A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel
A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük 19 millió gyermeket érint az Európai Unióban. Az Európai Parlament és a Tanács ugyanezen év októberében elfogadott 1098/2008/EK Határozatában döntött arról, hogy 2010 a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve lesz.
A kezdeményezés célja, hogy felhívja a nyilvánosság figyelmét a szegénység és a társadalmi kirekesztés súlyosságára az EU tagállamaiban, megnyerje az állampolgárokat a társadalmi összetartozás ügyének, hiszen a szegénység és kirekesztés nemcsak a kormányok és a szegények problémája, hanem mindannyiunk ügye, mert aláássa a társadalmi kohéziót. 2010-ben az EU szintjén és az egyes tagállamokban, így Magyarországon is figyelemfelhívó programok indultak.
Az Európai Unióban 1983 óta rendezik meg a különféle témákra koncentráló „Európai Éveket”.
A kezdeményezés fő célja, hogy • felhívja a figyelmet egy adott témára az egész EUban, • egységes megközelítés alapján tegye érzékenyebbé a közvéleményt a kérdéskör iránt, és arról • társadalmi vitát generáljon.
A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem az Európai Unió és tagállamai fontos kötelezettsége.
Az Európai Bizottság a 2005-2010-re vonatkozó Szociális Menetrendben javasolta, hogy legyen a 2010-es év a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve, annak érdekében, hogy hangsúlyozza és megerősítse az Európai Unió Lisszaboni stratégia indulásakor tett kötelezettségvállalást, miszerint • az EU váljon versenyképes, fenntartható gazdasággá, • több és jobb munkahely, valamint • nagyobb társadalmi kohézió mellett.
Az Európai Év elsősorban kommunikációs kampány. Önmagában nem alkalmas arra, hogy felszámolja a szegénységet és a kirekesztődést, arra viszont igen, hogy a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők helyzetéről előremutató, konstruktív társadalmi közbeszéd alakuljon ki.
Elősegítse, hogy a társadalom jobb helyzetben lévő tagjai, a gazdaság vagy a politikai élet szereplői is • reális képet kapjanak a szegénységről, • megértsük, hogy milyen okokra vezethető vissza és milyen következményekkel járhat, továbbá • áttekintsük, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre a csökkentéséhez és megismertessük a kirekesztés elleni küzdelem terén valós eredményeket felmutató jó gyakorlatokat.
• Erősíteni kell a szegénységben és kirekesztettségben élők helyzetével kapcsolatos tudatosságot, • elő kell segíteni, hogy az érintettek eredményesen gyakorolhassák szociális, gazdasági, kulturális jogaikat és • csökkenjenek az irányukba megfogalmazódó sztereotípiák és a megbélyegzés. • Lehetőséget kell teremteni arra, hogy az Év tevékenységeiben minél több állampolgár részt vállalhasson, különös tekintettel azokra, akik közvetve, vagy közvetlenül megtapasztalták a szegénységet, vagy a kirekesztődést.
Nagyon fontos szerepe van a médiának.
Az Európai Év végrehajtására minden tagállam Nemzeti Programot készített, melyet 2009. május végéig kellett benyújtani az EU Bizottságnak. A Nemzeti Program • az európai év irányadó elveivel és célkitűzéseivel összhangban, • a hazai kihívások alapján készült. A Nemzeti Program a Magyar Szegénységellenes Hálózat, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által működtetett - felerészt civil szervezetekből álló tanácsadó testület - Nemzeti Konzultatív Testület javaslatai alapján készült.
Az Európai Unió 10 éve foglalkozik a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem kérdéskörével az ún. nyitott koordinációs együttműködés keretében. Magyarország 2003-tól vesz részt ebben. Az együttműködés célja • az egyes országok intézkedéseinek, jó gyakorlatainak megismerése, • a kölcsönös tanulás elősegítése. A megtett és a következő időszakra tervezett társadalmi kirekesztés elleni intézkedéseikről a tagállamok kétévente, ún. Nemzeti Stratégiai Jelentésekben számolnak be egymásnak, amelyek alapján az EU Közös Jelentést készít.
Az Európai Év sikere nagymértékben függ azoktól a kulcsszereplőktől, akik közvetlen tapasztalatokkal rendelkeznek a szegénységről, vagy a szegénység kezelésével foglalkoznak. Az ő véleményük becsatornázása érdekében 2009 februárjában megalakult a Nemzeti Konzultatív Testület. Tagjai az érintett tárcák, közigazgatási szervezetek, civil szereplők (köztük szegénységben élők szervezetei) és társadalomtudományi szakemberek.
2010 A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve Nemzeti Programja
A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem Európai Évének célja, hogy • erősítse a társadalmi szolidaritást, • felhívja a nyilvánosság figyelmét az európai szegénység és társadalmi kirekesztés tényére, • közvetítse azt az üzenetet, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés a társadalmi és gazdasági fejlődést is veszélyeztetik.
Az Év nemzeti prioritásai • politikai elköteleződés erősítése - jogszabályok és döntések szegénységre és kirekesztésre gyakorolt hatásának kiemelt szempontként történő kezelése, - a meglévő források hatásosabb felhasználása a szegénység elleni küzdelemhez, valamint a lehetőségekhez mérten további források bevonása, • a társadalmi tudatosság növelése és véleményformálás - a szegénység hátterében álló okok, társadalmi folyamatok, helyzetek bemutatása, - toleranciára nevelés, előítéletek csökkentése, - folyamatos közbeszéd generálása a szolidaritás növelése, a megoldási lehetőségek feltárása és megvitatása érdekében,
• a szegénységben élő emberek társadalmi részvételének erősítése - a szegénységben élő emberek bekapcsolódási lehetőségeinek bővítése a helyi és országos döntéshozatali folyamatokba, - a szegénységben élő emberek önszerveződésének segítése, - innovatív módszerek a részvételre, a különböző társadalmi csoportok, a döntéshozók és az érintettek közötti párbeszédre.
Az Év legfontosabb üzenete, hogy a „szegénység elfogadhatatlan, tegyünk ellene!”, további üzenetei: • „a szegénység sokarcú” • „a szegénység nem válogat • „a szegénység nem örök” • „a szegénység nem néma” • „a szegénység megelőzhető”
Az üzenetek mellett nagyon fontosnak tartjuk, hogy az Év kommunikációja során a hangvétel ne sajnálatot keltő legyen, hanem sokkal inkább • tájékoztató, • érzékenyítő, • érvelő, • előremutató, • jó példákat bemutató jellegű.
Köszönöm szépen a figyelmet!
