Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Társadalomtudományi és Gazdasági Szakfordító és Tolmács Szakirányú Továbbképzés
A 2008. őszén kezdődött válság hatása a közgazdaságtanra és egy nemzetközi vállalatra
2010
Szilvásiné Kenderessy Andrea
Tartalomjegyzék 1.
A 2008. őszén kezdődött válság hatása a közgazdaságtanra és egy nemzetközi vállalatra ............................................. 3
2.
3.
4.
1.1.
Messer 2008 .............................................................................................. 3
1.2.
A látható kéz ............................................................................................. 5
Messer 2008 ...................................................................................................... 7 2.1.
Messer Group Financial Report 2008 (extract)......................................... 7
2.2.
Messer Csoport éves jelentése 2008 (részlet) ......................................... 13
A válság közgazdasági tanulságai................................................................... 19 3.1.
A válság közgazdasági tanulságai: A látható kéz ................................... 19
3.2.
The Lessons of the Crisis for the Economics: The Visible Hand ........... 22
Irodalomjegyzék.............................................................................................. 25
2
1.
A 2008. őszén kezdődött válság hatása a
közgazdaságtanra és egy nemzetközi vállalatra Választásom azért esett erre a két szövegre, mert 2009. februárban kezdett tanulmányainkra végig rányomta a bélyegét a 2008. őszén kirobbant amerikai hitelválság majd az azt követő világgazdasági válság. Mivel ehhez fogható nyolcvan éve nem történt, érthető, hogy mindenkinek, akit egy kicsit is érdekelnek a nemzetközi gazdasági folyamatok, nagyon fontosak voltak ezek az események. Az évfolyamunk szerencsésnek mondhatja magát, hogy tanulmányaink során kitűnő, nagy tapasztalattal és nemzetközi rálátással rendelkező tanáraink világították meg számunkra az események mögött meghúzódó történéseket és okokat. Még ha minket is érintettek a világgazdasági válság hátrányos következményei, akkor is jobb úgy átvészelni egy ilyen krízist, hogy az ember valamennyire érti, hogy mi miért történik.
1.1.
Messer 20081
Amikor diplomamunka szövegválasztásra került sor, számomra természetes volt, hogy ha lehet, akkor legalább az egyik szöveg szűkebb házam tájáról, a nekem immár öt és fél éve munkát biztosító és továbbképzésemet is támogató Messer anyavállalatától a Messer Csoporttól legyen. Így került sor a 2008. évi jelentés bevezető részének lefordítására. A Messer Csoport vezetősége minden évben közreadja jelentését az elmúlt gazdasági évről. Korábban nyomtatott kiadványként is megjelentették és a törzsvásárlóknak, nagyobb partnereknek eljuttatták tájékoztatásul, hogy mi történt az elmúlt gazdasági évben a vállalatcsoport életében. A korszerű információtechnológia fejlődésével és a környezetkímélő elvek mind komolyabb térnyerése következtében 2007. óta már csak elektronikus változatban létezik és érhető el a Messer Csoport honlapján. A fordítás elkészítésénél abból tudtam kiindulni, hogy a szöveg megalkotói és az olvasók is nagy valószínűséggel tisztában vannak azzal, hogy a Messer Csoport az ipari, orvosi és különleges gázok előállításának és forgalmazásának nemzetközi
1
Messer Csoport Éves Jelentés 2008 (részlet)
3
piacán fellépő legjelentősebb családi irányítás alatt, a Messer család tulajdonában lévő vállalatcsoport, melynek 33 országban vannak leányvállalatai, és 4000-nél több dolgozót foglalkoztat. Az általam választott szövegrészlet – az éves jelentés első része – gazdasági, pénzügyi és gázipari szakkifejezésekben bővelkedik. Feltételezi, hogy olvasói is ilyen közegben mozognak, ismerik annak terminusait. A szöveg három és fél oldalon három fő részből, összesen 25 bekezdésből áll. A harmadik bekezdés felsorolja a Csoport által előállított gázok fő felhasználási területeit. Rögtön az első oldalon a negyedik bekezdésben a gazdasági világválság hatásait taglalják a szerzők. A válság lefolyását és hatásainak nagyságrendjét ekkor még nagyon nehéz lett volna megbecsülni, hiszen csak 2008. negyedik negyedévében vált egyértelművé, hogy az USA pénzpiaca borult és a következmények nem voltak még beláthatóak. Az elemzés megemlíti a költségcsökkentő intézkedéseket, de bizakodó a sok országban sokféle piacon való működés megtartó erejére vonatkozóan. A második részben, a gazdasági környezet ismertetéseként elemzik az alkotók a válság során kialakult helyzetet. Az ötödik bekezdésben említett nemzetközi szervezetek nevének esetében az eredeti szöveg szellemében lefordítottam azt, amelyiknek a teljes neve ki volt írva – a zárójelben hagyott nemzetközi rövidítés meghagyásával – és az eredeti név betűszavát a helyén hagytam a másik esetében. Nem írtam ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) megnevezést, feltételezve, hogy azzal az olvasók tisztában vannak. A gazdasági válság általános leírását folytató hatodik bekezdésben az OPEC nevének említésekor ugyanígy jártam el. Nem éreztem szükségesnek kiírni az Organization of the Petroleum Exporting Countries megnevezést, mert ha nem is tudja minden olvasó pontosan a betűszó eredetét, hogy milyen szavak kezdőbetűiből tevődik össze, azt mindenki tudja, hogy miről van szó. A harmadik fő rész fordításánál a vállalat gazdasági igazgatóságától kaptam segítséget, mivel ezen a szakterületen nem vagyok járatos. A vállalatcsoport magyar tagjainál bevett kifejezésekkel éltem, amikor a biztosítatlan szenior szolgáltatási megállapodásról és a vásárlás és garancia megállapodásról írtam.
4
A 15. bekezdésben említésre kerülő Variosol technológia nagy valószínűség szerint a Messer csoport tagjain kívüli világban legfeljebb a konkurenciának mond valamit. Mivel azonban az olvasók is ebből a körből kerülhetnek ki, ezért nem éreztem szükségesnek hosszas magyarázatot fűzni a fogalomhoz, de azért lábjegyzetként beszúrtam a honlapon található információt. A választott részlet utolsó részében a Csoport akvizíciós tevékenységének egyes részleteivel ismertetik meg az olvasót a szerzők.
1.2.
A látható kéz2
Ez a szöveg azonnal megtetszett, amikor elolvastam, mert közel áll hozzám, hogy egyfajta összegzést ad az elmúlt másfél év eseményeinek tanulságairól, hogy azok hogyan alakítottak a közgazdaságtani gondolkodáson. A nyolc bekezdésre osztott szöveg a legolvasottabb magyar közgazdasági hetilapból, a HVG-ből származó cikk. A gazdasági társaságok vezetőinek nagy része rendszeresen olvassa a lapot, tehát állíthatjuk, hogy széles törzsolvasó-közönséggel rendelkezik. Ezek a vezetők nagy többségükben gazdasági képzettséggel is rendelkeznek
az
esetleges
szakmai
végzettségük
mellett.
Ennek
alapján
kiindulhatunk abból, hogy szakmailag képzett olvasóközönséghez szól a cikk írója, amikor a közgazdaságtan, mint tudomány reagálását feszegeti a 2008 év végén kirobbant válságra válaszolva. A cikk írója Nagy Gábor a HVG rovatvezetője, aki évek óta foglalkozik a Nemzetközi gazdaság kérdéseivel. Nem egészen derül ki, hogy ő hogyan vélekedik a kérdésről, csupán ismerteti, hogy sok közgazdász szerint modellváltás következik. A fordítás elkészítése során sem laikus olvasóknak szántam az anyagot, hiszen képzésünk oktatói nagyon komoly közgazdasági ismeretekkel rendelkeznek, tehát bátran hivatkozhatok ennek a tudománynak nagy alakjaira. Az írás igazi címe: „A válság közgazdasági tanulságai” után figyelemfelkeltőként utal a szabadpiaci kapitalizmus elméletének magyarázata során gyakran hangoztatott „láthatatlan kézre”, illetve rögtön jelzi, hogy valami változás történt: láthatóvá vált a kéz. A felvezető bekezdés röviden összefoglalja a cikk lényegét és egyben felkelti az érdeklődést a részletek iránt. Eddig nem kellett különösebb fordítástechnikai eszközöket alkalmazni. Az egyszerű fordítás könnyen átvitte az üzenetet. 2
Nagy Gábor: A válság közgazdasági tanulságai: A látható kéz HVG 2009. december 26. 123. o.
5
A tényleges cikk első mondata hivatkozik egy a monarchiák esetén bevett felkiáltásra, mely szerint a király halálának pillanatában üdvözlik az ezzel uralomra jutó új uralkodót: Meghalt a király, éljen a király! Ennek a fordulatnak az angol megfelelője hosszú életet kíván az új királynak. Ebbe a frázisba helyezte bele a cikk írója Adam Smith nevét, aki a modern szabadpiaci közgazdaságtan atyjának kijáró tiszteletnek örvend, de mivel a jelen válság éppen ennek látszik véget vetni, leköszönőben van. Egy korábban publikált műve alapján azonban méltán tarthat arra is igényt, hogy a válság utáni közgazdaságtan is az ő gondolatait használja fel kiindulási alapként. A hivatkozott könyvek címét a fordítás során az eredeti művek címeivel megegyezően kellett megjelölni, különben félreérthető lett volna nem magyar anyanyelvű olvasók számára. A második bekezdés 10 sornál hosszabb mondatát a tiszta érthetőség előnyben részesítése miatt három mondatra bontva fordítottam le. A harmadik bekezdésben a BBC nevének említése előtt az angol nyelvű szövegben felesleges a „brit” jelző említése, hiszen ez közismert az angolul értők körében. Az ötödik bekezdésben meghagytam Keynes neve előtt a „brit” jelzőt, hiszen ez esetleg nem minden olvasó számára köztudott. A New Deal a magyar szövegben is eredeti nyelven kerül említésre, tehát ezt természetesen a fordításban is meg kellett hagyni. A Milton Friedman nevét említő mondatot két mondatra bontva és a passzív szerkezet alkalmazásával lehetett érthetően átültetni angolra. A hatodik bekezdés üzeneteit is passzív szerkezetek használatával tudtam legjobban átvinni az angol szövegbe. A hetedik bekezdésben tudjuk meg, hogy miért az a cikk címe, ami. A nyolcadik bekezdésben ismét előfordul a Közép-európai Egyetem, aminek említése során oda kívánkozna a kiegészítés, hogy az intézmény Budapesten van, de mivel ez a szövegben már egyszer rögzítve lett, itt már felesleges bőbeszédűségként hatott volna. Írása végén a szerző a Soros György által elképzelhetőnek tartott változások megnevezésével zárja sorait. Számomra érdekes és tanulságos volt a két szöveg feldolgozása során elmélyedni abban, hogy egy nemzetközi nagyvállalat hogyan reagál a világgazdasági válság elején kialakult helyzetre, amikor még mindennek kissé bizonytalan a kimenetele illetve, hogy egy évvel később az elméleti közgazdaságtan milyen következtetéseket von le a megtörtént eseményekből, és hogyan változtatja meg elméleteit ennek hatására.
6
2.
Messer 2008
2.1.
Messer Group Financial Report 2008 (extract)
2.1.1. Organization of the Messer Group Messer Group GmbH (the Company), which has its registered office in Sulzbach, near Frankfurt am Main, acts as the management holding company of the Messer Group (the Messer Group or the Group). Products, services and technologies are sold under the proprietary names of Messer and ASCO. The Messer Group has its own operating facilities in each of the main European markets (with the exception of Great Britain and Scandinavia) as well as in China, New Zealand, Vietnam, Algeria and Peru. Over the past year, the Messer Group has been able to strengthen its presence in Europe, Turkey, China and Vietnam by constructing 13 air separation plants - in some cases already completed - and also to expand it by acquiring ASCO Carbon Dioxide Ltd., New Zealand. In Germany, teams of experts are in place for the various gas technologies. One highly specialized center of expertise handles applications in areas such as cold grinding, recycling and cryogenics and another is responsible for developments in the area of welding and cutting. The Groups center of expertise for application processes used in the manufacturing, metallurgy, heat treatment and burner engineering sectors is located in Austria. The center of expertise in France specializes in processes used in the food-processing, pharmaceutical and biotechnology sectors. The Group Management Report contains a review of operations during the financial year 2008 and the outlook for the coming years. The comments made are subject to the proviso that the impact of the financial crisis on the real economy cannot, at present, be predicted with any degree of certainty. Using past experience as a guide, we are working on the basis that the global economic downturn will not have any permanent adverse impact on the earnings and cash flows of the Messer Group due to the fact that we are not dependent on any single customers or markets. We also generate a part of our sales in countries whose economies continue to performing well in spite of the financial crisis, albeit less strongly than in previous years (China
7
for instance). Our business is also characterized by the fact that long-term supply contracts are in place with many customers. At the same time, we have also initiated and implemented programs to reduce costs and capital expenditure in order to counter the potential impact of the financial and economic crisis. There are, however, no plans to cutback the workforce. 2.1.2 Review of economic development Economic environment According to surveys of the International Monetary Fund (IMF) and the OECD, the global economy was suffering severely at the end of 2008 as a result of the financial crisis. The prospects for growth were dampened even further in the final months of 2008 by a number of factors, including reduced equity coverage within the finance sector, a high degree of uncertainty amongst companies and consumers and a loss of confidence in the banks. The risk of a long period of recession has caused consumer spending to fall, companies to invest less and unemployment figures to rise. With the market for corporate bonds as good as closing down in September and the market for high-interest debt practically nonexistent throughout the whole of the year, funding and operating conditions for companies are likely to further deteriorate in the coming year. Weaker worldwide demand is causing raw material prices (particularly for oil) to fall. Compared to its highest level, the price of oil fell by 50 % despite the fact that the OPEC reduced production volumes. This is a clear indicator of a global economic downturn. Lower prices for oil, metals and food will help consumers in the major industrial countries and in the emerging economies. At the same time, however, it will also weaken growth prospects in those very same emerging economies. From our perspective, China is still performing better than many European countries and the USA, largely as a result of its more robust financial situation and the fact that it has not so far been hard hit by the financial crisis. Significant developments In the following section, we describe the main developments and trends affecting the financial year ended December 31, 2008.
8
Change in net operating assets Measures were implemented during the year aimed at reducing the Groups working capital (inventories, trade receivables and trade payables). Net current assets nevertheless increased to K 67,754 at the year-end (December 31, 2007: K 58,600) with net sales and hence receivables both up on the previous year. In addition to higher receivables, the increase was mainly attributable to higher inventory levels (primarily advance payments and project materials). Overall, however, the ratio of net current assets to net sales increased slightly from 8.3 % at the end of 2007 to 8.5 % at December 31, 2008. Financing arrangements The terms and conditions of our existing financing arrangements remain unchanged. We refer to our comments in the section of this report dealing with the Groups financial position. In January 2009, Messer Group GmbH, as borrower, concluded a new, unsecured Senior Facilities Agreement for an amount of 100 million (SFA II). The new credit is equal in rank (pari passu) to the existing Senior Facilities Agreement (SFA I)/Note Purchase and Guarantee Agreement (NPA). We refer to the disclosures made on events after the reporting period. Capital expenditure Our capital expenditure policy is based on economic principles, namely that we only invest in projects which will enhance the Groups supply capability and/or which create opportunities for profitable growth. Since 2007, our focus in Europe has been on constructing new, and expanding existing, production facilities in order to eliminate supply bottlenecks and hence reduce the high ratio of bought-in products. In China, we were mainly intent on playing our role in the expansionary projects undertaken by our on-site customers. Capital expenditure in 2008 (excluding firsttime consolidations) totalled 193.1 million and was therefore equivalent to 24.3 % of total net sales. Most of the capital expenditure incurred in 2008 was spent on construction projects involving 13 air separation plants, two of which are located in Germany. We took advantage of the opportunities available to achieve profitable growth by increasing our investment in one company in China to 85 %, by raising 9
our shareholding in our Turkish company to 100 % and by acquiring a majority interest in ASCO Carbon Dioxide Ltd., New Zealand. A new air separation plant in Spain commenced operations in 2008 as part of our strategy to secure further growth with the existing pipeline system in Tarragona and in the liquid gases bulk supply segment. Similarly, the air separation plant in BosniaHerzegovina (Zenica) was also successfully commissioned in 2008. This plant covers the current oxygen requirements for the steel production of our on-site customer and also provides an opportunity to strengthen our position in the liquid gases bulk supply market in this country. Good progress was made in 2008 with the construction of air separation plants in Poland (Rybnik) and for on-site customers in Germany (Siegen), Switzerland (Canton Wallis) and Rumania (Resita). All of these facilities have been designed with a view to supplying the principal customer and serving the liquid gases bulk supply market. All of the plants will start operations in 2009 in line with schedule. The foundation stones were also laid for air separation plants in Turkey (Istanbul) (start of operations 2009) and for a second one in Germany (Salzgitter) (start of operations 2010). Construction of two further air separation plants was commenced in China as part of the process of supporting existing customers to expand their steel production facilities. These two plants will start operations in 2009 in line with schedule. The construction of our first air separation plant for a steel factory in Vietnam is making progress, albeit with some delays, and will now be commissioned in 2009. Coordinating all of these air separation plant projects posed a tremendous challenge in logistics terms, requiring the organization of large-scale transportation of material and equipment to our new air separation plants in Switzerland, Poland and Rumania, extensive documentation and customs clearance. All components arrived on time at the various construction sites. Working together with reference customers, new techniques were developed at our centers of expertise which found immediate usage in the market. Our centers of expertise in Europe and Asia are continually being expanded in order to provide greater opportunities to test new ideas. The new generation of burners was added to the combustion testing facilities in Gumpoldskirchen. New facilities were added to 10
the center of expertise in Mitry-Mory, France, vastly increasing the scope for testing Variosol technologies. The cold grinding technical center near to Krefeld was retrofitted with a sub-cooler, thus enabling cold grinding operations to be reproduced even more accurately. The Group also continued to invest in cylinder-filling capacities for industrial gases. New ultra-modern filling plants were commissioned in Italy (Settimo) as part of the move to a new site and in Germany (Siegen) in conjunction with the reentry into the German market. Changes in the group reporting entity As a result of the expansion of business activities in Vietnam, Messer Haiphong Industrial Gases Co., Ltd. and Messer Vietnam Industrial Gases Co., Ltd. were taken into the group reporting entity with effect from January 1, 2008 and fully consolidated with effect from that date. The two German companies, Messer Produktionsgesellschaft mbH Siegen and Messer Produktionsgesellschaft mbH Salzgitter were both founded in 2008 and have been fully consolidated since the date of foundation. The Messer Group acquired 24.97 % of Foshan MS Messer Gas Co., Ltd., China (a related company) on April 1, 2008 and a further 16.59 % on December 29, 2008 and therefore now holds 85 % of the shares of this entity. The Messer Group acquired a majority shareholding in ASCO Carbon Dioxide Ltd., New Zealand, with effect from September 1, 2008, thus extending the Messer Groups CO2 know-how, particularly in the areas of CO2 production and recovery. The equipment and facilities set up in New Zealand are being marketed by the Swiss parent company, ASCO Kohlensäure AG, in which the Messer Group acquired a majority shareholding in 2007. Messer set up the joint venture bECO2 B.V., Belgium, together with a Belgian partner in November 2008. From 2010 onwards, the joint venture (in which Messer has a 70 % interest) will operate a production plant which recovers CO2 from industrial exhaust air and enables it to be re-used.
11
As a result of the start of business operations of Balti Messer O., Estonia, - a production joint venture between the BLRT Group and the Messer Group - Balti Messer O. is included in the consolidated financial statements as an associated company. The remaining minority interests at Messer Aligaz Sanayi Gazlari AS, Turkey, and Messer Mostar Plin d.o.o., Bosnia-Herzegovina, were acquired during the financial year 2008, with the result that the Messer Group now wholly owns these entities. The two Chinese companies, Messer North China Industrial Gas Co., Ltd. and Messer International Trading (Shanghai) Co., Ltd. were wound up in June 2008. Messer Hungarogáz Kft., Hungary, was merged into Messer Magyarország Vagyonkezelő Kft., Hungary, (its 100 % direct parent company), with effect from April 1, 2008. Messer Magyarország Vagyonkezelő Kft. subsequently changed its name to Messer Hungarogáz Kft. Messer Schweiz Verwaltungs AG, Switzerland, was merged into Messer Schweiz AG, Switzerland (100 % parent company) on August 31, 2008.
12
2.2.
Messer Csoport éves jelentése 2008 (részlet)
2.2.1. A Messer Csoport szervezete A Messer Group GmbH („a vállalat”), melynek regisztrált székhelye Sulzbachban van, Frankfurt am Main közelében, a Messer Csoport („a Csoport”) menedzsment holdingjaként működik. A levédett „Messer” és „ASCO” nevek alatt értékesít termékeket, szolgáltatásokat és technológiákat. A Messer Csoportnak (Nagy-Britannia és Skandinávia kivételével) az összes jelentős európai piacon saját termelőüzemei vannak. Ezen kívül Kínában, Új-Zélandon, Vietnámban, Algériában és Peruban. Az elmúlt év során a Messer Csoport 13 új levegőbontó
üzem
építésével
tudta
jelenlétét
megerősíteni
Európában,
Törökországban, Kínában és Vietnámban – melyek egy része már elkészült – és az új-zélandi ASCO Carbon Dioxide Ltd. felvásárlása által is terjeszkedett. Németországban megtalálhatóak az összes gáztechnológiák szakértői. Egy különlegesen specializálódott szakértői központ a hidegőrlés, újrahasznosítás és kriogén technika területein történő alkalmazásokkal foglalkozik, egy másik felelős a hegesztés és vágás szakágazatokban történő fejlesztésekért. A Csoport ipari, öntödei, hőkezelési és égéstechnológiai alkalmazásokra szakosodott központja Ausztriában van. A Franciaországban lévő szakértői központ az élelmiszeripari, gyógyszeripari és biotechnológiai ágazatok folyamataira szakosodott. A Messer Csoport vezetőségének éves jelentése ismerteti a 2008-as üzleti év tevékenységét, és kitekintést ad a következő évek várható eseményeire. Azt elöljáróban meg kell említeni, hogy a pénzügyi válság hatását a reálgazdaságra jelenleg semmilyen mértékben nem lehet prognosztizálni. A múltbéli tapasztalatok felhasználásával abból indulunk ki, hogy a Messer Csoportnál az egész világra kiterjedő gazdasági visszaesés nem fogja hosszútávon károsan befolyásolni a nyereséget és a cash flowt, annak a ténynek köszönhetően, hogy nem függünk egyetlen vevőtől vagy piactól sem. Forgalmunk egy részét olyan országokban bonyolítjuk, amelyek a pénzügyi válság ellenére is jól teljesítenek, még ha visszafogottabban is, mint a korábbi években (például Kína). Ügymenetünkre jellemző, hogy sok vevővel hosszú távú ellátási szerződéseket kötünk. Ugyanakkor a
13
pénzügyi és gazdasági válság lehetséges hatásainak csökkentésére költségeket és beruházási kiadásokat csökkentő programokat léptettünk életbe. Mindemellett nem tervezzük a létszám csökkentését. 2.2.2. A gazdasági fejlődés áttekintése Gazdasági környezet A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az OECD felmérései szerint a világgazdaság a pénzügyi válság következményeképpen súlyos károkat szenvedett. A növekedésre való kilátást a 2008. év utolsó hónapjaiban még tovább rontották az olyan tényezők, mint a pénzügyi szektorban a tőkerészesedések fedezetének csökkenése, a vállalatok és a fogyasztók körében uralkodó nagyfokú bizonytalanság és a bankok iránti bizalom elveszése. A hosszabb recessziós időszak kockázata a fogyasztók kiadásainak és a vállalatok beruházásainak csökkenését valamint a munkanélküliségi adatok emelkedését okozta. Mivel a vállalati kötvények piaca szinte bezárt szeptemberben és a magas kamatozású hitelek piaca gyakorlatilag nem létezett egész évben, a vállalkozások finanszírozásának és működtetésének feltételei valószínűleg tovább romlanak a következő évben. A világszerte csökkenő kereslet a nyersanyagárak csökkenését eredményezi (különösen az olajét). A legmagasabb árszinthez viszonyítva 50 %-kal esett az olaj ára annak ellenére, hogy az OPEC csökkentette a kitermelést. Ez egyértelmű jele az egész világra kiterjedő gazdasági visszaesésnek. Az alacsonyabb olaj, fém, és élelmiszer árak jól jönnek a legnagyobb ipari országok és a felzárkózó gazdaságok fogyasztóinak. Ugyanakkor gyengítik a növekedési kilátásokat ugyanazokban a felzárkózó gazdaságokban. Meglátásunk szerint Kína mégis jobban teljesít, mint sok európai ország és az USA, leginkább szilárd pénzügyi helyzetének és annak a ténynek köszönhetően, hogy még nem érintette súlyosan a pénzügyi válság. Jelentős fejlemények A következő részben azokat a főbb eredményeket és tendenciákat jellemezzük, amelyek a 2008. december 31-vel véget ért üzleti évre hatással voltak.
14
A nettó forgóeszközök változása Az év folyamán a Csoport működő tőkéjének (készletek, követelések és kötelezettségek) csökkentését célzó intézkedéseket vezettek be. Ugyanakkor a nettó forgóeszköz állomány a nettó forgalom valamint ebből következően a követelések előző évi értéket meghaladó mértéke mellett 67 754 ezer euróra emelkedett az év végére (2007. december 31-én: 58 600 ezer euró volt). A forgóeszközök szintjének emelkedését a magasabb követelésállomány mellett leginkább a nagyobb készletek okozták (főleg az előre fizetések és a beszerzett projekt anyagok). Összességében a nettó forgóeszközök aránya kis mértékben, a 2007. év végi 8,3 %-ról a nettó forgalomhoz viszonyítva 8,5 %-ra emelkedett 2008. december 31-ére. Pénzügyi intézkedések A meglévő pénzügyi megállapodásaink és azok feltételei változatlanul maradtak. Itt utalunk a jelentésnek a Csoport pénzügyi helyzetével foglalkozó részére. A Messer Group GmbH 2009. januárjában kölcsön felvevőként megegyezett egy új 100 millió Euró összegű (SFA II) biztosítatlan szenior szolgáltatási megállapodásról (Senior Facilities Agreement), amely hitelkonstrukció egy szinten áll (pari passu) a meglévő szenior szolgáltatási megállapodással (Senior Facilities Agreement) (SFA I) / vásárlás és garancia megállapodással (Note Purchase and Guarantee Agreement) (NPA). A jelentési időszak után bekövetkezett eseményekre vonatkozó beszámolóra utalunk. Beruházások A beruházási politikánk közgazdasági elven alapul, mely szerint csak olyan projektekbe fektetünk be, amelyek növelik a Csoport ellátási képességét és/vagy amelyek lehetőséget teremtenek a nyereséges növekedésre. Európában 2007. óta új termelő berendezések kiépítésére és a meglévők kibővítésére koncentrálunk,
hogy
megszüntessük
az
ellátásban
mutatkozó
szűk
keresztmetszeteket, és ezáltal csökkentsük a kereskedelmi áruk magas részarányát. Kínában a fő célkitűzésünk az volt, hogy szerepet vállaljunk on-site3 vevőink bővítési projektjeiben. A beruházások összértéke 2008-ban (az első alkalommal 3
A vevő telephelyén felépített gázelőállító üzem
15
történő konszolidáció hatásait nem számolva) 193,1 millió euró volt, ami a nettó forgalom 24,3 százalékának felel meg. A beruházásra szánt tőkének legnagyobb részét 2008-ban építkezésekbe, köztük 13 levegőbontó üzem építésébe fektettük be, amelyek közül kettő Németországban található. Kihasználtuk a nyereséges növekedés lehetőségét úgy, hogy egy kínai vállalatban 85 %-ra emeltük a részesedésünket, a török vállalatunknál 100 %-ra növeltük a részvényállományunkat és többségi részesedést szereztünk az új-zélandi ASCO Carbon Dioxide Ltd. cégben. Stratégiánk részeként 2008-ban Spanyolországban egy új levegőbontó kezdte meg működését, mely Tarragonában az ipari parkkal üzemünket összekötő már meglévő gázellátó csővezeték révén további forgalom növekedést tesz lehetővé és bővíti lehetőségeinket a cseppfolyós gázok ellátási üzletágában is. Hasonlóképpen a Bosznia-Hercegovinában (Zenica) lévő levegőbontó üzem is sikeresen beindult 2008-ban. Az üzem fedezi acéltermelő on-site (helyben lévő nagyfogyasztó) vevőnk jelenlegi oxigénigényét és biztosítja számunkra pozíciónk megerősítését az ország cseppfolyós gázellátási piacán. Jól haladtak 2008-ban a lengyelországi Rybnikben, a németországi Siegenben, a svájci Canton Wallisban és a romániai Resitában készülő levegőbontó üzemek építési munkálatai. Ezeket a létesítményeket úgy tervezték meg, hogy az elsődleges vevő ellátásán felül a cseppfolyós gázellátási piacot is szolgálják. A terveknek megfelelően 2009-ben fogják őket üzembe helyezni. További két levegőbontó üzem alapkövét is letették: a törökországi Isztambulban 2009-ben, a második németországi pedig Salzgitterben 2010-ben kezdi meg működését. Kínában két új levegőbontó üzem építése kezdődött el annak a folyamatnak részeként, amelynek keretében a meglévő vevőinket támogatjuk acéltermelő kapacitásuk bővítése terén. Ezek az üzemek a terveknek megfelelően 2009-ben fognak beindulni. Egy acélgyár számára épülő első vietnami levegőbontónk kivitelezése némi késéssel zajlik, így 2009-ben fogják üzembe helyezni. Ezeknek a levegőbontó üzem projekteknek a koordinálása nagyon nagy logisztikai kihívást jelentett. Nagyon sokféle anyag és berendezés szállítását kellett megoldani a Svájcban, Lengyelországban és Romániában lévő új üzemekhez, kiterjedt dokumentációs és vámolási tevékenységre volt szükség. Minden alkatrész idejében megérkezett a különböző építkezési helyszínekre.
16
Referencia
partnereinkkel
együttműködve
szakértői
központjaink
olyan
új
technológiákat fejlesztettek ki, melyeket a piacon azonnal hasznosítani lehet. Európában és Ázsiában folyamatosan bővítjük szakértői központjainkat, hogy több lehetőség legyen az új ötletek kipróbálására. Újgenerációs égetővel egészítettük ki Gumpoldskirchenben az égési kísérletek létesítményét. Új berendezési egységgel bővítettük franciaországi szakértői központunkat MitryMory-ban, ami nagyban megnövelte a VarioSol4 technológia tesztelésének lehetőségeit. A Krefeld melletti hidegőrlési szakértői központunk egy előhűtővel egészült ki, így a hidegőrlési folyamatokat még pontosabban lehet reprodukálni. A Csoport folytatta a beruházásait az ipari gázok palackos töltési kapacitásának növelése
érdekében.
Új
ultramodern
töltőüzemeket
helyeztek
üzembe
Olaszországban (Settimo) az új telephelyre költözés részeként és Németországban (Siegen) a német piacra történő visszatéréssel összefüggésben. Változások a csoport vállalatirányítási és jelentési rendszerében A vietnami üzleti tevékenység kiterjesztésének következményeképpen 2008. január 1-vel a Messer Haiphong Industrial Gases Co., Ltd. és a Messer Vietnam Industrial Gases Co., Ltd is bekerült a csoport vállalatirányítási és jelentési rendszerébe és a teljes mértékben konszolidált leányvállalatok csoportjába. Mindkét német vállalatot, a Messer Produktiongesellschaft mbH Siegen és a Messer Produktiongesellschaft mbH Salzgitter cégeket 2008-ban alapítottuk és az alapítás napjától kezdődően teljes mértékben konszolidáltak. A Messer Csoport 2008. április 1-én felvásárolta a Foshan MS Messer Gas Co., Ltd., kínai közös vállalat 24,97 %-át és további 16,59 %-át 2008. december 29-én, így most a társaság részvényeinek 85 %-ával rendelkezik. A Messer Csoport 2008. szeptember 1-i hatállyal megszerezte az új-zélandi ASCO Carbon Dioxide Ltd. cég részvényeinek a többségét, bővítve ezzel a Messer Csoport
4
A Messer által kifejlesztett VarioSol® eljárás cseppfolyós szén-dioxidot használ az anyagok porlasztásához és hűtéséhez. Az e célra kifejlesztett VarioSol® berendezés alkalmas a 40 °C-nál alacsonyabb olvadáspontú anyagok porlasztására is, ezért az anyagok széles skálája alakítható át (kristályosítható át) por állagúvá. A VarioSol® eljárással elérhető részecskeméret és szemcseeloszlás kedvezőbb, mint a hagyományos porlasztótornyoké.
17
CO2 know-how-ját, különösen a CO2 termelés és kinyerés területén. Az Új-Zélandon lévő eszközöket és berendezéseket a svájci anyacég, az ASCO Kohlensäure AG értékesíti, amelyben a Messer Csoport 2007-ben szerezte meg a többségi részvénytulajdont. A Messer 2008. novemberében egy belga partnerrel közös vállalatot hozott létre bECO2 B. V. néven. A közös vállalat, amelyben a Messernek 70 % részesedése van 2010-től széndioxid üzemet fog működtetni, amely a széndioxidot ipari füstgázból nyeri ki és teszi újra felhasználásra alkalmassá. Mivel a BLRT Csoport és a Messer Csoport közös termelő vállalata, az észtországi Balti Messer OÜ. megkezdte üzleti tevékenységét, társvállalatként bekerült a konszolidált üzleti jelentésbe. A törökországi Messer Aligaz Sanayi Gazlari AS és a bosznia-hercegovinai Messer Mostar Plin d.o.o. esetében a 2008-as üzleti év folyamán a maradék kisebbségi részvényeket is felvásárolta a Messer Group, így most kizárólagos tulajdonosa ezeknek a társaságoknak. A két kínai vállalatot a Messer North China Industrial Gas Co., Ltd. céget és a Messer International Trading (Shanghai) Co., Ltd. céget 2008. júniusában felszámoltuk. A magyarországi Messer Hungarogáz Kft. 2008. április 1-i hatállyal beolvadt a kizárólagos tulajdonos anyacégébe, a Messer Magyarország Vagyonkezelő Kft-be. Ezt követően a Messer Magyarország Vagyonkezelő Kft. Messer Hungarogáz Kft-re változtatta a nevét. A svájci Messer Schweiz Verwaltungs AG, 2008. augusztus 31én beolvadt kizárólagos anyavállalatába a svájci Messer Schweiz AG cégbe.
18
3.
A válság közgazdasági tanulságai
3.1.
A válság közgazdasági tanulságai: A látható kéz
A kapitalizmusnak nincs vége, csak a szabadpiaci ortodoxiát írta fölül a válság – véli számos közgazdász. Az új modellben az államnak a korábbinál nagyobb, a piacnak kisebb szerepe lesz, a szabályok szigorodhatnak.
Adam Smith meghalt, éljen Adam Smith – foglalható össze sokak nézőpontja arról, miként hatott a nyolc évtizede példátlan válság a közgazdasági gondolkodásra. Képletesen temetik a modern közgazdaságtan skót atyját, aki 1776-ban megjelent Nemzetek gazdagsága című könyvében megvetette a szabadpiaci gondolkodás alapjait. Nézetrendszere szerint a gazdaság hatékony működéséről a szereplők önérdeke és a piac láthatatlan keze gondoskodik, az államnak csak éjjeliőri feladata van, szabályozásra nincs szükség. Most sutba dobott írása helyett elővették egy 17 évvel korábbi könyvét, Az erkölcsi érzelmek elmélete címűt, amely homlokegyenest ellenkező gondolatokat fogalmaz meg. A közösségi szolidaritásról szóló munka szerint nem az önérdek, hanem az hajtja a gazdaság szereplőit, hogy mások számára értéket teremtsenek; ebből keletkezik hasznuk, és így jön létre a piaci egyensúly. Az erkölcs beillesztése a kapitalizmus ideológiájába nem véletlen. A válság morális aggályokat is fölvet: az amerikai ingatlanbuborékot a józan megfontolás nélküli, jutalékvezérelt hitelnyújtás fújta nagyra, a jelzálogkölcsönökből képzett származékos papírok nemzetközi forgalmát a mohó profitvágy táplálta, s a bankárok csak papíron létező – és később az egész pénzügyi rendszert megrendítő brutális veszteségbe forduló – nyereségek után vették föl nagyon is valós jutalmaikat. Megjelent a sokat emlegetett erkölcsi kockázat is a mentőakciókban, amelyekben kormányok sora adófizetők dollármilliárdjaiból húzta ki a csávából a magukat a tönk szélére spekuláló pénzintézeteket, ahonnan a romlást okozó vezetők csillagászati végkielégítésekkel távozhattak. A kapitalizmust azonban nem temetik. Komolyan vehető marxista alternatíva a válságkezelésre és a közgazdasági paradigmaváltásra nem született. A brit BBC World Service megrendelésére 27 országban készült felmérés azt mutatta, hogy a
19
szabadpiaci kapitalizmus ugyan a megkérdezettek zöme szerint kudarcot vallott, ám a többség nem a piacgazdaságot váltaná le, hanem szigorúbb szabályozással és átfogó reformokkal orvosolná a problémákat. Inkább irányváltást várnak az elemzők, összefüggésben azzal, hogy amiként a gazdaságnak, úgy a közgazdaságtannak is megvannak a maga ciklusai. A felvilágosodás merkantilizmusát – amelyben az állam, protekcionista eszközei révén, meghatározó szerepet játszott – az ipari forradalom kiteljesedésével, a 19. század közepétől a szabadpiaci kapitalizmus követte. A – mindig is különösen az USA-ra és Nagy-Britanniára jellemző – ortodoxia uralmának a manapság sokszor emlegetett 1929–1933-as nagy gazdasági világválság vetett véget. A brit John Maynard Keynes hirdette meg a gazdasági ciklusok kilengéseit tompító, recesszió idején beavatkozó, a költségvetési és monetáris politikát aktívan használó állam szerepvállalását. Ez a gyakorlatban leginkább a Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök meghirdette New Deal – mai analógiával élve korabeli szociális piacgazdaságot építő – gazdaságpolitikájában testesült meg. Az újabb fordulatot a három éve elhunyt amerikai Milton Friedman, a Chicagói Egyetem professzora által kidolgozott monetarizmus hozta el, amelyben az állam viselkedését kiismerő és azt kijátszó gazdasági szereplőket legfeljebb a monetáris politika eszközével lehet befolyásolni, de jobb őket békén hagyni. A mostani válság gyökereit kutatók szerint a bajokat az újraéledt smith-i szabadpiaci kapitalizmus, illetve a friedmani monetarizmus – az 1990-es évek végétől matematikai modellekkel is megtámogatott – abszolutizálása okozta. Az egymáshoz ezer szállal kötődő két nézetrendszer a közgazdaságtanban az 1973-as olajválságot követő stagfláció idején nyert teret, kormánypolitika szintjére pedig az 1980-as években Ronald Reagan amerikai elnök és Margaret Thatcher brit miniszterelnök emelte. A szabadpiaci ortodoxia megkérdőjelezhetetlen volt a gazdaságpolitikai vitákat uraló USA-ban, amely 1985–2006 között példátlan – csupán múló zavaroknak minősített tőzsdei kilengésekkel, kisebb recessziókkal megszakított – növekedési ciklust élvezett. A Fehér Házban a demokrata elnök (Bill Clinton), NagyBritanniában a Munkáspárt alkalmazkodott az ideológiához, az egyfajta új
20
merkantilista gazdaságpolitikát folytató ázsiai országokat – Kínával az élen – pedig éppúgy
a
főáramból
kilógó
kivételként
kezelték,
mint
az
állam
aktív
szerepvállalásával modern szociális piacgazdaságot építő Nyugat-Európát. A szabadpiaci konszenzust hosszabb ideje támadta a 2001-ben közgazdasági Nobeldíjjal kitüntetett amerikai Joseph Stiglitz, aki szerint a piacok korántsem működnek tökéletesen, ezért az államnak nem szabad kimaradnia a gazdasági folyamatok, különösen a pénzügyi rendszer szabályozásából. A legtöbbet idézett közgazdászként emlegetett Stiglitz a budapesti Közép-európai Egyetemen tartott minapi előadásában – a válságot szakmai szempontból izgalmas időszaknak nevezve – a Lehman Brothers amerikai brókerház csődjét a piaci fundamentalizmus számára olyan kataklizmának minősítette, mint amilyen a kommunizmusnak a berlini fal leomlása volt. Úgy vélte, a Smith és modern követői – mint a 2008. októberi kongresszusi meghallgatásán a szabadpiaci ortodoxia intellektuális építményének összeomlását elismerő Alan Greenspan volt amerikai jegybankelnök – által emlegetett láthatatlan kéz azért nem tudott beavatkozni a piacok működésébe, mert nincs is. A tavalyi közgazdasági Nobel-díjas amerikai Paul Krugman azt hangsúlyozza, hogy a szabadpiaci abszolutizmus idealizált világában létező racionális gazdasági szereplők és tökéletes piacok rendszerébe már korábban sem fértek bele a válságok, a hagyományos fiskális és monetáris eszközökkel kezelhetetlen mostani krízis pedig megoldhatatlan feladatot jelentett. Éles kanyarral az állam szerepének növelését szorgalmazók táborába lépett a magyar származású amerikai milliárdos, Soros György is, aki a Közép-európai Egyetemen tartott előadásában nemrég megállapította: az amerikai ingatlanpiaci buborék mögött egy még nagyobb buborék rejlett, a szabadpiaci abszolutizmusé, amit az előző éppúgy kipukkantott, ahogyan az atombombában a hagyományos töltet felrobbantja a nukleárisat. A vagyonát a szabadpiac
kínálta
spekulációs
lehetőségeket
kihasználva
szerző
Soros
elfogadhatónak nevezte a beavatkozást, ha a bankszektor felelőtlenül hitelez egy ágazatot, de elképzelhetőnek tartja a túl kockázatos származékos pénzügyi instrumentumok betiltását vagy az árfolyam-kockázati alapok megregulázását is.
21
3.2.
The Lessons of the Crisis for the Economics: The Visible Hand
This is not the end of capitalism; it is only the orthodoxy of free market that has been overwritten – think many economists. The state will have a bigger role, the market a smaller one in the new model, and the rules may become stricter.
Adam Smith is dead, long live Adam Smith – this is how the viewpoint of many can be summarized on the effect of the crisis, which was unprecedented in eight decades, on the economic thinking. They figuratively bury the Scottish father of the modern economics whose 1776 book The Wealth of Nations founded the base of openmarket thinking. In his views the effective operation of the economy is guaranteed by the self-interests of the market players and the invisible hand of the market while the state has only got the role of the night watchman and control is not needed. Instead of the now discarded piece of writing, a 17 year earlier book of him was pulled out, titled The Theory of Moral Sentiments, which brings up completely opposite thoughts. The work about the common solidarity says that not the selfinterest but the willingness to create value for the others powers the market players and this makes them profit and leads to the equilibrium. Ethics is not inserted into the ideology of capitalism by coincidence. There are some moral scruples around the crisis as well because the American real-estate-bubble was blown huge by commission driven lending without common sense and the international market of mortgage loan derivatives had been feed by the greedy profitaim and the bankers got their very real bonuses after gains existing only on paper, turning later into brutal losses shaking the whole financial system. The often mentioned moral risk appeared in the bail-out packages too, where states bailed-out with billions of dollars from the taxpayers’ money financial institutions that have driven themselves to the edge of bankruptcy by speculation and the managers of which who caused this mess were allowed to leave with astronomical remuneration packages. However capitalism itself is not being buried. No serious Marxist alternatives for crisis management and the economic change of paradigms had been invented. A survey made in 27 countries for the British BBC says that the majority of the polled
22
thinks that although the open-market capitalism has failed it is not the market economy that needs to be replaced; only stricter regulation and comprehensive reforms have to be implemented. Analysts expect more likely reorientation as economics has its periods like the real economy. The mercantilism of the enlightenment where the state played a significant role with its protectionist tools was followed by the open-market capitalism as the industrial revolution extended from the middle of the 19th century. The nowadays often mentioned great depression of 1929-33 caused the end of the orthodoxy-rule, in particular typical for the USA and Great-Britain. The British John Maynard Keynes announced that the role of the state is to dampen the peaks of economic cycles, to intervene in recession periods and to use the budget and fiscal policy actively. In the practice it was best embodied in the economics of the American president Franklin Delano Roosevelt announced as New Deal, which was building with modern analogy the social market capitalism at his epoch. Monetarism brought the next change drawn up by Milton Friedman professor from the University of Chicago who died three years ago. He said that the market players see through and cheat the behaviour of the state and they can only be influenced by the tools of fiscal policy, but the best is to leave them undisturbed. Those who search for the reasons of the present crisis say the trouble was caused by the revival of the open- market capitalism by Smith, and/or the absolutism of the monetarism by Friedman also supported by mathematical models since the end of the years 1990. These two views are tied to each other by a lot of strings and gained ground in economics during the stagflation after the oil crisis in 1973 and they were lifted to the level of government policy in the years 1980 by American President Ronald Reagan and British Prime Minister Margaret Thatcher. The open-market orthodoxy was unquestionable in the USA which kept the discussions of economic policy under control and enjoyed an unprecedented growth between 1985-2006 interrupted only by fainting disturbances of the stock market or smaller recessions. The democrat President (Bill Clinton) in the White House and the Labour Party in Great Britain adjusted themselves to the ideology and considered the Asian
23
countries, with Chinese leadership, leading some new kind of mercantilist economy policy as well as Western-European countries building modern social market economy with the active role of the state, as different outside the mainstream. Joseph Stiglitz, awarded with the Nobel Prize for Economic Sciences in 2001, had been attacking the open-market consensus for a long time. He says that markets are not working perfectly at all therefore the state has to regulate economic processes, especially the financial system. Stiglitz, who is called the most often quoted economist, qualified in his recent lecture at the Central European University in Budapest the period of the crisis an exciting time from a professional point of view. He said, the bankruptcy of the American broker house Lehman Brothers was a cataclysm for the market fundamentalism like the fall of the Berlin wall has been for the communism. He thought the invisible hand mentioned so often by Smith and his modern followers, as Alan Greenspan, former FED President, who admitted during his hearing in the Congress in October 2008 that the intellectual building of openmarket orthodoxy has fallen, could not interfere with the operation of markets because it does not exist. Last year’s Economics Nobel Prize laureate, Paul Krugman, emphasizes that there has never been room for crises in the system of rational market players and perfect markets which exist in the idealized world of open-market absolutism. And the present crisis which cannot be controlled by the traditional fiscal and monetary tools means an insoluble problem for that system. György Soros the American billionaire of Hungarian origin has joined with a sharp turn to those who call for an increased role of the state. He stated in his recent lecture at the Central European University that behind the bubble of the American real estate market there was an even bigger hidden bubble of open-market absolutism, which was blown up just as the trigger charge blows up an atomic charge in a bomb. Soros, who gained his fortune by taking advantage of the open-market speculation opportunities called the intervention acceptable when the bank system is carelessly lending a sector. In his opinion is the prohibition of risky derivative financial instruments imaginable or the regulation of the market price risk funds as well.
24
4.
Irodalomjegyzék
1.
Messer Group Financial Report 2008
2.
Nagy Gábor: A válság közgazdasági tanulságai: A látható kéz HVG 2009. december 26. 123. o.
www.messergroup.com
25
