A kockázati tőke szerepe az izraeli technológiai inkubátorprogramban
Grünhut Zoltán tudományos segédmunkatárs MTA KRTK
„Fiatal Regionalisták VIII.” Győr, 2013. június 19–22. Széchenyi István Egyetem
Az inkubációról – szakirodalmi áttekintés Mi az inkubátor alapvető feladta? 1) a piaci árszínvonalnál olcsóbb telephelyi alternatíva felkínálása;
2) adminisztrációs és egyéb (jogsegélyi, tanácsadási, hálózatépítési, partnerkeresési) szolgáltatás; 3) logisztikai támogatást; 4) üzleti konzultációs, financiális és marketingtervezési, tőkeképzési segítség. (Allen, 1985; Gatewood et al. 1986; Peterson, 1985) „Kezdeti periódus” Az inkubátorok fogalmi definiálása, funkcióik meghatározása, csoportosítása. Funkciók: 1) kis- és start-up vállalkozások piacra lépésének támogatása, tevékenységkezdés idején mutatkozó versenykihívások leküzdése (Allen–Rahman, 1985; Similor–Gill, 1986; Allen–McCluskey, 1990) 2) foglalkoztatás bővítése, társadalmi kohézió erősítése, regionális különbségek csökkenése (Allen–Levine, 1986; Mian, 1997; Thierstein–Wilhelm, 2001; Roper, 1999) 3) szabadalmak megalkotására koncentráló innovációs ágazatok térnyerése (McAdam–McAdam 2008; Phillips, 2002; Mian, 1994) 4) nagyvállalat humán- és ideabázisának megerősítése (Carayannis–von Zedtwitz, 2005)
Az inkubációról – szakirodalmi áttekintés II. „Második szakasz” Az inkubátorok jó gyakorlatainak feltérképezése, az adaptálási lehetőségek elemzése (Allen–Levine, 1986; Smilor–Gill, 1986; Campbell, 1989; Mian, 1991; Chan–Lau, 2005). „Harmadik szakasz” Összehasonlító módszertan – egy adott ország eltérő térségeiben, különböző államokban milyen modellek működnek, mennyiben tudnak eredményesek lenni (Manimala–Vijay, 2012; Scaramuzzi, 2002; Akçomak, 2009; Autio–Klofsten, 1998; Wynarczyk–Raine, 2005; Pena, 2004; Lundin et al, 2006; Chandra, 2007).
Kockázati tőke – szakirodalmi áttekintés •
„Tőzsdén nem jegyzett, nagy kockázattal járó tevékenységet folytató vállalatok számára külső forrásból nyújtott tőkebefektetés, amelynek célja, hogy bevonásával biztosítsák a vállalkozás további
fejlődését, illetve a vállalkozások következő fejlettségi szakaszba való eljuttatását”
(EVCA Yearbook
1990 ) •
Származhat formális intézménytől és informális, amolyan „közvetítőtől”
•
A befektető jelentős kockázatot vállal, ennek fejében tulajdonrészt nyer, s magas hozamot vár
•
A pénzügyi támogatáson túl szakmai tudásával is segít befektető
A szakirodalom két nagyobb csoportra osztható: •
„Elméletibb írások” – funkcionális és ágazatorientációs tendenciák, tőkeképzési és forrásallokációs mechanizmusok, egy adott országban a szektor kialakulása, szerveződése, működési karakterjegyek
(Florida–Kenney 1988a és 1988b, Osman 1996, Baygan 2003, Baygan–Freundenberg 2000, Harrison– Mason 1996 és 2000). •
„Gyakorlatiasabb jellegű írások” – kockázati tőke szerepe a vállalkozások piacra lépésében, piaci stabilizálódásában-térnyerésében, egyáltalán az induló fázis (a kockázati időszak) eredményes átvészelésében (lásd pl.: Florida–Smith 1994, Megginson–Weiss 1991, Gompers–Lerner 1999 és 2001, Kortum–Lerner 2000, Botazzi–Da Rin 2002).
Kockázati tőke – típusok
Forrás: Berszán (2003), EC (2002a), OECD (2002), Osman (2000) alapján Kosztopulosz – Makra (2005)
Az izraeli technológiai inkubátorprogram •
A ‘90-es évek elején kezdték kiépíteni, a volt szovjet területekről érkező képzett
tömegek produktív foglalkoztatása érdekében. •
A program céljai:
1) a gazdasági növekedés kiemelt ágazatának, a KFI szektornak a további térnyerése; 2) kisvállalkozások piacra lépése; 3) a területi különbségek csökkenése, s a periférikus térségek felzárkóztatása; 4) a bevándorló, képzett munkaerő produktív elhelyezkedése, s a társadalmi integráció előrehaladása;
5) innovációs célú hazai és külföldi tőke bevonása. •
1990–93 között országszerte 28 inkubátortelepet adtak át, amelyek közül 24 ma is működik, 13 periférikus térségekben.
Az izraeli technológiai inkubátorok feladatai 1) központi adminisztrációs tevékenységek
(titkárság, könyvelés, számfejtés, jogsegélyszolgálat, stb.) 2) menedzsment asszisztencia (vállalkozástervezés, stratégiaalkotás, munkaerő-utánpótlás, stb.) 3) üzleti asszisztencia (piaci és üzleti terv kidolgozása, befektetői stratégia összeállítása, tárgyalások bonyolítása)
4) közreműködés hálózatépítésben 5) infrastruktúra biztosítása
Az inkubáció feltételei 1) szabadalom elkészítésére való koncentráció (kutatási terv)
6) financiális hozzájárulás garantálása
2) piacosítás lehetősége (előzetes üzleti terv)
7) termékpiacosítás és marketing
3) egyéni benyújtás (vállalkozás nem pályázhat), kockázati
8) telephely-biztosítás
helyzet, start-up fázis 4) megvalósíthatósági tanulmány készítése (indikátorokkal) 5) kutatócsoport, de legalábbis egy kiinduló humánalap léte
Az izraeli inkubációs folyamat
Az izraeli technológiai inkubátorok projektjei (2010)
orvostudomány és műszerfejlesztés
5% 12% 41%
infokommunikáció és szoftverfejlesztés
17% bio- és gyógyszertechnológia 25%
környezet- és agrártechnológia elektrotechnika
Az izraeli technológiai inkubátorok eredményessége (1991–07)
Az izraeli kockázati tőkeipar •
90-es évek elején az izraeli KFI struktúra jelentősen átalakul: Szilícium-völgy mint modellminta → egyre fokozódó igény a kockázati tőkeforrásokra
•
1991 – Inbal-program – 3 db tőkealap és 70%-os állami biztosítékvállalás → kudarc → tapasztalatok: 1)
kevés magánforrás; 2) nem járult hozzá a hálózat- és klaszterépítéshez; 3) meglehetősen bürokratikusnak bizonyult a rendszer; 4) tágra nyitották a támogatható vállalkozások körét (Avnimelech, 2009) •
1993 – Yozma-program – 100 millió dollár – 10 tőkealap 40–50%-os feltőkésítés; 70%-os állami biztosíték; 20 millió dollár közvetlen csúcstechnológiai befektetésekre; inkubátorprogram párhuzamosan; 5%-os kamat 5 évre kedvezményes kivásárlás az állami tulajdonhányadra. Kockázati tőkealapok Izraelben (1993–2000)
Kockázati tőkebefektetések Izraelben (2002–2011)
Start-up intenzivitás Izraelben (2002–2011)
Piaci és állami források a technológiai inkubátorokban
A kockázati tőke és az inkubátor szerepe az izraeli start-up vállalkozások finanszírozásában (1996–2005)
Forrás: Avnimelech – Schwartz – Bar-El (2008)
Köszönöm a figyelmet!
Grünhut Zoltán
[email protected] www.magen.hu
