A SZILÁGYI ERZSÉBET ÁLTALÁNOS ISKOLA
HÁZIRENDJE
2010.
HÁZIREND Szilágyi Erzsébet Általános Iskola 2400 Dunaújváros, Bercsényi u. 10. Jelen házirend 2010. november 30-án lép hatályba, az eddigi házirendi szabályozás egyidejűleg hatályát veszti. A jelen házirendet az intézményi közösség együttműködése hozta létre, egyetértési jogát a szülői közösség, a diákönkormányzat gyakorolta, a házirendet elfogadta: a nevelőtestület, jóváhagyta a fenntartó. A házirend a tanulókra, valamint az intézmény minden dolgozójára vonatkozik, annak betartása mindenkire nézve kötelező. A jogok megsértése, a kötelességek megszegése büntetést von maga után.
1. § Tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos szabályok 1.1. Érdekegyeztetés, érdekképviselet, diákönkormányzat (továbbiakban DÖK) joggyakorlásának rendje (Több helyen: Ktv. R.) Intézményünkben a felső tagozatos tanulók minden osztályból 2-2 tagot delegálnak kézfeltartással a Diákönkormányzatba (továbbiakban DÖK). Ezek a tagok képviselik az osztályok érdekeit, tájékoztatják társaikat az őket érintő fontos kérdésekről, társaik véleményének kikérése után gyakorolják a véleményezési jogot és vezetőt választanak maguk közül, aki kapcsolatot tart a város többi iskolájának diákönkormányzati szervezetével, valamint részt vesz a városi diákparlamenten. A DÖK akkor határozatképes, ha jelen van a delegált tanulók 50+1 százaléka. Az iskola a diákönkormányzat működéséhez az alábbi feltételeket biztosítja: anyagi támogatás iskolai szintű programokhoz, helyiség a DÖK megbeszéléseihez, kellékek az iskolaújság előállításához, sokszorosításához, DÖK faliújság, iskolarádió. A diákönkormányzat évenkénti döntése alapján részt vesz az iskolai programok szervezésében, tervezésében, önálló programokat szervezhet. A diákönkormányzat tanévenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönt, melyről a nevelőtestület az éves program elfogadásakor nyilvánít véleményt. Iskolánkban a gyermeki jogok érvényesülésének biztosa a diákönkormányzatot segítő felnőtt. Ha a diákokat jogaik gyakorlásában sérelem éri, elsősorban az osztályfőnökökhöz, másodsorban a diákönkormányzatot segítő tanárhoz, harmadsorban az iskola igazgatójához fordulhatnak segítségért. -2-
A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő igazgatói, nevelőtestületi döntések előkészítő szakaszában ki kell kérni a DÖK véleményét. Azokon a tantestületi értekezleteken, amelyeken az iskolai közélet, a tanulói jogok és kötelességek teljesülése a téma, biztosítjuk az DÖK képviselőjének a jelenléti, véleményformálási jogot. Az iskolavezetés a fogadóórák ideje alatt az igazgatói irodában a DÖK rendelkezésére áll (kérdezés, véleménynyilvánítás, javaslattéttel). 1.2. A tanulók nagyobb közössége R. 31.§. (2) A mindenkori tanulólétszám 10 %-a képezi iskolánkban a tanulók nagyobb közösségét. Amennyiben az adott ügy minimum ezt a tanulólétszámot érinti, ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét. 1.3. Vélemény-nyilvánítási jog gyakorlása Ktv. 11. §. (1) Tanévenként a DÖK értékeli a munkáját, kérdőívek segítségével belső közvélemény kutatást tart, lehetőséget adva az iskolai oktatással és a közélettel kapcsolatos vélemények kinyilvánítására. A kérdőívek értékelése nyilvános fórumon, diákközgyűlésen történik, ahol az emberi méltóság tiszteletben tartásával bárki elmondhatja a véleményét. 1.4. Kérdezés-érdemi válasz rendje Ktv. 11. (1), 121.§. (1) A tanulóknak joguk van kérdést intézni az intézmény vezetőihez és pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kapjanak. Kérdéseiket megfogalmazhatják szóban és írásban közvetlenül az illetékes szaktanárhoz vagy vezetőhöz címezve, de kérhetik a DÖK tagjai, valamint a diákönkormányzatot támogató tanár segítségét is. Az írásbeli kérdéseket, problémajelzéseket a tanulók bedobhatják a tanári folyosón lévő dobozba, az iskolavezetés az anonimitás biztosítása mellett a válaszokat a feladóhoz juttatja. A közérdekű kérdéseket az iskolarádión keresztül válaszoljuk meg. 1.5. Diákparlament Ktv. 63. §. (7) R 31. §. Iskolánkban évente legalább egy alkalommal diákparlamentet tartunk, ahol a DÖK és az iskolavezetés beszámol az előző időszak munkájáról, a gyermeki és tanulói jogok érvényesítéséről, a házirend végrehajtásának tapasztalatairól. Az előkészítő szakaszban a DÖK és a nevelőtestület megbízott tagjai kérdőívek segítségével szerzik be a szükséges információkat, melyek összesítésével készítik el beszámolóikat. A szervezési szintek: osztályközösségek, tantestületi képviselők, ifjúságvédelmi felelős, iskolavezetés.
-3-
A diákparlament lebonyolítása: két héttel korábban a faliújságon és az iskolarádióban meg kell hirdetni az időpontot, a témát és a felelősöket. A parlament állásfoglalásairól szóban vagy írásban értesíteni kell a tanulóközösségeket és a nevelőtestületet. 1.6. Jogorvoslati jog gyakorlása Ktv. 40.§ (7), 83. §. Intézményünk a tanulói jogsérelmek és az érdeksérelmek kezelésére belső jogorvoslati fórumrendszert működtet. Rendszeresen információt kér az iskola vezetése a diákönkormányzattól, valamint a DÖK tagjaiból 4 fős (évfolyamonként 1-1 fő) diákpanasz bizottság alakul, melynek vezetője önállóan vagy a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével tolmácsolhatja a tanulók egyéni vagy kollektív, név szerinti vagy anonim, nyilvános vagy bizalmi konfliktusait a szaktanárok illetve az iskolavezetés felé. 1.7. Tanítás nélküli munkanap Ktv. 63. §. (3) A DÖK tanévenként egy tanítás nélküli munkanapról dönt az alábbiak szerint: szeptember 5-ig írásban átnyújtja ennek időpontjára vonatkozó javaslatát, melyről a tantestület véleményének meghallgatása után az igazgató dönt. Később a DÖK írásban átadja a nap tervezett programját, melyet a tantestület hagy jóvá. A nevelőtestület kötelezően közreműködik a diákönkormányzati nap lebonyolításában, az intézmény pedig a DÖK rendelkezésére bocsátja a szükséges helyiségeket illetve a sportudvart. A rendezvény költségeit az iskola és a DÖK közösen vállalják. 1.8. Az iskolai média, a diákmédia, iskolarádió és iskolaújság ügye Ktv. 63. §. (3) Iskolánk elvileg támogatja a diákmédia minden formáját. Az iskolarádió működéséhez szükséges felszerelést az oktatástechnikus jelenlétében biztosítjuk. Támogatjuk az iskolaújságra valamint az Internet-honlapra vonatkozó diákkezdeményezéseket is. A rendezvényekről plakátok és az iskolarádió segítségével értesítjük a tanulókat. Ezen kívül az iskolai médiához tartoznak a rendezvényekről készült videofelvételek, fényképek, amelyek felhasználhatók az intézmény hírnevének öregbítésére. Az iskola költségvetése támogatja a diákmédiát a rendezvényeken való fényképezéshez szükséges filmmel, a képek előhívatásával, videó és hangkazettákkal, a plakátok elkészítését papírral és írószerrel, dekorációs anyagokkal. 1.9. Diákkörök létrehozásának rendje Ktv. 62. §. (1) Iskolánk tanulói csatlakozhatnak olyan gyermekszervezetekhez, ifjúsági szervezetekhez, amelyek nem tartoznak semmilyen politikai párthoz vagy párt alapszabálya szerint kötődő ifjúsági szervezethez. A diákkörök létrehozásának feltétele, hogy létszáma minimum 50 fő legyen,
-4-
tevékenysége illeszkedjen az iskola Pedagógiai programjához, valamint a diákkör működési rendje írásban legyen lefektetve. 1.10. A vallási, etnikai, nemzeti, nemzetiségi diákjogok gyakorlásának rendje és garanciái 11.§. (h) Iskolánkban az oktatás világnézetileg semleges, a tanulónak joga van ahhoz, hogy vallását tiszteletben tartsák, s azt - a Ktv. 11.§ 1. bekezdés h) pontjában előírt bizonyos korlátozásokkal kifejezésre juttassa, de nem zavarhatja mások tanulásához való jogát. Az intézményben folyó egyházi személyek által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatás helyének és időpontjának meghatározása az egyházi jogi személy képviselője által végzett előzetes igényfelmérés után történik. 1.11. Egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Ktv. 11.§ (1) Ebbe a tárgykörbe tartoznak: a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, a gyermekek kötelező védőoltásban való részesítése, színlátás és látásélesség vizsgálata, pályaalkalmassági vizsgálatok elvégzése, tüdőszűrés megszervezése, fogászati kezelés, tanulók védőnői, gyermekorvosi szűrővizsgálata, tanulók fizikai állapotának mérése, felvilágosító előadások tartása. Iskolánk védőnője heti rendszerességgel tart fogadóórát, amit a gyerekek és a szülők is egyaránt felkereshetnek. Az iskolaorvos a fenntartóval kötött szerződésben foglalt vizsgálatokat az iskola orvosi szobájában végzi el. Előzetesen az ellátásról az osztályfőnök ad tartalmi felvilágosítást. Az ifjúságvédelmi felelős, valamint az védőnő tart kapcsolatot az egészségügyi szervezetekkel, a tanulók segítségükkel juthatnak bővebb információhoz. Az ifjúságvédelmi felelős elérhetősége a bejárati ajtón található. 1.12. Tantárgy- és foglalkozásválasztás, (pedagógusválasztás) rendje Ktv. 11. §. (1) A szülők az első osztályba való beíratás előtt választhatnak az iskola által meghirdetett speciális tagozat ill. képzési formák közül. Amennyiben az ötödik évfolyamon több párhuzamos osztály működik, lehetőséget adunk az átjárhatóságra a létszámhatárok keretein belül. Iskolánk személyi feltételei nem teszik lehetővé a pedagógusválasztást, a tanulók viszont szabadon dönthetnek arról, melyik szakkörben szeretnének tevékenykedni. A tanítók és tanárok a tanév elején szeptember 15-ig meghirdetik szakkörüket, melyre a tanulók az osztályfőnöknél írásban jelentkezhetnek szülői engedéllyel. -5-
1.13. Továbbtanulás A nyolcadik osztályos tanulókat az osztályfőnökök tájékoztatják a pályaválasztással kapcsolatos tudnivalókról. Igény esetén pályaválasztási tanácsadást vehetnek igénybe intézményen kívül. 1.14. A napközis, tanulószobai foglalkozásokra való felvétel rendje Tanulószobai foglalkozásokra való felvételét a szülői jóváhagyás után iskolánk bármely tanulója kérheti, a felvételnek nincs akadálya. A tanulószobai foglalkozások látogatását az évfolyamismétlő, valamint az előző tanév végén javítóvizsgázott tanulóknak nyomatékosan ajánljuk tanulmányi eredményük javulása érdekében. Iskolánk napközi otthont biztosít, ha azt az alsó tagozat működése lehetővé teszi.
2. § Tanulói kötelességek teljesítése (Ktv. 12. §.) 2.1. Foglalkozásokon való részvétel /Ktv. 12. §. (a), 40.§ (7)/ - A tanuló távolmaradása és annak igazolása A tanórákon, választott foglalkozásokon a megjelenés kötelező. A tanuló tisztán, ápoltan jelenjen meg, sminket nem használhat. A testnevelés órai viselet: fehér póló, egyszínű nadrág, fehér zokni és tornacipő. A hiányzásról szóló, az orvos által az ellenőrzőbe beírt igazolást a mulasztást követő 3 napon belül a tanuló köteles az osztályfőnöknek leadni. Aki hiányzás miatt, vagy egyéb komoly okból nem tudott készülni a tanórára, az óra elején jelenti a pedagógusnak. Ez csak a hiányzást követő első munkanapra érvényes, illetve, témazáró dolgozat esetében, ha a tanuló több hetet hiányzott, és nem tudta még pótolni a tananyagot. Ilyenkor a szaktanár új időpontot jelöl meg a számonkérésre. A hiányzás indoklása A művelődési és közoktatási miniszter többször módosított 11/1994. sz. rendeletének 20. §-a tartalmazza a tanuló mulasztására vonatkozó rendelkezéseket. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi írással igazolni. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 tanórát (50 tanítási napot), illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 százalékát, a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások
-6-
száma meghaladja az igazolt mulasztások számát és az iskola eleget tett a jogszabályban előírt értesítési kötelezettségeinek (felszólítás, feljelentés). Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. A szülő tanévenként 3 alkalommal 1-1 tanítási napról való távolmaradást igazolhat. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. Eljárás igazolatlan mulasztás esetén: -
Az első igazolatlan óra után az osztályfőnök köteles értesíteni a szülőt a tanuló ellenőrzőjén és telefonon keresztül.
-
3 óra igazolatlan hiányzás után az osztályfőnök „Felszólítás”-t küld a szülőnek, és az ifjúságvédelmi felelős felkeresi a szülőt.
-
Az ezt követő igazolatlan hiányzás után a szülő újabb „Felszólítás”-t kap.
-
Amennyiben az igazolatlan órák száma eléri a 10-et az osztályfőnök jelzése alapján az iskola feljelentést küld a város jegyzője felé, egyben értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot és a Szociális és Egészségügyi Iroda vezetőjét.
Tanítási idő alatt az iskola épületét a tanulók csak írásbeli tanári engedéllyel hagyhatják el. A tanóra védelme érdekében a tanuló csak rendkívüli esetben hagyhatja el az osztálytermet, fegyelmező szándékkal a tanuló nem küldhető ki a teremből. Késésnek minősül, ha bármely becsengetés után a tanuló önhibájából a pedagógus után érkezik a terembe. 5 ilyen késés után osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül a tanuló, ezen kívül a késés percei összeadódnak. Összegyűjtött 45 perc után az igazolatlan mulasztásra vonatkozó szabályok lépnek életbe. Ha a tanuló nem hoz a tanórához szükséges felszerelést, és nem tud dolgozni a tanórán, a szaktanár a napló haladási részében jelöli a hiányzásoknál a tanuló nevét és „F” betűvel az adott órán a felszerelés hiányát. Ha ez háromszor előfordul, az ellenőrzőben értesíti a szülőt a mulasztásról, valamint emlékezteti a Ktv. 14. § 2/a pontjára, mely szerint a szülő kötelessége, hogy „gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi fejlődéséhez szükséges feltételekről”. Ennek
-7-
érdekében kéri, hogy a szülő küldjön be az iskolába egy tartalék felszerelést, ami biztosítja a tanuló órai munkavégzését. A tanítás nélküli munkanapokon szervezett, ingyenes iskolai programokon a részvétel kötelező.
A
délutáni,
DÖK
által
szervezett
szabadidős
programokon,
valamint
az
osztályközösségek vagy kisebb csoportok részére szervezett, térítési díjas kirándulás, múzeum-, mozi-, színházlátogatás esetén a részvétel önkéntes. Iskolai ünnepségeken ünneplő ruhában kell megjelenni: lányoknak fehér blúz, sötét szoknya vagy nadrág, fiúknak fehér ing, sötét nadrág, hozzá illő cipővel. 2.2. Súlyos jogellenességek meghatározása Ktv. 76. §. Súlyosan elítélendő tanulói magatartás az agresszió, a bántalmazás, mások megalázása, mások egészségének veszélyeztetése - kábítószer terjesztés, dohányzás. Súlyosan jogellenes az alkoholfogyasztás is. A házirend hatálya minden iskolai szervezésre, pl. osztálykirándulásokra is kiterjed. Ezen jogellenes magatartások fegyelmi eljárás indítását vonják maguk után. 2.3. Munkarend, foglalkozások, szünetek rendje Ktv. 40. §. (7), R. 9.§ (7) Az iskola épületébe 730 -tól jöhetnek be a tanulók, kivéve azokat, akiknek 0. órája van. A megjelölt időpont előtt érkezők az épület előtt várakoznak. Azok az osztályok vagy csoportok, akik 0. órára (testnevelés, informatika) jönnek, 715 -kor a pedagógussal együtt, a tanórára felkészülve mehetnek a termekhez. Szülői kérésre a korán jövő diákok 630-től 7 óráig a földszinti 10. teremben gyülekeznek, számukra 730-ig reggeli tanári ügyeletet biztosítunk. 730-tól az alsós tanulók a saját osztályukban várakoznak a tanítás megkezdéséig, a felső tagozatosok az első óra tantermének folyosóján gyülekeznek. A C szárnyon lévő osztályok várakozási helye az I. emeleti folyosó. A 750-kor megszólaló jelzőcsengetéskor a felsősök sorakoznak a tantermük előtt, a szaktanár felügyeletével bemennek az osztályba és előkészítik a tanszereiket. A szülők a gyermeküket a kapuig kísérhetik, a földszinten ügyeletes tanár engedélyével indokolt esetben mehetnek csak fel az osztályterembe. A tanítás végén az előtérben várakozhatnak. A tanórák hossza 45 perc, számuk egy nap nem lehet több, mint hét.
-8-
CSENGETÉSI REND: 0.
óra 715 - 755
1.
óra 800 - 845
2.
óra 855 - 940
3.
óra 955 - 1040
4.
óra 1100 - 1145
5.
óra 1155 - 1240
6.
óra 1250 - 1335
7.
óra 1345 - 1430
Rendkívüli óra elrendelése igazgatói jogkör. Élhet vele az igazgató, ha az adott tárgyból az éves óraszám nem megfelelő, vagy pl. bombariadó miatt elmaradt órák pótlása. A TÁMOP – 1.3.4 – 08/2-2009-0269 projekt, témahét keretében a napi órabeosztás nem változik. A csengetési rendhez szorosan nem mindig igazodik. Ezek között az órák között az éppen tanító pedagógus ügyel. A tanítási órákon, iskolai foglalkozásokon a tanulók kötelessége, hogy fegyelmezett magatartással segítsék az óra eredményességét, a pedagógusok útmutatása szerint végezzék el feladataikat. Minden diáknak figyelembe kell vennie, hogy a tanórákon, foglalkozásokon társaiknak is joguk van nyugodt körülmények között tanulni, dolgozni. Minden tanuló kötelessége, hogy a foglalkozásokon használt eszközöket a pedagógus utasítása szerint kezelje, foglalkozás végén azokat tegye rendbe. A testnevelés órákat úgy kell befejezni, hogy utána a szünet elegendő legyen tisztálkodásra, átöltözésre. Az első, a negyedik és az ötödik szünetet a felsős tanulók a folyosón töltik, illetve felszerelésükkel együtt rendben vonulnak a következő óra helyszínére, majd a tanterem előtt sorakoznak. A tízórai szünetben a diákok a pedagógussal együtt a 2. óra tantermében maradnak, és ott tízóraiznak. A testnevelés óra után az öltözőben teszik ezt. A számítástechnika, a technika és a könyvtári órák után a felsősök az ebédlőben tízóraiznak tanári felügyelettel. Tíz perc elteltével, a jelzőcsengetéskor mennek át a másik tanteremhez. A büfébe táska nélkül mehetnek le a tanulók, kivéve, akinek befizetett tízóraija van. A nagyszünetet a diákok az udvaron – esős időben a folyosón – töltik. Azok az osztályok, akiknek 4. órájuk testnevelés, a nagyszünetet az öltözőben, akiknek pedig 3. órájuk, azok az udvaron töltik. -9-
Az óraközi szünetekben a folyosókon és a nagyszünetben az udvaron tanári ügyelet működik. Szünetekben csak a hetes tartózkodhat a tanteremben. A hetes kötelességei: −
az óra elején jelenti a hiányzókat,
−
ha az osztály nem választott naplófelelőst, az osztálynaplóra felügyel,
−
jelenti az igazgatóhelyettesi irodában, ha az órakezdés után 5 perccel nem jelenik
meg a tanár, −
tanóra után ellenőrzi, hogy a tantermet az osztály rendben hagyja.
Az iskolarádió a tízórai szünetben működhet. Tanóra közben a hangosbemondó használata csak igazgatói engedéllyel történhet. Az utolsó óra után a tanulók az órát tartó tanárral a kijárathoz vonulnak, és rendben távoznak az iskola területéről. A tanulók az utolsó tanítási óra után akkor lehetnek az iskola épületében, ha −
tanulószobára mennek,
−
iskolában ebédelnek,
−
szakköri vagy sportköri foglalkozásokon vesznek részt,
−
könyvtárban van dolguk,
−
iskolai szervezésű programokon vagy annak előkészületeiben vesznek részt.
Az iskolában étkező felsős tanulók az utolsó tanórájuk után ebédelhetnek, kivéve, ha összevont 6-7. órájuk van (pl.: számítástechnika), akkor a 6. óra előtti szünetben. Az ebédlőben csak az étkezők tartózkodhatnak. A tanulószobások és a szakköri tagok az előtérben várakoznak a foglalkozási idő megkezdéséig. A számonkérés formái: szóbeli, írásbeli feleltetés, otthoni írásbeli munka. Felelés: a tanuló szóban számot ad a napi tananyag elsajátítási szintjéről. Értékelése: egyszeres súlyozású érdemjeggyel történik. Írásbeli felelet: a szóbeli felelést helyettesítő, a napi tananyagot számon kérő írásbeli kötelezettség, korlátozás nélkül íratható. Értékelése: a szóbeli felelet súlyával egyenértékű.
- 10 -
Témazáró írásbeli számonkérés: átfogó tudásról számot adó, fejezetet lezáró számonkérés. Értékelése: a kapott érdemjegy súlya duplán számít. A témazáró dolgozatok írását a szaktanár köteles minimum egy héttel korábban bejelenteni. Egy napon kettőnél több ilyen számonkérés egy osztályban nem alkalmazható. Az írásbeli számonkéréseket a szaktanár két héten belül köteles értékelni, az érdemjegyeket ismertetni, a javított munkát a tanuló megtekintheti. A későbbi időpontban történő tájékoztatás következménye, hogy az érdemjegyek érvényüket vesztik. Értékelés alsó tagozatban: az első-harmadik évfolyamon - félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor - szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Második évfolyamon év végén, a felsőbb évfolyamokon félévkor és év végén az értékelés érdemjeggyel történik. Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése: a szakértői vélemény az alábbi megállapításokat teszi: - szóbeli számonkérés előtérbe helyezése: ez esetben a szaktanár az írásbeli beszámoltatás helyett a szóbeli számonkérést alkalmazza valamennyi írásban történő ( írásbeli felelet, témazáró dolgozat) számonkérés helyett; - tantárgyrészek értékelése alóli mentesítés: az adott tantárgyon belül az érintett tantárgyrész nem kerül minősítésre; - tantárgy minősítése alóli mentesítés: a tanulót évközben érdemjeggyel értékeli a nevelő, se sem félévkor, sem év végén nem minősíti osztályzattal. - A tantárgyi minősítés alól mentesített tanuló esetében szöveges értékelés tartalmazza, hogy a szakvéleményben javasolt fejlesztés hogyan valósult meg. A tájékoztató füzetét (ellenőrzőjét) a tanuló köteles magával hordani, az osztályzatait beírni (beíratni), és kérésre átadni a pedagógusnak. Akinek a naplóban már 5 esetben feljegyezte a szaktanár, hogy nem volt ellenőrzője, osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül. Az ellenőrző a tanuló hivatalos értesítője. Aki rongálja, összefirkálja, elveszíti, osztályfőnöki figyelmeztetést kap, aki valótlan osztályzatokat ír bele, igazgatói figyelmeztetést kap. Az általános emberi együttélési szabályokat minden tanulónak kötelessége megtartani. Senki nem önbíráskodhat, tisztelni kell a pedagógusok és a diáktársak emberi méltóságát és jogait. (Ezeket az általános kötelességeket a Közoktatási törvény 12. §-a tartalmazza.) Jogellenes mások - 11 -
bántalmazása, megalázása, egészségének veszélyeztetése, s így e cselekedet már első esetben is súlyos büntetéssel büntethető, vagy fegyelmi eljárás kezdeményezhető. 2.4. Eszközök, felszerelések védelme, a rábízás rendje Ktv. 12. §. e. Az iskolában jogos elvárás, hogy minden tanuló tartsa tisztán környezetét, azt az asztalt, padot, széket, amelyen részt vesz a tanítási órákon. Az iskola eszközeit a tanuló az előírásoknak és a pedagógus utasításainak megfelelően kezelje. A tanuló általános felelősséggel tartozik az intézmény vagyontárgyai, helységei iránt. A szándékosan vagy véletlenül okozott kárt helyre kell állítani, (egészben vagy részben) meg kell téríteni. A károkozásról a gazdasági vezető jegyzőkönyvet vesz fel, mely alapján az iskola a szülőt írásban értesíti a döntésről. Az iskola, minden tanuló részére saját, zárható szekrényt biztosít, itt helyezhetik el kabátjukat, értékeiket. A kulcs használata egy évre szól, a szekrényt tisztán és eredeti állapotban a kulccsal együtt év végén át kell adni. Amennyiben a tanuló az iskolából végleg távozik, a fentiekhez hasonlóan kell eljárni. A szekrény használatához az iskola 1 db kulcsot biztosít, a kulcs pótlása, valamint a zár és a szekrény megrongálása anyagi felelősséget von maga után. A tanuló a szekrényre sem kívülre, sem belülre nem rajzolhat, posztert nem ragaszthat, és minden egyéb „dekorálás” is szigorúan tilos. A tanuló a szekrényben élelmiszert nem tarthat. Az iskolai munkához nem tartozó, saját felelősségre behozott tárgyakat, eszközöket a tanulók tanítási óra alatt nem használhatják (pl.: szórakoztató elektronikai eszközök). Eltűnésükért vagy a bennük keletkezett kárért az iskola semmilyen felelősséget nem vállal. Mobil telefont és egyéb elektronikai eszközt (pl. MP3 lejátszó) szintén saját felelősségre hozhatnak be a tanulók. A tanórán és egyéb foglalkozások alatt azonban csak kikapcsolt állapotban lehetnek a készülékek. Amennyiben mégis használja, a pedagógus elveszi, továbbítja az igazgatónak, aki kizárólag a szülőnek adja vissza. Az iskola az itt felsorolt eszközökkel kapcsolatos káreseményekért (elvesztés, eltűnés, rongálódás stb.) felelősséget nem vállal, illetve ez ügyben vizsgálatot nem folytat. Az iskolába hozott értékeket (pénz, ékszer, óra) testnevelés óra előtt a szaktanárnak adják le a tanulók megőrzésre. Iskolánkban tiltott tárgyak a következők: cigaretta, szeszes ital, kábítószer, veszélyt hordozó, gyújtó, robbanó, szúró, vágó eszközök, testékszer viselése (piercing), illetve a fiúknál fülbevaló. Igazgatói büntetést kap az a tanuló, aki ezeket a szereket iskolai rendezvényen, - 12 -
vagy a program előtt fogyasztja, ezeket a tárgyakat behozza az iskola területére, ezáltal veszélyeztetve maga és társai egészségét, testi épségét. 2.5. Iskolán kívüli magatartás szabályozása A szervezett iskolai programokon, vagy az iskolához kapcsolódó bármilyen eseményen a házirend előírásai értelemszerűen alkalmazva érvényesek. Így pl.: osztálykiránduláson, iskolai szervezésű orvosi ellátáson, annak oda és visszaútján, közös színház- vagy mozilátogatáson, stb. Ezen esetekben az adott foglalkozásokért, programokért felelős pedagógus kéri számon a házirend betartását. Ugyanakkor megszűnik a kötelezettség és ezzel együtt az iskola felelősségi köre: - a foglalkozások után, pl.: iskolából hazamenet, - ha a diák az iskolai (pl. tanítási időben az iskola területének elhagyása) és a közlekedési szabályok megsértésével sérül meg.
3. § Helyiség- és területhasználat rendje Ktv. 40.§. (7) Az intézmény nyitva tartása naponta 6-1730 óra között, tanítási szünetekben az iskola épületének használata csak az iskolavezetéssel előre egyeztetett módon lehetséges. Tanításon kívül a tantermek, a könyvtár és a tornaterem használata pedagógus felügyelete mellett lehetséges. Az átlagos tantermektől eltérő helyiségek használati rendje az adott helyiségben kifüggesztve megtalálható, betartásuk kötelező.
4. § A térítési díj befizetésére, visszafizetésére, valamint az étkezés lemondására vonatkozó rendelkezések A jogszabályokból levezethető és az alapító okiratból következő kötelező alapszolgáltatások ingyenesek. Ezeken kívül intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb pedagógiai szolgáltatás igénybevételéért, amelynek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, ugyanakkor ezen szolgáltatásokra az iskolahasználók igényt tartanak. Iskolánkban a napközi és a menza befizetése minden hónap 10. napjától követően esedékes az iskola pénztárában a kijelölt napokon. Mértéke nem haladhatja meg az egy főre jutó nyersanyagnorma költségét. Az 50 %-os kedvezményű napközi és menza térítési díj jár a három- és a többgyermekes családok, a tartósan beteg vagy fogyatékos, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult 8. évfolyamos tanulók számára.
- 13 -
Az ingyenes étkezés jár a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult 1-7. évfolyamos tanulók számára. Ezek a kedvezmények akkor vehetők igénybe, ha a szülő bemutatja a Dunaújvárosi Polgármesteri Hivatal a Szociális és Egészségügyi Iroda által kiállított határozatot. Ha a szolgáltatás megtörténik, de a tanuló bármely okból hiányzik, visszatérítésre nincs mód. Étkezés lemondása: A lemondást megelőző nap reggel 10 óráig. A lemondásból keletkező többletbefizetés a következő havi térítési díjnál beszámításra, elszámolásnál pedig készpénzben visszafizetésre kerül. Ha a szolgáltatás elmarad a szolgáltató hibájából, a befizetett díjat vissza kell fizetni.
5. § Egészségvédelmi, baleset-megelőzési, munkavédelmi védő, óvó előírások R. 6/A §. Minden iskolahasználó kötelessége különösen, hogy a munka- és tűzvédelmi, baleset-megelőzési szabályokat megismerje és betartsa. A megismertetésükért felelős az osztályfőnök. A helységhasználati szabályok a tűz- és munkavédelmi szabályzatokban is megtalálhatók. Veszélyhelyzetben, baleset észlelése esetén minden iskolahasználó köteles azonnal intézkedni. A tanuló a legközelebbi felnőttet, pedagógust értesítse. Tiltott cselekvés az épületen belül a dohányzás, egyéb tűz- és balesetveszély okozása. Veszélyes tárgyak, fegyvernek minősülő szúró, vágó eszközök, robbanószerek, petárda tanulónál történő megtalálása esetén az iskolavezetés a rendőrségen keresztül szabálysértési eljárást kezdeményezhet.
6. § A tanulók jutalmazása, büntetése 6.1. A dicséret és a jutalmazás elvei A jutalmazások során figyelembe lehet venni a tanuló veleszületett adottságait, egyéni körülményeit, ennek megfelelően az eredmények elérése érdekében, önmagához képest kifejtett erőfeszítéseinek mértékét. Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.
- 14 -
Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, szaktárgyi versenyeken vesz részt, a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 6.2. A jutalmazás rendszere - Szaktanári dicséret:
egy-egy tantárgyban tanulmányi versenyen, vagy városi
sportversenyen való részvételért - Osztályfőnöki dicséret:
közösségi munkában kiemelkedő teljesítményért, vagy
szereplésért - Igazgatói dicséret:
városi szintű tanulmányi verseny, vagy sportverseny első,
második, harmadik helyezettje értékteremtő munkáért - Nevelőtestületi dicséret:
tartósan
példás
magatartásért,
szorgalomért
kitűnő
tanulmányi eredményért - országos versenyen (tanulmányi, sport) való sikeres szereplésért - a legjobb tanulók és sportolók év végén jutalomkönyvet kapnak - Szilágyi Diplomát kaphatnak év végén azok a 8. osztályos tanulók, akiknek nevét osztályfőnökük kiemelkedő tanulmányi eredményükért, közösségi munkájukért és példás magatartásukért a tantestület elé terjeszti. Az osztályfőnök javaslatát a tantestület mérlegelés után elfogadhatja, vagy elutasíthatja. 6.3. Fegyelmező intézkedések Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat megszegi, fegyelmező intézkedésben részesítendő. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel – el lehet térni. 6.4. A fegyelmezés formái szóbeli:
figyelmeztetés
írásbeli:
szaktanári – figyelmeztetés, intés, megrovás, osztályfőnöki – figyelmeztetés, intés, megrovás, igazgatói – figyelmeztetés, intés, megrovás, nevelőtestületi – figyelmeztetés, intés, megrovás.
- 15 -
Amennyiben a tanuló a fokozatokban eléri az igazgatói megrovást, nem vehet részt az iskolai szabadidős rendezvényeken, nyolcadikos diák esetében ez a ballagásra is vonatkozik. Az utóbbi büntetést a tantestület felülbírálhatja és megváltoztathatja. Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesítendő. A fegyelmi eljárás lefolytatására és a büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a fegyelmi bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára a törvény rendelkezései az irányadók. A fegyelmi büntetések a következők: −
szigorú megrovás,
−
kedvezmények, juttatások csökkentése, ill. megvonása (kivéve szociális jellegűek),
−
áthelyezés másik osztályba.
A tanulók fegyelmi ügyeiben eljáró nevelőtestület által létrehozott fegyelmi bizottság jogállása: ∼
∼
a fegyelmi bizottság tagjai: ▪
igazgató,
▪
érintett osztályfőnök, szaktanár,
▪
diákönkormányzat vezetője,
▪
ifjúságvédelmi felelős,
▪
amennyiben működik, az iskolaszék egy tagja.
a fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait a hatályos jogszabály tartalmazza.
7. § A tanuló kártérítési felelőssége Ha a tanuló az intézménynek szándékosan vagy gondatlanságból kárt okoz – a kár értékének megállapítása után – a kárt meg kell térítenie a Közoktatási Törvény 77.§-ban megfogalmazottak szerint. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg. 8. § A tankönyvtámogatás rendje Az éves központi költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni az egy tanulóra jutó tankönyvtámogatás
összegét,
amit
az
éves
központi
költségvetésről
meghatározottak szerint a fenntartók útján kell eljuttatni az iskolákhoz.
- 16 -
szóló
törvényben
A tankönyvtámogatás felhasználható a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és csökkentésére, továbbá az iskolai tankönyvrendelés teljesítésére. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő kölcsönzés, a napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, illetőleg a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő a) tartósan beteg vagy fogyatékos, b) három vagy többgyermekes családban élő, c) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények). A normatív kedvezményre való jogosultságot a a) tartósan beteg, három- vagy többgyermekes családban élő gyermek esetén a hasonló jogcímen folyósított családi pótlékról - a családtámogatási kifizetőhely által - kiállított igazolással, illetve szakorvosi igazolással, b) fogyatékosság esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével, c) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozattal kell igazolni. Az igényjogosultságot az iskola által meghatározott időben kell bejelenteni.
9. § A tartós tankönyvek kezelésének rendje A tartós tankönyvek tanulói használatának alapja a tanuló szociális helyzete. Az iskolavezetésnek benyújtott, szülő által aláírt kérvény alapján vizsgáljuk a rászorultságot. A törvényi előírások alapján az ingyenes tankönyvre jogosultakon kívül több tanuló is részesülhet a tartós tankönyvek kedvezményéből. Az atlaszok, szótárak, nagyobb értékű, nem munkáltató tankönyvek (pl.: nyelvkönyvek, művészettörténet könyvek), amelyeket több évig használhatnak a tanulók, a tartós tankönyvek körébe kerülnek. A tanévenként összeállított tankönyvrendeléskor az iskolavezetés a munkaközösség-vezetők véleményének kikérése után dönt a tartós tankönyvek körének meghatározásáról. A fentiek alapján a tartós tankönyv kedvezményezettjei két csoportba sorolhatók, és a következő előírások vonatkoznak rájuk: 1.
A hivatalosan átvett tankönyvet a tanulónak nem kell visszaadnia, az nem
képezi az iskolai könyvtár tulajdonát. Elvesztés esetén a tanuló maga pótolja a tankönyvet. - 17 -
2.
A könyvet a tanuló csak kölcsönbe kapja, a könyvtár tulajdonába kerül,
ezután a könyvtári szabályzat lép érvénybe. Minden tanuló a könyvtárhasználat szabályait köteles betartani. A kölcsönzött dokumentumokat határidőre vissza kell hozni. Az elveszített vagy megrongálódott könyvek árát meg kell téríteni. Az iskolából más intézménybe távozó tanulónak a kikölcsönzött könyvtári könyveket vissza kell szolgáltatnia.
10. § A házirenddel kapcsolatos szabályok A házirend nyilvánosságra hozatala, értelmező megismertetése a tanulókkal osztályfőnöki órákon, a tanárokkal tantestületi értekezleten történik. A tanulók a házirendet beiratkozáskor megkapják, illetve annak érdemi változása esetén át kell adni. A közoktatási törvény és végrehajtási rendeletének, valamint az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzata diákokat közvetlenül érintő részeinek megismerhetősége az intézmény könyvtárában minden iskolahasználó számára biztosított. A házirend érvényesülésének figyelemmel kísérése különösen az igazgató és a DÖK feladata. Rendszeres – évenkénti felülvizsgálatának és módosításának rendszere, illetve eljárási szabályai: -
Bármelyik érintett fél (tantestület, DÖK, szülői szervezet, fenntartó) kezdeményezheti írásban az iskola vezetőjénél a módosítást.
A benyújtott kérelem alapján az intézmény vezetője megszervezi a házirend módosítását, beszerzi a szükséges egyetértési nyilatkozatokat és a fenntartó elé terjeszti jóváhagyásra.
Dunaújváros, 2010. október 28.
Ph.
.....................................
.....................................
.....................................
elfogadta
egyetértési jogot gyakorolt
egyetértési jogot gyakorolt
a nevelőtestület
szülői szervezet
diákönkormányzat
- 18 -
