A STRESSZ SZEREPE A MUNKAVÁLLALÓK KÖZÉRZETÉBEN, ELKERÜLÉSÉNEK, CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETSÉGES MÓDJAI

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai

HBt

HUMÁNPOLITIKA Személyzetfejlesztő és Tanácsadó Betéti Társaság

A STRESSZ SZEREPE A MUNKAVÁLLALÓK KÖZÉRZETÉBEN, ELKERÜLÉSÉNEK, CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETSÉGES MÓDJAI – tanulmány –

Készítette: Dr. Bóday Pál

Készült az FSZH támogatásával

Budapest, 2008. november -1-


TARTALOMJEGYZÉK 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ...................................................................4 BEVEZETÉS ............................................................................................8 1. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS..............................................................11 1.1. Példák a keret-megállapodás országos szinten történő bevezetésére .......... 12 1.2. Példák az ágazati szintű alkalmazásra .......................................................... 12 1.3. Példák a vállalati szintű alkalmazásra............................................................ 12 1.4. Példák a jogi úton történő alkalmazásra ........................................................ 12 1.5. Egyéb alkalmazott eszközök.......................................................................... 13

2. DEFINÍCIÓK.......................................................................................14 3. A MUNKAHELYI STRESSZ KIVÁLTÓ OKAI....................................16 4. A MUNKAHELYI STRESSZ TÜNETEI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI......23 4.1. Komplex megközelítés ................................................................................... 23 4.2. Szervezeti megközelítés ................................................................................ 24 4.3. Tünetek és következmények.......................................................................... 25 4.4. Modellek a munkahelyi stressznek az egészséggel való kapcsolatáról ......... 27

5. A MUNKAHELYI STRESSZ KÜLÖNBÖZŐ CSOPORTOKBAN TAPASZTALHATÓ ELTÉRŐ HATÁSAI ...............................................31 5.1. Beosztáscsoportok......................................................................................... 31 5.2. A cégek mérete – szektorok........................................................................... 31 5.3. Nők és férfiak ................................................................................................. 32 5.4. Személyiségtípus ........................................................................................... 32 5.5. Munkafüggőség ............................................................................................. 33

6. A MUNKAHELYI STRESSZ JOGSZABÁLYI KEZELÉSE MAGYARORSZÁGON...........................................................................36 7. A MUNKAHELYI STRESSZ MÉRTÉKÉNEK ÉS NEGATÍV HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE – MEGELŐZÉS, MEGOLDÁSOK, TERÁPIÁK .............................................................................................38 7. 1. Megoldások és technikák a stressz ellen – a szervezeti oldal ...................... 38 7. 1. 1. Kockázatbecslés és a munkával összefüggő stressz megelőzése........ 38 7. 1. 2. További szervezeti megoldások ................................................................ 42 7. 1. 2. 1. A jó munkahelyi légkör ...................................................................... 42 7. 1. 2. 2. Béren kívüli juttatások ....................................................................... 42 7. 1. 2. 3. A vezetők szerepe a stressz kialakulásában és kezelésében ........... 43 7. 1. 2. 4. Távmunka.......................................................................................... 44 7. 2. Megoldások és technikák a stressz ellen – az egyéni oldal .......................... 46 7. 2. 1. A stressz-válasz egyénfüggő................................................................. 46 7. 2. 2. Cselekvési panelek................................................................................ 47 -2-

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai 7. 2. 3. Tippek a munkahelyi stressz kezelésére I. ............................................ 48 7. 2. 3. Tippek a munkahelyi stressz kezelésére II. ........................................... 49 7. 2. 4. Online képzés........................................................................................ 52 7. 3. A stressz-kezelő tréning................................................................................ 52 7. 4. A stressz-oldó masszázs .............................................................................. 55

Függelék................................................................................................57 2007. évi CLXI. törvény a munkavédelemről szól 1993. évi XCIII. törvény módosításáról ....................................................................................................... 57 Kommüniké a munkahelyi stresszel kapcsolatban................................................ 66

MELLÉKLETEK.....................................................................................71 FELHASZNÁLT IRODALOM.................................................................78

-3-


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A stressz napjaink egyik legelterjedtebb jelensége. A stresszt kiválthatja bármilyen tényező, pl. munkahelyen történő változás, hirtelen kinevezés, magas elvárások, munkahely elvesztése, családi okok stb. A munkaadóknak az ebből fakadó kockázattal, a prevenció és a gyógyítás lehetséges módjaival, eszközeivel foglalkozni kell. A szorongó, feszült, rossz közérzetű, ingerlékeny, alvászavarral küszködő – sorolhatnánk a stressz többi tünetét – teljesítménye, csapatban való együttműködési készsége romlik. A stressz súlyosabb esetben depressziós állapotot válthat ki, ami jelentősen növeli a munkaadók számára is a betegállományban töltött napok számát. A munkaadó érdeke – sőt a 2008. januárban életbe lépett Munkavédelmi törvény módosítás kapcsán már kötelessége is – a stressz kiváltó okainak vizsgálata, a munkavédelmi kockázatbecslés rendszerébe való beépítés, a megelőzés eszközeinek feltárása, és a meglévő betegségek kezelése. Â Az élet stressz nélkül elképzelhetetlen, csupán a kellemetlen és károsító stressz a, ami lehetőleg kerülendő. Selye János a kellemetlen ártalmas és romboló hatású végső soron testi vagy szellemi kárt okozó stresszt diszstressznek nevezi. Az igazság az, hogy adrenalin termelődését örömmel és izgalommal járó tevékenységek is kiváltják, pl. sportolás, vagy szexuális tevékenység. A teljesen stressz-mentes élet unalmas volna. Ezért mondja Selye János, hogy a stressz az élet sava-borsa. A stressz akkor válik problematikussá, akkor hat károsan testi és szellemi létünkre, ha túllép egy bizonyos, egyénenként változó küszöböt. A stressznek van egy optimális értéke, a rendkívül ingerszegény környezet, a szélsőségesen alacsony stressz ugyancsak káros. Nagyok az egyéni különbségek a tekintetben hogy kinek mennyi stresszre van szüksége az optimális életvitelhez, ki mennyi stresszt bír károsodás nélkül. Minden erőteljes ingernek van stresszor hatása és fajlagos hatása. A végső eredmény azonban nem csak az adott inger e két hatásától függ. A célszervezet válaszkészsége, reaktivitása is lényeges. Ezt a válaszkészséget számos külső és belső tényező befolyásolja, kondicionálja. Ez magyarázza, hogy a különböző személyek ugyanazon ingerre különbözőképpen reagálnak kondicionáló tényezőik hatása alatt. Â Az európai szintű szociális partnerek (az ETUC és a három európai munkaadói szervezet, az UNICE, a CEEP és az UEAPME) hosszas egyeztetések után, 2004 október 8-án írták alá a munkahelyi stresszel foglalkozó ún. autonóm keret-megállapodást. A keret-megállapodás nem szokásos uniós jogalkotás folyamatában és eredményeként jött létre, hanem a Római (Alapító) szerződés 139-es cikkelye alapján az európai szociális partnerek szignálták. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne kötelező az EU tagállamokban történő alkalmazása. A keret-megállapodásnak az egyes tagállamokban való bevezetésének határideje 2007. október 8. volt.

-4-

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai A keret-megállapodás utal arra, hogy a munkahelyi stressz problémáinak megelőzésére, kiküszöbölésére vagy akár csökkentésére kollektív, egyéni, vagy egyszerre mindkét típusú intézkedést lehet hozni. Ez irányulhat egy-egy már meglévő konkrét stressz-tényezőre, vagy lehet a preventívek. Az intézkedések egy másik csoportja a vezetők, és a munkavállalók képzését érinti. A képzés eredményeképpen jobban átlátják a stressz lényegét, lehetséges okait és kezelésének módját, és jobban tudnak a változásokhoz alkalmazkodni. Az intézkedések harmadik csoportja a munkavállalók és képviselőik tájékoztatásának és a velük való konzultációnak a javítására irányul. Â Az egyes stressz-kutatások végzői igencsak eltérő módon, vagy legalábbis különféle csoportosításokban írják le a stresszt kiváltó okokat. Egyes megközelítések szinte csak „tallózás” szerűen emelnek ki néhány okot, mások átfogóbb megközelítésről tesznek tanúbizonyságot, ismét mások pedig rendszerbe foglalva mutatják be a munkahelyi stresszt kiváltó okokat. Abban azonban – a fent jelzett megközelítésbeli különbségtől eltekintve – valamennyien egyetértenek, hogy a munkahelyi stressz hatásának enyhítéséhez, csökkentéshez okvetlenül szükség van az okok egyértelmű feltárására. A munkahelyi stressz okának megfelelő megállapítására mindenekelőtt azért van szükség, hogy a munkaadó megtehesse a szükséges lépéseket az okok megszűntetésére, együttműködve a munkavállalók képviselőivel. A munkahelyi stresszt kiváltó okok a legátfogóbban az alábbiak szerint csoportosíthatóak: o a feladattal kapcsolatos stresszorok, o a munkakörnyezettel kapcsolatos stresszorok, o a szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok (egyéni, csoport és szervezeti szinten, o a szervezeten kívüli stresszorok.

Â

Függően a vizsgálódás fókuszától, a munkahelyi stressz tüneteit feltárhatjuk csak az egyének vagy csak a szervezet szintjén. A komplex megközelítés azonban azt igényli, hogy mindkét szinttel foglalkozzunk. o A szervezet szintjén: • munkahelytől való rendszeres távolmaradás, • alkalmazottak gyakori cserélődése, • rossz időbeosztás, • fegyelemmel kapcsolatos problémák, • zaklatás, • csökkent termelékenység, • balesetek, • hibák, valamint • megnövekedett kártérítési és egészségügyi kiadások. o Az egyén szintjén: • érzelmi reakciók (ingerültség, szorongás, alvásproblémák, depresszió, hipohondria, elidegenedés, kiégés, családi problémák); -5-

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai • • •

o

kognitív reakciók (koncentrálási és emlékezési zavarok, döntési nehézségek, problémák új dolgok megtanulásában); viselkedési reakciók (droghasználat, alkoholfogyasztás, dohányzás, destruktív viselkedés), és fiziológiai reakciók (hátproblémák, meggyengült immunrendszer, gyomorfekély, szívproblémák, magas vérnyomás).

Az utóbbi évtizedekben az infarktus jól ismert rizikófaktorain (dohányzás, magas koleszterinszint, elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség, ülő életmód) kívül egy újabbat is számításba szokás venni, ez pedig az úgynevezett „A” típusú viselkedés. Az A típusú személyiségű egyén lázasan tevékeny, örökké siet, egyszerre mindig többfélét csinál, türelmetlen, versengő természetű, hirtelen haragú, ellenséges indulatait azonban elfojtja. Ez a típus a tökéletességre törekszik mindenkivel szemben, állandó készenlétben él, egy percig sem képes lazítani. Ráadásul így határozzák meg az "ideális" menedzser fogalmát is, sőt nemegyszer a menedzsertréningek is erősítik ezt a magatartási mintát. A szélsőségesen „A” típusú viselkedés önmagában, más rizikófaktorok nélkül is infarktushoz vezethet, mivel a szélsőségesen, túlzottan teljesítmény- és sikerorientált személyiségben nem működnek a "biztosítékok", s így a túlterhelés közvetlenül magát a szervezetet károsítja.

Â A munkahelyi stressz hatásai különböző csoportokban eltérőek lehetnek. Ilyen csoportosítások lehetnek az alábbiak: o a beosztáscsoportok, o a cégek mérete o az egyes ágazatok, szektorok, o a nemek, o a személyiségtípusok Â

A tanulmány első fejezeteiben bemutatott összefüggések felismerése (és minden bizonnyal a nemzetközi kitekintésben bemutatott autonóm keretmegállapodás) arra inspirálta az országgyűlést, hogy 2008. január 1-jei hatállyal módosítsa a munkavédelemről szól 1993. évi XCIII. törvényt. A jogi szabályozásban lényegi elem, hogy a munkával összefüggő stressz kiküszöbölése vagy csökkentése végett a munkáltató köteles: o o

o

törekedni a munkával összefüggő stressz megelőzésére; felmérni a munkával összefüggő stressz kockázatát úgy, hogy megvizsgálja, milyen nyomás keletkezik a munka során, amely magas szintű és sokáig tartó stresszt okozhat, továbbá meghatározni, hogy kit érhet ilyen ártalom; megfelelő intézkedéseket hozni az ártalom megelőzésére.

-6-

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai Â

Mivel a jogszabály a munkavédelmi hatóság számára különféle feladatokat fogalmaz meg, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) kommünikét adott ki a munkahelyi stresszel kapcsolatban.

Â

A tanulmányból egyértelműen megállapítható, hogy a munkahelyi stressz igencsak összetett jelenség. Számtalan oka és tünete lehet, azonos hatásokra a különböző munkavállalók igencsak eltérően reagálnak, értelemszerűen másként közelítendő a stressz szervezeti és másként egyéni szempontból. Ez a „színes” sokféleség természetesen megjelenik a munkahelyi stressz kezelésére hivatott technikák vonatkozásában is, legyen szó megelőzésről, megoldásról vagy terápiáról. Tovább bővíti ezt a sokszínűséget, hogy a stressz-kezelésnek is vannak tudományos, de vannak igencsak köznapi eszközei. Ezeket az alábbi rendszerben mutatja be a tanulmány: o Szervezeti megoldások és technikák a stressz ellenl • Kockázatbecslés és a munkával összefüggő stressz megelőzése • A jó munkahelyi légkör • Béren kívüli juttatások • A vezetők szerepe a stressz kialakulásában és kezelésében • Távmunka o Egyéni megoldások és technikák a stressz ellen • Az egyénfüggő stressz-válasz • Cselekvési panelek • Személyes tippek a munkahelyi stressz kezelésére • Online képzés o A stressz-kezelő tréning o A stressz-oldó masszázs

Áttekintve a munkahelyi stressz hazai szakirodalmának egy jelentős részét és a vonatkozó jogi szabályozást, egy megjegyzést okvetlenül meg kell tennünk: nincs olyan jogi szabályozás, törvényi kényszer, amely helyettesíthetné az egymás iránti figyelmet, megbecsülést, toleranciát és szolidaritást.

-7-


BEVEZETÉS Belehalhatunk a stressz következményeibe - ilyen határozott a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete munkatársainak drámai állítása, amit egy többéves kutatás eredményeivel támasztanak alá. A tartós munkahelyi, családi bizonytalanság, a társadalom közös érték- és normarendszerének felbomlása krónikus stressz-állapotot okoz, ami idő előtti egészségromláshoz vezet és bizonyított rizikófaktora a korai halálozásnak. Például amiatt, hogy az immunrendszer teljes összeomlását is előidézheti. Nem magyar sajátosságról van szó. A stresszes életmód világjelenség, ami a munkahelyi egészségvédelem figyelmét is felkeltette. A hagyományos veszélyforrások – a zaj, a rossz levegő, a veszélyes anyagok, sugárzás – vagyis a korábban nagy szerepet játszó fizikai tényezők a munkabiztonság fejlődése következtében csökkentek, viszont a munkahelyi stressz világszerte foglalkoztatja az egészségügy mellett a közvéleményt is.1 Egy 2004-ben végzett átfogó felmérés szerint minden második magyar munkavállaló magas munkahelyi stressznek van kitéve, további negyven százalék pedig közepes mértékű stressztől szenved. A magyarok hat évvel élnek kevesebbet, mint az uniós átlag – a fő halálozási ok pedig a szív- és az érrendszeri megbetegedések. Ezek kialakulása döntően az életmódból és a rossz szokásokból fakad.2 A hazai alkalmazottak többségét komoly stressz-hatások érik a munkahelyen állítják szakemberek. Az ebből eredő betegségek miatt kiesett munkanapokat, illetve a csökkenő termelékenységet a munkáltatók is veszteségként könyvelhetik el, mégis kevés foglalkoztató törődik a stressz-oldással, a munkakörülmények ellenőrzésével és a munkahelyi légkör javításával.3 A vizsgálat által feltárt kedvezőtlen tendenciák minden bizonnyal ma is érvényesek, sőt – tekintettel a növekvő létbizonytalanságra – akár még romolhatott is a helyzet.4 Az élet stressz nélkül elképzelhetetlen, csupán a kellemetlen és károsító stressz a, ami lehetőleg kerülendő. Selye János a kellemetlen ártalmas és romboló hatású végső soron testi vagy szellemi kárt okozó stresszt diszstressznek nevezi. Az igazság az, hogy adrenalin termelődését örömmel és izgalommal járó tevékenységek is kiváltják, pl. sportolás, vagy szexuális tevékenység. A teljesen stressz-mentes élet unalmas volna. Ezért mondja Selye, hogy a stressz az élet sava borsa. A stressz akkor válik problematikussá, akkor hat károsan testi és szellemi létünkre, ha túllép egy bizonyos, egyénenként változó küszöböt.5 A GDP egy százalékát elviszi a munkahelyi stressz – HR Portal – 2007. 04. 24. Stressz vagy munka? Senkinek nem éri meg az idegbajos dolgozó - hirado.hu – 2007. november 23. 3 Munkahelyi stressz – A munkaadó lapja – 2008/1 (február) 4 Munkahelyi stressz – A munkaadó lapja – 2008/1 (február) 5 Stressz – www.erg.bme.hu 1 2

-8-

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai A stressznek van egy optimális értéke, a rendkívül ingerszegény környezet, a szélsőségesen alacsony stressz ugyancsak káros. Nagyok az egyéni különbségek a tekintetben hogy kinek mennyi stresszre van szüksége az optimális életvitelhez, ki mennyi stresszt bír károsodás nélkül. Minden erőteljes ingernek van stresszor hatása és fajlagos hatása. A végső eredmény azonban nem csak az adott inger e két hatásától függ. A célszervezet válaszkészsége, reaktivitása is lényeges. Ezt a válaszkészséget számos külső és belső tényező befolyásolja, kondicionálja. Ez magyarázza, hogy a különböző személyek ugyanazon ingerre különbözőképpen reagálnak kondicionáló tényezőik hatása alatt. Belső kondicionáló tényezők pl. a kor, a nem, különböző betegségekre való örökletes hajlam, korábbi betegségek, korábbi tapasztalatok, korai tanulás, a stresszor értékelése, személyiségjegyek, problémamegoldó képesség stb. Külső kondicionáló tényezők pl. a klíma, a táplálkozás vagy gyógyszeres-, hormonális kezelés a családi, társadalmi környezet jellege stb. Ilyen tényezők közreműködésével az egyébként jól tolerált stressz patogénné válhat és adaptációs betegséget okozhat. Közvetve vagy közvetlenül előidézhet olyan állapotokat ill. betegségeket, mint szívinfarktus, agyvérzés, asztma, emésztési zavarok, gyomorfekély, krónikus álmatlanság és alvászavarral járó tünetek, olyan függőségeket, mint rendkívül erős dohányzás, alkoholizmus. Továbbá a stressz hozzájárul a már kialakult komoly betegségek súlyosbításához. Pl. sclerosis multiplexben vagy rákban szenvedő embereknél a betegség lefolyása jóval gyorsabb azoknál, akik nem tudják kontrollálni stressz-szintjüket, mint azoknál, akik tudják. Mi az összefüggés a stressz és a munkavégzés hatékonysága között? A munkapszichológiában, az ergonómiában a munka, a feladatvégzés során minden olyan ráhatást, amely az ember fiziológiai és/vagy pszichológiai alkalmazkodási funkcióit befolyásolja, megterhelésnek nevezik. Objektíven azonos megterhelés különböző személyeknél eltérő igénybevételt idéz elő az egyéni fiziológiai, beállítottsági, érzelmi, szituatív stb. sajátságoktól függően. Igénybevételnek nevezzük a megterhelések hatására bekövetkező egyénenként és esetenként különböző mértékű, jellegű és irányú funkció-változások összegét. A megterhelés két főbb típusa az izommunka végzésével és az információáramlással kapcsolatos. Számítógéppel dolgozó felhasználóknál pl. az izomterhelés a képernyők tartós nézése következtében a szem izmainál lép fel. Ergonómiailag nem megfelelő szék és asztal használatánál a hibás testtartás miatt a megterhelés a vázizmokat (hát, váll, nyak) éri. Az információterhelés lehet fiziológiai ill. pszichológiai. Az információ egy része tudatosul, ez a mentális, pszichológiai információterhelés. Az információ másik része a központi idegrendszer alacsonyabb szintjein automatikus mozgási mintákat, izomtónus változásokat vált ki. Ez utóbbi a fiziológiai információterhelés. A képernyőn kijelzett információ kognitív feldolgozása tipikus pszichológiai, míg a képernyő periodikus fénysűrűség oszcillációja tipikus fiziológiai információterheléssel jár együtt. Az igénybevétel következménye a fáradás ill. elfáradás. Ez egy összetett biológiai állapot, fiziológiai dezorganizáció, amely agykérgi aktiváció csökkenéssel jár együtt. Monoton ingereknél szélsőségesen alacsony a stressz. A monotónia a csökkent pszichológiai aktivitás olyan állapota, amelyet fokozott fáradtságérzés, az

-9-

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai átállítódási és reakciókészség csökkenése valamint teljesítményingadozások és teljesítménycsökkenés jellemez. A pszichológiai megterhelés adott mértéke a központi idegrendszer meghatározott fokú általános aktivációját idézi elő. Ennek a stressznek a hatékonyság szempontjából van egy optimális értéke. Túlságosan kis aktiváció, túlságosan alacsony stressz esetén információs alulterhelés következik be. Ilyenkor csökken a figyelem, nő a ‘:kihagyás” típusú hibák száma. Túlságosan magas aktiváció esetén információs túlterhelés következik be, amely azt eredményezi, hogy megnövekszik a “téves beavatkozás” típusú hibák száma. Ennek alapján meghatározhatjuk a stressz négy jellemző tartományát: ;

Az igen alacsony stressz azt jelenti, hogy az operátor még a normális éberségi szintjének fenntartásához szükséges inger mennyiséget sem kapja meg környezetétől. Ez a helyzet előállhat pl. vezénylőtermekben pl. éjszakai műszakok hosszú, eseménytelen időszakai alatt. A különböző kijelzők előirt periodikusan ismétlődő végignézése ilyen helyzetben könnyen monotóniához vezethet.

;

Optimális stressz szint esetén az operátor aktív interakcióban van környezetével (műszerteszt, karbantartás, műszerkalibrálás).

;

Mérsékelten magas stresszt okoz az olyan feladat, amelynél az információfeldolgozás kívánt tempója eléri vagy meghaladja az adott személy aktuális információ-feldolgozó, problémamegoldó kapacitását.

;

Az extrém magas stressz minőségileg különbözik a megelőző három szinttől: ez már a félelem, sokszor pánik emocionális komponensét is magában foglalja. A félelem tárgya a hibázás lehetséges következményeivel, az önbecsülés és szakmai státusz elvesztésével kapcsolatos. Pl. ha a vezénylőteremben egy rendkívüli állapot bekövetkezésénél az operátor beavatkozásaira a rendszer az elvárt módon reagál, az operátor érzi, hogy kontrollálja a helyzetet és nem érez félelmet. Ha azonban a rendszer nem az elvárt módon reagál, az operátor hajlamos azt hinni, hogy elvesztette a kontrolt és félni kezd. Ez felel meg az extrém magas stressz állapotának.

- 10 -


1. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Az európai szintű szociális partnerek (az ETUC és a három európai munkaadói szervezet, az UNICE, a CEEP és az UEAPME) hosszas egyeztetések után, 2004 október 8-án írták alá a munkahelyi stresszel foglalkozó ún. autonóm keretmegállapodást. A keret-megállapodás nem szokásos uniós jogalkotás folyamatában és eredményeként jött létre, hanem a Római (Alapító) szerződés 139es cikkelye alapján az európai szociális partnerek szignálták. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne kötelező az EU tagállamokban történő alkalmazása.6 A keret-megállapodásnak az egyes tagállamokban való bevezetésének határideje 2007. október 8. volt. Az európai szociális partnerek ún. autonóm keret-megállapodásainak az EU-s tagállamok szociális partnerei (szakszervezetei és munkaadói szervezetei) vagy saját (országos, ágazati vagy vállalati) megállapodásaikon keresztül szerezhetnek érvényt, vagy a törvénykezést hívhatják segítségül. (A munkahelyi stresszről szólón kívül még egy ilyen van, a távmunkáról szóló, amit Magyarországon a Munka Törvénykönyvének módosítása során vezettek be.) A munkahelyi stresszről szóló keret-megállapodás célja, hogy erősítse a munkavállalók és a munkaadók tudatos magatartását a munkahelyi stresszel kapcsolatban, keretet biztosítson számukra a munkahelyi stressz problémáinak meghatározásához, ezek megelőzésére vagy kiküszöbölésére. A keretmegállapodás nem a dolgozó egyéni körülményeiből fakadó stresszt okozó tényezőkkel foglalkozik, hanem az egész kollektívára vonatkozókkal, mint pl. a munka szervezése, a munkaidő, a munkavégzés körülményei, a kommunikáció hiánya (mit várnak el a dolgozótól), a munkavállaló képességét meghaladó feladatok, a munkával való elégedetlenség, a foglalkoztatás bizonytalansága, a várható vállalati szerkezetváltás, stb. Egy korábbi, 89/391 sz. keretirányelv előírja, hogy a munkáltató törvényes kötelessége, hogy védje a munkavállalók biztonságát és egészségét a munkahelyeken. Az újonnan létrejött keret-megállapodás tehát egyúttal a 89/391 sz. irányelv gyakorlati megvalósítását is szolgálja. A keret-megállapodás hangsúlyozza, hogy a stressz nem betegség, viszont a hatásának való tartós expozíció, csökkentheti a munkavégzés hatékonyságát, egészségkárosodást okozhat és hozzájárulhat a munkahelyi hiányzásokhoz. A munkahelyi stressz kezelése nagyobb hatékonysághoz vezethet és javíthatja esetenként a foglalkozási betegségek és a munkavédelem helyzetét, következésképp gazdasági és társadalmi előnyöket nyújthat a vállalkozások, a munkavállalók és az egész társadalom számára. A keret-megállapodás fontos része a stressz és a munkahelyi stressz meghatározása. Eszerint a „stressz fizikai, pszichológiai vagy szociális panaszokkal

A munkahelyi stresszről szóló, az európai szociális partnerek által aláírt keret-megállapodás – www.mathom.dura.hu/mszosz

6

- 11 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai vagy működési zavarokkal kísért állapot, amely abból ered, hogy a személyek úgy érzik, nem képesek áthidalni a szakadékot a képességeik és a tőlük elvárt követelmények, vagy a velük szemben támasztott elvárások között.” A keret-megállapodás utal arra, hogy a munkahelyi stressz problémáinak megelőzésére, kiküszöbölésére vagy akár csökkentésére kollektív, egyéni, vagy egyszerre mindkét típusú intézkedést lehet hozni. Ez irányulhat egy-egy már meglévő konkrét stressz-tényezőre, vagy lehet a preventívek. Az intézkedések egy másik csoportja a vezetők, és a munkavállalók képzését érinti. A képzés eredményeképpen jobban átlátják a stressz lényegét, lehetséges okait és kezelésének módját, és jobban tudnak a változásokhoz alkalmazkodni. Az intézkedések harmadik csoportja a munkavállalók és képviselőik tájékoztatásának és a velük való konzultációnak a javítására irányul.

1.1. Példák a keret-megállapodás országos szinten történő bevezetésére Spanyolországban a keret-megállapodást az országos szintű ágazatközi kollektív megállapodáshoz csatolták 2005-ben mellékletként. Megjegyezzük, hogy ez a megállapodás képezi az alapját a vállalati szintű kollektív alkuknak. Belgiumban az országos ágazatközi kollektív megállapodás részét képezi. Svédországban a helyi önkormányzatok országos szintű kollektív megállapodásába vették bele. Romániában az országos kollektív megállapodás tárgyalásának 2007 évi fordulójára tervezik a munkahelyi stresszről szóló keret-megállapodás hazai alkalmazásának vitáját is. Bulgáriában és Szlovéniában a keret-megállapodást az országos érdekegyeztető tanács napirendjére tűzték.

1.2. Példák az ágazati szintű alkalmazásra 2005-ben Dániában az állami szektorban a került bevezetésre a megállapodás és megkezdődött az alku a helyi és regionális önkormányzatokkal a megállapodás alkalmazására. Spanyolországban három ágazati kollektív egyezménybe is belevették a megállapodást, nevezetesen a tele-marketing, a vegyipari és a szállodaipari megállapodásokba.

1.3. Példák a vállalati szintű alkalmazásra Németországban a munkavédelemmel kapcsolatos intézkedések és előírások fő helyszínéhez hasonlóan a munkahelyi stresszel kapcsolatos megállapodás gyakorlati bevezetésének is fő helye a munkahely, vállalat. Ausztriában hasonlóképpen, a munkahelyi szinten törekszenek leginkább a keret-megállapodás megvalósítására.

1.4. Példák a jogi úton történő alkalmazásra Néhány EU-s tagállamban a munkajogot vagy a munkavédelmi törvénykezést is igénybe vették a munkahelyi stresszről szóló keret-megállapodás bevezetéséhez (pl. Bulgáriában az 1997-es munkavédelmi törvényt módosítása során került sor a keretmegállapodás kritériumainak törvénybe iktatására.) Szlovákiában a keretmegállapodás egyes részei az új munkavédelmi törvénybe kerülhetnek bele. Szlovéniában a ZSSS országos szakszervezeti konföderáció javaslatot tett arra, hogy a munkavédelmi törvényt egészítsék ki a unkahelyi stresszről szóló keretmegállapodás főbb szempontjaival.

- 12 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai Valójában vita tárgyát képezi az, hogy mennyire kívánatos egy európai szociális partnerek által kötött autonóm keret-megállapodásnak olyan jellegű nemzeti alkalmazása, amely során a jogalkotást hívják segítségül, és nem maguk a szociális partnerek próbálják azt bevezetni. Az ellenérvek szerint ugyanis a megállapodásnak jogi úton történő alkalmazása leszűkíti a megállapodásban rejlő lehetőségeket, így pl. ha egy ágazatban vagy vállalatnál többre is lehetőség lenne, mint ami a megállapodásban szerepel, nem fog megvalósulni, mivel ekkor már köt az (általában minimális szinten álló) törvény. Ezzel szemben azok a tagállamok, ahol a szociális párbeszéd hatékonysága kívánnivalót hagy maga után, a munkavállalók érdekvédelmi szervezeteinek nyomásgyakorló képessége nem túlságosan magas, azt vallják, hogy éppenséggel kívánatos a keret-megállapodás jogi utón történő bevezetése, mivel semmi nem garantálja, hogy ők ki tudják kényszeríteni akár az országos, akár ágazati vagy vállalati alkalmazást, vagy a szociális párbeszéd megfelelően hatékony lenne ahhoz, hogy záros határidőn belül megszülessenek az autonóm megállapodások.

1.5. Egyéb alkalmazott eszközök A már említett módozatok mellett számos országban egyéb eszközöket is igénybe vettek egyrészt a keret-megállapodás ismertebbé tételére, másrészt azért, hogy segítsék a keret-megállapodásban és az alkalmazott megoldásokban foglaltak gyakorlati megvalósulását. Belgiumban a országos munkaügyi tanács jelentetett meg egy kiadványt a munkahelyi stresszel kapcsolatban és arról, hogy kell a gyakorlatban kezelni a kérdést. Máltán az ágazatok közös nyilatkozatot adtak ki a keret-megállapodásban foglaltakkal kapcsolatos elkötelezettségükről. Svédországban a közszektor kiadványt jelentetett meg a témáról, magyarázva a munkahelyi stressz jelenségét. Lettországban az országos szakszervezeti konföderációk között jött létre megállapodás a keret-megállapodás bevezetését célzó következő lépésekről. NagyBritanniában az ágazatok közös útmutatót jelentettek meg, Ausztriában pedig az ágazatok közös irányvonalat alakítottak ki.

- 13 -


2. DEFINÍCIÓK Az utóbbi években tehát egyre gyakrabban kerül előtérbe a stressz fogalma, s ezen belül is kiemelten a munkahelyi stressz létezése, annak hatásai. Éppen ezért igencsak indokolt annak rövid áttekintése, hogy valójában mit is értünk stresszen/munkahelyi stresszen. Az alábbi definíciók között egyaránt találhatunk köznapi szinten és tudományos igénnyel megfogalmazottakat. Â Az embereknél akkor alakul ki stressz, ha úgy érzik, hogy a velük szemben állított elvárások és az ezeknek való megfeleléshez rendelkezésükre álló források nincsenek arányban. Jóllehet a stressz pszichológiai tényező, az emberek fizikai állapotát is befolyásolhatja.7 Â A keret-megállapodás fontos része a stressz és a munkahelyi stressz meghatározása. Eszerint a „stressz fizikai, pszichológiai vagy szociális panaszokkal vagy működési zavarokkal kísért állapot, amely abból ered, hogy a személyek úgy érzik, nem képesek áthidalni a szakadékot a képességeik és a tőlük elvárt követelmények, vagy a velük szemben támasztott elvárások között.” 8 Â A stressz az élet velejárója, s önmagában nem feltétlenül káros - sőt cselekvésre késztet -, bizonyos szinten túl azonban veszélyes lehet. A stressz dinamikus hatás, amelynek során az egyén olyan korlátozással, változással, illetve követelménnyel szembesül, amely veszteséggel fenyegeti, megterheli, bizonytalanságot vált ki benne, illetve felboríthatja testi-lelki egyensúlyát.9 Â Minden a cég életében vannak elkerülhetetlenül stressz-terhes időszakok, halmozódó munka, szorító határidők vagy időszakonként szükségessé váló átszervezések. Ez nem is baj, hiszen nem maga a stressz ártalmas, hanem az, ha nem tudunk megbirkózni vele. A probléma akkor keletkezik, ha az egyén vagy a szervezet megsokszorozza a stresszt, ami felőrli a dolgozók egészségét, és óhatatlanul a munka hatékonyságának rovására megy.10 Â „Mindenkinek van, mindenki beszél róla, mégiscsak kevesen vették a fáradtságot, hogy utánanézzenek, valójában mi is a stressz. ” – kezdi Selye „Stressz distressz nélkül ” című könyvét.11 A stressz szó eredetileg az angol és a latin nyelvben egy ige volt, melynek jelentése: megsérteni, bántani, szorítani. A fogalmat később használták a természettudományokban, elsősorban a fizikában, ahol egy tárgyra ható külső nyomással hozták összefüggésbe. Az orvostudományba a 20. A stressz meghatározása és tünetei – www.osha.europe.eu/hu A munkahelyi stresszről szóló, az európai szociális partnerek által aláírt keret-megállapodás – www.mathom.dura.hu/mszosz 9 Munkahelyi stressz – A munkaadó lapja – 2008/1 (február) 10 Munkahelyi stressz: rámegy a szíve és a gatyája – Privátbankár.hu – 2008. augusztus 11. 11 Juhász Ágnes: Munkahelyi stressz, munkahelyi egészségfejlesztés. Oktatási segédanyag. BME Munka- és Szervezetpszichológiai Szakképzés. Budapest, 2002. 7 8

- 14 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai században került át a szó, azonban itt kétféle értelemben is használják a stresszt: jelenti a szervezetre ható külső körülményeket (például magas hő, erős ütés stb.), illetve az ezen körülmények hatására a szervezetben lezajló belső változásokat is. Például Selye stressznek azt a nem specifikus választ tekinti, amit a szervezet ad a megterhelésre. A stressz ez utóbbi felfogása esetén a szervezetre ható külső erőket, körülményeket stresszoroknak nevezzük. A stresszor-stressz kifejezés pár mellett egy másikat is bevezettek a stresszirodalomba - nevezetesen a megterhelés-igénybevétel fogalmakat kifejezetten a fogalmi zűrzavar eloszlatása végett. A megterhelés minden olyan külső hatás és a szervezet belső környezetében lezajló változás, amely befolyásolja a szervezet alkalmazkodási mechanizmusait. Az igénybevétel pedig a megterhelések hatására bekövetkező, egyénenként és esetenként különböző mértékű, jellegű és irányú funkcióváltozások összessége. A továbbiakban stressz alatt a stresszorok hatására a szervezetben létrejövő testi és lelki változások összességét értjük. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy ilyen pszichológiai stressz állapot akkor jön létre, ha a szervezet olyan helyzettel találkozik, amely az egyén saját megítélése szerint meghaladja a rendelkezésére álló erőforrásokat. (A „pszichológiai ” szóval ezt a stresszállapotot meg akarjuk különböztetni a fizikai stressztől, ami például a testet ért erős sérülés (ütés, hő, vérveszteség, stb.) hatására jön létre. A továbbiakban stressz alatt a pszichológiai stresszt értjük). Ez megfeleltethető Selye elképzelésének, miszerint a stressz lényege az alkalmazkodás: annál erőseb stresszről van szó, minél nagyobb mértékű alkalmazkodást kíván a szervezettől. Vagyis a fenti meghatározás értelmében nem tekintjük stressznek az olyan feladatokat, problémákat, amelyeket az egyén saját véleménye szerint könnyen meg tud oldani, ezzel szemben stresszről beszélünk, ha a célszemély úgy véli, jelentős nehézségekbe ütközhet a probléma megoldása során. Így könnyen előfordulhat például egy munkahelyi helyzetben, hogy bár két dolgozó ugyanazt a feladatot kapja, az egyikük személyiségéhez, tudásához, tapasztalataihoz jobban illeszkedik, mint a másikéhoz. Feltételezhetően az előbbi dolgozó számára a feladat jóval könnyebben meg is oldható, így adott esetben kisebb mértékű stresszt fog jelenteni. Sőt az is elképzelhető, hogy valójában a képességeik, tapasztalataik sem térnek el objektívan jelentős mértékben, csak saját képességeik szubjektív megítélésében, önbizalmukban különböznek. Látjuk, tehát, hogy ami számít, az egyén saját megítélése a helyzetről, annak stressz-keltő jellegéről.

- 15 -


3. A MUNKAHELYI STRESSZ KIVÁLTÓ OKAI Bár az előzőekben bemutatott definíciók egyike-másika érinti a stressz kiváltó okait is, mégis indokolt annak áttekintése is, hogy miképpen vélekednek erről az egyes stressz-kutatások végzői. Egyes megközelítések szinte csak „tallózás” szerűen emelnek ki néhány okot, mások átfogóbb megközelítésről tesznek tanúbizonyságot, ismét mások pedig rendszerbe foglalva mutatják be a munkahelyi stresszt kiváltó okokat. Abban azonban – a fent jelzett megközelítésbeli különbségtől eltekintve – valamennyien egyetértenek, hogy a munkahelyi stressz hatásának enyhítéséhez, csökkentéshez okvetlenül szükség van az okok egyértelmű feltárására. Néhány példa a „kevésbe szisztematikus” meghatározásra: 1. A munkahelyi stresszt különböző tényezők okozhatják, például a munkával való elégedetlenség, a munkaszervezés, a munkakörnyezet, a rossz kommunikáció stb. A munkahelyi stressz meglétét igazoló tényezők: a gyakori hiányzás vagy a fluktuáció, a személyek közötti gyakori konfliktusok vagy panaszok azt jelzik, hogy munkahelyi stresszről lehet szó. A munkahelyi stressz fennállása esetén vizsgálni kell a munkaszervezést és a munkafolyamatokat, a munkaidőre vonatkozó intézkedéseket, az autonómia fokát, a munkavállalók alkalmasságát a feladat elvégzésére, a munkaterhelést, a munkakörnyezetet (a zajt, a hőt, veszélyes anyagokat, stb.), a megfelelő kommunikációt (tisztában van-e a munkavállaló azzal, hogy mit is várnak el tőle, a perspektíváit, ismeri-e a várható változásokat, átszervezéseket, stb.). A munkahelyi stressz okának megfelelő megállapítására azért van szükség, hogy a munkaadó megtehesse a szükséges lépéseket az okok megszűntetésére, együttműködve a munkavállalók képviselőivel.12 2. A finn Turkui Egyetem elemzése szerint a munkával járó rossz fizikai körülmények, a túl sok munka, az idő szorítása, a munkaszerep egyértelműségének hiánya és a főnök terrorja, a kollégákkal való rossz viszony a legfőbb stressz-forrás egy munkahelyen. Ám a munkahelyi légkör, a döntéshozatalba való alacsony szintű beleszólás, az állással kapcsolatos bizonytalanság, az előrelépési lehetőség hiánya szintén frusztráló, idegesítő, kimerítő hatással van ránk.13 3. Azok az alkalmazottak, akik a létszámcsökkentések után is munkahelyükön maradtak, fokozott kockázatnak vannak kitéve, és gyakran előfordul, hogy idegállapotuk miatt gyógyszeres kezelésre szorulnak.

A munkahelyi stresszről szóló, az európai szociális partnerek által aláírt keret-megállapodás – www.mathom.dura.hu/mszosz 13 A legstresszesebb állások – www.nana.hu – 2007. 03. 26. 12

- 16 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai A leépítések után megnőnek a munkahelyi követelmények, és fokozódik a bizonytalanság azok körében, akik a csökkentett létszámú csoportokban dolgoznak. Egy erre vonatkozó vizsgálatot Finnországban folytattak le 1994-2000 között, mintegy 27 ezer közalkalmazottnál. Felmérték az antidepresszánsok, szorongáscsökkentők és altatók szedési szokásait. A legtöbb gyógyszert a munkájukat elvesztők igényelték, de őket követték azok, akik olyan munkahelyen dolgoztak, ahol elbocsátások voltak.14 4. A munka változó világa egyre jobban megterheli a munkavállalókat: a dolgozói létszám csökkentése és a tevékenységek kihelyezése, a feladatok és a készségek tekintetében a rugalmasság iránti megnövekedett igény, a határozott időre szóló szerződések szaporodó alkalmazása, a munkahelyi bizonytalanság és a munka intenzitásának növekedése (nagyobb munkateher és nyomás), valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésének nehézségei mind hatással vannak a munkavállalókra.15 5. A munkahelyi stressz általános kiváltó tényezői lehetnek például a munka feletti ellenőrzés hiánya, a munkavállalóval szemben támasztott nem megfelelő elvárások, valamint a támogatás hiánya a kollégák és a vezetés részéről. Stresszt okoz, ha az általunk végzett munka "nem nekünk való", ha nem működnek a munkahelyi kapcsolataink, ha pszichológiai és fizikai erőszak áldozatai vagyunk a munkahelyen, vagy ha összeütközésbe kerülnek a munkahelyi és a magánéleti szerepeink. Ugyanazon körülményekre minden egyén másképpen reagál. Vannak olyanok, akik könnyebben megbirkóznak a magasabb elvárásokkal, mint mások. Az a meghatározó, hogy az egyén hogyan értékeli saját helyzetét. Magából a helyzetből nem határozható meg, hogy mekkora stresszt okozhat. A rövid távon fellépő stressz – például egy határidő teljesítése – rendszerint még nem okoz problémát: sőt, segíthet abban, hogy az emberek a legjobb képességeik szerint teljesítsenek. Ha azonban a stressz hosszú időn keresztül fennáll, veszélyt jelent a biztonságra és az egészségre. 16 6. Feszültséget okoz a fokozott megterhelés is, hiszen a hazai foglalkoztatottak átlagosan napi egy órával többet dolgoznak a törvényileg előírt kötelező penzumnál. Vannak, akik önkéntes alapon vesznek magukra nagyobb munkahelyi terheket, de a többség kényszerből vállalja a túlórát. 14 A munkahelyi elbocsátások az ott maradóknál is stresszt okoznak In: Journal of Epidemiology and Community Health, January 2007 – idézi Műszaki Fórum. Forrás: InforMed (Dobos L.) 15 A munkahelyi stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi és biztonsági kihívást Európában. – www.osha.europa.eu/hu 16 A stressz meghatározása és tünetei – www.osha.europa.eu/hu

- 17 -


A legtöbben az "időnyomást" viselik nehezen, azonban az elvégzendő feladatok mennyisége és tempója is gyakorta problémát jelent. Ezért is fontos kiemelni, hogy a jó munkahelyi légkör kialakításában meghatározó szerepük van a vezetőknek. A stressztől szenvedő alkalmazottak sokszor panaszkodnak feletteseik viselkedésére, támogatásuk hiányára, a rossz kommunikációra és a szervezési hiányosságokra. A kiegyensúlyozott munkának feltétele lenne az is, hogy a beosztottak megbeszéljék irányítóikkal az ötleteiket, különösképpen, ha munkájuk megtervezéséről van szó. Lényeges a világos üzleti célok kijelölése – különösen a vállalati átszervezések idején –, illetve az őszinte tájékoztatás. A legnagyobb stresszt a kereseti viszonyok, az egymásnak ellentmondó utasítások, a munkaeszközök hiánya, a tisztázatlan feladatkörök és az elbocsátások váltják ki. A mentális egészséget nagyban veszélyeztetheti a túl kevés vagy a túl nagy felelősség is, miként az elismerés és a szakmai felkészítés hiánya, a diszkrimináció, valamint a törvényi vagy biztonsági kötelezettségek elhanyagolása is. Stressz-forrás lehet továbbá a tanulási, változási hajlandóság és a szakmai képességek hiánya. Nem tekinthetők jelentéktelennek a fizikai tényezők sem, ezek közül a zaj és a hőmérséklet a leggyakoribb terhelésforrás. Mivel a teljesítési kényszer a munkahelyen a legerősebb, ezért a stressz-hatások is itt kerülnek felszínre. A munkahelyi tényezőkön kívül a pénzügyi nehézségek okozzák a legnagyobb megterhelést, ezt követi az általános gazdasági-politikai helyzet s az otthoni támogatás hiánya. A tűrőképesség egyénenként változó; az öröklött adottságok és a tanult magatartásformák egyaránt befolyásolják, noha utóbbiak fejleszthetők is.17 7. És végezetül egy szisztematikus csoportosítás18: A feladattal kapcsolatos stresszorok Gyakorlatilag minden munkaköri leírásnak vannak olyan elemei, amelyek bizonyos emberek számára, adott időpontban stressz forrásai lehetnek. ¾ Mennyiségi vagy minőségi túl-, vagy alulterhelés: Mennyiségi túl- vagy alulterhelésről akkor beszélünk, ha egyszerűen egy dolgozónak adott időre túl sok, vagy túl kevés munkát adnak. A mennyiségi túlterhelés káros következményei rengeteg vizsgálat tárgyát képezték, egyes vizsgálatok például azt találták, hogy a szívinfarktus előfordulásának kockázata egyenes összefüggésben volt azzal, hogy heti hány órát dolgozott az illető. Minőségi túlterhelés esetén az elvégzendő feladat Munkahelyi stressz – A munkaadó lapja – 2008/1 (február) Juhász Ágnes: Munkahelyi stressz, munkahelyi egészségfejlesztés. Oktatási segédanyag. BME Munka- és Szervezetpszichológiai Szakképzés. Budapest, 2002.

17 18

- 18 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai túlságosan bonyolult. Egy másik vizsgálat eredményei szerint a minőségi túlterhelés (ha kiemelkedő minőségű munkát várnak el a dolgozótól) az önértékelés csökkenéséhez vezethet. A minőségi alulterhelés a monotóniával azonos, az egyszerű, ismétlődő, rutin mozdulatokból álló feladatokkal, amelyeknek az egészségre való káros hatásait rengeteg vizsgálat kimutatta. A monotónia, unalom periódusai a dolgozó éberségének, gyors reakciókészségének romlását is eredményezhetik, ami különösen hátrányos lehet olyan munkakörökben, amilyen például a rendőré, akinek munkájában eseménytelen periódusok és gyors reagálást kívánó vészhelyzetek váltják egymást. ¾ Munkafeltételek: Az is jelentős stresszor lehet, ha a munkafeltételek nem biztosítják a megfelelő munkavégzés hátterét (például nem állnak rendelkezésre a hatékony, gyors munkát lehetővé tevő eszközök). Egy atomerőmű baleset egyik fontos előidézője volt, hogy az operátorokat megzavarta a szirénákból érkező fülsiketítő vészjelzés, s ennek következtében romlott a probléma-megoldó hatékonyságuk. Másik fontos – a munkafeltételeket érintő - stresszor ha az egyénnek nincs beleszólása abba, hogyan végzi a munkáját, milyen eszközöket használ, milyen ütemezéssel dolgozik. Különösen káros hatásúak lehetnek mind a mentális mind a fizikai egészség szempontjából az olyan dehumanizáló munkafeltételek, amilyet például az ismétlődő, monoton, szalagmunka végzése jelent. A munkafeltételek akkor is stressz forrásai lehetnek, ha az egyénnek veszélyes körülmények között kell dolgoznia (rendőr, tűzoltó), vagy ha műszakoznia kell. Utóbbi a napszaki biológiai ritmus felborulása miatt közvetlenül is kiváltója lehet különböző betegségeknek, illetve pszichés stresszorként közvetett módon is vezethet betegségekhez, amennyiben például a műszakozás a dolgozó társas életből való kizáródását hozza magával. ¾ Változások a munkában: A munkafeladatok, értékelési kritériumok, eszközök stb. gyakori változásai elbizonytalanítják az embert saját szakértelmében, kompetenciájában, így stresszt jelentenek. ¾ Lépést tartani a gyors technológiai változással: Jelen korunk egyik tipikus stresszora, a dolgozóktól állandó tanulást, alkalmazkodást kíván. ¾ A munkafeladattal kapcsolatos stresszorok között a fent felsoroltakon kívül olyan tényezőket szoktak vizsgálni, mint a határidők, a fizikai igénybevételből eredő fáradtság, túlórázás, a hibázás (pénzbeli és karrier szempontú költségei). Munkakörnyezettel kapcsolatos stresszorok ¾ Stresszorok lehetnek a fizikai környezet olyan jellemzői, mint a zaj, a hő, a nem elégséges megvilágítás, a szennyezett levegő, a kellemetlen szagok, a túlzsúfoltság, az elvonulási lehetőség hiánya (pl. egyterű munkahelyeken). Jelentős egyéni különbségek vannak abban, hogy ki mennyire tudja tolerálni ezeket a kellemetlen, zavaró környezeti ingereket. Más zajszintet találunk elviselhetőnek egy autógyárban, mint egy irodában. De még az egészségre káros értéket elérő ingerekhez is hozzá lehet szokni egy idő után, ettől függetlenül azonban ezek továbbra is ártalmas hatásúak. - 19 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai ¾ Ma a munkahelyeken az egyik leggyakoribb fizikai környezettel kapcsolatos stresszor a zaj. A zajos munkahelynek a hallószervre gyakorolt – akár maradandó károsodást eredményező – hatásán kívül káros vegetatív és pszichés hatásai is vannak. Vegetatív hatása, hogy megváltoztatja a keringési rendszer működését, így keringési betegségek forrása lehet. Mindezeken felül pedig a zaj szubjektíven kellemetlen, ronthatja a teljesítményt. Érdekes ebből a szempontból, hogy az egyre népszerűbbé váló munkahelyi háttérzene nem feltétlenül növeli a termelékenységet, még akkor sem, ha adott esetben a dolgozó kellemesnek érzi azt. Szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok ¾ Egyéni szinten

Szerep kétértelműség: Ez akkor állhat elő, ha a dolgozó inadekvát információkkal rendelkezik a munkáját illetően. Amikor nem világos a számára, hogy mik e szerepével kapcsolatos munka-célok, mik a munkatársai elvárásai az ő szerepére vonatkozóan, s mire terjed ki a felelőssége. Például amikor egy átszervezés, leépítés után egy dolgozónak megváltozik a szerepe: ettől kezdve több korábbi kollégája feladatát is el kell látnia. Ilyenkor általában nem világos a dolgozó számára, hogy mik is pontosan a vele szemben támasztott elvárások, mi az általa ellátandó feladatok fontossági sorrendje stb. A szerep kétértelműség többek között csökkent munkahelyi elégedettséghez, önértékeléshez vezet.

Szerep-konfliktus: amikor egy dolgozóval szemben támasztott különböző követelmények egymásnak ellentmondóak, olykor egyenesen egymást kizáróak. Például: a befutó telefonok kezelése megakadályozza, hogy az orvos megfelelő mélységben tudjon foglalkozni a nála levő betegekkel. Az is szerep-konfliktus forrása lehet, ha egy személynek olyasmit kell végeznie, amit nem akar, vagy amit ő nem tekint a munkája részének (pl. a vezérigazgató asszisztense úgy érzi, neki nem lenne feladata a kávéfőzés). A szerep-konfliktus egyes vizsgálatok szerint megnövekedett szívritmushoz, illetve szív-koszorúér betegségek kialakulásának nagyobb kockázatához kapcsolódott.

Túl sok vagy túl kevés felelősség más dolgozókért. Autonómia a munkavégzésben. Stressz-keltő lehet valaki számára, ha túl nagy felelősséggel bír más dolgozók előléptetéséért, jutalmazásáért, elbocsátásáért stb., de az is stressz-keltő lehet, ha valaki igazán összetett munkát végez, mégis minden apró döntéssel a feletteséhez kell fordulnia. A nagy mértékű felelősség olyan járulékos stresszorokhoz is vezethet, mint több értekezletre kell járni, sok határidőt kell betartani stb.

Karrierfejlődés: a túlzott ütemű vagy a nem elégséges előléptetés szintén stressz forrásai lehetnek. A nagy mértékű fizetésemelés például nem feltétlenül növeli a munkahelyi elégedettséget: előfordulhat, hogy emiatt a dolgozó csak tovább marad egy olyan állásban, amely már nem kielégítő számára. Fiatalabb dolgozók karriertörekvéseit általában a szervezet is támogatja, így ekkor a - 20 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai karrierfejlődés viszonylag zökkenőmentes lehet (természetesen megfelelő képességek és motiváció esetén). Később, középkorúak esetében, illetve a középvezetői szint elérése után azonban a karrierfejlődés lelassul, akár le is áll. Kevesebb álláslehetőség van, az elérhető munkákba nehezebb beletanulni, a régi tudás és régi módszerek elavulttá válnak, a családi feladatok, tevékenységek jelentős energiát köthetnek le, és ráadásul állandóan versenyezni kell a fiatal, energikus, feltörekvő új kollégákkal. Különösen erős lehet az elavultságtól, lefokozástól való félelem azokban, akik tudják, hogy már elérték karrierjük csúcsát, s óhatatlanul lefele fognak elmozdulni a ranglétrán a nyugdíjazásuk előtt. Ugyanakkor sem a vállalat, sem az egyén számára nem előnyös az ún. túlzott mértékű, fokú előléptetés, ahol olyan pozícióba helyezik a személyt, hogy már csak jelentős mértékű túlmunkával tudja elleplezni bizonytalanságát, kompetencia hiányosságait. ¾ Csoport szinten

Összetartás hiánya: Ha az azonos munkacsoportban dolgozók egymás segítése helyett egymás ellen dolgoznak, az jelentősen megnehezíti a munkavégzést, a csoportcélok elérését, és rossz munkahelyi hangulatot eredményez.

Jó munkatársi kapcsolatok hiánya. Rossz munkahelyi kapcsolatok azok, amelyekben kevés a bizalom, a támogatás, és az érdeklődés mások problémái és azok megoldása iránt. A támogató kapcsolatok jelentős mértékben képesek enyhíteni az egyéb munkahelyi stresszorok hatását.

Csoporton belüli konfliktusok extra figyelmet, energiát követelnek a dolgozóktól, növelve a rájuk ható megterhelést. A csoporton belüli konfliktusok egy speciális esetének tekinthető az ún. munkahelyi pszichoterror, vagy mobbing jelensége. Munkahelyi pszichoterror egy olyan konfliktusfolyamat, amelynek során egyeseket a kollégáik és/vagy a vezetőik gyakran és hosszabb időn át különböző inzultusoknak, zaklatásoknak, molesztálásoknak tesznek ki. Pszichoterrornak számít például, amikor a dolgozót... • • • •

kigúnyolják valamilyen fogyatékossága miatt, burkolt gyanúsítgatások, célzások célpontjává válik, ítéleteit megkérdőjelezik, véleményét semmibe veszik, fizikai erőszakkal fenyegetik stb.

A pszichoterrornak nagyon súlyos következményei lehetnek mind az érintett dolgozó testi és lelki egészsége, mind a vállalat eredményessége, termelékenysége szempontjából.

Felettessel/beosztottal való kapcsolat. Egy vizsgálat érdekes eredménye volt, hogy a beosztottakkal való gyenge kapcsolat a kollégák illetve a felettes általi fenyegetettség érzéséhez vezetett, de ehhez nem társult a beosztottak általi fenyegetettség érzése.

¾ Szervezeti szinten

Szervezeti légkör: Kellemetlen lesz a szervezeti légkör, ha a - 21 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai dolgozóknak nincs lehetősége részt venni a döntésekben, ha hiányzik a szervezethez tartozás érzése, gyenge a szervezeten belüli kommunikáció. Stressz forrásai lehetnek a viselkedésre vonatkozó szigorú korlátozások, munkahelyi politika. Az, hogy az emberek részt vehetnek-e a munkájukat érintő döntésekben, rengeteg vizsgálat tanulsága szerint az egyik legfontosabb munkahelyi tényező volt a szív-koszorúér betegségek előrejelzésében, azon kívül a munkahelyi elégedettségnek és az önértékelésnek is fontos előrejelzője.

Vezetési stílusok: A felettes vezetési stílusa megfelel-e a dolgozók személyiségének, elvárásainak, az elvégzendő feladat természetének. Ha nem, az stresszort jelent a beosztottak számára.

Ellenőrzési rendszerek is stressz forrásai lehetnek amennyiben igazságtalanok, vagy a dolgozók számára nem világosak az elvárások, illetve ha csak negatív visszajelzéseket adnak.

A technológia, illetve annak változása is stressz forrása lehet, hiszen a dolgozók számára rövid idő alatt új kompetenciák kialakítását teszi szükségessé.

Túlságosan alacsony fizetés, az állás bizonytalansága szintén jelentős stresszor a dolgozók számára.

Szervezeten kívüli stresszorok ¾ Családi kapcsolatok, anyagi problémák, társadalmi problémák. A vizsgálatok tanulsága szerint egy adott társadalom gazdasági fejlettsége, gazdasági stabilitása, a munkanélküliség mértéke kapcsolatban van tagjainak egészségi állapotával az ezen tényezők okozta stressz közvetítésével. ¾ Családi és munkahelyi szerepek összeegyeztetésének nehézségei különösen a családos nők esetében. ¾ A személyes hitek, meggyőződések és a vállalati politika közti konfliktusok. Például, ha valakit a munkája, munkahelye arra kényszerít, hogy hazudjon, pedig ez ellentétben áll erkölcsi meggyőződésével. ¾ Elidegenedés és anómia (a normák hiánya): a társadalomtól való elszigetelődés érzésének következtében alakul ki speciális foglalkozási csoportoknál (pl. ellenőr). Az elidegenedés különösen a vendégmunkásokra, illetve bevándorlókra veszélyeztető, akik számos országban a munkaerő egyre jelentősebb részét teszik ki. ¾ Gyakori költözés, amit egyes foglalkozások szükségessé tesznek (pl. diplomata), a gyökértelenség érzéséhez vezethetnek. ¾ Közlekedés a munkahelyre, vezetés. Kétórányi vezetés után egészséges személyeknél is jelentős mértékben nő a stressz-hormonok szintje a vérben, ami a szívkoszorúér betegségek kockázatát (is) növeli. ¾ Vidéki vagy városi életkörülmények: érdekes módon több vizsgálatban azt találták, hogy a városban élőket átlagosan kevesebb stressz éri, mint a falun élőket.

- 22 -


4. A MUNKAHELYI STRESSZ TÜNETEI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI Függően a vizsgálódás fókuszától, a munkahelyi stressz tüneteit feltárhatjuk csak az egyének vagy csak a szervezet szintjén. A komplex megközelítés azonban azt igényli, hogy mindkét szinttel foglalkozzunk.

4.1. Komplex megközelítés A komplex megközelítés alapján a stressz tünetei a következők19: A szervezet szintjén: ; ; ; ; ; ; ; ; ;

munkahelytől való rendszeres távolmaradás, alkalmazottak gyakori cserélődése, rossz időbeosztás, fegyelemmel kapcsolatos problémák, zaklatás, csökkent termelékenység, balesetek, hibák, megnövekedett kártérítési és egészségügyi kiadások.

Az egyén szintjén: ;

érzelmi reakciók o o o o o o o o

;

ingerültség, szorongás, alvásproblémák, depresszió, hipochondria, elidegenedés, kiégés, családi problémák;

kognitív reakciók o koncentrálási és emlékezési zavarok, o döntési nehézségek, o problémák új dolgok megtanulásában;

;

viselkedési reakciók o o o o

;

droghasználat, alkoholfogyasztás, dohányzás, destruktív viselkedés

fiziológiai reakciók o hátproblémák,

19

A stressz meghatározása és tünetei – www.osha.europa.eu/hu

- 23 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai o o o o

meggyengült immunrendszer, gyomorfekély, szívproblémák, magas vérnyomás).

4.2. Szervezeti megközelítés Abban az esetben, ha a közvetlen üzleti hatásokra kívánjuk felhívni a figyelmet, szervezeti aspektusból szükséges kiindulnunk. Ilyenre lehet példa az alábbi20: Â Alacsony termelékenység A munkahelyi stressz az azt átélő dolgozó teljesítménycsökkenéséhez vezethet. Ezek az egyéni teljesítményromlások kiegészülve a dolgozói agresszió olyan megnyilvánulási formáival, mint a szándékos rongálás, lopás összegződve közvetlenül rontják a vállalat egészének teljesítményét, hatékonyságát. A termelékenységet olyan tényezők is csökkentik közvetett módon, mint a dolgozók alkohol- vagy drogfüggősége, szorongása, depressziója. Â Hiányzás A dolgozók testi-lelki megbetegedései közvetlenül vezetnek a hiányzás megnövekedéséhez, illetve a hiányzás a stressz-keltő munkahely előli menekülés formája is lehet. A dolgozók nagymértékű hiányzása jelentős probléma a vállalatok számára. Gondoskodniuk kell a hiányzó dolgozók helyettesítéséről, enélkül ugyanis jelentős kiesés következne be a termelésben. Sajnos azonban a helyettesítést leggyakrabban a meglévő dolgozókra bízzák, akiknek ilyenkor több ember munkáját kell elvégezni, jelentős stresszt élve így át. Beindul tehát egy ördögi kör: a stressz miatt hiányzó dolgozók helyettesítése stresszt jelent más dolgozók számára, s talán a következő héten ők fognak hiányozni. Â A munkaerő nagymértékű elvándorlása A tartósan stressz-keltő munkahelyről való elmenekülés másik formája a kilépés. Természetesen ez is nagyon komoly probléma a vállalatok számára, hiszen az elvándorló munkaerő helyébe mindannyiszor újat kell keresni, majd az újakat betanítani. Ez jelentős költségekkel jár, nem is beszélve arról, hogy nem tesz jót a munkahelyi hangulatnak, illetve a vállalat külső megítélésének sem. Â Munkahelyi feszültség A fent említett tényezők mind hozzájárulnak a munkahelyi feszült hangulathoz, ami pedig önmagában is egy stresszor lehet, tovább növelve a valószínűségét annak, hogy a stressz káros hatásai olyan tényezőkben nyilvánulnak meg, mint a hiányzás, kilépés, alacsony termelékenység stb.

Juhász Ágnes: Munkahelyi stressz, munkahelyi egészségfejlesztés. Oktatási segédanyag. BME Munka- és Szervezetpszichológiai Szakképzés. Budapest, 2002.

20

- 24 -


4.3. Tünetek és következmények Az egyének szintjén korántsem könnyű a tünetek és a következmények konzekvens szétválasztása, hiszen például az elhízás vagy a magas vérnyomás egyaránt tekinthető tünetnek és következménynek. Ez a helyzet követhető nyomon az alábbi példákon is: 1. Egy, a közelmúltban befejezett többéves kutatás vezetői tízezernél is több londoni hivatalnok évekig tartó megfigyeléséről számoltak be. Részletes kérdőívekkel mérték fel a munkahelyi stressz mértékét és jellegét, valamint szívgyógyászati szakvizsgálatokat is rendszeresen végeztek. Eredményeik szerint a munkahelyi stressz fontos szerepet játszhat a koszorúér-betegség kialakulásában. A kutatók adatai azt bizonyították, hogy a szívet károsító stressz-hatás különösen az ötvenévesnél fiatalabb munkatársak esetében érvényesül. A stressz és a koszorúér-szűkület bekövetkezése között az összefüggés az adatok tanúsága szerint nem mindig közvetlen. A károsító stressz-hatás 32 százalékban úgy befolyásolta a vizsgált személyek sorsát, hogy rossz szokásokat, életmódbéli hibákat váltott ki. Akiknél a stressz érvényesülhetett, azok gyakrabban dohányoztak, egészségtelenebbül étkeztek, gyakrabban elhíztak és kevesebbet mozogtak. A kutatók idézik az 52 országban végzett, Interheart tanulmány adatait is, amelyek azt mutatták, hogy a munkahelyen "állandó" stresszhatásnak kitett emberek infarktuskockázata kétszeresére nőtt az átlagos életmódúakhoz képest. A stressz kedvezőtlen befolyása gyakran a szív-anyagcseretünetcsoport formájában jelent meg, vagyis bizonyos kóros állapotok magas vérnyomás, elhízás, kezelést igénylő vérzsír-szintek, kezdődő vagy már kialakult cukorbetegség - együtt jelentkeznek elő. A munkacsoport vezetője már néhány éve megfigyelte, hogy a munkahelyi stressz és a szív-anyagcsere-tünetcsoport közvetlenül is összefügg. Vizsgálatai szerint a hasi elhízás, a cukorbaj, a magas vérnyomás és vérkoleszterin együttese kétszerte gyakrabban fordult elő azokban a hivatali dolgozókban, akik a mindennapos munkahelyi stressz-hatást nem tudták megfelelően földolgozni.21 2. Gyakran hallunk olyan panaszokat a kollégáktól, barátoktól, családtagoktól, hogy mostanában "döntésképtelen vagyok, hamar dühbe gurulok" vagy olyat, hogy "naponta fejfájással ébredek, egész nap fáradt vagyok, a vérnyomásom meg néha az egekbe szökik". A Budai Egészségközpont felmérései szerint a munkavállalók körében vezető diagnózis csoportok a különféle szem-, táplálkozás és anyagcsere betegségek, valamint a keringési rendszer betegségei. Az egyes csoportokon belül pedig "élenjáró" betegségnek számítanak a rövidlátás, az elhízás, valamint a magas vérnyomás. A felsorolt 21

Megbetegít a munkahelyi stressz – MTI – Idézi: www.hvg.hu - 2008. május 18.

- 25 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai betegségek kialakulásáért többnyire a jelentős munkateher és a magas elvárások miatt kialakuló folyamatos stressz és a mozgásszegény életmód okolható.22 3. A tartós stressz komoly megbetegedésekhez, rosszindulatú daganatokhoz, rákhoz vezethet. Míg az aktuális stressz csupán egy influenzát okoz, amellyel eléri a dolgozó, hogy pár napig kiiktassa magát a munkából. Ha egy vállalatnál az évi rendes influenza-járvány idején a szokásosnál több a betegek száma, akkor egyrészt indokolt megvizsgálni a klímaberendezést, vajon nem terjeszti-e a kórokozókat, másrészt célszerű megkeresni azokat a stressz-forrásokat, amelyek ronthatják a dolgozók hangulatát, közérzetét és ezáltal ellenállóképességét is. Bizonyos betegségeket meghatározott személyiségjegyekkel illetve konfliktus-szituációkkal hoztak összefüggésbe kutatók és megalkották az alarm- vagy riadóbetegség fogalmát, amely az állandó versenyhelyzet, az elfojtott indulatok, rohanás, időzavar következtében jön létre és magas vérnyomást, infarktust okoz. Vészhelyzet hatására ugyanis megszólal szervezetünkben egy rejtett "csengő", a szimpatikus idegrendszer aktiválódik, és minden erőforrásunkat a veszély leküzdésére mozgósítja. Nincs gond, ha az izgalom csak átmeneti; különösen akkor nem, ha feszültségeinket, indulatainkat le tudjuk vezetni. Ha azonban a feszültség tartóssá válik, vagy állandóan ismétlődik, és levezetése is akadályba ütközik, akkor megbillen a vegetatív idegrendszer egyensúlya, szimpatikus túlsúly alakul ki. Ez az állandóan visszafojtott feszültség alarm betegségekhez vezethet. A túlzott aggodalmaskodás, elbizonytalanodás a paraszimpatikus idegrendszer által vezérelt emésztőszervekben okoz károsodást. Aki a legrosszabbat várja, lélekben át is éli, anélkül, hogy az bekövetkezett volna, ezzel nap mint nap megteremti, megsokszorozza önmaga számára a stresszt. Ha nem hagy fel vele, akkor fekélybetegség, vagy valamilyen más emésztőszervi megbetegedés fenyegeti. A tapasztalatok szerint az emésztőszervi betegségek inkább a két tűz közé szorított középvezetőket és a beosztottakat veszélyeztetik. Az utóbbi évtizedekben az infarktus jól ismert rizikófaktorain (dohányzás, magas koleszterinszint, elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség, ülő életmód) kívül egy újabbat is számításba szokás venni, ez pedig az úgynevezett „A” típusú viselkedés. Az A típusú személyiségű egyén lázasan tevékeny, örökké siet, egyszerre mindig többfélét csinál, türelmetlen, versengő természetű, hirtelen haragú, ellenséges indulatait azonban elfojtja. Ez a típus a tökéletességre törekszik mindenkivel szemben, állandó készenlétben él, egy percig sem képes lazítani. Ráadásul így határozzák meg az "ideális" menedzser fogalmát is, sőt nemegyszer a menedzsertréningek is erősítik ezt a magatartási mintát. A szélsőségesen „A” típusú viselkedés önmagában, más rizikófaktorok nélkül is infarktushoz 22

Stressz vagy munka? Senkinek nem éri meg az idegbajos dolgozó – hirado.hu – 2007. november 23.

- 26 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai vezethet, mivel a szélsőségesen, túlzottan teljesítmény- és sikerorientált személyiségben nem működnek a "biztosítékok", s így a túlterhelés közvetlenül magát a szervezetet károsítja. Így alakul ki a menedzser-stressz, amelynek fő jellemzője, hogy

a vezető sokat dolgozik, gondolatainak nagy részét is hivatása tölti ki, magánéletét is ennek rendeli alá.

A vezetői munka másik fontos jellemzője, hogy a nap csaknem minden percében döntéseket hoz, amelyekért felelős. Ez a döntéskényszer rendkívüli módon megterhelő és feszültséget generál.

A harmadik jellemző a kreatív, sokszínű munka hátulütője, ugyanis szüntelenül ötletdúsnak, kreatívnak kell lennie, akkor is, ha fáradt vagy levert.23

4.4. Modellek a munkahelyi stressznek az egészséggel való kapcsolatáról 4.4.1. Erőfeszítés és jutalom egyensúlya A modell kidolgozói az erőfeszítés és a jutalom egyensúlyának hiányában látják a legfőbb megbetegítő potenciált. A modell szerint az egészségre veszélyes munkahelyi körülmények akkor állnak elő, ha illeszkedési feszültségek vannak a megterhelés és a jutalmak között, vagyis ha a nagy munkahelyi megterheléshez a hosszú-távú jutalmak fölötti alacsony kontroll társul. A jutalmak fölötti alacsony kontrollnak olyan megnyilvánulási formái lehetnek, mint az előmeneteli lehetőség hiánya, az állás bizonytalansága, lefokozás, kényszerű foglalkozásváltoztatás. A munkahelyi megterhelés alkotói lehetnek: a műszakozás, a darabszámra fizetett munka, a zaj, a megterhelés növekedése. A modell az erőfeszítésen és a jutalmon kívül egy megküzdési komponenst is tartalmaz. Két megküzdési változót különböztettek meg: az ún. erőt – a nagy valószínűséggel pozitív kimenetelű aktív erőfeszítéseket – és az ún. belemélyedést – a folyamatosan fenntartott de sikertelen erőfeszítéseket és az ezekhez kapcsolódó negatív érzések állapotát. Feltételezések szerint a belemélyedés növeli a valószínűségét, hogy az adott egyén magas megterhelés- alacsony jutalmak feletti kontroll kombinációját fogja átélni. A nagy erőfeszítés lehet extrinsic (pl. munkaterhelés), vagy intrinsic (személyes megküzdési minta, pl. magas kontroll-igény). Vizsgálatoknak sikerült igazolni, hogy a nagy erőfeszítés/kis jutalom jól előre jelezte a szívkoszorúér-betegségek előfordulását. Utóbbi egyben jelzi is a modell egyik korlátját, nevezetesen, hogy a munkahelyi körülményeknek csak a szívkoszorúér betegségek előfordulására gyakorolt hatását vizsgálja, nem foglalkozik a pszichológiai működésre, motivációra, aktivitásra, tanulásra és megküzdési mintázatokra gyakorolt hatásokkal.

23

Gyimóthy Éva: Stressztől szenved az ideális vezető – HR Portal – 2008. 07. 14.

- 27 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai 4.4.2. Személy és környezet illeszkedése A munkahelyi stressz egy másik nagy hatású modellje a személy és a környezet illeszkedésére helyezi a hangsúlyt. A modellt a Michigani Egyetem kutatói fejlesztették ki és finomították, azóta is folyamatosan. Az elmélet szerint feszültség abból fakad, ha rossz az illeszkedés a személy képességei, igényei és a konkrét munka elrendezés/jelleg vagy munkakörnyezet között. Munkahelyi stressz szempontjából a személy és a környezet között kétféle illeszkedés lehet fontos: a személy készségei, képességei mennyire felelnek meg a munka által támasztott követelményeknek, illetve, hogy a munkahelyi környezet mennyire ad lehetőséget a személy szükségleteinek, motivációinak kielégítésére. A modell különbséget tesz az objektív környezet és az objektív személy, illetve a szubjektív környezet és a szubjektív személy közti illeszkedés között. Szubjektív környezet az, ahogy a személy értékeli a környezetet, szubjektív személy pedig az, ahogyan saját magát látja. Jó a személy és a környezet közti illeszkedés akkor, ha a munkahelyi környezet biztosítani tudja a személy számára szükségletei kielégítését (pénz, társas kapcsolatok, teljesítmény-elérési lehetőségek útján), és a személy is rendelkezik a tőle megkívánt készségekkel (pl. jó egészség, számítógépprogramozási ismeretek stb.). A személy és a környezet közti illeszkedés hiánya az igénybevétel különböző típusait eredményezi: pszichológiai igénybevételt (munkahelyi elégedetlenség, szorongás, alvásproblémák), fiziológiai igénybevételt (magas vérnyomás és koleszterin-szint) és az igénybevétel viselkedéses jegyeit (dohányzás, túl-evés). Azt, hogy az igénybevételnek melyik típusa fog megjelenni a következő tényezők határozzák meg: Â Â Â Â

a ki nem elégített motiváció típusa, az egyén genetikai és szociális háttere, az egyén megküzdése, szituációs kényszerítőerők.

A hosszú ideig fennálló munkahelyi igénybevétel aztán különböző mentális, és fizikai betegségek kialakulásához vezethet, mint például depresszió, szívkoszorúérbetegség, gyomorfekély. A személy és környezet közötti jó illeszkedés ezzel szemben növeli az egyén kompetencia érzését, ön-értékelését, hatékonyság-érzését, vagyis hosszú távon hozzájárul a személyiség fejlődéséhez. A modell további érdekessége, hogy nem egyszerű lineáris kapcsolatot tételez fel az illeszkedés hiányának mértéke és az igénybevétel között. Feltételezések szerint (és ezeket a feltételezéseket vizsgálatok részben meg is erősítették) adott munkahely minél inkább az egyén igényeinek megfelelő mértékben kínál lehetőséget a motiváció kielégítésére, annál inkább csökken a stressz. Az ideális illeszkedési ponton túlhaladva azonban, ha a munkahely az egyén által igényeltnél több lehetőséget biztosít a motiváció kielégítésére, az vagy csökkenti, vagy növeli, vagy nem befolyásolja az átélt stresszt. Az, hogy a három lehetőség közül melyik fog bekövetkezni annak függvénye, hogy ennek az extra motívum kielégítési lehetőségnek milyen hatásai vannak más motívumok kielégíthetőségére (csökkenti, növeli, vagy nem befolyásolja). Abban az esetben, ha a személy képességei haladják meg a munkahelyi követelményeket, akkor is három kimenetel lehetséges az átélt stresszre nézve, attól

- 28 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai függően, hogy ezek az extra képességek felhasználhatóak-e más motívumok kielégítésére, vagy ellenkezőleg éppen meggátolják bizonyos szükségletek (pl. komplex munkára való igény) kielégítését. Ennek a modellnek az előnye a fentiekhez képest, hogy a munkahelyi stressznek a szívkoszorúér-betegségek kialakulására gyakorolt hatásán kívül az igénybevétel, és az ennek nyomán fellépő betegségek egyéb formáit is számításba veszi (pszichológiai, viselkedéses), hogy az illeszkedés hiányának negatív következményein felül az illeszkedés pozitív kimeneteleivel is számol, és – legalábbis az igénybevétel típusának meghatározásában – egyéni befolyásol ó tényezőknek is szerepet tulajdonít. 4.4.3. Megterhelés – kontroll –támogatás modell A megterhelés-kontrol modell lényeges „újítása” a fent ismertetett személy-környezet illeszkedés modellhez képest, hogy megkülönbözteti a munkahelyi környezet jellemzőit, két csoportba sorolva őket, s nem tekint minden munkahelyi jellemzőt egységesen potenciális stresszornak (a munkahelyi tényezők két csoportját lásd alább). Az előző modellnél nagyobb hangsúlyt fektet az objektív munkahelyi tényezők stressz-keltő képességére. További különbség a két modell között, hogy míg a személy-környezet illeszkedés modell az egyénre helyezi a felelősséget az illeszkedés hiányáért, amennyiben neki kell alkalmazkodnia a környezethez, addig ez a modell a környezetet tekinti determinisztikusnak a munkahelyi stressz meghatározásában. A vizsgálatok tanulsága szerint ennek a modellnek jobb előre jelző képessége van a munkahelyi stressz kialakulására, mint a személy-környezet illeszkedés modellnek. A eredeti változatában feltételezi, hogy a munkahelyi stressz a munka két alapjellemzőjének egymáshoz való viszonyából fakad. Ez a két alapjellemző a következő: 1. a pszichológiai munka-követelmények / megterhelés: ide a munkakörnyezetben jelenlevő pszichológiai stresszorok tartoznak, mint például az időnyomás, feszített munkatempó, bonyolult, vagy pszichésen felzaklató munka, személyek közötti konfliktusok, készségek elavulása, félelem az állás elvesztésétől. Bizonyos fokú megterhelésre szükség van a hatékony teljesítményhez, de a túl sok már káros. 2. döntési jogkör, autonómia: a dolgozó lehetősége arra, hogy kontrollálja aktivitásait, képességei felhasználását. Ennek a jellemzőnek két komponense van: a képességek felhasználása (az egyén hányfajta készségét használhatja a munkában), illetve a döntési jogkör, kontroll a munkavégzés módja, sebessége felett. A kontroll dimenzió e két komponense kölcsönösen erősíti egymást, hiszen pl. minél több készségét használhatja a személy a munkájában, annál inkább döntheti el maga, hogy melyiket használja az adott feladat végrehajtásában. Azért e két komponenst mégis meg kell különböztetni egymástól, mert egyes esetekben el is válhatnak egymástól. Például egy zenekari zenész sokféle készségét használhatja a munkájában, de kevés kontrollal bír a munkavégzés módja, sebessége felett: a többiekhez, illetve a karmesterhez kell igazodnia. A pszichológiai igénybevétel a megterhelés és a döntési lehetőség interakciójának következményeként állhat elő. A lehetséges interakciókból kiindulva a modell két - 29 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai konkrét feltételezést fogalmaz meg: Â A legrosszabb kimenetel (az egészségi állapotra nézve) akkor várható, ha a követelmények magasak, de a döntési lehetőség kicsi. Â Motiváció, bevonódás, személyes növekedés akkor jelenik meg, ha a követelmények is magasak, és a döntési lehetőség is nagy. A két dimenzió (megterhelés és kontroll) alacsony és magas értékeinek kombinációjaképp négyféle munka áll elő: Â Nagy igénybevételt jelentő munkák: Nagy a pszichológiai megterhelés, de kicsi a döntési lehetőség. Ennek következtében az energia, amit a megterhelés aktivizál káros igénybevétellé alakul, mert nem lehetséges a megterhelésre adandó optimális válasz végrehajtása. Példák a nagy igénybevételt jelentő munkákra: szalagmunka, amikor felgyorsítják a szalag sebességét, telefonos ügyfélszolgálat – ha rögzítve van, hogy milyen válaszokat adhat az alkalmazott egy felbőszült ügyfélnek. Â Aktív munkák: A megterhelés és a kontroll is nagy. Az ilyen munkák tanulásra és fejlődésre adnak lehetőséget. A stresszorok keltette arousal (éberség, izgatottság, készenléti állapot) itt hasznos cselekvésbe fordulhat, így nem alakul ki tartósan fennmaradó, megbetegítő feszültség. Aktív munkának minősülnek általában a nagy presztízsű munkák (pl. ügyvéd), ezek járnak a legtöbb jövedelemmel és a legnagyobb munkahelyi elégedettséggel is. A vizsgálatok szerint az aktív munkát végzők a szabadidejüket is aktívabban töltik el. Â Alacsony igénybevétellel járó munkák: kicsi a megterhelés, de nagy a kontroll. Ez a relaxációs munka. Â Passzív munkák: A megterhelés és a kontroll is alacsony, ami a tanult képességek és készségek lassú leépüléséhez vezet. Az ilyen munkahelyeken például nem hagyják, hogy a dolgozó bármilyen energikus cselekvést végezzen, ennek következtében csökken a motiváció, a teljesítmény. A passzív munkát végzők passzívabb szabadidős elfoglaltságokat is keresnek. A modell egyik alapfeltételezése tehát az volt, hogy az alacsony kontroll/nagy megterhelés kombináció igénybevételhez, és ezen keresztül fizikai megbetegedéshez vezet. A modell továbbfejlesztői ehhez a feltételezéshez próbálták megkeresni a fiziológiai alapot is. Az igénybevételnek az egészségi állapotra gyakorolt romboló hatását az anabolizmussal (fehérjeszintézis) kapcsolják össze: elméletük szerint a magas követelmények a szervezet energiáinak mozgósításához vezetnek (ami például – főleg férfiaknál – a vérnyomás-emelkedésben is kifejezésre jut), ugyanakkor a kontroll gyakorlás lehetőségének a hiánya következtében fellépő feszültség gátolja az új sejtek keletkezését, ami az adott szerv fokozott sérülékenységéhez vezet (pl. szív - ezt vizsgálták a leggyakrabban). A fehérjeszintézis gátlására feszültség-helyzetben azonban csak közvetett bizonyítékokat tud hozni: pl. alvászavarok jelenléte feszült embereknél (alvás alatt megy végbe az anabolizmus). Az optimális anabolikus (lebontó) választ (ami a szervezet regenerációjának alapfeltétele) szerintük a nagy megterhelés/nagy kontroll együttese segíti elő. A fiziológiai magyarázatnak a stressz helyzetben jellemző, energia termelő katabolikus válaszok is részét képezik. A modell továbbfejlesztőinek feltevése szerint a nagy megterhelés/nagy kontroll helyzetben ugyan nagy mértékű a - stressz helyzetben jellemző – adrenalin-kiválasztás, nem nő jelentős mértékben viszont a kortizol szint, ami a stressz-válasz hosszabb távú fenntartásáért lenne felelős. Így ezekben az aktív helyzetekben a stressz-válasz hamar leáll, ami hasonló a sport fiziológiai hatásához. - 30 -


5. A MUNKAHELYI STRESSZ KÜLÖNBÖZŐ CSOPORTOKBAN TAPASZTALHATÓ ELTÉRŐ HATÁSAI 5.1. Beosztáscsoportok Az előzőekben már láttuk, hogy a menedzserek különösen veszélyeztettek a stressz hatásaival szemben. E csoporton túlmenően azonban számos más olyan beosztás is létezik, amelyek szintén kiemelt kockázattal rendelkeznek (amely akár nagyobb is lehet az előbb bemutatott csoporténál). A finn Turkui Egyetem által vizsgált huszonhat foglalkozáson belül több mint ezer munkavállalót vizsgáló elemzés igyekezett kutatni, hogy az egyes szakmákban milyen kihatással van a munkahely a magánéletre, milyen mértékű a munkával való elégedettség. A különböző foglalkozásoknak mások és mások az alapvető stresszorai: például az erőszaktól való fenyegetettség, a munkahelyi döntésekkel kapcsolatos kontroll hiánya vagy a hosszú munkanapok. Mindemellett az ugyanazon foglalkozást űzők különböző mértékben tapasztalják a stresszt, hiszen különböző személyiségűek, másmilyen támogatási mechanizmusok veszik körül őket. Emiatt lehetetlen azt mondani, hogy egy adott foglalkozást űzők ugyanakkora stresszhatásnak lennének kitéve – állapítja meg a kutatás.24 Az egyetem elemzői arra jutottak, azokban a foglalkozásokban van nagyfokú stressz, fizikai és mentális egészségromlás, esetenként kiégési veszély, ahol az érzelmi kimerülés szinte elkerülhetetlen. Az érzelmekre alapuló munka leírása a következő jegyeket tartalmazza: olyan munkákra jellemző, ahol fizikailag is vagy csak a beszéd révén kerülünk kapcsolatba az ügyfelekkel, az ilyen munkákban az érzelmek szerepe arra szolgál, hogy befolyásoljuk mások attitűdjét vagy viselkedését, valamint az érzelmi megnyilvánulásoknak meg kell felelni bizonyos előírásoknak. Az érzelmi disszonanciát akkor tapasztalhatják meg az alkalmazottak, ha olyan érzelmeket kell kimutatniuk, amit a valóságban nem éreznek. Mindez a képmutatás érzéséhez vezethet, és végső soron gyengébb önértékeléshez, akár depresszióhoz is. A kutatás rávilágít: az érzelmi disszonancia, valamint a munkával való megelégedettség negatívan korrelál. Azokban a foglalkozásokban ahol nagyobb valószínűséggel jelennek meg az érzelmek, gyorsabban lesznek a stressz áldozatai a dolgozók, mint azoknál, akiknek a munkájuk során nem jelenik meg az érzelmek kimutatása. Stresszes munkavállalók: egészségügyi dolgozók, tanárok, szociális gondozók, ügyfélszolgálati munkatársak, vendéglátóiparban tevékenykedők, rendőrök, szakértői szinteken dolgozó menedzserek, közszolgák, titkárnők/asszisztensek, könyvelők, tűzoltók, fogorvosok.

5.2. A cégek mérete – szektorok A munkavédelmi szakemberek jelentései szerint a stressz nem azonos mértékű a különböző méretű cégeknél, illetve a magán- és az állami szektorban. Minél nagyobb az alkalmazottak száma, annál valószínűbb, hogy a stressz felüti a fejét. A 24

A legstresszesebb állások – www.nana.hu – 2007. 03. 26.

- 31 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai stresszes dolgozók átlagos 58 százalékos aránya máris 63 százalékra ugrik, ha az ezer főnél többet alkalmazó cégeket vizsgáljuk. A becslések szerint a stressz a brit gazdaságnak évi 7 milliárd fontos veszteséget okoz, a táppénz, a kieső napok (évi 6,5 millió munkanap!) okozta termelésvisszaesés és a biztosítási költségek miatt. A közszférában a stressz még erőteljesebb lehet. A közalkalmazottak csaknem kétharmada, 64 százalék panaszkodik stresszről, míg a magánszektorban dolgozók esetében ez az arány csak 48 százalék.25

5.3. Nők és férfiak A University of California kutatóinak felfedezése szerint a nők és a férfiak nem egyformán reagálnak a stresszre. A férfiak viselkedése a "harcolj, vagy menekülj" mintával jellemezhető, míg a nők viselkedését a "gondoskodj és barátkozz" magatartás jellemzi. A két nem közötti – a nehéz helyzetekben megmutatkozó – legfőbb viselkedési különbség az, hogy a nők sokkal inkább hajlamosak arra, hogy segítséget kérjenek, illetve támaszt keressenek barátaik, családtagjaik körében26. A mai, változó világban az egzisztenciális bizonytalanság okozza a legtöbb stresszt. E téren azonban különbség van a férfiakra, illetve nőkre ható stressz között. A férfiak azt a konfliktust nem tudják jól kezelni, ha például a munkahelyükön kirekesztik őket a döntésekből, a nők pedig azt, ha nem sikerül megfelelniük.27 Az altatókat inkább a férfiaknak írták fel, míg a nőknél a szorongásoldók voltak túlsúlyban.28

5.4. Személyiségtípus Fontos kiemelni, hogy minden személyiségtípus másképp éli át a feszültséget.29 ;

A szangvinikus típust gyenge fogékonyság, de nagyfokú impulzivitás jellemzi, lobbanékony, érzelmei gyorsan keletkeznek, a viselkedésre intenzíven hatnak, de nem tartósak. Számára az unalom, a monotónia alig elviselhető stresszt jelent.

;

A kolerikus típusú egyén érzelmei erősek és tartósak, a személyiséget cselekvésre ösztönzik. Ő attól borul ki, ha nem ura az eseményeknek, ha nincs kezében a kontroll.

;

A melankolikus típust lassan keletkező erős érzelmek jellemzik, a tetteire azonban nincsenek ösztönző hatással. Számára minden olyan dolog stresszt vált ki, amelyet nem kalkulált be előre, nehezen bírja a változásokat.

Minden öt alkalmazott közül három szenved a stressztől … – Idézi: www.depresszio.hu - 2004/5. szám (2004. 11. 29.)Megjelent: MNO – 2004. 11. 6. 26 Munkahelyi stressz – A munkaadó lapja – 2008/1 (február) 27 A stressz fokozza a gutaütés esélyét – www.boon.hu – 2006. 11. 08. 28 A munkahelyi elbocsátások az ott maradóknál is stresszt okoznak – In: Journal of Epidemiology and Community Health, January 2007 – idézi Műszaki Fórum. Forrás: InforMed (Dobos L.) 29 Gyimóthy Éva: Stressztől szenved az ideális vezető – HR Portal – 2008. 07. 14. 25

- 32 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai ;

A flegmatikus típus érzelmei lassan keletkeznek, nem túl erősek, a viselkedését kevéssé befolyásolják. Mindenre úgy reagál, hogy "ráérünk arra még!" Az ilyen ember valószínűleg sosem betegszik meg menedzserbetegségben, igaz hogy ritkán is lesz menedzser.

A döntő tehát nem maga a stressz, hanem az, hogy valaki hogyan birkózik meg vele. Betegség rendszerint akkor alakul ki, ha az egyén "megbirkózási technikája" hibás, túlzott, vagy nem felel meg a megoldandó problémának.

5.5. Munkafüggőség A korábbiakban utaltunk már arra, hogy a stressz egyik oka lehet a túlzott munkaterhelés. Első megközelítésben a munkafüggő embereket is jellemzi a túlzott munkaterhelés, de az ő esetükben ez nem a szervezeti működésből, hanem az ő elvárásaikból vezethető le. Az már más kérdés, hogy a vezetők sok esetben előszeretettel terhelik túl az azt igénylő munkatársaikat, ezáltal a szervezeti aspektus sem hagyható teljesen figyelmen kívül. De kiket is tekinthetünk „munkafüggőknek”? A munkafüggőség új fogalom, amelyet a „munkaalkoholizmus” helyett használ szívesen sok munkapszichológus, mert ez jobban leírja az állapotot: az ember szívesebben tölti az idejét munkával, mint mással. A munka ugyanis mankóként segíti abban, hogy ne foglalkozzon személyes érzelmi életével, ami valószínűleg nem megy olyan jól.30 A munkafüggő emberek túl sokat törődnek a munkájukkal és elhanyagolják életük egyéb területeit. Legtöbbjük rendszeresen túlórázik, késő éjszaka és hétvégén is dolgozik, és ha ráveszik őket a szabadságra, akkor általában magukkal viszik a munkát és fogadják a munkával kapcsolatos telefonhívásokat. Szeretik, ha ellenőrzésük alatt tarthatják a dolgokat, következésképpen ritkán adnak át munkát másnak, ez okozza a gyakori túlórázást. A sok munkával töltött idő ellenére a munkafüggő emberek nem szükségszerűen teljesítenek kiemelkedően, sokuk a túlzott perfekcionizmus miatt viszonylag kevéssé hatékony. A munkafüggők számára a munkából nyert kielégülés fontosabb, mint a családi életből származó, és nem ritka, hogy stresszel összefüggő betegségtől, krónikus fáradtságtól, szorongástól és szenvedélybetegségektől szenvednek. Ezek az egészségügyi következmények riasztóak, mert a jelenlegi becslések szerint minden negyedik dolgozó embert érinti a munkafüggőség. A munkától való érzelmi függés általában azoknál alakul ki, akiknek erős szükséglete a munkában bizonyítani. Ezért a munkafüggő viselkedés általában az alacsony önértékelésre és bizonytalanságra adott válasznak tekinthető. A munkafüggő emberek különböznek azoktól, akik lelkesednek a munkájuk iránt. A lelkes emberek szintén sokat foglalkoznak a munkájukkal, de nem tapasztalják ugyanazt a munkára való belső hajtóerőt vagy az említett kielégületlenséget, mert nem patologikus okok ösztönzik őket (a patologikus okok közé jellemzően egyfajta általános bizonytalanság, illetve az élet más területein jelentkező problémák elkerülése tartozik). 30

Munkafüggő? Dura Stúdió Multimédia Műhely – www.dura.hu. – 2006. 1. 13.

- 33 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai Az elképzelés, hogy a munkafüggőség alacsony önértékelésből fakad, azt jelenti, hogy az állapot javítható a racionális-érzelmi viselkedésterápiának (rational emotive behavioural therapy - REBT) nevezett önsegítő pszichoterápiás módszerrel. A módszer azért kapta ezt a nevet, mert a megközelítés fókuszában az áll, hogy a racionális elme használata legyőzheti az irracionális érzelmi oldalt, amely e problémák okozója. Ez végül segít a viselkedés megváltoztatásában is, ami pedig fontos része a személyiség alakításának. Albert Ellis, a racionális-érzelmi viselkedésterápia atyja abban hisz, hogy az emberek egy sor irracionális alaphiedelemmel rendelkeznek, ezekből ered a neurotikus viselkedés. E hiedelmek közé tartozik, hogy le kell nyűgöznünk más embereket, meg kell felelnünk mások elvárásainak, illetve felül kell múlnunk a többiek teljesítményét. Ez perfekcionizmushoz és a másoktól érkező elismerés kivívásának vágyához vezet, amelyek pedig a munkafüggőség jellemzői. A munkafüggőség fő jellemzői: Â Â Â Â Â Â

Kontrollálhatatlan addikció (valamitől vagy valakitől való függőség) A munkán kívüli személyes kérdésektől való menekülés vágya Extrém erős szükséglet a saját élet feletti kontrollra Erősen versengő természet "Munkaalkoholista" viselkedést modellező szülők Sérült énkép és alacsony önértékelés

Sok irracionális hiedelem az ember negatív önészlelésére van további romboló hatással. E hiedelmek gyakran az önbizalomhiány következményei és tükrözői, és megerősítik az alacsony önbecsülés érzését. Ezt az ördögi kört próbálja a racionálisérzelmi viselkedésterápia megszakítani, és egészségesebb, ésszerűbb hiedelmekkel helyettesíteni. Példák 1. hiedelem: "Képesnek kéne lennem arra, hogy a sok munka okozta terhelést szorongás nélkül elviseljem. Igazi pancser vagyok." Egészségesebb hiedelem: "Nem csoda, hogy szorongástól szenvedek. Alig van időm magamra. Jó lenne, ha képes lennék egyszerre teljes munkaidőben dolgozni és két tanfolyamra is járni, de ez senki számára nem természetes. Nagyobb teljesítményre lennék képes, ha több időt szánhatnék magamra. Pancser lennék, ha ezt a lázas tempót próbálnám tartani." 2. hiedelem: "Ha a főnököm rossznak értékeli a teljesítményemet, biztos lehetek benne, hogy nem a megfelelő területen dolgozom." Egészségesebb hiedelem: "Eddig nagyon jó értékeléseket kaptam a főnökömtől. Valószínűleg most sem kapok rossz véleményt, de ha mégis, akkor tudnom kell, hogy ez mindössze egy ember ítélete a munkámról. Sokan mondták már, hogy tehetséges vagyok a saját területemen." A racionális-érzelmi viselkedésterápiában az irracionális hiedelmek megkérdőjelezésén túl fontos mozzanat a viselkedés is. Az alábbi cselekvések a racionális-érzelmi viselkedésterápia kulcsmozzanatai a munkafüggőség kezelésében. A helyettesítés a terápia alaptechnikája. A munkafüggőket arra instruálják, hogy ne vállaljanak el új feladatokat, amíg be nem fejezték valamelyik korábbit. E szabály

- 34 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai betartása olyan struktúrát teremt, amelyben könnyebbé válik a kiegyensúlyozott munkatempó betartása. Egy másik alaptechnika arra épít, hogy a munkafüggők gyakran nem csak abban a hitben élnek, hogy a pihenés az értékes idő elvesztegetése, hanem arról sincs elképzelésük, hogyan tehetnék a szabadidőt életük részévé. E gondolkodásmód korrigálása után a terápiában arra bíztatják a résztvevőt, hogy tanuljon meg "játszani" olyan tevékenységek segítségével, amiket élvez, például járjon társasági összejövetelekre, moziba vagy sportolni. A szabadidő eltöltésének menetrendszerű eltervezése fontos, mert keretet ad a tevékenységeknek, és megerősíti a viselkedésváltoztatást. Heti két alkalom jó kezdés. Sok hivatásnak olyan a kultúrája, hogy nehéznek tűnik a kollégák segítségét kérni, és ez különösen elképzelhetetlen a munkafüggők számára. Adminisztrációs, titkárnői stb. segítséget kell szerezniük, hogy legalább a munkaterhek rutinrészét letehessék, és fontos, hogy ne vállaljanak minden felajánlott projektben vezető szerepet. Szintén hatékony stratégia a munkanap kontrollálásához a határok kijelölése. Például kijelölni egy időpontot, amikor elhagyjuk a munkahelyünket, akkor is, ha még nem minden feladattal vagyunk kész. Ehhez a szabályhoz igazodhat a munkanap megtervezése is – azaz ésszerű mennyiségű feladatot tervezni, annyit, amennyit a nap végére teljesíteni lehet. Ez remélhetőleg kiegyensúlyozza a munkanapokat anélkül, hogy az ember úgy érezné, elmarad a munkával, ezáltal pedig csökken a szorongás és a stressz.

- 35 -


6. A MUNKAHELYI STRESSZ JOGSZABÁLYI KEZELÉSE MAGYARORSZÁGON A korábbiakban bemutatott összefüggések felismerése (és minden bizonnyal a nemzetközi kitekintésben bemutatott autonóm keret-megállapodás) arra inspirálta az országgyűlést, hogy 2008. január 1-jei hatállyal módosítsa a munkavédelemről szól 1993. évi XCIII. törvényt. A módosítások – a szükséges magyarázatokkal és értelmezésekkel – a Függelékben (I. rész) találhatóak. A jogi szabályozásban lényegi elem, hogy a munkával összefüggő stressz kiküszöbölése vagy csökkentése végett a munkáltató köteles: törekedni a munkával összefüggő stressz megelőzésére; felmérni a munkával összefüggő stressz kockázatát úgy, hogy megvizsgálja, milyen nyomás keletkezik a munka során, amely magas szintű és sokáig tartó stresszt okozhat, továbbá meghatározni, hogy kit érhet ilyen ártalom; ; megfelelő intézkedéseket hozni az ártalom megelőzésére. ; ;

Mivel a jogszabály a munkavédelmi hatóság számára különféle feladatokat fogalmaz meg, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) kommünikét adott ki a munkahelyi stresszel kapcsolatban.31 A kommuniké abból indul ki, hogy a törvényi rendelkezés szerint pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be. A tájékoztató foglalkozik a stressz kialakulásával, annak okaival, s felhívja a figyelmet bizonyos közkeletű félreértésekre is. Majd összefoglalja, hogy melyek a munkáltató cselekvési lehetőségei a bemutatott problémák elkerülésére:

31

;

„Jogszabály írja elő számára, mint kötelezettséget, hogy fel kell mérnie, van – e probléma, az milyen kört érint, milyen intézkedés történt eddig, és ha történt, elegendő-e, és mit kell tenni. Ehhez közreműködőként igénybe veheti a munkavállalók képviselőit, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát és a kockázatbecsléshez a munkaegészségügyi szaktevékenység végzésére jogosult szakértőket.

;

Az azonban már kevésbé ismert a munkáltatók számára is, hogy a pszichoszociális stressz csökkentése érdekében szükséges munkáltatói „intézkedés” jellege, eszköztára – a probléma természete folytán - eltér a már ismert munkavédelmi intézkedésekétől.

;

A megelőzésben nagy szerepe van ugyanis a munkahelyi egészséget előmozdító egészségfejlesztő tevékenységnek, a konfliktuskezelő, stresszkezelő tréningeknek, felvilágosító anyagoknak is, a helyes munkaszervezés, az oktatás, a megfelelő irányítás, szerepek és feladatkörök világos

A Kommüniké teljes egészében megtalálható a Függelék II. részében.

- 36 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai meghatározása, a munkavállalók (pl. szociális) támogatása, ösztönzése mellett.” Mindezek alapján megállapítja, hogy „Magyarországon és a nemzetközi gyakorlatban új feladatot jelent az ilyen kockázatok ellenőrzése és kezelése a munkavédelmi hatóság számára. A klasszikus hatósági fellépés, ellenőrzési és szankcionálási gyakorlat az ilyen kérdések kezelésére nem alkalmas. (pl. mert a kérdéskör jellegéből adódóan nem állapíthatók meg mérhető normatívák, az egyéni, csoportos változatosságok kezelésére alkalmas definitív követelmények)”. Ezt követően pedig kifejti mind a munkáltatók, mind a hatóság új feladatait.

- 37 -


7. A MUNKAHELYI STRESSZ MÉRTÉKÉNEK ÉS NEGATÍV HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE – MEGELŐZÉS, MEGOLDÁSOK, TERÁPIÁK Miként az előzőekben láthattuk a munkahelyi stressz igencsak összetett jelenség. Számtalan oka és tünete lehet, azonos hatásokra a különböző munkavállalók igencsak eltérően reagálnak, értelemszerűen másként közelítendő a stressz szervezeti és másként egyéni szempontból. Ez a „színes” sokféleség természetesen megjelenik a munkahelyi stressz kezelésére hivatott technikák vonatkozásában is, legyen szó megelőzésről, megoldásról vagy terápiáról. Tovább bővíti ezt a sokszínűséget, hogy akárcsak az előző részekben tárgyaltaknak, a stresszkezelésnek is vannak tudományos, de vannak igencsak köznapi eszközei. Ezekből kívánunk egyfajta áttekintést adni a Tisztelt Olvasó számára. Nyilvánvaló, hogy a tudományos alapokon nyugvó eszközök a megalapozottabbak, de a köznapi megoldások és ötletek sem okvetlenül feleslegesek, hiszen egy köznapi jelenség enyhítését, feloldását köznapi eszközökkel is segíthetjük32.

7. 1. Megoldások és technikák a stressz ellen – a szervezeti oldal

7. 1. 1. Kockázatbecslés és a munkával összefüggő stressz megelőzése A munkával összefüggő stressz megelőzhető, és a csökkentését szolgáló akciók igen költség-hatékonyak lehetnek. A munkával összefüggő stressz esetében végzett kockázatbecslés alapelvei és eljárásai ugyanazok, mint más munkahelyi veszélyeknél. A folyamat sikerességéhez alapvetően fontos a munkavállalók és képviselőik bevonása; őket kell megkérdezni, mi okoz stresszt, mely csoportok szenvednek ettől, és mit lehet tenni a helyzet javítására.33 A kockázatbecslés lépéseit az alábbiak szerint lehet összegezni: határozzuk meg a veszélyeket; döntsük el, kiket érhet ártalom és hogyan; értékeljük a kockázatot, úgy, hogy: o meghatározzuk, milyen lépéseket tettünk már meg; o eldöntjük, hogy ezek elegendőek-e vagy sem; és o ha nem, mit kell még tenni. ; rögzítsük az észlelteket; és ; vizsgáljuk felül az értékelést megfelelő időközönként, és ellenőrizzük a megtett intézkedések hatását. ; ; ;

A szó szerint technikai eszközök, mint például egy székre helyezhető – a forgalmazó állítása szerint stressz-oldó hatású – masszírozó betét bemutatásától eltekintünk 33 A munkával összefüggő stressz – Európai Munkavédelmi Ügynökség – www.osha.europa.eu/hu 32

- 38 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai Első lépés: A veszélyek (kockázati tényezők) meghatározása ; ; ; ; ; ; ; ; ;

a szervezet kultúrája vagy „légköre”, és hogy az miképpen közelíti meg a munkával összefüggő stresszt; igénybevételek, például a munka-leterhelés és fizikai tényezők okozta expozíció; irányítás – mekkora befolyásuk van a munkavállalóknak munkavégzésük módjára; kapcsolatok – beleértve olyan problémákat, mint a megfélemlítés és zaklatás; változás – hogyan kezelik és kommunikálják a szervezeti változást; szerep – értik-e a munkavállalók szerepüket a szervezetben, és ez a szerep nem okoz-e konfliktusokat; támogatás a munkatársak és a vállalat vezetői részéről; képzés és oktatás, ami biztosítja a munkavállalóknak a feladatuk elvégzéséhez szükséges készségeket; egyéni tényezők – az egyéni különbségek kezeléséhez.

Második lépés: Annak eldöntése, kiket érhet ártalom és hogyan Mindannyian sebezhetők vagyunk, attól függően, mekkora nyomás nehezedik ránk egy adott pillanatban. A fent meghatározott tényezők segítenek meghatározni, kit fenyeget kockázat. Tünetek, amelyek arra utalnak, hogy a munkával összefüggő stressz probléma lehet szervezeten belüli: Szervezeti szint ;

Részvétel o o o o o o o o

;

Teljesítmény o o o o

;

távollétek, nagymértékű fluktuáció, munkaidő be nem tartása, határidők be nem tartása, fegyelmi problémák, erőszakoskodás, agresszív kommunikáció, elszigeteltség a termék vagy szolgáltatás csökkent mennyisége és minősége, balesetek, gyenge döntéshozatal, tévedések

Költségek o megnövekedett kompenzációs költségek, o megnövekedett betegellátási költségek, o beutalások egészségügyi intézményekbe

- 39 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai Egyéni szint ;

Magatartás o o o o

;

Pszichológiai o o o o o o o

;

dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerfogyasztás, erőszakoskodás vagy zaklatás alvási problémák, szorongásos zavarok, depresszió, koncentrációképtelenség, ingerlékenység, családi kapcsolati problémák, kiégés

Egészség o o o o o

hátproblémák, szívproblémák, gyomorfekély, magas vérnyomás, alacsonyfokú ellenállóképesség

Harmadik lépés: A kockázat értékelése Az első lépésben megadott minden egyes tényezőnél az alábbi kérdéseket kell feltenni: ; ; ;

Milyen intézkedés történt már? Elegendő ez? Mit kell még tenni?

ad Kultúra Megfelelő, nyílt kommunikáció, támogatás és kölcsönös tisztelet áll-e fenn? Értékelik-e a munkavállalók és képviselőik véleményét? Â Ha nem, a kommunikáción javítani kell, különösen a távol dolgozó személyzet esetében. ad Igénybevételek A személyzet túlterhelt vagy alulterhelt-e, megvan-e a képességük és kapacitásuk feladataik ellátásához? Mi a helyzet a fizikai (zaj, rezgés, szellőzés, világítás stb.) és a pszichoszociális (erőszak, zaklatás stb.) környezettel? Â Elegendő erőforrást kell biztosítani, ha problémák vannak, pl. a feladatok fontosságát át kell értékelni.

- 40 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai Â A személyzet oktatásával, képzésével kell biztosítani, hogy feladataikat hozzáértő módon lássák el. ad Irányítás Kellően beleszólhatnak az egyének abba, mi módon végezzék a munkájukat? Â A személyeknek legyen irányító szerepe annyiban, hogy megtervezzék saját munkájukat, és dönthessenek afelől, hogyan kell elvégezni a munkát, megoldani a problémákat. A munkaköröket ki kell bővíteni úgy, hogy a személyzet előnyösen tudja készségeit kihasználni. Alapvetően fontos a támogató környezet. ad Kapcsolatok Milyen a kapcsolat a munkatársak, illetve a munkatársak és a vezetőség között? Milyen a kapcsolat a vezetőség és a felső vezetés között? Előfordul-e bizonyíthatóan bármiféle erőszakoskodás vagy zaklatás? Â Az elfogadhatatlan magatartások kezelésére szükség van eljárásokra: például fegyelmi és panasz-orvoslati eljárásokra. Olyan kultúrát kell kialakítani, amelyben a személyzet tagjai megbíznak egymásban, és elismerik egymás érdemeit. ad Változások Aggódnak-e a munkavállalók státuszuk miatt? Megzavarják-e őket a munkahelyi változások, és mit jelent ez számukra, illetve munkatársaik számára? A világos, egyértelmű kommunikáció segít – a változás előtt, alatt és után. Â Ha a dolgozók lehetőséget kapnak arra, hogy befolyásolják a változást, nagyobb mértékben részesének érzik magukat. ad Szerep Szerepzavarban vannak-e dolgozók (ütköző igények) vagy fennáll-e szerepbizonytalanság (az egyértelműség hiánya miatt)? Â A személyzetnek világosan és egyértelműen meghatározott szerepe és feladatköre legyen. ad Támogatás, képzés és egyéni tényezők Megfelelő eligazítást kapnak-e az új alkalmazottak és a személyzetnek azon tagjai, akiknek változott a munkakörük? Kap-e a személyzet szociális támogatást? Figyelembe veszik-e az egyéni különbségeket, például egyesek inkább szoros határidőkkel szeretnek dolgozni, míg mások azt szeretik, ha van idejük megtervezni a munkát.

- 41 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai Â A személyzetet támogatni kell, visszajelzést kell adni nekik, és ösztönözni kell őket még akkor is, ha a dolgok rosszul mennek. A személyzetet vonjuk be, a különbözőségeket értékeljük. Â A munkahelyi egészség előmozdítását célzó tevékenységeket ösztönözni kell az egészséges munka-élet egyensúly kialakításával együtt. Negyedik lépés: A legfontosabb észleletek rögzítése Helyes gyakorlat a felmérésből kapott legfontosabb eredmények rögzítése, az információk megosztása a munkavállalókkal és képviselőikkel. Ezek a nyilvántartások segíthetnek a fejlődés nyomon követésében. Ötödik lépés: A felmérés felülvizsgálata megfelelő időközökben Ha a szervezetben jelentős változás történik, a felmérést felül kell vizsgálni. Ezt a felülvizsgálatot szintén a munkavállalókkal konzultálva kell elvégezni. a munkával összefüggő stressz csökkentésére hozott intézkedések hatását ellenőrizni kell.

7. 1. 2. További szervezeti megoldások 7. 1. 2. 1. A jó munkahelyi légkör A kiegyensúlyozott munkahelyi környezet az alábbiakat kínálja: Â Â Â Â Â Â Â

megbecsülést és elismerést; annak lehetőségét, hogy a munkatársat meghallgatják és hallgatnak rá; nyílt kommunikációt; önbizalom-erősítést; stressz- és ellenségeskedés-mentes légkört; erős összetartozás-érzést; kiegyensúlyozott munkatempót, terhelést.

7. 1. 2. 2. Béren kívüli juttatások A vállalatok egy része béren kívüli juttatásokkal igyekszik kompenzálni a beosztottak túlterheltségét. Felmérések szerint a cégek egyharmadánál működnek egészségmegőrző programok; ott, ahol a munkaadók felismerték, hogy csak a kiegyensúlyozott munkatársaktól várható jó teljesítmény. A munkapszichológus szerint nem lehet egyértelmű választ adni arra, hogy a munkahelyi légkör a kisebb vagy a nagyobb vállalatoknál jobb-e. Ugyanis mindkét vállalattípus esetében akadnak jó és rossz példák egyaránt. Vannak olyan multinacionális társaságok, ahol a külföldi tulajdonos nagy súlyt helyez az alkalmazottak közérzetére; jelentős erőket fordítanak a képzésre, s elégedettségi mérésekkel igyekeznek kontrollálni az intézkedéseket. Ugyanakkor akadnak olyan kis- és középvállalkozások is, ahol családias a légkör. Viszont olyan tízfős cégek is

- 42 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai akadnak, ahol a munkatársak rettegnek, ha megjelenik a tulajdonos. Jellemzően a vezetők akkor akarnak "hangerővel" érvényt szerezni igazuknak, ha nem elég képzettek, s nincs technikájuk arra, hogyan kezeljék a kritikus helyzeteket. A munkahelyi stressz, illetve kiégés problémáit felismerve immár jó néhány tanácsadó cég is szervez stressz-mentesítő tréningeket. A szolgáltatók - jellemzően a külföldön jól bevált anyagokat veszik át, s alkalmazzák a hazai gyakorlatban. A tanfolyamokra főleg közép- és felsővezetők jelentkeznek. Egy kurzuson egy cégtől több munkatárs nem vehet részt.

7. 1. 2. 3. A vezetők szerepe a stressz kialakulásában és kezelésében A stressz bizonyos határon belül kedvezően hat az ember szellemi vagy fizikai teljesítményére, megsokszorozhatja azt. E határ meghúzásában, az egyensúly megteremtésében és megőrzésében nagy szerepük van a vezetőknek.34 Ha a főnökök döntései átgondoltak, a követelmények munkatársaik képességéhez és felkészültségéhez igazodnak, ugyanakkor kihívásokat is tartalmaznak, s erőfeszítést kívánnak meg, akkor a stressz segít a közösség, a vállalat, az üzem eredményeinek növelésében. Ha nem, akkor a stressz béníthat, és a tartós egyensúlytalanságnak mind az egyénre, mind a munkahelyre káros következményei vannak. Személyiségkutatók, munkapszichológusok hosszú ideje próbálják feltérképezni a nélkülözhetetlen vezetői készségeket, képességeket. A kommunikációs készség, illetve a beosztottakkal történő kommunikáció az első helyek egyikére kívánkozik, mert alapvető, hogy a vezetők meg tudják értetni munkatársaikkal a vállalat céljait, a közvetlen feladatokat és az elvárásokat. Nem kevésbé fontos a kétirányú kommunikáció, a párbeszéd, az, hogy a vezetőkhöz eljussanak a végrehajtással kapcsolatos kérdések, a problémafelvetések, illetve visszajussanak a válaszok a munkatársakhoz. A szakirodalom érzelmi intelligenciának nevezi azt az adottságot – empátiát, beleérző képességet –, amelyet a pszichológusok szerint napjainkban nem lenne szabad nélkülöznie egyetlen vezetőnek sem. Ez nem csupán az érzelmek felismerésének és kifejezésének, hanem azok várható következményei felismerésének a képességét is fedi. Megfigyelték: a vezető jókedve, optimizmusa átragad a beosztottaira, s annak stressz-oldó, teljesítménynövelő hatása van. Míg a haragos főnök vezetői értekezletét célszerűbb lenne másnapra halasztani. Köznapi tapasztalat és egyben igazolt tény, hogy a beosztottak igénylik az elvégzett feladatok értékelését, a dicsérő szót csak úgy, mint az anyagi elismerést, hosszabb távon akár az előléptetést. Kérdőíves felmérések bizonyítják, hogy ha egy vállalatnál érzékelhetők az elvégzett munka s a dolgozók javaslatainak következményei, ott oldottabb a hangulat, jobban magukénak érzik munkahelyüket a dolgozók, mint ahol mindez hiányzik. A stressz-kutatás könyvtárnyi irodalmában nincs olyan mérvadó tudományos dolgozat, amely a munkahelyi stressz lehetséges okai között ne említené a vezetőt. Közülük is a "rossz" vezetőt, illetve a szükséges vezetői tulajdonságok sorában az önismeretet.

34

Stresszes vezetők – A Munkaadó Lapja, XIII. évfolyam 3. szám – 2006/3

- 43 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai A felsővezetők közül jó néhánynak hiányos az önismerete, de kellő odafigyeléssel és szükség esetén külső szakmai segítséggel változtatni lehet ezen. Az előbbinek azért nagy a jelentősége, mert a beosztottak között a munkahelyen stressz-helyzetet teremthet, ugyanakkor visszahat a vezető személyiségére is. Az önismeret hiányának számos oka lehet. Van például, aki elbizakodottá, önteltté vált az idők során, mások állandó külső vagy belső munkakényszerben élik az életüket, pihenésre nem szánnak elég időt, illetve az egészségüket hanyagolják el. Mindezeken azonban – időben történő felismerésükkel – lehet segíteni, miként a kommunikáció vagy az érzelmi intelligencia képessége is eredménnyel taníthatótanulható. Kétségtelen azonban: vannak, akiknek bizonyos vezetői adottságaik szinte már születésük óta adottak, de mindezek – kevés kivétellel – másoknál is kifejleszthetők. Ennek azonban a reális önismeret mintegy előfeltétele. Az is igaz, hogy pusztán a tehetséggel ma aligha lehet valaki jó felsővezető. A krónikus időhiány, a szünet nélküli szellemi koncentráció, a tartósan feszült idegállapot, a fizikai kimerültség azokat is veszélyezteti, akik teljes vezetői "vértezetben" látják el feladataikat. Ők sem hanyagolhatják el magukat; idegi, szellemi és fizikai kondíciójuk karbantartása számukra is feladat. Ugyanakkor vannak vezetők, akik adottságaikból következően – önmaguk kímélésére, kényszerhelyzetben vagy más okból – határozott, tömör utasításokkal, jutalmak és szankciók kilátásba helyezésével, a munkahelyi stressz "szinten tartásával" vélik elérni céljaikat. Ez a módszer azonban – tapasztalatok szerint – csak rövid távon hozhat eredményeket, hosszabb távon konfliktusokhoz vezet. Megnő például a munkatársak körében a fluktuáció és a táppénzesek száma, visszaesik a teljesítmény. A konfliktusok természetesen a felsővezetőket sem kerülik el, ugyanis nekik is vannak "főnökeik", akik őket teszik felelőssé a teljesítmény elmaradásáért. Miként a középvezetők, a felsőszintű menedzserek is két tűz között élik az életüket: "alulról" szorítják őket a beosztottaik, "felülről" követelnek tőlük a tulajdonosok, a befektetők, az igazgatótanács tagjai, valójában az állandóan változó piac. A követelményeknek akkor tudnak jól megfelelni, ha azokat a feladatokat, amelyeket a beosztottaik is el tudnak látni, rájuk bízzák, ugyanakkor vállalják a rájuk jutó részt és meghozzák megfontolt döntéseiket. 7. 1. 2. 4. Távmunka35 Tíz meggyőző érv a távmunka mellett, avagy milyen előnyöket élveznek a távdolgozók a hagyományos munkavégzőkkel szemben? 1. Szabadság 2. Csökkenő stressz Megszűnik a napi munkába járással, mindig fitt megjelenéssel, munkatársak és főnökök előtti megfelelési kényszerrel, belső vállalati konfliktusok eltűrésével, kezelésével kapcsolatos stressz, hiszen az otthon dolgozó kikerül a többnyire feszült vállalati légkörből, és csakis feladatára koncentrál. Ezen kívül nem kell elviselnie a városi csúcsforgalom kellemetlenségeit, megszűnik 35

Mi a távmunka? – www.tavmunkainfo.hu

- 44 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai a reggeli rohanás, félelem a reggeli elkésés miatt, ráadásul csörgőóra rémes csörömpölése is kiiktatható az ember életéből. 3. Egészség és biztonság 4. Életmód változás 5. Ergonómia a csúcson 6. Hatékonyabb munkavégzés 7. Versenyelőny a munkaerőpiacon 8. Idő nyereség 9. Pénz nyereség 10. Mobilitás A távmunka hátrányai, nehézségei a munkavállaló szempontjából A kép úgy teljes, ha nem hallgatjuk el a távmunka árnyoldalait sem, melyek közül legjellemzőbbek: az izoláció avagy a szociális kapcsolatok leépülése, a jogi, munkaügyi bizonytalanság, és az optimális munkaidőn túlmenő túlzott mennyiségű munkavégzés. Ezen problémák mindegyike kiküszöbölhető. Többnyire a távmunkás akaraterején, önfegyelmén, valamint otthoni és munkaadói környezetének támogatásán múlik, hogy önmaga javára tudja-e fordítani a távmunka adta előnyöket, le tudja-e küzdeni hátrányait ; ; ; ; ; ; ; ; ; ;

Izoláció, társadalmi kapcsolatok leépülése Jogi és munkaügyi bizonytalanság Karrier kilátások csökkenése Juttatások csökkenése Veszélyeztetett személyi biztonság Bizalom hiánya ''Munka-alkoholizmus'' A magán és a munka szféra elválasztásának nehézségei Környezet értetlensége Szélhámos távmunka ajánlatok

A távmunka előnyei a munkaadó szempontjából ; ; ; ;

Növekvő hatékonyság Csökkenő ingatlan és rezsi költségek Versenyelőny a munkaerő-piacon Elégedett dolgozók, kevesebb munkahelyi stressz

;

A távmunka-adás "puha" előnyei között szokás említeni a dolgozói légkör javulását, a dolgozók elégedettségét, cég iránt megnőtt lojalitást. Azok a munkatársak, akik számára ideális megoldást jelent a távmunka-végzés, örömmel élnek a lehetőséggel, és ezt igyekeznek megtartani, eredményeikkel a módszer hatékonyságát alátámasztani. Külföldi tapasztalatok szerint az alkalmazottként végzett távmunka legideálisabb formája a részleges bedolgozás, tehát a központi irodában illetve otthon végzett munka kombinációja. Így a dolgozó kevesebb utazásra kényszerül, mégsem marad ki a vállalat közösségi életéből, aktív részese tud lenni a kollektívának. Ezeket a munkatársakat kevesebb stressz éri, egyrészt, mivel mentesülnek a mindennapi bejárás terheitől, másrészt könnyebbé válik számukra a hivatásbeli és magánélet összeegyeztetése. A helyzetével elégedett dolgozó jobban teljesít, megbízható és könnyebben megtartható.

- 45 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai ; ; ; ; ; ;

Csökkenő betegállomány Hozzáférés térben távol eső munkaerőpiacokhoz Optimalizált erőforrás kihasználás Csökkenthető a fluktuáció: megtarthatóvá válik az értékes munkaerő Hatékonyabban szervezhető ügyfélszolgálat Váratlan eseményektől, természeti csapástól való függetlenség

7. 2. Megoldások és technikák a stressz ellen – az egyéni oldal 7. 2. 1. A stressz-válasz egyénfüggő Dr. Haller József, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet osztályvezetője szerint a stressz-kutatás egyik legfontosabb felismerése, hogy a "stressz-válasz egyénfüggő". A veszélyt hordozó vagy károsító tényezők, az úgynevezett stresszfaktorok hatására a szervezetben ugrásszerűen megnő két hormon, a kortizol (glukokortikoid) és az adrenalin termelése, egyúttal fokozódik az agy noradrenerg rendszerének működése is. A noradrenalin egy adrenalinhoz hasonló szerkezetű, idegi jelátvivő anyag36. Egyes emberekben a kortizol, másokban az adrenalin/noradrenalin válasz az erősebb, és ez a különbség összefüggésben áll az illetők által alkalmazott viselkedési stratégiákkal és betegségkockázati tényezőivel. Az erősebb adrenalin/noradrenalin stressz-reakció az aktív viselkedési stratégiákat alkalmazó emberek körében gyakori, olyanoknál, akik hajlamosak rutinok mentén "kezükbe venni" a dolgok irányítását. Ez a stressz-válasz a szív- és érrendszeri betegségekre hajlamosít. Az erősebb kortizol-stressz-reakció a passzívabb, "kivárásos" technikát alkalmazók körében gyakori, akik nem a saját rutinjukra építve, hanem a körülményeket szem előtt tartva cselekszenek. Ez a stressz-válasz - ha az illető stressz hatása alá kerül - gyengíti az immunrendszert, és egyes adatok szerint a rákos megbetegedéseket is valószínűbbé teszi. A kutató szerint adott körülmények között a rutinok kiépítése és az ezek mentén történő aktív hozzáállás előnyös, míg más körülmények között éppen a kivárás és a körülményekhez való alkalmazkodás jelent előnyt. A hormonválaszok jellege és a társult viselkedési stratégiák viszont alapvetően meghatározzák, hogy az egyén mit bír ki és mit nem. A rutinok kiépítésére hajlamos aktív emberek - és ez természetesen a vezetőkre is igaz - nehezen tűrik az állandóan változó körülményeket, különösen, ha a dolgok gyakran kicsúsznak az irányításuk alól. Ilyen körülmények között ugyanis nehéz rutinokat kiépíteni. E helyzetben az "adrenalin/noradrenalin típusú" emberek stressz-helyzetbe kerülnek, és megnyilvánulnak stressz-válaszuk negatív következményei, a szív- és érrendszeri betegségek. A jelek szerint a "kortizol típusú" emberek a tartós nyomást viselik nehezen – amit az előző típus jól bír, ha a dolgok a maguk rendje szerint mennek –, ugyanakkor nem hat rájuk zavarólag, ha állandóan változó körülményekhez kell alkalmazkodniuk. Van tehát két egymástól jól elkülönülő stresszhormon-válasz, ami együtt jár a viselkedési stratégiák különbségével, illetve a stresszbetegség-kockázati különbségekkel. A két típus egyébként nyilvánvalóan két szélsőség – és talán soha 36

Stresszes vezetők – A Munkaadó Lapja, XIII. évfolyam 3. szám – 2006/3

- 46 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai nem fordul elő tisztán –, azonban az emberek többsége erősen közelít valamelyikhez. Kérdés, hogy e jellegzetességek menynyiben öröklöttek és mennyiben függenek a környezettől. E kérdésről évtizedek óta vita zajlik. A stressz-kutatók szerint ha valaki mindezek ismeretében meg tudja határozni, hogy melyik csoportba tartozik, akkor azt is fel tudja mérni, hogy mi az, ami neki hosszú távon káros lehet. Az "adrenerg/noradrenerg típusú" egyén jól teszi, ha kerüli az állandóan változó körülményeket, az olyan munkaköröket, ahol alkalmazkodni kell. Ott ugyanis rutinjait nem tudja érvényesíteni, stressz-helyzetbe kerül, aminek előbb-utóbb meglesznek az egészségre káros következményei. Ez kihat az egzisztenciájára, a társadalmi helyzetére is. Aki viszont tudja magáról, hogy kifejezetten a körülményeket mérlegelő, másokhoz alkalmazkodó, kiváró típus, az ne keresse az erős megterheléseket, viszont a változó helyzeteket jól fogja tolerálni. Az ember tehát kialakíthatja a saját életpályáját úgy, hogy az egyéniségének megfelelő, a legkevesebb veszélyt magában rejtő szituációkat és tevékenységi formákat keresse. A vezető persze belekerülhet a neki nem megfelelő élethelyzetekbe, amelyekből rendszerint megpróbál kimászni – hacsak nem annyira akarnok, hogy kizárólag az esetleges lehetőséget lássa meg, s a veszélyeket nem. Egyébként a kutatók által leírt hormonválaszok különbségeit az ezekkel együtt járó viselkedési stratégiákkal és betegségkockázati tényezőkkel együtt több emlősfajnál leírták, tehát nem egy, az emberre jellemző jelenségről, hanem általános érvényű, evolúciós hátterű mechanizmusról van szó. Akárcsak az embernél, a két eltérő típus különböző helyzetek tolerálására teszi alkalmassá az egyedeket, így hozzájárul ahhoz, hogy a faj – a különböző egyedek révén – egyenlő eséllyel használjon ki különböző élettereket. 7. 2. 2. Cselekvési panelek A stressz-oldó programok keretében a szakemberek igyekeznek átfogóan feltérképezni a résztvevők testi, lelki és szellemi tulajdonságait. A középpontban a cselekvési és a gondolkodási szokások korrigálása áll. Megszüntetik a korábban rögzült stresszes állapotokat, majd - a személyiség igényeinek, céljainak megfelelően - az eredeti képességeket hozzák működésbe. A komplex stressz-oldás során az emberek ráéreznek arra, hogy maguk irányíthatják testi-lelki működésüket, s ettől kezdve megváltozhat teljes személyiségük. A program segítségével a résztvevők jobban megértik saját személyiségük felépítését és reakcióikat. Világossá válnak a rejtett indíttatású, de rendre ismétlődő téves viselkedések, a régebbi események visszahúzó motivációi, illetve az egyes mozzanatok valóságos hatásai és jelentőségük. A személyre szóló munkahelyi és otthoni házifeladat-gyakorlatok, az életviteli ajánlások-megoldások önálló alkalmazása segíthet a stressz leküzdésében a munkahelyen és a magánéletben is. A stressz-oldás nemcsak az egyén, hanem a vállalat számára is hasznos. Javulhat a munkatársak teljesítőképessége, koncentráltabbá, kiegyensúlyozottabbá válhat a munka, ami magasabb felelősségtudatossággal, illetve kreativitással járhat együtt. A vállalatnál a munkavégzés gördülékenyebb lesz, a rendszerszintű működés - 47 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai rugalmasabb, s a személyek és a munkacsoportok közötti feszültség oldódhat, illetve megszűnhet. A javuló együttműködés nyomán jobb eredmények születnek. 7. 2. 3. Tippek a munkahelyi stressz kezelésére I.37 1. Egészséges öntudatosság Sokkal könnyebb elvállalni a plusz feladatot, kérést, mint megkockáztatni, hogy önzőnek, hálátlannak tartsanak bennünket. Ám a kihasználtság és túlhajszoltság érzése, ami utána következik, máris a másik oldalra billenti a mérleg nyelvét. Fogadja el, hogy nem kell minden kérésnek eleget tennie, ahogy másnak, úgy önnek is van joga nemet mondani. 2. Mély légzéssel a nyugalomért Egészen hihetetlen hatása lehet annak, ha stressz-helyzetben tudatosan igyekszünk lelassítani a légzésünket. Ezzel ugyanis azt üzenjük az idegrendszerünknek, hogy megnyugodhat, nincs vészhelyzet, nem kell ugrásra késznek lennie. És máris képesek leszünk higgadtabban szemlélni az eseményeket. 3. Inspiráló munkakörnyezet A szobanövények meghittséget, otthonosságot sugároznak, és közben az iroda levegőjét is frissítik. Ugyanígy jókedvre derítenek a színes íróeszközök, néhány olyan fotó, amelyhez kellemes emlék kötődik, vagy egy egyedi naptár. Ennél merészebb ötletek megvalósítása már csak a képzelőerőn és a munkahely nyitottságán múlik. 4. Friss gondolatok Ugyanilyen kedélyjavító hatása van a testmozgásnak is. Elég lehet egy alapos nyújtózás is, amikor azt vesszük észre, hogy már két órája a monitor előtt ülünk, és az összes izmunk megfeszült. De ha tehetjük, ebéd után tehetünk egy rövid, 5 perces sétát is. Frissül az agy vérellátása, így megújult erővel állhatunk neki a megoldandó feladatok elvégzéséhez. 5. Egy kis barátkozás A tárgyalásokon sokszor csak az üzleti partnert látjuk meg a velük szemben ülőben, pedig ha hasonló területen dolgozunk, nagy az esélye, hogy közös az érdeklődési körünk, és jókat tudnánk beszélgetni. 6. Hasznos listák Vegye számba a feladatait, és a céljait is, és állítson fel fontossági sorrendet közöttük. Igyekezzen úgy súlyozni a feladatait, teendőit, és persze az ezekre fordított energiát, hogy megfeleljen a lista sorrendjének. A legjobb, ha nem esik át a ló túlsó oldalára, és ezt iránymutatásnak kezeli. Mert ha szigorúan be akarja tartani a napirendet, az csak egy újabb stressz-forrást jelent. 7. Nyaralás munka közben Emlékezzen vissza az egyetemi évekre, és a nyári szünetekre. Ugye ma is elfogja a nosztalgia? Attól, hogy most már keményen végigdolgozza a nyarakat, nem kell eltemetnie az évszakkal járó örömöket. Szervezzen üzleti ebédet egy étterem

37

Munkahelyi stressz: rámegy a szíve és a gatyája – Privátbankár.hu – 2008. augusztus 11.

- 48 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai teraszára, vagy javasolja, hogy tartsák a következő csapaton belüli megbeszélést az irodaházon kívül. 8. Odafigyelés a belső hangra Ahhoz, hogy megőrizhessük, valamint újratermelhessük lelki energiáinkat, szükségünk van arra, hogy időnként egy kicsit csak önmagunkkal foglalkozzunk. Tisztázzuk a prioritásainkat, és találjuk meg, mi okoz igazán örömet. Még ha sok energiánkba kerül is, érdemes nekifogni ennek a feladatnak, mert az életünket alapjaiban teheti kiegyensúlyozottabbá. 9. A prioritások átgondolása Ahhoz, hogy megőrizhessük, valamint újratermelhessük lelki energiáinkat, szükségünk van arra, hogy időnként egy kicsit csak önmagunkkal foglalkozzunk. Tisztázzuk a prioritásainkat, és találjuk meg, mi okoz igazán örömet. Még ha sok energiánkba kerül is, érdemes nekifogni ennek a feladatnak, mert az életünket alapjaiban teheti kiegyensúlyozottabbá. 7. 2. 3. Tippek a munkahelyi stressz kezelésére II.38 Az elején, amikor még nincsenek komolyabb tüneteink, kisebb „foltozásokkal" is kordában tudjuk tartani a stresszes helyzeteinket. Ezek egyszerű technikák, amelyeket hajlamosak vagyunk lebecsülni, ha ez így történik, nagy hiba, mert ezek segítenek meggátolni a komolyabb bajok kialakulását.39 Munkahelyi problémáknál, vagy napközben, ha ügyeinket intézzük, fáradtnak, feszültnek érezzük magunkat, álljunk meg egy pillanatra. Ilyenkor izmaink és egész testünk feszült, ezért a legegyszerűbb dolog, amit tehetünk, hogy egy kis testmozgással lazítunk. Nagyon egyszerű váll- és nyakgyakorlatok tökéletesek lehetnek. Húsz perc elegendő egy ilyen lazításra. 1. Tipp Hajtsuk végre a következő feladatsort: Álljunk egyenesen, vállainkat s kezeinket lazán lógassuk. Tízszer nyugodtan, lassan körözzünk előre vállainkkal (kezeink továbbra is lógva maradnak), majd tízszer hátra. Ezután következik a nyakgyakorlat. Fordítsuk nyakunkat először egyik irányba, mintha hátunk mögé szeretnénk nézni, majd másik irányba. Ötször egymás után bőven elég elvégezni. Következő ugyanez, csak most oldalra fordítás helyett előre s hátra döntsük nyakunkat. Szintén ötször. Végezetül csinálhatunk mindkét irányba 5-5 nyakkörzést. Ezek után már csak a karjainkat nyújtsuk egy kicsit, ezt már mindenki végezze el ízlése szerint. Végezetül egyik majd másik lábunkat bokából körözve lazítsuk. Ezeknek a gyakorlatoknak az az előnye, hogy könnyen, kis helyen elvégezhetők s nem kell attól félnünk, hogy komplett hülyének néznek, amiért testmozgást merünk csinálni. 38 Munkahelyi 39

stressz: rámegy a szíve és a gatyája – Privátbankár.hu – 2008. augusztus 11. Stressz-kezelés mesterfokon – www.e-stilusom.com

- 49 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai 2. Tipp A következő egyszerű dolog, amit alkalmazhatunk, hogy óránként tartsunk 5-6 perc szünetet a munkánkban. Ha kötött munkahelyen dolgozunk, igyunk egy teát (teát, ne kávét!) s beszélgessünk a munkatársainkkal néhány szót, de ne munkahelyi problémákról. Ez eltereli a figyelmünket a problémás dologról, ezért a feszültség oldódik. 3. Tipp Készítsünk egy egyszerű listát arról, mi a feladatunk ma, hogyan, mennyi idő alatt tudjuk megvalósítani. Gondoljunk egy-egy pihenőidőre is. Ez megszünteti a bizonytalanságból adódó stresszt, mert tudjuk, hogy mit kell csinálni, mennyi időnk van rá, most már csak el kell végezni. Ezen a ponton ne kezdjünk el aggódni, hogy nem tudunk megcsinálni valamit. Ha elakadtunk valamiben, kérjük barátaink vagy munkatársaink segítségét, ez sosem szégyen. Ezek a dolgok akkor működnek, ha hiszünk bennük. Ha negatívan, kétségekkel állunk hozzá a dolgainkhoz, akkor azok elvárásainknak megfelelően fognak alakulni. Ezért egy egészségesebb pozitív gondolkodás kifejlesztése csak hasznunkra válhat. Az előző technikákat mindenki alkalmazhatja, és segítségére lesznek néhány stresszes helyzet elkerülésében vagy azok súlyosságának a csökkentésében. Ha azonban már régebb óta vagyunk folyamatosan stressznek kitéve, és látjuk magunkon a komolyabb tüneteket, akkor ideje elgondolkozni az életstílusunk és életmódunk megváltoztatásán. Ezektől az emberek elsőre megijednek, mert nagy szavaknak hangzanak. A valóságban nem olyan bonyolult s biztosan megéri időt áldozni rá, mert egészségünk valószínűleg mindennél fontosabb. Ha nincs egészségünk nincs semmink: nem tudunk munkába menni, nem tudunk gondoskodni sem magunkról, sem szeretteinkről, nem tudunk szórakozni, egy szóval igencsak megváltozik az életünk. Ezeket a problémákat érdemes megelőzni. A stressz feloldása A stressz kezelésének legegyszerűbb módja, ha egy kicsit eltérőbb gondolkodást alakítunk ki magunknak, amivel kezeljük a stresszes helyzeteket. A stressz feloldását legkönnyebben lazítással, kikapcsolódással és sporttal tudjuk megoldani. Ezek mind nagy témákat ölelnek fel, de néhány egyszerű dolgot már most is használhatunk ezekről a területekről. 4. Tipp Vonulj el az egyik szobába, ülj le a kedvenc fotelodba vagy kanapédra, hunyd be a szemed, és ne gondolj semmire! Ez elsőre nehéz, ezért egy gyakorlatként koncentrálj a fejtetődre először, s koncentrálj arra, hogy ellazítod! Ha ezzel megvagy, menj át az arcodra, a szemhéjadra, s a tested többi részére ugyanígy, koncentrálj a gondolt testrészekre, majd lazítsd el őket! Ez egy jó 5-10 perces gyakorlat. A végén csak hagyd behunyva a szemed és koncentrálj egy kellemes dologra, mondjuk a kedvenc pihenőhelyedre, képzeld el, ahogy egyedül relaxálsz ott. Ha ezt elvégzed mindennap, már sokat segítettél magadon. 5. Tipp Végy egy meleg fürdőt, amiben használj aromaterápiás olajokat (a különböző illóolajoknak fantasztikus hatása van az egészségedre és a stressz feloldására) és lazíts a kádban pár percig! Ha van rá lehetőség,

- 50 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai pároddal együtt tedd ezt! Egy kölcsönös masszázsa a vállaknak, nyaknak és hátnak lefekvés előtt csodákra képes: másnap reggel teljesen kicseréltnek fogod magad érezni! Ezeket a dolgokat napi szinten elvégezhetjük, heti egy napot pedig töltsünk teljes nyugalomban. Egy vasárnap vagy szombat legyen a családunké. Ha egyedülállóak vagyunk, szánjunk magunkra egy napot, a heti elvégzett munka jutalmaként. Menjünk el valahová. Nem kell nagy dolgokra gondolni, egy séta a közeli kilátóhoz, vagy erdőbe, elmenni a moziba vagy vidámparkba, olyan helyre, ahol szívesen tartózkodunk, amit szeretünk csinálni. Ha elmegyünk sportolni valahová, esetleg azzal teszünk legjobbat magunknak. Egy úszás nem csak a legjobb stressz-oldó sportok közé tartozik van, hanem az egyik legegészségesebb testmozgás is, amit végezhetünk. A rendszeres heti többszöri testmozgás elengedhetetlen az egészséges életmódhoz. Ha napi szinten fél óra testmozgást végzünk (egy egyszerű séta, kocogás vagy jóga, amelyik tetszik) gyakorlatilag a legjobb stressz-oldó, amit csak el tudunk képzelni. 6. Tipp Heti legalább egyszer végezzünk valamilyen testmozgást, találjunk egy olyan sportot vagy harcművészetet, ami tetszik nekünk. Sokaknál (főleg férfiaknál) működik, ha például egy harcművészetet kezdenek el művelni. A férfiaknak azért is jók a harcművészetek, mert fegyelemre tanítanak és a testünket is jobban megtanuljuk irányítani. Ez utóbbi extra önbizalmat és magabiztosságot ad. Nőknek jó testmozgás lehet a tánc. Mindenki a saját zenei ízlésének megfelelő táncformát megtalálhatja, csak az interneten kell egy kicsit keresniük. Az további előny ezekben a csoportos testmozgásokban (harcművészetek, tánc), hogy miközben műveljük, megismerkedhetünk új emberekkel, barátokat szerezhetünk, és ezekkel az emberekkel különböző új érdekes témákról fogunk beszélgetni (fontos, hogy ezek ne a munkahelyi gondok legyenek), ami szintén segíti oldani a stresszt. 7. Tipp Mivel olyan sok helyről érhet minket stresszes helyzet, a munkánkból, családon belül, pénzügyi vagy csak egyszerű, átlagos szituációkból, ezért néha megfeledkezünk, hogy amin idegeskedünk, az tényleg a mi problémánk-e? Gyakran már csak úgy „reflexbőI" is „felkapjuk valamin a vizet”, elkezdünk valami teljesen negatív dologról beszélni és bombázzuk magunkat negatív gondolatokkal, ötletekkel. Lehet, azt érezzük, hogy a problémák tornyosulnak körülöttünk és egyre több a bajunk. Ilyenkor használjunk egy nagyon egyszerű módszert ezeknek a megoldására. Â Írjuk le a problémáinkat egy lapra. Fogunk egy üres lapot, tollat vagy ceruzát, és elkezdünk leírni minden bajt (valóban minden eszünkbe jutó bajt!), amit jelen pillanatban érzünk. Â Ismerjük fel a problémát. Ez alatt azt értjük, hogy felismerjük, egy probléma valóban probléma-e, egy helyzet valóban megoldásra vár-e, hogy valami valóban bánt-e minket. Ez az első lépés. Ha valamit nem - 51 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai tudunk felismerni, akkor a megoldásán sem érdemes elkezdeni gondolkodni. Néha ezek a háttérben bújnak meg, ezért lehet, hogy az összefüggésekben kell keresni a megoldást. Lényeges, hogy szánjunk rá egy kis időt, napközben – miközben tevékenykedünk – ellenőrizzük, hogy miket gondolunk, mi jár az agyunkban. Egyszerűen kérdezzük meg magunktól, hogy a probléma a miénk-e. Ha a miénk, meg tudjuk-e most vagy rövid időn belül oldani, tudunk-e rajta segíteni. Ha nem a miénk, akkor felejtsük el és foglalkozzunk a saját dolgainkkal, a saját problémáinkkal s azokat oldjuk meg, hogy minél kevesebbet idegeskedjünk a vélt gondokon. Természetesen, ha valamelyik hozzátartozónk bajba kerül, vagy problémája van, akkor segítünk neki a megoldásban, főleg ha erre meg is kér, de ez nem jelentheti azt, hogy mások bajain kell rágódnunk akár napokat. 7. 2. 4. Online képzés40 Ingyenes, online kommunikációs és konfliktuskezelési tréning indult Magyarországon. A szeptember elejétől igénybe vehető képzést egy elismert tréningcég szakemberei dolgozták ki az amerikai 3M hazai leányvállalatának megbízásából. A vállalat lépését azzal indokolta, hogy a magyar irodai munkakörökben dolgozók jelentős része nem jut hozzá a piacon elérhető, professzionális tréningekhez, miközben hazánkban a stressz szintje a nemzetközi átlaghoz képest igen magas. A 3M hazai leányvállalata egy tréningcég szakértőinek bevonásával havi fél-egy óra elfoglaltságot jelentő, számítógép mellett elvégezhető oktatási programot dolgozott ki, hogy a mindennapokban jól használható, kommunikációs és konfliktuskezelő módszereket adjanak a résztvevőknek. A jelenleg kizárólag Magyarországon tervezett program amellett, hogy jelentős napi problémákat dolgoz fel, igyekszik gyakorlatias, könnyen használható tudást átadni.

7. 3. A stressz-kezelő tréning Az egyéni megközelítéshez tartozó módszerek szemléltetéseként az alábbiakban kicsit részletesebben bemutatunk egy manapság nagyon elterjedt, divatos módszert, amely a jól hangzó „stressz-kezelő tréning ” elnevezésre hallgat. A stressz-kezelő tréning célja a már kialakult pszichológiai igénybevétel – mely nagyon gyakran munkahelyi stressz formáját ölti – kezelése, csökkentése, így tulajdonképpen másodlagos megelőzési tevékenységnek tekinthető.41 Stressz-kezelő tréning címszó alatt legtöbbször valamilyen relaxációs, lazító technikát szoktak a résztvevőknek tanítani. A relaxáció lényege, hogy a test izmainak Tanfolyam a munkahelyi stressz kezelésére – www.eduline.hu – 2008. szeptember 17. Juhász Ágnes: Munkahelyi stressz, munkahelyi egészségfejlesztés. Oktatási segédanyag. BME Munka- és Szervezetpszichológiai Szakképzés. Budapest, 2002.

40 41

- 52 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai fokozatos, akaratlagos ellazításával, a légzés és a szívverés szabályozásával csökkenthető a szervezetben a feszültség, kivédendő a stressz okozta rövid- és hosszú távú káros hatásokat. Van komplexebben értelmezett stressz-kezelő tréning is: ez szinte az összes egyéni fókuszú megközelítési módszert magában foglalja: a relaxációt, a biofeedbacket, az imaginációt, a kognitív-viselkedéses terápiát. Például egy vállalatnál a következő módszereket alkalmazták: Â relaxációs tréninget tartottak, Â fejlesztették a résztvevők társas készségeit (hatékonyabb kommunikációra tanították őket), Â a résztvevők azonosították egészségtelen szokásaikat, tervet dolgoztak ki ezek megváltoztatására, illetve Â hatékony problémamegoldó technikákat tanítottak nekik a stresszel való sikeresebb megküzdés érdekében. Ennek a kombinált programnak az eredményeképpen, ami 8 héten át heti 2,5 órában zajlott, csökkent a résztvevők szorongása, kevesebb egészségi panaszuk volt, kevésbé érezték magukat stresszeltnek, mint a programban nem résztvevő munkatársaik. Nagyon kevesen változtatták meg viszont egészségre káros szokásaikat. Egy másik vizsgálatban a testmozgásnak és a stressz-kezelő tréningnek a dolgozók egészségére, jól-létére gyakorolt hatását hasonlították össze. A vizsgálatban résztvevők egyik csoportja 10 héten át heti háromszor napi 55 perces aerobic edzésre járt. A másik csoport ugyanilyen gyakorisággal és időtartamban stresszkezelő tréningen vett részt, ami kognitív-viselkedéses tanácsadásból, valamint egészségi kérdésekről és általában az életstílusról szóló információk átadásából állt. Az információcsere formái előadás, csoportos beszélgetés, önálló munka voltak. Az előadásokon olyan témákkal foglalkoztak, mint: Â Â Â Â Â Â Â

a stressz, a stressz által befolyásolt testi folyamatok, egészségi következmények, a kognitív stratégiák, a védekezési mechanizmusok, a megküzdés, speciális megküzdési technikák bemutatása (ön-instruálás, relaxáció és a gondolkozás kognitív újrastrukturálása).

A vizsgálatban résztvevőknél egy évvel a beavatkozás előtt, 10 héttel, majd 6 hónappal a beavatkozás után mérték a szorongást, valamint olyan fiziológiai mutatókat, mint a vérnyomás, a pulzus, felmérték az általános fizikai állapotot, kérdőívet töltöttek ki a munkahelyi stresszről, a munkával való elégedettségről, a megküzdési képességekről, és a program nyomán bekövetkezett életstílusváltozásról. A vizsgálat eredményei a következők voltak: az aerobic csoportban rövidtávon némileg javultak a fiziológiai mutatók (szívfrekvencia, vérnyomás), de szinte kizárólag csak a nőknél, a testedzésnek csekély hatása volt a megküzdési képességekre, eredményeként nőtt viszont a munkahelyi körülményekkel való elégedetlenség (!). A stressz-kezelő programban résztvevők úgy nyilatkoztak, hogy a beavatkozás révén javultak a megküzdő készségeik, illetve, hogy a program megváltoztatta az egészségtelen dolgokhoz való hozzáállásukat. Az attitűdökben, egészségi szokásokban, megküzdési stratégiákban bekövetkezett eme pozitív - 53 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai változások 6 hónappal a beavatkozás után is fennmaradtak. Az eredmények azt jelzik tehát, hogy a testedzésnek, és az ismeretközlésnek, egyaránt fontos, de egymással nem helyettesíthető hatásai lehetnek a stressz kezelésében, csökkentésében. Az előbbiekben megfogalmazottak egyik megközelítését jelentik a stressz kezelésére hivatott tréningeknek. Szükségesnek véljük azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a hazai gyakorlatban számos cég ajánl olyan programokat (elnevezésük alapján tréningeket), amelyek célja a stressz kezelése oldása. A mellékletben – elsősorban talán – „illusztrációként” bemutatunk öt különböző stresszel foglalkozó tréninget. Amire érdemes felfigyelni a változatos tartalom és a szükségesként megfogalmazott időigény. Ez a bemutatott sokszínűség arra mindenképpen felhívja a figyelmet, hogy igen körültekintően kell eljárnunk, ha egy ilyen programot szeretnénk kiválasztani cégünk munkatársai számára.

- 54 -


7. 4. A stressz-oldó masszázs42 A masszázs az egyik legősibb és legkellemesebb természetes (káros mellékhatásoktól mentes) módszer, a betegségek megelőzésére és gyógyítására. A masszázsterápia során a masszőr nem csak az izmokat, bőrt és a vérkeringést frissíti fel, hanem csodálatos hatást fejt ki az idegrendszerre is. A masszázs aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ezzel ellensúlyozza a test stresszre adott negatív válaszreakcióit, feloldja az izmok akaratlan feszülését, lehetővé teszi a normális szívritmus, vérnyomás és keringés helyreállását. Modern társadalmunk sok anyagi javat biztosított számunkra, ugyanakkor a vele járó stresszes, rohanó életmód és a belőle származó testi-lelki egyensúly elvesztése lehetetlenné teszi az általános elégedettség és boldogság fenntartását. A rohanó életmóddal járó stressz, aggodalom, kevés testmozgás, helytelen testtartás és az egyoldalú fizikai megterhelés aszimmetrikus-túlfeszített izomtónus kialakulásához vezet. A nyak és vállizmok akaratlan, tartós feszülése gátolja az agy vérellátását, ami a szellemi funkciók gyengülését, depressziót, fáradékonyságot, lobbanékonyságot és a tűrőképesség csökkenését eredményezi. Sajnos a legtöbb ember nem ismeri ezt a hatásmechanizmust, nem tulajdonít neki jelentősséget, vagy egyszerűen nem veszi észre önmagán a tünetek jelentkezését kellő időben. Sokak számára az ellazulás, relaxáció nehéz feladat, mégis nagyon fontos, hiszen napjainkban a stressz egyre több panaszt és betegséget vált ki. Az általános orvosokat 90%-ban olyan stresszhez kapcsolódó panaszok miatt keresik fel, mint a fej-, hát- és nyakfájás, szem túlterhelés, gyenge koncentrálóképesség, szorongás, depresszió, ingerlékenység, harag, magas vérnyomás, kimerültség stb. A masszázsterápia nem csak az izmokat, bőrt és a vérkeringést frissíti fel, hanem csodálatos hatást fejt ki az idegrendszerre is. A masszázs aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ezzel ellensúlyozza a test stresszre adott negatív válaszreakcióit, feloldja az izmok akaratlan feszülését, lehetővé teszi a normális szívritmus, vérnyomás és keringés helyreállását. A masszázsterápia segít tudatosítani a testben önkéntelenül fenntartott feszültségeket. Minél inkább tudatosodnak a test reakciói, annál gyakrabban fogja időben felismerni a feszültségek kialakulását, és így tudatosan megszabadulhat azoktól, még mielőtt kifejthetnék káros hatásukat a szervezetre. A napi stresszből származó feszültségek gyakran megzavarják az alvást, fáradtságot, ingerlékenységet és érzelmi kimerültséget eredményezve. Így csökken a tűrő- és állóképesség, ami az új nap kihívásaival való szembesüléshez szükséges. A relaxációs masszázs ellazítja a feszült izmokat és megnyugtatja az idegrendszert, ami a test ritmusának lelassulását idézi elő. Ennek következtében csökken a vérnyomás, lelassul a szívritmus, mélyebb és szabályosabb lesz a légzés és így megteremtődnek a pihentető alváshoz szükséges feltételek. A stressz oldására alkalmas masszázsfajták: ; Svédmasszázs (frissítő, kondicionáló, relaxáló, stressz-oldó) A legelterjedtebb nyugati masszázsfajta. Eredeti formája ötvözi a masszázst 42

A masszázs hatásai – www.masszazsinfo.com

- 55 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai és a testgyakorlatokat. A masszőr simító, dörzsölő, rezegtető és gyúró mozdulatokkal frissíti fel a szervezetet. Fizikai és neurohormonális hatása elősegíti az esetleges betegségek gyógyulását. A vérkeringés és az emésztés javítása érdekében – a hagyományos módszer szerint – a páciensnek is el kell végeznie néhány testgyakorlatot, de e nélkül is kiváló hatást lehet elérni vele. Csökkenti a fájdalmat (pl. stresszes fejfájást), felgyorsítja a sérülések utáni felépülést, megakadályozza a nem használt izmok sorvadását, enyhíti az álmatlanságot, fokozza az éberséget, de mindenek előtt elősegíti a relaxációt és csökkenti a stressz hatását. ;

Reflexzóna- ill. talpmasszázs (frissítő, erősíti az immunrendszert és a szervezet öngyógyító mechanizmusát) A reflexológia kimutatta, hogy kapcsolat áll fenn a testszervek és a bőrfelület meghatározott pontjai között. Ez a kapcsolat a talpon lévő reflexzónákon a legkifejezettebb. A reflexfelület és a hozzá tartozó szerv közötti kapcsolat kétirányú. A szerv rendellenességei túlérzékennyé, nyomásra fájdalmassá teszik a neki megfelelő reflexpontot. Az ilyen fájdalmas pontok a megfelelő szervek betegségeire utalnak. Ez a kapcsolat fordított irányban is hatékony, tehát a fájdalmas zóna masszírozásával serkenthető a hozzá tartozó szerv öngyógyítási folyamata. Ez a masszázsfajta némi fájdalommal jár, ami csak a masszázs ideje alatt tapasztalható, de utána kellemes közérzetet teremt, és hatékonyan elősegíti a szervezet természetes öngyógyító folyamatát.

;

Gyors - széken ülő masszázs (ruhán keresztül végzett gyors masszázs stressz-oldásra, frissítésre) Ez főleg a siető városi, irodai ülőmunkát végző emberek számára biztosíthat gyors és hatékony felüdülést. A kimerült páciens fordítva, lovagló ülésben egy háttámlás székbe (vagy speciális masszőrszékre) ül, mellkasát a támlának támasztja és így a háta szabadon marad. A masszőr öltözéken keresztül (olaj és krém használata nélkül) gyúró, körkörös mozdulatokkal dolgozza át a gerinc két oldalát, a vállat, lapockát, a karokat és a medence egy részét. A nyak, tarkó és a halánték masszírozásával csökkenthető a munkahelyi stressz. "Még a legegyszerűbb érintés is megnyugtató, feszültségoldó hatású. A gondoskodás, figyelmesség és összetartozás érzését kelti, ami életörömöt okoz."

Egészségét és teljesítőképességét megőrizheti a masszázs segítségével. Regeneráló hatása olyan jó közérzetet biztosít, ami semmilyen gyógyszerrel nem érhető el, és nincs káros mellékhatása. A masszázs egyúttal a kényelmes emberek sportjának is számít, mert passzívan ugyan, de alaposan átmozgatjuk minden izomrostját. A masszázsnak nem célja a hagyományos orvostudomány vagy gyógyászati módszerek helyettesítése, hanem annak kiegészítése, a gyógyulás elősegítése, ám legfőbb célja a betegségek megelőzése és a szervezet felfrissítése.

- 56 -


Függelék I. rész

2007. évi CLXI. törvény a munkavédelemről szól 1993. évi XCIII. törvény módosításáról (a téma szempontjából releváns elemek bemutatása – vastag karakterekkel szedve a jogszabályi szöveg, normál karakterekkel az értelmező-magyarázó megjegyzések)

„Mvt. 8. §. Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősíthet.

Új megfogalmazás a szövegtörzsben:

……..munkahigiéne, ………szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.” Munka-egészségügyi szaktevékenységet tehát munkahigiénés végzettséggel rendelkező személy is végezhet.


„Mvt. 14. §. (2) Az állam …….., jelentést tesz a munka- vállalók biztonságát és egészségét érintő közösségi szabályok végrehajtásáról.” Az EU kötelezi a tagállamokat a jelentési kötelezettségre.


Mvt. 42. §. [A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében ]... f) gondoskodni kell a megengedett értékekkel szabályozott, munkahelyi kóroki tényezőkkel kapcsolatos munkahigiénés vizsgálatok elvégzéséről.

- 57 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai A törvénymódosítás egyik legfontosabb része a munkahigiénés műszeres vizsgálatok kötelező végzésére utal. A vizsgálatok elvégzése már korábban is kötelező volt, hiszen a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 2. (8) bekezdése ezt előírta, az I. melléklet 1.2. pedig felsorolja a munkakörnyezeti műszeres vizsgálatok körét: Pl. - gázok, gőzök, aerosolok, porok okozta légszennyeződés - zajszint, - (egész test) rezgésterhelés - elektromágneses tér jellemzői, stb.


„Mvt. 44. § (3) Munkát csak olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a munkavállaló egészségét, testi épségét ne károsítsa. Az egészségkárosodás kockázatát növelő időtartamban történő munkavégzés (rendkívüli munkavégzés, túlmunka stb.) esetén a külön jogszabály előírásai szerint kell eljárni.” Az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról szóló 26/1996. (VIll. 28.) NM rendeletet a 18/2007. (V. 10.) SzMM rendelet hatályon kívül helyezte. (A hatályon kívül helyezett rendelet rögzítette a meleg, hideg környezetre, valamint a helyileg ható és egésztest rezgésekre vonatkozó munkaidő korlátozásokat.) A Mvt. csak általános követelményt határoz meg, és előírja a részletes előírásokra külön jogszabály kibocsátását.


„Mvt. 54. § (1) [Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: ] ... d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásainak csökkentésére, a munkaidő beosztására, munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére.” Az értelmező rendelkezések között megfogalmazásra került, a 87. §. 5/A pontban a pszichoszociális kockázatok fogalom meghatározását. E kockázatokra a korábbiakban kevés figyelmet fordítottak, jóllehet pl. a stressz káros hatásaira az EU is felhívta a figyelmet.

- 58 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai Új megfogalmazás a szövegtörzsben:

„Mvt. 54. § (3) A munkáltató a (2) bekezdésben meghatározott kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket első alkalommal — eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában — a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott I. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül, egyébként egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni és azt évenként felülvizsgálni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását. Soron kívül kell elvégezni illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontokra nem terjed ki.” Egyes jogszabályok nem teszik lehetővé a hat hónapos türelmi időt. Pl. a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 19. ( 1 ) szerint a veszélyes anyag egész életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes készítményekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést készít, a Mvt. rendelkezéseire való figyelemmel. A munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (X. 22.) EÜM rendelet szintén csökkenti a türelmi időt: A 4. (1) bek. szerint kockázatértékelés keretében a munkáltató köteles becsléssel, szükség esetén méréssel meghatározni azt a zajszintet, amelynek a munkavállalók ki vannak téve. A (3) bek. alapján zajmérést kell végezni: a) új munkahely létesítése, illetve új munkaeszköz (pl. gép, berendezés) üzembe helyezése esetén; b) meglévő munkahely, munkaeszköz átalakításakor, új helyre telepítésekor, valamint technológia- és termékváltás esetén, ha az átalakítás, illetve a változás a zajexpozíció mértékét módosíthatja; c) munkakör kialakításakor; d) a munkavállalót érő zajexpozíció meghatározásakor. A törvénymódosítással lényegében egyidőben megjelent a 93/2007. / XII. 18. / KvVM rendelet – a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról.

- 59 -


,,Mvt. 54. § (7) [Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység, a munkaegészségügyi szaktevékenység, illetőleg az 57-58. §-okban előírtak ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani, valamint:] d) új technológiák bevezetése előtt kellő időben, legkorábban a tervezési szakaszban megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit;" Ezen kiegészítés célja az volt, hogy a munkavállalók illetve a munkavédelmi képviselők már a tervezés fázisában értesüljenek a tervezett változásokról.


,,Mvt. 58. § (4) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkavédelmi feladatokra kiterjedő szakmai irányítását a munkavédelmi hatóság látja el, ebben a körben a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál foglalkoztatottaknak utasítást nem adhat. A szakmai irányítás magában foglalja a helyes gyakorlat módjának meghatározását és annak érvényre juttatását.” (pl. módszertani szakmai, eljárási útmutatás stb.).


,,Mvt. 68. § (1) Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós eset bejelentésének elmulasztását sérelmezi, úgy a munkavédelmi hatósághoz kérelemmel fordulhat." Tehát ugyanazok a jogok illetik meg, mint a munkabalesetet szenvedett dolgozót.


„Mvt.70/A §. (1) [A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel össze-függő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül – a következők szerint – képviselőt vagy képviselőket (továbbiakban munkavédelmi képviselőt választani: ] b) amennyiben az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi tanács vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége

- 60 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai kezdeményezi, a választás megtartásával kapcsolatos a) pontban meghatározott kötetezettség a munkáltatót terheli;” Ezen megfogalmazás lehetőséget biztosít 50 főnél kevesebb létszámú munkahelyeken is munkavédelmi képviselő választására.


,,Mvt. 70/A §. „(3) …. A megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell. … Ezen változtatás a munkavállalók érdekképviseleti jogának a gyakorlását könnyíti meg.


,,Mvt. 70/B. §. (1) …..a munkáltató össz-munkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testületet hoz létre, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltatók képviselői'" Ezen pont a munkáltatói kötelezettséget pontosítja.


,,Mvt. 81. §. (4) [A munkavédelmi hatóság ellenőrzése kiterjed: ] a) …… ideértve a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók munkavédelmi feladatainak a megvalósítását is.” A munkavédelmi hatóságnak így joga van a szolgálatok tevékenységét ellenőrizni.


„Mvt. 82. (2) [A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen] d) az 54. (2) bekezdésében meghatározott kockázat-értékelés elmulasztása:

- 61 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai da) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti legmagasabb veszélyességi osztályba sorolt munkáltató esetében, valamint db) az egyes veszélyforrások hatásának kitett munkavállaló védelméről szóló külön jogszabályokban előírt esetekben, amely megvalósul különösen a kockázatértékelés keretében szükséges expozícióbecslés/-mérés hiányában; e) a szükséges biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya; f) a munkavégzés 40. §. (2) bekezdés szerinti összehangolási kötelezettségének elmulasztása; g) a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére – ideértve a külön jogszabályban meghatározott veszélyforrásokkal járó munkaköröket, sérülékeny csoportot – előírt munkaköri alkalmassági vizsgálatok, biológiai monitorozás elmulasztása; h) a külön jogszabályok szerint előírt foglalkoztatási tilalom megszegése; i) a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás, továbbá j) a rákkeltő expozícióval járó tevékenység esetére a külön jogszabály által előírt mérések elmulasztása.”


Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésével kapcsolatos adatkezelési felhatalmazást biztosítja a Felügyelőség részére a módosítás. „Mvt. 83/C. (1) A munkavédelmi hatóság részéről eljáró orvos végzettségű felügyelő a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges okból és mértékben megismerheti és kezelheti az érintett munkavállalók — az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meg- határozott — egészségügyi adatait, betekinthet a munkavállaló irataiba, kérheti azok bemutatását, azokról másolatot készíthet, továbbá a munkáltatót, illetve e munkavállalót adatközlésre hívhatja fel. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a munkavédelmi hatóság informatikai rendszerében kezeli, az adatokat a hatósági eljárás jogerős befejezésétől számított két év elteltével törli.” Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésével kapcsolatos adatkezelési felhatalmazást biztosítja a Felügyelőség részére a módosítás.

- 62 -



„Mvt. 84. (1) [A munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult] c) a munkabaleseteket, kivéve a közúti közlekedéssel kapcsolatosakat — a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve — kivizsgálni; g) a munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély esetén, vagy határértéket meghaladó expozícióban vagy rákkeltő mutagén, teratogén hatású veszély előfordulásakor — annak elhárításáig —, továbbá a nem megfelelő védelmet nyújtó védőeszköz használatakor a veszélyes tevékenység, illetőleg üzem, üzemrész, munkaeszköz, egyéni védőeszköz, veszélyes anyag/készítmény használatának felfüggesztését elrendelni;” A légi közlekedés mint önálló meghatározás kikerült, majd az új Mvt. 87. §. 1/G pontja határozza meg a közúti közlekedés fogalmát.


„Mvt. 84. (5) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak és a munkavédelmi ellenőrzés eredményeként valamely munkáltató nem azonosítható, a (4) bekezdés vonatkozásában — az ellenkező bizonyításáig — vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja” Az igazoltatásnál gyakran előfordul, hogy a munka- vállaló munkáltatójának azonosítása nehézségekbe ütközik. A módosítás lehetővé teszi, hogy a tevékenységet ténylegesen irányító (p1. fővállalkozó) felelősségét lehessen megállapítani, így annak érdeke lesz a munkavédelmi szabályokat megszegő munkáltató megnevezése.


„Mvt. 86. (1) A munkavédelmi hatóságjog köre nem terjed ki a) a külön jogszabályban meghatározott sugár-egészségügyi, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sugárvédelmi feladatok, a nem ionizáló sugárzással, valamint az elektromos és mágneses erőterekkel kapcsolatos előírások ellenőrzésére, b) a kémiai biztonsággal összefüggő feladatok végrehajtására, kivéve a munkavállalók védelmét a kémiai anyagok munka közbeni hatásából eredő munkaegészségügyi és munkabiztonsági kockázata ellen biztosító feladatokra, előírások ellenőrzésére,

- 63 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai c) a nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások ellenőrzésére, A kémiai biztonsággal kapcsolatban a módosítása hatósági jogkört a munkaegészségügyi feladatok tekintetében kiterjeszti minden olyan tevékenységre, melynek során a szervezetten munkát végzőt veszélyes anyag, veszélyes készítmény, azaz kémiai kóroki tényező érheti.


„Mvt. 87. 1/G Közúti közlekedés: a vízi, illetőleg légi útvonalon, a vasúti vonalon, a közúton, valamint bármely föld alatti, vagy föld feletti helyi és helyközi menetrendszerinti járattal történő helyzetváltoztatás.” Az Mvt. 84. (1) módosított c) pontja értelmében a munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult a munkabaleseteket kivizsgálni, kivéve a közúti közlekedéssel kapcsolatosakat. A közúti közlekedés fogalmának egyértelműen meghatározása ezért lényeges volt.


„Mvt. 87. §. 1/H. Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakciót, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.” Korábban is munkáltatói kötelezettség volt pszicho szociális kockázatok csökkentése, megelőzése, ezért került a fogalom meghatározásra.


„Mvt. 87. 3. b) [Súlyos az a munkabaleset (bányászati munkabaleset), amely ]... b) valamely érzékszerv, érzékelőképesség illetve a reprodukciós képesség elvesztését, vagy jelentős mértékű károsodását okozta;” A fogalom meghatározásának a pontosítása történt.

- 64 -


„Mvt. 87.§. 5/A Munkahigiénés vizsgálatok: a munkakörnyezetben lévő kóroki (fizikai kémiai biológiai ergonómiai, pszichoszociális) tényezők feltárására, szintjének, továbbá a végzett munkából és a munkakörnyezet hatásaiból adódó meg terhelés mennyiségi meghatározására alkalmas eljárások, valamint olyan vizsgálatok, amelyek eredményeként javaslat tehető a munkából és a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatok kezelésére (csökkentésére).” Egy korábban hiányzó fogalom meghatározására került sor:


„Mvt. 87. §. 8. Munkáltató: ……..Magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén munkáltató az a személy vagy szervezet, aki, amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli ennek hiányában az, akinek a területén a munkavégzés folyik.” Magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetében a munkavédelmi hatóság érdemben nem tudott intézkedni, a módosítással a felelős megnevezésre kerül. [ Mvt. 40. (2) bekezdés- ben az összehangolással kapcsolatban hasonló a megfogalmazás a felelősségre vonatkozóan.]


„Mvt. 87. 11. Veszélyes: az a létesítmény munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai biológiai kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve.” A „veszélyes” fogalomkör munkaegészségügyi elemekkel, vonatkozással bővült.

- 65 -


II. rész

Kommüniké a munkahelyi stresszel kapcsolatban Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség tájékoztatása A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2008. január 1-jétől hatályos módosítása emeli be a munkavédelem törvényi szintű szabályozásába a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát, egyben meghatározva ezen tényező fogalmát is. A törvényi rendelkezés szerint pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be. Az új feladat helyes értelmezéséhez és a helyes gyakorlat kialakításához - a közvélemény érdeklődésére is tekintettel - szükséges a szakmai és hatósági szempontokat érintő alábbi tájékoztatás. I. A stresszhez vezető ún. stresszorok előfordulnak a tágabb és szűkebb értelemben vett munkahelyi fizikai, szociális, társadalmi környezetünkben egyaránt. ;

A munkahelyi fizikai környezetben előforduló zaj, pl. a fokozott figyelemösszpontosítást igénylő munkáknál, vagy klimatikus hatások, már régóta ismert stresszorok (stressz-hatást kiváltó tényezők), és jól szabályozott területei a munkahelyi egészség védelemnek. A hatályos jogszabályokon alapuló munkahelyi normatívák, határértékek megtartása ezekben az esetekben kellő védelmet jelent a fizikai munkakörnyezetből eredő stressz kialakulásával szemben. Ezeket az előírásokat a munkáltatók ismerik, és a hatóság rendszeresen ellenőrzi is.

;

Az utóbbi években irányult mind nagyobb figyelem az ún. pszichés, szociális munkahelyi környezet tényezőire – az ún. pszichoszociális tényezőkre – visszavezethető stressz jelentőségére. Egy hazai felmérés szerint, melyet a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete folytatott le, minden ötödik felnőtt lakos az idült stressz állapotában van. A munkavédelmi törvény módosítása ez utóbbi problémakör munkahelyi vonatkozására irányul, és hívja fel a munkáltatók figyelmét a megelőzés fontosságára az ilyen esetekben is.

;

Hazai viszonylatban új és a munkáltatók, a munkavállalók, sőt az egész társadalom közgondolkodásába még kevésbé beépült, fel nem ismert problémakörről van szó, amelyet még számos tévhit is övez.

- 66 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai A stressz ugyanis nem betegség, és a stresszhez vezető kihívások önmagukban szükségesek a testi, lelki fejlődéshez. Elsősorban a hosszú távú stressz-hatás vezethet: magatartási zavarokhoz: ingerlékenység, fokozott dohányzás, alkoholfogyasztás, alacsony munkateljesítmény, ; pszichológiai hatásokhoz: depresszió, agresszió, zavartság, figyelmetlenség, ; fizikai panaszokhoz, tünetekhez: vérnyomás emelkedése, fejfájás, ; pszichoszomatikus megbetegedésekhez: emésztőrendszeri, szív-érrendszeri megbetegedések. ;

Ilyen, tartós stresszt a munkahelyi bizonytalanság, értékvesztés, képességgel arányban nem álló munkahelyi, társadalmi, családi elvárások, konfliktusos interperszonális kapcsolatok munkatársakkal, főnökkel, vagy a magánéletben, túlzott munkateher okozhatnak. Továbbá ide sorolandók az olyan kérdések is, mint: mennyi beleszólása van a munkavállalóknak abba, hogy miként végzik a munkájukat, értik-e vagy sem a feladatukat, részesülnek-e vagy sem a munkavállalók a kollégák és a vezetők részéről kellő támogatásban, kaptak-e képzést a feladatok ellátásához stb. II. Meghatározhatók azon tünetek, amelyek arra hívhatják fel a munkáltató figyelmét, hogy a munkahelyen ilyen szempontból „baj” van: a nagymértékű fluktuáció, nem szervi betegségekkel járó, többnyire ismétlődő távollétek, határidők csúszása, be nem tartása, fegyelmi problémák, agresszív megnyilvánulások, balesetek, tévedések, munkateljesítmény visszaesése, és a foglalkozásegészségügyi szolgálat orvosának jelzései, aki az időszakos alkalmassági vizsgálatok keretében a korai panaszok, tünetek halmozódását észlelheti. Mit tehet az ilyen esetek megelőzése érdekében a munkáltató: ;

Jogszabály írja elő számára, mint kötelezettséget, hogy fel kell mérnie, van – e probléma, az milyen kört érint, milyen intézkedés történt eddig, és ha történt, elegendő-e, és mit kell tenni. Ehhez közreműködőként igénybe veheti a munkavállalók képviselőit, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát és a kockázatbecsléshez a munkaegészségügyi szaktevékenység végzésére jogosult szakértőket.

;

Az azonban már kevésbé ismert a munkáltatók számára is, hogy a pszichoszociális stressz csökkentése érdekében szükséges munkáltatói „intézkedés” jellege, eszköztára – a probléma természete folytán - eltér a már ismert munkavédelmi intézkedésekétől.

;

A megelőzésben nagy szerepe van ugyanis a munkahelyi egészséget előmozdító egészségfejlesztő tevékenységnek, a konfliktuskezelő, stresszkezelő tréningeknek, felvilágosító anyagoknak is, a helyes munkaszervezés, az oktatás, a megfelelő irányítás, szerepek és feladatkörök világos meghatározása, a munkavállalók (pl. szociális) támogatása, ösztönzése mellett.

- 67 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai III. A fent kifejtettekre is tekintettel, Magyarországon és a nemzetközi gyakorlatban új feladatot jelent az ilyen kockázatok ellenőrzése és kezelése a munkavédelmi hatóság számára. A klasszikus hatósági fellépés, ellenőrzési és szankcionálási gyakorlat az ilyen kérdések kezelésére nem alkalmas. (pl. mert a kérdéskör jellegéből adódóan nem állapíthatók meg mérhető normatívák, az egyéni, csoportos változatosságok kezelésére alkalmas definitív követelmények). Ezzel kapcsolatban a következő jogi megközelítésre kell felhívni a figyelmet. 1. A munkavédelmi törvény új feladatot meghatározó hivatkozott rendelkezése az ún. általános megelőzési követelmények között jelenik meg. E szerint [54. § (1) bekezdése] az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: a. a veszélyek elkerülése; b. a nem elkerülhető veszélyek értékelése; c. a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése; d. az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére; e. a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása; f.

a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel;

g. egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására; h. a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest; i.

a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.

A vonatkozó közösségi irányelven (89/391/EGK) alapuló konkrét jogszabályhely – jogi természetét illetően – szakmai elvi tételeket, a veszély, ártalom megelőzését szolgáló alapvetést tartalmazza a munkáltató főbb cselekvési irányait orientálva. Ezek önmagukban, általános, elvi jellegüknél fogva nem szankcionálással alátámasztott konkrét kötelezettségek. Az itt felsorolt tételek nagy része speciális szabályként a munkavédelmi törvény megfelelő más helyein, illetve a végrehajtási rendeletek egyedi szabályaiban jelenik meg. Például: a veszélyek értékelése [b) pont] a kockázatértékelés szabályában [Mvt. 54. §-ának (2)-(5) bekezdései], az utasítási jog gyakorlása [i) pont] a főbb munkáltatói kötelmek között [Mvt. 54. §-a (7) bekezdésének a) pontja]. Több elvárás [pl. a) és c), e), f) h) pontok] amolyan cselekvési szemléletet fogalmaz meg a munkáltató irányában, amelyek át kell hogy hassák a tételes kötelezettségeken alapuló teljesítés módját. Nehezen elképzelhető, hogy ellenőrizni és szankcionálni lehessen a műszaki fejlődés kínálta eredmények - 68 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai alkalmazásának mellőzését, ha egy egyszerűbb, régi, de hatékony, az előírt védelmet megvalósító műszaki megoldást alkalmaz a munkáltató. Ilyen típusú előírás a munkavédelmi törvény más helyein is megjelenik – a jogharmonizációt tükrözve -, ugyancsak elvárásként és nem szankcionálható tételes kötelezettségként. (pl. 54. § (7) h) pontja szerint a munkáltató köteles teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására.) A pszichoszociális kockázatok figyelembevételének előírása hasonló jellegű megfogalmazás, amelynek lényegi tartalma tehát az, hogy a munkáltató minden lehetséges módon igyekezzék elkerülni a káros stresszt okozó, tartós hatásokat. Ez egyedi mérlegelést, a konkrét helyzet minden irányú, a dolgozó tulajdonságaira, változó stressz tűrő képességére is tekintettel történő elemzését jelenti. Ebben maradéktalanul segítenie kell a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak mind a munkaköri alkalmasság vizsgálatai, mind a munkahelyek, munkafolyamatok ellenőrzése során. A munkavédelmi eljárásokban alkalmazható bírságolásnak (szabálysértés, munkavédelmi bírság) komoly jogi előfeltételei vannak, többek között a tételes jogi vagy jogi jellegű (szabványi, munkáltatói, egyéb műszaki) kötelező előírás megsértése. A 10 millió forintos felső bírságtétellel fenyegető objektív alapú munkavédelmi bírság további előfeltétele az élet, testi épség, egészség súlyos, és lényegében közvetlen veszélyeztetésének bizonyított tényállása, illetve az ilyennek minősülő, törvény által leírt néhány konkrét tényállás. A törvény 82. § (2) bekezdésének d) pontjában leírt tényállás („kockázatértékelés elmulasztása”) nem valósulhat meg – paraméterek, konkrét és kötelező vizsgálati módszerek előírása hiányában – az egyébként helyesen elvégzett kockázatértékelés pszichoszociális kockázati tényezőkre vonatkozó ún. szakszerűtlensége (szakmailag vitatható megoldása), hiányossága miatt. A fentiekből következően az 54. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak ilyen bírságolásnak alapjául nem szolgálhatnak, ugyanakkor megalapozhatják a hatóság figyelemfelhívását a munkáltató irányában. Ugyanis a munkáltató hatósági ellenőrzése, vizsgálata, akár egyedi, akár rendszerszemléletű átfogó ellenőrzésről van szó, kiterjed a szabályok teljességére [függetlenül azok konkrét, szankcionálható jellegétől], ideértve a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok működését is [81. §-ának (4) bekezdése]. 2. Mindezek miatt új típusú képességekre, technikák alkalmazására van szükség a munkavédelmi hatóság részéről is. Elsősorban a témához kapcsolódó tudást, ismeretterjesztést, egészségfejlesztést, a helyes munkáltatói gyakorlat módszertanának fejlesztését egyaránt magában foglaló programok vezethetnek el a széleskörű, hatékony megelőzéshez. Ebben azonban nemcsak a munkavédelmi hatóságnak van szerepe, hanem a munkáltatók feladataiban közreműködő foglalkozás-egészségügyi szolgálatoknak, az ÁNTSz egészségfejlesztéssel foglalkozó szakembereinek, a civil szervezeteknek (pl. egészséges munkahelyek mozgalomnak) is.

- 69 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai Ennek érdekében az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, a keretében működő munkavédelmi tanácsadó szolgálat, valamint az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet munkatársainak bevonásával tervezi a közeljövőben a felvetődött kérdés megoldását különösen a következőkkel - elősegíteni: ;

egyszerűen kivitelezhető kérdőívek alkalmazásával, pl. hogy fel lehessen mérni (munkáltatónak, foglalkozás-egészségügyi orvosnak, vagy akár az egyéneknek is), hogy kell-e stresszhez vezető pszichoszociális tényezőkkel számolni a munkaköri feladataik ellátásával összefüggésben,

;

munkáltatóknak és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosainak szóló módszertani ajánlásokkal a helyzet felmérést követő helyes megoldásokhoz, az előzetes és időszakos – egyébként jogszabály által kötelező - munkaköri alkalmassági vizsgálatok korszerű lefolytatásához,

;

írott és elektronikus ismeretterjesztő anyagokkal a munkavállalók és munkáltatók érzékenyítése és helyes hozzáállásának formálása érdekében,

;

a felügyelő-tanácsadók speciális, mentálhigiénés továbbképzésével,

;

az egészségfejlesztés területén működő szervezetekkel való kapcsolatok kiszélesítésével.

Végezetül azonban hangsúlyozni kell, az nem reális elképzelés, miszerint kizárólag a munkáltatón múlik, hogy ne alakuljon ki stressz, és az sem reális feltételezés, hogy eltüntethetők az élet különböző színtereiről – ideértve a munkahelyet is – a stresszt okozó tényezők.

- 70 -


MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Avhieve Learning Hungary Tanácsadó és Továbbképző Kft.

Stressz menedzsment Mi a stressz? van jó és rossz is – Szélesebb értelemben stressznek a szervezet és a külvilág közötti kölcsönhatás folyamatában fellépő, újszerű választ igénylő helyzetet nevezzük. Szűkebb, hétköznapi használatban csak a megoldhatatlan kapcsolatot, szituációt értjük alatta. A kontrollálhatatlan, negatív stressz, felmorzsolja az embert. Előbb-utóbb valódi pszichoszomatikus betegségekhez, is vezethet. Ezzel ellentétben a »jó« stressz, az olyan nélkülözhetetlen, kreativitásra serkentő, alkotó energiákat felszabadító inger, amely segít felismerni a veszélyt, mozgósítani a szervezet védekező rendszerét. Mibe kerül a stressz? Mind az egyén, mind az ipar számára tetemesek a stressz által okozott költségek. A munkahelyről való rendszeres kimaradás, a szorongás, a családi konfliktusok, a szívbetegségek, emlékezeti problémák, elhibázott, silány döntéshozatal mind a stressz következményei, ami közvetve vagy közvetlenül jelentős kiadásokat jelent a munkáltatók részére. Tréning célja: A tréningnek 2 fő célja van. Az egyik, hogy képesek legyenek a résztvevők felismerni és megelőzni a stressz teljesítménycsökkentő formáit, illetve hogy megtanulják kezelni a nem kívánt stresszt saját- és szervezetük életén belül. A tréning mindenki számára előnyös, aki szeretne saját életminőségén javítani. A tréning felépítése: A tréning az egyénekre vagy csoportokra nehezedő követelmények közötti kölcsönhatást, és a rendelkezésre álló megküzdési stratégiákat helyezi középpontba, ezáltal a résztvevőknek lehetőségük van: Â A stressz jobb megértésére Â A stressz különféle változatainak azonosítására Â Annak meghatározására, hogy az emberek mely típusa érzékenyebb a

stresszre Â A stressz különböző forrásainak, illetve a stressz teljesítményre gyakorolt

hatásainak vizsgálatára Â Az egyének és csoportok által alkalmazott megküzdési stratégiák vizsgálatára,

valamint ezek hatásának megfigyelése a munkahelyi illetve a magánéletre A gyakorlatok az alábbi 5 témakörből kerülnek ki: Â Â Â Â Â

A stressz megértése A stressz típusai A stressz okai Stressz és teljesítmény Stressz-kezelés - 71 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai 2. sz. melléklet Nagyerdei Gyógyászati Kft.

Stressz-kezelési, önismereti, illetve konfliktuskezelési programok, tréningek Stressz-kezelő programok

Mindannyian szeretnénk jó teljesítményt nyújtani az élet minden területén, családban, munkahelyen, baráti körben. Nem tudunk „lazítani”. Felpörgetjük önmagunkat. Minél nagyobb az élet különböző területein, de elsősorban a megélhetésünk alapjául szolgáló munkahelyünkön a - vélt vagy valós felelősségünk, annál fokozottabban és gyorsabban koptatjuk idegrendszerünket, ássuk alá egészségünket. A lelki egyensúly felborulása leggyakrabban álcázva, valamilyen fokozatosan kialakuló, átmenetileg megszűnő, de mindig visszatérő tünet formájában jelentkezik. Néhány gyakori tünet azok közül, amelyektől sokkal több ember szenved, mint ahány önmagának vagy másoknak bevallja: Ingerült. Feszült. Nem tud aludni. Nincs kedve felkelni. Teljesítménye csökkent. Feledékeny. Örömtelen. Magányosnak érzi magát, pedig család, barátok, munkatársak veszik körül. Vagy tényleg egyedül van. Nincsenek tervei, vágyai. Vagy lennének, de azt hiszi, hogy minden csak másoknak sikerülhet. Várja a csodát. Vagy már azt sem. Nincs önbizalma, önértékelése alacsony. Párkapcsolati és/vagy szexuális gondjai vannak. Testi tünetektől szenved, pedig a sokadik orvosi kivizsgálás sem mutatott erre magyarázatot adó szervi okot. Sokat eszik, néha szinte zabál. Vagy ellenkezőleg, enni sincs kedve. Nem bír leállni, képtelen „lazítani”. Egyik cigarettáról a másikra gyújt. Iszik. Játékszenvedély tartja függésben. Gyakran nem mond igazat. Sokszor önmagát is becsapja. Nem érez szeretetet, pedig szeretne érezni. Depressziós. Jellemző még az alvászavar, ingerlékenység, indulatkitörés, étkezési zavarok, különféle pótcselekvések (cigaretta, alkohol, játékszenvedély, drog, stb.) előtérbe kerülése, agresszió mások vagy önmagunk ellen, feledékenység, alkalmazkodási és kapcsolatteremtési zavar, párkapcsolati krízis, önértékelési vagy életvezetési válság, negatív énkép hátterén. Mindezek jelzik, hogy a pszichés egyensúly megbillent. Ezeket a problémákat a legtöbb ember a végsőkig rejtegetni igyekszik, hiszen könnyebb, pl. a szívpanaszokat, a fejfájást felvállalni önmagunk, az orvos és a világ előtt, mint egy élet-kudarccal szembenézni és a sokszor magunk előtt is eltagadott problémákkal szakemberhez fordulni. Pszichológushoz elmenni még ma is sokak számára elképzelhetetlen. „Nem vagyok én bolond!”- szokta a legtöbb ember gondolni és mondani. Aztán, ha mégis eljut - a személyiség és a problémák szempontjából is megfelelő – szakemberhez, megtörténik a pszicho-diagnosztika és elkezdődik a pszichoterápia. A felborult lelki egyensúly fokozatosan helyreáll. Munkájában és magánéletében egyaránt képessé válik harmonikus egyensúlyban élni, teljesítménye - önmaga és a környezete megelégedésére - fokozódik, a sikeres pszichoterápia feltétele a páciens részéről az önismereti igény és szándék, hogy tünetei okaival szembenézzen. Fontos a változtatás igénye, egyszóval a motiváltság arra, hogy jobb legyen! - 72 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai Éppen ezért pszichológushoz lehet, de nem érdemes kényszerből menni! Egyre többen ismerik fel problémáik, betegségük alapvetően pszichés hátterét, ezért a pszichológiai rendeléseken általában csak hónapokkal előre tudnak előjegyzést adni. A pszichológiai vizsgálat során interjú-technikát alkalmazunk, szükség szerint kiegészítve kérdőíves és más személyiségvizsgáló eljárásokkal. Stressz-kezelés módszerei

1. Autogén tréning (relaxáció) A módszer elsajátítása során a személy nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, pihentebb lesz. Megtanulja a stressz-helyzetet önmaga számára kezelhetővé tenni, ezáltal: Â toleranciája fokozódik Â hatékonyabb, aktívabb, energetikusabb és kiegyensúlyozottabb lesz Â olyan eszköz birtokába kerül, amelyet ő sajátít el, és bármikor eredményesen használhat, ezáltal szuverenitása fokozódik, kiszolgáltatottság érzése megszűnik. A folyamatosan 15x3 órás blokkokban, 45 órás tréning keretében sajátítható el. A résztvevők száma: 15 -18 fő. 2. Önismereti kiscsoport Célja: Â saját élethelyzet felmérése, információ csere (ki hogyan oldja meg a stresszhelyzeteket, ki milyen tünetektől szenved stb.) Â személyre szabott életmódváltozásokban segítő konkrét lépések, technikák megnevezése, kipróbálása, gyakorlása. Időtartama: 30-40 óra Résztvevők száma: 5 fő Nagyerdei Gyógyászati Kft. 4032 Debrecen, Nagyerdei Park 1. Tel: 52/ 514-121 Fax: 52/ 346-883 [email protected]

- 73 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai 3. sz. melléklet Sämling Gazdasági Továbbképző Kft.

Stressz-kezelés Egynapos tréning "Az élet legnagyobb csatái a hétköznapokban zajlanak, a lélek csöndes zugaiban." D. O. McKay KIKNEK AJÁNLJUK? Azoknak, akik fokozott stresszel járó munkakörben dolgoznak (vezetői pozíciót betöltők, ügyfélszolgálati munkatársak, vállalkozók, segítő foglalkozásúak, tanárok) vagy nehéz élethelyzetben vannak (munkanélküliség, kapcsolati nehézségek, életszakasz-váltás, stb.), és szeretnék megérteni, hogy milyen hatások váltanak ki stresszt belőlünk, és mit tehetnek ezek mérséklése érdekében. A PROGRAMLEÍRÁS: Mi a stressz? A stressz fogalma. Milyen gondolatok, érzések kapcsolódnak a stresszhez és ez hogyan befolyásolja a hozzá való viszonyunkat? Milyen típusú helyzetek, események váltanak ki stresszt? A stressz-keltő események közös jellemzői. Egyéni érzékenységünk feltárása a különböző típusú stressz-keltő helyzetekkel kapcsolatban. Milyen reakciókat vált ki belőlünk a stressz? A stresszre adott fizikai és pszichikai reakciók. A stressz-válasz fiziológiája és annak következményei testi-lelki állapotunkra. Milyen hatással van a stressz a teljesítményemre? Mikor fokozza és mikor csökkenti a stressz a teljesítményünket? Létezik-e optimális stressz-szint egy teljesítményhelyzetben és ha igen, hogy lehet ezt beállítani? Hogyan küzdünk meg a stresszel? Probléma-fókuszú és érzelmi fókuszú megküzdési stratégiák. Egyéni megküzdési stratégiák beazonosítása, visszajelzés a hatékony és kevésbé megküzdés-módokról, a megküzdési eszköztár bővítése. Hogyan mérsékelhetem az engem érő stressz-hatások káros következményeit? Stressz-kezelési technikák megismerése, közülük néhány kipróbálása. Egyéni akciótervek kidolgozása új stressz-kezelő módszerek elsajátítására.

- 74 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai 4. sz. melléklet Soliann Tréningközpont

Stressz-kezelő tréning A Stressz-kezelő tréning a munkafolyamatok bármely szakaszában tevékenykedő személyek számára ajánlott képzés. A munkahelyek döntő többségénél a munkatársak jelentős mértékű stressz-hatásnak vannak kitéve, függetlenül attól, hogy a kérdéses személy vezető, középvezető, vagy feladat végrehajtó kolléga. Az, hogy az emberi szervezetet érő stressz-hatásokat ki, hogyan képes kezelni, meghatározó jelentőségű saját egészsége számára. A helytelen, vagy egyáltalán nem alkalmazott stressz-kezelés következtében a testet halmozottan érik negatív hatások. Kialakul a krónikus stressz, mely közvetve számos betegséget okozhat. A képzés során a résztvevők megtanulják felismerni a stresszorokat, megtapasztalják a stressz-oldás fontosságát, hatékonyságát, és elsajátítják a stressz-kezelő technikákat. A tréningen tanultak hasznos segítséget nyújtanak a feszültségmentes munkavégzési szokások kialakításához. A stressz-kezelő tréning főbb témakörei: Â Â Â Â Â Â Â Â Â Â Â Â Â Â Â Â Â Â Â Â Â Â

Mi is az a stressz A módszeres döntés szerepe Eustressz és distressz A kialakult stressz kezelésének módja Szükségünk van-e a stresszre? A stressz-tűrő képesség edzése A stressz anatómiája A lazítás jótékony hatása a szervezetre Problémakezelési technikák A türelem stressz-mentességet terem Az elfogadás fontossága A belső erőforrás jelentősége A kudarcok kezelésének módjai Oxigénmaszk a stressz ellen A fontosság utáni vágy hatása Az alvás fontossága A kommunikáció, mint stressz-megelőző módszer Ajánlott lazító technikák Az empátia, mint stressz-csökkentő Az előítéletek tévútjai Az időgazdálkodás, mint megelőző módszer Helyes stressz-kezelési módok felismerése

Ajánlott időtartam: 24 óra (3 nap) Ajánlott helyszín a stressz-kezeléshez a Zichy Park Hotel

- 75 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai Vélemények a tréningről: "Olyan változáson mentem keresztül, ami - merem mondani - ha nincs a tréning, nem történt volna meg. Az önértékelésem akkora mértékben megnőtt a stressz-kezelő tréning után, hogy életemben olyan változtatást tettem meg, amit a tréning nélkül valószínűleg nem vittem volna véghez. Régóta húzódó magánéleti problémára sikerült megoldást találnom." Tóthné Dernei Mária - adminisztrátor "Manapság sokat beszélünk a stressz hatásairól, de igazából nem vagyunk tisztában a következményekkel. Ezen a tréningen szembesültem azzal, hogy, ha nem foglalkozom rendszeresen a stressz kezelésével, akkor annak igen komoly egészségügyi megnyilvánulásai lehetnek. Szerencsére időben kaptuk ezt a rendkívül tanulságos képzést, az itt tanultakat ezentúl folyamatosan alkalmazni fogom." Radnai Julianna - HR vezető "A munkám során sokszor kerülök olyan szituációba, amikor az indulataimat el kell rejtenem, és udvarias kommunikációt kell folytatnom az ügyfelekkel. Ezek a "benyelt" feszültségek egyre halmozódtak bennem. A stressz-kezelő tréning segített abban, hogy felismerjem, s kivédjem a stresszorokat, és ne járjak úgy, mint a tanfolyamon bemutatott kipukkant piros lufi. Olyan technikákat tanultunk, melyeket a mindennapi munkavégzés során is alkalmazni tudok. Ez volt az egyik legfontosabb oktatás, amin valaha részt vettem." Szamosi Richárd - ügyfélreferens

- 76 -

A stressz szerepe a munkavállalók közérzetében, elkerülésének, csökkentésének lehetséges módjai 5. sz. melléklet Soter Tréningakadémia

Konfliktus- és stressz-kezelési tréning Tréning azoknak, akik fokozott konfliktussal járó munkakörben dolgoznak, akik konfliktusos élethelyzetben vannak Sokba kerül a konfliktus? Időt, energiát, pénzt emészt fel? Akkor konfliktuskezelési tréningünk sokat fog Önnek érni! Ezen a tréningen ugyanis segítünk Önnek, hogy a különböző konfliktuskezelési módokat, stílusokat alaposan megismerje, és ezeket sikeresen alkalmazza: gyorsan, rugalmasan − a különböző helyzeteknek, feltételeknek megfelelően. Konfliktus-kezelési tréningünk után Ön: Â jobban fogja ismerni saját önértékelő rendszerét; Â könnyebben fogja felismerni és tudatosítani a konfliktusok keletkezésének

mechanizmusait; Â magabiztosabban fogja uralni a konfliktusos helyzeteket és benne a saját

viselkedését; Â építő módon tudja majd felhasználni a konfliktusokból hasznosítható

energiákat; Â hatékonyan tudja majd kezelni a stresszt.

- 77 -


FELHASZNÁLT IRODALOM A GDP egy százalékát elviszi a munkahelyi stressz – HR Portal – 2007. 04. 24. A legstresszesebb állások – www.nana.hu – 2007. 03. 26. A masszázs hatásai – www.masszazsinfo.com A munkahelyi elbocsátások az ott maradóknál is stresszt okoznak In: Journal of Epidemiology and Community Health, January 2007 – idézi Műszaki Fórum. Forrás: InforMed (Dobos L.) A munkahelyi stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi és biztonsági kihívást Európában – www.osha.europa.eu/hu A munkahelyi stresszről szóló, az európai szociális partnerek által aláírt keretmegállapodás – www.mathom.dura.hu/mszosz A munkával összefüggő stressz – Európai Munkavédelmi Ügynökség – www.osha.europa.eu/hu A stressz fokozza a gutaütés esélyét – www.boon.hu – 2006. 11. 08. A stressz meghatározása és tünetei – www.osha.europa.eu/hu Gyimóthy Éva: Stressztől szenved az ideális vezető – HR Portal – 2008. 07. 14. Houtman, Irene L. D.: A munkával együttjáró stressz – Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért – 2005. Juhász Ágnes: Munkahelyi stressz, munkahelyi egészségfejlesztés. Oktatási segédanyag. BME Munka- és Szervezetpszichológiai Szakképzés. Budapest, 2002. Megbetegít a munkahelyi stressz – MTI – Idézi: www.hvg.hu - 2008. május 18. Mi a távmunka? – www.tavmunkainfo.hu Minden öt alkalmazott közül három szenved a stressztől …– Idézi: www.depresszio.hu 2004/5. szám (2004. 11. 29.)- Megjelent: MNO – 2004. 11. 6. Munkafüggő? Dura Stúdió Multimédia Műhely – www.dura.hu. – 2006. 1. 13. Munkahelyi stressz – A munkaadó lapja – 2008/1 (február) Munkahelyi stressz: rámegy a szíve és a gatyája – Privátbankár.hu – 2008. augusztus 11. Stressz – www.erg.bme.hu Stressz vagy munka? Senkinek nem éri meg az idegbajos dolgozó – hirado.hu – 2007. november 23. Stresszes vezetők – A Munkaadó Lapja, XIII. évfolyam 3. szám – 2006/3 Stressz-kezelés mesterfokon – www.e-stilusom.com

- 78 -

A STRESSZ SZEREPE A MUNKAVÁLLALÓK KÖZÉRZETÉBEN, ELKERÜLÉSÉNEK, CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETSÉGES MÓDJAI

Recommend Documents