XXVIII. évfolyam, 2. szám
2006. Pünkösd
A Szeged-Alsóvárosi Ferences Plébánia Hírlevele Alapítva 1925-ben, újraindítva 1999-ben. Teremtő Lélek, jöjj közénk, Híveid szívét látogasd, Töltsd malaszttal a lelkeket, kiket hatalmad alkotott! Te, kit Védőnek mondanak, s mellénk a magas Ég adott, Tűz, élő Forrás, Szeretet, Te, lelkek lelki olaja. Ajándékoddal hétszeres, Te ujj az Isten jobb kezén, Atyának ígért szózata Ki ajkainkat megnyitod. Érzékeinkbe gyújts Te fényt, Szívünk szerelmed töltse be, S mi bennünk testi gyengeség, Örök erőddel izmosítsd! Ellenségünket űzzed el A békét tüstént hozd közel Előttünk járva, mit vezér. Kerüljünk mindent, ami árt. Általad tudjuk az Atyát, Ismerjük, adjad a Fiút, S ki kettejüknek Lelke vagy, Tebenned higgyünk végtelen. Dicsőség légyen, glória Ki nemzeteknek megjelensz, S Atyádnak, Szentléleknek is Dicsőség minden századon. Ámen
2
2006. Pünkösd
„…amikor leszáll rátok a Szentlélek, erõ tölt el benneteket, és tanúim lesztek Jeruzsálemben s egész Júdeában és Szamáriában, sõt egészen a föld végsõ határáig.” Apcsel 1,8 VASÁRNAPI EVANGÉLIUMOK Június
(4) Jn20,19-23 v. Jn15,26-27; 16,12-15 (11) Mt 28,16-20; (18) Mk 14,12-16.22-26 (25) Mk 4,35-41
Július
(2) Mk 5,21-43 (9) Mk 6,1-6 (16) Mk 6,7-13 (23) Mk 6,30-34 (30) Jn 6,1-15
Elpihentek az Úrban: Bullás Ferenc, Kéri Imre, Börcsök Gyuláné, Halász Istvánné, Rádai József, Németh Sándor Mihályné, Kocsis István, Mészáros György András, Dr. Kovács Tiborné, Kéri Imréné, Faragó Ferenc, Vecsernyés István, Rieger Antal, Komlósi Jánosné, Eperjesi Ferenc, Szabó Margit "Adj Uram örök nyugodalmat nekik és az örök világosság fényeskedjék nekik!"
Új családi otthont alapítottak a házasság szentségének kegyelmével: Sólyom Péter és Székely Kinga; Täschek Mátyás és Zádori Ágnes; Halasi Csaba István és Márkus–Lenk Andrea; Lévai Antal és Bánfi Zsuzsanna; Wodala Barnabás János és Dr. Hevesi–Tóth Beatrix "Te alkottad Ádámot és segítőtársául adtad neki Évát, és kettőjüktől származik az emberi nem." (Tób 8,6)
Elérhetõségeink: Postacím: 6725 Szeged, Mátyás tér 26. Telefon: 62/442-384 Fax: 62/553-141 E-mail:
[email protected] WEB: http://szeged.ofm.hu
IMÁDKOZZUNK A PLÉBÁNIA BETEGEIÉRT! Buczkó István, Csigi Ágoston (11 éves), Csonka Erzsébet, Halász Jánosné, Hézinger Jánosné, Horváth Tamás és Márki Elza, Jenei Gábor, özv. Kis Pálné Margit, Marika néni, Ördögh Józsefné Rózsika, Slama Péter (17 éves), Surinás Barnabás (38 hónapos). Kérjük, igényét a plébánián jelezze.
A keresztség szentségében közösségünk tagjai lettek: Barta Imre és Nagy Ilona Anna lánya: Ágnes; Szekeres Miklós és Herke Erika lányai: Erika és Ágnes; Kaszper Pál és Varga Zsuzsanna fia: Sebestyén Ádám; Dr. Czifra Attila Viktor és Dr. Popovics Nóra Mária lánya: Kata Mária; Ács – Sánta Ottó és Barta Ágnes lánya: Jázmin; Pozsár Péter és Eperjesi Erika fiai: Patrik és Marcell; Borbás László és Vigh Szilvia lánya: Kata; Keszeli Sándor és Hartai Ilona fia: Jónás "Növekedjetek korban, bölcsességben és kedvességben Isten és az emberek előtt." (Lk 2,25)
Tartalomjegyzék: Plébániai eseménynaptár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 Mátraverebély-Szentkúti kegyhelyről . . . . . . . . . . .3 A szentségimádásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 Ferences Plébániai Találkozó . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 Jegyesek készültek a házasságra . . . . . . . . . . . . . . .8 Ministráns beöltözés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 Szent Cecília játszónap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 Ministránstalálkozó 2006 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9 Mária és társai újra a Mátyás térre kerülnek . . . .9 80 éve írtuk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 Napsugaras házvégek pusztulása . . . . . . . . . . . . .10 A ferences szegénykonyha (2006) . . . . . . . . . . . .11 Anyák napját ünnepeltük… . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12 Ferences papszentelés és újmise . . . . . . . . . . . . .13 Hírek itthonról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14 Vidám Családi Nap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15 Épül-szépül az Alsóvárosi Kultúrház . . . . . . . . . .16 A képviselőtestület hírei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17 Versek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17 Gyerekeknek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18 Plébániai telefonkönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19
2006. Pünkösd
3
PLÉBÁNIAI ESEMÉNYNAPTÁR
JÚNIUS Június 1. Az esti szentmisék 1830-kor kezdődnek Június 4. Pünkösd Június 5. Pünkösd hétfőtől szeptemberig reggeli szentmise nem lesz. Június 11. Szentháromság vasárnapja Celerin atya vasmiséje, pappá szentelésének 65. évfordulója Június 13. Szent Antal ünnepe, gyermekek megáldása az esti 1830-as szentmisén Június 18. Úrnapja, Te Deum Június 27. Szent László király Június 29. Szent Péter és Szent Pál apostolok ünnepe
JÚLIUS Július 11. Szent Benedek apát, Európa védőszentjének ünnepe.
Nemzeti kegyhely A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Máriapócs mellett - a Mátraverebély-szentkúti fe rences búcsújáróhelyet is nemzeti kegyhellyé nyilvánította. A döntés nyilvános kihirdetésére augusztus 12-én kerül sor Mátraverebély-Szentkúton. A nemzeti kegyhely jelentőségére későbbi híradásainkban még visszatérünk.
Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklõdõt - fiatalt és idõsebbet - a XII. Esztergom - Mátraverebély-szentkúti gyalogos zarándoklatra, 2006. augusztus 14 és augusztus 20 között. Jelentkezni lehet fr. Benedeknél, vagy a
[email protected] címen. Regisztráció után bővebb tájékoztatót küldünk.
Erhardt Krisztina
Celerin atyá, 1989ben került vissza a rendi keretbe, jelenleg pedig szegedi közösségünk tagja 2006. június 11-én, vasárnap 9 órai szentmise kere-tében ünnepli pappá szentelésének 65. évfordulóját templomunkban. A 2006-os év kettős ünnep Celerin atya számára, hiszen idén van fogadalomtételének 70. évfordulója is. P. Kámán Celerin 1941. jún. 15-i pappá szentelését követően Jászberényben volt hitoktató. Elsőmisés jelmondat: "Isten szeretete kiárad szívünkbe a Szentlélek által." 1949-től a dunaföldvári rendházban káplán, itt éri a rend feloszlatása. Szegedre kerülése előtt 1989-ig pécsi egyházmegyés. Hosszú ideig Dávid–Püspök-pusztán plébános. 1995-ben Celerin atya bábáskodott a szegedi rendház kutyájának, Pempőnek a megszületésénél, s azóta ő is gondozza.
4
2006. Pünkösd
Lelkiség A ferences plébániák dolgozóinak országos találkozóján a központi téma az imádság volt. A programban meghirdetett előadások különböző oldalról világították meg, hogy hogyan találkozhatunk és maradhatunk folyamatos kapcsolatban, párbeszédben Teremtőnkkel. Újságunkban sorozatban fogjuk közölni az elhangzottakat rövidített változatban. Talán ez segítség lesz arra, hogy rohanó világunkban több időt szenteljünk Istennek, akinek létünket köszönhetjük, mint ahogy a találkozó után valaki írta: "Az Úr féltékeny, gyengéd szeretete is ezt kívánja tőlünk, hogy belesimuljunk akaratába, Vele töltsük mindennapjainkat."
A szentségimádásról Az alábbi sorokban Fábián Nagy Zsuzsa vall magáról, aki 50 éves, szép házasságban él 27 éve református férjével. Két fiuk és egy lányuk van. Szakmája szerint kémia - fizika szakos középiskolai tanár, de 22 évvel ezelőtt a második gyermekük születésekor elvesztette hallásának nagy részét, így nem gyakorolja tanári hivatását. 7 éve adatik meg számára, hogy naponta időzzön az Oltáriszentség jelenlétében. Ennek a napi szentségimádásnak (adorációnak) az előzménye: 11 évvel ezelőtt – langyos kereszténységem állapotában – mélyen és soha el nem felejthető módon megérint az Isten. Innentől lázasan keresem és kutatom Őt. Falom a Szentírást, naponta áldozom. Hosszú órákat töltök csöndben, magányban a Vele való újra – és újra találkozás reményében. És Isten bőkezű hozzám… S én tapasztalatból megtanulom, hogy a Vele való találkozás és együttlét elengedhetetlen feltétele a csend – a külső csenden túl a belső, a lélek csendje –, és az Istennek ajándékozott, pontosabban neki visszaadott idő. Négy év elteltével egyre többször történik velem, hogy gondolatban a szentségi Jézus előtt találom magam, és lelkem az Ő imádásába merül. S egy alkalommal, miután visszatérek ebből az átélésből, azt mondom Istennek: „De jó lenne a valóságban is együtt lenni Veled így kettesben. Te az Oltáriszentségben és én egészen közel Hozzád.” Aztán rögtön hozzá is teszem: „Persze tudom, ez egy világi hívő életében nem valósulhat meg soha.” De Isten számára semmi sem lehetetlen. Ő beteljesíti a neki tetsző vágyakat, melyeket szívünkbe ültet. Két héttel az említett esemény után a következő történik: egy egészségi okok miatt már hosszabb ideje világi közösségünkben élő apáca megtudja, hogy rákos beteg és megkéri a lelkiatyját, hogy délelőttönként adorálhasson. A lelkivezető megadja az engedélyt azzal a kéréssel, hogy az adoráció a déli zsolozsma után történjék (ezen én részt szoktam venni), mert akkor bizonyára én sem fogok tudni ellenállni a „kísértésnek”. Hát nem is tudtam. Ennyit a kezdetről: csend, magány, idő Istennek, Eukarisztia iránti vágy és Isten meghívása. A folytatás pedig az én „igenem”, amit naponta megújítok. S hogy könnyű vagy nehéz? Volt egy félév, amikor nagyon nehéz volt. Lelki szárazság ideje volt ez. Nem érzékeltem Istent és nem tudtam szeretni Őt, pedig nagyon akartam – forrón, szenvedélyesen, szerelem-
mel –, de nem ment. Nagyon fájdalmas volt ez az időszak Nélküle. Emlékszem, sokszor mondtam a tabernákulum Jézusának: „Milyen rossz ilyen kőszívvel lenni itt Előtted.” És rossz is volt, és az idő is – ami máskor gyorsan elröppent – nagyon lassan telt. De mentem minden nap, egyet sem kihagyva. És most már tudom, Isten örült nekem. Lehet jobban, mint bármikor máskor. És azt is, ha Ő elrejti arcát előlünk, ez azért van, mert valamit még meg kell tanulnunk Róla és önmagunkról. Az előbb említett félévet leszámítva könnyen és örömmel mondom ki az „igent”, mert tudom: Isten hív és vár. Szerelmes - szeretettel vágyik rám … De nemcsak rám, hanem mindnyájunkra. Mert Isten öröktől fogva belénk szeretett. S ezt nemcsak azért mondom, mert Istennel imádságos kettesben oly sokszor megéltem már, hanem azért is, mert ezt tudjuk a Szentírásból. Ozeás, Izajás, Jeremiás, Ezekiel hosszasan szólnak Istennek választott népe iránti féltékeny szerelméről. És a választott nép – Krisztusban – mi vagyunk … én és te … Nazianzi Szent Gergely azt mondja: „Isten szomjazza azt, hogy szomjazzuk Őt”. Prohászka Ottokár pedig: „Isten szomjazza imádásunkat”. S a minket szomjazó Isten Krisztusban testet öltött, majd kenyérbe öltözött. Eledelül kínálja magát és imádásunkra vár. Mi azonban csak akkor imádhatjuk Istent az Eukarisztia áldozatában és szentségében, ha szeretjük Őt és a szeretet által bensőséges kapcsolatot létesítünk az Ostyában valóságosan és számunkra egészen személyes módon jelenlévő Jézussal. Ez a legkülönfélébb módokon történhet, az isteni kegyelem személyre szabottsága, valamint személyiségünk, lelki alkatunk, körülményeink sokszínűsége szerint. Ezekről a módokról egyedi voltunk miatt általánosságban beszélni nem lehet. Így saját kapcsolatomról szólnék. Számomra Jézus az Eukarisztiában annyira valóságosan élő, hogy az átváltoztatás pillanatát – a szent-
2006. Pünkösd
5
misék legtöbbjén – megrendüléssel, belső örömmel és hálával élem át. Megrendüléssel: „Mert Te vagy itt Jézus… Teljes emberségedben és istenségedben.” Belső örömmel: „Mert itt vagy Jézus… Elhagytad égi trónusod, hogy Élő kenyérként a szívembe szállj és Magadba olvassz engem.” Hálával: „Mert értem vagy itt Jézus…, hogy önmagaddá alakíts és isteni Életedben részesíts engem.” Nem arról van szó, hogy ezeket a szavakat az átváltoztatás után elmondom Jézusnak és arról sem, hogy ezekről elmélkedem jelenlétében. Hanem hogy mindazok, amiket szavakba öltve elmondtam – az értelmi tudáson túl – korábbi mély megélésként léteznek bennem, kitörölhetetlenül belém épülve. És Krisztus jelenvalóvá válásakor ebben a „megéléseimmel együtt létező magamban” – a kegyelem műveként – élővé válnak. Néha előfordul, hogy nemcsak Krisztus jelenlétét érzékelem igen erősen, hanem irántam való vágyódását is a szentáldozásban való eggyéválásra… Ilyenkor nehéz kivárni az áldozás pillanatát. A Szentostya láttán szinte mindig – adoráláskor, beteg áldoztatáskor is – különleges gyöngédség és áhítat kerít hatalmába. Ilyenkor azt szeretném, aki csak érinti Krisztust, nagyon gyöngéden bánna Vele. Az Oltáriszentség elé lépve nagyon fontos, hogy megpróbáljunk hátra hagyni minden gondot és minden hiábavaló gondolatot, és összeszedetten, odaadó figyelemmel Feléje fordulni. Ezáltal megteremthetjük a lehetőségét annak a mély és teljes csöndnek, az imádás csöndjének, amelyet Isten hív létre bennünk. Ezt a csöndet nem érhetjük el a magunk ere-
jéből. Ez reakció. Elnémulás a fölséges Isten előtt, akinek jelenlétében nemcsak a beszéd, de a gondolkodás is elakad. És úgy sejtem, a léleknek ez a Rácsodálkozó elnémulása – amelyben nyilvánvalóvá válik, a Hatalmas Istené vagyok, a kis porszem létemmel is Ő végtelenül szeret engem – az imádás. Az imádást Isten valósítja meg bennünk, mi a magunk erejéből Őt imádni nem tudjuk. Ennek tudatában joggal vetődhet föl a kérdés: ha szeretjük Istent és eleven szeretet–kapcsolatban vagyunk a szentségi színek alatt rejtőző Jézussal és lelkünk lecsendesült, akkor az Oltáriszentség jelenlétében semmit sem kell tennünk, csak passzívan várakozni? A saját tapasztalom az, hogy ez nem így van. Számomra a várakozás valamiféle önátadás és elengedése akaratomnak, elképzeléseimnek, vágyaimnak, ugyanakkor a laza elengedettség éber figyelem. Lelkem mélységes nyugalma, egyben legnagyobb fokú aktivitás. Talán érdemes ily módon várakoznunk Istenre. És ha eltölt és elragad jelenlétének élménye, „ne tartsuk vissza gyönyörködő lelkünket,” – ahogy Szent Bonaventura tanácsolja. Merjük ízlelni és csodálni Őt, és élvezni az isteni szeretet jó illatát… Ne higgyük, hogy Isten szemlélésére, az Ő imádásban való megismerésére csak kiváltságos lelkek hivatottak. Isten mindnyájunkkal, velem és veled is a legteljesebb és legbensőségesebb egységre akar jutni a szeretetben. És nemcsak odaát, hanem már itt a földön is.
Ferences Plébániai Találkozó A ferences plébániák találkozóján a szombat délutáni program szervezésében részt vállaltak a Kulturális Bizottság tagjai is, hogy az idelátogató vendégeknek megmutassák az 1503-ban fölszentelt templomot és annak szűkebb környezetét. Pusztai Bertalan a templomban kalauzolta az érdeklődőket, ahol többek között a mellékoltárok múltjáról, ikonográfiai jelentőségéről szólt. A "Fekete Mária" oltár mellett - mely az egyéni áhítat legfontosabb helyszíne - ki kell emelnünk a bejárattól balra található tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltárát. Ez a középkori Szeged szentvér-kultuszának barokk maradványa. Az oltár elhelyezésében is középkori hagyományt őrzött meg, a purgatóriumot idézi: a templomnak mintegy tornácában áll, mint ahogyan a megváltás után sóvárgó lelkeknek
is várakozniuk kell a mennyei hazába való belépésre. Itt ültek valamikor a koldusok, akik alamizsna fejében a belépő hívek halottjaiért imádkoztak. Egy eszményi tájban a kereszten függő Megváltót látjuk. Sebeiből kiömlő vére a kereszt tövét körülölelő kádba folyik, amit a legnagyobb bűnbánók, mint Ádám és Éva, Szent Péter és Mária Magdolna állnak körül. Kagylóval merítenek a vérből, és a tisztítóhelyen sóvárgó lelkeknek nyújtják. Kiemelkedő jelentőségű a Fájdalmas Szűz barokk oltára is, amelynek pieta szobra középkori eredetű. Emögött a paradicsomi tudás fáját láthatjuk, az almát szájában tartó kígyóval. A fából az oltár felső párkányán a kereszt nő ki. Maga az ábrázolás egy középkori legendára utal, amely szerint Jézus keresztfáját abból az ágból nőtt fából ácsolták, amelyet még
Ádám tört le a tudás fájáról, amikor az angyal kiűzte a paradicsomból. Más szóval az oltár a bűnbeesés és Krisztus megváltó halála közötti összefüggést művészi eszközökkel juttatja kifejezésre. Az oltár valamikor tele volt tűzdelve fogadalmi tárgyakkal. Didák testvér a kolostor és a templom történetével ismertette meg a vendégeket, továbbá bemutatta nekik a "Piroska harangot" és a Szeplőtelen fogantatás szoborcsoport restaurált darabjait. Valkony Károly Alsóváros jellegzetes épületeiről, a napsugaras házakról tartott előadást. A díszítés közvetlen eredete szerint a templomi művészetben gyökerezik, amely az archaikus napszimbólumot emelte szakrális jelképeinek rendjébe. A katolikus, majd a református egyház ugyanis a Szentháromság titkát a három isteni személynek megfelelően
6 háromszöggel ábrázolta, közepén sugárzó szemmel, amely a mindenkit és mindeneket látó, gondviselő Urat jelképezi. A motívum szegedi Istenszöm elnevezése innen ered. Szegeden az alsóvárosi templom 18. századi főoltára és mellékoltárai mellett a felsővárosi templom főhomlokzatán és padjain is megtalálható. Később ugyan elfelejtették a motívum eredetét, de esztétikai okok miatt mégis fönnmaradt. A szögedi nemzetre az ö-zés mellett a napsugaras ház volt a legjellemzőbb. Ezért nemcsak Szeged környékén, hanem Bácskában, Bánátban is találhatók napsugaras házak, ahová Szeged népfölöslege a 19. században vándorolt ki. A 19. század legelején még csupán a parasztság módosabb rétegei számára vált hozzáférhetővé, a motívum széleskörű elterjedését az 1879. évi árvíz utáni kedvezményes deszkaellátás tette lehetővé. Az újjáépítés típustervei alapján az 1880-as évek első felében több száz alsó- és fölsővárosi parasztcsalád készíttetett új házára napsugaras oromzatot, sőt egész utcasorok épültek napsugaras oromzattal. 2003-ban készített összeírás szerint Alsóvároson és Móravároson már csak 74 régi napsugaras ház volt. Mivel a napsugaras házak Szegeden semmilyen
2006. Pünkösd védelem alatt nem állnak, fogyásuk azóta sem állt meg. Napjainkban azonban megfigyelhető, hogy e karakteres motívum újra terjedni kezd, eredeti vallásos tartalmát azonban csak nagyon kevesen ismerik. E házakkal tulajdonosaik egyrészt a múlthoz kötődnek, másrészt olyan egyedi, esztétikus épületeket nyernek, melyek Alsóvároson belül is fölhívják magukra az arra járók figyelmét. Vass Erika a tavaly fölújított temetőkápolnában fogadta a látogatókat, ahol Bálint Sándor életével és gondolataival ismertette meg őket. Most csupán néhány részletet idézek Bálint Sándortól, melyek jól érzékeltetik szülővárosa iránti hűségét és mély vallásosságát. „Beleszülettem egy parasztpolgári környezetbe, amelyik az első világháborúig töretlennek tetszik. Gazdag hagyomány vett körül egész életemben: ez az én legfőbb forrásom, és elirányítóm. Hősei már régen kint porladoznak 'a szegedi anyaföld eresze alatt' - de valamennyiüknek haláláig adósa vagyok.“ „Szögedön két abszolút van: az alsóvárosi templom és a Tisza.“ „A részeire bomlasztott világ keményen követeli a mi szeretetünk teljességét, amely éppen megoszlásában, szertehullásában, rádiumszerű sugárzásában válhat határtalanná. Azt a szeretetet
követeli tőlünk, amelyből annál több marad nekünk, minél többet ajándékozunk el belőle. Bélpoklos korunkat vagy átöleljük, vagy mi is vele pusztulunk. Ha már a világ halálra ítélte magát, mi is haljunk a szeretet máglyáján vele. Csak együtt juthatunk üdvösségre.“ Befejezésül a vendégek ellátogattak a „legszögedibb szögedi“ sírjához és imádkoztak boldoggá avatásáért: „Istenünk! Te megen-geded nekünk, hogy a kegyelmedet felhasználó embereket, mint példaképeket magunk elé állítsuk és a magunk hivatásában, életében követni próbáljuk. Sándor szolgád szeretett Téged, és mindig figyelt lelkiismerete szavára, amelyben a Te szavadat akarta felismerni és utasításodat megvalósítani. Ezért képezte magát, ezért ment a nép közé, hogy a magyar vallásos kultúra gyöngyszemeit mindnyájunk számára hitet növelő kinccsé tegye. De megalázottságának és szenvedéseinek útján is benned bízott, Téged nézett, és a Te erőddel győzött emberi szenvedélyein. Add meg neki a hozzád hűségeseknek megígért mennyei örök életet és add meg nekünk, hogy Őt a boldogok között tisztelhessük, és így méginkább példaképünknek tarthassuk. Krisztus a mi Urunk által. Amen.“ Vass Erika
Volt egy ferences-találkozó plébániánkon… A ferences plébániák dolgozói és képviselőtestületi tagjai közül számosan gyűltek össze plébániánkon, hogy egy tartalmas hétvégét töltsenek el együtt. Régi és új barátok, ismerősismeretlenek találkoztak. A szállást kínáló családoknál eltöltött este után mindenki nagy várakozással nézett a szombat elé, és nem érte őket csalódás… A program sűrűnek ígérkezett, de a sok lélek bírta a terhelést, mert óráról-órára nőtt befogadóképességünk a szeretet felé. Felejthetetlen előadásokat, tanításokat, gondolatokat hallhattunk és gazdagodhattunk. Ahogy telt a nap, tapasztalható volt a Szentlélek munkája, hiszen mindanyiunkban dolgozott. A lelki táplálékot követően az ebéd testi igényeinket is kielégítette. A délután folyamán sem hagytak bennünket elpilledni a szervezők, éberen tartották figyelmünket a csoportos foglalkozások. Többen tanulhattunk új módszereket imaéletünk
2006. Pünkösd
7
mélyebb megéléséhez és mindennapjaink gondjaihoz való hozzáállásunkhoz. Késő délután felszabadult társaság vett részt az immár kötetlenebb programokon, ahol a résztvevők szórakoztatását tűzték ki célul - nem kevés sikerrel - a szervezők. A családoknál tovább folytatódott a beszélgetés, ami késő éjszakáig tartott. Születtek új barátságok és munkakapcsolatok. Vasárnap a közös misében hallottakat a szívükben hordták szét az ország különböző területeire és Kárpátaljára Testvéreink…
szeretet előtt. Ennek megtapasztalása kézzel fogható volt, és felejthetetlenné tette ezt a hétvégét… - h. m. -
A legmaradandóbb érzés egy-egy ilyen találkozót követően az, hogy mennyire csodálatos Isten munkája, mert idegen, ismeretlen, de keresztény szívű emberek bárhol tudnak egyszerre imádkozni, csendben elmélyülni, hangosan nevetni és megnyílni a
Egyházközségek a hit erejével
Valaki, aki szállást adott, így ír: Valamikor januárban telefonált Ágoston atya, hogy tudnék-e szállást adni néhány gyöngyösi plébániáról érkező vendégnek. Rögtön igent mondtam, mert tudtam, hogy nálam mindig van hely a ferencesek számára. Elérkezett a péntek délután, és amikor megjöttek a vendégek, olyan érzésünk volt, mintha évtizedek óta ismernénk egymást. Gyönyörű három napos program volt, hála Jónás atyának és az alsóvárosi testvéreknek. Szombat este városnézésre vittem vendégeimet, vasárnap pedig gyöngyösi vendégeimet ebéddel vártam (13-an ültünk az asztalnál, 10-en a gyöngyösiek). Remek segítőtársam volt Bollókné Ilonka és férje, László. Nagyon jól érezték magukat a vendégeim, talán nem is vendéget kellene mondanom, hanem a gyöngyösi testvéreim. Hazaérkezésük után rögtön felhívtak és azóta is levél és telefon útján tartjuk a kapcsolatot. Megbeszéltük, hogy alkalomtól függetlenül is látogatni fogjuk egymást. A találkozásunkat ezzel az idézettel tudnám kifejezni Sirák fiának könyvéből: „A hű barátnak egyszerűen nincsen ára, nincsen, ami vele fölérne. Mint az élet balzsama olyan a jó barát, akik az Urat félik találnak ilyet.” Tóthné Ördögh Zsuzsanna
A Fény-Fiai jöttek Szegedre, minket, mindannyiónkat ragyogtatni, és a csendben együtt elmélkedni, imádkozni. Megköszöntük egyházközségünket, gyöngeségünket és erőnket. Hálát adtunk hitünkért, szeretetünkért, és azért, mert készen vagyunk arra, hogy emberibbé tegyük magunk körül a világot. A ferences plébániák alkalmazottainak és képviselőtestületi tagjainak országos találkozója 2006. április 28-29-30-án Szegeden volt. A megérkezések, örömteli találkozások után a vendégek többségét alsóvárosi családok szállásolták el. Ezen a napon mindenki megtalálta azt a személyt, akinek szüksége volt rá, és az együttérző szívek tettekben mutatták szeretetüket. Boldogság hömpölygött a templom előtt, a folyosókon és a szállásokon. Szeged hívő közössége a Tisza 1010 cm tetőzéssel hatalmas sárkánnyá duzzadt árhulláma miatt áhítatos feszültségben, félelemben éberkedett és imádkozott. Mi, alsóvárosiak is. Ezért is volt felszabadult, őszinte az öröm, a ragaszkodás a „magaslatról“ érkező vendégeink ölelésekor. Bátorítást hoztak. Az első perctől való igazi, baráti összetartozás, végig emelkedett gondolatokat és érzelmeket sugárzott az előadásokon és a személyes beszélgetéseken. Boldoggá vált templomunk megnyitotta a szíveket, és Bálint Sándort mindenki személyes ismerősként vitte magával. Az imádkozás minőségének javítását több előadásban hallgattuk, csoportokként pontosítottuk, megtanultuk. Bálint Sándor közbenjáró segítségét kérve visszük a hírt az egyházközségekhez. Mindenki imádkozzon egymásért, hazánkért, egyházunkért, hívőkért és hitetlenekért, mert nagy a hit, az ima ereje. A találkozó vidámságban, szeretetben való búcsúzásban ért véget. Köszönjük. Nagyon hasznos és szép volt. vitéz Furák András
8
2006. Pünkösd
Plébániánk élete Ministráns beöltözés Jegyesek készültek a házasságra Plébániánkon az idén tavasszal is sor került jegyeskurzusra. Rögtön kettőre is. Az elsőn 27 pár vett részt, a későn jelentkező 5 párnak újabb felkészítő – sorozat indult. Ez már ad is mindannyiunknak egy feladatot: terjesszük a lehető legtöbb fórumon e sorozat hírét, hogy időben jelentkezhessenek a házasulandók. Fontos számunkra a résztvevők véleménye, ezért az utolsó alkalommal megkérdeztük őket. Szerintük az előadássorozat érintette a házas élet szinte minden területét. Igazi értékét az előadók hitelessége, őszinte tanúságtétele, tapasztalataik és az általuk jónak tartott probléma - megoldási lehetőségek átadása jelentette. Többen megemlítették, hogy hazatérve közöttük is újabb beszélgetést indítottak el az itt hallottak. Jól esett nekik a gyakorlati készülődésen túl a jövendő családjuk lelkületével is foglalkozni, egymásra figyelni. Néhány csoportban baráti kapcsolatok alakultak. Ennek megőrzéséhez kitartást és leleményességet kívánunk! Két jegyespár így vélekedett: „Szerintünk jók voltak az előadások, csak ezeket már sokkal korábban tudatni kellene az emberekkel, pl. a középiskolákban, vagy a felsőoktatásban.” „Legfőképpen az őszinteséget és a nyíltságot találtuk jónak. Mindenképpen hasznos útravaló lesz számunkra, amit 5 évente meg lehetne ismételni. Egy pillanatra megálltunk és figyeltünk magunkra és másokra, ami remélem tovább tart.” A jegyeskurzus hatása mindig kettős. Mi „haladó” párként is szívesen meghallgatjuk mások előadását. Tanulunk tőlük. Köszönjük, hogy részt vehettünk ebben a megtisztelő munkában. Berecz István és Erika
A vasárnapi misén beöltöztek a ministránsok – köztük a fiam –, és fogadalmat tettek. Megígérték, hogy szolgálni fognak az oltár körül, hogy figyelmesen és alázattal vesznek részt a miséken. Járni fognak a foglalkozásra, hogy tanuljanak és építsék a keresztény közösségünket. Megfogadták, hogy jó keresztényhez méltó életet fognak élni, jól viselkednek a templomon kívül is. Kérdezem a srácot este, mire emlékszik. Meglepett, mi mindent fel tudott idézni, meg kellett dicsérjem. Örültem, mert magam is könnyen járok úgy egy ígéret kimondásakor, hogy a pillanat ünnepélyessége miatt át sem tudom gondolni igazán. Pedig milyen jó volt hallani és átfuttatni magamon, mert ezeket én is megígérhetném… Persze a legjobb még a készülődés során történt velünk. Kisfiam megkérdezte: „Akkor nekem papnak kell lennem?“ Nem kisfiam, – mosolygott a párom. Akkor jó, mert én nem akarok. (De még lehet. Szerk.)
Kaszper Pál
Szent Cecília játszónap Nagy öröm volt számunkra, hogy az idei tanévben már két játszónapot is együtt tölthettek a Cinke kórus és a ministráns közösség tagjai. Az első tavaly októberben volt, és Szent Tarzíciuszról, a ministránsok védőszentjéről, a mostanit (májusit) pedig Szent Cecíliáról, az énekesek védőszentjéről neveztük el. A napot imádsággal kezdtük a templomban. Utána a nagyobbak egy fergeteges Activity- partyt játszottak, míg a kisebbek néhány kicsit mozgósabb közösségi játékkal töltötték az időt. Az ebéd után sorverseny volt, amiben szerepet kapott a teniszlabdadobálás, focilabda-terelgetés és még sok egyéb. A program ezután kézműves foglalkozásokkal folytatódott. Lehetett agyagozni, rajzolni, különféle csomókat tanulni. A napot focimeccsel és frizbizéssel zártuk. Jó volt látni, hogy mind a harmincnégyen jól éreztük magunkat, és kicsit közelebb kerülhettünk egymáshoz és a jó Istenhez egyaránt. fr. Kristóf
2006. Pünkösd
9
Ministránstalálkozó 2006
Mária és társai újra a Mátyás térre kerülnek
Az idei évben kerül sor az ötévenként megrendezésre kerülő római ministráns világtalálkozóra, melyet a ferences plébániákról érkezők rövid zarándoklattal egészítenek ki Szent Ferenc életének fontosabb helyszíneit felkeresve. Az idei évben plébániánkat nyolc 13 és 18 év közötti ministráns és egy ferences kísérő fogja képviselni. A fiatalok kiválasztása május 14-én zárult le. Sokat követeltünk tőlük, ahogy abban korábban a többi ferences plébánia vezetőivel megegyeztünk. A kiválasztottaknak bizonyítaniuk kellett elkötelezettségüket: csak azok kezdhették meg a versenyt, akik korábban is rendszeres ministránsaink voltak. Az év folyamán figyeltük részvételüket a szentmiséken, az ájtatosságokon, a ministránsfoglalkozásokon és a közösségi alkalmakon. Ezen túl magatartásukat is értékeltük. Komoly ismeretbeli követelményeket is állítottunk eléjük, számot kellett adniuk tudásukról a következő témakörökben: a szentmise felépítése, a liturgikus év, az Egyház szervezeti felépítése, alapvető bibliai ismeretek, a szerzetesség kialakulása és szerepe az Egyházban, a szegeden megtalálható szerzetesrendek ismerete, liturgikus eszközök, néhány magyar szent élete, a Miatyánk és az Üdvözlégy latinul. Ezek alapján a következő ministránsok kerültek kiválasztásra: Balogh Ákos, Háznagy Andor, Kiss Márton, Kovács Péter, Makra Máté, Pap-Takács Bence, Pap-Takács Tamás, Török-Székely Zsolt. A ferences kísérő Kristóf testvér lesz. A kiválasztottak anyagi támogatásban is részesülnek, zarándokútjuk költségeinek harmadát a plébánia, második harmadát pedig a ferences rendtartomány fizeti ki. fr. Benedek
Felbecsülhetetlen értékű az a restaurált barokk Mária-szoborcsoport, amit augusztusban állítanak fel újra régi helyén, az alsóvárosi templom előtt. A páratlan ritkaságnak számító barokk Máriaszoborcsoport Szeged egyik legrégebbi köztéri műalkotása. Bár nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy mikor készültek a szobrok, abban egyetértenek a kutatók, hogy a 18. század elején már az alsóvárosi templom bejárata előtt álltak az alsóvárosiak körében komoly tiszteletnek örvendő kőalakok, amelyekhez történetek is fűződnek. A legenda szerint egy idegen katona „Lássuk, a katolikusok istenasszonya képes-e magát megvédeni!“ – felkiáltással rálőtt a szoborra. El is találta Szűz Mária alakját, amelynek jobb karja letört – ezért nevezték akkoriban Csonka Szűznek –, de a golyó visszapattant, és halálra sebezte az istenkáromló férfit. 1948-ban, az akkor már igen rossz állapotban lévő, jégverés által is megrongált szobrokat lebontották, majd 1950-ben a ferences szerzetesek – attól tartva, hogy a kommunista hatóságok megsemmisítik a vallásos témájú kincseket – elásták a rendház istállójában. Mivel e tényt sehol sem rögzítették, és az atyák elkerültek a városból, mindenki úgy gondolta, hogy a barokk kor remekei megsemmisültek. A kolostor felújításakor 1991-ben kerültek elő az elveszettnek hitt műkincsek a rendház istállójának földjéből. Rákos Péter restaurátorművész vezetésével több évtizedes munka után először a főalakot, Máriát, továbbá a két mellékalakot, Szent Joachimot és Szent Annát varázsolták újjá, majd a négy angyal következett. A felbecsülhetetlen értékű alkotást szeretnék eredeti helyén elhelyezni. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ötmillió forintot biztosít a felállításához, és ugyanennyit tesz hozzá a szegedi önkormányzat is. Ebből az összegből az a nagy alépítmény készülhet el, amire az oszlopon álló Mária és a két mellékalak kerül. Azt tervezik, hogy ezeket már idén augusztusban, az alsóvárosi búcsú napján kihelyeznék. Ezzel azonban nem lesz teljes a szoborcsoport, ugyanis a négy angyal azon a 26 méter kerületű, fonatos kőkorláton állt, amely szinte teljesen megsemmisült az évtizedek során. Ennek elkészítéséhez 4,8 millió forintos önerő biztosításával 16 millió forintot szeretne elnyerni az önkormányzat a Nemzeti Kulturális Alapprogram veszélyeztetett műemlékek helyreállítására kiírt pályázatán. A kőkorlátot az eredetivel megegyező formában lengyel kvarchomokkőből faragnák ki. A szakemberek szerint a műkincsegyüttes páratlan egész Európában. Nemcsak azért, mert festett, színes barokk szobrokról van szó, hanem művészi kvalitásai miatt is. Mezei András
10
2006. Pünkösd
80 ÉVE ÍRTUK HÍREK
Szeged történetébõl.
Megmozdult Szentmihálytelek. Végre sok huza-vona után a szentmihályteleki templom ügye a megvalósulás felé halad. Dr. Tóth Imre vezetésével körülbelül 50 tagú szentmihálytelekiekből álló küldöttség jelent meg a torony alatt a polgármester előtt és kérésükben már többszöri forró kívánságuknak adtak kifejezést, hogy az ezerötszáz lakóból álló hívők serege istentiszteletre templomot kér. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester biztató választ adott. Reméljük, hogy a szentmihálytelekiek áldozatkészsége és a város vezetőségének belátása megteremti a gyümölcsöt. Ha a város szinházra évi 8000 aranykoronát áldozhat, mennyivel szükségesebb a nép Isten utáni vágyakozásának kielégitése. Ami pedig a kulturmunkát illeti, több kulturát nyújt a legkisebb templom, mint a mai modern arcpirító szindarabok botrányos előadása. Szerk. 1926. március Temetőkapu. Elkészült az új temetőkapu Bezdán Ferenc építész terve szerint. A kapu igazi dísze nemcsak a temetőnek, hanem az egész Alsóvárosnak szépségét, városi jellegét kiemeli, aztán meg tanúságot tesz az alsóvárosi nép műérzékéről és áldozatkészségéről. A kapu 28 millió koronába került. Reméljük, hogy Dobóczky Szilveszter gondnok ügybuzgó fáradozása s a hitközség áldozatos segítsége továbbfejlesztik a temető szépítését. 1926. május Orgona. Húsvéti feltámadásra megszólalt az újonnan elkészült orgona. A javítást három hétig Angszter, az orgona készítője, a legnagyobb lelkiismeretességgel és hozzáértéssel eszközölte, amint azt az átvételnél König Péter zeneiskolai igazgató megállapította. Az orgonajavítás 30 millió koronába került, amelyet a hitközség az 1925. évi hitközségi költségvetésből kiutalt. 1926. május Az első szentáldozások sorrendje: Május 2-án a Zárda-iskola, május 13-án az alsóvárosi iskola növendékei. Jó szülők gyermekükkel együtt áldozzanak. 1926. május
Napsugaras házvégek pusztulása (részlet)
Kapisztrán kultusszal nem érdektelen Szeged régi dokumentumainak érdekes adatai 1457-1460ig. Ezen iratokból megtudjuk, hogy Kapisztrán szent János, Nándorfehérvár felszabaditója Szegeden valamikor kiváló tiszteletnek örvendett és közbenjárására a szegedi betegek közül többen csodálatos módon meggyógyultak. Egy Erzsébet nevű asszony, ki másfél évig sánta volt, egy Domonkos nevű béna fiú, Bálint nevű szegedi születésű és szombathelyi lakos és Petrinyi Katalin gyógyíthatatlan betegek Kapisztrán szent Jánoshoz fordultak és hirtelen meggyógyultak. Bogár László, ki negyven évig nyavalyatörésben szenvedett Ujlakra, Kapisztrán szent János sírjához zarándokolt és gyógyultan tért vissza. 1926. március
Bálint Sándor, 1936. december 25.
Városunk legérdekesebb, legkülönlegesebb népi díszítése a parasztházak utcára néző végén, oromfalán látható napsugár. Ezt a fafaragásos díszítést a régebbi tudósok a pogány magyarság naptiszteletére vezették vissza. Ma már tudjuk, hogy eredete szerint a templomi művészetben gyökerezik. A katolikus egyház ugyanis a Szentháromság titkát a három isteni személynek megfelelően háromszöggel ábrázolta, közepén sugárzó szemmel, amely a mindenkit s’ mindeneket látó Istent jelképezi. Ezt az ábrázolásmódot a szegedi templomok közül ma is láthatjuk a felsővárosi homlokzatán, az alsóvárosinak pedig a főoltárán. A díszítés hamarosan kikerült a templomból a szegedi nép hajlékába is. Házaikra nemcsak díszítés okáért, hanem azért is alkalmazták, hogy a benne lakókat megoltalmazza a gonosz lélek kísértéseitől, rossz emberek szándékától. ... (Folytatás a következő oldalon)
„A templom körüli tér szent hely. Õseiteknek csontjai pihennek itt. Tartsátok tiszteletben ezt a teret, s ne rongáljatok semmit. Ha átmentek a téren, mondjatok egy Miatyánkot az itt nyugvó õseitekért!“ (1925. október)
2006. Pünkösd A napsugarakat sokan elpusztítják, helyettük csúnya, ízléstelen tűzfalakat raknak, a házat úgynevezett „priccölt” vakolattal látják el, amely hamar elpiszkolódik, de megújítása igen drága... Ma a nemzeti érzés, a múltnak tisztelete mindenütt valósággal újjászületését éli. Mi, szegediek azonban a Vár és a Szent Dömötör-templom lebontásával sem elégedtünk meg, városunk egyéb jellegzetességeinek, így a napsugaraknak pusztulását most is tétlen belenyugvással nézzük. Kérdezzük mindazokat, akik a legmagyarabb várost, a magyarság ipari fővárosát, Szegedet szeretik – ilyenek pedig sokan vagyunk! –, ügyét, szépségét szívükön hordják: nem lehetne talán a régi szép díszítést megmenteni, fölkarolni, a mostani családi ház építéseknél új életre kelteni? A külföldi modern építkezés már fölismerte s’ gyönyörűen alkalmazza a helyi hagyományokat és hangulatokat: a múlt szolgálata mellett a legmaibb követelményeknek is eleget tud tenni. Kérdezzük az építőmestereket, ácsokat, akiknek szakmabeli jóhíre, becsületessége jól ismert, miért nem nézik szeretettel ezt az ősi szegedi díszítést? Kérdezzük Szeged városának mérnökségét, idegenforgalmi hivatalát, végső fokon pedig polgármesterét: nem lehetne megakadályozni a napsug-
A ferences szegénykonyha (2006) Rendünk alapítója: Szent Ferenc nagyon szerette a szegényeket, maga is szegénnyé lett, és rendtársainak is feladatává tette az elhagyottak szolgálatát, segítését. Ennek a nagyszerű hivatásnak akarunk megfelelni mi, az ő családja és követői is. A szegények szolgálatával kívánjuk kifejezni Isten iránti szeretetünket, ahogyan maga Jézus mondja: „Amit a legkisebb testvéreimnek tettetek, nekem tettétek … mert éheztem és ennem adtatok, szomjazom, és innom adtatok, hajléktalan voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, fogoly voltam, és meglátogattatok.” /Mt. 25.35-40/ Ezért működik rendházunkban bő 10 éve szegénykonyha októbertől májusig. A testvérek tudják azt, hogy a nélkülözőknek tett szolgálatuk – akik elsősorban Jézus fivérei és nővérei – nem szociális munka, hanem szeretetszolgálat. A rászorulókban Krisztust szolgáljuk, iránta való szeretetből. A papnövendékek, világi hívek: férfiak és nők, fiatalok és idősebbek közül is többen megértették, hogy sok mindenben támogathatják ezt a jó ügyet. Ha segítenek a konyhán a főzésben, a szükséges anyagok beszerzésében, szeretetüket mutathatják meg Isten és embertársaik iránt. Ezekből a testvérekből szerveződött az önkéntes segítők csoportja, akik a hét egy napján felváltva elvállalták a főzést, mosogatást a szegények konyháján. Voltak olyan hívek is plébániaközösségünkben, magánszemélyek, lelkiségi mozgalmak képviselői, vállalatok, más felekezetekhez tartozók, akik adományukkal támogatták az
11 arak további indokolatlan pusztítását, akár hatósági rendelettel is? Alsóvárosnak régebben egyéni képe, hasonlíthatatlan hangulata volt. Ez a művészi egység az oda nem illő építési engedélyekkel sajnos megbomlott. Műemlékeinket hála Istennek már törvény védi a türelmetlen túlkapástól. Vajon parasztházaink szépségét, egyéniségét, eredeti díszítését nem kell megvédenünk, ajnároznunk a mai idők elszürkítő törekvéseivel, amerikai tempójával szemben? Ez nemcsak a kegyeletnek, jó ízlésnek kérdése, de jelentős idegenforgalmi érdek is. Belvárosunk minden szépsége, nagyvárosi jellege mellett sem rejt magában annyi eredetiséget vendégeink számára, mint Alsóváros hamisítatlan helyi hangulata. Bizonyára Szegeden is igen üdvös szolgálatot végeznek értékeink s’ sajátságaink istápolásával egy társadalmi alapon álló, város-szépítő egyesület, aminő nyugaton már olyan sikerrel működik mindenfelé. Végül városunk okos, jóravaló népéhez, polgáraihoz fordulunk. A napsugaras díszítésekből a régi öregek jámborsága, ízlése, emberisége szól még hozzánk. A napsugár nekünk, szegedieknek, édes mindnyájunknak drága örökségünk. Ne tékozoljuk el, hanem biztosítsuk a jövendő nemzedékek számára is. étkeztetést. Nem törődtek az ellenkező megjegyzésekkel sem: „Miért segítünk, dolgozunk, hisz az idejáró személyek közül sokan nem is szorulnak rá a segítségre, ételre?” A buzgó munkatársakat „azonban nem lehetett eltéríteni,” mert ők tudták, hogy cselekvésükkel eszközök a jó Isten kezében. Nem mindig a nagy tettek fontosak, kis dolgokat is érdemes tenni, ha nagy szeretettel tesszük. Néhányan még arra is vállalkoztak, hogy egytál ételen kívül pogácsát sütnek az étkezőknek. Boldoggá tette őket a tudat, hogy apró tettekkel is osztozhatnak a szegények teljes szívből fakadó, ingyenes szolgálatában. Szeretetből származó tetteikkel megmutathatják felebarátaiknak a béke és öröm felé vezető utat. Cselekvésükkel eszközök Isten kezében, és minden Jézusért, Megváltónk iránti szeretetből történik. Szent Ferenc tanításának hűséges követőjével, Teréz anyával együtt imádkozzunk a további hűséges szolgálatkészségért: Uram, tégy bennünket méltóvá, hogy testvéreinknek szolgálhassunk, azoknak, akik szegénységben tengődve élnek és halnak meg. Add meg nekik a mai napon - a mi segítő kezünk által – mindennapi kenyerüket, megértő szeretetünk által pedig szerezz nekik békét és örömet. Amen. - n e-
12
Anyák napját ünnepeltük… Hol vagyunk mi anyák, mi a szerepünk, feladatunk ebben a rohanó világban? Mi a családok múltja, eredete, és hová vezet jövője? Mondhatunk hangzatos szavakat, erkölcsi értékeket emlegethetünk, de a valóság ijesztő és bizarr. Széthullanak családjaink… Alapvető tévedés férfi és nő, szülő és gyermek kapcsolatát úgy tekinteni, mintha ma is fenállna a paradicsomi állapot. Akár tetszik, akár nem, mindennapi tapasztalatunk is tanúsítja, hogy ezekbe a viszonyulásokba is beférkőzött az eredeti bűn, s Istennel szakítva a személyes létezés szintjéről legalábbis részben a birtoklás világába csúsztak, aminek következtében nemi vágyunk rendetlenné vált, szeretetünk megzavarodott. Az a naivitás, amely nem vesz tudomást az emberi természet e megromlott állapotáról, bűnös tudatlanság, melynek súlyos következményeit nap nap után látjuk és érezzük. Sebzettségünk csak akkor gyógyul, ha mindenestül belépünk az üdvtörténetbe, melyet Isten kezdeményezett Ábrahámmal, ha hagyjuk, hogy a természetünket felülmúló hit és bizalom által Isten méreteire táguljanak vágyaink és emberi kapcsolataink. Be kell állnunk az üdvtörténet sodrába, különben elsodor bennünket a jelen világ értékvesztéstől és bűntől megáradt, zavaros folyama. A bizalomnak az apa és anya, valamint szülők és Isten között olyan mélységekre kell eljutnia, amelyben már nincs helye a birtoklásnak, kisajátításnak. Mert anyának, apának lenni nem biológiai szükségszerűség vagy hirtelen elhatározás, amit büntetlenül vissza lehet vonni, meg lehet tagadni, hanem Istentől kapott életre szóló hivatás, amelyben ki kell tartani és növekedni, bár elkerülhetetlen, hogy a mi lelkünket is tőr járja át. Istentől való az az ösztönös ragaszkodás, mellyel a szülők szeretik gyermeküket – az önzés, az önmegvalósításnak az ősbűntől fogva kísértő, egyre kétségbeesettebb és tragikusabb próbálkozásokban megnyilvánuló illúziója, persze, kikezdi még ezt is –de Isten ennél többre, nagyobbra hív. Az, hogy anyák és
2006. Pünkösd apák legyünk, mindannyiunk hivatása. A nyolcgyermekes házaspárok, és akiknek gyermekei csecsemőkorukban mind meghaltak vagy meg sem születtek, vagy akik nem mentek férjhez és nem nősültek meg, mert apácák, szerzetesek, papok lettek, vagy éppenséggel akaratuk ellenére maradtak egyedül,
mind–mind részesültünk Szűz Mária és Szent József hivatásában, mert Isten mindannyiunkra rábízta Krisztust. Az ő életét kell dajkálnunk, oltalmaznunk, nevelgetnünk abban az egy, kettő vagy talán sok száz lélekben, akiknek gondját Isten akaratából a vállunkra vettünk. S eközben az Úr minket magunkat nevel, édes és keserű tapasztalatok által, míg valóban anyává és apává érünk, sőt atyává, ami még több. Ezért a szentségi házasság és a szüzesség (ideértve a papi cölibátust is) két egymástól elválaszthatatlan, emberi természetünket egyaránt felülmúló s a keresztségben nyert új, isteni természetünkhöz szabott életforma, a keresztény névre egyedül érdemes élet színtere. E kettőnek jelen kell lennie a mi életünkben is: a testi anyaságnak és apaságnak lelki szüzességgel kell párosulnia, a testi szüzességnek pedig termékeny lelki anyaságban és atyaságban kell kiteljesednie. Így válhatnak családjaink és közösségeink igazi otthonokká, ahol Isten ajándékaként fogadjuk – elfogadjuk és befogadjuk egymást, mindenestül felvállalva, egészen az üdvösségig. –rm–
2006. Pünkösd
13
Ferences papszentelés és újmise Április 29-én Pasaréten Paskai László bíboros prímás pappá szentelte Csongor, Xavér és Benedek testvérünket. Mindhárman növendékéveik nagyrészét Szegeden töltötték, Benedek testvér 9 éven keresztül vett részt a plébánia életében. Primíciáját május 28-án tartotta templomunkban. A Szentlélek működjön benne és általa mindnyájunk javára. Egyik Mária köszöntőn elhangzott szavait olvashatjuk az alábbi sorokban.
Mária, a Mennyei Jeruzsálem elõképe Aki úton van, időnként feltekint, hogy megnézze, jó irányba halad-e. A keresztény ember hivatása az, hogy a szűk úton járva a Szent Város felé tartson; a hajlék felé, ahol „Ő velünk fog lakni“ (vö. Jel 21,3), ahol Uralma végleg kinyilvánul. A Szent Városba megtérők az „Ő népe lesznek és maga Isten lesz velük“ (Jel 21,3). Jézus igehirdetése szerint Isten Országa közöttünk van, Uralma bennünk kell, hogy megvalósuljon. A zarándok nincs magára hagyva, útján fölismerheti az előtte haladók lábnyomait. Máriában egészen sajátos módon valósult meg Istennek ez a mindenre kiterjedő Uralma. Az Úr a Mindenható „lakozott benne“ mindent betöltően, s így a maga teljességében lett templommá, szent hajlékká. A „Fölséges dicsősége ragyogta be, és a Bárány világossága ragyogott fel benne“ (vö. Jel 21,23), hogy a rajta áttetsző világosság „nemzeteknek szolgáljon útjukon világosságul“ (vö. Lk 2,31-32). Menyasszony lett, a Bárány jegyese. A megtestesülés által előképe Ő az Országnak, ahol „Isten minden mindenben“ (vö. 1Kor 15,28), engedelmessége és odaadottsága által pedig magvalósult benne Isten Uralma. A zarándok – mint minden időben – ma is megkérdezi: hol van most az Úr lakóhelye? Nem köthető többé a földi Jeruzsálemhez, mely „nem ismerte fel látogatásának idejét, nem adott helyet Urának, s azért elvetésre került“ (Lk 19,41-44). Másfajta lakásról beszél Jézus tanítványainak: „Aki szeret engem, megtartja tanításomat. Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk és benne fogunk lakni.“ (Jn 14,23) Ezért hirdetik az apostolok: „Isten temploma szent – és ti vagytok az.“ (1Kor 3,17) Majd: „Krisztus mint fiú áll háza élén. Az ő háza mi vagyunk.“ (Zsid 3,6) Hogyan épül fel ez a ház? „Eleven kövek módjára ti is lelki templommá épültök“ (1Pét 2,5). Mi tartja össze? „Apostolokra és prófétákra alapozott épület vagytok, amelynek maga Krisztus a szegletköve. Benne kapcsolódik egybe az egész épület, s emelkedik az Úr szent templomává. Benne épültök egybe ti is a Lélek által Isten hajlékává.“ (Ef 2,20-22) Jézus a földi templom helyébe lelki templomot rendel, Egyházat alapít, melynek feladata a megszentelés, hogy ezáltal, Máriához hasonlóan Anya legyen, embereket szülvén a halhatatlan életre, polgárokat az Égi Jeruzsálem számára. Máriához hasonlóan, az ég polgárai hőségben élnek, „szívükbe vésik“ és „megfontolják“ a szavakat, melyeket Urukról hallanak. A zarándok tehát nincs magára hagyva: „Mária kezdettől fogva együtt maradt az apostolokkal pünkösd várásában és mert ő a „boldog aki hitt“, nemzedékről nemzedékre jelen van a hitben zarándokló Egyházban, mint a remény példaképe, amely nem csalatkozik.“ (REDEMPTORIS MATER 42)
14
Hírek itthonról Szentmise Sándor István és vértanútársai emlékére Megérkezett az engedély Rómából, elindulhat a boldoggáavatási per
2006. Pünkösd
Mezei András
Sándor István szalézi testvérért és üldözött társaiért haláluk évfordulóján P. Havasi József SDB tartományfőnök ünnepi szentmisét mutat be jún. 11-én a budapesti Clarisseumban. Sándor István és Zana Albert azért is foglal el különleges helyet a magyar boldoggá avatandók között, mert ávós tisztekként váltak vértanúvá! A szalézi atyák rákoscsabai, Clarisseum Intézetét, amely árva gyermekeket nevelt, a többi katolikus intézethez hasonlóan 1950-ben feloszlatta a rendszer. Ebben az intézetben dolgozott Sándor István. Munkás- és iparos fiatalokkal foglalkozott. Amikor az ÁVH állományát 1949-ben 30 000 főre duzzasztották, az árva és a munkás gyermekek látszottak a "legmegbízhatóbb kádernek", akikből jó kommunistát és ávóst lehet nevelni. Feladatuk lett a párt legfontosabb vezetőinek, Rákosinak, Gerőnek személyes védelme. A gyárban, ahol dolgozott, a "népnevelő elismerést" kapott. Rendszeresen összejártak volt diákjaival és azok néhány barátjával a Clarisseumban vagy magánlakásokon. Elmondta barátainak, hogy kész a vértanúságra és marad. A koholt vádak szerint Sándor István társaival fegyveres csoportot, összeesküvést szervezett az állam megdöntésére, "be akart épülni az állambiztonsági rendszerbe". Őt és Zana Albertet, valamint egy fiatalt halálra ítélték. A halálos ítéleteket már jóval Sztálin halála után, 1953 jún. 8-án hajtották végre.
Új kiadványok A Szűz Máriáról nevezett Ferences Rendtartomány kiadásában jelent meg két emlékkönyv - P. Huszár Jeromos 90. és P. Barsi Balázs hatvanadik születésnapjára -, valamint a rendtartomány történetét bemutató történeti összefoglaló. Kaphatók a zalaegerszegi ferences kolostorban, vagy megrendelhetők a 92/315-858-as számom vagy e-mailben:
[email protected] címen.
Új ferences rendtartomány születik Mint azt Szécsényben is sokan tudják, Magyarországon a sok történelmi változás után ma két ferences rendtartomány, provincia működik. Amíg a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Rendtartomány a negyven éves diktatúra alatt is megszorítások közt ugyan, de működhetett, a Szűz Máriáról nevezett Rendtartomány azonban csak 1989 után indulhatott újra, kevés, idős testvéri közösséggel. A két provincia testvérei között az elmúlt években számos kapcsolat, közös tevékenység alakult ki. A sok és egyre gyarapodó számú feladat, szolgálat vállalásához azonban mára egyre kevesebb testvér áll rendelkezésre. A ferences élet jobb fejlődésének reményében és a két provincia helyzete alapján Jose Rodrígez Carballo miniszter generális elrendelte a két rendtartomány egyesülését. Az így létrejövő Új Rendtartomány 2006. június 24-én alakul meg.
Az új magyarországi rendtartomány káptalanja Az új magyarországi rendtartomány a megalakulása kihirdetését követően tartja első káptalanját 2006. június 25 és 30-a között. “A provinciai káptalan feladata, hogy a provinciához tartozó testvérek életmódját és tevékenységét az adott időpontban felülvizsgálja, annak fejlődéséhez és jobbításához alkalmas eszközöket keressen és javasoljon, az új kezdeményezésekről és nagyobb jelentőségű ügyekről tárgyaljon, azokról közös megbeszéléssel határozatokat hozzon, s megejtse az esedékes választásokat.” (ÁLTALÁNOS KONSTÍTUCIÓ 215. cikkely) Kérjük a testvéreket, imádkozzanak a születő rendtartomány közösségéért és minden testvérért, hogy ez az esemény segítse a lelki és közösségi megújulást!
2006. Pünkösd
15
Tizenöt ecsetvonás Több mint tíz éve már, amikor az utcai harcosok találkozójával egy időben a ferences testvérek kitalálták a „Bárányok a farkasokért” elnevezésű rendezvényt, amely évek alatt a Vidám Családi Nap hagyományőrző eseményévé nőtte ki magát. A csendes-békés Mátyás tér azóta válik hangosnevetőssé minden május utolsó szombatján.
Igen
Nem
-
1. Szeretsz-e játszani életrevaló gyerekekkel, versenyezni, focicsapatot verbuválni, sárkányt eregetni, hangosan nevetni? 2. Kíváncsi vagy-e, a templom oltárairól miféle szentek mosolyognak rád minden vasárnap a szentmisén? 3. Szoktad-e a puha fehér kenyeret mártogatni a szaftos gulyásba? 4. Jó-e hasalni a fűben, amíg a májusi nap cirógatja a válladat? 5. Szívesen lőnél-e íjjal, olyan igazival, amilyennel a honfoglaló magyarok nyilaztak hátrafelé a lóról? 6. Kémlelnéd-e sasszemeiddel a várost toronymagasból? 7. A kolostor nagyon szép kívül, de kíváncsi vagy-e, vajon belül mit rejt a testvérek mindig zárt klauzúrája? 8. Megnyugtat-e, amikor a zene oda emeli a lelkedet, ahol biztonságban van és a legjobb helyen? 9. Elnézegeted-e a kislányokat, amint a kedvesnővérekkel színes gyöngyökből ékszercsodákat fűznek? 10. Nevetsz-e, amikor egy jól ismert angyalarcra bukkansz egy zebra, oroszlán, netalán éppen egy ördögfióka arca mögött? 11.Tanulnál-e pörgő-forgó tüzes balkáni táncokat? 12. Szükséged van-e mély és igaz barátokra, világfordító nagy beszélgetésekre? 13. Hiszed-e, hogy Jézus örült, amikor a hálaadó szentmisén együtt látta alsóvárosi kis csapatát a templomban? 14. A tiédnek érzed-e a Mátyás teret, a templom ötszáz éves falait, a tölgyek susogását a szélben, a pilléreket az esti fényben? 15. Te, aki zűrzavaros világod farkasai között élsz, örülsz-e, amikor a bárányok között otthonodra lelsz? Mivel magam is a „15 IGEN”-esek – gyanítom, széles – táborába tartozom, meg kell hát köszönnöm a kedves ferences testvéreknek, hogy VIDÁMságuk és a mi vidámságunk, az ő ferences CSALÁDI közösségük és a mi családjaink, az ő NAPjuk és a mi napunk közös lehetett május 27-én. „…mert ilyeneké az Isten országa…”
Szilvási Katalin
VIDÁM CSALÁDI NAP – 2006
A hálaadó szentmise után tébláboltam még a téren az utolsó fényképeket csattogtatva, amikor az imádságos lelkületű Didák testvér a nyomomba szegődött, és beírta a naptáramba, hogy némi röpke fohászért cserébe tizenöt mondatban lapzártára összefoglalom a nap eseményeit. Első felindulásomban úgy gondoltam, legalább egy fájdalmas rózsafüzért elmorzsoltatok vele ezért. Miután az ügyben szavát vettem, elhatároztam: se több, se kevesebb! 15 mondat, 15 ecsetvonás egy színes képen, 15 impresszió a lélekben, 15 fotó a családi albumban, 15 ajándék, 15 köszönet. Jöjjön tehát a teszt, amelynek 15 kérdése közül, ha legalább egyre igennel felelsz, jövőre is a téren a helyed a Vidám Családi Napon!
16
2006. Pünkösd
ALSÓVÁROSI KULTÚRHÁZ Épül-szépül az Alsóvárosi Kultúrház Éppen abban az évben, amikor az Alsóvárosi Kultúrház 70 éves évfordulóját ünnepelte, született meg az elhatározás, hogy megpályázzuk az Amerikai Katolikus Püspöki Kar azon projektjét, mely a keletés közép-európai katolikus intézmények támogatását tűzte ki célul. Az akkori vezetés egy hosszabbtávú programfinanszírozást és egy intézményfelújítási támogatást célzott meg. 2004 januárjában az Amerikai Katolikus Püspöki Kar egyik képviselője, McCann atya személyesen is tapasztalatokat gyűjtött a Kultúrházban, majd nemsokkal ezután érkezett az örömhír: átszámítva mintegy 6 millió forint renoválási támogatást ítéltek meg nekünk. A következő időszak legnagyobb „gondját“ az jelentette, hogy ezt a „sok is, kevés is“ pénzt, hogyan használjuk fel úgy, hogy lehetőleg minél több javítanivalóra jusson, ám a legsürgetőbben felújítandók se maradjanak ki a sorból. Ennek a boldog–nehéz feladatnak a megoldása a jelenlegi vezetőre, Kocsispéter Évára hárult, aki Valkony Károly építésszel karöltve egy kétperiódusos felújítási tervet dolgozott ki. Ennek első lépéseként tavaly novembertől a kiállítótermünk régi és már-már veszélyesen korhadt födémgerendáinak kiváltására és javítására került sor. Szirányi Gyulának és munkatársainak értő munkája során új, hófehér gipszkarton burkolatot kapott a helyiség, mely ezáltal sokkal tágasabbnak–világosabbnak tetszik. Persze a világosságról a modern lámpatestek is gondoskodnak, és persze a frissen lakkozott parketta is a Kultúrház egyik legszebb termévé varázsolta a kiállításaink „otthonát“. Már az idei év munkájának a gyümölcse a büféhelyiségünk megújulása. A modern, igazi kávéházi hangulatot kölcsönző vörösesbarna–fekete–fehér színkompozíciókkal játszó festett falak, a fiatalos attitűddel átszőtt belső térkialakítás Mátyás testvér és ifjúsági klubos csapatának ízlését dicséri. Tőlük származik a büfé mostani elnevezése is – Grund Café –; mely a közeljövőtől új bérlővel, színvonalas kínálattal és hozzáértő kiszolgálással várja vendégeit. Természetesen a munkálatok nem állnak meg, a nyáron következik egy újabb felújítási szakasz. Terveink között szerepel az épület utcafronton lévő málladozó homlokzatának javítása, a bejárati ajtó cseréje egy biztonságosabb, szebb – Alsóvároshoz szorosan köthető napsugaras motívumok díszítik majd a fa ajtószárnyakat – és funkcionálisan modernebb kapura. A Kultúrház előtere is új burkolatot kap, ezáltal a betérő vendég még otthonosabb területen érezheti magát, és ezt a komfortérzetet hivatott szolgálni a földszinten kialakítandó irodahelyiség is, az eddiginél könnyebb megközelíthetőségével.
Kocsispéter Éva
Az Alsóvárosi Kultúrház 2005/2006-os évadjának programjai Ízelítő az Alsóvárosi Kultúrház 2005 szeptemberétől megrendezésre került kulturális programjaiból. Kiállítások: olajfestmény– és akvarell–kiállításokat rendeztünk, emellett láthatóak voltak még zseníliafigurák, fotó– és képeslapgyűjtemények, ikonok. Bábelőadások: Grimm–Busz Színház: Lusta Henrik, Mia Manó Színház: Csalavári Csalavér, Truffaldinó Bábszínház: Álomlátta leveske, Grimm–Busz Színház: Bogaras mese, Truffaldinó Bábszínház: Népek zenéje (bérletes előadások 150 db eladott jeggyel), Budai Bábszínház: Kalap–kaland. Családi kézműves játszónapok: minden hónap utolsó szombatján tartottuk. Különösen sikeres volt a karácsonyi és húsvéti játszóház, illetve a szegedi Füvészkertben megtartott áprilisi foglalkozás. Minden alkalommal az 5–15 éves gyerekek manuális készségének fejlesztésére és a hagyományos anyagok és technikák elsajátítására helyeztük a hangsúlyt. Alsóvárosi Esték: Tóth Béla: Alsóváros története, Berecz András: Félbevágott pipafüst, Juhász Antal: Képek Alsóváros népi életéről. Egyéb kulturális rendezvényeink: Barna Gábor tanszékvezető néprajzi előadása, Kegye János pánsípművész karácsonyi koncertje, Monoki Lajos k a r n a g y vezetésével a Rúzsa Sándor Népdalkör és Citerazenekar műsora, a Detot Berbecs és a Cinkák együttes és a Rozsdamaró Zenekar koncertje és táncháza, Cseke Péter és Sára Bernadette előadói estje, Gryllus Dániel és Halmos Béla dalestje Klubjaink: nyugdíjas–klub, gobelin–klub, kreatív hobbi–klub, ifjúsági klub, Zsófi–torna
2006. Pünkösd
17
A képviselőtestület hírei A plébánia gondnok csoportjának tájékoztatója A ferences plébániák alkalmazottainak és képviselőtestületének találkozóját Szegeden rendeztük. Gondnok csoportunk izgalmas feladatokat végzett a családias, örömteli, sikeres rendezvény céljáért. Mintegy 130 személy vett részt a találkozón, ahol a Szentírás olvasás, szentségimádás, zarándoklat, természetjárás, képmeditáció, munka, pihenés és imádság kapcsolata témákban előadás, majd csoportos megbeszélés volt az egyházközségek lelki elmélyülésének segítése céljából. A találkozó a képviselőtestület közös program-terve szerint történt. Mi a technikai dolgokat biztosítottuk folyamatosan, székeket, vetítőeszközöket, szemléltető tárgyakat. Két tagunk, Bozsó János és Kerényi Tibor igazi, nagyon finom filézett szegedi halászlevet főzött. Más a mosdók, szobák, folyosók rendjére ügyelt. Minden zökkenőmentesen ment. A vendégek is itthon (otthon) érezték magukat, mint egyházközségi tagok önzetlenül segítették a találkozó elmélyült lelkiségét, a ferencesek igazi barátságát. Köszönjük, hogy itt voltak. Köszönjük az alsóvárosi családok szállás és vendéglátását, segítő részvételét. Hattyas – telepen a vasúti átjáró utáni út menti kereszt elfáradt. Dr. Kiss Margitka szervezi az új kereszt elkészítését. Gondnok csoportunk is mindenben segíti, hogy hamarosan elkészüljön hitünket hirdető, és az arra járók keresztje.
Alsóváros legnagyobb ünnepe, a Havi Boldogasszony Országos Nagybúcsú (2006. aug. 5–6.) előkészítését megkezdtük. Egy–egy búcsúi feladat ellátására egy–egy család vagy összefogó személyek vállalkozását várja a plébános úr és a Búcsú Bizottság. Konkrét segítséget, programot adunk minden feladat megvalósításához. Kérjük a Szűzanya búcsúját fontosnak tartók és vállalkozók jelentkezését az irodán. vitéz Furák András
Versek
Reviczky Gyula:
Reményik Sándor: Mindennapi kenyér
Pünkösd ünnepére Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed Ma is minden bánkodó szivének,
Vilmos Péter
Amit én álmodom
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Nem fényűzés, nem fűszer, csemege,
Ha tollat fogok: kenyeret szelek.
Amit én álmodom:
Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':
Kellek, tudom. Kellek nap-nap után,
Egy nép szájában betevő falat.
Kellek, tudom. De nem vagyok hiú,
Világitó sugaradat áldja.
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Lehet magára hiú a kenyér?
Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Lelki kenyér az éhező szíveknek,
Csak boldog lehet, hogy megérte
Világositsd hittel föl az elmét.
Asztaláldás mindenki asztalán.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Diadallal az egész világon!
Nem cifraság a szűrön,
Piros pünkösd, szállj le a világra,
És - nincs tovább.
Nem sujtás a magyarkán,
Az álmom néha kemény, keserű,
Nem hívságos ünnepi lobogó,
Kérges, barna, mint sokszor a
Tanits meg uj nyelvre, uj imára.
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Nem pompázom, de szükséges
Szeretetnek sugara, Szentlélek!
ezt. Kellek: ezt megérteni egyszerű,
vagyok.
kenyér, De benne van az újrakezdés magja, De benne van a harchoz új erő, De benne van az élet.
18
2006. Pünkösd
Imádság szünidõre Az olyan szünidőtől, amely puhánnyá teszi az embert, amely csak henyélésben telik, s amelyből az értelemnek és a szívnek semmi haszna sem származik, ments meg engem, Uram! Attól a naptól, amely nem imádsággal kezdődik, s amely nem hálaadással, Istentől távol végződik A lustálkodástól, a késői felkeléstől, amely a rosszra való hajlamnak kedvez A léha szórakozástól, amely gyöngíti önuralmamat, és fogékonnyá tesz a bűn iránt A pénz könnyelmű elszórásától, amelyet esetleg nem is én kerestem meg A veszekedős, megszóló szavaktól, melyeket Tőled sosem hallhattam volna A viszálykodástól, versengésektől, melyek pártoskodáshoz vezetnek, ments meg engem, Uram! Hogy lelkem mindig boldog és hálával telt legyen, add meg Uram, kérlek! Hogy szüntelenül Krisztus békéje töltse el szívemet Hogy mindig nyugodtan és tiszta tekintettel nézhessek az emberek szemébe Hogy számból csak tiszta beszéd, bátorító szó hangozzék Hogy utaim mindig egyenesek legyenek Hogy kezemet mindig szívesen nyújtsam, ha adni, segíteni kell Hogy szívem kitáruljon, s az emberek szükségét megérezzem Hogy mindenben a jót lássam meg Hogy akaratom mindig afelé vezesse gondolataimat, szavaimat, tetteimet, ami felemel, add meg Uram, kérlek!
Minden válasz Z betûvel kezdõdik. No, de mi is a válasz? 1. Másik nevem Didimus vagy Iker és a 12 apostol közül én voltam a hitetlen. 2. Jézus unokatestvére vagyok. Másik nevem Júdás. Én írtam a katolikus levelek egyikét. 3. Két levelet is írt hozzám Szent Pál, akinek tanítványa és munkatársa is voltam.
1. Jézus több ízben meg….. szenvedését. 2. ….szerdán hangzik el: "Emlékezz ember, porból vagy és porrá leszel." 3. Örömhír 4. Jézus gyakran segített az embereken, azaz ……… 5. Jézus gyakran nevezte így magát. 6. A kísértő. 7. Március 19-én van szent …… ünnepe. 8. Jézus egyik példabeszédében egy ember három szolgájának rendre ötöt, kettőt és egyet adott belőle.
2006. Pünkösd
19
PLÉBÁNIAI TELEFONKÖNYV IRODA
Fr. Bán Jónás OFM Plébános
T: 442-384 Fax: 553-141 nyitvatartás: H-P de. 9-12h; du. 14-17h
Fr. Hegyi Bálint OFM Káplán
6725 Szeged, Mátyás tér 26. Fr. Orosz Lóránt OFM Rendházfőnök
[email protected] http://szeged.ofm.hu MUNKACSOPORTOK: Család csoport - Bózsó János és Marika Ifjúsági csoport - Varga Imre
Fr. Sztreha Egyed OFM 427-591 (70)222-0070
Liturgikus csoport - Surinás István
476-701
Karitász csoport - Balláné Zsuzsa
478-048
Fr. Povpa Valér OFM Sekrestyések Fr. Kálmán Bertalan OFM Szegénykonyha-felelős Doszpod László Képviselőtestületi elnök
GAZDASÁGI CSOPORT Gondnok csoport - Furák András
443-719
Pénzügyi csoport -Magyarné Molnár Erika
441-149
Surinás István Kántor
Kulturális csoport - Valkony Károly
427-055
Újság csoport - fr. Didák
442-384
Bajusz János Temetőgondnok Magyarné Molnár Erika Pénztáros
Házas Hétvége - Kondé László és Margit
427-412
Fokoláre - Erhardt Gyula és Krisztina
444-517
Karizmatikusok - Székelyné Margó
310-708
Joseph Cardijn kör - Szászi Balázs
427-179
Szent Anna kör - fr. Bertalan, fr. Valér
442-384
Kissné Sere Anna Irodai alkalmazott
(30)314-1648
Erhardt Krisztina Irodai alkalmazott
Török-Székelyné Zsófia Szegénykonyha-felelős
FIATALOK ZENEKARA Tóth László és Melinda Alsóvárosi Kultúrház
441-154
fr. Kristóf
MOBILTELEFONOK Kérjük a testvéreket, hogy a Szentmisék alatt ne feledjék el kikapcsolni vagy elnémítani a mobiltelefonokat. Köszönjük Ha Ön is szeretne bekerülni a plébániai e-mail adatbázisba, küldjön levelet a
[email protected] címre. Mint minden személyes információt, az e-mail címeket is bizalmasan kezeljük és csak a plébánia céljaira használjuk. Köszönjük.
fr. Benedek Ministráns vezetők
Az újságban megjelenõ fényképeket készítették: Herceg Ferenc (Öcsi) fr. Kiss Didák Török-Székély Zsolt (Zsola) Tiszai lászló
