MINISZTERELNÖKI HIVATALT VEZETŐ MINISZTER MeH-
TERVEZET!
/2007.
ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére az egységes európai hívószámra (112) alapozott, Európai Segélyhívó Rendszer (ESR) magyarországi kialakításáról
Budapest, 2007. január
1
EGYEZTETÉSI LAP Állami szervek
Véleménynyilvánítási határidő: Név
Egyetért
EüM FVM GKM HM IRM KvVM KüM OKM ÖTM PM SzMM MeH Kormányiroda MeH Nemzetbiztonsági Iroda Adatvédelmi biztos Nemzeti Hírközlési Hatóság
2
Nem ért egyet
Észrevételt tett
munkanap Határidőben nem adott véleményt
I.
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
I. Tartalmi összefoglaló Az Elektronikuskormányzat-központ elvégezte az Európai Segélyhívó Rendszer, az ún. 112-es ügyében az elmúlt időszakban a különböző kormányzati szerveknél született és rendelkezésére bocsátott iratok vizsgálatát, valamint az Európai Bizottság e témára vonatkozó értékeléseinek értelmezését. A 112-es hívószám 1999. óta ingyenesen hívható a magyarországi vezetékes és a mobil távbeszélő hálózatokból. A segélyhívásokat az Országos Rendőr-főkapitányság és a megyei rendőrkapitányságok fogadják. Az elmúlt három évben felkészült szakemberek részvételével jelentős, ám az erre alkalmas erőket szétforgácsoló előkészítő munkák folytak Magyarországon ebben a tárgykörben. Nem volt egyetlen centruma a jogi szabályozás elvi kidolgozásának, a technikai-műszaki feltételek meghatározásának és nem készültek megalapozott számítások a megvalósítás várható költségeire vonatkozóan sem. A jogi előkészítő munkákat illetően a téves kiindulás miatt, mely szerint 2005. márciusára lényegében már szinte előremutató(!) a magyar szabályozás – pusztán attól, hogy 2003-ban elkészült az elektronikus hírközlésről (a továbbiakban. Eht.) szóló törvény – az előkészítés le is állt. Az Európai Bizottság 2006. április 6-i – a hívó helyének automatikus megállapításának elmaradása kapcsán indított – kötelességszegési eljárása alapján pedig az állapítható meg, hogy a 2003. évi C. tv. vonatkozó része jó irányú kezdet volt az egységes európai segélyhívó rendszer ügyében, azonban azt nem követték egyéb részleteiben a rendszer kialakításával összefüggő, a pontos működési kereteket is meghatározó jogi részletszabályozások, így jelenleg Magyarország mulasztásos helyzetben van. A helyzet téves értékelése miatt az elmúlt három évben különböző „projekt-munkálatok” is kezdődtek, amelyek már a megvalósítás szervezeti hátterét, humán-erőforrásait, sőt annak konkrét technikai-műszaki követelményeit (a technikai eszközök meghatározásáig) is meg szándékoztak szabni anélkül, hogy a működés-működtetés alapvető jogi keretei biztosítottak lettek volna. A 112-es Európai Segélyhívó Rendszer kérdésköre az elmúlt tíz évben nem szerepelt a Kormány napirendjén, bár a kormányprogram a szolgáltatás továbbfejlesztését kiemelten kezeli: „A készenléti szolgálatok hatékony és eredményes működésében kulcsfontosságú szerep hárul az ügyeletekre és a segélyhívásokat, bejelentéseket fogadó központokra, a 112-es sürgősségi rendszerre alapozott tevékenységirányítási rendszerek integrációjára. Ezeknek alkalmasaknak kell lenniük a külföldi állampolgárokkal való kommunikációra, a gyors intézkedésre, a térfigyelő rendszerekkel való együttműködésre. Ezek fejlesztése kiemelt 3
feladat. Folytatjuk a készenléti rádió-távközlési rendszer, az EDR valamennyi szervnél történő alkalmazását.” A kormányhatározat-tervezet célja az egységes jogi szabályozás megvalósításának előkészítésére vonatkozó döntés és az európai segélyhívó rendszer (ESR) magyarországi kapcsolódásának megalapozása, beindítása a jelenleg folyamatban lévő egészségügyi, egyéb ágazati, valamint funkcionális területeken történő átalakításokra és fejlesztésekre is tekintettel. A tervezet az ESR működésében és működtetésében érintett szervezetek együttműködésének jogszabályi meghatározását is szolgálja. A jogszabály előkészítések során várhatóan több hatályos törvény módosítása is szükségessé válik. A törvény-módosítások alapján a 112-es Rendszerirányító Központ működéséről kormányrendeletben, látszik célszerűnek rendelkezni. Ezt követően pedig több miniszteri rendelet módosítása is szükséges lesz. A 112-es ESR szabályozásának és a megvalósítás egyéb feladatainak előkészítését indokolt egy közigazgatási szervezeti központból irányítani és összefogni, s erre feladatkörénél fogva Elektronikuskormányzat-központ, illetve az ezt felügyelő Miniszterelnöki Hivatal látszik a legalkalmasabbnak. Ennek megfelelően a Kormány 1066/2006. (VI.29.) határozatával ezt a közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos feladatává tette. A kormány 2006.augusztus 10-i ülése jegyzőkönyvi határozatában felkérte a közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztost, hogy dolgozza ki a 112-es egységes európai segélyhívó szám EU előírásoknak megfelelő működéséhez szükséges intézkedéseket. Jelen előterjesztés ennek megfelelően készült. Célja, hogy egyértelműsítse az érintett készenléti szerveket felügyelő, illetve a többi érintett tárca felelősségét, meghatározza és ütemezze a döntési és megvalósítási folyamatot. Az ESR rendszer egészségügyi, rendészeti, adatvédelmi, személyiségi jogi és műszaki, technikai, biztonsági szempontokat egyaránt figyelembe vevő megvalósításához – a 2006. szeptember-október havi budapesti eseményeket követő, a kórházi ellátásra szorultak adatainak kezelése körüli vita tapasztalatait hasznosítva – az ESR-ben feladatokat ellátók valamint az állampolgári jogok biztosa, az adatvédelmi biztos közötti együttműködés eredményeként kell egyértelmű jogi szabályozást kialakítani. Biztonságos, egységes és relatíve zárt hozzáférésű elektronikai hálózat szükséges ezért, amelyben az elektronikus segélyhíváshoz kapcsolódó adat- és hangkommunikáció olyan, belülről kifelé zárt rendszerben és a megfelelő adatvédelemmel bonyolítható, amely ugyanakkor kívülről – az elérhetőség szempontjából – gyakorlatilag bárki számára folyamatosan biztosítja a hozzáférhetőséget. A 112-es kapcsán alapfeladatként tartja számon az Európai Bizottság a segélyhívó fél által használt telefon, illetve az e célból alkalmazott egyéb kommunikációra alkalmas készülék földrajzi helyének – azaz közvetve magának a hívást végző természetes személynek – a pontos hely-meghatározhatóságát, az erre vonatkozó szolgáltatói kötelezettségek kormányzati előírását. Ennek kereteire és technikájára a GKM a közelmúltban rendeletet készített elő, de a helymeghatározás valóban hatékony felhasználásához szükséges fogadó
4
felületet csak jelen előterjesztésben vázolt projekt keretében lesz biztosítható. Igen fontos a segélyhívás szerint feladatokat végző szervezetek közötti interoperabilitás biztosítása is. Az ESR kialakításánál fel kell használni mindazokat a rendszerelemeket, amelyeket az érintett szervezetek eddig megvalósítottak, és az ESR egyes részfunkcióit lefedik (pl. Robotzsaru), illetve építeni kell azokra a rendszerelemekre, amelyek már központilag irányítva megvalósultak (pl. EDR térinformatikai rendszere). Az elvégzett vizsgálatok azt támasztják alá, hogy méretgazdaságossági szempontból is régiónkénti fogadó- előfeldolgozó központok létesítése célszerű. A telepítési helyszínek kiválasztásánál törekedni kell a meglévő állami építmény- és egyéb infrastruktúra kihasználására. Például a rendőrség középirányító szintjének régiós átszervezése során erre vélhetően lesz felszabaduló infrastruktúra. Az ESR szervezeti modelljének kialakítása a tárcaközi projekt feladata. Ennek során figyelembe kell venni, és harmonizálni kell az eltérő szervezeti és intézkedési kultúrákat, illetékességi területeket. Ezzel szoros összefüggésben lehet majd javaslatot tenni a rendszer megvalósításának és üzemeltetésének üzleti modelljére. Az az eddigi vizsgálatokból is látszik, hogy a rendszer csak korlátozottan outsourcolható (maga az irányító tevékenység nem). A távközlési szolgáltatókra az ESR kapcsán további feladatok korlátozottan terhelhetőek anélkül, hogy az meg ne jelenjen a szolgáltatási díjakban. A szervezeti és üzleti modell megállapítása csak a tervezési folyamat eredményének ismeretében végezhető elfogadható kockázattal. Az ESR működésének lényegi eleme hogy a segélyhívások előfeldolgozása a méretgazdaságosság és az operativitás érdekében központosított, de a végrehajtás az önálló szakmai felelősséget hordozó készenléti szervezetek feladata marad. A 112-es szám használatával „egyszerre” válik elérhetővé a rendőrség, a mentők és a tűzoltók irányító központja, s a szükséges segítség jellegének megfelelően indulnak el – saját szakmai előírásaik és tevékenységük felelősségi szabályai szerint – az erre kijelölt egységek.
II. A kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés a „Szolgáltató állam” fejezetben előírt célokhoz több vonatkozásban kapcsolódik. A kormányprogram olyan szolgáltató közigazgatás kialakítását tűzte ki céljául, amelyet nem a bürokratikus logika, hanem a feladatok minél hatékonyabb teljesítésének igénye mozgat. Az egyetlen számmal megtörténő segélyhívással több, a segítségnyújtásra, intézkedésre potenciálisan alkalmas szervezet egyidejű elérése válik lehetségessé. A bajba jutottak számára történő gyors és összehangolt munka eredményével a szolgáltató közigazgatás közvetlenül és konkrét eredményekkel igazolhatja, hogy valóban az emberekért működik és működésének középpontjába a polgárok igényeit és elvárásait helyezi. Az eddig szétaprózottan és részben koordinálatlanul működő mentési jelegű segítséggel szemben fő jellemzője, hogy párhuzamosságoktól mentes, költséghatékony; gyors döntést és
5
azonnali végrehajtást biztosít. Lehetővé teszi a mentési jellegű tevékenységek haladéktalan megkezdését, a károk lokalizálását.
III. Előzmények Az 1066/2006. (VI: 29.) Korm. határozat 3. pontja szerint a közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos feladata az egyes készenléti szolgálatok összehangolt munkájára vonatkozó koncepció kidolgozása. Az elektronikus hírközlésről szóló törvény megadja az ESR működésének távközlési alap-környezetét. Mivel a különböző mentő- és segélyszolgáltatással foglalkozó szervezetek (elsősorban a rendőrség és a tűzoltó szolgálatok) működését törvények és kormány-, valamint miniszteri rendeletek határozzák meg, A működési modell átalakításához nélkülözhetetlen ezen törvények megfelelő módosítását előkészíteni és elvégezni, majd az ESR kialakításának és működésének legfontosabb követelményeit Kormányrendeletben meghatározni. Indokolt az ESR-t egy, kizárólag ezen kérdéskörről szóló egységes jogszabályba foglalni a hatékony jogkövetés biztosíthatóság a érdekében. Természetesen szükséges az is, hogy az ESR-hez kapcsolódó – az előbbiekben jelzett törvények – végrehajtási rendeletei tartalmazzák majd a működéssel, működtetéssel kapcsolatos mindazon követelményeket, amelyek egyaránt érintik a hazánk területén tartózkodó és bajba jutott magyar és a külföldi állampolgárokat, s meghatározzák az ESR igénybevételét biztosító szervek jogait és kötelezettségeit is.
IV. Várható gazdasági, szakmai hatások Az előterjesztésnek, a kialakítandó ESR előkészítésének közvetlen költségvetési vonzata a 2007. évi költségvetésben legfeljebb 100 millió Ft., amely összeg fedezetét a Miniszterelnökség fejezetben a „készenléti szervek központi infokommunikációs rendszerei” sor tartalmazza. Ez az összeg elegendő az ESR elvi, tervezési szintű előkészítésére, a még hiányzó – előkészítő jellegű – jogi átvilágításokra és a jogszabály-alkotási munkálatokra, a közgazdasági, az egészségügyi, a rendészeti, különösen a technikai-műszaki követelmények meghatározásához szükséges szakértői elemzések elkészíttetésére és egyesítésére, valamint a lehetséges és optimális humán-erőforrások, illetve a felhasználható infrastrukturális elemek felkutatására. Indokolt a feladatok végrehajtásához, a projekt levezényléséhez a feladattal profi módon foglalkozó kis létszámú, 3-5 fős projekt menedzsment csapat felállítása. Ennek feltételei a MeH Elektronikuskormányzat-központnál adottak. A 2007. évben ebből a költségvetésből kell lefolytatni a működéshez szükséges technikai-műszaki alapok szakmai meghatározása után előkészíteni a szükséges közbeszerzési eljárásokat, valamint a II. félévben előkészíteni azokat a szállítási és egyéb szerződéseket, amelyek alapján a tényleges eszközbeszerzések, ingatlan-kialakítások, átalakítások és beruházások 2008-ban majd megtörténhetnek. Így a beruházási és működési költségek elég nagy biztonsággal meghatározhatók, és szükség esetén a 2008. évi költségvetésben kerülhetnek megtervezésre, ugyanakkor meg kell
6
kísérelni EU-s források igénybevételét is. A működési költségek egy része – értelemszerűen – ma még az egyes tárcáknál van ahonnan majd átcsoportosíthatók, míg más részét a központi költségvetés tervezésekor kell meghatározni. A tényleges kiadások 2008. illetve a 2009. évben terhelik meg majd az államháztartást, azok jelentősebb része egyszeri, s az ingatlanokban jelentkezően értékmegőrző jellegű beruházásként lesz számba vehető. A regionális központok meghatározása után lehet majd konkretizálni, hogy a kijelölt településeken megoldható-e a működtető szervek együttes elhelyezése bérleményben, vagy más módon, pl. lízing alkalmazásával, amely az egyszeri – kiadások további csökkentését eredményezheti. Szakértői becslések szerint a rendszer kiépítéséhez és beindításához mai árakon számolva mintegy 5,5 Md.Ft-ra lesz szükség. Erről a BM által kezdeményezett és a MeH EKK által elkészíttetett Rendszertanulmány részletező számításokat tartalmaz, amelyeket a tárcaközi projektmunka során kell majd pontosítani. Valószínűsíthetően a humán-erőforrás többsége a jelenleg is ehhez hasonló feladatokat ellátók köréből megoldható, természetesen a szükséges nyelvtudás igazolását, illetve az idegen-nyelvi képzés vállalását felvételi követelményként kell majd rögzíteni. Figyelembe kell venni, hogy a szolgáltatás ellátásának vannak állandó működési költségei: a bejelentő központok működési költségei és a központok és az irányított egységek közötti távközlési költségek. Ez utóbbinak a hatályos szabályozás alapján nem terhelhetők a távközlési szolgáltatókra. Az ESR igénybevétele az igénybevevők számára díjmentes, az ellátás jellegéből adódóan pedig maga a tényleges segítség (a gyógyítás költségei, a tűzoltás során felhasznált és elszámolandó anyagok, eszközök stb.) a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően lehet térítéses is, de változást abban – a hatályos szabályozásokhoz képest – az ESR bevezetése nem hoz. A jogosulatlan igénybevétel (a buta viccek stb., illetve a különböző fenyegetése) az eddigiekhez hasonlóan külön jogszabályváltozások nélkül is kezelhető. Az EU segélyhívó rendszere egységes működéséhez történő csatlakozás és annak Magyarországon is megvalósítandó, egységes rendszerkénti működtetése a párhuzamosan működő, diszpécser-jellegű mai rendszerek üzemeltetési költségeinek megtakarítása révén – éves szinten – több száz milliós megtakarítást is eredményezhet. Ugyanakkor a belülről – informatikailag – zárt hálózat a biztonságos működtetés eredményeképpen, adatvédelmi és a személyiségi jogi szempontból forintban ki nem fejezhető hasznot is biztosít. Az előzetes elemzések és a várakozások alapján a legjelentősebb szakmai hatás az lehet, hogy az ESR-ben feladatokat ellátó szervezetek egységes irányítása és az interoperabilitás – az átlátható működés mellett – a segély-szolgáltatások azonos módon, azonos színvonalon történő nyújtását biztosíthatja. Szakmai hatása emellett egyértelműen kedvező lehet mind a hazánkba látogató külföldiek, mind a magyar lakosság számára a segítség egyetlen – európai szinten egységes – szám ismerete alapján történő elérhetőségével, biztonságérzetük megerősödésével. Létrejön egy olyan folyamatosan kontrollált országos és regionális hálózati rendszer, és szakmai információs bázis, amely biztosítja a konkrét helyzetben legalkalmasabb segítségnyújtó szervezet mozgósítását a megfelelő informatikai és kommunikációs háttérrel –,
7
másrészt közvetlenül jelzi a lakossági igényeket, mérhetővé, kontrollálhatóvá és összehasonlíthatóvá teszi ezen speciális közszolgáltatás ellátási színvonalát.
V. Várható társadalmi hatások Az ESR megvalósítása a lakosság számára az e területen megjelenő szolgáltató állam és a gyorsabb segítségnyújtás egyaránt pozitív hatásokat eredményezhet. Fontos hatása lehet a bajbajutottak és hozzátartozóik elégedettségének növekedésén túlmenően az is, hogy jelentősen csökkenthető a segítségnyújtáshoz társadalmilag szükséges időráfordítás, továbbá a célirányosabb információáramlás alapján javulhat a sérültek fogadásának előfeltételeit biztosítók munkájának szervezettsége, az ellátók előkészületeinek alapossága is. Ehhez a rendszer beüzemelésekor széleskörű lakossági ismertető tevékenységet kell majd végezni. A megvalósításra ugyanakkor nem csak a kedvező hatások miatt van szükség, hanem ez uniós kötelezettség is. Az európai polgárok számára egységes pán-európai szolgáltatást kell nyújtani.
VI. Kapcsolódások Az előterjesztés logikai egységet képez a közigazgatás korszerűsítése érdekében benyújtott, az elmúlt évben tárgyalt előterjesztésekkel, ugyanakkor közvetlenül érinti az egyes ágazatokban dolgozó, egymástól ma szervezetileg elkülönült (központi) közigazgatási szervek által irányított, segélyszervezeti feladatokat ellátó, felügyeletük alatt álló egységeinek teljesítményét, illetve irányítási rendszerét. A megvalósított Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer (EDR) előnyeit a lakosság akkor érzékelheti közvetlenül, ha az ESR is megvalósul. Az irányító központi közigazgatási szervek érdekeltek az ESR központi és regionális kialakításának tervezésében és annak gyakorlati megvalósításában, de nem elhanyagolható külön-érdekeik is vannak. Mindezek miatt csak összehangolt közigazgatási lépésekkel és az üzleti alapokon működő szolgáltatókkal, gazdasági társaságokkal is együttműködve, de az állami irányítás és szabályozás eszközrendszerét is határozottan alkalmazva lehet eredményes munkát végezni a 112-es ESR bevezetésének elkészítése során. Az ESR bevezetésével kapcsolatos munkákhoz értelemszerűen szorosan kapcsolódik a telefon szolgáltatóknak az a műszaki felkészülése is, amely a segélyt hívó fél helymeghatározási adatainak a segélyszolgálatok részére történő elektronikus átadása érdekében szükséges. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium evégett előirányzott műszaki előírásai és szabályzói intézkedései megfelelnek az ESR célkitűzéseinek. Az eddigi előkészítő munkák tapasztalataként megállapítható, hogy a már meglevő ismeretanyag jobb hasznosításával és további, egy közigazgatási központból koordinált szakmai előkészítő munkával az ESR kialakítását meg lehet valósítani, azaz érdemi változást érhető el a segélyhívások eredményességének javításában, az egységes európai segélyhívás megvalósításában.
8
VII. Fennmaradt vitás kérdések Az érintett tárcák költségvetési hozzájárulása a projekthez.
VIII. Megjegyzések A tervezett szabályozás nem tartozik „A kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról” szóló 44/2004. (III. 16.) Korm. rendelet hatálya alá. A szabályozás információs társadalmi szolgáltatásra is vonatkozik, amely bejelentési kötelezettség tárgya lenne, de nem tartalmaz normatív jellegű előírásokat, ezért „A műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről” szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet alapján az előterjesztésre nem vonatkozik az Európai Bizottság felé történő bejelentési kötelezettség. Az Európai Bizottság Információs Társadalom Főigazgatóság komitológiai bizottságában (COCOM – Communications Comittee) az illetékes szaktárca (GKM) képviseletén keresztül folyamatos tájékoztatás történik.
IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására A) VÁLTOZAT Az előkészítő jelegű munka jelenlegi fázisában még indokolatlannak tartjuk. B) VÁLTOZAT Az előterjesztés kommunikációja
Igen
Javasolt-e a kommunikáció
X
Kormányülést követő szóvivői tájékoztató
X
Nem
Tárcaközlemény
X
Tárca által szervezett sajtótájékoztató
X
További szakmai programok szervezése
X
Részletezve: További lakossági tájékoztatás
X
Részletezve (célcsoport-bontásban):
X
A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): A Kormány az Európai Unióval történő szorosabb együttműködés, továbbá a közigazgatási tevékenység színvonalának javítása, a közigazgatási szervek szolgáltatásainak egységesítése, s a segélynyújtás közszolgáltatásként történő átszervezése érdekében meghatározta az Európai Segélyhívó Rendszerhez történő érdemi csatlakozást biztosító magyarországi Rendszer kialakításának alapfeltételeit és a megvalósítás feladatainak időrendjét. A
9
magyarországi ESR - kapcsolódva az Unió rendszereihez - közszolgáltatásként és egységes irányító-központokból fogja biztosítani a hazai lakosság és a külföldiek számára az elektronikus úton elérhető segélyszolgáltatásokat. Az ESR – a belsőleg zárt informatikai hálózatával -, továbbra is megőrzi a bármilyen okból bajba jutottak, az egészségügyi szolgáltatásokat és a rendőrségi segítséget a segélyszolgálatok útján igénybe vevők számára azt, hogy a segítségnyújtás során megadott adataikhoz illetéktelenek ne férhessenek hozzá. Tárcán belüli nyilatkozók szintje: Kormánybiztos
10
II. HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta a 112-es egységes európai segélyhívó rendszer magyarországi kialakításáról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező Kormányhatározatnak a Határozatok Tárában történő kihirdetését.
11
1. sz. melléklet a ………/2006. sz. előterjesztéshez
A Kormány 2….../2007. (............) határozata
a „112-es” Európai Segélyhívó Rendszer kialakításával kapcsolatos feladatokról 1. Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2002. március 7-i 2002/22/EK Egyetemes szolgáltatási irányelve és az Európai Bizottság vonatkozó elvárásai alapján az egységes európai hívószámra (112) alapozott európai segélyhívó rendszer magyarországi kialakítása érdekében kezdődjön meg az előkészítő munka, a rendszer hatékony működése és szervezeti felépítése jogszabályi hátterének megteremtéséhez szükséges törvénymódosítások, valamint más jogszabályok előkészítése, az Egységes Segélyhívó rendszer szervezeti felállítására, a Rendszerirányító Központ és regionális alközpontjai tevékenységének jogi-, hatásköri- és illetékességi kérdéseinek meghatározására. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által, a közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos közreműködésével irányított előkészítésben vegyenek részt mindazok a minisztériumok, amelyek az eddigiekben is felügyelték a területüket érintő segélyhívásokat kezelő szervezeteket, és a 112-es európai segélyhívó rendszer működtetésével kapcsolatosan már vizsgálatokat végeztek, tanulmányokat készíttettek, s várhatóan annak működtetése az általuk is felügyelt, irányított közigazgatási és szakmai-gazdasági területeket érinti. Felelős:
Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos önkormányzati és területfejlesztési miniszter, gazdasági és közlekedési miniszter, egészségügyi miniszter, igazságügyi és rendészeti miniszter pénzügyminiszter
Határidő: a szükséges jogszabály- módositások előkészítése tekintetében 2007.május 15. A kialakítandó rendszer szervezeti- műszaki- és finanszírozási modellje tekintetében 2007.október 15.
12
2.
A rendszer kialakításának és működése beindításának költségei alapvetően a 2008. illetve 2009. évi költségvetésben kerülnek majd meghatározásra akként, hogy annak egy részét a jelenleg is ezzel a feladatkörrel is foglalkozó tárcák költségvetése tartalmazza, másik részét pedig a Miniszterelnökség költségvetéséből kell majd biztosítani. Felelős:
Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter pénzügyminiszter
Határidő: 2008-2009. évi költségvetés összeállításához igazodóan 3. A szükséges próbaüzemi munkák és a megszerzett tapasztalatok alapján az ESR 2008. december 1. napjával legyen teljes terhelésű üzemi állapotban. Felelős:
Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos önkormányzati és területfejlesztési miniszter, gazdasági és közlekedési miniszter, egészségügyi miniszter, igazságügyi és rendészeti miniszter pénzügyminiszter
Határidő: 2008. december 1. 4. A Kormány megbízza az országos rendőrfőkapitányt a rendszer teljes üzemszerű működésének megkezdéséig a jelenleg üzemelő rendszer fenntartásával és működtetésével. Felelős:
igazságügyi és rendészeti miniszter országos rendőrfőkapitány
Határidő: 2008. december 1-ig folyamatosan.. 5. A Kormány elrendeli, hogy a határozat közzétételének napjától az ESR által érintett funkciókkal kapcsolatos költségvetési forrásból megvalósuló távközlési, informatikaiés térinformatikai fejlesztések az érintett készenléti szerveknél csak a közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos előzetes engedélyével történhetnek. Felelős:
közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos
Határidő: 2008. december 1-ig folyamatosan
13
