GINOP DIGITÁ LIS SZÁKÁDÉ K CSO KKÉNTÉ SÉ. Mentorok motivációs kézikönyve kivonat KÉ ZIRÁT

GINOP- 6.1.2-15 DIGITÁLIS SZÁKÁDÉK CSOKKÉNTÉSÉ

Mentorok motivációs kézikönyve kivonat

KÉZIRÁT

1

TÁRTÁLOMJÉGYZÉK 1. A GINOP-6.1.2-15 projekt bemutatása 1.1 1.2 1.3

A projekt szereplői A projekt célcsoportjai A képzések bemutatása (IKER1, IKER2)

2. A mentorok feladatai 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 2.7 2.8 2.9 2.10 2.11

Toborzás A kiemelt célcsoport elérése Szegmentált motivációs üzenetek Kommunikációs partnerek A projekt célcsoportjainak elérési csatornái Motiváció Regisztráció Jelentkeztetés Mentorálás Utókövetés További általános feladatok

3. A Megyei Mentor koordinátor 4. A Projekt kötelező kommunikációja 5. Elérhetőségek Impresszum

2

1. Á GINOP 6.1.2-15 PROJÉKT BÉMUTÁTÁSÁ A projekt 2015. július 1-én indult. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 8,95 milliárd Ft, amely 100%-ban uniós forrás.

A projektet vezető konzorcium több, mint 15 000 IKT (információs és kommunikációs technológiák)

kompetenciafejlesztő

képzés

-

felnőttképző

intézmények

általi

-

megszervezésével legalább 100 000 magánszemély támogatását tervezi. A képzések 2017. október végéig valósulnak meg, a projekt 2017 decemberében zárul.

A projekt alapvető célja a digitális írástudatlanság csökkentése a felnőtt lakosság körében, digitális alapkompetenciájuk fejlesztése, mely hozzájárul gazdasági versenyképességük növeléséhez. A munkaképes korú felnőtt lakosság a projekt keretében térítésmentesen vehet részt informatikai képzéseken országszerte.

A projekt során két tudásszintnek megfelelő, a résztvevők digitális kompetenciáit növelő képzés választható: 

az IKER 1 szintű képzés végén a képzett képes lesz többek között e-mailt használni;



az IKER 2 szintű képzés végén a képzett az ügyfélkapu regisztrációhoz időpontfoglalást tud végrehajtani.

A képzések időszaka: 2016. november– 2017. év vége

3

1.1 Á projekt szereploi A projektet a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH), a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) konzorciumi partnerség keretében valósítja meg.

A PROJEKTBEN RÉSZTVEVŐ MENTOROK A projekt alapvető célja a digitális írástudatlanság csökkentése a felnőtt lakosság körében, digitális alapkompetenciájuk fejlesztése, mely hozzájárul gazdasági versenyképességük növeléséhez. A munkaképes korú felnőtt lakosság a projekt keretében térítésmentesen vehet részt informatikai képzéseken országszerte (több mint 100 000 fő részvétele lehetséges).

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) feladata a mentorok segítségével a projekt célcsoportját képező állampolgárok toborzása, a képzésbe történő bevonásuk támogatása, valamint a képzések teljes időtartama alatti mentorálási tevékenység biztosítása.

A mentorok feladatköre a programban összetett, szerepük kiemelten fontos. A magánszemélyek képzésekbe történő „bevonását”, továbbá a képzésekben való „benntartását” illetően.

A mentorok főbb feladatai: toborzás, regisztrációval egybekötött igényfelmérés, mentorálás utókövetés.

A PROJEKTBEN RÉSZTVEVŐ KÉPZŐK A GINOP-6.1.2 „Digitális szakadék csökkentése” projekt kitűzött céljainak, vállalt indikátorainak teljesítése, valamint a kompetenciafejlesztő képzések megvalósítása képző intézmények közreműködésével történik. A képző intézmények egy a Nemzeti Szakképzési és 4

Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) által kidolgozott kiválasztási kritériumrendszer és eljárásrend alapján vehetnek részt a projektben – az ezzel kapcsolatos dokumentumok elérhetőek a www.ginop612.nive.hu honlapon. A kiválasztott képző intézmények elfogadott képzéseikhez kapcsolódóan toborzási és motivációs feladatokat láthatnak el a mentorokkal párhuzamosan. Azaz Ők is végezhetnek toborzási feladatokat, majd annak eredményeként regisztrálhatnak az igények rögzítésével, illetve a jelentkeztetést is elvégezhetik hasonlóan a mentorokhoz. A felnőttképzési szerződés és a Támogatási szerződés megkötését viszont már csak az érintett képző intézmény tudja végrehajtani, a mentor nem. A képző intézmények és a mentorok kapcsolatát az alábbi - munkáltatói utasításban is meghatározott eljárásrend szabályozza: 1.) A mentor a célcsoportba tartozó személyek azonosítására alkalmas adatait nem adhatja át a képzőintézmény-, a képzőintézményt képviselő magánszemély vagy harmadik személy részére. 2.) A mentor nem köthet sem a munkáltató, sem a saját, sem harmadik személy (így például eMagyarország Pont) nevében olyan tartalmú szerződést vagymegállapodást, továbbá nem vállalhat olyan tartalmú kötelezettséget, amely aprojektben résztvevő bármely képzőintézménynek kizárólagosságot biztosít aképzés lebonyolításában vagy a képzési helyszín megválasztásában. 3.) A mentor a képzőintézménnyel történő bármilyen kommunikáció során kötelespártatlanul eljárni. Kommunikáció keretében kizárólag az általa a projektbe bevontszemélyek létszámát, és az általuk megjelölt képzések jellegét (IKER 1. vagy IKER2.szint) és a képzés választott paramétereit jogosult közölni a képzőintézménnyel. Fontos tudni, hogy a fentiekben felsorolt alapelvek betartása kötelező, ezek megszegése munkajogi következményekkel járhat. A projekt fontos alapeszménye, hogy nem korlátozható, befolyásolható a jelentkező szabad választása: amennyiben több képző érhető el, úgy csak rajta múlik a döntés, kinek a képzésén kíván részt venni. Kérjük, hogy amennyiben bármilyen toborzási megkeresést kapna egy képzőtől, vagy a képző valamilyen ajándékkal, anyagi ellenszolgáltatással keresné meg Önt, haladéktalanul forduljon a KIFÜ vagy az NSZFH munkatársaihoz.

5

1.2 Á PROJÉKT CÉLCSOPORTJÁI Ma hazánkban a digitális alapkompetenciákkal nem rendelkezők közül mintegy 2 millióan aktív korúak, jelentős részük hátrányos helyzetű. Számukra a munkaerőpiacra történő visszatérésre, vagy megmaradásra az egyetlen esélyt a folyamatos tanulás, meglévő vagy hiányzó kompetenciáik fejlesztése jelenti. E kompetenciák egyike a digitális írástudás. A projekt közvetlen célcsoportja Magyarország munkavállalási korú, azaz 16 és 65 év közötti lakossága, akik megfelelő motivációval és megszólítással hajlandóak tanulni, munkaerőpiaci helyzetük javítása és a munkáltatók elvárásainak való megfelelés céljából. A digitális írástudás és készségek hiánya főként az alacsony végzettségű és státuszú csoportoknál jelentkezik, elsősorban a vidéki lakosság köreiben. A GINOP-6.1.2-15 projekt ezért kiemelten a hátrányos helyzetű, különösen az alacsony, de legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező, ugyanakkor digitális ismeretekkel, készségekkel nem bíró, a kevésbé fejlett régiókban élő, munkavállalási korú személyek képzését célozza. A KIEMELT CÉLCSOPORTOK A projekt célcsoportját Magyarország munkavállalási korú lakossága jelenti, ugyanakkor társadalompolitikai célok miatt a projekt kiemelt célcsoportját a hátrányos helyzetű személyek, köztük is elsősorban az alacsony iskolai végzettségűek alkotják (és éppen az ő elérésükben jut kiemelten fontos szerep a mentoroknak). A kiemelt célcsoporton belül a projekt legfontosabb célcsoportja az 

alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, akik nem szereztek középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED2).

A projekt további hátrányos helyzetű célcsoportjai:       

az előző 6 hónapban rendszeresen fizetett alkalmazásban nem állók; 50 éven felüli személyek; megváltozott munkaképességűek; GYES-ről, GYED-ről, GYET-ről, ápolási díjról visszatérők; pályakezdő, illetve 25 év alatti fiatalok; egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőttek; etnikai kisebbséghez tartozó személyek, akiknek szakmai, nyelvi képzésük vagy szakmai tapasztalatuk megerősítésére van szükség ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyeik egy biztos munkahelyen. 6

Az ISCED 2 BESOROLÁS Az ISCED az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere. A rendszer szinteket állapít meg egy adott oktatási projekt tartalmának bonyolultsága, azaz végeredményben az oktatás szintje alapján. Az összesen 7 szintet tartalmazó skálán az ISCED O jelöli az óvodai, az 1 az alapfokú oktatás legalsó szintjét. Az ISCED 2 besorolás az alapfokú oktatás első szintjét lezártakat, azaz a középiskola alsó tagozatát, vagy az alapfokú oktatás második szintjét jelöli. E szint befejezése rendszerint egybeesik a tankötelezettség lezárulásával. Magyarországon maximum a 8.-10. évfolyam, szakképesítés megszerzése nélküli sikeres befejezése, vagy általános iskolai végzettséget nem igénylő szakmai képzés elvégzése, jellemzően azonban a 8. évfolyam elvégzése után az iskolából „kimaradók”csoportja az ISCED 2 jellemzője. Egyszerűbben megfogalmazva: a projekt szempontjából célcsoportnak számító ISCED 2 csoportot tehát azok a 16 év feletti honfitársaink alkotják, akik az általános iskola befejezése után „kiestek” az oktatási rendszerből. A projektben azoknak a tankötelezettségi kort (azaz 16 életévet) betöltött, de 65 évnél fiatalabb személyeknek képzése támogatható, akik jelenleg nem állnak középiskolával, felsőoktatási intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, illetve e képzési projekttel párhuzamosan nem vesznek részt hazai vagy európai uniós forrásból megvalósuló digitális kompetenciafejlesztésre irányuló informatikai képzésben. Fontos, hogy a GINOP-6.1.2-15 projekt elsődleges célcsoportjába tartoznak a közfoglalkoztatási projektekben résztvevő munkavállalók is (természetesen a projekthez csatlakozás feltétele, hogy amennyiben a képzés munkaidőben zajlik, úgy annak a közfoglalkoztató egyetértésével kell történnie) tehát ők is jelentkezhetnek a térítésmentes képzésekre. A projekt elsődleges célcsoportján túl, további közvetett célcsoportot jelentenek a képzésbe kerülők környezetében élők: a szűkebb vagy tágabb család, barátok, ismerősök, volt vagy jelenlegi munkahelyi kollégák. Esetükben az a fontos, hogy a résztvevőtől tudomást szerezhetnek a projektről, és pozitív példa esetén ők maguk is kedvet kaphatnak a részvételre. A projekt elérendő célcsoportjain túl természetesen több olyan intézmény, személy is van, akiknek szükséges tudomást szerezniük a GINOP-6.1.2-15 projektről: a képzéseikkel a projektbe kapcsolódó képző cégek, a munkaadó piaci és állami szervezetek, és végül, de messze nem utoljára természetesen maguk a Mentorok.

7

HOL ÉRHETŐ EL A PROJEKT? A projekt földrajzi lehatárolása szerint a konvergencia régiókban lévő magyarországi lakóhellyel rendelkező személyek képzése támogatható:      

Észak-magyarországi régió Észak-alföldi régió Dél-alföldi régió Közép-dunántúli régió Nyugat-dunántúli régió Dél-dunántúli régió

Mint a felsorolásból is látható, a Közép-magyarországi régióban (Budapest és Pest megye területeken) lakhellyel rendelkező személyek képzése a projekt keretében nem támogatható. Például: Ha valakinek a Közép-magyarországi régióban állandó lakcíme van, a tartózkodási helye viszont konvergencia régióba esik, akkor jelentkezhet a képzésekre. Ha azonban csak állandó lakcíme van, és az Közép-magyarországi régióban található, akkor képzése sajnos nem támogatható, nem jelentkezhet. A projekt képzésein való részvételnél előnyt élveznek a kedvezményezett járásokról szóló 290/2014 (XI.16.) Korm. rendelet 3. és 4. számú mellékletében szereplő kedvezményezett járások, és átmenetileg kedvezményezett települések, valamint a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 1. és 2. számú mellékletében meghatározott települések lakói.

1.3 Á KÉPZÉSÉK BÉMUTÁTÁSÁ A GINOP-6.1.2-15 projekt keretében két különböző szintű és tartalmú informatikai képzésre kerül sor: ezek az IKER 1 és IKER 2 szintű képzések. A képzések célja, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára biztosítsák a számítástechnikai eszközök, a digitális világ, az internet megismerését, és a használatukhoz szükséges készségek elsajátítását. A különböző hátrányos helyzetű csoportok és a digitálisan képzetlen, számítástechnikai eszközt és internetet nem használó honfitársaink csoportjai között nagyon nagy az átfedés. 8

A hátrányos helyzetűek körében a munkaerőpiaci kulcskompetenciák közül az egyik legnagyobb hiányosság az infokommunikációs eszközök használata terén mutatkozik. Ez sajnos azért is aggasztó, mivel már ma is az állások jelentős részének betöltéséhez szükségesek az infokommunikációs ismeretek, a közeljövőben szinte minden új munkahely betöltésének feltételei között szerepelni fog a minimális számítógépes és internetes jártasság. Mindezek alapján nem túl nagy bátorság kijelenteni, hogy a hátrányos helyzetű csoportok számára az egyik legfontosabb, és legelemibb kompetencia a digitális írástudás elsajátítása. Ezért létfontosságú ez a projekt, és ezért szükségesek a kifejezetten e célcsoportok szükségleteihez, igényeihez és átlagos meglévő tudásszintjéhez, valamint a már meglévő kompetenciáihoz illeszkedő informatikai képzések.

AZ IKER Az Infokommunikációs Egységes Referenciakeret (IKER) négy szintet határoz meg, melyek segítségével leírható a kezdetben digitális írástudással nem rendelkező egyén (azaz az IKER 1. szintjének bemenete) digitális kompetenciájának fokozatos fejlődése. Az IKER-ben az egyes szintek magukban foglalják az alacsonyabb szinteket (azaz pl. egy 2. szinten álló egyén rendelkezik az 1. és a 2. szinthez kapcsolódóan meghatározott kompetenciával). Az IKER a digitális kompetenciákat a digitális kompetencia értelmezésének és fejlesztésének európai keretrendszerével (a továbbiakban: DIGCOMP) megegyező-kompetenciaterületekre, valamint (négy) fejlődési szintre bontja, és ezekhez gyakorlati alkalmazási példákat rendel. A DIGCOMP-hoz hasonlóan az IKER egyaránt tartalmaz egy önértékelési, illetve egy fejlesztő eszközt. Ez utóbbi feladata, hogy lehetővé tegye a digitális kompetenciák fejlesztését célzó képzési projektek kialakítását, és releváns tanulási célok, illetve tanulási eredmények meghatározását. ELSŐ LÉPÉSEK A DIGITÁLIS VILÁGBA - AZ IKER 1. SZINTŰ KÉPZÉS A képzési program általános céljai A képzési program fő (átfogó) célja a digitális kulcskompetencia fejlesztése, a digitális társadalomhoz való tartozással kapcsolatos igények megalapozása, pozitív attitűd kialakítása a digitális eszközök irányában. Az IKER 1 program konkrét célja annak elérése, hogy a résztvevő: 

tudja használni az infokommunikációs eszközének (PC, tablet, notebook, okostelefon, stb.) működtetéséhez szükséges alapvető funkciókat, 9

     

tudja hanghívásra és szöveges üzenetküldésre használni infokommunikációs eszközét, tudjon egyszerű szövegszerkesztési lépések felhasználásával rövid szöveget szerkeszteni, tudjon egyszerű mentési műveleteket végezni, tudjon az interneten tájékozódni, könnyen hozzáférhető információkat megszerezni, tudjon elektronikus levelezést bonyolítani az alapvető funkciók használatával, az infokommunikációs eszköze megismert funkcióit biztonságosan tudja használni.

A képzési program célcsoportja   

16 év feletti, alapvető informatikai ismeretek hiányával küzdő személyek. A képzési programba történő bekapcsolódás feltétele: betöltött 16. életév. Iskolai, szakmai végzettségre vonatkozóan nincs elvárás, előzetesen elvárt ismeretek nincsenek.

A képzési programban való részvétel feltételei A maximális megengedett hiányzás legfeljebb a kontaktórák (35 óra) 10 százaléka, azaz 4 kontaktóra. A képzési idő Egy alkalom képzési ideje: 3 óra kötelező kontaktóra + 1 óra egyéni igényekhez igazodó kontaktóra, mely minden második alkalomhoz kapcsolódik. Teljes képzési idő: 35x45 perc. A képzési alkalmak javasolt száma: 10 (egy alkalom minden páratlan alkalommal 4x45 perc, minden páros alkalommal 3x45 perc). Maximális csoportlétszám A képzésen csoportonként maximum 15 fő vehet részt.

10

A képzés ára A felnőttképzési szerződéssel és támogatási szerződéssel rendelkező magánszemély számára térítésmentes. A képzési program által fejlesztett IKT kompetenciák, ismeretek A képzési program által fejlesztett IKT kompetenciák, ismeretek kiterjednek:       

az infokommunikációs eszközök (PC, tablet, notebook, okostelefon, stb.) működtetéséhez szükséges alapvető ismeretek alkalmazására a saját infokommunikációs eszközön lévő operációs rendszer alapvető szolgáltatásainak használatára egyszerű szövegszerkesztési lépések felhasználásával rövid (pl. keresőprogramba beírandó) szöveg szerkesztésére egyszerű mentési műveletek elvégzésére tájékozódásra, információszerzésre az interneten egyszerű funkciókkal történő elektronikus levelezésre „infokommunikációs eszközök” használata során az egyszerű biztonsági lépések használatára.

A képzés sikeres elvégzését igazoló tanúsítvány kiadásának feltételei   

a megengedett maximális hiányzásnál nem nagyobb mértékű hiányzás a tananyagegységek során az egyéni és csoportos feladatmegoldásban való aktív részvétel záró számonkérés sikeres teljesítése az utolsó órán- gyakorlati feladatmegoldás

11

ÖNÁLLÓAN HASZNÁLOM AZ INFORMATIKAI ESZKÖZÖMET - IKER 2. SZINTŰ KÉPZÉS A képzési program általános céljai A képzési program fő (átfogó) célja a digitális kulcskompetencia fejlesztése, a digitális társadalomhoz való tartozással kapcsolatos igények megalapozása, pozitív attitűd kialakítása a digitális eszközök irányában. Az IKER 2 program konkrét célja annak elérése, hogy a résztvevő: • használja az okos eszközének (PC, tablet, notebook, okostelefon, stb.) önálló működtetésére a legfontosabb beállítási lehetőségeket, • használja a saját okos eszközén lévő operációs rendszer ismert szolgáltatásait, • tudjon egyszerű szövegszerkesztési lépések felhasználásával rövid, de kerek egész szöveget (pl. rövid szöveges üzenet, rövid e-mail) szerkeszteni, • az interneten gyűjtött információkat fel tudja dolgozni, azokat konkrét problémák megoldására használja fel, • elektronikus levelezés során tudjon csatolmányokat használni, felismerje az elektronikus levelezés veszélyhelyzeteit (levélszemét, e-mailes csalás) és képes legyen azokat egyszerű módon kezelni, • képes legyen közösségi portálok önálló használatára (regisztráció, bejelentkezés, információkeresés, megosztás, egyszerű adatvédelem), • tudja hanghívásra és szöveges üzenetküldésre használni infokommunikációs eszközét.

A képzési program célcsoportja  



16 év feletti, infokommunikációs eszközének alapvető funkcióit használni képes, az önálló használat felé további lépéseket megtenni kívánó személyek. A képzési programba történő bekapcsolódás feltétele: betöltött 16. életév, saját email cím és infokommunikációs eszközének IKER 1. szintű biztonságos használata, melynek igazolása IKER 1 tanúsítvánnyal vagy az előzetes tudásszint mérés teljesítésével lehetséges. Iskolai, szakmai végzettségre vonatkozóan nincs elvárás.

A képzési programban való részvétel feltételei A maximális megengedett hiányzás legfeljebb a kontaktórák (35 óra) 10 százaléka, azaz 4 kontaktóra.

12

A képzési idő Egy alkalom képzési ideje: 3 óra kötelező kontaktóra + 1 óra egyéni igényekhez igazodó kontaktóra, mely minden második alkalomhoz kapcsolódik. Teljes képzési idő: 35x45 perc. A képzési alkalmak javasolt száma: 10 (egy alkalom minden páratlan alkalommal 4x45 perc, minden páros alkalommal 3x45 perc). Maximális csoportlétszám A képzésen csoportonként maximum 15 fő vehet részt. A képzés ára A felnőttképzési szerződéssel és támogatási szerződéssel rendelkező magánszemély számára térítésmentes. A képzési program által fejlesztett IKT kompetenciák, ismeretek A képzési program által fejlesztett IKT kompetenciák, ismeretek kiterjednek: 

      

a képzés során használt infokommunikációs eszközök (PC, tablet, notebook, okostelefon, stb.) önálló működtetéséhez szükséges alapvető ismeretek alkalmazására a saját infokommunikációs eszközön lévő operációs rendszer alapvető szolgáltatásainak több ismert lépést összekapcsolásával történő használatára egyszerű szövegszerkesztési lépések felhasználásával rövid, kerek egész (pl. rövid szöveges üzenet, rövid e-mail) szöveg szerkesztésére az interneten gyűjtött információk konkrét problémák megoldására történő felhasználására elektronikus levelezés során csatolmányok használatára elektronikus levelezés során az elektronikus levelezés veszélyhelyzeteinek (levélszemét, e-mailes csalás) felismerésére és egyszerű módon történő kezelésére, közösségi portálok önálló használatára (regisztráció, bejelentkezés, információ keresés, megosztás) „infokommunikációs eszközök” alkalmazása során felmerülő veszélyhelyzetekben egyszerű biztonsági lépések használatára.

13

A képzés sikeres elvégzését igazoló tanúsítvány kiadásának feltételei   

a megengedett maximális hiányzásnál nem nagyobb mértékű hiányzás a tananyagegységek során az egyéni és csoportos feladatmegoldásban való aktív részvétel záró számonkérés sikeres teljesítése az utolsó órán- gyakorlati feladatmegoldás

2. Á MÉNTOROK FÉLÁDÁTÁI A mentorok szerepe és feladatköre a projektben igen összetett, és kiemelten fontos feladat. Ebben a fejezetben a mentorok toborzási, motivációs, mentorálási, utókövetési, ügyfélszolgálati és adminisztrációs teendőit foglaljuk össze. A Mentorok szerepének lényege: a magánszemélyek bevonása és benntartása a projekt képzésein. A mentorok munkáját megyei szinten egy-egy Megyei Mentor Koordinátor munkatárs segíti majd a projekt folyamán, akinek a feladatait szintén bemutatjuk az alábbiakban. A GINOP-6.1.2-15 projekt keretében a KIFÜ-vel munkaszerződéses viszonyban álló személyek a projekt mentorai. A következő oldalakon a mentorok néha bonyolultnak tűnő feladatairól esik majd szó, de a lényeget érdemes mindvégig szem előtt tartani: az Ön feladata, hogy a projekt célcsoportjába tartozó helyiek közül minél többen tudomást szerezzenek a képzésekről, minél többen jelentkezzenek és minél többen el is végezzék a kiválasztott képzést.

14

2.1 TOBORZÁS A toborzási tevékenység célja a célcsoport tagjainak bevonása a projektbe azzal a céllal, hogy részt vegyenek a képzés(ek)en: a szükséges információk átadása, az érdeklődés felkeltése a megfelelő kommunikációs eszközök igénybevételével. A HELYI KOMMUNIKÁCIÓ STRATÉGIÁJA A GINOP 6.1.2. program sikerének egyik legfontosabb tényezője, hogy a program célcsoportjából minél többen halljanak róla, ismerjék a programot, és megértsék a részvételből fakadó előnyöket. Ezt célozza a program központi kommunikációja, melyet e kiadványban már megismertettünk Önökkel. A központi kommunikáció azonban szükséges, de nem elégséges feltétele a sikernek: ehhez az Önök helyi kommunikációjára is szükség van. A program helyi kommunikációja részben azért fontos, mert a központi kommunikációs kampány – a leggondosabb tervezés mellett – sem fog elérni minden érintettet. Van azonban még egy szempont, mely talán ennél is fontosabb: egy alapvetően országos médiafelületeket használó kampány hatékonyságát nagymértékben segítheti a helyi, személyes példákon, kapcsolatokon, meggyőzésen alapuló kommunikáció. Ahhoz, hogy sikeres legyen a program helyi kommunikációja, és valóban csökkenjen a digitális szakadék Magyarország, fontos még a kommunikáció megkezdése előtt végiggondolni pár dolgot - a kommunikációs szakmában ezt hívják stratégiaalkotásnak, vagy tervezésnek. A kommunikációs stratégia célja az, hogy választ találjunk olyan alapvető kérdésekre, melyek a teljes kommunikációs aktivitásunkat meg fogják határozni. Egy kommunikációs stratégia megalkotása, és későbbi megvalósítása igényel kreativitást, szabad gondolkodást is, de a legfontosabb az önfegyelem: ha valamit eldöntöttünk, elhatároztunk, akkor ahhoz ragaszkodjunk mindvégig.

Az első lépések A kommunikáció tervezésének első lépése, hogy végig kell gondolnia az előzményeket: azok, akikhez szólni kíván, tudnak-e már valamit a programról, beszéltek-e már erről korábban, van-e olyan korábbi ismeret vagy információ, ami a programmal kapcsolatban már beépülhetett az emberek gondolkodásába.

15

Gondolja végig, és lehetőleg írja is le egy listába, hogy Ön szerint kik lehetnek szövetségesei a program során: melyek azok a helyi szervezetek, vállalkozások, állami intézmények vagy magánszemélyek, akik meggyőzése nem csupán azért fontos, hogy részt vegyenek a programban, hanem azért is, mert sokan hallgatnak rájuk. Ha megvan az előzetes tapasztalatok felmérésével, ismeretek összegzésével, úgy indulhat a kommunikáció tervezésének folyamata. Egy „tankönyv szerinti” tervezési folyamatban a következő kérdésekre kell konkrét válaszokat adnunk: 1. Mit várunk a kommunikációtól? 2. Kikhez beszélünk? 3. Mit szeretnénk, mit csináljanak a kommunikáció hatására? 4. Miért lesz az jó nekik? 5. Milyen módon tudjuk elérni őket? A következőkben vegyük végig e kérdéseket.

Mit várunk a kommunikációtól? Első ránézésre magától értetődőnek látszik a válasz („Vegyenek részt a programon.”), de a valóságban azért nem ennyire egyértelmű. Mondhatjuk azt is, hogy a kommunikációtól azt várjuk, hogy sokan jöjjenek el a GINOP 6.1.2 program képzéseire, ugyanakkor azt, hogy eljönnek-e, rengeteg tőlünk és a kommunikációnktól független körülmény is befolyásolja, sőt eldönti: ha éppen szinte mindenki valamilyen idényjellegű mezőgazdasági munkán van, vagy épp influenzajárvány van a környéken, úgy lehet bármilyen csillogó a kommunikáció, nem lesz konkrét, rövidtávú eredménye. Pontosabb tehát úgy fogalmazni, hogy a kommunikációtól azt várjuk, hogy tudjanak a programról, és azt jónak, hasznosnak – sőt nélkülözhetetlennek - tartsák, olyannak, amire a közeljövőben érdemes jelentkezni.

Kikhez beszélünk? Hasonló a helyzet, mint az első kérdésnél: egyből rávághatnánk: „azokhoz, akik a program célcsoportjába tartoznak”, azonban a helyzet itt is kicsit bonyolultabb. Kommunikációnk célcsoportját ugyanis nem kizárólag azok alkotják, akiket a programra várunk: azok is, akik hatással lehetnek részvétellel kapcsolatos döntésükre. Családtagok, sikeres helyi vállalkozók, tanárok, helyi egyházi vagy nemzetiségi vezetők – mind-mind olyan emberek, akik befolyásolni tudják a program célcsoportjába esők döntéseit.

16

Ahhoz, hogy minél pontosabb képet kaphasson a várható résztvevőkről, próbálja meg minél pontosabban körülírni önmaga – illetve a kommunikációs terv – számára, hogy az Önök településén és a környéken kik lehetnek a program résztvevői. Ideális esetben elég pontos demográfiai és szociográfiai képet tud alkotni a várható résztvevőkről, de- egy elképzelt tipikus résztvevő esetében - legalább az alábbi kérdésekre adjon választ: 

Milyen idős?



Hol él?



Jellemzően, inkább férfi vagy nő?



Milyen az anyagi helyzete?



Milyen az iskolai végzettsége?

Amennyiben több tipikus csoportot tud felállítani, az nem probléma, sőt, előny. Ők lesznek azok a csoportok, akiket a kommunikáció során el kell majd érnie. A program lehetséges résztvevőiről azonban nem csupán ezeket a száraz adatokat érdemes végiggondolnia. Hasznos csoportonként válaszolni az alábbi kérdésekre is: 

A kommunikáció által meggyőzendő, és a majdani képzésre jelentkező mindig egy személy? Ha nem, akkor kit kell elérni a kommunikációval (a férjét, a feleségét, a gyermekét)?



Milyen előzetes elvárásai lehetnek a képzési programokkal általában, vagy ezzel a konkrét képzési programmal kapcsolatban? Mi lehet a motiváció, az ígéret? Távol élő gyermekével akar ingyen Skype-olni? Munkát keres? Adni-venni akar? Nem akar postára, hivatalba járni?



Vannak-e tévhitek, negatív tapasztalatok a képzési programokkal vagy konkrétan ezzel a képzési programmal szemben? Ha igen, akkor mik azok, és mi az okuk, és miben más ez a program, mint azok, amelyekből ezek a negatív hitek táplálkoznak?



A potenciális résztvevő egyedül dönt majd, vagy vannak, akik befolyásolják a döntését (családtagjai vagy más környezetében élők)?

Mit szeretnénk, mit csináljanak a kommunikáció hatására? A konkrét célcsoportba tartozóktól végeredményben természetesen azt, hogy vegyenek részt a képzési programban. Azonban ez – mint már korábban jeleztük – messze nem csak az Ön kommunikációján múlik. Ebből következően jobb reálisabb, elérhető célt kitűzni. A kommunikáció hatására elérendő cselekvés lehet például az, hogy akár telefonon, akár személyesen megkeresse Önt, hogy érdeklődjön a program részleteiről. Ha Ön a későbbiekben például rendezvényeken kívánja majd népszerűsíteni a programot, úgy a 17

megelőző kommunikációs célja lehet az is, hogy eljöjjenek az eseményre. De bőven elképzelhető az is, hogy az Ön kommunikációs aktivitásának a célja az, hogy elgondolkoztassa az embereket, és érveket adjon a kezükbe a programban való részvételhez. Más cselekvést várunk el azoktól, akikkel azért kommunikálunk, hogy meggyőzzenek másokat a program hasznosságáról. Esetükben az a fontos, hogy magukénak érezzék a programot, és akár személyes érdekből, akár „jó polgárként” segítsék a célcsoport elérését, és támogassák – akár személyes példájukon keresztül is – a részvételüket. A lényeg, hogy Önnek mindig pontosan tudnia kell, hogy milyen cselekvést szeretne kiváltani a program potenciális résztvevőiből, vagy a döntésüket befolyásolni képes környezettől az adott kommunikációs lépéssel.

Miért lesz az jó nekik? Bármi legyen is az az cselekvés, amit a kommunikáció kivált a lehetséges résztvevőkből, Önnek jó előre tudnia kell, hogy ez miért lesz jó nekik. Erre a kérdésre sajnos nem elegendő válasz az, hogy „mert így részt vehetnek a programban és megtanulják a szükséges informatikai alapismereteket”, hiszen ha ez ennyire magától értetődő lenne számukra, úgy a központi kampány és az Ön kommunikációs aktivitása nélkül is tódulnának a jelentkezők a programra. Ezzel szemben Ön jórészt olyanokat szeretne elérni, akinek meg kell tudnia magyarázni, hogy mindez – a részvétel az Ön rendezvényén, vagy egy személyes beszélgetés a programról, majd a részvétel magán a képzési programon - miért éri meg neki. Ha a jellemző alanynál megválaszolta a „Feltehetően mit vár a programtól?" kérdést, akkor itt már könnyebb lehet a válasz megadása. Természetesen ugyanígy foglalkoznia kell azzal is, hogy miért éri majd meg a döntés befolyásoló kommunikációs célcsoport számára a reménybeli támogatásuk. Ennek nyilván személyes, meggyőződésbeli, de akár üzleti okai is lehetnek: fontos azonban, hogy Ön tisztában legyen ezekkel.

Milyen módon tudjuk elérni őket? Végül azt is tudnia kell, hogy hogyan érheti el kommunikációs üzeneteivel a program lehetséges résztvevőit, vagy a döntésüket befolyásolókat. Nyilván sok csatornát használhatunk, legyen az a helyi média, vagy helyi rendezvények, események, esetleg kisebb hirdetések. Ahhoz azonban, hogy a konkrét kommunikációs megjelenés – legyen az egy plakát a helyi buszmegállóban, vagy egy cikk a helyi lapban, esetleg részvétel a helyi borünnepen – hatékony legyen, ebből a szempontból is meg kell ismernünk a célcsoportunkat. 18

Ne ijedjen meg, ez is inkább a józan ész, semmint óriási kutatások kérdése. Szabás-varrás tanfolyamot nyilván senki sem hirdetne a leginkább a község férfialakossága által látogatott helyi kocsmában, míg a helyi focicsapat meccseinek hirdetménye valószínűleg jobb helyen lenne ott, mint a helyi könyvtárban. Hogy a konkrét képzési példáknál maradjunk: egy helyi informatikai alapképzés kommunikációja során, a közvetlen célcsoportunk elérését tervezve, nagy valószínűséggel nem fogunk célt érni egy helyi weboldalon megjelenő cikkel, arra alapozott hirdetésekkel, hiszen e képzés potenciális résztvevője nem használja még az internetet. Más a helyzet természetesen, ha a döntést befolyásoló célcsoportunkat szeretnénk elérni: ehhez már kiváló eszköz lehet egy helyi portál, vagy Facebook - csoport. E pontban tehát arra kell választ találnunk, hogy kit milyen eszközök – reklám, PR, rendezvények, stb.- használatával tudunk a legjobb hatékonysággal, a legszűkebben elérni. Nem az a célunk, hogy mindenki tudjon a programról (hiszen ez rengeteg fáradtságunkba és pénzünkbe kerülne), hanem az, hogy a potenciális résztvevők és a fontos döntés befolyásolók tudjanak róla minél nagyobb arányban. (Megint csak egy példán keresztül bemutatva: egy helyi koncertet nem éri meg országszerte TV-ben és óriásplakátokon reklámozni, hiszen így rengeteg olyan embert érne el az üzenet, akik amúgy sem tudnának részt venni a rendezvényen.) Ha végigértünk a felsorolt 5 ponton, tehát végiggondoltuk a célcsoportokat, az ő igényeiket, esetleges tévhiteiket, a potenciális résztvevők szegmentált csoportjainak szánt üzeneteket, az alkalmazandó kommunikációs eszközöket, csatornákat, úgy nagyon nagyot léptünk előre. Ha mindezt egy dokumentumba összegezzük is, úgy készen is van a képzési programmal kapcsolatos kommunikációs tervünk. Ekkor azonban még sajnos nem dőlhetünk hátra elégedetten, mivel egy nagyon fontos lépés még hátravan a tervezésből: a terv alapján a konkrét kommunikációs lépések meghatározása.

Információk a tervezéshez A helyi kommunikációs tevékenység tervezése során érdemes végiggondolni az alábbiakat: 

Milyen a település gazdasági-társadalmi fejlettsége? .



Mi a település/kistérség legfőbb gazdasági tevékenysége? (pl. idegenforgalmi célterület, borvidék, hagyományos mezőgazdasági térség, állattenyésztéssel foglalkozó, erős feldolgozóipar, stb.)



Milyen egyéni élethelyzetek jellemzőek? (munkanélküli, aktív, GYES-en lévő kismama, egyetemet be nem fejezett fiatal, közmunkás, stb.)

19



Milyen személyek és szervezetek rendelkeznek a legnagyobb befolyással az adott településen (polgármester, könyvtáros, iskolaigazgató, pap/lelkész, kocsmáros, vállalkozó, néptánccsoport, helytörténeti egyesület, kisebbségi önkormányzat, stb.)



Melyek azok a rendszeresen ismétlődő rendezvények, események (pl. falunap, búcsú, aratóünnep, szüreti mulatság, Márton napi vígasság, pünkösdi borünnep, fesztivál, turisztikai, egyházi, civil vagy bármilyen egyéb rendezvény) a közösség életében, amelyek alkalmad adnának arra, hogy a programot röviden bemutassa, vagy legalább plakátot, tájékoztató brosúrát juttasson el a résztvevőknek.

Aranyszabályok a tervezéshez Józan paraszti ész – Ha sokáig foglalkozik egy dologgal, gyakran előfordul, hogy egészen hajmeresztő következtetésekig is eljut, miközben teljesen logikusnak látja őket. Ezért érdemes időnként „külső szemlélőként”, megfontoltan végiggondolni azt, amire jutott. Ha úgy tapasztalja, hogy elképzelése nagyon bonyolult, túl sokat kell magyarázni, akkor elképzelhető, hogy valahol utat tévesztett. Inkább kezdje elölről a gondolkodást, amíg egyszerűen elmondható következtetésekre nem jut. A másik szempontjai – mindig keressen ellenérveket! Csak akkor gondolja, hogy egy következtetése helyes, ha az ellenérveket képes egyszerűen és következetesen cáfolni. Sose hagyja, hogy egy szívének kedves következtetés miatt idő előtt befejezze a gondolkodást. Mindenkinek a megfelelő kérdést – Az adatgyűjtés mindig a kérdések rendszerezésével kezdődik: gondolja végig, hogy döntéséhez mi mindent kell megtudnia! Amikor azonban adatgyűjtés közben valakitől információt próbál szerezni, ne a végső kérdést tegye fel neki – azaz, hogy akkor részt vesz-e valamely képzési programon - csak azt, amire valóban válaszolni tud. Jegyzeteljen – Írja le az ötleteit, benyomásait, amint eszébe jutnak. Épp elég lesz később végiggondolni ezeket, ne terhelje magát azzal, hogy fejben tartja őket! Rendszeresen összegezze az eredményeket – Időről időre összegezni kell, hogy meddig jutott a gondolkodásban. Tegye világossá, mi az, amit már eldöntött, s mi az, amin még gondolkoznia kell. S ha szükséges, változtasson eredeti tervein az időközben szerzett eredmények függvényében. Ön döntsön! – Ez minden szabály közül a legfontosabb! Sokan segíthetnek Önnek tanácsokkal, sokan szívesen meg is mondják, hogy mit kellene tennie. De végül Ön lesz kapcsolatban a programban résztvevőkkel – ezért sose feledje, minden fontos döntést Önnek kell meghoznia, ezt nem bízhatja másra.

20

„Szerintem” A kommunikáció alapjainak végiggondolása nagyfokú objektivitást igényel. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a kommunikációs tervezés során minden egyes olyan megállapítás, ami „szerintem”-mel kezdődik, potenciális csapda. Hacsak nem Ön, vagy az Önhöz hasonló emberek alkotják a célcsoportot, úgy szinte mindegy, hogy Ön mit gondol róla. Próbáljon mindig meggyőződni arról, hogy objektív tényekre, esetleges kutatási adatokra, illetve a tényleges célcsoport vélekedéseire alapozza a kommunikációs terv legfontosabb kijelentéseit. Ha ez nem megy, akkor e feltételezéseket kezelje fenntartásokkal.

21

2.2 Á kiemelt celcsoport elerese – Á javasolt kommunikacios eszkozok A GINOP-6.1.2-15 projekt kiemelt célcsoportját a hátrányos helyzetű, különösen az alacsony, de legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező, ugyanakkor digitális ismeretekkel, készségekkel nem bíró, a kevésbé fejlett régiókban élő, munkavállalási korú személyek jelentik. A következőkben bemutatjuk az elérésükhöz, meggyőzésükhöz javasolt kommunikációs eszközöket, és üzeneteket. A kiemelt célcsoportok Emlékeztetőül: a GINOP-6.1.2-15 projekt kiemelt célcsoportját a hátrányos helyzetű személyek, köztük is elsősorban az alacsony iskolai végzettségűek alkotják. A projekt legfontosabb célcsoportja az 

alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, akik nem szereztek középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED2).

A projekt további célcsoportjai:       

az előző 6 hónapban rendszeresen fizetett alkalmazásban nem állók; 50 éven felüli személyek; megváltozott munkaképességűek; GYES-ről, GYED-ről, GYET-ről, ápolási díjról visszatérők; pályakezdő, illetve 25 év alatti fiatalok; egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőttek; etnikai kisebbséghez tartozó személyek, akiknek szakmai, nyelvi képzésük vagy szakmai tapasztalatuk megerősítésére van szükség ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyeik egy biztos munkahelyen.

22

Az egyes kiemelt célcsoportokhoz javasolt kommunikációs eszközök

Célcsoport

Személyes meggyőzé s

alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, akik nem szereztek középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED2) Javasolt az előző 6 hónapban rendszeresen fizetett alkalmazásban nem állók Javasolt 50 éven felüli személyek Javasolt megváltozott munkaképességűe k

Kommunikációs eszköz Előadás (rendezvény PR Reklám )

Nem javasolt (minimális médiafogyasztás miatt)

Javasolt (helyi médián keresztül) Javasolt (helyi médián keresztül)

Javasolt

Részben javasolt (mozgáskorlátozotta k)

Javasolt

Javasolt (helyi médián keresztül)

Javasolt


egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőttek Javasolt


GYES-ről, GYEDről, GYET-ről, ápolási díjról visszatérők

Részben javasolt (figyelemme l kell lenni a Javasol rendezvény t időpontjára) Nem javasolt

Javasol t Javasolt Javasol t Javasolt Nem javasolt (kivéve a Nem szakirányú javasolt rendezvény) Részben javasolt (tekintettel a Javasol rendezvény t időpontjára)

pályakezdő, illetve 25 év alatti fiatalok

23

Online

Javasol t Javasolt Részben Javasol javasolt t (tekintettel

Nem javasolt Nem javasolt

Nem javasolt

Nem javasolt Javasolt (elsősorban közösségi média eszközök használatával )

Nem javasolt

a rendezvény időpontjára) etnikai kisebbséghez tartozó személyek, akiknek szakmai, nyelvi képzésük vagy szakmai tapasztalatuk megerősítésére van szükség ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyeik egy biztos munkahelyen Javasolt

Nem javasolt (minimális médiafogyasztás miatt)

véleményvezérek


Javasolt

Javasol t Javasolt Nem javasol t Javasolt

Nem javasolt

Javasolt

A toborzás része tehát például egy falunapi előadás vagy tájékoztató fórum megtartása, a személyes kapcsolatfelvétel és beszélgetések: minden olyan tevékenység, melynek keretében sor kerülhet a projekt és az IKER 1 és IKER 2 szintű képzések bemutatására, az érdeklődés felkeltésére, majd a célcsoportba tartozó személy(ek) toborzására, bevonására.

A toborzás eszközei: Tevékenység típus Toborzás

Tevékenység Hirdetés Szórólapon Hirdetés Plakáton

Hirdetés Televízióban

Hirdetés Rádióban

Alátámasztó dokumentum fénykép fénykép igazolás a hirdetés vagy riport megjelenéséről a médium vezetőjétől vagy link a megjelent anyagról a megjelenést alátámasztó 24

Megjegyzés Egyedi tartalommal pl.: képzési idő és/vagy helyszín tekintetében Egyedi tartalommal pl.: képzési idő és/vagy helyszín tekintetében

Hirdetés újságban

Hirdetés egyéb médiumban Rendezvény Tájékoztató fórum Szóbeli információ átadás (közvetlen) Szóbeli információ átadás (közvetett) Közreműködő szervezetek felkeresése1 Ügyfélszolgálat biztosítása a Projekt célcsoportjai számára

igazolás a médium vezetőjétől vagy link az adás eléréséhez A hirdetés scannelt változata, vagy online elérhető sajtótermék esetén a hirdetés linkelve Printscreen vagy a hirdetés scannelt változata, vagy link vagy fotó Jelenléti ív, vagy fénykép Jelenléti ív, vagy fénykép --------------

------

1

A járásbeli települések releváns intézményeivel (ahol a célcsoport elérhető lehet, pl.: munkaügyi központok, önkormányzatok, iskolák, óvodák/szülők felkeresése) együttműködési partnerkapcsolatok kialakítása (pl.: plakátok kihelyezésében, információk továbbításában tudnak segíteni)

25

2.3 SZÉGMÉNTÁLT MOTIVÁCIOS UZÉNÉTÉK A program helyi kommunikációja során kiemelt fontosságú a képzési program potenciális résztvevőinek közvetlen megkeresése, és személyes meggyőzése. A program célcsoportját ugyan alapvetően hátrányos helyzetű, aktív életkorú személyek alkotják, de ezen belül az egyes csoportoknál mégis eltérő motivációk lehetségesek - ezért a továbbiakban csoportokra szabott motivációs üzeneteket olvashat.

Potenciális résztvevőszegmens alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, akik nem szereztek középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED2)

Potenciális

Javasolt motivációs üzenetek



A munkáltatók a legalább alapszintű számítógépes ismereteket nagyon fontosnak tartják, e nélkül nagyon nehéz új állást találni, vagy tartósan megtartani a meglévőt.



Ma már az új állásajánlatok több mint 90 százalékában minimális előírás az alapszintű informatikai ismeret.



A program résztvevőinek javul az esélyük arra, hogy távmunkában végezhető munkát vállaljanak, vagy akár önálló vállalkozást indítsanak.



Pár éven belül egyszerűen nem lehet majd munkát találni, és sokkal nehezebb lesz élni internet és számítástechnika nélkül: miért ne tanulná meg most ingyen egy képzésben az ehhez szükséges tudást?



Az internet megismerése nem öncél, bármiről, ami érdekli Önt, olvashat, videókat nézhet, információkat gyűjthet, sőt tanulhat.



A gyermekei már régen tudják, itt az ideje, hogy Ön is megtanulja. Ha tudni akarja, hogy mit csinálnak gyermekei az interneten, Önnek is ott a helye.



A program résztvevői a számítógépes ismeretek megszerzésén kívül újra megtanulnak tanulni, így további ismeretek megszerzésére válnak képessé.



Soha jobb esélyt nem fog kapni, hogy bepótolja azt, amit fiatalkorában – kényszerből, vagy saját döntéséből - elmulasztott: tanulni, és a megszerzett tudás következtében egyre jobban élni.



A résztvevők a munka világán kívül is profitálnak a tanultakból: az internet ma már a mindennapok része, fontos kommunikációs, információszerzési, ügyintézési és szórakozási forrásokat nyújt használóinak.


26

résztvevőszegmens az előző 6 hónapban rendszeresen fizetett alkalmazásban nem állók



Az interneten országszerte több tízezer álláslehetőség érhető el - aki jól tudja használni az internetet, meg tudja írni jelentkezését, önéletrajzot tud küldeni, annak sokkal jobbak az esélyei!



A munkáltatók a legalább alapszintű számítógépes ismereteket nagyon fontosnak tartják, e nélkül nagyon nehéz új állást találni. A program elvégzésével olyan alapkészségek birtokába kerül, melyekkel könnyebb új munkát találnia.












Ebből most nem szabad kimaradni! Ilyen program még nem volt és talán nem is lesz a belátható jövőben, ahol ingyenesen végezhet el informatikai képzést.



Sokak szerint két állás kötött a legfontosabb, és leghasznosabb időtöltés, ha valami újat tanul az ember, a számítógép és internet használatnál fontosabb új tudás pedig ma nem nagy létezik.






A résztvevők a munka világán kívül is profitálnak a tanultakból: az internet ma már a mindennapok része, fontos kommunikációs, információszerzési, ügyintézési és szórakozási forrásokat nyújt használóinak;



Ha nem is sikerül azonnal munkát találni, a képzés elvégzői akkor is olyan sikerélménnyel gazdagodhatnak, amely segít visszaszerezni önbizalmukat és önbecsülésüket.

Potenciális résztvevőszegmens 50 éven felüli személyek




Soha nem késő elkezdeni a számítógép-használatot, és megismerni az internet biztosította szolgáltatásokat! Számtalan nyugdíjasnak sikerült, Önnek is sikerülni fog!



Ha gyermekei, unokái messze laknak, úgy az internet a legegyszerűbb és legolcsóbb eszköze a kapcsolattartásnak, akár videotelefon formájában, akár a mindennapos élmények (fotók) megosztásával.



Az internet ma már a mindennapok része: ingyenes telefonálás, levelezés,

27

filmek és zenék letöltése mellett arra is használható, hogy megunt dolgait eladja vagy olcsón vásároljon ruhát, élelmiszert, használt cikkeket. 

Belföldi és külföldi utazások tervezésénél és szervezésénél, a nyári program kitalálásánál nagyon sokat segít az internet, sőt így gyakran olcsóbban is elérheti ugyanazokat a szolgáltatásokat!



A helyi kórus fellépéseiről, vagy a nyugdíjas kör belföldi kirándulásairól készült képeket felteheti, megnézheti, vagy elküldheti társainak, barátainak, gyermekeinek az interneten.



Sokak szerint a legfontosabb, és leghasznosabb időtöltés, ha valami újat tanul az ember, a számítógép és internet használatnál fontosabb új tudás pedig ma nem nagy létezik.



A program olyan alapkészségek fejlesztését célozza, amelyek birtokában könnyebb új munkát találni.



A program résztvevőinek javul az esélyük arra, hogy távmunkában végezhető napi pár órás kötetlen munkát vállaljanak, vagy akár önálló vállalkozást indítsanak.







Potenciális résztvevőszegmens megváltozott munkaképességűek




Az internet használata segít leküzdeni a térbeli és fizikai korlátokat: bárki világpolgár lehet úgy, hogy ki sem mozdul a saját szobájából.



Soha nem késő elkezdeni a számítógép-használatot!






Ha gyermekei, unokái, barátai messze laknak, úgy az internet a legegyszerűbb és legolcsóbb eszköze a kapcsolattartásnak, akár videotelefon formájában, akár a mindennapos élmények (fotók) megosztásával.



A távmunka lehetőségével élve olyanok is be tudnak kapcsolódni a munka világába, akiknek a költözés vagy az ingázás gondot jelentene.






A program résztvevőinek javul az esélyük arra, hogy távmunkában végezhető

28

napi pár órás kötetlen munkát vállaljanak, vagy akár önálló vállalkozást indítsanak. 








Potenciális résztvevőszegmens GYES-ről, GYED-ről, GYET-ről, ápolási díjról visszatérők




Az internet azonnal diagnosztizál, bármilyen kérdése lenne a babával, vagy az Ön által ápolt személy egészségével kapcsolatban, pillanatok alatt választ talál.






Ha szülei, nagyszülei, barátai messze laknak, úgy az internet a legegyszerűbb és legolcsóbb eszköze a kapcsolattartásnak, akár videotelefon formájában, akár a mindennapos élmények (fotók) megosztásával.



Az internet használata segít leküzdeni a térbeli és fizikai korlátokat: bárki világpolgár lehet úgy, hogy ki sem mozdul a saját szobájából.



Ezért soha nem késő elkezdeni a számítógép-használatot!






A program olyan alapkészségek fejlesztését célozza, amelyek birtokában könnyebb a GYES/GYED után új munkát találni.









A résztvevők a munka világán kívül is profitálnak a tanultakból: az internet ma már a mindennapok része, fontos kommunikációs, információszerzési,

29

ügyintézési és szórakozási forrásokat nyújt használóinak.

Potenciális résztvevőszegmens pályakezdő, illetve 25 év alatti fiatalok







Tudtad, hogy a ma legkeresettebb szakmák jelentős része 15 évvel ezelőtt még nem is létezett, és az informatikához kapcsolódik?



A munkáltatók a legalább alapszintű számítógépes ismereteket nagyon fontosnak tartják, e nélkül nagyon nehéz állást találni.






A program résztvevőinek javul az esélyük arra, hogy önálló vállalkozást indítsanak.



Pár éven belül egyszerűen nem lehet majd munkát találni, és sokkal nehezebb lesz élni internet és számítástechnika nélkül: miért ne tanulnád meg most ingyen egy képzésben az ehhez szükséges tudást?



Itt a lehetőség, hogy befejezd, amit elkezdtél! Ha az érettségihez vagy a diplomához már egy kis informatikai tudás hiányzik, itt az alkalom, hogy bepótold.



Ha nem is sikerül azonnal munkát találni, a képzés elvégzői olyan sikerélménnyel gazdagodhatnak, amely segít visszaszerezni önbizalmukat és önbecsülésüket.



A program önmagán túlmutató hatású: nemcsak egy informatikai kurzust végeznek el a résztvevői, hanem (újra) megtanulnak tanulni, így további ismeretek megszerzésére válnak képessé.




Potenciális résztvevőszegmens egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőttek




Ebből most nem szabad kimaradni! Ilyen program még nem volt és talán nem is lesz a belátható jövőben, ahol ingyenesen végezhet el informatikai képzést



Az internet azonnal diagnosztizál, bármilyen kérdése lenne gyermekével, vagy az Ön által eltartott személy egészségével kapcsolatban, pillanatok alatt választ

30

talál. 

A gyermekei már régen tudják, itt az ideje, hogy Ön is megtanulja. Ha tudni akarja, hogy mit csinálnak gyermekei az interneten, Önnek is ott a helye.



Ha szülei, barátai messze laknak, úgy az internet a legegyszerűbb és legolcsóbb eszköze a kapcsolattartásnak, akár videotelefon formájában, akár a mindennapos élmények (fotók) megosztásával.


















Az internet ma már a mindennapok része: ingyenes telefonálás, levelezés, filmek és zenék letöltése mellett arra is használható, hogy megunt dolgait eladja vagy olcsón vásároljon ruhát, élelmiszert, használt cikkeket.

Potenciális résztvevőszegmens etnikai kisebbséghez tartozó személyek, akiknek szakmai, nyelvi képzésük vagy szakmai tapasztalatuk megerősítésére van szükség ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyeik egy biztos munkahelyen







A munkáltatók a legalább alapszintű számítógépes ismereteket nagyon fontosnak tartják, e nélkül nagyon nehéz új állást találni, vagy tartósan megtartani a meglévőt.












Ha nem is sikerül azonnal munkát találni, a képzés elvégzői olyan

31

sikerélménnyel gazdagodhatnak, amely segít visszaszerezni önbizalmukat és önbecsülésüket. 

Soha nem késő elkezdeni a számítógép-használatot, és megismerni az internet biztosította szolgáltatásokat! Számtalan nyugdíjasnak sikerült, Önnek is sikerülni fog!






Soha jobb esélyt nem fog kapni, hogy bepótolja azt, amit fiatalkorában – kényszerből, vagy saját döntéséből - elmulasztott: tanulni, és a megszerzett tudás következtében egyre jobban élni.



Az internet megismerése nem öncél, bármiről, ami érdekli Önt, olvashat, videókat nézhet, információkat gyűjthet, sőt tanulhat.

Potenciális résztvevőszegmens véleményvezérek




A digitális szakadék csökkentése nélkül nem lesz esély a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására, a digitális megosztottság csak növeli a leszakadást.



Magyarországon a sem számítógépet, sem internetet nem használók aránya messze a nemzetközi átlag felett van – ha ezen nem változtatunk, esélyünk sem lesz a felzárkózásra.



A beruházásokért, a központi forrásokért, az uniós támogatásokért vagy a hazai és nemzetközi turistaforgalomért folyó versenyben nagyobb az esélye azoknak a településeknek, amelyeken többen használják az internetet.



Az informatikai tudással rendelkező dolgozók növelik a helyi vállalkozások versenyképességét.



A munkahely megtartásához, illetve a munkába álláshoz szükséges képességek közül a legfontosabbak közé tartozik a legalább alapszintű számítógépes ismeret.



Ilyen program még nem volt és talán nem is lesz a belátható jövőben, ahol a hátrányos helyzetű jelentkezők ingyenesen végezhetnek el informatikai képzést.



A program segít a helyi munkaerő készségeinek fejlesztésében, így a munkahelyek megtartásában.






A program önmagán túlmutató hatású: nemcsak egy-egy informatikai kurzust

32

végeznek el a résztvevői, hanem (újra) megtanulnak tanulni, így további ismeretek megszerzésére válnak képessé. 


A döntéstámogatók meggyőzése Személyes meggyőzés alatt nem kizárólag az eTanácsadók által, a program célcsoportjába közvetlenül tartozók rábeszélést értjük: bármely hiteles, köztiszteletben álló helybeli személyiségre – azaz, ahogy eddig neveztük őket: döntéstámogatóra - nagyobb valószínűséggel hallgatnak a közvetlen célcsoportba tartozók, mint a személytelen központi kommunikációra. Ezért nagyon hangsúlyosan javasoljuk a fontos helyi személyiségek, tekintélyes vállalkozók, civil vagy önkormányzati tisztségviselők, intézményi vezetők, falugazdászok – azaz más szóval a véleményvezérek - tájékoztatását és megnyerését a program támogatására. Az ő támogatásuk, a „mandiner” – kommunikációba való bevonásuk nagyon sokat segíthet a program céljainak elérésében.

2.4 KOMMUNIKÁCIOS PÁRTNÉRÉK A helyi kommunikáció támogatásában számos országos hatáskörű szerv helyi képviselete, civil szervezet, alapítvány lehet az Ön segítségére – akár a személyes meggyőzés kapcsán, akár a reklámeszközök kihelyezésének biztosításával, vagy éppen egy rendezvényükön való megjelenési lehetőség felajánlásával.

A GINOP 6.1.2 program célcsoportja rendkívül széles, ami azt is jelenti, hogy e célcsoport tagjai bizonyosan kapcsolatban állnak különböző helyi szervezetek vezetőivel, tagjaival, vagy éppen valamilyen hivatalos kapcsolatot is ápolnak országos hatáskörű szervek helyi képviseleteivel. Ezért – mint ezt a Kézikönyv korábbi részeiben már többször is megtettük - azt javasoljuk, hogy a program helyi kommunikációját megelőzően mindenképpen gondolja végig, mely szervezetek, egyesületek, alapítványok vagy épp informális közösségek, baráti társaságok 33

azok, amelyekkel valamilyen módon fel tudja venni a kapcsolatot. Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogy a program célcsoportjának megszólításában milyen nagy szerepet kaphatnak a helyi formális és informális hálózatok. A következőkben a GINOP 6.1.2. projekt megvalósíthatósági tanulmánya alapján bemutatunk több olyan szervezetet, intézményt vagy potenciális támogatói csoportot, akikkel érdemes felvenni Önnek is a kapcsolatot, de nyílván mindez csak egy központi lista: a helyi valóságot, a környezetében működő civil szervezeteket, vállalkozásokat, közösségeket Ön ismeri a legjobban. Közfoglalkoztatók A közmunkaprogramban résztvevők bevonása csak akkor lehetséges, ha ehhez az illetékes Közfoglalkoztatók hozzájárulnak. Célszerűnek tűnik először a nagy létszámot foglalkoztató közfoglalkoztatókkal felvenni a kapcsolatot.

Kisebbségi Önkormányzatok A kisebbségek jelentős célcsoportját alkotják a projekt potenciális célcsoportjának, így mindenféleképpen javasolt a felvenni a kapcsolatot a kisebbségi önkormányzatok helyi szervezeteivel, akik már könnyen és hitelesen képesek közvetíteni az üzeneteket a helyi közösségek tagjai felé.

Roma szervezetek A roma származásúak szintén széleskörű potenciális célcsoportot alkotnak. A kisebbségi önkormányzatokon túl a kisebbségi civil szervezeteken, alapítványokon keresztül lehet hatékonyan megszólítani ezt a célcsoportot. A személyes emberi kapcsolataikon keresztül naprakész információik vannak a célcsoport életére és problémáira vonatkozóan.

Civil szervezetek A civil szervezetek mindennapi tevékenységük során közvetlen kapcsolatba kerülnek a projekt által tervezett képzések potenciális résztvevőivel, így ők a meglévő bizalmi kapcsolatra építve hatékonyan tudják megszólítani ezeket a rétegeket, velük együttműködve a potenciális résztvevők közvetlenül is megszólíthatók. 34

Fogyatékkal élők civil szervezetei A fogyatékkal élők civil szerveződései széleskörű és megbízható adatbázisokkal rendelkeznek a megváltozott munkaképességűek eléréséhez. Ezen szervezetekkel együttműködve hatékonyan

szólíthatók

meg

a

különböző

fogyatékossággal

bíró

megváltozott

munkaképességű csoportok. Mivel a fogyatékkal élők esetében erős a csoportszervezettség a kommunikációs eszköztárat is ehhez célszerű igazítani (speciális honlapok, klubok, előadások, foglalkozások, egyéb csoport orientált rendezvények stb.).

Nagy Családosok Országos Egyesülete (NOE) A NOE-nak szerte az országban kb.15.000 család a tagja, és több mint 300 helyi közössége tevékenykedik, így fontos kapcsolati tőkét jelentenek a projekt számára. Adatbázisuk révén nagy hatékonysággal lehetővé teszik az üzenetek és a projekt céljainak közvetlen eljuttatását a képzendőkhöz. Az általuk szerkesztett hírleveleken keresztül hatékonyan informálhatjuk az adott közösséget (DM levelekkel, felhívásokkal stb.).

Önkormányzatok A toborzásnál kiemelt fontossággal bírnak, szerepüknél fogva hiteles információt képesek adni, valamint érdekeltségük is erős, a munkanélküli és egyéb segélyek iránti igény csökkentésének lehetőségét biztosítják a – nem önkormányzati forrást érintő – képzések. Szerepük erős abban a tekintetben is, hogy a közfoglalkoztatásban érintett személyek bevonását is támogatja a projekt.

Potenciális befektetők a térségekben A gazdasági szektor szereplőinek tájékoztatása a projektről elengedhetetlen, hiszen befektetési, beruházási elképzeléseink megvalósítása nagyban függ a kiszemelt térség munkavállalóinak képzettségétől. A képzésben való részvétel kölcsönös előny lehet a munkavállalónak és a jövendő munkáltatónak is. A befektetők munkaerő-piaci igényeinek ismerete pedig növelheti a potenciális munkavállalók informatikai képzésekben való részvételét. 35

Nagyvállalatok A nagyvállalatok munkavállalóikon keresztül széles tömeget képesek elérni. Tapasztalataik és igényeik ismerete elősegíti a képzettek munkaerő-piaci reintegrációját. A projekt során folyamatosan egyeztetve, belső hírlevelek, felhívások útján képesek lehetnek – alulképzett munkatársaikat

a

programba

beintegrálva

–

fejleszteni

munkavállalóik

digitális

kompetenciáit, ezzel elősegítve a projekt sikerességét.

Kis- és középvállalkozók A munkavállalók nagy százalékát foglalkoztató kis- és középvállalatok komoly felvevő piacai lehetnek a képzett és digitális kompetenciáiban fejlesztett munkavállalóknak, ezzel elősegítve a projekt célszámainak teljesítését.

Megváltozott munkaképességűeket foglalkozató gazdasági társaságok A terület speciális szabályozási és finanszírozási rendszere miatt Magyarországon több olyan speciális

gazdasági

társaság

működik,

amelyek

alapvetően

a

megváltozott

munkaképességűek foglalkoztatására építik üzleti tevékenységüket. Ezen gazdasági társaságok megnyerése különösen fontos lehet a projekt érdekében.

Magyar

Kereskedelmi

és

Iparkamara

és

területi

kamarák,

Magyar

Agrár-,

Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara A térségben működő kereskedelmi és iparkamarákkal, agrárkamarákkal való együttműködés és folyamatos kommunikáció során a leghatékonyabb üzenetekkel és információkkal lehet közvetlenül elérni a térség vállalkozásait. Ezáltal kialakulhat egy olyan kommunikációs kétirányú csatorna, amely révén a projekt könnyen sikeressé válik, a reintegrációs folyamatok felgyorsulnak és egyszerűbbé válnak.

Megyei Kormányhivatalok Regionális Munkaügyi Központjai A Központoknak információja van az aktuális munkakeresőkről, továbbá a központok munkatársai telefonon keresztül is tudják ajánlani az egyes támogatott képzéseket az 36

érdeklődő regisztráltaknak. Az egyes munkaügyi központokhoz fontos közvetlenül, helyben eljuttatni az adott régió támogatott képzéseit tartalmazó anyagokat, plakátokat, szóróanyagokat, illetve tájékoztatni kell őket az igénybevétel feltételeiről is.

Szakképző Centrumok Az intézmények engedélyeztetett képzéseikkel közvetlen elérést biztosítanak a célcsoport egyes részeihez. Az intézmények esetében közvetett módon megkeresésre kerülhetnek az alacsony képzettségű szülők is.

Felnőtt-képző intézmények A felnőtt-képző intézményeken keresztül komoly potenciális rétegek érhetők el a projekt célcsoportjába tartozók közül, ráadásul olyan személyek, akik már részt vettek vagy részt vesznek a felnőttképzésben, így talán könnyebben megnyerhetők a projekt által kínált képzésekre, illetve ismerősi, baráti körükben olyan személyekhez is elvihetik a projekt hírét, akiket egyébként nem vagy nehezen ér el a projekt.

Egyházak Az egyházi szervezetek több célcsoport elérésében is segíthetnek, ugyanakkor ezen szervezetek bevonása kevésbé célzott kommunikációt jelent az egyes célcsoportokra nézve.

37

2.5 Á projekt celcsoportjainak eleresi csatornai Célcsoport

alacsony

rendelkezők,

akik

szakképesítést (ISCED2)

honlapjai képző

intézmények

középfokú végzettséget

Partnerszervezetek

Általános iskolák

szereztek Felnőtt

(online)

elérés

iskolai Önkormányzatok

végzettséggel

nem

Egyéb

Helyi szervezet

vagy

Gazdasági

társaságok

(elsősorban

nagy

munkáltatók) Helyi Kereskedelmi és Iparkamarák

az előző 6 hónapban Megyei

Partnerszervezetek

rendszeresen fizetett Kormányhivatalok

honlapjai

alkalmazásban állók

nem (Munkaügyi Központ) Önkormányzatok

38

Célcsoport

alacsony

rendelkezők,

akik

szakképesítést (ISCED2)

honlapjai képző

intézmények

középfokú végzettséget

Partnerszervezetek

Általános iskolák

szereztek Felnőtt

(online)

elérés

iskolai Önkormányzatok

végzettséggel

nem

Egyéb

Helyi szervezet

vagy

Gazdasági

társaságok

(elsősorban

nagy

munkáltatók) Helyi Kereskedelmi és Iparkamarák

50

éven

személyek

felüli Helyi nyugdíjasklubok

honlapok, fórumok

Öregotthonok

Partnerszervezetek

Önkormányzatok Gazdasági

honlapjai

társaságok

(elsősorban

nagy

munkáltatók) Egyházak

Speciális portálok,

helyi

képviselői

39

Egyéb

(online)

Célcsoport

Helyi szervezet

megváltozott

Megváltozott

Specializálódott

munkaképességűek

munkaképességűeket

portálok, honlapok

elérés

foglalkozató gazdasági társaságok (speciálisan erre fókuszáló cégek) Fogyatékkal élők civil szervezetei Kamarák GYES-ről, GYET-ről,

GYED-ről, Önkormányzatok ápolási

díjról visszatérők

Speciális portálok, honlapok, fórumok

Civilszervezetek Családokkal/nőkkel foglalkozó

civil

szervezetek Gazdasági

társaságok

(elsősorban

nagy

munkáltatók)

40

Célcsoport

Egyéb

Helyi szervezet

(online)

elérés

pályakezdő, illetve 25 Hallgatói

Speciális portálok,

év alatti fiatalok

honlapok, fórumok

Önkormányzatok Felsőoktatási intézmények Kamarák Önkormányzatok Megyei Kormányhivatal (Munkaügyi Központ)

egy

vagy

eltartottal élő felnőttek

több Családsegítő

Partnerszervezetek

egyedül szervezetek

honlapjai

Családokkal/nőkkel foglalkozó

civil

szervezetek Önkormányzatok NOE (Nagy Családosok Országos Egyesülete) Általános iskolák Civilszervezetek

41

Célcsoport

Egyéb

Helyi szervezet

(online)

elérés

etnikai kisebbséghez Önkormányzatok

Partnerszervezetek

tartozó

személyek,

honlapjai

akiknek

szakmai,

nyelvi képzésük vagy Kisebbségi önkormányzatok;

szakmai tapasztalatuk megerősítésére szükségük hogy

van

ahhoz, Megyei, illetve helyi javuljanak romaszervezetek

munkába

állási

esélyeik egy biztos munkahelyen.

Forrás: GINOP 6.1.2. projekt megvalósíthatósági tanulmánya (2015) Személyes beszélgetések, tárgyalás Az első és legfontosabb szabály, hogy bármilyen személyes tárgyalás, vagy több érdeklődőnek tartott előadás nem akkor kezdődik, amikor leülnek az asztalhoz. Mindkét kommunikációs helyzet alapos előkészületeket igényel. Egy potenciális résztvevővel, vagy támogató partnerrel, véleményvezérrel történő beszélgetés előtt mindig előre tudatosítsa magában, hogy mi a célja a találkozóval. Ha lehetséges, állítson fel maximális és minimális célokat önmaga számára, és ha sejti előre, hogy melyek lesznek a vitás pontok, próbáljon meg forgatókönyveket felállítani partnere különböző válaszaihoz. Mindehhez persze végig kell gondolni azt is, hogy mi tárgyalópartnere helyzete, mik a céljai, mit akar elérni, és próbáljon meg már előre fejben megállapodni vele. Bármikor jól jöhet, ha a programról, és legalább az IKER1 és IKER2 képzési programokról egyegy rövid prezentáció is Önnél van, lehetőleg elektronikus formában a laptopján, táblagépén vagy akár az okostelefonján, de ha ezek nem állnak rendelkezésre, akkor papíros formában is tökéletes. 42

Mielőtt elindulna egy találkozóra, mindig állítsa össze és ellenőrizze a használandó eszközöket. Ha laptopot, vagy táblagépet, okostelefont használ, töltse fel, ha jegyzetelni vagy rajzolni akarna, legyen Önnél papír és toll. Mindig legyen Önnél elegendő névjegy, és természetesen a programismertető vagy szórólap se márt. Ha lehet, próbáljon meg a helyszínhez és partneréhez öltözni: nincs kínosabb, és beszélgetőtársát jobban zavaró, mint a faluházban egy elegáns öltöny vagy kosztüm, vagy éppen, mint egy elegánsabb kávéházban egy szakadt farmer. Ugyanakkor semmiképpen ne tegyen magán erőszakot: nagyon fontos, hogy a beszélgetés során Ön is jól érezze magát, és ezt a partnere is érzékelje. Egy hosszasabb megbeszélést követően könnyen lehet, hogy Ön sem emlékszik majd mindenre, így a legjobb, ha a tárgyalás folyamán jegyzetel.

2.6 MOTIVÁCIO A motiváció gyakorlatilag annak lehetővé tétele, hogy az érdeklődők valóban beiratkozzanak a képzésekre. Ez elérhető azáltal, hogy segítünk az embereknek kiválasztani a földrajzilag és időbeosztás szerint számukra alkalmas képzéseket, vezetjük a kezüket a regisztráció és az ügyintézés során. A motivációs szakasz tehát a toborzási tevékenység eredményeinek „learatása”, a projektben való részvétel lehetőségére kellően felkészített emberek bevonásának mozzanata, majd érdeklődésük fenntartása. A motiváció dokumentációs felülete a Háttér Informatikai Rendszer (továbbiakban: HIR). A motiváció alapvetően több, egymást követő részfeladatból áll: 

az igényfelméréssel egybekötött regisztráció;



Képzésre „várakozó” személyek motivációja, „rendszerben tartása”



Kapcsolattartás



„Felkészítés” a képzésre, kérdések megválaszolása, bizalom mélyítése



Képzési tanácsadás



Képzés sikeres elvégzésben rejlő lehetőségek bemutatása (munkaerő piaci előnyök, kapcsolattartás, tudás) a célcsoporttagok bizalmi szintjének növelése



a jelentkeztetés a konkrét képzésre;



az érdeklődés fenntartása. 43

A motivációs szakasz első lépése a toborzás során érdeklődést mutató személyek regisztrációja, mely tartalmazza a képzéssel kapcsolatos igényeinek felmérését, és mindezen adatok rögzítését a HIR-be. Kiemelten fontos az érdeklődő magánszemélyek regisztrációs folyamatának támogatása a HIR felületén, hiszen a célcsoporttagok nagy valószínűséggel egyedül nem, vagy csak nehezen tudnak regisztrálni.

2.7 Regisztracio A regisztráció során a mentor az alábbi adatok felvitele szükséges: 

A képzett neve, és TAJ száma, illetve további, a személyére, lakhelyére, képzettségére vonatkozó adat



Képzési igény (képzési szint: IKER 1 vagy 2) felvétele a képzésre alkalmas időszak valamint település megjelölésével. (A képzési igény a rögzítéstől számított 60 napig érvényes).

A motiváció időszakában a mentor fontos feladata, hogy megfelelően informálja a jelentkezőket: mutassa be az adott térségben elérhető képzéseket (a képzéskereső segítséget nyújt ebben), nyújtson segítséget a megfelelő képzési szint kiválasztásában, és mondja el, hogy pontosan mi várható a képzésen, ezzel is megelőzve a későbbi, nagyobb arányú lemorzsolódást. Mivel a regisztráció és a konkrét képzés megindulása között akár hosszabb idő is eltelhet, így a mentor fontos feladata a már regisztrált személyek érdeklődésének fenntartása: időrőlidőre érdemes emlékeztetni őket a várható képzésre, beszámolni számukra az addigi pozitív tapasztalatokról, általában pozitív várakozást kelteni a konkrét képzés iránt. Fontos tudni, hogy a HIR-ben rögzített képzési igények 60 napig maradnak aktívak. Ez azt jelenti, hogy aki a képzési igényének lejártáig nem kerül képzésbe, azonban továbbra is érdeklődik a projekt képzései iránt, annak esetében a mentornak végre kell hajtani a regisztráció frissítését. A már regisztrált és érvényes igénnyel rendelkező magánszemélyeket a számukra megfelelő publikált képzésre szükséges jelentkeztetni. Nézzük át lépésről lépésre, hogyan működik a HIR-ben a regisztráció és a jelentkeztetés folyamata:

44

Elsőként a https://ginop612hir.nive.hu/hir612/mentor/mentorbelep.aspx linket Firefoxban, vagy Internet Explorerben megnyitva adjuk meg a kapott felhasználónév és jelszó párost. Ezt követően a következő képernyőt látjuk:

1. A „Rendben” gombra kattintást követően a következőt látjuk:

45

2. Válasszuk a bal oldali menüsorból a Regisztráltak/Igények menüpontot

3. Innen az „Azonosít” gombbal jutunk a regisztrálni kívánt állampolgár adatainak megadásához:

46

4. TAJ szám ellenőrzés eredményeként amennyiben a képernyőn a „A megadott adatokkal a képzett azonosítása sikertelen!” üzenet jelenik meg, akkor azt a személyt még nem regisztrálták a rendszerbe ekkor válasszuk a „Regisztráció” gombot, és adjuk meg a kért adatokat. Ezen menüponton belül nincs mentés gomb, így azt ne keressük. Amikor az egyik menüpont alatt a kért adatokat rögzítettük, akkor a bal oldali menüpontok között kell tovább haladnunk manuálisan. A menüsor végén a regisztráció gomb segítségével tudjuk majd lezárni a folyamatot.

47

5. A személyes adatokat választva a sárgával jelölt mezők megadására (vagy gördülő menüben történő kiválasztására) lesz lehetőségünk – minden adat megadása kötelező!

Figyelem! Az állampolgár TAJ száma alapján (annak ismételt megadásával!) tudjuk a későbbiekben a személyt jelentkeztetni a konkrét képzésekre. A már egyszer megadott TAJ számot többet nem hozza fel a rendszer, így figyeljünk arra, hogy a jelentkeztetésnél ismét a TAJ szám birtokában kell lennünk. 6. Az előző lapról a „Nyilvántartási adatok”-ra lépve jutunk tovább. Itt minden sárga adatmező kitöltés kötelező telefonszámból legalább az egyik legyen kitöltve:

48

7. Kattintsunk a „Nyilatkozatok” gombra!

Fontos! Az adott személyt csak abban az esetben lehet regisztrálni, ha mindkét pirossal szedett nyilatkozat esetében az „igen”-t tudjuk bejelölni, hiszen ellenkező esetben az érdeklődő nem tartozik a képzésre jogosultak körébe. A többi nyilatkozat esetében kötelező valamilyen értéket választani a legördülő menüből. Továbblépni erről a lapról csak akkor lehet, ha mindkét nyilatkozatra igennel válaszoltunk. 8. Az előző lapról a „Képzett igénylap adatai” gombra lépve jutunk tovább, ahol a következőt látjuk:

Figyelem! Az igény maximum 60 napig lehet érvényes, itt a példában több van, így nem is fogadta el a rendszer. 49

9. Javítás után válasszuk a „Regisztráció” gombot, így az állampolgár adatainak mentéséhez jutunk. A Regisztráció gomb ebben az esetben egyenlő a mentéssel.

10. A következő lépés a regisztráció befejezéséhez a „Reglap nyomtatása”, melynek eredménye a következő:

50

11. Alul megjelenik a „Regisztrációs lap letöltése”, kattintsunk rá! 12. Letöltést követően nyomtassuk ki, és az állampolgárral írassuk alá a dokumentumot. Az aláírásokat követően szkenneljük be, majd a zöld kapocsjelre kattintva tallózzuk a dokumentumot, és töltsük fel.

13. Az OK megnyomása után megjelenik a dokumentum az alábbiak szerint:

51

14. Ezután válasszuk a „Reglap érkeztetése” gombot. Ezt követően az alábbi képernyőt kell látnunk.

15. Itt a „Mégse” gomb megnyomásával tudunk visszatérni a „Regisztráltak/ Igények” listára.

A folyamat végére értünk, az állampolgár regisztrációja, és képzési igényének rögzítése megtörtént! 52

2.8 JÉLÉNTKÉZTÉTÉS 1. Elsőként újra a https://ginop612hir.nive.hu/hir612/mentor/mentorbelep.aspx linket Firefoxban, vagy Internet Explorerben megnyitva adjuk meg a kapott felhasználónév és jelszó párost. Ezt követően a következő képernyőt látja:

53

2. A „Rendben” gombra kattintást követően a következőt látja:

3. Válassza a bal oldali menüsorból a Regisztráltak/Igények menüpontot

54

4. Innen az Azonosít gomb megnyomása után a már korábban regisztrált személy TAJ számát szükséges megadni. 5. Ezt követően az Ellenőrzésre kattintva juthat el a jelentkeztetni kívánt állampolgár adatlapjára.

6. Kattintson a „Jelentkeztetés” gombra, ekkor a következő felület nyílik meg (képzéskereső)

55

7. Itt a kiválasztott képzés megjelölése után kattintson, a „Jelentkeztet” gombra. Ezután az alábbi képernyő jelenik meg. 8. Itt látható, hogy mennyi a rendelkezésre álló keretösszege a jelentkeztetett személynek. Illetve, hogy mennyien jelentkeztek a képzésre:

9. Kattintson a mentés gombra, így az alábbi felületre jut:

10. Itt a „Rendben” gombra kattintva juthat a következő képernyőre:

FONTOS!! A jelentkeztetés itt még nem ért véget.

56

11. Kattintson a „JELlap” nyomtatása gombra, ekkor az alábbi felület nyílik meg:

12. Itt a „Jelentkeztetési lap letöltése” gombra kell kattintani, a letöltött dokumentumot ki kell nyomtatni 2 példányban, és alá kell íratni a jelentkeztetett személlyel. Az jelentkeztetési lap egyik példánya marad a jelentkeztetett személynél, a másik példányt pedig Önnek szükséges megőrizni. A Jelentkeztetés folyamata akkor ér véget, ha rákattintott a „Vissza az azonosításra” gombra. Amennyiben a jelentkeztetett személy meggondolná magát a képzéssel kapcsolatosan, akkor a „Lejelentkeztetés” funkcióval tudja visszavonni a korábbi jelentkezését. FONTOS, hogy az aláírt lejelentkeztetési lapot minden esetben őrizze meg! Jelentkezést követően kerül megkötésre a képző intézménnyel a képzési szerződés, melynek időpillanatában rendelődik hozzá a jelentkezett személyhez a Mentor. A képzési szerződést a regisztrált és jelentkeztetett személy a képző intézménnyel köti – nem szükséges mentori jelenlét. Így létrejön a képzés ideje alatt fennálló mentorált/mentor kapcsolat. A Mentor hozzárendelés folyamatában két nagyobb csoportot különböztetünk meg: 

Azon személyek, akik adott mentor által kerültek regisztrálásra vagy igény frissítésre a HIR-ben, az érintett mentor mentoráltjai lesznek mindentől függetlenül.



Minden más személy esetében képzés és Mentor székhelyének földrajzi helyszíne szerint kerül összerendelésre, a Mentor szabad kapacitásnak figyelembe vételével.

57

2.9 MÉNTORÁLÁS A mentorálás fő tevékenységei:  

a képzésen résztvevők szakmai mentorálása; lehetőség szerint személyes kapcsolattartás a mentoráltakkal; a hiányzások kezelése;

A kisebb településeken és/vagy alacsonyabb képzettségű / társadalmi státuszú résztvevőknek szervezett képzések egyik fontos kockázati eleme a magas lemorzsolódás. (A lemorzsolódás azt jelenti, hogy a mentorált nem fejezi be a képzést valamilyen oknál fogva. Az egyik ilyen lehetséges eset, hogy a projekt képzésein résztvevő mentoráltak hiányzásának mértéke meghaladja a képzési órák 10 százalékát. Egy képzés során a megengedett maximális hiányzás 4 képzési óra, ami adott esetben jelenthet egyetlen alkalmat is. Ha valaki többet hiányzik, akkor nem tudja befejezni a képzést a magas hiányzási arány miatt. Ekkor lemorzsolódhat, de a képzés során lehetősége van a képző intézménynek pótórák beiktatására, amely segítségével pótolhatóak a hiányzó órák/alkalmak. Mindezekről a Mentorok a HIR-ből, a képzők adatrögzítése alapján tájékozódhatnak. A hiányzások lehetséges esetei és a pótalkalmak kezelése 1. A képzési programban meghatározottnál nagyobb mértékben hiányzik a képzési alkalmakról a mentorált. -> szükéges felvenni a kapcsolatot a mentorálttal és a képző intézménnyel, és egyeztetni a pótalkalom megtartásáról. A pótalkalmon való részvétel kiváltja a hiányzást, így záró számonkérésre bocsátható a mentorált a képzés utolsó alkalmával. Ebben az esetben szükséges, hogy a képző intézmény tartson pótalkalmat, mert ez egyébként nem kötelező számára. 2. A mentorált hiányzik a pótalkalomról. A pótalkalmat is lehet pótolni, de ehhez is szükséges a képző intézmény rugalmassága. 3.

Záró számonkérésről hiányzik a mentorált. A záró számonkérést lehet pótolni. Ebben az esetben szükséges, hogy a képző intézmény tartson pótlási lehetőséget, mert ez nem kötelező számára és plusz adminisztrációs terhet ró rá, de a képző intézménynek is az az érdeke, hogy a résztvevő tanúsítványt kapjon. A mentoráltra eső képzés díját csak ebben az esetben kaphatja meg az Irányító Hatóságtól.

58

A mentorálás elemei: •

Személyes mentorálás javasolt kivitelezése: o Képzési alkalom meglátogatása, bemutatkozás, mentori segítség felajánlása (szükséges legalább egy személyes találkozás) o Az ügyfélszolgálaton egyfajta „rendelkezésre állás”: a mentoráltak nyitvatartási időben felkereshetik mentorukat, például az eMoP-on gyakorolhatnak is, illetve feltehetik kérdéseiket mentoruknak a képzésen elhangzottakkal kapcsolatban.

•

Hiányzás-kezelés o Ahol feltételezhető a szorosabb kapcsolat, magasabb fokú bizalom lehetőség szerint személyes megkeresés javasolt. További mentoráltak esetében lehetőség szerint telefonos megkeresés javasolt. Cél a mentorált lemorzsolódásának megakadályozása

2. 10 UTOKOVÉTÉS A képzés befejezését követően fontos, hogy a mentor a képzést eredményesen befejező mentoráltjainak gratuláló e-mailt küldjön, illetve érdeklődjön a lezajlott képzéssel kapcsolatos élményeikről, véleményükről. A képzést sikeresen elvégző magánszemélyek esetében a képzés befejezését követő fél év elteltével a Projekt felméri a személy életminőségében bekövetkezett változásokat. Ehhez a képzettek a képzés befejezése utáni hatodik hónapban egy e-mailt fognak kapni a HIR-ből – a mentornak figyelmeztetni szükséges majd mentoráltjait, hogy lehetőség szerint válaszoljanak ezen levélre. Az utókövetés további eszközei lesznek a KIFÜ által megadott kérdések (kérdőíves, kvantitatív adatfelmérés), valamint az egyedi „sikertörténetek” összegyűjtése (kvalitatív vizsgálat). A sikertörténeteket nem a HIR-ben, hanem egy excel táblában szükséges begyűjteni, melyet a későbbiekben a munkáltató elküld minden kollégának.

59

2.11 ÁLTÁLÁNOS FÉLÁDÁTOK A mentoroknak természetesen a jelzett folyamat mellett általános feladatai is vannak a projektben, így: 

KIFÜ-vel való kapcsolattartás, kommunikáció; a szakmai online fórum használata



a Projekt mentori tevékenységének ellátásához kapcsolódó felkészítőn való aktív részvétel;



a HIR folyamatos használata, mely naplózásra kerül;



kötelező riportálás a HIR-ben havi rendszerességgel;



a projektben a mentoroknak tartandó felkészítő tartalmának elsajátítása, az ott elhangzottak használata;



a KIFÜ bármely ellenőrzése során a fent meghatározott projekt tekintetében adatot szolgáltat, dokumentációkat biztosít, szükség esetén részt vesz az ellenőrzés munkájában.

3.

Á MÉGYÉI MÉNTOR KOORDINÁTOR

A mentori munkafolyamatok középszintű koordinációja céljából életre hívott Megyei Mentor Koordinátor (a továbbiakban MMK) hálózat feladata elsősorban a mentorok személyes támogatása, a KIFÜ és a mentorok közti kommunikáció erősítése. Az MMK-k szakmai feladatai a projekt során: 

a projektbe bekerülő mentorok adminisztratív bevonásának támogatása,



a projekt ideje alatt csatlakozók részére módszertani felkészítő tartása,



az mentorok munkájának szakmai támogatása

Az MMK feladatai: 

Mentorok tevékenységének szakmai támogatása, 60



Rendszeres mentorlátogatás,



Távollévő mentor helyettesítésének kezelése,



Online és telefonos elérhetőség biztosítása munkanapokon 8-18 óráig

A projektben tevékenykedő MMK-k a projekt aktualitásainak és szakaszainak megfelelően folyamatosan kapják az információt és a módszertani támogatást a KIFÜ-től annak érdekében, hogy a mentori hálózat a lehető leghatékonyabban működhessen. A naprakész információk birtokában így az MMK-k tevékenységeik minden mozzanatában hitelesek lehetnek, a mentorokkal való kapcsolatuk pedig tovább erősödhet. Ezzel az erősödéssel pedig azt a célt kívánjuk elérni, hogy egy megfelelően motivált, erős és összetartó mentori hálózat alakuljon ki a projektben, ami akár a későbbiekben is alkalmas lehet hasonló, országos méretű felnőttképzési projekt lebonyolításának támogatására.

4. Á PROJÉKT KOTÉLÉZO KOMMUNIKÁCIOJÁ A projekt központi kommunikációját megalapozó média stratégia együtt, szerves egységként kezeli a hír alapú és vásárolt megjelenéseket, a marketing eszközök alkalmazását, törekszik a szinergiák hasznosítására. A hír alapú tájékoztatásban központi szerepet szán a tervezet a közszolgálati médiában a témához kapcsolódó már futó televíziós és rádiós műsoroknak. A kommunikációs terv a nem kötelező kommunikációs elemek között kiemelt szerepet szán a televíziós és rádiós spotok mellett az olyan, 2-3 perces szemléletformáló videóknak, amelyek egy-egy képzett útját kísérik végig a képzés kezdetétől annak sikeres befejezéséig. E videók szereplői valóságos személyek lesznek: őket az első induló képzésekre jelentkezők közül választják majd ki, és a felvétlek helyszínei is valós képzési helyek lesznek. A kommunikációs terv szerint e videók szereplői jelennének meg később az országos kommunikációban alkalmazott spotokban és plakátokon is. A filmek különböző változatai az országos toborzási kampányban és a záró, eredménykommunikációs kampányban is hasznosíthatóak lesznek. A szemléletformáló videók a saját honlapokon illetve a közösségi videó csatornákon is felhasználhatóak, segítve a projekt ismertté válását, fokozva az eredménykommunikáció hatékonyságát. Emellett indul el a szinten tartó kommunikáció, tájékoztató brosúrák készítésével, időszakos sajtóközlemények kiküldésével és részeredmények közlésével. A záró kampány (képzési 61

forrás felhasználás függvényében) várhatóan 2017 novemberében indul, a projekt lezárása előtt pedig megtörténik a záró, értékelő rendezvény. A központi kommunikáció – helyi kommunikációt talán legközvetlenebbül támogató - része, hogy a nagyszámú, heterogén, és földrajzilag szétszórtan élő célcsoport elérése érdekében egy sor országos hatókörű szervezettel tervezi a kapcsolatfelvételt a projektet végrehajtó konzorcium, így várhatóan ezen szervezeteket tájékoztatják a projekt elindulásáról, jelentőségéről és tartalmáról, kérve őket, hogy hívják fel tagjaik, tagszervezeteik figyelmét a részvételi lehetőségre.

62

5.

ÉLÉRHÉTOSÉGÉK

Kedves Olvasó, amennyiben mentori munkája során kérdése, problémája lenne,



a mentori feladatokkal, munkaügyekkel kapcsolatos kérdések esetén: e-mail: [email protected] telefon: +36(1) 795-8612



a képzésekkel, képzőkkel kapcsolatos kérdések esetén: e-mail: [email protected] telefon: +36(1) 477-5605 www.nive.hu

elérhetőségeken várjuk jelentkezését.

63

IMPRESSZUM Szerkesztette: KIFÜ Kézirat lezárva: 2016. december 6. Kiadó: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség © Copyright - Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség 2016 Minden jog fenntartva / All rights reserved Kapcsolat: [email protected]

64

GINOP DIGITÁ LIS SZÁKÁDÉ K CSO KKÉNTÉ SÉ. Mentorok motivációs kézikönyve kivonat KÉ ZIRÁT

Recommend Documents