Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet
A gerelyhajítás középiskolai oktatásának gyakorlatai Atlétika SMDLTE2202
Lukács Gábor C5K06R
Tantervi előírás: Az emeltszintű érettségin, egy dobószám szabadon választott technikával való bemutatása az előírás. A középszintű érettségin a dobószámok közül a gerelyhajítás nem választható.
1. A gerelyhajítás középiskolában oktatott technikájának leírása Az atlétika dobószámai közül a legősibb eredetű versenyszám. Látványos, sajátos mozgás: nekifutással ötvözött váll feletti hajítás.
Technikai szempontból három fő részre bontható: •
nekifutás
•
dobóhelyzet előkészítése
•
tényleges dobás
A középső mozgásszakaszt (dobóhelyzet előkészítése) további két részre oszthatjuk. •
Az „első” előkészítő lépesek során a dobó egyenes vonalú előrehaladás közben az
addig fejmagasságban hordozott gerelyt lekészíti. •
A „második” szakasz előkésztő lépései a legfontosabbak, itt dől el ugyanis, hogy
milyen helyzetet biztosítunk a gerely hajításához. Az ízületek helyzete a „második” szakaszban: a jobb alsó végtag (lendítő) bokában igen enyhén lábháti irányban, térdben, csípőben enyhén hajlítva, kissé kifelé forgatva előre lendül. A jobb alsó végtag enyhe kifelé forgatása a jobb váll, illetve a törzs helyzetéből következik. A gerelyhajítóknak tudatosan törekedniük kell arra, hogy ez a forgatási szög a lehető legkisebb legyen, és a lendítő végtag talajfogása ne térjen el túlzottan a nekifutás irányának megfelelő egyenestől. A bal alsó végtag (a volt támasztó végtag) ízületei a futás elrugaszkodási fázisának megfelelő helyzetben vannak: bokában erőteljes talpi hajlítás, térdben csípőben feszítés. A törzs kissé hátrafelé döntött a jobb oldal a középsíkig hátra,a bal oldal előreforgatott. Ideális az elfordulási szög akkor, ha a dobó testének oldala vezeti a mozgást. A fej a bal váll felé forgatott, az arc előre, a dobás irányában néz. A jobb felső végtag hordozza a gerelyt. Ez a kar vállban távolított hátrafelé lendített, erőteljesen kifelé forgatott helyzetben van. A könyök maximálisan kifeszítve,az alkar enyhén hanyitott. A gerely a tenyér vájulatába simul. (Dr. Miltényi Márta: A sportmozgások anatómiai alapjai Kner Nyomda, Gyoma )
„ A gerely fogása: A gerelyt az atléták az ún. Järvinen fogással tartják. A középsőés/vagy a mutatóujj úgy fogja körbe a gerelyt, hogy az közben a kötés végéhez nyomódik. A hüvelykujj, szemben a középső ujjal, szintén a gerelyre, ill. a kötésre fonódik. A gyűrűs- és a kisujjak a középső ujj mellett, a kötésen fogják körbe a gerelyt. A mutatóujj nem nyúlhat hátra a gerely vége felé, mert az a kidobást károsan befolyásolhatja. A gerely kötése belefekszik a tenyérbe, és a hüvelykujj izompárnájához támaszkodik. A gerely kihajításánál az erő átadását, a középső-, a hüvelyk- és a mutatóujj végzi, a gyűrűsujj- és a kisujj csak irányít.” (Polgár Tibor – Béres Sándor Dialóg Campus Kiadó Szerzői jog © 2011 Dialóg Campus Kiadó Copyright 2011., Polgár Tibor, Béres Sándor 2011) A bal felső végtag helyzete a gerellyel szinte párhuzamos. Vállban a közelített, előrelendített, befelé forgatott helyzetet foglal el: a könyök hajlítva, az alkar borintva, a csukló középállásban, az ujjak lazán hajlítva, enyhén ökölbe szorítva.
A dobólépés: a gerelyhajítás e mozzanata a bal alsó végtag talajfogásával indul. Ez technikailag akkor helyes, ha kissé rézsutosan, enyhén befelé fordított lábbal történik. A térd szintén kissé hajlított. A jó bal lábtámasz azért döntő mozzanata a gerelyhajításnak, mert a hajítás függőleges összetevőjét jelenti. Ha a dobó előrenéző lábujjakkal, feszített térddel fog talajt, fölöslegesen megemeli a testét, és ez technikailag helytelen mozdulat a térd számára is hatalmas megterhelés. A bal alsó végtag támasza tehát sohasem lehet merev. A talajjal való ütközést főleg a térd rugózza ki, a térd megfelelően választott hajlásszöge tehát kulcskérdés. A nagymértékű térdhajlítás (a dobó térde berogy) megtöri a dobó lendületét, mert a súlypont esését eredményezi. A térd hajlásszögének megfelelően a dobólépés hossza sem közömbös. Ha e lépés rövid, a versenyző gyorsan áthalad rajta, a bal alsó végtag munkája kihasználatlan marad, szaknyelven: a dobólépés üres lesz. A hosszú és mély dobólépésbe általában beleragad a dobó, nem tudja a hajítást bal alsó végtaggal megemelni. Ha a dobólépésben a bal alsó végtag támasza már megkezdődött, a jobb alsó végtag fokozatosan elrugaszkodik a talajtól. Bokában erőteljes talpi hajlítás, illetve térdben, csípőben feszítő mozgás észlelhető, miközben a comb befelé forog. A térd a dobás irányában néz. A bal alsó végtag talajfogása előtt a bal kar – a vállban távolított helyzetét megtartva – a könyök vezetésével oldalra, majd hátra lendül – a nyitó munka – miközben a még mindig hátradöntött törzs bal oldala fokozatosan hátrafordul.
A jobb felső végtag ( a gerelytartó kéz) e mozgások alatt lehetőleg ne változtassa a helyzetét. Különösen ajánlott a csuklóra ügyelni. Ha a csukló „betörik” (kézháti hajlítás), a gerely hegye az ideális helyzet fölé billen. (Dr. Miltényi Márta: A sportmozgások anatómiai alapjai Kner Nyomda, Gyoma )
A gerelyhajítást a versenyzők öt vagy hétlépéses dobóritmusból végzik, amely azt jelenti, hogy a kar hátranyújtását és a kidobóhelyzetbe kerülést öt, illetve hét lépés alatt hajtják végre. Ötlépéses dobóritmus esetén a jobbkezes dobónak a második, azaz jobblábas lépése során kell a törzsét jobbra fordítani és a gerelyt tartó karját hátranyújtani. A következő ballábas lépés gyorsított, de átlagos hosszúságú, a negyedik (jobblábas) lépés szökkenésszerű, gyors és hosszú. Ezáltal a dobó levegőbe kerül. Ezt nevezzük impulzuslépésnek. Az ötödik, azaz ballábas lépés rövid és gyorsan előre lendülő kitámasztás. A dobó jobb lába dobásirányba fordul és nyúlik, ezáltal a csípő előretolódik, kialakul az ívfeszülés. (Dr. Béres Sándor Atlétika oktatása testnevelő asszisztenseknek 2014. Eszterházy Károly Főiskola) Az ívhelyzet: a gerelyhajítás egyik legszebb és legkritikusabb pontja az ívhelyzet. A többi részhelyzethez hasonlóan ez is pillanatok alatt játszódik le, lényege: a hajításban részt vevő izmok úgynevezett előfeszítése. A mozdulat kezdetén a jobb alsó végtag befejezte az elrugaszkodást. A térd a csípő a dobás irányába fordult. A testsúly még nincs teljesen a bal alsó végtagon. A törzs a dobás irányával szembe fordul,kissé még hátrahajlik, ív alakot képezve. A törzs helyzete a kar kifelé forgása miatt a jobb vállízületben még erőteljesebb feszülési érzést eredményez. A dobó szinte a gerely alá „ bújik”. A jobb felső végtag megtartja eredeti könyök-, csukló- és kézhelyzetét. Ez a mozdulat akkor jó, ha a jobb váll szinte maga után húzza a szert tartó végtagot. A bal felső végtag a törzs forgatását támogatva tovább nyit, hátra- és oldal felé lendülve. (Dr. Miltényi Márta: A sportmozgások anatómiai alapjai Kner Nyomda, Gyoma )
2.
A gerelyhajítás legfontosabb versenyszabályai
•
A gerelyt a kötésnél kell fogni és a váll, illetve a dobó felkar fölött kell eldobni. A gerelyt
nem szabad forgó mozgással elhajítani.
•
A dobás akkor érvényes, ha a gerely egyéb részeit megelőzően, a fémhegy éri először a
földet. •
A versenyző a dobásra való felkészülés és a kidobás között nem fordulhat meg a tengelye
körül úgy, hogy a kidobás irányának háttal legyen. •
Nem érvényes a dobás, ha a versenyző kidobáskor testének bármely részével érinti a kör-
ívet vagy a körív végeitől párhozamos vonalakra húzott merőleges vonalakat, illetve az ezeken túl lévő területet. •
Tilos bármely olyan eszköz alkalmazása - két vagy több ujj egymáshoz kötése is, amely
valamilyen módon segítheti a versenyzőt a dobás végrehajtásában. •
A versenyző mindaddig nem hagyhatja el a nekifutót, amíg a szer a talajra nem érkezett.
A szer leesése után hátrafele kell elhagyni a kidobó ívet. (MASZ Atlétikai Szabálykönyv, 2010)
3.
A gerelyhajításban az alábbi izmok vesznek részt dominánsan a technika kivitele-
zésében: A gerelyhajítók, az egész testüket használják a lábujjtól a kézhegyig. Fontos a laza, ruganyos izomzat, a gyorsaság és gyorsulás, valamint a dobásban résztvevő izmok erejének fejlesztése.
A technika kivitelezésében dominánsan részt vevő izmok: •
Deltaizom (musculus deltoideus)
•
Fűrészizom (jobb oldali elülső) (musculus serratus anterior)
•
Kétfejű felkarizom (musculus biceps brachii)
•
Háromfejű felkarizom (musculus triceps brachii)
•
Nagy mellizom (musculus pectoralis major)
•
Kis mellizom (musculus pectoralis minor)
•
Rekeszizom (diaphragma)
•
Egyenes hasizom (musculus rectus abdominis)
•
Trapéz vagy csuklyás izom (musculus trapesius)
•
Széles hátizom (musculus latissimus dorsi)
•
Rombuszizom (musculus rhomboideus)
•
Csípőhorpaszizom (musculus iliopsoas)
•
Négyfejű combizom (musculus quadriceps femoris)
•
Kétfejű combizom (musculus biceps femoris)
•
Háromfejű lábikraizom (musculus triceps surae)
A gerelyhajítás előkészítő gyakorlatai •
A gerelyhajítás oktatásának előfeltételei: Feladatként jelentkezik, a koordinatív, a gyorsasági, a lazaság – mozgékonyság, a robbanékony erő képességek fejlesztése.
•
Céltudatos, megalapozott tevékenységet kell folytatni a gerelyhajításban résztvevő láb-,törzs-, és karizmok robbanékony erőkifejtő képességek magas szintre emelése érdekében.
Előkészítő gyakorlatok: A gyakorlat száma:1 A gyakorlat megnevezése: „Szánkózás” Forrás megjelölés: Horváth Zoltán JÁTÉK ÉS SZABADIDŐ-SPORT Alkalmazási területe: Középiskola 9-10. osztály. Erőfejlesztés: ujjak, kar, törzs, láb izomzatának fejlesztése. Eszközök: parkettás padló, zsámoly 4db, húzókötél 4db A résztvevők száma: 4x5 fős csoportok. A gyakorlat leírása: A csapat egyik tagja kb. 4-6 m-re az oszloppal szemben, a célvonal mögött áll, kezében a zsámolyra erősített kötéllel. A sor első játékosa a felfordított zsámolyba ül. Rajtjelre a szembelévő játékos a kötéllel áthúzza a zsámolyban ülő társát a pályán. Amikor a zsámoly érinti a célvonalat, a zsámolyban ülő játékos kiszáll, átveszi a kötelet. Aki húzta, visszacsúsztatja a zsámolyt a rajtvonalig. A játék kezdődik előröl, és mindaddig tart, amíg mindenki az induló helyére ér vissza. Kritikus momentum: váltani csak akkor szabad, ha zsámoly érinti a vonalakat. Megjegyzés: télen, havazáskor szabadtéren is játszható. Változatok: a terhelést tudom növelni, ha a „húzópálya” hosszát növelem, továbbá a húzó játékos, húzhat ülő testhelyzetben így más izomcsoportokat terhel, mint mikor állva húz.
Rajz:
A gyakorlat száma:2 A gyakorlat megnevezése: Hangya Forrás megjelölés: Horváth Zoltán JÁTÉK ÉS SZABADIDŐ-SPORT Alkalmazási területe: Középiskola 9-10. osztály. Erőfejlesztés: ujjak, kar, törzs, láb izomzatának fejlesztése. Eszközök:kb.20 m hosszúságú pálya,3 db tornapad A résztvevők száma: osztálylétszám, 3 csapatra bontva A gyakorlat leírása: Szembeváltás párosával, kb.20 m-es pályán. A tornapadot a rajtvonal előtt helyezzük el. Rajtjelre az első páros elindul és terpeszben a pad két végén lévő csavarok elé, illetve mögé áll. Ráfognak a pad ülőrészére, megemelik és így viszik át a túlsó oldalra. Amikor a pad eleje eléri a vonalat, lerakják azt, és váltják a szemben lévő párost,akik visszaviszik a padot. Kritikus momentum: mindkét játékosnak,a pad fölött kell elhelyezkedni Megjegyzés: fontos a szabályok betartatása Változatok: a terhelés fokozható, ha egy tanulót a padra ültetünk. Rajz:
A gyakorlat száma:3 A gyakorlat megnevezése: Kötélhúzás Forrás megjelölés: Pásztory, Rákos iskolai és népi játékok Alkalmazási területe: Középiskola 9-10. osztály. Erőfejlesztés: ujjak, kar, törzs, láb izomzatának fejlesztése. Eszközök:2 db húzókötél
A résztvevők száma: osztálylétszám, 4 csapatra bontva A gyakorlat leírása: a kötél közepétől jobbra és balra 1 méter távolságra egy-egy jelet teszünk. A kötél a földön kihúzva fekszik, középjelzése a játéktér középvonalán van. A két csapat a kötél két oldalán egymással szemben helyezkedik el. Vezényszóra a csapat tagjai megfogják a kötelet úgy, hogy a csapatok első emberei a jelnél kezdjék a fogást. Sípjelre mindkét csapat arra törekszik, hogy ellenfelét a felezővonalon túlra húzza. Győztes az a csapat, amelyik a középvonalig el tudja húzni ellenfelét. Kritikus momentum: próbáljunk meg azonos erősségű csapatokat kialakítani Megjegyzés: fontos a szabályok betartatása Változatok: 3-4 főre csökkentem a csapatok létszámát, így tudom növelni a terhelést. Rajz:
A gyakorlat száma:4 A gyakorlat megnevezése: Rönkhajítás Forrás megjelölés: Horváth Zoltán JÁTÉK ÉS SZABADIDŐ-SPORT Alkalmazási területe: Középiskola 9-10. osztály. Erőfejlesztés: ujjak, kar, törzs, láb izomzatának fejlesztése, robbanékonyság. Eszközök: Játéktér szabadtéren kb. 30 m hosszú 4-5 m széles dobófolyosó kijelölése, 1 db rönk, 1db gerenda A résztvevők száma: az egész osztály A gyakorlat leírása: Mindenki szabad fogásmóddal, egyéni technikával hajíthat. A feladatban az egyik legnehezebb rész a jó fogás kialakítása. Célszerű a dobóvonalra egy kb. 1,5-2 m gerendát tenni. Mindenkinek három dobása van. A legjobb eredmény adja a végső sorrendet. Érdekes virtuskodásra adhat módot, döntő a robbanékonyság. Sokszor nem várt eredmény alakul ki ebben a játékos erőpróbában. Kritikus momentum: A feladatban az egyik legnehezebb rész a jó fogás kialakítása. Megjegyzés: Fontos felhívni a figyelmet a balesetveszélyre! Változatok: Hátrafele történő hajítással kell minél messzebb jutatni a rönköt, fokozza a törzs hajlékonyságát. Rajz:
A gyakorlat száma:5 A gyakorlat megnevezése: Gyorsan és okosan Forrás megjelölés: Horváth Zoltán JÁTÉK ÉS SZABADIDŐ-SPORT SZABADID Alkalmazási területe: Középiskola 9-10. 9 osztály. Gyorsaság, erőfejlesztés: őfejlesztés: láb, láb törzs izomzatának fejlesztése. Eszközök: Játéktér 5 m széles 25 m hosszú pálya kijelölése.1 db zsámoly,6 zsámoly,6-8 kislabda A résztvevők száma: az egész osztály A gyakorlat leírása: a játéktér különböző különböz pontjaira 6-88 kislabdát, az induló helyhez egy zsázs molyt teszünk. A labdákat egyesével kell összeszedni és belerakni a kosárba. Az a játékos nyer, aki a legrövidebb időő alatt szedi össze a labdákat. A labdákat csak egyesével szabad vinni. Az útvonalat minden játékos átékos maga választja meg. Kritikus momentum: Szabályok betartása. Megjegyzés: Változatok: Erőfejlesztés fejlesztés fokozására a kislabdák helyet, játszhatjuk 3 kg-os kg os medicinlabdákmedicinlabdá kal is.
Rajz:
A gyakorlat száma:6 A gyakorlat megnevezése: Labda abda pakoló Forrás megjelölés: saját
Alkalmazási területe: Középiskola 9-10. osztály. Gyorsaság, erőfejlesztés: láb, törzs izomzatának fejlesztése. Eszközök: Játéktér kézilabda pálya, 30 db 5kg-os medicinlabda A résztvevők száma: az egész osztály két csapatra bontva A gyakorlat leírása: Játéktér a kézilabda pálya. Az osztályból két egyenlőszámú csapatot alakítok ki. A pálya egyik 6-os vonalán belül lepakoljuk random a 30 db 5 kg-os medicinlabdát. Az első csapat a pálya ellentétes hatos vonalán felsorakozik. Jelre kifutnak és összegyűjtik a medicinlabdákat. Az összegyűjtés szabálya a következő: egy tanuló egyszerre csak egy labdát vihet. A saját térfelén lévő kapuba kell bejutatni a labdát, úgy hogy a tanulók kifutnak, a labdáért majd visszafutnak. A hatos vonalról be kell dobnia a labdát a kapuba, úgy hogy a labda nem érhet le a talajra csak a gólvonal mögött. Ha előbb lepattan, vagy kapu mellé megy, újra kell próbálkozni a dobással hatosról. Az a csapat győz, aki rövidebb idő alatt teljesíti a feladatot. Kritikus momentum: Szabályok betartása. Megjegyzés: Változatok: Ha a lehetőségek, adottak növelhetem a labdák számát 50 db-ra. Ha nem az osztályból kell 3 vagy 4 csapatot kialakítanom, a terhelés fokozása végett. Rajz:
A gyakorlat száma:7 A gyakorlat megnevezése: Sót vegyenek! Forrás megjelölés: saját Alkalmazási területe: Középiskola 9.-10. osztály. Ízületi lazaság fokozása erőfejlesztés: láb, törzs izomzatának fejlesztése. Eszközök: Tornabot vagy seprűnyél A résztvevők száma: az egész osztály párokban A gyakorlat leírása: A tanulók egymásnak háttal állnak terpeszállásban. Mindketten megfogják a tornabotot magastartásban. Majd „A” tanuló törzshajlítást végez elére „B” tanuló emelésével, „B” tanuló közben zárja a lábát. Visszatérés kiinduló helyzetbe majd szerepcsere.
Kritikus momentum: Kerülni a hirtelen mozdulatokat! Megjegyzés: Azonos fizikumú és termetű termet tanulók alkossanak párokat. Változatok: A tornabot helyettesíthető helyettesíthet seprűnyéllel, nyéllel, vagy magával a gerellyel is. is Rajz:
A gyakorlat száma: 8 A gyakorlat megnevezése: Add a labdát! Forrás megjelölés: saját 9. osztály.. Ízületi lazaság fokozása erőfejlesztés: Alkalmazási területe: Középiskola 9.-10. kar, törzs, láb izomzatának fejlesztése. Eszközök: páronként egy 2kg-os 2kg medicinlabda A résztvevők száma: az egész osztály párokban A gyakorlat leírása: A tanulók egymásnak egymásnak háttal állnak terpeszállásban, majd törzshajlítás előre re és A labdaátadás a láb alatt B-nek B nek törzsnyújtással törzshajlítás hátra és B labdaátadás magastartásban A-nak, ellenkező enkező irányban is. Kritikus momentum: gyakorlat pontos végrehajtása Megjegyzés: Azonos fizikumú és termetű termet tanulók alkossanak párokat. Változatok: A terhelés fokozható, ha növelem a medicinlabda súlyát 3kg-os 3kg os ra. Rajz:
A gyakorlat száma:9 A gyakorlat megnevezése: Vállforgatás Forrás megjelölés: saját Alkalmazási területe: Középiskola 11.-12. 11. osztály.. Váll ízületi lazaságának fokozása. Erőfejlesztés: kar, törzs izomzatának fejlesztése.
Eszközök: gumikötél A résztvevők száma: az egész osztály, osztály egyénileg A gyakorlat leírása:A A tanulók terpeszállásban állnak,a gumikötelet vállszéles fogással mélymél tartásban fogják,majd a gumikötelet húzással hú átlendítik magastartáson át hátsó mélytartásba. Kritikus momentum: gyakorlat pontos végrehajtása Megjegyzés:A gumikötél helyet, magával a gerellyel is végrehajtható a feladat. Változatok: A terhelés fokozható, ha növelem a fogás szélességét. A gyakorlat terpeszülésterpeszülé ben is végezhető. Rajz:
A gyakorlat száma:10 A gyakorlat megnevezése: Gumikötél húzás! Forrás megjelölés: saját Alkalmazási területe: Középiskola 11-12. 11 osztály.. Váll ízületi lazaságának fokozása. Erőfejlesztés: kar, törzs, láb izomzatának fejlesztése. Eszközök: 2db gumikötél páronként A résztvevők száma: az egész osztály, osztály párokban A gyakorlat leírása: A tanulók egymásnak háttal állnak áll k terpeszállásba egymástól 2 m távoltávo ságba. A gumiköteleket két-két két szárán megfogják hátsó rézsútos mélytartásban. Gyakorlat: a gumikötélhúzása oldalsó középtartásba, majd vissza kiinduló helyzetbe. Kritikus momentum: gyakorlat pontos végrehajtása, lassan nyújtani és ernyeszteni a gumigum kötelet. Megjegyzés: Felhívni a tanulók figyelmét, hogy ne engedjék el a gumikötelet megfeszített állapotban Változatok: A gyakorlat terpeszülésben is végezhető. végezhet Rajz:
A gerelyhajítás cél- és rávezető gyakorlatai A gyakorlat száma: 1 A gyakorlat megnevezése: dobás iskolázása zsámollyal Forrás megjelölés: Dieter Kruber: Az atlétika oktatása tornateremben Dialóg Alkalmazási területe: Középiskola 9.-10. osztály, dobások iskolázása, ívképzés és hajítás oktatása, javítása. Eszközök: dobó páronként 3 db zsámoly, kislabda A résztvevők száma: egész osztály párokba A gyakorlat leírása: A kiindulóhelyzet javításához a dobókart egy kb. csípőmagasságában lévő szekrényre helyeztetjük. Kritikus momentum: törekedjünk a dobás helyes kivitelezésére, helyes lábtartás Megjegyzés: Változatok: zsámoly helyet alkalmazhatunk ugrószekrényt is Rajz:
forrás: Az atlétika oktatása tornateremben
A gyakorlat száma:2 A gyakorlat megnevezése: Gyakorlatok a helyből dobás iskolázásához, ívképzés Forrás megjelölés: Dieter Kruber: Az atlétika oktatása tornateremben Dialóg Alkalmazási területe: Középiskola 9.-10. osztály. Dobótechnika javítása, ívképzés és hajítás oktatása, javítása. Eszközök: tornaterem, a falra felakasztott 3db hulahoppkarika a falra felfüggesztve 3 m magasságba, fütyülős labda 3 db A résztvevők száma: egész osztály A gyakorlat leírása: Dobópályát alakítunk ki a tornateremben. A falra felasztok 3 db hulahoppkarikát 3 m magasságba. A faltól 15 m kijelölöm a dobóvonalat, ide sorakoznak fel a tanulók. Az oszlop első tanulói a fütyülős labdákkal célba dobnak a karikára, dobás után, összeszedik a szert és átadják a mögöttük állónak. Amelyik tanuló beletalál, a karikába pontot kap. Az a csapat nyer, aki több pontot szerez. Kritikus momentum: •
bal kéz nyitása ne maradjon el
•
a mellkas és a csípő előretolása eldobásakor
•
könyök a dobás irányába néz
Megjegyzés: Pontszerzésre játsszuk, a játékot ne gyorsaságra, mert a kivitelezés hatásfoka csökken. Változatok: A fütyülős labda helyet, játszhatjuk, turbojavval, szivacsgerellyel Rajz:
forrás: Az atlétika oktatása tornateremben
A gyakorlat száma: 3 A gyakorlat megnevezése: Gyakorlat az impulzuslépés iskolázásához Forrás megjelölés: Dieter Kruber: Az atlétika oktatása tornateremben Dialóg Alkalmazási területe: Középiskola 9.-10. osztály. Impulzuslépés technikájának oktatása, gyakorlása. Eszközök: dobópálya felvonalazva
A résztvevők száma: egész osztály A gyakorlat leírása: A tornaterem első harmadában négy vonalat rajzolunk a talajra, egymástól kb. egy-egy méter távolságra. Az utolsó vonalon 6-8 tanuló áll fel. Nyújtott dobókarral gyakorolják a keresztlépés hármas ütemét: jobbkezesek esetén: bal – jobb - bal (dobás). A berajzolt vonalak a helyes lépésvezetés kidolgozására szolgálnak. Dobóeszközként megfelel a legfeljebb 40 dkg súlyú kislabdák. Kritikus momentum: az első lépését követően szökkenéssel egybekötött keresztlépéssel, harmadik lépésre kitámasztással, a csípő beforgatásával történik a hajítás.
Megjegyzés: Ha csökkentem a dobók számát, jobban tudom a hibákat javítani. Változatok: Ha a tanulók már ráéreznek, a 3-mas lépésritmusra, tovább mehetünk a két keresztlépést tartalmazó ötös lépésritmus kialakítására. Rajz:
forrás: Az atlétika oktatása tornateremben
A gyakorlat száma: 4 A gyakorlat megnevezése: gerely helyes fogásának kialakítása Forrás megjelölés: Az atlétika története, technikája, oktatása, szabályai Polgár Tibor – Béres Sándor Dialóg Campus Kiadó Alkalmazási területe: Középiskola 9.-10. osztály. A gerely helyes fogásának kialakítása. Eszközök: gyakorló gerely tanulóként A résztvevők száma: egész osztály A gyakorlat leírása: A középső- és/vagy a mutatóujj úgy fogja körbe a gerelyt, hogy az közben a kötés végéhez nyomódik. A hüvelykujj, szemben a középső ujjal, szintén a gerelyre, ill. a kötésre fonódik. A gyűrűs- és a kisujjak a középső ujj mellett, a kötésen fogják körbe a gerelyt. A mutatóujj nem nyúlhat hátra a gerely vége felé, mert az a kidobást károsan befolyásolhatja. A gerely kötése belefekszik a tenyérbe, és a hüvelykujj izompárnájához támaszkodik. A gerely kihajításánál az erő átadását, a középső-, a hüvelyk- és a mutatóujj végzi, a gyűrűsujj- és a kisujj csak irányít. Kritikus momentum: balesetveszélyre felhívni a figyelmet.
Megjegyzés: Változatok: A gyakorló gerely helyet, gerellyel is gyakorolhatunk. Rajz:
forrás: Az atlétikai versenyszámok technikája
A gyakorlat száma:5 A gyakorlat megnevezése: Gerely tartása, hord módja Forrás megjelölés: Baracs Ferencné: Atlétika Alkalmazási területe: Középiskola 9.-10. osztály. Gerely tartásának, hord módjának kialakítása, gyakorlása. Eszközök: gerely, léggömb A résztvevők száma: egész osztály A gyakorlat leírása: A gyakorlat célja, elősegíteni a gerely megfelelő tartásával a lendületes nekifutást és a gerely könnyű irányításával a kidobás előkészítését. A szert halánték magasságban kell tartani, úgy hogy a gerely hegye rézsútosan előre, kissé lefele befele irányuljon. Kényszerítő eszközként a gerely és a halánték közé egy felfújt, léggömböt helyezhetünk. Ha járásban már elsajátították a feladatot, lehet futással is próbálkozni. Kritikus momentum: A gerely tartása legyen könnyed, „görcsösségtől” mentes. Fontos, hogy a kidobás előtti helyzetbe hozás könnyen történhessék. Megjegyzés: A gerely tartása egyénektől függően változhat. Változatok: Ha járásban már elsajátították a feladatot, lehet futással is próbálkozni. Rajz:
forrás: Baracs Ferencné, Atlétika
A gyakorlat száma:6 A gyakorlat megnevezése: szurkálás Forrás megjelölés: saját Alkalmazási területe: Középiskola 11.-12. osztály. Helyes gerelyfogás, hordmód gyakorlása, hajítás előkészítése. Eszközök: gerely,gumikülső, dobópálya A résztvevők száma: egész osztály A gyakorlat leírása: Helyes gerelyfogással és hord helyzettel séta, az eldobó vonalig a szer előre kissé lefele néz. Dobóterpeszben jobb hajlított kar könyökben előrenéz. A bal kart felemeljük, a tenyér a dobás irányába néz. Dobás a jobb kar hátra vitele után. Egy előre kihelyezet gumikülsőbe szúrják, majd később hajítják a tanulók a gerelyt. A gumi külső helyzetét egyre távolítom az eldobó vonaltól.
Kritikus momentum: jobb könyök dobás irányába néz, nyújtott karú kiengedés Megjegyzés: Felhívni a tanulók figyelmét a balesetveszélyre Változatok: helyből végrehajtani a dobást, nekifutással 3-mas, 5-ös lépésritmussal. Rajz:
forrás: Baracs Ferencné, Atlétika
A gyakorlat száma:7 A gyakorlat megnevezése: Ívképzés, hajítás gerellyel Forrás megjelölés: Baracs Ferencné: Atlétika Alkalmazási területe: Középiskola 11-12. osztály. Ívképzés és hajítása technikájának kialakítása, gyakorlása. Eszközök: tanulóként egy gerely
A résztvevők száma: egész osztály A gyakorlat leírása: A „feszült ívhelyzet” kialakítása a tanulóknál. A teljes ívfeszültség kialakítását a dobás irányába fordult jobb sarok emeléssel a térdből enyhén hajlított jobb láb segíti, a jobb csípő előre mozgatásával. Majd a bal láb mint támasztó szerkezet lefékezi a bal csípőt. A bal kar nyitása és a dobó kar elmaradása a mell izmait kinyújtja, amit a mély hátizmok és a lapocka izmainak összehúzódása segít. Amikor a tanulónál az ív a legnagyobb feszülést elérte, megkezdődik a tulajdonképpeni hajítás. A leírt módon, tartással kell a tanulóknak elhajítani a gerelyt. Kritikus momentum: kihajításnál az optimális 35-420-os szög elérése Megjegyzés: a feladatot egyenként hajtsák végre a tanulók. Változatok: A gyakorlat kezdetekor a gerely helyet alkalmazhatunk szivacsgerelyt, tanuló gerelyt. Rajz:
forrás: Baracs Ferencné, Atlétika
A gyakorlat száma:8 A gyakorlat megnevezése: Lendületszerzés, nekifutás a gerellyel Forrás megjelölés: saját Alkalmazási területe: Középiskola 11-12. osztály. Lendületszerzés, nekifutás a gerellyel, helyes technika kialakítása, gyakorlása. Eszközök: egy-egy gerely tanulóként, vagy páronként A résztvevők száma: egész osztály A gyakorlat leírása: A tanulók dobó alapállásból, járással vagy könnyű futással fokozatosan felgyorsulnak. A nekifutás alatt a gerelyt tartó kéz a gerely hord módjánál ismert tartásban van. A mási kar természetes futó karmozgást végez. Kritikus momentum: Fontos, hogy a gerely vitele és a futás ritmusa összhangban legyen Megjegyzés: Felhívni a tanulók figyelmét a balesetveszélyre.
Változatok: Változtassuk a futás tempóját, mivel a túl gyors nekifutás következménye az elkapkodott kidobás, lassú nekifutással pedig nem lehet megfelelő lendületet szerezni. Érezzenek rá a tanulók a „ritmusra”. Rajz:
forrás: Baracs Ferencné, Atlétika
A gyakorlat száma:9 A gyakorlat megnevezése: Gerely hátrakészítése Forrás megjelölés: Baracs Ferencné, Atlétika Alkalmazási területe: Középiskola 11-12. osztály. A gerely hátra készítésének technikájának kialakítása, gyakorlása. Eszközök: tanulóként, vagy páronként egy gerely A résztvevők száma: egész osztály A gyakorlat leírása: Segédvonalat jelölök ki. A segédvonalat a tanulók a 8. gyakorlatban megismert módon futással érik el. A megjelölt segédvonaltól kezdi meg a tanuló az utolsó öt lépés végrehajtását, a hajítás előkészítését. A tanuló a segédvonalat bal lábbal érje el, a törzs jobbra fordításával a gerelyt vivő kéz szinte megáll az előre mozgásban. A tanuló a gerelyt egyenes vonalú tartással hátratolja a váll fölött. A jobb váll visszamaradásával a törzs fokozatosan felegyenesedik, kissé hátra dől. Lépésritmus bal- jobb- bal- jobb- bal. (két keresztlépést végeznek a tanulók) Kritikus momentum: A fej a dobás irányába marad. Megjegyzés: Felhívni a tanulók figyelmét, a ritmusos mozgásra, ne gyorsan, kapkodva hajtsák végre a feladatot, hanem legyen ritmusa a mozgásnak. Változatok: kezdetben a tanulók, csak szivacsgerellyel végezzék a gyakorlatot, majd ha a technikát elsajátítják, próbálkozhatnak gerellyel is. Nem feltétlenül kell, hogy a kidobás is megtörténjen, itt a fő technikai feladat a gerely hátrakészítése. Rajz:
forrás: Az atlétikai versenyszámok technikája
A gyakorlat száma: 10 A gyakorlat megnevezése: Gerely hajítása lendületből, ötös lépésből Forrás megjelölés: saját Alkalmazási területe: Középiskola 11-12. osztály. Gerely hajításának lendületből, ötös lépésből történő technikájának kialakítása, gyakorlása. Eszközök: tanulóként egy gerely A résztvevők száma: egész osztály A gyakorlat leírása: Segédvonalat jelölök ki. A segédvonalat a tanulók a 8. gyakorlatban megismert módon futással érik el. A megjelölt segédvonaltól kezdi meg a tanuló az utolsó öt lépés végrehajtását, a hajítás előkészítését. A tanuló a segédvonalat bal lábbal érje el, a törzs jobbra fordításával a gerelyt vivő kéz szinte megáll az előre mozgásban. A tanuló a gerelyt egyenes vonalú tartással hátratolja a váll fölött. A jobb váll visszamaradásával a törzs fokozatosan felegyenesedik, kissé hátra dől. Megtörtént a lekészítés, ahogy a 9. gyakorlatban megtanulták. Innét jön az ötös lépésritmus bal- jobb- baljobb- bal, két keresztlépést végeznek a tanulók. Majd ívképzés, támasz láb stabil kitámasztása, bal kar nyitó mozdulat indítja el a kihajítást.
Kritikus momentum: Fontos hogy ritmusa legyen a mozgásnak, a támaszláb legyen stabilan kitámasztva. A bal kar nyitása. A keresztező lépések gyorsak, szökkenés szerűek legyenek. Megjegyzés: Fontos felhívni a tanulók, figyelmét a balesetveszélyre,a Szabályok fokozott betartására! A dobószektorba senki nem tartózkodhat! Változatok: Ha a technikát a tanulók tökéletesen elsajátították, lehet házi versenyt rendezni, célra, szektorra dobni a gerelyt. Rajz:
forrás: Baracs Ferencné, Atlétika
Irodalomjegyzék •
dr. Koltai Jenő, dr.Szécsényi József: Az atlétikai versenyszámok technikája,Dobások Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest 1998
•
Baracs Ferencné: Atlétika, Tankönyvkiadó,Budapest,1982
•
Dieter Kruber: Az atlétika oktatása tornateremben Dialóg Campus,2000
•
Dr. Miltényi Márta: A sportmozgások anatómiai alapjai Kner Nyomda, Gyoma
•
Polgár Tibor – Béres Sándor Dialóg Campus Kiadó Szerzői jog © 2011 Dialóg Campus Kiadó
•
Dr. Béres Sándor Atlétika oktatása testnevelő asszisztenseknek 2014. Eszterházy Károly Főiskola
•
www.sek.nyme.hu/_layouts/1038/Sport/DVD/Atletika.htm
