Egy biztos, a változás

XVIII. évfolyam, 4. szám

2014. április

A PADOSZ INFORMÁCIÓS KIADVÁNYA

EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK!

Egy biztos, a változás Szervezetünk életére is kihat a fenti állítás, melyet figyelmen kívül hagyni felelőtlen magatartás. Ráadásul az utóbbi időszakban két olyan jogszabály is módosult, ami szervezetünk, a PADOSZ életére is hatással van. Munkajogi szakértőnk – Dr. Kiss Mihály, volt PADOSZ elnök – segítségével és javaslatainak figyelembe vételével sok aktivista dolgozott az Alapszabályunk aktualizálásán, szervezeti életünk operatívabbá tételén. Természetesen a tervezett módosítással nem akarjuk elveszíteni azt a célt, mely szakszervezetünk első számú feladata: működési területén, a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek feltárása és tagságának munkahelyi, valamint szövetségi szintű érdekvédelme. A szükséges és fontos döntések meghozatalához szükséges a bizalmiak részvétele a 2014. 04. 23-án 12:00 órától az irodaépület földszinti tanácstermében megtartandó Közös Bizalmi Testületi ülésen. A napirendre tűzött, szervezetet érintő kérdések Téged is érintenek, tisztelt tagtársunk, kérlek, hogy választott bizalmid felé fogalmazd meg azt az igényt, hogy vegyen részt a fent leírt helyszínen és időpontban, majd az ülést követően kérd rajta számon, hogy milyen döntések születtek! Legyen kellő figyelem mindenkiben ahhoz, hogy annak a sok aktivistának a hetek, hónapok munkája hasznosuljon Neked, a tag számára! Ne legyetek közömbösek saját érdeketekben, mert a szakszervezet Ti vagytok, a PADOSZ rólatok szól!

„Együtt erősebbek vagyunk !” Lőrincz László

A TARTALOMBÓL

Látogatóban Nusi néninél

2

Hősök emlékére

3

Megállapodás a bővítésről 4 Választások után—

5

Gaskó István Minden garas 6 egyenlő 7 Bulenda sztori

Oldal 2


Látogatóban … A PADOSZ Nyugdíjas Tagozat közgyűlésén – a Nőnapi ünnepi köszöntést követően – negyedik alkalommal került átadásra az Öt Évtizedes Szakszervezeti Tagságért Emlékplakett 12 nyugdíjas tagtársunknak. Lőrincz László, a PADOSZ elnöke köszönetét fejezte ki tagtársainknak a több évtizedes elkötelezettségükért a szakszervezet iránt, továbbá azért, hogy mindig, mindenkor számítani lehetett aktív közreműködésükre, ha a helyzet úgy kívánta. Ők nyugdíjba vonulásuk után is megtartották szakszervezeti tagságukat, s többen a mai napig aktívan kiveszik részüket a szakszervezeti munkából. Ez ideig 44 fő részesült Emlékplakett kitüntetésben. A távolság, valamint idős kora nem tette lehetővé, hogy Székely Istvánné, Nusi néni Győrből eljöjjön a közgyűlésre, és személyesen vegye át a jubileumi Emlékplakettet. A PADOSZ elnökével egyetértésben úgy gondoltuk, hogy az Emlékplakettet Vida Gyögy tagozatvezető helyettessel együtt adjuk át győri otthonában. Előzetes egyeztetést követően, 2014. március 17-én találkoztunk Nusi nénivel, aki rég nem látott szerető rokonként fogadott bennünket, és zavarba ejtő kedvességgel, öleléssel köszöntött. Könnyes szemmel, mosolyogva mondta, már nagyon vártam jöveteleteket. Sok-sok meleg szó után virágcsokorral és házi süteménnyel együtt átadtuk az Emlékplakettet, tolmácsolva a PADOSZ elnökének köszöntő szavait, jókívánságait is. Nusi néni finom ebéddel kínált bennünket, s a többféle sütemény fogyasztása közben sok mindenről szót ejtettünk. Minden, szép kort megélt embernek „nyitott könyv” az élete. Kérésünkre Nusi néni életének jelentősebb történéseiről mesélt. 1949. augusztus 20-án – 18 évesen – ment férjhez Székely Istvánhoz. Két lányuk született, 1951-ben Anikó, 1955-ben Stefánia. Pár év elteltével Nagyszékelyből Paksra költöztek. Férje kezdetben Pakson, majd később Bölcskén a Tanácsnál dolgozott egészen 1987-ig, nyugdíjba vonulásáig. Nusi néni képzettségének megfelelően könyvelői tevékenységet végzett. Leghosszabb ideig a nagydorogi Tanács költségvetési üzemének főkönyvelője volt, majd családi okok miatt Pakson helyezkedett el. 1987-ben nyert felvételt az erőműbe, számviteli könyvelői beosztásban. Alig egy év elteltével ment nyugdíjba. Munkahelyein mindenütt jól érezte magát, mindenkivel szót értett. Szorgalmáért, szakmai tudásáért tisztelték és szerették. Rövid erőműves időszakáról is sok szép emléket őriz. Hálával és tisztelettel beszélt Bódi Mihály főkönyvelőről, Akkerman Józsefnéről, Rozáliáról, Jantner Teréz és Csonka Katalin kolléganőiről, s elnézést kért, hogy ennyi idő távlatából a teljes névsort nem tudja. Emlékezetes marad számára a nyugdíjas búcsúztatója. Legszebb emlékei között őrzi a munkatársaitól kapott szamovárt, valamint a grillsütőt. Nagy becsben tartja a 80. születésnapjára kapott festményt, amely a paksi Duna-parti gesztenyesor sétányt ábrázolja. A festmény felidézi benne azt az időszakot, amikor kislányaival sétált itt; a fasor árnyékában gyönyörködtek a szép tájban, magukba szippantva a virágzó gesztenyefa illatát. A hosszú évtizedek alatt megszerették Paksot. Győrben és Székesfehérváron élő lányaik kérésére 1988-ban –már mindketten nyugdíjasok voltak – paksi házukat eladták, és Győrbe költöztek családi házba. Meg-

érdemelt pihenésre nem sok időt adtak maguknak. Nyugdíjasként mindketten a városi uszodában helyezkedtek el, a férj kabinosként, Nusi néni pénztárosként dolgozott. 1999-ben a családdal, valamint az uszoda munkatársaival méltó módon köszöntötték, ünnepelték a házaspárt 50. házassági évfordulójuk alkalmából. Sajnos, gondtalan életük nem sokáig tartott, mert 2001-ben, 76 éves korában elhunyt a szerető férj, édesapa, nagypapa. Nusi néninek a családja adott erőt a mély fájdalom elviselésében. 2010-ben további tragédia érte: idősebbik, özvegy lánya, három felnőtt gyermek édesanyja, Anikó, 59 éves korában eltávozott. Így most Nusi néni egyedül él a két szoba összkomfortos családi házban, de nem magányosan. Győrben élő asszony lánya, veje, hét unoka és két dédunoka szeretete, gondoskodása veszi körül. Nincs olyan nap, hogy valamelyik családtag ne keresné fel. Ha segítségre szorul, csak szólni kell, de többnyire maguktól is tudják, mit kell a ház körül elvégezni. Nusi néni nagy szeretettel műveli pár soros szőlőjét. Mosolyogva jegyezte meg, hogy Paksról hozták a szőlővesszőket.

Hamar eltelt az idő beszélgetésünk során. Megragadva a lehetőséget, Nusi néni ez úton szeretné megköszönni a PADOSZ-nak, hogy nem feledkezett meg róla. Örömöt jelent számára, hogy postai úton megkapja a PADOSZ havi újságot, kéthavonta a „forró drót” EVDSZ lapot, és természetesen az Atomerőmű újságot is. Kimondottan büszke, hogy munkába állásától, 1951 óta szakszervezeti tag. Nehéz volt elköszönni a kedves Nusi nénitől. További jó egészséget, családi boldogságot kívánva köszöntünk el Tőle. Majoros János

XVIII. évfolyam, . 4. szám

Oldal 3

A Hősök emlékére „Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követeléseit, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését, a hangzatos 8 óra munka, 8 óra rekreáció, 8 óra pihenés szlogennel. 1886. május 1-én a chicagoi munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek a 8 órás munkaidő bevezetésért. A 4. napon, azaz május 4én a tüntető munkások közé vegyült anarchisták egy bombát dobtak a rendőrök közé, akik viszonzásul azonnal tüzet nyitottak. A történelembe „Haymarketi zavargás” néven bevonult esemény során összesen 7 rendőr és 4 tüntető vesztette életét”. A fenti idézet a WIKIPÉDIA oldalain olvasható, mely tárgyilagosan mutatja be az eseményeket. Engedd meg kedves olvasó, hogy én az érzelmi oldaláról közelítsem meg a „hősök” cselekedeteit. Szerencsére ilyen, vagy hasonlóan eldurvult, elfajult vitában még nem volt részem, csak próbálom elképzelni, az eseményekbe beleélni magam. Az a kiszolgáltatottság, és az a megaláztatás, amit kénytelenek voltak a munkások elviselni a pribékeiktől, vezethetett el idáig. A „hétköznapi hősök” – itt a rendőrök is áldozatok – nem annak születnek. Tisztességesen élő, dolgozó földi halandót sodornak az események sokszor ilyen helyzetbe, amit a történelem utólag minősít. Az elveik és érdekeik mentén következetesen kiálló emberekből lesznek a történelemkönyvek példaképei, akik napjaink számára is iránymutatást adnak. Az elveink és érdekeink mellett szakszervezetünk ma is kiáll, érezve tagjaink támogatását. Szerencsére többségében a tárgyalóasztal mentén vívjuk meg „csatáinkat”, néha szükség van a tagok részéről is bátor kiállásra, demonstráción való részvételre. Nagy eredménye a mának, hogy nem kell ilyen mértékben hősökké válni, nincs szükség ténylegesen barikádokat állítani. Ennek ellenére ne feledjük elődeinket, akik tettek azért, hogy ma jobban élhessünk, és mai viszonyok kialakulásáért vérüket is adták. Egy pillanatra álljunk meg, hajtsunk fejet a hősök előtt! Lőrincz László

A „hétköznapi hősök” – ... Tisztességesen élő, dolgozó

földi

halandót sodornak

az

események sokszor ilyen helyzetbe, amit a történelem utólag minősít.

Oldal 4


Aláírásra került a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló megállapodás Oroszország és Magyarország aláírta a paksi atomerőmű bővítésére szánt mintegy 10 milliárd euró értékű állami hitelnyújtásról szóló kormányközi megállapodást.

Az orosz kormány 2014. március 10-én hagyta jóvá a kormányközi megállapodás tervezetét. A Vedomosztyi és az Interfax közlése megerősítette az orosz kormány által március 10-én jóváhagyott egyezménytervezetben szereplő adatokat. A dokumentum harmadik cikkelye szerint a magyar fél az orosz állami hitel ténylegesen felhasznált összegét 21 év alatt fizeti vissza. Az első hiteltörlesztést a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os energiablokkjának működésbe lépéséhez közelebbi március 15-én, vagy szeptember 15-én kell eszközölni, de nem később, mint 2026. március 15-én. Az orosz lapban és a hírügynökségi jelentésben egyaránt az szerepel, hogy a magyar fél az idei évtől (2014-től) évi 3,95 százalékos kamatot fizet az orosz állami hitelért az atomerőművi blokkok működésbe lépéséig, de nem később, mint 2026. március 15-ig. A hiteltörlesztés első 7 évében 4,50 százalékos, a második 7 évben 4,80 százalékos, az utolsó 7 évben pedig 4,95 százalékos lesz a kölcsön kamata. Az egyezménytervezet szerint a mintegy 10 milliárd euró értékű orosz állami hitelt Magyarország 2014 és 2025 között használhatja fel a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os energiablokkjának megépítésére és azt euróban fizeti vissza. Március közepén Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár azt mondta, a kormány az országgyűlés elé fogja terjeszteni az új paksi blokkok építésével kapcsolatos hitel megállapodást, miután azt az orosz kormány elfogadja.

Forrás: www.vd.hu

Oldal 5


Országgyűlési választások után… A LIGA Szakszervezetek a Munka törvénykönyvének enyhítését, a munkahelyek bővítését, biztonságának növelését, a bérek és szociális juttatások növekedését, valamint kiszámítható gazdaságpolitikát várnak az új kormánytól. Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke úgy értékelte, hogy papírforma szerint alakult az országgyűlési választás eredménye. A LIGA elnöke szerint a gazdasági kilábalás a válságból lehetővé teszi, hogy azokat a szigorú törvényi szabályozásokat, amelyek a válság

idején születtek - például a Munka törvénykönyvében - a kormány enyhítse. Gaskó István reméli, hogy a sztrájktörvénynél a kormány belátja, hogy a jelenlegi helyzet a sztrájkjog korlátozását jelenti, és ebben is könynyítéseket vezet majd be. A LIGA elnöke bízik abban, hogy az új kormány a szociális partnerek pozícióját - mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldalon - erősíti majd, a bérek és szociális juttatások ütemesen fejlődnek. Forrás: liganet

Húsvét ürügyén Békés, meghitt ünnepet kívánok a vallást gyakorló, vagy éppen azt nem követő minden kedves olvasónak. Egyházi ünnepről, annak lélektanáról nem venném a bátorságot, hogy gondolatokat rögzítsek, ez nálam vallási ügyekben sokkal képzettebbek feladata. Amit biztosan látok, hogy sokan, „kapaszkodók” nélkül támolyognak az életük során, sem hit sem eszme segítségét, támaszát nem tudják, vagy nem akarják igénybe venni. Pedig valami kell! Sem a „Fradi B közép”, se a mások ellen szövetkezés nem pótolhat ideológiát, erkölcsi iránymutatást. A társadalmi szerveződések, követendő példák adhatnak némi támpontot, rendezett, szervezett hétköznapokat számunkra. A szakszervezetek, szakszervezetünk kínál föl egy közösséget, összetartozást, eszmét azoknak az együtt gondolkodóknak, elvbarátoknak, akik közös célokért szerveződnek. Következő közösségi találkozónk a „Majálison” lesz, sátrat állítunk, és várjuk tagjainkat, érdeklődőket. Lőrincz László

Következő közösségi találkozónk a „Majálison” lesz, sátrat állítunk, és várjuk tagjainkat, érdeklődőket.

Oldal 6


Minden garas egyenlő GYIMESI LÁSZLÓ

Kérdezd meg Bulendát! (folytatásokban)

- Olvastátok? - Józsi, ahogy kissé lihegve beérte társait, odacsapott az egy kifordított újságot a Vakegér törzsasztalára. - Csak azt mondom, hogy a jó édesanyjuk vasporos... - Mindenről az anyák tehetnek - dünnyögött Sanyi. - Mi még nem jutottunk a mai hírekhez. Tudod, eddig melóztunk, vagy mi... - Mondjad, ne kímélj! - bíztatta dühöngő kollégáját Péter. - Már megint mit értettél félre? - Félre? Lehet ezt félreérteni? Itt áll fehéren feketével: túl sokat keresünk, nagy a bérkiáramlás, túl vagyunk fizetve! Ezt mondják a nagyokosok. Olvasd, ha nem hiszed! Egymás kezéből kapkodták az újságot a jó vasasok. Bulenda még a keretes lupéját is előkotorta, pedig azt eddig csak a rajzok bolhabetűinek kisilabizálására használta. - Hát, itt tényleg az áll - bólintott Sanyi. - Igazából ez csak a közalkalmazottakra vonatkozik - vélte Péter. - Azok még most sem keresnek nálad jobban - dühöngött Józsi, a mogorva lakatos. - Úgy mondják a lányuknak, hogy a menyük is értsen belőle... Irigylik azt a pár percentet, amivel ma könnyebben vagyunk. Pont azok, akik az ilyen közlemény egy szavával többet kaszálnak, mint én egy egész hónapban! - Erre van-e történeted, öreg? - bökte oldalba Bulendát Sanyi. - Vagy inkább kihozod az első kört helyettem? - Te csak teljesíts a kötelességedet, ecsém! - morrant vissza az örökös szakszervezeti bizalmi. - Mi vagyok én, bérmesemondó?! Dehogy példálózom én ilyen vadbaromságokról! Kis időre csend lett. Sanyi odaoldalazott a pulthoz, kikérte a négy korsót, lassú, kimért léptekkel odavitte a törzsasztalhoz, óvatosan mindenki elé letette a magáét. Egy csepp sem veszhetett kárba. - Van valami igazuk ezeknek a tojásfejűeknek - tért vissza az újsághoz Péter. - Ömlik ki a pénz, számolatlanul, a gazdaság meg alig növekszik. Visszatér az infláció, meglátjátok, kaphatunk egy újabb válságkezelő csomagot. Csak bírjuk cipelni! Oda kell rájuk figyelni, értik a dolgukat, jót akarnak! - Jót hát! Maguknak! Védd csak őket! Majd még belevesznek a buliba dühöngött Józsi. - Pont te hiányzol a szobapálma mellé! Bulenda elgondolkodva kortyolgatta a sörét, majd lassan letette a korsót. Megtörölte a bajuszát, feltette a szemüvegét, és halkan megszólalt: - Volt egyszer egy ország... - Helyben vagyunk! Ahelyett, hogy erre mondanál valamit, vagy bemosnál egyet a cimboráidnak, mesélni fogsz. Mind így csináljátok, közben meg pusztulhat a magyar! - villogott Józsi szeme. De az öreg szaki úgy tett, mintha meg sem hallotta volna a vádat. - Mondom, volt egyszer egy ország, akinek a derék vezetői nagyon tisztelték a szakembereket. Megfogadták, hogy félretolnak minden egyéb szempontot, politikait meg családit egyaránt, s csak azt teszik az állam gazdaságával, amit a csúcskülföldi Igen Magashomlokú Fejek tanácsolnak, így hívták az akkori IMF-et, tudjátok. Megörültek nagyon a fényeshomlokúak, ontották is a tanácsot menten, három derék kancellár alig bírta feljegyezni mindet. Szaba-

Oldal 7

dabb gazdaságot! Minél kisebb szerepű államot! A piac szabályozó szerepének következetes érvényesítését! A tőke önszervező erejének szabadon engedését! Meg persze a szabad áramlást mindenek felett! - Ez a már levitézlett neoliberális gazdaságelmélet... - próbált közbevágni Péter, de az örökös szakszervezeti bizalmi megállította. - Ez az én történetem. Utánam akár jöhetsz te is! - Az kéne még! Mióta iskolába jár, több idegen szót használ, mint az anyósom, pedig az pilisvörösvári! - dörmögte Sanyi. - Szóval az ország vezetői úgy viselkedtek, mint a stréber diákok. Minden tanácsot úgy fogadtak, mint valami utasítást, mint valami természeti törvény kinyilatkoztatását. Meg sem próbáltak akár egy szabály alól is kibújni! Teltek, a hónapok, az évek... - Legalább a sör jobb lett? - kocogtatta meg kiürült poharát Péter. - Vagy legalább olcsóbb? - Azt senki sem figyelte. - Jellemző. Nagyon Bulenda-módra alakulhattak ott a dolgok. Éppúgy nem törődtek az ország sörével, mint te most a miénkkel - sóhajtott Józsi. Bulenda hamar leadta a megkésett megrendelést, és folytatta a történetet. - Egy szép napon rá kellett jönniük, hogy a legtöbb minisztérium felesleges, hiszen nincs szükség szabályozásra, irányításra. Másnap rádöbbentek, hogy szükségtelen az érdekegyeztetés, az érdekvédelem, a civil szervezetek sokasága, hiszen a piac mindent elintéz. Nosza, megszüntették a pártokat, a szakszervezeteket, még a városvédő egyesületeket is. Szélnek eresztették a parlamentet, az önkormányzatokat, hiszen minek megkettőzni a dolgokat, a piac mindent a legigazságosabban elrendez úgyis. Egyetlen demokrácia létezett csupán, a pénz demokráciája. Mert minden garas egyenlő volt a többi garassal. Egyetlen hivatal maradt meg... - A sóhivatal - rikkantott Józsi. - Dehogy! - somolygott Bulenda. - Természetesen a jegybank. De az sem sokáig. Mert abban az országban is bevezették a közös pénzt, s így a saját jegybankra sem volt tovább szükség. Valódi szabadságot teremtettek, a piac élhette világát. - S mi van most abban az országban? Jól élnek mondjuk a lakatosok? firtatta Józsi. - Nem figyeltél a mese elejére - csóválta meg a fejét az öreg szaki. - Úgy kezdtem: "volt egyszer egy ország". Volt. Világos? - Egy ország nem tűnhet el csak úgy, mint a Lala sublere! - kiáltott fel Sanyi. - Úgy nem - bólintott Bulenda János. - Mert az a subler két pofon után csak előkerült abból a táskából. - Azt akarod mondani, hogy a mi országunk úgy veszik el, hogy nem is lehet érte okolni senkit? - csodálkozott Péter. - Ez nem vall rád. Bulenda szaki fenékig ürítette a korsót, megsimította a bajszát. - Ki beszél itt a mi országunkról? A mi vezetőink meg tudják különböztetni a tanácsot az utasítástól. A külső érdeket a belső érdekektől. És pontosan tudják azt is, hogy a Józsi mennyire van túlfizetve. Még a Sanyi anyósának a nyugdíjáról is tudnak. Hallottak a krokodilkönnyekről is, éppen eleget. - Biztos vagy te ebben? - tamáskodott Sanyi. - Szeretnék nagyon biztos lenni - hajtotta le a fejét az öreg. - Én már csak abban vagyok biztos, hogy iszom még egyet - morogta Józsi -, persze, csak pohárral.


Ki beszél itt a mi országunk ról? A mi vezetőink meg tudják különböztetni a tanácsot az utasítástól. A külső érdeket a belső érdekektől.

EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK!

Várható események: 20 éve PADOSZ tagok köszöntése - április 24. Csüt.- Teke Klub Majális

- május 1.

ASE Sporttelep

Futsal felkészülési torna

- május 17.

ASE Sporttelep

PADOSZ Horgásznap

- május 24 Vörösmalom tó

PAKSI ATOMERŐMŰ DOLGOZÓINAK SZAKSZERVEZETE

Egy biztos, a változás

Recommend Documents