A szociokulturális körülmények tudatos javítása jelenti az elsőrendű lehetőséget az ember potenciális adottságainak gyönyörű képességekké

„A szociokulturális körülmények tudatos javítása jelenti az elsőrendű lehetőséget az ember potenciális adottságainak gyönyörű képességekké formálására, az egyén harmóniája és a társadalom fejlődése érdekében.” Czeizel Endre

Tanulmány egy ifjúsági központ megvalósíthatóságáról és lehetőségeiről Százhalombatta – 2013/14

A projekt kezdeményezői:

SZIKE Egyesület

SZAK Stúdió

Nyitott Színpad Zenei Egyesület

Ifjúsági Klub Százhalombatta (volt vezetői)

Tartalomjegyzék

Mű-Hely (bevezető)______________________________5 Százhalombatta adottságai és lehetőségei___________6 A százhalombattai ifjúság múltja, jelene és jövője____9 Ifjúsági felmérés____________________________19 Az új közösségi tér_________________________30 A hely__________________________________37 Szervezeti felépítés______________________43 Pénzügyi megvalósíthatóság_____________46 Időbeli ütemezés_____________________50 Megvalósíthatóság alapvető feltételei___52 Összefoglalás_____________________55 A tanulmány készítői______________56

4

MŰ-HELY Tanulmány egy ifjúsági központ megvalósíthatóságáról és lehetőségeiről. Százhalombatta – 2013/14

Százhalombattán már jó ideje égető probléma a fiatalok, fiatal felnőttek kulturális kikapcsolódási lehetőségeinek szűkössége. Nincs egy állandó tér, egy állandó hely, ami képes lenne befogadni és összehozni a különböző érdeklődésű fiatalokat, így nincs lehetőség komolyabb önszerveződés kialakulására sem. A fiatalok tudják mire van szükségük, de egyenként, vagy kis, szegregált csoportonként nincs meg az erejük ahhoz, hogy ezeket meg is tudják valósítani. A városban rengeteg kisebb csoportosulás működik, akik egymástól függetlenül és elzártan foglalkoznak a saját érdeklődésüknek megfelelő tevékenységekkel, ám ezek között a csoportok között nincs átjárás. Egy közös hely (műhely) híján mindenki a város különböző pontjain jön össze. A város jövője szempontjából jelenleg a legfontosabb generáció a 14 és 35 év közötti korosztály. Ha ebben a generációban nem alakul ki kötődés, a város elveszíti jövőjét. Százhalombattán jelenleg ez az egyik legnagyobb veszélyforrás. A kultúrához való kötődés nem alakul ki magától, egy tanulási folyamat része. A Barátság Kulturális Központ a felnőtt korosztály igényes kulturális kikapcsolódásáért felelős, célközönsége tehát nem kifejezetten a fiatalabb generáció. Egy ifjúsági jellegű közösségi hely lehetőséget biztosíthatna arra, hogy a fiatalok megtalálják magukban a művészet és a kultúra iránti érzékenységet, minőségi kultúr-fogyasztókká váljanak, és ezáltal a későbbiekben felnőve rendszeres látogatói legyenek a BKK által szervezett kulturális eseményeknek. Ezzel a tanulmánnyal az a célunk, hogy egy valóban működő lehetőséget vázoljunk fel arra, mivel lehetne helyet adni a fiataloknak, megfékezni a kivándorlási folyamatot, lekötni és hasznosítani a bennük rejlő energiákat.

5

1.

Százhalombatta adottságai és lehetőségei

Tudatos (kulturális) fejlődés Százhalombatta város tudatosan kialakított, határozottan fejlődő, jól működő közösség. A gyerekek számára fejlett oktatási intézmények, több művészeti, kulturális és sport lehetőség adott. A város nagy számban biztosít munkalehetőségeket, és a felnőtt és nyugdíjas korosztály igényeit is kielégíti számos szervezettel, klubbal, kulturális események rendezésével. A város büszkén tűnik ki a környező települések sorából, természeti, történeti értékeinek köszönhetően az ország egyik legélhetőbb városa. A város nem a hagyományos értelemben vett településfejlődés mintáját követte. A 60-as évek elején beindult hihetetlen mértékű ipari fejlődés szokatlan változásokat hozott a település életébe. Az ipari létesítmények biztosította munkalehetőségeknek köszönhetően egy teljesen új lakosság jelent meg, melynek az igényei nyersen és tisztán rajzolódtak ki a gyors városiasodás során. A munkalehetőségek mellé nem csak lakás, de kikapcsolódás, művelődés, kultúra is kell. Ezt nagyon jól mutatja a számos ifjúsági és művészeti egylet kialakulása, melyek lakókörnyezetükben, az újonnan felépülő panel lakótelepen kerestek helyet maguknak. A 70-es években két kezdeményezés indult meg, mellyel a város teret szeretett volna adni a művelődés és kultúra iránt érdeklődő közösségeknek. 1977-ben Városi Információs Központ nyílt a Dunai Kőolajipari Vállalat II. munkásszállóján. Az önkéntesség, az önszerveződés alapelvén széleskörű feltételeket teremtettek az olvasásra, a beszélgetésre, ismeretszerzésre vágyó felnőtteknek különböző témákban. Az

6

információs központ tehát olyan társas összejövetelek színtere volt, ahol első kézből lehetett tájékozódni a világ trendjeiről. A Százhalombattán élő érdeklődő fiatal értelmiségiek számára olyan érdekes és szokatlan találkahely volt, ahol bekapcsolódva a város életébe, részesei lehettek a hasonló korosztály közösségének. A másik kísérlet a lakóklubok létrehozása volt. Elvileg minden tömblakásban vannak kihasználatlan közösségi terek, ahol a ház lakóinak „klubszobája” kialakítható. Ezekből indult ki az a szociálisan gondolkodó tevékenység, mely a nyolcvanas évek végére alapítványok, egyesületek formájában kért teret a maga számára.

A Lakóklubban és az Információs Központban gyűltek össze azok a fiatalok, akik Magyarországon először a világháború után 1982-ben létrehozták saját akaratukból a Százhalombattai Ifjúsági és Közművelődési Egylet – közismert nevén: SZIKE – ifjúsági közösségét, mely független volt minden szervezettől, szövetségtől. Ez az egylet átalakulva, megújulva ma is aktívan működik. (Forrás: Százhalombatta története: Tanulmány a 30 éves város történetéből 1970-2000 c. kiadvány.)

Százhalombattán ezek után az önszerveződő egyletek száma rohamosan nőtt. A településen különböző tánccsoportok, képzőművészeti csoportok, kórusok alakultak. Az 1970-es évek közepén már világossá vált, meg kell építeni egy hosszútávra is alkalmas művelődési házat. A BMK átadásával 1985-ben a közművelődési munka ideális tárgyi feltételei teremtődtek meg Százhalombattán. Az épület a megye legkorszerűbb létesítményei közé tartozik ma is.

Százhalombatta fejlődéstörténete

7

Kiaknázatlan lehetőségek A tudatos, tervezett fejlesztések a jól működő város alapjai. Erre jó példákat találhatunk városunk történelmében. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy ezekből a fejlesztésekből szinte minden esetben a fiatalok, a 14-35 év közötti korosztály marad ki. Ez a társadalom egy olyan rétege, akiknek nagyon nehéz hosszú távú terveket készíteni és intézményi keretek közé zárva tartani, akiknek szükségük van a szabad fejlődésre, önszerveződésre, átalakulásra. Ez főként igaz napjainkban, amikor az úgynevezett Z- generációt szeretnénk igényes kikapcsolódási lehetőségekkel lekötni. A felgyorsult és digitalizált világszemléletüknek köszönhetően az igényeik megváltoztak. Könnyen válhatnak antiszociálissá, elveszthetik kötődésüket a város felé. A megváltozott igényekre tehát a várostól megszokott tudatossággal ugyan, de új típusú választ kell adni. A városban számos önszerveződő ifjúsági szervezet működik, akik lehetővé tehetnék a pezsgő művészeti, kulturális, művelődési élet létrejöttét. Azonban eddig ezek a szervezetek vagy egyáltalán nem kaptak helyet, vagy mostoha körülmények között voltak kénytelenek működni a helyi művelődési intézményekben. Százhalombattán a művelődési intézményi rendszer átalakulása csak súlyosbította ezt a helyzetet. Ezen kívül a fiatalok szórakozási lehetősége sem biztosított. Százhalombatta város a főváros közelsége miatt ifjúsági szempontokat figyelembe véve veszélyben érezheti magát. Ha a lehetőségek nem adottak a találkozásra, ha

nincsenek helyek a kikapcsolódásra, az ifjúsági korosztály Budapesten keres szórakozási lehetőséget. De miért tenné ezt így, ha a közösség, akivel találkozni szeretne, ebben a városban van? Ha Százhalombatta célja ennek a rétegnek a megfogása és egy kiegyensúlyozott társadalom kialakítása, úgy gondoljuk nem csak a lakás, infrastruktúra és a közintézményi rendszer kiépítése, hanem a kultúra, szórakozás, kikapcsolódási helyek megteremtése is nagy hangsúlyt kell, hogy kapjon, az ifjúsági korosztályban legalább annyira, mint a gyerek vagy nyugdíjas körökben. Így volt ez a város alapításakor és így van ez most is. Mindezek összessége jelenti az élhető város kulcsát.

8

2.

A százhalombattai ifjúság múltja, jelene és jövője

A helyi ifjúságról általánosan: Százhalombattán az ifjúságot 8 különböző csoportra lehet osztani: „kocsmázók”, „Pestre járók”, „lakásokban összegyűlők”, „otthonmaradók”, „utcán / parkokban / parkolókban lógok”, „aktívak”, sportkörösök és különböző alkotóközösségekbe járók. A kocsmázók közé nagyjából az ifjúságnak az a rétege tartozik, akik szeretnek szociális életet élni, ám jobb híján a város különböző szórakozóhelyein kénytelenek összegyűlni. Itt többnyire a fiatalabb generáció rossz mintát lát az idősebbtől, és sokszor ezek az együttlétek alkoholfogyasztással járnak. A legtöbb esetben ezek a kis társaságok nem alakulnának rendszeres kocsmalátogatóvá és alkoholfogyasztóvá, ha lenne egy közösségi hely, ahol összegyűlhetnének. Az általunk megkérdezett ilyen baráti társaságok nagy százaléka úgy nyilatkozott, hogy sokkal szívesebben összegyűlnének egy otthonos közösségi helyen, ahol nem kell pénzt költeniük és tudnának foglalkozni a hobbijukkal/hivatásukkal is. Budapestre azok járnak leginkább, akik nem találnak maguknak a városban megfelelő kulturális kikapcsolódási lehetőséget, pedig az igényük megvan rá. Van, aki havonta egyszer-kétszer jár fel a fővárosba, máskülönben otthon marad vagy a helyi kocsmában ül össze a barátaival, de akad olyan is, aki hetente többször is Budapesten talál kikapcsolódási lehetőséget. Ők jórészt a módosabb családokból kikerülők, vagy a már munkával rendelkezők. A „Pestre járók” nagy része

9

a közeljövőben, vagy amint a lehetősége úgy alakul, el is költözne a fővárosba. A lakásokban, családi házakban összegyűlők általában olyan baráti társaságok, akik vagy nem szeretnek kocsmába járni, vagy nem engedhetik meg maguknak, ám szerencséjükre a társaság valamelyik tagjánál rendszeresen össze tudnak gyűlni. Ezek a kis társaságok általában közös hobbival is rendelkeznek, ami a legtöbb esetben informatikai jellegű. Számítógépes játékokkal játszanak vagy társasjátékoznak, melyeknél fontos a személyes kontaktus és csendesebb, privátabb helyet igényelnek. Itt, a nyilvánosságtól elzártan esetleg könnyebben kipróbálnak olyan dolgokat, amiket mások előtt nem tennének. Az otthonmaradók azok a fiatalok, akik nem sűrűn élnek szociális életet, legfeljebb a világhálón. Ennek a csoportnak a nagy százaléka is szívesen kimozdulna, ha lenne egy olyan közösségi hely, ahol nem kötelező fogyasztani, illetve el tudja magát foglalni valami számára érdekes programmal. Ezeket a személyes kontaktusok felé kevésbé nyitott fiatalokat szükséges lenne megszólítani és bevonni a helyi közösségi eseményekbe. Azok a társaságok, akik közterületeken jönnek össze, ezt általában azzal indokolják, hogy nem szeretnek kocsmába járni, mert vagy túl drága, vagy nem fogyasztanának sűrűn alkoholt. Saját közösségi hely híján azonban kénytelenek egyegy parkolóban, parkban, utcarészen összegyűlni, folyamatos bosszúságot okozva a környéken lakóknak.

Az „aktívak” talán a legszűkebb réteg a helyi ifjúságban. Ők azok a fiatalok, akik próbálnak valamit tenni saját társaságuk, vagy a város ifjúsági életének javításáért. Ők felelősek a városban viszonylag rendszertelenül feltűnő ifjúsági programokért. Ilyen volt például a 2013 novemberében, a Klub Sirály Csónakházban rendezett „I. Batta Battle” Országos Terepasztalos Stratégiai Verseny, vagy a nemrég ugyanott megrendezésre kerülő „Haloween Jelmezbál”, de ide tartoznak a Barátság Kulturális Központ támogatásával már három alkalommal (2011 tavasz - Pulp, 2012 tavasz és 2013 nyár – SZIKE által) megszervezett ifjúsági művészeti fesztiválok, valamint a szintén BKK támogatással létrehozott „Japán Nap”. Ugyancsak civil kezdeményezésként indult el 2013 tavaszán a SZIKE-filmklub és a SZÓkratÉSZ szókincsbővítő és verselő klub 12-18 éveseknek, valamint jó néhány sikeres slampoetry esemény. Külön csoportot alkotnak a sportkörökbe járók és az egyéb alkotóközösségek tagjai, hiszen nekik általában van helyük közösségi életet élni, de ez csupán a sportra vagy a művészeti-, tánc- és zeneóra idejére összpontosul. Ha órán kívüli kulturális közösségi tevékenységet szeretnének folytatni, őket is a fenti csoportok egyikéhez kell sorolni. Egy olyan helyzetben lévő városnak, mint Százhalombatta szüksége lenne olyan szervezetre vagy intézményre, ami az ifjúság problémáinak megoldásával foglalkozik. A helyi iskolák ezt az igényt ki is elégítik, de az ő látókörük elsősorban 14 éves korig, a két középiskola révén

10

maximum 18 éves korig terjed. A főiskolások, egyetemisták, pályakezdők, azaz a fiatal felnőttek kiesnek mindenféle hatósugárból. A problémáikra a városban az önszerveződő, kis hatékonysággal (jó esetben kis támogatással is) működő egyéni és kis csoportos kezdeményezések léteznek. A Barátság Kulturális Központ csupán néhány olyan programot tud felmutatni évente, melynek célközönsége a kulturális érdeklődésű ifjúság. Ez nem elég ahhoz, hogy a városban kialakuljon egy igazi ifjúsági szellemi közösség. Ehhez a problémakörhöz tartozik a város történetéből és földrajzi helyzetéből fakadó (ipari környezet, lakótelepi körülmények, agglomerációs régió), valamint az ország és a világ jelenlegi általános helyzetének köszönhető (munkanélküliség, létbizonytalanság, küzdés a munkahely megtartásáért) szituáció, hogy a mai tizen-, huszonévesek szülei jórészt nem váltak kultúraművelőkké, vagy rendszeres kultúra fogyasztókká. A kultúrára való fogékonyságot tehát tanítani kell. Az iskolák elsődleges célja, hogy a fiatalok alapműveltséget szerezzenek, a „kultúremberré” válás már az iskolán kívül tanulandó folyamat. Így ha nincs meg a megfelelő kortárs társasága, azaz nincs meg az a befogadó, fiatal közösség, aki az ő számára példát tudna mutatni, ahol a fiatalok közösségek részévé tudnak válni, akkor kevés esély van arra, hogy a fiatal kulturálisan fogékony legyen. A tapasztalat azonban az, hogy erre a közösségépítésre és tanulásra szüksége van a ma Százhalombattán élő ifjúsági generációnak. Ennek elérése érdekében képes akár önmaga

által szervezett közösségeket építeni, és a legtöbbje minden erejével azon küzd, hogy ezeket fenntartsa. Az ifjúsággal, a fiatal felnőttek közművelődésével foglalkozó szervezetek, közösségek mindegyike önszerveződően alakult ki a városban.

A SZIKE (Százhalombattai Ifjúsági Közművelődési Egylet) már jó 30 éve aktívan formálja a battai fiatalok kulturális életét, hol nagyobb energiával, hol kisebbel, attól függően, hogy éppen hány aktívabb tagja van. 2008-2012 között az egyesület, valamint az annak szerves részét képező, László Bandy képzőművész által vezetett Látás Iskolája a volt Mentőállomás és ÁNTSZ épületében működött a Damjanich úton. Itt talált otthonra - a BKK átépítése idejére - a helyi képzőművészeti gyermek- illetve felnőttképzés, valamint az itt élő alkotók számára állandóan használható műteremként, azaz nyitott műhelyként is szolgált. Havi rendszerességgel nyíltak kiállítások – helyi és meghívott képzőművészek anyagaiból – és különböző kulturális események (nyári napközi tábor, zenei estek, filmklub, szakmai foglalkozások, stb.) is zajlottak. Emellett főleg szellemi műhelyül szolgált a helyi, kultúra iránt fogékony és elhivatott fiatalok számára. Megfordultak itt fiatal költők, esztéták, művészettörténészek. Egy-egy kiállítás vagy esemény alkalmával gyakran százan is összezsúfolódtak a kis helyiségben.

11

Ezt a helyet 2012. április elejére az egyesületnek el kellett hagynia, mivel oda épült az új bevásárlóközpont. Ideiglenesen a BKK-ban kapott egy termet a SZIKE, itt azonban csak az egyesület képzési tevékenysége tud működni (de arra sem igazán alkalmas, hiszen alig kap természetes fényt a helyiség), de közösségi helynek, önálló műteremnek, műhelynek végképp nem használható.

Mint a legidősebb helyi ifjúsági szervezet, a SZIKE több hasonló kulturális kezdeményezésnek volt aktív részese. Hosszú története során működtetett helyi rádiócsatornát (Rádió Egy100), létrehozott irodalmi köröket, felolvasó esteket, verselő műhelyeket, filmklubokat és még lehetne sorolni. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a város történetében a helyi ifjúsági kultúra és művelődés területén a SZIKE közössége mindig is kiemelten fontos szerepet töltött be, előbb-utóbb megtalálták a kultúra iránt érdeklődő fiatalok. Jelenleg mintegy 25-30 aktív tagja van az egyesületnek, és körülbelül még száz fiatal kapcsolódik valamilyen módon a SZIKE életéhez.

A NYISZ (Nyitott Színpad Zenei Egyesület) fő célja a Százhalombattán működő amatőr zenészek képzése, a zenei rendezvényekhez szükséges technikai eszközök biztosítása, a programok színvonalának emelése. Közművelődési tevékenységükkel támogatják és fejlesztik a városban élők kulturális életét, biztosítják a közönség szórakozási és közösségi igényeit. Tevékenységükkel hozzájárulnak a kultúrák közötti kapcsolatok kiépítéséhez, az idegenforgalom és a turizmus keretében városon kívül, valamint a városunkba látogatók számára a helyi kultúra értékeinek bemutatásával.

Az egyesület elindította a Batta Nice City mozgalmat, aminek célja a városlakók lelki és környezeti szépségre való ösztönzése, néhány konkrét, az ifjúságot célzó üzenettel. Létrehozták a Talent zenei képző intézményt, ahol a zeneszerzési, hangszerelési, zenekari próbákhoz és stúdiófelvételek készítéséhez szükséges ismereteket oktatnak, emellett önképző szakkörön művészeti tevékenység és zenei marketing, színpadi előadóművész, programszervezés, stúdiómenedzsment kurzusokat tartanak.

12

Zenei alkotó szakkör keretében tanulmányi elemző delegáció képviselte Százhalombattát a 2012. évi EFOTT-on. A Battai Napokon megszervezték a Civil Falut, ahol rajtuk kívül hat társadalmi szervezet mutatkozott be. Ugyanitt szakmai versenyt rendeztek a helyi és környékbeli zenekarok számára. A volt IKSZ és annak maradványai (Ifjúsági Klub Százhalombatta). A 2005-ben létrejött első, hivatalos városi ifjúsági klub, az IKSZ egy viszonylag nagy és lelkes baráti társaságnak köszönhette létét. Szerencsés véletlenek is közrejátszottak a megalakulásában, hiszen a társaság azon gondolkodott és munkálkodott, hogy miként hozzon létre egy ifjúsági közösségi teret a városban, amikor a városvezetés is éppen elhatározta, hogy létrehoz egy ilyet.

A klub kezdetben nagyszerűen, a kellő lendülettel működött, ám hamar olyan szakmai problémákkal kellett szembenézniük, amire az a fiatal baráti társaság, akik a

működtetését ellátták, nem volt felkészülve. Lényegében a fiatalok szakmai kompetenciájának és a külső szakmai segítség hiányának, belső viszályoknak, a finanszírozás átláthatatlanságának, és a vezető egyének lelkesedésének lanyhulása okozta az IKSZ bezárását. Mindezen nehézségek ellenére a Klub hatalmas dolgot tudott felmutatni a városban. Egy-egy rendezvényén több százan megjelentek, mindenki szép emlékeket őriz róla, és rendkívül sokan örülnének neki, ha a hely ma is létezne. Emellett érdemes megjegyezni, hogy a klub alapítóinak jó része azóta diplomás művelődés- és szabadidő szervező, akik azóta is próbálják a városi ifjúsági életet fellendíteni. László Bandyt és a Látás Iskoláját talán a városban senkinek sem kell bemutatni. Ő egymagában egy önálló kulturális intézmény, aki az ifjúság művelését és tanítását a legszentebb dolognak tartja. Jórészt neki köszönhető, hogy a városban ilyen magas számú a művészettel foglalkozó fiatalok és fiatal felnőttek száma. Kezdetektől aktív résztvevője a város kulturális életének, 1974-ben az akkori Barátság Művelődési Központ népművelőjeként érkezett Százhalombattára. Később kezdeményezője volt a művészeti iskolának, létrehozta a Látás Iskoláját, életben tartotta a SZIKE-t, amikor annak alapítói családi és egyéb okok miatt már nem tudták. Bábáskodott a legtöbb kultúrával és művelődéssel foglalkozó szervezet kialakulásánál, hiszen nagyon sokan hozzá fordulnak kérdéseikkel ezen a téren. A városban élő profi és hivatásos

13

képzőművészek, képzőművész-tanárok kivétel nélkül megfordultak műhelyében, sokan közülük az ő tanítványaként kerültek a pályára. Több, mint 40 éve a város művészeti életének legmeghatározóbb alakja. Ez idő alatt egyetemi szakdolgozat is készült róla, aminek fő kérdésfelvetése: „Miként lehet, hogy egy ilyen apró iparváros ennyi kvalitásos művészt és művészeti hallgatót ad az országnak?”.

A Látás Iskolája az a műhely, ahol a legfiatalabbak tanulnak. Jórészt belőlük és baráti körükből kerül ki az réteg, akik a SZIKÉ-t viszik tovább. Az Iskolának jelenleg kb. 40 tanulója van és működése óta több száz helyi fiatalnak adta meg azokat az alapvető vizuális készségeket, melyekre az életben szüksége lehet. Azok a fiatalok, akik itt kezdték meg képzőművészeti tanulmányaikat nagy arányban végeztek később egyetemet, főiskolát, a lehető legkülönbözőbb szakokon: építészek, mérnökök, formatervezők, tanárok, szobrászok, grafikusok és persze képzőművészek lettek.

Mindezek ellenére a Látás Iskolája jelenlegi oktatási helye a BKK alagsorában nem megfelelő. Az ország egyik legjobb speciális vizuális oktatása zajlik itt, ahonnan évente jó néhány művészeti felsőoktatási intézménybe mennek hallgatók. Az elmúlt évek során többször felvetődött, hogy a műhely megfelelő és állandó helyet kap a városban, de mindeddig nem jött létre olyan helyszín, ami méltó lenne az iskolában folyó színvonalhoz. A SZAK Stúdió 1996-ban alakult nagyrészt helyi hivatásos alkotókból. A csoport rendszeresen állít ki a városban és a környező településeken. Tagjai képviselik a várost szinte az összes országos tárlaton, valamint egyéni kiállításokon is bemutatkoznak országszerte. A SZAK Stúdió a Látás Iskolájában, majd a SZIKÉ-ben felnövő fiataloknak a professzionális alkotóvá válás utolsó lépcsőfoka. Ez az a csoport, ahol megtanulják, mit takar az, ha valaki hivatásos képzőművész. Az alkotó elme számára a legtöbb tudás a közös alkotás alatt épül be. Tagjai rendszeresen összegyűlnek, de közös műhely híján csak nehezen tudnak egymástól tanulni.

14

A PULP volt az egyik első, kifejezetten a fiatalokra koncentráló kulturális magazin a városban, ami 2010 augusztus és 2011 augusztus között működött. Az IKSZ-hez hasonlóan egy baráti kör kezdeményezéseként indult. Ők írták a cikkeket, ők szerkesztették, nyomtatták és terjesztették. Azon túl, hogy megpróbáltak színt vinni a városi ifjúsági életbe, az alapgondolatukhoz hozzátartozott az is, hogy a lap által a városvezetés is betekintést nyerjen a helyi fiatalok életébe, gondolkodásába, és így talán létrejön valamiféle kommunikáció. A társaság 2011-ben bizalmat kapott a BKK-tól és széles programválasztékkal megrendezhették az első Ifjúsági Művészeti Fesztivált.

A magazin igen sokoldalúan foglalkozott városi- és általános ifjúsági kérdésekkel. Volt utcaművészeti rovatuk, bemutattak helyi zenekarokat, városi arcokat, voltak benne divat tippek, „Hova menjünk Battán?” rovat, és még lehetne sorolni. Egy éves pályafutása alatt összesen 4 (+1 próba) számot ért meg ez kivételes színfolt Százhalombattán. Támogatás híján a fiataloknak nem állt módjukban folytatni a kiadást. A Forrás Néptáncegyüttes 1984-ben alakult meg Érden a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban; tagjai az ott tanuló diákok voltak. 1985 ősze óta működik Százhalombattán, ahol az éppen felépült művelődési központ adott otthont a csoportnak. Az eltelt évek alatt meghatározó része lett a százhalombattai kulturális életnek. Működésével új hagyományok teremtődtek, meghonosodott és népszerűvé vált a népművészet. Sajátos közösség alakult ki az együttes körül, amely kör folyamatosan bővül a táncosokhoz kötődő rendezvények által. Ilyen pl. a Summerfest, a Forrás Bál, a százhalombattai kultúráért rendezvénysorozat és a forrásos műsorok. A Pest megyei iparvárosban 30 évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy egy 600 táncosból álló együttes nő ki a panelrengetegből. Azóta a város együtt él a Forrás Néptáncegyüttessel, szeretik, tisztelik és becsülik őket. Nem hiába: nem csak hogy egyedülálló módon hat egymást követő alkalommal nyerték el a Kiváló Minősítést, hanem ők szervezik Európa egyik legnagyobb szabású nemzetközi folklórfesztiválját, a SummerFestet. Kiemelkedő alkotóművészeti és közösségépítő

15

tevékenységük mellett Százhalombatta életében jelen vannak egyéb területeken is. A Sárkányhajó versenyen épp úgy részt vesznek, mint az Aranyfakanál főzőversenyen, de bekapcsolódnak a Játékos Városiak versenyébe is. Van ahol első helyezést is elérnek, ám akkor is nagy élményként könyvelik el a részvételt, ha az valóban csak részvételt jelent, ugyanis számukra nem a nyeremény, hanem a közönség, a battaiak számára nyújtandó öröm a lényeg. Az együttes tagsága évtizedek óta a legnagyobb a városban, 2014-ben ez közel 600 főt jelent. Munkájukat 2014-ben, a Magyar Kultúra Napján, az Emberi Erőforrások Minisztere Csokonai alkotói és közösségi díjjal tüntette ki. Az együttes tagsága rendszeresen szervez – természetesen műfajába vágó - eseményeket: táncházakat, népdaléneklési versenyt, kiállításokat, egyéb művészeti eseményeket is. A Forrás Néptáncegyüttes által alapított Magyarok Öröksége Alapítvány a város egyik legrégebbi civil közössége 1991 óta működik. A Forrás működése 1984 óta töretlen lendülettel történik. Sajátos és meghatározó közösség, amely nemzetközileg Magyarország egyik legkeresettebb és sikeresebb együttese. Az utóbbi évek jellemző folyamata, hogy a jelenleg aktuális generáció tagjai nem csak táncosként, hanem vezetőként is részt vesznek a közösség munkájában.

16

A Battai Ifjak KAtolikus társasága, azaz a BIKA Római Katolikus elveket valló ifjúsági csoport 2006-ban alakult először két, majd három barát tagságával, majd ahogy az idő múlt egyre nagyobb számú közösséggé nőtte ki magát. A csoport tagjai főként 16 és 29 év körüli fiatalok (köztük gimnazisták, főiskolások, egyetemisták, állással rendelkezők), akik egy befogadó közösséget hoztak létre azon fiatalok számára, akik keresik a hitük modern formában való megélésének módját. Eleinte a heti egy közös filmnézés és az arról való beszélgetés volt az a forma, amiben a közösség el tudott indulni. Két-három barát összejárt, megnéztek egy filmet és aztán éjszakába nyúlóan vitatkoztak a mondanivalóról. Régi/új ismerősök bekapcsolódásával duzzadt egy év alatt tíz főre a társaság, akik igényük szerint különböző programokat is szerveztek maguknak, és lassan a heti egy alkalmankénti összejövetel kevésnek bizonyult számukra. Jelenleg a társaság hetente kétszer jár össze és már 20 fő körüli létszámmal működik. Nyaranta együtt járnak túrázni, táborozni, sütögetni, valamint aktívan részt vesznek a városi katolikus közösség életének formálásában is. Céljuk a plébániához tartozó fiatalok segítése a közösségi élet által. A Református Ifjúsági Közösség szombatonként gyűlik össze a templomuk közösségi terében. Tevékenységük a hitoktatás köré szerveződik, foglalkozásuk azzal is kezdődik, ezt követően szabad játékkal töltik idejüket. A nagyjából 10 fős társaságot leginkább általános iskolás korúak teszik ki, akik örömmel járnak le a klubba, hogy tanulhassanak és jól érezzék

magukat. Alkalmanként részt vesznek egyéb rendezvényeken, leginkább a református közösség táborozásaiban. Talán ők az egyetlen ifjúsági közösség a városban, akik elmondhatják magukról, hogy egy jól felszerelt, tágas tér áll rendelkezésükre, amit szabadon használhatnak. Sárosi Gábor, a felekezet lelkésze mindig szívesen fogadja a társaságot és próbálja úgy formálni a kis közösség szombati összejöveteleit, hogy azok többek legyenek, mint egyszerű hittan. Az Önkéntes Ördögökkel nagy valószínűség szerint már a legtöbb battai találkozott. Ők azok a piros pólós fiatalok, akik a SummerFest idején mindig és mindenhol ott vannak. Takarítanak, festenek, sorfalat állnak, de ha kell csoportokat kísérnek, sőt tolmácsolnak. Persze a nagyjából 70 főt számláló közösség nem csak a nyári fesztiválon van aktívan jelen. Sokféle kulturális rendezvényt támogatnak, segítik például a városi nyugdíjas ebédet is. Az Ördögök története több, mint 17 éve kezdődött, hivatalosan azonban 2001-ben alakultak meg. Legfontosabb céljuk az, hogy képességeik szerint segítsék a város közösségének összetartását. Sokfelől érkező és sokféle emberek alkotják az Önkéntes Ördögöket, de nem számít ki milyen háttérrel lépett a csapatba, az önkéntességnek köszönhetően odaadó, felelősségteljes és szorgalmas emberré növi ki magát.

17

Egyén a közösségben: A fentebbi felsorolásból egyértelműen látszik, hogy a városban működő szervezett és önszerveződő körök száma magas. A létezés azonban még nem elég a jó működéshez. A csoportoknak nem az a céljuk, hogy a saját világukban éljenek, és nem ehhez az élethez kérnek csak szellemi és sok esetben anyagi támogatást. A közösségek fejlődni és bővülni szeretnének. Tudni egymásról, látni a városban működő folyamatokat és láttatni magukat. Élni szeretnének egymással és a városban élő fiatalokkal szervesen együttműködve. Ezért célunk, hogy a csoportok ne konkuráljanak egymással, hanem felismerve az együttműködésben rejlő pozitívumokat létrehozzanak maguknak egy olyan központot, ahol a különböző energiák egy helyre csoportosulhatnak. Így nem lehet kérdés, hogy hol találhatom meg a legjobb társaságot, hol nyithatok új dolgok felé, hol kapok segítséget, ha éppen rászorulok. Egy olyan hely, aminek az igénye már a városalapítókban is megfogalmazódott a Városi Információs Központ formájában: A Százhalombattán élő érdeklődő fiatal értelmiségiek számára kell egy olyan találkahely, ahol bekapcsolódhatnak a város életébe, részesei lehetnek a hasonló korosztály közösségének.

18

IFJÚSÁGI FELMÉRÉS A tanulmány készítése közben felmérést végeztünk a helyi ifjúság körében, melyet összesen 380 fő töltött ki. Fő kérdésfelvetésünk az volt, hogy mit hiányolnak a helyi fiatalok a városban, mivel lehetne őket itt marasztalni, illetve mennyire elégedettek a város ifjúsági életével, programjaival. A felmérés természetesen anonim zajlott. A felmérés mutatói:

380 kitöltés

Melyik életkorba tartozol az alábbiak közül?

Százhalombattai vagy? Igen

lezárva: 2013. 12. 26. 18:45

80%

35-nél idősebb

Nem, de rendszeresen átjárok

9%

31-35

Csak voltam, elköltöztem

8%

26-30

Nem, csak néha erre vetődöm

3%

5%

6% 19%

22-25

30%

19-21 Nem, és nem is nagyon járok erre

1% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%

A válaszadók száma százalékokban

28%

12%

14-18 Fiatalabb, mint 14

0% 0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

A válaszadók életkorának százalékos eloszlása

19

Véleményed szerint társasági élet szempontjából Te melyik csoportba tartozol leginkább?

Milyen rendszerességgel jársz a városban szórakozóhelyre, kocsmába? Naponta 31%

Szórakozóhelyre, kocsmába járó Inkább mindig szervezek magamnak és a…

21%

Lakásban, családi házban összeverődő

21% 15%

Pestre járó 8%

Otthonülő 4%

Utcán gengelő 0%

1%

Hetente többször

7%

Hetente

15%

Havonta 1-2 alkalommal

43%

Évente párszor

29%

Soha

5% 10% 15% 20% 25% 30% 35%

6% 0%

A válaszadók száma százalékokban

10%

20%

30%

40%

50%

A válaszadók száma százalékokban

„Hiányolok egy olyan helyet, ahová "csak úgy" be lehet ülni beszélgetni, főleg télen, amikor nehezen megoldható, hogy a mínusz fokokban a Főtéren üldögéljen az ember a barátaival. Kocsmába nem szeretnénk menni, mert az nem a mi köreinknek való, így az egyetlen beülős lehetőség az Ebatta, az viszont elég drága időtöltés, hogyha havonta többször akarunk találkozni a barátokkal. Még a régi BMK-ba anno be tudtunk menni, csak úgy leülni, most viszont már oda sem lehet, amióta felújították.” Idézet az ifjúsági felmérés utolsó kérdésére adott szöveges válaszokból

20 0

Honnan értesülsz a város programjairól?

ELÉGEDETT VAGY- E A VÁROS KIKAPCSOLÓDÁSI, SZÓRAKOZÁSI LEHETŐSÉGEIVEL?

31%

1%

Igen; 22%

11%

1%

Nem; 78% 56% 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

A válaszadók száma százalékokban

„Nagyon hiányzik egy közösségi hely, ahol összeülhetnek a fiatalok beszélgetni, szórakozni vagy táncolni.” Idézet az ifjúsági felmérés utolsó kérdésére adott szöveges válaszokból

21 0

Vannak- e szerinted a városnak kifejezetten ifjúsági rendezvényei? 50%

Véleményed szerint melyik korosztály számára a legélhetőbb, legideálisabb város Százhalombatta? Többet is jelölhetsz!

46%

45% 40% 35% 30% 25%

21%

20% 15% 10%

24%

Nyugdíjasok (60 fölöttiek)

23%

21%

Idősebbek (45- 60 évesek) 18%

Felnőttek (35- 45 évesek) 9%

5% 0%

Fiatal felnőttek (20- 35 évesek)

9%

Fiatalok (14- 20 évesek)

9% 21%

Gyerekek (14 éves korig)

Vannak, és mindegyiken részt veszek

Vannak, de sajnos nem mindről értesülök

Vannak, de nem érdekelnek

Nincsenek 0%

5%

10%

15%

20%

25%

A válaszadók száma A válaszadók száma százalékokban

„Csinálnék egy "klub"-ot, ahol azok is ellehetnek, akiknek nincs hova menniük, kinél összeverődniük.”

Idézet az ifjúsági felmérés utolsó kérdésére adott szöveges válaszokból

22 0

Tervezed-e a közeljövőben, hogy elköltözöl a városból?

Milyen sűrűséggel jársz Budapestre, vagy a környező városokba kikapcsolódni?

12% Naponta

7%

Hetente többször

8%

9%

Hetente

Nem

16%

Igen, Budapestre

Havonta 1-2 alkalommal

57%

35%

Évente párszor

23%

30%

Soha

Igen, belföldre Igen, külföldre

2% 0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

A válaszadók száma százalékokban

„Kellene egy olyan közösségi szintér, ami a fiatalok, fiatal felnőttek kulturális, művészeti, szabadidős igényeit is kielégíti, összefogja a városban működő civil- és szabadidős ifjúsági szervezeteket, koordinálja munkájukat.” Idézet az ifjúsági felmérés utolsó kérdésére adott szöveges válaszokból

23 0

Tagja vagy-e valamilyen helyi ifjúsági-, kulturális vagy sportkörnek, egyesületnek?

25%

75%

Igen Nem

„Kocsmán kívül nincs igazán szórakozási lehetőség a városban. Kevés a táncos hely, lehetne több koncert is, mint régen az ifjúsági klub idejében.” Idézet az ifjúsági felmérés utolsó kérdésére adott szöveges válaszokból

Ha az előző kérdésre „igen” volt a válasz, akkor melyik egyesületnek?

VUK SE SZIKE NYISZ Zenei Egyesület BXSC mászó szakosztály Százhalombattai Karate Egyesület Százhalombattai Polgárőr Szervezet Batta Delta Önkéntes Ördögök Százhalombatta Forrás Néptáncegyüttes Százhalombattai Labdarúgó Klub Százhalombattai Fúvószenekar SZIKE- Film Cserkészet Jobbik IT IKSZ Dunafüredi Vízisport klub Kiskörúti Színisuli SZAK stúdió Tornád-ó Battai Bulldogok Sárkányhajó Vízilabda Egyesület Hulladékkommandó Százhalombattai Fúvósbarátok Battafit NKKSE Lövészklub Flottilla DKSK Iringó Ts Szent István kórus Kick- boksz Százhalombatta Torna Club Kőrösi Csoma Sándor zeneiskolája

0

2

4

6

8

A legtöbbet említett…

24 0

Mennyire vagy elégedett a város nyújtotta kulturális és közösségi lehetőségekkel?

Iskolán/ munkán kívül milyen rendszerességgel jársz össze a barátaiddal? Minden nap

Teljesen elégedett vagyok.

7%

Hetente többször

30%

Hetente

Pár dolgot leszámítva egész jó.

28%

Havonta párszor

8%

24%

Elmegy.

15%

27%

Évente néhányszor

Volna mit javítani.

8%

Szinte sosem

1% 0%

45%

Egyáltalán nem! 5%

10%

15%

20%

A válaszadók száma százalékokban

25%

30%

35%

8% 0%

10%

20%

30%

40%

50%

A válaszadók száma százalékokban

„Véleményem szerint nagyon hiányzik egy olyan klub, ahol a fiatal, tehetséges emberek bemutatkozhatnak, legyen szó akár zenekarról, dj-ről. Egy olyan helyet képzelek el, ami valóban működik, amit nem zárnak be, és nem függ a politikától.” Idézet az ifjúsági felmérés utolsó kérdésére adott szöveges válaszokból

25 0

Kérlek írd le mi az, amit helyi fiatalként hiányolsz a város életéből? Milyen lehetőségeket látnál itt szívesen, mivel foglalkoznál kedved szerint? A válaszokban említett kifejezések gyakoriság szerint csoportosítva: Szórakozóhely Koncert Szórakozási lehetőség IKSZ Közösségi hely Mozi Fiataloknak program Sportolási lehetőség Fesztivál Fiataloknak kocsma Zene Disco Kávézó Tánc Minden megvan Kulturális program Karaoke Próbaterem Játékterem, bowling Teaház Battafit Pláza Galéria Gyorsétterem Zenakarok Tömegközlekedés éjjel Abc Falmászási lehetőség Művészet Jégkorcsolya pálya Meditáció Kutyafuttató Sex shop Kalandpark Airsoft Színház Környezetvédelem,… Horgászat SZIKE

0

„Szinte csak kulturális programok vannak, kifejezetten kikapcsolódásra, lazításra alkalmas hely a talponálló kocsmákon kívül nincs. Színvonalas, elfogadható árfekvésű, hétvégén élőzenés helyre lenne szükség.”

61 31 29 26 22

„Hiányolok egy olyan önálló ifjúsági központot, ahol megférnek egymás mellett a kulturális programok, képzőművészeti műhelyek és könnyűzenei koncertek is.”

13 12 10 10 10 8 7 6 6 5 5 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 20

„Több lehetőség arra, hogy a helyi fiatalok bemutathassák saját tehetségüket (zene, sport, művészet, stb.), ezt kombinálva már elismert művészek, sportolók, zenészek bemutatásával. Kiállítások, koncertek, sportesemények...”

„Régen az IKSZ-be jártam nagyon sokat, valami hasonló hely kéne, ahol lehet koncerteket, bulikat szervezni és nem időszakos, hanem állandó hely. Mert ilyen jelenleg nincsen a városunkban. Pláne télen, rossz időben kéne egy ilyen hely, ami nem kocsma, de lehet bulizni.” „Kellene egy művelődési, kulturális központ ahonnan nem zárják ki a fiatalokat, élére egy olyan vezetővel, aki a fiatalok érdekeit képviseli. Szórakoztatási, sportolási lehetőségek kellenek; nem mindenkit érdekel a néptánc. Százhalombattát egy energikus, fiatalos várossá kellene alakítani, vagyis teljes arculatváltozásra van szükség. Máskülönben Batta elöregedik, a fiatalok eltűnnek.” 40

A válaszok száma

60

80

Idézetek az ifjúsági felmérés utolsó kérdésére adott szöveges válaszokból

26 0

A kérdőív kiértékelése: A kérdőívet interneten (elsősorban a facebook-on) százhalombattai fiatalok között terjesztettük, így nem meglepő, hogy a kitöltők 80 százaléka helyi. Ha ehhez hozzászámítjuk a már elköltözötteket és a rendszeresen átjárókat, akkor a kérdőívet kitöltők 96 százaléka (367 fő), akiknek a véleményére a leginkább kíváncsiak voltunk. A számok azt mutatják, hogy kérdőívünk elérte a célközönséget. 14 évesnél fiatalabb egy sem töltötte ki, 35 évesnél idősebb is csupán a kitöltők 5 százaléka (19 fő) volt. A válaszokból kiderül, a fiatalok jelentős százaléka aktív társasági életet él és vágyik szociális jellegű kikapcsolódási lehetőségre. A legnépesebb tábor a „kocsmába járóké”. Szinte egyenlő számban vannak, akik a baráti kör valamelyik tagjánál ülnek össze és azok, akik a társaságukkal szerveznek programot. Igen jelentős - a kitöltők 15 százaléka – Budapestre jár szórakozni. A parkokban, parkolókban, játszótereken, padokon összeverődök tábora a kétszerese az otthon maradókénak. A fiatalok 65-35 százalékos megosztottságban aktívak-inaktívak szociálisan. Jelentős részük – 78 százalék – elégedetlen a városban található kikapcsolódási lehetőségekkel. A felmérésből kitűnik a városi intézmények, szórakozóhelyek kommunikációjának hiányosságai. A legtöbb intézmény a tévében, rádióban, újságban és plakátokon, szórólapokon reklámozza a programjait. Ezeken a felületeken a fiataloknak mindössze 12 százalékát érik el, míg az interneten keresztül 31 százalékot. Az 56 százalékos „barátok, ismerősök”, mint forrás mögött is – a fentiekből következően – az internet áll, de kitűnik, hogy a legfontosabb a személyes, közvetlen kapcsolat.

A válaszadók összesen 67 százaléka nem értesül a városban zajló ifjúsági programokról, illetve, úgy véli, hogy nincsenek, ami mögött szintén a kommunikáció hiánya illetve céltévesztése áll. 23 % vallja, hogy értesül az ifjúsági programokról, de azok számára nem érdekesek. Végül mindössze 9 %, akit elér az információ és érdeklik is a helyi rendezvények. A kérdőív célkorosztályának, a 14-35 éveseknek 18 százaléka érzi élhető városnak Százhalombattát. A kitöltők 24 százaléka szerint a város leginkább a nyugdíjasok számára kínál jó lehetőségeket, a másik két nagy csoport szerint is az idősebb korosztály (45-60 évesek), valamint a gyerekek (14 év alattiak) számára a leginkább élhető a város. A fiatalok jelentős része eljár a városból szórakozni, legtöbben – 35 % – akár havonta többször is, de igen magas – 16 % – a hetente elutazók száma is. Ezzel függhet össze, hogy a fiatalok közel fele – 43 % – tervezi, hogy elköltözik Százhalombattáról, ebből 23 % Budapestre, és mindössze 12 %, aki külföldre – tehát feltételezhetően anyagi és nem szociális okok miatt. A válaszolók mindössze egynegyede tagja valamilyen városi szervezetnek, egyesületnek, de ez a 25 % is igen sokfelé – sport és alkotóközösségekre – tagolódik. 30 % hetente többször, további 55 % heti-havi rendszerességgel összejár a barátaival. A fiatalok tehát igénylik a közösségi életet, de a lehetőségeik egymástól elszigeteltek, jelenleg nincs alkalmuk, helyük egymással, a város teljes ifjúságával kapcsolatba kerülni.

27 0

A felmérés utolsó pontja általános, nyitott kérdést tesz fel a város életével, lehetőségeivel kapcsolatban. A hozzászólásokból kirajzolódik, hogy a legnagyobb igény (61 + 29 %) a szórakozóhelyet, lehetőséget hiányolja. Mivel kocsmák szép számmal vannak a városban, ez esetben egy olyan közösségi helyről (22 %) van szó, ahol rendszeresek a programok, a koncertek (31 %), az egykori IKSZ-hez hasonló működés (26 %), kiállítások, játékos események. Egy olyan helyre, ahol sokféle ember megfordul, ahova „le lehet csak úgy menni”, ahol mindenki talál kedvére való elfoglaltságot, ami róla szól, ahol nyitottak az ötleteire és a problémáira. Százhalombatta fiataljaiban nagy lehetőségek rejlenek. Megvan bennük a kapacitás, hogy a várost élhetővé tegyék, és hajlandóak ennek kialakításában és működtetésében is részt venni. Felsorolhatatlanul sok lehetőséget tud nyújtani egy jól működő közösségi hely: létrejöhetnek új barátságok, szerelmek és abból családok, akik nem hagyják el a várost. Egymásra találnak hasonló érdeklődésű emberek és közösen létrehoznak valamit. Lehet az akár egy cég is, ami helyieket foglalkoztat, de a közös gondolkodás és munka révén eljuthatnak akár olyan felfedezésekig, amikkel jobbá tehetik az egész világot. Az új gondolatok, új nézőpontok találkozása generálja a fejlődést, elsősorban természetesen a szűkebb környezetét, Százhalombattáét. Egy ilyen helyen dől el, alakul ki, merre halad a város következő generációja. Milyen felfogás, milyen motivációk, mekkora nyitottság alakítja gondolatvilágukat, amivel a felnőttkorba lépnek, mint a társadalmat aktívan formáló személyiségek. A lokálpatriotizmust egy ilyen

közösségi hely tudja leginkább erősíteni. Amit a fiatalok sajátjuknak érezhetnek, mert befogadják őket, foglalkoznak velük, bizalmat szavaznak számukra, hagyják őket a saját útjukon járni.

„Szerintem a 25 év alatti korosztály hétköznapi és hétvégi kikapcsolódási lehetősége kevés, az utcán gengelésen kívül nem tudnak nagyon mit csinálni. Ezért csapódnak társaságokhoz, mennek el kocsmákba vagy diszkókba idejekorán. Persze a tömegvonzás miatt egyes programok érdekesebbek más városokban, legfőképpen Pesten. Szerintem nagyon jó ötlet volt annak idején az ifjúsági klub, olcsón élvezhette mindenki a hétköznapokat egy aktív, biliárdoscsocsós klubkörnyezetben.” „Kéne egy nagyobb ifjúsági központ, ahol a zenészek, színészek, művészek összegyűlhetnek. Lehetne bent próbaterem, műterem, egy nagyobb hely, ahol teázni, iszogatni, beszélgetni lehetne. A Battafitet például át lehetne építeni. Elég tágas, jó helyen van. Egy nagy épületben a 20-30 éves korosztály megfelelő szórakozási, kikapcsolódási szükségleteit tudná a hely biztosítani, minimális átépítéssel.” „Én nagyon örülnék, ha lenne végre egy hely az ifjúságnak, ahova akármikor be lehet menni és beszélgetni, jó programokat csinálni,kiállítást nézni, bulizni!” Idézetek az ifjúsági felmérés utolsó kérdésére adott szöveges válaszokból

28 0

„Hiányolok egy olyan színvonalas szórakozóhelyet, ahova értelmes fiatalok járnak, akiknek nem az a céljuk, hogy minél több alkoholt fogyasszanak, és tudnak kulturált módon szórakozni. Mivel itt rengeteg fiatal él, hasznos lenne egy olyan beülős hely, ahol diákbarát árak vannak, be lehet kapni valamit, iszogatni, táncolni lehet.”

„Egy olyasmi hely kéne, amilyen az IKSZ volt... egy sűrítő, ahol mindenki talál elfoglaltságot!” „Közösségi teret, ami nem feltétlenül kocsma, inkább egy ifjúsági ház, ahol, ha van kedvünk közösen alkotunk, ha van kedvünk összeülhetünk sörözni, és vannak színvonalas zenei programok... és egy grafikai műhely!” „Egy olyan helyet ahol beszélgetni is lehet és szórakozni is (mint társasjáték, kártya), alternatív kis környezettel, ami fiataloknak is megfelelő, egyedi és különleges. Napközben teázó, este szórakozóhely, koncertterem, filmvetítési hely is egyben. Egészében olyan, ahová szívesen bemegy egy fiatal a nap bármelyik szakában.”

„A városból szerintem egy rendes zenés szórakozóhely hiányzik.”

„Nincsen megfelelő közösségi hely, ahol a mindennapokban összejöhetnének a fiatalok. Illetve gyakorlatilag szórakozási lehetőség egyáltalán nincs a városban, lehet választani a sohót... ami egy átlagos fiatalnak nem feltétlen megengedhető, illetve nagyjából még 4 kocsma, kávézó van. Másrészről a fiataloknak, 14-30 éveseknek, nincs lehetőségük bulizni se, mert ugye mindenhol túl hangos az ember. Jó próbálkozás volt az egykori IKSZ, eleinte nagyon jól működött... Egy olyan közösségi térre lenne szükség, ahol mindenre lenne lehetőség, kávézó, koncert, buli más egyéb. Egy hely ahol minden ötletre nyitottak.”

„Egy olyan placc, mint anno az IKSZ volt, jó koncertek, ifjúsági tér, sok program!.”

Kérlek írd le mi az, amit helyi fiatalként hiányolsz a város életéből? Milyen lehetőségeket látnál itt szívesen, mivel foglalkoznál kedved szerint?

29 0

3.

Az új közösségi tér

Közösségi terek a városban: A Barátság Művelődési Központ 1985-ben való megépülésekor a városi szervezett és önszerveződő körök végre helyet kaptak maguknak a fejlődésre. A közösségi és társas tevékenységekhez szükséges terek, műhelyek biztosítottak voltak. A közművelődési intézmény jó kapcsolatot tartott fenn a város művelődő, gazdálkodó egységeivel, társadalmi és tömegszervezetekkel. A ház nagy szerepet vállalt a város lakosságának művelődési és önszerveződési szokásainak kialakításában. A művelődés és közösségi élet centrumává vált, nagymértékben hozzájárult a közösségi élet formálásához, a korszerű művelődési formák elterjedéséhez, az igényes szórakoztatáshoz. Az épület azonban már a megépülésekor zsúfoltságig tele volt csoportokkal, és ahogy azt a fentebbi gazdag felsorolásból láthatjuk, ma is tele lenne. A világ és a város is sokat fejlődött ’85 óta. Az akkori rendszerben elterjedt művelődési házak rendszere átalakult, a gondolkozás megváltozott. Egy fejlődésben lévő korszerű városnak követnie kell a trendeket. Művelődési ház helyett kulturális központra van nagyobb igény napjainkban. Az átalakulás nálunk is megtörtént, ami nem csak névváltást jelentett, hanem ezáltal valóban korszerű kulturális intézménnyel gazdagodott a város, és erre büszkék is lehetünk. Azonban ezzel a változással egyértelműen együtt jár a művelődési ház alapvető funkciójának megszűnése. A művelődési ház a városban élő teljes lakosság minden rétegének igényeit volt hivatott kielégíteni. Manapság a

30 0

lehetőségek és az igények széles választéka miatt nem lehet létrehozni olyan intézményt, ami egyaránt praktikus a nyugdíjas, gyerek és ifjúsági korosztálynak. A kulturális központ a már kialakult kulturális ízléssel, igénnyel rendelkező „felnőtteké”, egy ifjúsági ház legyen az „ifjúságé”. Milyen tartalommal kell megtölteni a leendő közösségi teret? Egy ilyen helyen kaphatnának végleges helyet, műhelyet, stúdiót, fellépési és kiállítási lehetőséget azok a már működő alkotóközösségek, akik jelenleg igen problémás körülmények között próbálnak tenni valamit, mint például a SZIKE és a NYISZ. Valamint lehetőséget adna azoknak az egyéni alkotóknak, szakembereknek és oktatóknak, akik vagy maguk fiatalok, vagy fiatalokkal foglalkoznak, továbbá azoknak a kis csoportoknak, közösségeknek, akik jelenlegi körülményeik miatt nem tudnak aktívan részt venni a város életében. Egy nagy közösségi térben kaphatna helyet egy működő ifjúsági klub, ahol hétköznapokon, napi váltásban különböző nyitott foglalkozásokat lehet biztosítani a fiataloknak. Ezeket az ötleteikhez, igényeikhez – és a lehetőségekhez kell igazítani. A napi munkába be lehet vonni a középiskolásokat is, akik a közszolgálati munka keretében aktívan segíthetik a foglalkozásokat. Meg kell találni, mire lennének nyitottak a fiatalok, miben venne részt szívesen az érettebb ifjúság. Az idősebb (utcán bandázó) korosztály számára is megoldás lenne egy nyitott, befogadó közösségi tér, ami bevonzaná őket, ahova hajlandóak lennének bemenni,

elfogadni bizonyos szabályokat, ha azt a helyet a magukénak érezhetnék. Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy ezek a szabályok, „korlátozások” ne legyenek drasztikusak. El kell érni, hogy ne azért vigyázzanak a helyre, mert azt szabályok írják elő, hanem mert sajátjuknak, otthonuknak érzik. Be kell őket vonni a szervezésekbe, a folyamatokba, hogy ne csak passzív látogatói, hanem aktív részesei, kezdeményezői legyenek az eseményeknek.

Néhány konkrét ötlet a bent megvalósítható programokra: - kreatív műhely – a fenntartható fejlődés jegyében hulladékokból praktikus tárgyak készítése (kitűző, táska, csuklóvédő, cipődekorálás, pólónyomtatás, stb.) - „street art” foglalkozások – stencil készítés, installációk tervezése (közben elméleti háttér csepegtetése, művészettörténeti összefüggésekkel) - az előzőhöz kapcsolódva séták a városban: köztéri alkotások, street art megjelenések megvitatása moderátor segítségével, ötletek városdekorálásra, lehetőség biztosítása a megvalósításra (városszépítő programok, pályázatok) - drámapedagógiai, önismereti foglalkozások - tanulásmódszertan, kiscsoportos korrepetálás - világmegváltó beszélgetések (filozofálgatás tanári vezetéssel aktuális kérdésekről) - filmklub (filmművészeti, kult sorozat)

31 0

- irodalmi kör (a fiatal íróknak, és azoknak, akik írókká szeretnének lenni, és persze az olvasásért rajongóknak az olvasási, művelődési kultúra terjesztésért) - szakmai napok, amiknek keretében egyes szakmák képviselői mutatnák be munkájukat. Ebbe belefér a hiányszakmákra való toborzás, vagy egy DJ bemutatkozása, vagy más népszerű, esetleg sosem hallott hivatások képviselőinek előadása (újságírótól médiafilozófuson keresztül a pszichológusig) - hagyományos foglalkozások - a BKK-ban többféle klub – mozgás, kézművesség – működik. A már régebb óta ott tanulók, esetleg nyugdíjas önkéntesek, ráérő és lelkes tagok is felvállalhatnak egy-egy foglalkozást, amivel egyrészt a klubéletet gazdagítják, másrészt csoportjaikba toborozhatnak új tagokat - nyílt zenekari próbák, ahol a helyi zenekarok a közönség előtt tarthatnának próba jellegű fellépéseket - különböző hobbik versenye (pl.: sakk-verseny, darts verseny) - rendszeresen tartott tematikus előadások (kortárs művészetről vagy hihetetlen foglalkozásokról, érdekességekről) Rendszeresen lehetőséget kell biztosítani, hogy a különböző foglalkozásokon készített, illetve tanult dolgokkal a fiatalok kiállhassanak, megmutatkozhassanak, mivel nagyon fontos a megtartás szempontjából a pozitív visszaigazolás. Másrészt fontos a közösségi háznak, hogy meg tudja mutatni a város felé, hogy van értelme a létezésének. Alkalmanként

vásárt is lehetne rendezni a foglalkozásokon készült holmikból, ebből lenne egy kis bevétel, amiből vissza lehet juttatni a fiataloknak újabb programok és eszközök formájában, ezen felül pedig motivációt is jelent számukra. Ugyanezért kellenek háziversenyek és kispályázatok. A pozitív visszajelzésnél jobb megtartó erőt még nem találtak ki az ifjúság számára. Fontos, hogy a mindennapi aktív foglalkozások mellett, legyen biztosítva egy „csendes sarok”, ahol a „klubfelelősök” (szociális munkás, pszichológus szakember) foglalkozik azzal, akinek épp nincs kedve aktivizálni magát, de lehet, szívesen feltárná passzivitásának okát. Meg kell oldani, hogy mindenkinek, aki belép az ifjúsági házba, legyen mit csinálnia, érezze, hogy szükség van rá, figyelnek rá, akkor is, ha békén hagyják. Hiszen a cél az aktív, közösségért élő ifjúság kinevelése. Minden hónapban legalább egyszer (de inkább többször) kell koncertet, mozit, diszkót – olyan rendezvényt szervezni, amin keresztül még több fiatalt lehet bevonzani és lehetőleg megfogni a házban. A közös tevékenységeken keresztül lehetne valódi közösséget kovácsolni a fiatalokból és továbbléptetni őket, hogy hogyan válhatnak egy nagyobb közösség – a város részévé. Cél továbbá legalább részben megfordítani a fiatalok Budapestre irányuló kikapcsolódását különleges programokkal. Ehhez kellő vonzerőt adhat egy-egy színvonalas koncert, kísérletező színházi produkciók, neves előadók. A programszervezők felelőssége, hogy olyan különlegességeket hozzanak, amik itt tartják a nézőket, fiatalokat. A programokon kívül

32 0

a ház adhatna helyet egyéb, ifjúsággal foglalkozó szakembereknek is: ifjúságvédelemmel, pályaorientációval, személyiségfejlesztéssel foglalkozóknak. Ezekhez a tevékenységekhez külön kis szobák kerülnének kialakításra. „Új Nemzedék Plusz” – Kontaktpont „A Kontaktpont irodák az Új Nemzedék Plusz projekt intézményfejlesztési részeként létrejött ifjúsági információs és tanácsadó irodák. Az oktatási intézményekkel és ifjúsági civil szervezetekkel szorosan együttműködő Kontaktpont hálózat a megyeszékhelyeken, országszerte húsz irodában várja a fiatalokat elsősorban a tanuláshoz, a munka világához és szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó széleskörű szolgáltatáscsomaggal. A Kontaktpontok többek között egyéni és csoportos pályaválasztási, életvezetési, elhelyezkedési tanácsadást, közösségi teret biztosítanak a tartalmas időtöltéshez, különböző szakmai és szabadidős programokat szerveznek, valamint felkereső ifjúságsegítő munka révén a problémák hétköznapi helyszíneire is ellátogatnak. A projekt, s így az irodák fő célja az iskolán belül és azokon kívül életpálya-építési szolgáltatások biztosítása. A Kontaktpontok szolgáltatásai elsősorban a 12 és 20 év közötti tanulók igényeihez igazítva lettek kifejlesztve, de az irodák minden fiatal számára nyitva állnak. Azok számára, akik már nem érzik magukat gyermeknek, akik még keresik a helyüket, akiknek egyre több mindent kell önállóan

megoldaniuk és helyt állniuk világunkban, egyszóval, akik a felnőtté válás küszöbén állnak. Ezenkívül a Kontaktpontok szívesen fogadják a szülőket, pedagógusokat, ifjúsági szervezeteket is.” – Idézet a www.ujnemzedek.hu honlapról Ezek a Kontaktpontok rengeteg lehetőséget kínálnak egy megalakuló ifjúsági központtal való együttműködésre, munkájuk segítésére. A program keretében szakemberek segítsége is igénybe vehető, amivel egy ilyen intézménynek mindenképpen fontos élni. A közösségszervezés első lépései Fontos része egy ilyen intézmény megalakításának, hogy a fiatalokat az első pillanattól be kell szervezni az ifjúsági ház kialakításába. A bontási, takarítási, festési, felújítási és a kezdeti szervezési munkálatokba, így a fiatalok már a kezdetektől magukénak érezhetik, otthonuknak tekinthetik a helyet. A tanintézmények vezetőségével egyeztetve személyesen kell kivonulni az iskolákba és egy jól koreografált felhívással megszólítani a fiatalokat, lehetőleg kortárs segítők (DÖK) bevonásával. Az utcán, parkokban, parkolókban lógó fiatalokat szóróanyagokkal kell informálni. Személyesen oda kell menni egy-egy társasághoz, csoporthoz, valamint plakátokon is célszerű tájékoztatni az ifjúságot. Persze a leghatékonyabb tájékoztatás (mint azt a felmérés is alátámasztja) az interneten történik, így az kiemelt kommunikációs csatorna kell, hogy legyen. A cél az, hogy minden százhalombattai fiatal értesüljön róla, hogy a város a

33 0

kezét nyújtja felé. Nagyon fontos, hogy a fiatalok érezzék sajátjuknak a várost, érezzenek felelősséget iránta. Legyen rá figyelmük és merszük, hogy figyelmeztessék azokat, akik még nem értik, hogy ez a város a miénk, nekünk kell vigyáznunk rá, mert különben a város sem fog vigyázni ránk.

Funkciók és azok helyigényei: Tanulmányunk készítése során felmértük az egyes (fentebb ismertetett) csoportok és egy működtethető ifjúsági klub helyigényeit. Ezek a következőképpen alakulnak:

I. Képzőművészek a. nyitott kiállítótér 120m2 Városi, hazai (esetleg külföldi) művészek számára kialakított reprezentációs hely, mely a városi lakosság számára elérhető. Performanszok, egész estés produkciók, előadások, állandó szisztematikus kiállítások megtartására alkalmas hely. A térnek igénye van az erős kommunikációra a környezettel, tehát megfelelően nyitott térszituációt kíván. b. raktár tér 20m2 Százhalombattán alkotó képzőművészek munkáiból létrehozott közgyűjtemény tárolásának a helye, ami alkalmas arra, hogy a helyi alkotók munkáit befogadja. Zárt tér, mely kapcsolatban áll a kiállítótérrel.

c. szervező iroda 15m2 A helyi művészeti élet és a kialakítandó közgyűjtemény ügyeinek szervezésére alkalmas hely. d. mosdók 10m2 Festőeszközök tisztítására is alkalmas mosdók. I/a. SZAK Stúdió e. műterem 50m2 Közös műhely, többfunkciós alkotótér. f. raktár tér 20m2 Alkotók eszközeinek tárolására kialakított kisebb raktártér. g. egyéni műtermek 3x20m2 Pályázásos rendszerrel helyi képzőművészeknek kiadott kisebb műtermek, külön kis raktárhelyiséggel és mosdóval. I/b. SZIKE h. műterem 50m2 Közös műhely, közös alkotótér (a SZAK Stúdióval közösen is kialakítható), rajzoktatásra alkalmas módon kialakítva. i. grafikai műhely 2x20m2 Speciális grafikai eszközökkel felszerelt tér (présgéppel, szitanyomóval, áztatóval, stb.). j. Szobrászműhely 20m2 Jól felszerelt műhely a város szobrászainak.

34 0

II. Zenei élet k. koncertterem 150m2 Minimum 100-150 főre kialakított koncertterem, jó akusztikai körülményekkel, fogyasztótérrel kibővíthető módon alakítva, elektronikus zenei apparátussal és színpaddal felszerelve. Zárható adminisztrációs, jegyszedési rendszerrel kiegészíthető kivitelben, ami alkalmas sokféle rendezvény befogadására (színi- és egyéb előadások, bemutatók, foglalkozások, stb.). Ehhez kapcsolódó nyitottabb közösségi tér, leülési lehetőségekkel. l. kiszolgáló blokk 40m2 Nagyobb rendezvényeket kiszolgálni képes mosdóblokk. m. raktártér 15m2 A különböző technikai eszközök tárolására alkalmas hely. n. zenekari öltöző 10m2 A fellépők számára kialakított helyiség („backstage”). II/a. NYISZ o. próbatermek 3x20m2 12 zenekar számára alkalmas, jól hangszigetelt, hangelnyelő burkolattal ellátott terek. p. technikai helyiség 15m2 Kisebb szerelési, hangszigetelési munkálatok elvégzésére kialakított jól felszerelt tér. q. hangstúdió 20m2 Hangfelvevő helyiség, melyben a zenei utómunkák is elvégezhetők.

r. oktató helyiség 15m2 Kisebb próbaterem, melyben a könnyűzenei oktatásra van lehetőség. s. raktár tér 10m2 A zenészek apparátusának tárolására alkalmas helyiség. III. Kisközösségi funkciók t. kisebb helyiségekre osztható tér 60m2 Előadásokra, egyéni beszélgetésekre, szakemberekkel való találkozásra rugalmasan átalakítható helyiség vagy több kisebb terem. u. ifjúsági iroda 15m2 Az közösségi tér, ifjúsági klub szervezésére alkalmas helység.

35 0

A fentebbi felsorolásban összefoglalásra kerültek az egyes csoportok alapvető helyigényei. Az újonnan létesítendő centrum épületében az egyik fő cél az, hogy a helyiségek minél gazdagabban felhasználhatóak legyenek, vagyis létrejöjjön a többfunkciós kialakítás. Természetesen nincs szükség külön rendezvénytérre, filmvetítő térre vagy koncertteremre. Arra kell törekedni, hogy olyan helyiséget alakítsunk ki, amiben ezek a közösségi tevékenységek mind lehetővé válnak. Az alábbiakban tehát összefoglaljuk, hogy a többfunkciós kialakítással milyen alapvető helyiségekre van szükség. Az alapterületek egyelőre becslések és sok esetben az ideális kialakítással számolnak, ezek természetesen mind a megkapott helytől függnek. A program véglegesítése után az igények és a kapott tér pontosabb felmérése szükséges.

Helyiséglista a többfunkciós kialakítás függvényében: Helyiség neve

Funkció

Nyitott közösségi képzőművészeti galéria előcsarnok tér

Zárt közösségi tér

Műterem Udvar Műhelyek Próbatermek Oktató termek

„hívogató tér” információs pont fogyasztótér könnyűzenei koncertek filmklub irodalmi est beszélgetések klubélet színtere színi előadások közös alkotótér kreatív műhely kültéri alkotóhely rendezvénytér alkotóterek könnyűzenei próbák

Becsült alapterület (m2) 150 m2

150 m2

120 m2 80 m2 60 m2 100 m2 50 m2

korrepetálás önismereti foglalkozások pedagógia galériához Raktárak 50 m2 hangszerekhez rendezvényekhez mosdók Kiszolgáló 50 m2 irodák funkciók teakonyha A felsorolt igényeknek megfelelően tehát megközelítőleg 800 m 2 alapterület biztosítása lenne a legideálisabb.

36 0

4.

A hely

A kiürült CBA épülete és a mögötte húzódó szolgáltatósor, mint leendő Ifjúsági Ház és Műhely Százhalombatta városszerkezete az ipari fejlődéssel párhuzamosan alakult ki. A szerkezeti felépítésben szintén látszik a tervezettség és a már említett tudatosság.

Százhalombatta város helyszínrajza A finomítót és az erőművet összekötő légvezetékek és földpályák között húzódó lakótelepek egyértelműen rajzolják ki a városközpontot. A főtér környezetében szinte kizárólag közintézmények sorakoznak, ezeket veszik körbe a különböző időben és struktúrában épült paneltömbök.

37 0

Közintézményi zóna

Utak és közterek hálója Egy közösségi jellegű, információs, rendezvény és befogadótér szereppel bíró közintézménynek is ebbe a rendszerbe kell beépülnie. A funkcióanalízis alapján látható, hogy ennek a közösségi helynek alapvetően két fő funkciója van:

38 0

- Az egyik, hogy helyet biztosítson a helyi képzőművészeti, zenei és egyéb ifjúsági jellegű társulásoknak, ezáltal lehetővé téve az alkotást, a fennmaradást, a fejlődést és a kommunikációt közöttük. Ez egy cellásabb rendszerű, zártabb kialakítást kíván meg, ahol a helyiségek inkább egymás felé fordulnak. - A másik fontos rendeltetés a városlakók felé irányuló intenzív kommunikáció, kapcsolatteremtés a helyi ifjúsággal. Ezek a helyiségek sokkal inkább kifelé kommunikálnak, az utca felé nyitottabb tereket kívánnak meg.

Funkcióanalízis

Az épület kialakításánál tehát nagyon fontos a közterekkel való kapcsolat. Egy ilyen típusú épület képes kell, hogy legyen arra, hogy alkalom adtán teljesen feltáruljon, szinte bevonzza a látogatókat. A helyiségekhez majdnem minden esetben több funkció társul, vagyis a használat igen változatos lesz. Ennek megfelelően a tereket úgy kell kialakítani, hogy folyamatosan képesek legyenek átalakulni. Ennek ideális feltétele egy olyan csarnok jellegű épület, melyben a funkciók nem épített falak közé zárva működnek, hanem mobil kialakításúak. A CBA épülete egy csarnok tér, a hozzá tartozó cellás jellegű kiszolgáló blokkal. Ebben a csarnokban ideálisan kialakítható a nyitott és zárt jellegű rendezvényterem, az akusztikailag igényes próbatermek, irodák. Nem elhanyagolható az az „apróság” sem, hogy az épületegyüttest egyik oldalról az Ifjúság útja határolja. Az épület két fő homlokzata üvegezett, kirakatszerű, ideális arcává válhat az egyes ifjúsági csoportoknak. Előtte nagyméretű köztér található, melynek egy része tetővel fedett átmeneti tér. Az előcsarnok tere kisebb kiállításoknak adhatna helyet, itt értesülhetünk a legújabb eseményekről, ez maga a fórum helye. Az épület belseje felé haladva lehetővé válik a zártabb terek kialakítása. Az épülettel szomszédos (jelenleg kiskereskedelmi funkciókat tömörítő blokk) az utcától hátrébb húzva helyezkedik el. Ebben ideálisan elhelyezhetők a műtermek, melyek a kirakatok üvegezett felületein keresztül megfelelő bevilágítást kapnak. A láncolat lezárásaképpen a műtermekkel

39 0

szomszédosan kaphat helyet egy galéria, ami a helyi képzőművészek állandó kiállítótereként is funkcionálna.

Funkcióséma

Képzelt rajz a bent kialakítható terekről

5.

Szervezeti felépítés

Személyi háttér Az országban működő hasonló klubok és szervezetek körülbelül fele-fele arányban elosztva működnek egyesületi valamint alapítványi formában. Mivel a városban már működik ilyen jellegű egyesület, a SZIKE, melynek legfontosabb célja a helyi ifjúság kulturális nevelése, és elég nagy és aktív tagsággal rendelkezik ahhoz, hogy kezdetben egy ekkora helyet megtöltsön programokkal, célszerű a hivatalos működést rajtuk keresztül megoldani. Ezzel nem csak egy új egyesület/alapítvány létrehozásával járó költségeket és munkát spórolja meg a város, hanem megnyer magának egy nagy bázist is, akik otthonuknak fogják tekinteni a megnyíló ifjúsági teret. Mivel a SZIKE jelenlegi vezető tagjai között többen is vannak olyanok, akik a volt Ifjúsági Klub (az IKSZ) létrehozásában és működtetésében is nagy szerepet vállaltak, valamint a régi ÁNTSZ/Mentőállomás épületében működő kultúrteret szervezték, már tapasztalatuk is van hasonló helyzetekhez. További szerencsés dolog az is, hogy a SZIKE felnőtt tagjai között van rendezvény- és szabadidő szervező, valamint tanári diplomával rendelkező is, így van az egyesület mögött kellő szakmai kompetencia is, hogy egy ilyen helyet működtessen.

43

Egy nyílt közösségi teret, amit az itt élő és a város életében résztvevő fiatalok használnak, csak egyetlen módszerrel lehet igazán hatékonyan működtetni. Ez a módszer a demokrácia. Ha az a cél, hogy önszerveződő ifjúság alakuljon ki, ahol mindenkinek joga van beleszólni a programokba, akkor azt csak demokratikusan lehet megvalósítani. Ehhez természetesen szükséges, hogy legyen a helynek tagsága, ami előnyökkel, de kötelességekkel is jár. A tagok egymás közt döntik el, hogy milyen programokat szeretnének. Az önkormányzat, illetve a helyet működtető szervezet csak koordinátori/moderátori szereppel jelenik meg a tagság előtt. Célja csupán annyi lehet, hogy segítse a fiatalok önszerveződését. Egy ilyen közösség működéséhez létszükséglet, hogy ne „fentről” kapják a kész programokat, hanem maguk dönthessék el, hogy mi a jó nekik. Mivel a létrehozandó tér már működő egyesületeket és szervezeteket is befogad, azok életébe, működésébe nincs beleszólása, ezért célszerű azok tagjai számára automatikus tagságot adni, és ezzel megelőzni annak a lehetőségét, hogy a különböző csoportok között hierarchiai problémák merüljenek fel. Mindenkinek egyenlő jogot kell biztosítani a hely életét illető kérdésekben. Ezekhez persze elengedhetetlen az önkéntesség is. A tagoknak maguk közül kell kijelölniük a különböző felelősöket, akikre rá mernek bízni bizonyos feladatokat. Így hamar kialakulnak a szerepek a nagyközösségben.

Személyi igények: - egy fő főállású, vezető ifjúsági koordinátor (segít a rendezvényekben, segíti a klubéletet, valamint a házban működő különböző klubok, csoportok, helyiségek munkáját koordinálja) - egy fő- vagy félállású műszaki vezető (műhelyek, karbantartási munkák, és hasonlók szervezése, kivitelezése) - egy főállású gazdasági vezető - egy főállású rendezvényfelelős - két fő félállású szociális munkás - két főállású „klubfelelős” (akik nyitnak, zárnak, takarítanak, ügyelnek, tagdíjak, belépők beszedésére figyelnek, stb.)

44

A létrejövő ifjúsági tér neve: A nyílt közösségi tér, valamint az egész komplexum neve: Mű-hely. Ez a név magába foglalja azt, hogy ez a tér nem pusztán szórakozásra és kikapcsolódásra való, hanem sokkal inkább egy olvasztótégely, ahol egymásra találhatnak a különböző érdeklődésű elmék. A Mű-hely utal arra is, hogy bent valódi foglalkozások vannak, ahol mindenki találhat magának elfoglaltságot. A Mű-helyben közös munka, csapatmunka zajlik. A Mű-hely olyan tér, ahol összekovácsolódhatnak a fiatalok.

45

6.

Pénzügyi megvalósíthatóság

Finanszírozás Egy város szempontjából talán ez az egyik legfontosabb kérdés. Miből? Egy ilyen intézmény létrehozása elsőre hatalmas kiadásnak tűnhet, hiszen építkezni kell, felújítani, berendezni, embereket alkalmazni az üzemeltetésre, hirdetni és programokkal megtölteni a helyet. Ezeken a kiadásokon azonban mindenhol lehet spórolni. A berendezés – bútorok, szerkények, székek, asztalok, fotelek, stb. – jelentős része beszerezhető (hangulatos és stílusos) használt tárgyakból a kialakításban részt vevő fiatalok aktív közreműködésével. Fel lehet keresni a különböző városi intézmények raktárait (például az egykori IKSZ-ét), hogy mik lelhetők ott fel. A belső tér felújítása nagyrészt elvégezhető önkéntes alapon is. Lehet találni esetleg szponzorokat is a helyi kis- és nagyvállalkozók között, akik akár erőforrásokkal, eszközökkel vagy anyagilag is segítenék a hely kialakítását. Az anyagi áldozat attól függ, hogy mennyire érzi magáénak a város a fiatalok problémáját, mennyit hajlandó áldozni rá? Egy ilyen központ létrehozására nem kiadásként kell tekinteni, hanem befektetésként, ami a városnak többszörösen is megtérül. Egy aktív, lelkes fiatalból aktív és lelkes felnőtt lesz, aki később sok szolgálatot tehet a városnak. Másik oldalról nézve, ha a fiatalnak van hol kulturálisan szocializálódnia, akkor idősebb korában nem lesz belőle „életunt kocsmalakó”. Nem mellesleg a fiatalok fiatalok, szórakozni szeretnének, ha erre nincs helyük, lehetőségük, akkor

46

megteszik az utcán, rongálva és a lakosságot zaklatva. Viszont ha látnak maguk előtt más viselkedési normát is a saját korosztályukban, akkor a saját romboló hozzáállásuk is megváltozhat. Százhalombatta nem az a város, ami egy ilyen befektetést nehezen tud megoldani a saját költségvetéséből, még akkor is, ha ez a befektetés nem anyagi javakban térül meg számára. Várható kiadások összesen: - az épület átalakításának, felújításának költsége - az épület közüzemi díjai - alkalmazottak bérei - anyag- és tiszteletdíj költségek Várható bevételek: - tagdíj, amiért cserébe a tagság ingyen vehet részt bizonyos (külsősök számára fizetős) programokon, használhatja a berendezéseket. Ez erősíti a tulajdonosi érzést a tagságban, vonzerőt képvisel a külsősök számára. Ugyanakkor segíti az adminisztrációt, az érdeklődés, az aktivitás nyomon követését. - belépődíjak rendezvényeken - részvételi díjak (egyes foglalkozásokon) - bérleti díjak (a különböző szolgáltatásokat nyújtó, külső vállalkozóktól) - 1 % felajánlások a hátteret adó egyesületen, alapítványon keresztül

- pályázati bevételek (TÁMOP, UNESCO, stb.) - szponzoráció (helyi vállalkozások támogatása a helyi fiatalok számára)

Néhány pályázat egy ilyen intézmény üzemeltetésére, fenntartására a 2014-es évben: Az Európai Unió, így Magyarország is az idei évtől új pályázati idénybe lépett, mely egészen 2020-ig tart. Sok fontos változás zajlik jelenleg is a pályázati rendszerben, így a legtöbb pályázat még nem került kiírásra, de ami egy Ifjúsági Ház/Műhely számára eddig talán legfőbb forrás volt, a „Fiatalok Lendületben Program”, most új felügyelet alatt, jóval nagyobb költségvetéssel és új névvel – Erasmus+ – kerül be az Unió pályázati programjába. Természetesen a pályázatok, mint leendő bevételi források csak opcionálisan kerülhetnek be egy ilyen hely költségvetésébe, hiszen azokat meg is kell nyerni, azok feltétele pedig legtöbb esetben a város anyagi helyzetétől is függ. Százhalombatta nem konvergenciós térség, és a környező, de még a hasonló méretű országos városok között is kiemelten magas költségvetéssel rendelkezik, az alábbiakban felsorolt pályázatokon sok esetben kedvezőtlen helyzetből indul. Ebből kifolyólag elsődleges bevételi forrásként az önkormányzati támogatás lenne a legfontosabb és a hosszan elemzett pályázatok sora csak másodlagos finanszírozási opcióval kerülhet be a költségvetési programba.

47

Erasmus+: A 2014-től futó Erasmus+ program az EU oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja, amely három kulcstevékenység köré (1. Az egyének tanulási célú mobilitása, 2. Együttműködés az innováció és a bevált gyakorlatok cseréje terén, 3. A szakpolitikai reform támogatása) épülő rendszerben nyújt lehetőséget egyéneknek és szervezeteknek nemzetközi projektek megvalósításához. Külön ifjúsági fejezetben pályázhatnak a magyar nemzeti irodához (NCSSZI Fiatalok Lendületben Programiroda) a fiatalok és az ifjúsági területen dolgozó civil szervezetek. Az erre a pályázatra elkülönített összeg hozzávetőlegesen 1500 millió EUR, melyből hozzávetőlegesen 1400 millió EUR oktatásra, képzésre és ifjúságügyre fordítandó. A három felsorolt kulcstevékenység több szakaszából, altevékenységéből már 2014 márciusi és áprilisi határidővel is elérhetők pályázatok. Nemzeti Tehetség Program: A tehetségsegítés támogatása, tehetséggondozók szakmai együttműködésének segítése, szakmai programok és rendezvények támogatása. Pályázni 500.000 – 1.000.000 Ft közötti vissza nem térítendő támogatásra lehet. Kreatív Európa Program (2014-2020): A K.E.P. a kulturális és a kreatív ágazatok számára létrehozott új Uniós keretprogram, melynek idei évre szánt keretösszege 170 millió Euró, melynek forrásaira már megnyitották az első pályázatokat. A K.E.P. kifejezetten olyan tevékenységeket és programokat támogat, melyek nagy részére egy általunk

elképzelt Ifjúsági Műhely pályázni tudna. Többek között filmfesztiválok támogatása, kiállítások létrehozásának támogatása, szellemi műhelyek tevékenységének támogatása, nemzetközi kulturális csereprogramok támogatása. Norvég Civil Támogatási Alap – Akciópályázatok: Az Alap olyan innovatív társadalmi (akár online társadalmi) akciók, fellépések és projektek támogatását vállalja, amely a megkülönböztetés helyett a toleranciát, a társadalmi befogadást és a sokszínűséget erősítik és valamely konkrét problémára hívják fel a figyelmet. Keretösszege: 285 ezer Euró, esetenként pályázni maximum 5000 Euróra lehet. Play Live Alapítvány Pályázata: A P.L. Alapítvány a színvonalas élőzenei produkciók, valamint a sport-tevékenységek támogatása és népszerűsítése céljából jött létre. Pályázni lehet 100- 500.000 Ft közötti összegre rendezvényenként. Amerikai Nagykövetség Pályázata anyagi támogatásra: Az Amerikai Nagykövetség elsősorban olyan önfenntartó jellegű programokat, programsorozatokat illetve különböző rendezvényeket támogat, melyek az egyszeri támogatáson túl már további jelentős külső anyagi támogatás nélkül is sikeresen folytathatók. Az egy pályázatra megítélt összeg általában nem haladja meg az 5000 USD-t, de különösen jelentős program esetében megfontolásra kerül nagyobb összeg jóváhagyása is.

48

Pályázat tehetséggondozó műhelyek támogatására: A pályázat célja a hosszú idő óta kiválóan működő általános és középiskolai, szakiskolai és kollégiumi, valamint kulturális intézményi tehetségsegítő műhelyek támogatása. Erre a célra 500.000 - 1.000.000 Ft közötti, vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni.

Más ilyen jellegű helyek miből tartják fent magukat? Tanulmányunk készítése során több, hasonló funkcióval működő szervezetet kerestünk fel. Ezek kivétel nélkül úgy működnek, hogy a helyi önkormányzat biztosítja számukra a helyiséget, helyiségeket, valamint fizeti azok közüzemi díjait. Két kivételt leszámítva az alkalmazottakat is önkormányzati státusszal biztosítja számukra a város. Több, mint felének a programjait javarészt szintén az önkormányzat által biztosított keret fedezi, a többi költséget és egyéb rendezvényeket TÁMOP, valamint „Fiatalok Lendületben Programon” illetve kisebb pályázatokon keresztül oldják meg. Ebből az tűnik ki, hogy a magántőke egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis hányadban jelenik meg. Ahova a tőke belép, ott megjelenik a profitorientáció, és ezt csak önkéntességgel és társadalmi finanszírozással lehet kivédeni. A jövőbe be kell fektetni – és ez vonatkozik mind a fiatalokra, mind a város egészére.

Tanulmányunk készítése során az alábbi hasonló funkcióval működő szervezeteket kerestük fel: - Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház - Kecskeméti Ifjúsági Otthon - Kispesti Prevenciós Ifjúsági Klub - Pulai Ifjúsági Klub - Ifjúsági Ház Debrecen - Móri Ifjúsági Klub - Várpalotai Ifjúsági Ház - Pécsi Ifjúsági Központ - Veszprémi Ifjúsági Ház - Spájz Ifjúsági Ház, Szeged - Csabai Ifiház - Ifjúsági- és Szabadidő Ház, Miskolc - Perbetei Ifjúsági Klub - Mi-Ért NE Ifjúsági Klub - Újszászi Ifjúsági Klub - Balassi Bálint Ifjúsági Klub - Budaörsi Ifjúsági Klub - Pince Ifjúsági Klub - Forrás Gyermek- és Ifjúsági Ház, Eger - IH Rendezvényközpont - Művelődési- és Ifjúsági Ház, Szentes - Újpest Kulturális Központ Ifjúsági Háza

49

7.

Időbeli ütemezés

Előkészületek, és az ahhoz szükséges idő: Az intézmény felállításának első lépése a hely felépítésének alapos vizsgálata, ami során (az alkotó közösségeket és szakembereket is bevonva) megtörténhet a lehető legmegfelelőbb felújítási, átalakítási terv elkészítése. Ez nagyjából egy hónapnyi munkát igényel. Ezek után neki lehet látni az épület renoválásának, átalakításának. Erre két lehetőség nyílik. Az első az, hogy az önkormányzat az ilyenkor szokásos rendszerű pályázatot ír ki az épület rendbetételére, és azok közül a legjobbnak ítélt nyeri meg a tendert és végzi el a feladatokat. Ez számításaink szerint körülbelül két havi munkával jár. A második, kevésbé költséges megoldás az önkéntesen végzett felújítás. Igaz, ez a második opció lényegesen több szervezési munkát igényel, mivel első körben el kell kezdeni szervezni azt a közösséget, akik majd a felújításban szívesen segédkeznek. Erre már létezik pár forrás a városban fellelhető szervezetek között (pl.: Önkéntes Ördögök, SZIKE), de célszerű a középiskolákban is „toborozni”, kihasználva a törvényileg előírt „kötelező önkéntes munkát”. Természetesen itt is szükséges külsős, szakipari cégeket bevonni, mivel egy-egy átépítési munkából nem lehet kihagyni a szakembereket. Ez az opció nagyjából három hónap alatt megvalósítható, viszont nagy előnye, hogy a fiatalok, akik részt vesznek a felújításban, automatikusan magukénak fogják érezni a helyet, így már induláskor meg lesz az a bázis, akikre az intézmény számíthat.

50

A következő lépés a hely megalakulásának, elindulásának reklámozása a városban fellelhető médiumokon keresztül. Tájékoztatni kell az ifjúságot arról, hogy mi fog itt nyílni, miért jó ez nekik, és hogy miként tudnak részesei lenni. A nyilatkozatoknak tartalmazniuk kell a „nyitott klub” hírét, működését, aminek bárki tagja, aktív részese lehet és beleszólhat abba, hogy miként működjön, mit hozzon létre. Tisztázni kell továbbá, hogy a „hivatalos intézményvezető” csupán koordinátori szerepet tölt be, a közösség maga azonban önszerveződő. Ekkora már ki kell tűzni a nyitás dátumát és meg kell szervezni a nyitóeseményt, amit szintén tartalmaznia kell a sajtóanyagnak. Hogy a nyitóeseménynek még nagyobb hírértéke és nívója legyen, célszerű egy összetett rendezvényt szervezni, aminek során bemutatkoznak a leendő funkciók, és természetesen felléphetnek a helyi zenekarok is, mint leendő „házigazdák”. A rendezvény megszervezése és a Mű-hely megfelelő hirdetése további egy hónapot vehet nagyjából igénybe. A tér elfoglalása: A tér megfelelő renoválását és átalakítását, majd a nyitórendezvényt követően vehetik igénybe, költözhetnek bele a fent sorolt civil szervezetek. Mivel ezek a szervezetek már az előkészületi munkálatokba is be voltak vonva, már felkészülten érkeznek a Mű-helybe, aminek alkotóterei így azonnal megtelnek programokkal és élettel. A Mű-hely ifjúsági központja is megnyílhat a város fiataljai előtt a nyitórendezvényt követően. Tapasztalatunk és

az Ifjúsági Felmérés is azt mutatja, hogy ez a tér is igen hamar be lenne lakva, hiszen a helyi fiatalok körében óriási az igény egy „beülős” helyre, valamint magas azoknak a kis létszámú, de aktív csoportoknak a száma, akik nem tudnak hova menni saját programjaikkal. Körülbelüli idő a megvalósíthatósághoz: Az előzőekben írtak alapján nagyjából 4-5 hónap szükséges az intézmény létrehozásához. Ez azt jelenti, hogy ha a város már ez év februárjában elhatározza magát, hogy kiáll az ifjúság ügyéért, akkor a szervezési munkálatok már elkezdődhetnek akár márciusban. Amennyiben ez így alakulna, akkor feltételezhetően a

nyitás időpontja: 2014. július 19. (szombat) A Mű-hely beosztottjai, azaz az alkalmazottak: A nyitáshoz azonban még szükséges a megfelelő alkalmazotti apparátus felállítása. Mint azt fentebb is írtuk egy ilyen összetett intézmény 6 fő-, valamint 2 félállású alkalmazottal tudna a leghatékonyabban működni. A vezető szervezői feladatokat ellátó koordinátort szükséges már a legelső lépésektől (tehát a fenti időrenddel számolva már márciustól) főállásban erre az ügyre állítani. Ő az a személy, aki kézben tartja a dolgokat, kommunikál a várossal, az alkotóközösségekkel, szakemberekkel, kivitelezőkkel és természetesen az ifjúsággal.

51

Az épület műszaki felelősét szintén szükséges már az elején bevonni a munkálatokba, hiszen így lehet tisztában azzal, hogy milyen felújítások zajlottak le bent, valamint szakmai tapasztalata fel is használható ezek elképzelésekor. A rendezvényekért felelős szakembert a koordinátornak már a hely kialakítása alatt el kell kezdenie keresni, hiszen ő lesz az, aki segítségére lesz a nyitórendezvény megszervezésében és a korai munkálatok irányításában. A gazdasági vezetőt is a kezdeti munkák elindulásától fogva kell keresni, mert ő az a személy, aki tisztában van azzal, hogy mire mennyit és milyen formában lehet és érdemes költeni, valamint ő az, aki a finanszírozással kapcsolatos papírmunkák elvégzésére kvalifikálva van. A nyitórendezvényre már meg kell találni azt a (legalább) két embert, akik az ifjúsági klub nyitott közösségi terét üzemben tartják. Nyitnak, zárnak, felelnek a benti életért. A hely, és a helyi fiatalság mindenképp igényel különböző szociális munkásokat, ezért célszerű lehet ilyen szakembereket alkalmazni klubfelelősként főállásban. Az így felálló apparátus már képes az ifjúsági közösséggel aktívan együttműködve üzemeltetni és fejleszteni az intézményt.

8.

Megvalósíthatóság alapvető feltétele

A támogatás A tanulmányban összefoglalt problémák valósak. A felvetésre adott válaszunkban igyekeztünk a témát teljes egészében körbejárni. Azonban a válaszunkból egyértelműen kirajzolódik, hogy az egyes ifjúsági csoportokban megfogalmazódó szándék még nem elegendő az előrelépéshez. A közösségek és az ifjúság fejlesztésének egyik kulcsa a szakmai, morális és gazdasági támogatás az ország, a város, azaz az önkormányzat részéről. Ennek a támogatásnak a megadására most lehetősége nyílik a városnak. A 2014-2020 Uniós költségvetési ciklus előkészítésében elfogadott Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció egyik lényeges pontja kitér a közösségépítés fontosságára, a közösségek közti kommunikáció kiépítésére, az egyén és a közösségek közti együttműködés erősítésére. Az alábbiakban olvasható a Koncepció erre vonatkozó bekezdése. Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció 2014-2020 Társadalmi megújulás – testben és lélekben egészséges, önmaga sorsáért felelős egyén, együttműködés a közösségek, valamint az egyén és közösségek között Rendkívül fontosnak tartjuk a közösségek megerősítését, a közösségi értékek középpontba helyezését, az egyéni érdekek és a közösségi érdekek közötti egészséges összhang megteremtését. Tapasztalatunk, hogy ma Pest megye társadalmára, az abban résztevő egyének, szervezetek működésére is

53

az individualizmus, az egyéni érdekek előtérbe helyezése és a verseny, a saját pozíciók, az egyéni akaratok, a vélt, vagy valós érdekek mindenáron történő érvényesítése inkább jellemző, mint az egymásért való felelősségvállalás, egymás megsegítése és az együttműködésre való hajlandóság. A felvázolt viselkedésminta okait nem célunk elemezni, bár meggyőződésünk, hogy nem feltétlenül önzésből adódnak, úgy látjuk azonban, hogy ez nagyban rontja a megye társadalma egészének versenypozícióit, ezzel közvetve az egyének életminőségét is. A fentiekkel szemben a jövőben az együttműködésekre, azok építésére, azok intézményesítésére szeretnénk hangsúlyt fektetni. Az együttműködések ösztönzésén alapuló társadalomfejlesztésnek már rövidtávon is komoly eredményei lehetnek, hiszen az azonnal ki fog hatni a gazdaságfejlődésre is. Ezzel egy időben rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a megye, mint irányító szervezet, mint a fejlesztések motorja megfelelő menedzsment szervezetre támaszkodva tudja feladatait ellátni. Felmerülhet sokakban, hogy az intézményfejlesztés inkább eszköz, mint cél. Azt gondoljuk azonban, hogy jelen helyzetben ezen hálózatfejlesztőintézményesítő munka egyrészről olyan komoly erőfeszítéseket, anyagi és emberi erőforrásokat igényel, ami miatt indokolt a célrendszerben való szerepeltetése, másrészről a továbblépésnek, a minőségi változások elindulásának egyik előfeltétele. Egyén – közösség – kultúra – művelődés – együttműködés – újragondolás - önszerveződés – önfenntartás – összefogás továbbhasznosítás

54

9. Összefoglalás

Egy városnak kiemelt feladata az, hogy fiataljaiból egészséges felnőtt társadalmat neveljen, akik képesek lesznek felelősen alakítani városuk életét. Egy ilyen befektetés többszörösen is megtérül, hiszen duzzasztja a városban élő kulturálisan és szociálisan aktív emberek számát, nem engedi el őket a városból, és segítségükkel stabilizálja saját jövőjét, növelve az egész lakosság potenciáját. Százhalombatta ésszerű, jól tervezett város és a kiüresedett CBA, valamint az Ifjúság útján húzódó szolgáltatósor megfelelő kiaknázásával ezt ki is használhatja. A tanulmányban vázolt lehetőségekkel a város egy okos húzással több komoly, régóta húzódó problémát tudna megoldani: a képzőművészek, zenészek és az ifjúság helyzetét. Mindezt úgy, hogy közben munkahelyeket és kiváló lehetőségeket teremt a város lakosságának. Véleményünk szerint a jelenlegi helyzetben ez egy olyan lehetőség, amit Százhalombattának semmiképpen sem szabad kihagynia.

Százhalombatta, 2014. január

A tanulmány készítői:

Ridzi Júlia – okleveles építészmérnök Fazekas Levente - képzőművész, a SZIKE titkára, a volt IKSZ alapítója

László Anikó – újságíró, ifjúsági aktivista, a SZIKE egyik alapítója

Karácsony Janka – szociálpedagógus

A tanulmány külső konzulensei: László Bandy – képzőművész, a Látás Iskolájának vezetője Szigetvári József – a Barátság Kulturális Központ igazgatója