A súlylökés oktatásának gyakorlatai középiskolában

Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet

A súlylökés oktatásának gyakorlatai középiskolában SMDLTE2202 - Az atlétika gyakorlata és módszertana

Készítette: Mihály Andrea G7MAFJ 2015.

http://sek.nyme.hu/konyvtar/plagium/

1. BEVEZETŐ RÉSZ 2. SÚLYLÖKÉS VERSENYSZABÁLYZATA 3. ELŐKÉSZÍTŐ GYAKORLATOK 4. RÁVEZETŐ GYAKORLATOK

1. BEVEZETŐ RÉSZ Forrás: http://sek.nyme.hu/_layouts/1038/Sport/DVD/Atletika.html#d5e13110

A súlylökés fő fázisai:    

Felállás a körben: előkészülés (súlygolyó helyes fogásával) a lendületmegszerzés megkezdésére Lendületszerzés: a dobó felgyorsítja a testtömegét, melynek mozgási energiáját a kidobás során átadja a súlygolyónak –becsúszás és a lökés előkészítése Kidobás: a golyó sebességének növelése és megfelelő röppályára juttatása – lökés Véghelyzet: a kidobás után a körben maradás biztosítása

A háttal-felállásból becsúszásos (O’Brien technika) súlylökés oktatása (jobbkezes dobó): A súlygolyó fogása:  

a 3 középső ujj tövén helyezkedik el, a hüvelyk és a kisujj oldalról támasztja, az ujjak párhuzamosak, enyhén tártak a súlygolyó elhelyezése a nyak mellett, a nyak elülső oldalához szorítjuk, a hüvelykujj vége a kulcscsont közelében, a könyök közel 45 fokos szöget zár be

Becsúszással lökés:       

felállás a dobás irányának háttal, a törzs előredöntése a talajjal párhuzamosan mérleghelyzetbe a támaszláb hajlítása zsugorhelyzetbe a súlypontot jobb lábujjhegyről hátratolja a dobó, a súlypont átkerül a sarokra a bal lábbal laposan hátralendít, a jobb láb erőteljes elrugaszkodásával egy időben, a jobb láb kinyúlik az elrugaszkodó láb alig emelkedik el a talajról, laposan és hosszan követi a testet a jobb lábujjakra érkezik a kör közepére a dobó, a bal láb belső talpéle később, de majdnem együtt fog talajt, a válltengely megtartja a becsúszás előtti pozícióját a mozgás folyamatosan gyorsuló „csúszás” és ne ugrás legyen

Kidobó terpesz: 

 

a testsúly a hajlított jobb láb felett van, tehát a becsúszás során a jobb sarkat térdben hajlítva be kell húzni a törzs alá, a tekintet és a bal kar hátrafele mutat, a csípőtengelyhez képest a válltengely hátrébb van (torzió) a fej, a térd és a jobb lábfej egy függőleges tengelyen helyezkedik el, a bal láb belső éle és a jobb láb sarka a dobás irányának vonalán helyezkedik el a bal láb kitámaszt, a jobb láb folyamatosan kinyúlik, a csípő és a súlypont a kidobás irányába mozdul

A kidobás: 



 

a kidobás akkor kezdődhet, amikor mindkét láb a talajra került, a jobb láb a térd beforgatása és forgó toló mozgása közben kinyúlik, előretolja a jobb csípőt, a bal kar a dobás irányába lendít a testsúly áttolódik a jobb lábról, a bal láb kitámaszt, megakadályozza a súlypont vízszintes irányú előremozgását, amely a kidobási szöget befolyásolja, a test bal oldala a forgásban megáll, a törzs túlcsavarodását a bal kar és váll lefékezése állítja meg a kilökés alatt a lábak végig a talajra feszülnek, a törzs a dobás irányára merőlegesen kissé homorít, a fej a kilökés végéig a bal lábtámasz mögött marad a jobb kar a lábak elrugaszkodása után kinyúlik, a könyök a dobás irányába emelkedik, a csukló az utolsó fázisban előrecsapódik

Véghelyzet:  

a kidobás után a kilépés megakadályozása végett a lábak gyorsan helyet cserélnek a jobb térd behajlik, a súlypont süllyed, a bal láb hátralendül

2. SÚLYLÖKÉS VERSENYSZABÁLYZATA Forrás: http://www.magyar.sport.hu/sport/jatekszabalyok/j_sulylokes.htm A súlylökés A súlygolyót a válltól egy kézzel kell lökni. Amikor a versenyző feláll a körben a dobás megkezdéséhez, a súlygolyónak érintenie kell a nyakát vagy az állát (vagy nagyon közel kell lenni azokhoz). A dobás során a kéz nem süllyedhet ennél a pozíciónál lejjebb, a súlyt pedig nem szabad a vállak vonala mögé vinni. A dobás akkor érvényes, ha a súlygolyó teljes egészében belül esik le a dobószektort határoló vonalak belső élein. A versenyző mindaddig nem hagyhatja el kört, amíg a szer talajt nem ért. A dobások után a szereket vissza kell vinni a dobóhelyre. Visszadobni tilos! Dobókör és a bástya 1.) A dobókör kerete, amelyet a talajjal egy szintbe kell süllyeszteni, vasból, acélból vagy más erre a célra alkalmas anyagból készül. A kör belseje lehet beton, aszfalt vagy más szilárd, de nem csúszós anyag. A dobókör belső felszínének vízszintesnek és 1,4-2,6 cm-rel alacsonyabbnak kell lennie a kör peremének felső szélénél. 2.) A kör belső átmérőjének mérete: súlylökésnél 2,135 m (+-5 mm). A kör pereme (kerete) legalább 6 mm vastag és fehérre kell festeni. 1.) Anyaga és elhelyezése. A bástya fehérre festett fából (vagy más alkalmas anyagból)

készül, körív alakú és belső oldala egybeesik a kör szegélyének belső szélével. A bástyát a szektorvonalak között középen, szilárdan kell a talajhoz erősíteni. 2.) Méretei. A bástya belső hossza 1,22 m (+-1 cm), szélessége 11,2-30,0 cm, magassága (belül mérve a kör felszínétől) 10 cm (+-2 mm) kép: https://www.google.hu/search?q=s%C3%BAlyl%C3%B6k%C3%A9s+b%C3%A1stya&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved =0ahUKEwi3tqziloXKAhXCiSwKHbXoCRQQ_AUIBygB&biw=1525&bih=734&dpr=0.9#imgrc=lud9BdKGCWQxAM% 3A

Súlygolyó Anyaga és szerkezete: A súlygolyó anyaga vas vagy sárgaréz (gömb alakú). Méretei: férfi versenyen használható súlygolyó minimális tömege (kg)

női

felnőtt/jun.

ifi

feln./jun./ifi

7,26

5,00

4,00

A súlylökés a férfiaknál 7,26 kg-os (11-13 cm-es átmérőjű), a női súly 4 kg-os és 9,5-11 cm átmérőjű. (gyors kilökésre  nagy erőre van szükség) Az oktatásban könnyebb súlyokat használunk: az osztály képességeinek, korának, adottságainak megfelelően. Lányok általában könnyebb. míg a fiúk eleve nehezebb súlygolyóval kezdik a gyakorlást. Dobószektor A súlygolyó talajraérési helyének olyan anyagból kell készülnie, amelyen a golyó nyomot hagy, de minimális a felpattanása: talaja salak, fű vagy más alkalmas anyag, amelyen a szer nyomot hagy.

3. A SÚLYLÖKÉS ELŐKÉSZÍTŐ GYAKORLATAI KÖZÉPISKOLÁBAN (10 DB) A dobásokhoz szükséges képességek kifejlesztésénél - különösen kezdőknél - az egyik alapvető feladat az erő fejlesztése. Fontos, hogy minél nagyobb erőfeszítéssel végezzük a gyakorlatokat valamint az, hogy a gyorsasági erőfejlesztésnél a lehető legnagyobb sebességű mozgással hajtsuk végre. A dobószerek felgyorsításuk közben nagy ellenállást fejtenek ki a dobó izomzatára, ízületeire, szalag - és csontrendszerére. Ezért van nagy jelentősége az izmok és

ízületek

ellenálláshoz

való

előzetes

hozzászoktatásának.

Előkészítő és célgyakorlatok végezhetők eszközzel és eszköz nélkül. Az eszköz nélküliek a dobók

felkészítésében

elsősorban

mint

bemelegítő,

átmozgató,

lazító

mozgások

hasznosíthatók. Jelentősebb erősítő hatások csak az izmok kellő megterhelése a különböző eszközökkel, kéziszerekkel megnehezített gyakorlatok végeztetésével érhetők el. (Koltai, 1975) A súlylökéshez szükséges legfontosabb képességek:     

erő gyorserő gyorskoordinációs képesség egyensúlyérzék térbeli tájékozódóképesség

Elengedhetetlenül szükséges az alsó- és felső végtag izmainak, a vállöv- és csípő izmainak, valamint a törzs izmainak az erősítése. Fontos az ügyesség, a koordinációs képességek fejlesztése; a mozdulat- és reakciógyorsaság, valamint a törzs- és ízületi stabilizáció fejlesztése. A 9-10. osztályosok számára az általános iskola felső tagozatában a súlylökésről tanultak felidézése a cél. A szer helyes fogásától kezdve az általános erőfejlesztésen át, folyamatos hibajavítással, és technikacsiszolással eljutnak a 11-12 évfolyamra, ahol a gyakorlatokat egyre tökéletesebben tudják végrehajtani, képesek nagyobb távolságokra lökni a súlyt. A mozdulatsor 12. osztályra dinamikus sztereotípiává válik, minden egyéb külső zavaró tényező ellenére is, akár versenykörülmények közt is képesek nagy %ban tökéletesen végrehajtani azt. Ekkorra a súlylökés mozdulatsora nagyjából automatikus, nem igényel különösebb odafigyelést a tanulók részéről, mert már beidegződött, jól begyakorolt, ismerős tevékenységelemek alkotják.

A súlylökésben résztvevő izmok Felső végtag izmai: • Ujjakat hajlító izom/m. flexor digitorium superficialis • Singcsonti csuklóhajlító izom/m. flexor carpi radialis • Orsócsonti csuklófeszítőizmok/m. flexor carpi ulnaris • Karizom/m. brachialis • Kétfejű karizom/m. biceps brachii • Háromfejűkarizom/m. triceps brachii • Deltaizom/m. deltoideus Alsó végtag és csípő izmai • Csípőizom/m.iliopsoas • Combpólyafeszítő izom/m. tensor fasciae latae • Egyenes combizom • Külső vaskosizom • Belső vaskosizom • Szabóizom/m sartorius • Nagy farizom/m. gluteus maximus • Négyfejű ombizom/m. qadriceps femoris • Kétfejű combizom/m biceps femoris • Háromfejű lábikraizom/m. triceps surae Törzsizmok • Nagy mellizom/m. pectoralis major • Kis mellizom/m. pectoralis minor • Elülső fűrészizom/m. serratus anterior • Egyenes hasizom/m. rectus abdominis • Külső ferde hasizom/m. oblquus externus abdominis • Belső ferde hasizom/m. obliquus internus abdominis • Csuklyásizom/m. trapesius • Széles hátizom/ m. latissimus dorsi

A gyakorlat száma: 1. A gyakorlat megnevezése: súlyzós gyakorlatok Forrás megjelölés: : OM A testnevelés tanítása – Tanári kézikönyv felső tagozatos pedagógusok számára. Korona Kiadó, Bp, 2001. ISM Alkalmazási területe: 9-12 osztály - cél: általános erőfejlesztés Eszközök: kézisúlyzók A résztvevők száma: teljes osztálylétszám A gyakorlat leírása: gimnasztikagyakorlatok kézisúlyzóval Kritikus momentum: a gyakorlatok általánosan erősítő hatásúak, a súlyok használatával kimondottan a vállöv erősítését szolgálják Megjegyzés: a tanulókat figyelmeztetni kell: mindenki vigyázzon a saját- és társai testi épségére! A sorozatok befejeztével óvatosan engedjék, és semmiképp se dobják le a súlyokat! Az ismétlések közé kellő számú pihenőidőt, nyújtást, lazítást is iktassunk be. Változatok: a gyakorlatok elvégzésének módja - az ütemezést megváltoztatva más jellegűvé válnak: 

dinamikus



statikus (több ütemen keresztüli tartások)



Rajz: OM, A testnevelés tanítása – Tanári kézikönyv felső tagozatos pedagógusok számára. Korona Kiadó, Bp, 2001. ISM

A gyakorlat száma: 2. A gyakorlat megnevezése: társas, medicinlabdás gyakorlatok 1. Forrás megjelölés: saját Alkalmazási területe: 9-12. osztály - cél: erőfejlesztés Eszközök: páronként 1 medicinlabda A résztvevők száma: teljes osztálylétszám A gyakorlat leírása: 3 fázisból áll: 

medicinlabdás gyakorlat



a medicinlabda átdobása társhoz



pihenő

Kritikus momentum: a gyakorlatok pontos végrehajtása és folyamatos figyelem fontos - így elkerülhetőek a balesetek és a sérülések. Általános erősítő hatású gyakorlatok. Megjegyzés: mivel előkészítő gyakorlatról van szó, nem fontos milyen dobástechnikával juttatja el a tanuló a társához a labdát, ahogy az sem, hogy a dobásnak szép ívet ad-e, vagy sem Változatok: 

ütemezéssel gyorsított változat

Rajz: OM, A testnevelés tanítása – Tanári kézikönyv felső tagozatos pedagógusok számára. Korona Kiadó, Bp, 2001. ISM

a gyakorlatok elvégzése után az 1.sz. tanuló a tőle kb. 2 m távolságban levő társához dobja a medicinlabdát - amíg a társ a gyakorlatokat hajtja végre, az 1. sz. tanuló pihen

A gyakorlat száma: 3. A gyakorlat megnevezése: társas, medicinlabdás gyakorlatok 2. Forrás megjelölés: saját Alkalmazási területe: 9-12 osztály - cél: kondicionális képességek fejlesztése Eszközök: páronként 1 medicinlabda A résztvevők száma: teljes osztálylétszám A gyakorlat leírása: 

medicinlabdás gyakorlat



társ: medicinlabda nélküli gyakorlat: pl. folyamatos négyütemű fekvőtámasz



csere

Kritikus momentum: fontos a pontos végrehajtás, hogy a kellő hatást elérjük, és az előkészítés sikeres legyen. Megjegyzés: próbálják azonos ütemben végezni a feladatokat, hogy egyszerre végezzenek, így folyamatosan mozogjanak a párok, ne legyen „üresjárat”.

Rajz: saját

1.sz.tanuló medicinlabda nélküli gyakorlata:

1,3

2

4

1.sz. tanuló 2. gyakorlata: mérlegállás: egyensúlyfejlesztés, térbeli koordináció fejlesztése

társ medicinlabdás gyakorlata:

A gyakorlat száma: 4. A gyakorlat megnevezése: vállöv és a karizmok erősítésére szolgáló gyakorlat bordásfalnál Forrás megjelölés: saját Alkalmazási területe: 9-12 osztály - cél: kondicionális kép. fejlesztése

Eszközök: bordásfal, bordásfalra akasztható fém húzódzkodó A résztvevők száma: teljes osztálylétszám A

gyakorlat

leírása:

ugyanúgy

párokban

dolgozzanak

a

tanulók:

végezzenek

húzódzkodásokat a bordásfalra szerelt fémszerkezeten. Ezzel erősíthető a vállöv, és a karizmok. Kritikus momentum: a saját testsúllyal végzett feladatok során mérlegelni kell a tanuló testi adottságait. (tegyük fel, h ebben az osztályban mindenki képes végrehajtani az adott feladatot). Megjegyzés: ízületvédelem!!! Változatok: 

a feladatot lehet piramis-rendszerben is végeztetni (először 1 felhúzás , aztán 2, 3…stb)

Rajz: saját

A gyakorlat száma: 5. A gyakorlat megnevezése: mellső fekvőtámasz – gyakorlatok Forrás megjelölés: saját Alkalmazási területe: 9-12 osztály - cél: kondicionális képességek fejlesztése Eszközök: A résztvevők száma: teljes osztálylétszám A gyakorlat leírása: mellső fekvőtámasz helyzetben végrehajtott gyakorlatok 

karhajlítás – nyújtás



ujjhegyre emelkedés



karhajlítás után dinamikus nyújtás, talajtól való gyors ellökés után szökkenés közben taps a talaj fölött

Kritikus momentum: pontos, szabályos végrehajtás Megjegyzés: ne legyen verseny, mert az a technika rovására mehet Változatok: 

mellső fekvőtámaszban karhajlítás nyújtás piramis – rendszerben 10-ig. (először mindenki csak 1 db-ot, aztán 2-t, 3-t… stb hajt végre)

Rajz: saját

1

2

A gyakorlat száma: 6 A gyakorlat megnevezése: társas, általános kondicionális és koordinációs képességek fejlesztésére szolgáló játék kézilabdával Forrás megjelölés: saját Alkalmazási területe: 9-12 osztály Eszközök: kézilabdák A résztvevők száma: teljes osztálylétszám A gyakorlat leírása: az eddigi párok dolgozzanak most is – az általános iskolai testnevelésórákon tanult kézilabda ismereteket segítségül hívva: a tanulók párokba állnak, egymástól 5-8 m-re helyezkednek el, majd a tornaterem teljes hosszában, futás közbeni lőtt átadásokat végeznek. A helyes, dinamikus végrehajtás növeli a dobóerőt, erősíti a vállöv izmait. Kritikus momentum: pontos és gyors legyen a végrehajtás. a párok fussanak a terem végéig. Megjegyzés: lehetőleg pontosan a társ kezébe dobják a labdákat. Változatok: 

végrehajtható különböző labdatípusokkal (eltérő súly és méret)

Rajz: saját

A gyakorlat száma: 7. A gyakorlat megnevezése: bombázó játék Forrás megjelölés: : OM A testnevelés tanítása – Tanári kézikönyv felső tagozatos pedagógusok számára. Korona Kiadó, Bp, 2001. ISM Alkalmazási területe: 9-12 osztály - cél: erőfejlesztés Eszközök: medicinlabdák, padok, kézilabdák A résztvevők száma: teljes osztálylétszám A gyakorlat leírása: 

2 csapat - közéjük padok - padokon elhelyezett medicinlabdák



cél: a medicinlabdák eltalálása és az ellenfél térfelére döntése kézilabdával

Kritikus momentum: a dobóerő és a célzás fejleszthető a gyakorlat segítségével Megjegyzés: a tanulókat figyelmeztetni kell: mindenki vigyázzon a saját- és társai testi épségére! Figyeljék az esetlegesen célt tévesztő labdákat! Hamar gyűjtsék be és dobjanak újra a térfelükre kerülő kézilabdákkal. Változatok 

kialakíthatunk több csapatot is - a padokat többféle alakzatban is elhelyezhetjük



kézilabda helyett alkalmazhatunk különböző méretű és súlyú labdákat

Rajz: saját

A gyakorlat száma: 8. A gyakorlat megnevezése: feldobós-elkapós játék medicinlabdával Forrás megjelölés: : OM A testnevelés tanítása – Tanári kézikönyv felső tagozatos pedagógusok számára. Korona Kiadó, Bp, 2001. ISM Alkalmazási területe: 9-12 osztály - cél: kondicionális és koordinációs képességek fejlsztése Eszközök: különböző méretű és súlyú labdák A résztvevők száma: teljes osztálylétszám A gyakorlat leírása: A tanulók körben állnak - egy tanulónál medicinlabda van - a tanuló a labdát hirtelen a magasba dobja, majd egy nevet kiált. Akinek a neve elhangzik, annak el kell kapnia a labdát. Kritikus momentum: a játék alapvetően erősítő hatású, de fejleszti a reakcióidőt, és a gyorsaságot is. Nagyfokú ügyességet, odafigyelést kíván. Megjegyzés: a tanulókat figyelmeztetni kell: mindenki vigyázzon a saját- és társai testi épségére! A nagy súlyú labdák különösen baleset- és sérülésveszélysek!!! Ügyeljünk a körülményekre, a terem lehetőségeihez mérten játszható csak a játék. (alacsony belmagasságú tornaszobában nem kimondottan ajánlott)

Változatok: 

a tanulók haladhatnak is, akár lassú futással



alakíthatunk ki csapatokat is – lehet verseny (ügyeljünk a csapatok közti kellő távolságra, egyrészt hogy össze ne keveredjenek, össze ne fussanak a csapattagok; másrészt hogy meghallják a labdás ember által kiáltott nevet)

Rajz: saját

A gyakorlat száma: 9. A gyakorlat megnevezése: egyszerű kötélhúzás Forrás megjelölés: saját Alkalmazási területe: 9-12 osztály - cél: erőfejlesztés Eszközök: kötél A résztvevők száma: teljes osztálylétszám A gyakorlat leírása: csapatok a kötél két végénél – jelre megpróbálják az ellenfelet elrántani, illetve a kötél közepét jelző szalagot a saját térfelükhöz közelebb húzni Kritikus momentum: a test főbb izomcsoportjaira általánosan ható erősítő gyakorlat, mely erősíti a csapattagok közti kohéziót, összetartásra, közös cél elérésére buzdít, fejleszti az akaraterőt, és a kitartást. Megjegyzés: érdemes szabadtérben, leginkább homokos talajon játszatni Rajz: http://www.fotkyfoto.hu/fotok-kepek/kotelhuzas%2821457204%29/

A gyakorlat száma: 10. A gyakorlat megnevezése: gimnasztika súlygolyóval Forrás megjelölés: : OM A testnevelés tanítása – Tanári kézikönyv felső tagozatos pedagógusok számára. Korona Kiadó, Bp, 2001. ISM Alkalmazási területe: 9-12 osztály - cél: ált.erőfejlsztés Eszközök: súlygolyók A résztvevők száma: teljes osztálylétszám A gyakorlat leírása: gimnasztikagyakorlatok súlygolyóval Kritikus momentum: a gyakorlatok általánosan erősítő hatásúak, a tanulók kezükbe veszik, megszokják a súlygolyót. Mivel még csak előkészítő gyakorlatról van szó, nem fontos a súlygolyó helyes fogása. Megjegyzés: elővigyázatosságból közöljük a tanulókkal, hogy a súlygolyók milyen nehezek, hívjuk fel a figyelmet a baleset– és sérülésveszélyre, törekedjünk a károkozás elkerülésére! Változatok: 

súlyosabb / könnyebb súlyok beiktatásával végezzék el a feladatot

Rajz: OM, A testnevelés tanítása – Tanári kézikönyv felső tagozatos pedagógusok számára. Korona Kiadó, Bp, 2001. ISM

A SÚLYLÖKÉS RÁVEZETŐ GYAKORLATAI KÖZÉPISKOLÁBAN (10 DB)

A gyakorlat száma: 1. A gyakorlat megnevezése: lökő mozdulat gyakorlása medicinlabdával Forrás megjelölés: : OM A testnevelés tanítása – Tanári kézikönyv felső tagozatos pedagógusok számára. Korona Kiadó, Bp, 2001. ISM Alkalmazási területe: 9-10 osztály: lökő mozdulat elsajátítása, gyakorlása (ált. iskolában tanultak felidézése), 11-12 osztály: pontos végrehajtás, minél nagyobb távolságra - cél:

a helyes lökő mozdulat elsajátítása, hibajavítás (miután a vállöv izmainak

erősítése már megtörtént az előkészítő gyakorlatok során) Eszközök: medicinlabdák A résztvevők száma: teljes osztálylétszám A gyakorlat leírása: a medicinlabdát lökő mozdulattal kell minél messzebbre juttatni Kritikus momentum: általánosan erősítő hatású gyakorlat, mellyel a tanulók a lökő mozdulatot sajátítják el Megjegyzés: egysoros vonalban végezzék el a feladatot Változatok: 

súlyosabb / könnyebb medicinlabdák



kiinduló helyzet: mellheztartásból lökés két kézzel - terpeszállásból



jobb-, ill. bal válltól lökés egy karral



célba: felfordított svédszekrény

Rajz: saját

A gyakorlat száma: 2. A gyakorlat megnevezése: súlygolyó helyes fogása, helyből lökés Forrás megjelölés: Kósa László – Vas László: Módszertani kézikönyv az atlétika oktatásához Alkalmazási területe: 9-10.osztály: súlygolyó helyes fogása,gyakorlás 11-12.osztály: a mozdulat tökéletes végrehajtása - cél: gyakorlás Eszközök: súlygolyók A résztvevők száma: teljes osztálylétszám A gyakorlat leírása: a súlygolyó helyes fogása – dobókézben, 3 középső ujj tövét terhelve – szélső ujjak támasztó szerep, könyék kiemelt – helyből lökés Kritikus momentum: súlygolyó helyes fogása, elhelyezése a vállgödörbe Megjegyzés: pontos végrehajtás Változatok: mindkét oldalról

Rajz: http://tesiasszisztens.hu/kepzes/files/file/atletika-1-2resz-web.pdf

A gyakorlat száma: 3. A gyakorlat megnevezése: lökés egy kézzel féltérdelésből

Forrás megjelölés: : saját Alkalmazási területe: 9-10 osztály: a súlygolyó helyes fogása, lökőmozdulat gyakorlása. 1112.osztály: dinamika - cél: egykezes lökés mozdulatának elsajátítása, gyakorlás Eszközök: súlygolyó /könnyebb medicinlabda A résztvevők száma: teljes osztálylétszám A gyakorlat leírása: a tanulók féltérdelés helyzetéből lökik egy kézzel a medicinlabdát / súlygolyót – helyes súlygolyófogással Kritikus momentum: ellentétes kar- láb, lökő mozdulat, dinamika Megjegyzés: alapos bemelegítés, dobóiskolai gyakorlatok után Változatok: 

mindkét karral végezzék el a feladatot



célba lökés – pl. zsámoly fölött / felfordított svédszekrénybe

Rajz: saját

A gyakorlat száma: 4. A gyakorlat megnevezése: súlylökés térdelésből – fordulással, térdnyújtással Forrás megjelölés: : Dieter Kruber - Az atlétika oktatása tornateremben, 2001 Alkalmazási területe: 9-10.osztály: súlygolyó helyes fogása, nyitó mozdulat, intenzív lábmunka elemeinek gyakorlása, 11-12. osztály: dinamikus végrehajtás, a súlygolyó minél nagyobb távolságra történő lökése - cél: ált.erősítő hatású gyakorlat, melynek célja a technika csiszolás, és a gyakorlás, Eszközök: súlygolyók A résztvevők száma: teljes osztálylétszám A gyakorlat leírása: féltérdelő helyzetből fordulással, térdnyújtással végrehajtott lökés Kritikus momentum: intenzív lábmunka, nyitó mozdulat, ívképzés Megjegyzés: stabil kiindulóhelyzet megtalálása, dinamikus végrehajtás

Rajz: Kruber.2001.

A gyakorlat száma: 5. A gyakorlat megnevezése: súlylökés háttal felállással láblendítéssel Forrás megjelölés: Kósa László – Vas László: Módszertani kézikönyv az atlétika oktatásához Alkalmazási területe: 9-10 osztály: az eddig tanultak alkalmazása, elemek összekapcsolása, láblendítés, beforgatás – 11-12.osztály: technikacsiszolás, a mozdulat gyakorlása, tökéletes végrehajtás cél: technikacsiszolás Eszközök: súlygolyók A résztvevők száma: teljes osztálylétszám A gyakorlat leírása: a tanulók a dobásiránynak háttal helyezkednek el - bal láb lendítésével egy lépés tesznek hátra, dobóterpesz - csípő-térd beforgatás – bal kar nyitó mozdulata - lökés Kritikus momentum: csípő térd beforgatás – ívképzés Megjegyzés: a beforgatás ne teljes talpon, hanem a lábujjakon történjen

Rajz: http://tesiasszisztens.hu/kepzes/files/file/atletika-1-2resz-web.pdf

A gyakorlat száma: 6. A gyakorlat megnevezése: akadálypálya: különböző magasságban elhelyezett akadályok Forrás megjelölés: saját + OM, A testnevelés tanítása – Tanári kézikönyv felső tagozatos pedagógusok számára. Korona Kiadó, Bp, 2001. ISM Alkalmazási területe: 9-122.osztály: akadálypálya teljesítése lökő mozdulat gyakorlásával Cél: a helyes technika kialakítása, ívképzés, speciális lökőmozgás alkalmazása a különböző magasságokban elhelyezett akadályok felett Eszközök: medicinlabdák – súlygolyók – zsámolyok – szekrények - padok – kötél – szőnyegek - egyéb akadályok + feladatkártyák A résztvevők száma: osztálylétszám A gyakorlat leírása: a tornaterem egész területén kialakított akadálypályán – állomások feladatkártyák által meghatározott módon kell a súlyt (medicin /súlygolyó) az akadály felett átjuttatni Kritikus momentum: lökő mozdulat gyakorlása, ívképzés Megjegyzés: szabadtéren is végrehajtható – a teremben súlygolyó szőnyegre essen Változatok: akadályok / akadálypálya: különböző magasságokban kifeszített kötél, zsámolyokra / szekrényre fektetett pad fölött kell az súlygolyót / medicinlabdát átjuttatni. tetszőlegesen variálható feladatok, és állomások az egész terem hosszában kialakítva meghatározott kiindulóhelyzetből végrehajtott lökések – ferde padon

terpeszállásban

Rajz: OM, A testnevelés tanítása – Tanári kézikönyv felső tagozatos pedagógusok számára. Korona Kiadó, Bp, 2001. ISM

A gyakorlat száma: 8. A gyakorlat megnevezése: mérlegállásból zsugorhelyzet, láblendítés, becsúszás gyakorlása Forrás megjelölés: saját Alkalmazási területe: 9-12.osztály - cél: a minél dinamikusabb láblendítés elérése zsugorhelyzetből Eszközök: gumilabdák A résztvevők száma: teljes osztálylétszám A gyakorlat leírása: társsal végrehajtott feladat, melynek lényege a mérlegállás és zsugorhelyzet kialakítása, a láblendítés gyakorlása, a becsúszás repülő fázisában cél a társ kezéből a megfelelő magasságban tartott gumilabda kirúgása Kritikus momentum: mérlegállás, zsugorhelyzet, becsúszás mozdulata láblendítéssel, közben a társ kezéből a gumilabda kirúgása Megjegyzés: a társ segítsége, odafigyelése fontos, távolságok felmérése

Rajz: saját

erőteljes

A gyakorlat száma: 9. A gyakorlat megnevezése: súlylökés oldalfelállásból, becsúszással Forrás megjelölés: Kósa László – Vas László: Módszertani kézikönyv az atlétika oktatásához Alkalmazási területe: 9-10. osztály: becsúszás gyakorlása, elemek összekapcsolása 11-12.osztály: dinamikus végrehajtás - cél: a súlylökés helyes technikájának elsajátítása Eszközök: súlygolyók A résztvevők száma: teljes osztálylétszám A gyakorlat leírása: gimnasztikagyakorlatok súlygolyóval Kritikus momentum: becsúszás végrehajtása, beforgatás, erőteljes kar és lábmunka Megjegyzés:folyamatos hibajavítást igényel

Rajz: http://tesiasszisztens.hu/kepzes/files/file/atletika-1-2resz-web.pdf

-

-

A gyakorlat száma: 10. A gyakorlat megnevezése: pontszerző játék medicinlabdás súlylökéssel

Forrás megjelölés: saját Alkalmazási területe: 9-12.osztály - cél: játékos formájú gyakorlat Eszközök: medicinlabdák A résztvevők száma: teljes osztálylétszám A gyakorlat leírása: létszámtól függően 4 fős csapatokat alakítunk ki – a játék nem időre, és gyorsaságra, hanem helyes technikára és minél messzebb ellökött súlyra van kihegyezve. A teremben zónákat jelölünk ki ( adott pontszámot ér) a helytelenül végrehajtott súlylökés pontlevonással jár. Jelre történik a súlylökés. az a csapat győz, amelyik a legtöbb pontot szerzi. Kritikus momentum: lehetőség a gyakorlásra, technikacsiszolásra Megjegyzés: a versenyhelyzetben végrehajtott rávezető gyakorlatoknak alapvetően nincs létjogosultságuk, hiszen a technika rovására mehet a kiéleződő szituációban esetlegesen elkapkodott mozdulatsor. Külön emeljük ki a feladat során, hogy ne gyorsan, hanem jól hajtsák végre a tanulók a gyakorlatokat. Veszélyes, nagy odafigyelést igényel! Változatok: a csapattagoknak nem muszáj egymás mögött felsorakozniuk, állhatnak egymással szemben is a terem 2 végében. (ebben az esetben úgy kell kijelölni a zónák pontértékét, hogy egyértelmű legyen) Szabadtér: súlygolyó, terem: medicinlabda Rajz: saját

Felhasznált irodalom

IAAF (2009): RUN! JUMP! THROW! The Official IAAF Guide to Teaching Athletics, Monaco, 179–205. Dr. Takács László (szerk.) (2004): ATLÉTIKA (TECHNIKA, OKTATÁS, EDZÉS) SETSK jegyzete, 312–319, 327–333. Dr. Koltai Jenő–Dr. Oros Ferenc (szerk.) (2004): Az atlétika oktatása. SETSK jegyzete, 256–279. Kósa László – Vas László: Módszertani kézikönyv az atlétika oktatásához 2001. OM, A testnevelés tanítása – Tanári kézikönyv felső tagozatos pedagógusok számára. Korona Kiadó, Bp, 2001. ISM Dieter Kruber - Az atlétika oktatása tornateremben, 2001 http://sek.nyme.hu/_layouts/1038/Sport/DVD/Atletika.html#d5e13110 http://www.magyar.sport.hu/sport/jatekszabalyok/j_sulylokes.htm Az atlétika története, technikája, oktatása, szabályai Polgár Tibor – Béres Sándor Dialóg Campus Kiadó Kiadó 2011. Az atlétika elmélete és gyakorlata Dr. Béres Sándor Eszterházy Károly Főiskola TTK Testnevelés és Sporttudományi Intézet 57/2014/TAMOP 4.1.2.E. 2014.