C sá szá ri sa s h a szn álata a * KITÜ NTETÉSEK

2 1

S

i m

10

* K IT Ü N T E T É S E K <* i

1/

C s á s zá r i s a s h a szn á la ta a czím en é s p ecséten.

B écsb en , B e rlin b en , P á r a M a jn a m elletti F rankfurt N ü m b e r g b e n stb. a k iá llító i

BETUONTODEES

'íR

MECHANIKAI MŰHELY.

Becs, V., Gríesgasse 10. & Szállít évek során át szerzett gyakorlati tapaszta­ latok alapján a legrövidebb idő alatt

TELJES KÖNYVNYOMDÁI ----------» BERENDEZÉSEKET nagy és kisszabású üzletek részére mindenféle gépekkel és szerelvényekkel.

A LEGJOBB ANYAGBÓL. AZ ÖSSZES NYELVEKHEZ

fí^éltányss Jeliételek. + J^zolid kivilel.

MAGYAR

NYOMDÁSZOK ÉVKÖNYVÉ KIADJA A KÖNYVNYOMDÁSZOK SZAKKÖRE

SZERK ESZTI

T I C H Y ÁKOS

TIZENHARMADI K ÉVFOLYAM

1898 BU D APEST

Ára

70 kr. vidékre 77 kr. *

M egjelenik minden év deczember havában. * A Szakköi^Jm idj ingyen kapják.

jM.N,MU2£UMKÖNWTÁRA

JI.I'iyímtNSvédékfjapló . f f i / é v . .. . f i .

Pesti Könyvnyomda-Részvénytársaság.

TARTALOM.

Naptári ré sz.................................................... 5 Ötven esztendő............................................. ................. n A szakoktatásról.................................................................. 17 A korrektúra, mint a nyomdászipar rákfenéje .......... 33 Az első magyar ősnyomtatvány ...................................... 37 A könyvszedés.................................................................. 49 A villamos hajtóerő ... .................................................... 79 Elmélet és gyakorlat ....................... 87 ízlés és szakképzettség ............................... 97 Felhők a nap előtt ... ... ............................... ... 105 A nyomdai köteles példányokról.................................... 113 Szakbibliográfia ............................... 119 Apróságok .......................................................................... 123 A budapesti könyvnyomdák gépstatisztikája.... 127 Könyvnyomdák a vidéken ... ' li. ................. 145 A budapesti könyvnyomdászok’ inunkadíj-szabályzata 157 Egyesületek és körök.............. a ... ... ........................ 164 Az utassegély Magyarországon .- ............................... 166 Utasszállók M agyarországon............................................. 175 —

Hirdetések,

-v-—

?

8

AD

JANUAR 1 Szóm. Újév B. Makár 2 Vas. 3 Hétfő Genovéva 4 Kedd Titusz 5 Szerda Teleszfor

Csüt. Péntek Szomb. Vas.

Vízkereszt Raj mund Szev. ap. !':*! B. 1. Julián

10 Hétfő 11 Kedd 12 Szerda 13 Csüt. •4 Péntek 15 Szomb. l6 Vas.

Vilmos Higin Taczián 40 vt. katona Hilár Pál rém. (J B. 2. J. sz. n.

6 7 8 9

Hétfő Kedd Szerda Csüt, Péntek Szomb. 23 Vas.

F E B R UÁ R 1 Kedd 2 Szerd. 3 Csüt. 4 Péntek 5 Szomb. 6 Vas.

Ignácz Gy. sz. B. A. Balázs Veronika Ágota B. Hetv. v.

7 8 9 10 11 12

Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. 13 Vas.

Romuáld © Máth. János Alx. Cziril Skolasztika Dezső Eulália B. Hatv. v.

Héttő Kedd Szerda Csüt. 18 Péntek 19 Szomb. 20 Vas.

Bálint £ Fausztin Julianna Donát Simeon Zuzsánna B. Fars.v.®

14 15 16 17

Antal rém. Piroska Kanút Fáb. és Seb. Ágnes Vincze ® 21 Hétfő B.3. A .B .el. 22 Kedd 23 Szerda 24 Hétfő Timót 24 Csüt. 25 Péntek 25 Kedd Pál ford. 26 Szomb. 26 Szerda Polikárp 27 Csüt. Ar. sz. János 27 Vas. 28 Péntek Apollónia 29 Szomb. Szal.sz.Fer.3 28 Hétfő B. 4. Márt. 30 Vas. 17 18 19 20 21 22

31 Hétfő

Nol. Péter

Szeverián Pét. székfogl. Hamv. sz. Mátyás Jézus sz. töv. Sándor B. 1. Invoc. Román

3

MÁRCZIUS 1 Kedd 2 Szerda 3 Csüt. 4 Péntek 5 Szomb b Vas.

Albin Szimpl. Kánt. Kunigunda Jéz. lánd. em. Ozséb B. 2. Remin.

7 Hétfő 8 Kedd 9 Szerda 10 Csüt. 11 Péntek 12 Szomb. 13 Vas.

Ág. Tamás Ist. János © Rom. Francz. Negyv. vért. léz. gy. em. Gergely B. 3. Oculi

14

>5

ÍÓ 17 18 19 20

Hétfő Kedd Szerda Csüt Péntek Szomb. Vas.

21 Hétfő 22 Kedd 23 Szerda 24 Csüt. 25 Pént. 2 Ó Szomb. 27 Vas. — — 28 Hétfő 29 Kedd 30 Szerda 31 Csüt.

Á P RI L I S 1 Péntek Fájdalm. Szűz 2 Szomb. Paul. Ferencz B. Palm. 3 Vas. Izidor Fér. Vincze 6 Szerda Czőlesztin @ 7 Csüt. Nagycsüt. 8 Péntek Nagypéntek 9 Szomb. Nagyszomb. 10 Vas. B, Husv. v. 4

Hétfő

5 Kedd

11 Hétfő Husv. hétfő 12 Kedd Gyula 13 Szerda Hermeneg.'C Matild 14 Csüt, Tibor Longin
JUNIUS

MÁJUS 1 Vas. 2 3 4 5 6 7 8

Hétfő Kedd Szerda Csiit. Péntek Szomb, Vas.

Hétfő Kedd Szerda Csüt. 13 Péntek 14 Szomb. 15 Vas. 9 10 11 12

16 Hétfő 17 Kedd

18 '9 20 21 22

Szerda Csüt. Péntek Szomb. Vas.

Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek 28 Szomb. 29 Vas. 23 24 25 26 27

30 Hétfő 31 Kedd

B.3.JÓZS.0. Atanáz Sz. kér. megt. Flórián V. Pius pp. Olajb. Ján. @ Szaniszló B.4.Cantate

1 Szerda Pamfil. Kánt. 2 Csüt. Anna-Mária 3 Péntek Klotild © 4 Szomb. Kerény B.i. Szenth. 5 Vas. 6 7 8 9

Hétfő Norbert Kedd Róbert Szerda Medárd Csüt. Űrnapja Naz. Gergely 10 Péntek Margit Antonin 11 Szomb. Barnabás <£ Mamertus 12 Vas. B. 2. János Pongrácz <£ Szervácz 13 Hétfő Pád. Antal Bonifácz B.5. Rogate 14 Kedd N. Vazul 15 Szerda Vid Nép. Ján. ) a l6 Csüt. R. Ferencz 17 Péntek Jéz. sz. szive Paskál 18 Szomb. Márkusz Erik 19 Vas. B. 3-Jul. • Áld. csüt. Bernardin £ 20 Hétfő Szilvér Timót B.6. Ex'audi 21 Kedd Alajos 22 Szerda Paulin, Ákos Dezső 23 Csüt. Ediltrud Már. kér. sgt. 24 Péntek Kér. János Orbán 25 Szomb. Vilmos 26 Vas. B.4.Ján.Pál. Ner. Fülöp Pazz. Magd. Emil J 27 Hétfő László 3 B. Pünk. v. 28 Kedd Leó 29 Szerd. Pét. és Pál Pünk. hétfő 30 Csüt. Pál emlék. Petronella

JULIUS 1 Péntek Teodorik 2 Szomb. Sarlós B. A. 3 Vas. B.s.Jéz.v.® 4 5

6

7 8 9

10

Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. Vas.

11 Hétfő 12 Kedd 13 Szerda 14 Csüt. 15 Péntek íb Szomb. 17 Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. 22 Péntek 23 Szomb. 24 Vas.

18 19 20 21

25

Hétfő

27 28 29 30 3i

Szerda Csüt. Péntek Szomb. Vas.

2Ó Kedd

AUGUSZTUS 1 Hétfő 2 Kedd 3 Szerda 4 Csüt. 5 Péntek 6 Szomb. 7 Vas.

Ulrik Cir. és Metód Dominika Willibald Erzsébet 8 Hétfő Veronika 9 Kedd B.ő.Amál. (£ 10 Szerda 11 Csüt. 12 Péntek Pilis Oual. János 13 Szomb. Jenő 14 Vas. Bonavent. Apóst. őszi. 15 Hétfő Karmelh.B.A 16 Kedd B .7.L eg.M . 17 Szerda 18 Csüt. Kamill • 19 .Péntek Paul. Vincze 20 Szom. 21 Vas. Illés Dániel 22 Hétfő M. Magd. Apollinár 23 Kedd B. 8. Kriszt. 24 Szerda 25 Csüt. 2b Péntek Jakab Anna 3 27 Szomb. Pantáleon 28 Vas. Incze Beatrix 29 Hétfő Abdon és Sz. 3 0 Kedd B. g. Ignácz 31 Szerda

Vas. Péter Lig. Alfonz <§) István Domonkos Havi B.-A. Urunk szinv. B. ío. Kajet. Czirjék Román £ Lőrincz Tibor Klára Ipoly B. ii. Özséb Nagy B.-A. Jáczint, Rók. Liberát § Ilona Túl. Lajos István kir. B. 12. Joák. Timót Ben. Fülöp Bertalan 3 Lajos Zefirin Kai. József B. i i . Ágost. János fejv. Lim. Róza Rajmund ©

SZEPTEMBER , Csüt.

1 Szomb. Rémig 2 Vas. B.i8.Aladár

Egyed

2 Péntek Jusztusz

3 Szomb. Mansvét B. 14. Öran. 4 Vas. 5 Hétfő

6 Kedd

7 Szerda 8 Csüt. 9 Péntek 10 Szomb. 11 Vas. 12 Hétfő

Juszt. Lőrincz Zakariás Regina £ Kisassz. n. Oorgon Tolent. Miki. B.15. Már.n.

13 Kedd 14 Szerda '5 Csüt. 16 Péntek 17 Szomb. 18 Vas.

Ouido Amát Kér. felmag. Eutrópia Eufémia 9 Lambert B.tö.Kup.J.

19 Hétfő

Január

20 Kedd Euszták 21 Szerda Máté. Kánt. 22 Csüt. Vili Tamás

3 23 Péntek Linusz 24 Szomb. Gellért B. 17. Kleof. 25 Vas. 26 Hétfő 27 Kedd

Cziprián Kozma 28 Szerda Venczel Mihály 29 Csüt. 30 Péntek Jeromos

OKTÓBER

®

3 Hétfő

4 Kedd 5 Szerda 6 Csüt. 7 Péntek 8 Szomb. 9 Vas.

Kandid Assz. Ferencz Placzid Brúnó Ágost £ Brigitta B.19. Dénes

10 11 12

Hétfő Kedd Szerda 13 Csüt. 14 Péntek 15 Szomb. l 6 Vas.

Borg. Fér. Placzidia Miksa Kálmán, Ede Kalliszt Teréz B. 20. Gall.

17 18 19 20 21 22

Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. 23 Vas.

Hedvig Lukács Alk. Péter Kant. János Orsolya Kordula 3 B.21. K.Ján.

24 25 2Ó 27 28 29

Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. 30 Vas.

Rafael Krizánt Dömötör Szabina Sim. és Jud. Narczisz (?) B. 22. Kol.

31 Hétfő

Luczilla

DECZEMBER

NOV E MB E R , Kedd Szerda 3 Csüt. 4 Péntek

Mindszent Halottak nap. Pirmin Borr. Károly

Vas.

B .23.Lén .g

Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. Vas.

Engelbert Gottfried Tivadar Av. András Márton Jozafát B.24.B.A.0.

Csüt. Péntek Szomb. Vas.

Élig Bibiána Xav. Ferencz B. 2. Krizol.

Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb. Vas.

Szabbas Miklós e Ambrus B. A .sz.fo g. Leokádia Melkiadesz B. 3. Damaz

Hétfő Kedd Hétfő Jukund <S) 1 4 Szerda Kedd Lipót 15 Csüt. i b Péntek Szerda Ottmár Csüt. Csőd. Gerg. 1 7 Szomb. Péntek Odó 1 8 Vas. Szomb. Erzsébet Vas. B .2 5 .B ó d .l 19 Hétfő 20 Kedd Hétfő B. A, bemut. 21 Szerda Kedd Cziczella 2 2 Csüt. Szerda Kelemen 2 3 Péntek Csüt. Kér. János 24 Szomb. Péntek Katalin 2 5 Vas. r Szomb. Konrád Vas. B. 1. Virgil 2Ó Hétfő 2 7 Kedd Hétfő Rufusz © 2 8 Szerda Kedd Szaturnin 2 9 Csüt. Szerda András ap. 3 0 Péntek 3 1 Szomb.

Színész Luczia ® Nikáz, Kánt. Valérián Őzséb Lázár B. 4. Grácz.

2

6

7 8 9 10 11 12 13

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

13

14 15 ib 17 18 19 20 21 22 23 24 25 2b 27 28 29 30

Neméz Ammon 3 Tamás Zeno Viktória Ádám és Éva B. Karács. Istv. 1. vért. János Apró szent.® Tamás Anisz. Szilveszter

Ö TV EN E S Z T E N D Ő .

A Múlt, Jelen és Jövő állanak egymás mellé az 1898‘ik esztendőben, hogy még egyszer, utol­ jára együttesen megemlékezzenek arról a dicső korról, a mikor az 1848: XVIII. törvényczikk 1 . §-ában kimondották azt, hogy: »gondo!atait sajtó útján mindenki szabadon közölheti és sza­ badon terjesztheti*. Ötven esztendeje ennek a »nagy időnek* és e határkőnél még együtt van három generáczió: a kortárs, a fiú és unoka, hogy közösen ünnepelje meg a nagy évfordulót. Ez a kor még nem a történelemé, mert sze­ replői közűi igen sok él közöttünk és éppen azért sok olyan motívum ismeretlen előttünk, a mely szükséges lenne ahhoz, hogy elfogulatlanúl ítélhessük meg az epokális fordulatot. Mi, a sajtó technikai munkásai, akkor, mikor Évkönyvünk elején megemlékezünk a nevezetes

2

Ötven esztendő.

évfordulóról, nem a politikai motívumokat keres­ sük, hanem megemlékezünk arról azért, mert ekkor alkották meg azt a nevezetes XVIII. tör­ vénycikket, a mely levette a békót a sajtóról, a mi kenyéradó eszközünkről. Igaz, hogy a sajtó alatt nem éppen magát a gépet értették az akkori kor férfiai; nem azt az élettelen sajtót szabadították fel a járom alól, hanem a szellem termékét: a gondolatot. Csakhogy ez a gondolat elrejtett kincs marap a sajtó nélkül és nem sok értéke lett volna az 1848: XVIII. törvényczikknek, ha Outenberg nem találja fel a mozgó betűket és az ezek által való sokszorosítást. Addig, a míg csak a könyvíró barátok terjesz­ tették a szellem termékeit, nem igen lett volna értelme a mai értelemben vett sajtószabadságnak, sőt még a könyvnyomtatás első korában se igen sok hasznát vették annak; de amint tökéletesbűltek a technika amaz eszközei, a melyekkel az újságokat, könyveket és egyéb sajtótermékeket előállítják, abban a mérvben kellett tágűlnia a gondolatszabadságnak is. Egyik feltételezi a má­ sikat és ha néha-néha — mint a »nagy idők« után is 17 esztendőn át — le is vágták a szár­ nyát annak a turul madárnak, az az idők folya­ mán újra kinőtt, hogy aztán még magasabbra röpüljön a felsőbb régiók felé. Mikor ötven évvel ezelőtt Landerer és Heckenastnál kiszedték a szabad sajtó »első termékeit«,

ölven esztendő.

13

akkor még senki se tudta felfogni azoknak a pri­ mitív nyomtatványoknak messzire kiható értékét. Akkor még nem gondolta az a nyomó, a ki a Talpra magyart és a 12 pontot azon az egyszerű sasos sajtón kinyomta, hogy az valamikor taliz­ mánja lesz annak a nyomdának és majdan tör­ ténelmi kincse az egész nemzetnek. A mai Kossuth Lajos-utczában volt akkor a Landerer és Heckenast nyomdája és innen szórták a nép közé a szabadsajtó első termékeit. Ember­ ember hátán tolongott és úgy kapkodták el a szabad gondolat sokszorosított lenyomatait. Ezek a nyomtatványok voltak az előpostái az ágyú és kard küzdelmének. És mikor az aránytalan viaskodásban letette a fegyvert a magyar nemzet, a legelső dolog volt megint az, hogy a hatalom újra szárnyát szegte az új turul madárnak: a magyar sajtószabad­ ságnak. Csakhogy a nagy idők szülöttét nem lehetett végképen elnyomni és a mikor csillapúit a köl­ csönös szenvedelem, akkor újra elővették az 1848: XVIII. törvényczikket és már több mint három évtizeden át e szerint folytatódik a nagy átalakulás, úgy, a hogy azt akkor a rajongó elmék kigondolták. Mert valósággal idiótáknak kiáltották ki ama törvényczikk megalkotóit, a kik akkor talán maguk se tudták még, hogy micsoda korszakalkotó erős­ ségnek rakták le a fundamentumát. S a gyakorlat,

H

Ötvén esztendő.

a való élet és a változott viszonyok egészen más­ ként mutatják be a veszedelmesnek hirdetett esz­ mét. A mumusnak lehull az álarcza és a torz alak helyett üdearczú leányzó, egy új nemtő lép elő. Minden korszak új nemtőt kíván, mert a változott helyzet más viszonyokat is feltételez. Akárhány nagy elmét deklarált őrültnek az a kor, melyben élt, s sokszor csak a harmadik-negyedik generáczió rehabilitálta az ősök téves — mert elfogúlt — ítéletét. Nézzük csak példaként Galilei Galileot, a kit 1633-ban a római inkviziczió, mint eretneket, perbe fogott azért, mert védelmezte Copernikus ama tanát, hogy a föld forog a nap körűi és nem megfordítva. Csakis azért mentették föl, mert esküt tett reá, hogy Copernikus tana hamis. És ma ?! Ma akármelyik pap-tanár is megbuktatna egy harmadik gimnazistát azért, ha azt állítaná, hogy a föld nem forog. Régebben lassabban terjedt a czivilizáczió, szűk határok között mozgott a tudomány, mert kezdet­ leges állapotban volt minden hozzávaló: közön­ ség, szellem és technika... Mi tudjuk leginkább megítélni, hogy milyen lendületet adott a magyar nyomdászatnak a sajtó szabaddátétele és hogy mennyit fejlődtünk az utolsó harmincz esztendő alatt! A szabadabban szárnyaló gondolatok megtermékenyítették az elméket és a folyton szaporodó olvasni valók tisztúltabbá, szebben hangzóvá tették a magyar nyelvet, a melyen azelőtt nagyon is megérzett

Ötven esztendő.

15

még a múlt századok hegedőseinek czikornyás stílusa. És a mint terjedtek a szellem produk­ tumai, abban a mérvben szaporodott az olvasóközönség is. Az élet, az iskola és az alkalomadta helyzet mindannyi részesévé lett a nagy átalaku­ lásnak, s ma már annyira kifejlődött a sajtó, hogy a napnak majd minden szakában újabb és újabb termékkel szolgálja a közönséget. Igaz, hogy ezek még most, az átmeneti stá­ diumban küzködnek a kezdet nehézségeivel; de hát ez így szokott lenni minden olyan téren, a hol járatlan, göröngyös utakon kell a czél felé haladni. És mikor már az az út is egészen jár­ hatóvá lesz, akkor a nyughatatlan elme, a gon­ dolkozni soha meg nem szűnő emberi agy megint felvág egy ismeretlen teret és azon küzködik tovább valamely más ismeretlen czél felé. De éppen ezek a járatlan ösvények vezetnek a tökélyesbülés útja felé és ilyen nagy ösvény volt 1848 is, mikor újra fölszállt a turul madár és ma már büszkén ott terjesztheti szárnyait szobrokon, emlékeken, középületeken egyaránt. . . Most már csak történelmi ereklye negyvennyolcz »szabadsajtója«, a melyet méltó kegye­ lettel őríz a tulajdonos Franklin-Társulat. Ma már dübörgő rotácziósok ontják az újságokat és elmés konstrukcziójú gépekből kerül elő a pom­ pásan kiállított könyv vagy egyéb nyomtatvány. Ámde azért ha megünneplik a nagy évfordulót, úgy ne felejtkezzenek. meg arról a sasos kézi

6

Ötven esztendő.

sajtóról sem, a mely oly nagy szerepet játszott a magyar históriában, mert nem azt az élettelen tárgyat ünnepük abban, hanem a nagy eszmének egyik szerény eszközét: a sajtószabadság első objektumát. Minket is a kegyelet vezérel akkor, mikor e helyen megemlékezünk a nagy évfordulóról: a sajtó ünnepéről. Szerkesztő.

A SZA K O K TA T Á SR Ó L. Tanonczoktatás és a szakiskolák. — Külföldi minták szerve­ zete és a magyar szakoktatás. — Felső nyomdász-tanintézet Bécsben.

I. Elvitázhatatlan tény, hogy az emberiség boldo­ gulásának legfőbb előföltétele a tudás. Ezen alap­ szik minden fejlődés, államok, népek, osztályok haladása; ettől függ a nemzetgazdaság, a keres­ kedelem és ipar föllendülése; ez vezeti a szor­ galmas kezet öntudatos munkára és ez biztosítja a szegény embernek a mindennapi kenyeret. A hol a vagyoni jólét vagy az anyagi erők legalább is kielégítő aránya az iskoláztatás lehető­ ségét biztosítja, ott az elemi tanúlmányok után a közép-, sőt a felsőiskolák nyújtanak anyagot a tudnivágyásra. De az az osztály, a melyből a kereskedelem és ipar szolgálata kerül, a legtöbb esetben az anyagiakkal küzdő, az iskoláztatásra költekezni nem képes családokból áll.

18

A szakoktatásról.

Míg az előbbiekből sarjadzó ifjúság többnyire a tudományos pályák valamelyikére lép, a hol ugyan sok a proletár, de azért a megélhetés lehetősége a szorgalom és tehetség arányában még mindig biztosítható; addig az anyagi hiány­ nyal küzködő családokból a legtöbb esetben négy elemi iskolából viszik iparos- vagy kereskedelmi »pályára« a satnya ifjúságot. Négy elemi iskolából, a tanúlmányok csekély anyagával indúl neki az életnek a legtöbb és saj­ nos, hogy a nevelés és oktatás, egyszóval mű­ veltség e nagy hiányát nagyon kis aránya a tömegnek pótolja magánszorgalomból. Az összes kereskedelmi és iparágak között talán a nyomdaipar az egyedüli, a melynél a négy elemi iskolából merített előtanúlmány nem elégséges. A nyomdász-pálya a középiskolai tan­ anyag minden válfajával egyenes érintkezésben áll. A nyomdásznak nem elég pusztán az anya­ nyelv elemi tananyagát ismerni; neki az az életszükséglete, hogy az anyanyelvének mondat- és irálytani ismereteit tökéletesen bírja, ezenfelül pedig az idegen nyelvekből ha nem is tökéletes, de mindenesetre mentői kielégítőbb tájékozott­ sággal bírjon. A nyelvismereteken kivűl az álta­ lános tudományoknak is (minők: a számtan, mér­ tan, természettan, vegytan, földrajz, történelem) nagy hasznát veszi, mert ez nagyban elősegíti az öntudatos munkát. De a nyelvismeret után a leg­ főbb szükséglet még a rajzolás, mert e nélkül

A szakoktatásról.

IQ

a szedő is és a gépmester is csak hiányosan felel meg a hivatásának. Az a nyomdatulajdonos, a ki legalább két közép­ iskolát nem végzett ifjakat vesz föl tanoncznak, nem fogja föl egész komolyan a hivatását és pro­ letárt nevel a mai művelt és előhaladott kornak; mert ama tanulmányokat, a melyeket a közép­ iskolák két első osztályában nyújtanak, a nyom­ dász éppenséggel nem nélkülözheti és nem is pótolhatja. A mit a szülők anyagi helyzete meg nem en­ gedett, azt Magyarországon az állam akarja pó­ tolni, a mikor elrendeli, hogy a kereskedő- és iparos-tanonczok részére iskolákat kell szervezni és a míg a tanonczidejök tart, az előtanulmá­ nyuknak megfelelő továbbképzésben kell részesí­ teni; sőt póttanfolyamokat rendszeresít a felnőttek részére is. A mely városban jól fölszerelt iskolák vannak, ott meglehetősen jó iparostanoncz-iskolák is van­ nak. A törvény és miniszteri utasítás szellemében az iparostanonczok az előtanulmányuknak meg­ felelő osztályokba soroztatnak és kapnak tovább­ képzést. Ez a rendszer és a megállapított tananyag sokat pótol a tanonczok hiányos előismeretein és nem egy esetben kielégítő eredménynyel. A ma­ gyar iparoktatás szervezete ma már dicséretre méltó, mert ha nem volna az, nem írná róla a német ipariskolai tanárok egyesületének közlönye, a Zeitschrift fiir gewerblichen Unterricht, a követ-

20

A szakoktatásról.

kezőket: »Magyarország megmutatta, hogy mit teremthet rövid néhány év alatt az ügy iránti szeretet, a helyzet tiszta felismerése és a jóakarat. Az iparoktatási intézetek szervezete sok tekintet­ ben mintaszerű és követésre méltó. Tegye meg Németország is a maga kötelességeit ezen a téren, nehogy az erőteljesen előretörő keleti verseny­ társsal szemben elveszítse azt a kivívott előnyt, melynek ipari és iparművészeti tekintetben ez idő szerint még örvend!« A művelt nyűgöt ime, elismeréssel adózik s féltékenyen vigyáz kivívott előnyeire. De ha még oly jól van is szervezve a magyar iparoktatás, a nyomdásztanonczok igényeit nem elégíti ki és az volna a legüdvösebb, ha részükre legalább a nagyobb nyomdavárosokban külön szakiskolák létesíttetnének. Az a tananyag, a mit az ipariskolák felölelnek, általában nem elégsé­ ges az ő továbbképzésükre és nem különösen a hivatásuknak megfelelő oktatásra. A nyomdásznak sajátos és minden más ipartól különböző természetű technikai munkája, a mely őt az ipar, a művészet és a tudomány nélkülöz­ hetetlen szolgájává teszi, mindenütt megköveteli, hogy e szakmákból, a mikor az irodalmi termé­ kük az ő kezén keresztül válnak közvagyonná, bizonyos tájékozottsággal bírjanak; kétségtelen tehát, hogy e czélból különös előkészítésre és gyakorlati tanulmányra van szüksége. Minthogy az oktatás, a mit az általános ipar­

A szakoktatásról.

21

iskolák szolgáltatnak, természetszerűleg nem terjeszkedhetik ki, a nyomdaipar sajátos viszonyai szerint, az idegen nyelvek tanítására, sőt még az anyanyelvére sem úgy, a hogy a nyomdásznak kell; valamint azért is, mert a nyomdász-tanonczok — elég sajnos — többnyire az elemi isko­ lákból kerülnek, a hol pedig nyelvtani oktatásról nem nyernek tájékozást: életszükségletté válik, hogy e fogyatékosságot a tanulóévek idején meg­ felelő különleges oktatással pótoljuk. Ha a nyomdász munkáját megfontolás tárgyává teszszük, arról győződünk meg, hogy két fő irányt kell megkülönböztetni: a szedést és a nyo­ mást. Míg az előbbinél a tudományos, addig az utóbbinál a művészi kiképzés az előföltétel; a szedőnek tehát a lehetőség szerint nyelvismeretet és tudományokat kell tanulnia; a nyomónak pe­ dig készültséggel kell bírnia a mechanikai mun­ kákból, a rajz és színezés alapfogalmaiból, a számtan és kémia elemeiből. A mai ipariskolák ezt ilyen sajátos irányban nem szolgáltathatják. Azért fölötte szükséges, hogy a nyomdásztanonczok részére a saját életszükségletüknek megfelelő tananyaggal szakisko­ lák létesüljenek. Kívánatossá teszi ezt különösen az a körülmény, hogy a grafikai szakmák gyors fejlődésével a nyomdaipar vívmányai is erős ha­ ladást mutatnak; a szakoktatás pedig arra van hivatva, hogy az ifjú nemzedéknek az újabb vív­ mányok ismeretében útmutatással szolgáljon.

22

A szakoktatásról.

II. Nyomdász-szakiskolák szervezését a 70-es évek elején kezdették meg Európaszerte. Az első ön­ állóbb szakiskolát 1874-ben Bécsben alapították, a melynek példájától fölbuzdúlva, csaknem az egész művelt nyűgöt főbb nyomdavárosai gon­ doskodtak a nyomdásztanonczok szakszerű okta­ tásáról. Különösen Németország nagyobb városai, mint Berlin, Drezda, Lipcse, Stuttgart alapítottak jó szakiskolákat, a melyek föntartásához az ala­ pító nyomdafőnök-egyesületek a saját erejökön kivűl a város és az állam segélyét is kieszközölték. A bécsi és németországi szakiskolák úgy van­ nak szervezve, hogy föntartásuk költséges ne legyen és a tananyag, a melyet felölelni akarnak, a tanonczok túlterhelését ne okozza. Az a fő czél, hogy a szakiskolai tanúlmányok maradandó becs­ esei bírjanak; a tanonczok a nyomdai gyakorlati kiképzéstől el ne vonassanak; a tanerők pedig az általános ipariskolák keretéből szolgáltathatók legyenek. A nagyobb német nyomdavárosokban a főnök­ egyesületek által alapított szakiskolák czélja és szervezete rövid általánosságban a következő: hogy a nyomdák tanonczainak továbbképzését, különös tekintettel a hivatásukra, előmozdítani lehessen, oktatást kapnak: a) az anyanyelvből, nyelvtanból, helyesírásból és fogalmazásból; b) az idegen nyelvekből és pedig különösen azok alap­

A szakoktatásról.

23

elemeiből; c) a gyorsírásból; d) a kéziratolvasás­ ból, a javításból és a javítási jelekről; e) a szedés és nyomás alapfogalmai és szabályairól, a legjobb tankönyvek segítségével, a technikai feladványok és gyakorlatok igénybevételével; f) a nyomda fölszerelései és segédeszközeiről, kapcsolatban az előadottak gyakorlati kivitelével. Az iskola föntartása történik: a) a nyomdatulajdonosok járu­ lékából, a kik minden olyan tanoncz után, a ki az oktatásban részesül, 1 frt 50 krt fizet havonkint; b) esetleges ajándékokból és alapítványok­ ból. A tanonczok fölvételének föltételei: a) a be­ töltött 14. életév és az oktatásnak megfelelő előtanulmányok bizonyítása; b) a tandíjnak egy negyedévre előzetes lefizetése; c) a munkaadó nyilatkozata, hogy a tanoncz az egész iskolaéven át az iskolát látogathatja; d) a tanoncznak kéz­ adással tett fogadalma, hogy szorgalmas és szó­ fogadó lesz. A német szakiskolák többnyire három évi be­ osztással vannak szervezve. Különbözik ezektől a berlini szakiskola, a mely csak két évfolyamból áll és úgy van alkotva, hogy a tanonczok a tan­ viszony első két évében a rendes ipariskolákat látogatják, a hol a szakmájuknak a rendes tantár­ gyakon kivűl még megfelelő oktatásban részesül­ nek és pedig: a szedőtanonczok az anyanyelvből, a mondattan, helyesírás és fogalmazás tökéletes elsajátítására; a franczia és angol nyelvből ezek helyesírási és mondatszerkezeti szabályainak mi­

24

A szakoktatásról.

nél kimerítőbb ismeretére; a nyomótanonczok pe­ dig az anyanyelvből annak tökéletes elsajátítására; a természettan és kémia alapfogalmaiból a szak­ májukra különös tekintettel; a géptan alapfogal­ maiból, különös tekintettel a motorikus erőkre. Két évi ipariskolai előtanulmány után lép át a tanoncz a tulajdonképeni szakiskola első osz­ tályába. A berlini szakiskola, melyet a főnökegyesület tart fönn, két évfolyamból áll és külön tananyagot ád a szedő- és külön a nyomótanonczoknak. Föl­ téve, hogy a tanonczok az ipariskola két évi hall­ gatása után az anyanyelv tökéletes ismeretével és az említett előtanulmányok birtokában lép át a szakiskolába, a továbbképzés a következőképen van megállapítva. SzecLőtanonczoknak: 1. A latin nyelv elemei, mondattana, szófüzése, helyesírása és a római számok. 2. A görög betűk ismerete, azok éke­ zetei, írás- és számjegyei egész az olvasásig. 3. A szemita nyelv sajátságainak fogalma, lehe­ tőleg a héber betűk és az alárendelt hangzók ismeretével, a héber írás gyakorlata. 4. Az algebra négy válfajának és Írásjegyeinek, a kémiai jelek­ nek és a hangjegyeknek ismerete. 5. A német nyelvben használatos idegen szavak, a nemzet­ közi pénzek, mértékek és súlyok ismerete, a szo­ kásos rövidítési jelekkel. 6. A nyomdászat egész technikájának átnézete, a nyomdásztörténelem rövid ismertetésével; a betűöntés, a réz- és fa-

A szakoktatásról.

25

metszés. 7. Rajzgyakorlat, különös tekintettel a díszítésekre (ornamentikára), a mértan alapfogal­ mainak ismétlésével; a különböző stil-irányok, díszek és betűnemek jellemzése. A nyomótanonczoknak: 1. Az elért géptani ismeretek folytatásául a nyomógépek, kézi sajtók, tégelynyomó gépek és gyorssajtók, valamint a motorok szerkezete és czélszerű kezelésének isme­ rete. 2. A természettani előtanulmányok folyta­ tásául a nyomóhengerek készítése és kezelése; a papirismeret; a fekete és színes festékek isme­ rete, azok keverése, tulajdonságai, valamint a kenczék, mosó- és kenőanyagok czélszerű hasz­ nálata. 3. Az előkészítés (Zurichten) módja; a léniák, betűk, fametszvények, klisék, tömöntvények és öntvénylemezek kezelése. 4. A tipográfiái rendszerek, a kizárás és formazárás, a betűanyag és a tömöntés ismerete. 5. Rajzgyakorlat, különös tekintettel a színárnyalásokra és a színek har­ móniájára. Szükségesnek tartottam a berlini szakiskola szer­ vezetének vázlatos ismertetését, mert az a meg­ győződésem, hogy a Budapesten létesítendő első magyar szakiskolát legkönnyebben és legczélszerűbben a berlini mintára lehetne létesíteni. A ma­ gyar iparoktatás, mint már közleményem elején említettem, jól van szervezve és ennek keretében talán nem lenne nehéz és költséges a nyomdásztanonczoknak a magyar nyelv alapos oktatását, a német és franczia nyelv czélszerű ismeretét,

1

2Ó

A szakoktatásról.

valamint a nyomótanonczoknak szükséges természettani, vegytani és géptani oktatásokat is a szakmának megfelelő irányban szolgáltatni. Két évi ipariskolai előtanulmány után követ­ keznék a létesítendő, két évre szóló, tulajdonképeni szakiskola, a melynek tananyagául a berlini mintát magyar vonatkozással tartom helyesnek, a Szakkör, a Főnökegyesület, az Országos Ipar­ egyesület figyelmébe ajánlandónak, a mely testü­ letek most indítottak mozgalmat az első magyar szakiskola érdekében. III. Lényegesen eltér a bécsi és németországi szak­ iskolák tanrendszerétől a párisi és a londoni szak­ iskola, a hol a szakoktatás a tanonczok magasabb kiképzésére van szánva és nem csupán a betű­ szedés és nyomás fejlesztésére irányúi, hanem a grafikai szakmák minden ágazatának kellő tanul­ mányát és gyakorlati alkalmazását nyújtják a nö­ vendékeknek. E két világváros nyomdászsága bőven szolgáltat annyi nyomdászifjúságot és pe­ dig tanúlni vágyó, értelmes ifjakat, hogy nemcsak tökéletes szakiskolát, hanem minta-ipartelepeket és grafikai intézeteket is lehetett föntartani. De a felsőbb kiképzésben mégis csak Bécs jár elől, a hol 1897- szeptember közepén nyitották meg a Csász. és kir. grafikai tan- és kísérleti intézet czím alatt az első olyan szakiskolát, a

A szakoktatásról.

27

melynek a grafikai magasabb kiképzés a czélja. Ausztria és Németország mérvadó szakférfiai évek óta sürgették, hogy a nyomdászat és a rokon szakmák számára magasabb tanintézetet kell ala­ pítani; a hol az érettebb, jól iskolázott ifjúság rendszeres oktatást nyerjen a szakmának úgy az elméleti, mint gyakorlati tanulmányaiból. A bécsi főnökegyesületnek sok utánjárással sikerűit rábírni az osztrák közoktatásügyi minisztert, hogy az eddig fennállott* fényképészeti és sokszorositóipari tan- és kísérleti intézethet nyomdászati szakosz­ tállyal kibővítette. Bécs város tanácsa a szük­ séges helyiségeket készséggel engedte át a tan­ intézetnek, az állam anyagi segélyéből pedig átalakításokat és építkezéseket eszközöltek és ma a felső szakiskola készen áll és nemcsak a szük­ séges tantermek, hanem még műintézetek is van­ nak berendezve és pedig egy jól fölszerelt szedő­ terem, könyvnyomda, kőnyomda és fénynyomda, valamint vegyészeti laboratórium is áll rendelke­ zésre. Az oktatást a minisztérium által utasított szaktanárok szolgáltatják. Az oktatás három évfolyamra van beosztva. Az első két évfolyam tananyaga a könyvnyomás, a kőnyomás és a fényképészet alaptanulmánya. A harmadik — nem kötelező — évfolyam a fény­ képészettel összefüggésben álló minden grafikai ág elméleti és gyakorlati tanulmánya. Meg van engedve még, hogy rendkívüli hallgatók magu­ kat egyes szakmából (minő a finomabb akczidensz-

28

A szakoktatásról.

szedés, az illusztráczió-nyomás) külön és alaposan kiképezzék. A tanintézet nyomdatulajdonosok fiainak vagy hozzátartozóinak van szánva, hogy magukat a grafikai szakmák beható tanulmányozása által a nyomdavezetésre képesíthessék. A tanintézetbe csak a 17. életévet betöltött ifjak vétetnek föl. A föl­ vételhez megkivántatik még legalább hat közép­ iskolának végzettsége. Csak másodsorban vétet­ nek föl olyan ifjak, a kik négy középosztályt jó eredménynyel végeztek és a nyomdai gyakorlati előtanulmányról hoznak bizonyítványt. Belföldiek tandíja 10 frt, külföldieké 40 frt, azonfelül 5, illetve 20 frt taneszközdíjat fizetnek évfolyamonkint, míg a gyakorlati oktatásnál szükséges szerszámok és anyagok fedezésére minden tanuló havonkint 7 forintot fizet. A tanintézet czíme: »K. k. Graphische Lehr- und Versuchsanstalt« Wien, VII. Westbahnstrasse 25. A bécsi felső tanintézet előadásai a téli és nyári időszakban nappal, és pedig délelőtt és délután tartatnak meg, a következő tananyagbeosztással : I. tanfolyam . Elmélet: 1. A nyomdászat tör­ ténete. 2. Kémia, különös tekintettel a különböző nyomóeljárásoknál használatos anyagokra. 3. Ter­ mészettan, különös tekintettel a villamosságra és galvanoplasztikára. 4. Géptan a nyomdaipar kü­ lönböző ágainál használatos gépekre tekintettel. 5. A nyomdaipar segédgépei, a kézi, tégelynyomó-

A szakoktatásról.

29

és gyorssajtó, illusztrácziók előkészítése (Zurichten) és az illusztrácziónyomás. 6. Kézirat- és korrekturaolvasás. 7. Szedés: betű és jellege, a szekrények szerszámok, a betűszedés, a könyv­ szedés, a közönséges szedés. 8- Bevezetés a műtörténelembe. 9. Vegyelemzés czélszerű kísér­ letekkel. Gyakorlat: x. Szedés: a szedés, a szek­ rények és szerszámok, a könyvszedés, az újságszedés, a közönséges akczidensz-szedés. 2. Nyomás: a kézisajtó és nyomás rajta, a tégelynyomógép és nyomás rajta, a gyorssajtó és nyomás rajta. Illusztrácziók előkészítése és az egyszerű illusz­ trácziónyomás. ÍI. tanfolyam . Elmélet: 1. A könyvelkészítés esztétikája és a díszítés (ornamentika) története. 2. Anyagtanúlmány a természettan és kémia alap­ ján, betűhulladék, nyomófestékek, kenczék, kenő­ anyagok, mosó- és tisztító-szerek, papirkezelés és mikroszkopikus, vegyi és mechanikus papirvizsgálat. 3. A motorok és erőátviteli szerkezetek ismerete. 4. Betűöntés, tömöntés, galvanoplasztika és egyéb sokszorosító műveletek. 5. A nyomda­ vezetés szervezete, a forgalmi statisztika, az üzlet­ könyvek berendezése a kettős könyvvitel alapján. 6. Fényképészet gyakorlattal. 7. Tájékozás a lito­ gráfia minden módszerében, kő- és czink-nyomás, dombornyomásé klisék. 8- Szedés: a finom akczidensz-szedés, színes nyomáshoz szedések szét­ osztása, szedőgépek. g. Nyomás: a finom akczidensz-nyomás, színes nyomás,a finom illusztráczió-

30

A szakoktatásról.

nyomás, kettős- és többszörös gépek, képek nyomása több színben, kétszínnyomó gépek, újság­ nyomó körforgógépek különböző alakban, külön­ böző művészi nyomás. 10. Az ipartörvény és a sajtótörvény rendelkezései, tekintettel a sajtó­ termékekre, törvény- és miniszteri rendeletek az irodalmi, művészeti és fényképészeti termékek utánzásának megakadályozására. Gyakorlat: 1. Sze­ dés: a finom akczidensz-szedés, a színes nyomás­ hoz a szedések szétosztása, szedőgépek. 2. Nyomás: a finom akczidensz-nyomás, színes nyomás, a finom illusztráczió-nyomás, képek nyomása több szín­ ben, kétszínnyomó gépek, kettős és többszörös gépek, ujságnyomás, a körforgógépek különböző czélra, vegyes művészi nyomás. 3. Gyakorlat a litográfiában és kőnyomásban. III. tanfolyam . A harmadik tanfolyamban a sokszorosító fényképészet és a fotomechanikai nyomás különleges tanítása következik. A foto­ kémia és fotográfia, a nyomási műveletek, a fény­ képi és sokszorosító műveletek rendszere. Elméleti és gyakorlati oktatás a czinkotipiából, autotipiából, rézemailmódszerről, fénynyomásról, fotolitografiáról, sokszorosító fotográfiáról és hasonló műve­ letekről, a melyek a könyvnyomdászatnál értéke­ síthetők. Mint látjuk, a bécsi felső szakiskolában a nyom­ dászat-technika minden vívmányait elsajátíthatja a tanulni vágyó szakember és minthogy csak hat középosztályt végzett ifjakat vesznek föl a tan-

A szakoktatásról.

11

intézetbe, nyelvtanúlmányokkal itt egyáltalán nem találkozunk, mert föltételezhető, hogy hat közép­ iskolai tanulmánynál nincs szükség a nyelvtani oktatásra. *** Vajha az első magyar szakiskola is megkezdené hivatásos működését! Magyarország nyomdaipara sok, de nagyon sok kontárnak a kezejárását sínyli. Talán a szakiskola megritkítaná a kísérletező laikusok számát és megszabadítaná a nyomdaipart a szennykonkurrenczia romboló hatású versenyétől. Láng József.

ÍRJA ÉS KIAD JA:

A KORREKTÚRA, MINT A NYOMDÁSZIPAR

RÁKFENÉJE. Hogy egy perczig se értessem félre, eleve is kijelentem, hogy nem a nyomdai rossz szedők által előidézett és a házi korrektorok által aligha nagy lelki gyönyörűséggel kikorrigált, számtalan hibákkal ékeskedő kefelevonatokról akarok tisztelt olvasóimnak beszélni; mert bár ez is nagyban árt a betűanyag jóságának, a szedés helyessége és egyenletességének, de végre is ezen könnyen lehet segíteni, mert hát az ilyen inkarnátus és javítha­ tatlan »krappler«-rel való dolgoztatást elkerülheti az ember. Van azonban egy valódi réme a nyomdásznak, szintén csak korrektúra alakjában, a mely nem­ csak hogy segít a rossz szedőknek tönkretenni mihamarább betűinket, de pénzügyileg is olyan érvágást visz véghez minduntalan a nyomdászon, hogy sokszor a legjobbnak vélt munkánál is vesz­ teséggel zárul az üzlet, mire szállításra kerül a sor. És ez a rém: a szerzői korrektúra! 3

34

A korrektúra, mint a nyomdászipar rákfenéje.

A szerzői korrektúra, a mely a mi modern tudósainknál és íróinknál mind nagyobb és mind gyakoribb betegségként nyilvánul; a mely míg gyakran hozza kollizióba a dologban ártatlan sze­ dőt az épp annyira ártatlan munkaadóval, addig miatta sokszor háromszoros árba kerül a nyomásra kész szedés az eredeti kiszámításhoz képest. A dolog a mennyire veszedelmes, épp oly egy­ szerű. Beállít a szerző valamely nyomdászhoz, hóna alatt egy paksamétával, a melyből — mi­ után abbeli készségét nyilvánította, hogy az illető nyomdát szándékozik legújabb művének kinyomatásával boldogítani — kihámoz egy csomó, rendszerint jól össze-vissza kuszáit, de gyakran csaknem kalligrafikusán leírt kéziratot, és elébe tevén, megjegyzi, hogy már »több nyomdában szereztem be informácziót, kérem azért a leg­ olcsóbb árat csinálni«. A szegény nyomdász, nem akarván »X. hírneves tudósunk*, vagy »Y. tüneményes közgazdasági írónk« művét már csak azért sem elszalasztani, mert egy ilyen munkának középszerű nyomdában való nyomtatása már magában véve reklám: leül és kiszámítja egész pontossággal a szedést, nyo­ mást, papirost, fűzést, megelégedvén azzal, hogy ezenfelül a feltétlenül szükséges regie-költségek fedezve legyenek. Az ár csakugyan konveniál: s a boldog princzipális megkapja a munkát. Megy minden, mint a karikacsapás; gyorsan szedik, tördelik a munkát, hogy csak minél jobban

A korrektúra, mint a nyomdászipar rákfenéje.

35

kedvében járjanak a szerző úrnak s prezentálhas­ sák az első pár ív korrektúra-levonatát. A főnök elégedetten dörzsöli a kezét, hogy milyen gyorsan megy a munka, a szedő alig várja az »imprimatur«-t, hogy elnyomatván az íveket, tovább szed­ hessen; végre aztán hosszas várakozás és mármár nagyfokú türelmetlenkedés után megjön a várva-várt korrektúra; csakhogy nincs benne kö­ szönet! A főnök rémülten nézi végig a képzelhető minden módon összeturkált, firkált, fölforgatott, sokszor szétvagdalt és újra összeraggatott levona­ tokat, a szedőnek meg hajaszálai meredeznek az égnek, hogy miként fogjon hozzá ennek a szörnykorrektúrának az elkészítéséhez. De ez nem elég ; jön aztán az összeütközés a munkás meg a munkaadó közt. Az utóbbi — mert érzi, hogy ez már tisztán az ő zsebére megy, sokallja és nem akarja megérteni, hogy hogyan lehet egy ívnek a korrektúrájáért 4— 5 forintot fölszámítani, holott a szedés maga is csak 7— 8 forintba került eredetileg. A szedő meg zsörtölődik és szidja a megváltóját a szerzőnek, a ki miatt naponkint a korrigálásért 2 frt 16 krajczárral kell hazamennie, holott ha tovább szedhetne, legalább egy harmadával többet keresne. De hát mit csináljon ilyenkor a jóhiszemű nyom­ dász? Fölszámíthatná, az igaz, a túlkiadást a szer­ zőnek vagy kiadónak, de ha ezt teszi, ki van téve annak, hogy ezek jövőre elkerülik megrendelé­ seikkel ; hisz tehát a szerző biztatásának, a ki 3*

A korrektúra, mint a nyomdászipar rákfenéje.

kilátásba helyezi, hogy jövőre adandó munkáival fogja kárpótolni a jelen költségeket. Csak lessék! Eszembe jut itt a géppel való szedés a mi modern íróink és tudósaink kéziratáról. Hát itt, az igaz, hogy elesne a nagy korrektúra, de a két­ szeres szedés aztán tökéletesen biztos volna. A nyomdászipar e rákfenéjén azonban okvet­ lenül igyekeznünk kell segíteni; segíteni pedig olyképen, hogy ne kössünk soha semmiféle mun­ kára alkut vagy szerződést, melyben ne volna benne ez a pont: a szerzői korrektúrák, melyek stiláris vagy egyéb módosítások miatt állanak elő, a szedőnek fizetendő óradíjak árában külön lesznek fölszámítandók. így, a míg biztosítjuk a szerzőt, hogy csakis jogos, a szedő munkadíjának megfelelő külön költséget számítunk az ő hibájából előálló túl­ munkáért: addig legalább nem teszszük ki magun­ kat annak, hogy a 8— 10 forintos szedési ár felét fölemésztik a korrektúra-költségek. Ha már nem tehetünk úgy opportunitási szem­ pontból, mint nemrég egy külföldi czég tett egy hazai tudósunkkal, a kinek egy háromíves munkácskájáért küldött számlájában ez a tétel is olvas­ ható v o lt: »szerzői korrektúráért 180 óra á egy márka = iso márka«, — legalább igyekezzünk magunkat előre biztosítani a mai végletekbe menő konkurrenczia mellett legnagyobb b aj: a szerzői korrektúrák ellen ! Tanay József.

AZ ELSŐ M A G Y A R Ő SN Y O M TA TV Á N Y .

A Magyar Tudományos Akadémia egy nem eléggé dicséretreméltó vállalkozásba fogott, mi­ dőn elhatározta, hogy hazai nyelvű ősnyomtat­ ványainkat az eredetihez lehetőleg hű utánnyomás­ ban a késői nemzedékek számára sokszorosíttatja, Sokoldalú e kezdeményezés haszna. így alkalmat ad nyomdáinknak, hogy munkaképességöket egy eddig föl nem tört, parlag talajon kimutathassák, más tekintetben meg módot nyújt ez eljárással arra, hogy irodalomkedvelőink könnyebben hozzá­ jutnak régi szókincseinkhez, melyek eredeti kiadá­ saikban ma már vajmi ritkák és többnyire oly kezekben vannak, mint például a 1 >nuoni British Museum könyvtárában, hol azok csaknem hozzáférhetlenek, megszerzésükről meg éppenséggel nem lehet szó. Mai napig négy ősnyomtatványunk ment ezen az érdekes utánnyomási proczedurán keresztül; ugyanis először a jelen czikkünk megbeszélési tár-

38

Az első magyar ősnyomtatvány.

gyát képező, Komjáthi Benedek 1533-ban Krakkó­ ban megjelent A z Zenth Paal leueley magyar nyeluen czímű munkája, azután Telegdi Miklós Az keresztyensegnec fondamentomiről való roeuid keonywechke (Bécs, 1562) és Szegedi Gergely Énekeskönyve (Debreczen, 1569) és most újabban Pesthy Gábor Új Testamentuma (Bécs, 1536) czímű ismert könyvei. Ezek közt az első helyen említett Komjáthi munkája tekinthető nemzeti nyelvünkön megjelent legelső könyvnyomda-terméknek. Igaz ugyan, hogy 1484-ben Koburger Antal híres nürnbergi nyomtatóműhelyében már meg­ jelent az István király szent jobbjáról szóló ének, melynek kezdősorai imigyen hangzottak: O deucheoseeges zent iob keez mel’yet magiar ohaitna neez, draagha genche neepeunknec, nag’ eoreome ziueunknec.

minthogy azonban e nyomtatványból egyetlen példány sem maradt reánk, ennélfogva hazai bibliográfusaink joggal nyilváníthatták fenti krak­ kói könyvet első magyar nyomdai produktum­ nak, melyből különben is csak hét példánynyal bírunk. Amaz időig, vagyis 1533-ig Magyarhonban nem létezett nyomda a budai nyomtatóműhely meg­ szűnése óta, s a hazai megrendelők által külföl­ dön, mint Velenczében, Bécsben, Strassburgban, Nürnbergben, Augsburgban és más helyeken ké­

Az első magyar ősnyomtatvány.

39

szített magyarhoni nyomtatványok valamennyien latin nyelvűek voltak, míg végre megnyíltak a nyomda csarnokai a magyar nyelv számára is Krakkóban, Vietor Jeromos műhelyében, s nap­ világot látott abban Komjáthi könyve. A Figyelő egy régebbi évfolyamában hosszabb ismertetést találtunk Eötvös Lajos tollából erről az ereklyéről. E szerint az oktáv-alakú könyv 236 számozatlan levélből áll, melyre nézve meg kell jegyeznünk, hogy a könyvnyomtatás első századában a lap­ számozás igen ritkán fordul elő, sőt még a XVI-ikban is gyakran el volt hagyva, vagy csak laponként és nem úgy, mint mostanság, oldalonként számozvák a művek; de annál pontosabb aztán az úgynevezett ívmutató, melyre korábban rendszerint az alfabet betűit használták, ma pedig a lapok alján a rendes arab számjegyeket. A betűs számozás szerint tehát röviden azt mondanók Komjáthi művéről, hogy terjedelme: A— Í4, azaz 31 és fél ív, vagy miután e műben a B, C, F, L és i jegyű ívek csak négy levélből állanak, 29 és fél ív, a mi 236 lapot vagy 472 oldalt tesz ki. Hogy a B, C, F és L jegyű ívek tulajdonképen csak félívekből állanak, annak megmagyarázására csak föltevésekre vagyunk utalva. Lehet, hogy az illető részeket nem egy, hanem több szedő vagy nyomó állította elő és a munka díjazása miatt szakították ilykép meg az ívsorozatot; meglehet

40

A z első magyar ősnyomtatvány.

azonban az az eset is, hogy kézirat hiánya okozta a nyomtatásnak a jelzett helyeken történt meg­ szakítását. Mindenképen rendkívüli esetszámba megy e rendellenes ívjelzés.* A könyv teljes czíme ekkép hangzik: »Epistolae Pavli lingva Hvngarica donatae. Az zenth Paal leueley magyar nyeluen.« Az azután következő fametszet a magyar nemzet, továbbá a Perényiés Frangepán-családok czímerét tünteti elő, azzal a különbséggel, hogy a korona alakja nem hű, a mire egyébiránt a távol múltban nem is fek­ tettek mindig nagy súlyt. * A könyvek lapszámozását Köln városának második nyom ­ dásza, a holland származású Therhoernen Arnold alkalmazta mint első 1469-ben (eleinte római számokkal történt a lapszá­ mozás). A rákövetkező esztendőben, 1470-ben, Velencze má­ sodik könyvnyomtatója, Vindelinus de Spira> a custodokat hozta mint első divatba, az úgynevezett őrszókat, t. i. hogy az oldal kezdetét képező egy-két szótagot az előző oldal aljára lenyomták. A könyvtechnikának harmadik kiegészítő része, a szignatura, Koelhoff Jánostól, Köln harmadik nyom­ dászától származik, ki azt 1472-ben alkalmazta először, olykép, h ogy a könyv első ívét verzál A betűvel jelölte, s így tovább; a nagy alfabet elfogyta után pedig a kurrent betűket vették. M inthogy továbbá az oktávívet rendesen négy-négy egym ásba helyezhető oldalonként nyomták, úgym int az első nyomásnál az 1., 2., 15. és 16. oldalokat, a második fogásnál a 3., 4., 13. és 14. oldalokat, azután az 5., 6., 11. és 12. és végűi a 7., 8., 9. és 10. oldalokat, a szerint az első oldalt A vagy A i, a 3-at A2, az 5-öt A3 és a 7-et A4-el jelölték, mely jelölési mód a könyv alakja szerint változott. Az alfabettel való szignálása az íveknek sok helyen a jelen század elejéig tartotta fenn magát, mikor is a jelenlegi ívjelölés által kiszoríttatott. F. K.

Az első magyar ősnyomtatvány.

41

A szöveget Vietor Jeromosnak 1533-ban kelt, a magyar keresztyénséghez írt latin üdvözlő sorai vezetik be, melyekben e kiadványát szent tartalma szempontjából ajánlja. S ennek bevégzése után olvashatjuk Komjáthi ajánlólevelét, melynek be­ vezetése betűről-betűre így hangzik: Az Nagysaagos Groff Katalyn azzonnak az nehay nagysaagos Pereny Gábriel hazas Taarsaanak az Comyathy Benedek hywseeges zolgalathyat es ew maga ayanlasath mongya mynth kegyelmes Azzonyanak <. Ama körülmény, hogy a szóban forgó könyv Perényi Gábor özvegyének, Frangepán Katalin­ nak jóvoltából látott napvilágot, Eötvös Lajost a következő, ma is teljesen jogosult reflexió megtevésére indítja: »Mielőtt ez ódonság leírását megkísérteném, meg kell még érintenem történetéből egy érde­ kes vonást. Újabb időben a nők társadalmi állá­ sának kérdése élénk mozgalomban tartja, mond­ hatni, a föld összes népeinek művelt köreit, tehát hazánkét is. Mi most egy adattal járulunk a magyar nőknek múltunkban való működéséhez, midőn felemlítjük, hogy az eddig ismert legelső magyar munka egy nő ösztönzésére és költségén jelent meg, s így voltaképen nyilvános irodalmunk kezdeményezője nő volt, a Frangepánok nagy­ nevű családjából. Mutat-e erre példát más nem­ zet irodalomtörténete is, azt nem tudom, de hogy mi büszkén utalhatunk e műveltségtörténeti tényre: az kétségbevonhatatlan,«

Az első magyar Ősnyomtatvány.

42

EPISTOLiE PAVLI LINGVA H V N G a í u c a DONATAE. AZ

ZENTH

PAAL

leueley magyar nyelaen.

Komjáthi B. könyvének czímlapja kisebbített alakban.

Az első magyar ősnyomtatvány.

43

h Z ROMA VAROSA BELIEK4

nek yrth zenth Pál Leuelnek rewydeti ualo Magyartag aes ertdmc. Y N tb

jentfi

Hieronymus,

mongya les yrtha aj phi* lemet niak írtír epiftolan dw# jwr jenth Pál Apaftalth hy#

ne'X'et kegyg v'tjeteKen newul tnynth egy diadalmas nyec rdegeth maganak tulaydonytotta. / iewtfl lenny aj Sergius Paultis proconfultul/kyth aj Ch.tíhlfnak megh nyerth/ miképpen ok uaíílik aj apoíloloknak laraíoKrol ;yith \<ee nywnek cyjen harmadyk rejeben. Ifmeg< len nemei reketh yr Kyk ajth mongyaK hot gy aj atdofag" • n mondatot Saulnak / es aj megh tfres ffötdulas-.vtan / newethes el val tűjcatfa lenni. De aj Orígencs dodon* tiak mondafa £s velekedefe tethcyk lobnak £S alkolmatosbnaK. M ykeppen aj o t^ra

R

w ennek

Ugyanennek első szövegoldala kisebbített alakban.

44

Az első magyar ősnyomtatvány.

A czikkünkhöz csatolt két hasonmás kétharmad nagyságban mutatja Komjáthi könyvének czímlapját és első szövegoldalát, míg a harmadik metszvény a nyomdásznak, Vietor Jeromosnak (és nem Vietor Jeromosnak, mint sok helyütt hibásan nyomtatják) czímerét és nyomdai jelvényét tünteti fel, közepén a lengyel koronás sassal, alján pedig a nyomdász monogrammjával (H és V = Hieronymus Vietor). A krakkói nyomdában még egyéb nevezetes magyar könyvek is készültek; így az egyetlen csonka példányban a Magyar Nemzeti Múzeumban meglevő Heyden Sebald-féle latin-német-lengyelmagyar nyelvű iskolai tankönyv, azonkívül még tizenkilencz magyar nyomtatvány; ezek közt Gálszécsi István töredékben fenmaradt Énekeskönyve (1536), Székely István Keresztyénség fundamentu­ máról való rövid tanúsága (1544), ugyanannak Zsoltárkönyve (1548), Dévai Mátyás Orthographia Ungaricaja (1549). Vietor Jeromos egyike volt Bécs és Krakkó városok legkiválóbb nyomdászainak. Született Szi­ lézia Liebenthal nevű helységében, miért is né­ mely munkáján Philovallis nevet visel. Eredeti családi neve Büttner volt, s a szerint latinosán fenti Vietor nevén kívül Doliarius, Doliator-nak is nevezte magát. Iskoláit Krakkóban végezte, s itten 1499-ben elnyerte az egyetemen a szabad művészetek baccalaureatusi kitüntetését. Tanul­ mányai bevégeztével ugyancsak Krakkón elsajá­

Az első magyar ősnyomtatvány.

45

tította a könyvnyomtatás mesterségét. 1510-ben Bécsben telepedett le és Singriener jeles nyom­ dász társaságában nyomdát nyitott, melyből már 1511-ben került ki egy görög betűkből előállított nyomtatvány. 1517-ben otthagyta Bécset és vissza­ tért Krakkóba, mely város iránt — úgy látszik — nagy előszeretettel viseltetett. .Daczára ennek, műhelyét egészen 1531-ig Bécsben is működés­ ben tartotta. Krakkóban 1546-ig nyomdászkodott, mely évben meghalt férfiörökös hátrahagyása nélkül. Özvegye még 1551-ig folytatta férje mes­ terségét, azután pedig végkép letűnt Vietor neve a nyomdászat teréről. Nyomdai termékein Vietor nem tipográfusnak mondta magát, hanem az első nyomdászok mód­ jára: calcografusnak, mely elnevezés elvétve még a XVI. század közepén is előfordul és tulajdon­ képen a rézmetszőket (chalkographus) illette. Termékei a betűk szépsége, jóminőségű papír és csinos metszvények által tűntek ki. Miután a többször említett magyar ősnyom­ tatványnak szenteltük jelen sorainkat, annak csak illő kiegészítését képezi, ha az ezt előállított nyomdász díszes jelvényét is bemutatjuk olva­ sóinknak, a mint azt dr. Mayer, Bécs városának nyomdásztörténeti munkájában közli. * * *

Összefüggésben Komjáthi könyvének ismerte­ tésével, meg kell emlékeznünk Fraknói Vilmos

46

Az első magyar Ősnyomtatvány.

nagyhírű történettudósunknak a Magyar Tudo­ mányos Akadémiában 1 8 7 9 - évi október hó 13-án

Vietor J. czímere és nyomdászjele 1513. évből.

tartott felolvasásáról, melynek tárgyát szintén ez az ősnyomtatvány képezte. Fraknói e felolvasása során ama meggyőződésének adott kifejezést,

Az első magyar ősnyomtatvány.

47

hogy az 1484-ben Nürnbergben napvilágot látott s czikkünk elején általunk is idézett magyar éne­ ken kívül okvetetlenűl más egyéb magyar nyom­ tatványok is készültek külföldi sajtókon az 1484. évtől kezdődő időszakban egészen 1533-ig; e nézete helyessége mellett megemlíti a tudós felolvasó, hogy a pétervári császári könyvtárban rábukkant Heyden Sebald már említett iskolakönyvének egy korábbi, még az 1527. esztendőből származó krakkói kiadására. Továbbá bemutatja Fraknói szent Pál levelei egy szintén korábbi kiadásának töredékét, melyet Krakkóban tartózkodásakor az egyetemi könyvtárban egy könyvtáblából ázta­ tott ki. Fraknói e töredéket a XV. század végéről való­ nak véli s augsburgi vagy nürnbergi terméknek minősíti. Szövegbetűi gót jellegűek, míg Komjáthi könyve latin betűkkel van előállítva; utóbbi oktáv-alakú, viszont a töredék folio nagyságú. Végre mint feltűnő körülmény kiemelendő, hogy a töredék úgy az ö mint az ii hangok jelölésére a tv betűt használta; ellenben Komjáthi megtartva az ü jelölésére a iv-t, hogy azt az ö betűtől meg­ különböztesse, a tv fölé e betűt helyezett. Továbbá a krakkói töredék a hosszú é-t nem különbözteti meg a rövid e-től, Komjáthi azonban a hosszú é-t gyakran úgy jelöli, hogy a betű alá vonalkát helyez. Mindez a magyar nyomtatás fejlődésében haladást jelez, és így nem lehet kétség az iránt, hogy a Fraknói Vilmos által napvilágra hozott

48

Az első magyar ősnyomtatvány.

töredék régibb, mint Komjáthi munkája, mely föltevés helyességét a tudós felolvasó irodalomtörténeti szempontból kiinduló fejtegetésekkel is támogatja. Ily szerencsés véletlenek képesek már csak világosságot hozni a magyar könyvnyomtatás első idejére, melynek még nagy részét homály borítja. Firtínger Károly.

A KÖNYVSZEDÉS.*

A z osztás. A mint a magot csak jól megmunkált földbe lehet eredménynyel elvetni, úgy a jó szedés is csak tiszta, jól osztott szekrényből lehetséges. Sokan azt hiszik, hogy az osztás a munkának oly lényegtelen része, a melyre — talán mert direkt nem fizetik?— nem valami sok gondot kell for­ dítani és bátran rábízható akár kezdő tanonczra is. Igaz, rá lehet bízni, de aztán olyan is az a fiú által osztott szekrényből való szedés! Régi dolog, hogy nagyon sok szedő van, a ki csak a maga­ osztotta szekrényből tud gusztussal- szedni; de van is ebben valami. Ezek természetesen oly szedők, a kik csak jól szednek, a kik a hibáktól * Ez a czikk a G r a fik a i S zem le szakczikk-pályázatán »A milyen a munka, olyan a jutaIom« jeligével vett részt s a Szakkör irodalmi bizottsága egyhangúlag dicsérettel tűntette ki. S zerk.

4

50

A könyvszedés.

hemzsegő szedést el sem képzelik. A jó munkának jól meg kell vetni az alapját, tehát a kompressz szedésnél a jól, tisztán osztott szekrény az első főkellék. Hogy miképen kell jól osztani, mily módon lehet tisztán osztott szekrényhez jutni, azt nem kell fejtegetnem, mindenki tudja; de mert e czikkben az >osztás -t, mint a könyv­ szedés egyik kellékét, külön szakaszba foglalom, álljon itt erről is néhány szó. Gyakran tapasztalható, hogy némely szedő, idő­ megtakarítás szempontjából-e vagy szokásból, alig áztatott szedést oszt. Ha takarékosságból nem áztatja meg a szedést osztás előtt, úgy igen rosszul választotta a takarékosság eszközét, a mi később szokássá is válván, alig hihető, hogy az osztásnál a száraz szedéssel dolgozó szedőnek valaha oly biz­ tos fogása legyen, mint az a rendesen megáztatott szedésnél könnyen elérhető. A szedést tehát fel­ bontás előtt mérsékelten meg kell áztatni és többet — keskenyformátumú szedésből is — is — 20 sor­ nál egyszerre felvenni soha sem szabad. Mint a fentemlített hibában, úgy abban is sok szedő leledzik, hogy minél nagyobb »griffet vesz, a mi pedig nemcsak azért hátrányos, hogy balkarjának legkisebb mozdulatánál romba dőlhet a torony­ magasságú oszlop«; de azért is, mert alig néhány sor osztásánál baltenyerének izmai úgy kifárad­ nak és megfájulnak, hogy szívesen letenné már az óriás >griffet — ha tudná! De a ritkaságok közé tartozik, hogy ezt ép-kézláb letehesse, mert

A könyvszedés.

51

mire ezt tenné, — ha ugyan a griff ekkorára már a szekrénybe bele nem dőlt — a kezében tartott sorok már annyira szétlazúltak, hogy annak ép visszaállítása lehetetlenség. Mindezeket kerü­ lendő, itt is beválik az: ha lassan jársz, tovább érsz — legokosabban cselekszünk, ha 18 vagy 20 soros griffeket veszünk fel az osztáshoz. Épp így tanácsos az osztandó sorról ujjaink közé csak keveset venni. Az ujjaink közé alig férő szó vagy szavak szélén levő betűk könnyen őket nem illető helyre potyoghatnak, ha azokat kellően fogni képesek nem vagyunk; tehát nemcsak hogy nem előnyös hosszú szót egyszerre levenni a sorról, hanem hátráltató, mert az ily esetekben a szek­ rénybe ejtett betűket rendesen csak hosszabb keresgélés után találhatjuk meg, vagy — a mi szintén gyakori eset — a kereséssel töltött idő kétszeresen kárba vész, mert a keresett betűt meg nem találva, szekrényünk »fisches« lesz. Tehát igaz az, hogy »a ki sokat szorít, keveset markol . Hogy tiszta, jó szekrényt nyerjünk, az említetteket követnünk kell, mert ezek szemmeltartása mellett munkánkkal határozottan, biztosan és gyorsan előrehaladhatunk. De bármily gyorsan osztunk is, arra mindig figyelemmel lehetünk, sőt figyelem­ mel kell lennünk, hogy a szekrényünk spácziumrekeszeit se tekintsük mostoha gyermekünknek! Mert igen gyakran tapasztalható, hogy különben jó szedők, kik tisztán osztanak, éppen a spácziumok különválasztására kevés vagy semmi gondot nem

52

A könyvszedés.

fordítanak. Ennek pedig úgy a szedéssel való haladásnál, mint a helyes kizárásnál oly nagy szerepe van, hogy nélküle ezeknek egyike sem érhető el. A szed és. Félmunkát végeznék, ha a könyvszedés definicziójánál a szedésnek elemi részleteire is nem terjeszkedném ki. Hogy azonban a t. olvasó türel­ mét nagyon igénybe ne vegyem, rövid leszek és csak a legszükségesebbekre szorítkozom. A kinek a munka általában élvezetet nyújt, élvezettel áll a magaosztotta, tiszta szekrényhez, a melyből a betűk mintegy magától kívánkoznak a sorzóba. A szedésnél teljesen felesleges a betű­ ket forgatni. Ha az előttünk levő kéziratról a szedendő -mondatot leolvastuk, tekintetünk csupán a szekrényen függjön, hogy a felveendő betű mindenkor szemünk előtt legyen, miáltal mindig sikerűi a betűt úgy fognunk, hogy annak szignaturája lent és felfelé essék. Ha a szedést nem így szoktuk meg, gyorsan sohasem szedhetünk. Már pedig a jó szedés mellett gyorsan is akarunk szedni, a mi sohasem a szedő kar gyors moz­ gásától, hanem a czéltudatos fogásoktól függ. Hiába kapkodunk, hiába igyekszünk és sietünk, ha minden betűvel annak sorzóba tevése előtt légutat« teszünk meg! Felesleges ez. Lassan, de annál biztosabban nyúljunk az egyes betű­ rekeszekbe, a szignaturát látva, a betűnek fejét <

A könyvszedés.

53

fogjuk, s ily biztos fogással szedett betűkből csak­ hamar meglesznek a kívánt sorok. Hogy azonban a felszedett betűkből sorok kép­ ződjenek, azokat természetesen ki is kell zárni. Úgy a szedésnél, mint a kizárásnál is jó megszokott eljárást követni, a mi abból áll, hogy a sor vége felé mindenkor tudjuk, hogy elválasztjuk-e a szót, vagy nem; de bármikép fejezzük is be a sort, a gyakorlat megtanít arra, hogy a sor teljes kiegé­ szítéséhez, illetve a sorban levő szavak közeinek lehetőleg egyenlő felosztásához a spácziumok melyik fajához kell fordulnunk. Hogy azonban ekkor kudarczot ne valljunk, az osztásnál elmaradhatlanúl kívánatos a spácziumok pontos külön­ választása. A kompressz szedésnél a legfontosabb tényezők egyike a szavak közti térség egyenletes beosztása, a mi ellen igen gyakran vétünk, a nélkül, hogy ennek horderejére gondolnánk és csak a nyomott műnél tűnik szemünkbe az a hiba, melyet csekély figyelemmel elkerülhettünk volna. A sor kitölté­ sére alkalmazandó spácziumokat legelső sorban a sorban levő befejezett mondatnál, tehát pontnál vagy vesszőnél helyezzük el. Itt spácziumról van szó, s így nem akarok hódolni annak a — külö­ nösen Németországban dívó — szokásnak, a hol rendszerint minden pontnál félnégyzet helyett egész négyzetet tesznek, ezáltal természetesen sok helyütt megmenekülnek a spácziumokkal való kizárástól. Az említett, szerintem rossz szokásnak

54

A könyvszedés.

valószínűleg czélja is van, a mi nem lehet más, mint a mondatoknak a szavak közti hézagok által is egymástól való megkülönböztetése, a mi nem­ csak helytelen esztétikai szempontból, de feles­ leges is, mert a mondat végén levő pont eleget magyaráz és ezt minden olvasni tudó ember érti. Ennek folytán a kizárásnál lehetőleg egyfajú spácziumot használjunk és ne higyjük, hogy a minden szó közé teendő vékony spáczium tar­ tóztat, s jobban járunk, ha vastag spácziumot vagy pláne sliszt használunk. Tagadhatatlan, hogy ily módon némi időmegtakarítást érünk el, a mi azonban az ily félszeg munka által nagyon is megboszúlja magát, mert szedésünk ez által oly képet nyer, mintha egerek lékeket rágtak volna rajta. Ellenben sohase használjunk a kizárásnál hajszál-spácziumot, A hajszál-spácziumnak nem az a rendeltetése, hogy vele kizárjunk, ez csak olyan segédeszköz, melyet csupán szükség esetén vehe­ tünk igénybe, akkor például, ha a szöveg kieme­ lendő részét ritkítva kell szednünk (a mi ma már csak elvétve fordul elő) és a sor végén levő szót, esetleg el nem választhatása vagy ehhez hasonló más ok miatt, vagyunk kénytelenek hajszál-spácziummal ritkítani. A kiemelendő szöveg ritkításáról lévén szó, meg kell jegyeznem, hogy ily szedésnél kétszeres gond fordítandó a szavak közti térség helyes beosztására és a ritkításhoz kivétel nélkül vékony spácziumot használjunk, mely esetben sohasem

A könyvszedés.

55

merülhet fel az a nagy hiba, hogy a ritkítva sze­ dett szavak oly közel állanak egymáshoz, mintha az egész sor egy szóból állana és csakis akkor, ha helyesen járunk el és a ritkításnál vékony spácziumot alkalmazunk, szolgál hasznos segéd­ eszközünkül a hajszálspáczium. A ritkított szedés sorainak kizárásánál a szedőnek egyúttal lehetőleg oda is kell törekednie, hogy a szavak közé a rendesnél valamivel több kizárás férjen. Mivel a sorok kizárásánál vagyunk s mielőtt új sorba kezdenénk, az a kérdés merül fel, hogy eleget tettúnk-e a fent elmondott eljárás követé­ sével s annak végeztével belekezdhetúnk-e új sorba? Nem kell-e a sort kizárás előtt átolvas­ nunk? Részemről e kérdést nem tartom fontosnak s egyszerűen nemmel felelhetnék arra, mert hogy ha biztos vagyok a felől, hogy a magamosztotta szekrény tiszta és figyelmem a kézirat olvasá­ sánál, valamint a szedésnél csakis az előttem fekvő munkára irányúi, a sorok átolvasását határozottan felesleges időfecsérlésnek tartom. Mivel azonban a figyelemmel dolgozó ember sem lehet csal­ hatatlan, a sorokat a kizárás alkalmával éppen át lehet futni. Az imént kiemelendő szövegrészekről lévén szó, ismételnem kell, hogy a kiemelendő részeknek ritkítva való szedése ma már elvétve fordul elő és csak különös kívánságra történhetik. Fraktur szedésnél a ritkítás ma is fennáll s alig hihető, hogy itt ez mással pótolható legyen, míg antiqua

56

A könyvszedés.

szedésnél a kurzívval való kiemelés hódított. Felesleges ennek okát fejtegetni, hiszen tudjuk, hogy antiquánál ez a leghelyesebb eljárás. Ha oly elemi iskolai könyvet szedünk, a hol többféle kiemelendő részek vannak, rendszerint józan ízlésünk szerint válogatjuk meg az erre alkalmas betűfajokat; megjegyzendő azonban, hogy ezeknek karaktericze egybehangzóknak kell lenniök, t. i. jól meg kell gondolnunk, hogy a könyv gyermekek részére van szánva, a mivel meg van mondva, hogy a kiemelt részeknek »kézzelfoghatók®-nak kell lenniök; tehát nem elég, ha pl. az egyikhez kurzívot, a másikhoz kövér kur­ zívot veszünk és a harmadik kiemelendő részt vala­ mely vastag, fekete betűből szedjük, mert ez utóbbi mellett a gyermekszem előtt teljesen eltűnik a csak kurzívval kiemelt részek értéke és fontos­ sága. Oyermekkézbe való tankönyveknél tehát a praktikus oldalát kell tekintenünk és a rendes szövegből határozottan kiemelkedő betűkből kell a fontosabb részeket szednünk. Felsőiskolai vagy más, felnőttek részére készülő műveknél a kieme­ lésekhez a rendes kurzív mellett kevésbbé kövér betűket alkalmazzunk, mivel itt mindenkor a kül­ csínre kell súlyt fektetnünk. A sorok végénél felmerülő elválasztásoknál ismerjük az eljárási módot. Tudjuk, hogy két szótagból álló szót, mint például: tu-dás, nél-kűl, il-lő, ti-los, el-len, mond-ja stb. sohasem szabad elválasztani. De áll ez különösen négy betűből álló

A könyvszedés.

57

kétszótagú szónál: in-ni, so-ha, é-des, u-tat stb. Vannak azonban kéttagú szók, melyeket szükség esetén el is lehet választani, a nélkül hogy nagyobb hibát követnénk el, például: min-dig, gyön-géd, kép-zel, var-rás, mond-hat, me-gyek, gyak-ran, mert utóvégre keskenyformátumú szedésnél több­ ször megesik, hogy ily szót egészen a sorba hozni, valamint az egészet átvinni lehetetlenség. A három vagy több szótagból álló szóknál pedig mindig vigyázni kell, hogy a sor végén ne hagyjunk két betűből álló szótagot, mint például: el-lenben, me-nedék, ha-talom, különösen pedig két vékony betűből álló szótagot: il-ledelmes, li-hegő, ti-pegő, ti-tokban stb.; míg vannak Szavak, melyeket csak úgy választhatunk el, ha a sor végén két betűből álló szótagot hagyunk, mivel a két betűből álló harmadik szótagot át nem vihetjük, mert különben abba a helyzetbe jutunk, hogy a következő sorba kerül a két betűből álló szótag, így: ellen-zi, elad-ja, himez-ni, fecseg-ni stb. Mivel így sem jó elválasztani, a középutat kell követnünk, mely szerint ily szavak elválasztását lehetőleg kerülnünk kell, a mi észszerű szedésnél könnyen el is kerül­ hető, valamint az is, hogy egymásután következő sorok kötőjelekkel végződjenek. Feltétel tehát: minél ritkábban elválasztani és az elválasztásnál ügyelni, hogy a szó értelmét ne zavarjuk, mint: em-bertelen, orvva-dász, fölesz-mélt, szen-vedett, ilyen és ehhez hasonló szóknak a helyes elválasz­ tása mindenkor könnyű és még könnyebb az

58

A könyvszedés.

összetett szók értelmének épségben tartása. Mind­ amellett gyakran így is látunk elválasztani: öszszetett, napföl-kelte, gőzfű-tés, vagy ingyené-lők, visz-szapottyant, ösz-szevissza, rend-reutasított, köz-beszólás, közbeszó-lás stb., vagy a mi szintén nem ritkaság: rendreu-tasított, könyöra-domány, közi-gazgatás, emberé-let, igazságü-gyünk stb. Lehet, hogy a dologhoz keveset értők utóbbiakat azért választják így el, mert nem szabad magán­ hangzót átvinni' ! Persze, hogy nem szabad az elválasztásnál, de az összetett szóknál ez nem áll. Nevek elválasztása, álljanak azok két vagy több szótagból, sohasem engedhető meg, mert lehetséges-e elválasztani: Ró-za, Je-nő, Qé-za vagy Ró-zsika, Te-ruska, End-re, Au-guszt, Fe-rencz, Jó-zsef; de áll ez a két vagy több szótagból álló vezetékneveknél is, mint: Ti-sza, Ko-vács, Vö-rös, Sza-bój Gyu-lai, Te-leszky, End-rődy, Ke-lemeczky vagy Kele-meczky, Mar-gittay vagy Margit-tay, Dobro-vics vagy Dob-rovics stb. stb. A helyes elválasztást illetőleg a mondottak szerint tamiljuk mi nyomdászok a mi életiskolánkban, s mert az elválasztásnak tényleg ez az egyedüli helyes módja, nem egyszer botránkozunk meg, ha nyomdai termékben sajnosán nevetséges elválasztásokat látunk. És ezt mindig fogjuk tapasztalni, mert az drástudó emberek ezt így tanítják. Értem az újságírókat, a kik nemcsak sutba dobják az általunk művelt helyes rendszert, de alkalomadtán erre oktatják is a nagyközönséget, mit egy tekin­

A könyvszedés.

59

télyes fővárosi lap szerkesztői üzenete is bizonyít, a mely e tárgyban hozzá intézett kérdésre a többek közt így felel: >;A kérdezett öt szó helyes elválasz­ tása ez: temp-lom, lajst-rom, Ist-ván, ist-ráng, kont-ra.« Hogy napilapjaink a nevek elválasztásá­ nál sem találnak kifogásolni valót, akkor sem, ha az átviendő szótag magánhangzóval kezdődik is, mutatja egy másik fővárosi napilap, a midőn így választ el: »Pálik-Ucse-ony Artúr« s ugyanabban a számban látjuk »Andre-ánszky«-t, míg egy másik számában »Fran-cziaország< -ot, továbbá »fi-atal«-t, »óri-ási«-t, »ápo-lónők«-et találjuk. De nem ritkán látjuk az összetett szók oly különválasztását is, mely a kifejezést oly értelmetlenné teszi, hogy az olvasót pillanatra gondolkozóba ejti. Ilyen példáúl: »élő virágkereskedés«, »hideg sertéshúsvásári, *szegény gyermekkert« stb., a helyett, hogy azt helyesen így szednék: élővirág-kereskedés, hidegsertéshús-vásár, szegénygyermekkert stb. Mindezt megszoktuk már, hiszen napilapjaink­ nál minden nap tapasztaljuk; de e néhány eset felemlítését e közlemény keretébe tartozónak találtam. Mert hiba ez, ha a nyelvtani szabályok nem is tiltják az e fajta elválasztásokat. Munkánk­ nál alig hivatkozunk az iskolában megtanult nyelv­ tan szabályaira, mert ennek teljes ismeretével, azt ízlésünkkel tökéletesítjük, kiegészítjük. A jó ízlés ellen nagyon vétünk akkor is, ha a pont után következő névelőket (A, E, Az, Ez) a sor végén hagyjuk. Ebben ugyan egyetlen akadémikus

6o

A könyvszedés.

sem talál hibát, a mi szemünket azonban, a kik munkánkkal a tudományt szolgáljuk, a szedés ily módja nagyon is sérti és bizonyára mindenki előtt tetszetős dolgot cselekszünk, ha az említett módot kerülve, a névelőket mindig a sor elején alkal­ mazzuk. Fontos és itt nemcsak a csínnak, hanem a mondatszerkezet és értelem épségben tartásának követelményei ellen vétünk, ha idézett vagy zárójel közti mondatokat nem az értelem követelménye szerint zárunk le az utána teendő vesszővel vagy ponttal. Ezt röviden magyarázva ügy fejezhetem ki, ha az említett esetekben —a mi igen gyakori— közbevetett mondatrészt írnak idézőjelek vagy záró­ jelek közé (ha a mondat végére esik), a vesszőt vagy pontot természetesen mindig az idéző- vagy zárójel után kell tennünk, míg ha ellenkező eset forog fenn, a pont az idéző- vagy zárójelen belül teendő. Az újabb, ily alakú » « idézőjeleknél általában az dívik, hogy az idézőjeleket nyílásukkal kifelé alkalmazzák. Eddig, bármennyit gondolkoztam e fölött, az idézés ily módon való alkalmazásának jogos indokolását nem bírom megtalálni, azért, mert az említett idézőjel alakjánál fogva is mint­ egy megköveteli, hogy nyílásával befelé állítsák; ily módon az idézett mondatot az e fajta idéző­ jelek magukba zárják, a mi szerintem nemcsak az értelem szempontjából helyes, hanem a szem­ nek is tetszetősebb képet nyújt. (Jó az így is [ «],

A könyvszedés.

6l

meg így is [« »]; a fő az, hogy egyformán hasz­ nálják az illető nyomdában. Szerk.) A sorokat sem lazán, sem túlságos erősen nem szabad kizárni. Előbbi esetben nem érhetünk el egyenlő, »sima« sorokat, míg utóbbi esetben nem­ csak nehéz a sorokat a sorzóból kiemelni, de kizárás közben sok spácziumot törünk. A gyakor­ lott szedő különben tisztában van ezzel s érzi, mily feszesen kell a sornak a sorzóban állania. A túlságos erős kizárásnál — mint említettem — spácziumot törünk, miáltal természetesen az üzlet­ nek kárt okozunk; de tévedés volna azt hinni, hogy ennélfogva inkább gyengén kell kizárni és hogy a gyengén kizárt soroknál az üzlet károsítása ki van zárva. Ellenkezőleg, mert a gyengén kizárt szedésnek nyomása alkalmával a spáczium-törésnél is nagyobb veszteség áll elő, mivel nagyobb baj az, hogy ily szedés, nyomás közben, >megfekszik«, mely bajon a gépben nagyon nehéz, sőt a legtöbb esetben nem is lehet segíteni. A gyengén kizárt szedésnél továbbá elmaradhatlanok a »spiszek«, melyek lenyomkodásával nem­ csak a gépmester vesztegeti idejét, hanem a gépet is mindannyiszor meg kell állítania s míg a gép a többszöri megállítás által sokat mulaszt, az illető géphez beosztott személyzet is tétlen áll. És a mellett hogy az üzletnek ez által tetemes vesz­ teséget okozunk, az is hozzájárul, hogy a kalamitásokkal nyomott ív egyes részei olyanok, mintha >blokádokkal volnának telve. Ez pedig onnan

Ó2

A könyvszedés.

van, hogy a gyengén kizárt sorok a gép festékhengeréhez tapadva, ez magával ragadja, míg a nyomóhenger (cylinder) funkcziója alkalmával a festékhenger által felhúzott sorokat visszanyomja. E proczedura alatt az történik, míg a nyomó­ henger a betűket rendes helyükre nyomja vissza, a szavak közti kizárást — ennek rövidebb volta miatt — nem érintheti, a kizárás felső vége a betűk felső színvonalát érve el, a festékhengerek ezen is végigforognak, úgy, hogy a kizárások eme felső végeinek lenyomatát akaratlanúl is meg­ kapjuk. Hát ez mindenesetre kellemetlen dolog, de mennyivel kellemetlenebb ennél is a szintén hiányosan kizárt formáknál előforduló »kihúzódások«, melyeket rendesen későn, vagy egyáltalá­ ban nem vehetünk észre, csak akkor, midőn az ív a gépből kikerült s tehetetlenül kell a történtek fölött sajnálkoznunk. Ki sem számíthatók a követ­ kezmények, melyeket a rosszúl kizárt szedés nyomás közben előidézhet. Hiszen az sem lehe­ tetlenség, hogy illusztrált formánál valamely lazán kizárt sorból kihúzott betű éppen a metszvényre esik, s midőn az a nyomóhenger alá kerül, a metszvény tönkremegy, a mikor meg a nyomást éppenséggel nem folytathatjuk, az ívet a gépből ki kell emelni és a sok időt igényelt illusztrácziós ív zurichtolása kárba vész stb. stb. De ha a sorok jól ki vannak zárva, a hen­ gerekhez sohasem tapadhatnak s így még csak »spisz« sem fordúlhat elő.

A könyvszedés.

63

Úgy látom, hogy e fejtegetésemmel túlléptem a megszabott határt, a mit akaratlanul is azért cselekedtem, mert a némelyek előtt talán lényeg­ telennek látszó kizárásművelet fontosságát óhaj­ tottam megértetni s rámutatni, hogy kis figye­ lemmel mennyi bajnak lehet elejét venni. Most pedig magam is jónak látom a rendes mederbe visszatérni. Kompressz szedésnél a sorzót egy hajszálspácziummal, ritkított szedésnél ennél is valamivel erősebben kell kizárni, mert a szedés, áztatás után, mindig összébbszorúl, miáltal a sorok (ha a sorzót valamivel erősebbre nem zártuk) a köztük levő térzőknél gyengébbekké, rövidebbekké válnak. A könyvszedés keretébe tartozik annak a meg­ említése is, hogy a pontokra osztott szövegnél előforduló számok (pl. 1., 2., 3.) után mindig pontot kell tenni, akkor is, ha a mondat (mivel az előtte levő mondat végén kettőspont vagy pontosvessző van) kis betűvel kezdődik. Ha ily pontokat képező mondatok számok helyett betűkkel (a, b, c vagy A, B, C) jeleztetnek, e betűket mindenkor kurzív­ ból és zárójellel kell szedni (így: a), b) stb.). Végűi a bekezdés és kimenetről is említést téve, a bekezdés nagyságára nézve általános szabályt fel nem állíthatunk, mert tudjuk, hogy keskeny alakú szedésnél kevesebbel, széles alakú soroknál pedig a szükséghez képest többel kell behúzni. A kimenetnél lelkiismeretlen cselekedet az úgy­ nevezett ^erőszakos kimenetcsinálás«, a mit tisz­

64

A könyvszedés.

tességes ember soha el nem követ s így a dolog természetében rejlik a kimeneteknél az a követel­ mény, hogy a kimenetsorban levő szónak legalább olyan szélesnek kell lenni, mint a mennyit a be­ kezdés hézaga képez. Ezzel körülbelül befejezettnek vélem a szedés­ ről való mondandókat, habár kevés kutatással még sok más példával is lehetne előhozakodni. De ki képes ez óriás anyaghalmaz kimerítésére? Az olvasottsággal és jó érzékkel biró szedő a helyes szedés sémáját úgyis fejében hordja. Ha a könyvnek szánt szedést hasábokban adjuk át tördelés végett, vagy a tördelést csak később végezhetjük, a hasábokat — szokás szerint — kötőjelnél szakítsuk meg s így kössük ki. A kikötésnél sokszor láttam, hogy — nem követve az itt is létező szabályt — éppen ellen­ kezőleg járnak el. Ha a hasábon a zsinórt a hasáb minden sarkánál meghúzva, körűlcsavartuk, ne a kötegbe dugandó véget fogjuk, hanem a zsinórt ekkor balkézbe véve, végét szabadon hagyva kell ár segélyével a körűlcsavarva megfeszített szálak közé dugni. Tudjuk, hogy ekkor készül megfelelő széles papiroson a levonat és következik a korrigálás, melynek magyarázására a könyvszedés leírásánál azért nem kell sok tért engedni, mert a korrigálás tényleg olyan része munkánknak, melyet szám-

A könyvszedés.

65

Iánkba foglalni sohasem lehet; de megvan ennek is az oka, mert — jól is lehet szedni. Tiszta szekrény és figyelmes szedés mellett nem lehet nagy korrektúra, de nem is szabad sok hibával szednünk azért, mert ez által másokat is magunkkal rántunk. A korrektor ily esetben miattunk az üzlet idejét pazarolja, a korrektornak munkájában kelle­ metlenséget okozunk, s így nem csodálható, ha a korrektor szívesebben fogadja a »jó szedő< levonatát. Ha a szedésnél, illetve kizárásnál a szimmetrikus irányt követtük s azt akarjuk, hogy szépen, egyenletesen kizárt sorainkat a végén — a korrektúránál — el ne rontsuk, legalább nagyobb hibát nem szabad csinálnunk, mert egyegy szócskának kihagyása vagy kétszeres szedése soraink rendes voltát megsemmisíti. Sohasem lehet az szép szedés, melynek korrektúrájánál, akár vigyázatlanságból eredő kihagyás folytán, akár más körülményekből szókat kell »közbeszúrni«; ilyenkor, mintsem rossz munkát végez­ zünk, tanácsos türelmesen a legközelebbi kimenetig a sorokat sorzóba venni s a korrektúránál »közbeszúrt« szót olyan módon beleilleszteni, mintha eredetileg úgy szedtük volna. Ez ugyan kissé tartóztató, de vele egész, jó munkát végezünk. Hogy azonban a kompressz-szedő jó munkát végezzen, korántsem elég, ha csak az eddig leírtakat követi, mert az e közleményben jelzett utasításokat csak akkor alkalmazhatja eredmény­ nyel, ha a szedő, a tőle méltán követelhető ama 5

66

A könyvszedés.

kellékkel bir, mely nélkül jó szedés és tiszta korrektúra sohasem képzelhető. Értem az orto­ gráfiái ismereteket. Azt nem kívánhatjuk, hogy valamely szedő pl. a magyar nyelven kívül német vagy még más nyelv ortográfiáját is teljesen ismerje, de ha valaki magáról például azt állítja, hogy magyar szedő, ezt csakis úgy érthetjük, hogy ez esetben a magyar nyelvet *Írásban < tökéletesen bírja. Sajnos, hogy igen gyakran kell ennek ellenkezőjével találkoznunk s rossz korrek­ túránál milyen gyakran hivatkoznak a semmiféle grammatikát nem ismerő szedők a kézirat hiányos voltára! Ily szedő a legjobb kéziratból sem képes tiszta szedést teremteni, s így el sem képzelheti azt a stereotip mondást, hogy »jó szedőnek nem kell ár«. Az ár a korrigálásnál arra való, hogy a kiveendő betű kiemelésénél segítségünkre legyen, nem pedig arra, hogy vele a betűbe szúrjunk! Ha az ár hegyét a kiveendő betű oldalára támasztva, kis nyomást gyakorolunk, úgy, hogy az illető sorrész kiemelkedjék, a kivenni szánt betűt ujjunkkal szépen kiemelhetjük, felesleges a betűbe való szúrás, miáltal nemcsak tönkre nem teszszük az anyagot, de gyorsabban is korrigálunk. A kivett rossz betűt mással helyettesítve, azt az ár nyelével lenyomhatjuk, de nem kalapálva. A végén még meg kell jegyeznem, hogy korri­ gálásnál soha se sajnáljuk — különösen ha a korrektúrában több hiba van — a szedést a zsinór­

A könyvszedés.

67

tói megszabadítani, mert e nélkül nehezebben is boldogulunk, a sor jó kizárását ujjunkkal ki nem tapinthatjuk, úgyszólván nem ellenőrizhetjük , mi mellett az is beáll, hogy a szedésen levő zsinór annyira meglazul, hogy a szedés épsége is koczkáztatva van. A tördelés. A készítendő mű oldalainak nagyságát már a szedés kezdete előtt állapítjuk meg, hiszen ettől függ a szedendő sorok szélessége. A tördelő tehát az oldalak alakításánál tudja, milyen magas kolumnákat kell tördelnie. Hogy az e szakaszban elmondandókat sorjában vegyük, az elején kell kezdenünk, t. i. a készítendő mű czímoldalánál. Igaz, hogy a nagyobb nyomdák­ ban a dolgok többnyire úgy vannak beosztva, hogy a művek czímoldalainak szedését akczidenszszedőre bízzák; de helyesebb eljárás ezt a tördelő­ vei végeztetni, mivel a tördelő, a ki az általa kezelt mű tartalmát csaknem teljesen ismeri, a szöveg karakteréhez képest alkotja a mű czímoldalát. Tudományos vagy más egyéb komoly tartalmú művek czímlapjainál minden dísz kerülendő, s a czímoldal akkor szép, ha azt sima, egyenes betűk­ ből (angolosan) szedik. Ha a czímlap nem angolos, ne legyen túlságosan gyönge, könnyű, de ne is erős és mindig lehetőleg egyenlő vagy legalább 5*

A könyvszedés.

hasonló metszésű betűkből alkotva. Czímoldalaknál az erős, fekete czímbetűket mindig kerüljük. Szépirodalmi műveknél, költeményköteteknél, a hol a czímlap a szerző nevén kivűl rendesen csak egy sorból áll, a czímsorhoz valamely alkal­ mas díszbetű használható, mely sor állítása a szedő modern ízlésétől függ. Mielőtt a szedés tulajdonképeni tördeléséhez kezdenénk, a szükséges előkészületeket teszszük meg, mint az oldalszámok, záró-sorok szedése stb. stb. Az oldalszámokat többféleképen szoktuk csinálni. Lehet az oldal fölé, mínuszok közé vagy az oldal (mindig külső) sarkára (ekkor természe­ tesen mínuszok nélkül), vagy alul. Erre nézve határozott, írott szabályt nem állíthatunk, mert ennél is a mű természetéhez kell alkalmazkodni. Annyit itt is elmondhatunk, hogy díszesen kiállí­ tott műveknél, ha azok oldalai lénia-keretben vannak, mindig tetszetősebb az apró számokból, alul (a középen) alkalmazott pagina, míg (nem díszműveknél) az oldal sarkán alkalmazott oldal­ számoknak azt a praktikus hasznát veszszük, hogy — különösen nagyobb alakú könyvnél — vala­ mely oldalszám keresésénél feleslegessé válik a könyv lapozgatása. Az oldalszám és szöveg közti hézag esetenkint változhatik. Kisebb alakú, kompressz szedésnél az oldalszám és szedés közé egy ciceró, ritkított szedésnél egy, esetleg két térzővel több teendő. Ez áll az úgynevezett élő kolumnaczímeknél is,

A könyvszedés.

69

ezeknél az utóbbiaknál esetleg finom léniát is alkal­ mazhatunk. Az »élő« kolumnaczímeknél megjegy­ zendő, hogy ott, a hol a szerző nevét is fel­ tüntetjük, ez mindig a páros számú oldalra esik, míg a mű vagy az illető rész czíme páratlan számú oldalra kerül. Bevezetést, előszót vagy tartalomjegyzéket, ha ezeket csak a mű kiszedése után kapjuk meg és több oldalra terjednek, római számokkal látjuk el. A tartalomjegyzéket sokszor a mű végére teszik; de ha valamely mű külön tárgymutatóval is bir, könnyebb áttekintés czéljából a tartalomjegyzéket a mű elejére, a tárgymutatót pedig a mű végére ajánlatos tenni. A tördelésnél leghelyesebben úgy járunk el, ha a hasábok felállítását a hasábkorrekturák segé­ lyével ellenőrizzük, a miben különben a diviznél megszakított hasábok is útmutatóúl szolgálnak. Sok helyen a kézirat után történik a tördelés, a mi nem czélszerű, mert egyrészt gyakran meg­ esik, hogy a hasábkorrekturánál történt esetleges változtatás folytán a szedés a kézirattól sok helyen eltér, másrészt pedig több időt igényel a kézirattal való ellenőrzés. A kolumnák tördelésénél nemcsak arra kell ügyelnünk, hogy »fattyúsof ne támadjon, de gondot kell fordítani arra is, hogy regisztert* tartsunk, a mi egyszerűen abból áll, hogy minden oldalon egyenlő mennyiségű sor legyen, illetőleg ha az oldalon czím, spitz vagy egyéb közhézagot

70

A könyvszedés.

igénylő eset fordul elő, szem előtt tartsuk, hogy a közök úgy létesíttessenek, hogy az előtte levő és utána következő sorok a teljes oldal megfelelő soraira essenek. S hogy ez el ne tévesztessék, nem szabad, fattyúsor elkerülése vagy más hasonló ok miatt, az oldalra egy sorral kevesebbet tördelni s a hiányt térzők beosztása által pótolni. Ha a tördelésnél ily akadályokkal találkozunk, azt türel­ mesen, néhány sor összébbhúzása vagy mérsékelt tágítása által igyekezzünk legyőzni, s így mindig pontos regiszterű, tisztességesen tördelt íveket adhatunk nyomás alá. Az ívek első oldalainak alsó balsarkára nonpareilleből a szerző nevét és a mű czímét teszszük; ez az úgynevezett »norma«. Ha a mű czíme oly hosszú, hogy normája fél sornál több helyet foglalna, a czímet kivonatosan, t. i. annak lényeges részét alkalmazzuk. Ennek az oldalnak jobb sarkára az ív számát, míg az ív harmadik oldalának jobb sarkára szintén az ív számát szedjük és itt az ívszám mellé csillagot is teszünk, a mi arra való, hogy a könyvkötő az ívek hajtogatásánál a harmadik oldalt az elsővel össze ne téveszthesse. Illusztrált műveknél a klisék helyes elrendezése is a tördelő dolga, mert a kliséket rendszerint csak a tördelés alkalmával illeszthetjük a szöveg közé, Oly klisét, a mely a szövegsorok széles­ ségével azonos, vagy a soroknál csak kevéssel keskenyebb, úgy, hogy a sorok szélességének eléréséhez fennálló hiány pótlása nincs annyi,

A könyvszedés.

71

hogy a klisé mellé szedést tördelhetünk, a klisét pontosan középre zárva a kolumnára úgy helyez­ zük, hogy a szövegből két, de legalább egy sorral több jusson a klisé alatt levő részre. A klisé alatt álló kép megnevezését lehetőleg apró betűvel szedjük és e sor és a szöveg közé, feltéve, hogy a klisé üres széle nem szélesebb, egy ciceró osz­ tandó be. Arra mindig ügyelni kell, hogy a kép megnevezését képező sor és a szöveg között kevesebb köz ne legyen, mint a kép és annak aláírása között. Ha a klisé olyan alakú, hogy oldalt kell zárni, az oldal felső és alsó részének beosztására vonat­ kozólag itt is fennáll az, a mit fentebb elmon­ dottunk. Itt még hozzáteendő, hogy a kolumna egyik oldalára állítandó klisét — régi és helyes szokás szerint — mindig az oldal külső oldalára helyezzük, úgy, hogy páros számú oldalnál (külső) baloldalt, páratlan számú oldalnál pedig (szintén külső) jobboldalt állítjuk. A kliséknél az említett oldalakon való alkalma­ zása azért történik a jelzett módon, hogy a könyv lapozgatása alkalmával az oldal külső szélén levő képek rögtön szembetűnjenek. E szempontból áll fenn az a rendszer is, hogy az ábrákat vagy képeket lehetőleg a mű páratlan számú oldalaira illeszszük, noha a divatkórság e téren is terjed, a mennyiben a franczia szaktársak úgy találják, hogy a kliséket a mű páratlan számú oldalaira is lehet elhelyezni.

72

A könyvszedés.

A kolumnák oldalára zárandó kliséknél még megjegyzendő, hogy mivel az ábrák külső, függő­ leges vonalának a szövegsorok végével egyvonalban kell állania, a klisét úgy kell a szöveg közé helyezni, hogy annak üres, vagy nyomófelülettel nem biró széle (a mi többnyire egy ciceró széles­ ségű) a sorokból kiálljon, mivel ellenkező eset­ ben a kolumna oldalán folytonossághiány képződ­ nék. Ez áll különösen oly klisékre nézve, melyek szögben, vagy oldalt függőleges vonallal végződnek, míg oly képek, melyeknek széle nincs vonallal határolva s inkább olyanok, melyek a mű díszíté­ sére szolgálnak, úgy vannak jól elhelyezve, ha a kép szélső része a szövegből kissé kinyúlik. Ilyen dísz-kliséknél általában nem szabad szim­ metriát keresni és mert ezerfélék az illusztrácziók s ugyanannyi azok alkalmazásmódja, mely esetenkint változhatik, a helyes alkalmazás kétségkívül itt is a tördelő jó ízlését követeli. Az oldalt vagy egészen a szöveg közé állított ábránál, mielőtt szedéssel körűltördeljük, azon igyekezzünk, hogy legalább egy térzőt tehessünk a klisé és szedés közé, a mi arra való, hogy ez által a soroknak szilárd, feltétlenül sima oldal­ támaszt biztosítsunk. A szöveg és klisé közé teendő kizárás alkalmazásával nem kell fukar­ kodni, mert a mellett, hogy a kizárással a klisé fájánál megbízhatóbb egyenletes felületű alapot nyerünk, mindig szebb, ha a kép és szöveg között elegendő tág hézag van. Magától értődik,

A könyvszedés.

73

hogy ily esetben a képaláírás után is ugyanannyi kizárás teendő, mint a kép fölé és oldalaira. Illusztrált művek tördelésénél végűi a tördelő óvakodjon ama kikötött oldalakat, melyekben klisék vannak, papiroson egymásra tenni, illetve a klisés oldalakra más kolumnát állítani, mert a rajta levő szedés alatt a papiros átázva, az alatta levő klisék, nedvesség hozzájárulása folytán, oxidálódnak. Ily oxidátum a nedves soroktól képződött sávok alak­ jában jön létre. Oly műnél, melyben többféle czímek (több­ rendű alczímek) fordulnak elő, a szedőnek, illetve a tördelőnek a czímek rangfokozásával tisztában kell lenni s azokat rangjuknak megfelelő czímbetűkből szedni. Két czím közé, a hol a második természetesen már alczím, kis spitz teendő; a hol három czím van, vagyis a czím alatt egy első és egy másod­ rendű alczím fordul elő, az említett kis spitz az első két czím közé teendő. Sok helyen látjuk, hogy a szöveg közt levő al- vagy szakasz-czímek a nekik szánt hézagnak csaknem a közepére vannak állítva, a mi, ha azt nem tudnók, hogy a czím nem a befejezett szöveg­ rész végére való, kétségessé tenné annak i ll e ­ tékességét*. Úgy az al-, mint szakasz-czímek beosztásánál a rákövetkező szöveg elé mindig csak félannyi térzőt tegyünk, mint a befejezett szöveg után. Hogy a készítendő mű szedését ne tarkítsuk,

74

A könyvszedés.

az alczímeket lehetőleg a szővegbetűhöz hasonló betűkből szedjük, s így >szolid« képet nyerünk, ha úgy az első, mint másodrendű czímeket a szövegnél három, illetve egy fokkal nagyobb, a szöveg betűjével azonos metszésű verzálisokból szedjük. Elemi iskolai, tehát olyan könyveknél, melyek gyermekek használatára szánvák, a czímeknél úgy, mint a szöveg közt kiemelendő részeknél markánsabb betűk alkalmazása szükséges. A tördelő dolga még a széljegyzetek (margi­ nálisok) szedése és elhelyezése is. A széljegyzetek tudvalevőleg a reá vonatkozó szövegrész kivonatát képezik, a mikből az olvasó hamarosan nyer tájé­ kozást arra nézve, hogy a mű szövegének illető része mit foglal magában, mit tárgyal. E czikk keretébe különben csak annak a fejtegetése tar­ tozik, hogy a marginálisokat miképen szedjük és milyen a helyes alkalmazása. A széljegyzeteket négy cicerónál keskenyebb sorokban nem szedhetjük, mert már a négy ciceró­ nál is gondot okoz a »sorok« létesítése. Éppen ezért, ha másként nem boldogúlhatunk, ha t. i. egymásután következő telt sorokat nem nyer­ hetünk, helyesen csak úgy járunk el, ha minden sort középre zárunk, arra törekedve természetesen, hogy — a mennyiben a helyes elválasztás meg­ engedi — a sorokba minél több szót, illetve szó­ tagot behozzunk. Ha — a mi a legtöbb esetben előfordúl — egymásutáni telt sorokat nem nyerve, minden sort az elején kezdenénk és a sor végére

A könyvszedés.

75

újabb szó vagy szótag már nem fér, a sort egy­ szerűen kizárással töltenénk be, olyan rendetlen grádicsfélét építenénk, a melyen egyetlen olvasó sem menne szívesen végig. Ennek elkerülése végett csak a fentemlített módon járhatunk el, hozzátéve még azt, hogy számítva arra, miképen a marginális egyes sorait középre kell zárnunk, az első sort nem szabad behúzni. A széljegyzeteket, mivel ezek, mint említém, a szöveg rövid kivonatát képezik, a tördelésnél úgy kell irányítani, hogy a széljegyzetek első sora a reá vonatkozó szövegrész első sorával egy vonalba essék. A széljegyzetek és a mű szövege közé két térzőnél többet soha se tegyünk; de ennél keve­ sebbet sem, mert míg a két térzőnél kevesebb hézag a széljegyzetet a szöveghez csaknem hozzá­ ragasztaná, ennél több nagyon is távol tartaná á szöveggel összefüggésben levő széljegyzetet. A jegyzetek alkalmazása tudvalevőleg úgy tör­ ténik, hogy a szöveg ama mondatát vagy szavát, melyre a jegyzet vonatkozik, abban az esetben, ha jegyzetek csak elvétve fordúlnak elő, csillaggal, míg több jegyzetnél törtszámokkal jelzik. A jegy­ zetek és szöveg közti jegyzetléniák alkalmazását lassankint kiszorítják és e helyett csak térzőkkel választják külön a szövegtől a jegyzetet. Nézetem szerint mindig helyesebb a jegyzetlénia használata, mert míg ez helyes határvonalat képez, a szemet sohasem sérti. No de — a mi divat, az divat!

76

A könyvszedés.

E helyen meg kell említenem, hogy gyakran tapasztaljuk a jegyzeteknek azt a határozottan hely­ telen alkalmazását, a mi még vita tárgyát is szokta képezni, hogy azokat a záró-spitz után teszik. Spitzkolumnánál a jegyzetet nem a spitz után, hanem a spitz elé kell tenni. A szöveg után jövő spitz azt jelzi, hogy »vége«; már pedig ha vége annak a valaminek, a mihez a jegyzet kiegészítő részűi szolgál, mit keres a jegyzet a spitz után? A szöveg után levő spitz a szöveget minden hozzá­ tartozójával befejezettnek nyilvánítja. A tördelés keretébe tartozik végűi a formák kilövése is. Kilőni többféleképen szoktunk, mert a különféle munkák esetleg többféle kilövést igényel­ nek. Leggyakoriabbak természetesen a 16-os ívek; a könyvformák 32 kolumnás kilövései a ritkább esetekhez tartoznak. Itt megjegyzendő, hogy az esetben is, ha két ívet akarunk egyszerre nyomni, a két ívet czélszerűbb két formában, vagyis kétszer 16-os ívben kilőni azért, mert a 32 oldalas ívek hajtogatása a könyvkötő munkáját megnehezíti. Az ívek kilövése, illetőleg a kolumnák helyes elren­ dezése igen könnyű és egyszerű dolog s ha valakit kilövésre akarunk tanítani, e műveletről könnyen felfogható képet úgy alkothatunk, ha magyarázat gyanánt vízszintesen hosszúkás négyszöget képe­ zünk, melynek kiindulópontját a bal felső végen jelöljük. E pontról a jobb felső végig haladva, itt megállapodunk (ez a 2. oldal), innen lefelé a har­ madik szögnél állapodunk meg (3. oldal) s a négy­

A könyvszedés.

77

szög befejezéséül a negyedik pontra a 4. oldalt teszszük, az oldalakat mindig úgy állítva, hogy azok feje befelé álljon. És a mint e négy kolumnávala fent vázolt négyszöget alkottuk, a 4. ponttól visszafelé, ismét balról indúlva, melső négyszöget képezünk, úgy természetesen, hogy e második négyszög minden pontjánál ismét egy-egy oldalt helyezünk el. E másodszori négy oldal által — mivel az oldalakat úgy állítottuk, hogy felső részök ismét befelé szolgáljon — az első (nagy) négyszög pontjain levő oldalak számai a második négyszög oldalaival szemközt találkoznak, miáltal négy­ szögünk négy sarkát most már két-két oldal jelzi. Folytatva a kilövést, a g-ik oldallal ugyanabban az irányban új, de ezúttal belső négyszöget képezve, indulunk, a mely irányban az 1. oldallal kezdtük, de szűkebb térre szorítkozva, ezúttal az első oldal melső helyét szabadon hagyva, a 9. oldalt a 8- oldal belső oldalára helyezzük; így tovább a 10. oldalt a 7., a 11. oldalt a 6-ik s a 12. oldalt az 5-ik mellé állítva, még négy oldalra való szabad helyünk van. Midőn tehát a 13. oldalt a 4. oldal belső melső oldalára helyeztük, a 12. és 11. oldal átugrásával a 14. oldalt a 3-ik, a 15-iket a 2-ik s végűi a 16-ikat az egyedül szabadon álló 1. oldal melletti üres helyre teszszük, azt tapasz­ taljuk, hogy ez utolsó négy oldal elhelyezésévéi is csak a — belső négy oldalt (9, 10, j 1, 12) körítő — negyedik négyszög sarokpontjait fog­ laltuk el. E kilövés képlete tehát egyszerűen úgy

78

A könyvszedés.

képzelhető, mintha egy lapon balról (felül) jobbra vonalat húzunk, ezt derékszögben megtörve lefelé megyünk, itt ismét derékszöggel balra, a kiinduló­ pont irányában alul megállva s innen kiindulva visszafelé a fenti proczedura szerint és így tovább, mindig az ellenkező irány felé indúlva. A mint látjuk, a kilövést balról kezdjük, s a tévesen jobbról kezdett kilövést azért nevezik zsidós«-nak, mert a héber nyelvű műveket — melyek sorait is a sorzó túlsó végén kezdjük — jobb oldalról kiindulólag lőjük ki. Mivel e közlemény feladata nem képezheti a különböző kilövési módozatok tárgyalását, mint a könyvszedés definicziójához tartozó fenti egy­ szerű kilövés leírásával kell beérnem. *** Ezzel -befejeztem közleményemet, melylyel a kompressz szedésnél szem előtt tartandó szük­ séges szabályokat óhajtottam érinteni. Tudom, hogy a jelzett munkáról ennél többet, sőt még igen sokat lehetne írni, ha mindennapi munkánk kisebb részleteit is bonczolgatni akarnánk. Ennyit nem lehet egy czikk keretébe szorítani. Azt azonban e rövid közleményből is láthatjuk, mily könnyű rossz munka helyett jót végeznünk és hogy jól végzett munkához főként jó akarat és lelkiismeret kell. Schwartz Adolf.

A V I L L A M O S H A J T ÓE R Ő,

Az a jelentőség, a melylyel az elektromosság a legutolsó tíz esztendő alatt az iparban szerepel, a könyvnyomdászok figyelmét sem kerülheti el, mert alig van más iparág, a hol a transzmissziós hajtóerő bajai oly nagyon érezhetők volnának, mint éppen a könyvnyomdászatnál. Ha azt a tapasztalatból nyert fontos körül­ ményt nem is veszszük tekintetbe, hogy a könyv­ nyomdák mostani üzemében a gépek működését olykor rövidebb vagy hosszabb időre egészen be kell szüntetni (teszem föl, ha a gőzgép vagy gáz­ motor megtagadja a szolgálatot), a transzmissziós üzem a költségek dolgában nem ökonomikus. Gondoljuk csak meg: mennyi ideig kell a könyvnyomó-gépnek vesztegelnie a nyomás-sza­ bályozás, a festékváltás meg a revizió-csinálás alatt! A transzmisszió azonban és az ürkorongok ez idő alatt is folytonosan működnek s a rendel-

80

A villamos hajtóerő.

kezésre álló erőmennyiségnek tekintélyes részét fölemésztik. Ha a transzmissziós üzemnél 20— 25 százalékra teszszük az erőveszteséget: csak teoretikusan veszszük a dolgot, mindig kitűnő, könnyen járó transzmissziót tételezve föl. Ezt azonban a praxis­ ban sohasem látjuk. Tudok olyan eseteket, midőn a rossz szerelésű transzmisszióról kiderült, hogy

erőnek. De ha nem is veszszük e veszteséget állandónak, 40 százalék erőveszteség éppen nem tartozik a ritkaságok közé. Az erőátvitel módja a nagyobb nyomdai inté­ zetekben legtöbbnyire meglehetősen komplikált. Sokfelé elágazó épülettömbből állanak a mi na­ gyobb nyomdáink, transzmisszió-szerkezetekkel a pinczében s egy-két emeleten. Az erőátvitel a leg­ csodálatosabb formáiban látható itt, a mi mellett persze takarékosságról szó sem lehet: kúpos

A villamos hajtóerő.

81

fogaskerekek, többszörös áttétel, egymást keresz­ tező szíjak, a transzmisszió-áttételek a boltozaton, sőt gyakran magán a padlózaton is. Ha azután idővel a gépek száma csak egygyel is szaporo­ dik: nem tudnak néki másképen helyet szorítani, mint hogy a gépeket összébbszorítják. A transzmisszió a nélkül is túlterhelt főtengelye gyönge s ennek következtében a dörzsölődés erősebb lesz s az erőveszteség tekin^ssx-zxtélyesre emelkedik. X Ezek a bajok és még sok más is elkerülhető /

2. ábra.

az elektromotorok alkalmazásával. De hát micsoda tulajdonképen a dinamógép? Igen sokan vannak, a kik a dolgozó dinamógépet látva, azt hiszik, hogy a forgó részek mechanikai súrlódása következté­ ben fejlődik az elektromosság azon a helyen, a honnan az elektromos szikrák előcsillámlanak. Ez a hit nagyon elterjedt, de téves. Bajos volna ekképen több száz vagy ezer lóerőnek megfelelő elektromos energiát fejleszteni. Az áram a dinamógépekben gerjesztés alapján 6

82

A villamos hajtóerő.

fejlődik. Faraday angol természettudós a föltalálója az áramgerjesztésnek. Ha vörösréz karikát rúdmágnes körűi forgatunk s a rézkarikát elektrométerrel összekapcsoljuk, azt veszszük észre, hogy az elektrométernek a mutatója kileng. A dinamó sem egyéb, mint két mágnes körűi forgó réz­ korong. E korong gyors forgása átszeli a mágnes­ vonalakat, minek következtében elektromosság fej­ lődik, melyet a rézkorong tengelyén levő komraulátor fog föl és azt a drótokban továbbítja. * * *

Az elektromos egyes üzem eszméje még nem igen régi s mindennek daczára az elektromotort már meglehetős mértékben használják sokfelé, többek között olyan gépek hajtására, a melyek nem működnek folytonosan. Ilyenek a könyv­ nyomdái és litográfiái gépek is. Eleinte nehéz dolog volt a gyorsan járó elektro­ motort — a mely 700— 2000 fordulatot tesz perczenkint — a lassabban működő gyorssajtóval összekapcsolni. Azóta azonban sikerűit már olyan megoldást találni, a melylyel az elektromotorok tökéletesen megfelelnek a czélnak: a gyorssajtó bármikor és egyszerre megállítható, s a motor fordulatainak száma olyképen szabályozható, hogy a nyomás akár a leggyorsabban, akár a leglassab­ ban történhetik. A transzmissziós üzemben ez utóbbit már csak részben érhetik el, úgy tudniillik, hogy a hajtó-

A villamos hajtóérő.

83

szíjakat félig eresztik a szíjkorongra, félig pedig az ürkorongra. Az elektromos üzemnél az átvitelnek külön­ böző módjai vannak, melyekre a villamos üzem berendezésekor az alkalmazott motorok és ezek mozgássebessége szerint ügyelni kell. Az áttételnek legegyszerűbb formája a szíjjal való hajtás (1., 2., 3. ábra). Van ezenkívül még közvetetlen hajtás fogaskerék-áttételekkel (4. ábra) és dörzsölő tekercsekkel (Frictionrollen) való hajtás is. A szíjjal való hajtásnak megvan az a tagadha­ tatlanul nagy előnye, hogy a legegyszerűbb, leg­ olcsóbb és a legnyugodtabb. A motorokat ekkor szíjfeszítő szerkezettel kell ellátni, a mely a szíjak esetleges tágulásait folytonosan kiegyenlíti. A köz­ vetetlen, fogaskerék-áttétellel való hajtás már za­ josan történik és nagyon is költséges; a zaj annál nagyobb, mennél nagyobb mértékben kopnak a fogaskerekek. A dörzsölőtekercses hajtás azon alapszik, hogy az elektromotorra a szíjkorong helyett tekercset alkalmaznak, a mely a lengősre szerelt motor saját súlyánál fogva a lendítő kerékre nyomódik s így a gépet mozgásba hozza. Hogy a hajtásnak melyik módja a legjobb, a fölött nagyon eltérőek a vélemények. Az egyik szakember ezt ajánlja, a másik amazt, úgy, hogy végűi valamennyit jó lélekkel ajánlhatjuk. Rossz tanácsot semmiesetre sem mondhatunk. 6*

84

A villamos hajtóerő. '

Annyi bizonyos, hogy a legideálisabb módja a hajtásnak a fogaskerék-áttétellel való hajtás volna, mert úgy a motort, mint a gép kiegészítő részét tekinthetnők. Ez volna azonban egyszer­ smind a legköltségesebb is, mert az egymásba kapaszkodó fogaskerekeket külön-külön kellene egymáshoz egyeztetni, mely a legtöbb esetben csak a nyomógépnek hajtószerkezet-átalakításával érhető el. Hogy az ilyen géptől okozott dü-

Az elektromotorok kétfélék: váltakozó áramú és egyenáramú elektromotorok. Fölmerül már most az a kérdés: melyiket alkalmazhatjuk több eredménynyel nyomdai üzemünkben? A váltakozó áramú motoroknak megvan az a mi üzemünkben meglehetősen hátrányos tulaj­ donságuk, hogy csak akkor terhelhetők meg, ille­ tőleg kapcsolhatók, mikor már teljes működésben vannak. Ha tehát a gyorssajtót működésbe hozni

A villamos hajtóerő.

85

akarjuk, először az elektromotort kell megindíta­ nunk; a bekapcsolással egyidőben, a mit a segéd­ munkásnő végezhet, egy másik alkalmazottnak a motor működését kell kézzel való körűlhajtással elősegítenie. A bekapcsolás csak akkor tör­ ténhetik, a mikor az elektromotor már műkö­ désének teljes fázisában van, vagyis ha teljes fordulatszámmal dolgozik. A munkagéppel való összekapcsolás a szokásos szíj-, ürkorongok és állítok segítségével történik.

Látható ebből, hogy micsoda körülményesség­ gel jár a váltakozó áramú motorok alkalmazása. Ha hozzáveszszük még, mennyire szaporodik e körülményesség a mi üzemünkben, a mikor a gyorssajtót gyakrabban meg kell állítani: arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy a váltakozó áramú motorok a nyomdaüzembe nem valók. Abból, hogy a váltakozó áramú motor csak teljes fordulatszámmal képes a nyomdai motort hajtani, az a másik nagy hátrány is következik,

86

A villamos hajtóerő.

hogy fordulatszáma nem szabályozható, azaz a munka minősége szerint nem lehet a gyorssajtót lassabban vagy gyorsabban járatni. Egészen máskép alakúinak a dolgok az egyen­ áramú motoroknál, a melyek teljes megterheléssel is mozgásba hozhatók. Ide nem kellenek szíj- és ürkorongok, sem pedig állítok; a gép működésbe­ hozatalára elég az egyszerű bekapcsolás. Másik előnyük, hogy fordulatszámuk bizonyos határon belül emelhető vagy redukálható, még pedig a bekapcsolt ellenállással, s így a munka­ gépek is gyorsabban vagy lassabban jártathatók. * * *

Az idáig elmondottakkal csak általános képét akartam adni az elektromotorikus egyes üzemnek, a nélkül, hogy érintettem volna azokat az apróbb részleteket, a melyek különben eléggé érdekesek. Kezdetben talán elég lesz ennyi; de remélem, hogy a jövő több alkalmat ád hasonló termé­ szetű értekezésekre, a melyek ezt a tárgyat a nyomdászkörökben népszerűvé fogják tenni. Fuchs Zsigmond.

E L M É L E T ÉS G Y A K O R L A T .

Az élet nehéz küzdelmei közepeit mindinkább tornyosulnak föl előttünk azok a kérdések, hogy miként érvényesíthetjük magunkat jobban és mi­ ként tehetjük helyzetünket elviselhetőbbé. E czélból napról-napra keressük a módokat boldogulásunkhoz és megragadunk minden alkal­ mat, hogy czélunkat elérhessük. A nyomdászpálya bár nem olyan pálya, mely valami nagy reményekkel kecsegtethetne minket, mégis folyton biztat valami arra, hogy előre töre­ kedjünk, képességünket fejleszszük, talán azt vél­ vén, hogy lehet még olyan idő, midőn a mostani viszonyok megváltoznak és a képességgel biró szakerők nagyobb elismerésben és méltánylásban részesülnek. Midőn pedig így a módokat keressük boldo­ gulásunkhoz, elébünk ötlik a szakképzettség fej­ lesztése. Ámde mily eszközökkel történjék ez?

88

Elmélet és gyakorlat.

Igen sokan azt hiszik, hogy a nyomdászat kellő elsajátítására elégséges a mindennapi gyakorlat. E felfogás azonban szerintem nagyon is téves, mert a gyakorlatban csak olyan munkák felől szerzünk tapasztalatokat, a melyekkel tényleg fog­ lalkozunk, míg azok felől, melyek véletlenül nem fordulnak elő gyakorlatunkban, csak ritkábban van ismeretünk. Ezenkívül egyik egyet tapasztal, a másik mást, a mit azonban csak úgy tudhatnánk meg, ha egyik a másikkal közölné tapasztalatait, a mi na­ gyon ritka eset, sőt az illető maga is elfelejti idő­ vel, ha gyakorlatában gyakrabban nem fordul elő. E hiányok pótlására szolgál a szakirodalom, mely tulajdonképen nem is annyira elmélet, mint a gyakorlatban szerzett tapasztalatoknak leírása és közkincscsé tétele. Az elmélet voltaképen az, ha valamely dolog felől elméleti okoskodással csinálunk magunknak tervet s ennek alapján akarjuk azt a gyakorlatban keresztülvinni. Azonban ez elméleti okoskodások sem megvetendők, sőt ha azok a gyakorlati élet kellő figyelembe vételével vannak megalkotva, épp oly hasznos dolgok, mint maguk a gyakorlati alapon szerzett tapasztalatok. Mindezekből pedig az következik, hogy az elmélet a gyakorlatnak igen fontos kiegészítő része, sőt bátran állíthatom azt is, hogy annak elengedhetlen kelléke, mert a gyakorlat csak

Elmélet és gyakorlat.

89

egyoldalúlag és nem is egészen pontosan tanít, míg az elmélet pontosan rámutat a legkisebb részletekre is, különösen ha már az kellőleg ki van fejlődve és kiegészítve. Nem szabad tehát az elméletet kicsinyelnünk, sőt inkább föl kell azt mindenképen karolnunk, hogy kellőleg kifejlődhessék és mindenkor biztos tájékozódást nyújthasson mindenkinek, a ki azok­ kal megismerkedni akar. Avagy tudna-e valaki csak egy árva sorocskát is szedni, ha annak elméleti szabályait nem ismerné? Ha nem tudná, hogy miképen kell a betűket egymás mellé szedni, miképen kell kizárni és miképen kell tovább elbánni? De képzelhetünk-e valakit, hogy táblázatot tud­ jon szedni, ha nem ismeri annak kiszámításmódját, a léniák alkalmazását? Mindezeken felül vájjon képes lenne-e valaki valamely műszedést elkészíteni, ha nem ismerné annak szabályait, a czímbetűk alkalmazásmódját, a körzeteknek és egyéb díszítményeknek kellő felhasználását? A ki az ezekhez szükséges elméleti ismeretek­ kel nem bir, bizonyára alig tudna tenni valamit, sőt még hozzá sem tudna fogni. Azt mondhatná valaki, hogy ez igaz ugyan, de ez elméleti ismereteket a gyakorlat mellett is el lehet sajátítani. Ámde a kik ezt állítják, nagyon hibáznak. Mert ha a gyakorlat mellett sajátítunk is el

go

Elmélet és gyakorlat.

elméleti ismereteket, azokat csak ötletszerűen és hosszabb gyakorlat után tehetjük, vagyis a szerint, a mint gyakorlatunkban előfordulnak az esetek. De gyakran megtörténik az is, hogy még így sem sajátíthatják el a szükséges tudnivalókat, mert nincs, a ki kellő felvilágosítást tudna nyúj­ tani. Annak igazolásául, hogy maga a gyakorlat nem elégséges, akárhány eklatáns esetet föl tudnék hozni gyakorlati tapasztalatomból is, de részint azért, mert nem akarom az olvasót ezek fölsoro­ lásával untatni, másrészt pedig azért, hogy e tárgygyal a “tért nagyon ne foglaljam el, csak egynéhány esetet fogok fölhozni. Ha eltekintünk is a kompressz szedéstől, mely­ nél szintén igen gyakran tapasztalható a gyakor­ lati kiképzés hiánya és nagyon szembeötlő az elméleti kiképzés szüksége, mert gyakran aka­ dunk olyan hibákra, melyek ezt fényesen bizo­ nyítják, igen sokszor találkozunk más téren a kiképzés hézagaival. Maguk az egyes dolgok ugyan csak csekély­ ségeknek tűnnek fel, de éppen azért, mert cse­ kélységek, annál botrányosabbak s annál kirívóbb bizonyítékokat képeznek, a melyek elméleti ki­ képzés mellett legföljebb csak tévedésből fordul­ hatnak elő. Igen gyakran tapasztaltam már, hogy nemcsak az idősebb tanonczok és a fiatal szedők, sőt már idősebb szedők is szedték úgy az oszlopos-sze-

Elmélet és gyakorlat.

91

dést, hogy a vonal alatt nem szedték ki újra az előbb idézett szavakat, hanem a vonal alá is idézőjelet tettek, a minek pedig nem szabad lenni, mert ez így nagy tipográfiái hiba. Tegyük szemlélhetővé ez esetet: 1890. évben 1320 mm. betű, 12 sajtó, 1895- » 1632 » » 14 » Több 312 » » 2 » s állítsuk szembe vele a helyeset: 1890. évben 1320 mm. betű, 12 sajtó, 1895- » 1632 > » 14 » Több 312 mm. betű, 2 sajtó. Szinte azt hinné az ember, hogy a szedésnek e módját mindenki ismeri s én mégis sajnosán tapasztaltam, hogy nem tudja. Pedig szembeötlő a másodiknak helyessége az első fölött, mivel a lénia határvonalat képez, melyen túl az idézetnek már nincsen ereje. Második példa gyanánt fölhozom azt, — a mi különben is igen gyakori eset — hogy ritkított szedésben az oszlopos-szedés összegvonalánál a térzőt nem a vonal alá teszik, a hová helyesen kell tenni, hogy a számok ne feküdjenek mindjárt a léniára és hogy a lénia fölött ne legyen túl­ ságos nagy hézag, mert a számoknak alul úgyis húsa (Abstand) van. Nézzük pedig milyen feltűnő nagy a különbség a két alkalmazás tekintetében különösen félkövér léniáknál.

91

Elmélet és gyakorlat.

Fölűlhelyezve a térzőt a lénián, ily képet mutat: Franczia ciceró ............. Angol garmond ........ ... Összesen ...

52 mm. 14 » 66 mm.

Alul helyezve a térzőt pedig mennyivel ízlé­ sesebb: Franczia ciceró ... ... ... 52 mm. Angol garmond ... ... 14 » Összesen _ 66 mm. Gyakran előfordul az az eset is, hogy a táb­ lázat-szedésnél a két szemben álló oldalra szol­ gáló rovatczímeknél a léniákat nem törik meg, holott mindenkinek tudnia kellene, hogy az így nem jó, mert a megtörést megkívánja maga az értelem is. Szedik tehát a táblázatot egyszerűen íg y : 1898 évi

forgalom |

holott szinte magától értődő dolog, hogy ezeket csak így szabad szedni: 1897. évi

forgalom

Elmélet és gyakorlat.

93

De még czifrább, mikor finom vonalakkal a félkövér vagy kövér vonalakat áttörik, mert ha csak ránézünk:

láthatjuk, milyen természetellenes az ilyen alkotás és mennyivel ízlésesebb ez:

Az meg aztán a legnagyobb abszurdum, mikor a tárczavonalákat megtörik a hasábvonalakkal, milyen rettenetes képe van ennek:

és mennyivel természetesebb és szebb így:

94

Elmélet és gyakorlat.

És mi mind e hibáknak az oka? Az, hogy az illetők nem ismerik a megfelelő szabályokat. Ha meg is tanúinak valamennyire szedni, nem figyel­ meztette őket senki ezekre a hibákra, vagy talán addig nem fordult elő gyakorlatukban s nem volt alkalom erre figyelmeztetni. Mennyire megváltozik a helyzet akkor, ha e tekintetben van elméleti útmutatás. Ez esetben akár fordul elő valamely eset egyiknek vagy másiknak a gyakorlatában, akár nem, tudomással bírhat mindenki róla, hogy mit hogyan kell szedni s nem csinálhat baklövéseket, a miért esetleg mások még ki is gúnyolják és ezenkívül használ­ hatóságát is kétségbevonják. Pedig az illető maga sem tehet róla, ha e tekintetben megfelelő oktatásban nem részesült s nem volt alkalma elsajátítani mindazokat a tudnivalókat, melyekre különben igen nagy szük­ sége van. Ezeken a bajokon tehát egy jó szakkönyv se­ gíthet, a mely felvilágosítással szolgál minden­ kinek s nem kell neki várnia arra, míg gyakor­ latában valami előfordúl s akkor saját rovására kénytelen csak megtanúlni, a mit előbb tudnia kellett volna. Ámde, sajnos, nálunk Magyarországon az ily szakkönyv kiadása nagy akadályokba ütközik, mert azonkívül, hogy kellő pártolásban nem részesül minden hasznossága mellett, hivatott és hívatlan nyakig belemerül a kritikába s a helyett, hogy

Elm élet és gyakorlat.

95

elősegítenék az ily szakmunkának megjelenését, a legkicsinyesebb érvek mellett megnehezítik a munka terjedését. Ily módon pedig sohasem fogunk magunknak szakirodalmat teremteni, a melyre oly nagy szük­ ségünk van! Ha kritizálunk is valamit és van is valami észrevételünk, azt ne azért tegyük, hogy vele elriaszszuk azokat, a kik azt megszerezni hajlan­ dók volnának, hanem csak azért, hogy alkalmilag a mutatkozó hézagokat pótolhassuk s addig is, míg ezeket tehetjük, mutassunk rá azért, hogy a hézagokat így pótoljuk. Csak így teremthetünk igazán hasznos szakiro­ dalmat s így érhetjük el azt, hogy idővel lesz egységes és a legkisebb dolgokra is kiterjeszkedő szakirodalmunk. Annál is inkább kell ezt tennünk, mert szerin­ tem az elmélet olyan világító fáklya, mely a gya­ korlatnak legelrejtettebb zugaiba is behatol és megvilágítja előttünk a tért, hogy magunkat tájé­ kozni képesek legyünk. Az ily eszköz megteremtéséhez tehát minden erőnkkel hozzá kell járulnunk és rajta lennünk, hogy mielőbb megszerezhessük, mert senki sem tudhatja, hogy mikor jut olyan helyre, melynek ösvényei előtte ismeretlenek s nagyon jó, ha van olyan eszköze, mely őt a labirintusból kivezeti és biztos útmutatójául szolgál. Nem teszi ki ma­ gát így mások rosszakaratú gúnyjának és nem

96

Elm élet és gyakorlat.

szenved szakképzettsége csorbát, melynek követ­ keztében bizalmatlanok lesznek irányában azok, a kiknek pedig bizalmát megnyerni óhajtja. Mondjuk ki csak nyíltan és őszintén, hogy a mai generáczió már csakis elméletből tanúihat, a gyakorlatban erre sem alkalma, sem ideje nincsen. Ha így aztán az elméletet a gyakorlattal kap­ csolatba hozzuk, bátrabban nézhetünk az élet viharjai elé! Grócz Ernő.

ÍZ L É S ÉS S Z A K K É P Z E T T S É G .

Ha visszatekintünk szakunk ezelőtt néhány év­ tizeddel való állapotára, úgy büszkék lehetünk arra, hogy — daczára a viszontagságteljes idők okozta hátramaradottságunknak — mily hamar kihevertük azt és mily rohamosan igyekeztünk a mulasztottakat helyrepótolni. Megteremtettük félig-meddig munkánkon a ma­ gyaros jelleget és igyekeztünk a külfölddel is erőnkhöz és tudásunkhoz képest lépést tartani. A külföld előtt csak papiroson létezett Magyarország és ennek grafikai munkái már kezdenek feltűnni idegen földön is és a külföld is kezd már tudomást venni rólunk és grafikai szakmánk ter­ mékeiről már néha-napján ők is megemlékeznek szaklapjaikban. Évekkel ezelőtt még mindenért az idegenek segítségét kellett igénybe vennünk, olyannyira sze­ gények valánk berendezés tekintetében. De most már van magyar betűöntödénk és gépgyárunk, melyhez nemcsak hazai, de külföldi megrendelők 7

98

ízlés és szakképzettség.

is fordulnak, sőt némely tekintetben e gyárak produkcziói túlszárnyalják a külföld hasonszerű gyártmányait is. Mindenünk megvolna már hozzá, hogy saját lábunkon járva, lerázhassuk az idegen gyámkodást és idegen befolyástól menten dolgozzunk; csak az a kár, hogy szakerők hiányában mégis rá vagyunk utalva az idegen segítségre! Elsősorban is a magyar nyomdászok zöme mellett nem rendelkezünk elég oly akczidenszszedővel, kik a külföldi mintákat mellőzve dol­ goznák fel eszméiket. Azok is, kik e téren számot­ tevő tényezők, jobbára oly állást foglalnak el, hogy tehetségöket nem érvényesíthetik ezen a téren, mely pedig nagyon nélkülözi őket. Azok pedig, kik e téren működnek, kénytelenek nagy­ részben minták után dolgozni, mert nincsen oly útbaigazítójuk, kiktől tanúlniok lehetne. Hiányzik nálunk az az iskola, mely a nagyobb külföldi városokban fényesen prosperál, és ez a magasabb grafikai szakiskola, a hol azok a szedők, kiknek tehetségök és ambicziójuk is van, magasabb fokú kiképzést nyerhetnének s így a magyar nyomda­ ipar emeléséhez segédkezet nyújtanának. Tekintsünk csak végig hazai díszesebb nyom­ tatványainkon és különösen illusztrált szépirodalmi lapjainkon s látni fogjuk, hogy nem történik semmi azon a téren, hogy e munkák a grafikai kiállítás dolgában a külföld hasonló munkáival még meg­ közelítőleg is lépést tartanának.

ízlés és szakképzettség.

99

A nyomdák, vagy az illetők, kiknek kezeire van bízva ama munkának vagy lapnak előállítása, — úgy látszik — nem törődnek azzal, hogy munkájok megnyerje a szakemberek tetszését, hanem csak sablonszerűén dolgoznak. Ha kezünkbe veszszük illusztrált szépirodalmi lapjainkat és lapozgatva bírálgatjuk szakszempont­ ból, úgy — nagyon kevés kivétellel — sajnálattal kell meggyőződnünk, hogy biz azok még zsenge fejlődésűek ahhoz képest, mint a milyeneknek már a jelen időben kellene lenniök. Pedig hát egy kis jóakarattal és igyekezettel sokat lehetne ezeken lendíteni. Láthatunk képeket elhelyezve szöveg között, hol semmiféle arány sincs betartva; felül és alul a képnél az üresség vagy több, vagy kevesebb, mint a két oldalán, vagy pedig felül több sort alkalmaznak, mint alul s így a kép jóval lejebb esik a középső résznél. Oly esetek is előfordul­ nak, hogy a képeket vagy a felső jobb, vagy a bal alsó sarokba helyezik el, holott ennek csak ott van többnyire értelme, hol párhuzamos oldalak vannak s ily helyen a szemre nézve tetszetősek is. Rossz kifogás ilyenkor azt hangoztatni, hogy külföldön is így helyezik el a képeket, mint néme­ lyek nálunk. De hát hol van az előírva, hogy mindannak, a mit a külföld produkál, jónak kell lenni. A külföldi bizarr ízlést nem kell nekünk például felhasználni mindenütt, tartsák csak ezt meg ők maguk, mi pedig úgy dolgozzunk, hogy 7*

100

Ízlés és szakképzettség.

az nemcsak szép, de jó is legyen. Vannak oly esetek is, midőn a kép mellé azért nem tördelnek szedést, mert az időveszteséggel járna és inkább középre állítva, üresen hagynak jobbról-balról öt­ hat cicerót. Hát helyes az ily eljárás? Bizony nem igen, mert a körűltördelés nem okoz oly roppant nagy időt, hogy azért ne lehetne ily hibát elkerülni. Ilyesmire hallottam már olyan megjegy­ zést, hogy öt-hat ciceróra azért nem lehet tördelni, mert a sorokat nem lehet szabályosan telíteni és sokszor középre kellene a szavakat kizárni, mi nem tetszetős. Elismerem e kifogás jogos voltát, de hát a szedő intelligencziája mire való. Nagyon sokszor fel lehet egyes szavakat cserélni hosszabb vagy rövidebb más szóra, melynek értelme egy és ugyanaz. Ama kibúvót, hogy a szerző nem enged meg ilyfajta változtatást, nem ismerem el, mert alkalmam volt nem egy ízben változtatni a szerző kéziratán a felsorolt esetben és volt ugyan a szerzők között olyan is, ki egy kissé haragudott e miatt, de a kellő felvilágosítás után szívesen belenyugodott az általam eszközölt szó- és szó­ rend-változtatásba. Hanem hát egy kis fáradság sokaknál oly borzon­ gást idéz elő, mintha csak kész veszedelemnek mennék elébe. Egyes esetekben pedig azt látjuk, hogy minden­ féle czafrangot és amerikai ízlést szeretnének szépirodalmi lapjainkon alkalmazni. Milyen kárbaveszett fáradság. Hisz lehet bármit reklámszerűen

ízlés és szakképzettség.

101

alkalmazni, de akkor tudni is kell a módját annak, hogy hol és miért, nem pedig mindenféle betű­ fajt és díszítményt összekeverni és azzal úgy tetszelegni, hogy szinte szánakozással gondolunk arra, a ki ilyfajta vállalkozással óhajt hatást kelteni. Szolid ízlés és korrekt grafikai kiállítás a mun­ kánál maradandóbb becsű, mint a rosszul meg­ választott reklámszerű és feltűnési viszketegségben szenvedő ízléstelen kiállítás. Ha pedig díszesebb lapjainknál a hirdetés-olda­ lakat szemléljük, mely rovatokra a külföldön a legnagyobb súlyt fektetik, úgy a mieink — kevés kivétellel — még a külföldi napilapokéival sem állják ki a versenyt. Kirívóan láthatjuk a betűfajok minden rendszer nélkül való összekeverését. A legszebb metszésű médiáéval mellett ott látjuk a legközönségesebb steinschriftet, egyptiennet, vagy a legkényesebb akczidensz-betűk mellett a legrosszabb és legkopottabb réges-régi czímbetűket. Hát biz ez nem valami örvendetes jelenség s a szedőre sem hízelgő az ilyesmi. Szedőink nagy részénél — kik kényesebb mun­ kák, vagy a felsorolt dolgok elkészítésével vannak elfoglalva — hiányzik a kellő érzék ilyfajta munkák megalkotásához. Könnyebbségül szolgál az nekik, ha a reájuk bízott munkát minél hamarább — úgy, a hogy — elkészíthetik; holott ha egy kis idővel többet szentelnének munkájoknak, úgy az a munka nekik is dicséretül szolgálna.

102

ízlés és szakképzettség.

Nem kell mindig abban a tudatban élni, — mint sokan ezt szeretik hangoztatni — hogy munkájuk sokba kerül, mert a díszesebb s kényesebb munkát a megrendelő úgyis jobban megfizeti, mint a közönségesebb fajtát. Cseppet sem kell csodálkoznunk azon, hogy lépten-nyomon ama téves hitet táplálják az ille­ tékes körök, hogy hazánk nyomdászsága szakunk terén még nem eléggé értelmes és képzett, s nem tudja a külföldi nyomdászokkal a versenyt föl­ venni. Csakis rajtunk áll, hogy ezt a balhiedelmet eloszlassuk és javítsunk ez állapotokon, mert már eljött az ideje annak, hogy a külföld is megvál­ toztassa irányunkban gyakorolt eddigi gúnyos kritikáját. Jelenlegi akczidensz-szedőink tehát jól tennék, ha egy kissé szorgalmasabban és lelkiismeretesebben fognák fel hivatásukat. Nagyobb nyomdáinkban meg is van adva az alkalom, hogy azok a szedők, a kik tehetséget éreznek magokban a magasabb fokú akczidensz szedéshez: e téren kiképezhessék magokat. Nem hiszem, hogy akadna oly főnök vagy mű­ vezető, ki ilyfajta kérésnek ellenállna, s inkább azt vagyok hajlandó hinni, hogy ők is örömmel ragadnák meg az alkalmat, hogy a vezetésök alatt álló intézet ily módon magasabb nívóra emel­ kedjék. Nagyon üdvös dolog lenne az is, ha akczidenszszedőink ama része, mely e téren mérvadó sze­

ízlés és szakképzettség.

103

repet játszik, barátságos összejöveteleket rendezne a maga körében hetenkint vagy havonkint, mint a hogy ez a külföldön is megvan, s vita tárgyává tennék az időközben megjelenő nyomdaterméke­ ket és kritikát gyakorolnának azoknak jó és rossz oldala felett. Mily előnyös lenne ez. A kölcsö­ nös vélemények tisztázása és megvitatása mennyi­ vel inkább serkentené szedőinket a jó és szép munka elvégezésére, fiatalabb szaktársaink pedig sokat tanulhatnának az ily bírálatokból. Előfordul majd minden hónapban, hogy egyik­ másik nyomda valami kényesebb munkát bocsát ki, mily szépen lehetne ezeket az ilyen vitaestélyeken barátságos, de azért szigorú bírálatban részesíteni, s a bíráló szakférfiak véleményei mily tanulságosak lennének azok részére, kik a finomabb akczidensz szedés iránt fogékonysággal bírnak. E mellett a most dívó zárkózottság és vissza­ húzódás is megszűnnék, mely jelenleg elsőrangú akczidensz-szedőink között fennáll. Mindegyik saját magát hiszi a legtalentumosabb szakembernek, a kinek derogál az, hogy munkáját olyanok bírálgassák, kik — szerintük — e téren nem kapaczitások. Nem a leghizelgőbb akczidensz-szedőinkre az a körülmény se, hogy a néhány év óta kiírt szakpályázatok többnyire meddők maradnak, s a melyek nem voltak meddők, azok sem voltak abszolút becsűek. Mindeme bajok kútforrása csakis a visszavonúltság és bizalmatlanságban rejlik. Félre az ilyen beteges gondolatokkal. Össze­

04

ízlés és szakképzettség.

tartással és kölcsönös bizalommal lehet csak sike­ reket elérni, nem pedig rideg zárkózottsággal s szűk körben fitogtatott nagyképűsködéssel. Legyen meg mindenkiben a jóakarat és bizalom; szűnjék meg a gáncs és együttes erővel iparkodjunk azon, hogy a magyar nyomdászat technikai kiállítás tekintetében felemelkedjék arra a magas nívóra, melyen a külföld nagyobb része már régen halad. Vegye mindenki a fenti sorokat jó szívvel s vegye ki mindenki belőle azt a részt, mely meg­ illeti és akkor szakunk majd boldogulni és virá­ gozni fog. Radnai Mihály.

F E L H Ő K A N A P ELŐTT.

Sokszor elhalmoztuk már mi dicséretekkel, sok­ szor elhalmozták már mások dicsőítésekkel a nyomdászatot, a sajtót, annak feltalálóját, s általán elismert dolognak kell vennünk azt, hogy az: a szellemi világ első emeltyűje, a műveltség, a tudományok csarnoka, tárháza, egyszóval éltető világosság, mely szellemünk számára van meg­ teremtve, épp úgy mint a nap a természet ezer és ezer lényének éltető, fentartó ereje. A sok dicséret közt azonban, azt hiszem, az találja leginkább fején a szeget, a ki a nyomtatás érdemei közt első és legfőbb helyre teszi a mű­ velődés, a tudományok, az emberi előhaladás elő­ mozdítását a nép legszélsőbb rétegeiben is. Azaz még rövidebben kifejezve, a nyomdászat legfőbb érdeme és fő jellemzője: a művelődés demokrati­ zálása. Ez szerintem a legfőbb czélja és érdeme a mi mesterségünknek már ősidők óta. Csakis az, a ki így fogja fel a nyomdászatot,

o6

Felhők a nap előtt.

képes gyors tekintettel és biztos szemmel észre­ venni és megítélni úgy a könnyű, mint nehéz oldalait annak a harcznak, annak a nagy küz­ delemnek, melyet a nyomdászat — a szellemi világ, a művelődés eme felkelő napja — az elébe tornyosuló akadályokkal megvívott és pedig mind­ járt születése kezdetén, az első évtizedekben. Felhők és lomha ködök voltak ezek az aka­ dályok, mert az ellenökben felkelő, az éltető, a hatalmas nap végre is szétszórta, felűlhaladta őket. E szerény elmefuttatás pár sorában, Évkönyvünk nagyon is kimért oldalain nem szándékozom amaz igen érdekes történeti dolgok leírásába mélyedni, hogy a nyomdászat ifjú szárnyai hogyan nőttek meg, hogyan fejlődtek ki mindjobban és az első triumvirátus (Gutenberg, Schöffer, Füst) után kik voltak s mi módon éltek a fáradhatlan s bátor atyamesterek, kik legkönnyebb, legegyszerűbb módon törték be a tudományoknak akkor ezer ördöggel védett, majdnem elérhetlen, dús kincsű kapuját. E történeti visszaemlékezést megfelelőbb helyen úgyis bővebben kutathatjuk; itt csak egypár dologra kívánok kiterjeszkedni, azokra t. i., melyek mint ellenséges elemek ütötték fel fejőket itt és amott a nyomdászat kezdő első félszázadá­ ban, és a mely dolgok közelebbi viszonyait, hatá­ sát még eddig a történelem mélyebben nem kutatta, részletesen, közelebbről nem méltatta. Legnagyobb ellensége s akadálya volt szerintem a nyomdászat felkelő napjának, a minden jó do-

Felhők a nap előtt.

107

lógnak ma is legnagyobb ellensége: a butaság, a szellemi elhanyatlásnak ama legrosszabb foka, mely nemcsak nem képes, hanem nem is akar a haladás útjára lépni. A szellemi elmaradás ebben a korban külö­ nösen lefelé, a népnél, igazán elijesztő volt. Hogy a nép maga milyen butaságban sinylett, azt hiszem, fényesen fogja bizonyítani maga az az adat, hogy a történeti emlékek szerint ebben a korban Mátyás király legkiválóbb államférfiai, ama kor hires-neves emberei, mint Báthory ország­ bíró, Országh és Rozgonyi zászlósurak (1491-ben a Miksa német császárral kötött békeokmány alá) nem voltak képesek nevöket leírni. (Lásd Fraknói: A humanizmus Magyarországban.) Már most ha a nép vezérei, elei ennyit tudtak az Írás mesterségéhez, gondolhatjuk, hol állott a többi e téren, az egyszerű közönséges nép. Másfelől igaz ugyan, hogy e korban pl. Vitéz János esztergomi érsek és Csezmicei vagy Cesinge János pécsi püspök és maga Mátyás király híresek voltak tudományukról, szép olvasottságukról, úgyannyira, hogy hirök-nevök közszájon forgott az akkori európai tudós világban, és például Cesinge verseit még ma is sok latinul olvasó ember szí­ vesen szavalgatja. De nem is ezzel a művelődni vágyó és tudó nagyon is kis tömeggel volt tulajdonképen baja a nyomdászatnak, hanem ellenkezőleg: a nagvobb tömeggel, mely elzárva a tudomány világától, lassan

1 08

Felhők a nap előtt.

engedett a maga elmaradottságában a felkelő nap szép és erős, de szokatlan világának. A tudatlanság elleni eme nagy harcz s annak nagynehezen kivívott eredményei egyik legszebb érdeme a nyomdászat eme küzdő korának. Mi lett volna korunkból, az emberiség hol sínylődne ma, hol nyomorogna, ha Qutenbergünk feladta volna a tudatlansággal folytatott eme nagy harczot és most maga, neve, találmánya végkép elfeledve hevernének valahol a történelem egyik sötét zugában . . . A vad korszakok barbársága pusztítaná ez eset­ ben bizonyára ma is az emberiséget! Mert nagyon jól mondja az emberek és korok lelki világába oly éles szemmel beletekintő nagy költő, Petőfi: Gyakran nem érti emberét a kor, Nagyot teremt nagy lelke erejéből. — És ez bukása! — Népét fölviszi Olyan magasra, honnan az leszédűl! . . .

Csoda, hogy így nem történt Gutenbergünkkel is az általános szellemi elmaradás eme korában. A tudatlanságnak egyik igen közeli rokona az elfogultság. Hány nagy eszmét tesz ez tönkre, jó szándékot meghiúsít, mivel balítéletből vagy rosszhiszemből félnek a jobbhoz csatlakozni. Ez a felhő is fenyegette a nyomdászat szellemi napját annak feltűnési évei alatt, és pedig a mit éppen legkevésbbé vártunk volna: a műveltebb elemek elfogultsága.

Felhők a nap előtt.

mg

Ekkortájt az írott könyvek, a kódexek gyűjtése volt az egyes kiválóbbak főszenvedélye. Ismerjük Mátyás korvináit; Olaszország kisebb fejedelmei egész kis tudós körrel vétették körűi magokat, mintegy a tudomány fényével takargatva be a kor elfajult politikai és társadalmi állapotait. Virágját élte a kódex-keresés és másolás, nemcsak többé a zárdái barátok, hanem a világiak részéről is. Az egyik Medici Florenczben, hogy máig is híres könyvtárát megalapíthassa, az egyik ilyen könyvmásoló-czéh fejével szerződést kötvén, ez neki 45 írnokkal 22 hó alatt kétszáz írott kö­ tetet szállított. (Burckhardt: A renaissance Olasz­ országban.) Ezek a drága írott könyvek tulajdonosai azon­ ban szörnyű elfogultak voltak ám. Azt hitték, nincs szebb az írott könyveknél és ugyancsak elleneszegűltek az első nyomott könyvek divat­ jának. A maga is ritka szép könyvtárral bíró Bessarion bibornok (ki azt később Velenczének ajándékozta) a nyomdászatot ízléstelen, barbár találmánynak nevezte. Még elfogultabb volt a tudós, olvasott Federigó fejedelem Urbinoban, ki úgy nyilatkozott, hogy szégyelné magát, ha nyomtatott könyvel volnának könyvtárában /« így szállt síkra az elfogultság a nyomdászat léte és fejlődése ellen jó négyszáz évvel ezelőtt s tán ha szorosan veszszük, ama szavakba, mintha

110

Felhők a nap előtt.

a gazdag nagyúrnak a gőgje és megvetése is szólna a sokkalta olcsóbb és kevésbbé díszesen kiállított könyvek iránt. De még egy mérges kis ellensége akadt akkor a nyomdászatnak, kicsi kis mérges felhő, de annál jobban hányta a tüzet. A nagyurak mellett — a szegény emberek osztálya. Ez volt az az osztály, melynek egész létét, létfentartása gyökereit támadta mega nyomdászat, s ez volt a könyvmásolók tiszteletreméltó czéhe. Érdekes lesz egy kissé e kiveszett, a nyom­ dászat által teljesen eltüntetett író-czéhről pár szóban megemlékezni. Ezek a könyvmásolók általában három fajtára oszlottak. Egy részök közönséges, jóformán bő­ vebb tudomány nélkül, csupán írni tudó másoló volt, nevök az olaszoknál, hol tulajdonképi hazájok volt: copisti. A másik faj már tudományo­ sabb, s ezek leginkább görög, héber és arab kéziratokat másolták (scrittori) s végül a könyv­ díszítők (miniator), kik a kéziratokat művészi becsű rajzokkal, czímlapokkal, szövegképekkel, inicziálékkal ellátták; szóval ezek igazi művészek, illusztrá­ torok voltak s kezök alól ma is bámult szépségű munkák kerültek ki. Természetes, hogy az utóbbiakat legjobban is fizették, hanem szörnyű hosszú ideig dolgoztak ő kérnék, így pl. meg vagyon írva, hogy Mátyás király breviáriumán ama kor leghíresebb miniatűrfestője, Attavanles, hat segédével hat évig dől-

Felhők a nap előtt.

111

gozott. (A híres könyvet ma a római vatikáni könyvtár őrzi.) Ezek a könyvmásolók, kik fáradságos, lassú munkájokkal együtt gyorsan eltűntek a nyom­ dászat hatalma kifejlődésével, szorosan és okosan véve, sok érdemet szereztek művészetünk iránt. Tudniillik az ő csinosabb, fejlettebb betűik és irásmodoruk volt a nyomdabetűk atyja, mintája. A máig is legelső rangú betűfaj: a kerek antiqua, a mi közönséges kerek latin betűink, a florenczi másolók papírjain látott először napvilágot, honnan elő­ ször is az olasz nyomdákban felkarolva, végre bejárta s meghódította az egész világot s lassan kiszorította a gót és korcs-gót, úgynevezett barát­ betűket. A szegény másolók iránt tehát mi hálával tar­ tozhatunk, a nyomdabetűk mintáinak ők voltak az első megalkotói. De bezzeg a nyomdász és másoló közt nagy volt ez időtájban az ellenségeskedés. Jobban gyűlölték ők a csodálatos géppel gyorsan mű­ ködő szörnyeteget, a sajtót, mint mi most a szedőgépet. Gyüléseztek, kérvényeket és feliratokat szer­ kesztettek a városok, mint Velencze, Florencz tanácsaihoz, hogy tiltsák be a nyomdászatot, mint varázslást, mint ördöngó's mesterséget. De hiába, az idők kerekeit feltartani többé nekik sem sikerűit, a másoló írók seregének, kik pedig a megtámadott lét védelmében egész szén-

112

Felhők a nap előtt.

vedélylyel, szinte vad kétségbeeséssel küzdöttek ellene. Sötétség, felhők, ködök borongtak az égen, midőn a nyomdászat, a sajtó nagy, fényhozó napja felkelt, e sötétség, e felhők, ködök ott borongtak, ott kísértettek még egy ideig; de kis­ vártatva annál szebben, annál tündöklőbben kelt fel a szivek és lelkek megváltója, a szellemi előhaladás sugárzó napja: Qutenberg műve! A felhők eltűntek a nap előtt!. . . Lnbih Zoltán.

A NYOMDAI KÖTELES PÉLDÁNYOKRÓL.

A nyomdatermékek tudományos czélokra szol­ gáló köteles példányainak beszolgáltatásáról az idén a törvényhozás új törvényczikket alkotott, mely az Országos Törvénytárban 18 Q7 - november 21-iki szentesítéssel, ugyancsak november hó 25-én, XL 1. szám alatt jelent meg. A törvényczikket, melynek életbeléptetéséről a közoktatásügyi és igazságügyi miniszterek külön rendeletben fognak intézkedni, fontosságánál fogva egész terjedelmében a következőkben közöljük: i 8q7.

évi X LI. törvényczikk

a nyomdatermékek tudományos czélokra szolgáló köteles pél­ dányainak beszolgáltatásáról. 1. §. A Magyarországon nyomtatott, gépi sokszorosítás útján készült nyomdatermékekből, a nyomtató tudományos czélokra két példányt tartozik ingyen beszolgáltatni, és pedig : 1. egy példányt a Magyar Nemzeti Múzeumnak; 2. egy pél­ dányt a Magyar Tud. Akadémiának, Horvát-Szlavonországok-

S

114

nyomdai köteles példányokról.

bán vagy a külföldön nyomtatott, de a jelen törvény hatálya alatt álló országrészekben kiadott nyomdatermékek köteles példányait a kiadó tartozik beszolgáltatni. 2. §. A Magyar Nemzeti Múzeumot megillető példány be­ szolgáltatásának kötelezettsége kiterjed a gépi sokszorosítás útján készült minden nyomdatermékre ; tehát nemcsak az elárusítási forgalomra, vagy általában terjesztésre szánt, szorosabb értelemben vett írói művekre, hanem a kéziratképen nyom­ tatottakra is, valamint az időszaki sajtó s a ponyvairodalom termékeire ; statisztikai kimutatásokra, iskolai értesítőkre, név­ és naptárakra; továbbá a gépi sokszorosítás minden ágában előállított föld- és térképekre, hangjegyekre, képes ábrázolá­ sokra stb .; ez utóbbiak akár önállóan, szöveggel, vagy szöveg nélkül, akár mint valamely nyomtatvány kiegészítő részei kerülnek forgalomba. 3. §. A Magyar Nemzeti Múzeumnak be nem szolgáltatand ó k : 1. az érték- és hitelpapírok és értékjegyek; 2. a hivatali ügykezelésre szánt hivatali nyomtatványok, a mindennemű üzleti nyomtatványok; 3. a vonalzott űrlapok és könyvek, czímkék (etiquettek és vignetták); 4. családi értesítések, levél­ papírok, látogató- és köszöntő-jegyek, meghívók, szavazólapok s kizárólag magánhasználatra készült egyéb alkalmi nyom­ tatványok ; 5. kőnyomás és egyéb gépi többszörösítés útján másolt kéziratok; 6. fényképek, ha azok tisztán vegyi úton készültek. A 2— 6. alatt felsorolt nyomdatermékek beszolgál­ tatása azonban kötelezővé válik, ha valamely beszolgálta­ tandó más nyomdatermék kiegészítő részeit vagy mellékleteit képezik. A jelen szakasz 2., 4. és 5. pontjai alól kivételt képeznek és a 2. §. értelmében beszolgáltatandók: a hivatalok, ipari és kereskedelmi vállalatok, egyesületek és társulatok évi jelen­ tései ; továbbá a falragaszok, szinlapok, műsorok és gyászjelentések ; végűi a tudományos czélból készített fakszimilék, a tankönyveket helyettesítő kőnyomatos tanári előadások és a kőnyomatos hírlapok. 4. §. A Magyar Tudományos Akadémiának, a nyomdatermék­ kimutatással egyidejűleg, csak a következő nyomtatványok szol-

A nyomdai köteles példányokról.

15

gáltatandók be: i. gépi sokszorosítás útján kötetes vagy füzetes alakban kiadott mindennemű írói mű ; 2. a ponyvairodalomból az egyleveles nyomtatványok is ; 3. minden időszaki folyóirat, kivéve az egy hétnél rövidebb időközökben megjelenő hír­ lapokat ; 4. iskolai értesítők, évi jelentések, statisztikai kimuta­ tások, név- és naptárak, föld- és térképek. 5. §. A napilapok havonkint összegyűjtve, egyéb időszaki nyomdatermékek, valamint a füzetes kiadványok és minden más nyomdatermék köteles példányai pedig naptári évnegyedenkint összegyűjtve, a forgaloinbahozatalt követő hónap, ille­ tőleg negyedév első két hete alatt, közvetlenül szolgáltatandók be az 1. §-ban 1— 2. alatt megjelölt rendeltetési helyekre. 6. §. A beszolgáltatásra kötelezettnek a beszolgáltatott köte­ les példányokhoz két azonos nyomdatermék-kimutatást kell csatolnia. E kimutatásokban a beszolgáltatott példányok czíinei folyószámok alatt egyenkint felsorolandók, a beküldő nevének (czégének) és lakásának pontos bejegyzése mellett. A mennyiben elháríthatlan okokból valamely beküldendő köteles példány csatolva nem volna, ez okok s az utólagos be­ küldésre kért újabb határidő a kimutatásokba szintén pontosan bejegyzendők. A nyomdatermék-kimutatás egyik példánya, a beküldött köteles példányok átvételének tanúsításával, a beszolgáltatásra kötelezettnek visszaküldendő. 7. §. A köteles példányokat a magyar kir. államnyomda is rendeltetési helyökre beszolgáltatni tartozik, kivéve azokat a nyomdatermékeket, melyeknek határidőhöz kötött, vagy feltétlen titokban tartását fontos állami érdekből az illetékes felettes hatóság esetről-esetre elrendeli. Más nyomdákban készült egyes nyomdatermékek beszolgáltatása alól, az érdekelt fél indokolt kérelmére, a vallás- és közoktatásügyi miniszter adhat időhöz kötött, vagy végleges felmentést. 8. §. A beszolgáltatott köteles példánynak teljesnek és hibát­ lannak kell lennie. — Ha egy kiadáshoz tartozó példányok között a tartalomban eltérés forog fenn, a köteles példány mindegyik változatból beszolgáltatandó. Egy kiadáshoz tar­ tozó, de különböző papiroson nyomtatott példányok közűi a

S*

Il6

A nyomdai köteles példányokról.

jobb minőségű papiroson nyomtatott példány szolgáltatandó be, kivéve, ha a jobb minőségű papiroson nyomtatott dísz­ példányok száma huszonötöt meg nem halad. Új kiadásokból, még ha változatlanok is (stereotip-nyomás), valamint külön lenyomatokból és kivonatokból újabb köteles példányok szolgáltatandók be. 9. §. A mennyiben valamely nyomdatermék szövegének vagy kiegészítő más részeinek, a hozzá való képes ábrázo­ lásoknak, hangjegyeknek, föld- és térképeknek stb. nyomatása és előállítása több nyomda között oszlik meg, valamennyi közreműködő magyarországi nyomtatót és a kiadót a teljes köteles példány beszolgáltatásáért egyetemleges felelősség ter­ heli. — Ú gy az illető nyomtatók, mint a kiadó évnegyedes kimutatásaikba a különböző helyen készült nyomdaterméket bejegyezni s megnevezni tartoznak azt, a ki a beszolgáltatást magára vállalta. A mennyiben azonban a teljes köteles pél­ dány egyik kimutatáshoz sem volna csatolva, annak beszol­ gáltatása az illető nyomtatók bármelyikétől, vagy a kiadótól követelhető. 10. §. A köteles példányok, valamint az átvételi elismervények postai küldése, a fennálló postarendszabályok betartá­ sától feltételezetten, portódíjmentességet élvez. 11. §. A rendeltetési helyökre kellő időben nem érkezett köteles példányoknak utólagos beszolgáltatását, vagy a nem teljes, hibás és általában a jelen törvényben megkövetelt kellé­ keknek meg nem felelő példányoknak kifogástalanokkal való pótlását a Magyar Nemzeti Múzeum, illetőleg a Magyar Tudo­ mányos Akadémia az 5. §-ban a beszolgáltatásra megszabott határidő leteltétől számított három éven belül a mulasztással terhelt féltől postán ajánlva küldött felszólítás útján meg­ követelheti és a felszólítás teljesítésére, annak keltétől szá­ mított legalább harmincz napi záros határidőt tűz ki. E felhívás sikertelensége a 12. §-ban megállapított következményeket vonja maga után. 12. §. Kihágást követ el és 100 forintig terjedő pénzbünte­ téssel büntetendő: 1. a ki a 11. §-ban megszabott felszólí­ tásra, az abban kitűzött záros határidő alatt, a köteles példányt

A nyomdai köteles példányokról.

17

be nem szolgáltatja, illetőleg a jelen törvényben megkövetelt kellékeknek meg nem felelő köteles példányt kifogástalannal nem pótolja; 2. a ki a köteles példányokkal együtt beküldendő kimutatásokra nézve a jelen törvény rendelkezéseit megszegi. A jelen szakasz 1. pontjában körülírt kihágás elkövetőjét a be nem küldött, vagy nem pótolt példány vételárában is el kell marasztalni az átvételre jogosult Magyar Nemzeti Múzeum, illetőleg Magyar Tudományos Akadémia javára. 13. §. A jelen törvény 12. §-ában említett kihágási ügyek­ ben, úgy a pénzbüntetésre, valamint a be nem küldött, vagy nem pótolt köteles példány vételárának megfizetésére nézve, az 1880 : XXXVII. t.-cz. 40. §-ának 5. pontjához képest a királyi járásbíróságok járnak el. 14. §. A befolyt pénzbüntetés annak a könyvtárnak gyarapítá­ sára fordítandó, melynek érdekében az eljárás folyamatba tétetett. 15. §. A nyomdatermékek ama köteles példányai, melyek a fennálló törvények és szabályok szerint a sajtóügyi közvádló­ nak adatnak be, — a mennyiben azokra nézve további nyil­ vántartás vagy hivatali használat szüksége már nem forog fenn — a Magyarországon létező vagy létesítendő oly nyil­ vános múzeumok és könyvtárak gyarapítására fordítandók, melyeket e czélból a vallás- és közoktatásügyi miniszter meg­ jelöl. A sajtóügyi közvádlóhoz érkezett köteles példányok keze­ lésének, őrzésének, átvételének és átadásának módozatait, valamint a vallás- és közoktatásügyi miniszter által kijelölt múzeumok és könyvtárak részére való átadás alól a kivétele­ ket az igazságügyi és a vallás- és közoktatásügyi miniszterek rendeleti úton állapítják meg. Egyebekben a jelen törvény nem érinti a fennálló törvények és más jogszabályok ama rendelkezéseit, melyek a nyomdatermékeknek sajtórendészeti czélokra szolgáló köteles példányaira és a nyomdatermékek­ nek sajtórendészeti szempontból szükséges nyilvántartására vonatkoznak. 16. §. A fennálló törvények és más jogszabályok ama ren­ delkezései, melyek a nyomdatermékeknek tudományos czé­ lokra szolgáló köteles példányaira szólanak, az 1897 : XXXV. törvényczikk kivételével hatályon kivűl helyeztetnek.

11 g

A nyomdai köteles példányokról.

17. §. A jelen törvény hatálya a magyar állam egész terü­ letére kiterjed, Horvát- és Szlavonországok kivételével. 18. §. Jelen törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi és az igazságügyi miniszterek bízatnak meg.

Mint minden törvény, ez is nehézkes mondat­ szerkezettel magyaráz, úgy, hogy a laikus, a ki nem igen járatos a törvények ágas-bogas elága­ zásai között, bizony könnyen elfelejti annak tar­ talmát. De nem fogják azt eszökben tartani azok sem, a kik folyton vele bíbelődnek és nem egyszer lesz a nyomdásznak még e miatt konfliktusa. Sok olyan általános meghatározás van e törvényben, a melyet kétféleképen lehet értelmezni. Itt van például az, a hol azt mondja, hogy mindig a jobb minőségű papírra nyomott példányokból kell be­ küldeni, ha az nem kevesebb 25 darabnál. Jó, már most valaki csináltathat száz darab olyan finom kötésű könyvet, a melynek egyes példányainak táblája forintokba kerül, míg a gyengébb minő­ ségű papiros táblája csak 25— 30 krajczáros táblát kap: kérdés tehát, hogy itt lehet-e a jobb minő­ ségű kiadást az olcsóbb minőségű kötésbe téve elküldeni? Tudjuk, hogy mennyi bajt okoz még most is a bélyegtörvény. Lesz még ezzel is elég bajunk. De a ki szorosan ragaszkodik a paragrafusokhoz, az sok kellemetlenséget hárít el magáról.

SZAKBIBLIOGRÁFIA.

Az 1. szám alatt kimutatott könyv kivételével a következő szakbavágó nyomtatványok kerültek 1897-ben a nyilvánosság elé: 1. A könyv régen és most. Irta Szana Tamás. 8-rét, 113 1. Hornyánszky Viktor könyvnyomdája Budapesten, 1888. 2. Hornyánszky Viktor könyvnyomdája. Haránt nagy 8-rét, 34 1. Számos ábrával. Budapest, 1897. Saját intézet nyomása. 3. Angermayer Károly könyvnyomdájának története. Pozsony. 1771— 1871— 1896. A negyedszázados főnökjubileum alkalmából 1896. évi julius hó 3-án. Irta ifj. Angermayer Károly. Haránt 8-rét, 20 1. Az intézet nyomása, 1897. 4. Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Egylete. 1896. évi számadási jelentés. Nagy 8-rét, XI -f- 50 1. Magyar­ német szöveggel. Budapest, Gutenberg könyvnyomda nyo­ mása, 1897. 5. Budapesti Hirlapszedők Köre. 1896. évi jelentés. 8-rét, 24 1. Magyar-német szöveggel. Budapest, Gutenberg könyv­ nyomda nyomása, 1897. 6. A Budapesti gépmesterek és nyomók körének 1896. évi kimutatása. 8-rét, 16 1. Magyar-német szöveggel. Budapest, nyomatott Hamburger és Birkholz kő- és könyvnyomdájá­ ban, 1897.

20

Szakbibliográfia.

7. Magyarországi könyvnyomdászok és betűöntők jótékony-' sági köre. Zárszámadás és mérleg 1896. január í-től deczember 31-ig. 8-rét, 31 1. Magyar-német szöveggel. Budapest, 1897. Gutenberg könyvnyomda mint szövetkezet, Gyár-utcza 31. 8. Emlék. Gelberger Mihály huszonötéves jubileumára ajánlva a »Fővárosi nyomda« személyzete által. Budapest, 1897. márczius 24. Kis 4-rét, 4 oldal. Az ünnepelt arczképével. 9. Éjféli Híradó. A Fővárosi nyomda részvénytársaság Gelberger Mihály művezetőjének tiszteletére kiadott tréfás alkalmi lap. Budapest, 1897. márczius 24. Kis 4-rét, 4 oldal. 10. Gedenkblátter zum fünfzigjáhrigen Buchdrucker-Jubiláum Johann Mayr. 1847—1897. lm Verlage dér FortbildungsSection dér Temesvárer Buchdrucker. 8-rét, 12. 1. Az ünne­ pelt arczképével. Csanád-egyházmegyei nyomda. 11. Emléklap 1872—1897. Markovits Vilmos 25 éves jubi­ leumára, ajánlva a személyzete által. Budapest, 1897. augusztus 7. Nagy 8-rét, 6 1. Magyar-német szöveggel. Markovits és Garai nyomdája. 12. A debreczeni könyvnyomdászok segélyző- és önképzőegyletének huszonötéves története. Jubiláris kiadás. Az egylet megbízásából írta Horovitz Zsigmond. 8-rét, 48 1. Debreczen, nyomatott a város könyvnyomdájában, 1897. 13. 1867— 1897. Ries Lajos kő- és könyvnyomó-intézet tulaj­ donosa, a F elsőm agy arország szerkesztője, mint szeretve tisz­ telt nyomdai Főnökünk nyomdászatának 30 éves örömünnepére őszinte hálából emlékűi összeállítá a saját nyomdai személy­ zete. 8-rét, 14 1. Az ünnepelt arczképével. Nyomatott Ries Lajos kő- és könyvnyomdájában Kassán, 1897-ben. 14. Ünnepi lap. Melléklet a B orsod m eg yei L a p o k 1897. évi 73-ik számához, Forster Rezső könyvnyomdatulajdonosnak f. évi szeptember hó 12-én a miskolczi ipar- és kereskedelmi kamara által rendezett ötvenéves nyomdászjubileuma alkal­ mából. Nagy ívrét, 4 oldal. Az ünnepelt arczképével. Forster Rezső nyomdája Miskolczon. 15. Jubileumi emléklapok, melyet a miskolczi újságírók kollegájuknak, Forster Rezsőnek 50-éves nyomdászi jubileuma alkalmából írtak, szerkesztettek és emlékűi felajánlanak. Viselje

Szakbibliográfia .

21

egészséggel! Nyomtatta Forster Rezső saját tudtán kívül, az Úrnak ezernyolczszázkilenczvenhetedik esztendejében itt helyben. 4-rét, 25 1. 16. Magyar Nyomdászok Évkönyve. XII. évf. 1897. évre. Szerkesztette Tichy Ákos. 8-rét, 157 1. Ács Mihály arczképével. — Tartalma: Előszó. — Ács Mihály irodalmi tevé­ kenysége. — A sajtórevizió technikája. — Papirismertetés. — A munkaárak kiszámítása. — A színes nyomtatófestékekről. — A gyorsírás jövője a nyomdászatban. — A czímek esztétikájá­ hoz. — A sorok elhelyezéséről. — Szakbibliográfia. — Korrek­ túra-minta. — Apróságok. — Hasznos tudnivalók. — Hir­ detések. A Pesti könyvnyomda r. t. nyomása. Ára 60 kr. 17. A Betűszedés Kátéja. Kézikönyv, tekintettel a tanonczoktatásra. Irta: Grócz Ernő. I. rész. A betűszedés elemei. 8-rét, 60 1. Két ábra-melléklettel. Budapest, Gelléri és Székely nyomdájából, 1897. Ára 1 korona. 18. Világosság. Nyomdász-társadalmi hetilap. Megszűnt 1897. szeptember 17. (Keletkezett 1896. szeptember 4-én.) 19. Accidenziák Gyűjteménye Nyomdászoknak. Első soro­ zat. Kiadja Pusztai Ferencz. (A gyűjtemény áll 80, a Magyar Nyomdászat mellékleteiből összeszedett műlapból.) Budapest, Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság, 1893. Ára 5 frt. 20. Ugyanaz. Második sorozat. Budapest, Pallas-nyomda, 1897. Ára 5 frt. A jövő 1898. évben Brassóban tartandó jubileumi ünne­ pélyekre Honter János erdélyi reformátor és Brassó város első nyomdászának születése négyszázados emlékére, eddig előhírnök gyanánt következő két német munka jelent m eg: »Johannes Honterus, dér Apostel Ungarns«, írta W olf Theobald, kiadta a Honter-emlék felállítására alakúit bizottság Brassóban 1894-ben ; továbbá : »Johannes Honterus, dér Refor­ mátor Siebenbürgens und des sáchsischen Volkes«, megjelent 1896-ban Bécsben, írta Höchsmann János. Minthogy azonban mindkét munka Honterusnak csak éppen vallásreformátori működésével foglalkozik s így ránk nyomdászokra nem bír­ nak közelebbi érdekkel, ennélfogva nem is vettük föl azokat jegyzékünkbe. F. K

(grafikai §zemíe A Könyvnyomdászok Szakkörének hivatalos közlönye. Havonkint megjelenő szaklap. V ili. é vfo lyam . Szerkesztő

Főmunkatárs

Tanay József. Firtinger Károly. ☆ ELŐFIZETÉSI ÁRA:

Egész évre 2 frt. Félévre 1 frt. Egyes szám ára 20 kr.

; r - - - - - - - - - - - - - - - -- - - - - - - - - - - - - - - - - - - a K IA D O H IVH TÍU l

B U D A P E S T , (-ío ld -u te z a 7 . s z .

\\‘8j \\ 'S3 ■O

%

APRÓSÁGOK.

1897 : XXXV. törvényczikk. Külön törvény intézkedik arról, hogy milyen nyomdatermékeket kell beküldeni a Múzeumnak és milyeneket az Akadémiának. Ezenkívül van egy másik rendelkezés i s : az i 8 g j: XXXV. i.-cz., a mely a m. kir. köz­ ponti statisztikai hivatalról szól és a melynek minket érdeklő 4. §-a a következőket tartalmazza : A központi statisztikai hivatal a jelen törvény 1. §-ában körülírt feladatának előmozdítására nyilvános könyvtárt és térképgyűjteményt tart fenn. E végből a nyomtatók, illetőleg kiadók a nyomdatermé­ kekből statisztikai czélokra egy példányt a m. kir. központi statisztikai hivatalnak ingyen beszolgáltatni tartoznak. A beszolgáltatási kötelezettség a következő nyomtatványokra terjed k i : 1. gépi sokszorosítás útján kötetes vagy füzetes alakban kiadott mindennemű írói műre, kivéve a tisztán szépirodalmi tartalműakat; 2. minden időszaki folyóiratra, kivéve a tisztán szépiro­ dalmi tartalműakat, s a hetenkint vagy egy hétnél rövidebb időközökben megjelenő hírlapokat;

124

Apróságok.

3. iskolai értesítőkre, mindennemű évi jelentésekre, statisz­ tikai kimutatásokra, czím- és névtárakra, továbbá föld- és térképekre. A beszolgáltatás módozataira, valamint a beszolgáltató fele­ lősségére nézve a nyomdatermékek tudományos czélokra szol­ gáló köteles példányainak beküldése tekintetében fennálló törvényes szabályok irányadók, melyeknek értelmében a keres­ kedelemügyi miniszter rendeletileg intézkedik. Horvát-Szlavonországokban a nyomdatermékek köteles pél­ dányainak a központi statisztika czéljaira való beszolgáltatása iránt a bán fog megfelelően gondoskodni.

Közöltük ezt azért, mert sehol sincs annak alkal­ masabb helye, mint az egész éven át előttünk lévő Évkönyvben, a melyet mindenki megőriz éveken át. Hisz erre a törvényre nemcsak most, de mindig lesz szükségünk, jól tudva azt, hogy a hány ember, annyiféleképen értelmezi a törvé­ nyeket. A kinek tehát esetleg baja lenne a statisz­ tikai hivatallal, az a fentebb idézett 4. §-ból könnyen rájön, hogy kinek a részén van az igazság. ¥ Praktikus gondolat. Egy tekintélyes német szaklap nemrégiben azt a megszívlelésre méltó indítványt tette, hogy az írott betűk (Schreibschrift) még mai napig se rendelkeznek törtszámokkal, tehát ha egyebet nem, legalább a ‘A, 'A, 3/j jeleket önthetnék egybe az öntödék, hogy így a meghívókon, eljegyzési kártyákon ne legyen az a szembántó látvány, a mit az egyenes törtszám és a dűlt rendes szám egymás mellett mutat. Mi még a °/o jeleknek öntését is javasolnánk, a mit bizony inkább megtehetnének, mint a különféle

Apróságok.

125

egybeöntött C° stb. ligaturák gyártását. Csak tes­ sék a megrendelőknek kívánni, akkor majd az öntödék is megteszik azt és az a négy jel nem is okoz valami nagy költségtöbbletet. * Ünnepek je g y z é k e . A mint azok a tiszteletre­ méltó könyvnyomtató művészet rendje és régi szokása szerint tartatnak. Ű je s z te n d ő H árom

n a p ja .

k ir á ly o k

n a p ja .

Pál fordulása. G y e r ty a s z e n te lő

B .-A .

Farsangutólja: Hétfő. Kedd. Szerda. Mátyás apostol. G y ü m ö lc s o ltó

B .-A .

Nagypéntek 1 ^ Nagyszombat í H u sv é t:

B .-A .

Margit. Mária Magdolna. Jakab. Lőrincz. Nagyboldogasszony. Bertalan. Kisasszony napja. Kereszt felmagasztalása. Máté. M ih á ly .

K edd.

Simon és Juda. Mindenszentek napja. Márton. Katalin. András. Borbála. Miklós. B.-A. fogantatása. Tamás apostol.

Szerda.

Szen t karácso n y

H é tfő . K edd.

Szerda. György lovag. Fiilöp és Jakab. Kereszt megtalálása. Á ld o z ó

S a r ló s

csü tö rtö k .

P ü n k ö s d : H é tfő .

Úr napja. K e r e s z te lő J á n o s .

Istv á n János

n a p ja .

v é rta n ú . e v a n g é lis ta .

Péter és Pál. Aprószentek napja. A legényeknek minden vásárkor egy vásári ünnepnap is rendeltetik; üljék meg azt azon a napon, a melyiken maguk akarják.

126

Apróságok•

Ez a rendelkezés — mely arról tanúskodik, hogy Qutenberg fiai a bizonytalan számú alkalmi ünne­ pen kivűl, az év vasárnapjainak a fennebb elsorolt ünnepekhez való hozzáadásával, kerek száz Szent Heverdel-naphoz jogosultak — nem a jövőre szól, hanem a múltat illeti; így ünnepeltek ugyanis boldog elődeink a régi jó időkben, mint ezt Év­ könyvünknek az üdvösség 1684-ik esztendejében Sulzbachban napvilágot látott egy érdemes ősében feljegyezve találta Böngésző. * A z Évkönyvünkben látható csinos fejléczek az ismert nevű Julius Klinkhardt-iéle lipcsei betű­ öntődéből valók. A fejléczeket az intézet jeles rajzolója: Ströhl Hugó tervezte és rajzolta s azo­ kat nevezett öntödéből bárki is megszerezheti. De nemcsak ezekben, hanem más körzet-anyagban, szebbnél-szebb díszbetűkben is az elsők között áll ez a betűöntő-czég, a melynek szépen kidol­ gozott és tartós gyártmányai széles e hazában ismeretesek. Különben is a Klinkhardt-czég minta­ könyvei mindenkor feltűnést okoznak a nyomdász­ világban, mert azok nemcsak a szép rajzokkal excellálnak, de a pompás színárnyalatokkal is nagy hatást idéznek elő.

A BUDAPESTI K Ö NY V N Y O M D Á K OÉPSTATISZTIKÁJA.

Ezelőtt hat évvel a Könyvnyomdászok Szak­ körének választmánya, fölbuzdúlva ama szép si­ kertől, melyet Firtinger Károly szaktársunk, a jeles szakíró és bibliográfus, az Évkönyv 1887 - és 1888 évfolyamaiban megjelent munkáival elért, határo­ za tiig kimondta, hogy a kiadásában megjelenő Évkönyv szerkesztői utasíttassanak, mikép ötévenkint rendszeres gépstatisztikát állítsanak össze a magyar korona országainak nyomdáiról. Az Évkönyv akkori szerkesztője átérezvén e hatá­ rozat fontosságát, sietett is annak eleget tenni, a mennyiben már az 1893-iki évfolyamban Budapest­ ről, a következő évben pedig a vidéki nyomdák­ ról statisztikát adott ki. Hogy mily nagy feladat egy minden tekintet­ ben pontos statisztikát összeállítani, azt csak azok

128

A budapesti könyvnyomdák gépstatisztikája.

tudják igazán elbírálni, a kik már ilyennel foglal­ koztak. Kétszeresen nehéz ez nálunk, nyomdászok­ nál, hol nem történhetik hivatalos úton, miként az erre hivatott állami vagy városi statisztikai hivataloknál, hanem csak az egyes nyomdatulaj­ donosok vagy művezetők szívességéből. Mindeme nehézségeknek tudatában volt a szer­ kesztő már az öt év előtti statisztika összeállítá­ sánál, éppen azért akként iparkodott a nagyobb pontosság elérhetésére, hogy két évre osztván fel ennek elkészítését. Ez a beosztás azért is helye­ sebb, mert nem egy évfolyamban foglalja el a tért. A jelen évvel ismét eljött a fővárosra nézve az ötödéves gépstatisztika összeállításának az ideje. Midőn csekélységemet ezzel az Évkönyv szerkesz­ tője megbízott, tudatában voltam annak a nehéz feladatnak, mely ez által reám hárult; éppen azért teljes erőmből iparkodtam azt lehetőleg pontosan megoldani. Ezúttal, Budapest gépstatisztikájának összeállítá­ sánál arra törekedtem, hogy az egy gépnemeknél, így példáúl a körforgóknál is, azok minéműsége is fel legyen tüntetve. Szükségesnek tartottam továbbá a könyvnyomó-intézetek mellett nemcsak a rokonágakat (mint pl. betűöntödéket, tömöntödéket stb.), hanem a kevésbbé hozzátartozókat (litográfia, könyvkötészet, vonalozó-intézet stb.) is megnevezni. Ezenkívül a világításra, azok minéműségére és a hajtóerő feltüntetésére fektettem a fősúlyt.

A budapesti könyvnyomdák gépstatisztikája.

12Q

Az adatok beszerzésénél arra törekedtünk, hogy azzal a beküldő munkája lehetőleg megkönnyíttessék. Ennek elérésére rovatozott válaszos leve­ lező-lapok lettek szétküldve az egyes nyomda­ tulajdonosokhoz vagy üzletvezetőkhöz. Daczára ennek az igen egyszerű és úgyszólván csak pár tollvonásból álló munkának, mégis több nyomdá­ ból két-háromszori felszólítás után tudtuk csak az adatokat beszerezni. Sőt nem egy esetben még ezen az úton sem, úgy, hogy személyes felkérésre, valóságos házalás után tudtunk csak az összes adatok birtokába jutni. Azt is konstatálnunk kellett több esetben, hogy a rovatok hanyag kitöltése, sőt némelyeknél talán szándékos elferdítés által meg nem állható adatok lettek beküldve, melyeknek helyesbítésére aztán vagy új adatok beszerzése vált szükségessé, vagy pedig az öt év előttiek lettek felhasználva. Ezek természetesen mind olyan dolgok, melye­ ket az ilynemű munkálatoknál teljesen kiküszöbölni nem lehet. *** Rövidítések magyarázata: kettős gyorssajtó... ......... egyszerű gyorssajtó ... ... kétszínnyomású gyorssajtó taposósajtó................ ... kézisajtó .......................... egyéb segédgép ........ ...

= = = = = —

kgys. egys. kny. gys. ts. ks. e. s. 9

130

á

budapesti könyvnyomdák gépstatisztikája.

I., Vár. Magyar királyi állam­ nyomda.

Miiller K. (Münster K.) Albrecht-út 3- 5 . 2 egys., 2 ts., 4 e. s. — Kézi erő. — Kőolaj világítás.

N á n d or-tér 1.

4 kgys., 21 egys., 4. kny. gys., 18 ks. 109 e. s. — Litográfia, fénynyomda, betűöntöde, tömöntöde, galvanoplasz­ tika, rajz- és térképészeti osztály, fényképészeti osz­ tály, könyvkötészet. — G őz­ gép 24 lóerőre, dinamógép 2 lóerőre. — Villanyvil.

Magyar kir. tud. egye­ temi nyomda. Iskola -tér 3.

9 egys., 3 ks., 12 e. s. — Betűöntöde, tömöntöde,gal­ vanoplasztika, könyvköté­ szet. — Gőzgép 2, 24, és 16 lóerőre. — Gázvilágítás.

II., Víziváro s. Bagó Márton és fia. Pon ty-utcza 4.

1 kgys., 1 egys., 2 e. s. — Kézierő. — Kőolajvilágítás.

Heisler Jaroslav. Várkert-rakpart 1.

2 szinesnyomású kgys., 3 egys., 2 ts., 6 e. s. — Lito­ gráfia. — Gázmotor 5 ló­ erőre. — 3 litográfiái ks. Gázvilágítás.

III., Ó-Buda. Bartalics Imre. R em eteh eg y.

1 egys., 2 ts., 4 e. s. — Könyvkötészet. — Kézierő. — Kő • olajvilágítás.

Bichler I. Kiskorona-utcza 15. 1 egys., 1 ts., 1 ks. 3 e. s. — Kézierő. — Kőolajvilágítás.

Wimmer Márton. Serfőző-utcza 10. 1 egys., 1 ts., 1 e. s. — Kézi­ erő. — Kőolajvilágítás.

IV., Belváros. Anglo-nyomda. Molnár-utcza 24. 2 egys., 1 ts., 1 ks., 4 e. s. Litográfia. — Gázmotor 1 lóerőre. — Gázvilágítás.

Athenaeum irodalmi és nyomdai részv.-társ. Ferencziek-tere 3. 1 variábilis körforgógép, 5 kgys., 11 egys., 1 kny. gys., 3 ts., 3 ks., 8 e. s. — Betű­ öntöde, tömöntöde, galva­ noplasztika, könyvkötészet. Gőzgép 14 lóerőre, gáz­ motor 20 lóerőre. — G áz­ világítás.

A budapesti könyvnyomdák gépstatisztikája.

131

Kaka és Roth.

Barcza József. 2 ts., 3 e. s. — Kézierő. — Gázvilágítás.

Ujvilág-utcza 6. 3 ts., 2 e. s. — Kézierő. — Gázvilágítás.

Belvárosi könyvnyomda

Langer Ede és fia

Lip ót-utcza 30.

(túl. Varga E . é s G rosz R.). Lipót-utcza 43.

3 egys., 1 ts., 1 ks., 4 e. s. — Tömöntöde. — Könyvkö­ tészet. — Gázmotor 3 ló­ erőre. — Gázvilágítás.

Buschmann Ferencz. K oronaherczeg-utcza 8.

6 egys., 2 ts., 4 e. s. — G áz­ motor 4 lóerőre. — Kőolaj­ világítás.

Franklin- Társulat.

Magy. kir. posta- és táv­ íróaigazga tósúg ny. Főposta-épület. 2 egys., 1 ts., 3 e. s. — Lito­ gráfia, könyvkötészet. Villanymotor. — Villanyvilágítás.

Merkúr kő- és könyvny.

E gyetem -utcza 4.

4 kgys., 11 egys., 4 ts., 5 ks. — Betűöntöde, tömöntöde, galvanoplasztika, könyvkö­ tészet. — Gőzgép 24 ló­ erőre, gázmotor 30 lóerőre. Gáz- és villanyvilágítás.

(túl. Böhtn Lajos). Kecskeméti-utcza 5. 3 ts., 3 e. s. — Litográfia. — Kézierő. — Gázvilágítás.

Nagy Sándor. 2

Gossler Gyula. A ra nykéz-utcza 1.

2 ts., 6 e. s. Kézierő Kőolajvilágítás.

(túl. Langer István). Zsibárus-utcza 1. 2 ks., 2 ts., 3 e. s. — Lito­ gráfia. — Gázmotor 2 ló­ erőre. — Gázvilágítás.

—

Hedvig Sándor. K ároly-körút 22.

1 egys., 2 ts., 3 e. s. — Villanymót. 1 lóerőre. Auer-gáz.

Hunyadi Mátyás írod. és könyvnyomda-int. Z ö ld fa -u tcza 43.

3 egys., 1 ks. — Kézierő. — Kőolaj világítás.

Papnövelde-utcza 8. egyszerű körforgógép, 6 egys., 1 ts., 1 ks., 3 e. s. Tömöntöde. — Gázmotor 16 lóerőre. — Gáz-, kőolaj­ világítás.

Országgyűlési Értesítő nyomdája. Megyeház-utcza 11 -13. 1 kettős körforgó, 1 egyszerű körforgó, 1 színesnyomású körforgó, 1 kgys., 11 egys., 2 ts., 1 ks., 10 e. s. — Lito­ gráfia, tömöntöde, könyvkötészet, — Gázmotor 48 lóerőre. — Villanyvilágítás.

132

A budapesti könyvnyomdák gépstatisztikája.

Pataki /. utóda. Egyetem-utcza 2. 1 egys., 1 ts., 2 e. s. — Lito­ gráfia. — Kézierő. Kő­ olajvilágítás.

Id. Poldini E. és Társa. M á ria Valéria-utcza 5.

1 kgys., 1 egys., 1 ts., 1 e. s. — Kézierő. — Oázvilágítás.

Singer Lipót. K ároly-körút 24.

1 egys., 1 ts., 4 e. s. — Kézi­ erő — Kőolajvilágítás.

Siisz Dávid. Molnár-utcza 37 39. 1 egys., 3 ts., 4 e. s. — Kézi­ erő. — Villanyvilágítás.

Székes fővárosi házi ny. R é g i városház.

Ullmann József.

V., Lipótváros. Bendiner A. Arany János-utcza 18. 1 egys., 6 ts., 2 e. s. — Kézi­ erő. — Auer-gáz.

Czettel és Deutsch. Bálvány-utcza 12. 1 kgys., 10 egys., 1 kny. gys., 2 ts., 2 ks., 6 e. s. — Lito­ gráfia, tömöntöde, könyvkötészet. — Gőzgép 12 ló­ erőre. — Kőolajvilágítás.

Hamburger és Birkholz. Nádor-utcza 19. 7 egys., 1 ts., 1 ks., 4 e.- s. — Litográfia, tömöntöde, könyvkötészet, vonalozó. Gázmotor 12 lóerőre. Gázvilágítás.

Hungária könyvnyomda és kiadó-üzlet.

1 egys., 1 ts* — Litográfia. Gázmotor 2 lóerőre. — G áz­ világítás.

Váczi-körút 34. 2 kettős körforgó, 3 egyszerű körforgó, 6 egys., 3 ts., 3 ks., 6 e. s. — Tömöntöde, könyvkötészet. — Gázmót. 70 lóerőre. — Gázvilágítás.

Várnai Fiilöp.

Kálmán M. és Társa.

R é g i p osta-u tcza 4.

R é g i p osta-u tcza 3 .

3

egys., 2ts., 3 e. s. — Gázmót. 2 lóerőre. — Gázvilágítás.

Wodianer F. és Fiai. S arkantyús-utcza 3 .

3

egyszerű körforgógép, 14 egys., 2 ts., 1 ks., 4 e. s. Tömöntöde. — Gőzgép 40 lóerőre. — Gázvilágítás.

Vadász-utcza 32. 3 egys., 4 ts., 3 e. s. — Gáz­ motor 2 lóerőre. — Gáz­ világítás.

Kanitz Cz. és Fiai. Vadász-utcza 28. 1 egys., 3 ts., 1 e. s. — Lito­ gráfia, könyvkötészet. Gőzgép 2 lóerőre. — G áz­ világítás.

A budapesti könyvnyomdák gép statisztikáia.

Károlyi György. Kálmán-utcza 5. 1 egyszerű körforgó menet­ jegyek készítésére, 3 egys., 2 ts., 3 e. s. — Litográfia, tömöntöde, könyvkötészet. Gázmotor 4 lóerőre. — Gázvilágítás.

Kaufmann József. Arany János-utcza 4. 2 egys., 3 ts., 1 ks., 3 e. s. Litográfia. — Gázmotor 2 lóerőre. — Gázvilágítás.

Kertész József.

33

Magyar Nők Lapja nyomdája. Hold-utcza 25. 2 egys., 3 ts., 1 ks., 4 e. s. Könyvkötészet. — Gázmót. 2 lóerőre. — Gázvilágítás.

Márkus Samu. Báthory-utcza 20. 7 egys., 4 ts., 1 ks. — Töm­ öntöde, könyvkötészet. — Gázmotor 8 és 4 lóerőre. Gázvilágítás.

Mária Valéria-utcza 11. 3 egys., 1 ts., 3 e. s. — Gáz­ motor 2 lóerőre. — G á z­ világítás.

Minerva kő- és könyv­ nyomda.

Kollmann Fiilöp.

2 egys., 3 ts., 1 ks. — Lito­ gráfia, tömöntöde. — Gáz­ motor 2 lóerőre. — G áz­ világítás.

Arany János-utcza 34. 4 ts., 1 e. s. — Kézierő. Kőolajvilágítás.

Légrády Testvérek. Váczi-körút 78. 1 variábilis körforgógép, 1 kettős körforgógép, 1 egy­ szerű körforgógép, 1 szinesnyomású variábilis kör­ forgógép, 9 egys., 2 kny. gys., 2 ts., 2 ks., 10 e. s. — Litográfia, tömöntöde, könyvkötészet. — Gázmót. 50 lóerőre. — Gáz- és villanyvilágítás.

Löw Ede. Váczi-körút 80. 1 egys., 2 ts., 2 e. s. — Lito­ gráfia. — Kézierő. — G áz­ világítás.

Sas-utcza 2g.

Magyar kir. postataka­ rékpénztárnyomdája. Széchenyi-utcza 2. 1 ts., 3 e. s. — Kézierő. — Világítás ?

Orsz. központi községi nyomda-részv.-társ. Lipót-körút 22. 1 variábilis gyorssajtó, 3 egys. 2 ts., 1 ks., 18 e. s. — Lito­ gráfia, tömöntöde, könyvkötészet. — Gázmotor 8 ló­ erőre és villamos. — G áz­ világítás.

A budapesti könyvnyomdák gépstatisztikája.

Pallas írod. és nyomdai részvénytársaság. K á in tán -utcza 2.

1 variábilis kétszínű körforgó­ gép, 1 kettős és 1 egyszerű körforgógép, 2 kgys., 19 egys., 7 ts., 2 ks., 3 e. s. — Réznyomás, betűöntöde, tömöntöde, galvanoplasz­ tika, kartongyár, könyvkötészet. Két gőzgép 40 ló­ erőre, villamos. Villanyvilágítás.

Pesti könyvnyomda­ részvénytársaság. H o ld -u tcza 7.

1 variábilis kétszínű körforgó­ gép, 3 kgys., 17 egys., 2 ts., 6 ks., 13 e. s. — Litográfia, hangjegy metszés, betűön­ tődé, tömöntöde, könyvkötészet. — Gőzgép 25 ló­ erőre, 2 gázmotor 12 és 20 lóerőre. — Gáz- és villanyvilágítás.’

Pesti Lloyd-társ. könyv­ nyomdája. D oroitya-utcza 14.

2 kettős körforgógép, 4 egys., 1 ts., 11 e. s. — Tömöntöde. Gőzgép 24 lóerőre. Auergáz. — 2 db. szellőző-ké­ szülék villamos hajtóerőre, perczenkint 1300 fordulóval.

Pollák M. Miksa. Bálvány-utcza 21. 2 egys., 3 ts., 2 e. s. — Kézi­ erő. — Gázvilágítás.

Preszburg Frigyes. Arany János-utcza 14. 6 egys., 1 ts., 1 ks., 15 e. s. Litográfia, könyvkötészet, vonalozó-intézet. — Kézi­ erő. — Gázvilágítás.

Redő Testvérek. Klotild-utcza 20. 1 egys., 2 ts., 10 e. s. — Könyvkötészet. — Kézierő. Gázvilágítás.

Schlesinger és Kleinberger. Bálvány-utcza 18. 3 egys., 3 ts., 5 e. s. — Könyvkötészet. — Gázmotor 2 ló­ erőre. — Gázvilágítás.

VI. T er é z v á ro s. Brózsa Ottó. Váczi-köriit 17. 3 egys., 1 ts., 2 e. s. — Könyvkötészet — Gázmotor 2 lóerőre. — Gázvilágítás.

Ehrenstein Mór. Laudon-utcza 4. 1 egys., 1 ks., 1 e. s. — Kézierő. — Világítás ?

Etigel S. Zsigmond. Lovag-utcza 7. 1 egys., 3 ts., 4 e. s. — Kézi­ erő, — Gázvilágítás.

A budapesti könyvnyomdák gépstatisztikája.

Európa írod. és nyom­ dai részvénytársaság. Ó -utcza 12.

1 kettős körforgógép, í egy­ szerű körforgógép, 2 egys., 2 ts. — Gőzgép 12 lóerőre. Gázvilágítás.

Fővárosi nyomda, vona­ tozó- és könyvkötő­ részvénytársaság. P odm an iczky-u tcza 39.

35

Goldschmidt Lipót. Révay-utcza 6. 1 egys., 2 ts. — Kézierő. — Kőolajvilágítás.

Gross és Griinhut. Ó-utcza 50. 1 egys., 2 ts., 1 e. s. — Kézi­ erő. — Gázvilágítás.

Griinhut Miksa. 3

Lázár-utcza 2. ts. — Kézierő. — Világítás ?

Gutenberg-nyomda.

3 egys., 1 ts., 1 ks., 15 e. s. Tömöntöde, könyvkötészet és vonalozó-intézet. — G áz­ motor 4 lóerőre. — G áz­ világítás.

Gyár-utcza 31. 2 egys., 1 ts., 3 e. s. — Gáz­ motor 2 lóerőre. — G áz­ világítás.

Éried és Krakauer.

Hermann Ignácz.

E ötvös-utcza 19.

3 egys., 2 ts., 4 e. s. — Lito­ gráfia, tömöntöde. — G áz­ motor 2 lóerőre. — G áz­ világítás.

Fuchs Samu és Társa. P odm an iczky-u tcza 27.

2 egys., 2 ts., 2 e. s. — G áz­ motor. 2 lóerőre. — G áz­ világítás.

Galitzenstein H. H a jó s-u tcza 3 3.

1 egys., 10 ts. — Gázmotor másfél lóerőre. — Villanyvilágítás.

Gelléri és Székely. P odm an iczky-u tcza 4 7 .

2 egys., 2 ts., 1 ks., 4 e. s. Gázmotor 2 lóerőre. — G áz­ világítás,

Laudon-utcza 10. 1 egys., 3 ts., 2 e. s. — Kézi­ erő. — Gázvilágítás.

Hornyánszky Viktor. Aradi-utcza 14. 1 egyszerű körforgógép, 1 variábilis gyorssajtő, 10 egys., 3 ts., 1 ks., 4 e. s. Könyvkötészet. — Gőzgép 32 lóerőre. — Villanyvilág.

tiunnia-köny vnyomda. Szerecsen-utcza 65. 3 egys., 2 ts., 1 ks., 3 e. s. Könyvkötészet. — Gázmót. 2 lóerőre. — Gázvilágítás.

Kassino Jakab. Király-utcza 26. 10 ts., 3 e. s . — Hajtóerő ? Világítás ?

136

A budapesti könyvnyomdák gépstatisztikája.

Klein Testvérek. R évay-utcza 14.

2 egys., 3 ts., 3 e. s. — Gázmót. 2 lóerőre. — Auer-gáz.

Közművelődés írod. és nyomdai intézet (túl. S zem ere és Társa). Iza b ella -u tcza 70.

1 kettős körforgógép, 3 egys., 1 ts., 6 e. s. — Tömöntöde. — Gázmotor 4 lóerőre és elektromotor 12 lóerőre. — Gáz- és villanyvilágítás.

Kosmos műintézet, kőés könyvnyomda-r.-t. A ra d i-u tcza 8.

1 variábilis körforgógép, 2 kettős körforgógép, 1 egy­ szerű körforgógép, 2 színes nyomású körforgógép, 3 kgys., 4 egys., 2 ts., 2 ks., minden szükséges egyéb segédgép. — Litográfia, tömöntöde, galvanoplasz­ tika, könyvkötészet. — 2 gőzgép 40 lóerőre. — Vill.világítás.

Knnosy Vilmos és Fia. Teréz-körú t 38.

1 szinesnyomásű körforgó­ gép, 6 egys., 1 ts., 3 ks., 10 e. s. — Litográfia, hang­ jegymetszés, tömöntöde, könyvkötészet. — Gázmót. 12 lóerőre. — Villanyvilá­ gítás.

Lobi Dávid. Andrássy-út 19. és Szerecsen-utcza 22— 26. 3 egys., 4 ts., 1 ks., 3 e. s. Gázmotor 2 lóerőre. — Gázvilágítás.

Magyar kir. államvas. menetjegy- nyomdája. Csengery-utcza 33. 2 variábilis körforgógép, 1 oszczillácziós-gép, 2 variáb • gyorssajtó, 1 kgys., 1 egys., 13 kéregjegy-sajtó, 6 czímbélyegző-gép, 18 e. s. — Tömöntöde, könyvkötészet, kéregjegy-nyilvántartás. — Gázmotor 8 lóerőre. — Gázvilágítás.

Mahrer Testvérek. Szerecsen-utcza 38. 3 ts., 2 e. s. — Kézierő. — Gázvilágítás.

Manswirth Lipót. Podmaniczky-utcza 5. 2 ts., 3 e. s. — Kézierő. — Gázvilágítás.

Markovits és Oarai. Lázár-utcza 13. 4 egys., 3 ts., 2 e. s. — G áz­ motor 2 lőerőre. — G áz­ világítás.

Máskát Béla. Teréz-körút 31. 3 ts., 2 e. s. — Kézierő. — Gázvilágítás.

A budai)esti könyvnyomdák gép statisztikája.

Nagel István.

Rigler József Ede r.-t.

Dessewffy-utcza 21. 2 egys., 3 ts., 3 e. s. — Tömöntöde. — Gázmotor 2 lóerőre. — Gázvilágítás.

R ózsa -utcza 55. 1 egysz. körforgógép, 9 egys., 1 kny. gys., 12 ts., 32 e. s. — Litográfia, tömöntöde, könyvkötészet. — Villanyos motor. — Gáz- és villanyvilágítás.

Neumayer Ede. Szerecsen-utcza 35. 1 egyszerű körforgógép, 5 egys., 2 ts., 1 ks., 5 e. s. — Tömöntöde, könyvköté­ szet. — Gázmotor 24 ló­ erőre. — Gázvilágítás.

Pollacsek Mór. Révay-utcza 22. 4 ks., 3 e. s. — Kézierő. — Világítás ?

Posner K. Lajos és Fia.

Roth és Krausz. Vasváry P ál-utcza 9.

1 egys., 3 ts., 3 e. s. — Hajtó­ erő? — Kőolajvilágítás.

Schlanger Testvérek. D essew ffy-u tcza 23.

3 ts., 4 e. s. — Kézierő. — Gázvilágítás.

Schmidl H.

Csengery-utcza 31. Szerecsen -u tcza 6. 9 egys., 2 ts., 2 ks., 15 e. s. 1 egys., 3 ts., 3 e. s. — Kézi­ Litográfia, kartográfia, voerő. — Kőolajvilágítás. nalozó-intézet, albumgyár, Spatz Henrik. tömöntöde, könyvkötészet. 2 gőzgép 22 lóerőre. — H u n ya d i-tér 11. 2 ts., 2 e. s. — Kézierő. — Villanyvilágítás. Gázvilágítás.

Quittner József.

Szerecsen-utcza 1. 1 egys., 2 ts., 3 e. s. — Kézi­ erő. — Kőolajvilágítás.

Padó Izor. Váczi-körút 1. 1 egys., 3 ts., 1 ks., 2 e. s. — Villanyos motor. — G áz­ világítás.

Rand és Hirsch. Podmaniczky-utcza 43. 6 ts. — Gázmotor 2 lóerőre. Kőolajvilágítás.

VII., E rzséb etvá ros. Deatsch József. K ároly-körút 7. 4 ts., 2 e. s. — Kézierő. — Gázvilágítás.

Eckstein Bernát. C sdnyi-utcza 12.

2 egys., 2 ts., 2 e. s. — G áz­ motor 2 lőerőre. — G áz­ világítás.

A budapesti könyvnyomdák gép statisztikája.

Feldmann Mór.

Neuwald Illés.

D o h á n y -u tcza 6.

egys., 2 ts., í ks., 2 e. s. — Villanyos motor 2 lóerőre. — Kőolajvilágítás.

2

4

Garai Mór.

Pannonia-nyomda.

D oh á n y -u tcza 1. 2 egys., 3 ts., 1 e. s . — Kézi­

erő. — Gázvilágítás.

3

GoldfacLeti Márk. K a zin czy -u tcza 7. 3 ts., 3 e. s. — Kézierő. — Kőolajvilágítás.

Kauders Ferencz. C sö m ö r i-ú t 24.

Kazinczy- könyvnyomda (tu la jd o n o s K o h n Tivadar). K a zin czy -u tcza 2. 2 ts., 1 ks., 1 e. s. —

Dohány-utcza 44. egys., 1 ts., 4 e. s. — Tömöntöde, könyvkötészet. — Gázmotor 6 lóerőre. — G áz­ világítás.

Hajtó­

erő ? Világítás ?

Klopfer Samu. K a zin czy-u tcza 3 5.

Rombach-utcza 8. egys., 2 ts., í ks., 5 e. s. — Gázmotor 2lóerőre. — G áz­ világítás.

Propper Leó. Erzsébet-körút 35. 1 egys., 3 ts., 1 ks., 3 e. s. — Kézierő. — Gázvilágítás.

Reich Ármin. Dohány-utcza 84. 1 ts., 1 e. s. — Kézierő. — Gázvilágítás.

Rubin E. Király-utcza 15.

3 ts. — Kézierő. — Világítás ?

Schmelcz és Schillinger.

Kohn Tivadar.

Akáczfa-utcza 22. 1 egys., 2 ts., 1 e. s. — Kézi­ erő. — Gázvilágítás.

K a zin czy -u tcza 2.

Lobi Mór. 3

K irá ly -utcza 27.

Spitz és Somogyi.

egys., 2 ts., 1 ks., 2 e. s. — Gázmotor 2 lóerőre. — Gázvilágítás.

Klauzál-utcza 31. 1 ts., 1 e. s. — Kézierő. — Gázvilágítás.

Löblovitz Zsigmond. C sö m ö r i-ú t 3 4 .

1 egys., 3 ts., 1 ks., 4 e. s. — Könyvkötészet. — Kézierő. — Gázvilágítás.

Weisz és Feldmann. Csányi-iitcza 13. 1 egys., 4 ts. — Könyvköté­ szet. — Gázmotor 2 lóerőre. — Gázvilágítás.

A budapesti könyvnyomdák gépstatisztikája.

Wendl és Bergsmann.

J39

Jager T.

Károly-körút 19.

K erep esi-ú t 23.

3 egys., 1 ts., 24 e. s. — Tömöntöde, könyvkötészet, üz­ leti könyvgyár, vonalozóintézet. — Gázmotor 4 ló­ erőre. — Gázvilágítás.

1 egys. — Kézierő. — Vilá­ gítás ?

Zeisler M.

Kohn Simon.

István-tér 17. 1 egys., 2 ts. — Kézierő. — Világítás ?

3

VIII. J ó zsefváros. Alkotmány könyvny. (túl. M á riá n György). M ária-utcza 11.

1 kettős körforgógép, 1 kgys., 4 egys., 2 ts., 10 e. s. — Tömöntöde, könyvkötészet. — Villanymotor. — Gázés villanyvilágítás.

Budapesti Hírlap tiy. R ö k k Szilárd-utcza 4.

3 kettős körforgógép, 4 egys., 1 kny. gys., 2 ts., 5 e. s. — Tömöntöde. — Gázmotor. — Gáz- és villanyvilágítás.

Csokonai-nyomda.

Klein Vilmos. K erep esi-ú t 73. József-k örú t 5.

ts., 2 e. s. — Kézierő. — V ilágítás?

Laufer M. N a g y fu varos-utcza 11.

2 ts., 1 ks. — Kézierő. — Kőolajvilágítás.

Országos Hírlap nyomd. József-u tcza 45.

Rózsa Kálmán és neje. Szentkirályi-utcza 30.

1 kgys., 10 egys., 1 ks., 9 e. s. Tömöntöde, könyvkötészet, könyv- és hirlapkiadó-hiv. — 2 gázmotor á 4 lóerőre. — Gázvilágítás.

Szent László-könyvny. R ö k k Szilárd-utcza 28.

1 egys., 1 ts., 3 e. s. — Kézi­ erő. — Gázvilágítás.

1 egys., 2 ts., 2 e. s. — Villany-mót. 2 lóerőre. — G áz­ világítás.

Özv. Fried Ignáczné.

Valter Ernő

(Időközben m egszűnt.)

József-u tcza 14.

Fritz Ármin. J ó zsef-k örú t 9.

2 egys., 1 ts., 2 e. s. — V il­ lanyos motor. — Gázvilá­ gítás,

Práter-utcza 44.

2 kgys., 2 egys., 1 ts., 6 e. s. — Tömöntöde, könyvköté­ szet és kiadó-üzlet. — G áz­ motor 6 lóerőre. — Gáz­ világítás.

140

A budapesti könyvnyomdák gép statisztikája.

Vörösmarty-nyomda (túl. ár. S zékely B éla ). J ó zse f-k ö rú t 14.

1 egysz. körforgógép, 1 kgys., 3 egys., 1 ts., 1 ks., 3 e. s. Tömöntöde, könyvkötészet. — Egy 8 és egy 4 lóerejű gázmotor. — Gázvilágítás.

Weissenberg Ármin. J ó z se f-k ö rú t 28.

1 egys., 2 ts., 2 e. s. — Vil­ lanyos motor 1 lóerőre. Gázvilágítás.

IX., F eren czvá ro s. Engelmann Mór. V ám h áz-körút 15.

2 egys., 3 ks., 2 e. s. — Villanyos motor. — Villanyvilágítás.

Pátria irodalmi vállalat és nyomdai r.-t. Ü llő i-ú t 25. 1 kettős körforgógép, 7 egys., 2 ts., 5 e. s. — Betűöntődé, tömöntöde, galvanoplasz­ tika, könyvkötészet. — V il­ lanyos motor 34 lóerőre. — Gázvilágítás.

Vasvári Lajos. Ü llő i-ú t 41.

2 egys., 3 ts., 3 e. s. — Kézi­ erő. — Gázvilágítás.

X., Kőbánya. Első kőbányai könyv­ nyomda. J á szb erén y i-ú t 1.

1 egys., 1 ts., 3 e. s. — Kézi­ erő. — Kőolajvilágítás.

Hogy'mily óriási mérvben emelkedett Budapest nyomdaipara az utóbbi öt év alatt, szükségesnek tartom a fenti, kerületenkint és nyomdánkint fel­ tüntetett adatokat oly módon is csoportosítani, hogy azok számokban is feltüntessék Budapest nyomdáit, azoknak gépekkel való felszereltségét, a hajtóerőt, világítást stb., összehasonlítva az öt, sőt a mennyire rendelkezésemre állott, a tíz év előtti adatokkal is. E kimutatásból kitűnik, hogy a főváros nyomda­ ipara folyton nagy emelkedést mutat; különösen az utóbbi öt év alatt mondható nagyon kedvező­ nek, a mennyiben a szaporodás az 1888 — 9 2- évek­

A budapesti könyvnyomdák gépstatisztikája.

ben csak 21% volt, addig az 1893— 97. években pedig már 55°/o-ot ért el. Ez az óriás szaporodás azonban nemcsak a fő­ város rohamos emelkedésének, hanem ama körül­ ménynek is tulajdonítható, hogy az 1893— 97-iki cziklusba esett az ezredéves kiállítás és az ezzel kapcsolatos millenáris ünnepségek rendezése. Mivel pedig az ily nagyszabású politikai és tár­ sadalmi mozgalmak az ipar minden téren való nagy fellendülését szokták előmozdítani, így ez alkalommal is megtette hatását s a nyomdaipar terén is nem egy üzlet létesült. Míg ugyanis 1887-ben 6g, 1892-ben 82 nyomda volt feltüntetve, 1897 év október havában már 127 nyomda működött Budapesten. A nyomdák kerületenkénti eloszlása és szapo­ rodása a következő számokból vehető ki. Volt 1887. I.

II.

kerület.............. ........ ...

III.

»

.........................

IV .

»

.......................

1893. é v b e n

18 97.

2

2

2

—

3

3

3 3

—

1

22

22

—

22 l6

24 38

2 22

V .

__________

>9

__________

12

__________

4 3 1

8

19

5

13

1

V II. »

.........................

IX . X .

»

...............

...

Összesen ...

2

1

22

V I.

V III.

S zap o ro ­ dás 1 8 9 3 -h o z

68

2

11

8

2

—

1

1

—

82

127

45

142

ő budapesti könyvnyomdák gépstatisztikája.

A mint látjuk tehát, az elmúlt öt év alatt a VI— VIII. kerületben emelkedett a nyomdák száma a legrohamosabban, míg az I— V. és IX— X. kerületekben vagy éppen semmit, vagy pedig csak egy-kettővel szaporodott azok száma. Ha azt nézzük, hogy mennyiben volt befolyással a nyomdák számbeli szaporodása a nyomdai ter­ mékek emelkedésére, elképzelhetővé teszi az a körülmény, hogy a nyomdai gépek szaporodása is lépést tartott a nyomdák szaporodásával. Volt ugyanis 1887.

körforgógép... ... ... kettős gyorssajtó ... variábilis gyorssajtó egyszerű kétszínnyom. taposósajtó.............. kézisajtó... ... ... ... összesen ...

14 31

2 190

Szaporo­ dás 1893. 1897. 1893-hoz évbe n 20

461

25

33

— 2 263

26 8

4

4

382

119

—

—

10

10

10 3

144

290

146

56

51

87

36

396

503

852

349

Segédgép 1897-ben 651 van feltüntetve. A hajtóerő 12 nyomdában gőz, 50-ben gáz, 14-ben villany (összesen 767 lóerőre), 51 nyomdá­ ban pedig kézierő volt.1 1 Benne foglaltatik Károlyi Györgynek 1, a m. kir. állam­ vasutak nyomdájának 2 darab kizárólag menetjegyeket készítő körforgógépe is. * - Nem volt feltüntetve.

A budapesti könyvnyomdák gépstatisztikája.

A világításhoz 18 nyomda villanyt, 81 légszeszt, 22 nyomda pedig kőolajat használt. (Hat nyomdá­ nak az adata hiányzik.) Érdekesnek tartom még azt is kimutatni, hogy könyvnyomdáink közűi hány, és minő egyéb mellékágakat tart üzemben. Így litográfiája van 25 nyomdának, hangjegymetsző-osztályt kettő: a Pesti könyvnyomda-részvénytársaság és Kunossy Vilmos tart üzemben; tömörítődével bir a főváros­ ban 37 czég; betííöntödéje van 7 nyomdának: Államnyomda, Egyetemi nyomda, Áthenaeum, Franklin, Pallas, Részvény-nyomda, Pátria; végűi könyvkötészetet 41 nyomda-czég tart fenn. Önálló betűöntöde kettő van: az Első Magyar BetűntödeRészvénytársaság és a Fischer és Mika czég. A fentebbiekben nagyrészben kimutattam a be­ szerzett adatokat; hátra volna még ugyan egyes olyan segédgépnek kimutatása, mint a minő például a Pester Lloyd nyomdájában használatban levő szellőző-készülék, de ezeket — egynek kivételé­ vel — már a segédgépek közé osztottam be, miután Évkönyvünk nem rendelkezik annyi térrel, hogy mindezekkel külön és bővebben foglal­ kozzam. Mindazonáltal — már a történelmi hűség kedvéért is — szükségesnek tartom egyikét ezek­ nek a segédgépeknek külön is megemlíteni sta­ tisztikámban, miután nem lehetetlen, hogy a leg­ közelebbi öt év múlva kiadandó új dolgozatnál már mint önálló rovat fog szerepelni Budapest gépstatisztikájában. Van ugyanis Budapesten két

A budapesti könyvnyomdák gépstatisztikája.

Typograph nevű szedőgép is, melyet a Pallas és a Légrády Testvérek nyomdája szerzett be. Nem az első eset ugyan, hogy Budapesten szedőgépet hoztak alkalmazásba, miután azonban a jelen eset­ ben sokkal határozottabb alakban lépett fel, mint elődei, nem lehet egészen közönséges vendégszereplésnek vennünk, éppen azért szükségesnek is tartottam a jelen statisztika keretében is fel­ tüntetni. Van a kimutatásban egy pár olyan czég is, a hol nincs semmiféle kimutatás. Ezeket az utolsó perczben vettük föl és többnyire új üzletek s csak azért közöljük, hogy a nyomdák névsora ezzel is teljesebb legyen. Ezekben, azt hiszem, eléggé kimerítően ismer­ tettem Budapest nyomdáinak gépstatisztikáját, és ha egyes tételeknél talán hiba csúszott be, azoknak a lelkét terhelje, a kik többszöri felszólítás daczára sem adták be az adatokat. Befejezésül pedig köszönetét mondok mind­ azoknak, kik közremunkáltak abban, hogy az Évkönyv szerkesztősége ezúttal is összegyűjthette s kiadhatta Budapest nyomdáinak gépstatisztikáját. Sz.

Könyvnyomdák a vidéken.

145

K Ö N Y V N Y O M D Á K A VIDÉKEN. A b a u j-S z á n tó

Baksy Barna. A b a u j-S z e p s i

Vongrey Gusztáv. Ada

Berger L. A ls ó -K u b in

Trnkóczy József. A p a tin

Szavadill József.

A szód

Magyar kir. javitó-intézet nyomdája. B a ja

Kollár Antal és Fia. Nánay Lajos. Streinz Gyuláné. B a la s s a -G y a r m a t

Balassagyarmati könyvnyomda-részv.-társ. Halyák István.

A rad

Aradi nyomda-részvény­ társaság. Bloch H. Első aradi amerikai gyorssajtó-nyomda (túl.: Keppich Zsigmond). Gör. kel. egyházmegyei nyomda. Gyulai István. Lengyel Lipót. Muskát Miksa. Tribuna Poporului r.-t. nyomdája. Réthy Lipót és Fia. Varga József társa (túl.: Steigerwald A.). A r a n y o s-M a r ó th

»Dóczi«-nyoinda (tulajd.: Némedi László).

B a lá z s fa lv a

Gör. kath. püspöki nyomda. B á n ffy -H u n y a d

Salamon Mór. B a ró th

Mizsúr Ádám. B á r tfa

Blayer M. Békés

Báró Drechsel Géza. Povázsay László. B é k é s -C s a b a

Corvina-ny. (Szihelszky József). Lepage Lajos. Povázsay testvérek. B e lé n y e s

Süssmann Lázár.

10

146

Könyvnyomdák a vidéken.

B eregszász

Haladás-könyvnyomda (túl.: Juhász Piroska). Engel Jenő. B e s z te r c z e

Botschar T. Csallner Károly. B e s z te r c z e b á n y a

Machold F. Singer és Sonnenfeld. B ic s k e

Lederer Hermann. Bonyhád

Raubitschek Izor. B rassó

Brassói Lapok nyomdája (tulajd.: Grünfeld R.). Ciurcu és társa. Gött János Fia. Herz I. B. Muresianu Aurél. Schlandt G.

C son grád

Csongrádi Híradó nyom­ dája (túl.: H egyi Antal). Szőke*Pál. Tiszavidék nyomdája (tulajd. : Silber Jánosné). Weisz Márkus. C surgó

Vágó Gyula. C z e g lé d

Piros J. és Társa. Sebők Béla. D ebreczen

Csokonai nyomda- és ki­ adó-részvénytársaság. Hoffmann és Kronovitz. Kutasi Imre. László Albert. Pongrácz Géza. Schwartz E. Városi nyomda. D eés

Demeter és Kiss. Goldstein Jakab.

B rezn óbán ya

Kreisler J.

D e tta

Heldenwanger József.

B u z iá s

Ullmann F. C sákóvá

Chudy Testvérek. C s á k to r n y a

Fischel Fülöp. C s ík s z e r e d a

Györgyjakab Márton. C sorn a

Neumann Samu.

D éva

Hirsch Adolf. Kroll Gyula. D evecser

Rosenberg Zsigmond. D ic s ő -S z e n t-M á r to n

Hirsch Mór. D itr ó

Ditró és Szárhegy közsé­ gek nyomdája.

Könyvnyomdák a vidéken. D om bóvár

Első dombóvári könyv­ nyomda és papirszergyár. D u n a fö ld v á r

Schwarz Manó. D u n a -S z e r d a h e ly

Adler Netti. Goldstein Józsua.

147

F e h é r te m p lo m

Wunder J. Kuhn Péter. F e ls ő -E ö r

Schodisch Lajos. F e r tő -N e z s id e r

Horváth B. F iu m e

Eger

Baross-nyomda (tulajd. : Paunz S.). Egri könyvny. részv.-társ. Érseki lyceumi nyomda. Löw Sámuel. Politzer Jenő. E p e r je s

Kósch Árpád. Pannonia-nyomda (tulaj­ donos : Stehr D.). Stamberger Lajos. É r s e k ú jv á r

Kohn Samu. Winter Zsigmond É r -M ih á ly fa lv a

Beck Adolf. E r z s é b e tfa lv a

Matkovich Aladár. E r z sé b e tv á ro s

Kotzauer D. E sz te rg o m

Buzárovits Gusztáv. »Hunnia« könyvnyomda (túl. : Gerenday József). Laiszky János. Tábor Adolf.

Battara P. Chiuzre & Co. Jerouscheg G. Karletzky Ferencz. Mochovich Emidio. Stabilimento Tipo-litografico Fiumano. Fo garas

Thierfeld Lipót. G a lá n ta

Első galántai könyvny. G a lg ő c z

Szóld Jakab. Sterner Adolf. G y e r g y ó -S z e n t-M ik ló s

Szabó Testvérek. G yom a

Kner Izidor. G yöngyös

Braun Bertalan. Herzog Á. E. Kohn L. Kohn Mór. Kovács és Schimerling. G y ő r -S z ig e t

Gross G. és társa.

148

Könyvnyomdák a vidéken.

G yőr

Fischer István és F. utóda Nitsmann József. Győregyházmegyei könyv­ nyomda. Pannonia-könyvnyomda (túl. : Szávay és Raab). Surányi János. G y u la

Corvina-nyomda. Dobay János. G y u la fe h é r v á r

Püspöki lyc. nyomda (bérlő: Papp György). Voltz B. H a jd ú -B ö s z ö r m é n y

Szabó Ferenczné. H a jd ú -N á n á s

Bartha Imre. H a jd ú S z o b o s z ló

Plón Gyulá. H a la s

Práger Ferencz. H a tv a n

Hoffmann J. L. H ó d m e z ő -V á s á r h e ly

Hódmezővásárhelyi nyomda és kiadó r.-t. Lévai Fülöp. Vásárhely és Vidéke nyomdája (túl.: Endrey Gyula dr.). H o lic s

Hotascha J. H om onna Waller M.

H u szt

Mermelstein Fülöp. Igló Schmidt József. Tátra-könyvnyomda (túl. : Stein Ignácz). I p o ly s á g

Neumann Jakab. J á s z -A p á ti

Gallovich Dezső. Jászberén y

Brünauer Adolf és Társa. K a b o ld

Deutsch Mózes. K a lo c s a

Malatin Antal. Werner Ferencz. K aposvár

»Berzsenyi D.« könyvny. (túl.: Németh fivérek). Hagelmann Károly. Jancsovics Gyuláné. Kéthelyi Miksa. K apuvár

Buxbaum József. K arán seb es

Karánsebesi gör. kel. rom. egyházmegye nyomdája. Fleissig Lipót. K arczag

Sződi S. K assa

Forster, Wesselényi és Társai. Grosz Soma. Ifj. Nauer Henrik (Bernovits G. utóda). Ries Lajos. Werfer Károly.

Könyvnyomdák a vidéken. K ecskem ét

Fekete Mihály. Pannonia-nyomda (tulajd. : Somogyi János). Steiner Mihály. Sziládi László. Tóth László. K ésm árk

D. Altmann Dávid. Sauter Pál. K e s z th e ly

Farkas János. Nádai Ignácz. Sujánszky József. K é z d i'V á s á r h e ly

Ifj. Jancsó Mózes. K ir á ly -H e lm e c z

Klein József. K is b é r

Haftl Kálmán. K is C z e ll

Menyhárt Júlia. K is -K ő r ö s

Kalisch Ignácz. K is -K ú n -F é le g y h á z a

Feuer Illés. Vesszősi József. K is -M a r to n

Dick Ede. K is -P e s t

Fischhof Henrik. K is ú js z á lá s

Szekeres József. K is -V á r d a

Berger Ignácz. Ifj. Klein Gyula.

119

K o lo z s v á r

Boskovics József. Ellenzék nyomdája. (túl. : Magyary Mihály). Gámán János örököse. Gombos Ferencz. Magyar Polgár nyomdája. (túl. : Ajtay K. Albert). Polcz Albert. Zobátz Ferencz. K om árom

Petőfi-nyomda. Rónai Frigyes. Schönwald Tivadar. Spitzer Sándor. K örm en d

Körmendi könyvnyomda­ részvénytársaság. K örm öczbán ya

Joerges A. özv. és Fia. K őszeg

Feigl Frigyes és Gyula. K u la

Berkovits Márk. K ú n -S z e n t-M á r to n

Csanády József. K ú n -S z e n t-M ik ló s

Bors Károly. L a jta -S z e n t-M ik ló s

Fleischmann Ignácz. Léva

Dukesz Lipót. Nyitrai és Társa. L ip p a

Máhr Emil. Zách József.

50

Könyvnyomdák a vidéken.

L ip tó -S z e n t-M ik ló s

Steier Izidor. L őcse

Reisz Tivadar József. L oson cz

Kármán-könyvnyomda. Losonczi Sándor és Társa Roth Simon. Lúgos

Traunfellner Károly. Virányi János. Weisz K. M a g y a r -Ó v á r

Czéh Lajos. M akó

Gaál László. Neumann József. M a la c z k a

Wiesner Alfréd.

M e z ő -B e r é n y

Maár László. M ezőkövesd

Balázs Ferencz. M e z ő tú r

Gyikó Károly. M in d s z e n t

Weisz Ignácz. M is k o lc z

Forster, Wesselényi és Társai. Stamberger Bernát. Wagner és Szelényi. M ódos

Staits György. M ohács

Blandl János. Rosenthal Márk. M oór

?

M a r o s -L u d a s

Glück József. M á r a m a r o s -S z ig e t

Blumenfeld és Dávid. Mayer és Berger. Részvénynyomda. Wider Mendel Fia. M a r o s -V á s á r h e ly

Adi Árpád. Ev. ref. collegium-nyomda (bérló' : Sztupjár István). Griin Vilmos. M á té s z a lk a

Weisz Antal. M edgyes

Reissenberg G. A.

M unkács

Grünstein Mór. Kohn és Klein. Kroó Hugó. N a g y -A tá d

Grünsberger Antal. N a g y -B á n y a

Molnár Mihály. N a g y -B e c s k e r e k

Grcsits I. Jokly Lipót. Pleitz Fér. Pál utóda (dr. Brajjer L. és Mayer R.). N a g y -B itts e

Spiegel Samu.

Könyvnyomdák a vidéken. N a g y -E n y e d

Nagyenyedi könyvnyomda és papirárúgyár r.-t. N a g y -K a n iz s a

Fischel Fülöp. Gondos Márk. Wajdics József. Weisz L. és F. N a g y -K á r o ly

Ifj. Róth Károly. Sarkadi Nagy Zsigmond. Turóczy Zsigmond. N a g y -K ik in d a

Kiadói nyomda. Milenkovits István. Radák János. N a g y -K ő r ö s

Bazsó Lajos. Ottinger Ede. N a g y la k

Hubert Jenő. N a g y -M a r to n

Gellis Henrik. N a g y -M ih á ly

Landesmann B. N a g y -R ő c z e

Guttmann Fülöp. N a g y -S u r á n y

Leuchter Sámuel. N a g y -S z a lo n ta

Reich Jakab. N a g y -S z e b e n

Drotleff József. Krafft W. Reissenberger Adolf. Tipográfia r.-t. Tipográfia Archidiecesana.

51

N a g y -S z e n t-M ik ló s

Wiener Náthán. N a g y -S z o m b a t

Goldmann Miksa. Horovitz Adolf. Winter Zsigm. özvegye. N a g y -S z ő llő s

Zinner Mór. N a g y -T a p o lc s á n y

Leuchter B. Platzko Gyula. N a g y v á ra d Ifj. Berger Sámuel. Freund Lajos és Társa. Helyfi László. Honig I. Láng József. Laszky Ármin. Neumann Vilmos. Pauker Dániel. Rákos Vilmos utóda. Sonnenfeld Adolf. Szent László-nyomda r.-t. Sziglegeti-nyomda r.-t. Ungár Jenő. N aszó d

Concordia-részv.-társ. N é m e t-B o g s á n

Zeier A. J. N é m e t-P a lá n k a

Kristofek József. N y ír e g y h á z a

Jóba Elek. Nagy Mór. Piringer János (tulajdonos: Özv. Piringer Jánosné).

152

Könyvnyomdák a vidéken.

N y itr a

Huszár István. Iritzer Zsigmond. Neugebauer Nándor. Reicheles Lipót. Ó -B e c s e

Gavansky Bozsidár. Löwy Lajos. Ó -K a n iz s a

Bruck P. Pál. Schwartz A. O r a v ic z a

Kehrer C. Wunder Károly. O rosh áza

Pless N. Veres Lajos. O rsóvá

Handl József. Orsovai könyvny. r.-t. Ó -S z é p la k

Nyitravölgyi gazd. egylet nyomdája. Paks

Rosenbaum Miksa E. P an csova

Jovanovics Testvérek. Kosanics N. Miklós. V ig Er. Wittigschlager Károly. Pápa

Goldberg Gyula. Nobel Ármin. Ref. főisk. nyomda.

Pécs

Madarász Béla. Pécsi irod. és könyvny. r.-t. Taizs József. Wessely és Horváth. P écska

Ruber István. P e r já m o s

Pirkmayer Alajos. P e tr o z sé n y

Figuli Antal és Társa. P ozson y

Alkalay Adolf. Angermayer Károly. Éder István. Katholikus nyomda. Marinzl és Pawlik. Westungarischer Grenzbote nyomdája. Wigand K. F. P ö sty é n

Gipsz H. Pred m ér

Links M. utóda : Rosenzweig H. P u tn o k

Gaertner Ignácz. R e s ic z a

Eisler József. Hungaria-könyvnyomda. R im a s z o m b a t

Győrffy P. G.-né. Lévai Izsó. Náray I. A. Rábely Miklós.

Könyvnyomdák a vidéken. R ozsn yó

Kovács Mihály. Sajóvidék nyomdája (túl. : Hermann I.). R ózsah egy

Salva Károly. S a lg ó T a r já n

Bogenglück Ignácz. Blumberg Soma. Friedler Ármin. Sárbogárd

Spitzer Jakab. Sárvár

Jacoby B. utóda : Stranz J. S .-A .-U jh e ly

Hegyalja-könyvnyomda (túl.: Alexander Vilmos). Landesmann M. és Társa. Löwy Adolf. Pannonia-nyomda (túl.: Jurcsó és Ocskay). Zemplén-nyomda (tulajd. : Ehlert Gyula).

15 3

S ik ló s

Harangozó József. S op ron

Blum Ármin. Breiner E. és Fia. Reininger Ármin. Romwalter Alfréd. Röttig Gusztáv. S tá je r la k

Rose V. Süm eg

Horvát Gábor. Szabadka

Bittermann József. Bleszits Vincze. Krausz és Fischer. Schlesinger Sándor. Székely Simon. S z a m o s -U jv á r

Auróra-nyomda (tulajd. : Todorán Endre). Gör. kath. egyházmegyei nyomda. S z a k o lc z a

S a jó -S z e n t-P é te r

Glattstein Adolf.

Neumann, Teszlik és Tsa. Szarvas

S á r o s p a ta k

Ev. ref. főiskola nyomdája (bérlő: Steinfeld Jenő).

Sámuel Adolf. Szikes Antal. S z á s z -R é g e n

Segesvár

Horeth Frigyes. Jördens Testvérek. S e lm e c z b á n y a

Joerges A. özv. S e p s i-S z e n t-G y ö r g y

Jókai-nyomda r.-t.

Burghardt Rezső. Sebesch Károly. S zá sz -S e b e s

Stegmann János. S zászváro s

Minerva-nyomda r.-t. Schuller Testvérek és Tsa.

154

Könyvnyomdák a vidéken.

S za tm á r

Litteczky Endre. Morvái János. Nagy Lajosné. Pázmány-sajtó. Weinberger Testvérek. Szeged

Endrényi Imre. Endrényi Lajos. Engel Lajos. Schulhof Károly. Traub B. és Társa. Várnai Lipót. S z e g h a lo m

Kovács Antal. S zegzárd

Báter János. Ujfalussy Lajos. S z é k e ly h íd

Kohn Sámuel. S z é k e ly u d v a r h e ly

Becsek D. Fia. Betegh Pál. S zé k e sfe h é rv á r

Kaufmann F. Sínger E. Számmer Imre. Számmer Kálmán. Székesfeh. és Vidéke ny. Völgyi Lajos. S zem p cz

Fischer Náthán. S z e n te s

Hollósy és Vajda. Szentesi első könyvny. részvénytársaság. Szentes és Vidéke nyom­ dája.

S z e n t-G o tth á r d

Ifj. Wellisch Béla. S z e n ic z

Bezsó János és Társa. S z e p e s -V á r a lja

Püspöki nyomda. Szered

Sterner Dávid. Szeren cs

Simon József. S z ig e tv á r

Corvina-nyomda. S z ik s z ó

Blank Simon. S z ilá g y -S o m ly ó

Bölöni Sándor. S z ili-H a d a d

Fein Sámuel. S z ir á k

Gallovich Dezső. S z o ln o k

Bakos István. Fuchs Lipót. Hay Fülöp. Jász-Nagykún-Szolnokmegyei Lapok nyomdája (túl. : Vezéry Ödön). Wachs Pál. S z o m b a th e ly

Bertáianffy József. Egyházmegyei könyvny. Gábriel Ágoston. Seiler H . utódai. Tab

Pfeifer Ignácz.

Könyvnyomdák a vidéken. T a p o lc z a

Löwy B. T a ta

Englánder és Társa. Nobel Adolf. Tem esvár

Csanád-egyházmegyei nyomda. Csendes J. Délmagyarországi szövet­ kezeti nyomda. Freund Gyula. Mangold Sándor. Posaune nyomdája. Rácz M. Stéger Ernő utódai. Uhrmann Henrik. Union-könyvnyomda (túl. : lfj. Steiner Károly). Veres Samu. Tenke

Kellner Ignácz. T is z a -F ü r e d

Löwy Sámuel. T o ln a

Weltmann Ignácz. T o ln a -T a m á s i

Jeruzsálem Ede. T o p o ly a

Wilheim Miksa. Torda

Harmath József (tulajd. : Özv. Harmath Józsefné). T ö r ö k S z e n t-M ik lő s

Rubinstein Sándor.

155

T ren csén

Gansel Lipót. Skarnitzl Fr. T u r ó c z -S z e n t-M á r to n

Magyar nyomda (tulajd.: Moskóczy Ferenczné). Turóczszentmártoni nyomda r.-t. Ú jp e s t

Fuchs Antal. Salgó Testvérek. Ú jv id é k

Fuchs Emil és Társa. Hirschenhauser Benő. Ivkovics György. Miletics Szvetozár. Popovics Testvérek. U ngvár

Gellisz Miksa. Jáger Bertalan. Lévai Mór. Székely és Illés. V ácz

Kir. orsz. fegyintézeti ny. Kohn Mór. Mayer Sándor. V á g -Ú jh e ly

Brück Samu. Horovitz Adolf. V erbász

Verbászi könyvnyomda. V ersecz

Grcsits M. Kehrer Lajos. Kirchner J. E. özvegye. Wettl és Veronits.

Könyvnyomdák a vidéken.

156 V eszp rém

Egyházmegyei könyvny. Köves és Boros. Krausz A. Fia. Petőfi-nyomda. Z a la -E g e r s z e g

Breisach Samu. Özv. Tahy Rozália. Z cn ta

Seres Samu. Z ó ly o m

Ifj. Nádossy Gyula. Zom bor

Bittcrmann Nándor. Oblát Károly. Zombor és Vidéke nyomd, (túl.: dr. Molnár Gyula). Z s o m b o ly a

Kabos Ármin. Klenóczkyné Cs. A. Schwartz Sándor. Zcntai Hírlap nyomdája.

Az

Z ila h

e s e tle g e s v á lto z á s o k a t

Ifj. Reichrath J. Wunder Rezső. Z s o ln a

Áldori Manó.

k é r jü k

v e lü n k

tu d a tn i.

A BUDAPESTI KÖNYVNYOM DÁSZOK MUNKADÍJ-SZABÁLYZATA. Érvényes 1896. ju n i u s í-tő l 1899. j u n i u s í-ig.

A munkaidő az összes szakszemélyzet részére naponkint 9 óra. Vasárnap vagy ünnepen munkaszünet van és a szünetekért a bizonyos pénzben dolgozó nyomdai alkalmazottaknak levonni nem szabad. I.

a)

A

nappal

d o lg o z ó s z e d ő k

m u n k a d íja .

B izo ny os p én zb e n dolgozó szed ő k m u n k a d íja .

1. A bizonyos pénz minimuma hetenkint 13 fr t; e szabály alól kivétetnek az újonnan fölszabadultak, a kiknek munka­ díja fölszabadulásuk után egy évig 11 frt, ha ugyanazon üzlet­ ben maradnak. 2. Ha a bizonyos pénzben dolgozó szedőknek a megállapí­ tott munkaidőn túl is dolgozniok kell, ez esetben a következő külön kárpótlásban részesítendők : a) Éjfél előtt vagy reggel 6 órától 8 óráig és dél alatt, valamint vasárnap és ünnep délelőtt végzett munkáért a szedő heti fizetésének minden forintja után óránkint 3 krajczár kárpótlást kap. b) Éjfél után vagy reggel 6 óra előtt, valamint vasárnap és ünnep délután vagy éjjel végzett munkáért az óránkinti kárpótlás 4 kr. c) Esti 10 óráig tartó munkánál a szedőnek egy fél és

Munkadíj-sza bályza t.

158

10 órán túl egy egész óráig tartó vacsoraidő engedtetik, mely szintén mint különóra fizetendő. d) A különóra megtérítésének maximuma éjfél előtt 50 kr., éjfél után 60 kr. b)

S zá m o lá sb a n d olg ozó szed ő k m u n k a d íja .

3. A p a k é tsze d é s és m ás egyéb m u n ká k szá m olá sa . A számí­ tás módja azon betűnem közönséges n betűje szerint történik, melyből a pakétszedő a neki átadott kéziratot szedi. Ha az n vastagabb egy fél négyzetnél, úgy a számolás ez utóbbi sze­ rint történik. Ha a fölszedett «-nek vagy félnégyzetek nem töltik ki teljesen a sort, úgy egy /z-nel több számítandó. Min­ den darab negyedpetit térző egy n , ha a térző nyolczadpetitre öntetett, úgy minden darab térző két n. 4. A m agyar szö v eg ű sz e d é s n é l a számítás alapja a követ­ kező : a) garmond, borgisz és petit

.

... 26 kr.

b) kolonell és ciceró............................... 27 » c) nonpareille és mitteltől fölfelé........ 30 » d) peri ..................................................... 32 » A n é m et szöv eg ű szed és, ha antiqua, i krajczárral, ha fraktur, 2 krajczárral drágább. A tó t szedés, ha antiqua, 3 krajczárral, ha fraktur vagy Schwabacher 4 krajczárral jobban fizetendő. L a tin , rom án, o la sz , fr a n c z ia és horvá t nyelveknél 1000 n -é rt 3 krajczárral több ; egyházi czirill, szerb , orosz és g örög alá nem vágott 1000 n 7 krajczárral, alávágott 9 krajczárral, héber sima szedés 4 krajczárral, pontozott 8 és troppszedés 12 kraj­ czárral drágábban számíttatik; a h é b e r szedés számítása a >Nun«, pontozásoknál pedig »Passach« szerint történik. K e v e r t szedés. Egyszeres kevert szedésnek tekintendő az, ha egy másik betűnem fordúl e lő ; kétszeres kevertnek, ha egy harmadik; háromszorosnak, ha egy negyedik betűnem szétszórva az ív harminczkettedrészét foglalja e l; ilyenkor a rendes ár 1000 n után egyszeres kevert szedésnél 1 kraj­ czárral, kétszeres kevertnél 2 krajczárral, háromszoros kevert-

Mun kadij-sza bályzat.

159

nél 3 krajczárral emelkedik. Új betűnemnek tekintetik a ritkított szedés is. Ha pedig az elősorolt betűnemek szétszórva az ív 16-od részét foglalják el, a föntebb megszabott kárpótlás ára kétszereztetik. Minden más nyelvnek szétszórt előfordulása az ív 32-ed részének betöltésénél külön betűnem-kevcrésnek tekintetik és a föntebbi arányban magasabban számíttatik. Ha valamely műben idegen nyelv folytatólag fordul elő, ennek számítása ez árszabály határozatainak 4. pontja szerint tör­ ténik. Ha a szedés kisebb betűfajjal (a hol t. i. alárakás szükséges) van keverve: az illető sorok kétszeresen számítatnak. P a k é t -szedésnél az idegen betűfajból vagy ritkítottan szedett szavak sorokká adandók össze és kétszeresen szám í­ tandók. Ha fél sor maradna fenn, egésznek számíttatik. Czímek szintén kétszeresen számítandók, még akkor is, ha állottak. Egy harmaddal (schliesszel) szedett munka egy krajczárral magasabban díjaztatik 1000 n után. T iszta szá m o s vagy r itkított szed és, valamint számos szedés rövidítésekkel kétszeresen, számokkal vagy rövidítésekkel kevert szedés, továbbá folytatólagosan (az egész sorszéles­ ségben) szedett, nevekből álló szedés másfélszer szám íttatik; kétszeresen számíttatnak az oly sorok is, a melyekben az évszámokhoz rag vagy évi szótag járul, ha azonban a hónapok nevei is kiszedetnek, ez esetben a számolás csak másfélszer történik; részben ritkított szedés kevertnek tekintetik. A sor kihajtása vagy behozásáért egy sorral több számíttatik. A ki­ pontozott szedés, tekintet nélkül a pont öntésére, ha nincs benne számrovat, 1 krajczárral, ha egy számrovat van benne, 3 krajczárral drágább. J e g y z e te k . A munkában előforduló kisebb betűnem annak árszabása szerint külön számíttatik; a választóvonalak a jegyzethez tartoznak. M a th e m a tik a i sze d é s. Mathematikai szedésnél egyszerű példák másfélszer, nehezek kétszeresen számítandók. Külö­ nösen nehezeknél megfelelő kárpótlás fizettetik. T á b lá za tos szed és, tekintet nélkül arra, hogy fejjel vagy a nélkül, vonalakkal vagy a nélkül készíttetik, tekintet nélkül továbbá arra, hogy a rovatokban számok vannak-e vagy betűk­ kel való szedés, ha a táblázat a három hasábot meghaladja,

i6o

Munkadíj-szabályzat.

egész szélességben kétszeresen számíttatik. Háromhasábos táblázat másfélszer számítandó; kéthasábos szedés, ha léniá­ val van is elválasztva, nem tekinthető táblázatos szedésnek s csak mint rendes számítandó — az árszabálynak rávonat­ kozó pontjai szerint — egész szélességben és magasságban. Oly esetekben, midőn a táblázat feje kisebb betűfajból sze­ detik, mint az egész tábla, a fej e kisebb betűfaj szerint számí­ tandó kétszeresen. K e s k e n y a la k , mely egy sorban 35— 31 n -e t tartalmaz, 2 krajczárral, 30— 25 n -e s 3 krajczárral, 24— 20 n -e s 4 krajczárral, 20 n alatti alak 5 krajczárral drágábban számíttatik; a térzők azonban nem számíttatnak n gyanánt. S zélzet-jegyzetek (Marginalien) a szedés szélességéhez csa­ tolandók, de csak az illető oldalon, a hol előfordulnak. T ö r d e lé s i já r u lé k . A tördelésért 1000 n után 2 kr. pótlék jár. J a v ítá so k . A szedő köteles egy h á z i javítást és egy sajtá­ ré víziót lelkiismeretesen végezni. Javítások, szerző- vagy sajtó-reviziók végzéséért, melyekért a szedő nem okozható, óránként 26 krajczár fizettetik; ugyanez áll fo r d íto tt betűkre (blokád) nézve is. P a k ét-szed ő k csak a házi javítást tartoznak végezni. N e m fo g la lk o zta tá s esetében, tudniillik kézirat- vagy anyag­ hiány miatt, a szedő a takarításnál alkalmazandó; óránként 26 krajczár fizetendő. F eltiszto g a tá s. A munka befejezte után a szedő nem tar­ tozik azt feltisztogatni. Valamely munka berendezése alkal­ mával a szedőnek a szükséges anyag, úgym int: stégek, négyzetek, térzők, deszkák stb. kiszolgáltatandó, ellenkező esetben a tisztogatás ideje neki óránként 26 krajczárral kárpótoltatik. Ha egy mű berendezésénél a szedő oly osztani valót kap, melyet szedéséhez teljesen nem használhat, hanem rész­ ben összeállítani vagy a szekrényből egyes betűt kiraknia kell, pl. más nyelven : úgy ezért a feltisztogatásért a meg­ illető ár felerészével kárpótlandó. E lő n y (Speck). A művek czímei, valamint a szövegben elő­ forduló mindennemű előn y: Schmutztitel, metszvények stb. a tördelőt illetik, s tőle még az esetben sem vonhatók el, ha az üzlet ezeket bizonyos pénzben állíttatja is össze.

Munkadfj-szabályzat.

16 1

Az élő lapczímek a zárósorral együtt három, a holtak két sornak számíttatnak. Versek vagy külön sort képező nevek szedésénél a legszéle­ sebb sor után számíttatik. Hangjegyszedés szabad egyezkedésre hagyatik. 5. A számoló-szedők (pakétszedők vagy tördelők), ha munka­ időn túl dolgoznak, a következő kárpótlásban részesülnek : a) Éjfél előtt vagy reggel 6 órától 8 óráig, déli szünet alatt, valamint vasárnap és ünnep délelőtt óránként 15 krban. b) Éjfél után vagy reggel 6 óra előtt, valamint vasárnap és ünnep délután és éjjel óránként 22 krajczárban. c) Esti 8 órán túl tartó munkánál a szedőnek 10 óráig egy félórai, azontúl egy óra vacsoraidő engedtetik, mely szintén mint különóra fizetendő. Á lta lá n o s

h a tá roza to k.

6. A rendes munkaidó' részletes meghatározása (kezdete és befejezése) a munkarendben foglaltatik. 7. Kisegítő-kondiczió az, mely a szedő felvételekor ilyennek nyilváníttatik. Ez fölmondási időhöz nincs kötve. Munkájának díjazása szintén ez árszabály szerint történik. Egy héten alól tartó kisegítő kondicziónál naponkint 50 krajczár napi pótlék fizetendő. A kisegítő-kondiczió legfeljebb négy hétig tarthat, azontúl 14 napi felmondás jár. 8. A fölmondási idő kölcsönösen 14 nap s mindig szombat este történik a fölmondás; ha azonban szombatra ünnep esik, úgy a fölmondás előtte való nap történik. Rögtöni elbocsá­ tásnak csak az ipartörvény értelmében van helye. 11.

Az

u jsá g sze d ő k

m u n k a id e je

és

m u n k a d íja .

1. Rendes szedés (nevek, számok, rövidítések, ritkítás stb. nélkül) magyar lapoknál a) ciceró ... ... 1000 n után 28 krajczárral b) garmond 1000 n » 27 c) b o rgisz.......... 1000 n » * 27 d) petit .......... 1000 n » 27 » » e) kolonell.......... 1000 n » 28 » nonpareille ... 1000 n » 31 11

1Ő2

Munkadíj-szabályzat.

Német lapoknál (antiquából szedve) a szedés ára i krajczárral magasabb. Frakturból szedve a számítás abc alapján történik, a garmond, borgisz és petit 28 kr., ciceró 29 kr. 2. a) Tőzsdei és kereskedelmi táviratok másfélszer számít­ tatnak. b) Vasúti és bank-kimutatás mutálásánál egyszerűen, új szedésnél kétszeresen, tabelláris szedés szintén kétszeresen számítandó. Nonpareille-fejek kétszeresen számíttatnak. c) Leszámítolási árfolyamok és összehasonlítható árfolyam­ táblázatok épp úgy, mint a tőzsdei táblázatok is, másfélszer számíttatnak. d) A gabonatőzsde bevezetése egyszerűen, kötések kétsze­ resen, az érték- és külföldi tőzsdék másfélszer számíttatnak. e) Időjárási táblázatok másfélszer számítandók. j ) Változások a hadseregben vagy kivonatok a hivatalos lapból másfélszer. g ) Tiszta számszedés, sor- és nyerőszámmal vagy a nélkül, valamint folytatólagos ritkított vagy névszedések kétszeresen számíttatnak. Ama sorok, melyek több mint felényire vannak ritkítva, szintén kétszeresen. h) Idegenek névsora, színházi műsorok, számadási kimuta­ tások, hitelegyletek fizetésképtelenségi kimutatásai, templomi zene, rövidített szavakkal szedett sport, névszedés, naptár (napirend) másfélszer, folytatólagos kövér betű másfélszer, idegen nyelvű sorok kétszeresen számíttatnak. i) Olyan sorok, a melyekben kurzívból vagy másfajta betű­ ből fordulnak elő szavak, kétszeresen számíttatnak, épp úgy a táviratok kezdősorai. k) Rovatczímek kétszeresen, záróvonalak egy sornak számít­ tatnak. l) Oly lapok, melyeknél a sorokban előforduló dőlt, félkövér és ritkított vezérszavak kétszeresen nem számíttatnak, 2 krajczá rr a l magasabban számolandók. 3. S o rkih a jtá s. A sorkihajtásért egy sorral több számíttatik. 4. Ja v ítá so k . Korrektúra-változásokért az elmulasztott idő kárpótolandó. 5. A ren des m u n k a id ő részletes meghatározása (kezdete és befejezése) a munkarendben foglaltatik. Ez szabályozza a

Munkadíj-szabályzat.

63

hétfőn reggel és ünnepnapokon való munka megkezdését is. — Oly lapoknál, melyek napjában kétszer, reggel és este adatnak ki, az esti kiadás a reggelihez hasonlóan számíttatik. 6. Várók. A rendes várók, épp úgy azok, a kik utasításra a rendes szedés befejezése után várni tartoznak, 50 krajczár kárpótlást kapnak. Naposoknak a revízió külön 1 forinttal díjaztatik és csak a lapnál alkalmazott szedő végezheti. A várás kezdetét, valamint a lap szedésének megkezdését minden nyomda munkarendje határozza meg. 7. A vasár- és ünnepnapi munka kétszeresen számíttatik. Hétfő reggeli lapért, ha a szedés */*8 előtt kezdődik, személyenkint 50 kr. kárpótlás fizetendő. 8. A fönnebbi pontok minden napilapra, akár éjjel, akár nappal szedetnek, mérvadók. III.

G é p m e s te r e k és n y o m ó k m u n k a id e je és m u n k a d íja .

Munkaidő és különórák fizetése úgy történik, mint a nappali szedők árszabályánál. A nyomó-osztályban, ha a munkaviszonyok megkívánják, a 10 órai munkaidő állandósítható és ez esetben a tizedik óra díjazása különórának vétetik. Különös szabályok: a) a gépmester minimuma 13 forin t; b) körforgó-gépeknél minimum 15 frt. Éjjeli munkánál 20 frt. Az újonnan fölszabadúltak minimuma 11 frt, a mennyiben ugyanabban a nyomdában megmaradnak. Ez árszabály és munkarend az ipartörvény 113. §-a értel­ mében az illető kerületi elöljáróságokkal, mint elsőfokú ipar­ hatóságokkal is láttamozandó. Budapesten, 1896. évi május hó 31-én. Krammer Lipót Dezső Ferencz Neu/iáusler Vilmos Jászai Samu Téri Sándor Krausz Soma Brucker Lajos

Hirsch Lipót Buschmann Ferencz Brózsa Ottó Schlesinger Vilmos Dr. Oerő Lajos Dr. (jeliéri Gyula, egyl. j. Neuwald Illés 11

E G Y E S Ü L E T E K ÉS K Ö RÖ K. A következő jegyzékben közöljük az összes magyarországi könyvnyomdász- és betűöntő-egye­ sület és körök czímjegyzékét. Magyarországi könyvnyomdászok és betűöntők egylete. Szék­ hely : Budapest, VIII., Kerepesi-út 19. — Rokkant-, özvegy-, árva-, beteg-, munkanélküli és utassegélyző-pénztár, önképző szakosztállyal. E lnök: Czettel Gyula. Számvivő (pénztárnok): Steiner Adolf. Hivatalnokok : Novitzky N. László, Zaka Lajos.

Az egylet a központon kívül a következő kerü­ letekre oszlik : Arad: Elnök: Sugár József; pénztárnok: Molnár László. Brassó: Elnök: Femminger K ároly; pénztárnok: Scheider Gyula. Debreczen: E lnök: Heller I . ; pénztárnok: Török Ferencz. Kassa: Elnök: Rosa Viktor; pénztárnok: Streck A. Béla. Kolozsvár: Elnök: Veress Elemér; pénztárnok: Kádár Sándor. Nagyszeben: Elnök : Bressler Gusztáv ; pénztárnok : Haiser György. Nagyvárad: Elnök : Perl István ; pénztárnok: Grósz Mór. Pécs: Elnök: Taizs József; pénztárnok: Fiedler Károly. Pozsony: Elnök: Schweizer I .; pénztárnok: Korunka B. Szeged: Elnök Zeisler M ór; pénztárnok: Bakó Antal. Temesvár: Elnök : Gábriel József; pénztárnok: Geistlinger JNagyszebeni könyvnyomdászok egylete. Utas-, beteg-, temet­ kezési, rokkant- és munkanélküli pénztárral. E lnök: Binder Lajos (Mészáros-utcza 47.).

Egyesületek és körök.

65

Szaktárskörök a fővárosban. Budapesti könyvnyomdászok és betűöntők jó­ tékonysági köre. Elnök : Concha Károly (Országgyűlési Értesítő, VI. kér., Vármegye-utcza 12—13.

Könyvnyomdászok Szakköre. E lnök: Tanay József (Pesti könyvnyomda-részvénytár­ saság, V., Hold-utcza 7.).

Budapesti gépmesterek és nyomók köre. E lnök: Pólyák József (Münster-nyomda Albrecht-út 5.)

Budapesti hirlapszedők köre. E lnök: Jantsi Henrik (Lloyd-nyomda).

Budapesti könyvnyomdászok és betűöntők hitelszövetkezete. Elnök: Schwind Béla (Pesti Lloyd-társulat nyomdája).

Budapesti betűöntők köre. E lnök: Feldmann I. Pál (Fischer és Mika betűöntödéje).

Magyarországi könyvnyomdászok és betűöntők szakegylete. E lnök: Jászai Samu (Gutenberg-nyomda).

Athenaeum-dalkör. E lnök: Böhm Béla (Athenaeum r.-t.).

Ébredés-dalkör. Elnök : Kokály Ignácz (Rigler J. E. részvénytársaság).

T ypographia-dalkör. E lnök: Galateo Béla (Államnyomda).

* ** Gutenberg-könyvnyomda, mint segédszövetkezet. Igazgató: Krammer Lipót (VI., Gyár-utcza 31.).

Szaktárskörök a vidéken. Temesvári nyomdász-dalkör. E lnök: Freund J.

Pozsonyi Typographen-Bund. E lnök: Csömör J.

Az utassegély Magyarországon.

166

Szegedi nyomdászok Outenberg dalköre. Elnök : Gibitz Imre.

Nagyszebeni nyomdászok Typographia dalköre. Elnök Fleischer M.

Horvát- és Szla von orszá g. A horvát-szlavoniai könyvnyomdászok egylete. (Hrvatsko tipograficko druztvo za Hrvatsku i Siavoniju) Zágráb. Az egyletnek több fiókja van. AZ UTASSEGÉLY MAGYARORSZÁGON. Nálunk az utassegélyt az utazó szaktársak a kö­ vetkező helyeken kapják: Kifizetőhelyek: Nap

Érvényes 1897. október í-től.

Segélypénz maximumban Szeged ................... ... N agyvárad.............. ... Temesvár .................. . Nagyszeben1 ...........

Arad cr>

'<«

E

Budapest

Brassó 1

D é v á n á t. —

50 "tu

Esztergom .............. B.-Gyarmat ... ........ Székesfehérvár ... . Kecskemét ... .............. Miskolcz2 ....... . ......... Szolnok ___ Győr............................... Nagyszeben ... ... Határ Predeal... Marosvásárhely

2 G yön gyö sön

t.

3 5

i/i 'd

2 11 2 3

2

*0

4

O)

6

4 5 5

1

6

Az utassegély Magyarországon.

o> Nap

67

Segélypénz maximumban

Debreczen

U n g v á r.......- ............. . Szolnok ................... N agyvárad................... Máramaros-Sziget1 ...

Esztergom

B.-Gyarmat .............. Budapest .................Veszprém ..................

Győr

'O

Selm eczbánya..............

'd £ 0

Veszprém ... ... ... Székesfehérvár .......E sztergom ................... Budapest -.................Sopron ......................... Nagykanizsa2 .............. Turócz-Szt-Márton3 ...

'd 50

Kassa

Kolozsvár

k i f i z

'd

£ o 'd

50

a>

O Lőcse

b/J to

B.-Gyarmat Miskolcz4 - ........... Turócz-Szt-Márton ... Selmeczbánya.............. Határ N eum arkt........

N

3 2 5 4 4 3 4 3 4 5 3 7

8

3 7 6 6

7 4

U n g v á r................... .. Debreczen ... .............. Igl 6 ....... .......................

4 6 3 4

Máramaros-Sziget5 ... Nagyszeben .............. Marosvásárhely ........ Nagyvárad ... ... ........

8 6

4 6

1 Szatmár-Németin át. — 2 Pápán át. — 3 Nyitrán át. — 4 Gömörön át. — 5 Deésen át.

Az utassegély Magyarországon.

68

a z

Segélypénz maximumban

Nagyszeben

M.-Sziget

'O

Miskolcz

cn 'cS E

o Marosvásárhely

'cö 0) N

Nagyvárad

N.-Kanizsa

Kolozsvár ... ............. Brassó ......................... Marosvásárhely Medgyes felé ........ Arad*1 .........................

4 n

Ungvár ......................... Kolozsvár2 ... .............. Debreczen'* ..............

7 8 9

Kassa ......................... Ungvár ......................... Lőcse ......................... Budapest ........... - — Selmeczbánya' ... ... D eb reczen ........... Brassó ............ . ... Nagyszeben Medgyes fele ... ... ....... ........ Kolozsvár .............. Határ B esztercze........ D eb reczen ................... Kecskemét ... ........... Szolnok... ... Kolozsvár ... .............. Arad Szeged .................. ... P é c s........ ............. Szegzárd Sopron ... ... ... ... Veszprém ............ . Győr ................... Határ Polstrau » Varasd ... ...

6 5

ba —

o —

3 4 5 6 7 4 6

'cS

1

50


4 4 4

N

<4-

— ... ... ...

1 Déván át. — 2 Deésen át. 3 Szatniár-Németin át. — 4 Losonczon át.

3 8 6

6 5 7 4 6 7 5 7

2 2

Az utassegély Magyarországon.

6 9

: « Z

m a x im u m b a n Sopron ... ........... ... Selmeczbánya* ........ Győr .............. ... ... Turócz-Szt-Márton ... Határ Marchegg vagy Bruck ........ ..............

3 7 3 6

Pécs

Szeged ......................... Szegzárd .................... Újvidék ......................... N agy-Kanizsa........ ... Veszprém ..................

bfl

7 2 8 5 6

Pancsova

V ersecz......................... Becskerek .............. ...

'Ctf

3 2

Sopron

Pozsony ___ ... ... Veszprém ................... G yőr ................... ... Nagykanizsa .............. Határ Bruck ........ ... » Gyanafalva » Neudörfl ... ...

QJ

3 6 3 7 2 6 1

Szeged

Kecskem ét.............. ... Becskerek ........... . ... Arad ................... ... Szolnok......................... Temesvár ....... . ... ... Ú jvid ék .................. . ... Szegzárd ................... P é c s .............................. Nagyvárad2 ... ... ...

Székesfehérvár

Budapest ... ... ... ... Veszprém ... ....... . Szegzárd ... ... ... ... Kecskemét ... . ... G y ő r___ _ ___ .

Pozsony

■ Nyitrán át. — 2 Csabán át.

1

irt

t+-i

3 5 3 5 5 6 6 7 7 2 2 4 5 3

Nap

Az utassegély Magyarországon.

1 7 0

m a x im u m b a n

Temesvár

Arad ......................... Szeged ......................... Versecz ... .................... Becskerek ...................

2 5 3 4

Turócz-SzentMárton

Pozsony ........ ........ Selm eczbánya.............. Lőcse ... .................... Győr1 ... ................... Határ Jablunka ......... » Vlarapass ........ » Karlowitz ......... » N eum arkt........

6 3 6 8 3 4 3 4

Ungvár

Kassa ......................... M.-Sziget ... ......... ... Debreczen ........ ... ... Miskolcz ... ... ... .... Határ Vereczke ... ...

Újvidék

Szeged ......................... Becskerek ... ........ ... P é c s ....................... .......

Versecz

Temesvár ................... Pancsova ................... Becskerek ... .......

Selmeczbánya

B.-Gyarmat ... ......... Esztergom ... ... ... ... Turócz-Szt-Márton ... Miskolcz2 ............ . ... Pozsony3 ................... Lőcse ... ............ . ...

3 4 3 7 7 7

Szolnok......................... Esztergom ... ........ ... Budapest ... .............. ; Selmeczbánya .. ... ... Lőcse .................. ...

6 3 3 3 7

B.-Gyarmat

Nyitrán át. — 2 Losonczon át. — 3 Nyitrán át.

£ — *0 N ■+H —

4 7 6 4 4 6 2 8 3 3 4

Az utassegély Magyarországon.

121 E.

S e g é ly p é n z m a x im u m b a n

V eszp rém

K ecskem ét

'O V)

O

— S zeg zá rd

"T to

N .- B e c s k e r e k

Szolnok

z

6

Sopron .................. . ... Győr.............................. Szegzárd ........... ....... Kanizsa.................. . ... Esztergom ................... Pécs ... ........................Székesfehérvár ........

4 5 5 5 6 2

Budapest ................... Szeged ......................... Szegzárd

4 3 5

Nagyvárad ... ... ... Székesfehérvár ... ...

hí cn s o

8 5

Becskerek ... . ... Kecskem ét........ ... ... P é c s ............ . ........ Kanizsa........... . ........ Szeged ......................... Székesfehérvár .......Veszprém ... ___

( *o N

8 5 2 6 6 4 r,

Temesvár ................... Szeged ... ............ . ...

u-

4 5

**

V ersecz.................. . ... Pécs ... ... ... .............. Pancsova ...................

4 8 2

Debreczen ___ ___ Budapest ................... Kecskemét ... ........ Nagyvárad .............. ... Szeged ... ................... B.-Gyarmat

5 4

2 6 5 5

J e g y z e t: A mely útirány valamely városon való átutazás­ hoz van kötve, azt a várost az utas érinteni s ezt hitelesen igazolni köteles, elleneseiben viatikumot azért az útért nem kaphat. — A határállomások úgy vannak kombinálva, hogy az utas már onnan kezdve kapja a viatikumot a külföldi egyletektől.

172

Az utassegély Magyarországon.

A rendes egyleti viatikumon kívül Magyarországon még a következő helyeken kapnak az utazók részint a princzipálisoktól, részint a szak­ társaktól utisegélyt. C z e g lé d : 20 kr. a Sebők- és 20 kr. a Piros-nyomdában. C s ik -S z e r e d a : 20 kr. a György-nyomdában. D e é s : 20 kr. a Demeter és Kiss-nyomdában. E sz é k (Szlavónia): 50 kr. Stibinger úrnál, Laubner-nyomda. F o g a r a s : 20 kr. a Thierfeld-nyomdában. F iu m e (magyar tengerpart): 1 frt az ottani utipénztárból. G y erg vó-S zen t-M iklós: 20 kr. a Szabó-nyomdában. G y ö n g y ö s: 20 kr. Herzog-nyomda. G y u la : 40 kr. a Dobay-nyomdában. G y u la feh érv á r: 20 kr. a Lyceumi- és 20 kr. a Woltz-nyomd. H á ts z e g : 20 kr. a Stern-nyomdában. H ó d m e ző -V á sá r h e ly : 20 kr. a Lévay-nyomdában. K e c s k e m é t: 20 kr. a Sziládi-nyomdában. K é z d i-V á sá r h ely : 50 kr. a Szabó-nyomdában. L ú g o s : 30 kr. a Traunfellner-nyomdában. M a k ó : 20 kr. a Gaál-nyomdában. N a g y -F n y e d : 20 kr. a Wokal-nyomdában. N a g y -K ő rö s: 20 kr. az Ottinger-nyomdában. N a g y -S z o m b a t: 20 kr. a Horovitz-nyomdában. R im a sz o m b a t: 50 kr. a Rábely-nyomdában. S e g esv á r: 20 kr. a Jördens- és 20 kr. a Horeth-nyomdában. S ep si-S zen t-G y ö rg y : 20 kr. a Jókai-nyomdában. S za m o s-U jv á r : 30 kr. az Auróra-nyomdában. S z á sz -R é g e n : 40 kr. a Burghardt-nyomdában. S z á s z -S e b e s : 20 kr. a Stegmann-nyomdában. S z á sz v á r o s: 20 kr. a Minerva-nyomdában. S zék e ly -U d v a r h e ly : 50 kr. a Becsek-nyomdában. S z ék e s fe h é rv á r : 20 kr. a Számmer-nyomdában. Torda : 20 kr. a Pollák-nyomdában. Veszprém : 20 kr. a Petőfi-nyomdában. Z e n ta : 20 kr. a Klenóczky-nyomdában, 50 kr. a Zentai

Hírlap nyomdájában. Z som b oly a : 20 kr. a Wunder- és 20 kr. a Reichrath-nyomd.

Az utassegély Magyarországon.

173

VIATIKUM-KIFIZETŐK. (1897. november 20-iki összeállítás.) A r a d : Molnár László, Réthy-nyomda,

d. e. 11—12-ig, d. u. 4— 7“ig (vasárnap Batthyány-utcza 33, d. e. 10— 12-ig). B u d a p e s t: Novitzky László, VIII., Kerepesi-út 19. sz., d. e. 10—12-ig, d. u. 4— 5-ig. B r a s s ó : Schneider Gyula, Gött-nyomda, d. e. 10— 12-ig, d. u. 3— 5-ig (vasárnap Altstadt 57, d. e. 11— 12-ig). B a la s sa -G y a r m a t: Vagács Mihály, Részvénynyomda, d. e. 9— 10-ig, d. u. fél 6-tól 6-ig (vasárnap d. e. 9— 10-ig u. o B e c s k e r e k : Schneller Ede, Pleitz-nyomda, d. e. 10—12-ig, d. u. 3— 5-ig (vasárnap Kigyó-utcza, Folveth-vendéglő, d. e. 11— 12-ig). D e b r e c z e n : Török Ferencz, Városi nyomda, d. e. 10— 12-ig, d. u. 3— 5-ig (vasárnap Kisvárad-utcza, Verseny-vendéglő, d. e. 9— 11-ig). Esztergom : Márkusz Győző, Buzárovits-nyomda, d. e. 10— 12-ig, d. u. 3— 5-ig (vasárnap 12—2-ig u. o.). G y ő r : Németh Kálmán, Pannonia-nyomda, délben í-től fél 2-ig, d. u. 6— 7-ig (vasárnap d. e. 9 -10-ig u. o.). K a s s a : Streck Béla, Nauer-nyomda, d. e. 10— 12-ig, d. u. 3—5-ig (vasárnap Fő-utcza 66, I. em. 13, délben 12— 2-ig). K o lo z sv á r : Kádár Sándor, Sánczalja-utcza 19/a. sz., délben 12— í-ig, d. u. 6— 7-ig (vasárnap délben 1— 2-ig u. o.). K e c sk e m é t: Szabó Imre (II.), Jókai-utcza 488. sz., délben 12-től fél 2-ig, d. u. 6 —7-ig (vasárnap d. e. 11— í-ig u. o.). L ő c s e : Rombauer Vilmos, Új-utcza 34., délben 12—í-ig és este 6—7-ig. N a g y sz e b e n : Haiser György, Drottlef-nyomda, d. e. 10—12-ig, d. u. 3— 6-ig (vasárnap délben fél í-tol fél 2-ig, Bahnhof). M á r a m a r o s-S zig e t: Völcker Ottó, Sichermann-nyomda, d. e. 10— 12-ig, d. u. 3— 5-1'g (vasárnap délben 12— i-ig, Úriutcza 42). M isk o lc z: Petró János, Városház-tér 19. sz., 3. ajtó, déli 12— í-ig, d. u. fél 7-től 8-ig.

Az utassegély Magyarországon.

•74

M a r o sv á sá r h ely : Szathmáry Lajos, ev. ref. főisk. nyomda,

d. e. n — 12-ig, d. u. 5—6-ig (vasárnap d. e. n —12-ig, Kazinczy-utcza 2). N y itr a : Bauer Ágoston, özv. Neugebauer A. nyomdája, az átutazást igazolja fél 12-tŐl 12-ig, d. u. fél 6-tól 6-ig. N a g y v á r a d : Friedmann Bernát, Kispecze-utcza 127. sz., dél­ ben 12— i-ig, d. u. 6—7-ig (vasárnap d. e. 9— 10-ig az egyletben). N a g y -K a n izsa : Zálesz János, Fischel-nyomda, délben 12—i-ig, d. u. 6— 7-ig (vasárnap Magyar-utcza, Logar-féle ház, délben 12— 2-ig). P o z so n y : Korunka B., Wiegand-nyomda, d. e. 10— 12-ig, d. u. 3— 5-ig (vasárnap d. e. 10—12-ig az egyletben). P é c s : Fiedler Károly, Taizs-nyomdad. e. fél 12-től 12-ig, d. u. 7— 8-ig (vasárnap József-utcza 45, d. e. 10— 12-ig). P a n c s o v a : Leopold Ferencz, Wittigschláger-nyomda, d. e. 10—12-ig, d. u. 3— 5-ig (vasárnap Király-utcza 103, dél­ ben 12—2-ig). Sopron : Fischer J., Hotel zűr weissen Rose, délben í-től fél 2-ig (vasárnap d. e. 10—12-ig u. o.). S z e g e d : Bakó Antal, Engel-nyomda, délben 12-től fél i-ig, d. u. 6-tól fél 7-ig (vasárnap d. e. 10— 12-ig az egyletben, Kálváriautcza 16). S z ék e s fe h é rv á r : Cseh Alajos, Számmer-nyomda, d. e. 10 -12-ig, d. u. 3— 5-ig (vasárnap 12—í-ig lakásán). S e lm e cz b á n y a : Langenthal F., Jöerges-nyomda, d. e. 10 -12-ig, d. u. 4— 6-ig (vasárnap d. u. 12— 3-ig, Obere Ring 37, I. emelet). S z e g z á r d : Gacsályi József, Báter-nyomda, d. e. 10—12-ig, d. u. 3—5-ig (vasárnap délben 12—2-ig, Széchenyi-utcza

167). S z o ln o k : Láng J. József, Zsinagóga-utcza 1198, délben 12—í-ig,

d. u. fél 7-től fél 8-ig (vasárnap d. e. 9— 2-ig u. o.). T e m e sv á r : Geistlinger J., Csendes-nyomda, d. e. 10— 12-ig,

d. u. 3— 5-ig (vasárnap d. e. 10— 12-ig, Kinizsy-utcza 5). T u r ó c z-S zen t-M á rto n : J. Mitrovszky, Részvénynyomda, d. e.

10 12-ig, d. 11. 3 5-ig (vasárnap délben 12 í-ig lakásán). d. e.

U n g v á r: Németh Ferencz, Székely és Illés-nyomda,

Utassziíllók Magyarországon.

175

10— 12-ig, d. u. 3— 5-ig (vasárnap Radvánosi-utcza 40, d. u. 3—5-ig). Ú jv id é k : Seidl Péter Pál, Vármegye-utcza 13, délben 12— i-ig, d. u. 7—8-ig (vasárnap d. e. 11— 12-ig u. o.). V ersecz: Ondrejkovits Ferencz, Wettel és Veronits-nyomda, d. e. 10— 12-ig, d. u. 3— 5-1‘g (vasárnap Meschitzergasse 15, délben 12— 2-ig). V e szp r é m : Csermák József, Kőkép-utcza 258. sz., d. u. 1— 2-ig, este 7— 8-ig (vasárnap 12— 2-ig u. o.).

* * * Esetleges változások a budapesti kifizető-állomáshoz intézendők.

UTASSZÁLLÓK MAGYARORSZÁGON. (1^97. október 15-iki összeállítás.) * A ra d . Ipartestületi szálló, Kis-körút. B a la ssa -G y a rm a t. Legényegyleti szálló.

*B r a ss ó . Aescht-vendéglő, Flachzeile 24. B ecskerek. Schorda-vendéglő, Vendelini-utcza sarkán (10 kr.). *B uda p est. Egyleti szálló, VIII., Gyöngytyúk-utcza 7. B é k é s-C sa b a . Ipartestületi szálló. *D eb reczen . Iparos ifjak szállója, Nagyhatvan-utcza 1576. D e é s . Iparos ifjak köre szállója, Felső-sétatér (10 kr.). D é v a . Goldstein-vendéglő, Aradi-utcza (10 kr.). E p e r je s. Kath. legényegyleti szálló. E sztergom . Legényegylet, Széchenyi-tér (20 kr.). G yőr. Csukli Lajos vendéglője, Alsó Duna-utcza 34. H .-M .-V á sá r h ely . Iparos ifjak szállója, Zrinyi-utcza (10 kr.). *Igló. Ipartestületi szálló, Alvég 130. *K a s sa . Ipartestületi szálló, Fő-utcza 64, II. em. K a rcza g . Ipartestületi szálló, Vasút-utcza (10 kr.). K a p osvár. Fleischer-vendéglő, Szigetvári-út (10 kr.). K e szth ely . Sommer-féle vendéglő, Fő-utcza (10 kr.). K olozsvár. Ipartestület szállója, Szép-utcza 1. sz. (20 kr.).

Utasszállók Magyarországon.

1 7 6

K ecskem ét. Ipartestületi szálló, vásári Kis-utcza (10 kr.). K ú n -F éleg yh á za . Ipartestületi szálló, Szentháromság-tér. L oson cz. Iparos-szálló (10 kr.). M a rosvásárhely. Iparos ifjúsági egylet szállója (10 kr.) M á ra m aros-S ziget. Steininger B. vendéglője, Liczeum-utcza 9. *M iskolcz. Ipartestületi szálló, Fő-utcza. N agy-K ároly. Kath. legényegylet, Debreczeni ország-út (20 kr.) N a g y szeb en . Keresztes Pál vendéglője, Burgergasse 14. *N agyvárad. Egyleti szálló, Kolozsvári-utcza 55. *N a g y -K an izsa. Fekete sas vendéglő, Soproni-út. N yíregy h áza. Iparos-szálló, Szent Mihály-utcza. N yitra . Szálló nincs. Magánháznál 20— 30 kr. *Pécs. Turin-vendéglő, Siklósi országút 32. *Pozsony. Zum schwarzen Löwen vendéglő, Jiringasse 33. P á p a . Ipartestületi szálló. S á to ra lja -U jh ely . Widderné vendéglője, Papsor-utcza (20 kr.). Selm eczb án y a. Hotel Traube, Ecke dér Honvédgasse (20 kr.). *Sopron. Hotel zűr weissen Rose. S zeg zá rd . Ipartestületi szálló, Kossuth-utcza (10 kr.). *Szeged. Ipartestületi szálló, Templom-tér. S zo ln o k .

Ipartestületi szálló, Szápáry-utcza (10 kr.).

S zom b a th ely. Matics-szálloda, Ó-Perint-utcza (20—30 kr.). S z en te s. Ipartestületi szálló, Kurczaparti-utcza (10 kr.) S zékesfeh érv ár. Korona-vendéglő, Gabona-tér (30 kr.). T a ta . Ipartestületi szálló, Fazekas-utcza (10 kr.). *Tem esvár. Három nyúl ez. vendéglő, gyárváros, Nyúl-utcza,

Béga balpart. T urócz-Szen t-M árton . Grand Hotel, Ringplatz. * Ú jvid ék. Gasthaus Stadt Esseg, Eötvös-tér 3. U ngvár. Medvéhez czímzett vendéglő (20 kr.). *V ersecz. Ipartestületi szálló, Wassergasse.

Ipartestületi szálló, Szarvas-vendéglő, Vásár-tér (10 kr.). Z a la -E g erszeg . Ipartestületi szálló, Templomalja-utcza (15 kr.). Z ilá lt. Szálló nincs. Magánháznál 30 kr., vendéglőben 50 kr. * Veszprém .

Patent gelatin-hengeranyag

txa

z

tü

E—< C(-/5

CO t a üJ E - C. < oü Q UJ D _ j CQ

u. '?£

— c 2 CJ o ^ .22 bű lCL *0

'ÖJ

N

^

£

?. ü Öfl N

c z ^

‘
/I

■ U3 :>

készít fekete és színes könyv- és kőnyomdaí festékeket,

ca

Hammonia-hengeranyagot, kenczéket.

0*

•n _: o

0 *

£ 0 2

>2

£ 0 2

•W v» c-» c ->»3 » : -x - -$*-•»*• 5 Cs. és kir. Udvari Fényképészeti Műintézet.

C. Angerer & GoeschI Bécs

X V II/I., Ottakrin^erstrasse 49. Ajánlkozik

autotipiáknak, krom otipiáktiak, foto tipiáknak és kem itipiáknak a legszebb kidolgozásban való elkészítésére. Rajzeszközök, szabad, szemcsés és érdes papí­ rok, kréták és tuschok gyártása.

o\® o

ol@ Papírminták és próbanyomások o kívánatra küldetnek.

°l 9 &

J

V .

Könyv- és czím betíík

gazdagon felszerelt nagy raktára a z ö s s z e s e u r ó p a i n y elve k s z á m á r a .

Könyvnyomdái berendezések a le g ú ja b b r e n d s z e r s z e r in t, b á rm ely ter­

hI S

f e l t é t e l e k m e lle tt. M in t á k k a l k é s z s é g g e l s z o lg á lu n k .

B ííííB

je d e le m b e n a le g r ö v id e b b i d ő a la tt, előn y ö s

!

M, ■fí

íVf'fi

P É fe ll™

%mtmsmá

ir

iiii iiim iiiiiiiiiiiiiiiiiiiii

KÖNYV- ES KONYOMDAI FESTÉKGYÁR.

pANS WöNDEI^ K flnyvkötöfén yfestékek.

BERLIN S, Dresdenerstrasse Nr. 80.

<s> KENCZÉK-

■— Könyvnyomdái hengeröntő-intézet. W ám

BADOGSYOMOFKSTEKKL *

A z ö sszes

grafikai szakokban szükséges czikkek

e)

g Ö L E JÓ ZSEF NYOMDAI ASZTALOS

G)
Ajánlja magát különösen könyvnyomdatulajdono­ soknak szedőszekrények és egyéb nyomdai berende­ zések elkészítésére.

REGÁLISOK És SZEKRÉNYEK állandóan raktáron vannak. V id é k i m e g r e n d e lé s e k p o n to s a n e s z k ö z ö lte tn e k .

Vf/Víio\jí'/
POLJÍEJ.

’/SiÁ aécs • ■ KOHLGAS S E

2fi-2R.

V e z é r k é p v is e l ő

F U C H S az

ezredéves

k iá llítá s o n .

Í:'2í&2^2:'2^if2$'fjf 5/L\i~/i\>^7/ÍNÍ7/LN Í7fl> '~/L ~/2 ±y'

BUDAPEST, --------

D Á V I D

íftXjX í\Xfs

V I., T E R 6 Z -K Ö R Ú T 2 5 .

Kedvező fizetési f e l t é t e l e k . --------

lv/Al>'/p\' \z2^\22f'^2^\'^l22^'\f2^\ li 7/Í.NÍ7/ÍN JOl V7/ÍNÍ ^/ÍNÍ7/ÍN

Könyv- és kőnyomdai -----* Festékek gyára.

I

W ííS T 'E - F. BECS, I., Canovagasse 3 , sz. Gyárt: Fekete és színes, kő- és könyv­ nyomdák részére, valamint réznyomás­ hoz szükséges mindennemű és színű FESTÉKEK ET.

KOROMÉGETÉS.

^

□ □ U U LJCJ U U CtO □□ □□ □□ □□ □□ ^\]apítlateií 1780-ban.

UK

V

Q)

könyv- és kőnyomdai színes és fekete festékek gyára.

íltüncljen és KevD--^orI^. Kizárólagos képviseló'je Magyarország és a keleti tartományok részére

F u c h s D á v id

B u d a p esten V I.,

T e r é z -k ö r iít

25.

Eme dúsan felszerelt raktárból bárminemű meg­ rendelések pontosan eszközöltetnek. Á r je g y z é k e k k e l és n y o m á s m in tá k k a l k iv á n a tr a k é sz s é g g el s z o lg á lu n k .

-íir-' 0 o ~i~ ®-I'í- O -Í'F o .^lí- O.jNí O -5'f- O ; 0 -7 ^- O -rl^- O -gt*v:

hengeranyag.

--------- --- ^-^v- ■

Kő-és könyvnyomdái festékgyár és

^ Henger öntő-intézet.

V2 3 aját gyártmányú újság-, mű-, illusztráczió-, díszmű’ másoló és színes festékek, kenczék, bronzok, könyvkötőfestékek, pléhnyoniáshoz való festékek.

Különlegességek:

H E N G E R Ö N TE S teljesen díjtalanul, csakis a tényleg felhasznált anyag fe l­ számítása melleit eszközöltetik.

A USZTRIA-henperan vae. U M I D Ő szabadalmazott nedvesítő-prcparátum kő­ nyomdáknak.

Kilója 1 fr í 60 krajczár. Elh ozatás és visszaszállítás díjmentesen.

FLUID 1C O N festékoldó szer. LUGPOR.

SZIVACS.

Nemezek (Filz)

Szab. gépkenőcs k*\-N-C/[ v\—/í

iá ik

/I

Gépszalagok

~

...v. ...v.

I \—^y S>—/ISW/I

sWzl

/h

Matriczapor m

r.

—

omdafuíajcfcncsofv figyelm ébe!

Előnyös árak. Pontos kiszolgálás.

oiret F. Ödön

a>

ö

E

jy

I £

c '
E

So

Jj

J* c aj > pO E r~
t £

•a

!

s «

ll

Is

•ö V

£

•oo co rtf Í2

'0 3

SCJ.

•03

>• SS '
KW CT3 P -t

•ott sn j *s*

4

-

K

G )^ n ^

lOHOiiOnOnOi

m h

t

Rézl óniagyár

4

■s

r

®\

p

V>

LtlPCSE Egyetlen különleges gyár.

A lap íth ato tt 1 8 7 9 -b e n .

Kitüntetve: Brüsszelben, Amster­ damban, Londonban és Lipcsé­ ben a kiállításokon.

P o n tos kiszo lg á lá s. *

#■ *

E lőnyös árak.

■JlO11O11O11O11OI

+

r

T*

A

r. <s\

j3

__5

K5- é s k ö n y v n y o m d á i é s k ö n y v kötészeti

gépek

és

k ellé k e k

gyári

pucH s D á v id <

r

B U D A P E S T , V I . , T e p é z - k ö P Ú t 25.

J

—

v

• —

V á lla lk o z ik n y o m d ák , k ö n y v k ö té sz e ­ tek te lje s b e re n d e z é sé r e .

©

Kedvező fize té si feltételek . — S zolid gyártmányok.

sr

70* T i Ti---------------------------------------------------------------------

«S

mm

Előnyös ajánlatok.

* 4

-Ü ■*

mim m Olcsó ^ árak.

Eppl

«8 «í <8 Árjegyzék «l ingyen, -f *« WMfityfk. »! m m m .

Gutenberghaus Gebrüder Geel BÉCS, IX., Liechtensteinstrasse 8. Minden, a grafikai szakmába tartozó

gépek, felszerelések és anyagok legjobb és legolcsóbb bevásárlóhelye. Állandóan raktáron tart ú j s re n o v á lt k ö n y v n y o m ta tó -s a jtó k a t. ^

A T Y PO O R A P H sorszedő- és öntőgép főiigynöksége és egyedüli elárusítója.

M & y'

:<*