MENTOROK TEVÉKENYSÉGÉNEK TÁMOGATÁSA

MENTOROK TEVÉKENYSÉGÉNEK TÁMOGATÁSA Segédanyag a köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusgyakornokok mentorainak

A tájékoztató anyag használata, a dokumentumminták és -sablonok alkalmazása nem kötelező, céljuk az érintett vezetők, mentorok, gyakornokok minősítővizsgára történő felkészülésének támogatása.

Mentorok tevékenységének támogatása

Oktatási Hivatal

Mentorok tevékenységének támogatása Segédanyag a köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusgyakornokok mentorainak

Összeállították:

Kotschy Beáta, Sallai Éva, Szőke-Milinte Enikő Szakmai lektor:

Falus Iván Nyelvi lektor:

Rádai Péter

A segédanyag az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez című általános tájékoztató anyag harmadik, javított változata, az Útmutató a Mesterpedagógus fokozat minősítési eljárásához című szakmai anyag és a TÁMOP 4.1.2.B2.-13/1-2013-0005 pályázat K/3 modul eredményeinek felhasználásával készült. A kiadvány az Oktatási Hivatal által a TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 „Pedagógusképzés támogatása” című kiemelt uniós projekt keretében készült. A szakmai tartalom kialakításához hozzájárultak: Kerekes Balázs projektigazgató, Tóth Mária szakmai vezető, Pusztai Katalin szakmai szakértő. A kiadvány elektronikus formában a www.oktatas.hu weboldalon kerül közzétételre.

Az Oktatási Hivatal elnökhelyettese által 2016. január 29-én elfogadott tájékoztató anyag.

2


Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék.............................................................................................................................................3 I.

A mentori segédanyag célja ....................................................................................................................5

II. A mentorok szerepe a köznevelés rendszerében ....................................................................................6 III. A mentor munkáját meghatározó hazai jogi szabályozás .......................................................................8 IV. A mentor szerepei, feladatai, kompetenciái ..........................................................................................10 A)

A mentor szerepei ......................................................................................................................... 10

B)

A mentor kompetenciái ................................................................................................................. 11

C)

A mentorálás folyamata ................................................................................................................ 13

D)

A szakmai fejlődés és fejlesztés sajátosságai ................................................................................ 14

E)

A pedagóguskompetenciák fejlődése, fejlesztése ......................................................................... 16

V. A mentor gyakornokot támogató tevékenységei ..................................................................................21 A)

A gyakornok intézményi és rendszerszintű beilleszkedését segítő tevékenységek ...................... 21

1) A gyakornok személyiség- és szakmai fejlődését segítő mentori tevékenységek......................... 21 2) A gyakornokot a tanítás-tanulási/szocializációs folyamat tervezésében, megvalósításában segítő tevékenységek ............................................................................................................................... 22 3) A gyakornokot a nevelési folyamat tervezésében, megvalósításában segítő tevékenységek ....... 22 4) A gyakornokot az intézmény szabadidős tevékenységének tervezésében, megvalósításában segítő tevékenységek ............................................................................................................................... 22 B)

Diagnosztikus értékelés - Segítségnyújtás a szakmai fejlődési terv elkészítésében ..................... 23

C)

A mentor és a gyakornok közös munkaterve  mentori tevékenység dokumentálása.................. 23

D)

A gyakornok fejlődésének folyamatos nyomon követése ............................................................ 24

E)

Az órák/foglalkozások kölcsönös látogatása és megbeszélése ..................................................... 24

1) Az óra vagy a foglalkozás megfigyelése ....................................................................................... 25 2) Az óra vagy a foglalkozás elemzése.............................................................................................. 25 3) Az óra/foglalkozás értékelése ........................................................................................................ 26 F)

A szakmai fejlődés folyamatos értékelése .................................................................................... 26

G)

A gyakornok felkészítése a minősítőbizottság előtt való szereplésre ........................................... 27

H)

A gyakornok szakmai fejlődésének összegző mentori értékelése ................................................ 27

VI. Mellékletek ...........................................................................................................................................28 1. sz. melléklet: A diagnosztikus értékelés értékelőlapja ........................................................................ 28 1.a melléklet: Az iskolában tanító gyakornok diagnosztikus értékelése, a kiinduló helyzet megismerése alapján ...................................................................................................................................................... 34 1.b melléklet: Az óvodapedagógus gyakornok diagnosztikus értékelése a kiinduló helyzet megismerése alapján ...................................................................................................................................................... 35 Az Oktatási Hivatal elnökhelyettese által 2016. január 29-én elfogadott tájékoztató anyag.

3


2. sz. melléklet: Összegző diagnosztikus értékelőlap .............................................................................. 36 3. sz. melléklet: Egyéni fejődési terv ....................................................................................................... 37 4. sz. melléklet: Mentor és gyakornok közös munkaterve ....................................................................... 38 4.a melléklet: Konzultációk emlékeztetője .............................................................................................. 38 5. sz. melléklet: A fejlődési terv megvalósulásának értékelése, szükség szerinti módosítása................. 39 6. sz. melléklet ......................................................................................................................................... 40 6.a melléklet: A mentor órájának/foglalkozásának látogatási jegyzőkönyve .......................................... 40 6.b. melléklet: A gyakornok órájának/foglalkozásának látogatási jegyzőkönyve ................................... 41 7. sz. melléklet: Összegző értékelő lap .................................................................................................... 42 8. sz. melléklet: A mentorálás folyamata ................................................................................................. 43 9. sz. melléklet: Egy lehetséges szempontsor a gyakornokkal folytatott reflexiós beszélgetéshez ......... 46 10. sz. melléklet: A mentorálással összefüggő feladatok időrendben ..................................................... 47 11. sz. melléklet: A mentor óra-/foglalkozáslátogatásának menete ......................................................... 48 12. sz. melléklet: Az óra-/foglalkozáslátogatás dokumentumai .............................................................. 49


4


I. A mentori segédanyag célja A segédanyag a köznevelés rendszerében a bevezető (gyakornoki) pályaszakasz támogatását végző mentoroknak kíván szakmai segítséget nyújtani mentori tevékenységük ellátásához. Bemutatja a legfontosabb mentori tevékenységek kereteit, feladatait és tevékenységeit, felkínálja a mentori tevékenység lehetséges ütemezését, és a feladatokhoz kapcsolódó dokumentumok lehetséges mintáját is. Azokra az elemekre helyezi a hangsúlyt, amelyek a folyamatos szakmai fejlődés szempontjából kiemelten fontosak: a kompetenciák fejlettségének megítélése, a kompetenciák fejlesztése, a reflektív gondolkodás és attitűd megerősítése, gyakorlása. Úgy kíván segítséget nyújtani a mentoroknak, hogy a mentorálás szempontjából kiemelkedően fontos szakmai autonómiájuk megmaradjon. A segédanyagot haszonnal forgathatják a gyakornokok, valamint a pedagógusképzésben tevékenykedő mentorok és gyakorlatvezető oktatók, intézményvezetők is. Ez a segédanyag figyelembe veszi azoknak a kollégáknak a szükségleteit is, akiket most, az átmeneti szakaszban, még nem készítettek fel az új mentori feladatkörre.


5


II. A mentorok szerepe a köznevelés rendszerében 2010-ben az Európai Unió Tanácsa megbízásából elkészült a Pályakezdő tanárok koherens és rendszer szintű bevezető programjának kialakítása  oktatáspolitikusok kézikönyve című kiadvány, melyben az országok küldöttei hangsúlyozták a mentori támogatás fontosságát, valamint alapelveket fogalmaztak meg a támogatás megszervezéséhez, tartalmi és módszertani felépítéséhez.1:  A gyakornoki pályaszakaszban a fejlesztések és a támogatások kiindulópontja a pedagóguskompetenciák állapotának meghatározása.  A pedagógusképzés és -továbbképzés azon formája megfelelő, amely képes a pedagóguskompetenciák eredményes fejlesztésére.  A pedagóguskompetenciák jelentős hányada a tapasztalt kollégákkal történő interakcióban és gyakorlatközösségekben szerezhető meg.  A kompetenciafejlesztésben a hangsúly a kezdő képzésről a munkavégzés közben történő (gyakornokság) pályakezdéshez kötődő és folyamatos tanulásra helyeződjön. Ezek az alapelvek a magyar köznevelési rendszerben is fontos kiindulópontot jelentenek a pedagógusok bevezető pályaszakaszának a támogatásához. Az Oktatáspolitikusok kézikönyve megnevezi a pedagógus-pályakezdés kritikus periódusát támogató rendszer elemeit is:  mentori támogatás  szakértői (a tanárképző intézetek oktatói, tanfelügyelők), szaktanácsadói támogatás  a társak támogatása (pályatársak, munkatársak)  reflektivitás, önelemzés. A kézikönyv szerint a pályakezdő pedagógusok támogatásában a mentori rendszer kapja a legnagyobb hangsúlyt: „A mentori rendszernek arra kell irányulnia, hogy változatos módszerek, pl. coaching, oktatás, vita, tanácsadás, stb. alkalmazásával ösztönözze a szakmai fejlődést.” A kézikönyv, miközben elismeri, hogy a mentor fő feladata a folyamatos fejlődés segítése, kiemeli a minősítő eljárásra való felkészítés fontosságát, hangsúlyozza, hogy a mentorálás tétje az intézményi beilleszkedés segítésén túl az eredményes gyakornoki vizsga (Boice 1992). További követelmény a mentori tevékenységek összehangolása iskolai és képzőintézményi szinten, azaz a mentori tevékenységeknek igazodniuk kell a köznevelés és a pedagógusképzés rendszeréhez.

1

European Commission Staff (2010). Developing Coherent and System-wide Induction Programs for Beginning Teachers. A Handbook for Policymakers. [Online] http://ec.europa.eu/education/policy/school/doc/handbook0410_en.pdf (Utolsó letöltés: 2015. 09. 18.) Az Oktatási Hivatal elnökhelyettese által 2016. január 29-én elfogadott tájékoztató anyag.

6


Összhangban a nemzetközi gyakorlattal, az utóbbi években a magyarországi köznevelési rendszerben a mentorok szerepe fölértékelődött, és egyre nagyobb jelentőséggel bír. Ezért is fontos a mentorok számára egy olyan szakmai segédlet, amely egyértelműen meghatározza a mentori feladatokat, és elhelyezi a mentori gyakorlatot a köznevelés tevékenységek rendszerében. A bevezető szakaszban a mentori támogató rendszer három területe:  szakmai (szaktárgyi, oktatási és nevelési kérdésekben) támogatás  személyes támogatás a szakmai identitás kialakulásában  intézményi, szakmai közösségi beilleszkedés támogatása Jelen kiadvány elsősorban a mentorok e három támogató tevékenységéhez kíván segítséget adni, figyelembe véve a szaktanácsadás és a tanfelügyelet adta lehetőségeket is.


7


III. A mentor munkáját meghatározó hazai jogi szabályozás 2008 januárjától a törvényi szabályozás változásával a pályakezdők alkalmazásában megjelenik a gyakornoki státusz kiemelt kezelése.2 A közalkalmazotti törvény szerint a munkáltató intézményeknek gyakornoki szabályzatot kell készíteniük, amelyben rögzíteniük kell a bevezető szakaszra vonatkozó teendőiket, beleértve a gyakornok minősítését is. A szabályzat eredményeképpen az intézmények szintjén változatos gyakorlatok, gyakornoki programok és eredmények születtek. A gyakornoki szabályzat intézménye ma is érvényes, a gyakornok minősítése azonban már nem az intézmények feladata. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 64-65. §-a szabályozza a pedagógusok új előmeneteli rendszerét, melynek rendelkezései alapján 2013. szeptember 1-jétől bevezették a pedagóguséletpályamodellt. Az életpályamodell első szakasza a gyakornoki szakasz, melyből legkevesebb két év gyakornoki munka után a pályakezdő pedagógusok egy minősítővizsga letételével szerezhetnek jogot arra, hogy továbbhaladjanak a pedagógus pályán. A 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (a továbbiakban kormányrendelet) írja le a gyakornoki státuszba sorolt pályakezdő pedagógusokra vonatkozó rendelkezéseket, a minősítővizsga részleteit, elemeit. A gyakornoki pályaszakasz végén esedékes minősítővizsga minden gyakornok számára kötelezettség, ezért a segédanyag kivétel nélkül, minden gyakornoki státuszban alkalmazott pályakezdő pedagógusnak és mentorának támogatást nyújthat. A mentorok feladatai a jogszabály alapján: A 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet 3 §. értelmében a mentorálás célja, hogy a gyakornokot felkészítse a pedagógus-életpálya feladataira. A pedagógus-életpálya feladataira való felkészítésben kiemelten fontos, hogy a mentorok:  felismerjék a diagnosztikus értékelés jelentőségét a kompetenciák fejlesztésében és segítségével reális képet alkossanak a gyakornok kompetenciáinak fejlettségi szintjéről,  megtapasztalják a motiváció és az adaptivitás jelentőségét a szakmai együttműködésben,  megtapasztalják a reflektivitás jelentőségét a szakmai fejlődésben,  támogassák az önfejlesztés kultúráját,  ismerjék a mentori támogatás jelentőségét a minősítésre való felkészítésben, a portfólió készítésében A mentort az intézményvezető jelöli ki a gyakornokkal azonos munkakörben, tanár esetén  ha lehetséges  azonos tantárgyat tanító pedagógusok közül.

2

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 22. § Az Oktatási Hivatal elnökhelyettese által 2016. január 29-én elfogadott tájékoztató anyag.

8


A mentor segíti a gyakornokot a köznevelési intézmény szervezetébe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységben:  az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában, az óvoda, a kollégium pedagógiai programjában (a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény szakmai programjában) megnevezett munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában,  a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, a tanításhoz alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) a célszerű megválasztásában (a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben az adott pedagógusmunkakörhöz tartozó feladatok módszertanilag összetartozó egysége - a továbbiakban: foglalkozási egység  felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, a felhasználható szakmai segédleteknek a megválasztásában),  a tanítási órák (foglalkozások, foglalkozási egységek) előkészítésével, megtervezésével és eredményes megvalósításával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamint  a minősítővizsgára való felkészülésben. A kormányrendelet értelmében, a mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási óráját, illetve foglalkozását és ezt követően óra- vagy foglalkozásmegbeszélést tart, továbbá, ha a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára. Legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, pedagóguskompetenciáinak fejlődését, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. A mentor a gyakornoki idő lezárulta előtt összefoglaló értékelést készít a gyakornoki időszak tapasztalatairól. Ekkor külön féléves értékelést nem kell készíteni. (Ha a foglalkoztatási jogviszony a gyakornoki idő lejárta előtt megszűnik, a jogviszony megszűnésekor a mentor soron kívül értékelést készít.) A kormányrendelet a gyakornokot úgy határozza meg, mint a két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus munkakörben foglalkoztatottat, aki a gyakornoki idő végén köteles gyakornoki vizsgát tenni.


9


IV. A mentor szerepei, feladatai, kompetenciái A)

A mentor szerepei

Személyes támogató szerep Tanácsadó szerep

Értékelő szerep

A mentor szerepei

A gyakornok fejlődését kísérő szerep

Szervező szerep

Modell szerep

„Kritikus barát“ szerep

. A gyakornokot segítő mentor legfontosabb feladata a kezdő tanár szakmai fejlődésének (a pedagógiai kompetenciák színvonalemelkedésének) egyéni szükségleteket figyelembe vevő segítése, reflektálás a gyakornok tevékenységére. Figyelemmel kell kísérnie mentoráltja nehézségeit nemcsak a gyermekekkel való foglalkozás, hanem az intézményi beilleszkedés során is. A gyakornok tevékenységének folyamatos elemzése és értékelése a legtöbb esetben nem a minősítést, hanem a fejlődés támogatását célozza. A sajátos partneri viszony biztosítja a kölcsönös tanulás lehetőségét is mentor és mentorált között. Jelentheti ez azoknak a gyakornoki ismereteknek, képességeknek a felismerését és elfogadását, amelyek a mentor számára is példaként szolgálhatnak, szakmai látókörét szélesíthetik, kompetenciáit fejleszthetik. A mentor, modell szerepében, az előzőek alapján nemcsak a tanórák/foglalkozások tanítási feladataiban, a pedagógiai konfliktusok megoldásában mutathat példát, hanem a kollégákkal való együttműködésben, a szervezeti tanulás lehetőségeinek feltárásában és elfogadásában is. Az Oktatási Hivatal elnökhelyettese által 2016. január 29-én elfogadott tájékoztató anyag.

10


A mentor kiemelkedő feladata, hogy a hiányos, alacsonyabb szinten lévő kompetenciaelemek fejlődéséhez megfelelő tanulási helyzeteket teremtsen. Ez az intézményi rögzített keretek között sok esetben komoly szervezési munkát feltételez, különösen azokban az esetekben, amikor a mentor és a mentorált szaktárgya nem azonos, és más kollégák segítségét is igénybe kell venni. Az értékelő szerep a mentorálás teljes folyamatát átfogja. A mentornak tudatosan és szakszerűen kell alkalmaznia a gyakornoki időszak kezdetén a diagnosztikus, a folyamat közben a formáló-segítő és a féléves időszakok, illetve a gyakornoki szakasz végén a minősítő értékelést, az ezeknek megfelelő értékelési kritériumokat. Az együttműködés során a mentornak lehetősége van a személyre szabott, szubjektív elemeket is tartalmazó visszajelzésekre, de a diagnosztikus és az összegző értékelés kritériumai minden esetben a pedagógussal szemben támasztott általános követelmények, a pedagóguskompetenciák (KKK) legyenek.

B)

A mentor kompetenciái

Az előzőekben felsorolt feladatoknak az ellátása a kompetenciák igen széles körét kívánja meg. A mentornak, a nyolc pedagóguskompetencia kiváló birtoklásán túl, sajátos, a mentorálás gyakorlásához szükséges ismeretekkel, képességekkel és attitűdökkel is rendelkeznie kell.3

Ismeretek  Ismeri a kompetenciafejlesztés elméletét és módszertanát.  Ismeri a pedagógusképzés és pedagógus-továbbképzés rendszerét, követelményeit.  Tisztában van a pedagógusi gyakorlatot meghatározó nézetek szerepével, ismeri alakításuk lehetőségeit.  Ismeri a pedagóguspálya választásának, elhagyásának és a pályán maradásnak soktényezős hátterét.  Ismeri a pedagógusjelöltekkel, pályakezdőkkel való foglalkozás és a felnőttképzés specifikumait, a tanácsadás szakmai követelményeit és etikai elvárásait.  Ismeri a reflektív gondolkodás, a szakmai elemzés fejlesztésének módszereit, technikáit.  Ismeri az intézmények szervezeti működésének sajátosságait, a szervezeti jellemzők hatását a pedagógusok munkájára.  Ismeri a pedagógusok munkájához kapcsolódó legújabb kutatási és fejlesztési eredményeket.  Széles körű szakmai tájékozottsággal rendelkezik, ismeri a szakterületéhez kapcsolódó szakirodalmi forrásokat, a szakirodalmi folyóiratokat, alternatív pedagógiákat stb.

3

A mentori kompetenciák leírásánál A pedagógusminősítési rendszer kiegészítése, kipróbálása és korrigálása című, TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 azonosító számú projekt keretében készített Útmutató a Mesterpedagógus fokozat minősítési eljárásához szakmai anyag támogatói tevékenység leírását vettük figyelembe. Az Oktatási Hivatal elnökhelyettese által 2016. január 29-én elfogadott tájékoztató anyag.

11


Képességek A mentor szaktárgyi és pedagógiai tudásának birtokában:  képes a pedagógusi kompetenciák és kompetenciafejlesztő módszertani kultúra magas szintű és tudatos alkalmazására,  képes a gyakornok tanórai és tanórán kívüli tapasztalatszerzésének irányítására,  képes a gyakornok munkájának nyomon követésére, fejlesztő értékelésére,  képes a gyakornok szakmai szocializációjának támogatására, segítésére,  képes az önbizalom, az önhatékonyság alakítására,  képes az adott szakterületen a korszerű, jó gyakorlat bemutatására,  képes a pedagógiai problémák, konfliktushelyzetek kezelésére,  képes minta és segítség nyújtására a pedagógiai szituációk és folyamatok tervezésében, megvalósításában, elemző értékelésében,  képes a gyakornok önálló elképzeléseinek támogatására, szakszerű elemzésére és a megvalósítás reális értékelésére,  képes segíteni a gyakornokot abban, hogy megtalálja a személyiségéhez illeszkedő saját szakmai fejlődési útját,  képes a mentorálás szempontjából hatékony, kreatív válaszokat keresni/találni a különböző kontextusban felmerülő pedagógiai problémákra,  képes a szabályozók, tények, helyzetek elemzésére és értékelésére támaszkodva a gyakornok teljesítményét (eredményeit) meghatározni, illetve ezek eléréséhez tevékenységet, tartalmat, eszközt, módszert választani vagy fejleszteni, adaptálni,  képes a mentorálási folyamatokat a mentorálttal együttműködve megtervezni, megszervezni és értékelni,  képes a pedagógiai nézetrendszer és gyakorlat változását, tökéletesítését támogató, bátorító mentorálási környezet kialakítására,  a mentorálást tanulási helyzetnek tekinti, kihasználja az egymástól való tanulás lehetőségeit,  képes fejleszteni a pályakezdők reflektív gondolkodását,  képes a pályakezdő kompetenciáit felmérni, ezen alapuló fejlődését megtervezni és megfelelő módszertani kultúrával támogatni,  képes a gyakornok szakmai kompetenciáit és fejlődését szakmailag megalapozottan, a fejlődést támogatóan értékelni,  képes hatékony szakmai együttműködésre, egyenrangú kommunikációra, konstruktív problémamegoldásra pályakezdőkkel és kollégákkal is. Az Oktatási Hivatal elnökhelyettese által 2016. január 29-én elfogadott tájékoztató anyag.

12


Attitűdök  Attitűdje elfogadó, támogató, türelmes.  Hitelessége saját pedagógusi gyakorlatában gyökerezik.  Felelősséget érez gyakornoka folyamatos szakmai fejlődéséért.  Igényli és elfogadja gyakornoka visszajelzéseit, és felhasználja azokat folyamatos önfejlesztése érdekében.  Fontosnak tartja a folyamatos önreflexiót a saját mentori fejlődése érdekében.  Figyelemmel kíséri a támogató szereppel és a támogatás módszertanával kapcsolatos szakirodalmat, gyakorlati fejlesztéseket, és ezen a területen is folyamatosan képzi magát.

C)

A mentorálás folyamata

A mentori feladatok a gyakornok teljes pedagógiai tevékenységének támogatására, a pedagóguskompetenciák minden elemének fejlesztésére kiterjednek. Az egyes feladatok súlyát az együttműködés során minden esetben a gyakornok egyéni igényei és szükségletei határozzák meg. A mentorálás folyamatában vannak feladatok, amelyek alapvetően egy-egy szakaszhoz kapcsolódnak, míg mások folyamatos tevékenységet jelentenek. A mentorálás első fázisa a kapcsolat kialakítása, a gyakornok személyének és felkészültsége szakmai színvonalának megismerése, a diagnosztikus értékelés elkészítése. Ehhez információkat gyűjthet a mentor  személyes beszélgetés keretében,  bizonyos dokumentumok (pályázati anyag, a gyakornok portfóliója, önértékelése) megismerésével,  az óralátogatások tapasztalatai alapján. Ehhez az első fázishoz tartozik, hogy a mentor bemutatja a gyakornokot a kollégáknak, megismerteti vele az intézmény munkáját meghatározó dokumentumokat, működési rendjét. Az első fázis további mentori feladatai:  a kétéves együttműködés menetének közös kialakítása, a közös munkaterv összeállítása,  a személyes szükségletekről, igényekről kialakított kép alapján segítségnyújtás az egyéni fejlődési terv elkészítésében,  az oktató-nevelő munkára való felkészülés támogatása,  az együttműködés rendjének kialakítása.


13


A gyakornoki időszak egészére kiterjed a folyamatos támogatás, segítés biztosítása:  rendszeres konzultációk a gyakornoki munka során felmerülő problémák, nehézségek megoldásának segítésére,  a kölcsönös hospitálások tapasztalatainak megbeszélése, feldolgozása,  a folyamatos segítő-fejlesztő értékelés a gyakornok munkájáról, és ezek alapján a rövidtávú fejlesztési feladatok meg- vagy újratervezése,  a fejlesztést biztosító feladatok elvégzéséhez a megfelelő feltételek megteremtése (szakirodalom, a kollégáktól való tanulás, továbbképzések ajánlása, olyan tanórai és tanórán kívüli tevékenységek ajánlása, amelyek az egyes kompetenciaelemek fejlődését mozdíthatják elő stb.),  a portfólió folyamatos gazdagításának ösztönzése. A gyakornoki időszak lezárásának fő feladata a gyakornok minősítővizsgára való felkészítése:  lehetőség biztosítása a gyakornok „szereplésére“ szakmai közönség előtt,  a portfólió tartalmi áttekintése, a hiányos pontokra való rámutatás,  szükség esetén új feladatokkal való megbízás,  reális értékelés a gyakornok kompetenciáinak fejlettségéről, az erősségek megállapítása, ajánlások megfogalmazás a még meglévő gyengeségek javítására. A mentorálás ütemezéséhez kíván segítséget nyújtani a 8. sz. melléklet.

D)

A szakmai fejlődés és fejlesztés sajátosságai

A pedagógusszerep elfogadásának általános folyamatát vizsgálva az egyes pályaszakaszokban különböző módokon végbemenő szakmai fejlődést, eltérő tanulási stílust, aktivitást és ennek megfelelően különböző mentori aktivitást ír le Furlong és és Maynard4. A professzió tanulása pedagógiai szempontból komplex és fejlesztő jellegű, de nem egyenesvonalú, visszatéréseket, kanyarokat, a stagnálás periódusait rejti magába, amelyeket a mentori támogatás folyamatában figyelembe kell venni.

4

John Furlong, Trisha Maynard: Mentoring Student Teachers:The Growth of Professional Knowledge Psychology Press (1995) Az Oktatási Hivatal elnökhelyettese által 2016. január 29-én elfogadott tájékoztató anyag.

14


A mentorálás szempontjából fontos pályaszakaszok: Pályaszakasz Korai idealizmus

Jellemzők a kezdő pedagógus magas szintű elvárásai önmagával és a gyermekekkel szemben is, bizalom a pozitív pedagógiai attitűd hatékonyságában Személyes túlélés a sebezhetőség átélése, a pedagógusszerep hangsúlyozása, a beilleszkedésre való törekvés, az osztály/gyermekcsoport fölötti kontroll megteremtése A nehézségek „leküzdése” a személyes pedagógusszerep belső felépítése, az oktatási-nevelési stratégiák, szervezési feladatok elsajátítása, szocializáció Stabilizálódás a hitelességben, magabiztosságban való fejlődés, a tanulás és tanítás problémáival való megküzdés Folytatás a diákok kihívásainak és a korlátoknak a felismerése, az ellenállás leküzdése, a dolgok egyértelmű megértése

Ennek a sokszor drámai folyamatnak az átélésére/túlélésére a képzés során csak részlegesen lehet felkészíteni a leendő pedagógusokat. Az elméleti tudás megszerzésére és a pozitív pedagógiai attitűdök kialakítására lehetőség nyílik az egyetemeken és főiskolákon, de a gyakorlati tudás, a képességek fejlesztése csak kis mértékben történhet meg, mert azokhoz valós tanulói közeg és kellő, felelősséggel végzendő feladatok szükségesek. Épp ezért a gyakornoki időszaknak óriási a szerepe a szakmai képességek kibontakoztatásában. A mentor kezében a döntés, hogy a fejlesztés számára milyen tanulási szituációkat kell teremteni, milyen tevékenységeket kell szervezni, milyen tanulási környezetet kell biztosítani. Különösen fontos annak a figyelembe vétele, hogy a gyakornok a „felelőse“ saját fejlődésének, ezért a gyakorlat során a tanulás legfőbb módja az önelemző, önértékelő munka, a szakmai tudatosság elmélyítése, és a mentor elsődleges feladata ennek a folyamatnak segítése. Ily módon a megbeszélések célja nem a minősítés, hanem a szakmai megbeszélés, kölcsönös tapasztalatcsere, szükség esetén a segítés, a történtek szakszerű értelmezése, tudatosítása.


15


A mentor különböző irányítási stratégiákkal élhet a mentorálás során. Pl. egy angolszakos mentorok számára készült magyarországi mentorképző program a következő megközelítéseket említi5: A mentor irányítási stratégiái Direkt irányítás A mentor a tapasztalt szakember, közvetlenül irányít. Ő tudja, hogy mit és hogyan kell tenni, ő tudja a helyes megoldást a problémákra, példát mutat, és végül ő értékeli a gyakornok munkáját Alternatívák felmutatása Ebben az esetben a mentor nem értékel, hanem a különböző megoldási lehetőségeket sorolja fel és gondolatban végig elemezteti a hallgatóval az egyes variánsok megvalósíthatóságának mértékét és eredményeit. A választás felelőssége ezután a mentorálté. Együttműködésen alapuló A mentor és a gyakornok együttműködik. megosztva a felelősséget. mentorálás Minden döntést közösen hoznak meg, mint két egyenrangú kolléga. Indirekt irányítás A mentor megfigyelő és értelmező szerepet vállal. Nem oszt tanácsokat, csak a felmerülő problémák okait igyekszik megvilágítani. Kreatív irányítás A mentor a hallgató felkészültsége és személyisége szerint, a szükségleteinek megfelelően választ a különböző módozatok között, kombinálva azok elemeit.

A mentor akkor tud igazán konstruktív visszajelzést/értékelést adni, ha felismeri mentoráltja személyiségében a segítés elfogadásához való viszonyát, tudatosságának mértékét, a kritikai megjegyzésekkel kapcsolatos „tűrőképességét“. Napjaink pedagógiai mentorálási gyakorlatában nehézséget okoz, hogy a mentoráláshoz szükséges reflektivitás, egyáltalán a pedagógusok reflektív gondolkodása és magatartása még új szakmai elvárásként jelenik meg a pedagógustársadalom számára. Egy valamennyire eddig is meglévő spontán folyamatot kell tudatossá, pontosan megfogalmazottá tenni, esetenként még írott formában is.

E)

A pedagóguskompetenciák fejlődése, fejlesztése

Az egyes kompetenciák, s ezen belül az egyes kompetenciaelemek időben eltérő módon és ütemben fejlődnek. Ennek több magyarázata is van:  A kompetenciák három komponensének eltérő ütemű változása (pl. a stabil attitűdök lassabb kialakulása, a képességek későbbi szakaszban, elsősorban a gyakorlati tevékenységek hatására történő fejlődése);  A különböző tanulási körülmények, amelyek a képzőintézménytől a gyakorlóhelyen, majd a különböző továbbképzéseken keresztül más-más tanulási kihívást és fejlődési lehetőséget biztosítanak az egyén számára;  Az eltérő egyéni képességek, amelyek lassíthatják vagy gyorsíthatják az egyes kompetenciák fejlődési folyamatát. Malderez, A.and Bodóczky C. (1999). Mentor Courses. A resource book for trainer-trainers. Cambridge: Cambridge University Press.

5


16


A gyakornoki munka megkezdésekor tehát a kezdő pedagógusok igen különböző szinten rendelkezhetnek az egyes kompetenciákkal. Ez indokolja az egyéni fejlesztési utak kijelölését. Vannak azonban a fejlődésnek tipikus jellemzői, amelyeket minden mentornak figyelembe kell vennie. Az alábbiakban ezeknek jellemzőknek a leírása következik kompetenciánként, kiemelve azokat a kompetenciaelemeket, esősorban képességeket, amelyek alapvetően csak a gyakorlat során fejlődhetnek megfelelő szintre. 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Az első kompetencia főként a szaktárgyi és pedagógiai elméleti tudás megszerzésére vonatkozik, ezen a területen talán a legfelkészültebbek a kezdő pedagógusok. Nehézségeik abból származnak, hogy  nem rendelkeznek még a „tantárgyköziség” szakmai tudásával, azaz nem látják még tisztán saját tárgyuk vagy az egyes témák kapcsolatát más műveltségi területekkel, más tantárgyak témáival,  nehezen tudják felmérni a tanuló/gyerekcsoport, illetve az egyes tanulók/gyerekek előzetes tudását, képességeit. 2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése A tervezési kompetencia fejlődésénél három szakaszt is elkülöníthetünk:  A képzés során elvégzett tanítási gyakorlat után, a diploma megszerzésekor a pedagógus alapvetően a tartalomra és a saját tevékenységre összpontosítja figyelmét. Az óra/foglalkozás megtervezését a pozitív példák másolása jellemzi.  A gyakornoki szakaszban sajátítja el biztonsággal a célok (ismeretek, képességek, attitűdök) kiválasztását, és azokra építve tervezi a tanítás-tanulás teljes folyamatát. Ebben a szakaszban a tanulói tevékenységek végiggondolása is részét képezi a felkészülésnek. A gondolatmenet jól tükrözi a tanítás-tanulás tényezői közötti összefüggések, kölcsönhatások tudatos felhasználását.  A tervezési kompetencia magas szintjét akkor éri el a pedagógus, amikor a gyermekek közti különbségek alapján már a felkészülés során akár egyénre szóló differenciált tartalmakat, tevékenységeket, stb. gondol végig, illetve többféle elképzelés alapján dönt választásaiban.  A gyakornokok esetében a nehézségeket ennek alapján a következőkben érhetjük tetten:  Nem eléggé tudatosan és konkrétan fogalmazzák meg a célokat  Nem a meghatározott célok alapján tervezik meg az oktatási-nevelési feladatokat  A választott stratégia elemei közt nem világos az összefüggés, nem veszik figyelembe kölcsönhatásukat (hiányzik a rendszerszemlélet)  Csak kis mértékben igazodnak a gyermekek egyéni szükségleteihez  A foglalkozás/óra megtartása után reflexióikban nem térnek ki a tervezésből fakadó problémákra. Az Oktatási Hivatal elnökhelyettese által 2016. január 29-én elfogadott tájékoztató anyag.

17


3. kompetencia: A tanulás támogatása A 3. kompetencia alapvetően az oktatáshoz kapcsolódó pedagógiai tevékenységek megalapozója. A képzés során a hallgató elsősorban ezen a területen kap segítséget a tanítási, illetve egyéni összefüggő gyakorlata során a vezetőtanárától/szakvezetőjétől, illetve mentorától. A kompetencia mégis olyan elvárásokat tartalmaz, amelyek fejlődése komoly segítséget igényelhet a pálya kezdő szakaszában. A nehézségek abból adódnak, hogy a gyakornoknak szemléletváltásra van szüksége a saját tanulói tapasztalataihoz, és sok esetben még a gyakorlati időszakban tapasztalatokhoz képest is.  A hagyományos tananyagra koncentráló, „tudásátadó” pedagógusszerep nagyon erősen él a gyakorlatban. A tanulásközpontú, a tanulást segítő tanításfelfogás a nézetekben, megfogalmazásokban már sokszor szerepel, de az órák/foglalkozások során igen ritkán valósul meg.  Problémát jelent, hogy a tanulásról vallott különböző felfogások nem adnak egyértelmű fogódzót a gyermekben lejátszódó tanulási folyamatokról. A tanítás során alkalmazott eljárások, az induktív, deduktív, konstruktív folyamatok, a cselekvésre, memóriára épülő gondolkodásfejlesztés a divathullámok szerint változó intenzitással egymás mellett élnek, de használatuk nem tudatos.  Újfajta megközelítést jelent az alapvetően individuális tanulási folyamat gazdagítása a szociális tanulással, az együttműködésben rejlő hatások tudatos felhasználásával.  Ritkán történik meg az oktatási tartalmak és az elsajátítás folyamatának a tudatos összehangolása. 4. kompetencia: A gyermeki személyiség fejlesztése, az egyéni bánásmód megvalósítása A képzés folyamán a pszichológiai és pedagógiai tanulmányok komoly elméleti alapot jelentenek a személyiségfejlesztés megvalósításához. A kezdők pedagógiai elhivatottsága és az életkorukból adódó előnyük a gyermekekkel való kapcsolatok kiépítésében szintén segítséget jelentenek a 4. kompetencia fejlesztéséhez. A nehézségek egyrészt a tapasztalatlanságból, másrészt a feladat nehézségéből adódnak:  A gyakornokok kevés lehetőséget kapnak a képzésük során, hogy valós pedagógiai helyzetekben találkozzanak a gyermekekkel. Ha van erre módjuk, az nagyrészt a tanórán/foglalkozáson történik, amikor még szaktanári feladatuk ellátása is komoly koncentrációt igényel tőlük.  A gyermekek megismerése magabiztos közeledést, kezdeményezést igényel a fiatal pedagógustól egy még kialakulóban lévő, bizonytalan pedagógusszerepben.  Az egyéni bánásmód megvalósításakor a gyakornok számára nem megfelelő módszer a különböző konkrét eredményes gyakorlatok másolása, mert minden helyzet és minden gyermeki személyiség egyedi.


18


 A pedagógiai tevékenység eredményességéről sok esetben nincs közvetlen visszajelzés, amely megerősítést jelenthetne a gyakornok számára.  Sok esetben előfordul, hogy a kezdő pedagógus egyáltalán nem ismeri a tanítványai társadalmi, kulturális és szociális jellemzőit. 5. kompetencia: A tanulói közösségek fejlődésének segítése A pedagógusképzés során kevés alkalom nyílik a tanulói közösségek fejlődési folyamatának megfigyelésére vagy az abban való közreműködésre, pedig a pályakezdő pedagógusoknak a közösségalakítás feladatát is meg kell valósítaniuk. A nehézségek kisebb mértékűek és nem érzékelhetőek közvetlenül:  A közösségek fejlődésének segítése rendkívül időigényes, főként tanórán kívüli tevékenységek során valósul meg.  A közösségfejlesztés feltétele, hogy a pedagógus egy adott gyermekcsoporthoz/osztályhoz szorosabban kapcsolódjék, mint csak szaktanárként. Ugyanakkor a gyakornoki évek könnyítése érdekében nem tanácsolt, hogy osztályfőnöki munkával bízzák meg a gyakornokot, emiatt viszont beszűkül a tapasztalatszerzés lehetősége.  A gyakornokok értékrendje, pedagógiai nézetei nem minden esetben egyeznek az iskola és a kollégák által preferált értékrenddel, nevelési gyakorlattal. Ez komoly konfliktusok forrása lehet.  Az intézményi környezet nem minden esetben támogatja a demokratikus gondolkodáson alapuló viselkedési minták alkalmazását.  A kezdő pedagógus tehetetlennek és eszköztelennek érzi magát szinte minden olyan helyzetben, amikor a hátrányos helyzetű gyermekek számára az esélyteremtés lenne a „feladata”. 6. kompetencia: A pedagógiai értékelés Az értékelés kompetenciája a már tapasztalt tanárok számára is sok esetben okoz nehézséget. A hagyományos, osztályozásra épülő értékelés mellett ezen a területen is szemléletváltásra van szükség, különösen a fejlesztésre irányuló segítő értékelés és az egyénre szabott értékelés alkalmazása terén. Az értékelés nehézségei a pályakezdő pedagógus számára a következőkből fakadhatnak:  Nehezen tudja a tantervi követelmények és a gyermekcsoport igényei és fejlettsége közti ellentmondásokat feloldani, ezért célkitűzései nem reálisak.  Nem tesz különbséget a folyamat közben és a folyamat végén alkalmazott értékelés funkciója között (formáló-segítő-lezáró, minősítő értékelés).  Nem teszi világossá tanítványai számára a követelményeket, amelyek az értékelés kritériumai lesznek, ezért a gyermekek nem érzik objektívnak a kapott visszajelzéseket.


19


 Nem tudnak megbirkózni az egységesség és differenciáltság együttes megvalósításának feladatával, kevés példát látnak hospitálásaik során az egyénre szabott, részletes szöveges értékeléssel.  Hamar elvesztik a bizalmukat az egyes gyermekek fejleszthetőségében. 7. kompetencia: Kommunikáció és együttműködés A különböző felmérések és kutatások szerint a gyakornok fejlődésének segítése ezen a téren igényli a legkevesebb feladatot a mentortól. Kisebb nehézséget jelent  A szülőkkel való kommunikáció és együttműködés nehézsége, mely az életkori különbségekből vagy a szülők szociokulturális hátterének ismeretlenségéből ered.  Gyakran mondanak elhamarkodott ítéletet a gyermekhez való viszonyukról, nevelési gyakorlatukról.  Az együttműködés terén elsősorban akkor jelentkeznek nehézségek, ha maga az intézmény nem biztosít megfelelő keretet az együttműködéshez, vagy a kollégák csak az egyirányú tanácsadást tartják megfelelőnek, és a gyakornok pozitív gondolataihoz, ötleteihez nem viszonyulnak nyitottan.  Ritkán tapasztalható a kölcsönösség az óra-/foglalkozáslátogatások terén. A gyakornoki évek a legalkalmasabbak az együttgondolkodás, együttműködés, a problémák és nehézségek közös megbeszélése és megoldása érdekében. 8. kompetencia: Elkötelezettség a szakmai fejlődés iránt Ez a kompetencia szinte teljes mértékben a kezdő szakaszban alakul ki a pedagógusokban, személyiségüktől és a velük szemben megfogalmazott elvárásoktól függően. Ez utóbbi területen a mentornak nagy felelőssége van. Napjaink pedagógiai gyakorlatában a legnagyobb nehézség, hogy  a reflektív gondolkodás kialakítása még viszonylag új feladat a mentorok számára.  a továbbképzési lehetőségek nem biztosítják az egyéni fejlődéshez szükséges segítséget. A kompetenciák fejlődésének segítése az elmondottak alapján igen sokrétű, a gyakornok teljes pedagógiai tevékenységét átfogja. A mentor számára az az igazi feladat, hogy eldöntse, milyen területen, milyen mértékű önállóságot biztosítson mentoráltja számára, s melyek azok a problémák, amelyek közös gondolkodást igényelnek, sőt több esetben (3., 4., 6., 8. kompetencia) közös fejlődési lehetőséget a megoldások keresésében és megvalósításában.


20


V. A mentor gyakornokot támogató tevékenységei A)

A gyakornok intézményi és rendszerszintű beilleszkedését segítő tevékenységek 1) A gyakornok személyiség- és szakmai fejlődését segítő mentori tevékenységek  segítsen a gyakornoknak az intézmény dolgozóival való kapcsolat fenntartásában;  ismertesse meg a gyakornokot azokkal a személyekkel, akiknek jelentős szakmai tapasztalata van, módszertani vagy egyéb szakértőkkel;  figyelje meg a gyakornok viselkedését, miközben segít neki beilleszkedni az intézménybe;  az eredmények értékelésére alapozva emelje ki a gyakornok fejlődését, és tervezzék meg a további fejlődés területeit;  beszélgessenek a pedagóguskompetenciák fejlesztésének lehetőségeiről;  ösztönözze a gyakornokot, hogy reflektáljon a tevékenységeire;  ossza meg a gyakornokkal újszerű tanítási ötleteit, ajánljon neki olvasnivalót, beszélgetéseik során segítsen a gyakornoknak az alapvető és fontos kérdések megértésében;  ösztönözze a gyakornokot szakmai továbbképzésen való részvételre, ha van erre lehetőség;  alakítsák ki azt az elemzési-értékelési rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a gyakornok értékelni tudja az egyre gyarapodó tapasztalatait, és beszéljenek a fejlődés következő lépcsőjéről;  elemezze, mennyire elfoglalt a gyakornok, és ha szükséges, adjon neki tanácsot azzal kapcsolatban, hogyan tudja jobban beosztani az idejét;  konzultáljon a gyakornokkal annak érdekében, hogy segíteni tudjon neki a problémái megoldásában;  ösztönözze a gyakornokot abban, hogy megfogalmazza a szakmai és személyes problémákkal kapcsolatos érzéseit;  figyelmeztetésével védje meg a gyakornokot azoktól a reakcióktól, amelyek kudarchoz vezethetnek;  bátorítsa a gyakornokot a sikertelenségeinek feltárására, és a megoldásuk lehetséges módjainak végiggondolására;  szenteljen figyelmet a gyakornok önállóságának, magabiztosságának és önszabályozásának;  bátorítsa a gyakornokot a szakmai szervezetek tevékenységeiben való részvételre;


21


2) A gyakornokot a tanítás-tanulási/szocializációs folyamat tervezésében, megvalósításában segítő tevékenységek  készítsenek videofelvételeket a gyakornok szakmai tevékenységeiről, hogy azokat az önelemzéshez tudják használni, amennyiben erre van lehetőség;  segítsen a gyakornoknak hatékony tanítási ötletek fejlesztésében és kipróbálásában;  ösztönözze a gyakornokot új tanítási stratégiák és módszerek kipróbálására;  segítse a gyakornokot a gyerekek szükségleteinek és teljesítményének értékelésére szolgáló módszerek kidolgozásában;  segítsen a gyakornoknak a differenciált munkaszervezésre irányuló stratégiák kidolgozásában;  segítsen a gyakornoknak a megfigyelési készségek fejlesztésében és a gyerekek teljesítményének és szükségleteinek rögzítésében;  bátorítsa a gyakornokot arra, hogy megfigyelje és elemezze a gyerekek visszajelzéseit;

3) A gyakornokot a nevelési folyamat tervezésében, megvalósításában segítő tevékenységek  elemezzék közösen a gyermekek kompetenciáinak fejlettségéről szerzett tapasztalatokat,  figyelje meg a gyakornok osztályát/csoportját, és mutasson rá a gyerekek olyan problémáira, amelyek a motiválással, az érdeklődésük felkeltésével és tevékenységekbe való bevonódásukkal, valamint a gyakornok ötleteinek vonzerejével és hatékonyságával kapcsolatosak;  A gyakornokkal való együttműködésben oldják meg a kollégákkal, a gyerekekkel vagy a szülőkkel esetlegesen kialakult konfliktusokat, közösen keressenek minél több megoldási lehetőséget az adott problémára;  bátorítsa a gyakornokot, hogy reflektáljon a gyerekek csoportjaiban kialakuló kritikus helyzetekre.

4) A gyakornokot az intézmény szabadidős tevékenységének tervezésében, megvalósításában segítő tevékenységek  ösztönözze a gyakornokot az intézmény által szervezett sport- vagy művészeti tevékenységekben való részvételre;  ismerje meg gyakornokának az intézményi hagyományok megünnepléséről kialakult véleményét, esetleges új ötleteit;  segítsen a gyakornoknak az intézmény kultúrájának értelmezésében;  irányítsa a gyakornok figyelmét a helyi oktatáspolitikai kérdések megismerésére, segítse azok megértését a helyi körülmények reális bemutatásával. Az Oktatási Hivatal elnökhelyettese által 2016. január 29-én elfogadott tájékoztató anyag.

22


B)

Diagnosztikus értékelés - Segítségnyújtás a szakmai fejlődési terv elkészítésében

A gyakornok a mentorral közösen készíti el a fejlődési tervét (3. sz. melléklet). A fejlődési terv elkészítése előtt a mentor  minimum egy órát látogat a gyakornoknál,  megismeri és a fejlődési terv szempontjából értékeli a gyakornok hozott portfólióját, vagy a gyakornok más szakmai dokumentumait, 

szakmai beszélgetést folytat, hogy minél jobban megismerje a gyakornok megelőző szakmai teljesítményét, beállítódását, szemléletét, elvégzi a diagnosztikus értékelést az 1. sz. mellékletben és a 2. sz mellékletben ajánlott szempontok szerint.

A tervben meghatározott fejlesztési célok eléréséhez szükséges út tervezése helyzet és gyakornok függő, egy vagy több konzultációs alkalmat igényel, hiszen a feladat a gyakornok munkájának, fejlődésének a megtervezése. A gyakornok előzetes tudásának feltárásához, a diagnosztikus értékeléshez jól használható a gyakornok portfóliója. Fontos a mentornak a gyakornok portfólióját a benne található reflexiókkal együtt részletesen áttanulmányozni, mert ezeknek az információknak az alapján kell a gyakornok fejlesztendő kompetenciáit kiválasztani, az elvégzendő feladatokat közösen meghatározni. A gyakornoki idő elején írásban rögzítsék mind a fejlődési tervet és az erre épülő mentorálási munkatervet, mert ez ad lehetőséget arra, hogy a gyakornok és a mentor egyaránt felkészülhessen, időben tervezhesse az elvégzendő feladatokat. A tervezett mentori megbeszéléseken a fejlődési terv aktuális szakaszára lehet építeni a reflexiós beszélgetéseket és a fejlődés következő lépésének megtervezését. A gyakornok folyamatos kompetenciafejlődését lehet igazolni a portfólió folyamatos továbbépítésével az elvégzett feladatok és a hozzájuk kapcsolódó reflexiók dokumentálásával. A terv elkészítésekor együttesen kell figyelembe venni a gyakornok egyéni szükségleteket, az intézmény sajátosságait és a gyakornok számára jogszabályban meghatározott feladatokat, a minősítővizsga követelményeit. A fejlődési tervet a gyakornok saját maga számára készíti, a mentori munkatervben rögzítik a mentor feladatait, a mentor és a gyakornok közös céljait, feladatait.

C)

A mentor és a gyakornok közös munkaterve  mentori tevékenység dokumentálása

A mentor és a gyakornok közös tevékenységeinek nyilvántartására szolgáló dokumentummintákat a (4. sz. melléklet és a 4.a. melléklet) tartalmazza.


23


A munkaterv a mentor és a gyakornok együttműködésének módját, kereteit és területeit érinti. Legfontosabb részletei a következők:  a közös célok, feladatok az együttműködés során kölcsönösen szem előtt tartott elvek és normák, közös munkaformák,  információátadásra, dokumentumok értelmezésére alkalmas találkozók, amelyek a következő témákat érintik: az előrelépés folyamata, a dokumentáció vezetése és karbantartása, a nevelésioktatási intézmény szabályzatai, a köznevelési intézmény pedagógiai/nevelési programja,  a szakirodalom megbeszélésének és a szakmai fejlődés egyéb módjainak, megbeszélésének szentelt találkozók,  A munkamódszerek és munkafolyamatok megbeszélése. A teljesített feladatoknak, az nevelésioktatási intézményi munka során szerzett tapasztalatoknak, a nehézségek megoldásának szentelt megbeszélések,  a gyakornok által tartott foglalkozások illetve ezek elemzése,  a mentor által, a gyakornok jelenlétében tartott foglalkozások és ezek megbeszélése.

D)

A gyakornok fejlődésének folyamatos nyomon követése

A mentor konzultánsként folyamatosan segíti a gyakornokot szakmai munkájában és a fejlődési terv megvalósításában. Különösen vonatkozik ez a dokumentáció vezetésére, az órákra/foglalkozásokra való felkészülésre és azok megtartására, a nevelés kérdéseire és a gyakornoknak a tanulókkal/gyermekkel kialakított kapcsolataira.

E)

Az órák/foglalkozások kölcsönös látogatása és megbeszélése

A gyakornok a mentorral közösen óra-/foglalkozáslátogatási ütemtervet készít. A mentor saját óráin hospitálási lehetőséget biztosít a gyakornok számára, melynek időpontját a közös munkatervben rögzítik. A mentor feladata, hogy a gyakornok által látogatott órákat/foglalkozásokat részletesen megbeszéljék. Ezekről az órákról a gyakornok hospitálási jegyzőkönyvet készít. Ajánlott a gyakornok számára, hogy havonta legalább egy ilyen foglalkozáson vegyen részt. Az órák/foglalkozások megbeszélése során a következő kérdésekre kell kitérni:  az óra/foglalkozás célja,  a órán/foglalkozáson alkalmazott módszerek,  az adott óra/foglalkozás helye az adott tantárgy tanításának tantervében. A gyakornok a hospitálás során a megfigyelő szerepében van jelen. Fontos ugyanakkor, hogy a gyakornok ne csupán a foglalkozás menetét kövesse, hanem figyelje meg a célok kiválasztásának és megvalósításának formáit, a mentor és a diákok közötti illetve a diákok egymás közötti kapcsolatait, Az Oktatási Hivatal elnökhelyettese által 2016. január 29-én elfogadott tájékoztató anyag.

24


valamint a különböző munkamódszerek alkalmazásának indokoltságát. A megbeszélésnek az órán/foglalkozáson szerzett tapasztalatokról kell szólnia, amelyben a gyakornok azt is megfogalmazza, hogy mit tanult a foglalkozáson, és az újonnan szerzett ismereteket, tapasztalatokat miként tudja majd felhasználni a saját munkájában. A mentornak negyedévente legalább egy órát/foglalkozást kell látogatnia a gyakornoknál. Minden gyakornoki hospitálást és mentori óra-/foglalkozáslátogatást megbeszélés követ a gyakornokkal, ahol a fő szempont az óra/foglalkozás az óratervben megjelölt céloknak megfelelő vezetése továbbá a pedagóguskompetenciák indikátor alapján történő tanóra/foglalkozás elemzése. A mentor a megbeszéléseken különös figyelmet fordít a gyakornok reflektivitásának fejlesztésére. Nyomon követi a fejlődési naplóban foglaltak megvalósulását, és a módosításokat rögzíti. Javasoljuk, hogy ha lehetőség van rá, a gyakornoki időszak alatt legalább egy órát videofelvétel alapján beszéljenek meg, egy gyakornokit és egy mentorit. Ez segítheti a reflektivitás fejlődését is, a gyakornok jobban megismerkedhet a mentor gondolataival, a látottak magyarázatával, elemzésével, értékelésével.

1) Az óra vagy a foglalkozás megfigyelése A mentor az órát/foglalkozást megfigyelési naplóban rögzíti. A megfigyelési napló tartalmazza a gyakornok kompetenciáiról és azok szintjéről szerzett tapasztalatait, tényszerű megfigyeléseit, valamint az ezekkel kapcsolatos megjegyzéseit, reflexióit. Az óra vagy a foglalkozás megfigyelését a mellékletekben megadott óra/foglalkozás megfigyelési napló dokumentumsablon támogatja. A megfigyelés a nyolc pedagógusi kompetenciára, valamint az ezekhez kapcsolódó indikátorokra épül. (6.a melléklet) A gyakornok reflektál a saját munkájára, amelyet írásban is rögzít, a (9. sz. melléklet szerinti) kérdéssor segíti a reflexió elkészítésében.

2) Az óra vagy a foglalkozás elemzése Az elemzést leggyakrabban a gyakornok reflexiója, önértékelése nyitja meg. A gyakornok egyrészt összefoglalja, hogy mennyire tartja eredményesnek az órát vagy a foglalkozást, milyen mértékben sikerült megvalósítania a kitűzött célokat, mi indokolja az eltérést, másrészt röviden értelmezheti, elemezheti a történéseket és saját gyakornokkompetenciáit az óra vagy a foglalkozás alapján. A gyakornok reflexiójának, önértékelésének lehetséges tartalmi elemei:  véleménynyilvánítás az óra vagy a foglalkozás eredményességéről, az értékelés tömör indoklása;  az óra- vagy foglalkozástervtől való eltérések indoklása (amennyiben ilyen előfordult);  az óra vagy a foglalkozás történéseinek rövid értelmezése és elemzése;  a gyakornok saját munkájának és személyének rövid értékelése a pedagóguskompetenciák alapján. Az Oktatási Hivatal elnökhelyettese által 2016. január 29-én elfogadott tájékoztató anyag.

25


Az értékelésben szerepet játszhatnak általános pedagógiai-pszichológiai és szaktárgyi szempontok egyaránt. Fontos, hogy az értékelésben megfogalmazott állításokat a mentor minden esetben az óra vagy a foglalkozás tervezésével és megtartásával kapcsolatos konkrét adatokkal, megfigyelésekkel és tapasztalatokkal támassza alá. Ebben segíthetnek a megfigyelés során készített jegyzetek, illetve a megfigyelési napló. A mentor reflexiójának, értékelésének lehetséges tartalmi elemei:  a gyakornok munkájának, az óra vagy a foglalkozás eredményességének rövid, átfogó értékelése a tervezés és a megvalósítás alapján;  a gyakornok munkájának részletes elemzése a nyolc pedagóguskompetencia alapján;  a gyakornok kompetenciáinak összegző értékelése;  következtetések és javaslatok megfogalmazása, szubjektív, személyes, de nem személyeskedő megjegyzések is elhangozhatnak a látogatás alapján;  a gyakornok fejlődésének értékelése, fejlesztendő kompetenciáinak megbeszélése. A mentor elemzése, értékelése után a gyakornok lehetőséget kap arra, hogy válaszoljon az elemzés során megfogalmazott véleményekre, a felmerült kérdésekre. A gyakornok elemzést záró megszólalásának lehetséges tartalmi elemei:  véleménynyilvánítás az elhangzottakkal kapcsolatban;  tömör, összefoglaló válaszok a felmerült kérdésekre;  utalás saját fejlesztési tervére a látogatáson értékelt, megfelelően erős és fejlesztendő kompetenciáival kapcsolatban.

3) Az óra/foglalkozás értékelése A mentor az órát vagy a foglalkozást aszerint értékeli, hogy az óra/foglalkozás megtervezése, megtartása és elemzése a gyakornoknak milyen kompetenciáiról és a meglevő kompetenciák milyen szintjéről tanúskodik. Az értékelés a nyolc pedagógusi kompetencia szerint, valamint a hozzájuk kapcsolódó indikátorok alapján történik. Az óra, foglalkozás értékelését támogatják azok a dokumentumok, tervek, amelyek segítségével a gyakornok fölkészült a tanítási tevékenységre (11. sz. melléklet).

F)

A szakmai fejlődés folyamatos értékelése

A mentor feladata a gyakornok fejlődésének, eredményeinek közös megbeszélése, a fejlődés értékelése, a további feladatok meghatározása, szükség esetén javaslattétel a fejlődési terv módosítására. A megbeszélés eredményeit a mentori naplóban és a fejlődési tervben rögzítik. A gyakornoki időszakban


26


félévente és a gyakornoki időszak végén a mentor elkészíti a gyakorlati időre vonatkozó szakmai fejlődés értékelését. A mentornak törekednie kell az objektivitásra, figyelembe kell vennie:  a szakmai fejlődési terv megvalósításának eredményeit,  a portfólió dokumentumainak színvonalát,  a tanári kompetenciák fejlődését. A mentor az összegző értékelő lapon dokumentálja az értékelést (7. sz. melléklet) Az értékelés a pedagóguskompetenciák és az indikátorok mentén történik.

G)

A gyakornok felkészítése a minősítőbizottság előtt való szereplésre

A mentor segíti a gyakornokot a gyakornoki minősítővizsgára való felkészülésében. A vizsgára való felkészítéssel kapcsolatos feladataihoz felhasználja a pedagógusok minősítéséhez kiadott Útmutatót, a mentor és a gyakornok közösen értelmezik az értékelési eszközök alkalmazását, továbbá a mentor segíti a gyakornokot a portfólió bemutatásához összeállított diasor és a védés szövegének elkészítésében.

H)

A gyakornok szakmai fejlődésének összegző mentori értékelése

Az értékelés egyrészt a mentor személyes tapasztalatai, másrészt a minősítés során alkalmazott kompetenciaértékelést segítő indikátorlista eredményei alapján történik Az összegző mentori értékelés eredményei és a diagnosztikus értékelés során kapott eredmények összevetése a fejlődés objektív megítélését biztosíthatják. Lényeges kritérium, hogy az értékelés mindkét része a szakszerűségre és a realitásnak megfelelő értékelésre való törekvést tükrözze.


27


VI. Mellékletek 1. sz. melléklet: A diagnosztikus értékelés értékelőlapja A gyakornok neve: ........................................................................................................ Az értékelés időpontja: .................................................................................................. Az értékelés megállapításai kompetenciaterületenként: 1. Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Indikátorok 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6

1.7 1.8. 1.9 1.10

Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. Fogalomhasználata pontos, következetes. Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket, a szaktárgyi koncentrációt. A szaktárgy tanítása során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására. A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket – a digitális anyagokat és eszközöket is – ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli. Törekszik az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek felismertetésére. Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját.

N. é. = nem értelmezhető, 0 = nem jellemző, 1 = kevéssé jellemző, 2 = többnyire jellemző, 3 = jellemző N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3

2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók Indikátorok 2.1.

2.2.

A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját. Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulási-tanítási (temetikus) egységekre és órákra bontva is megtervezi.


N. é. = nem értelmezhető, 0 = nem jellemző, 1 = kevéssé jellemző, 2 = többnyire jellemző, 3 = jellemző N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3

28


2.3.

2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8. 2.9. 2.10. 2.11. 2.12.

Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait stb. Célszerűen használja a digitális, online eszközöket. Az órát a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt. Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. Alkalmazza a differenciálás elvét. Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására. Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket. Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Terveit az óra eredményessége függvényében felülvizsgálja.

N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3

3. A tanulás támogatása Indikátorok 3.1. 3.2.

3.3.

3.4.

3.5.

3.6. 3.7. 3.8.

Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket. Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalomteli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra. A tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem elrendezésével, a taneszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával. Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, pl. webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok. Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására. Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKT-eszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában.


N. é. = nem értelmezhető, 0 = nem jellemző, 1 = kevéssé jellemző, 2 = többnyire jellemző, 3 = jellemző N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3

N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3

29


4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Indikátorok 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5.

4.6.

4.7.

4.8. 4.9.

4.10.

N. é. = nem értelmezhető, 0 = nem jellemző, 1 = kevéssé jellemző, 2 = többnyire jellemző, 3 = jellemző

Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli. A tanulói személyiség(ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel. A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli. A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik. Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani vagy más szakembertől segítséget kérni. Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására. A tanuló hibáit, tévesztéseit mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását.

N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Indikátorok 5.1. 5.2. 5.3.

5.4.

5.5.

Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt. Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli. Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait. Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel.

N. é. = nem értelmezhető, 0 = nem jellemző, 1 = kevéssé jellemző, 2 = többnyire jellemző, 3 = jellemző N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3


N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3

N. é. 0 1 2 3

30


5.6. 5.7. 5.8.

5.9.

5.10.

A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli. A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját Értékközvetítő tevékenysége tudatos,.Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén. Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit.

N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3

N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3

6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Indikátorok 6.1

6.2

6.3 6.4 6.5 6.6 6.7

6.8


Jól ismeri a szaktárgy tantervi követelményeit, és képes saját követelményeit ezek figyelembevételével és saját tanulócsoportjának ismeretében pontosan körülhatárolni, következetesen alkalmazni. Céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket. A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket) készít. A tanulás támogatása érdekében az órákon törekszik a folyamatos visszajelzésre. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek. Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti. Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését. Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani.

N. é. 0 1 2 3

N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3

N. é. 0 1 2 3

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Indikátorok 7.1. 7.2.


Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat.


N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3

31


7.3.

7.4.

7.5.

7.6.

7.7.

7.8. 7.9. 7.10.

Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakít ki. Munkája során érthetően és pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését.

N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3

N. é. 0 1 2 3

N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Indikátorok 8.1.

8.2. 8.3. 8.4.

8.5. 8.6.

8.7. 8.8. 8.9.


Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti. Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket. Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek.


N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3 N. é. 0 1 2 3

32


Erősségek: .................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Fejlesztendő területek:.................................................................................................................. ...................................................................................................................................................... A gyakornok észrevételei: ........................................................................................................... ...................................................................................................................................................... A mentor megjegyzései: ............................................................................................................... ......................................................................................................................................................

.....................................

.....................................

gyakornok

mentor


33


1.a melléklet: Az iskolában tanító gyakornok diagnosztikus értékelése, a kiinduló helyzet megismerése alapján  Diagnosztikus értékelés – a gyakornok szakmai anyagainak dokumentálása, értékelésének forrásai  Az óra/ foglalkozás értékelése A mentor az órát vagy a foglalkozást aszerint értékeli, hogy az óra/foglalkozás megtervezése, megtartása és elemzése a gyakornoknak milyen kompetenciáiról és a meglevő kompetenciák milyen szintjéről tanúskodik. Az értékelés egységesen a megadott nyolc pedagógusi kompetencia szerint, valamint a hozzájuk kapcsolódó indikátorok alapján történik. Az óra, foglalkozás értékelését támogatják azok a dokumentumok, tervek, amelyek segítségével a gyakornok fölkészült a tanítási tevékenységre Fejlesztendő területek:.................................................................................................................. ...................................................................................................................................................... Portfólió 1. Ha a gyakornok még nem készített portfóliót, a gyakorló tanítások/óvodai gyakorlatok alatt a gyakornok az alábbi pedagógiai anyagokat mutatja be vagy készíti el a helyi igények és szakmai háttere függvényében:  szakdolgozat (ha van pedagógiai része),  óratervezetek, foglalkozástervezetek,  zárófoglalkozásra készített dokumentáció,  mikrotanítás anyagai,  hospitálások reflexiói, hospitálási naplók,  pedagógiai, pszichológiai, módszertani témájú esszék (ha rendelkezik ilyennel). 2. Ha a gyakornok még nem készített portfóliót vagy a portfólió nem tartalmaz ilyen dokumentumot, a pedagógiai hitvallásáról (nézeteiről) készített esszé, amely  a pedagógiai céljainak megfogalmazását,  rövidtávú szakmai céljait,  szakmai önértékelését (szakmai erősségeit és gyengeségeit) tartalmazza Óralátogatáshoz kapcsolódó beszélgetések A mentoráltnak adott személyes visszajelzést segítő kérdéssor főbb pontjai:  óratervezés,  megvalósítás, 

reflexiók.


34


1.b melléklet: Az óvodapedagógus gyakornok diagnosztikus értékelése a kiinduló helyzet megismerése alapján Portfólió 1. Ha nincs portfólió az óvodai gyakorlatok alatt (pl. gyakorló intézményben töltött vagy területi gyakorlatok során) a gyakornok az alábbi pedagógiai anyagokat mutatja be vagy készíti el a helyi igények és szakmai háttere függvényében  szakdolgozat (ha van pedagógiai része),  zárófoglalkozásra készített dokumentáció,  zárófoglalkozásra való felkészülés alatt készített dokumentáció,  foglalkozástervezetek (gyakorló intézményben és/vagy területi gyakorlatok során),  hospitálások reflexiói, hospitálási naplók,  pedagógiai, pszichológiai, módszertani témájú esszék (ha rendelkezik ilyenekkel). 2. Az óvodai nevelésről vallott filozófiájáról megírt esszé (kb. 1 oldal), melyben megfogalmazza a saját gondolatait:  az óvodai nevelés alapelveiről, céljairól és feladatairól,  saját szakmai céljairól, feladatairól (helyi környezetre vonatkozóan),  gyakorlatának erősségeiről (önértékelés, az eddigi gyakorlatai alapján),  fejlesztendő területekről (önértékelés, az eddigi gyakorlatai alapján). 3. A foglalkozáslátogatás utáni beszélgetés A mentorált reflektivitását segítő kérdéssor (a kompetenciaalapú gyakornoki értékelés mentén).


35


2. sz. melléklet: Összegző diagnosztikus értékelőlap

Kompetenciák

Támogatást és

Létező kompetenciaelemek

fejlesztést igénylő

Reflexió

kompetenciaelemek

1. Szakmai feladatok, szaktudományos, elméleti és gyakorlati tudás 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 3. A tanulás támogatása 4. A gyermek személyiségének kibontakoztatása, fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5. A gyermeki közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység 6. Pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

Dátum: .............................................................................

.....................................

.....................................

mentor

gyakornok


36


3. sz. melléklet: Egyéni fejődési terv Gyakornok: .................................................................................................................... Mentor: .......................................................................................................................... Fejlesztendő pedagógusi kompetenciák (az indikátorok mentén)

Célok, amiket szeretnék elérni.

Konkrét feladatok a célok elérése érdekében

Megvalósítás értékelése, módosítás

A sorok tetszőlegesen bővíthetők.

A gyakornok legalább negyedévente reflexiót készít az egyéni fejlődési tervhez. Reflexiók: ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................


37


4. sz. melléklet: Mentor és gyakornok közös munkaterve Mentor neve: Hónap/nap

Gyakornok neve: Óra

Tevékenység

Tevékenység tartalma

Érintettek

Produktum

A sorok tetszőlegesen bővíthetők.

4.a melléklet: Konzultációk emlékeztetője Időpont

Téma

Reflexiók rövid összefoglalása


38


5. sz. melléklet: A fejlődési terv megvalósulásának értékelése, szükség szerinti módosítása

Tervezett feladat

Megvalósult (mutatók)

Nem valósult meg (magyarázatok)


Reflexiók

39


6. sz. melléklet 6.a melléklet: A mentor órájának/foglalkozásának látogatási jegyzőkönyve A mentor neve: .............................................................................................................. A látogatás helye: .......................................................................................................... Műveltségi terület: ......................................................................................................... Tantárgy: ....................................................................................................................... Az óra/foglalkozás témája: ............................................................................................ Az osztály/csoport: ........................................................................................................ A látogató gyakornok neve: ........................................................................................ Dátum: ........................................................................................................................... Idő

Az óra/foglalkozás menete

Kérdések, megjegyzések

Az óra megbeszélésének leírása:  Milyen szakmai kérdés került a megbeszélés fókuszába?  Milyen további kérdések merültek fel?  Milyen területen segítette a megbeszélés a gyakornok fejlődését? Reflexiók:


40


6.b. melléklet: A gyakornok órájának/foglalkozásának látogatási jegyzőkönyve A gyakornok neve: ........................................................................................................ A látogatás helye: .......................................................................................................... Műveltségi terület: ......................................................................................................... Tantárgy: ....................................................................................................................... Az óra/foglalkozás témája: ............................................................................................ Az osztály/csoport: ........................................................................................................ A látogató mentor neve: ................................................................................................ Dátum: ........................................................................................................................... Idő

Az óra/foglalkozás menete

Megjegyzések

Az óra megbeszélésének leírása:  Milyen szakmai kérdés került a megbeszélés fókuszába?  Milyen további kérdések merültek fel?  Milyen területen segítette a megbeszélés a gyakornok fejlődését? Reflexiók: .............................................................................................................................................. ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................................


41


7. sz. melléklet: Összegző értékelő lap A gyakornok neve: ..................................................................................................................................... Az értékelés időpontja: ............................................................................................................................... Az értékelés megállapításai kompetenciaterületenként: ............................................................................ ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Az értékelés az 1. sz. mellékletben megfogalmazott szempontok alapján történik Fejlesztendő területek: ................................................................................................................................ ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Javasolt célok, feladatok: ........................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... Az értékelés során az alábbi kollégák nyilvánítottak véleményt: ............................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... A gyakornok észrevételei: ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................... .....................................

.....................................

mentor

gyakornok


42


8. sz. melléklet: A mentorálás folyamata A mentor tevékenységei:  a gyakornok bemutatása az intézmény dolgozóinak,  diagnosztikus értékelés, szakmai fejlődés segítése, értékelése,  tanórán kívüli tevékenységekbe bevonás, segítés,  a nevelési-oktatási intézményi szereplőkkel való hatékony és tiszta kommunikáció segítése,  tájékoztatás a nevelési-oktatási intézmény hagyományairól, a szokásokról, valamint a tipikus konfliktushelyzetekről,  a minősítővizsgához kapcsolódó információk megbeszélése. Időszakasz 1. tanév/nevelési év első negyedév augusztus–október

Tevékenység

Produktumok

A mentori támogató kapcsolat kereteinek tisztázása Az intézmény pedagógiai/nevelési programjának és szervezeti működési szabályzatainak közös megbeszélése A személyes szükségletek, igények feltárása A gyakornok órájának látogatása

Diagnosztikus értékelés, fejlesztendő kompetenciák

A fejlődési terv elkészítésének segítése

Fejlődési terv

Gyakornoki-mentori munkaterv elkészítése

Mentori napló

A mentor órájának látogatása, az óra megbeszélése

Az óra/foglalkozás látogatási jegyzőkönyve, óraterv, az óra/foglalkozás értékelő lapja

A gyakornok órájának látogatása, értékelése (havonta egy javasolt)

az óra/foglalkozás látogatási jegyzőkönyve, óraterv, az óra/foglalkozás értékelő lapja

Hetente, illetve a gyakornok igényei alapján konzultációs lehetőség biztosítása

Mentori napló


43


1. tanév/nevelési év november–június

A mentor, más kollégák és a Feljegyzések gyakornok órájának/foglalkozásának látogatása, megbeszélése (folyamatos tevékenység) Folyamatos konzultációk a gyakornok igénye alapján

Feljegyzés

Félévi nevelési-oktatási intézményi értékelések megbeszélése

Feljegyzés

Fejlődés értékelése önreflexiók alapján

Értékelőlap, szempontsor

A következő tanév feladatainak áttekintése a fejlődési terv korrekciója A gyakornoki minősítő eljárás megismerése, az elvárások közös megvitatása A portfólió összegyűjtött dokumentumainak megbeszélése, az első gyakornoki év bemutatása Első és második negyedév értékelése a gyakornok és a mentor reflexiói alapján

2. tanév/nevelési év augusztus–április

A tanítási órák, foglalkozások felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, a tanításhoz alkalmazott segédletek, tankönyvek, taneszközök (foglalkozási eszközök) célszerű megválasztásának elemzése

Feljegyzés

A gyakornok órájának/foglalkozásának látogatása, értékelése

Feljegyzés

Gyakornok igényei szerint, hetente konzultációs lehetőség biztosítása

Feljegyzés

A portfólió elkészítésének segítése


44


Fejlődési terv értékelése, az önképzés, továbbképzés területeinek és módjainak megtervezése

Értékelőlap

Mentori értékelés elkészítése

Értékelő lap, szempontsor

2. tanév/nevelési év május–augusztus

Felkészülés a minősítővizsgára (digitális bemutató előkészítése)

Útmutató a pedagógusok előmeneteli rendszeréhez

2. tanév június

A mentor a gyakornok minősítővizsgája esetében az órán/foglalkozáson és a megbeszélésen is részt vehet


45


9. sz. melléklet: Egy lehetséges szempontsor a gyakornokkal folytatott reflexiós beszélgetéshez6 1. Gondoljon arra, hogy mennyire sikerült közelebb jutnia a céljaihoz az utóbbi hat-nyolc hétben! (Miből tudja, hogy előrehaladt? Hogyan tudta megtenni ezeket az előrehaladást mutató lépéseket?) 2. Melyek azok a pedagógiai tapasztalatok, tevékenységek, melyeket a leghasznosabbnak ítél a szakmai fejlődése szempontjából?? (Miért segítettek ezek ennyire? Voltak olyan támogatott tevékenységek, segítségek, amelyek kevésbe segítették? Miért?) 3. Vannak olyan területek, részkompetenciák, ahol kevesebb előrehaladást mutatott? (Miért gondolja ezt? Mit gondol, miért történt ez?) 4. Milyen további segítséget, támogatást gondol hasznosnak? (Mi segítené az eddigi eredményeire való építést és a céljaihoz való közeledést?) 5. Milyen új célokat fogalmazna meg? Ezek megvalósítását milyen lehetőségek, tevékenységek támogatnák? (Ez lehet olyan, amit még nem sikerült elérni, de lehet teljesen új elem is!)

6

Szivák Judit – Lénárd Sándor – Rapos Nóra : Mentor és tanárjelölt az összefüggő egyéni gyakorlaton – Módszertani ajánlás. In: M. Nádasi Mária (szerk.): A mentorfelkészítés. rendszere, próbája,a mentorképzés szakterületi előkészítése, Bp., 2011.17-37.p. Az Oktatási Hivatal elnökhelyettese által 2016. január 29-én elfogadott tájékoztató anyag.

46


10. sz. melléklet: A mentorálással összefüggő feladatok időrendben A gyakornoki program indítása  A program kezdetén diagnosztikus értékelés készítése a gyakornok szakmai felkészültségéről.  A gyakornok fejlődési tervének elkészítésében való közreműködés.  Mentori munkaterv készítése. Heti tevékenységek  Gyakornok részére hetente konzultációs lehetőség biztosítása (az időpont rögzítése a közös munkatervben) Havi rendszerességgel megvalósuló tevékenységek  Saját óráin hospitálási lehetőség biztosítása a gyakornok számára, (időpont rögzítése a közös munkatervben).  A program során minimum havi 1 gyakornoki óra meglátogatása.  Minden gyakornoki hospitálást és mentori óralátogatást megbeszélés követ a gyakornokkal. A megbeszéléseken a mentor különös figyelmet fordít a gyakornok reflektivitásának fejlesztésére.  A fejlődési terv közös megbeszélése, az addig elért fejlődés értékelése, a további feladatok meghatározása. (Az értékelés az indikátorok mentén történik, a megbeszélés eredményeit a mentori naplóban és a fejlődési tervben rögzítik.)  Folyamatos feladatok elvégzése és dokumentálása.  A mentor felelősséget vállal azért, hogy a mentorált kellő részletességgel megismerje a minősítő vizsga követelményeit, és tisztában legyen a vizsgán alkalmazott értékelési módokkal. A minősítővizsgáról történő tájékoztatást rögzítik a mentorálási naplóban.  Segíti a gyakornokot, hogy portfólióját a portfólió értékelés szempontjainak figyelembe vételével, a megadott határidőre elkészítse. Megismeri a portfólió tartalmát és alkalmat teremt a beadást megelőző megbeszélésre. Igény szerinti tevékenységek  Szükség esetén javaslatot tesz nevelési-oktatási intézményi események (pl. versenyek, kulturális rendezvények, szülői értekezlet, fogadóóra) tanulmányozására, melyekről a gyakornok feljegyzéseket készít.


47


11. sz. melléklet: A mentor óra-/foglalkozáslátogatásának menete7 A látogatás menetét és a kapcsolódó dokumentumokat a következő táblázat foglalja össze. Az óra vagy a foglalkozás látogatásának menete Egyeztetés a látogatásról Megbeszélés a látogatás előtt

Tevékenységtípusok  a látogatás egyeztetése  a gyakornok tájékoztatója  a mentor tájékoztatója

 megfigyelés és a tapasztalatok  rögzítése Az óra/foglalkozás megfigyelése

Az óra/foglalkozás elemzése

Az óra/foglalkozás látogatását kiegészítő, nem kötelező tevékenységek

   

a gyakornok elemzése, önreflexiója a látogatók elemzése, reflexiója a gyakornok válasza a reflexiókra a következtetések, javaslatok, tanulságok megfogalmazása  az intézmény pedagógiai/nevelési programjának, az intézményi kompetenciamérések eredményeinek figyelembe vétele  a tanulócsoport, gyermekcsoport egyéb dokumentumainak figyelembe vétele

A látogatás eredményének  a látogatás adatainak és a mentor rögzítése értékelésének rögzítése

7

Kapcsolódó dokumentumok  a tanulási-tanítási egység terve, tematikus terv, tanmenet, vagy éves nevelési terv, óraterv/foglalkozásterv  az óra/foglalkozás megfigyelési naplója  a minősítővizsgához kidolgozott sztenderdek indikátorai alapján történő értékelés  az óra/foglalkozás megfigyelésén készült jegyzetek

 pedagógiai program  kompetenciamérési dokumentumok  tanulói dokumentumok (tanulói füzet, témazáró dolgozat, tanulói eportfólió stb.),  óvodában a gyermekek dokumentumai (rajzok stb.)  óra-/foglalkozáslátogatási napló  óra-/foglalkozáslátogatási értékelőlap

Az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez című általános tájékoztató anyag harmadik, javított változata alapján. Az Oktatási Hivatal elnökhelyettese által 2016. január 29-én elfogadott tájékoztató anyag.

48


12. sz. melléklet: Az óra-/foglalkozáslátogatás dokumentumai8 A látogatáshoz kapcsolódóan mind a gyakornok munkáját, mind a mentor munkáját különféle dokumentumok támogatják. A látogatás választható és kötelező dokumentumai Választható dokumentumok

8

Kötelező dokumentumok

A gyakornok munkájához kapcsolódó dokumentumok

tanmenet

tematikus terv (tanulási-tanítási egység terve), óraterv, foglalkozásterv

A mentor munkájához kapcsolódó dokumentumok

az óra/foglalkozás megfigyelési naplója, a pedagóguskompetenciák és az indikátorok értelmezése a látogatás kontextusában

óra-/foglalkozáslátogatási jegyzőkönyv, az óra/foglalkozás kompetenciaalapú értékelőlapja

Az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez című általános tájékoztató anyag harmadik, javított változata alapján. Az Oktatási Hivatal elnökhelyettese által 2016. január 29-én elfogadott tájékoztató anyag.

49

MENTOROK TEVÉKENYSÉGÉNEK TÁMOGATÁSA

Recommend Documents