CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA
SIÓFOK 2011.05.11. Takács Imre előadása
A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál
1. A TEREP ELVÁRÁSAI A KÉPZŐKTŐL 1. 2. 3.
4.
5.
6. 7.
Legyen felvételi alkalmassági vizsga A képzésekbe jobban épüljenek be a terep szükségletei Munkára kész tudással kerüljenek ki a hallgatók (kapjanak eszközöket, technikákat) Valamennyi tárgy oktatása a szociális munka szempontjaihoz igazodjon Az oktatók terepen edződöttek legyenek Nagyobb hangsúly a terepen való tanulásnak A tantárgycsoportok közötti erőteljesebb együttműködés
2. A SEGÍTETTEK FŐBB JELLEMZŐI I. 1. 2.
3. 4.
5. 6. 7. 8.
Milyen tendenciákat tapasztalunk segítettjeink körében? Nagyon rosszul élik meg a társadalom szétszakadását, az egyenlőtlenségek elszabadulását Elvesztették hitüket sorsuk jobbra fordulása iránt Felélték külső és belső erőforrásaikat Jövőkép nélkül, máról holnapra élnek Kiszolgáltatottak, elesettek, bizalmatlanok Elsősorban szolgáltatásokat, juttatásokat várnak Mentálisan leépültek, sokan alkalmatlanná váltak a folyamatos munkavégzésre
3. A SEGÍTETTEK FŐBB JELLEMZŐI II. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Családi életük –ha még van- kaotikus, szinte áttekinthetetlen Hiányzik a rendszer az életükből, a gyermekeik neveléséből Egészségük megromlott, fogaik hiányosak, megjelenésük előnytelen Iskolai végzettségük alacsony, ismereteik hiányosak, nem írnak, nem olvasnak Kasztosodás, társadalmi mobilitás esélytelensége Kiszolgáltatottak a reklámoknak és más befolyásoló tényezőknek Lakáskörülményeik sokszor leírhatatlanok Szegények, éhesek, egészségtelenül táplálkoznak, télen füstös, hideg a lakásuk
4. A társadalom véleménye segítettjeinkről 1. 2. 3.
4.
5.
6.
Maguk tehetnek sorsukról, azt kapják, amit érdemelnek Lusták, nem akarnak dolgozni Az adófizetők pénzéből csak annyi támogatást kapjanak (azt is természetben), hogy ne haljanak éhen Szegregálni kell őket, vagy esetleg gettóba zárni, fallal elkeríteni Érdemtelenek a segítésre, a szolidaritásra „Kutyából nem lesz szalonna” (Nincs esély a felemelkedésükre, ezért felesleges rájuk pénzt áldozni, ők amúgy is így érzik jól magukat)
5. A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK MUNKATÁRSAI ÉV
Foglalkoztatottak száma/ fő
Felsőfokú szakirányú Középfok
2002
2.651
69 %
27 %
2009
3.013
59 %
12 %
6. A CSALÁDSEGÍTÉST IGÉNYBE VEVŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA 2009 ÉV /FŐ
AKTÍV KERESŐ 83.262 ÁLLÁSKERESŐ 186.849 INAKTÍV 185.870 ELTARTOTT 56.900 ÖSSZESEN: 512. 881
7. A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK TEVÉKENYSÉGÉNEK FŐBB ADATAI
Szociális, mentális esetkezelés Pszichológiai Jogi Egészségügyi Adósságkezelés Aktív korúak rendsz. szoc. Mediáció Ifjúsági tanácsadás
2008 ÉV /fő
2009 ÉV/fő
984.178 21.965 29.143 8,724 43.234 141.198 3.546 6.855
564.376 15.674 23.510 7.288 43.613 75.788 5.104 4.159
8. A CSALÁDSEGÍTÉST IGÉNYBE VEVŐK HOZOTT PROBLÉMÁI 2009 ÉV
ÉLETVITELI CSALÁDI-KAPCSOLATRI BÁNTALMAZÁS MENTÁLIS GYERMEKNEVELÉSI
FŐ 32.928 23.087 2.055 22.074 11.640
9. TENDENCIÁK A CSALÁDSEGÍTÉSBEN 1.
2.
3. 4. 5.
6.
A szolgáltatások differenciálódása, új szolgáltatások megjelenése. Ezek a meglevő szakmai létszám terhére jönnek létre A családgondozás, mentálhigiénés ellátások csökkenése A szociális kríziskezelés dominanciája A prevenció háttérbe szorulása Speciális esetkezelési módszerek hiánya A közösségi szociális munka hiánya
10. A SZAKMAI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐK SZÁMA A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOKNÁL ÉV 2002 2004
2006 2009
Foglalkoztatottak száma/ fő
3900 3900 3100 3200
A női munkavállalók aránya: 87 %
Felsőfokú szakirányú végzettség
55 %
86 %
11. A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁST IGÉNYBE VEVŐ GYERMEKEK SZÁMA 2002 év
ALAPELLÁTÁSBAN GONDOZOTT: VÉDELEMBE VETT: UTÓGONDOZÁS: ÖSSZESEN:
2009 év
fő 94.495 16.984 2.990
fő 99.763 26.136 1.320
114.469
127.219
12. HOGYAN FOGADJÁK A CSALÁDOK A VÉDELEMBE VÉTELT? 1.
2.
3.
4.
Kényszerként. Látszólagos együttműködések: Ezt jól példázzák az évekig tartó gondozási folyamatok, a gyermekek nagykorúságáig tartó védelembevételek. (Ameddig a törvény ezt lehetővé tette) Egy korábbi vizsgálatban a kliensek arra a kérdésre, hogy mi okozza számukra a legnagyobb problémát, többen a gyermekjóléti szolgálatot jelölték meg. (Nem tekintik segítő intézménynek) Ezek után felmerül a kérdés, hogy az a fajta munka, amely alapvetően a szabályok előírását, azok betartatást, a kontrol funkció gyakorlását követeli meg, mennyiben tekinthető szociális munkának Segítő intézmény a gyermekjóléti szolgálat?
13. A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT GONGOZÁSI ESETEINEK ARÁNYA A KAPCSOLATFELVÉTEL MÓDJA SZERINT
2002 év ÖNKÉNTES (A gyermek maga) SZÜLŐVEL KÖZÖSEN GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT ÁLTAL JELZŐRENDSZER ÁLTAL KÜLDÖTT EGYÜTTMŰKÖDÉSRE KÖTELEZETT
10 % 13 % 14 % 49 % 14 %
2009 év 3% 15 % 15 % 49 % 18 %
14. A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK ÁLTAL KEZELT PROBLÉMÁK HALMOZOTT SZÁMA
ANYAGI GYERMEKNEVELÉSI BEILLESZKEDÉSI MAGATARTÁSZAVAR CSALÁDI KONFLIKTUS ÉLETVITELI SZÜLŐI ELHANYAGOLÁS CSALÁDONBELÜLI BÁNTALMAZÁS FOGYATÉKOSSÁG SZENVBEDÉLYBETEGSÉG
2002 ÉV % 27 18 5 11 11 15 6 1 2 4
2009 ÉV % 25 20 7 11 11 15 6 2 1 2
15. A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK SZAKMAI TEVÉKENYSÉGE 2009 ÉV
INFORMÁCIÓNYÚJTÁS TANÁCSADÁS SEGÍTŐ BESZÉLGETÉS ÜGYINTÉZÉS CSALÁDLÁTOGATÁS KÖZVETÍTÉS
FŐ 412.405 288.,325 313.915 208.723 479.350 57.400
% 23 17 18 14 25 3
16. A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAI 2009 ÉV/ FŐ Utcai, lakótelepi szoc. munka Kórházi szoc. munka Iskolai szoc. munka Kapcsolattartási ügyelet Készenléti szolgálat Táborok
17.459 4.504 14.230 6.514 3.055 25.778
