Előterjesztő:
Básthy Gábor a Szegedi Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója
Iktatószám:
46202/2009.
Tárgy:
A Szegedi Hőszolgáltató Kft. beszámolója
Melléklet:
1 határozati javaslat
Készítette:
Szegedi Hőszolgáltató Kft.
Véleményezésre megküldve:
Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság Városüzemeltetési, Környezetvédelmi, Víz- és Csatorna Bizottság Pénzügyi Bizottság
Törvényességi véleményezésre bemutatva:
2009. április 29.
Tisztelt Közgyűlés! Jelen előterjesztés keretében tájékoztatást adok a tulajdonos részére a Szegedi Hőszolgáltató Kft. 2000-2008. évi tevékenységéről.
1. Cégtörténet és feladatok 1949. augusztus 15. napján megalapították a Szegedi Városgazdálkodási Vállalatot (közüzemi vállalat), mely – egyéb városgazdálkodási feladatain kívül - Szeged város távfűtési rendszerének alapjait volt hivatott létrehozni. Ez a Vállalat, ilyen formában 1991.-ig működött. 1991. június 20-án megalakult a Szegedi Távhőszolgáltató Vállalat (SZETÁV), mely átvette a VGV-től a távhőszolgáltatási tevékenységet. (a VGV 1994. szeptember 30. napján Szegedi Környezetgazdálkodási Kft-vé alakult át, - a távhőszolgáltatás kivételével – folytatva tevékenységét) A jogszabályoknak megfelelően a Szegedi Távhőszolgáltató Vállalat 1994. június 30-án átalakult Szegedi Távhőszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társasággá, melynek feladata nem változott; fő tevékenysége a „hőtermelés és – ellátás” volt. Ezzel a névvel 1999. november 10-ig működött a Társaság. 1999. november 11. napjától SZETÁV Vagyonkezelő Kft. néven folytatta tevékenységét, de ekkorra már tevékenységi köre nagyban megváltozott – pl.: beszüntette a távhőszolgáltatást - , ugyanis 100%-ban a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló gazdasági társaságként a távhőszolgáltatáshoz kapcsolódó közművagyon kezelőjeként működött az IKV Ingatlangazdálkodó és Vagyonkezelő Zrt-be 2003. július 23-án történt beolvadásáig. 1999. november 30-án megkezdte működését a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 51%-os és a legnagyobb magyar magántulajdonú közszolgáltató vállalkozási csoport részét képező ALFANOVA Kft. 49%-os tulajdonában lévő, 100 millió Ft törzstőkéjű Szegedi Hőszolgáltató Kft. (alapító okirat kelte: 1999. november 14.), amely a mai napig ezen a néven, az IKV Ingatlangazdálkodó és Vagyonkezelő Zrt-vel együttműködve a SZETÁV Kft. és a Szegedi Hőszolgáltató Kft. valamint az ALFA-NOVA Kft. között Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata garanciavállalási kötelezettsége mellett 1999. november 1-vel létrejött „Üzemeltetési-Vállalkozási Szerződés” alapján végzi a távhőszolgáltatást. A részleges privatizációt követően jelentős szervezeti ésszerűsítés valósult meg, melynek következtében a Szegedi Hőszolgáltató Kft. alkalmazottainak létszáma 1998-évhez képest 2000. évre mintegy 30%-kal – 264 főről 179 főre - csökkent. A Társaságot két ügyvezető irányítja. Az ALFA-NOVA Kft. által delegált, stratégiai döntésekért felelős ügyvezető 1999-től napjainkig Pomázi Csaba okl. gépészmérnök, okl. távfűtési szakmérnök (az ALFA-NOVA Kft. résztulajdonosa és ügyvezetője), a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által delegált, üzletvitelért felelős ügyvezető 1999-tól 2003-ig Benák László, 2003tól napjainkig Básthy Gábor okl. gépészmérnök, okl. energetikai szakmérnök. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. fő tevékenysége a gőz-, melegvízellátás. Ez a tevékenység kiterjed a távhőenergia előállítására, beszerzésére, átvitelére, és szolgáltatásának értékesítésére, a távhőszolgáltatáshoz kapcsolódó vezetékek és berendezések üzemeltetésére, tervezésére, kivitelezésére, karbantartására, és üzemzavar elhárítására. Jelenleg 27 258 lakossági-, valamint 490
közületi fogyasztót szolgál ki távhőenergiával. Célja a folyamatos, biztonságos, valamint az energiatakarékos távhőszolgáltatás és melegvízellátás a környezetvédelmi előírások szem előtt tartásával. Az értékesített éves fűtési hőmennyiséget az 1.sz mellékletben, az értékesített használati melegvíz mennyiségét 1998-2008 között a 2.sz mellékletben szemléltetjük. A Társaság feladatait 1970-1989 között épült 23 fűtőművi körzetben, 264 MW beépített hőteljesítménnyel, 5 db, összesen 9,2 MW teljesítményű üzemeltetett és 6 db, összesen 5,3 MW teljesítményű saját tulajdonú, kapcsoltan hőt és villamosenergiát termelő gázmotorral, 40 km nyomvonalon húzódó 120 km távvezetéken keresztül látja el. A lekötött csúcs gázteljesítmény 18 ezer Nm3/h. Az éves átlagos hőszolgáltatási célú gázfelhasználás 30-35 millió Nm3, a villamosenergia termelésre fordított mennyiséggel együtt 4550 millió Nm3. Az 1998-2008 közötti időszakra a közvetlenül hőszolgáltatási célú energiafelhasználást források szerint a 3.sz. melléklet, annak források szerinti költségeit a 4.sz. melléklet tartalmazza.
2. Fejlesztések 2000-2008 2.1. Hőforrások korszerűsítése A Szegedi Hőszolgáltató Kft, részben a szakmai befektető ALFA-NOVA Kft. közreműködésével a távfűtő rendszeren 2000-2008 években az 5.sz. mellékletben ismertetett felújításokat, illetve fejlesztéseket hajtotta végre. Ezen jelentősebb megvalósult fejlesztések összértéke meghaladja a 3,5 milliárd forintot. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. ezen felül évi 220-250 millió forintot fordít a fűtőművek és távhőrendszerek értékmegőrző ill. értéknövelő fenntartási munkáira. 2.2. Kapcsolt hő- és villamosenergia termelés A kapcsolt hő- és villamosenergia termelés kiépítése, gázmotoros energiatermelő berendezések telepítése a meglévő fűtőművekbe, illetőleg kazánházakba két ütemben 2000-2004. években valósult meg a következő helyszíneken és villamos teljesítményekkel: 1. ütem: az ALFA-NOVA Kft. közreműködésében a SINESCO (jelenleg: DALKIA) beruházásában Rókus I. kazánház 1,946 MWe Északi vr. I/B kazánház 2 x 1,403 MWe Tarján III. kazánház 2 x 2,225 MWe Összesen: 9,202 MWe 2. ütem: a Szegedi Hőszolgáltató Kft. beruházásában: Felsőváros II. kazánház Északi vr. I/A kazánház Tarján II. kazánház Tarján IV. kazánház Tarján V. kazánház Tarján VI. kazánház Összesen:
2,2 MWe 0,625 MWe 0,625 MWe 0,625 MWe 0,625 MWe 0,625 MWe 5,325 MWe
Ez utóbbi ütem részletes jellemzőit a 6.sz mellékletben, az ezekből a gázmotoros egységekből értékesített energia mennyiségét és az abból származó árbevételt a 7.sz. mellékletben foglaltuk össze. Az így keletkező árbevétel felhasználását a 8.sz. melléklet szemlélteti. A fűtőművekben a gázmotorok mellett továbbra is működnek a gázkazánok, mivel azok lehető legjobb kihasználása ill. a villamosenergia értékesítéshez előírt hatásfok elérése érdekében elsősorban az egész évben jelentkező használati melegvíz és az átmeneti fűtési időszak fűtési hőigényére méretezettek. 2.3. A távhővel ellátott lakóépületek lakásonkénti hőfogyasztásának szabályozása és mérése A fűtési hőmennyiségmérők beépítése 1996 évben befejeződött. A lakossági fogyasztók esetében épületenként, vagy lépcsőházanként összesen 946 db hőmennyiségmérő került felszerelésre. Társaságunk valamennyi lakóközösséggel az ezek által mért hőmennyiség alapján számol el a lakóközösségekkel kötött hőszolgáltatási szerződésekben meghatározott módon, a lakások fűtött légtérfogata, vagy a lakások költségmegosztókkal mért hőfelhasználása szerint. Szeged város területén lévő 27 258 db távfűtött lakásból 2000-2007. években 9 979 lakásban (34%) valósult meg a távhőszolgáltatás szabályozhatósága és/vagy a költségmegosztók alapján történő elszámolás. Ez 2000. évtől kezdve a „KERET” azaz „Komfortnövelő és Energia Racionalizálási Elvek a Távhőellátásban” néven folyó programnak a Szegedi Hőszolgáltató Kft. által a lakóközösségek számára kiírt pályázatai útján történt. Ennek mintegy 507 millió Ft-os összes beruházási költségéből a Szegedi Hőszolgáltató Kft. 473 milliót finanszírozott. A fogyasztók hozzájárulása 34 millió Ft (6,7%) volt. Figyelembe véve a 2000. év előtt és a más vállalkozók által beépített készülékeket is, valamint azt, hogy nem minden lakóközösség igényelt a termosztatikus radiátorszelepek mellé költségmegosztót, jelenleg 10 983 lakás (40%) elszámolása történik a költségmegosztók adatai alapján. A 2007. évben ezen programon belül végzett szerelési munkák esetében a fogyasztók által megfizetett 4-6.000 Ft a hőleadók számától függő átlagos hozzájárulása mellett az átlagos lakásonkéni beruházási költség ÁFA nélkül. • • •
Termosztatikus radiátor szelep és párolgós költségmegosztó beépítés esetén 30-40 000 Ft Termosztatikus radiátor szelep és elektronikus költségmegosztó esetén (melyre a KERET program feltételei nem vonatkoznak) 50-70 000 Ft Egycsöves átfolyósról kétcsövesre történő teljes átalakítás valamint termosztatikus radiátor szelep és párolgós költségmegosztó beépítése esetén 140-150 000 Ft
között alakult. Az összehasonlító mérések alapján megállapítható, hogy a panelfelújítási programmal 15-36% közötti fűtési hőenergia megtakarítás érhető el. A termosztatikus radiátorszelepek és költségmegosztók alkalmazása önmagában is 17-37% közötti hőfelhasználás csökkenést eredményezhet. A hőtechnikai beavatkozások és az egyéni szabályozás a költségmegosztással együtt akár 50%-ot meghaladó mértékben csökkentheti (a hőigényeket 186 napos, 4 0C átlag hőmérsékletű fűtési idényre korrigálva).
A „KERET” program megvalósítására a Szegedi Hőszolgáltató Kft. „Üzemeltetési-Vállalkozási Szerződés” alapján 2007. december 31-ig vállalt kötelezettséget. Tekintettel a panelfelújításokra, a Társaság ügyvezetése úgy döntött, hogy a programot megszorításokkal – legfeljebb 1500 db lakás évente, az egycsöves átfolyós rendszerek kétcsövesre történő teljes átalakítása nélkül – tovább folytatja.
3. Geotermikus energiahasznosítás 3.1. Székely sori termálkút A termálkút 1962 óta üzemel, melynek vizét 1968-ban gyógyvízzé nyilvánították. 1980-ig a SZUE területén fürdési célra is hasznosították a vizet. A termálvíz nem elégíti ki a jelenlegi előírások szerinti gyógyvíz minőségi követelményeket, így a gyógyvízzé nyilvánító határozat 2006. június 28-án visszavonásra került. 1980-tól a termálvíz kizárólag energetikai célra kerül felhasználásra. Fűtési idényen kívül 1703 db lakás használati melegvíz ellátását biztosítja, míg fűtési idényben 662 db lakás fűtési ellátásába segít be. A kút üzembe helyezése óta az elhasznált termálvíz a Tisza sodorvonalába kerül bevezetésre. Jelenleg a kút nyugalmi vízszintje negatív, ezért a kitermelés kompresszoros üzemmel történik. Az átlagos vízhozam 18-20m3/óra. Az érvényes vízjogi engedély 2010. december 31-ig biztosítja a jelenlegi üzemvitel melletti működést. Ezt követően a hasznosítás csak az elhasznált termálvíz vízadó rétegbe történő visszasajtolása esetén folytatható. A nátrium egyenérték és a fenol tartalom vonatkozásában a termálkút 2010-ig egyedi határértékkel rendelkezik. Az egyedi határérték megvonása esetén 2011-től kb. 27 millió Ft/ év, 2013-tól 36 millió Ft/év vízszennyezési bírság kiszabására kell számítani, ha a Tiszába való vízelhelyezés továbbra is engedélyezésre kerül. 3.2. Molnár utcai termálkútpár A termálkútpár (1 db termelő és 1 db visszasajtoló) 1983-ban kísérleti jelleggel került megvalósításra. A hasznosítás 1985-ben kezdődött, és 1988-ig tartott a visszasajtolási problémák miatt. A kútpár 1995-ben az Európai Unió PHARE programja segítséggel felújításra került, és 1998. júliusig működött visszasajtolásos üzemmóddal. A visszasajtolási nyomásnak a visszasajtoló kút eltömődése következtében előálló, 20 bar fölé történő megemelkedése miatt a visszasajtolás megszüntetésre került, és a használtvíz közcsatornában került elhelyezésre. Az akkori üzemeltető SZETÁV Kft. nem kapott engedélyt a használtvíz Tiszába történő vezetésére. A közcsatornában történő elhelyezést a szakhatóság 2004. július 31-ig engedélyezte. A csatornadíjak drasztikus emelkedése a költségeket jelentősen megnövelte, a jelenlegi árak figyelembevételével a hasznosítás gazdaságtalan. Új visszasajtoló kút fúrására lenne szükség. A termálkútpár 2004. márciusától üzemen kívül van. 3.3. A geotermikus energiahasznosítás lehetőségei A Szegedi Hőszolgáltató Kft. 2008-ban a Magyar Geotermális Egyesület szakértőivel megvizsgáltatta a geotermikus energiahasznosítás lehetőségeit Szeged város távhőszolgáltatásában.
Az elkészült tanulmány főbb megállapításai: • •
• •
A gázmotorok által történő használati melegvíz készítés következtében a termálvíz hasznosításra fűtési idényen kívül nincs lehetőség. A geotermikus energia elméletileg is legföljebb 60%-os arányban vehet részt a szegedi távfűtés primerenergia szükségletének kielégítésében. A terület hidrogeológiai terhelhetősége, továbbá a kútfúrási pontok elhelyezhetősége figyelembe vételével Szegeden 7 db termelő és 10 db visszasajtoló termálkút fúrásával 6 db ellátási körzetnél valósítható meg termálvíz hasznosítás. (Rókus, Makkosház, Észak I/A, Tarján V, Tarján IV, Tarján VIII). Ez 250 TJ/év geotermikus energia betáplálását jelenti. Ez a teljes primer energiahordozó felhasználás 25,2%-ával egyenértékű. A 2004-ben életbe lépett vízgazdálkodási törvény kötelezővé tette az energetikai célra használt termálvizek teljes mennyiségű visszasajtolását. A szakértők szerint a szegedi termálvíz visszasajtolási kútkiképzések sikeressége 80%-ra becsülhető. A beruházás összköltsége mintegy 4,93 milliárd forint, melynek egyszerű megtérülési ideje 10,8 év.
E megállapítások alapján egyértelművé vált, hogy a becsült beruházási költségek a Szegedi Hőszolgáltató Kft lehetőségein még az esetlegesen elnyerhető támogatások figyelembevételével is jelentősen túlmutatnak, ugyanakkor a beruházás kockázatai messze meghaladják, megtérülése viszont nem éri el az üzletileg vállalható mértéket. 3.4. Használati melegvíz szolgáltatás termálvíz közvetlen felhasználásával A Szegedi Hőszolgáltató Kft. még a szolgáltatás végzése szempontjából jogelődnek tekinthető SZETÁV Kft. által 1995. március 9-i, illetve 1995. május 15-i keltű szerződések alapján, ténylegesen 1997. novembertől ill. 1998. augusztustól Szeged Észak I/A, Észak I/B és Makkosháza fűtőművi körzetek területén a használati melegvíz céljára termálvizet vásárolt az Aquaplus Kft.-től. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. (Szeged, Vág u. 4. ) ügyvezetése a használati melegvíz céljára vásárolt termálvíz vételezést 2003. április 4. napjától felfüggesztette, majd 2004. április 6-án a hivatkozott szerződésektől elállt. Az elállás okai: •
•
Folyamatos volt a fogyasztók elégedetlensége a szolgáltatott vízminőséggel kapcsolatban. A vízminőséggel kapcsolatban a felfüggesztés és az elállás közötti időszakban végzett lakossági reprezentatív felmérés eredménye szerint a lakosság elégedetlen volt a szolgáltatott termálvíz minőségével, annak valamennyi tulajdonságával. Amióta Társaságunk a használati melegvizet ivóvíz vételezéssel szolgáltatja, nincsenek lakossági panaszok, a fogyasztók elégedettek a vízminőséggel, sőt kifejezetten tiltakoznak a termálvizes szolgáltatásra való visszatérés ellen. A szakértői vizsgálatok megállapították, hogy a szolgáltatott víz minősége nem felel meg a hatályos előírásoknak. A 2002. október 1. – 2003. március 31. közötti elszámolási időszakban a mérés alapján szolgáltatott és a mellékvízmérők leolvasott adatai alapján a fogyasztók felé kiszámlázható használati melegvíz mennyiség közötti mérésdifferencia az érintett három körzetben kimagaslóan magas eredményt mutatott, emiatt Társaságunknál tetemes veszteségként jelentkezett. A nagymértékű veszteség feltárására indult vizsgálat során derült ki az is, hogy
az Aquaplus Kft. tulajdonában lévő, a fogyasztás mérését szolgáló elszámolási hőmennyiségmérők hitelesítését nem végezték el a hitelességi időtartam leteltét követően, így 2002. január 22-től illetve augusztus 26-tól 2003. május 12., 13. illetve 23-a közötti időszakban a három körzetben a számlázás alapját képező mennyiségeket nem hiteles mérőkön mérték. A felfüggesztést ill. az elállást követően az Aquaplus Kft. kártérítési pert indított a Szegedi Hőszolgáltató Kft. ellen, mely a Legfelsőbb Bíróságon jelenleg is folyamatban van.
4. Szabadpiaci földgázbeszerzés A földgázpiac liberalizációja során várhatóan 2009. július 1-től várhatóan megszűnik a hatósági gázdíj megállapítás, mely a 2008. június 30-ig hatályos „Üzemeltetési-Vállalkozási Szerződés” ill. annak 4.sz. melléklete alapján a távhőszolgáltatás hődíjai meghatározásának alapját képezte. Ebben az 1999-ben megállapított bázis alapdíjak a fogyasztói árindexszel, az ugyanakkor meghatározott bázis hődíjak a hatósági kéttarifás gázár tényezőinek változásával módosultak. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. ugyanakkor már 2006. szeptemberétől szabadpiaci kereskedőtől, az EMFESZ Első Magyar Földgázkereskedelmi és Szolgáltató Kft.-től vásárol. A Kft-vel megkötött szerződésben szereplő ármegállapítás szerkezetében – egytarifás gázár – és módjában jelentősen eltér a hatósági ármegállapítástól. Ez az eltérés eddig egy előre becsült díjcsökkentő tényezővel (ez 2008. január 1-től 0,96) illeszkedett a távhőszolgáltatás hődíjainak meghatározásába. Ez azonban az energiaárak gyakori változása valamint a szabadpiaci és hatósági gázárak egymástól eltérő mozgása miatt a továbbiakban nem volt fenntartható. Szabadpiaci földgázár képzése úgy történik, hogy a szerződésben kerül rögzítésre az induló földgáz ár USD/ezerNm3-ben és a bázis időpont. Ez utóbbi jelenleg 2003. december. A bázis időpontot megelőző 9 hónap átlagos nemzetközi jegyzésárai alapján rögzítésre kerülnek az árváltozásnál figyelembe vett fűtőolaj és gázolaj bázisárai. Földgázár módosításra jellemzően negyedévente, a negyedévet megelőző 9 hónap nemzetközi jegyzésárai alapján kerül sor üzleti titkot képező képlet alapján. A számlázás a számla kiállítása napján érvényes HUF/USD árfolyamon történik, egy előleg és egy, a tárgyhót követő elszámoló számla formájában. Mindezek alapján „Üzemeltetési-Vállalkozási Szerződés” ill. annak 4.sz. melléklete 2008. július 1.től a megváltozott körülményekhez igazodva az alábbi elvek szerint változott a díjmegállapítás módszere és tartalma: a) A távhőszolgáltatás alapdíjai a fűtési- és használati melegvíz szolgáltatás piaci viszonyoktól nem függő költségelemeinek (bér és egyéb költségek) fedezetét tartalmazzák b) A hődíj a piaci viszonyoktól függő energiaköltségek (földgáz és villamosenergia) alapján kerül meghatározásra, vagyis az eddigiekkel szemben a villamosenergia költségek is a hődíj, nem pedig az alapdíj meghatározásának részét képezik. c) Az alapdíjak számítási újonnan meghatározott bázisértéke a fűtési- és használati melegvíz szolgáltatási tevékenység 2007. évi valós ráfordítások alapján számított állandó költségei alapján került meghatározásra. d) A hődíjak számítási bázisértéke a 2008. január 1-től hatályos hatósági közüzemi gázárak valamint a 2007. évi valós villamosenergia költségek alapján került meghatározásra. e) Az alapdíjak évente egyszer, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. tárgyévet megelőző évi üzleti
tervében jóváhagyott béremelés valamint a díjmegállapítási javaslat elkészítését megelőző 12 hónap KSH szerinti fogyasztói árindex figyelembevételével kerülnek módosításra f) A hődíjak módosítása évente kétszer, január 1-től és július 1-től valósul meg, a díjmegállapítási javaslat elkészítését megelőző negyedév ismert és valós gáz- és villamosenergia beszerzési átlagárai alapján. Sajnálatos módon az áttérés a hődíjaknak a szabadpiaci földgázár alapján történő meghatározására, egybeesett az olajárak drasztikus emelkedésével, majd azoknak a 9 hónapos átlagárak útján a gázárakban történő megjelenésével. Az olajárak csökkenését a HUF/USD árfolyam jelentős emelkedése kísérte, így a gázárak számottevő csökkenése egyelőre nem következett be. A szabadpiaci gázár, illetve annak számítási alapját képező elemeinek változását a 9.sz. mellékletben foglaltuk össze. A 2008. július 1-től hatályos, félévenkénti, a megelőző időszak tényadataira támaszkodó hőár megállapítás ezeket a szélsőséges és előre ki nem számítható változásokat követni nem tudta. Ennek következtében a tényleges beszerzési és a hődíj megállapítás alapját képező gázár eltérése miatt a Szegedi Hőszolgáltató Kft.-nek 2008. második félévében mintegy 360 millió Ft, egész évre vonatkozóan 255 millió Ft vesztesége keletkezett. Ennyivel került kevesebbe a fogyasztóknak a távhőszolgáltatás, annak tényleges költségeinél. Ezzel szemben a távhőszolgáltatás hődíja 2008. január 1-vel 1%-kal csökkent, majd 2008. július 1vel 1, 24%-kal emelkedett, így az év folyamán lényegében nem változott. Ez év januárjában a tendencia folytatódott. A 9 hónap átlagos nemzetközi jegyzésárak lassú csökkenését a magas USD árfolyam közömbösítette. Így a 2009. január 1-i díjmódosítás mellett is újabb veszteség keletkezett, hiszen a jelenlegi hődíj alapját képező gázár 2550 Ft/GJ, míg annak tényleges költsége az első negyedévben 2840 Ft/GJ körül alakult, a HUF/USD árfolyamtól függően. Az így felhalmozódott veszteségek a jelenleg hatályos díjmegállapítási módszer szerinti hődíjakkal, a várhatóan csökkenő piaci földgázárak mellett a HUF/USD árfolyam alakulásától függően 6-12 hónap térülhetnek meg.
5. Gazdálkodás, árak, díjak A Szegedi Hőszolgáltató Kft. 2003-2008. évekre vonatkozó főbb mérlegadatait a 10.sz. melléklet, a saját tőke alakulását a 11.sz. melléklet tartalmazza. A veszteség meghatározó tényezője mind 2004ben, mind 2008-ban a földgáz árváltozásoknak a hődíjakban jelentős késéssel történő érvényesíthetősége. A záró munkajogi létszám és a bértömeg alakulását az 1998-2008. évekre a 12.sz. mellékletben szemléltetjük. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. bruttó átlagbéreinek alakulását és azok összehasonlítását az országos energiaipari ágazati átlaggal a 13.sz. melléklet tartalmazza. A fűtési szolgáltatás díjainak valamint az azt meghatározó tényezőknek alakulását 2002-2008. közötti időszakra a 14.sz. mellékletben foglaltuk össze. Ebből látható, hogy a fűtési alapdíj növekedése ezen időszakban nem érte el a fogyasztói árindex emelkedési ütemét, a végrehajtott fejlesztések és a szabadpiaci földgázbeszerzés következtében a hődíjak növekedése pedig jelentősen elmaradt a hatósági földgázárak emelkedésétől. Néhány jelentősebb számú távfűtött lakással rendelkező városban jelentkező éves hőszolgáltatási költségeket és azok szerkezetét a 2009. január 1-től hatályos árakon, az átlagos szegedi lakás adataival számítva a 15.sz. mellékletben szemléltetjük.
6. Díjhátralékok és kezelésük A távhőszolgáltatási díjhátralékok az elmúlt években az alábbiak szerint alakultak: (Tőketartozás, Ft) Időszak 0-90 nap 91-180 nap 181-360 nap 361 napon túli Összesen
2003.12.31 79 648 792 46 007 155 33 850 589 58 353 723 217 860 259
2007.12.31 164 403 440 58 454 949 74 271 670 63 359 279 360 489 338
2008.12.31 166 046 502 70 779 673 97 643 948 107 196 754 441 666 877
A díjhátralékok kezelésére az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre: a) b) c) d) e) f) g) h) i)
Részletfizetés Kamatmérséklés Lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély Adósságkezelési szolgáltatás Védőháló a Díjhátralékosoknak Közalapítvány (2008-tól Védőernyő a Díjhátralékosoknak Alapítvány) Kizárás a szolgáltatásból Fizetési meghagyás Végrehajtási eljárás Peres eljárások
A Szegedi Hőszolgáltató Kft. elsősorban az a) –e) alpontokban felsorolt lehetőségeket alkalmazza illetve segíti elő, ehhez azonban szükséges a díjhátralékos fogyasztó együttműködése a szolgáltatóval, a szociális igazgatás intézményeivel és az alapítvánnyal. 6.1. Részletfizetés A leggyakrabban alkalmazott szolgáltatói segítség a részletfizetési kedvezmény, melynek 2000. január 1-től halmozott jellemzői: Kifizetett Visszavont Érvényes Összesen A részletfizetésbe bevont fennálló hátralék
2003.12.31.-ig 990 965 250 2 205 18 963 480
2007.12.31.-ig 2 157 1 812 319 4 288 23 221 840
2008.12.31.-ig 2 305 1 859 344 4 508 34 735 189
Ez elsősorban az elszámoló számlák kiegyenlítésében és az átmeneti fizetési nehézségek megoldásában nyújt segítséget a fogyasztóknak.
6.2. Adósságkezelési szolgáltatás A már felhalmozódott díjhátralékok kezelésére hatékony és eredményes az önkormányzati adósságkezelési szolgáltatással történő együttműködés. Az adósságkezelés céljai: • • • • •
A szolgáltatási díjak beszedése A szolgáltatás folyamatos biztosítása Rászorultság, élethelyzet, fizetőképesség figyelembevétele a fizetési feltételeknél Összehangolt, rendszerben működő kedvezmény- és támogatásrendszer A fogyasztó, a szolgáltató és a szociális igazgatás együttműködése
Az adósságkezelési szolgáltatásban résztvevő adósaival szemben a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával (Szegeden a szolgáltatók közül elsőként) megkötött keretmegállapodásban a Szegedi Hőszolgáltató Kft. kötelezettséget vállalt arra, hogy: • • • • •
végrehajtási eljárást nem kezdeményez, kivéve, ha az 5 éves elévülési idő közelsége miatt annak elmaradása a szolgáltatónak anyagi hátrányt okozna, a már folyamatban lévő végrehajtást szünetelteti, kivéve a már folyamatban lévő letiltásokat, meghatározott feltételek teljesítése esetén 3 havi fizetési moratórium a hátralékra, a szolgáltatásból már kizárt fogyasztó esetében, amennyiben három havi részletet pontosan, határidőben megfizeti az adós, úgy a távhőszolgáltatást visszakapcsolja, egyedi elbírálás alapján – a rászorultság mértékét és a korábbi időszakban tanúsított együttműködési magatartást mérlegelve - a felmerült késedelmi kamatot csökkentheti, vagy elengedheti. A csökkentés, illetve elengedés mértéke 0-6 havi részletfizetési futamidő esetén a kifizetésig járó késedelmi kamat 2/3-át, 6-12 havi részletfizetési futamidő esetén a kifizetésig járó késedelmi kamat 1/3-át nem haladhatja meg. Kamatelengedést 12 hónapot meghaladó részletfizetési futamidő esetén a szolgáltató nem biztosít.
2008. december 31-én az adósságkezelési szolgáltatásban 76 fő vett részt. Az aktív fogyasztók adósságkezelésbe bevont tartozása: 17.252.530 Ft volt. Az elmúlt hat évben, 2008. december 31-ig beérkezett adósságcsökkentési támogatás összege: 64.845.283 Ft. 6.3. Alapítványok Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, az IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt., a SZETÁV Vagyonkezelő Kft. (jogutódja az IKV Zrt.) és a Szegedi Hőszolgáltató Kft. 2002-ben hozta létre a „Védőháló a Díjhátralékosoknak Közalapítványt”. Az alapítvány működése során a szolgáltatók részletfizetési eljárásaival valamint az önkormányzati adósságkezelési szolgáltatással összeegyeztetve végezte tevékenységét, szoros együttműködésben a Polgármesteri Hivatal szakirodájával és a Családsegítő Szolgálattal. Támogatást ad az adósságkezelési szolgáltatásban szükséges önerőhöz valamint az e szolgáltatásból valamilyen oknál fogva kiszoruló fogyasztók hátralékkezeléséhez. A Védőháló a Díjhátralékosoknak Közalapítvány kuratóriuma a 2003-2007. években az IKV Zrt-nél fennálló egykori SZETÁV (jogelőd) hátralékra 7.919.299 Ft-ot, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. hátralékra 38.808.017 Ft-ot ítélt meg.
Az alapítványt az alapítók 5 éves határozott működési időtartamra hozták létre, mely 2007. júniusában letelt. Az alapítvány eredményes működése ismeretében a továbbiakban is szükség van ilyen feladatokat ellátó közhasznú szervezetre városunkban. Így a Szegedi Hőszolgáltató Kft. és az IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. valamint a DÉMÁSZ Zrt., Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásával – mivel az alapítóként a hatályos jogszabályok alapján közalapítványban már nem vehet részt – a „Védőernyő a Díjhátralékosoknak Alapítvány” létrehozását határozta el, amely 2008. május 30-án határozatlan időre jött létre és 2008. őszén kezdte meg működését. Fő célja az elődéhez hasonlóan azon díjhátralékosoknak a megsegítése, akik lakásbérleti, közüzemi díjjal tartoznak és a jelenlegi szociális támogatási rendszeren belül nem részesülnek olyan mértékű támogatásban, amely a díjhátralék csökkentésére hatékony segítséget nyújthatna, továbbá olyan családoknak is, akik önkormányzati támogatásban nem részesülhetnek. 2008. november havi kuratóriumi ülés döntése alapján az Alapítványtól a Szegedi Hőszolgáltató Kft-nél fennálló hátralékra a 2.021.752 Ft, az IKV Zrt-nél (mint SZETÁV Kft. jogutódjánál) fennálló hátralékra 194.272 Ft támogatás került folyósításra. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. az alapítvány tevékenységének fontosságára tekintettel az alapító okirat szerint mindkét alapítvány esetében vállalta, hogy az alapítványi munka számára irodát, tanácstermet, ügyfélfogadói teret, s az adminisztrációhoz szükséges technikai és műszaki feltételeket térítésmentesen biztosít. A fentiekben részletezett alapítványi tevékenység az állami, SZMJV Önkormányzata és a szolgáltatók által nyújtott adósságkezelés szerves kiegészítő részévé vált. 6.4. A határidőn túli követelésállomány csökkentése érdekében tett további intézkedések:
Eljárás Beadott fizetési meghagyások Jogerős fizetési meghagyások Beadott végrehajtási lapok Jogerős végrehajtási lapok Peres eljárások
2003.12.31.-ig db eFt 3 892 343 589 3 680 325 169 1 128 143 740 1 069 132 936 110 8 614
2007.12.31.-ig db eFt 13 035 768 507 11 703 565 583 4 398 306 014 4 260 289 235 230 17 941
2008.12.31.-ig db eFt 15 012 964 471 13 574 749 906 4 844 352 636 5 189 387 684 267 21 401
A fenti adatok a nyilvántartásunk alapján megtett intézkedések 2000. január 1-től összesített adatait tartalmazzák. Az eljárás alatt lévő állományból 2008. december 31-én fennálló tőketartozás összesen 139.443.229 Ft, amely 900 fogyasztó hátraléka. Fentiek alapján kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megtárgyalni, és mellékelt határozati javaslat alapján a döntést meghozni szíveskedjen. Szeged, 2009. április 29. Básthy Gábor ügyvezető igazgató sk.
KIVONAT Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2009. május 15. napján tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből /2009. (V.15.) Kgy. sz. HATÁROZAT A Közgyűlés megtárgyalta Básthy Gábor ”A Szegedi Hőszolgáltató Kft. beszámolója” tárgyú, 46202/2009. ikt. számú előterjesztését és a következő határozatot hozza: A Közgyűlés a Szegedi Hőszolgáltató Kft. 2000-2008. évi tevékenységéről szóló beszámolóját tudomásul veszi. Erről a tisztségviselőket, a címzetes főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Közgazdasági Irodát, a Városüzemeltetési Irodát és a Szegedi Hőszolgáltató Kft-t jegyzőkönyvi kivonaton értesíti.
k.m.f.
Dr. Botka László polgármester
Dr. Mózes Ervin címzetes főjegyző
