Az izraeli technológiai inkubátorházak gazdaság- és területfejlesztési szerepe Pozitív és negatív tapasztalatok hazai döntéshozók számára
Grünhut Zoltán tudományos segédmunkatárs MTA KRTK
„Régiók fejlesztése” Pécs, 2013. május 23–24. PTE Közgazdaságtudományi Kar
Az inkubációról Mi az inkubátor alapvető feladta?
1) a piaci árszínvonalnál olcsóbb telephelyi alternatíva felkínálása; 2) adminisztrációs és egyéb (jogsegélyi, tanácsadási, hálózatépítési, partnerkeresési) szolgáltatás; 3) logisztikai támogatást; 4) üzleti konzultációs, financiális és marketingtervezési, tőkeképzési segítség. (Allen, 1985; Gatewood et al. 1986; Peterson, 1985)
Szakirodalmi „hullámok” I. „Kezdeti periódus”
Az inkubátorok fogalmi definiálása, funkcióik meghatározása, csoportosítása. Funkciók: 1) kis- és start-up vállalkozások piacra lépésének támogatása, tevékenységkezdés idején mutatkozó versenykihívások leküzdése (Allen–Rahman, 1985; Similor–Gill, 1986; Allen–McCluskey, 1990) 2) foglalkoztatás bővítése, társadalmi kohézió erősítése, regionális különbségek csökkenése (Allen–Levine, 1986; Mian, 1997; Thierstein–Wilhelm, 2001; Roper, 1999)
3) szabadalmak megalkotására koncentráló innovációs ágazatok térnyerése (McAdam– McAdam 2008; Phillips, 2002; Mian, 1994) 4) nagyvállalat humán- és ideabázisának megerősítése (Carayannis–von Zedtwitz, 2005)
Az inkubátortípusok elkülönítése 1) Működési elv – non-profit, semi-profit, for-profit
2) Financiális bázis – állami forrás, piaci forrás, vegyes 3) Jelleg – vegyes, gazdaságfejlesztési célzatú, technológiai, szociális, alapkutatásokra koncentráló (Aernoudt 2004) vállalati, virtuális (Carayannis–von Zedtwitz 2005)
Gazdasági
Technológiai
Területi
Társadalmi
Szakirodalmi „hullámok” II. „Második szakasz”
Az inkubátorok jó gyakorlatainak feltérképezése, az adaptálási lehetőségek elemzése (Allen–Levine, 1986; Smilor–Gill, 1986; Campbell, 1989; Mian, 1991; Chan–Lau, 2005).
„Harmadik szakasz” Összehasonlító módszertan alapján azt vizsgálva, hogy egy adott ország eltérő térségeiben, avagy különböző államokban milyen technológiai inkubátormodellek
működnek, miként, mennyiben tudnak eredményesek lenni, miféle kihívásokkal találják szemben magukat, ezekre milyen válaszokat adnak (Manimala–Vijay, 2012; Scaramuzzi, 2002; Akçomak, 2009; Autio–Klofsten, 1998; Wynarczyk–Raine, 2005; Pena, 2004; Lundin et al, 2006; Chandra, 2007).
Az inkubációs folyamat
Az izraeli technológiai inkubátorprogram •
A ‘90-es évek elején kezdték kiépíteni, a volt szovjet területekről érkező képzett
tömegek produktív foglalkoztatása érdekében. •
A program céljai:
1) a gazdasági növekedés kiemelt ágazatának, a KFI szektornak a további térnyerése; 2) kisvállalkozások piacra lépése; 3) a területi különbségek csökkenése, s a periférikus térségek felzárkóztatása; 4) a bevándorló, képzett munkaerő produktív elhelyezkedése, s a társadalmi integráció előrehaladása;
5) innovációs célú hazai és külföldi tőke bevonása. •
1990–93 között országszerte 28 inkubátortelepet adtak át, amelyek közül 24 ma is működik, 13 periférikus térségekben.
Az izraeli technológiai inkubátorok feladatai 1) központi adminisztrációs tevékenységek (titkárság, könyvelés, számfejtés,
jogsegélyszolgálat, stb.) 2) menedzsment asszisztencia (vállalkozástervezés, stratégiaalkotás, munkaerőutánpótlás, stb.) 3) üzleti asszisztencia (piaci és üzleti terv kidolgozása, befektetői stratégia összeállítása, tárgyalások bonyolítása) 4) közreműködés hálózatépítésben 5) infrastruktúra biztosítása
6) financiális hozzájárulás garantálása 7) termékpiacosítás és marketing 8) telephely-biztosítás
Az inkubáció feltételei 1) szabadalom elkészítésére való koncentráció (kutatási terv)
2) piacosítás lehetősége (előzetes üzleti terv) 3) egyéni benyújtás (vállalkozás nem pályázhat), kockázati helyzet, start-up fázis 4) megvalósíthatósági tanulmány készítése (indikátorokkal) 5) kutatócsoport, de legalábbis egy kiinduló humánalap léte
Az izraeli inkubációs folyamat
Az izraeli technológiai inkubátorok projektjei (2010)
orvostudomány és műszerfejlesztés
5% 12% 41%
infokommunikáció és szoftverfejlesztés
17% bio- és gyógyszertechnológia 25%
környezet- és agrártechnológia elektrotechnika
Az izraeli technológiai inkubátorok eredményessége (1991–07)
Az izraeli technológiai inkubátorok finanszírozása I. •
Eredendően teljesen egységes, döntően állami túlsúlyú finanszírozás, piaci tőke bevonásával (85–15% - utóbbit is az inkubátor és a piac közösen).
•
2002 privatizálás – a legtöbb létesítmény piaci tulajdonba kerül, ám az állam ezen inkubátorokból sem vonul ki teljesen. A periférikus térségek inkubátoraiban nagyobb az állami pénzügyi hányad, miként a jelentősebb kockázatú és hosszabb projektekben is → az inkubáció mint területfejlesztési eszköz…
Kockázati tőkeipar szerepe •
Állami szerepvállalás a kockázati tőkeképzésben (Inbal, Yozma program – utóbbi keretében 80 millió dollár 10 tőkealap 40%-os feltőkésítésére – menedzsmentben nincs állami beleszólás; állami tulajdonhányad kedvező feltételek melletti kivásrlási lehetősége; 20 millió közvetlen csúcstechnológiai befektetésekre.
•
260 milliós kezdeti forrásbázis 7 év alatt 2,7 milliárdra bővül – s több mint 60 alap működik ma már
Az izraeli technológiai inkubátorok finanszírozása II.
Tapasztalatok a hazai döntéshozók számára I. Jól működő technológiai inkubációs struktúra feltételei:
1) szabadalom-központúság, exportpiac, releváns kereslet 2) többlépcsős előkészítési és döntési fázis, érdekeltté tett szakértők részvétele 3) az inkubátor maga tevékenyen szerepet vállal a projekt megtervezésében (kutatási, üzleti, marketingterv, partneri hálózat, humánbázis, indikátorok) 4) projektlezárás lehetősége, ha nem stimmelnek az indikátorok – a részkudarc jobb mint a használhatatlan végeredmény! 5) valóban start-up fázis (nem recesszióban lévő KKV-k, nincs árbevételes
kritérium, legjobb ha nem is létezik vállalkozás) 6) Piaci tőkebevonás minél előbb, mert különben kudarca fullad az egész (kockázati tőkeprogram átalakítása – innovációs hangsúly felerősítése) 7) Felesleges területfejlesztési célokat erőltetni
Tapasztalatok a hazai döntéshozók számára II.
Tapasztalatok a hazai döntéshozók számára II.
Köszönöm a figyelmet!
Grünhut Zoltán
[email protected] www.magen.hu
