A Szilícium-vádi szerepe az izraeli térgazdaságban
Grünhut Zoltán tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Dunántúli Tudományos Osztály
„Generációk diskurzusa a regionális tudományról” MRTT X. vándorgyűlés Széchenyi István Egyetem Győr, 2012. november 22-23.
A K+F-típusú kiadások GDP-hez viszonyított aránya (%) (2009) 4,5 4,5 4 4 3,5 3,5
3,3
3 3 2,7 2,4
2,5 2,1
2,1
2
1,8
2 1,8
1,7
1,7 1,5
1,5
1,3
1,3
1 0,5 0,5
0
Forrás: National Expenditure on Civilian Research and Development 1989–2010. CBS, 2012
A K+F-típusú kiadások egy főre vetítve (100=USA) (2009) 140
120,7
117,8
120
112,7 105,6 100
100
93,6
91,5 84,7
80
76,7
61,2
64,2 57,8
60
40
20
51,8
35,5
33,7
37,1
35,8
12,4
0
Forrás: National Expenditure on Civilian Research and Development 1989–2010. CBS, 2012
K+F-állások (FTE) az üzleti szférában (darabszám) (2009) 700000 625264 600000
500000
400000 330000 300000 221877 200000 142347 54620
100018
93699
42107
100000 33629
25884
40288 13189
12231
54512
11660
2625
39832 13693
14698
0
Forrás: National Expenditure on Civilian Research and Development 1989–2010. CBS, 2012
32237
K+F-ráfordítások a pénzügyi források eredete alapján (%) (2009) 80
70
60
50
40
Külföldi forrás Egyéb nemzeti forrás Kormányzati forrás
30
Piaci forrás 20
10
0
Forrás: National Expenditure on Civilian Research and Development 1989–2010. CBS, 2012
K+F-ráfordítások a felhasználási szektor szerint (%) (2009) 80
70
60
50
40
Civil non-profit Felsőoktatás Kormányzati szerv
30
Piaci szféra 20
10
0
Forrás: National Expenditure on Civilian Research and Development 1989–2010. CBS, 2012
A piaci szféra K+F-ráfordításai a pénzügyi forrás eredete alapján (%) (2009) 100
90
80
70
60
50
Külföldi forrás Egyéb nemzeti forrás
40
Kormányzati forrás
Piaci forrás 30
20
10
0
Forrás: National Expenditure on Civilian Research and Development 1989–2010. CBS, 2012
A kormányzati szférához tartozó, nem felsőoktatási intézmények K+F-ráfordításai a pénzügyi forrás eredete alapján (%) (2009) 100
90
80
70
60 Külföldi forrás
50
Civil non-profit Felsőoktatás
40
Kormányzati forrás Piaci forrás
30
20
10
0
Forrás: National Expenditure on Civilian Research and Development 1989–2010. CBS, 2012
Felsőoktatási intézmények K+F-ráfordításai a pénzügyi forrás eredete alapján (%) (2009) 100
90
80
70
60 Külföldi forrás
50
Civil non-profit Felsőoktatás
40
Kormányzati forrás Piaci forrás
30
20
10
0
Forrás: National Expenditure on Civilian Research and Development 1989–2010. CBS, 2012
Az izraeli innovációs rendszer pillérei – Az üzleti szféra (cégek, KKV-k, tőkealapok)
Az izraeli innovációs rendszer pillérei – Az üzleti szféra (cégek, KKV-k, tőkealapok) Legnagyobb multinacionális cégek
Foglalkoztatott K+F-munkaerő
Intel
7000
HP (Indigo and Mercury)
5000
IBM
1100
Cisco
1000
Motorola
1000
Applied Materials
1000
SAP
800
Microsoft
600
Freescale
570
GE (Health)
400
•
A Microsoft, a Cisco és az IBM első, nem amerikai székhelyű K+F-központjait Izraelben hozta létre.
•
A Motorola legnagyobb nem amerikai székhelyű K+Fközpontja Izraelben működik.
•
Az Intelnek két termelőegysége és négy K+Fközpontja van Izraelben.
•
2011 óta a Google az egyik legdinamikusabban bővülő K+F-szereplő Izraelben.
•
Több mint 250 külföldi, illetve vegyes tulajdonú K+F-vállalkozás működik Izraelben.
•
A szektor összes vállalkozásainak száma meghaladja az ezret.
Az izraeli innovációs rendszer pillérei – Felsőoktatás
Az izraeli innovációs rendszer pillérei – Felsőoktatás
Az izraeli innovációs rendszer pillérei – Az állam
Az izraeli Szilícium-vádi •
Az amerikai Szilícium-völgy után ma már talán a második legjelentősebb informatikai K+F-klaszter a világban.
•
Döntően nem termelői, hanem kutatói kapacitásokra koncentrál.
•
Egyértelműen programozási és szoftverfejlesztési profillal bír.
•
A szabadalmak jelentős részét az Egyesült Államokban jegyzik be később.
•
Kiterjedtek a klaszteren belüli együttműködések.
•
Sok a kezdő kisvállalkozás a klaszteren belül.
•
Erős a verseny, de az állam komoly kockázatvállaló és befektető.
•
Területi értelemben egyértelmű centralizáló hatások érvényesülnek, Tel-Aviv és a Központi körzet komoly vonzási potenciállal bír (tőke, munkaerő, stb.)
Az izraeli K+F-struktúra területi egyenlőtlenségei – Ráfordítások (millió NIS, ill. %) (2009) 12000
10268
10850
10000
8000 5337
6000 4000
2719
3062
2000
1523 63
0
35
30,4
32,1
30 25 20
15,8
15 10 5 0
Forrás: National Expenditure on Civilian Research and Development 1989–2010. CBS, 2012
8
9 4,5 0,2
Az izraeli K+F-struktúra területi egyenlőtlenségei – Ráfordítások a pénzügyi forrás eredete szerint (millió NIS, ill. %) (2009) 10000
9000
8000
7000
6000 Civil non-profit 5000
Felsőoktatás Központi kormányzat
4000
Üzleti szféra
3000
2000
1000
0 Északi körzet
Haifai körzet
Középső körzet
Tel-avivi körzet
Jeruzsálemi körzet
Déli körzet
Júdea és Szamária
Forrás: National Expenditure on Civilian Research and Development 1989–2010. CBS, 2012
Az izraeli K+F-struktúra területi egyenlőtlenségei – Ráfordítások a pénzügyi forrás eredete szerint (%) (2009) Civil non-profit
Kormányzati forrás
55,7
60
25
50
20
40
32,2
23,9
16,9
16,8 12,3
12
15
14,3
30 10
20 10
6,3 0
2,7
2,5
0,6
0
0
Felsőoktatási forrás 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
3,8
5
Piaci forrás 41,4
22,6
21,8 14,2
0
0
0
40 35 30 25 20 15 10 5 0
36,3 31,5
15,3
9 5,3
2,6
0
Az izraeli K+F-struktúra területi egyenlőtlenségei – Munkahelyek száma és jövedelmi arányok (2009) 20000 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 Északi körzet
Haifai körzet
Középső körzet
Tel-avivi körzet
Jeruzsálemi Déli körzet körzet
Északi körzet Haifai körzet
Középső körzet
Tel-avivi körzet
Jeruzsálemi körzet
Forrás: National Expenditure on Civilian Research and Development 1989–2010. CBS, 2012
Déli körzet
Köszönöm a figyelmüket!
Grünhut Zoltán
[email protected] www.magen.hu
