A szerzõdéses legénységi állományra alapozott új kiképzési rendszer bevezetése *

TANULMÁNYOK – 2004

Kiss Gergely ezredes, HM HVK Hadmûveleti és Kiképzési Csoportfõnökség, kiképzési osztályvezetõ-helyettes

A szerzõdéses legénységi állományra alapozott új kiképzési rendszer bevezetése* Az önkéntes haderõ létrehozásával a Magyar Honvédség történetében új korszak kezdõdik. A kormány programjában 2006. évi határidõvel megjelölt feladat immár valósággá válhat. A 2002-ben elindított és közel egy évig tartó védelmi felülvizsgálat megállapította, hogy alapvetõen megváltozott hazánk biztonságpolitikai környezete, fenyegetettsége és védelmi szükséglete, amely új követelményeket támaszt és új lehetõséget teremt a magyar haderõ számára. A védelmi felülvizsgálat lezárulásával kialakíthatóvá vált a Magyar Honvédség jövõképe. A haderõ átalakítása következtében egy kisebb létszámú, békében feltöltött, felszerelt, harcképes és harckész honvédség jön létre, melynek mûködése, szükséglete anyagilag finanszírozható, az ország által felvállalható. A Magyar Honvédség létszámának csökkenése, valamint jövõbeni elkötelezettsége lehetõvé és szükségessé teszi a katonai szolgálat önkéntes alapokra helyezését. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövõben, békeidõben szünetel az általános hadkötelezettségen alapuló sorkatonai szolgálat, helyette az önként, hivatásként, foglalkozásként vállalt, meghatározott idõre szóló szerzõdéses szolgálat lép a hivatásos szolgálat mellett. Nemzetközi tapasztalatok is bizonyítják, hogy a sorozott hadseregek kora lejárt. A hadviselés, a mûveletek formája megváltozott, a technikai-technológiai fejlõdés olyan magas szintet ért el, hogy a katonai szakma nagyon sokrétû ismereteket, szellemi és fizikai követelményeket teremt, ami csak az önkéntes katonákkal valósítható meg.

*

A tanulmány a HM OTF 4. sz. Programbizottságánál a HM HVK Hadmûveleti és Kiképzési Csoportfõnökségén végzett tudományos munka keretében készült 2004-ben.

107


Mindazonáltal megváltozik a hadsereg szociológiai összetétele, amelynek alapját a szolgálati viszony szerint hivatásos és szerzõdéses állományú katonák alkotják. Állománykategória és létszámarány szerint 11–14%-ban tiszt (hivatásos és szerzõdéses), 33–38%-ban tiszthelyettes (hivatásos és szerzõdéses), 33–45%-ban szerzõdéses legénység, valamint 11–15%-ban közalkalmazott, köztisztviselõ szolgál majd a hadseregben. Az önkéntes katonai szolgálatra való áttérés minõségi változást eredményez a Magyar Honvédség életében. Az így kialakult haderõ szakszerûség-centrikussá válik, melyben a ráfordítások szakmai eredményességgel és költséghatékonysággal párosulnak. Alapvetõen megváltozik a szolgálati foglalkoztatottság tartalma és szerkezete. A mindennapi elfoglaltság során a katonai szervezetek tagjainak meghatározó feladata a kiképzés lesz. A Magyar Honvédség számára meghatározott képességi követelményeket ugyanis csak megalkuvás nélküli kiképzõ, felkészítõ munkával lehet elérni. A tartós szerzõdéses szolgálattal rendelkezõ legénység kiképzettsége, szakmai tudása mûködési költség-csökkenést jelenthet a nagy értékû technika karbantartásában, mûködtetésében, az eszközök kezelésében. A sokoldalúan kiképzett katona jelenti az alapját az alegységek képességeinek. E képességek határozzák meg ugyanis az alegységek alkalmazhatóságát a kihívásoknak és a reagálásoknak megfelelõen. A flexibilis modulrendszerû katonai szervezetek kiválóan alkalmasak a váratlan kihívásokra reagáló erõkoncentráció létrehozására. A sorállomány szerzõdéses katonákkal való kiváltása felveti a napi foglalkoztatottság alapvetõ átszervezését. A csapatéletben jelentõs mértékben csökkenteni kell az improduktív, nem a képességek fejlesztésére irányuló tevékenységet (õrszolgálat, konyhai kisegítõ munka, épület állagmegóvás), melyet eddig fõ részben a sorkatonák végeztek. A kis létszámú kiválóan kiképzett, harcra felkészített és jól megfizetett szerzõdéses katonák nem a kiszolgálói feladatokra szegõdnek el. E szolgáltatás jellegû tevékenységek jelentõs része polgári munkavállalókkal kiváltásra kerülnek. Ezzel jelentõsen átalakul a haderõ finanszírozási rendszere. A személyi költségek gyökeres átalakításával (a szolgálati viszony és állománykategória függvényével) együtt új típusú mûködési (szolgáltatási) költségek merülnek fel, melyek az erre szerzõdött gazdálkodó szervezetek mûködési költségeit és profitját is tartalmazzák. A szerzõdéses haderõre való áttérés egy hosszú folyamat egyik utolsó állomása, amely befejezi a katonai rendszerváltozás több, mint egy évtizede elhúzódó folyamatát. Ezzel ugyanis végleg lezárul a tömeghadsereg-szemlélet, és kultúraváltás következik be a védelmi (katonai) felfogásban. A kényszersorozáson alapuló feltöltést és utánpótlást békeidõben felváltja a toborzáson és pályára irányításon alapuló humán erõforrás-gazdálkodás. Alapvetõen változik meg a hadsereg társadalmi megítélése, a védelem (biztonság) szolgáltatássá válik, melyet, egy sajátos hivatást, foglalkozást ûzõ embercsoporthoz kötnek. Ezzel együtt a társadalom tagjaiban az a tény is tudatosodik, hogy a katonai feladatokkal együtt járó veszélyek is részét képezik az önként és tudatosan vállalt szolgálatnak. A haderõ mindenkori igényeinek és követelményeinek megfelelõ kiképzési rendszer kialakítása mindenkor alapvetõ fontosságú feladat. Ennek érdekében

108

A SZERZÕDÉSES LEGÉNYSÉGI ÁLLOMÁNY KIKÉPZÉSE

2004-ben kidolgozásra került egy merõben új kiképzési rendszer, amelynek alapját a Nemzeti Biztonsági Stratégiára (NBS) és a Nemzeti Katonai Stratégiára (MKS) épülõ doktrínák, az azokhoz illeszkedõ haderõ struktúra, valamint a haderõ alkalmazási elvei képezik.

A kiképzési rendszer átalakításának alapjai A Magyar Honvédség védelmi képességeinek a 65/2002. (HK 22.) HM utasítás szerinti felülvizsgálata befejezõdött, a Védelmi Felülvizsgálatot Irányító Bizottság javaslatait elkészítette. Ennek alapján a Kormány a 2236/2003. (X. 1.) sz. határozatában megfogalmazta a Magyar Honvédség 2004 – 2013 közötti idõszakra vonatkozó átalakításakor, új struktúrájának kialakításakor követendõ szempontokat, a nagybani szervezeti felépítést és létszámadatokat, valamint kialakításával kapcsolatos kormányzati feladatokat. A honvédelmi miniszter a 01/2003. sz. utasításában határozta meg az ezzel összefüggõ tárcaszintû feladatokat. A védelmi felülvizsgálat keretében kidolgozott javaslatok, a különbözõ határozatokban, utasításokban és tervekben megfogalmazott feladatok megerõsítik, hogy a haderõ-átalakítása a Magyar Honvédség valamennyi elemére és mûködési területére, ezen belül a kiképzésre is kiterjed. Az MH kiképzését befolyásoló tényezõk A haderõ-átalakítást jellemzõ fontosabb változások: – a NATO kollektív védelmi rendszeréhez hozzájárulni képes szervezetek létrehozása; – a Szövetségnél hiányként jelentkezõ felajánlható új képességek kialakítása és a meglévõ képességek fejlesztése; – az új típusú kihívások és kockázatok kezeléséhez szükséges képességek létrehozása; – a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges katonai szervezetek létrehozása; – az egyes feladatok végrehajtására rendelt szervezetek kijelölése; – új szervezetek, szervezeti elemek létrehozása; – egyes katonai szervezetek képességeinek átalakítása; – az önkéntes haderõre áttérés, a haderõ állományszerkezetének átalakítása; – a haderõ állománykategóriái közötti feladat átrendezõdés; – a haderõ békemûködési rendjének átalakítása; – új mûveleti eljárási módok bevezetése; – haditechnikai eszközcsere, modernizáció; – nem szükséges képességek megszüntetése, haditechnikai eszközök kivonása. A haderõ-átalakítás legfontosabb jellemzõje a képesség orientáltság. A 10 év folyamán a szervezeti átalakítás, az önkéntes haderõre történõ áttérés, a technikai fejlesz-

109


tés, a kiképzés eredményeként új képességek jönnek létre, vagy meglévõ képességek fejlõdnek, emelkednek magasabb szintre. Az átalakítás három szakaszban történik, amelyek legfontosabb jellemzõi az alábbiak: I. szakasz (2004 – 2006): – szervezeti átalakítás; – az önkéntes haderõre történõ áttérés; – a szervezetek többségénél az alapképességek, néhány esetben a teljes képesség kialakítása. II. szakasz (2007 – 2010): – teljes képességek kialakításának folytatása; – technikai fejlesztés – mûködési és alkalmazási feltételek kialakítása. III. szakasz) (2011–2013): – technikai fejlesztés, mûködési és alkalmazási feltételek kialakításának befejezése; – képességek megszilárdítása. A szakaszos átalakítás következtében a szervezetek – elsõsorban a technikai fejlesztés elhúzódása miatt – nem egyidõben érik el képességeiket. Az alap- és teljes képesség fogalma az így keletkezõ eltérõ képességbeli szinteket jelöli. Az alapképesség létrejötte fõként a szervezeti átalakításhoz és a kiképzéshez kötõdik, alapvetõen a meglévõ technikai eszközökkel, mûködési feltételekkel, esetleg kis mértékû fejlesztés, vagy modernizáció mellett. A teljes képesség a védelmi felülvizsgálat által megfogalmazott célkitûzések teljesülése esetén jön létre, alapvetõen a tervezett technikai fejlesztés, modernizáció végrehajtásával, illetve a mûködési és alkalmazási feltételek létrehozásával. A haderõ-átalakítás fontos feladata az új típusú kihívások és kockázatok kezeléséhez szükséges képességek, valamint a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges katonai szervezetek létrehozása, amelyek rotációs alapon békeidõben is alkalmazásra kerülhetnek. Ezek feladat-végrehajtásra való készenlétét az alkalmazási képesség jelöli. Az alkalmazási képesség az alap- és/vagy teljes képességre alapozottan speciális képességfejlesztés (bevetés elõtti felkészítés) végrehajtásával, illetve a feladat-végrehajtáshoz szükséges alkalmazási feltételek biztosításával jön létre. A kiképzés területén jelentkezõ új feladatok A bekövetkezõ változások determinálják, illetve behatárolják a kiképzés jövõbeni irányultságát, amelynek keretében a régiek mellett végre kell hajtani egy sor újonnan jelentkezõ kiképzési feladatot. Közülük a legfontosabbak: – az új képességek kialakítására irányuló kiképzés; – a meglévõ képességek fejlesztése és szintentartása; – az új szervezetek, szervezeti elemek összekovácsolása; – az új alkalmazási módokra történõ felkészítés.;

110


– a nemzetközi feladatokra kijelölt erõk folyamatos felkészítése; – a személyi állomány egyéni és az elõmeneteli rendhez kapcsolódó kiképzése; – az új technikai eszközök alkalmazására történõ felkészítés. A Magyar Honvédség új feladatrendszerének jellege megköveteli a modern, korszerû eszközökkel felszerelt önkéntes haderõ létrehozását, amelynek felkészítése és kiképzése az eddigi formában nem tartható fent. Az egyéni kiképzés a) A szerzõdéses katonák egyéni kiképzése A szerzõdéses katonák egyéni kiképzésének fajtái kibõvülnek, illetve konkretizálódnak a szinten tartás, egyéni képességfejlesztés és elõmeneteli továbbképzés kategóriáival. Az egyéni kiképzés fajtái az alábbiak: – alapkiképzés (általános katonai-, könnyû lövész- és szakalapozó kiképzés); – szakbeosztásra történõ kiképzés; – szakkiképzés; – szinten tartás; – egyéni képességfejlesztés; – elõmeneteli továbbképzés. Az alapkiképzés 5–6 hónap idõtartamban, két szakaszban kerül végrehajtásra. Az I. szakasz (az elsõ három hónap) tartalma az általános katonai- és könnyû lövész kiképzés, amely fegyvernemtõl, szakcsapattól független, minden katonára kötelezõ kiképzési forma. Helyszíne az MH Tapolca Kiképzõ Központ, illetve Kinizsi Pál Tiszthelyettes Képzõ Központ (KPTKK) objektumai (saját katonáik, hallgatóik vonatkozásában). A II. szakasz (a következõ két-három hónap) tartalma a fegyvernem, szakcsapat irányultságú szakkiképzés. Helyszíne az MH Tapolca Kiképzõ Központ objektumai (saját katonáik vonatkozásában). Amennyiben a szakkiképzés feltételei ezeken a helyeken nem biztosítottak, illetve gazdaságosan nem biztosíthatók, a szakkiképzés helyszíne lehet a KPTKK, a haderõnem kijelölt bázisai, továbbá vásárolt szolgáltatásként polgári szervezetek. Az alapkiképzésre történõ bevonultatás évi hat alkalommal történik. A szintentartás az elért kiképzettségi szint megtartására irányuló, alapvetõen önképzés jellegû állandó tevékenység. Az egyéni képességfejlesztés a meghatározott kiképzettségi szint elérését megalapozó, a kiképzésért felelõs állományilletékes parancsnok terve és követelménye szerint szervezett és irányított, rendszeresen ismétlõdõ tevékenység. Az elõmeneteli továbbképzés az elõmeneteli rendhez kapcsolódó, az elõmenetelért felelõs állományilletékes parancsnok terve alapján, katonai képzési intézményben, vagy kiképzõ központban végrehajtott idõszakos tevékenység. b) A hivatásos állomány egyéni kiképzése Az önkéntes haderõre történõ áttéréssel jelentõsen megváltozik a haderõ állománya. (A három állománykategória a hivatásos és szerzõdéses tiszt-, tiszthelyettes, szerzõ-

111


déses legénységi állomány). Ezzel együtt profiltisztábbá válik a három állománykategória feladatrendszere. (Erõsödik a tiszti állomány vezetõ-, a tiszthelyettes állomány irányító szerepe, míg az alapvetõ végrehajtó erõ a szerzõdéses legénységi állomány.) Az alapképzés, illetve a beosztásra történõ felkészítés után a hivatásos állomány egyéni kiképzésének fõ jellemzõje a kiképzettségi szint állandósulása, illetve az egyéni érdekeken alapuló képességfejlesztés. A kötelékek kiképzése a) A katonai szervezetek kiképzettségi szintjei Az I/1pontban definiált képességek (alap-, vagy teljes képesség) a katonai szervezetek részére meghatározott feladatok végrehajtására vonatkozó alkalmassági állapotot jelölnek, melyet fõként a személyi állomány feltöltöttsége, az egyének és kötelékek kiképzettségi szintje, a felszereltség, az alkalmazás feltételeinek rendelkezésre állása jellemez. Ebbõl következik, hogy adott képességhez meghatározott kiképzettségi szint rendelhetõ. Az alap- és teljes képesség a kötelék teljes egészére (harci, harci támogató, harci kiszolgáló támogató), vagy egyes elemeire jellemzõ harc- és szakfeladat végrehajtásra alkalmas állapotot jelöl. Emellett vannak olyan tevékenységek, amelyek végrehajtására valamennyi köteléknek képesnek kell lennie fegyvernemtõl, vagy szakcsapattól függetlenül. Ezt az állapotot a kötelékek általános katonai kiképzettségi szintje fejezi ki. Ennek alapján a haderõ részére meghatározott feladatrendszernek, alkalmazási rendnek és képesség szinteknek a következõ kötelék- kiképzettségi szintek felelnek meg: – általános képesség kiképzettségi szint: a készenlét fokozásához, a mûveletek elõkészítéséhez szükséges, illetve a mûveletek közben elõforduló alaptevékenységek végrehajtására alkalmas állapot valamennyi szervezetre vonatkozóan; – alapképesség kiképzettségi szint: a harci, a harci támogató és a harci kiszolgáló támogató szervezetek szakfeladatai végrehajtására alkalmas, illetve a fegyvernemi és szakcsapatok kisalegységeinek (rajok, szakaszok) összekovácsoltsági állapota; – teljes képesség kiképzettségi szint: a mûveleti egységek, parancsnokságok összfegyvernemi feladatainak végrehajtására alkalmas összekovácsoltsági állapota; – alkalmazási képesség kiképzettségi szint: kijelölt mûveleti egységek, parancsnokságok bevetésre alkalmas állapota. Az egyes kiképzettségi szinteknek való megfelelést a rendszeres idõközönként végrehajtott ellenõrzések, illetve a folyamatosan végzett szintentartó kiképzés, míg a magasabb kiképzettségi szintre jutást a képességfejlesztés biztosítja. Az alapképesség kiképzettségi szint programját kell végrehajtani, amikor az ellenõrzés eredményei alapján a szervezet nem felel meg ennek a szintnek, vagy amikor a meghatározó beosztásokban lévõ szerzõdéses legénységi állomány 25%-a a fluktuáció miatt kicserélõdött. A teljes képesség kiképzettségi szint programját kell

112


végrehajtani a technikai eszközök váltásakor, vagy amikor a szervezet ebbe a kategóriába kerül besorolásra. Az alkalmazás, illetve pihenés után a mûveleti egység az ellenõrzés alapján besorol valamelyik kiképzettségi szintre, ahol újra megkezdi a szinten tartó, vagy képességfejlesztõ kiképzést. b) A katonai szervezetek átállítása az új kiképzési rendszerre Az új kiképzési rendszerre történõ áttéréskor valamennyi szervezetet be kell sorolni, és el kell juttatni valamelyik képesség szintre (alapképesség-, teljes képesség kiképzettségi szint) és ezek után az alkalmazási rendnek (rotáció) megfelelõ ciklikus kiképzést kell folytatni. A továbbiakban: – az általános képesség kiképzettségi szint felmérését valamennyi kötelékre vonatkozóan végre kell hajtani, elsõ alkalommal az új kiképzési rendszerre történõ áttéréskor, vagy új kötelék létrehozásakor. A továbbiakban ennek a kiképzettségi szintnek a fenntartása képezi alapvetõen a kötelék általános katonai kiképzésének alapját; – az alapképesség kiképzettségi szint programját kell végrehajtani, amikor a meghatározó beosztásokban lévõ szerzõdéses legénységi állomány 25%-a a fluktuáció miatt kicserélõdött, vagy ha a kötelék az ellenõrzés során nem felel meg a teljes készenlét kiképzettségi szint követelményeinek; – a teljes képesség kiképzettségi szint programját kell végrehajtani a technikai eszközök váltásakor, vagy ha a köteléket az alapképesség szintrõl erre a szintre sorolják; – az alkalmazási képesség kiképzettségi szint a katonai szervezet (mûveleti egység) legmagasabb készenléti szintje, amelynek programját az alkalmazásra kijelölt katonai szervezeteknél kell végrehajtani (bevetés elõtti felkészítés). c) A kötelékek ciklikus kiképzése A haderõ-átalakítás eredményeként megtörténik a feladat – szervezet – képesség összerendelése. A különbözõ feladatok végrehajtásában nem az egész Magyar Honvédség vesz részt, hanem különbözõ szervezetek eltérõ követelményekkel. Ebbõl következik, hogy a kiképzés szervezetenként, szervezet-csoportonként eltérõ jelleget ölt, emiatt az MH egészére nem lehet egységes kiképzési rendszert alkalmazni, így a kiképzettséget nem szükséges azonos szinten tartani valamennyi szervezetnél. Figyelembe véve az alkalmazás rendjében bevezetendõ rotációt, valamint azt, hogy a haderõ-átalakítás 10 éves idõszakában az egyes katonai szervezetek különbözõ idõszakokban érik el a teljes készenlétüket, megállapítható, hogy a meghatározott képességhez tartozó kiképzettségi szint folyamatosan változik, így a kötelékek kiképzésének egyik legfontosabb jellemzõje a ciklikusság (alkalmazás – pihentetés – kiképzés). Miután a katonai szervezetek az új kiképzési rendszerre történõ átállítás során végrehajtják az általános képesség kiképzettségi programot, illetve elérik a számukra

113


meghatározott képességhez (alap-, vagy teljes képességhez) tartozó kiképzettségi szintet, áttérnek a ciklikus kiképzési rendre. A szárazföldi katonai szervezetek ciklikus kiképzési rendje A ciklus három szakaszból épül fel (6–6 hónap idõtartam): I. szakasz: az új kiképzési rendre történõ áttéréskor meghatározott alap-, vagy teljes képesség kiképzettségi szint szinten tartása – képességfejlesztés az alkalmazási szint elérése céljából (külön intézkedésre). A kötelék kiképzés elsõ idõszakában a parancsnokok és törzsek felkészítése és az alegységek kiképzése folyik. Ebben a ciklusban a kötelékeket mentesítik az egyéb – nem kiképzés jellegû – feladatoktól. A katonai szervezetek számára biztosítják a szükséges erõforrásokat. A ciklusba szakaszszintig az azonnali reagálási helyzeteket kell gyakorolni, míg század- és zászlóaljszinten a harctéri rendszerek tevékenységének összehangolására kell a hangsúlyt fektetni. II. szakasz: alkalmazás, készenléti szolgálat. A második ciklusban az alegységek (zászlóaljak) magas készenléti szinten vannak. Készen állnak harcfeladat ellátására, vagy (missziós) harcfeladatot látnak el (Pl: KFOR, Irak stb.). III. szakasz: pihentetés – egyéni képességfejlesztés – szintentartás/ kollektív képességfejlesztés az alap-, vagy teljes képesség szinten (ellenõrzés eredményétõl függõen). A harmadik ciklus az úgynevezett pihentetési ciklus, amelyben a szabadságokat, pihenõnapokat kiadják a személyi állománynak. Ezen idõszak alatt folyik az állomány tanfolyam jellegû kiképzése (átképzõ és elõmeneteli tanfolyamok). Az I. és III. szakasz tartalmát képezi az általános képesség kiképzettségi szint szintentartása is. A légierõ szervezetek lépcsõzetes kiképzési rendje A légierõ szervezeteinél a ciklikus kiképzési rend nem alkalmazható az állandó készenléti szolgálat ellátásának követelménye miatt, mivel az állandó, magas fokú kiképzettségi szintet feltételez. Emellett nem rendelkeznek a katonai szervezetek rotációjához szükséges mennyiségû szervezettel sem. Ciklikus kiképzés csak olyan értelemben képzelhetõ el, amikor a repülõ és helikopter szervezetek a kisköteléktõl a nagyobb kötelékig, a nemzeti köteléktõl a nemzetközi kötelékben végrehajtott feladatokig haladnak rendszeres ismétlõdéssel. Ciklikus kiképzés csak a szövetségi részleges/teljes alkalmazási képesség elérése után lehetséges, ami egyébként a haderõ-átalakítás célkitûzései között szerepel. A különbözõ kiképzettségi szinteket az alábbiak szerint kell értelmezni: – alapképesség kiképzettségi szint: a repülõ- és kezelõ személyzetek, váltások, a harci támogató és a harci kiszolgáló támogató szervezetek szakfeladatai végrehajtására alkalmas állapota;

114


– teljes képesség kiképzettségi szint: a mûveleti egységeknek, parancsnokságoknak a nemzeti és szövetségi készenléti szolgálat ellátására, valamint az összfegyvernemi feladatainak végrehajtására alkalmas összekovácsoltsági állapota; – alkalmazási képesség kiképzettségi szint: részleges/teljes szövetségi feladat-végrehajtási készenlét a felajánlott erõkkel (külön igényre). Mindezt figyelembe véve a Légierõ szervezeteinél egy egymásra épülõ, lépcsõzetes kötelék-kiképzési rendet kell bevezetni. I. lépcsõ: a repülõ- és kezelõ személyzetek, váltások képességfejlesztése az alapképesség elérése céljából; II. lépcsõ: alapképesség szinten tartása – képességfejlesztés a teljes képesség kiképzettségi szint elérése céljából; III. lépcsõ: a teljes képesség kiképzettségi szint szintentartása – képességfejlesztés az alkalmazási képesség elérése érdekében (külön intézkedésre) Az I. és II. lépcsõ tartalmát képezi az általános képesség kiképzettségi szint szintentartása is. A kiképzés ellenõrzése, tapasztalatok feldolgozása A párhuzamosságok elkerülése és az egységes elöljárói ellenõrzési követelmény- és értékelési rendszerek létrehozása érdekében az MH katonai szervezetei kötelék kiképzésének ellenõrzési rendszerét a harcászati felmérõ és értékelõ programok (TACEVAL/OPEVAL/CREVAL) ellenõrzési rendjéhez kell igazítani. A TACEVAL (Tactical Evaluation) harcászati komplex értékelési rendszer, a NATO Szövetséges Mûveleti Fõparancsnokság által kialakított követelményeket tartalmazó program csomag az alárendelt légi parancsnokságok és egységek részére, beleértve a nemzet által NRF AIR kötelékbe kijelölt és minõsített parancsnokságokat és egységeket is. A CREVAL (Combat Readiness Evaluation) harcászati komplex értékelési rendszer, a NATO Szövetséges Mûveleti Fõparancsnokság által kialakított követelményeket tartalmazó program csomag az alárendelt szárazföldi parancsnokságok és törzsek és egységek részére, beleértve a nemzet által NRF kötelékbe kijelölt és értékeléssel jóváhagyott parancsnokságokat és egységeket is. A kiképzés ellenõrzõ tevékenysége szerepének és fontosságának megtartása mellett növelni kell a visszacsatolás más formáinak – így a törzsek és parancsnokságok elemzõ-értékelõ tevékenységének – szerepét. A hadmûveletei/mûveleti követelmények változásaira rugalmasan reagálni képes kiképzés rendszer mûködtetése érdekében a Magyar Honvédségben ki kell alakítani a saját és alárendelt szervezetek kiképzési tevékenységének az elemzésére és a tapasztalatok gyors hasznosítására való képességet, amelyet a törzsek és parancsnokságok béketevékenységének szerves részévé kell tenni.

115


Kiképzõ központok helye és szerepe a kiképzésben A sorállomány részére 2002 márciusában bevezetésre került a kéthavonkénti bevonultatási és kiképzési rend, mely mindhárom kiképzõ központ kapacitását igénybe vette. 2003. július 1-jétõl a szerzõdéses katonák emelt szintû kiképzését is a kiképzõ központok hajtották végre. Mindhárom kiképzési központ leterheltsége és kiképzési struktúrája közel azonos volt. Az átmeneti idõszakban a hadköteles katonák részére a 2 hónapos egyéni kiképzés az MH ALFÖLDI Kiképzõ Központban és az MH SAVARIA Kiképzõ Központban került végrehajtásra. A sorállomány utolsó leszerelési idõpontját követõen a kiképzõ központok felszámolási munkálatai megkezdõdhettek, és 2004. december 31-én befejezõdtek. 2004. januártól az MH TAPOLCAI Kiképzõ Központban sorállományú alapkiképzés már nem folyt. A központban a szerzõdéses legénységi állomány 2 hónapos alapkiképzése mellett – a jóváhagyott állománytábla alapján – elkezdõdött az 5 hónapos (3+2) alap- és szakkiképzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek kialakítása. A tervezett rend szerint a Magyar Honvédség TAPOLCAI Kiképzõ Központ (TKK) az egyéni kiképzés, a KGYLP bázisán létrehozásra kerülõ MH BAKONY Harckiképzõ Központ (BHK) pedig a kötelékkiképzés alapvetõ bázisává válik. A TKK hajtja végre az MH teljes állománya alapkiképzését évenkénti hatszori bevonultatással, valamint a szakkiképzés azon fajtáit, amelyekhez a feltételek a kiképzõ központban biztosítottak lesznek. A Bakony Harckiképzõ Központ egyesíti a kötelék- és törzskiképzés alábbi, jelenleg más-más katonai szervezet irányítása alatt mûködõ bázisait: – a Központi Gyakorlótér jelenleg is meglévõ elemeit; – a Táborfalva Központi Gyakorlóteret; – az Újdörögd laktanyát a helységharc gyakorlópályával. Az MH BAKONY Harckiképzõ Központ jóváhagyott szervezete és állománytáblája nem teszi lehetõvé a kötelék- és törzskiképzés teljes spektrumának lefedését, ezért a központ üzemeltetése vásárolt polgári szolgáltatásokkal egészül ki. Az így kompletté váló harckiképzõ központ végzi a Magyar Honvédség harcoló, harci támogató és harci támogató-kiszolgáló alegységeinek, egységeinek harcászati kiképzését, a törzsek kiképzését és a parancsnokok felkészítését. Mind a kötelékek, mind pedig a törzsek kiképzése figyelembe veszi az alkalmazás rendjében bevezetendõ rotációt, így a kötelékek kiképzésének várható ciklikusságát (alkalmazás – pihentetés – kiképzés). A BHK-ban folyó harckiképzés célja, hogy a helyõrségi kis alegység szintû kiképzésre alapozva, az addig elért kiképzettségi szintek figyelembe vételével, a meghatározott rotációs rend szerint biztosítsa az alegységek teljes, vagy alkalmazási képesség kiképzettségi szintjét. Tegye képessé mind az alegységeket, mind pedig a parancsnokokat és a törzseket szövetségi, vagy koalíciós keretek között háborús és nem háborús katonai mûveletekben való részvételre. A harckiképzõ központot úgy kell fejleszteni, hogy legyen képes NATO szabvány kiképzés végrehajtására (szabvány harceljárások, törzsmunka módszerek, dön-

116


tési mechanizmusok, információáramlási rend stb.). A fejlesztések közül ezért prioritást kell kapnia a konstruktív szimulátorok, szimulációs rendszerek (MARCUS és MARS) folyamatos továbbfejlesztésének, valamint a MILES harctéri lézeres szimulátoros készlet 2004 évben tervezett rendszerbe állításának. A harckiképzõ központ mûködésének, hatékonyságának további elõfeltétele a harcászati doktrínák, harcszabályzatok mielõbbi kidolgozása, adaptálása. A kiképzést támogató alrendszer feladata a kiképzési feladatok végrehajtásához szükséges erõforrások, anyagi-technikai feltételek, kiképzési létesítmények, eszközök, anyagok biztosítása. A feladatokat a kijelölt pénzügyi szervek, az elhelyezési, haditechnikai, hadtáp és közlekedési anyagnem felelõsök együttesen, a logisztikai biztosítás keretei között végzik. Az anyagi-technikai támogatás megvalósításánál biztosítani kell a kiképzési feladatok, az adott idõszakra vonatkozó prioritások és a költségvetési lehetõségek összhangját. A rendszeresített haditechnikai eszközöket és harcanyagokat a kiképzéshez csak a legszükségesebb mértékben lehet felhasználni. Elõnyben kell részesíteni a kizárólag kiképzési célra rendszeresített eszközöket, szimulátorokat, csökkentett hatású harc- és imitációs anyagokat, lõszereket, amelyek hatékonyan és költségtakarékosan biztosítják a kiképzési feladatok végrehajtását, a környezetvédelmi elõírások betartását. A helyõrségekben kevésbé használt kiképzés-technikai eszközöket az MH Tapolcai Kiképzõ Központba kell áttelepíteni, illetve a csapatoknál tovább kell folytatni a kiképzés feltételeinek kialakítását a költséghatékonyság növelése érdekében. Az MH Bakony Harckiképzõ Központ létesítményein (lõ- és gyakorló terek) és eszközein (MARCUS, MILES) lefolytatott feladatok kiszolgálásának erõforrás szükséglete tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a feladatok kiszolgálása alapvetõen vásárolt szolgáltatásokra alapozva történik. Az MH katonai szervezetei kezelésében levõ helyõrségi és laktanyai létesítmények és eszközök üzemeltetését állománytáblás támogató alegységek végzik. A képzés, valamint az elõmeneteli rend keretében folytatott továbbképzések hatékonyságának növelése érdekében szélesíteni kell, és általánossá kell tenni a multimédiás és távoktatási rendszerek alkalmazását. A magasabb szintû képzés, valamint a kiképzést folytatók fokozottabb támogatása érdekében folytatni kell a megkezdett fejlesztést, a feladattárak és oktató programok körének bõvítésével. A kiképzés feltételei reális tervezéséhez, indokolt költségeinek meghatározásához, „kiképzés-támogató erõforrás-tervezõ modell”-t kell kidolgozni. A modell alkalmazásának alapját a kiképzési feladatok teljes körére (haderõnemi, fegyvernemi, szakági kiképzés) részletesen kidolgozott kiképzési feladatrendszer, valamint az egyes feladatokhoz rendelt tételes normák képezzék. A gazdálkodási rendszer az „erõforrás-tervezõ modell” alkalmazásával biztosítsa az eszközök és források hatékony felhasználását, a parancsnokok gazdálkodási, tervezési feladatainak végrehajtását.

117


A kidolgozott feladat- és követelményrendszeren (normákon) alapulva a kiképzési erõforrás-tervezés folyamatosan biztosítsa a Tárca Védelmi Tervezõ Rendszer Erõforrás-tervezõ Alrendszere „gördülõ” tervezéséhez szükséges adatokat. A kiképzés támogató rendszer átalakítását, korszerûsítését az átmeneti idõszakban kell végrehajtani. A mûködtetés tapasztalatait az idõszak végén összegezni, elemezni kell. Az ésszerû módosítások és korrekciók végrehajtásával az idõszak végére a rendszert véglegesíteni kell.

Az új kiképzési rendszer bevezetésének szakaszai A kiképzési rendszer átalakítása a haderõ-átalakítás rendjéhez igazodva három szakaszban kerül végrehajtásra, amelyek fõbb jellemzõi az alábbiak: I. idõszak (2004–2006): – a feladat – szervezet – képesség szerint összehangolt haderõnek megfelelõ differenciált és feladatorientált kiképzési rendszer bevezetése; – áttérés az önkéntes haderõ jellegének megfelelõ kiképzésre; – a különbözõ képességszintekhez igazodó kiképzési szintek megfogalmazása és alkalmazásuk bevezetése; – a kötelékek ciklikus és lépcsõzetes kiképzésének bevezetése; – az új képességek kialakítását biztosító kiképzés végrehajtása; – az MH integrációját segítõ kiképzési formák meghatározóvá tétele; – a belépõ új technikai eszközökre történõ kiképzés elõkészítése és megkezdése; – a kiképzési normák kidolgozása és bevezetése; – a fizikai alkalmasság-vizsgálati rendszer továbbfejlesztése; – a kiképzés anyagi-technikai biztosítási lehetõségeinek fejlesztése. II. idõszak (2007–2010): – a szövetségi követelményeknek való részleges/teljes megfelelésre történõ kiképzés végrehajtása; – NATO kiképzési doktrínák és szabályzó okmányok bevezetése; – az OPEVAL/TACEVAL ellenõrzési rendszer teljes kiterjesztése; – a belépõ új technikai eszközök alkalmazására történõ kiképzés végrehajtása; – a kiképzés személyi és technikai feltételrendszerének fejlesztése. III. idõszak (2011–2013): – a szövetségi követelményeknek való teljes megfelelésre történõ kiképzés végrehajtása; – NATO kiképzési doktrínák és szabályzó okmányok alkalmazásának teljes körûvé tétele; – a kiképzés személyi és technikai feltételrendszerének megszilárdítása. A kiképzési költségek tervezése két forráson alapul. Az elsõ forrás az MH katonai szervezetei kiképzési tervei, amelyek évente jelentkezõ változóként vannak a rendszerben.

118


A második az MH ÖLTP által az utóbbi évek felhasználási normái, szakanyagnem felelõsi bontásban. Ez egy tapasztalati adathalmaz, amely a megvalósult kiképzési rendezvényeken felhasznált erõforrásokat mutatja ki. A HM GTH-nál folyó 10 éves erõforrás tervezés is a fenti változókat használja kiinduló adatként a kiképzés területén. A kiképzés reálisabb költségtervezésének alapjait az alegységek kiképzésének szabványosítása teremtette meg, amely során kidolgozásra kerültek a szárazföldi csapatok harci, fontosabb harci támogató és harci támogató kiszolgáló alegységeinek (raj, szakasz és század) elemi és modellfeladatai, valamint a légierõ fegyvernemi kiképzésének szabványosítható, normásítható elemei. Jelenleg folyik az egyes küldetéstípusokhoz tartozó kiképzési csomagok kialakítása, amely azt mutatja meg, hogy egy alegységnek az alkalmazási készenlét eléréséhez – figyelembe véve leendõ küldetését – melyik modellfeladatot milyen szinten és hányszor kell végrehajtania, begyakorolnia. A rendszer bevezetése esetén a munka végterméke egy feladatorientált és szabvány alapú kiképzés lesz, amely melléktermékként a kiképzési költségek meghatározását is maga után vonja. A modellfeladat alapú kiképzés tesztelése 2005-ben, a rendszerbe történõ bevezetése pedig a 2006-ban induló kiképzési évben tervezett. Az éves szinten jelentkezõ kiképzési költségek alakulását befolyásolta a követelmény oldalról a katonai szervezetek száma, várható alkalmazási módja, helye és ideje, valamint az elérendõ képességek szintje határozza meg. Befolyással bír még erre a kiképzési rendszer korszerûsége (hatékony, költséghatékony és rugalmas megoldások), a katonai szervezetek eddig elért kiképzettségi szintje, továbbá a kiképzési követelményekben meghatározott prioritások.

A kiképzési rendszer átalakításának feladatai A kiképzés megszervezésekor a következõ alapvetõ feladatokat kell elvégezni: – a katonai szervezetek kiképzettségi szint szerinti besorolását; – valamennyi szervezet feladatának pontosítását és a feladatnak megfelelõ kiképzettségi szint meghatározását (feladatorientált kiképzés); – a rotáció figyelembevételével valamennyi szervezet alkalmazási rendjének, valamint alkalmazásra való készenléti idejének és az ahhoz tartozó kiképzettségi szintjének meghatározását (differenciált felkészítés); – valamennyi szervezetre vonatkozó általános képességek meghatározását; – az alap-, a teljes- és az alkalmazási készenlét kiképzettségi szint követelményeinek meghatározását; – az egyes kiképzettségi szintekhez tartozó szinten tartó, illetve képességfejlesztõ kiképzés tartalmának, idõtartamának meghatározását; – az alkalmazás – pihentetés – kiképzés ciklusának megtervezését valamennyi katonai szervezet vonatkozásában.

119


A kiképzési rendszer korszerûsítésének feladatai: a) Az intézkedési jogkörök újraszabályozása – a vezetés-irányítás jog- és hatáskörének vizsgálata, a normatív intézkedések kiadványozási jogának szabályzása; – a Magyar Honvédség Kiképzési Doktrína második kiadás kidolgozása és kiadása; – a HM HVKF Kiképzési, Gyakorlatok, Ellenõrzési és Értékelési Intézkedés kidolgozása; – a Magyar Honvédségben folytatott kiképzés felsõszintû irányításának rendjérõl szóló. 32/ 2001. (HK. 3) MHPK intézkedés átdolgozása; – a hazai és nemzetközi gyakorlatok szabályozásának kidolgozása. b) A kiképzés vezetési-irányítási rendjének és okmányrendszerének felülvizsgálata – A békevezetési rend változásainak megfelelõ kiképzés irányítási, tervezési és végrehajtási rend és egységes vezetési okmányrendszer kidolgozása a HVK szinttõl a zászlóalj szintig; – A HM HVK feladata a kiképzési követelmények, alap dokumentumok (doktrína, kiképzés irányításának rendje, középtávú kiképzési célkitûzések és követelmények, éves kiképzési intézkedés, nemzetközi és hazai gyakorlatok), alap programok kidolgozása (irányítási szint); – A középszintû irányító szervek végzik a kiképzés tervezését (tervezési szint); – A csapattagozat a kiképzés gyakorlati megvalósításának színtere (végrehajtási szint). c) A különbözõ katonai szervezetek kiképzettségi szintjével szemben támasztott követelmények pontosítása – az egyes katonai szervezetek készenléti kategóriájának, tervezett alkalmazási rendjének pontosítása és kiképzési követelményeinek összehangolása; – a haderõ kiképzettségével szemben támasztott NATO-követelmények pontosítása és bevezetése az MH-ban; – egységes cél-, követelmény- és feladatrendszer kialakítása a felmérési és ellenõrzési rendszer, illetve egyéb NATO-követelmények alapján. d) A kiképzés tartalmának felülvizsgálata – az egyéni kiképzés formáinak és rendszerének pontosítása valamennyi állománykategóriára vonatkozóan; – a különbözõ alkalmazási kategóriájú katonai szervezetek kiképzési formáinak és rendszerének pontosítása; – a fegyvernemi és szakkiképzés rendjének és tartalmának pontosítása; – a kiképzés nyilvántartási, értékelési rendjének átalakítása; – az osztályba-sorolási rendszer korszerûsítése, a versenyeztetési rendszer kidolgozása. c) A kiképzési feladat- és követelményrendszer kidolgozása – a kötelékek minimális kiképzési feladat- és követelményrendszerének kidolgozása;

120


– a kiképzettségi szint meghatározásához szükséges mutatók kidolgozása; – az alkalmazás elõtti közvetlen felkészítés programjának kidolgozása; – a lõgyakorlatok rendszerének Egységes Lövészeti Szakutasításban történõ kidolgozása; – az alapkiképzés és az általános katonai kiképzés programjának kidolgozása; – az MH SZFP alárendeltségébe tartozó katonai szervezetek szakkiképzési programjainak kidolgozása; – az MH LEP alárendeltségébe tartozó katonai szervezetek szakkiképzési programjainak kidolgozása; – az MH BHP szakirányítása alá tartozó beosztásokra a szakkiképzési programok kidolgozása; – az MH ÖLTP alárendeltségébe tartozó katonai szervezetek szakkiképzési programjainak kidolgozása. f) A kiképzési feladatok költségei normarendszerének kidolgozása – az egyes kiképzési feladatok, gyakorlások és gyakorlatok bekerülési költségeinek meghatározása; – a kiképzési költségek számvetéséhez szükséges mutatók kidolgozása; – a nemzetközi és hazai gyakorlatok költségtervezési eljárásainak összehangolása; – a hazai gyakorlatok központi költségkeretei létrehozása lehetõségeinek vizsgálata. g) A NATO dokumentumok jogharmonizációja – A kiképzés NATO követelményeit tartalmazó dokumentumai MH-ban történõ bevezetésének folyamatos végzése. h) A Kiképzõ Központ mûködési rendjének kialakítása – a laktanyai kiszolgáló alegységek szervezetének, létszámának felülvizsgálata; – a laktanya õr-, kiszolgáló- és ellátó állománya létszámszükségletének meghatározása, állománytáblák kialakítása. i) A kiképzés személyi és tárgyi feltételeinek javítása a kiképzõ központban és a csapatoknál – a kiképzõ központ rendeltetésének felülvizsgálata, feladatkörük szükség szerinti módosítása; – a kiképzõ rajparancsnoki állomány feltöltése a kiképzõ központban és a csapatoknál; – a szakbeosztásra történõ felkészítés kiképzõ központban történõ végrehajtás személyi és tárgyi feltételeinek kialakítása; – a szerzõdéses legénységi állomány kiképzõ központban történõ szakkiképzési, át- és továbbképzési feltételeinek kialakítása; – a kiképzõ állomány kiképzése; – a kiképzõ állomány módszertani felkészítése. j) Az önkéntes tartalékos állomány kiképzési rendjének kialakítása – Az önkéntes tartalékos állománnyal feltöltött alegységek összekovácsolási módjainak kidolgozása.

121


k) A törzskiképzés rendjének kialakítása – a törzsgyakorlások, gyakorlatok rendszerének kialakítása; – a különbözõ felkészítési formák tartalmának, irányultságának korszerûsítése; – a szimulációs rendszereken történõ gyakoroltatás rendjének kialakítása; – a nemzetközi és hazai gyakorlatok rendszerének kidolgozása, pontosítása; – szimulációs eszközökkel támogatott gyakorlatok könyvtárának létrehozása. l) A kiképzést támogató alrendszer korszerûsítése – az alrendszer funkcióit teljes körûen ellátó szervezet kialakítása; – korszerû szimulációs és kiképzés-technikai eszközbázis kialakítása; – az MH és nemzetközi igényeket kielégítõ kiképzõ bázisok, lõterek fejlesztése. m) Ellenõrzés – Terv kidolgozása a meghatározott feladatok ellenõrzésének koordinálására. Mindezen feladatok egy része már végrehajtásra került, más részük teljesítése pedig az elkövetkezõ idõszak feladata lesz.

122

A szerzõdéses legénységi állományra alapozott új kiképzési rendszer bevezetése *

Recommend Documents