A Gyöngyös Alsóvárosi Ferences Egyházközség lapja X. évfolyam 5. szám
2005. Advent - Karácsony
Tanuljunk célozni! Az Advent az egyházi év kezdete. Egyházunk az évszázadok során sok olyan „gyakorlatot” alakított ki, melyekkel segít, hogy ez az új kezdet új lendületet, elevenséget, elmélyülést hozzon életünkbe. Most egy olyan gyakorlatra szeretném felhívni a figyelmet, amelyrõl talán kevesebbet hallunk: adventben tanuljunk célozni! „Egy vándor útja során egy faluhoz ért. A faluba vezetõ út mellett mindenütt fákat látott; ezekre célkör volt rajzolva, és mindegyiknek a közepében egy-egy nyílvesszõ. Egészen elámult, milyen nagyszerû céllövõ lakhat a környéken. A faluba érve megszólított egy járókelõt: – Ki az a páratlan vitéz, aki olyan pontosan lõ az íjjal, hogy soha nem téveszt célt? A megszólított csak legyintett: – Nem vitéz az, uram, hanem a falu bolondja. Ellövi a nyílvesszõjét valamerre, aztán utánarohan és körérajzol egy célkört.” Ez a kis történet talán megvilágítja ennek a különleges „céllövészetnek” a jelentõségét. A nyílvesszõk életem eseményei, tetteim, vágyaim, idõm, energiám…Vajon egy célra irányulnak? Mindegyik ugyanabba az irányba mutat? Istenhez
visznek közelebb – vagy csak olyan vagyok, mint a falu bolondja, aki össze-vissza lövöldözött nyilai után fut, magát is becsapva azzal, hogy valami értelmes cél felé halad? Tanuljunk célozni – de ehhez elõször az kell, hogy tisztán lássuk a célt. A média például többnyire olyan céltáblákat állít elénk, melyekre egyetlen nyílvesszõt sem érdemes pazarolni. Adventben rengeteg mellélövési lehetõséget népszerûsít (fõként a Karácsony elõtti sürgésforgási, evés-ivási, ajándékozási – azaz vásárlási – õrületet). A Szentírás, a szentmise, az imádság segít újra meg újra tudatosítani, mi az, ami egyedül érdemes arra, hogy életem minden törekvésével célba vegyem. Ha nem akarok oktalanul összevissza lövöldözni, sem hamis célokat tûzni magam elé, akkor céltáblámat az evangélium segítségével kell megrajzolnom. Ha a célt már jól látom, akkor még mindig nagy feladat áll elõttem: gyakorolni kell az egyre pontosabb célzást. És céltáblámat nem csupán olyankor kell magam elé tennem, mikor templomba megyek, mikor imádkozni készülök, mikor „lelki életet élek”. Ennek a célnak – az Evangéliumnak, Jézus Krisztusnak – mindig elõttem kell lennie, folytatás a 2. oldalon
2
ÉLETÜNK
folytatás az 1. oldalról
életem minden területének ebbe az irányba kell mutatnia. Advent heteiben érdemes lenne – akár egy gyónásra készülve – megvizsgálni, milyen céllövõ vagyok. A nyílvesszõk életem eseményei, tetteim, vágyaim, idõm, energiám… Vajon mennyire sikerül megcélozni az Evangélium értékrendjét, ha az anyagi ügyeimrõl gondolkodom, ha idõm, pénzem beosztásáról van szó?
Vajon gondolkodásom, viselkedésem mennyire közelíti meg a célt – Jézus Krisztust – mikor a munkahelyemen vagyok, fõnökeim vagy beosztottaim körében; amikor esetleg megbántanak, vagy igazságtalanság ér? Fölösleges folytatnom, hiszen kiki saját maga tudja leginkább, hogy életének mely területén véti el gyakran a célt. Adventben próbáljuk fõként ezekben fejleszteni céllövõ tudományunkat. Tanuljunk célozni! Igyekezzünk egyre kiválóbb céllövõvé válni, hogy egész életünk értelmes célra, Krisztusra irányuló élet legyen! Lengyel Gyula
Turmezei Erzsébet: Ádventi éjszaka
Amíg élek, remélek!
Fehér hótakaró, ezüst fénytakaró, valót eltakaró.
„Ne féljetek! Mert van remény az üdvözülésre, csak át kell lépni a remény küszöbén”. II. János Pál
Mintha nem volna más, csak ez a ragyogás: titokzatos, csodás. Nincsen se hang, se zaj, nincsen se seb, se baj, se sóhajtás, se jaj... Se bûn, se szenny, se sár, se kín, se könny, se kár, csak hó és holdsugár. Hiszen így volna jó. De nem ez a való. Csal a fénytakaró. Alatta a szenvedés, szenny, sár...elfödni és elrejteni kevés a hó és holdsugár. De Valakire vár a holdfényes határ. S ez az ádventi, mély, Havas és holdas éj, Titkot tud:Jön!...Ne félj!
Mi is ez a remény? Nem ráhagyatkozás arra a jövõre, amiért nem sokat teszünk. A remény nem tétlen várakozás, a sors szeszélyeinek kiszolgáltatva, hanem rendkívüli, jövõt formáló erõ. A keresztény reménykedés boldogító adomány, amely Istentõl adatott, hogy reményteljes életet élhessünk. A keresztény remény állandó kísérlet arra, hogy rábízzuk magunkat Istenre, Jézus Krisztus nevében. Úgy gyakoroljuk és közvetítjük , hogy részt veszünk az evilági remények megélésében. A remény alapja, Isten üdvözítõ akarata, ami csak a reményben válik jelenvalóvá, benne szerzünk tapasztalatokat. A keresztény remény már Jézus igehirdetése kezdetén, a nyolc boldogság meghirdetésekor kibontakozik, így reményünk az ígéret földje, az üdvözülés felé vezet. Ez a remény ad örömet ma is, amely nem jámbor kívánság, hanem életet adó valóság. A remény az öröm hajnala. A hívõ ember a remény embere! Hiszen a hit az értelmünk, a remény a lelki képességünk, az akaratunk és a szeretet a kisugárzásunk, ami a jóra irányul , ami a legnagyobb értékünk. Nem olyan vágyakozás, amely sokszor szükségtelen értéket kíván birtokolni. A reménytelenségben az ember nem bízik abban,
ÉLETÜNK hogy Istentõl elnyeri üdvösségét. Szembefordul Isten jóságával, igazságával és fölértékeli emberi képességeit. Azt hiszi, hogy Isten segítsége nélkül is boldogul, vagy magáénak tulajdonítja az isteni mindenhatóságot. A hit adja azt a természetfölötti tudást, ami a reményünket itt a földön megalapozza, szeretetünket tökéletesíti. „A hit, a reményeink szilárd alapja„- Pál apostol tanítása ez! A remény az az isteni erény, amely által boldogságunkra vágyakozunk. Vágyakozunk Isten országába, az üdvözülésre, az örök életre. Az ember természetével együtt jár, hogy vágyai vannak, hogy a jövõre nyitottan, várakozásban él, remél. Az adventi út, a vágyakozás, várakozás, a virrasztás és a megvigasztalódás idõszaka. Krisztus eljövetelében reménykedünk, a Szentlélek erejében, kegyelmében bizakodunk. Ezt ”Jézus bõven árasztja reánk, hogy kegyelmével megigazuljunk és az örök élet örökösévé váljunk”. /Tit.3. 6-7/ Az örökélet reménye alakítja és erõsíti a keresztény erkölcsi magatartást, mert nem a környezet bûnös /ördögi/ viselkedését, hanem Krisztus követését adja. A remény erénye vezet a boldogság iránti vágyakozásra, amelyet Isten minden ember szívébe elhelyezett. Aremény felvállal minden megvigasztalást, melyet az emberi cselekvés kelt föl, azt megtisztítja és a mennyek országába vezeti. A remény védelmez a bátortalanságtól, támogat a gyámoltalanságban, kitágítja a szívet az örök boldogságra törõ vágyakozásban. A remény lelki ereje megõriz az önzéstõl és elvezet a szeretet boldogságába. “A mi lelkünk az Úrra hagyatkozik, Õ a mi segítõnk, a mi oltalmazónk, benne örvend a szívünk, az Õ szent nevében reménykedünk.” /32.Zso./ A remény „fegyver” is, amely védelmez az üdvösségért vívott harcunkban, megszerzi nekünk az örömet a megpróbáltatásokban. „Öltsük fel a hitnek és szeretetnek páncélját sisak gyanánt meg az üdvösség reményét.” /1.Tessz, 5-8/ A remény az imádságban testesül meg és belõle táplálkozik, különösen a „Miatyánk”-ból, amely egybefogja mindazt, amire a remény késztet bennünket. Tehát reménykedhetünk a mennyei dicsõségben, amelyet Isten azoknak ígér meg, akik Õt szeretik és megteszik akaratát, minden körülmények között.
3 „Istenben remélek, nem félek: ember mit árthat énnekem? /55.ZSo.2.9./ Remény nélkül nem lehet élni. Az idõben létezõ minden ember reménykedik, errõl tanuskodnak bölcsek, tudósok, vallásalapítók egyaránt. A modern világ rengeteg elaprózott reményt hajszol, és ezek közül sokat meg is valósít, mégis a sugárzó remény nagy hiánycikk az életünkben. A Szentírás a ”remény Istenének” nevezi Atyánkat. /Római levél 15.13./ Az egyház reménykedve imádkozik azért , hogy „ minden ember üdvözüljön.”, küzd és cselekszik, hogy a mennyei dicsõségben Krisztussal egyesüljön az ember. „Amíg élek, remélek „ /Prohászka/ - az ember kétségbe esne, ha nem remélné, hogy a dolgok jobbra fordulnak, borúra derû jön, a sötét felhõk mögött mindig süt a nap. Eme reményrõl szól Jézus „Jöjjetek hozzám mindannyian akik megfáradtatok és terhet hordoztok és Én megbékítelek titeket”. /Mt. 11.28./ A remény bizakodó várakozás életünk útján. Csak az tud reményben élni, aki a halálban is megtalálja a vigasztalót. Az élõ Isten az a Létezõ, aki Jézusban mutatkozott meg, bizonyságot adva, hogy a szenvedés után van feltámadás, van örök élet és a halál is a remény útja. „A remény embere vagyok”. Mert hiszem: -Isten megújulást nyújt és folyamatosan megújul a Természet. -A Szentlélek mindörökké a Teremtõ Szellem, aki minden reggel új szabadságot, örömet, hitet, reményt, szeretetet nyújt azoknak, akik hívják, befogadják. -A Szentlélek mûködik az Egyházban és a világban. “Áldott az az ember, aki az Úrban bízik,és akinek az Úr a reménysége” /Jer. 17-19 / Urunk, Istenünk! „Kegyes szemed legyen rajtunk, Tebenned van bizodalmunk. Te vagy Uram én reményem, Ne hagyj soha szégyent érnem.” Jézus Szíve, benned remélõk üdvössége, irgalmazz nekünk! Orosz László FVR
4
ÉLETÜNK
EGY GYERTYA NEM VESZÍT SEMMIT, HA MEGGYÚJT EGY MÁSIKAT Sokszor meg vagyunk arról gyõzõdve, hogy az életünk jobb lesz, ha férjhez megyünk, ha megszületik az elsõ gyerekünk, vagy ha megszületik a második. Aztán meg azért vagyunk frusztráltak, mert a gyerekek túl kicsik még ehhez vagy ahhoz és azt gondoljuk, hogy a dolgok jobban mennek majd, ha felnõnek. Folytatásként kamaszkori viselkedésük miatt vagyunk elkeseredettek. Meg vagyunk gyõzõdve arról, hogy boldogabbak leszünk, mikor ezen a korszakon túljutunk. Azt gondoljuk, az életünk jobb lesz, ha partnerünk megoldja a problémáit, ha végre kocsit cserélünk, ha csodálatos nyaralásaink lesznek, ha nem kell dolgozni. De- ha most nem kezdünk el boldog és teljes életet élni- akkor mikor? Mindig lesznek különbözõ nehézségeink. Legjobb ezt elfogadni és elhatározni, hogy boldogok leszünk, akármi történjék is. Alfred Souza mondta: “Sokáig abban a hitben éltem, hogy a valódi, igazi életem még csak most fog elkezdõdni és az ehhez vezetõ úton mindig voltak megoldásra váró akadályok: gúnyos meg nem értettség, idõigényes tennivalók, még nem törlesztett kölcsönök. Aztán kezdõdik a valódi élet! Végül megértettem, hogy ezek az ‘akadályok’ a Valódi élet.” Ha ily módon elfogadjuk a dolgokat, az segít megérteni, hogy nincs egy olyan módszer, ami a boldogsághoz elvezet, mert a módszer maga a boldogság. Következésképpen élvezzük ki az élet minden pillanatát és élvezzük még annál is jobban, ha megoszthatjuk egy számunkra kedves emberrel a ritka pillanatokat és emlékezzünk rá, hogy az idõ nem vár senkire. És akkor biztosan nem fogunk arra várni, hogy majd ha vége lesz az iskolának, majd ha elkezdõdik az iskola, majd ha lefogyok 5 kg-ot, majd ha sikerül felszedni 5 kg-ot, majd ha gyerekem lesz, majd ha végre kirepülnek a gyerekek, majd ha dolgozni fogok, majd ha végre nyugdíjba megyek, majd ha férjhez megyek, ha végre elválok.... Nem várjuk a péntek estét, a vasárnap reggelt, az autócserét, a házvásárlást. Sem a tavaszt, a nyarat, az õszt, a telet, sem az élet végét és egy újjászületést, hanem eldöntjük magunkban, hogy nincs az életben jobb pillanat a boldogságot “elkezdeni”, mint EZ a pillanat. Az életöröm és a boldogság nem úti célok, hanem maga az utazás! Néhány ötlet mára: - táncolj úgy, mintha senki se látna Most próbálj meg válaszolni ezekre a kérdésekre: - sorold fel a világ 5 leggazdagabb emberét! - sorold fel a világ 5 legutóbbi szépségkirálynõjét! - sorolj fel 10 Nobel-díjast! - sorolj fel 5 Oscar díjas színészt! Hogy megy? Rosszul? Ne aggódj! Senki sem emlékszik így a tegnap legjobbjaira. A tapsviharok elmúlnak, a trófeák beporosodnak, a gyõzteseket elfelejtjük. Most ezekre a kérdésekre próbálj válaszolni: - sorolj fel 3 jó tanárt, aki segített neked azzá válni, aki lettél; - sorolj fel 3 barátot, aki a nehéz idõkben melletted állt; - mondj olyan embert, aki azt éreztette veled, hogy különleges vagy; - sorolj fel 5 embert, akikkel szívesen töltöd az idõdet. Hogy megy? Jobban? Azok az emberek, akik az életünket különlegessé teszik, nem feltétlenül a leggazdagabbak, vagy a legnagyobb díjak nyertesei. Viszont, aggódnak értünk, törõdnek velünk és mellettünk
ÉLETÜNK
5
Töprengj el rajta egy pillanatra, milyen rövid az élet! Te mit akarsz tõle? Ki vagy te? Jó néhány évvel ezelõtt a Seattle-i paraolimpiai játékokon 9 atléta (akik mind mentálisan, vagy fizikailag sérültek) felállt a 100 méteres futás startvonalához. A pisztolylövés felhangzásakor elkezdõdött a verseny, ahol (bár nem mindenki a lábain futva), de a cél felé törekedett a beérkezés és a gyõzelem reményében. A nagy igyekezetben egyszer csak az egyik fiú elesett az aszfalton és jó néhányat bukfencezett, majd elkezdett sírni. A többi 8 versenyzõ hallotta a sírást, lelassított és hátranézett. Majd mindenki megállt és visszafordult... Mindegyikük. Az egyik Down-kóros lány leült mellé, megpuszilta és megkérdezte, hogy jobban érzi-e magát. Aztán mind a 9-en összekapaszkodtak és együtt sétáltak be a célvonalon. A stadionban pedig a nézõk felálltak és percekig tapsoltak. Azok, akik ott voltak, a mai napig emlegetik ezt a történetet. Hogy miért? Mert valahol legbelül tudjuk: a legfontosabb dolog nem az egymás felett aratott gyõzelem. Az életben sokkal fontosabb másokat gyõzelemhez segíteni, akkor is, ha ez azzal jár, hogy nekünk le kell lassítanunk. EGY GYERTYA NEM VESZÍT SEMMIT, HA MEGGYÚJT EGY MÁSIKAT. Ezek a mondatok egyszerûek, maguktól értetõdõek és nincs nagy jelentõségük, de néha-néha nem árt elolvasni õket, ha egyébként tisztában is vagyunk mindezzel. Gyakran túlságosan elmerülünk abban, amit csinálunk, és közben elfelejtjük, miért is csináljuk... Kamill testvér
Szülessen meg bár Krisztus ezerszer Betlehemben, ha benned nem születik meg, örökre elvesztél. (Angellus Silesius) Isten Igéje, mely egykor test szerint megszületett… szakadatlanul meg akar születni lélekben azoknak, akik vágynak rá. (Maximosz Hitvalló) Az ember nem tudja Isten megszületését saját eszközeivel elõidézni. Isten mûve az. Amikor karácsonykor Krisztus születését ünnepeljük, megsejtünk valamit abból, hogy bennünk is meg akar születni. A német misztikusok szerint a hallgatás az a hely, ahol Isten megszületik bennünk. Isten a lélek legbelsejében, az értelem parányi szikráiban születik meg, ahol a lélek a legtisztábbat, legnemesebbet és leggyengébbet képes nyújtani, ott kell megtörténnie: a mély hallgatásban, ahová semmilyen teremtmény és semmilyen kép nem jutott be soha. (Eckehart Mester) Megsejthetünk valamit ebbõl a titokból, ha egyszer karácsonykor csendben leülünk a jászol képe elé és hagyjuk, hogy hasson ránk. Elképzeljük magunkat: ahová sem gondolataim, sem akaratom, sem szándékaim nem jutnak el, ott van a jászol bennem, s az isteni gyermek pihen benne. Isten épp olyan gyengéden, alig észrevehetõen van bennem, mint ez a gyermek. Ha Isten gyermekként bennünk él, akkor a gyermek titkából valami ránk is átszivárog. Nagyon csendesek, nagyon óvatosak és gyengédek leszünk. A gyermekben felfedezzük saját õszinte lényünket és talán mély béke tölt el, ha hallgatásban eggyé váltunk önmagunkkal. folytatás a 6. oldalon
6
ÉLETÜNK
folytatás az 5. oldalról
Nem szabad azonban Isten születését félreértelmeznünk, mintha rendelkezhetnénk Istennel. Az embernek mindig tudnia kell, hogy õ csak istálló, amelyben Isten megszületik. Nem palota, mely kész Isten jelenlét bennünk. Aszkézissel, imával vagy meditációval sem tudjuk kieszközölni. Mindig is istállók maradunk, amelyben trágya és szemét található. Nem kell elfojtani a bennünk lévõ tisztátalant. Isten ennek ellenére arra méltat minket, hogy bennünk akarjon szállást venni, de szükségünk van a karácsony ünneplésére, hogy képesek legyünk hinni ebben. Magunktól ugyanis képtelenek vagyunk elhinni. Önmagunkban gyakran csak sötétséget, a zûrzavart, a korlátokat és a gyengeséget látjuk. Gyakran nagyon távol érezzük magunkat Istentõl. Egy ünnepnek kell rávilágítania arra, hogy Isten istállóban, jászolba születik, ökörtõl és szamártól körülvéve és épp a pásztoroknak, lelkünk kevésbé elõkelõ részeinek kell eljönniük e gyermek imádásra, míg legnemesebb részünk, az értelem mentegetõzve hátra marad: nincs hely a szálláson. És szükségünk van az énekekre és gyertyákra, hogy hinni tudjunk, Isten születése új húrokat pendíthet meg bennünk. Kamill testvér
NÉGY ADVENTI GYERTYAGYÚJTÁS KERESZTÉNY CSALÁDOK SZÁMÁRA
A zöldellõ fényû koszorú: egy darabnyi élet. Advent négy vasárnapján este, amikor a koszorú körül összejött a család, minden fényt eloltunk, hogy minden vasárnap eggyel több gyertya fénye világítson. Az imádságot az édesapa vezeti, az elmélkedést az édesanya, vagy valamelyik nagyobb gyermek olvassa fel jól érthetõen. I. Vasárnap APA: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. ÉNEK: Harmatozzatok... ELMÉLKEDÉS:Az elsõ gyertya fénye jelenti azt a szerény reménysugarat, amely több évszázadon át az ószövetség sötétségében pislákolt. “Ujjongj, örvendj Sion leánya, Jeruzsálem és népem, mert íme én majd eljövök, és benned lakom, úgymond az Úr” (Zak 2,10). Magunkon tapasztaljuk, hogy milyen rokkant az ember Isten nélkül. Sokan még ma is minden örömüket csak a földön keresik. Ebben a sikertelen próbálkozásban, kilátástalanságban úgy világít Isten ígéretének reménysugara, mint ez a kis gyertya világít a sötétségben. Egyetlen vigaszunk, eligazítónk az elhagyatottságunkban: Krisztus! Köszönjük Jézus, hogy eljöttél, Te vagy a mi reményünk és hitünk világa. Isten a Fiát, Krisztus a szívét adta az embereknek ajándékba. Mit adunk mi embertársainknak és Neked, Istenünk? Add, Urunk, hogy tudjunk nagylelkûek lenni, amint Te is nagylelkû vagy velünk szemben! AZ ÉDESAPA vagy valamelyik nagyobb gyermek a következõ imát mondja el: Ó szent Napkelet, az örök fénynek ragyogása, az igazság napja, jöjj el, világosítsd meg azokat, akik a homályban és a halál árnyékában élnek. APA: Most imádkozzunk a bûnösök megtéréséért: Mi Atyánk... Üdvözlégy... BEFEJEZÉSÜL: Ébredj ember mély álmodból” vagy egy más ismert adventi ének. II. Vasárnap Keresztvetés, Harmatozzatok... ének. ELMÉLKEDÉS: Ma már két gyertyát gyújtunk meg az adventi koszorún. Az egyik fény Jézus Krisztus. Ezzel az egyik Advent, az ószövetség várakozása lezárult. Várjuk Krisztus második eljövetelét. Krisztus itt élt közöttünk, de újra eljön. Amíg várjuk második eljövetelét, itt hagyta nekünk Testét és Vérét, hogy rejtetten most is köztünk lehessen. Együtt mûködtünk-e a Tõle kapott kegyelmekkel? Súlyos kérdés! - Boldog akit készen talál, amikor megérkezik! Ne legyünk ábrándozók, ne legyünk csodavárók. Életünkben jelen van a rossz és a jó is. Nekünk Jézus szeretetével és kegyelmével meg kell küzdenünk a kísértésekkel, a hamis dolgokkal, hogy hûségesek legyünk Krisztus Urunkhoz.!
ÉLETÜNK
7
IMA: Ó népek Királya és vágya és szegletköve, Ki az ellentéteket összeegyezteted, Jöjj el és üdvözítsd az embert, akit a földbõl alkottál. APA: Imádkozzunk a bûnösök megtéréséért: Mi Atyánk... Üdvözlégy... BEFEJEZÉS: egy adventi ének. III. Vasárnap Keresztvetés, Harmatozzatok... ének. ELMÉLKEDÉS. Advent 3. vasárnapján meggyújtjuk a harmadik gyertyát is. Ha egy kicsit messzebb nézünk a mi családi otthonunktól, bizony elhanyagolt gyermekeket, dacos, egymást mardosó, feldúlt családi otthonokat is láthatunk. Valamennyien gyengék vagyunk, de erõsek lehetnénk imáink, szenvedésünk, munkánk felajánlásával, hogy mindannyiunk lelkében jöjjön el Jézus, az élõ Isten bölcsessége és világossága. Feladatunk, hogy tanúi legyünk Isten szeretetének: jó szóval, jó példával, jó neveléssel, a rászorultak testilelki segítségével, a szomorkodók vigasztalásával. Nagy bizalom és kitüntetés, ha mi is segíthetünk. Igyekezzünk valóra váltani Szent Pál apostol ajánlását: “Örüljetek testvérek, az Úrban mindig, újra mondom, örüljetek. Ismerje meg mindenki szelídségeteket: az Úr közel van. Ne legyetek semmiben sem aggodalmaskodók, hanem mindenben terjesszétek kéréseiteket Isten elé”. (Fil 4,1-6) IMA: Bölcsesség, ki a magasságbeli ajkáról jöttél, ki kezdettõl végig mindeneket elérsz, ki erõsen és szelíden mindenkit kormányzol: jöjj el és taníts meg az okosság törvényére. APA: Imádkozzunk a bûnösök megtéréséért: Mi Atyánk... Üdvözlégy... BEFEJEZÉS: egy adventi ének. IV. Vasárnap Keresztvetés, “Harmatozzatok” ének. ELMÉLKEDÉS: Ma este meggyújtjuk a 4. gyertyát is. Így várjuk Jézus Krisztust. Boldog érzés az, hogy Isten hozzánk hasonló ember lett. De nem lehet tiszta a mi karácsonyi örömünk, ha nem Istenünk jósága és emberszeretete lakik a mi szívünkben. Krisztus világossága világítson be a lelkünkbe: nincs-e ott a bûn, a hitetlenség, a kevélység, a nagyravágyás sötétsége? IMA: Harmatozzatok egek a magasból, és a felhõk küldjék az igazat: nyíljék meg a föld és teremje a Szabadítót”. APA: Könyörögjünk! Isten, ki megváltásunk évenkénti várásával megörvendetsz, add meg kérünk, hogy Egyszülöttedet és Megváltónkat, mint jövendõ bírót is szemlélhessük. Aki él és uralkodik mindörökkön örökké. Ámen. APA: Imádkozzunk a bûnösök megtéréséért: Mi Atyánk... Üdvözlégy... BEFEJEZÉS: egy adventi ének, esetleg már karácsonyi ének.
Minden Advent kegyelem: vétkem jóvátehetem. Minden Advent irgalom: Isten úr a viharon. Minden Advent érkezés: átölel egy drága kéz. Minden Advent alkalom: gyõzhetsz saját magadon! Minden Advent ítélet: így kellene, s így élek! Minden Advent remegés: Isten felé epedés! Minden Advent ima is:Uram, fogadj be ma is! Minden Advent szeretet: Betlehembe vezetett. Köszönd meg hát a csodát: A Világ Karácsonyát!
8
ÉLETÜNK
„Szeressétek az öregeket” A Ferences Plébániához tartozó Karitász-csoport idõsek körében végzett tevékenységérõl Már 6 éve annak, hogy a Karitász-csoport önkéntes tagjaival Gyöngyösön az Idõsek Otthonában megkezdtük és azóta is folytatjuk -havi 2 alkalommal -az imaórák tartását. Évente egyszer kisebb ünnepséget is rendezünk az Otthon vezetõivel megbeszélve. A lakók örömmel vesznek részt az imaórákon (ez alkalmanként 20-25 fõt jelent). A rózsafüzért imádkozzuk közösen és szent énekeket énekelünk. Fontos feladatunknak tartjuk ezt a lelki tevékenységet, az anyagi segítség mellett. Az imaórák nemcsak elfoglaltságot jelentenek az ott élõ idõs, beteg embereknek, hanem örömet is szerzünk nekik. Hiszen a közösen végzett imádság értékesebb és Isten elõtt is kedves. Ilyenkor lelki békét nyernek és ezzel közelebb kerülnek az Úrhoz. Idén október 25-én az imaóra után egy kis ünnepséget tartottunk az Otthon lakói számára. A Karitász 10 tagja igyekezett szebbé és kellemesebbé tenni a délutánt. Vezetõnk, Barna Józsefné köszöntötte a résztvevõket, majd Szabóné (Olgika) egy szép vallásos hangulatú verset mondott el. Süteménnyel, üdítõvel és kisebb ajándékkal kedveskedtünk az Otthonban élõknek. Az idõs asszonyok általuk készített kis tárgyakat adtak át nekünk hálájuk jeléül. Bebizonyosodott, hogy a sokszor kis dolognak tûnõ karitatív tevékenység milyen jelentõs az otthon lakói számára. Igénylik az imaórákat és már várnak bennünket. Szeretetünkre, közeledésünkre szükségük van, különösen azoknak, akiknek nincs látogatójuk. Az otthonban nem szenvednek hiányt semmiben, de vágyakoznak a családi és baráti környezetre, beszélgetésre, látogatásra, és szeretetre.
Nekünk, Karitász tagoknak munkánk eredményességét mutatja, amikor az idõsek szeme tele van csillogással és mosolyogva fogadnak bennünket. Mi pedig megérezzük szeretetüket, mely újult erõvel tölt fel minket. A jövõben is készséggel végezzük a látogatásokat és imaórákat. Egyházközségünk és közösségeink tagjainak figyelmébe ajánljuk, hogy törõdjenek idõs, beteg hozzátartozóikkal, ismerõseikkel. Legyenek velük türelmesek, és adjanak nekik szeretetet amíg élnek. Erre van a legnagyobb szükségük! Tegyük magunkévá Margarethe Noach és Boldog M. „ Szeressétek az öregeket „ címû versébõl ezt a részletet: Nagyon szépen kérlek titeket, Szeressétek az öregeket. A reszketõ kezû õsz apákat, A hajlott hátú jó anyákat. Ha majd az örök szeretet Elhívja õket közületetek Ti foglaljátok el helyüket. Mert ti lesztek majd az öregek, Mindazt amit nekik tettetek Azt adják nektek a gyerekek. Azért elõre intelek titeket, Szeressétek az öregeket. Tornay Mária Karitász tag
ÉLETÜNK
9
Teremtettünk, vagy a majmoktól származunk? A cikk szerves kiegészítése Hegede László: “Benne élünk, mozgunk és vagyunk...” (Életünk 2005/2, 2.o.) cikkének. De amíg Laci P. Teilhard de Chardin jezsuita atya filozófiai-telológiai megközelítésébõl indult, ki addig én biblikus szemszögbõl szeretném ugyanazt megtenni. A keleti ember gondolkodásmódja eltér a nyugati emberétõl. Mi bevezetés, tárgyalás, összegzés szerkezetében gondolkodunk. A tárgyaláson belül sorszámozzuk, rendszerezzük gondolatainkat. A keleti ember történeteket ír, és a történetek által adja tovább a következõ generációnak gondolatait, tapasztalatait. A Bibliában két teremtés történetet találunk. Azt, hogy mi a teremtés azt nem is lehet leírni, jobb is hogy két történet van. Így az olvasó a történet mögé gondolva észreveszi az eredeti mondani valót: a világ teremtése mögött egyedül az Isten áll.
Az elsõ teremtéstörténet Teremetés könyve 1,1-2,4 Alapszerkezet a teremtés 7 napja. A hétnapos hétre nincs hasonlóság. Egyiptomban 10 naponként van váltás. A szombat nevelési eszköz, hogy egész életünket Istennek szenteljük. Szerkezete: 1. nap 2. nap 3. nap 4. nap
legyen világosság: boltozat, ég száraz: föld-víz jó csillagok: Nap, Hold jó Hozzanak elõ a vizek élõlényeket Isten megáldotta: szaporodjatok és sokasodjatok… 5. nap Hozzon elõ a föld élõlényeket jó 6. nap Alkossunk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra 7. nap A hetedik napon megnyugodott minden munkától, melyet végzett. És látta Isten, hogy mindaz, amit alkotott, nagyon jó volt. Megáldotta Isten és megszentelte a hetedik napot. Csak az embert teremti Isten a maga képére. Feladata, hogy gondoskodjon a földrõl, nemhogy tönkretegye. Amit Isten teremtett, az jó.
A második teremtéstörténet Teremtés könyve 2,4-24 “Azon a napon, amikor megteremtette az eget és a földet…” újrakezdi? Témája az ember teremtése, bukása, és szenvedésének oka. 1. „Mezítelenek voltak” másik jelentése héber nyelvben: „ravaszak voltak”, ez ellensúlyozása a kígyó ravaszságának. Az ember kiemelkedik az állatvilágból, nemcsak anyag, társas lény. 2. Héber szó: ADAM, fordítása: az ember (nem személynév), a történet univerzális voltára figyelmeztet, az egész emberiséget az Isten teremtette, nem a káoszból alakult ki. 3. Az élet jelét rajzolja az emberre: ankh, vagyis az ember élõ. 4. Az édenben keletre helyezi: bit adini, az Eufrátesz egy partszakasza, a LXX-es paradaisosnak (paradicsomnak) fordítja, ez perzsául paun diesa, vagyis kõfallal elkerített luxuskert. Ez a kert keleten van, vagyis innen térben és idõben távol.. 5. Életfa, a fa, fa a kert közepén. Két fa: Életfa, valamint a jó és rossz tudás fája. A jó és rossz tudásának a fájáról ettek: vagyis megtapasztalták, hogy az ember magának akarja követelni azt a jogot, hogy megkülönböztesse a jót a rossztól, ebbe az Isten ne szóljon bele. folytatás a 10. oldalon
10
ÉLETÜNK 6. Innen ered a négy folyó. Négy: négy égtáj, a föld négy sarka, a négy alapelem (föld, víz, levegõ, tûz), négy élõlény a trón elõtt, az egész univerzum. Pison: Havila földjét kerüli meg: hol perzsa szó: sivatagot kerüli meg. Gihon: Kus földjét kerüli meg: vagyis Etiópiát, vagyis ez a Nílus folyó Hidekkel: Tigris: Iddiga sumer szó átírása, Asszúrtól keletre folyik. Eufrátesz folyó: Buranun sumer szóból. A négy folyó az egész világot jelenti, ha az ember nem vétkezik, akkor az egész világ egy paradicsom. 7. A munka a bûnbeesés elõtt adatott, tehát jó dolog, nem büntetés. 8. Kígyó: az Isten teremti, tehát jó dolog. Gyógyításnak a jelképe. Mítoszokban a rossz jelképe. Bõre sikamlós, sötét, vizes helyeken él.
Összefoglalás Mit tanít tehát a két teremtéstörténet számunkra? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Van Isten, aki személyes és bölcs Kezdete van a világnak és vége Egyedül Isten teremt, „tanácsot senki sem ad neki.” Paranccsal hozza létre, nem a káoszból lesz, nincs panteizmus Nem eszközök vagyunk, az Isten nem lesz több ezáltal Isten jó, ajándékozás a teremtés A szexualitás áldás, ezzel az ember a teremtés részese lesz A teremtésben nincs szembenállás, nincs jó és rossz harca, nem gnózis Az égitestek nem Istenek A keleti népek bármilyen komoly tanítást akarnak átadni, mindig történetekbe szövik bele. A két teremtéstörténet egy keretet formál a teremtésrõl, bûnrõl alkotott keleti felfogásról.
Tehát a Biblia szerint, a VILÁGOT BIZTOSAN ISTEN TEREMTETTE, BIZTOSAN NEM HÉT NAP ALATT, LEHETSÉGES, HOGY EVOLÚCIÓ ÚTJÁN, EZT A BIBLIÁBÓL NEM TUDHATJUK MEG!!!! Kamill testvér
Egerszalóki Ifjúsági találkozó és lelkigyakorlat (2005. július 20-24.) „ A krisztusi család kialakítása” – ez volt a mottója az idei egerszalóki találkozónak, melyet immáron XXIII. alkalommal rendeztek meg. A találkozót az 1980-as években Kerényi Lajos piarista szerzetes indította el néhány fiatallal együtt. Sajnos Lajos atya betegsége révén nem tudott részt venni végig a találkozón, de a szombaton tartott elõadásának mindannyian nagyon örültünk, az elhangzottakból sokat tanultunk. Idén szép számmal jöttek fiatalok az ország nyugati részébõl, illetve a határon túli magyarok is képviseltették magukat, akik Felvidékrõl érkeztek.Egerszalók igazi „találkozó”,mert itt találkozunk régi ismerõsökkel, illetve új barátságokra is szert tehetünk. A hely azonban egyben lelkigyakorlat is. Az ide érkezõ fiatalok öt napon keresztül együtt
imádkoznak, virrasztanak. Az itt lévõ atyák éjjelnappal rendelkezésünkre állnak, mély bûnbánattal lelkünket is megtisztíthatjuk, szellemi épülésünket pedig az elõadások biztosítják. Nap mint nap különbözõ elõadásokat követhetünk figyelemmel. Az elõadásokról pedig kiscsoportokban tovább elmélkedhetünk, kérdéseinket, gondolatainkat megoszthatjuk egymással. A találkozó általában szerda délutántól vasárnap délig tart. A nyitó elõadást idén / szerda délután/ Linczenbond Levente atya tartotta. Ezután a Testvérek együttes koncertje következett, majd egy nyitó szentmisén vettünk részt. A kiscsoportos beszélgetésekre már elsõ nap sor került, késõ este pedig szentségimádás volt a templomban. A következõ három nap fontos programja volt a
ÉLETÜNK
11
szentmisén való részvétel, az elõadások építõ gondolatainak a meghallgatása, illetve ezek továbbelmélkedése kiscsoportokban. A három nap alatt több házaspár tanúságtételét is hallottuk. Ezek, véleményem szerint segítenek a házasság fogalmának helyes értelmezésében és rávilágítanak arra, hogy a mai világban is van mûködõképes házasság! /A média sajnos ezt próbálja megcáfolni/ Mind a három napnak azonban meg volt a maga különlegessége. Csütörtökön ismét egy koncertet hallgathattunk meg, illetve este szentségimádáson vehettünk részt a templomkertben. Pénteken volt a bûnbánati liturgia, melyet Linczenbold Levente atya tartott. Tavaly Kerényi Lajos atya csónakból prédikált, idén Levente atya a hegyi beszédre emlékezve egy domboldalon tartott elõadást a sebrõl, vagyis a bûnrõl, illetve a megbocsájtásról. A szombati nap csúcspontja a naplementében bemutatott szentmise és az azt követõ
körmenet volt. Éjszaka egy nagy tábortûz mellett megnéztük az elõzõ évi találkozóról készült kisfilmet és a hajnalig tartó beszélgetések is felejthetetlenné tették az utolsó estét. Vasárnap meghallgattuk az utolsó elõadást, melyet Levente atya tartott, majd egy záró szentmisére került sor. A lelkigyakorlat ideje alatt fakultatív programként kézmûves foglalkozáson és íjászbemutatón vehettünk részt, illetve véradásra is nyílt lehetõség. Úgy gondolom, Egerszalók varázsa a találkozások örömében, az éjszakába nyúló gyóntatásban, a hajnalig tartó beszélgetésekben, az imádságos együttlétben, illetve az ott kapott szellemi növekedésben rejlik. Érdemes „kiszakadni a rohanó világból” és öt napot együtt tölteni más, hasonló gondolkodású fiatalokkal. Huber Marika
XX. IFJÚSÁGI VILÁGTALÁLKOZÓ- KÖLN „Eljöttünk, hogy hódoljunk neki” Ez volt a mottója a XX.ifjúsági világtalálkozónak, mely augusztus 16-21 között került megrendezésre. A találkozó elõtt tartottak ún. Elõtalálkozókat, amelyek Németország különbözõ egyházmegyéiben voltak, s ahová pár napra befogadtak fiatalokat a világ minden részébõl. A világtalálkozó fontosságát II. János Pál pápa is kiemelte. Az igény arra, hogy német testvéreink szervezzék a találkozót már 2000-ben megfogalmazódott, hivatalosan azonban csak 2003ban Torontóban jelentette be a pápa, hogy a 2005ös találkozónak Köln ad helyet. Az idei találkozó fõ helyszíne tehát Köln volt, de a nagy létszám miatt Köln melletti nagyobb városokban is voltak elszállásolva fiatalok, illetve ott is voltak központilag szervezett programok. A magyarok szálláshelye Bonnban volt. Mintegy háromezer magyar fiatal vett részt a találkozón. Megadatott az a lehetõség, hogy élõben vehetek részt egy ilyen méretû rendezvényen, átélhetem a találkozó hangulatát, együtt imádkozhatok más nemzetiségû fiatalokkal. Jómagam az egri egyházmegye szervezésében kerültem ki a találkozóra. Az egyházmegye két buszt indított, így mintegy száz fiatal vágott neki augusztus 9-én az esti órákban a hosszú és igen fárasztó útnak. A már említett elõtalálkozón az erfurti
egyházmegye látott minket vendégül, tehát elsõ utunk Erfurtba vezetett. Útközben két nagyobb városban álltunk meg hosszabb idõre: Passauban és Regensburgban. Passauban betekintettünk egy régi bencés kolostorba, ahol Boldog Gizella ereklyéit õrzik. Ugyancsak ebben a városban megcsodáltuk a Szent István dómot, benne a világ legnagyobb orgonájával. Regensburgban a Szent Péter dómba látogattunk el. Továbbindulva szerencsésen megérkeztünk Erfurtba, ahol szétosztották a csapatot. Én, 18 társammal együtt Müllhausenbe kerültem, itt töltöttem az elõtalálkozó nagy részét. Müllhausen Türingia egyik nagyon szép városa, a városközpont régies arculatát, az ódon házak,s a macskaköves utcák adják. Az itt eltöltött pár nap alatt különbözõ programok vártak ránk: elõször a polgármester köszöntött minket, majd ellátogattunk egy cserépgyárba, szociális munka keretében pedig az egyik nap óvodába mentünk. A színesebbnél -színesebb programok mellett lelki épülésünkre is gondot fordítottak német barátaink: naponta vettünk részt szentmisén, közös reggeli imával kezdtük a napot, volt szentségimádás, illetve körmenet is. Az elõtalálkozó nagy élménye a családias hangulat volt. Müllhausenben nagyon kedves, szeretettel fogadó családok láttak minket vendégül. Ezt a pár napot franciákkal, illetve afrikaiakkal /ruandaiakkal/ folytatás a 12. oldalon
12 folytatás a 11. oldalról
töltöttük együtt, és természetesen a vendéglátóinkkal, a németekkel. Csodálatos volt találkozni ezekkel az emberekkel, kicsit belepillantani a kultúrájukba és rájönni arra, hogy a nyelv „nem akadály”. Bár voltak vicces helyzetek, amik a nyelvi nehézségbõl adódtak, de ezeket egy szívbõl jövõ mosollyal, jókedvvel, vidám hangulattal át lehetett hidalni. Hétfõn intettünk búcsút a müllhauseni egyházközségnek, délelõtt Erfurtba mentünk, ahol az elõtalálkozót lezáró zárómisén vettünk részt, aztán a mérhetetlenül sok autóbusz elárasztva a német autópályákat megindult a kitûzött cél felé. A fárasztó, hosszú út után estére érkeztünk meg Bonnba, ahol egy iskola tornatermében kapott helyet csapatunk. Kedden délután került sor a nyitómisére, délelõtt pedig egy kis városnézés volt betervezve. Az itt eltöltött napokban sok türelemre volt szükségünk, mivel a tömegközlekedési eszközökön gyakran kegyetlen utazási körülmények vártak ránk. Azonban sem ez, sem más nehézség, megpróbáltatás nem vetett véget jókedvünknek, vidám hangulatunknak. A héten három nap minden fiatal a saját anyanyelvén hallgathatott katekéziseket, vehetett részt szentmisén. Ezen három nap egyikén központi szervezés alapján minden csoport ellátogatott Kölnbe. Az egri csoport szerdán vágott neki ennek a szép és lélekemelõ útnak. A dómhoz menet a Rajna parton lelkünket elõkészítve egy imádságos „zarándokúton” vettünk részt. Csütörtökön, illetve pénteken katekézisek keretében Dr. Szabó Tamás tábori püspök, illetve Dr. Udvardy György esztergom-budapesti segédpüspök elõadásait hallgattuk meg, magyar testvéreinkkel együtt magyar
ÉLETÜNK nyelvû szentmisén vettünk részt /ez nálunk ott kint csodának számított!/. Csütörtökön délután a Szentatya érkezését követtük figyelemmel:volt aki /a nagy tömeg ellenére/ bement Kölnbe, mások óriáskivetítõrõl nézték, amint a pápa a Rajnán megérkezik a dómhoz, ahol pár szóval köszöntötte a fiatalokat. A találkozó csúcspontja a marienfeldi virrasztás volt: a találkozón résztvevõ összes fiatal összegyûlt Marienfelden /Köln mellett található/, ahol szombat éjszaka volt egy virrasztás a pápával, vasárnap pedig ugyanitt került sor a Világifjúsági Találkozó zárómiséjére, melyet XVI. Benedek pápa mutatott be. Ezt az éjszakát -megküzdve a nagy tömeggel és a hajnali csípõs hideggel -a szabad ég alatt töltöttük. A mise végén egy kis séta következett a buszhoz / autópályán/, aztán a hosszú utazás hazafelé. Mintegy 20 órás buszozás után szerencsésen megérkeztünk kicsiny hazánkba. A kisebb megpróbáltatások és nehézségek ellenére nagyon sok lelki élményt, találkozást, ismerettséget adott ez a találkozó minden fiatal számára. Nagyon örülök, hogy a Jóisten kegyelmébõl kijuthattam egy ilyen méretû találkozóra, és köszönettel tartozom Ágoston atyának, aki nagymértékben támogatta utazásomat, és mindazoknak, akik itthonról gondoltak ránk, imádkoztak értünk. Minden fiatal nevében KÖSZÖNJÜK!
Huber Marika
ÉLETÜNK
13
Pingvinek vándorlása -vélemény a nagy port felkavart filmrõl MEL GIBSON PASSIÓJA ÓTA NEM VOLT OLYAN FILM, AMELY AZ AMERIKAI KÖZVÉLEMÉNYT ENNYIRE FELKAVARTA VOLNA, MINT A PINGVINEK VÁNDORLÁSA, PEDIG NEM IS JÁTÉK-, CSAK EGY TERMÉSZETFILMRÕL VAN SZÓ. LUC JACQUET ALKOTÁSA NOVEMBER 3-ÁN KERÜLT A HAZAI MOZIKBA. Volt Csillagok háborúja, volt Batman, volt katasztrófafilm, volt klónozás, volt erotikus és politikai krimi. Volt szuperhõs és megátalkodott gonosz, fényés hangeffektus, autós és repülõs üldözés, volt digitális csoda. Rendezett George Lucas és Steven Spielberg, fõszerepet játszott Tom Cruise, Angelina Jolie, Brad Pitt. És mégis, soha ekkora bukással nem zárta nyári szezonját a hollywoodi filmgyártás, mint az idén. Csupán a DVD és a letölthetõ mozik rabolták volna el a nézõket, netán hanyatlóban van a szuperszonikusmegawattos mozi, vagy igaz, amirõl már többen suttogtak, hogy az álomgyár súlyos kapcsolatteremtési zavarokkal küszködik, nem érti az amerikai közönség lelkivilágát? Végképp nem érti, miként vált a nyár szenzációjává a pingvinek életérõl szóló dokumentumfilm Michael Bay, a megbukott Sziget címû szuperprodukció rendezõje felháborodottan kommentálja a jelenséget: “Régóta vagyok vezetõ hollywoodi rendezõ, és azt gondoltam, már mindent láttam. Most mégis el kell tûnõdnöm, mi történik a szórakoztatóiparral, sõt mi történik az egész társadalommal. Hova süllyedt a színvonal, hova tûntek az értékek? Egyszerûen nem tudom elfogadni azt a tényt, hogy A pingvinek vándorlása lett a legnagyobb nyári siker, és mindenki errõl beszél.” Michael Bay valószínûleg nem az egyetlen filmes, aki a jól képzett mesterember szemével semmit sem lát egy statikus, különleges technikai effektusok nélküli dokumentumfilmben, és aki a hollywoodi elefántcsonttoronyból hitetlenkedve szemléli, hogy egy, a hûségrõl, a nehézségek közötti kitartásról, áldozatkészségrõl, az utód iránti közös felelõsségvállalásról szóló dokumentumfilm elbûvöli a lealacsonyítottnak hitt közönséget. A francia Luc Jacquet nyolcvanperces, gyönyörûen fotografált természetfilmje, A pingvinek vándorlása az Antarktisz zord világában egy éven át követi a pingvinek életét, izgalmasan, humorosan, könnyekig meghatóan, Morgan Freeman narrációjával. Minden év februárjában császárpingvinek ezrei
ugranak ki a tengerbõl, hogy közel száz kilométeres zarándokútjukat megtegyék hóban, szélben, fagyban, mígnem elérkeznek rituális szaporodási helyükre, ahol párt választanak, és családot alapítanak. Az utódokat hordozó tojást elõször az anya takargatja szõrmés testének melegével, majd egy lélegzetelállító manõver segítségével átadja az apának, aki ugyanezt teszi, míg az anyának vissza kell térnie a tengerbe táplálékért. A magukra hagyott apák ezrei összekapaszkodnak, hogy a hóviharban, az addigra már mínusz harminc fokra süllyedt hõmérsékletben hasuk alatt védjék a tojásokat, majd a kikelt fiókákat. Nem mozdulnak, nem adják fel, bár a hónapok óta tartó éhezés során súlyuk kétharmadát elveszítik. Közben a feltöltekezett anyák visszamenetelnek a családhoz, hogy etethessék fiókáikat. A feszültség óriási: vajon idõben érkeznek-e, életben találják-e a hátrahagyott családot? Ha nem, a fájdalom szinte elviselhetetlen. Ha igen, a család boldogan egyesül, büszkén tekint gyermekeire. Azután a kimerült apákon van a sor, hogy õk meneteljenek a végeláthatatlan úton, míg a tengerben táplálékhoz juthatnak. Az anyák pedig óvják, nevelik, tanítják fiókáikat, és hûségesen várják vissza párjukat. Amikor a fiókák megerõsödnek, elérkezik az idõ, hogy a család visszatérjen a tengerbe. Az elragadtatott hangon szóló vezetõ amerikai kritikusok a premier után egyetértettek abban, hogy tagadhatatlan a film allegorikus jellege és felemelõ üzenete. A pingvinek menetelésére ennek ellenére is a dokumentumfilmek szokásos sorsa várt: néhány fanatikus mozirajongó megnézi, aztán a mû eltûnik a süllyesztõben. A nézõk azonban egymásnak adták a hírt a szívbe markoló élményrõl, a konzervatív csoportok, egyházközösségek pedig a monogámia, a tradicionális családmodell példájaként széles körben ajánlották egymásnak. A mindenkihez szóló egyszerû, de mélyreható történetet kívántam elmondani” - védekezik Luc Jacquet. A film megkapja a megbélyegzõ “kirekesztõ” jelzõt is, ugyanis szó sem lehet arról, hogy csak a folytatás a 14. oldalon
14
ÉLETÜNK
folytatás a 13. oldalról
a hagyományos családmodellben lehet önfeláldozó módon gyermeket nevelni, és ezzel elidegeníteni az egyedülálló, valamint a homoszexuális szülõket. Bizonyítékképpen sikerült az egyik New Yorki állatkertben egy homoszexuális pingvinpárt találni, amelynek szülõi szeretetéhez nem férhet kétség. A világ tekintélyes lapjaként emlegetett The New York Times is bekapcsolódik a vitába... Vezércikkében leszögezi, hogy a kötöttségek nélküli életben edzett tiszta lelkiismeret fontosabb, mint a hagyományos morális értékek. Felesleges hát a pingvineket piedesztálra emelni. A legnagyobb probléma kimondatlanul is az, hogy az Amerikában egyre erõsödõ konzervatív bázis ismét látványosan kiállt az általa fontosnak vélt értékek mellett. A The London Times azzal vádolja az amerikai vallásos jobboldalt, hogy ideológiai frontkatonákká tette a pingvineket. A The New York Times “konzervatív menetelést” emleget, melyben a pingvinfilmet “hadi táplálékként” használják fel. Amerika többi liberális lapja is igyekszik cinikusan belerúgni a korábban
agyondicsért filmbe, és lesajnálja azokat, akik többet látnak benne, mint egy nyolcvanperces havas életképet. A filmipar moguljai hallgatnak, bölcsen kivonják magukat a vitából. Nem lehet véletlen, hogy a katasztrofális nyári szezon után arról adnak hírt a lapok, hogy Hollywood jobbra tolódik. Az sem meglepõ, hogy két amerikai televíziócsatorna, a CBS és az ABC II. János Pál pápa életérõl játékfilmet sugároz októberben. Szó sincs persze ideológiai pálfordulásról, de Mel Gibson mesés meggazdagodása, a pingvinek kasszasikere világossá tette, hogy az amerikai konzervatív közönség manapság óriási piac, érdemes értékrendjét szem elõtt tartani. Ám addig is, amíg elkészül az új lélekemelõ film, a kisszerû vitákkal mit sem törõdve a pingvinek összekapaszkodva mennek, menetelnek... - egyre több amerikai szívébe
Donát testvér ajánlása alapján
Móra László – Karácsony édes ünnepén Legyen ma templom minden ember szíve, Melyben a lélek szárnyat bontogat! Karácsony édes ünnepén Legyen imádság minden gondolat.
Akinek könnyet osztogat az Élet És kín a napja, kín az éjjele, Karácsony édes ünnepén Ne fuss elõle! Óh beszélj vele!
Legyen ma templom minden ember szíve, S legyen a templom tiszta, szent fehér.. Karácsony édes ünnepén Istennek tetszõ legyen a kenyér.
Testét takard be s enyhítsd sok sebét! Óh lásd meg, tudd meg: testvér õ veled. Karácsony édes ünnepén A szíved szépül, õt öleleled.
Szálljon szívünkbe áldott akarat, Ez kösse egybe mind a kezedet. Karácsony édes ünnepén Te légy vendégünk: Jóságos, Szeretet!
Az emberszívek örökélõ õre Tegye ma össze mind a kezeket! Karácsony édes ünnepén Maradj vendégünk: Jóság, Szeretet!
MELLÉKLET
I.
Természetesen és biztonságosan /A természetes családtervezésrõl/ „Minden embernek joga van ahhoz, hogy saját teste biológiai mûködésérõl felvilágosítsák, mert csak ezen ismeretek birtokában válhat az ember képessé arra, hogy felelõsséggel bánjék szexualitásával.” / Dr. Anna Flynn / A természetes családtervezés célja irányulhat egyrészt a fogamzás megelõzésére, másrészt a fogamzás elõsegítésére. Ezt a módszert olyan párok választják, akik egészségügyi, erkölcsi megfontolásból vagy a természettel való összhang igénye miatt nem tudnak, vagy nem akarnak élni a mesterséges formákkal. A 70-es évekig az ún. naptármódszer volt csak ismert, mint természetes fogamzásszabályozás. Ez persze kevésbé megbízható. A 70-es évektõl több nõgyógyász is gyûjtött tapasztalatot sok-sok házaspár bevonásával. Ébredési hõmérsékletet mértek, méhnyaknyákot figyeltek, és a méhszáj önvizsgálatát végezték a ciklus bizonyos tartama alatt. / Dr. Anna Flynn angol, Dr. Josef Rötzer osztrák, John és Sheila Kippley amerikai, Arbeitsgruppe NFP német, TCST Tancsadók Munkaközössége magyar / Az imént említett három jel megfigyelése tartozik a tüneti-hõmérõzéses módszerhez (THmódszer ). Naponta figyelve, lejegyezve, értékelve megállapítható, hogy a nõi ciklus termékenységi szempontból három szakaszra osztható: 1. Relatív terméketlen fázis 2. Termékeny fázis 3. Abszolút terméketlen fázis A természetes módszer feladata a termékeny idõszak kezdetének és végének pontos meghatározása. A relatív terméketlen szakaszt azért nevezzük így, mert itt következhet be nem tervezett fogamzás. /Pearl indexe 0,3* – egyszerûbben a módszer 99,7%-os biztonságú./ Az abszolút terméketlen szakasz azért kapta ezt a nevet, mert itt még egyszer sem történt váratlan fogamzás. Nézzük, milyen tüneteket figyeljünk: 1. Hõmérséklet Közönséges, nem digitális hõmérõvel történik ébredés után, mielõtt ennénk vagy innánk. Történhet szájban, végbélben vagy hüvelyben. Egyfélét válasszunk, és ahhoz tartsuk magunkat. 1-1,5 órás eltérésnek nincs jelentõsége, de a késõi ( 730 utáni ) ébredéseket jelöljük. Nem jelent zavaró tényezõt, ha éjszaka felkelünk ( pl. kisbabához ), amennyiben mérés elõtt marad legalább egy óra pihenés. Általában az éjszakai pihenés összideje ne legyen kevesebb 6 óránál tartósan, mert krónikus alváshiányhoz vezet és a menstruációs ciklust is megzavarhatja. Aki éjszaka dolgozik, a nappali pihenés után mérjen, a cikluslapon jelölje a mûszakváltást. A méhnyaknyák megfigyeléssel együtt értékelhetõ adatokat kap. Betegséget, utazást, gyógykezelést jelöljük. Szokásostól eltérõ ciklust eredményezhet ( pl. hosszabb ). Ha végigkövetjük a testhõmérséklet alakulását egy cikluson át megállapíthatjuk, hogy két különbözõ hõmérsékletszint van. A menstruáció megszûnte után kezdjük a méréseket. Ezek a késõbbiekhez képest alacsonyabbak. A mért értékek közül a legmagasabb jelenti az alaphõmérséklet szintjét, amihez majd viszonyítjuk a magasabb hõmérsékleti szakaszt. A petesejt kiszabadulása elõtt a hõmérsékleti szint viszonylag alacsony, a petesejt kiszabadulása után viszont megemelkedik és a következõ menstruációig magasabb szinten marad. ∗
A Pearl index azt mutatja meg, hogy hány terhesség következett be 100 házaspárnál egy évben, adott módszer alkalmazása mellett.
II.
MELLÉKLET
Feladatunk, hogy ezt az emelkedést megállapítsuk. Az alaphõmérsékletnél legalább fél tized fokkal magasabb érték már magasnak számít. A harmadik magasabb értéknek legalább 2 tized fokkal magasabbnak kell lennie az alapnál. Ha ez így van, akkor a 3. nap estéjétõl terméketlen fázisban vagyunk. 2. Méhnyaknyák: A peteérés közeledtével hormonális hatásra a méhnyakban található mirigyek váladékot termelnek, melyet méhnyaknyáknak ( cervikális nyáknak ) nevezünk. A nyák jelentõsége, hogy a hímivarsejtek számára kedvezõ körülményeket teremtsen a nõi szervezetben. Nyák nélkül a hímivarsejtek csak pár óráig maradhatnak életben. A kissé termékeny váladék a hímivarsejtek számára nehezen átjárható, hálózatos szerkezetet alkotva megnehezíti bejutásukat. A nagyon termékeny típusú nyákban életképességük megnõ azáltal, hogy a nyák táplálja õket és energiát biztosít számukra. Így három-öt nap is lehet a hímivarsejtek élettartama. ( A petesejt élettartama a legújabb kutatások szerint csak tizenkettõtizennyolc óra.) A nyákvizsgálatot WC-re menéskor célszerû elvégezni. A hüvelybemenet törlése után vizsgálhatók a nyák mennyiségi és minõségi jellemzõi. A terméketlen napokon nyák általában nem észlelhetõ. A kissé termékeny napokon kevés, sûrû, fehéres vagy sárgás, nem nyúlékony; míg a nagyon termékeny napokon nyúlékony, tojásfehérjeszerû a nyák. Mennyisége egyénenként változó. Néha kevéssé vizsgálható a nyúlékonyság, mert a toalettpapír a csúszós nedvesség miatt egyszerûen végigsiklik ( „csúszós”, „síkos” ). A legtermékenyebb nyák utolsó napját csúcsnapnak nevezzük. A csúcsnap utáni 4. nap estéjétõl terméketlenség feltételezhetõ. Amennyiben a hõmérséklet is ezt mutatja egészen biztosak lehetünk. 3. Méhszáj és méhnyak vizsgálata: A méh hüvelybe „lógó” részét nevezzük méhnyaknak. Alsó nyílása a külsõ méhszáj. A ciklus során változik ezek helyzete és nyitottsága. Mindezek észlelése belsõ vizsgálattal történik. A terméketlen napokon a méhnyak alacsonyan helyezkedik el, orrhegy tapintatú, vagyis kemény és a méhszáj zárt. Termékeny napokon a méhnyak a hüvelyben magasan van, ajak tapintatú, vagyis puha és a méhszáj nyitott. Egyes természeti népek is ismerik ezt. Anyáról lányára száll ez az ismeret. Ha a „vízcsap” nyitva van és folyik, akkor lehetséges terhesség;
ha zárt és száraz, akkor nem. Ez a vizsgálat már az elõzõ kettõhöz nem szükséges, de aki tapasztalatot szerez benne, nyugodt szívvel alkalmazhatja. / Részletesebben ld. J. Rötzer: Természetes fogamzásszabályozás címû könyvében. / A TH módszer olyan jó hatásfokú, hogy fölveszi a versenyt a legnépszerûbb mesterséges módszerekkel is, mint például a tabletta vagy a spirál. Ha a természetes módszer mellett következik be nem tervezett fogamzás, sokak számára lehet fontos szempont az is, hogy egészségügyi szempontból nincs ok aggodalomra. Így könnyebb igent mondani a jelentkezõ kis Életre. Ezt azért is fontos mérlegelni, mert egyik családtervezési módszer sem 100%-os biztonságú. A termékenységi jelek felismerése segítséget nyújthat azoknak a pároknak, akik gyermeket szeretnének. A fogamzás létrejöttét a házaspár korán megállapíthatja, ill. a fogamzás idõpontjának ismeretében pontosan meghatározható a szülés várható ideje. A ciklusban jelentkezõ problémák korai felfedezése és kezelése segíthet a meddõség bizonyos eseteiben. Az önmegfigyelés elõsegítheti a nõgyógyászati és hormonális betegségek korai felismerését és kezelését. A módszer megfigyeléseinek köszönhetõen a nõk jobban megismerik saját szervezetük mûködését, ezáltal egészségtudatuk és termékenységtudatuk erõsödik.
MELLÉKLET
III.
Nem igényel orvosi beavatkozást, nincs mellékhatása. Erkölcsileg és vallásilag elfogadható. Fontos elõnye, hogy olcsó. Költsége egy hõmérõ és egy munkafüzet; a tanácsadás pedig ingyenes. „Drága” benne csupán az idõ és a türelem, amit a tanulásra kell fordítani. A módszer alkalmazása állandó együttmûködést, közös döntéshozatalt kíván meg a házaspárok részérõl. Jobbá válhat a kommunikáció közöttük, és fejlõdhet szexuális kultúrájuk is. Mindezáltal mélyítheti a párok egymáshoz fûzõdõ kapcsolatát. A módszernek van nehézsége is. A termékeny idõszak alatt, ha nem tervez gyermeket a házaspár, a szexuális együttléttõl tartózkodniuk kell. Akik nem tudják vállalni ezt az önmegtartóztatást, ezen idõszak alatt más módszert ( pl. gumióvszert ) alkalmaznak. Ez általában kevésbé biztonságos, és nem mindenki alkalmazza nyugodt szívvel. Akik ragaszkodnak a THmódszer értékéhez, vállalják a lemondás idõszakát. Ezen idõ alatt a kölcsönös szeretet és gyöngédség olyan jeleit kell megtalálniuk, amely hasonlít a klasszikus értelemben vett udvarláshoz. Így a lemondás, amit a pár közös döntéssel, egyetértéssel vállal, szebbé teheti a házastársi kapcsolatot. Magyarországon 1992-ben alakult meg a TCST Munkaközösség, ahol orvosok, pedagógusok, biológusok, pszichológusok és védõnõk dolgoznak együtt. Ahhoz, hogy a TH– módszer hatékony alkalmazása elérhetõvé váljék az érdeklõdõk számára ,2000. õszén indult az elsõ tanácsadóképzés Budapesten az Egészségügyi Minisztérium támogatásával. A tanácsadóképzésre azért van szükség, hogy olyan szakemberek álljanak rendelkezésre Magyarországon is, akik a természetes módszer ismereteit nagyon pontosan tudják továbbadni. A TH-módszer önállóan, könyvek segítségével is elsajátítható. Az sem jelent problémát, ha valaki egy másik módszerrõl akar áttérni a TH-módszerre; nem feltétel sem a szabályos ciklus, sem a rendszeres életmód. Hammer Péter és Tünde A TH-módszerrõl, az induló tanfolyamokról, a tanácsadókról, a fellelhetõ szakirodalomról a következõ elérhetõségen lehet felvilágosítást kapni: Telefon:76/493-077 E-mail:
[email protected] Webcím: www.tcst.hu illetve Fekete Tamás, Telefonszám: (06-1) 246-21-33
Felelõs kiadó: P. Hován Ágoston Fõszerkesztõ: Grassalkovich Zsuzsa Szerkesztõk: fr. Varga Kamill, Nagy Zoltán Címlapgrafika: P. Soós Ányos ofm Cím: 3200 Gyöngyös, Barátok tere 2., tel: 37/311-971 Nyomdai munkák: Juhász Print Kft. Készül a Gyöngyösi Ferences Egyházközség támogatásával Cikkeket, javaslatokat az alábbi e-mail címre kérünk:
[email protected]., vagy a plébánia portáján hagyni "Életünk megjelöléssel."
Eseménynaptár - 2005. Decembertõl A szentmisék rendje: Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.30 és 18.00 Hétköznap: 7.00 és 18.00 Püspökiben minden vasárnap December 31-ig 11.00, 2006. Január 1-tõl 9.00 Állandó programok: • Minden hétköznap 6.30-kor és 18.30-kor közös zsolozsma a templomban (kivétel: elsõpéntek reggel és szombat este) • Bizánci liturgia: minden hónap második és utolsó szombatján 10 órakor • Minden hónap elsõ vasárnapján a templomban délután fél 4-tõl 5 óráig elimádkozzuk a teljes rózsafûzért, 5 órától szentségimádást tartunk, utána a Rózsafüzér Társulatnak titokcsere. • A hónap többi vasárnapján a templomban délután 4 órától fél 6-ig elimádkozzuk a teljes rózsafüzért, utána litániát tartunk. • Minden elsõ csütörtökön 16.30-kor szentségimádás a Jézus Szíve Család vezetésével. • Minden elsõ pénteken a reggeli szentmise után elimádkozzuk a Jézus Szíve litániát, a nap folyamán fölkeressük a bejelentett betegeket. • Minden elsõ szombaton a reggeli szentmise után papi és szerzetesi hivatásokért imádkozunk. • Minden hónap 13-án fatimai engesztelõ imaóra az esti szentmisével kezdõdõen. • A Ferences Világi Rend Közössége imaórát tart minden hónap harmadik vasárnapja utáni hétfõn; illetve rendi gyûlést tart minden hónap elsõ hétfõjén 15 órakor. • A Szent Erzsébet Karitászcsoport fogadóórája minden hétfõn 16-17 óráig van, gyûlést tart minden hónap utolsó szombatján 16 órakor, új tagok jelentkezését is várják. • A Szent Mónika Közösség imaórát tart minden hónap 27-én, du. 16.30-kor a tanácsteremben. • A Szentlélek imacsoport imaórája minden hónap elsõ szombatján 16.30-kor Decemberben (Ádventben) Püspökiben Rorate-mise minden csütörtökön 7.00-kor December 8. Hétfõ: Szeplõtelen Fogantatás ünnepe.. Miserend: 7.00, 10.30, 18.00. - Püspökiben 17.00 December 10-én, Szombaton adventi lelki nap délelõtt a gyerekeknek, délután a felnõtteknek Szállást keres a Szent Család kilenced december 12-tõl 21-ig hétköznapokon 15.00-16.30 December 24-én, Szombaton templomunkban 15.00-kor betlehemes játék elõadása (az esti mise elmarad) 23.00-kor imaóra, a kis Jézus jászolba helyezése 24.00-kor templomunkban és Püspökiben is lesz éjféli mise December 26-án és Január 1-jén ünnepi miserend (Püspökiben 11.00-kor lesz mise) December 31-én, Szombaton év végi hálaadás, Püspökiben 17.00-kor, Barátok Templomában 18.00-kor Január 1. Vasárnap, Szûz Mária, Isten Anyja (Újév) Január 8. Vízkereszt, délután házszentelés Püspökiben azoknál, akik jelentkeztek, a következõ 1-2 héten Gyöngyösön azoknál, akik a portán feliratkoznak A Lourdes-i ájtatosságokat minden hétköznap a szentély melletti kápolnában délután 3 órától 3/4 5-ig tartjuk. Január 16-án, hétfõn kezdjük és február 4-én, szombaton körmenettel fejezzük be, Január 29-én, Vasárnap Gyöngyös-Püspökiben egész napos szentségimádás: reggel 8 órakor kitesszük az Oltáriszentséget, 11.00-kor szentmise, 17.00-kor közös szentségimádás, litánia. Február 2. Csütörtök: Gyertyaszentelõ Boldogasszony ünnepe gyertyaszentelés és körmenet a 10.30-kor kezdõdõ szentmise elején Püspökiben a 11.00-kor kezdõdõ szentmise elején Február 4. Szombaton farsangi bál, délután a gyerekeknek, este a fiataloknak Február 3. Péntek szentmisék után Balázs-áldás Február 5-én, Vasárnap is lesz a szentmisék után Balázs-áldás Február 11-én, Szombaton farsangi bál felnõtteknek a Kolpingban Február 26-28. Vasárnap, Hétfõn és Kedden a Szent Bertalan Fõtemplomban farsangi szentségimádás és lelkigyakorlat. Délelõtt 9 és 11 órakor, valamint este 17 órakor szentmisék. A szentbeszédeket vendég atya tartja. Mindhárom nap délután 16-17 óráig az alsóvárosi hívek imaórája. Ezért templomunkban vasárnap elmarad a délutáni rózsafûzér és a litánia Március 1. Hamvazószerda, a Nagyböjt kezdete. Szentmisék után hamvazkodás, és a következõ vasárnap is. (Hétköznapi miserend)
