A súlyosan, halmozottan sérült nem beszélő mentorok a fejlesztő nevelés-oktatásban Az iskoláskorú súlyosan sérült gyermekek oktatásához a pedagógusoknak nem áll rendelkezésükre megfelelő tananyag, pedig az idei tanévtől kötelezővé vált a fejlesztő nevelésoktatást igénylő gyermekek iskolai oktatása. Ennek az oktatási formának jelenleg nincsenek tankönyvei, előre szerkesztett segédanyagai, ráadásul sok pedagógus nem rendelkezik olyan tudással, hogy elő tudja állítani a szükséges IKT tartalmakat. Az előző évben elindított MentorModellprogramunk egyik célkitűzése, hogy megteremtsük a fejlesztő nevelés-oktatás „tankönyveinek” alapjait. A mentorok ebben az évben már komplex tananyag részeket dolgoznak ki. Az elkészült anyagokat tematikusan rendszerezzük, és weboldalunkon közzétesszük. Célunk, hogy a fejlesztő nevelés-oktatásban dolgozó pedagógusok tematikusan felépített tananyagokhoz jussanak hozzá, ezáltal diákjaik rájuk szabott segédanyagokon keresztül könnyebben tudjanak tanulni. A program során súlyosan, halmozottan sérült, nem-beszélő fiatalfelnőttek, IKT oktatási segédanyagokat készítenek tanköteles korú sorstársaiknak.
1
Ötlet
A súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek oktatása az elmúlt években komoly szabályozási, szervezési változásokon ment át. Törvények és rendeletek biztosítják a gyermekek jogait és kötelességeit és lehetőségeit a tanulásra (15/2013. EMMI rendelet Nkt. 18. §). A fejlesztő nevelés-oktatást biztosító intézmények feladatait, az oktatási területeket, célokat és irányelveket részletesen szabályozták az 5-16 év közötti korosztály számára (2011. évi CXC. törvény Nkt. 15. § (2) és (4)). A gyermekek 20 órás egyéni, kis csoportos és csoportos (max. 6 fő) képzési kötelezettséget biztosító gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus szakemberek, ezek alapján végezhetik oktató, nevelő, fejlesztő munkájukat (2011. évi CXC. törvény Nkt. 15. § (3)). Ám ehhez az útkereséshez az elvek és a célok rögzítése mellé tananyagok, segédanyagok, oktatási segédletek nem készültek (Nkt. 47. § (4) és (9)) igaz, 32/2012-es EMMI irányelv (32/2012 EMMI rendelet) szabályozásai kimondja, hogy a képzést minden esetben a gyermek képességeihez kell igazítani, ezért egységesen, mindenkire használható tanmenetek, tankönyvek nem is készíthetőek. Ez 1
azonban nem jelenti azt, hogy mintatantervek, már elkészült adaptált feladatlapok, segédanyagok közzétételével nem könnyíthető meg a szakemberek és a szülők feladata. Jelenleg ezek hiányában a szakemberek napi munkájukként végzik a tanmenetek, tankönyvek és feladatlapok adaptálását is. Ez a munka újabb speciális szakértelmet igénylő feladattá válik abban az esetben, amikor IKT tartalmak előállítására, adaptálására van szükség. Ezen tartalmak elkészítése magas szintű
informatikai
felhasználói
ismereteket,
kompetenciákat
igényel,
mellyel
sok
gyógypedagógus és konduktor szakember nem rendelkezik. Így a multimédiás segédanyagok, oktatási tartalmak, interaktív eszközök adaptálása még nagyobb kihívást jelent a fejlesztő nevelés-oktatást végző szakemberek számára. A Bliss Alapítvány által működtetett Segítő Kommunikációs EGYMI-ben előző évben elindított Mentor-Modellprogram egyik célkitűzése éppen az, hogy megteremtsük a fejlesztő nevelésoktatás „tankönyveinek” alapjait. Az elmúlt közel 1 év során az itt tanuló fiatal felnőttek elsajátították a számítógép kezelés alapjait. Adaptált számítógépeken egérkiváltók, és fejegér megoldások segítségével megismerték a dokumentum- és prezentációszerkesztés alapjait, elsajátították azokat a készségeket, képességeket, melyek szükségesek az internet használatához és az internetes kommunikációhoz. Így a projekt másik fontos célja az volt, hogy a súlyosan, halmozottan sérült fiatal felnőtteket megtanítsuk olyan szintű önálló munkavégzésre, mely során ezen hiányzó és szükséges IKT tartalmak elkészítésére képessé válnak. Ennek az ő életminőségükre is hatalmas hatása van, hiszen munkát végző, értékes személyeknek érezhetik magukat, miközben példaképpé válnak a még fiatal, fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő sorstársaiknak. Ezen folyamathoz a személyes találkozás, kapcsolattartás mindkét csoport számára nagyon fontos és hasznos, hiszen ezáltal személyes kötődések alakulnak ki, és a kis diákok mentoraivá válnak a fiatalok, akik átélhetik a hasznos, értékes munkavégzés öröme mellett a sikert és a megbecsülést is, amikor elkészült anyagaik gyakorlati használatával szembesülnek. A mentorok egy első próbaév után ebben a tanévben már komplex tananyag részeket dolgoznak ki. Az elkészült anyagokat tematikusan rendszerezzük, és weboldalunkon közzétesszük. Célunk, hogy a fejlesztő nevelés-oktatásban dolgozó pedagógusok tematikusan felépített tananyagokhoz jussanak hozzá, ezáltal diákjaik rájuk szabott segédanyagokon keresztül könnyebben tudjanak tanulni. 2
2
Előkészületek
A program első lépéseként számítógépes programok kezelését tanítottuk meg súlyosan, halmozottan sérült, nem-beszélő fiatal felnőtteknek. A tanulás során a már korábban használt programokkal ismerkedtek meg mélyebben és új alkalmazásokat sajátítottak el. Az ismeretek átadása mellett mintafeladatok elkészítése során bizonyították be a mentorok ismereteiket. A jól használható oktatóanyagok készítéséhez szükséges mértékben beszélgetéseket tartottunk jogi ismeretekről (mint a szerzői jog kérdése), internetes keresésről (elsősorban kép- és hangadatbázisok használatáról), alapvető tipográfiai ismeretekről (hogy a készülő anyagok olvashatóság, betűméret, átláthatóság szempontjából megfeleljenek). Program neve
Alkalmazási célok
Alkalmazások a projekt során:
Boardmaker
PCS szimbólumok
Mondóka feldolgozások
szerkesztése, válogatása
Dal,
ismeretátadó
és
interaktív
feladatlapok részeként CamStudio
Képernyő videó mentése
Távsegítség során használták, amikor a képernyőkép küldése nem volt elég beszédes 1-1 hiba jelzésére, vagy annak megoldására.
AudaCity
Hangszerkesztés: hangeffektek, Videó, fénykép, animáció és ppt hanganyagok előkészítése
anyagok előkészítésére számfogalom:
hanganyagainak használtuk számok
(pl:
kopogása,
felhasznált dalok szerkesztése) Microsoft Word
Jegyzetkészítés:
oktatóanyag Tervek leírása, vázlatok készítése
tervek rögzítéséhez
Mondóka feldolgozás PCS képekkel
Kommunikációs segédanyagok
3
feldolgozása Microsoft
Ismeretátadó
PowerPoint
készítése Interaktív
prezentációk Elkészült
anyagok:
betűismertetők, évszakok, receptek, feladatlapok
készítése
MovieMaker
ismeretátadó
viszonyfogalmak, számok, alakzatok, hangszerek,
viszonyfogalmak
feladatai
Ismeretátadó videók készítése
Elkészült
ismeretátadó
anyagok:
közlekedési eszközök, állatok PhotoStory
Ismeretátadó
fénykép- Elkészült
animációk készítése
ismeretátadó
viszonyfogalmak,
anyagok: évszakok,
öltözködés Scratch
Interaktív
alkalmazások Dal
készítése
és
mondóka
(késleltetett
feldolgozások
frusztrációs
feladat
formájában)
Az első évben a programban 5 súlyosan, halmozottan sérült nem beszélő fiatal felnőtt vett részt, akik érdeklődésüknek megfelelően választottak témákat a Segítő Kommunikációs EGYMI fejlesztő nevelés-oktatás tanmenetének témakörei közül. Cél volt, hogy mindenki többféle programot használjon, többféle feladatban próbálhassa ki magát. A fiatal mentorok számára új tapasztalat volt, hogy nem iskolai házi feladatot kellett készíteni, ahol a késések és hibák, pontatlanságok nem elfogadhatóak. Ezzel egy időben, életükben először olyan munkát végezhettek, amiért fizetést kaptak, és megérezhették a valódi munka örömeit is. A legnagyobb pozitív tapasztalat a program minden résztvevője számára a fiatal növendékek beszámolója volt arról, mekkora élmény és öröm volt számukra olyan munka elvégzése, amelyért fizetést is kaptak életükben először.
4
A mentorok és segítőik átbeszélik a készülő segédanyagokat
3
Munka menete
A mentorok a munkavégzés során megismerkedtek a fejlesztő nevelés-oktatás folyamatával: órákat látogattak, megfigyelték az alkalmazott segédanyagokat, módszereket és ezekről elbeszélgettek segítőikkel. Eközben szinte észrevétlenül személyes kapcsolatot építettek ki a fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő gyermekekkel és több esetben szüleikkel. Következő lépésként érdeklődésük szerint választottak témakört, melynek oktatásához segédanyagot terveztek. Ez a folyamat is több részből állt, ahol egy a pedagógusok által összeállított témalistából választott magának minden mentor témakört, majd vázlat formájában ismertette a pedagógussal, hogyan dolgozná azt fel. Az elkészült első terveket minden alkalommal átbeszélték személyes segítőjükkel és a témakört tanító pedagógussal is. Az egyeztetés során a tervek részletesebb kidolgozásra kerültek, mely már az alkalmazni kívánt programok mellett az ismertető anyagok felépítését és a tervezett feladatok típusát is tartalmazta. Ez után került sor a felhasznált képi és hanganyagok válogatására és csak ezek segítőkkel történő átbeszélése után kezdték el a mentorok elkészíteni az oktató anyagokat. Az elkészült anyagokat a segítő majd a pedagógus ellenőrizte és szükség esetén javítást kért, vagy segített is a javítás elkészítésében. Az elkészült anyagokat utolsó lépésként a mentorok a pedagógusokkal együtt vitték be a diákoknak és közösen próbálták ki annak használhatóságát a fejlesztő nevelés-oktatás során. A tapasztalatokat értékelve szükség esetén módosították, átdolgozták kiegészítették munkájukat. A folyamat bármely pontján fordulhattak IKT segítségért szakemberhez. Ezzel a projekt során a mentorok a segítők és a pedagógusok is több alkalommal éltek, ennek ellenére is előfordult, hogy
5
a pedagógusokkal való közös minőség ellenőrző lépés során vetődtek fel informatikai megvalósíthatósággal, módosítási lehetőséggel kapcsolatos kérdések.
Az elkészült anyagokat tanórákon próbáljuk ki
A második év során újból 5 mentorral dolgoztunk együtt, de még egy fiatal felnőtt felkészítését megkezdtük, hogy később csatlakozhasson a programhoz, illetve történt egy csere is, hiszen egy mentorunk élethelyzet változása miatt nem tudta folytatni velünk a munkát. Egy 31 éves korábbi növendék csatlakozott a programhoz, aki jól kezeli a számítógépet, qwerty billentyűzetet és hagyományos egeret használ. Az ő számára az első időszak a gyakorlás, összeszokás időszaka volt, mivel segítője is újonnan csatlakozott a programhoz. Meg kellett ismerjék egymást, és mindkettőjük számára új tapasztalat volt az egymással való csapatmunka megszervezése és alakítása. Mivel most ismerkedett meg a mentor és segítője a témakörök, tananyagok, módszerek és eszközök kiválasztása, gyakorlás több időt vett igénybe számukra, hiszen nehéz volt megtalálni a megfelelő kommunikációs csatornákat, de a kezdeti nehézségek leküzdése után gyorsan és hatékonyan ment a megvalósítás. Az internetes csatornákon keresztüli kommunikáció már az előző évben is új kihívásokat jelentett. A segítők számára és a mentorok számára is új élmény volt az e-mailek, chatbeszélgetések útján történő kommunikáció. A segítőtől kapott információk szóbeli közvetítése helyett írásban történő átadása sok nehézségekkel szembesített minden érintettet. Amíg már minden segítő hozzászokott, hogy az egyes mentorok számára hogyan kell szóban fogalmazni, hogy egyértelmű és hatékony legyen a kommunikáció, addig írásban (pl diszlexia miatt) ugyanezek a megfogalmazások szinte egyik mentor esetében sem bizonyultak hatékonynak. Ki kellett dolgozni, hogy milyen módon tudnak a párosok egymással írásban is hatékonyan együtt dolgozni, hogyan tudnak így kérdezni, segíteni egymásnak. Több esetben vált 6
be az a módszer, hogy a segítő chat vagy telefon útján szóban válaszolt a mentor áltat írásban feltett kérdésekre.
4
Feldolgozott témakörök
A mentorok, segítőik támogatásával, egy a pedagógusok által összeállított listából választhattak témaköröket. A lista úgy került összeállításra, hogy tartalmazza a tanév során leggyakrabban előforduló témaköröket tartalmazza, kiegészítve olyanokkal, melyek megtanulása, szemléltetése sok segítséget, megerősítést igényel. A dalok, mondókák témakörbe például bekerült az a dal is, mely a reggeli köszönő kör során (lásd: „Pál, Kata, Péter jó reggelt!”) minden tanítási napon elhangzik, de a gyerekek egyik kedvenc karácsonyi és szüreti éneke is, mely témájából adódóan csak a karácsonyi időszakban kerül elő. Eközben betűk és viszonyfogalmak témakörök folyamatos gyakorlást, ismétlést, megerősítést igényelnek a gyerekeknél, ezért volt fontos a pedagógusok számára, hogy minél többféle segédanyag legyen elérhető számukra, mert ezeket a témákat az olvasás, illetve matematika órák több mint 90%-án szerepel. Emellett a mentorok saját érdeklődésének is teret adtunk a tananyagok adta keretek között, így választhatta saját érdeklődése miatt egyik mentorunk a közlekedési eszközök feldolgozását, mely a környezet órák egyharmadán jelenik meg a kis diákoknál.
Pál, Kata, Péter jó reggelt! (https://scratch.mit.edu/projects/60169620/)
4.1 Tantervünk és a témakörök kapcsolata A pedagógusok a témakör és pedagógiai módszertan javaslatoknál a fejlesztő, nevelés oktatás során használt tanmeneteket vették alapul. A törvényi előírásokat követve az általuk leginkább adaptálhatónak tartott tankönyveket vették alapul és követik az egyes növendékek személyes 7
igényeit szem előtt tartva. Ez az olvasás órát tekintve a következőt jelentette: mivel alapvetően a Meixner-módszert követve a betűtanulást a magánhangzókkal kezdték meg, majd ezt bővítették mássalhangzókkal. Így a betű-gyakorló feladatlapokban is a gyermekek által már ismert betűk kerültek feldolgozásra (a, e, i, í, m, s, t, v, u, ú, o).
Betűgyakorló feladatlap
Ugyanezen logikát követve volt a matematika segédanyagok esetében a pedagógusok számára elengedhetetlenül fontos, hogy az egyes számjegyekhez tartozó mennyiségek különféle reprezentációkkal legyenek ábrázolva, és a képi megerősítés mellé a hangok is megjelenjenek, hiszen tanórán is számolás közben a pedagógus minden megszámolt korong mellé koppant egyet a táblán, hogy jól hallható legyen, hiszen asszisztensek és pedagógusok segítsége nélkül az egyes számok letapsolására vagy lekopogására ezek a gyermekek nem képesek.
4.2 A projekt során eddig feldolgozott témakörök KÖRNYEZET - ISMERTETŐ: videó az évszakról (látvány, növények, állatok, tevékenységek) - ISMERTETŐ+FELADAT öltözködés (ruhadarabok, évszakokhoz tartozó) - ISMERTETŐ ünnepek videók - ISMERTETŐ vízi állatok - ISMERTETŐ házi állatok 8
- ISMERTETŐ érzékszervek - ISMERTETŐ+FELADAT Közlekedési eszközök MATEK - ISMERTETŐ+FELADAT kicsi-nagy - ISMERTETŐ+FELADAT könnyű-nehéz - ISMERTETŐ+FELADAT sok-kevés - ISMERTETŐ+FELADAT több-kevesebb - ISMERTETŐ+FELADAT hosszú-rövid - ISMERTETŐ+FELADAT számok 1-10 - ISMERTETŐ+FELADAT alakzatok ÉNEK - FELADAT Lassan jár - FELADAT Pál, Kata, Péter - FELADAT Lipem lopom - FELADAT Ember, ember, december - ISMERTETŐ Bújj, bújj zöld ág - FELADAT milyen hangszert hallasz OLVASÁS - ISMERTETŐ+FELADAT betűk (11 db) ÉLETVITEL - ISMERTETŐ tea - ISMERTETŐ banánturmix - ISMERTETŐ kandírozott narancs EGYÉB - FELADAT Keresd a medvét
5
Tapasztalatok
A pedagógusok az óralátogatások megkezdésekor azonnal érezték ennek pozitív hatásait, ugyanis tanulók megfigyelése, velük való ismerkedés már önmagában is motiválta a növendékeket. A mentorok is lelkesen látogatták az órákat, figyelték mivel lehet a gyerekeket megsegíteni, hogyan lehet hozzájuk elérni, mik azok a feladat típusok, amik tetszenek nekik. 9
Az oktatási segédanyagok elkészítése során sokat tanultak a mentorok arról, hogy milyen információk, képek, animációk, hangok felelnek meg a tanulóknak. A legtöbb javítási feladat is ezek nem megfelelő megválasztása miatt volt szükséges. A munka során több probléma is felmerült például mitől lesz gyerekekre szabott milyen az „elég egyszerű” háttér, hogyan lehet felkészíteni az interaktív anyagokat a túlmozgásokból eredő félrekattintásokra. A mentorokban egyre erősebben kialakult a munkájuk iránti felelősségtudat. Hiányzás esetén még inkább keresték a kommunikációs lehetőségeket segítőikkel, hogy munkájukkal ne maradjanak el. Igyekeztek folyamatosan dolgozni, és várták a visszajelzést elkészült munkájuk jó-e. Egyre gyakrabban fordultak segítőikhez kérdésekkel, jelezték azt, hogy 1-1 fázisban bizonytalanok, elakadtak, segítségre lenne szükségük, ezzel csökkentve a segítők munkáját, akiknek így nem kellett rendszeresen rákérdezni, hogy jól halad-e a munka.
Bibliográfia 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről Nkt. 18. § (2) URL: http://bit.ly/1bMT3w1 Hozzáférés ideje: 2015. április 27. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről Nkt. 15. § (2) és (4) URL: http://bit.ly/19DsBmB Hozzáférés ideje: 2015. április 27. Emberi erőforrások minisztériuma (2011): Szakszolgálati és gyógypedagógiai tevékenységgel kapcsolatos kérdések Nkt. 47. § (4) és (9) URL: http://bit.ly/1bovvgy Hozzáférés ideje: 2015. április 27. 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet URL: http://bit.ly/1bovQ2M Hozzáférés ideje: 2015. május 02.
Elérhetőségek Miksztai-Réthey Brigitta A Vodafone Főállású Angyala 2014/15 ELTE Informatikai Kar
[email protected]. http://mu-ta-to.blogspot.hu
10
Paless Eszter Bliss Alapítvány Ügyvezető igazgató
[email protected] www.blissalapitvany.hu
Borzási Tamás Mentor Segítő Kommunikációs EGYMI
[email protected] www.blissalapitvany.hu
Kovács Orsolya Gyógypedagógus Segítő Kommunikációs EGYMI
[email protected] www.blissalapitvany.hu
11
