika megvalósulása érdekében.



A minőségügyi rendszerrel kapcsolatos problémák azonosítása, feljegyzése, intézkedések kezdeményezése az igazgatónál.



A célkitűzések teljesítéséhez írásbeli intézkedési tervet készít.



Követi a feladatok teljesülését, gondoskodik a határidők pontos betartásáról.



Ellenőrzi és értékeli a minőségi körök munkáját.



Tájékoztatást ad a közvetlen partnereknek az intézményben zajló minőségfejlesztési munkáról.



Részt vesz a minőségüggyel kapcsolatos továbbképzéseken, ismereteit folyamatosan fejleszti.



Javaslatot tesz a minőségirányítási csoporttal történt egyeztetés alapján az iskolavezetésnek a minőségi munka elismerésére.



Közreműködik a nyilvánosság biztosításában és a szükséges dokumentumok közzé tételben.

Felelős: 

az intézmény minőségpolitikájának megvalósításáért, figyelemmel kíséréséért,



a PDCA ciklus működéséért,



szükség esetén intézkedési terv készítéséért,



az írásbeli intézkedési terv végrehajtásáért,



a dokumentációk határidőre történő elkészítéséért, leadásáért,



a vezetésnek és az iskolai nevelőtestületnek szóló beszámoló elkészítéséért, valamint az elkészült anyag az iskolavezetés és iskolai nevelőtestület és az igazgatótanács előtti prezentációjáért.

Az intézményi minőségirányítási vezető jogköre: - irányítja az Minőségirányítási csoport munkáját, vezeti a munkaüléseket, - az alkalmazotti kör bármely tagját felkérheti valamely minőségi körben való munkavégzésre, - javaslatot tesz a minőségirányítási csoport tagjainak javaslata alapján az iskolavezetésnek 49


Szervezeti és Működési Szabályzat a minőségi munka elismerésére. A minőségirányítási csoport tagjainak feladatai: − intézkedések kezdeményezése a nevelési – oktatási folyamat és minőségügyi rendszerbármilyen „meg nem felelősége” előfordulásának megelőzése érdekében, − minőségügyi rendszerrel kapcsolatos problémák azonosítása és feljegyzése, − meghatározott ügyrend keretében megoldásokat kezdeményeznek és javasolnak, ill. a végrehajtást koordinálják, − ellenőrzik a meg nem felelő intézményi minőségfejlesztései folyamatok kijavítását, − igazolják a megoldások végrehajtását A minőségirányítási csoport tagja felelős: - a minőségirányítási csoport Szervezeti és Működési Szabályzatának betartásáért, - az írásbeli intézkedési terv betartásáért, - a dokumentációk határidőre történő elkészítéséért, leadásáért. A minőségirányítási csoport tagjainak jogköre: - döntési joggal vesznek részt a minőségi csoport munkájában, - javaslatot tesznek az iskolavezetésnek a kiemelkedően teljesítők minőségi bérezésére. A tagok megbízása A minőségirányítási csoport vezetőjét és tagjait az igazgató bízza meg írásban, meghatározott időre.

III.1.2.4.5. A diákönkormányzat segítő tanár Intézményünkben külön pedagógus segíti az általános iskolai diákönkormányzatot és a gimnáziumi diákok önkormányzatát

Feladataik: -

Részt vesznek a diákönkormányzat testületi ülésein.

-

Szervezik és segítik a diákönkormányzat és az iskolavezetés, illetve a diákönkormányzat és a nevelőtestület közötti kapcsolattartást:



gondoskodnak az információk kölcsönös közvetítéséről,



segítik a diákönkormányzat képviselőinek felkészülését az értekezletekre, fórumokra.

-

Figyelemmel kísérik a diákönkormányzat munkájával kapcsolatos jogszabályokat.

-

Közreműködnek a diákönkormányzat és az iskola munkatervének összehangolásában. 50


Szervezeti és Működési Szabályzat -

Segítik a diákönkormányzat rendezvényeinek szervezését és lebonyolítását.

III.1.2.5.

Gazdasági szervezet felépítése és feladatai

Gazdasági szervezet működési rendje: A gazdasági szervezet feladata az intézmény működtetése, a gazdálkodás megszervezése, irányítása, a számviteli rend betartása, továbbá az intézményi vagyon használatával és a vagyonvédelemmel összefüggő feladatok ellátása. A gazdasági szervezet vezetője a gazdasági vezető. A gazdasági vezető irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, ellátja a gazdálkodással, könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat. Az intézmény vezetésének folyamatos tájékoztatása mellett, a vezető engedélyével ellátja továbbá az iskola működtetésével, üzemeltetésével, a beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatokat. A gazdasági vezető közvetlen felettese az igazgató. A gazdasági szervezet felépítése: Gazdasági vezető Gondnokság Gazdasági csoport

Higiéniai és élelmezési csoport

Műszaki csoport

Takarításvezető pénztáros

takarítók

konyhai dolgozók

könyvelő

karbantartók udvarosok

bérszámfejtő

portások

Az egyes csoportok feladata: Gazdasági csoport: pénzügyi, számviteli, munkaügyi feladatok ellátása Takarítói csoport: épület tisztítása, tisztaságának és a higiéniai feltételeknek a biztosítása Konyhai csoport: étkeztetés lebonyolítása Műszaki csoport: épület őrzési és karbantartási feladatok ellátása A csoportokhoz tartozó munkatársak munkarendjét a munkaköri leírások tartalmazzák.

51


Szervezeti és Működési Szabályzat A helyettesítés szabálya: A gazdasági vezetőt pénzügyi, számviteli területen a könyvelő, munkaügyi területen a munkaügyi előadó helyettesíti. A takarítói, konyhai és műszaki csoport esetében minden esetben az adott csoportvezető helyettesíti. A gazdasági vezető és az igazgató hetente legalább egy alkalommal megbeszélést tart az aktuális feladatokról.

III.1.2.6 Intézményi gondnok jogállása, feladat- és hatásköre Jogállása: A műszaki csoport közvetlen irányítója. A takarítás vezetőn keresztül a higiéniai és élelmezési csoport irányítója. Az általános munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja felette. Utasítási jogkörre az igazgatónak, meghatározott esetekben a vezetőknek van felette. Főbb feladatai:



a gazdasági vezető felügyelete mellett ellátja a részére meghatározott szervezési, irányítási, ellenőrzési és egyéb feladatokat;



közreműködik az éves gazdálkodási terv és költségvetés összeállításában a feladatkörével összefüggő területekre vonatkozóan;



az intézményi ötéves felújítási, beruházási terv alapján javaslatot készít az éves felújítási, karbantartási és javítási munkákra, amelyek végrehajtását az elkészített ütemtervnek megfelelően szervezi, irányítja és felügyeli;



a felújításhoz szükséges árajánlatok beszerzése;



felügyel az intézmény épülete állagának megóvására;



ellátja az intézmény munka- és tűzvédelmi felelősi beosztásához kapcsolódó feladatokat. A gazdasági vezető, csoportvezető, intézményi gondnok feladatait a gazdasági ügyrend és a munkaköri leírás határozza meg részletesen. Adminisztratív szervezet működési rendje Az adminisztratív szervezet az intézmény hatékony működéséhez szükséges tanügyigazgatási, személyi és munkaügyi, kapcsolattartási tevékenységből, valamint nyilvántartási és adatszolgáltatási 52


Szervezeti és Működési Szabályzat kötelezettségéből fakadó adminisztratív jellegű feladatokat látja el. Munkájukat az iratkezelési és adatvédelmi szabályzat figyelembevételével látják el.

Felépítése: Titkárságvezető (Humánreferensi feladatok, koordináció, iktatás) Tanügyigazgatási adminisztrátor

Kapcsolattartásért felelős adminisztrátor

Általános iskolai

adminisztrátor (KIR-rendszer kezelése)

(Intézményi levelezés)

(Általános

iskolai

feladatok) Kézbesítő

III.1.2.6.

A nevelők közösségei:

III.1.2.6.1. Nevelőtestület: A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. (Kt. 56.§) A nevelőtestület tagjai az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, az iskola gazdasági vezetője, valamint az oktató-nevelőmunkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók, az iskolalelkész és a hitoktatók. A nevelőtestület szavazati jogú tagjai az intézmény alapítása utáni első évben azok, akik szeptember elsején határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkeznek. A MEE 2005. évi VIII. törvénye 62. §ának értelmében a második tanítási évtől a nevelőtestület szavazati jogú tagjai azok a pedagógus munkakörben több mint egy éve alkalmazott dolgozók, akik határozatlan idejű munkaviszonyban vagy legalább 50%-os munkaidejű alkalmazásban állnak, valamint az iskolalelkész és az intézményben több mint egy éve hitoktatást végző személyek. Általános elvárások: -

A pedagógus hivatali és magánéletében egyházához és a magyar hazához való hűséggel, feddhetetlen életmódjával, és rendezett családi életével példát mutat tanítványainak és környezetének. 53



Szakmáját lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint a gyermekek fejlődése érdekében gyakorolja.

-

A pedagógus köteles betartani az intézmény pedagógiai programjában, házirendjében és szervezeti és működési szabályzatában foglaltak, illetve köteles annak megfelelően eljárni.

-

A pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó tagja a nevelőtestületnek és rendelkezik annak jogaival és kötelességeivel egyaránt, ezért közreműködik:

o

az intézmény pedagógiai programjának kidolgozásában és elfogadásában

o

a helyi tanterv elkészítésében

o

az éves munkaterv elfogadásában

o

az intézmény házirendjének kidolgozásában

o

az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásában

o

megszervezi, megvalósítja és értékeli a tanulók tanulmányi és közösségi munkáját

o

aktívan részt vállal a nevelési feladatok megvalósításában

o

részt vállal a tanulók felügyeletében

o

aktívan közreműködik a közösségi alkalmak megvalósításában

o

véleményformálásával segíti a tantestületi döntések meghozatalát

-

A nevelőtestület szavazati jogú tagja, aki határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezik, vagy több mint egy éve az intézmény teljes állású alkalmazottja

-

Az óraadó, vagy akinek a munkaviszonya nem éri el az egy évet a tantestület tanácskozási joggal felruházott tagja

-

Munkája tanórákból és tanórán kívüli tevékenységből áll, melyet a munkaszerződésében rögzített óraszámok és munkaidő mentén köteles az intézményben, illetve azon kívül ellátni A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazottakon túl az alábbi döntési jogkörökkel rendelkezik:

-

a pedagógiai program elfogadása;

-

a szervezeti és működési szabályzat és a házirend elfogadása;

-

a tanév munkatervének jóváhagyása;

-

átfogó értékelések és beszámolók elfogadása;

-

a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása;

-

az intézményvezetői programok szakmai véleményezése,

-

a diákönkormányzat működésének jóváhagyása;

-

képviseletében eljáró személy kiválasztása. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni:

-

a költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök megtervezésében; 54



az iskola beruházási és felújítási terveinek meghatározásában;

-

a tantárgyfelosztás elfogadásakor;

-

egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az igazgatóhelyettes(ek) megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt;

-

egyéb a jogszabályokban megfogalmazott ügyekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egyetértési joga van a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A nevelőtestület – magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint – akkor határozatképes, ha tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. Az iskola jövőjét meghatározó, az éves munkatervet, pedagógiai programot, nevelési célokat, éves tantárgyfelosztást tárgyaló nevelőtestületi értekezlet csak akkor határozatképes, ha a nevelőtestületi tagok kétharmada jelen van. A nevelőtestület a döntéseit általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés akkor érvényes, ha a jelenlévők ötven százaléka plusz egy fő elfogadta az előterjesztést. Amennyiben titkos szavazásra kerül sor, a nevelőtestület tagjai közül szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató dönt. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről, operatív megbeszélésekről emlékeztetőt kell vezetni. Ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten, a tantestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. /Pl. tagozati nevelői értekezlet, egy osztályban tanítók értekezlete, stb./ A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetéssel megbízott testületi tag vezeti. A jegyzőkönyveket az igazgató és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül a szakmai munkaközösségekre az alábbi jogokat ruházza át: Döntési jogkörök közül:

o

az éves munkaterv részleteinek elfogadását;

o

átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadását;

o

pedagógus-képviselők kiválasztását;

o

a tanulók fegyelmi ügyeiben való intézkedés;

o

osztályozóvizsgára bocsátás; 55


Szervezeti és Működési Szabályzat o

az intézményvezetői program szakmai értékelése. A kötelező véleményezési jogkörök közül:

o

a tantárgyfelosztás elfogadása;

o

a pedagógusok megbízatásának elosztása,

o

igazgatóhelyettesek megbízása, vagy a megbízás visszavonása;

o

szakmai pénzeszközök felhasználása. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi állandó munkacsoportot hozza létre a következő feladat- és hatáskörrel: Az általános iskola alsó és felső tagozatának munkacsoportja: tagozaton tanító pedagógusok feladata megfelelő évfolyamokat érintő nevelési és oktatási témákban véleményt nyilvánítani és közös iskolai programokat szervezni. A gimnázium munkacsoportjának feladata a gimnáziumi évfolyamokkal összefüggő feladatok kezelése, nevelőtestületi döntés előkészítése. Tantárgyfejlesztői munkacsoport feladata az oktatási segédanyagok minőségbiztosításon alapuló fejlesztése. Az állandó munkacsoportok tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak a tanév kezdetekor. A nevelőtestület a feladatok ellátása érdekében tartott értekezletek időpontját a mindenkori tanév helyi rendje tartalmazza. A nevelőtestület egy tanév során az alábbi értekezleteket tartja:

-

tanévnyitó értekezlet;

-

félévi értékelő értekezlet;

-

tanévzáró értekezlet;

-

félévi és év végi osztályozó értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50 %-a plusz 1 fő kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:

-

nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van;,

-

a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másképp nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza;

-

a nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. 56


Szervezeti és Működési Szabályzat A nevelőtestületi értekezletről emlékeztetőt, a tanévnyitó, a tanévzáró és a félévi értékelő értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni.

III.1.2.6.1. 1. Az egy osztályban tanító tanárok közössége Az egy osztályban tanító tanárok munkájukból adódóan szakmai közösséget alkotnak. Közös munkájukat az osztályfőnök koordinálja. A szakmai közösség jogai és feladatai: 

Javaslatot tehet az osztályba tartozó tanulók jutalmazására.



A tanulókkal szemben fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezheti.



Csak az adott osztályt érintő esetekben - ha az igazgató nem tartja fenn magának a jogot - kivizsgálja a fegyelmi ügyeket és fegyelmi határozatot hozhat.



Konkrét esetben javaslatot tehet az osztályozó vizsgára bocsátás feltételeire.

III.1.2.6.2. A nevelők szakmai munkaközösségei: A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre (Okt.tv. 58§ (1)) legalább három azonos tantárgyat, tantárgycsoportot tanító pedagógus kezdeményezésére. A munkaközösség létrejöttét az igazgató hagyja jóvá. A munkaközösség tagjai maguk közül vezetőt választanak, akit az igazgató bíz meg határozott időre (általában egy tanévre) a vezetői feladatok ellátásával. Az általános iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: 

az alsó tagozatos munkaközösség tagjai: minden tanító, akik az alsó tagozaton tanítanak



a felső tagozatos munkaközösség: tagjai: az általános iskola felső tagozatában tanító tanárok



integráló munkaközösség: szomatopedagógus, fejesztőpedagógus, pszichológus, gyermek és ifjúságvédelmi felelős Az általános iskolában és a gimnáziumban együttesen a következő munkaközösségek működnek: 

reál és nyelvi munkaközösség tagjai: a matematika, fizika,informatika, kémia,

földrajz, biológia tantárgyakat tanító tanárok közössége és a különböző idegen nyelveket tanítók (angol, olasz, német, spanyol, francia,latin ) 57



Humán

munkaközösség

tagjai:

magyar

nyelv

és

irodalom,

történelem,

társadalomismeret, filozófia. 

Művészeti munkaközösség tagjai: az ének-zene tantárgyat tanító tanárok, a

testnevelést és a rajz és vizuális kultúrát tanító pedagógusok közössége. 

Osztályfőnöki munkaközösség: a tagjai az osztályfőnökök



Hittan és etika munkaközösség: tagjai az etikát és hittant tanító pedagógusok

III.1.2.6.2.1 A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: -

a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése;

-

az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése;

-

egységes követelményrendszer kialakítása, a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelés;

-

a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése;

-

az érettségi vizsgák előkészítése;

-

az osztályozó- és a javítóvizsgák előkészítése, értékelése;

-

a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása;

-

a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése;

-

a munkaközösség vezetőjének megválasztása;

-

segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjai egy évre választják meg maguk közül, de az igazgató bízza meg a feladatok ellátásával. Munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A munkaközösség-vezető képviseli a munkaközösséget az iskola vezetősége felé, valamint az iskolán kívül szakmai információkat közvetít.

58


Szervezeti és Működési Szabályzat III.1.2.6.2.2 Az intézmény szakmai munkaközösségei és kiemelt feladataik

Humán munkaközösség

 szakkör (diákszínjátszó kör)  műveltségi versenyek, vetélkedők  iskolai ünnepélyek, megemlékezések  felkészítés a tanulmányi versenyre  továbbképzések Idegen nyelvi és reál munkaközösség

 felkészítés a tanulmányi versenyre  nyelvvizsga-felkészítés  idegen nyelven tartott karácsonyi műsor  nyelvi tábor szervezése  európai uniós projekteken való részvétel  külföldi cserekapcsolatok szervezése, külföldi diákok fogadása  továbbképzések  tanulmányi versenyekre felkészítés  a tárgyi (eszköz-) fejlesztés, módszertani segítség  szakkörök  továbbképzések Művészeti munkaközösség



gyógytestnevelés



fakultatív sportágak



a sportkör tevékenysége



iskolai és iskolán kívüli versenyek, bajnokságok



továbbképzések

59


Szervezeti és Működési Szabályzat Osztályfőnöki munkaközösség



az osztályfőnöki munka szakmai, módszertani feladatai



a tanórán kívüli tevékenységek (múzeum-, színház-, hangverseny-látogatások) szervezése, segítése



tanulmányi kirándulások koordinálása



kapcsolattartás, együttműködés az iskolapszichológussal és a gyermekvédelmi felelőssel



felvilágosító, prevenciós előadások szervezése



továbbképzések

Integráló munkaközösség: 

az osztályfőnökökkel együttműködve a rászoruló és fejlesztendő gyermekek szakvélemény alapján való fejlesztése



a szükséges felmérések vizsgálatok elvégzése Öko-munkacsoport



az intézmény környezettudatos oktató-nevelő tevékenységét és működését koordinálják



az ökocsoport mindkét telephelyen működik



az ökocsoport kiemelt feladata az Öko-iskola címből fakadó feladatok teljesítése

III.1.2.6.2.2 A szakmai munkaközösségek együttműködése:

Az iskolánkban dolgozó pedagógusok együttműködésének kereteiről, formáiról a dokumentálás módjáról, a találkozások gyakoriságáról a nevelőtestület tagjai közösen döntenek. Az összejövetelek leggyakoribb fóruma a munkaközösségi értekezlet, melyeken főként szakmai, de más, az iskola életét érintő kérdések is megvitatásra kerülnek. A munkaközösség tagjai választják a munkaközösség vezetőjét, aki képviseli érdekeiket, álláspontjukat az iskola vezetése felé. A tanév elején közösen összeállítják a munkaközösség munkatervét. A munkaközösség-vezetők egyeztetik a munkaközösségek programjait az átfedések elkerülése érdekében. Az oktatás színvonalának szinten tartásához, emeléséhez szükséges eszközöket igényelnek. Közösen állítják össze a következő évi tankönyvek listáját. Elmondják tapasztalataikat az alkalmazott módszerekről, taneszközökről. Megvitatják a tantervek, tanmenetek beválását. Megbeszélik az aktuális iskolai 60


Szervezeti és Működési Szabályzat feladatokat, elvégzik a szükséges előkészítő, szervezőmunkát, amelyeket a munkaközösség éves munkatervében vállalt. Értékelik a munkaközösség munkáját, a tanulók teljesítményét, a versenyeredményeket, meghatározzák a további feladatokat. Munkaközösségi megbeszéléseket átlagosan havonta tartunk, a foglalkozások időpontját a munkaközösség munkatervében rögzítjük. Kisebb, csak egy tantárgyat érintő probléma esetén nem szükséges teljes munkaközösségi foglalkozást tartani, elég, ha az adott tárgyat tanító kollégák ülnek össze, és vitatják meg közös gondjaikat. A munkaközösség vezetőjének akkor is jelen kell lennie ezeken a megbeszéléseken, ha ő éppen nem érintett az adott tantárgy oktatásában és a problémát jeleznie kell az iskolavezetés felé. Gyakran szükséges, hogy az egy osztályban tanító kollégák megbeszéléseket tartsanak. Az összejövetelek gyakorisága változó, az adott osztályban jelentkező problémák felmerülésétől függ. A megbeszélést bármely kolléga kezdeményezheti, és az osztályfőnök szervezi meg. Heti rendszerességgel tartunk iskolavezetőségi értekezletet, melyen az intézményvezető, helyettes, tagozatvezető és a munkaközösség-vezetők vesznek részt. Az igazgató tájékoztatja a résztvevőket a pedagógiai munkát és az iskola életét érintő aktualitásokról, esetleges változásokról, értékeli az elvégzett feladatok sikerességét. Minden jelenlévő beszámol az elmúlt időszak eseményeiről, az elvégzett ellenőrzések tapasztalatairól. Közösen kijelölik a leendő feladatokat. Az iskola igazgatója kikéri a munkaközösség-vezetők véleményét a megvalósított feladatok eredményességét, az elkövetkező programok lebonyolítását, tanulókkal, tanulócsoportokkal kapcsolatos problémákat, az egyes munkaközösségek tagjait érintő szakmai kérdéseket illetően. Minden félév és tanév végén osztályozó értekezletet tartunk, ahol az intézmény összes pedagógusa részt vesz. Ezeken az értekezleteken az osztályfőnökök elemzik az osztály közösségének alakulását, a tanulói vizsgaeredményeket és , ha volt lemorzsolódás, akkor annak okait.. Ismertetik a szükséges statisztikai adatokat, beszámolnak a sikerekről, problémákról. Kiemelik a kimagasló és a gyenge tanulmányi teljesítményt nyújtó tanulókat Az értekezleteken jelenléti ívet töltünk ki. Az elhangzottakról jegyzőkönyv készül, amelyet egy kijelölt jegyzőkönyvvezető készít el. Ugyancsak a félév és a tanév végén félévi és tanév végi értekezletet tartunk, melyen a részvétel

az intézmény összes

pedagógusa

számára

kötelező. Az iskola

igazgatója,

a

munkaközösségek vezetői, MIP csoportok vezetői és a DÖK segítő pedagógusok beszámolnak az addig eltelt időszakban végzett munkáról. Értékelik saját területükön elért eredményeket az iskola pedagógiai programjának, és az éves munkatervben foglaltak tükrében. Elemzik a célok megvalósulását, a feladatok elvégzésének színvonalát. Előre mutatnak következő év feladatainak kijelölésére. A részvételt jelenléti ív kitöltésével kell igazolni. Az értekezletről jegyzőkönyv készül, amelyet a fenntartónak kell eljuttatni. Ennek felelőse az intézményvezető. 61


Szervezeti és Működési Szabályzat Az újonnan érkező kollégák pedagógiai és szakmai munkájának támogatására mentorokat jelölünk ki. A mentori megbízások egy évre szólnak. A gyakornokok munkájának segítése, nyomon követése, értékelése gyakornoki program keretében folyik. A program bevezetése és működtetése a törvényben foglaltak szerint történik.

III.1.2.6.2.3 A munkaközösség-vezetők szakmai közössége Az igazgatóság tagjai és a szakmai munkaközösségek vezetői alkotják ezt a szervezeti egységet, amely az igazgató vezetésével és irányításával működik. Szükség szerint, de általában havonta ülésezik. A munkaközösség-vezetők szakmai közösségének jogai és feladatai: 

A nevelőtestületi értekezletek, döntések előkészítése.



A nevelőtestületi és igazgatói határozatok végrehajtásának kiértékelése.



Az intézmény szakmai munkájának és munkafegyelmének értékelése.



Véleményezés az igazgató által előterjesztett kérdésekben.



Döntéshozatal azokban az ügyekben, amelyben a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntési jogát a testületre átruházza.

Az munkaközösség-vezetők szakmai közössége véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

III.1.2.6.2.4..Egyes feladat- és jogkörök átruházása A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére tagjaiból meghatározott időszakra bizottságokat hozhat létre. Az átruházott jogkör gyakorlói, a bizottságok vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek. Ilyenek lehetnek a fegyelmi, nevelési ügyek, bizottságok alakítása... stb.

III.1.2.6.2.5. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak elvégzésére a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait és vezetőjét az igazgató bízza meg. A munkacsoportok vezetői beszámolási kötelezettséggel

tartoznak megbízóiknak.

Ilyen

rendezvény-szervező, ifjúságvédelmi prevenció… stb. 62

munkacsoportok lehetnek iskola-előkészítő,



III.1.2.7. Helyettesítési rend a pedagógusok között: A tanítás heti rendjét órarend rögzíti. A helyettesítési rend a heti órarend betartásával eseti jelleggel készül. Mindkettőt az igazgató hagyja jóvá. Az órarendben "H"-val megjelölt időpontokban a pedagógus helyettesítésre van kijelölve, ezért, ezekben az órákban köteles az iskolában és azon belül is olyan helyen tartózkodni (pl. tanári), ahol az igazgatóhelyettesek perceken belül elérhetik.

III.1.2.8. A tanulók közösségei III.1.2.8.1. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök, áll, munkáját az osztályfőnök helyettes segíti. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösségek saját tagjaikból 2 fő képviselőt választ, akik részt vesznek a DÖK munkájában.

III.1.2.8.2. A diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. (Okt.tv. 63§) A DÖK munkáját a tanulók által felkért, az igazgató által megbízott tanár segíti. A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A DÖK véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A DÖK feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helységeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A DÖK jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Ellátja a tanulói jogviszonyban állók képviseletét. Munkáját, a diákönkormányzatot segítő pedagógus koordinálja a tanulók és a tantestület bevonásával. 63


Szervezeti és Működési Szabályzat Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést, amely a legmagasabb tájékoztatási fórum az iskolában, évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni. Ezen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A közgyűlésen a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés egy tanév időtartamra a tanulók javaslata alapján 1 fő diákképviselőt választ. Véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egyetértési jogot gyakorol az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor; a házirend elfogadásakor és módosításakor; a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; az ifjúságpolitikai pénzeszközök felhasználásakor. Döntési jogkörrel rendelkezik saját működése és hatásköre gyakorlásához; a működtetéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásában; egy tanítási munkanap programjának meghatározásában; tájékoztatási rendszerének létrehozásában és működtetésében; vezetőinek, munkatársainak megbízásában. A diákönkormányzat céljainak, feladatainak megvalósításához használhatja az iskola telefonvonalát – ésszerű takarékossággal – levelezéseit az iskola költsége terhére intézheti. A diákönkormányzat által létrehozott diákkörök – igazgatói engedéllyel – használhatják az iskola helyiségeit, vagy szabadtéri területét. A diákköröket a nevelési igazgatóhelyettes tartja nyilván. A diákönkormányzat részére évente meghatározott összeg áll rendelkezésre az iskola költségvetéséből.

III.1.2.9. Az iskolai közösségek kapcsolattartása

III.1.2.9.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása megbízott pedagógusvezetők és választott képviselők útján valósul meg.

64


Szervezeti és Működési Szabályzat A kapcsolattartás fórumai: Az igazgatóság ülései; Az iskolavezetőség ülései; Egyéb értekezletek, megbeszélések. Az adott fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, valamint az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség részére. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével.

III.1.2.9.2. Az igazgatóság és a tanulók A tanulók egyéni vagy csoportos problémájukkal felkereshetik az igazgatót, és a helyetteseket. Kérelmeiket az igazgatónak címezve írásban a szülők ellenjegyzése mellett nyújthatják be az iskola titkárságán. A kérelemben érintett ügyektől függően az igazgató döntését határozat formájában, vagy szóbeli közlés útján ismerteti a kérelmet, kérést benyújtó diákkal és szüleivel.

III.1.2.9.3. A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén félévente, a diákközgyűlésen évente egy alkalommal, a folyosóra elhelyezett hirdetőtáblán és a honlapon keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanulót a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.

65


Szervezeti és Működési Szabályzat A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

III.1.2.9.4. A vezetőség és a diákönkormányzat A diákönkormányzat vezetője és az iskola igazgatója két havonta egy alkalommal megvitatja a tanulókat is érintő kérdéseket. Azokban a tervezett intézkedésekben, amelyekben a törvény előírja, a diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol, az igazgató egy héttel korábban megküldi az anyagot a diákönkormányzat vezetőjének.

66


Szervezeti és Működési Szabályzat IV. Az Intézmény működési és munkarendje IV.1. Nyitva tartás A gimnázium főépületében portaszolgálat működik. A kaput hétfőtől péntekig a szolgálatot teljesítő portás reggel 6:30 órakor nyitja, és este 21.15 órakor zárja be. A reggeli nyitás után az épületbe a beosztásuk szerint munkát végzők léphetnek be. Nyitvatartási idők az intézményegységekben:

Vége

Kezdete Általános iskola:

6:30

17.00

Gimnázium

6.30

21:15

A gyermekek fogadása reggel 6:30 perctől, a hazabocsátás az általános iskolában a tanítási órák végén, napközis tanulók esetében 16.00 órától történik. A gimnáziumban a tanulók órarendi óráik végén hagyhatják el az épületet. Napközben csak tanári felügyelet mellett,vagy a szülő előzetes írásos kérelme alapján mehetnek el. A tanfolyamokra, közművelődési programokra, DSK/DSE tornatermi foglalkozásaira, iskolai rendezvényekre a tanítási idő és a nyitvatartási idő figyelembevételével kerülhet sor. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. A tanítási szünetek alatt, továbbá a pihenőnapokon (szombat, vasárnap), munkaszüneti napokon a közművelődési programok, valamint a DSE/DSK-val kötött megállapodás szerint történik a nyitva tartás. Az intézmény épülete, helyiségei rendezvény vagy egyéb programok céljára csak írásbeli engedély és bérleti szerződés keretében adható ki. 67


Szervezeti és Működési Szabályzat Ügyeletek:



Hétvégenként és munkaszüneti napokon készenléti ügyeletet lát el a gondnok és az rendszergazda



A nyári időszakban szerdánként a főépületben a vezetőség tart ügyeletet. A szorgalmi idő előkészítése az augusztus 21 napjától augusztus 31 napjáig tartó időszakban történik. Ebben az időszakban kell szervezni a különbözeti és javítóvizsgákat.

IV.2. A tanév helyi rendje

A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembevételével.

IV.2.1. A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:



a nevelőtestületi értekezletek időpontjait,



az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,



a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,



a vizsgák (osztályozó-, javító-, helyi) rendjét,



a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül,



a bemutató órák és foglalkozások rendjét,



a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentieket, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. Az intézményvezető megküldi a fenntartó részére a tanév helyi rendjét szeptember 15-éig.

IV.2.2. A tanítási napok rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend 68


Szervezeti és Működési Szabályzat alapján történik, pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási óra időtartama) az általános iskolában 8. órától 13:45 óráig tart. Az első tanítási óra reggel a gimnáziumban 8 óra 15 perckor kezdődik, míg a nulladik óra pedig7 óra 30 perckor. A nyolcadik óra 15:50-kor ér véget a gimnáziumi részben. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt, indokolt esetben, az igazgató és a vezető helyettese tehet. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza.

IV.2.3. Az óraközi szünetek rendje TANÍTÁSI ÓRÁK – CSENGETÉSI REND AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

1.óra

800 - 845

2.óra

900 - 945

3.óra

1000 - 1045

4.óra

1055 - 1140

5.óra

1150 - 1235

6.óra

1245 - 1330

7.óra

13.40 – 14.25

69



TANÍTÁSI ÓRÁK – CSENGETÉSI REND A GIMNÁZIUMBAN 0. óra

7:30-8:10

1. óra

8:15-9:00

2. óra

9:15-10:00

3. óra

10:15-11:00

4. óra

11:15-12:00

5. óra

12:20-13:05

6. óra

13:20-14:05

7. óra

14:15-15:00

8. óra

15:05-15:50

RÖVIDÍTETT ÓRÁK CSERNGETÉSI RENDJE A GIMNÁZIUMBAN

0. óra

7. 30 – 8. 00

1. óra

8. 05 – 8. 45

2. óra

8. 50 – 9. 30

3. óra

9.40 – 10.20

4. óra

10.25 – 11. 10

5. óra

11.20 – 12. 00

6. óra

12. 05 – 12. 45

7. óra

12. 50 – 13.30

IV.2.4. Az intézmény felügyeleti rendszabályai: Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívül foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a 70


Szervezeti és Működési Szabályzat tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját, amelynek szabályai a házirendben találhatók. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra:

 reggel 6:30 -tól - 7:30 -ig – reggeli ügyelet  délelőtt 7:30 –tól - 13:30 -ig – folyosói ügyelet  délután 13:30-tól - 16:00 óráig – napközi ügyelet

IV.3. Az intézmény munkarendje IV.3.1. A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodnia. Ezért az intézmény vezetője, a vezető helyettese heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén a II. 4. pontban rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.

IV.3.2. A alkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg, melyet a munkaszerződésekben és a munkaköri leírásokban rögzít. Az alkalmazottak munkaköri leírásait intézményegységenként az igazgató készíti el. A házirend minden alkalmazottra, tanulóra és az intézményben tartózkodó személyre érvényes. Az alkalmazottaknak és tanulónak az intézményben be kell tartaniuk az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat, valamint a házirendet. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. Az alkalmazottak munkaidejüket a fentiekben meghatározott módon tartják nyilván.

71



Túlmunka és szabadságolás rendje A túlmunka és szabadságolás meghatározásában a mindenkor hatályos Munka Törvénykönyve az irányadó. A szabadságolási kérelmek a tanév rendjét nem sérthetik. A dolgozói többletmunkát csak a vezetőség írásos engedélyével, vagy annak írásos utasítására lehet elvégezni. A dolgozók munkaidejüket jelenléti-íveken vezetik. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak és a pedagógus munkakört segítő alkalmazottak munkavégzésüket a naplókban vezetik. Túlmunkát a törvény által meghatározott rendben, a tantárgyfelosztás és külön megbízások alapján végeznek.

IV.3.3. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje (a törvény szerint 40 óra) kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató-helyettes állapítja meg, az igazgató jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató engedélyezi. A pedagógus munkaideje reggel 8.00-tól kezdődik, nulladik óra esetén 7.15-től. A napi óraszervezés biztosítása érdekében kötelesek a munka kezdése előtt 15 perccel munkahelyükön megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 15 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell az intézményvezető helyettesének. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja, a vezetőhelyettesek és a szakmaimunkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe 72


Szervezeti és Működési Szabályzat kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét is.

IV.3.4. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a vezetőhelyettes állapítja meg, az intézményegység-vezető jóváhagyásával. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak távolmaradásukról értesíteniük kell közvetlen felettesüket vagy az igazgatóhelyettest.

IV.3.5. A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület – az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása érdekében az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező.

IV.4. A tanórán kívüli foglalkozások rendje IV.4.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, az iskolaszék, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően október 1.- jéig választhatnak közülük. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az oktatási igazgatóhelyettes rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt.

73



IV.4.2. A napközis és a tanulószobai foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni és tanulószobai ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni. A napközis foglalkozások rendje:



a tanítási órák után folyamatosan következik a napközis munka



közös ebédelés, levegőzés, pihenés



egységesen 14:30. órakor kezdődik a tanulási idő



15:30 órától 16:00-ig uzsonnaidő



tanulószobai foglalkozás 1400-1530-ig tart, melyen a 7-8. osztályos tanulók vehetnek részt



16 órától ügyelet 17 óráig (a hét minden napján más szervezett foglalkozással, amelyet az ügyeletes napközis nevelő tart)

V.4.3. Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja.

V.4.4. Énekkar Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik mind az általános, mind pedig a gimnázium épületében, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkarok célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetőik az igazgató által megbízott kórusvezető tanárok. Az énekkarok biztosítják az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli. 74



V.4.5. Diáksportkör A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági (kosárlabda, röplabda, labdarúgás) foglalkozásokon és versenyeken való részvételre.

V.4.6. Felzárkóztató foglalkozások A foglalkozások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A foglalkozást a vezető által megbízott pedagógus tartja. Az első négy évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára történnek. Az ötödik évfolyamtól a felzárkóztató foglalkozás differenciált foglalkoztatás keretében – egyes tanulók vagy kijelölt tanulócsoportok számára – a szaktanárok vezetésével történik.

V.4.7. A könyvtár Mind a két telephelyen, az általános iskolában és a gimnáziumban működik iskolai könyvtár. Az iskola könyvtárai a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik. A könyvtár szervezeti és működési szabályzata, a gyűjtőköri leírás az intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi.

V.4.8. Tanfolyamok A szülők, tanulók igényei alapján a lehetőségek szerint szervezi az iskola. A részvétel írásbeli szülői jelentkezés, kötelezettségvállalás alapján történik, mivel a tanfolyamok önköltségesek. Meghirdetés: szeptember 15-ig. Jelentkezés: szeptember 30-ig. A tanfolyamok október 1-jétől május 30-áig tartanak.

75


Szervezeti és Működési Szabályzat V.4.9. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások V.4.9.1. Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és ők felelősek a lebonyolításukért is. A szervezést a munkaközösség-vezető irányítja. A versenyre való tanári felkészítés után a tanuló részvétele, az iskola képviselete a versenyen kötelező.

IV.9.2. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, amelyek célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon vagy tanítási szünetben szervezhetők. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is.

IV.9.3. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport- és tudományos rendezvény, az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén az utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a részt vevő tanulók számát, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket és a biztosítást.

76


Szervezeti és Működési Szabályzat IV.9.4. A Kulturális intézmények látogatása Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatáshoz az igazgató engedélye szükséges.

IV.9.5. Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei, a diákkörök, szakkörök egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. (gólyabál, szalagavató, farsangi bál, ballagás … stb) Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.

IV.9.6. Erdei iskolai program A 2–5. évfolyamon az osztálytanítók erdei iskolai programot szervezhetnek, ha a szülők ezt indítványozzák. A szülő nyilatkozik arról, hogy vállalja a költségek megfizetését. Az iskola munkaterve rögzíti, hogy mely időintervallumokban szervezhető a program. Indulás előtt két héttel a program szervezője köteles szakmai (oktatási-nevelési) programot, költségvetést bemutatni a vezetőhelyetteseknek. A program vezetője (osztálytanító, osztályfőnök) a hazaérkezés után két héttel számol el a költségekkel, illetve írásbeli beszámolási kötelezettsége van az intézményegység-vezető felé.

77


Szervezeti és Működési Szabályzat V. Az Intézmény létesítményei használatának rendje V.1 Az épület egészére vonatkozó rendszabályok Az épületek használatára a házirendben foglaltak érvényesek. Az intézmények teljes területén, az épületekben és az udvarokon, az épületekhez tartozó közterületen valamint az evangélikus templom területén és épületében tartózkodó minden személy köteles:



a közösségi tulajdont védeni,



a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,



az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni,



az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,



a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,



a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. Az épületekre kihelyezett lobogók és címerek gondozása a gondnok feladata. Minden tanévben az alakuló értekezleten kerül sor a alkalmazottak balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatására (a részletekről a munkavédelmi szabályzat rendelkezik). Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetnie kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:

 a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, amelynek során ismertetni kell: — az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, — a házirend balesetvédelmi előírásait, — a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa…) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét,

— a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban;  tanulmányi kirándulások, túrák előtt;  rendkívüli események után;  a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán 78


Szervezeti és Működési Szabályzat vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokkal, a kötelező viselkedési szabályokkal, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartással kapcsolatban. A tanulókkal közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. Köteles továbbá a számítástechnikát, kémiát, fizikát, testnevelést tanító szaktanár a tanév legelső szakóráján felhívni a tanulók figyelmét a tantárgyi órákon előforduló speciális veszélyforrásokra, baleseti lehetőségekre. A megtartott speciális, szakórákhoz kötött balesetvédelmi-tűzvédelmi oktatás dokumentálása a szaktanár feladata.

V.2. Biztonsági rendszabályok Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület főkapuját nyitvatartási időben is zárva tartjuk. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket. A portás feladata, illetve távolléte esetén az ügyeletes technikai dolgozóé, hogy az épület bejárati kapuja zárva legyen, hogy illetéktelen személyek azokon át se juthassanak az intézmény területére. A gondnok gondoskodik a zárak használhatóságáról. Az osztálytermeket reggel az első óra előtt a portás köteles nyitni. A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár vagy az általa megbízott tanuló nyitja és zárja. A tantermek zárását tanítási idő után a takarítók, az épület nyitvatartási ideje után a portás ellenőrzi, akinek feladata az elektromos berendezések áramtalanítása is. A riasztórendszer használata, használati jogosultságok: intézményvezető, portás, gondok, iskolalelkész, gyülekezeti lelkész

V.3. A látogatás rendje V.3.1 Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az Intézménnyel Az Intézmény szolgáltatásainak igénybevétele a külső használók számára nyitottságot feltételez, az intézményben való benntartózkodás azonban nem zavarhatja a nevelő, nevelő-oktatói munka nyugodt feltételeit és körülményeit. 79


Szervezeti és Működési Szabályzat Az intézménybe érkezők belépési rendjét a házirend szabályozza. A fenntartó képviselőit, illetve más hivatalos szervtől érkezőket először az intézményvezető fogadja abban az esetben is, ha a megbeszélés, ellenőrzés, szaktanácsadás az általános iskolai az intézményegységet érinti. A főépületben hivatali idő alatt megjelenő külső személyek a portásnak bejelentik jövetelük célját, aki szükség esetén megfelelő tájékoztatást ad az ügyintézés helyéről. A portás a belépőkről naplót vezet. Az általános iskolában a beléptetést az általános iskolai adminisztrátor végzi. A közművelődési tanfolyamokra érkezők a kijelölt helyen és időben tartózkodhatnak az épületben. A kiállításokat a megállapított időben lehet megtekinteni. A tornatermi foglalkozások befejezését követően a külső résztvevőknek el kell hagyniuk az épületet. Közművelődési rendezvények idején a belépés zavartalanságáért, illetőleg a közönség fogadásáért a rendezvény szervezője a felelős. A program befejeztével az épület megfelelő rendben való elhagyását a rendezők és a portás kíséri figyelemmel. Az engedélyezett vásárok, bemutatók közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. A konyha bérbeadása esetén az erről szóló szerződés tartalmazza az igénybevételnek és a külső személyek belépésének, benntartózkodásának rendjét. A közművelődési programok, egyéb rendezvények időpontját a portaszolgálattal közölni kell. Ügynöki tevékenységet az intézményben engedély nélkül nem lehet folytatni.

V.4 Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról, ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását, az iskolavezetőség javaslatára, az érintett közösségek véleményének kikérésével az igazgató dönt. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben való tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét, valamint a bérleti díjat és fizetésének módját.

80



V.5. A helyiségek és berendezésük használati rendje V.5.1. Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az igazgatótól írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével.

V.5.2 A tanulók helyiséghasználata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában – a házirend betartásával.

V.5.3 A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben (számítástechnika-, nyelvi terem, tornaterem) a könyvtárban, az ebédlőben – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza:



a szaktanterem típusa, neve,



a terem felelősének neve és beosztása,



a helyiségben tartózkodás rendje,



a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása,



a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek (számítástechnika-terem, nyelvi oktatókabinet, 81


Szervezeti és Működési Szabályzat természettudományi előadó, énekterem) használatához.

V.5.4. A berendezések és eszközök használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből,

amelynek

helyiségleltárába

tartoznak.

A

taneszközök

a

helyi

tantervben

megfogalmazottakkal összhangban használhatóak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (szertáros pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata – oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések – csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha alkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírnia. A kiviteli engedély csak az igazgató és a gondnok együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, amelynek egyik példányát a gazdasági irodában kell leadni és iktatni, másik példánya a gondnoknál marad. A berendezés visszaszolgáltatásakor a gondnoknak rá kell vezetnie a példányokra a visszaszolgáltatás dátumát, és az egyik példány az intézmény irattárába kerül, a másik pedig az alkalmazottnál marad.

V.5.5. Karbantartás és kártérítés Minden alkalmazott felelős az átvett, rábízott eszközökért. A gondnok és karbantartó felelős a tantermek, szaktantermek, előadók, a tornaterem és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a karbantartófüzetbe bejegyezni, illetve a gondnok tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a gondnoknak a hiba megjelölésével. Az újbóli használatbavételről a gondnok ad tájékoztatást. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell térítenie. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A nevelési igazgatóhelyettes feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése. A szándékos rongálás fegyelmi eljárást von maga után.

82


Szervezeti és Működési Szabályzat VI. Az intézményegységek és szervezeti egységek közti együttműködés, a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje VI.1. Az együttműködés elvei Az Intézmény részeit alkotó intézményegységek a jogszabályban meghatározott feladataikat egymással együttműködve, tevékenységüket összehangoltan látják el. Az egységek munkájának összehangolását az igazgatótanács segíti. Az intézmény vezetője és a helyettesei, az alsós és felsős tagozat vezetője, a minőségi vezető, az iskolalelkész kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, amelyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, amelyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, amelyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokkal kapcsolatban a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 83


Szervezeti és Működési Szabályzat VI.2. A szervezeti egységek együttműködésének színterei 

igazgatótanács



szakalkalmazotti értekezlet



alkalmazotti közösségi értekezlet A Gazdasági Hivatal és szervezeti egységek együttműködését szabályzat rögzíti.

VI.3. Az együttműködés rendje az egyes speciális területet ellátó szakemberekkel A pszichológussal



az iskolában:

— a vezető és a helyettesek rendszeres megbeszéléseken értékeli az eltelt időszakot, — évente kétszer írásban kap tájékoztatást, — minden pedagógus egyénileg, szükség szerint megkeresheti, — az éves osztályfőnöki munkában tervezni kell a tanulást érintő igényeket; A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel



az iskolában:

— az együttműködés formája és módja azonos a pszichológussal történő A logopédussal



az iskolában:

— az alsós intézményegység-vezető helyettes a közvetlen kapcsolattartó; A személyzeti előadóval



valamennyi szervezeti egység vezetője közvetlen kapcsolatot biztosít, és a személyzeti feladatokat munkatervben rögzítik,



az alkalmazottak közvetlenül fordulhatnak hozzá. A bér- és munkaügyi előadóval



személyes ügyekben a alkalmazottak közvetlenül megkereshetik. 84


Szervezeti és Működési Szabályzat A rendszergazdával



közvetlen kapcsolat a vezetőkkel, a számítógéprendszer működtetésével kapcsolatban,



felújítások, beszerzések az intézményigazgató vagy a gazdasági vezető engedélyével. Az oktatástechnikussal



közvetlen kapcsolat a vezetővel és a helyettesekkel az oktatástechnikus munkaidejében történő tevékenység elvégzésével kapcsolatban,



a munkaidőn túl – a havi programban jelzett – rendezvények esetén az intézményigazgatóval történt egyeztetés után.

A gondnokkal



az intézményegységek vezetői közvetlen kapcsolatot tartanak a napi feladatok megvalósítása érdekében az intézményi gondnokkal,



felújítás esetén az intézményigazgató, gazdasági vezető közvetlen irányításával és engedélyével.

85


Szervezeti és Működési Szabályzat VII. A szakmai munka belső ellenőrzésének rendje VII.1. Az intézményigazgató ellenőrzési tevékenysége Az intézményi értékelés és ellenőrzés rendjét az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza. Az intézményigazgató közvetlenül ellenőrzi



az igazgatóhelyettesek és



a hozzá közvetlenül beosztott szakemberek szakmai munkáját. Az ellenőrzés módszerei:



beszámoltatás és



célvizsgálat, amelynek megállapításait az érintettel meg kell beszélni. Az igazgató az ellenőrzéshez ütemtervet készít. A beszámoltatás lehet közvetlen, történhet szóban vagy írásban.

VII.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje VII.2.1 Az általános iskola és a gimnázium intézményegységben Az intézmény minőségirányítási programja tartalmazza a nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerének részletes leírását.

VII.2.2. A belső ellenőrzés Céljai, feladatai Az intézményben folyó nevelő-oktató munka átfogó ellenőrzése, a felmerülő hibák észlelése és korrigálása, a hatékonyság növelése. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység jogszerűségének, hatékonyságának ellenőrzése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges megerősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területen kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, illetőleg bővíteni. Az ellenőrzést az iskola intézményegység vezetője, a helyettesek és a munkaközösség-vezetők végzik az éves ellenőrzési terv alapján. 86



Területei és tartalma

A belső ellenőrzés az intézményi működés minden területére kiterjed. Az intézményi működés területei: épület- és vagyongazdálkodás, tanügyigazgatás, oktató-nevelő tevékenység, személyi ügyek



Tervezése, elrendelése

A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért az intézményigazgató felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén. Az igazgató készíti el a pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét. A belső ellenőrzés rendjét oly módon kell kialakítani, hogy évente legalább hat pedagógus munkáját ellenőrizzék, értékeljék. A pedagógus kérheti, hogy munkájának segítése érdekében óralátogatás során felmérjék nevelő és oktató munkájának hatékonyságát, értékeljék pedagógiai módszereit. 

Végrehajtása

Az ellenőrzéshez, mérésekhez ellenőrzési terv készül, és ez kerül ütemezésre az éves munkatervek alapján. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerű ellenőrzésekre is sor kerül. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti

 a szakmai munkaközösség,  az érintett pedagógus,  a szülői munkaközösség, amelyet az intézményegység vezetője engedélyez, Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett pedagógussal, aki arra észrevételeket tehet.



Formái, módszerei



óralátogatás



óraelemzés



beszámoltatás



eredményvizsgálatok, felmérések 87


Szervezeti és Működési Szabályzat  naplóellenőrzés, dokumentumok ellenőrzése

VII.2.3. Az ellenőrzésre jogosult személyek  az intézmény vezetője  az általános intézményvezető-helyettes  az oktatási és nevelési igazgatóhelyettesek  az alsó és a felső tagozat vezetője  a munkaközösségek vezetői  (saját osztályukban) az osztályfőnökök  felkérésre külső szakértő Az óra ellenőrzését végző személy a haladási naplóban az ellenőrzés tényét kézjegyével igazolja. A pedagógus adminisztrációs feladatainak ellenőrzése folyamatos az iskolavezetőség részéről. Az ellenőrzést végző feladatai a munkaköri leírásban jelennek meg. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek kiértékelik, megvitatják, és ennek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az intézményegység vezetésénél. Az előző tanítási év ellenőrzéseinek tapasztalatait összegezni kell a tanévzáró értekezletre, megállapítva, hogy az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében milyen intézkedések megtétele szükséges. Az ellenőrzés során felmerült hiányosságokkal, problémákkal összefüggő intézkedésekről intézkedési terv készül. A hibák kijavítása utólagos ellenőrzéssel történik.

88


Szervezeti és Működési Szabályzat VIII. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás VIII.1. A szülői szervezetek az általános iskola és gimnázium intézményegységében A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői választmányt hozhatnak létre. Az osztályok szülői közösségét az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői közössége a három képviselőt delegálnak a választmányba, akik közül kettő a szülői választmány tagja, egy pedig a póttag. Az osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. A választmány élén az elnök áll, aki hivatalból tagja az intézmény igazgatótanácsának. Az elnök és a választmány munkáját a szülői választmányból választott jegyző segíti. A szülő választmány működését saját szervezeti és működési szabályzatban rögzítheti, melyet az intézmény nevelőtestülete véleményez és az igazgatótanács hagy jóvá.

VIII.2. A szülői szervezet részére biztosított jogok  dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról  tájékoztatást kérhet a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben  javaslatot tehet az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításával kapcsolatban

VIII.3. Az iskolai szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek

vezetői

vagy

a

választott

elnök

juttatja

el

az

intézmény

vezetőségéhez,

igazgatótanácsához. A szülői szervezet osztályképviselőit az intézményegység-vezető a munkatervben rögzített időpontban, tanévenként legalább egyszer hívja össze, és tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait.

89


Szervezeti és Működési Szabályzat VII.3.1 A szülők szóbeli tájékoztatásának rendje Az intézmény – a Kt.-nek megfelelően – a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik.

VIII.3.1.1 A szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként kettő a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban oktató nevelőket, új pedagógusokat is. A három szülői értekezlet közül az egyiken az osztály életkori sajátságainak megfelelő pedagógiai, pszichológiai témával foglalkozik az osztályfőnök. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, a helyettesek, az iskolalelkész, az osztályfőnök, a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.

VIII.3.1.2 A tanári fogadóórák rendje Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként két, a munkatervben rögzített időpontú, közös szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal.

VIII.3.2. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Az intézmény a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Az intézmény havonta tájékoztatja a szülőt gyermeke magatartásáról, szorgalmáról, negyedévkor és háromnegyedévkor írásban értesíti a tanuló szüleit gyermekük tanulmányi előmeneteléről. Félévkor a félévi bizonyítvány dokumentálja a tanuló előmenetelét, amelyben az érdemjegyek bejegyzése betűvel történik. Az intézmény továbbá tájékoztatja a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is.

90


Szervezeti és Működési Szabályzat A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelést, érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal, kézjeggyel ellátni. A szóbeli feleletet aznap, az írásos számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján kell beírni. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetből a hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni, valamint a tanuló érdemjegyét ceruzával be kell karikázni.

91


Szervezeti és Működési Szabályzat IX. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere IX.1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. Intézményünk közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében, megszüntetésében, ennek érdekében együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői, rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények alkalmazottaival meghívás vagy egyéb értesítés alapján.

IX.2. Intézményi szinten kezelt kapcsolatok Az intézmény széles körű szakmai kapcsolatot tart fenn a kerületi, fővárosi és országos szakmai és társadalmi szervezetekkel, más egyházakkal, sajtóval. Az egész intézményt érintő ügyekben történő kapcsolattartás az igazgató feladata.

IX.2.1. A kapcsolattartás formái és módjai  közös értekezletek tartása  szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel  módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása  közös ünnepélyek rendezése  intézményi rendezvények látogatása  hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon

92


Szervezeti és Működési Szabályzat IX.2.2. Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres, napi munkakapcsolatot tart az alábbi szervezetekkel:



a fenntartóval,



a többi közoktatási intézménnyel,



a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel,



a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal,



a gyermekjóléti szolgálattal,



a nevelési tanácsadó szolgálattal,



a családsegítő központtal,



a történelmi egyházak szervezeteivel,



egyéb szervezetekkel (például rendőrség).

IX.2.3. Az intézményegységek kapcsolatai Az egységvezetők szakmai ügyekben közvetlenül is tartják a kapcsolatot a szakmai szervezetekkel. Az iskolában



az óvodákkal, a közművelődési intézményekkel az alsó és felső tagozat vezetője;



a XVIII. kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központtal és az önkormányzattal az iskolai

intézményegység vezetője;



az iskolai egészségügyi ellátásban részt vevőkkel az igazgatóhelyettesek, attól függően, hogy

melyik tagozatot érinti az ellátás;



középiskolákkal a beiskolázással kapcsolatos teendőkkel kapcsolatosan a felelős

igazgatóhelyettes;



a kerületi szakmai fórumokkal a szakmaimunkaközösség-vezetők



a pestszentlőrinci evangélikus gyülekezettel az iskolalelkész és a vezetők



az országos irodával a vezetők tartanak kapcsolatot.

A gyermekjóléti szolgálattal szükség esetén minden osztályfőnök felveheti a kapcsolatot, az általános információáramlás az intézményi gyermekvédelmi felelősön keresztül történik.

93


Szervezeti és Működési Szabályzat X. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok X.1. A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik.

X.2. Tanításnélküli munkanapok, ünnepélyek, megemlékezések X.2.1.Tanításnélküli munkanapok A tanév során adható tanításnélküli munkanapok elosztását a nevelőtestület a tanév elején - az állami szabályok alapján - évente határozza meg.

X.2.2. Iskolai ünnepélyek: 

Tanévnyitó és záró ünnepi istentiszteletek a tanévet megelőző első vasárnapon, valamint a

tanévzáró utolsó napján. 

Ballagás – az érettségizők utolsó tanítási napján délután 17 órakor a templomban



Október 6. – Aradi vértanúk napja



Október 23-i megemlékezés



Gólyabál



Október 31. – Reformáció ünnepe és istentisztelet



Szalagavató



Adventi istentiszteletek



Karácsonyi istentisztelet és osztályok karácsonyi műsora



Vízkereszt



Magyar kultúra napja 94



Farsangi bál



Húsvéti istentisztelet



Február 25. – Kommunizmus áldozatainak emléknapja



Március 15-i ünnepély



Április 16.. – Holokauszt-emléknap



Pünkösd



Június 4. A nemzeti összetartozás napja

X.2.2.1. Egyéb rendezvények, melyek évente megrendezésre kerülhetnek: 

az iskola névadó személyével kapcsolatos rendezvény



jótékonysági, karácsonyi vásár a szeretet jegyében



tanulmányi versenyek és vetélkedők



madarak, fák napja



költészet napja



Föld Napja



családi nap



tanári és diák csendesnapok



Tanulói csendesnapok



A kenyér világnapja



takarékossági világnap



A tudomány világnapja



Szociális akciók világnapja



„Ne vásárolj semmit!” nap



Energiatakarékossági világnap



A cigányság világnapja



A víz világnapja



Az emberszeretet világnapja



A kísérleti állatok világnapja



A táncművészet világnapja



A Vöröskereszt világnapja



Gyermeknap



Környezetvédelmi világnap 95

X.2. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat és időpontokat az éves munkaterv határozza meg. Célunk, hogy az evangélikus keresztény hagyományokat ápoljuk, intézményi rendezvényekre méltó módon készüljünk és tartsuk meg. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken az intézmény tanulóinak és pedagógusainak részvétele a rendezvényhez illő öltözékben kötelező.

X.2.1. A hagyományápolás további formái Az intézmény anyagi lehetőségének függvényében a kerek évfordulókon évkönyvet ad ki saját működéséről, a pedagógusokról és a tanulókról, valamint a kiemelkedő eseményekről. Az évkönyv anyagának szerkesztésében az iskola pedagógusai és tanulói egyaránt részt vesznek.

X.2.2. A hagyományápolás külsőségei, feladatai X.2.2.1. Intézményünk jelképe Az intézményi egyenruha: iskolai sál, fehér blúz, fekete szoknya a lányok részére, iskolai nyakkendő, fehér ing, fekete nadrág a fiúk részére Jelvény: az iskola logójával ellátott jelvény

Zászló:

Iskolai póló:

X.2.2.2. A kötelező viselet: Az intézmény ünnepélyein a diákoknak intézményi egyenruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. A tanulóknak intézményi egyenruhában kell megjelenni a fentieken kívül a



.kerületi vagy más megyék által szervezett. versenyeken,



Intézmény színeiben jelennek meg.

X.2.2.3. A hagyományápolással kapcsolatos feladtok A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkatervben határozzuk meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve – egyenletes terhelést jelentsen. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.

XI. Az intézményi védő, óvó előírások XI.1. A nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, más alkalmazottainak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, baleset esetén Minden pedagógus kötelessége, hogy a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismeretet átadja, azok elsajátításáról meggyőződjön. Kötelessége továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket. Az intézmény vezetője, vezetőhelyettesei, gondnoka a tanév eleji bejáráson ellenőrzi, hogy az épület, a tantermek, a bútorok, az eszközök biztonságos működtetésének feltételei adottak-e. A bejárásról jegyzőkönyv, a felmerült hibák, veszélyforrások elhárítására pedig intézkedési terv készül. A hibák, baleseti és veszélyforrások elhárítását a gondnok szervezi, teljesítését a gazdasági vezető ellenőrzi. A tanév során a gazdasági vezető kéthavonta köteles a gondnokkal balesetvédelmi szemlét tartani.

XI.1.1 Intézkedések a veszély fennállása esetén Amennyiben megoldható, a pedagógus kötelessége a veszély elhárítása. Ha számára megoldhatatlan a veszély elhárítása, köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni az intézményvezető helyettesét. A vezetőhelyettes feladata a veszélyforrás kivizsgálása, és az elhárítás érdekében utasításadás a gondnoknak, karbantartónak, illetve külső szakember bevonása a veszély elhárításába.

XI.1.2 Intézkedések baleset esetén A pedagógus haladéktalanul köteles jelenteni az intézményvezető helyettesének, ha tanítványa balesetet szenvedett. Az intézményvezető helyettese, mérlegelve a baleset súlyosságát, mentőt hív, illetve orvosi segítséget kér, és tájékoztatja a szülőt a balesetről. A balesetvédelmi felelős köteles kivizsgálni a tanulóbaleseteket, és a jogszabályban meghatározottak szerint azokat dokumentálnia kell, illetve eleget kell tennie a szükséges bejelentési kötelezettségnek.

A három napon túl gyógyuló balesetekről a balesetvédelmi felelős jegyzőkönyvet készít, az intézményegység vezetője pedig a jogszabály szempontjai alapján kivizsgálja az ügyet. Gondatlanságból bekövetkezett baleset esetén az adott tanulócsoportot ismételt balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni. Amennyiben az intézményben vagy bármely, az intézmény által szervezett külső rendezvényen, kiránduláson, egyéb programon tanulói baleset történik, a jelen levő, intézkedésre jogosult intézményi alkalmazott szükség szerint értesíti a mentőket, a tűzoltókat, a rendőrséget, a szülőket. Az intézmény vezetőjét minden tanulói balesetről haladéktalanul értesíteni kell. Tanulói baleset esetén az intézmény teljesíti az előírt bejelentési kötelezettségét. A tanulói baleseteket a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 2. számú mellékletében előírt nyomtatványon tartja nyilván, és haladéktalanul kivizsgálja a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulói baleseteket. Feltárja a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ennek során lehetővé teszi a szülői szervezet és a diákönkormányzat képviselője részvételét a baleset kivizsgálásában. A balesetről készített jegyzőkönyv 1-1 példányát a kivizsgálás befejezését követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, átadja a tanulónak (kiskorú esetén a szülőnek), illetve irattárba helyezi. Ha a jegyzőkönyvet a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt meg kell indokolni. A súlyos balesetet (haláleset, érzékszerv elvesztése vagy jelentős károsodása, életveszélyes sérülés, súlyos csonkulás, bénulás, elmezavar) azonnal bejelenti a fenntartónak. A baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. A balesetvédelmi felelős köteles a tanév zárása, értékelése előtt írásban beszámolni az intézményvezetőnek a munkavédelmi-balesetvédelmi munkáról, a tanulóbalesetek alakulásáról. A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható gépek, eszközök leírását, a jelentési kötelezettség formáját a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A szaktantermekben csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak tanulók. A szaktantermekben levő technikai eszközök, berendezések, anyagok használata csak az erre hivatott és kiképzett szaktanár jelenlétében és engedélyével történhet. Tanulói kísérlet előtt, géphasználat, eszközhasználat alkalmával a szaktanár eseti balesetvédelmi oktatást tart.

XII. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők XII.1. Rendkívüli esemény Rendkívüli eseménynek minősül a megszokott, mindennapos gyakorlattól eltérő körülmény felmerülése, amelynek során egyedi eseti döntés válik szükségessé. Ilyen esemény lehet például:



baleset,



bombával való fenyegetés,



tűz,



illetéktelen személy behatolása vagy bármely rendkívüli esemény.

XII.2. A rendkívüli eseményt észlelő alkalmazott feladata A rendkívüli eseményt azonnal jelenteni kell az intézményegység vezetőjének, távollétében helyettesének.

XII.3. A vezetők feladatai Az intézményegységekben történt rendkívüli eseményről az igazgatóhelyettesek az igazgatót haladéktalanul tájékoztatni kötelesek. Az igazgató intézkedik arról, hogy a fenntartó és más érintett hivatalos szerv értesítése mielőbb megtörténjen.

XII.4. Az épület elhagyása Amennyiben a legkisebb gyanú vagy jel arra utal, hogy a gyermekek, tanulók testi épségét az épületben maradás veszélyezteti, az épületet a tanulókkal, a gyermekekkel el kell hagyni. Ezt a gyermekek, tanulók felügyeletét ellátó pedagógusok a tűzriadó kiürítési tervének alkalmazásával végzik el.

XII.5. Bombariadó Rendkívüli esemény, bombariadó esetén intézkedést az intézményben az intézményigazgató, illetve az intézményegység-vezető hoz. Akadályoztatása esetén a szervezeti és működési szabályzatban szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítése a tűzriadó-terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről az intézkedést végző hatóság információja szerint az intézményigazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. A bombariadó miatt kieső órák pótlásáról a téli, tavaszi és nyári szünidő terhére hoz intézkedést az intézmény vezetője. A rendkívüli eseményről, bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. Bombariadó esetén az intézmény érvényes tűzriadó-terve szerint kell eljárni, amely a szervezeti és működési szabályzat melléklete.

XII.6. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje Irányítója az intézményigazgatótól leadott hatáskörben a gazdasági vezető. A tevékenység összefogása és közvetlen irányítása az intézményi gondnok feladata. Közvetlen vezetői feladatokat látnak el az intézmény vezetői. A feladatok végrehajtásában közreműködnek az intézményegységek megbízottai. A végrehajtási rend igazodik az intézmény tűzriadó-tervéhez.

XII.6.1 Az intézményigazgató általános feladat- és hatásköre 

gondoskodik az intézmény feladatainak ellátásáról



köteles intézkedni a felmerülő hiányosságok pótlásáról



a tűzvédelmi helyzetről köteles tájékoztatást adni a fenntartójának



a tűzvédelmi rendelkezések alapján a végzendő feladatokat folyamatosan ellenőrzi vagy

ellenőrizteti



ha a felelős a feladatát nem látja el, kezdeményezi a kártérítési eljárást



hatásköre szerint köteles gondoskodni a tűzvédelmi feladatok, a mentő és megelőző

tevékenységek ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításáról

XII.6.2. A gazdasági vezető konkrét irányítási feladatai a katasztrófa, tűz- és polgári védelmi tevékenység területén 

közvetlenül irányítja a tűzvédelmi megbízott munkáját;



az iskolavezetés képviseletében a tűzvédelmi megbízottal együtt részt vesz a hatósági tűzvédelmi szemléken, ellenőrzéseken, és aláíratja az erről készült jegyzőkönyvet;



a tűzvédelmi megbízott bevonásával elkészíti és jóváhagyásra előterjeszti a tűzvédelemre vonatkozó éves költségvetési tervet;



gondoskodik a tűzvédelmi eszközök és felszerelések nyilvántartásáról, tárolásáról, folyamatos felújításáról és pótlásáról;



kidolgoztatja és jóváhagyja az iskola helyiségeire vonatkozó tűzvédelmi utasításokat;



gondoskodik az iskolai tűzoltó, élet- és vagyonmentő csoportok megszervezéséről;



negyedévenként tűzvédelmi szemlét tart, illetve azt vezeti. A szemle résztvevői: tűzvédelmi megbízott, az ellenőrzött területen illetékes vezetők. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az intézkedési tervet is tartalmazza;



a tűzvédelmi szabályzat érvényességét figyelemmel kíséri, és az esetleges módosításokra javaslatot tesz;



rendszeresen ellenőrizi a megelőző tűzvédelmi rendelkezések végrehajtását;



vezeti a tűzvédelmi nyilvántartásokat, nyilvántartja a tűzvédelmi munka során az intézkedési jogkörét érintő iratokat, dokumentumokat;



szervezi a dolgozók folyamatos tűzvédelmi továbbképzését, illetve oktatását, szakvizsgára való felkészítését, gondoskodik azok végrehajtásáról;



az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet az alábbiak szerint engedélyezi:

— alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre engedély csak írásban (a bevezetett nyomtatványtömb, illetve sokszorosított, számozott engedélylapok felhasználásával) adható ki;

— alkalomszerű tűzveszélyes ipari tevékenységet csak szakmai képesítéssel és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező dolgozók végezhetnek, az engedély csak ilyen dolgozóknak adható ki;

— egyéb nyílt lánggal járó tűzveszélyes munkát megfelelő előzetes tűzvédelmi oktatásban részesített dolgozó is végezhet az e célra rendszeresített írásbeli engedély alapján;

— az engedély eredeti példányát az aláíró dolgozónak kell kiadni, aki azt a tűzveszélyes tevékenység helyszínén köteles tartani;

— az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység befejezése után a dolgozó köteles a munkáról és tűzvédelmi észrevételeiről az engedélyezőnek beszámolni és az engedély eredeti példányát visszaadni.

XII.6.3 A tűzvédelmi megbízott/felelős feladatai 

megszervezi, lebonyolítja a tűzvédelmi oktatást;



folyamatosan ellenőrzi a tűzvédelmi szabályok és utasítások betartását;



elkészíti és jóváhagyatja az iskola tűzriadó-tervét, és ennek alapján megszervezi és lebonyolítja a tűzvédelmi riadót;



kidolgozza és jóváhagyja a tűzvédelmi házirendet, gondoskodik tartalmának ismertetéséről;



meghatározza és ismerteti az iskolai tűzjelzés módját;



a tűzvédelmet érintő változásokról tájékoztatja az iskola tűzvédelmi vezetőjét;



tűz esetén teljesíti riasztási és kárenyhítési kötelezettségeit;



kapcsolatot tart tűzvédelmi kérdésekben az illetékes tűzvédelmi hatóságokkal;



tevékenységéhez éves munkatervet készít, amelyben meghatározza az iskola dolgozói tűzvédelmi képzésének tervét, az időszakos ellenőrzésének tervezett időpontját;



a tűzvédelmi szabálytalanságot elkövetőkkel szemben az iskola igazgatójánál fegyelmi felelőségre vonást vagy büntetőeljárást kezdeményezhet;



a tűzvédelmi megbízott köteles figyelemmel kísérni a tűzvédelmi szabályok, előírások megtartását, többek között:

–

a nyílt láng, a dohányzás tilalmára vonatkozó táblák kifüggesztését, a rendelkezések betartását;

–

a tűzoltó készülékek minőségi és ellenőrzési jegyének meglétét és érvényességét;

–

a helyiségek tűzvédelmi utasításának tartalmi szabályszerűségét és azok kifüggesztését;



hiányosság esetén intézkedést kérni a közvetlen vezetőjétől vagy jelenteni az intézmény vezetőjének.

XIII. A mindennapi testedzés formái az iskolai sportkör és az intézményvezetés közötti kapcsolattartás Az iskolai sportkör feladatait az intézmény testnevelő tanárai látják el Az iskolai mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a testnevelő tanárok látják el úgy, hogy a hét minden napján biztosítanak diáksportköri foglalkozást délutánonként . Munkájukba minden tanuló bekapcsolódhat.

XIV. Az iskolai tankönyvrendeléssel kapcsolatos egyes kérdések Az iskola intézményegység a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVIII. törvény 6–8/C §-ai, valamint a törvény végrehajtására kiadott 23/2004. (VII. 27.) OM-rendelet 22–23. §-a alapján végzi a tankönyvellátás megszervezését, és alakítja ki a tanulói tankönyvtámogatás, a tankönyvrendelés rendjét, figyelemmel a közoktatásról szóló 1993. évi törvény 118. §-ának (5) bekezdésében írt szabályokra, továbbá a pedagógusok azon jogosultságára, hogy a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválaszthatják az alkalmazott tankönyveket. A tankönyvrendelésről és használatáról külön szabályzat rendelekezik.

XV. Reklámtevékenység Az intézményben reklámtevékenység alapvetően nem engedélyezhető, kivéve, ha a reklám az alábbiakban felsorolt célokat szolgálja. A közoktatási törvényben megfogalmazottak szellemében kizárólag olyan reklám engedélyezhető, amely az intézmény használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek, tanulók személyiségének fejlődésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási, művelődési célt szolgál:



a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erősíti,



a környezettudatos magatartási formák hatékonyságát elősegíti,



az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, a

sportolási lehetőségeket bővíti,



a kultúra, a művelődés közvetítésére szolgál (például a közművelődési, közgyűjteményi

intézmények, állat- és növénykert programjainak, műsorfüzeteinek terjesztése) A

társadalmi,

közéleti

tevékenységgel

összefüggésben

csak

olyan

reklámtevékenység

engedélyezhető, amely jogszabályba nem ütközik. Az országos és helyi választások alkalmával – a választási törvénynek megfelelően – az intézmény területén az eseményre vonatkozó tájékoztatók kifüggeszthetők. Politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhető. Az intézmény épületének külső falain a különféle cégek reklámjainak elhelyezéséhez önkormányzati engedély szükséges. Minden konkrét megkeresés esetén az intézményigazgató személyesen tárgyal, és köt szerződést. Szerződéskötés előtt az önkormányzat illetékesének előzetes engedélyét be kell szerezni.

XVI. Az intézményi iskolai könyvtár működési rendje XVI.1. A könyvtár feladatai Az intézményi iskolai könyvtár tervszerűen, folyamatosan, az iskolai gyűjtőkörnek megfelelően fejleszti állományát, biztosítva ezzel a tanuláshoz, tanításhoz, olvasásfejlesztéshez szükséges alapvető információhordozókat. Az iskolai könyvtár az iskolában folyó oktató-nevelő munka szellemi bázisa, központi szerepet tölt be az olvasási, könyvtár-pedagógiai tevékenységben. Sajátos eszközeivel megalapozza a tanulók könyvtárhasználóvá nevelését, segíti a tanulók önművelési, kívánatos olvasási szokásainak kialakítását. Segíti továbbá a pedagógusok pedagógiai, szakirodalmi információinak kielégítését. Tájékoztatást nyújt a munkaközösségek, tanulók részére a dokumentumokról, a könyvtári szolgáltatásokról. Segíti az óvodapedagógusok, gondozónők, közművelődési szakemberek szakmai információs igényeinek kielégítését. Igény szerint helyt ad a könyvtárra épülő csoportos vagy osztályfoglalkozások megtartásához, biztosítja az ehhez szükséges dokumentumokat. A könyv- és könyvtárhasználati készségek fejlesztését könyvtárhasználati órák tartásával biztosítja. Nyitvatartási időben gondoskodik az állomány egyéni és csoportos helyben használatáról. A csak helyben használható dokumentumok (kézikönyvtár) kivételével állományát kölcsönzi. A könyvtári működés rendjére vonatkozó szabályokat külön melléket rögzíti.

XVI.2. A könyvtár szolgáltatásai, használati rendje Az iskolai könyvtár szolgáltatásainak igénybevevői, a könyvtár használói:



az iskola tanulói,



az iskolai pedagógusok,



az óvoda intézményegység pedagógusai,



az intézmény szakalkalmazottai és alkalmazottai.

Elsődleges feladata a nevelő-oktató munka segítése, ezért mind a tanulóknak, mind a nevelőknek biztosított az állomány egyéni és csoportos helyben használat. Állományát – a helyben használható dokumentumok kivételével (kézikönyvtár) – kölcsönzi.

XV.2.1 A kölcsönzés, beiratkozás módja A beiratkozás módja: ............................................. (olvasójegy) Tanuló esetében a szülő jótállási nyilatkozatot tölt ki. A kölcsönző adatait ezen és az iskolai kölcsönzési füzetben is vezetni kell. A tanuló olvasójeggyel igazolja könyvtári tagságát. A pedagógusok és más alkalmazottak kölcsönzése is olvasójeggyel történik. Az adatok változását a kölcsönző köteles bejelenteni. Az iskolából távozó tanuló, alkalmazott jogviszonyának megszűnése előtt köteles előzőleg könyvtári tartozásait rendezni.

XV.2.2 A kölcsönzési idő A kölcsönzési idő 4 hét, amely meghosszabbítható. Egyszerre 5 könyv kölcsönözhető. A folyóiratok és az újságok1 hétre kölcsönözhetők. A pedagógusok egész tanévre letéti állományt kölcsönözhetnek osztálytermükbe, szakórákra a gyakran használatos kézikönyvekből. A letéti állomány nem kölcsönözhető, tanév végén a letéttel el kell számolniuk. Az alkalmazottak az általuk kölcsönzött dokumentumokat szintén kötelesek a tanév végén a könyvtárban leadni. Könyvek kölcsönzése a nyári szünetre az iskolai intézményegység-vezető engedélyével lehetséges. Az elveszített, megrongált dokumentumokat a kölcsönző megvásárolja, vagy beszerzési áron megtéríti. Az év elején kitöltött jótállási nyilatkozat tanuló esetében a szülőt kötelezi a kár megtérítésére.

XVI.2.3 Nyitvatartási idő Az éves munkaterv tartalmazza.

XVI.2.4 A szolgáltatás igénybevételének feltételei A könyvtár igénybevétele díjtalan, olvasójegy felmutatásával történik.

XVI.2.5 Könyvtárhasználati, magatartási szabályok Az állomány védelme, gondozottsága, rendje érdekében a következő könyvtárhasználati, magatartási szabályok betartása szükséges:



a kölcsönzés szabályainak (határidők, könyvmegóvás) betartása;



a raktári rend betartása (szükség esetén a könyvjelzők használata);



könyvet kivinni a könyvtárból a könyvtáros tudta nélkül tilos;



beszélgetni, hangoskodni, étkezni a könyvtárban tilos.

XVI.3. A könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához a feltételeket az iskola az intézmény költségvetésében biztosítja. A fejlesztésre tervezett keretet úgy kell a könyvtáros-tanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos fejlesztés biztosított legyen. Az intézmény gazdasági vezetője biztosítja a napi működéshez szükséges irodaszereket, technikai eszközöket, szociális feltételeket. A könyvtár működtetéséhez szükséges nyomtatványok beszerzése a könyvtáros-tanár feladata. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtáros-tanár a felelős, ezért tudta nélkül könyv nem vásárolható.

XVII. Egyéb rendelkezések XVII.1. A dohányzásra vonatkozó előírások Az intézmény teljes területén tilos a dohányzás. Az intézmény bejáratánál, folyosóin, tantermeiben a tilalmat külön tábla is jelzi. Az erre vonatkozó szabályzást az iskola házirendje tartalmazza.

XVII.2. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételei Jogszabályi meghatározás: Kt. 118. § (10) bekezdés Kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés adható annak a pedagógusnak: 

aki szaktanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, bemutató órákat, illetve pedagógiai vagy szaktárgyi kérdésekről szóló előadásokat tart, eredményes szakmai munkaközösséget vezet, aktívan részt vesz a munkaközösségi munkában, segíti a pályakezdő fiatalokat;



aki szerepet vállal a szakmai munka tartalmi megújításában;



aki kiemelkedő eredményeket ér el a tehetségfejlesztés, tehetséggondozás területén;



aki osztályfőnöki nevelőmunkájában, közösségteremtő tevékenységében eredményes, kapcsolatot tart fenn a családokkal a tanulók nevelése érdekében, sikeres tevékenységet folytat a tanulók pályaválasztásának előkészítésében;



aki részt vállal a tanulók évközi szabadidős, illetve sporttevékenységének szervezésében és lebonyolításában (például szakkört vezet, sokrétű tevékenységet valósít meg a napköziben, kirándulásokat vezet);



aki részt vállal az intézmény szervezeti életét kialakító munkában (például az órarend, a helyettesítési rend, az ügyeleti rend elkészítésében);



aki szerepet vállal a gyerekek szünidei táboroztatásában. A keresetkiegészítésre való jogosultság során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben, tanítási évben keresetkiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt.

XVIII. A szervezeti és működési szabályzat módosítása Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak nevelőtestületi elfogadással és a közoktatási törvény által meghatározott közösségek (iskolaszék, diákönkormányzat) egyetértésével, valamint az igazgatótanács, majd a fenntartói testület jóváhagyásával lehetséges. A nevelőtestület – legalább évenként – felülvizsgálja a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseit.

XIX. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása és jóváhagyása A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás tényét a nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve tanúsítja. A jogszabály szerint meghatározottak véleményt nyilvánítanak, illetve egyetértésüket adják.

XX. A szervezeti és működési szabályzat hatálybalépése Az Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium és működési szabályzata az elfogadásának napjától hatályos.

XXI. A szervezeti és működési szabályzat kötelező mellékletei 1. számú melléklet - Knyvtári, gyűjtőköri és tankönyv-szabályzat 2.számú melléklet – Tankönyvellátás rendje 3.számú melléket - Adatkezelési szabályzat 4.számú melléket - Gazdálkodási szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje FEUVE-rendszer szerint, a PM-útmutató alapján Jelen szabályzatok a szervezeti és működési szabályzat szerves részét képezik, elfogadásuk, módosításuk rendje megegyezik jelen dokumentum elfogadási, módosítási rendjével. A mellékletben szereplő többi – az intézmény működését, a nevelő-oktató munkát meghatározó – szabályzat igazgatói utasításként szabályoz. Ezek a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírás, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése alapján ez szükségessé válik. Az intézmény működését meghatározó szabályzatok, igazgatói utasítások: 2. a diákönkormányzat működési rendje, 3. a könyvtár működési szabályzata, 4. a sportkör működési szabályzata, 5. adatkezelési szabályzat, 6. az iskola által alkalmazott záradékok, 7. belső ellenőrzési szabályzat, 8. bizonylati szabályzat, 9. esélyegyenlőségi szabályzat, 10. eszközök és források értékelési szabályzata, 11. gyakornoki szabályzat, 12. informatikai szabályzat, 13. iratkezelési szabályzat, 14. kollektív szerződés, 15. leltározási szabályzat, 16. munkaköri leírások, 17. munkavédelmi szabályzat, 18. önköltség-számítási szabályzat,

19. őrzés-védelmi szabályzat, biztonsági és polgári védelmi szabályzat, bombariadóterv, 20. pénztári szabályzat, 21. selejtezési szabályzat, 22. szabályzat a gépjárművek használatának rendjéről, 23. számlarend, 24. számvitel politika, 25. szülői választmány, iskolaszék szervezeti és működési szabályzata, 26. továbbképzési program, 27. tűzvédelmi szabályzat és tűzriadóterv.

XXII. Záradékok

Jelen szabályzat az elfogadásának napjától hatályos. Módosítása a jogszabályi változás esetén történik. A módosítás átvezetése, és a szükséges eljárás végig vitele az intézményvezető feladata. Készítette: Cselovszki Jenő ig.

ph.

Bodor Eszter igh., Ferenczi Judit igh., Kalina Katalin igh. közreműködésével. A Sztehlo Gábor Evangélikus Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az intézmény nevelőtestülete elfogadta.

Fülöp Jánosné

Margittai Edit osztályfőnöki mkv

általános iskolai mkv

Szabó József gondnok, a dolgozók képviseletében

Budapest, 2011. november 7. A Sztehlo Gábor Evangélikus Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a DÖK megismerte és azzal egyetért. Nyírő Antal

Csiszár Angéla

DÖK segítő tanár

DÖK elnöke

Budapest, 2011. november 7.

A Sztehlo Gábor Evangélikus Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a Szülői Választmány megismerte. Urbán Andrea

Dezsőné Baldovszky Ágnes

Szülői Választmány elnöke

Szülői Választmány jegyzője

A Sztehlo Gábor Evangélikus Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az intézmény igazgatótanácsa 16/2011 (11.07.) számú határozatával elfogadta, és független szakértő ellenjegyzése után egyetértő javaslatával a fenntartói testület elé terjeszteti.

Győri Gábor

Szemerei Zoltán

igazgatótanács elnöke

fenntartói testület küldötte, It tagja

Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

Szakértői ellenjegyzés Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

A Sztehlo Gábor Evangélikus Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az Országos Presbitérium … /2012 (02.06.9) számú határozatával elfogadta.

XXIII.Mellékletek 1. számú melléklet AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok II. A könyvtár fenntartása III. A könyvtár gazdálkodása IV. A könyvtár meghatározása, feladatai V. Gyűjtőköri szabályzat (1sz. melléklet) VI. Gyűjteményszervezés VII. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása VIII. A könyvtár szolgáltatásai (2. sz. melléklet) IX. A könyvtárostanár(ok) munkaköri feladatai (3.sz.melléklet) X. Tartós tankönyv szabályzat (4. sz. melléklet) Az iskolai könyvtár működési szabályzata az iskola működési szabályzatának melléklete . Összeállítása az alábbi alapdokumentumok alapján történt: 3/1975. (VIII. 17.) KM – PM számú együttes rendelet a könyvtári állomány rendezéséről és állományból való törléséről szóló szabályzat; 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról, 2003. évi LXV. Törvénymódosítása; 11/1998. (VI. 8.) MKM rendelet, valamint ennek módosításáról szóló, 16/1998. (IV.8.) MKM rendelet; 2001. évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről; 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről; valamint a költségvetési törvény. I. Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok A könyvár elnevezése: Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Könyvtára Székhelye, címe: 1183 Budapest, Kossuth tér 2. (gimnázium) Telefon: 290 90 88 1185 Budapest, Bajcsy-Zs. u. 74. (ált. isk.)

Telefon:290-9088, A gimnáziumi rész könyvtárának bélyegzője:

Általános iskola:

II. A könyvtár fenntartása Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium (fenntartó: Magyarországi Evangélikus Egyház) az iskola költségvetésében gondoskodik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért a könyvtárt működtető iskola és a fenntartó közösen vállal felelősséget. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója irányítja és ellenőrzi és a nevelőtestület javaslatainak meghallgatásával. A könyvtár működését szakmai szolgáltató tevékenységükkel segítik a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet,(szaktanácsadás, szakértői munka, továbbképzés stb.) a könyvtári munkaközösségek, báziskönyvtárak. Az iskolai könyvtár munkájának értékelését az országos szakértői jegyzéken szereplő szakember végzi. III. A könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény a költségvetésben biztosítja. Arra kell törekedni, hogy a könyvtár fejlesztésére tervezett kerettel a könyvtárostanár úgy rendelkezhessen, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. Az iskola igazgatója gondoskodik a napi munkához szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és a szociális feltételekről. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtárostanár feladata.

A szakkönyvek beszerzése a munkaközösségek ügye is, de csak a könyvtárostanárral történő előzetes egyeztetés után lehet a könyvtári keretből dokumentumot vásárolni. IV. A könyvtár meghatározása,feladatai Az iskolai könyvtár az oktatási-nevelési intézmény (továbbiakban iskola) tanítási, tanulási médiatára, oktatási helyszíne és kommunikációs centruma. Irányítási, pedagógiai és gazdasági szempontból a működtető intézmény szerves része. Sajátos eszközrendszerével segíti az iskolát pedagógiai programja megvalósításában, másrészt; mint a könyvtári rendszer tagja a mindenkor érvényes könyvtári jogszabályok, szabványok szerint működik. Szakszerűen elhelyezett és feltárt gyűjteményével és a könyvtári hálózaton elérhető forrásokra épülő szolgáltatásaival az iskola tevékenységét átfogó forrásközpontként, információs központként működik. Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében tantervi program szerint szervezi és a nevelőtestülettel együttműködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését, segíti informatikai szemléletük, információkezelési szokásaik kialakítását. Az iskolai könyvtár széleskörű lehetőséget kínál az önművelésre, az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására, a személyiség komplex és differenciált fejlesztésére. A könyvtár feladatait az iskola pedagógiai programja és a NAT is meghatározza. Gyűjteményét az iskola igényei szerint és a minőség elvét érvényesítve folyamatosan fejleszti, gondozza. A nyomtatott dokumentumokon (könyv, időszaki kiadvány, tartós tankönyv, segédkönyv stb.) kívül gyűjti az iskola kéziratos pedagógiai anyagát (helyi pedagógiai program és tanterv, szervezeti és működési szabályzat, pályamunkák stb.) és a nem nyomtatott ismerethordozókat (diafilm, hang- és videokazetta, zenei CD, DVD , CD-Rom stb.). Tankönyvtárat hoz létre a tartós tankönyvekből és segédkönyvekből, nyilvántartja és kölcsönzi az állomány kész anyagát. Gyűjteményét hozzáférhetővé teszi a könyvtárhasználók (tanulók, pedagógusok, technikai és adminisztratív dolgozók) részére és biztosítja a különböző információhordozók használatához szükséges technikai eszközöket. Gyűjteményéből – az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően – letéteket helyez el az iskola különböző helyszínein. Gyűjteményét feldolgozza, feltárja az érvényes könyvtári szabványok szerint, információs tartalmukról helyi adatbázist épít számítógépes könyvtári program felhasználásával.

Gyűjteményén, eszközein és tájékoztató forrásain alapuló szolgáltatásaival kielégíti az iskola tevékenységéből eredő információs igényeket. Kielégíti a pedagógusok alapvető szakirodalmi és információs igényeit, tájékoztatást ad az iskolai, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, ill.a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szakirányú szolgáltatásairól. A NAT és a kerettantervek könyvtárhasználati követelményei alapján közreműködik a he-lyi könyvtár-pedagógiai program, könyvtár-használati tantervek kidolgozásában, és ösztönzi, szervezi, segíti minden műveltségterületen gyakorlati megvalósítását, miközben maga is részt vállal a könyvtárismereti és -használói képzésben. Tanórai foglalkozások és a tanítást követő egyéni és csoportos foglalkozás keretében megalapozza eszközeivel és szolgáltatásaival - a tanulók könyvtárhasználati felkészültségét, használói szokásait, felkészíti őket a korszerű könyvtári információs technikákra. Mint az iskola információs központja, lehetőséget ad a könyvtárhoz kapcsolódó programok megszervezésére, a diákok öntevékenységére. V. Gyűjtőköri szabályzat ( 1. sz. melléklet) VI. Gyűjteményszervezés A szerzeményezés és apasztás megfelelő arányával növelni kell a gyűjtemény használhatóságát. Állománygyarapítás Az iskolai könyvtár állománya vétel, ajándék és csere útján gyarapodik .Az állomány gyarapítására szánt összeget az iskola költségvetésében kell előirányozni. A gyűjtemény gyarapítására fordítható összeg felhasználásáért a könyvtárostanár felelős. Hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára könyvet vagy más dokumentumot senki nem vásárolhat. A vásárlás történhet jegyzéken megrendeléssel és előfizetéssel vagy a dokumentum megtekintése alapján készpénzes fizetéssel. A gyarapítási gyakorlat legfontosabb segédeszközei: - gyarapítási tanácsadók - kiadói katalógusok - folyóiratok ismertetései

- készlettájékoztatók - ajánló bibliográfiák A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi iratok megőrzése az iskola gazdasági szakemberének feladata. A számlák fénymásolt példányait a könyvtári irattárban is el kell helyezni. A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel. Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szánt, hat napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. A dokumentumok nyilvántartása a Szirén könyvtári programmal történik. Egyedi nyilvántartásba kerülnek - a végleges megőrzésre szánt könyvek - az audiovizuális dokumentumok Időleges nyilvántartásba (brosúra) kerülhetnek mindazon dokumentumok, melyeket a könyvtár átmeneti időtartamra (legfeljebb három évre) szerez be: - brosúrák, alkalmi műsorfüzetek, propagandaanyagok; - tankönyvek, tartós tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek; - tervezési és oktatási segédletek; - tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek, rendelet- és utasításgyűjtemények, törvénykönyvek, pályaválasztási, és felvételi dokumentumok; - kisnyomtatványok, szabványok, szabadalmi leírások, áruismertetők, prospektusok - kötéstől függően háziolvasmányok, - tartós tankönyvek A bélyegző helye:Könyvben: címlap, l7.lap, utolsó szövegoldal, táblák Állományapasztás Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat, s a kettő együtt képezi a gyűjteményszervezés folyamatát. Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: - tartalmi elavulás - fölöslegessé vált dokumentum

- természetes elhasználódás - hiány Az elavult dokumentumok selejtezése a dokumentumok tartalmi értékelése alapján történik. A kivonáshoz célszerű, ha a könyvtárostanár figyelembe veszi a szaktanárok véleményét. Tartalmi elavulás jellemzi a dokumentumot, ha: - ismeretanyaga tudományos szempontból túlhaladottá vált; - a gyakorlatban nem használható, mert a benne lévő adatok, rendeletek és szabványok már megváltoztak; - megjelent egy átdolgozott, bővített kiadása Helyismereti, muzeális értékű dokumentumok elavulás címén nem törölhetők. Az iskolai könyvtárakban fölöspéldány keletkezik, ha: - megváltozik a tanterv - változik az ajánlott és házi olvasmányok jegyzéke - megváltozik a tanított idegen nyelv Természetes elhasználódás Ide sorolhatók azok a dokumentumok, amelyek a rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váltak. Hiány Csökkenhet az állomány nagysága, ha a dokumentum elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült, az olvasónál maradt, vagy az állomány ellenőrzésekor hiányzott. Bármely okból kerül sor az állományapasztásra, a könyvtárostanár csak javaslatot tehet a törlésre, kivételt képez az időleges megőrzésű dokumentumok kivonása. A kivezetésre vonatkozó engedélyt az iskola igazgatója adja meg. A kivonás nyilvántartásai a jegyzőkönyv és a jegyzőkönyv mellékletei. A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindenkor az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. Állományvédelem A könyvtárostanár a rábízott könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért anyagilag és erkölcsileg csak az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül felelős. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a leltározás, valamint a nyilvántartásból való kivezetés során biztosítania kell.

1. Az állomány ellenőrzése Az állomány ellenőrzést a hatályban lévő rendelet szerint kell végrehajtani. Jelenleg:3/1975. (VIII.17.) KM -PM és az ezt kiegészítő irányelv (Művelődési Közlöny 1978/9) A könyvtári állomány leltározása mennyiségi felvételt jelent, melynek során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumokra a rendelt nem vonatkozik. A könyvtár revízióját az iskola igazgatója rendeli el, kivéve , ha személyi változás esetén az átvevő könyvtárostanár kezdeményezi az állomány ellenőrzést. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért a gazdasági iroda munkatársa – mint az intézmény leltározási bizottság vezetője – a felelős. Az állomány ellenőrzés típusai: - jellege szerint lehet időszaki vagy soron kívüli - módja szerint folyamatos vagy fordulónapi - mértéke szerint teljes vagy részleges. Az időszaki leltározások közül minden második részleges is lehet. Ezt a teljes állomány 20 %-ára kell kiterjeszteni. 2. Az állomány jogi védelme A könyvtárostanár felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért (amennyiben az iskola biztosítja a megfelelő feltételeket), hozzájárulása nélkül a könyvtár számára dokumentumot senki nem vásárolhat. Szaktanári beszerzés esetén az állományba vétel csak a számla és a dokumentum(ok) együttes megléte esetén történhet. A beérkezett tartós megőrzésre szánt dokumentumokat lehetőleg hat napon belül nyilván-tartásba kell venni (kivétel: nagy összegű, rövid határidejű beszerzés) A leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos vezetését. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért. A tanulók és dolgozók tanuló-és munkaviszonyát csak a könyvtári tartozás, tartós tankönyv tartozás rendezése után lehet megszüntetni. A letéti állományt névre szólóan kell átadni. A dokumentumokért a szaktanár a felelős. A könyvtár kulcsa a könyvtárostanárnál és az iskola gondnokánál helyezendő el, ettől csak indokolt esetben lehet eltérni. 3. Az állomány fizikai védelme

A könyvtár céljait szolgáló helyiségekben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat, az erre vonatkozó tilalmi táblát el kell helyezni. Távozás előtt a helyiségeket áramtalanítani kell. A könyvtár bejáratánál kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni. A könyvtár tisztaságára ügyelni kell. A dokumentumokat a lehetőségekhez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól (fény, por, stb.) 4. Az állományvédelem nyilvántartásai - állomány ellenőrzési nyilvántartások - kölcsönzési nyilvántartások - könyvtárhasználati szabályzat - a könyvtárostanár(ok) munkaköri leírása(i) VII. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása, letétek A gimnáziumi könyvtár az iskola központi részében, a földszinten, jól megközelíthető helyen van, egy kb. 6o m2-es helyiségben. Hozzá tartozik a könyvtár melletti olvasószoba is, melyben a tankönyvek, régi könyvek és AV dokumentumok kaptak helyet. A könyvtárhelyiségben elhelyezett dokumentumok részben szabadpolcos rendszerben van-nak. A szabadpolcok bővítésekor ügyelni kell arra, hogy a könyvtár alkalmas maradjon helyben olvasásra és könyvtári foglalkozások tartására. Az általános iskola könyvtára egy 25 m2-es tanteremben, az iskola jól megközelíthető helyén van. A könyvtár teljes anyaga szabadpolcos rendszerben található. A nagyobb állományegységek: - kézikönyvtár (ETO szakrendben) - ismeretközlő irodalom (ETO szakrendben) - szépirodalom - időleges nyilvántartású dokumentumok - tartós tankönyvek - pedagógiai gyűjtemény - audiovizuális és elektronikus dokumentumok (zárt szekrényben) - különgyűjtemények (dedikátumok, EU anyag, tanári kötelező olvasmány példányok stb.) - folyóiratok Könyvtárból kihelyezett letétek a szaktantermekben és a tanári szobában elhelyezett állományegységek. A könyvtári állomány feltárása

Az iskolai könyvtár állományát alapkatalógusokkal feltárva kell a használók rendelkezésé-re bocsátani. Az állomány feltárása már számítógéppel, autopszia módszerével történik. Katalógusok: online katalógus betűrendes leíró (kereszt) katalógus Az állomány feltárási szintje nem teljes, mivel a cédulakatalógusok nem tartalmazzák az állomány teljességét, de oktatási célra megfelelnek. A könyvtári feldolgozás a Szirén Integrált Könyvtári program segítségével történik, az állo-mány feltárási szintje kb. 70 %-os. A program használata óta a

hagyományos katalógus-építés

befejeződött. Az általános iskola a Gregorius könyvtári programmal végzi az állo-mány feltárását.

VIII. A könyvtárhasználat szabályai (2. sz. melléklet) IX. A könvvtárostanár(ok) munkaköri feladatai (3. sz. melléklet) X. Tartós tankönyv szabályzat (4. sz. melléklet) 1. sz. melléklet

GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT 1. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők 2. A könyvtár gyűjtőköre formai szempontból 3. A könyvtár főgyűjtőköre 4. A könyvtár mellékgyűjtőköre 5. A gyűjtés tartalmi összetétele, mélysége Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg. Figyelembe kell venni az iskolán kívüli források lehetőségét, valamint a könyvtárhasználók szociális helyzetét is. A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat főgyűjtőköri és mellékgyűjtőköri szempontok szerint gyűjtjük. Az iskolai könyvtáros a folyamatos, tervszerű és arányos állományalakítást a munkaközösségek véleményének egyeztetésével, az iskola igazgatójának jóváhagyásával, a programban megfogalmazott gyűjtőköri elvek szerint végzi. 1. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők - az iskola szerkezete és profilja - nevelési és oktatási célja - helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszere - tehetséggondozási és felzárkóztatási programja

A Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumnak 8+4 évfolyama van, ahol a 1. évfolyamtól a 12. évfolyamig folyik a nevelés és oktatás.(Jelenleg kifutó rendszerben van még 13. osztály.) Iskolánk többcélú, lutheránus értékeket közvetítő intézmény, melyben az alapkészségek fejlesztése, az általános, széleskörű műveltséget megalapozó, középiskolai továbbtanulásra felkészítő, valamint a kétszintű érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére felkészítő, keresztyén szellemiségű nevelés és oktatás zajlik, a Biblia szellemében, a lutheri tanok szerint . Az általános iskola elvégzése után, gimnáziumi tagozatainkon általános tantervű, nyelvi és humán tagozatos képzés, (kiemelt német nyelvű képzés), természettudományos és művészeti képzés választható. Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint számos nem kötelező (fakultatív) tanórai foglalkozást szervez és tart, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, ill. kiegészítő ismeretek átadása céljából. Célunk a diakóniai készségek fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás motiváltságának kialakítása , az önálló ismeretszerzésre való felkészítés, amely a könyvtárostanár mellett, az egész nevelőtestület feladata.

Iskolán

kívüli forrásként kiemelkedő fontosságú a kerületi közművelődési könyvtár (Nagykönyvtár), amellyel jó munkakapcsolata van a könyvtárunknak, tanulóinknak rendszeresen bemutatjuk, számtalan esetben szervezünk közös programot, és tanulóink egy része szívesen kölcsönöz tőlük. A pedagógus kollégák szakirodalmi igényeinek kielégítésére rendelkezésre áll a Mérei Ferenc FPPTI könyvtár és az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. Lehetőség van a könyvtárközi kölcsönzésre, ill. az Interneten elérhető adatbázisok használatára. A könyvtárhasználók szociális helyzete, a családok egyre rosszabb anyagi helyzete, a könyvárak emelkedése is indokolja, hogy egyre többen szeretnének,- tanulók és pedagógus kollégák egyaránt - tankönyveket, kötelező irodalmat a könyvtártól kölcsönözni, ugyanakkor a könyvtár egyre korlátozottabban tudja ezeket beszerezni, ugyancsak az említett könyvárak miatt. A könyvtár a fenti szempontok figyelembe vételével igyekszik biztosítani a hátteret az oktató-nevelő munkához, gyűjtőköre ennek megfelelően alakult ki. Állományunk, anyagi lehetőségeinkhez

mérten

átgondoltan

gyarapszik:

jelenleg

több,

mint

17.000

dokumentumunk van. A könyvtárban az egyes állományrészek összessége alkotja a könyvtári gyűjteményt, amely minden olyan ismerethordozót tartalmaz, amely a korszerű nevelő-oktató munkát segíti. 2. A könyvtár gyűjtőköre formai szempontból: Írásos, nyomtatott és kéziratos dokumentumok: könyv, periodika,

brosúra, tankönyv,

segédkönyv, kéziratok. Audiovizuális dokumentumok: CD , hangkazetta, video, DVD Elektronikus dokumentumok: CD-multimédiás programok, számítógépes program, oktatócsomag Periodikumok: folyóirat, hetilap

3. A könyvtár főgyűjtőkörébe tartozó dokumentumok

- az

általános és a szaktárgyak szaktudományainak összefoglaló segédkönyvei, kézikönyvei, segédletei, - a különböző tantárgyak és szaktárgyak tanulói munkáltatásához szükséges ismeretközlő és szépirodalmi források, - a tantervek által meghatározott tananyag elsajátításához nélkülözhetetlen ismeretközlő és szépirodalmi dokumentumok, - a házi és ajánlott irodalom, - a világ- és a magyar irodalom tananyag által meghatározott szerzői művei, - a pedagógia és pszichológia enciklopédikus jellegű munkái, - tanári segédkönyvek, kézikönyvek, - az iskolában használt tankönyvek, tartós tankönyvek, módszertani segédanyagok, - iskolatörténeti dokumentumok, az iskola kiadványai, az iskola tanárainak és nevelőinek szellemi termékei, - az iskolában folyó munkát szabályozó és támogató jogszabályok, tervezési és oktatási segédletek, kiadványok, - az iskola belső oktatási és szervezeti dokumentumai, - a könyvtári szakirodalom és segédletek. 4. A könyvtár mellékgyűjtőkörébe tartozó dokumentumok (A nyomtatott dokumentumokra és az audiovizuális ismerethordozókra kiterjesztve) - a pedagógia határtudományainak összefoglaló munkái, - a tanítási órán kívüli foglalkozásokhoz kötődő ismerethordozók. - a tantárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékozódást elősegítő dokumentumtípusok 4. A gyűjtemény tartalmi összetétele, mélysége Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjt. Teljességgel egyetlen tantárgy, szaktudomány irodalmát sem gyűjti. Ugyanakkor törekszik, hogy megfelelő válogatással lefedje a tantervek által meghatározott tartalmakat. Az iskolában oktatott közismereti tárgyak forrásait középszinten gyűjti elsősorban. A felsőszintű szakirodalom beszerzése csak nagyon indokolt esetben, erős válogatással, többnyire hiánypótlással történik. KÉZIKÖNYVEK Tartalom

A gyűjtés mélysége

nem alapfokú általános lexikonok és

a teljesség igényével

enciklopédiák a tudományok középszint elméleti és történeti

a teljesség igényével

összefoglalói a tantárgyakhoz kapcsolódó felsőfokú

tematikus teljességgel

ismereteket tartalmazó összefoglaló jellegű művek, lexikonok, enciklopédiák az emelt óraszámú formában tanított

teljességre törekedve

tantárgyakhoz kapcsolódó felsőfokú ismereteket

tartalmazó összefoglaló jellegű

művek,lexikonok, enciklopédiák

SZÉPIRODALOM Tartalom


házi és ajánlott olvasmányok

teljesség igényével

átfogó irodalmi antológiák

kiemelten

a tananyagban szereplő szerzők művei

kiemelten

a tananyagban nem szereplő szerzők művei

válogatással

tematikus irodalmi antológiák

válogatással

regényes életrajzok, történelmi regények

erős válogatással

gyermek- és ifjúsági irodalom

erős válogatással

az iskolában oktatott nyelvek irodalma (idegen erős válogatással nyelven) az emelt óraszámú formában oktatott nyelvek válogatással irodalma

SZAKIRODALOM Tartalom


a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó


szakkönyvek

az emelt óraszámú formában tanított


tantárgyakhoz közvetlenül kapcsolódó szakkönyvek a tananyaghoz közvetve kapcsolódó

válogatva

szakkönyvek az emelt óraszámú formában tanított


tantárgyakhoz közvetve kapcsolódó szakkönyvek a tanulókat érintő pályaválasztási és felvételi


kiadványok helytörténeti vonatkozású művek

válogatva

az iskolára vonatkozó művek

teljességgel

KÉZIRATOK


Tartalom az iskola tanárainak és tanulóinak az iskolával


vagy az iskolai élettel kapcsolatos dokumentumai

PEDAGÓGIAI GYŰJTEMÉNY Tartalom


pedagógiai kézikönyvek

teljességgel

pedagógiai szakkönyvek

válogatva

tantárgyi módszertani segédkönyvek


pedagógiához kapcsolódó tudományágak

erősen válogatva

szakkönyvei

HIVATALI SEGÉDKÖNYVTÁR Tartalom


az iskola működtetéséhez nélkülözhetetlen


igazgatási, gazdasági, jogi, ügyviteli dokumentumok az iskola speciális feladatainak (pl. gyermek- tematikus teljességgel és ifjúságvédelem) ellátásához és intézményeinek működtetéséhez szükséges jogi és módszertani kiadványok, segédletek, szabályzatok

A KÖNYVTÁROS SEGÉDKÖNYVTÁRA Tartalom


a tanított tantárgyak tájékoztatási segédletei


az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályzatok,

teljességgel

táblázatok, módszertani segédletek

TANKÖNYVEK, SEGÉDKÖNYVEK Tartalom


az iskolában használatos tankönyvek

kis példányszámban teljességgel

az iskolában használt tartós használatú

nagy példányszámban teljességgel

tankönyvek munkáltató eszközként használatos művek

kiemelten

NEM HAGYOMÁNYOS DOKUMENTUMOK Tartalom


tantárgyak oktatásához rendszeresen

válogatva

felhasználható nem hagyományos dokumentumok

PERIODIKUM Tartalom


az oktatáshoz közvetlenül felhasználható, illetve válogatva pedagógiai és a tantárgyaknak megfeleltethet szakmai folyóiratok

Az iskolai könyvtár gyűjtőkörébe nem tartozó művek - az egyetemi és főiskolai jegyzetek, tankönyvek, kivéve, ha kézikönyvként is használhatók - irodalmi értéket nem képviselő, kizárólag szórakoztató irodalmi, zenei stb. alkotások - túlságosan részletkérdéseket tárgyaló felsőszintű szakirodalom, könyvritkaságok - tartalmilag elavult dokumentumok.

2. sz. melléklet

A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT SZABÁLYAI Az iskolai könyvtár szolgáltatásait és használati rendjét a helyi pedagógiai programnak megfelelően, a helyi adottságok figyelembevételével szervezi meg. A könyvtárhasználat részletes feltételeit a házirend rögzíti. A könyvtár használói köre: A könyvtárt az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói ingyenesen használhatják, nyitvatartási időben. Igazgatói engedéllyel kölcsönözhetnek az iskola volt, jelenleg felsőoktatásban tanuló diákjai is. A tanulók iskolai beiratkozása egyben az iskolai könyvtár használatára is jogosít. Az iskola dolgozói egyénileg iratkozhatnak be. Az iskolából eltávozó tanuló vagy dolgozó a könyvtárostanárral igazoltatja az iskolatitkárnál, hogy nincs könyvtartozása. A könyvtárhasználat módjai: A könyvtár módot nyújt gyűjteményének, tájékoztató és technikai eszközeinek egyéni és csoportos használatára. A könyvtár szolgáltatásai: A könyvtárostanár megtartja a könyvtárhasználati órákat, közreműködik a könyvtárra épülő szakórák előkészítésében, olvasószolgálatot, tájékoztató szolgálatot, kérés esetén tanórán kívüli foglalkozást tart. Szakmai segítséget nyújt az információhordozók közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök (TV, CD- lejátszó, DVD-lejátszó, magnó, számítógép) használatában és kölcsönzi a könyvtári dokumentumokat. A könyvtár állományából csak helyben használhatóak az audiovizuális és elektronikus dokumentumok, a muzeális gyűjtemény és a kézikönyvtár könyvei, illetve utóbbiakat egy-egy tanítási órára, egy napra vagy hétvégére ki lehet adni. A szótárak is csak tanítási órára kölcsönözhetőek. A könyvtárból könyvet vagy egyéb dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni. A kölcsönzésről a könyvtár számítógépes nyilvántartást vezet. Az egyszerre kölcsönözhető könyvek száma öt kötet, a kölcsönzési idő egy hónap (ez szükség esetén hosszabbítható). Folyóirat egy hétre kölcsönözhető. Elveszett vagy megrongálódott dokumentumot az olvasó köteles egy hibátlan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A tartós tankönyvek kölcsönzését a tartós tankönyv szabályzat foglalja össze. (4. sz. melléklet) A könyvtár az ott megtartott tanítási órák kivételévei csak nyitva tartási időben vehető igénybe. A könyvtár nyitva tartását az iskola összesített órarendjében fel kell tüntetni, és úgy kell megtervezni, hogy képzési időben, és tanítási órát követően is biztosítani tudja a könyvtárhasználati,

könyvtárra épülő szaktárgyi órák és egyéb foglalkozások zavartalan megtartását, a szükséges könyvek és egyéb dokumentumok kölcsönzését, és lehetőséget adjon az egyéni és csoportos olvasótermi helyben használatra, tájékozódásra, olvasásra, tanulásra, kölcsönzésre. Könyvtár használatát nem igénylő órarendszerű tanítás számára nem vehetők igénybe a könyvtár helyiségei. Nyitva tartás: Gimnázium Hétfő:

9-16.00 óra

Kedd :

9-15.00 óra

Szerda :

9-16.00 óra

Csütörtök:

9 -12.00 óra

Péntek:

9- 14.00 óra

Általános iskola

H-Cs: 14-16.30 A könyvtár egyéb szolgáltatásai: - irodalomkutatás - szükség szerint letétek telepítése A könyvtári házirend a fentiek figyelembevételével készült, szerepel a könyvtár honlapján és a könyvtár jól látható helyén van kifüggesztve.

3. sz. melléklet

A KÖNYVTÁROSTANÁR(OK) MUNKAKÖRI LEÍRÁSA A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, - MEE 2005. évi VIII. törvény - Munkatörvénykönyve - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, Minőségirányítási program, Házirend, Pedagógiai pr. A könyvtárostanári feladattal kapcsolatos általános szakmai feladatok:

-A

könyvtárostanár rendelkezik a könyvtárosi feladatok ellátásához szükséges felsőfokú szakmai végzettséggel, korszerű általános műveltséggel.

- Tevékenysége

során tiszteletben tartja az egyetemes emberi és nemzeti értékeket, az erkölcsi normákat. - Tevékenysége során kifejezésre juttatja egyéni és közösségi felelősségérzetét. Közösségi feladatokat vállal. Együttműködés a szülőkkel

-

Munkája során együttműködik a szülőkkel és a pedagógusokkal a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában.

-A szülők

közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során.

- Feladatának ellátása során

tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. A könyvtárosi feladatok - Közreműködik az iskolai könyvtár működésére vonatkozó belső szabályozás elkészítésében és felülvizsgálatában – pl.: A könyvtár működési rendje. - Figyelemmel kíséri, hogy a könyvtár működésének általános alapkövetelményei fennállnak-e, azaz - a könyvtárhelyiség megfelelő-e (könnyen megközelíthető, tágas, a könyvelhelyezés szabad polcrendszerben megoldott),

- a könyvtári alapdokumentumok száma, összetétele megfelelő-e, igazodik-e az általános iskola által ellátandó feladatokhoz, - rendelkezésre áll-e a könyvtári dokumentumokról a lelőhely-nyilvántartás, - a könyvtár működésének egyéb technikai feltételei biztosítottak-e, pl.: asztalok, székek, fénymásoló, nyomtató, könyvtári dokumentumok kiadásához szükséges eszközök stb. - Gondoskodik arról, hogy a könyvtár az előre meghatározott nyilvántartási rendben rendelkezésre álljon a tanulók, illetve a pedagógusok részére. Indokolt esetben javaslatot tesz a könyvtár nyitvatartási rendjének módosítására. A könyvtári alapfeladatok ellátásához kapcsolódó tevékenység - Az intézményvezető számára összeállítja a könyvtári állomány fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket, melynek során figyelembe veszi: - az oktatás során jelentkező igényeket, - a tanulók jelzéseit, - a pedagógusok elvárásait. - Gondoskodik a meglévő könyvtári gyűjtemények gondozásáról, rendezéséről. - Tájékoztatást nyújt a könyvtárban található dokumentumokról, részletes információt nyújt az igénybe vehető szolgáltatásokról. - Közreműködik abban, hogy a könyvtár helyisége tanórai foglalkozás megtartására alkalmas legyen, segít a könyvtár működésének, tevékenységének bemutatásában. - Ellátja a könyvtárhasználattal kapcsolatos szolgáltatási feladatokat az egyéni, és csoportban érkező könyvtárhasználók esetében is. - Végzi a könyvtári dokumentumok kölcsönzési feladatait. - Ellátja a könyvtár kiegészítő szolgáltatásnyújtással kapcsolatos tevékenységeket, pl.: számítógépes információs szolgáltatás, dokumentum másolás, stb. A könyvtár működésével kapcsolatos feladatok - Végzi a beiratkozással kapcsolatos feladatokat, kiállítja az olvasójegyet. - Segíti a tanulók könyv kölcsönzését, segítséget, tanácsot ad a keresett témával, illetve szerzővel kapcsolatban. - Biztosítja a nyugodt könyvtárhasználathoz szükséges körülményeket. Indokolt esetben fegyelmezi a hangoskodó tanulókat. - Külön figyelmet szentel az olvasóterem nyugalmának. - Ügyel arra, hogy a könyvári dokumentumok ne sérüljenek, ne rongálódjanak meg, erre figyelmezteti a könyvtárhasználókat. - Segíti az elektronikus eszközök (CD, DVD) használatát, és felügyeli azt. - Visszaveszi és kiadja a kölcsönzött könyveket, elvégzi a kölcsönzött könyvekkel kapcsolatos nyilvántartási feladatokat.

- A lejárt kölcsönzési idejű könyvek esetében értesíti a késedelemről a kölcsönzőket. - Könyv rongálás, illetve a könyv visszaszolgáltatás elmulasztása esetén javasolja a kár megtérítését az intézményvezető számára. - Ellátja a könyvállomány leltározásával kapcsolatos feladatokat. - Őrzi és az érdeklődők számára átadja az iskola szervezeti dokumentumait, az SZMSZ-t, a Pedagógiai programot, a Házirendet, a Minőségirányítási programot, adatvédelmi szabályzatokat. Tartós tankönyvek kezelésével kapcsolatos feladatok - Gondoskodik a tartós tankönyvek kezeléséről. - Nyilvántartásba veszi a könyveket, illetve kiadja azokat az érintett tanulóknak. - Ellenőrzi a tankönyvek állapotát, szükség esetén javaslatot tesz selejtezésükre, illetve a kártérítési igény érvényesítésére a használóval szemben. Kapcsolattartás - Az intézményvezető utasítására kapcsolatot tart fenn: - más iskolai könyvtárral, - a pedagógai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, - a nyilvános könyvtárakkal. - Elvégzi a könyvtárak közötti együttműködéssel kapcsolatos szakmai feladatokat. Javasolja a könyvállomány cseréjét az együttműködésben résztvevő könyvtárakkal. A pedagógiai programmal, az oktatás gyakorlati oldalával kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. - Elvégzi a munkájával kapcsolatos közvetlen adminisztrációs feladatokat. Adminisztrációs és tájékoztatási feladatok - Az intézményvezető utasítása alapján ellát egyes adminisztrációs, illetve ügyirat-kezelési feladatokat. Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer - Haladéktalanul értesíti az intézményvezetőt arról, ha tanuló veszélyeztetettségét tapasztalja vagy gyanítja. (Javasoltja a gyermekjóléti szolgálat értesítését.) Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja (részt vesz legalább a hétévenkénti továbbképzésben). Informatikai eszközök használata - Munkájához kapcsolódva az intézmény informatikai szabályzatában foglaltak betartásával alkalmazza az intézmény informatikai és irodai műszaki berendezéseit.

A könyvtárostanár munkaideje heti 40 óra. Ebből: a könyvtár nyitva tartása 22 óra belső munkákra ford. idő 12 óra külső munkára ford. idő 6 óra A félállású könyvtárostanár munkaideje arányosan csökkentett. Zárórendelkezés A könyvtári szabályzat kiterjed a könyvtárostanárra és a könyvtár szolgáltatásait igénybe vevők körére. A szabályzat gondozása, aktualizálása, korszerűsítése a könyvtárostanár feladata, jogszabályok változása és az iskola körülményeinek megváltozása esetén javaslatot tehet a szükséges módosításokra. Az iskola igazgatója a szabályzatot módosíthatja a jogszabályban előírtak alapján. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe. A könyvtárostanár részt vesz az iskolai könyvtári szabályzat aktualizálásában, korszerűsítésében, jogszabályi változás esetén javaslatot tesz a szabályzat módosítására.

4. sz. melléklet

TARTÓS TANKÖNYV SZABÁLYZAT A tanulók az iskola SZMSZ-ében meghatározott módon részesülhetnek tartós (ingyenes) tankönyvellátásban. (Lásd ott.) A tartós tankönyvek csoportjai 1. csoport (4 ill. 5 évig használt tankönyvek) ide tartoznak: Középiskolai történelmi atlasz; Középiskolai földrajzi atlasz; Négyjegyű függvénytáblázat; matematikai, fizikai feladatgyűjtemények; irodalmi szöveggyűjtemények, ill. azok a tankönyvek, amelyek az érettségi vizsgára való felkészülésben nélkülözhetetlenek. 2. csoport: Meghatározott tanévre szóló tankönyvek (1, 2 esetleg 3 évig használatos tankönyvek) 3. csoport: Munkafüzetek, munkatankönyvek, kitöltendő írásbeli feladatokkal. A kölcsönzés feltételei

Az tartós tankönyvre jogosult tanulók a könyvtárban külön nyilvántartásba felvett tankönyveket kapnak használatra tanév elején. A tankönyvek az iskola tulajdonát képezik. Az iskola tanulói az tartós tankönyvek átvételekor aláírásukkal igazolják, hogy átvették azokat, és jelen szabályzatot elfogadják. 1. csoport: 4 ill. 5 évre lehet kikölcsönözni, ill., akkor kell visszahozni a könyvtárba, amikor a tanulói jogviszony megszűnik. 2. csoport: 1 évre (vagy ahány évre a tankönyv szól) lehet kikölcsönözni, ill. szaktanári javaslat alapján ez meghosszabbítható, amíg az adott tankönyvből oktatnak. 3. csoport: Használat után, jellegüknél fogva a tankönyvek leselejtezésre kerülnek. Leselejtezés után a tanulók visszakaphatják. A megkapott könyveket a tanulók kötelesek borítóval ellátni és védeni a rongálódástól. A könyvekbe tollal beleírni, szöveget aláhúzni nem lehet.(Kivéve természetesen a 3. csoport könyveit) Visszavétel A már nem használt tankönyveket a tanulók kötelesek a könyvtárban leadni. A könyvek visszaszolgáltatása minden tanév végén az utolsó tanítási nap előtt egy héttel kezdődik és tanévzáró ünnepély előtti nap fejeződik be. A tankönyveket a tanév végén nem lehet megvásárolni! Minden esetben köteles a tanuló a könyveket visszaadni, amennyiben jogviszonya megszűnik az iskolával. A kártérítés módja A megrongált, vagy elveszett tankönyveket a diákok a beszerzési ár 100 %-ával kötelesek megtéríteni, vagy az adott tankönyv megegyező kiadású példányával pótolni. A rongálás mértékét mindig a könyvtárostanár méri fel, és dönti el, hogy az adott tankönyv használható-e még a következő tanévekben, vagy sem. A térítési díjat az iskolai könyvtár újabb tankönyvek beszerzésére fordítja. A térítési díj megállapítását a könyvtári nyilvántartás alapján a könyvtárostanár végzi. A díjat a tanuló (ill. gondviselője) a gazdasági irodában köteles befizetni legkésőbb a tanév utolsó tanítási napjáig. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a következő tanévben nem kaphat tartós tankönyvet.

2. számú melléklet A tankönyvellátás rendjének szabályozása a 2011/2012-es tanévre

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 7. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium 2011/2012-es tanévére vonatkozóan a következőkben határozom meg az iskolai tankönyvellátás rendjét.

1. A tankönyvfelelős megbízása A tankönyvfelelős feladatainak ellátásával a 20…/20…-es tanévre [Név] bízom meg. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött írásos megállapodásban meghatároztam az ellátandó feladatokat és a díjazás mértékét.

2. A normatív tankönyvellátás igényeinek felmérése és eredményei Az iskola igazgatója – a tankönyvfelelős közreműködésével – november 15-éig felmérte, hány tanulónak kell biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés útján. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatta az iskolai szülői munkaközösséget, az iskolai diákönkormányzatot, és kikérte véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. A várható normatív támogatás összegét, az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos várható kiadásokat és egyéb adatokat az alábbi táblázat tartalmazza.

20…/20 … évfolyam

Összes

Normatív

tanuló

tankönyvigénylők

száma

várható száma

Egy tanuló nem nyelvi könyveinek tervezett ára

Nyelvkönyvek

Összes

Állami

várható

normatív

normatív

beszerzési ára

tankönyv ára

a

. évfolyam . évfolyam . évfolyam . évfolyam évfolyam évfolyam

évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Összesen:

Számításunkban

5%-os

várható

tankönyvi

áremelkedéssel

kalkuláltunk.

A 2011/2012-es tanévi tankönyvtámogatás elveinek kialakítása és véleményezése Ebben a tanévben – a jogszabályok előírásainak megfelelően – felmértük a következő év várható adatait, amelynek alapján megállapítható, hogy a következő naptári évben … fő ingyenes tankönyvellátásra szoruló diákkal számolhatunk. A rendelkezésünkre álló normatív támogatás … Ft. A mellékelt táblázat szerint az összes normatív ellátásra jogosult diák tankönyvének kifizetése … Ft-ba kerülne. A kiadás megnevezése

Tervezett összeg

%-ban

Az új normatív tankönyvek megvásárlásához szükséges összeg: Az iskolai könyvtár fejlesztésére tervezett összeg: A szociálisan rászorult tanulók számára tervezett összeg: A tankönyvi normatíva felhasználására összesen: Könyvtári kölcsönzés által megtakarított összeg:

December 10-én tájékoztatom az adatokról és a tankönyvellátási tervekről az intézmény tantestületét. A partnerszervezetek tájékoztatását követően az érintettek 20… december 15-éig beérkezően kifejthetik véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározása érdekében. Az iskolaszék 20… december 20-ai ülésén áttekinti a normatív tankönyvellátás iránti

igényfelmérés

adatait,

kialakítja

véleményét,

és

bizonyára

támogatja

a

tankönyvtámogatás kialakított elveit.

3. A tankönyvrendelés elkészítése Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója készíti el a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 19. § (1) bekezdés c) pontjának és (2) bekezdésének figyelembevételével. A tankönyvrendeléshez szükséges adatokat az egyes pedagógusok adják le a tankönyvfelelősnek. A tankönyvek rendelésekor a munkaközösségek vezetői ellenőrzik az egyes pedagógusok által leadott adatokat. Külön figyelmet fordítanak az esetleges tankönyvváltásokra, amelyeket kizárólag az igazgató engedélyezhet. Munkafüzetek megrendelése csak igazgatói engedéllyel, munkaközösségi jóváhagyással lehetséges. A tankönyvfelelős

által

összeállított

jegyzék

alapján

a

tankönyvfelelős

elkészíti

a

tankönyvrendelést, amelynek aláírásával az igazgató meghatározza, hogy a tankönyv

vásárlására rendelkezésre álló összeget mely tankönyvek vásárlására fordítják.

A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az igazgatótanács és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A partnerszervezetek véleményének beszerzésére február hónapban kell sort keríteni, így a tervek szerint 20… február 24-én az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményének beszerzésére kerül sor. A tankönyvfelelős elkészíti a tankönyvforgalmazókkal

megkötendő

szerződéseket,

és

gondoskodik

az

abban

meghatározottak teljesítéséről. 4. A tankönyvosztás megszervezése A tanulók számára a tankönyvek kiosztását a tankönyvfelelős készíti elő és bonyolítja le. Eközben teljes anyagi felelősséggel tartozik a tankönyvek állományáért és annak befolyó ellenértékéért. A tankönyvosztás időpontját augusztus 25. és 31. közötti időpontra az igazgató tűzi ki, amelyről – a tankönyvfelelős közreműködésével – értesíti az iskola tanulóit és a beiratkozott leendő diákokat, valamint a szülőket. A tájékoztatást az intézmény honlapján is közzé kell tenni. 5. A tankönyvterjesztés díjával történő elszámolás A tankönyvek eladását követően a tankönyvfelelős gondoskodik a visszáru kezeléséről és a tankönyvforgalmazókkal történő elszámolásról. Elkészíti az elszámolást, amelyet az intézmény gazdasági ügyintézőjével egyeztet. A tankönyvfelelőssel az intézmény megbízási szerződést köt a feladat ellátására. Az elszámolást és a tankönyvforgalmazók által az iskola számára meghatározott jutalék átutalását követően meghatározzák a tankönyvfelelős számára kifizetendő jutalék összegét. A gazdasági ügyintéző ezt követően 14 napon belül gondoskodik a tankönyvfelelős számára kifizetendő jutalék átutalásáról. 6. Eljárási szabályok E szabályzatban foglaltak kihirdetését megelőzően az intézmény igazgatója a szabályzat tervezetét megküldi a szakmai munkaközösségek vezetőinek, és – közreműködésükkel – kikéri a szakmai munkaközösségek véleményét. A munkaközösségek összesített

véleményének írásos összegzésére a közalkalmazotti tanácsot kérem föl, az összegzés elkészítését és benyújtását december 22-ei határidővel kérem.

Budapest, 2011 december 15. Cselovszki Jenő igazgató

3.számú melléklet Adatvédelmi szabályzat

Az általános és a polgárok személyes adataival kapcsolatos eljárások rendjére vonatkozó adatvédelmi szabályzat A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény és az ennek végrehajtására kiadott 146/1993. (X. 26.) kormányrendeletben, az 1992. évi LXVI. törvény 30. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az iskola adatvédelemmel összefüggő feladatait és eljárási rendjét a következők szerint szabályozom.

I. Általános adatvédelmi szabályok 1. A szabályzat célja Jelen szabályzat célja, hogy a jogszabályi rendelkezések alapján meghatározza iskolánk személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos feladatait és eljárásrendjét. 2. A szabályzat személyi hatálya A szabályzat hatálya kiterjed a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium alkalmazotti jogviszonyban állókra (vezető, pedagógus, nevelést, oktatást segítő és egyéb alkalmazottak). 3. A szabályzat tárgyi hatálya Az iskola által vezetett személyes adatokat tartalmazó, illetve a személyes adatokat nem tartalmazó nyilvántartásokat, valamint az azokból történt adattovábbításokat, továbbá az

iskola által elérhető személyes adatokat tartalmazó, nem saját nyilvántartásokat jelen szabályzat tartalmazza. A személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért az intézmény vezetője felelős. Az iskolában nyilvántartott adatokat védeni kell, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozatal, illetve sérülés, törlés vagy megsemmisülés ellen. Iratot munkaköri feladat ellátásán kívül a munkahelyről kivinni, valamint a munkahelyen kívül feldolgozni, tárolni csak az igazgató engedélyével lehet, azzal a feltétellel, hogy az irat tartalmát illetéktelen személy ne ismerje meg. Az iratok kezelése, tárolása során ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy illetéktelen személy az iratok tartalmába betekintést nyerjen. Az iratokat az intézményben zárható helyiségben, elkülönítetten kell tárolni. A munkavégzés céljára szolgáló irodákat a alkalmazott távozásakor kulcsra kell zárni. Az irodahelyiségek nyitva tartása miatti iratokhoz történő illetéktelen hozzáférés esetén az érintett fegyelmi és kártérítési felelősséggel tartozik.

II. A személyes adatok védelme Az igazgató a személyes adatkezelést végző személy munkaköri leírásában határozza meg az általa kezelhető és elérhető személyes nyilvántartások körét. A személyes adatkezelést végző személy felelősséggel tartozik azért, hogy tevékenységét az adatkezelést elrendelő jogszabály, annak hiányában pedig az érintett hozzájárulásának megfelelően végezze. A személyes adatkezelést végző személy a nyilvánvalóan jogsértő adatkezelési utasítást köteles megtagadni és erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Az adatkezelési tevékenységet végző személyek kötelesek az adatvédelmi és az adatbiztonsági szabályokat betartani. Az adatkezelő azokat a személyes adatokat veheti fel, illetve veheti át harmadik személytől, amelyek kezelésére a törvény vagy az érintett felhatalmazza. Az érintett hozzájárulásán alapuló adatkezelésnél az adat felvételekor az érintettet előzetesen tájékoztatni kell az adatszolgáltatás önkéntességéről és kérésre a hozzájárulás megadásának vagy megtagadásának az adatkezelő tevékenységi körébe eső következményéről. Az adatok tárolási módját úgy kell megválasztani, hogy törlésük az adattörlési határidő

lejártakor, illetve ha az más okból szükséges, elvégezhető legyen. Az adatok a jogszabályban meghatározott célra használhatók fel. Az intézményben számítógépen lévő nyilvántartásokba történő belépés csak az igazgató engedélyével lehetséges. Belépés csak a legszükségesebb esetben, a munkaköri feladatok ellátása céljából engedélyezhető.

Megnevezés

Hozzáférési jogosultság (az intézményvezetőn kívül)

alkalmazotti alapnyilvántartás (bér- és adatprogram) Tanulói nyilvántartás Hatósági statisztika Vagyonnyilvántartás

III. Adatszolgáltatás Az intézményben meg kell valósítani a célhoz kötött adatkezelést. Személyes

adatokat

joggyakorlás,

kötelezettségteljesítés

érdekében

lehet

kezelni.

Megkeresésre akkor lehet adatot szolgáltatni, ha a megkeresést küldő szerv megindokolta, jogszabályi hivatkozással alátámasztotta az adat kezelésére való jogosultságot. Amennyiben az ügyfél érdeke kívánja az adatszolgáltatás teljesítését, és az érintett írásbeli nyilatkozattal hozzájárul, akkor az iskola a kért és rendelkezésre álló adatokat a megkeresést küldő szerv részére átadja. Az érintettnek és képviselőjének a rá vonatkozó iratba való betekintés lehetőségét és erről másolat készítését oly mértékben kell biztosítani, amennyiben ez mások személyiségi jogainak sérelme nélkül lehetséges. Az iratról való másolat készítésének költségeit az ügyfélnek kell megtérítenie. Az iskola által kezelt saját személyes adatokat tartalmazó nyilvántartásból történő adatszolgáltatás engedélyezése során az alábbiak szerint kell eljárni, tekintet nélkül arra, hogy

a nyilvántartás számítógépes vagy manuális (esetleg mindkettő): 28. az adatszolgáltatás iránti kérelem elbírálása az intézményvezető hatáskörébe tartozik; 29. az adatszolgáltatás engedélyezéséről az adatkezelő adatszolgáltatási nyilvántartást köteles vezetni.

IV. Ellenőrzés Az intézmény vezetője rendszeresen köteles ellenőrizni a személyes adatok védelmének érvényesülését, így különösen: 30. az intézmény adatvédelmi szabályainak aktualitását, rendelkezései törvényességét; 31. az adatszolgáltatások engedélyezésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartását; 32. az adatvédelmi nyilvántartás vezetését; 33. a nyilvántartás adatállománya megóvására tett technikai intézkedések megfelelőségét.

V. Közérdekű adatok nyilvánossága Az intézményt érintő közérdekű adatok különösen: 34. az intézmény felépítése, 35. az intézmény feladat- és hatásköre, 36. az intézmény alkalmazottainak neve, beosztása, 37. az intézmény működésére vonatkozó pénzügyi-gazdálkodási adatok, 38. az intézmény hatáskörébe tartozó egyéb államigazgatási, önkormányzati feladatok végzése kapcsán keletkezett adatok. Az intézmény egészét érintő önálló közérdekű adatok kiadására irányuló kérelmet az intézményvezető bírálja el. A közérdekű adat közléséért, valamint az ügyfél által kért iratmásolatokért megállapítható költségtérítésről – a konkrét kérelem figyelembevételével – az intézményvezető dönt. A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmet az intézmény vezetőjéhez írásban lehet előterjeszteni. Az intézményvezető az érintett ügyintéző beavatásával gondoskodik arról, hogy a közérdekű

adat megismerésére irányuló kérelem teljesítése az 1992. évi LXIII. törvény 20. §-ában foglalt határidőn (30 nap) belül megtörténjen, illetve hogy a kérelem megtagadásáról a kérelmező 8 napon belül a megtagadás indokainak közlésével értesítést kapjon.

4. számú melléklet FEUVE GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE FEUVERENDSZER SZERINT, A PM-ÚTMUTATÓ ALAPJÁN A szabályzat az intézmény, mint költségvetési szerv folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésére terjed ki. I. Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó szabályokat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet határozza meg. Kidolgozására a pénzügyminisztérium költségvetési ellenőrzéssel kapcsolatban közzétett módszertani útmutatói, illetve ajánlásai figyelembevételével került sor.

1. A FEUVE fogalma Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) az Áht. 121. §-ában meghatározott ellenőrzés. A FEUVE a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer. 2. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok tartalma A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják: 39. a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), 40. az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések jogszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, 41. a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás).

3. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok ellátásának megszervezése A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatoknak, tevékenységnek az intézményen belüli, feladatköri elkülönítését az Áht. 121. § (2) bekezdésben meghatározottak szerint kell biztosítani.

4. A FEUVE-rendszer A FEUVE-rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, amelyek alapján az intézmény érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való jogszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. 5. Az intézményvezető felelőssége a FEUVE-rendszerrel kapcsolatban Az intézményvezető köteles 42. olyan szabályzatokat kiadni, 43. olyan folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források jogszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Az intézményvezető köteles 44. kialakítani, 45. működtetni, 46. fejleszteni a FEUVE-rendszerét. A FEUVE-rendszer kialakításánál, működtetésénél, valamint fejlesztésénél az intézmény vezetőjének figyelembe kell venni: 47. a szerv gazdálkodásának folyamatait, 48. a tervezési, a végrehajtási, a beszámolási tevékenység feladatait, 49. a szerv egyéb sajátosságait. Az intézményvezető köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely a szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi. 6. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerrel szemben támasztott követelmények A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerrel szemben támasztott legfontosabb követelmény annak biztosítása, hogy

50. az intézmény valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a jogszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel; 51. az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra; 52. megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre az intézmény gazdálkodásával kapcsolatosan; 53. a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek; 54. a rendelkezésre álló eszközök és források a jogszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra. 7. A FEUVE-rendszerben alkalmazandó legfontosabb fogalmak 7.1 Jogszerűség: a jogszerűség azt jelenti, hogy az adott szervezet vagy szervezeti egység működése, tevékenysége megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, előírásoknak. 7.2 Szabályozottság: a szabályozottság azt jelenti, hogy az adott intézmény vagy szervezeti egység működése, tevékenysége, illetve valamely tevékenységi folyamata, részfolyamata, alaptevékenységi körébe tartozó szakfeladata megfelelően szabályozott-e, a rögzített szabályok megfelelnek-e a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak, egyéb vezetői rendelkezéseknek. 7.3 Gazdaságosság: a gazdaságosság az adott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálását jelenti a megfelelő minőség biztosítása mellett. 7.4 Hatékonyság: a hatékonyság az adott tevékenység során létrejött eredmények (hozzáadott pedagógiai érték, előállított tanműhelyi termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények), valamint a létrehozásukhoz (előállításukhoz) felhasznált források közötti kapcsolat. 7.5 Eredményesség: az eredményesség az adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat. II. A FEUVE-rendszer és a szabályozottság A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a szabályozottság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül.

1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata gondoskodni arról, hogy az intézmény 55. mindig a hatályos központi jogszabályoknak, irányelveknek, útmutatásoknak a szem előtt tartásával

lássa el a belső szabályozási feladatait, ezekről a központi szabályokról tájékozott legyen; 56. a belső szabályozásánál figyelembe vegye a fenntartó által meghatározott követelményeket, célkitűzéseket, elvárásokat; 57. a hatályos jogszabályok alapján kötelezően előírt belső szabályozási követelményeknek eleget tegyen, gondoskodjon a kialakított belső szabályok megismertetéséről; 58. működése során a helyi sajátosságok miatt szabályozandó területek feltárásra kerüljenek, majd elkészüljenek a vonatkozó szabályzatok, előírások. 2. Eljárások A szabályozottság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: 59. meg kell határozni azokat a területeket, amelyek szabályozásáról gondoskodni kell a kötelező központi előírások miatt. Objektív kockázatelemzés segítségével fel kell tárni azokat a területeket, amelyek 60. szabályozása szükséges (anélkül, hogy azt kötelező központi előírás kötelezővé tenné) az intézmény működési, szervezeti, illetve az ellátott feladatok sajátossága miatt, 61. szabályozását gyakran felül kell vizsgálni, mivel jelentős kockázati területek, 62. szabályozását előtérbe kell helyezni, mivel meghatározó az intézmény tevékenysége számára. Új belső szabályozás esetén, ha addig még az adott területen nem történt szabályozás, illetve a korábbi terület szabályozási igénye jelentősen megváltozott, a szabályozás előtt előzetes konzultációt kell folytatni a területen dolgozókkal, illetve a területhez kapcsolódó tevékenységi folyamat folyamatgazdájával. Csak az előzetes tájékozódást követően lehet elkészíteni a szabályzat tervezetet, amelyet véglegesítés előtt ismét meg kell beszélni az érintett dolgozókkal, illetve folyamatgazdákkal. A szabályozottság megfelelő minősége érdekében a szabályozottságot a rögzített eljárásrend szerinti időközönként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatnál figyelembe kell venni: 63. a munkafolyamatba épített vezetői ellenőrzés tapasztalatait, 64. a független belső ellenőrzés (ha van ilyen az intézményben) megállapításait, valamint 65. a felügyeleti, illetve egyéb külső ellenőrzés észrevételeit. A felülvizsgálat során a módosítási javaslatokat meg kell beszélni az adott szabályozási területtel közvetlen kapcsolatban lévő dolgozókkal, illetve a szabályozott működési folyamathoz tartozó folyamatgazdákkal.

3. A megfelelő szabályozottság kialakítása és fenntartása A megfelelő szabályozottság kialakításának és fenntartásának folyamatát rögzíteni kell. 4. Belső szabályzatok Az intézmény vonatkozásában a belső szabályzatok alatt valamennyi, az intézmény működését alapvetően meghatározó, írásban rögzített, a szervre nézve kötelező előírást, követelményt meghatározó dokumentumot kell érteni. Belső szabályozás körébe így a következők tartozhatnak: 66. szervezeti és működési szabályzat mellékleteivel együtt, 67. tervek (mint például közép- és hosszú távú program, fejlesztési program, a fenntartó költségvetési rendeletében meghatározott költségvetési terv és az intézményre vonatkozó eljárási szabályai, egyéb megállapodások a fenntartóval, likviditási terv és előirányzat-felhasználási ütemterv…), 68. rendeletek (például a fenntartói költségvetési rendelet, továbbá a vagyongazdálkodási rendelet és szabályzat), 69. működéssel, szakmai tevékenységgel, a munkavállalók jogállásával kapcsolatos szabályok, 70. pénzügyi és gazdálkodási szabályok. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés érdekében a szervnek a jogszabályban meghatározott szabályzatokkal kell rendelkeznie. III. A FEUVE-rendszer és a jogszerűség A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a jogszerűség követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül.

1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata, hogy az intézmény dolgozói számára biztosítsa 71. a hatályos központi jogszabályok és más kötelező szabályozások megismerhetőségét, 72. a belső szabályokhoz való hozzáférést, 73. a központi, illetve a belső szabályzatokkal kapcsolatos információkat a jogszerűség betartása érdekében.

2. Eljárások A jogszerűség érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: 74. gondoskodni kell az intézményt közvetlenül érintő, a mindennapi tevékenységben alkalmazni szükséges valamennyi központi jogszabály, előírás, ajánlás (a továbbiakban szabályzat) könnyű hozzáférhetőségéről (papír, valamint számítógépes adathordozó segítségével); 75. a központi szabályok megfelelő alkalmazása érdekében biztosítani kell az adott területen dolgozók számára a továbbképzésen, értekezleten, konzultáción való részvételt, illetve egyéb szakmai anyagok, például szakkönyvek, segédletek, folyóiratok beszerzését, illetve az internetes honlapokhoz való hozzáférést; 76. a belső szabályok alkalmazhatósága érdekében a belső szabályzatokat úgy kell kezelni, hogy az érintettek számára könnyen hozzáférhetők legyenek. A belső szabályzatok kiadásakor, a régi szabályozások felülvizsgálatakor, illetve egyes szabályzatok hatályon kívül helyezésekor az érintett dolgozókat, illetve a folyamatgazdákat részletesen tájékoztatni kell az új, végleges szabályokról, szükség esetén munkaértekezlet, megbeszélés keretében kell gondoskodni a szabályzatok megismertetéséről. Az objektív kockázatkezelés eszközét felhasználva fel kell hívni a nagy kockázatot rejtő feladatok ellátásánál közreműködő dolgozók, illetve ezen tevékenységek folyamatgazdái figyelmét a szabályzatok, illetve a szabályzatok egyes elemeinek betartására. A központi előírások és a helyi szabályok betartását, azaz a jogszerűséget a következő eszközökkel kell biztosítani: 77. előzetes vezetői ellenőrzéssel, 78. egymásra épülő, egymást ellenőrző folyamatok rendszerével, 79. utólagos vezetői ellenőrzéssel, 80. független (ha a személyi feltételek adottak) belső ellenőrzéssel. A jogszerűség területén az előzetes vezetői ellenőrzés legfontosabb eszköze a területen dolgozók, illetve a folyamatgazdák jogszabályi/szabályzati ismereteinek megismerése beszélgetés, megbeszélés, beszámoltatás útján. A folyamatba épített ellenőrzés legfontosabb eszköze a jogszerűség tekintetében az, hogy a szabályok kialakításánál ügyelni kell arra, hogy adott tevékenység több részfolyamatból, feladatból álljon, és a folyamatokat, feladatokat ne ugyanaz a személy lássa el, valamint az adott feladatot ellátó személynek

kötelező legyen az előző feladat elvégzésének ellenőrzése is. Az utólagos vezetői ellenőrzés eszköze a jogszerűség vonatkozásában leginkább a szabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése beszámoltatással, dokumentumok áttekintésével, megbeszéléssel. A (független) belső ellenőrzés a jogszerűség vonatkozásában a legnagyobb kockázatot képviselő területeken gyakrabban ellenőrzi a szabályzatok betartását. 3. Belső szabályzatok A jogszerűségnek a hatályos központi, valamint a FEUVE és a belső szabályzatok témakörében meghatározott szabályzatoknak való megfelelés során kell érvényesülnie. IV. A FEUVE-rendszer és a gazdaságosság A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a gazdaságosság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül.

1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata, hogy a feladatai ellátására szolgáló 81. bevételi és kiadási előirányzatokkal, 82. a létszám-előirányzattal, valamint 83. a rendelkezésre álló vagyonnal úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye a gazdaságosság követelményeit. A cél a megfelelő minőségi paraméterekkel rendelkező „áru” beszerzése a legalacsonyabb áron. A gazdaságosság követelménye az, hogy adott feladat, tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségei – a minőségi paraméterek fenntartása mellett – optimalizálva legyenek. Egy intézmény akkor működik gazdaságosan, ha a rendelkezésre álló erőforrásokból költséghatékony módon szerzi be, használja fel azokat az eszközöket és emberi erőforrásokat, amelyek a feladat, illetve tevékenység ellátásához szükségesek. 2. Eljárások A gazdaságosság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni.

Gazdaságossági számításokat kell végezni: 84. a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában; 85. a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében; 86. a vagyongazdálkodás során. Objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, amelyek gazdaságosság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak gazdaságossága szempontjából. A lehetséges beszállítókat is figyelemmel kell kísérni, és mindig a legkedvezőbb ajánlatot kell választani. 3. Kiemelt területek a gazdaságossággal kapcsolatban A FEUVE-rendszernek a gazdaságossággal kapcsolatos kiemelt területei a következők: 87. pénzügyi-gazdálkodási területen az anyag, a készlet, a vásárolt szolgáltatások beszerzésével foglalkozó tevékenységek, 88. a létszám és személyi juttatás előirányzatai és felhasználása. 4. Belső szabályzatok A gazdaságosság követelménye érvényesítéséhez az önköltség-számítási szabályzat nyújthat segítséget. Amennyiben a gazdaságosság számításához nem áll rendelkezésre a szükséges megfelelően részletes adatbázis, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítéséről, megfelelő részletező nyilvántartások vezetésének előírásáról, hogy a gazdaságossági számítások elvégezhetőek legyenek. V. A FEUVE-rendszer és a hatékonyság A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a hatékonyság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesülhet.

1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata úgy gazdálkodni, hogy figyelembe vegye a hatékonyság követelményeit.

A hatékonyság követelményeinek érvényesülnie kell 89. a bevételi és kiadási előirányzatokkal, 90. a létszám-előirányzattal, valamint 91. a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. A hatékonyság követelménye, hogy adott feladat, tevékenység során az ellátott feladat, nyújtott szolgáltatás, egyéb eredmény, valamint ezek elvégzéséhez, nyújtásához felhasznált források közötti kapcsolat megfelelő legyen. A tevékenység akkor hatékony, ha az intézmény a lehető legkevesebb dologi eszköz és munkaerő felhasználásával 92. a lehető legtöbb, és 93. legjobb minőségű feladatellátást végez (beleértve a feladatkörébe tartozó szolgáltatásnyújtási tevékenységet is). 2. Eljárások A hatékonyság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni. Hatékonysági számításokat kell végezni 94. a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában; 95. a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében; 96. a vagyongazdálkodás során. Az objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, amelyek a hatékonyság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak hatékonysága szempontjából. 3. A FEUVE és a hatékonyságvizsgálat kiemelt területei A hatékonyság szinte a működés teljes egészét érinti, így különösen: 97. a szervezeti felépítést, ezzel összefüggésben az SZMSZ-t, 98. a szakmai működésre és az egyes szolgáltatásokra vonatkozó szakmai előírásokat. 4. Belső szabályzatok

Amennyiben a hatékonyság számításához nem áll rendelkezésre a szükséges megfelelően részletes adat, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítéséről, megfelelő részletező nyilvántartások vezetésének előírásáról, hogy a hatékonysági számítások elvégezhetőek legyenek. VI. A FEUVE-rendszer és az eredményesség A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben az eredményesség követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül.

1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata úgy gazdálkodni, hogy figyelembe vegye az eredményesség követelményeit. Az eredményesség elveinek érvényesülnie kell az alábbi területeken: 99. kiadási előirányzatok felhasználása, 100.

a létszám-előirányzat felhasználása, valamint

101.

a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás.

Az eredményesség az intézmény tevékenysége, ezen belül például egy feladata, nyújtott szolgáltatása megvalósításának mértéke, azaz a feladatellátás tervezett, elgondolt és tényleges teljesítése, ellátása közötti kapcsolat. Az eredményesség azt mutatja, hogy az intézmény működése, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása eléri-e a célját, s ha elérte, ott milyen hatást váltott ki. Az intézmény adott tevékenysége, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása akkor eredményes, ha azt az érdekeltek ténylegesen igénybe vették, és azzal elégedettek. 2. Eljárások A hatékonyság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni. Hatékonysági számításokat kell végezni 102.

a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában;

103.

a létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében;

104.

a vagyongazdálkodás során.

Az objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, amelyek az eredményesség tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. A eredményesség javítása érdekében 105.

számításokkal,

106.

közvélemény-kutatásokkal,

107.

egyéb felmérésekkel alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni.

A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak eredményessége szempontjából. Felelősöket kell kijelölni az eredményességi számítások elvégzésére, kedvezőbb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására. 3. Belső szabályzatok Az eredményesség követelménye érvényesítéséhez a főkönyvi könyvelési és analitikus nyilvántartási, illetve egyéb statisztikák nyújthatnak segítséget. Amennyiben az eredményesség számításához nem áll rendelkezésre a szükséges, megfelelően részletes adat, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítéséről, megfelelő részletező nyilvántartások vezetésének előírásáról, hogy az eredményességi számítások elvégezhetőek legyenek.

VII. Ellenőrzési nyomvonal Az ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó részletes leírást, valamint a konkrét ellenőrzési nyomvonalakat az SZMSZ Költségvetési ellenőrzés című melléklete tartalmazza. 1. Az ellenőrzési nyomvonal fogalma, tartalma Az ellenőrzési nyomvonal az intézmény 108.

tervezési folyamatainak,

109.

pénzügyi lebonyolítási folyamatainak, valamint az

110.

ellenőrzési folyamatainak leírása.

Az ellenőrzési nyomvonal leírása szöveges, illetve táblázatba foglalt, valamint folyamatábrákkal szemléltetett dokumentum. 2. Az intézményvezető feladata az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatban Az intézményvezető köteles elkészíteni, illetve elkészíttetni az intézmény ellenőrzési nyomvonalát. 3. Az ellenőrzési nyomvonal szervezeti és működési szabályzatban való rögzítése Az ellenőrzési nyomvonalnak az intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékletét kell képeznie. A mellékletként való csatolásért az intézményvezető tartozik felelősséggel. 4. Az egyes ellenőrzési nyomvonalak Ellenőrzési nyomvonalak: 111.

tervezési folyamatok ellenőrzési nyomvonala

112.

végrehajtási folyamatok ellenőrzési nyomvonala

113.

ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala VIII. Kockázatkezelés

1. Az intézményvezető kockázatokkal kapcsolatos feladata Az intézményvezető köteles a kockázati tényezők figyelembevételével 114.

kockázatelemzést végezni, és

115.

kockázatkezelési rendszert működtetni.

A kockázatelemzés objektív módszer az ellenőrizendő területek kiválasztására és meghatározza a pénzügyi irányítási és ellenőrző rendszerekben rejlő kockázatokat. A kockázatelemzés során fel kell mérni, és meg kell állapítani az intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és az intézkedések megtételének módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat. 2. A FEUVE-rendszer objektív kockázatelemzési módszere

A FEUVE-rendszerben rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján elkészített kockázatkezelési szabályzat szerint.

A Sztehlo Gábor Evangélikus Iskola. Szervezeti és Működési Szabályzata

Recommend Documents