A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető-helyettes NFGM, Tudásgazdaság Főosztály
Innovatív Gyógyszerek Kutatására irányuló Nemzeti technológiai platform munkaértekezlete 2009 február 4. Budapest, Duna Palota
Iparpolitikai szerepkeresés (Egy új alapokra helyezett régi szakpolitika formálódása)
• •
•
Globális jelenségek: transznacionális tőkemozgások, ipari átrendeződések, technológiaintenzív ágazatok megújulása, hálózatosodás EU: fenntarthatóság szempontjai, klímavédelem, energia hatékonyság, takarékos nyersanyag felhasználás, öko-innováció, szektor-specifikus jelleg Lead markets, klaszterek (hálózatosodás) Magyarország: tudás- és technológia-intenzív ágazatok gazdaságpolitikai fejlesztése
Kormány munkatervében és az NFGM akciótervében (1.prioritás) • Kiemelt projekt: jó növekedési képességgel rendelkező, nagy hozzáadott értékű ágazatok gazdaság-politikai fejlesztése • Cél: A tudás- és technológia intenzív iparágak fejlesztését a hazai K+F+I élénkülése kísérje, ezzel biztosítva a magyar gazdaság fenntartható növekedését. logisztika, • Kiemelt ágazatok: járműipar, gyógyszeripar/biotechnológia, informatika
Stratégiára alapozott akciótervek (válságkezelés vs. Strukturális átalakítások)
Akciótervek tartalma: Mi a legjobb rövid távú intézkedés? • rövid-távú intézkedések: a válság káros hatásainak csökkentése, a magasan kvalifikált munkaerő megtartása • hosszabb távú intézkedések: a nemzetközi szintű versenyképesség javítása és a fenntartható gazdasági növekedés biztosítása érdekében a beruházás-ösztönzési rendszer eredményességének fokozása és a szakképzés fejlesztése
A biotechnológiai-gyógyszeripari klaszterek együttműködése elősegítheti a hazai innovatív gyógyszergyártás megerősödését
Akkreditált klaszterek húzóágazatonként Klaszter neve
régió
szakterület
PharmacoFood
Dél-Alföld
biotechnológia
Goodwill Biotechnológiai Klaszter
Dél-Alföld
biotechnológia, orvostudomány
Orvosi Biotechnológia Innovációs Klaszter
Közép-Magyaro.
biotechnológia, orvostudomány
Magyar Medikai Gyártók
Közép-Magyaro.
orvosi műszergyártás
Pharmapolis Életminőség Klaszter
országos
biotechnológia, orvostudomány
Pécsi Egészségipari innovációs központ
Dél-Dunántúl
biotechnológia, orvostudomány
Mobilitás és Multimédia Klaszter
Közép-Magyaro.
IT, média
Pannon K+F+I+O
Közép-Dunántúl
IT
Szoftveripari innovációs pólus klaszter
Dél-Alföld
IT
ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari klaszter
Dél-Alföld
energetika, építőipar
Omnipack Csomagolástechnikai Klaszter
Közép-Magyaro.
csomagolástechnika
Enln Környezetipari klaszter
Észak-Magyaro.
környezetipar
Vállalati hálózatok a gyógyszeripar és a biotechnológia területén
Gyógyszeripari kibővített akcióterv elemei
K+F-re ható gyógyszeripari intézkedés • A gyógyszeripari akcióterv legnagyobb léptékű szabályozási javaslata a K+F –re irányul: kutatásfejlesztési ráfordításai után, külön jogszabályban részletesen meghatározandó feltételekkel a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja fizetési kötelezettségeinek 20%-a erejéig engedményt kaphat. • A közeljövőben alakul meg a tárcaközi munkabizottság, mely kidolgozza a részletes feltételeket.
A gyógyszeripar működését meghatározó főbb tényezők, pillérek Gyógyszeripar Gyógyszerkutatás, gyógyszerfejlesztés
Gyógyszergyártás
Gyógyszerfelhasználás
K+F fizikai tőke
Fizikai tőke
Gyógyszerfogyasztás
K+F humán erőforrás
Humán erőforrás
Gyógyszermarketing
Originális kutatás
Beruházás
Gyógyszer forgalomba hozatal - törzskönyvezés
Generikus fejlesztés
Termelés
Gyógyszerkereskedelem Gyógyszerfinanszírozás
Gyógyszerkutatás, gyógyszerfejlesztés pillér Teljes magyar K+F
Foglalkoztatottak száma (fő)
Vállalati K+F
Gyógyszeripari K+F
49 485
13 133
2 134
33 059
8 573
1 129
Segédszemélyzet
8 474
2 933
831
Egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozású
7 952
1 627
174
5,0
9,6
17,8
Ebből: Kutatói létszám
Fajlagos K+F ráfordítás /összes alkalmazott (mHUF) Forrás: KSH Kutatás és fejlesztés 2007
A K+F területén azonosított főbb problémák Originális
Generikus
• Forráshiány • Humán erőforrás problémák (kevés és nem megfelelően képzett munkaerő) • Kormányzattal való együttműködés lehetőségének hiánya az iparág számára
Nagyvállalat
• Kutatóhelyek romló korszerűsége • Kormányzati pozitív üzenet hiánya
• Piacra jutás nehézségei • Nem elég gyors fejlesztés
Egyéb, a KKVkat külön érintő problémák
• Pályázati rendszer nem felel meg (hosszú átfutási idő)
• Hazai iparjogvédelmi szolgáltatások gyengesége
Cél-eszköz mátrix 1.
A létrejött kutatóközpontok nemzetközi versenyképességéne k megerősítése A hazai adottságoknak leginkább megfelelő kutatási fázis(ok) kiválasztása A hazai gyártók versenyben való részvételének elősegítése
Gyors törzskönyvezés, a piacra lépés szabályozói oldalon való felgyorsítása (európai törzskönyvezési központtá válás) Technológiai hatékonyság növelése, a fejlesztés időtartamának rövidítése
KE5 Köz-politikai eszközök
FE3 FE1 FE5 FE2 Fiskális / fejlesztéspolitikai eszközök
SE1 Szabá-lyozási eszközök
Cél 5 Cél 4 Cél 3 Cél 2 Cél 1
Cél-eszköz mátrix 2.
Zöldmezős gyógyszeripari beruházások Magyarországra településének elősegítése Korszerű folyamatés tudásmenedzsment eljárások alkalmazása Környezetkímélő technológiák alkalmazása
Megegyezés a magyar gyógyszergyártás jövőbeni sorsáról
A klinikai kutatóhelyek hasznosítása
FE4 FE8 FE6 FE6 FE9 FE4 FE7 Fiskális/ FejlesztésPolitikai eszközök
Cél 10 Cél 9 Cél 8 Cél 7 Cél 6
Szabályozási eszközök
Köz-politikai eszközök
Cél-eszköz mátrix 3.
A környező országoknál nem kedvezőtlenebb szabályozási környezet kialakítása Az ágazati szabályozás transzparenssé és kiszámíthatóvá tétele A piaci szereplők bevonása a szabályozási eszközök meghatározásába
A gyógyszeripar számára szükséges munkaerőutánpótlás biztosítása
Fiskális/ FejlesztésPolitikai eszközök
KE2 KE1 KE3 KE4 Köz-politikai eszközök
SE3, SE4 SE5, SE6 SE3, SE4 SE5, SE6 SE12 Szabályozási eszközök
Cél 14 Cél 13 Cél 12 Cél 11
Köszönöm figyelmüket!
