Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Tőzsde-pénzintézetek szakirány
A SPORTFINANSZÍROZÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON ÉS AUSZTRIÁBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A RÖPLABDA SPORTBAN
Témafelelős: Sajósiné dr. Kováts Magdolna Külső konzulens: Dr. Borbély Attila Budapest, 2008
Készítette: Kiss Beáta
TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS.............................................................................................................. 5 II. A SPORTIPAR KÖZGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉSE ................................... 8 2.1. A SPORT, MINT A GAZDASÁGI KUTATÁSOK TÁRGYA ...................................... 8 2.2. A SPORT FOGALMA ................................................................................ 9 2.3. A SPORT TÁRSADALMI-GAZDASÁGI SZEREPE ............................................. 10 2.3.1. A sportaktivitás elemzése .............................................................. 13 2.3.2. A versenysport hatásai .................................................................. 15 2.3.3. A sport és az üzlet kapcsolata ......................................................... 20 2.3.4. A sport gazdasági jelentősége ......................................................... 21 2.3.5. Szinergiák .................................................................................. 22 III. A SPORT JOGI ÉS SZERVEZETI KERETEI, ILLESZKEDÉS AZ EURÓPAI UNIÓHOZ................................................................................................. 24 3.1. A SPORTRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ................................................. 24 3.1.1. A sportra vonatkozó jogszabályok az Európai Unióban ....................... 28 3.1.1.1. Adózás .................................................................................. 28 3.1.1.2. Szerencsejáték ......................................................................... 29 3.1.1.3. A vállalkozás értelmezése a sportban............................................... 29
3.1.2. A sport törvényi szabályozása a tagállamokban .................................. 30 3.1.2.1. A sportot körülvevő jogi környezet Ausztriában .................................. 30 3.1.2.2. A sportot körülvevő jogi környezet Magyarországon ............................ 32
3.2. SPORT - SZERVEZETI KERETEK ............................................................... 37 3.2.1. A sport szervezeti keretei az Európai Unióban ................................... 37 3.2.2. A sport szervezeti keretei Ausztriában.............................................. 37 3.2.2.1. A kormányzati szervek működése .................................................. 37 3.2.2.2. A nem-kormányzati szervek működése ............................................ 38 3.2.2.3. Egyéb sportszervezetek működése .................................................. 40
3.2.3. A sport szervezeti keretei Magyarországon ....................................... 42 3.2.3.1. A kormányzati szervezeti rendszer
................................................. 42
3.2.3.2. A nem kormányzati szervezeti rendszer............................................ 43
IV. SPORTFINANSZÍROZÁS – RÖPLABDA EGYESÜLETEK ......................... 46 4.1. PÉNZÁRAMLÁS A SPORTBAN .................................................................. 46 4.1.1. Sportfinanszírozás az Európai Unióban ............................................ 46 4.1.2. Az osztrák kormány sportpolitikája................................................. 47 4.1.3. Sportfinanszírozás Magyarországon ................................................ 53 4.2. A SPORTEGYESÜLETEK FINANSZÍROZÁSA, KIEMELTEN A RÖPLABDA SPORTÁGBAN ........................................................................................... 60
4.2.1. A röplabda története ..................................................................... 60 4.2.1.1. A röplabda Ausztriában .............................................................. 61 4.2.1.2. A röplabda hazai története ........................................................... 62
4.2.2. Két egyesület bemutatása: aon hotVolleys – Vasas Sport Club .............. 63 4.2.2.1. aon hotVolleys ......................................................................... 64 4.2.2.2. VASAS Sport Club ................................................................... 65
3
V. ESETTANULMÁNY – A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TANULSÁGAI............ 68 5.1. A KÉRDŐÍV ÖTLETE, A KÉRDÉSEK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI ............. 68 5.2. A VÁLASZOK ÉS A SZEMÉLYES ADATGYŰJTÉS ELEMZÉSE ............................. 68 5.2.1. Az egyesületek finanszírozásának fő forrásai ..................................... 68 5.2.2. A felnőtt csapatok kiadásai és a sportcélú ingatlanok helyzete .............. 70 5.2.3. Az utánpótlás korosztály számára szervezett programok ...................... 71 5.2.4. Médiajelenlét .............................................................................. 72 5.2.5. Szponzorok megnyerése és kapcsolattartás........................................ 74 5.2.6. A röplabda, illetve a csapat népszerűsítéséért folytatott tevékenység ...... 76 VI. ÖSSZEGZÉS ......................................................................................................... 77
VII. IRODALOMJEGYZÉK ..................................................................................... 82 7.1. A MAGYAR SPORTFINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS SZAKIRODALOM:........... 82 7.2. AZ OSZTRÁK SPORTFINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS SZAKIRODALOM:......... 84 VIII. ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK ................................................................. 87
IX. MELLÉKLETEK.................................................................................................. 89 1. A szabadidő- és látványsport összevetése .............................................. 89 2. Indesit European Champions League Volleyball Gala, Bécs 2007 .............. 90 3. A sport szervezeti rendszere Ausztriában ............................................... 90 4. Az állami sporttámogatások megoszlása Ausztriában (2007) ..................... 92 5. Szövetségi sportági támogatások 2007-ben ............................................ 93 6. Klagenfurt Beachvolley Grand Slam ..................................................... 94 7. Champions League külföldön…........................................................... 96 8. Kérdőív........................................................................................... 97 9. aon hotVolleys Schulaction, Showtraining ........................................... 100 10. Szponzorok .................................................................................. 101 X. FÜGGELÉK.......................................................................................................... 105 10.1. A DOLGOZATBAN SZEREPLŐ RÖVIDÍTÉSEK MEGHATÁROZÁSA ................... 105 10.2. ÁRFOLYAMOK ................................................................................ 106
4
I. Bevezetés A modern társadalmakban a XX. század végére óriási mértékben megnőtt a sport szerepe, a sportpiac robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, ami együtt járt a sport gazdasági súlyának növekedésével is. A sport olyan önálló iparággá vált, amely a nemzetgazdaságoknak nem csekély hányadát képezi. „A hőskorban minden sokkal egyszerűbb volt. Az ifjak futottak, úsztak, ugrottak, labdáztak, mert örömüket lelték benne. Szórakoztak. Akinek megtetszett a produkciójuk, megjutalmazta őket, volt, aki csupán egy-két jó falattal, másoknak többre futotta, és többet adtak, ám csupán segítségről, gesztusról volt szó, nem pedig támogatásról. A kocka akkor fordult, amikor az edzett urak és hölgyek már nem csupán saját szórakozásukra,
hanem
mások
szórakoztatására
is
elővezették
tudományukat. Közbelépett a néző, aki ugyebár nagy úr. Illendő megfelelően kiszolgálni, mert egyébként fütyül, elmarad a lelátóról, ne adj `isten teljesen hátat fordít a gladiátoroknak – és a sportnak. Az pedig nagy baj, hiszen az esztendők, az évtizedek múlásával iparágak épültek a vérre menő küzdelmekre. Ezért is a sport, amely egykor egy volt az élettel, egészséggel, ma már szinte csak az erőre tart igényt. Amíg létezik, addig mindig terem pénz, amellyel megvásárolható az ifjak élete és egészsége. A nótát itt is az rendeli, aki a zenészt fizeti. Az pedig természetesen az összegtől függ, hogy milyen dalok szerepelhetnek a repertoárban.”1 A sport gazdasági jelentőségének megnövekedése érthető módon megteremtette a sportipar gazdasági elemzésének igényét. Az európai sport esetében be kellett látni, hogy a korábban egyesületi alapon működő, tehát alapvetően a sportolók érdekeit szem előtt tartó sportmodellt fel kell, hogy váltsa az üzleti modell, amelyben a sporttevékenységeket szolgáltatásként kell előállítani, a tevékenységek
1
Malonyai, 2002. 77. o.
5
céljait pedig a szolgáltatás tulajdonosai hosszú távú profitérdekeinek kell meghatároznia. A logika szerint, ha a piac irányít, akkor az államnak ki kell vonulnia a sportból. Európa fejlett országaihoz képest azonban a sport szolgáltatásai Magyarországon
még
gyerekcipőben
járnak,
ezért
a
központi
támogatások azonnali megszüntetése esetén minden összeomlana. A kormánynak tehát nem kivonulnia kell a sportból, hanem előbb segítenie az átalakulást, majd a valódi piac létrejötte után elhárítani a működés zavarait. A helyzetet nehezíti azonban, hogy a szakosztályok még mindig az államtól várják a támogatást, mert a vállalkozók bizonytalanok abban, hogy a sportra fordított kiadásaik megtérülnek-e a jövőben. Magyarországon a sport fejlődése terén körülbelül 20 éves lemaradás figyelhető meg Nyugat-Európához képest. Dénes Ferenc sportközgazdász szavaival élve: ahhoz, hogy a sport túlélje a következő éveket, jelentősen át kell szabnia gondolkodási és cselekvési módját.2 Bár sokan ellenzik, a jövőben
változtatni
kell
a
hagyományos
hazai
sikersportágak
menedzselésén. Bizonyos, Nyugat-Európában és Amerikában népszerű látványsportok és labdajátékok ugyanis Magyarországon még nem igazán közismertek, sikeresek, vagy a szövetségeik nehézségekkel küzdenek. Ez az elmúlt időszakban lehetőséget adott a tradicionális hazai sportágaknak – mint például a kajak-kenu vagy az úszás -, hogy a sikerekre vágyó magyar közönség figyelmét megnyerje, hosszú távon azonban nem lehet csak erre építeni. Az olimpiai éremtáblázatban ugyan jó eredményeket érhetünk el ezek által, de az érmek száma önmagában nem megfelelő mérce, mivel figyelmen kívül hagyja a piac értékítéletét. A támogatás alapja Magyarországon az érmek számában mért teljesítmény, annak ellenére, hogy a piac az általa nagyra értékelt sportokat sokszorta jobban megfizeti. A piac által kedvelt sportágak legfőbb jellemzője, hogy magas a reklámhordozó értékük, ami abból adódik, hogy nagy a sportszerigényük és sok az érdeklődőjük, mivel látványosak és bizonytalan kimenetelűek. A magyar sikersportágaknak is fel kell ismerniük, hogy a 2
Világgazdaság, 2006. október 12., 9. o.
6
jövőben csak akkor tudnak talpon maradni, ha ők is elmozdulnak a látványsport irányába. Dolgozatom a röplabda helyzetét vizsgálja Magyarországon és Ausztriában. Bár szomszédos országokról van szó, a két sportpiac között jelentős a fejlettségbeli különbség nyugati szomszédunk javára. Míg a sportág hazai piacán a kluboknak és a szövetségeknek folyamatosan harcolniuk kell a túlélésért, Ausztriában a röplabda látványsport jellegének megragadásával sikeresen működő sportpiacot hoztak létre, ahol a szponzoroknak jó üzlet befektetni, a sportág nagy közönséget vonz, és a küzdelmek sokat szerepelnek a televízióban. Azt gondolom, hogy a gazdasági fejlettségbeli különbségek ismeretében sem teljesen irreleváns a nemzetközi vizsgálódás, mivel az alapfeltételek (pl. a piac nagysága, más sportok előnyben részesítése) hasonlóak a magyar viszonyokhoz, mégis a röplabda jóval sikeresebb, mint nálunk. A dolgozat
elkészítésénél
azon
tényezők
felismerésére
törekszem,
amelyeket mindenképpen figyelembe kell venni, ha Magyarországon is élvezhető, szórakoztató röplabdát kívánunk látni az elkövetkező években…
7
II. A sportipar közgazdasági megközelítése 2.1. A sport, mint a gazdasági kutatások tárgya A
sportgazdaság
elosztásában,
a
a
sportjavak
cserében
és
és
szolgáltatások
fogyasztásban
előállításában,
felmerülő
döntési
alternatívákkal és e döntések megvalósításának társadalmi környezetével és következményeivel foglalkozik. Bár a sport-kutatások a közgazdász társadalmon belül sokáig negatív megítélésben részesültek, s sokan kétségbe vonták ezek jogosultságát, a sport gazdasági jelentőségének növekedésével párhuzamosan az utóbbi évtizedekben jelentősen bővült a sport közgazdasági irodalma. Amellett, hogy az állami támogatások csökkenése felerősítette a sportgazdasági ismeretek iránti igényt a szövetségek és az egyesületek részéről, a terület fontosságát gyakorlati jelentősége adja. Az elmúlt néhány évtizedben az egészség, a test állapota,
az
életminőség
a
modern
társadalmakban
a
környezetvédelemhez hasonlóan rendkívül hangsúlyossá vált. A sportolás a fejlett országok állampolgárainak túlnyomó többsége számára már a mindennapi élet része. Emellett jelentősen megnőtt a szerepe a reklámgazdaságban is.3 A sportgazdasági kutatások a szolgáltatásokra, a szabadidőre és a szórakoztatóiparra vonatkozó vizsgálatokkal állnak szoros kapcsolatban. Bár nem állnak össze egységes iskolákká, e kutatások esetében is megtalálhatóak
a
közgazdasági
elemzés
hagyományos
szintjei.
Makroszinten a sport gazdasági jelentőségét, a nemzetgazdasági jövedelemhez, a foglalkoztatáshoz, a fogyasztói kiadásokhoz való hozzájárulását mérik, valamint a nemzetközi sportesemények gazdasági hatásait vizsgálják. Mikroszinten a sportpiac működésének kérdései, a kereslet
és
kínálat
jellemzői,
a
szolgáltatások
jellege
és
a
sportszervezetek működése áll a kutatások középpontjában. A két szint
3
Dénes – Misovicz, 1994. 57. o.
8
közötti mezoszint a sportágak, mint iparágak sajátosságival foglalkozik, mint például a játékospiac működése.4 2.2. A sport fogalma5 A gazdasági kutatások területének pontos meghatározásához szükség van a sport fogalmának tisztázására, mellyel kapcsolatban azonban számos definíció látott napvilágot, mivel a közgazdaságtan mellett a jog, a szociológia és a politika területén is felmerül ez a probléma. A sport iparággá, üzleti szolgáltatássá válásában szerepet játszó tényezők megismeréséhez nagy segítséget nyújt a sport eredetének áttekintése. Mai formája a XVIII. században, Angliában alakult ki, az üzleti vállalkozásoktól elkülönülve. Meghatározott időpontokhoz kötődő rituális népi tevékenységekből fejlődött ki, melyeket az elit átalakítva, saját képére formálva újrateremtett. A sport jellegű tevékenységeket beépítették az elitképzésbe, s a sport által jól fejleszthető értékek segítségével képezték a jövőbeli vezetőket. Ennek a rétegnek megvolt a szükséges jövedelme az oktatásban való részvételhez, valamint kellő szabadidővel rendelkeztek, az iskola befejezése után pedig hétköznapi életük részévé vált a sport. A sportágak szabályainak kialakulásával és a bajnokságok megindulásával párhuzamosan kezdetét vette a földrajzi térben való terjedés: Nagy-Britanniából elsősorban a gyarmatok, majd a világ minden országa felé. A XIX. században a jövedelem és a szabadidő növekedésével a sport egyre szélesebb körben népszerűvé vált. Terjedése folyamán a különböző kultúráknak megfelelően jelentős változásokon ment keresztül. A sport klasszikus értelmezése, miszerint a sport fizikai erőkifejtéssel járó szabadidőben végzett tevékenység, a XX. századra több irányba is kiterjedt és fogalmát manapság is számos tényező tágítja. Az életmódbeli változások hatására nőtt a szabadidősport iránti érdeklődés, melynek 4 5
András, 2003. Uo.
9
köszönhetően számos új sportág jelent meg, s sokakból eltűnt a versengés. Ugyanakkor a sport professzionális irányzatának kialakulása hatására egyes sportolók számára a sport jövedelemszerző munkává vált. A sport egészségmegőrző, prevenciós és rehabilitációs szerepének felismerése a rétegsportok (gyerek-, diák-, senior sport illetve a fogyatékosok sportja) és a technikai sportok (autó- és motorversenyzés, ejtőernyőzés) kialakulása mellett szintén tovább tágította a fogalmat. Megállapítható, hogy míg a szabadidősport célja a testmozgás, testedzés, addig a látványsport elengedhetetlen feltétele a versengés. A sportipar két részpiacának legfontosabb jellemzőit az 1. sz. mellékletben található táblázat szemlélteti. A sport eredetét tekintve tehát egy civil tevékenység, mely a társadalom egyik fontos alrendszerének tekinthető, de mára a gazdaság és a társadalom egyik közös szférájává válva önállósodott. Bár vannak közös logikai elemeik, megvannak a maga sajátosságai, ezért szükséges a sport gazdasági vonatkozásainak tisztázása, a sportüzlet értelmezése. 2.3. A sport társadalmi-gazdasági szerepe A sport sajátos funkciói révén eszköz lehet számos társadalmi-gazdasági cél eléréséhez, illetve kapcsolódik azok területeihez. Ideális esetben a sportolás kiemelt szerepet játszik a fizikai és mentális egészség megőrzésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában. A nevelés egyik legfontosabb eszköze, illetve lehetőséget nyújt az egyén önmegvalósítására. Mindezeken túl a sport, a sportolás lényeges szerepet tölthet be a családi és társadalmi kötelékek erősítésében kulturált szabadidő-eltöltési, szórakozási lehetőség biztosításával. Pihenést, örömforrást és élvezetet nyújtó hasznos időtöltés, amely gyakorlati eszköze is lehet a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásának. Mindezek segítségével a sport jelentősen hozzájárul az életminőség javulásához. A kiemelkedő sporteredmények nagyban hozzájárulnak a nemzeti önbecsülés erősítéséhez, ami erősíti a társadalmi kohéziót. A
10
sport üzleti funkciója sem elhanyagolható, számos országban egyre nagyobb szeletét képezi a sportgazdaság az állami bevételeknek.6 1. ábra
Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, 2007. 107. o.
A magyar társadalom megítélése szerint kiemelkedő fontosságú a sport minden területe. Az emberek némileg fontosabbnak ítélik a gyermekek sportoltatását,
illetve
a
szabadidősport
tevékenységeket,
de
a
versenysportot is fontosnak vélik – elsősorban a nemzetközi sikerek miatt, melyek hozzájárulnak a nemzeti önbecsüléshez, és a fiataloknak példaképeket állít.
6
Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, 2007.
11
2. ábra
Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, 2007. 64. o.
Ugyanakkor a magyar sport jelenleg „féloldalas”: míg a versenysportban a legsikeresebb országok közé tartozunk, addig a lakosság háromnegyede mozgásszegény életmódot folytat, s részben ennek eredményeként rendkívül rossz az egészségi állapota. Sajnos nem használjuk ki azt, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003 – ban „Health and development through physical activity and sport” címmel kiadott dokumentumában megállapításra került, miszerint minden egyes dollár, melyet a fizikai aktivitásba fektetnek 3,2 dollár megtakarítást jelent az egészségügyben!7 A magyar szemlélet valószínűleg annak az 1950-es évekbeli politikai elvnek köszönhető, ami egyébként napjainkban is érezhető, amely nem az egészséges nemzet képét, hanem a kiemelkedő eredményeket tekintette fontosnak. Kutatások bizonyítják, hogy Magyarországon az embereknek fontos az egészségük, tisztában vannak a sport és egészség kapcsolatával, ennek ellenére egészségük megőrzése érdekében nem, vagy csak keveset sportolnak.
7
Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, 2007. 67. old
12
2.3.1. A sportaktivitás elemzése Magyarországon a sport sikerességét gyakran csak az olimpiai érmek és helyezések alapján határozzák meg. Európai összehasonlításban azonban nem az olimpiai érmek száma a legfontosabb értékmérő, hanem az ország lakosságának sportolási aránya, sportaktivitása. (Természetesen a versenysport és az elit sport sikerességét a vizsgált Európai országokban is az olimpiai érmek, helyezések alapján határozzák meg). A sport egyik legfontosabb célja az egészséges életmód biztosítása. A rendszeresen sportolók között 32 %-kal kevesebb megbetegedés figyelhető meg, ezért a társadalom egészségügyi helyzetének javítása érdekében növelni kell a rendszeresen sportolók arányát. Az Európai Bizottság közvélemény-kutató irodája, az Eurobarométer által 2003-ban, 15 EU-tagállamban végzett felmérés szerint az Európai Unió polgárainak majdnem fele (pontosabban 46 százaléka) sportol rendszeresen, legalább hetente egyszer, bár ezen a téren hatalmas különbségek vannak a kontinens északi és déli részei között. 8 Sajnálatos tény, hogy Magyarországon a sportaktivitás aránya európai összehasonlításban kirívóan alacsony, és e jelzőszám alapján a keletközép európai régióban is csak a középmezőnybe tartozunk. Jelenleg a felnőtt népesség mindössze körülbelül 16%-a végez sporttevékenységet valamilyen rendszerességgel, míg Ausztriában ez az arány 60 %.9 Szűkebb értelemben véve a „sportolást” pedig – legalább heti két alkalom és minimum fél óra alkalmanként – a felnőttek csupán 7-9 %-a sportol, miközben más európai országokban ez az arány 21-50 %. A következő ábra azt mutatja, hogy egyes európai országokban a felnőtt lakosság mekkora részaránya végez legalább hetente háromszori alkalommal
valamilyen
sporttevékenységet
legalább
30
perces
időtartamban. (Becslések szerint a heti 3-szor végzett sportolás aránya
8 9
Felmérés az európaiak sportszokásairól 2003., http://www.euvonal.hu Bundeskanzleramt, 2005. 166. o.
13
Magyarországon 5-7 % között lehet, amely nagyságrendekkel alulmúlja az összehasonlításban résztvevő bármelyik ország hasonló mutatóját.)10 3. ábra
Sportolási arány (legalább 3-szor egy héten) Finnország
52%
Németország
27%
Franciaország
24%
Anglia
21%
Ausztria
18%
Olaszország
11%
Magyarország
9% 0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
Forrás: Dénes-Keserű: A magyar sportfinanszírozás helyzete, 2007. 17. o.
A sportaktivitás arányát befolyásolja az egyesületi keretek között sportolók száma, amely egyben az adott ország sportszervezeteinek sikerességét,
az
élsport
hátországának
a
bázisát
is
mutatja.
Magyarországon a sportegyesületi keretek között sportolók száma az ország lakosságának 5-7 %-a, miközben az EU országok túlnyomó többségénél ez az arány 10-30 % körül alakul. Ausztria kiemelkedően sikeres a sportklub tagok számarányát illetően, mivel a 8,2 milliós népességű ország 3,36 millió (kb. 41 %) egyesületi tagot számlál. Ezek alapján jelentős nagyságrendi különbségek lehetnek a két ország között a tagsági
díjból
rendelkező
származó
sportolók
bevételek
számában
terén.
nincs
A ilyen
versenyengedéllyel jelentős
eltérés,
Magyarországon a népesség 2 %-a, Ausztriában 5 %. Nyugati
10
Dénes-Keserű, 2007. 16. o.
14
szomszédunk a sportegyesületek számát tekintve is előrébb jár, kétszer annyi klub (16 560) nyújt sportolási lehetőséget, mint nálunk.11 A legnépszerűbb, legnagyobb közösségteremtő hatással bíró, legtöbb gyermeket és felnőttet megmozgató sportágak nemzetközi szinten is a labdajátékok. A hazai hagyományokkal rendelkező hat labdajáték (jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, vízilabda) versenyengedéllyel rendelkező sportolóinak száma összesen mintegy 138000 fő, melyből a röplabdások száma viszont csupán 2000-2500. Ezzel szemben Ausztriában 23238 igazolt sportoló röplabdázik összesen 402 egyesületben, amelyhez képest a magyar egyesületek száma (150170) szintén elenyésző.12 Magyarországon a lakosság sportolási aktivitásának növelése érdekében a mozgás örömével már óvodás, kisiskolás korban meg kellene ismertetni a gyerekeket ahhoz, hogy felnőttként ne „felejtsenek el” sportolni. Így később csak egy kis fantáziára, némi akaraterőre van szükség és a sport igenis beépíthető a hétköznapokba. 2.3.2. A versenysport hatásai A sportban a legjelentősebb világesemény a világszerte óriási médiaérdeklődéssel kísért nyári olimpia, amelyen több mint 200 ország versenyzői vesznek részt. A téli olimpiák története nem nyúlik vissza olyan messzire, mint a nyári olimpiáké. Míg az első újkori nyári olimpiát Athén rendezte 1896-ban, a téli olimpiákat 1924-től datálják, s legutóbbi torinói olimpián is „csak” 85 ország vett részt. Ahogyan a nyári olimpiák története során, a téli olimpiák statisztikájában is felfedezhető, hogy az évek múlásával folyamatosan nőtt a versenyszámok, a résztvevő országok, a versenyzők és a nézők száma. Mindkét esetben megfigyelhető, hogy a rendezési jog megszerzése egyre nagyobb üzleti lehetőséget rejt magában. Az olimpia ugyanis az egyetlen olyan világesemény, amely osztatlan figyelmet vonz a világ minden sarkából, továbbá pozitív gondolatok és képek kapcsolódnak hozzá. Azok a 11 12
Bundeskanzleramt Sport: 20. Sportbericht 2006., http://www.sport.austria.gv.at Bundeskanzleramt Sport: 20. Sportbericht 2006., http://www.sport.austria.gv.at
15
globális vállalatok, amelyek pozitív képet akarnak kialakítani magukról a fogyasztók százmillióiban, szintén szívesen kötik nevüket az olimpiai mozgalomhoz. Itt azonban meg kell említeni az üzleti sport negatív hatását, miszerint a nemzetközi versenysport-mozgalom, amelynek a szíve az olimpizmus, nagy árat fizetett az üzlettel létesített liezonért. Miután Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke az amatőrizmus fenntartása helyett szélesre tárta a kapukat a mozgalom hosszú távú fennmaradását szavatoló magántőke előtt, a szponzorok és hirdetők érdekei rendkívül felértékelődtek, s már nem a részvétel, hanem a minél jobb szereplés, végső soron a győzelem vált a fontossá. Az eredményes szereplésért pedig sokan bármilyen határ átlépésére hajlandóak, emiatt egyre nagyobb hangsúlyt kap a dopping elleni küzdelem. A Magyar Olimpiai Bizottság egyik főtámogatója például kijelentette, hogy ha az olimpiai csapatból bárkit doppingvétségen érnek, akkor megvonja a támogatást. El kell azonban ismerni, hogy a változtatásokra szükség volt, hiszen így gyakorlatilag a professzionális versenyzők előtt is nyitva áll az út az olimpián való részvételhez, továbbá a televíziós (javarészt kereskedelmi televíziós) közvetítések jóvoltából az egész világ figyelemmel kísérheti a versenyeket. A NOB-hoz befolyó rengeteg pénzből pedig támogatni lehet a szegényebb és kisebb országok nemzeti olimpiai bizottságain keresztül az ottani sportéletet és a versenyzők felkészülését. Minden nagyobb nemzetközi verseny esetében a rendező ország jelentős támogatásokhoz juttathatja a helyszínül szolgáló várost, amely azon felül, hogy a sikeres szervezés esetén világhírre és presztízsre tesz szert a sportközpontok között, ugrásszerű fejlődésen megy át. Ez a rendezéshez szükséges berendezések (különböző sport- és sípályák, stadionok és az ezekhez vezető utak, vasutak, légi útvonalak) és az olimpiai falu valamint a hatalmas számú nézőközönség elszállásolásához szükséges szállodák felépítésének következményeképpen létrejövő nagymértékű szálláskapacitásnövekedésnek köszönhető. Várhatóan ezen pozitív hatások
16
élvezője lesz Ausztria, mivel Svájccal együtt elnyerte a 2008-as labdarúgó
Európa-
Bajnokság
rendezési
jogát.
Júniusban
tehát
Ausztriában Bécs, Klagenfurt, Salzburg és Innsbruck látja vendégül Európa legjobb futballistáit és az öreg kontinens leghűbb szurkolóit az UEFA EURO 2008™ keretén belül, amely összesen 11 ezer munkahelyet teremt.13 A betölthető munkakörök közül várhatóan 6 ezer nem csak szezonális lesz, a gazdasági növekedés miatt a dolgozókra az Eb után is igényt tartanak majd. A turizmus bevételei is valószínűleg minden eddigit felülmúlnak majd. Emellett nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Ausztria kedvező földrajzi adottságának köszönhetően hatalmas gazdasági bevételhez jut minden télen. Az ország ugyanis elsőszámú nagyhatalomnak számít Európa sísportjában. Az egyik legismertebb lesiklást 1931-től Kitzbühelben rendezik, Innsbruckban pedig már kétszer rendeztek téli olimpiai játékokat, 1964-ben és 1976ban. Magyarország
a
nemzetközi
élsportban
rendszerint
kiemelkedő
eredményeket ér el, amelyek jó hatással vannak a nemzeti önbecsülésre. Az olimpiákon stabilan a legjobb hat között szerepelünk, amennyiben a megszerzett érmek számát az országok egy főre jutó GDP-je alapján arányosítjuk. Eszerint Ausztria 27. az éremtáblázatban, de a téli olimpiákat tekintve fordított a helyzet.14 Megállapítható ugyanakkor, hogy kiemelkedő teljesítményünk olyan sportágakra korlátozódik, amelyeknek a nemzetközi élvonala szűk és médiában való megjelenése nem számottevő. A magyar sikersportágak tömegbázisa sem jelentős Magyarországon, sportágtól függően 2 - 4 ezer fős igazolt versenyzői háttérrel rendelkezik, ezért az olimpiai sikereknek a sportolásra ösztönző, mozgósító szerepe is korlátozott. Szemléltetésképpen szolgáljon a GYISM (Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium) által végzett elemzéshez készített ábra.
13 14
Állásdömpinget hoz a foci EB, 2008. 01. 29.,http://www.gazdasagiradio.hu Olimpic medals, http://www.nationmaster.com
17
4. ábra
Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, 2007. 69. o.
Az ábra alapján a fő sportágakat négy csoportba sorolták a nemzetközi viszonylatban
nagyobb
érdeklődésre
számot
tartó,
valamint
Magyarország eredményességében a múltban és a jelenben is jelentős szerepet betöltő sportágak szerint. Az úszás az egyetlen sportág, amelyben hazánk rendkívül eredményes, s a nemzetközi érdeklődés is magas szintű. További kiemelkedő olimpiai teljesítményeket azonban olyan sportágakban érünk el, melyeknek alacsonyabb a tömeg-relevanciája (pl. vízilabda, kajak-kenu, vívás, öttusa, birkózás). A jobb alsó sarokban láthatóak azok a sportágak, melyek szinte vonzzák a pénzt (labdarúgás, jégkorong, kosárlabda, röplabda), de a magyar eredmények sajnos ehhez nem elegendőek. Részben összefügg a fenti elemzéssel Magyarország és Ausztria nemzetközi sportrendezvények területén betöltött szerepe. Az elmúlt tíz évben számos nemzetközi sporteseménynek adott otthont országunk. Ezek jellemzően olyan sportágak nemzetközi versenyei voltak, amelyek nem tartoznak a legnagyobb érdeklődést kiváltó társadalmi és gazdasági jelentőségű sportágak eseményei közé. A Forma–1 az egyetlen nagy
18
relevanciájú nemzetközi verseny, amelyet minden évben megrendezünk. Ezen események pozitív hatásairól a fejezet elején már volt szó. 5. ábra
A legjelentősebb sportesemények Ausztriában és Magyarországon Ausztria
Nézettség
Magyarország
Téli olimpia (Innsbruck, 1964, 1976) Labdarúgó EB (2008) alpesi sí Világkupa (évente) Indesit European Champions League Volleyball Gala15 (2007) Jégkorong VB (2008) Kézilabda EB (2010) Judo EB és női Világkupa (2007)
Forma 1 Magyar Nagydíj (évente)
Úszó EB (2006) U23 Atlétika EB (2007) Műkorcsolya EB (2004) Kajak-kenu VB (2006), Világkupa (2007) Öttusa Világkupa (2004) EB (2006)
Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, 2007. 71. o.
A sport az egyetemes kultúra részeként mindkét országban óriási szerepet tölt be a közösségformálásban, a nemzettudat fejlesztésében. A versenysportban elért nemzetközi eredmények révén növelhető a nemzeti büszkeség, az önértékelés. A helyi csapatok, versenyzők eredményei révén erősödik a lokálpatriotizmus. A lakosság közel 90%-a büszke a sportolók sikereire, ismeri az olimpikonokat, kiemelkedő eredményeket elért versenyzőiket. A sportsikerek pozitív externális hatásai közül tehát a nemzetözi sportsiker a legtisztább értelemben vett közjószág, hiszen fogyasztásából (a siker kapcsán érzett nemzeti büszkeségről van szó) nem lehet kizárni senkit.
15
2. sz. melléklet
19
2.3.3. A sport és az üzlet kapcsolata A sportipar mára a szórakozató iparág szerves részévé vált. Számos országban jól jövedelmező iparág, gazdasági jelentősége óriási. Milliárdos tételt jelent a fogyasztói kiadásokban, s neves vállalatok fizetnek hatalmas összegeket azért, hogy nevük vagy termékeik neve megjelenjen egy-egy sportrendezvényen. A XX. század második felében a sport üzletté válásával az amatőrizmus háttérbe szorult, mely folyamat legfőbb tényezői Dr. Sárközy Tamás szerint a következők:
a szabadidősport tömegessé válásával kapcsolódó iparágak jöttek
létre
(pl.
sportszerek,
-felszerelések
gyártása,
létesítmények biztosítása), melyek legfőbb feladatává a tömegfogyasztás kiszolgálása és munkahelyek teremtése vált
a sport az idegenforgalom részévé vált
a látványsportban a sportoló megélhetésének fő forrását a sport jelenti
a hivatásos versenyrendszer nem működtethető a korábbi, non-profit intézményi keretek között
a
sportlétesítmények
létrehozása,
üzemeltetése
ingatlanbefektetésként nyereséges tevékenységgé vált
sportesemények szervezésével szintén profitra lehet szert tenni
a sport szerepe nőtt a reklámgazdaságban, s az eredményes sportolók, sportvállalkozások értékes márkává válva komoly immateriális terméket jelentenek
kialakult
a
sportszponzorálási
üzletág
és
az
ún.
merchandising, mely a különböző termékek sportlogóval történő ellátását és értékesítését jelenti.16 Mindezek hatására a sportipar mindkét részpiacán jelentős változások történtek. A látványsport napjainkra a szórakoztatóipar húzóágazatává 16
András, 2003.
20
lépett elő, s egyre szorosabban fonódik össze a show business más szolgáltatásaival. A kereslet mindhárom fő tényezőjében robbanásszerű fejlődés tapasztalható. A média, elsősorban a televízió jóvoltából mára a sporteseményeket a világ minden táján milliók láthatják. Éppen ezért a vállalati szféra felfedezve a sportban rejlő lehetőségeket szponzorként jelenik meg. Mindez pedig tőkét vonz az iparágba, melyre mára a profi státuszban lévő sportolók, a vállalatszerűen működő szolgáltató klubok a jellemzők. A sikeres sportvállalatok használják a modern üzletvezetés alapjait, s magas szintű marketing, pénzügyi stb. tevékenységeket folytatnak. Gyakorlatilag nincs állami támogatás, ellenben a látványsport komoly adófizető az adott országban. 2.3.4. A sport gazdasági jelentősége A „sportgazdaság”17 becsült árbevétele hazánkban évi 350 milliárd forint, mely a korábbi évekhez viszonyítva piacbővülést mutat. Magyarországon az állami költségvetésbe a sportszektorban nyereségesen működő cégek által 2,1 milliárd Ft társasági adó kerül, a végső sportfelhasználás révén pedig 60 milliárd Ft ÁFA. Jelentős tételnek tekintendő a sportban foglalkoztatottak SZJA-ja, mely meghaladja éves szinten a 10 milliárd Ft-ot. A sportágazat ezzel nettó költségvetési befizető, a nemzetgazdaság árbevételének 0,9 %-át e szektor termeli. Ausztriában ez 5,5 milliárd euro, ami 2,9%-a a GDP-nek. A sportvállalkozások Magyarországon több mint 25 ezer embernek adnak főállásban megélhetést. A sportban foglalkoztatott személyek száma is jelentős, legalább 23 000 fő, ami a nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjának 0,9 %-a.18 Ausztriában viszont közel százezren dolgoznak a sportszektorban, amely 2,6%-a az összes munkahelynek.19 Ha a szektor befizetéseit összevetjük a központi költségvetésből a sportra szánt támogatás összegével, látható, hogy a sport mindkét országban 17
Jelen értelmezés szerint a sportgazdaságot a sporttal foglalkozó vállalkozások közül a társasági adóbevallást benyújtók alkotják. A Sporttörvény szerint sportvállalkozásnak csak az a vállalkozás minősül, amelynek cégjegyzékébe bejegyzett főtevékenysége sporttevékenység. 18 Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia 2007. 6. o. 19 Bundeskanzleramt, 2005. 169. o.
21
közvetlenül
is
jövedelmet
termel
az
államnak,
többmilliárdos
nagyságrendben. Magyarországon jelenleg a piacbővülésnek a keresleti oldal szab gátat, melyet az állam indirekt gazdasági ösztönzőkkel, kedvezményrendszerrel támogathat. 2.3.5. Szinergiák A fentieken kívül a sportszféra természetesen beágyazódik a gazdaság vérkeringésébe. Legnyilvánvalóbban a sportszer-sportruházati iparágon keresztül érhető tetten ez a kapcsolat, hiszen ebben az esetben a sport egy egész iparágat tart el. A sportolók számának növekedése ennek az iparágnak a fejlődését is maga után vonja. Valószínűsíthetően amennyiben az állam is elősegíti ezt, akkor a hazai sportszeripar jelentős fejlődésével járhat együtt a hazai sportszféra általunk kívánatosnak tartott fejlődése. A hazai sportélet fejlődésének feltételeként említett létesítményfejlesztési program a magyar építőipar fejlődését generálhatja. Természetesen ebben jelentős szerepe van az állam által követett koncepciónak is. A sportszféra a fent említett két iparágon kívül természetesen még sok más iparághoz is kapcsolódik (pl.: táplálék-kiegészítők), és jelentős bevételeket generál sok kis- és középvállalkozásnak is. Ennek révén a sportra költött állami pénzek hatása multiplikálódik, és tovagyűrűzik a gazdaság más ágazataiba is. Bizonyított, hogy a sport közvetlen és közvetett pozitív hatással bír mind a
diákság
tanulási
képességére,
mind
a
dolgozó
lakosság
produktivitására. Érdemes megvizsgálni egy példán keresztül, hogy a „sportos” életmódnak milyen pozitív hatásai lehetnek a gazdaságra és a társadalomra. A sportoló lakosság arányának 24 %-ra történő növelése csaknem 6 milliárd Ft megtakarítást eredményezhet csupán a táppénz kiadások terén.20 Emellett csökkennek az orvosi ellátás, valamint a gyógyszerár támogatás költségei, az összgazdasági termelési növekedés 20
Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, 2007. 67. o.
22
terén pedig a kieső napok száma jelentősen csökken. Az egészségesebb társadalomnak magasabb a termelékenysége, növekszik a produktivitás. 6. ábra
Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, 2007. 67. o.
Az egészségmegőrzés egyik fontos eszköze tehát a mozgásgazdag, sportos életmód, mely segít megelőzni bizonyos betegségek kialakulását. Az egészségi állapot, az egészséges életstílus politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, környezeti, viselkedési, biológiai tényezőktől is függ. Éppen ezért a sportélet irányítói és szereplői nem tudják önmagában biztosítani az összes előfeltételt az egészség megtartásához, így a többi ágazatnak, más szociális és gazdasági, illetve civil szervezeteknek, de a társadalom tagjainak, a közösségeknek is együtt kell működniük a különböző érdekcsoportok közötti egyeztetések céljából, az egészség életvitel szemléletének képviseletében.
23
III. A sport jogi és szervezeti keretei, illeszkedés az Európai Unióhoz 3.1. A sportra vonatkozó jogszabályok Az Európai Sport Charta 2. cikke szerint: „A sport minden olyan fizikai tevékenység, amely alkalmanként, vagy szervezetten a fizikai és a szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, melyet társadalmi kapcsolatok teremtése, vagy különböző szintű versenyeken eredmények elérése céljából űznek.”21 Az Európai Unió 25 tagállamának több mint 450 millió lakosából körülbelül 70 millióan 700000 egyesületben sportolnak aktívan.22 A sport tehát igen alkalmas eszköze a társadalmi integráció erősítésének, az erőszak és a rasszizmus elleni küzdelemnek, az alkohol- és kábítószerfogyasztás mérséklésének. Szociális funkciója mellett a sport még nevelési, egészségügyi, kulturális és rekreációs szerepet is betölt. Emellett gazdasági szerepe is növekszik, ma egyike a legdinamikusabban fejlődő ágazatoknak, ami új munkalehetőségek teremtését is jelenti. Mindezek komoly alkalmazkodásra késztették a sportot körülvevő társadalmi, gazdasági környezetet, tehát az Európai Uniót is, hogy a sporttal társadalmi súlyának megfelelően foglalkozzon, a szerződésben pedig másodlagos törvénykezés formájában kezelje. Az utóbbi évtizedben tapasztalható, hogy a közösségi politikák és döntések növekvő súllyal hatnak a sporttevékenységre, a sport szerepének erősítésére.
Bár
sporttal
összefüggő
szabályozás
nincs
a
szerződéstervezetekben, de a közösségi jogrendszer négy alapvető szabadságjogra vonatkozó egyes rendelkezései közvetlenül vagy közvetetten érintik a sportot. A közösségi intézkedések közvetlen hatása három területen emelhető ki:
A mozgás szabadsága: a személyek szabad lakóhely-változtatását érintő alaptörvény szerint bármely uniós állampolgár hivatásos
21 22
ET: Európai Sport Charta, 1997. 2. cikk Smoly, 2005.
24
sportoló, szerződése lejártakor, térítés nélkül szabadon igazolható egy másik uniós tagország egyesületébe (Bosman-eset). Emellett a diplomák, minősítések elismerése, a szponzorálást és a reklámokat érintő közösségi állásfoglalások, a sportfelépítés, a sportstruktúra elfogadása szintén ehhez kapcsolódik.
Verseny és audiovizuális politika: minden esetben érvényesek az EU jogi előírásai, amikor a sporttevékenység, sportvállalkozás kimeríti a gazdasági tevékenység jellemzőit.
Közösségi politikák és akciók: bizonyos általános politikák, mint az
egészség-
és
oktatásügy,
a
fiatalok
szakképzése,
a
környezetvédelem érintik a sportot is. Mindemellett a sport fontos eszköze a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemnek.23 A sport és az Unió erősödő viszonyát jelzik az Európai Bíróság ítéletei, döntései, jogalkalmazása, a sportot érintő tevékenysége. 1974-ben a Bíróság kijelentette, hogy a sport gazdasági tényezőként tárgya a jogalkotásnak. Az európai polgárságról szóló Adonnino jelentés, mely a sport kommunikációban betöltött szerepét hangsúlyozza, is kimondja, hogy „a sport kiváló eszköz arra, hogy az európaiak összetartozását erősítse”.24 Az első okirat, amelyik általános érvénnyel kizárólag a sporttal foglalkozott, a Bizottság által 1991-ben „Az Európai Közösség és a Sport” címen kiadott dokumentum volt, amely a közösség és a sport kapcsolatáról, a sportot érintő közösségi akciókról tartalmazott irányelveket.25 Ezt követte 1992-ben az Egészségügyi Miniszterek Tanácsának határozata „Dopping a Sportban” címmel, melynek következményeként Anti-dopping- kampány indult el Európában.26 A kutatás- és technológiafejlesztés uniós program keretében új módszereket dolgoztak ki sportolók körében mind gyakrabban alkalmazott növekedési hormonok kimutatására, mely programhoz számos partner, közöttük a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is csatlakozott. 23
Nádori – Bátonyi, 2003.
24
Uo. In:Commission Communication A people’s Europe, COM 88.331 final of June 1988. 25 Uo. In: The European Community and Sport SEC(91) 1438 of 31 July 1991. 26 Uo. In: Council Resolution of 8 February 1992
25
A kilencvenes évek elején az Európai Bizottság létrehozta az „Európai Sport Fórum” intézményét, főként tanácsadó feladattal. A fórum évenként megrendezett találkozó keretében teret ad a Bizottság valamint a tagországok kormányzati és civil szervezetei közötti párbeszédnek, amely várhatóan csökkenti a tagok attól való félelmét is, hogy a sportról szóló EU-szabályozás erős központosítást vonna maga után, ami sértené a tagállamok autonómiáját a sport területén. Ezáltal további előrelépést jelenthet afelé, hogy egy sportról szóló cikkely kerüljön az EU alapszerződésbe. Ez ugyanis kötelezné, ösztönözné a tagállamokat a sport fejlesztésére, a lakosság sport iránti érdeklődésének felkeltésére, az igények jobb kielégítésére. Emellett jogi keretet teremtene a sport intézményes
fejlesztésére,
növelné
az
EU
sportra
vonatkozó
programjainak átláthatóságát, a sportszervezetek támogatását. Az Európai Olimpiai Bizottság (EOC) és az Európai Nem-kormányzati Sportszövetség (ENGSO) érvelésére először a Maastrichti Szerződés módosítása alkalmával merült fel az, hogy a szerződést egy sportról szóló cikkellyel
egészítsék
ki.
A
kormányközi
konferencia
végül
a
szerződéshez kapcsolt Állásfoglalást (Declaration) fogadott el, melyben a sport társadalmi jelentőségére, sajátosságaira és a sportszervezetek autonómiájára hívta fel a figyelmet. Ezt követően a Bizottság 1999 decemberében a Helsinkiben rendezett csúcson terjesztett elő egy jelentést az Európai Unióban működő sportstruktúrák megőrzéséről és a sport szociális funkciójának megerősítéséről, melyet az Európai Tanács a nizzai csúcstalálkozón (2000. december 7-9.) fogadott el. Eszerint a sport gazdasági szerepe mellett szociális, nevelési és kulturális funkcióit is figyelembe kell venni. 2007 júliusában az Európai Bizottság Fehér Könyvet fogadott el (vagyis egy átfogó uniós vitát indított), mellyel állítása szerint „stratégiai iránymutatást kíván adni a sport szerepéről az Európai Unióban”. Ján Figel, az oktatásért, a képzésért, a kultúráért, az ifjúságért és a sportért felelős uniós biztos szerint a Fehér Könyv tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét, a sportszervezetek önállóságát és a jelenlegi uniós
26
jogi kereteket. Mint ismert, az Európai Uniónak az EU-szerződés jelenleg nem ad hatásköröket a sportot érintő kérdésekben, de számos uniós politika – mindenekelőtt a versenypolitika és a belső piaci politika – közvetlen hatással van a sport működésére. A leendő uniós reformszerződés ugyanakkor megteremti a jogi kereteket arra, hogy politikai szándék megléte esetén, uniós szinten is a sportot érintő jogszabályokat kezdeményezzenek. Miután a francia és holland szavazók 2005-ben nemet mondtak az EU Alkotmányára, további tárgyalásokra volt szükség az országok között. Az új szerződést 2007. december 13-án, Lisszabonban írták alá az Európai Unió tagországainak vezető képviselői, amely José Manuel Barroso szavaival élve „lehetővé teszi az EU számára, hogy cselekedjen”. A dokumentum többek között a sok, elemében még hat országra szabott intézményrendszeren végzendő szükséges változtatásokat, valamint a tagországok méreteit jobban tükröző, demokratikusabb döntéshozó rendszer bevezetését tartalmazza. A reformszerződés egy az egyben átveszi az európai alkotmánynak azokat a részeit, amelyek értelmében az Európai Unió a tagállamokat támogató és kiegészítő szerepre tesz szert a sport területén. A vonatkozó paragrafusok
ugyan
nem
tesznek
említést
a
sportszövetségek
önállóságáról, az alapdokumentum elismeri viszont a sport speciális természetét: „Az Uniónak hozzá kell járulnia az európai sportesemények népszerűsítéséhez, figyelembe véve különleges természetét, önkéntes tevékenységen, szociális és oktató funkción alapuló struktúráit” (III. rész, 182-es cikk).27 Az alkotmányos szöveg értelmében az Unió tevékenysége az
alábbiakban
merülhet
ki:
„a
sport
európai
dimenziójának
fejlesztésében, a sportesemények tisztaságának és nyitottságának és a sportért felelős testületek közötti együttműködés előmozdításával, és a sportoló férfiak és nők fizikai épségének és erkölcsi feddhetetlenségének megvédésével, különös tekintettel a fiatalokra”.28 A sportolók fizikai épségének megvédése konkrét utalás a doppingellenes küzdelemben való 27
Az EU először kap hatásköröket a sportban, BruxInfo, 2007. július 12. In: EU Alkotmány, 2005. III./182. cikk
28
Az EU először kap hatásköröket a sportban, BruxInfo, 2007. július 12. In: EU Alkotmány, 2005.
27
uniós részvétel lehetőségére. Példának okáért a doppingellenes nemzeti büntetőintézkedések harmonizációja révén az európai sport könnyebben felveheti a harcot a doppinggal, ha a tiltott listán szereplő szereket minden tagállamban törvényen kívül helyezik és egységes büntetési tételeket határoznak meg a szerek fogyasztóival, terjesztőivel és előállítóival szemben, megakadályozva a „doppingturizmust”. Mindez ma még nem realitás, de a szerződés vonatkozó rendelkezései alapján politikai szándék megléte esetén minden további nélkül lehetőség nyílik rá. 29 3.1.1. A sportra vonatkozó jogszabályok az Európai Unióban30 A sportot érintő jogszabályok elsősorban az adózás, a szerencsejátékok és a vállalkozás tárgyköreiben érdemelnek különös figyelmet. 3.1.1.1. Adózás Az adóztatás szabályozása a tagállamok kormányaira tartozik a szubszidiaritás elve alapján, kivéve azokat az ügyeket, amelyek a belső piac létrejöttéhez feltétlenül szükségesek. A különböző általános forgalmi adó irányelvek közül a „Hatodik áfa-irányelv” bír jelentőséggel a sport területén. Ennek értelmében minden tevékenység, amely a sport gyakorlását vagy fejlesztését szolgálja, eleve adóztatásra kerül. A tagállamok ez alól felmenthetnek olyan sporttal szoros összefüggésben álló szolgáltatásokat, amelyeket nonprofit szervezetek juttatnak a sportoló személyek részére, illetve olyan vállalatokat, amelyek a tagdíjakat csupán az egyesületi kiadások fedezésére szedik be. Ilyen esetekben a következő fő ismérveknek kell megfelelni:
a tevékenységnek a közérdeket kell szolgálnia
a verseny nem torzulhat az áfa fizetésre kötelezett ipari vállalatok hátrányára
29 30
a tevékenység célja nem lehet rendszeres nyereségszerzés.
Az EU először kap hatásköröket a sportban, BruxInfo, 2007. július 12. Nádori – Bátonyi, 2003.
28
a
közhasznú
egyesületek
gazdasági
érdekből
kifejtett
tevékenységéből származó bevételek (pl.: belépőjegy ára, játékosok átigazolási díja, a sportrendezvények közvetítési jogainak
eladása
stb.)
az
egyes
tagországok
adójogi
rendelkezéseinek hatálya alá esnek. 3.1.1.2. Szerencsejáték A
szolgáltatások
terén
a
belső
piac
sportra
vonatkozó
versenyszabadságával kapcsolatban a szerencsejátékok összhangba hozása jelent problémát. Az EU- Bizottság 1991-ben tanulmányt készítetett a belső piac szerencsejátékairól, hogy átfogó képet alkothasson a piacról. Ebből kiderült, hogy Európában a sorsjáték a gazdasági bevételek terén a 13. helyen állt, tehát gazdasági szerepe jelentős, mely a jövőben várhatóan tovább nő az elektronikai kommunikációs eszközök fejlődése révén. 1994-ben az Európai Közösség Bírósága egy ítéletében leszögezte, hogy a tagállamoknak jogukban áll nemzeti, biztonsági és gazdasági-politikai célokból a szerencsejáték-piacra vonatkozó korlátozó intézkedéseket hozni. Eszerint meg kell hagyni az állami szerencsejáték-monopóliumokat, mert ez jelenti Nyugat-Európában a sport létezési alapjai egyikének biztosítását. Magyarországon a központi költségvetésben a 2008. évre az előző évi előirányzattal közel azonos 73,5 milliárd forint játékadó-bevétel tervezhető, melyből a sport milliárdos nagyságrendben részesedik, mert például a totó játékadójának 100 százaléka, a sorsolásos szerencsejátékok játékadójának
12
százaléka,
a
bukmékeri
rendszerű
fogadások
játékadójának 50 százaléka közvetlenül a sport költségvetésébe kerül. Ausztriában a szerencsejátékból befolyó összeg 3 százaléka, de évente legalább 40 millió euro kerül a sportba. Ezen bevételek hiányában, Európában kimerülne a sport életfontosságú pénzforrása. 3.1.1.3. A vállalkozás értelmezése a sportban Vállalaton értjük mindazokat a gazdasági egységeket, melyek árucikkek előállításával vagy elosztásával, illetve szolgáltatások nyújtásával
29
foglalkoznak. Amennyiben valamely sportegyesület tevékenységével nyereséget termel, amelyet saját „versenyképességének” erősítésére használ fel, ez esetben kétségtelenül vállalkozási tevékenységről is szó van. Ily módon ezek az egyesületek az EU versenyelőírásainak hatálya alá kerülnek. Az Európai Unió célja, hogy a tagállamok versenykorlátozó intézkedésekkel ne támogathassák nemzeti vállalataikat, másrészt a piaci szereplők különféle megegyezésekkel ne csökkentsék a fennálló versenyt. 3.1.2. A sport törvényi szabályozása a tagállamokban31 A kilencvenes évek elején merült fel az Európai Közösség részéről az az igény, hogy az összehangolt együttműködés érdekében le kell írni a tagállamok sportjának felépítését, működését, a kormányzati és nemkormányzati szféra érvényességi körét. A döntéshozóknak természetesen figyelembe kellett venniük az országok eltérő kulturális és sportszakmai fejlődését, a sport törvényi állását. Az EU valamennyi tagállama kormányzati szinten irányítja a sportot, de az irányítás módszerei, szervezeti keretei jelentősen eltérnek egymástól. Általánosan elfogadott álláspont azonban, hogy a sportnak az önkormányzati intézményrendszer felel meg, vagyis a sport felel saját sportpolitikájáért, az állam pedig megteremti a működés alapvető feltételeit. 3.1.2.1. A sportot körülvevő jogi környezet Ausztriában Az ország sportja a független sportszövetségek és sportklubok működésére épül. Az állam felelős a sport fejlesztéséért, mindenekelőtt tartományi szinten. Az osztrák alkotmány nem tartalmaz cikkelyt a sportról. A felelősség elsősorban a tartományokra hárul, ezért sportügyekben ők hoznak törvényeket. Szövetségi szinten a törvények általában közvetetten érintik
31
Nádori – Bátonyi, 2003.
30
a sportot, pl. oktatási törvény, hajózási törvény, repülésről szóló törvény. A sport anyagi támogatása kapcsán két törvény mérvadó: a szerencsejátékokról szóló, valamint a sport szövetségi támogatásáról szóló törvény. Ez utóbbi alapján adhat a kormányzat anyagi támogatást a nem-kormányzati
sportszervezeteknek,
az
Osztrák
Szövetségi
Sportszervezeten (BSO) keresztül, amely a szövetségi kormánnyal kötött szerződés alapján támogatott alapnak minősül. Az osztrák sport szabályozásának alapjául a 2002-ben elfogadott Egyesületi törvény szolgál, mely a teljes egyesületi és sportszövetségi jogot magában foglalja, s erre épül az osztrák sport teljes szervezete. Az ezredforduló körül jelentős intézkedések születtek a sportszektorban:
Ausztria ratifikálta az Európa Tanács Dopping Konvencióját, aminek alapján a szövetségi kormány felhatalmazhatta a sportszövetségeket a doppingvizsgálatok elvégzésére.
A szövetségi kormányrendeleti úton szabályozta a nagyobb sportesemények
alkalmával
előforduló
nézőtéri
erőszak
megfékezését.
Az élsportolók szociális beilleszkedéséhez számos intézmény nyújt segítséget:
Sportsegély révén, a sportteljesítmény alapján pénzjuttatással segítik az élsportolókat
A szövetségi hadsereg tagjaként a sportoló lehetőséget kaphat a felkészülésre és a versenyzésre
Élsport Bizottságok segítségével a szövetségek gondoskodnak a tehetséges fiatalok neveléséről, képzéséről. Az Élsport Bizottság átfogja, koordinálja a sporttudósoknak, a sportszervezetek vezetőinek, a sportorvosoknak, a magasan képzett edzőknek, a kormányzati tisztségviselőknek tevékenységét meghatározott programok végrehajtásakor. A Bizottság sokrétű működését a Szövetségi Sportszervezet (BSO) hangolja össze.
31
3.1.2.2. A sportot körülvevő jogi környezet Magyarországon32 A Magyar Köztársaság állampolgárait megilleti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem fontos eszköze, a szabadidő eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. A testnevelés és a sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában. Az állam feladata ezért, hogy közérdekből segítse elő az állampolgárok testneveléshez és sportoláshoz fűződő joga gyakorlati megvalósulását, és támogassa a civil szervezetek keretében kifejtett, tisztességes és az esélyegyenlőség jegyében is folytatott sporttevékenységet, ideértve a fogyatékosok sportját is. Az Országgyűlés e célok jegyében és az Európai Sport Chartával összhangban alkotta meg a sporttörvényt, melynek jelenleg harmadik változata hatályos a rendszerváltás óta. A sportról szóló 2004. évi I. törvény mellett 2004 végén megjelent „A magyar sport fejlesztési terve” c. munkaanyag, amely a Nemzeti Sportszövetség, a szakszövetségek és a MOB javaslatait tartalmazza. Mivel a nemzet hosszú távú érdekeit szolgáló kérdésekről van szó, ezért szükséges volt egy pártpolitikától független fejlesztési terv kidolgozása is, amely egyébként a Nemzeti Sportstratégia végleges kialakításához is segítséget nyújtott. A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiát a kormány jóváhagyása után 2007 júniusában a parlament ötpárti konszenzussal fogadta el. Az elképzelések szerint a sportstratégia hosszú távon irányt mutat a versenysport, a szabadidősport, az utánpótlás-nevelés és az egészségmegőrzés területén is. A jogi struktúra vizsgálatakor tehát a sporttörvényből érdemes kiindulni. Ugyanakkor a sportjog egy viszonylag új és rendkívül heterogén jogterület, így mögöttes jogszabályként közvetlenül és közvetve érintik bizonyos normák, illetve a sport kiragad egyes rendelkezéseket és sajátos világába ültetve, a maga arcára formálja át ezeket.
32
A magyar sport fejlesztési terve, 2004.
32
A sportot érintő legfontosabb jogszabályok:
2004: I. tv. A sportról
1959: IV. tv. A Polgári Törvénykönyvről
1992: XXII. tv. A Munka Törvénykönyvéről
1989: II. tv. Az egyesülési jogról
1990: LXV. tv. A helyi önkormányzatokról, valamint 1991: XX. tv. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről
1992: XXXVIII. tv. Az államháztartásról
1992: LXXIV. tv. Az általános forgalmi adóról
1995: CXVII. tv. A személyi jövedelemadóról
1996: LXXXI. tv. A társasági adóról és az osztalékadóról
1996: I. tv. A rádiózásról és televíziózásról
A hatályos jogi környezet taglalásakor a Sporttörvényt három jogszabállyal való kapcsolatában érdemes vizsgálni: -
Adótörvények
Az adójogszabályok a szervezett kertek között zajló sporttevékenységet, többnyire a versenysport tevékenységet támogatják. Ha a társadalomnak fel akarjuk hívni a figyelmét a mozgás örömére és egyéb pozitív élettani hatására, ha elvárjuk, hogy a lakosság nagy része rendszeresen sportoljon, akkor megfelelő motivációs eszközöket is kell ehhez nyújtani. -
Önkormányzati törvény
Mind az önkormányzati törvénynek, mind a Sporttörvénynek célja, hogy az egyes önkormányzat teherbíró képességének és a helyi kívánalmaknak megfelelően lássa el a feladatait, szabad kezet kapva a megvalósítás hogyanjában is, konkrét eszközök hiányában azonban a lehetőségek elég szűkösek, ezért is lenne szükség a rendkívül elaprózódott és aránytalan önkormányzati struktúra megváltoztatására, és kistérségekben, régiókban gondolkozni. 33
-
Médiatörvény
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény életbelépésével erősödött Magyarországon a jogi szabályozás politikai, társadalmi kontrollja. A sport szempontjából a legfontosabb a televíziós (rádiós) közvetítések kérdésköre. Mivel ezek a jogok vagyoni értékű jogot képeznek, így jelentős összegek kiaknázására nyílna lehetőség egy-egy sportesemény kapcsán. Érdemes megnézni milyen óriási ütemben nőnek a Nyári Olimpiai Játékok közvetítési díjai. Magyarországon egyelőre ilyen borsos közvetítési díjakról nem beszélhetünk, mely a rendkívül alacsony nézettségi mutatóknak tudható be. A műsorszolgáltatónak akkor kifizetődő egy-egy közvetítés, ha nézettségi mutató 10% körül mozog, nálunk ez még a labdarúgásban is alig éri el a 3%-t.33 A közvetítési jogok értékesítésének lehetősége a hatályos Sporttörvény értelmében a sportolót, valamint sportszervezetét illeti meg, és csak a válogatott keretek versenyeivel kapcsolatban maradt meg a szövetségeknél. A szövetség versenyrendszerén kívül a szervező magának tarthatja fenn a jogot. Az ellenérték megfizetése alól a közszolgálati média sem vonhatja ki
magát,
de
a
versenyhátrányukat
kereskedelmi a
csatornákkal
közvetítések
közös
szemben
fennálló
megvásárlásával
ellensúlyozhatják. A széles érdeklődésre számot tartó ún. „kiemelkedő jelentőségű sporteseményeket az Unió „határok nélküli televíziózásról” szóló irányelve alapján szabad hozzáférésű adón, egyenes adásban vagy felvételről
kell
sugározni.
A
médiatörvény
értelmében
ezen
rendezvények listáját a Kormány az Országos Rádió és Televízió Testülettel egyetértésben határozza meg. A sportról szóló 2004. évi I. törvény általános értékelése A „sporttársadalom” szinte a megjelenése óta sürgette a 2000. évi CXLV. törvény (régi sporttörvény) módosítását. Bár a törvény számos jelentős új jogintézményt vezetett be pl. a nemzeti sportszövetségeket vagy a sport választott bíráskodást, melyek változatlanul tovább élnek, ugyanakkor 33
Farkas Péter: A közvetítési jogok és a sport az Európai Unióban., Sporttudományi Szemle, 2003/1.
34
túlzott mértékű és túlcentralizált állami beavatkozást intézményesített a sportszervezetek, illetve sportszövetségek ügyeibe. Új sportstratégia és a sportfinanszírozási reformhoz szükséges költségvetési többletforrások hiányában azonban a 2004. évi I. törvény nem átfogó új sporttörvény, hanem módosítás, mely a 2000. évi CXLV. törvény bevált rendelkezéseit megtartotta. Formai szempontból jóval áttekinthetőbb lett a törvény szerkezete, s tartalmi szempontból is a deregulációra törekedett: növeli a sportszervezetek és – szövetségek önállóságát, egyszerűsíti a túlbonyolított intézményeket és növeli a sportolók és a sportszervezetek jogvédelmi lehetőségeit. Ezen túlmenően továbbfejleszti a magyar sport állami jogi szabályozását:
teljeskörűen érvényesíti az Európai Unió versenyjogi követelményeit
növeli a Sport Állandó Választott bíróság hatáskörét, mellyel gyorsabbá és olcsóbbá válik a sportbíráskodás
jelentős előrelépést tesz a sportszövetségek, sportszervezetek egyértelmű meghatározása és típusainak kialakítása terén
igyekszik egyértelműen definiálni a közjogi személyek (sportköztestületek, sportközalapítványok) közfeladatait, továbbá törekszik arra is, hogy a sportszövetségek-sportszervezetek eddig túl sok csatornán történő elfolyó állami támogatását egyértelműbbé, átláthatóbbá tegye. Ezen célból egységesítette például a törvény az eddigi két sportösztöndíjat
növelte a jelentős eredményt elért sportolók anyagi megbecsülését is, részben az olimpiai járadék körének és mértékének bővítésével, részben a „nemzet sportolója” cím és életjáradék bevezetésével
az érdekegyeztetés hatékonyságának növelése, illetve az állami támogatások egységes elosztásának érdekében létrehozták a Nemzeti Sporttanácsot.
Ez utóbbi intézkedéssel azonban a törvény nem egyszerűsítette, hanem még bonyolultabbá tette a sport intézményrendszerét. A négy
35
köztestületből
(Magyar
Olimpiai
Bizottság
és
három
nemzeti
sportszövetség) és két közalapítványból (Wesselényi Miklós és Mező Ferenc Sportközalapítvány) álló közjogi intézményrendszert a 2004-es törvény előkészítése során szinte mindenki túlméretezettnek minősítette, ami részben bürokratizál, részben a sportfinanszírozás széteséséhez vezet. De a magyar sport két pillérre állításának tervét, miszerint a Magyar Olimpiai Bizottság és a Nemzeti Sportszövetség alá tagozódna be a többi köztestület, a másik két sportszövetség (a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége) nem fogadta el. Az érintettek görcsösen ragaszkodtak szerzett jogaikhoz, s
úgy
vélték
ezzel
érdekeik
szenvednének
csorbát,
főleg
a
finanszírozásuk gyengülne. Gyurcsány Ferenc új sportminiszterként a Nemzeti Sporttanácsot a túl széttagolt intézményi és finanszírozási rendszer összefogásának céljából építette be a sporttörvénybe. Ezt azonban több sportvezető áttételesen politikai támadásnak minősítette, hiszen így a Tanácson keresztül a sportminiszter dönt az alapvető finanszírozási források elosztásáról. A sportminiszter azzal érvelt, hogy mivel a sport állami támogatása a sportminisztérium költségvetési fejezetében van, tehát ő felel érte, így a végső döntés is őt illeti meg. A sporttörvény visszatükrözi ezt a politikai harcot, ugyanakkor a megoldatlan problémák a törvény hiányosságának tűnnek. Nem sikerült megteremteni
a
sportfinanszírozás
egycsatornásságát
és
az
önkormányzati feladatok pénzügyi alátámasztását. A nemzet sportolója cím odaítélése is további politikai ütközésekhez vezetett, ami mögött egyébként jelentős anyagi érdekek húzódnak meg.
Sárközy Tamás
jogász szerint a hiányosságok és megoldatlan irányítási-szervezeti és finanszírozási problémák ellenére a 2004-es sporttörvényben a sportjogi problémák színvonalasabban, életszerűbben és teljeskörűbben kerültek megoldásra, mint elődjeiben. Ezek után a törvény minél magasabb szintű végrehajtása a feladatunk, anélkül, hogy hosszú távon lemondanánk a túlméretezett és ezáltal pazarló intézményrendszer lebontásáról.34
34
Sárközy, 2004.
36
3.2. Sport - szervezeti keretek 3.2.1. A sport szervezeti keretei az Európai Unióban Közösségi szinten a sportügyekkel jelenleg az Európai Bizottság Oktatási és Képzési Főigazgatóságán belül egy külön szakmai csoport foglalkozik. Ez az ún. Sport Unit, amelynek feladata a sportot érintő kérdésekben való konzultáció mind a Bizottságon belül, mind pedig más szervezetekkel. Együttműködésre ösztönzi az Európai Sportszövetségeket, a Nemzeti Sportszövetségeket, a regionális szövetségeket és a klubokat a sporttal kapcsolatos célok megvalósítása érdekében. Az Európai Bizottság e csoport segítségével járul hozzá a nemzetközi együttműködéshez. Az Európai Unió nem kívánja teljes mértékben központosítani a sportirányítást. Bár megfogalmaz egységes elveket, mely támogatására közvetett forrásokat is biztosít, a tagállamoknak nagy teret enged a sportélet szervezésében. 3.2.2. A sport szervezeti keretei Ausztriában Az osztrák sport szervezeti rendszerét, a kormányzati és a nemkormányzati szervek kapcsolatát, valamint ezek betagozódását a nemzetközi szervezetek struktúrájába tekinthetjük át a 3. sz. mellékletben található ábrán. A hatályos Szövetségi Alkotmány 15. paragrafusa első bekezdése kimondja, hogy a sport irányítása a tartományok hatáskörébe tartozik. 3.2.2.1. A kormányzati szervek működése Sportügyekkel négy minisztérium foglalkozik közvetlenül Ausztriában. Az iskolai testnevelés és diáksport az Oktatási és Kulturális Minisztérium felügyelete alá tartozik. Valamennyi sporttal összefüggő ügy, például a sportszervezetek pénzügyi támogatása, sportkitüntetések adása, az önkormányzatok támogatása a Szövetségi Kancellária hatáskörébe
37
tartozik. Felelőssége van még sportügyekben a Szövetségi Védelmi Minisztériumnak és a Szövetségi Belügyminisztériumnak. Regionális szinten a kilenc tartomány egymástól függetlenül jár el sportügyekben.
Külön-külön
felelősek
a
sport
fejlesztéséért,
a
felügyeletet pedig a tartományi sporttanácsok látják el. Az országot átfogó programokban a szövetségi és a tartományi felelősök, szervezők együttműködnek. 3.2.2.2. A nem-kormányzati szervek működése A
sporttevékenységek
központi
testülete
Ausztriában
a
Bundessportorganization (BSO; Szövetségi Sportszervezet), melyet 1969-ben hoztak létre. A szervezet célja a sport lépviselete, a tagok közötti együttműködés segítése. 2004-ben az Alapszabály módosítása következtében, miszerint a szellemi és a technikai sportágakat képviselő egyesületek is taggá válhatnak, átalakult a testület szervezeti rendszere. A jelenlegi tagok négy csoportba sorolhatók: Általános tagok:
Tartományi szinten működő sportszövetségek: A három tartományi szintű sportszövetség képezi az osztrák sport alapját.
Tevékenységük
elsősorban
a
tömeg-
és
szabadidősportra irányul, de az élsportot is támogatják. -
Die Arbeitsgemeinschaft für Sport und Körperkultur in Österreich (ASKÖ; Ausztria Sport és Testkultúra Társasága): sportlétesítmények létrehozása, fenntartása, 94
különböző
sportág
szakszövetségének
érdekképviselete -
Allgemeiner Sportverband Österreich (ASVÖ; Ausztria Általános Sportszövetsége): tömegsport támogatása, fiatalok, nők, idősek sportjának regionális szervezése
-
SPORTUNION
(Osztrák
Torna
és
Sportunió):
versenysport támogatása, tanácsadás egyesületalapítás, 38
sportrendezvények,
sportlétesítmény
építés
és
finanszírozás, biztosítással illetve az EU-val kapcsolatos kérdések
esetében,
Sportakadémia
működtetése,
egyesületeinek érdekképviselete nemzeti és nemzetközi szinten
Sportági
szakszövetségek
együttműködés
az
(57):
Osztrák
élsport
Olimpiai
támogatása,
Bizottsággal,
a
nemzetközi szakszövetségekkel, bajnokságok megszervezése, válogatott csapatok összeállítása
Österreichisches Olympisches Comité (ÖOC; Osztrák Olimpiai Bizottság)
Österreichischer Behindertensportverband (Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége)
Rendkívüli tagok:
Osztrák Köztársaság (Szövetségi Kancellária/Sport szekció)
Országos sportszervezetek
Sportegyesületek, amelyek nem feleltek meg a BSO felvételi követelményeinek
Egyéb
sportszervezetek
Sportszövetség,
Osztrák
(pl.
Osztrák
Sportorvosok
Katonai
Szövetsége,
Hegymászó Szövetség, stb.) Támogató tagok: természetes vagy jogi személyek, akik az osztrák sportot támogatják, mint például különböző intézmények vagy a Sporttudományi Intézet. Tiszteletbeli tagok: az osztrák sport kimagasló egyéniségei lehetnek, akik aktív sportpályafutásukat követően is fontos szerepet játszottak az osztrák sportéletben, segítették a BSO munkáját.
39
3.2.2.3. Egyéb sportszervezetek működése Ezen intézményekben a kormányzati és nem-kormányzati oldal is jelen van, ők felelnek a sport támogatásáért Ausztriában:
Österreichisches Institut für Schul- und Sportstättenbau (ÖISS; Iskolák és Sportlétesítmények Építéséért Felelős Intézet)
Österreichisches Institut für Sportmedizin (ÖISM; Sportorvostudományi Intézet)
Institut für medizinische und sportwissenschaftliche Betreuung (IMBS; Orvostudományi és Sporttudományi Intézet)
Bundes Sport und Freizeitzentren (BSFZ; Szövetségi Sport és Szabadidő Központok)
Österreichisches Anti-Doping Comite (ÖADC; Osztrák Anti-dopping Bizottság)
Sportpools tagdíjakból,
(Sportközösségek adományokból
és
finanszírozása a
reklámjogok
eladásából)
Top Sport Austria (Top Sport Ausztria)
Österreichische Sporthilfe (Osztrák Sportsegély)
Az utóbbi két szervezetnek az élsport szempontjából van kiemelkedő jelentősége. A Top Sport Ausztriának tanácsadó és döntő szerepe van a szövetségi sporttámogatások elosztásánál, valamint a kormányzati és a nem-kormányzati
érdekek
összehangolására
törekszik.
A
szakszövetségeknek nyújtott alapfinanszírozás helyett áttért a nagy sportrendezvények és a sportolók eredmény szerinti támogatására. A Sporthilfe 1972-ben közhasznú egyesületként jött létre az élsport támogatása érdekében. Feladata projektek és sportolók támogatása különböző kritériumok szerint: olimpiai sportágról van-e szó, a nemzetközi szövetségek száma, a versenyeken résztvevő nemzetek és versenyzők száma, nemzetközi eredmények. Az alábbi ábrán jól látszik,
40
hogy a meghatározott szabályok35 alapján besorolt nemzetközi szintű versenyzők milyen mértékű havi juttatásokban részesülhetnek sportágtól függően a nyári, illetve a téli versenyszezonban. A világklasszisnak számító sportolók között számos strandröplabdázó is van Ausztriában. 7. ábra
Sporthilfe által nyújtott támogatások mértéke kategóriánként (fő/hó, 2007/2008-as nyári/téli szezonra) Világklasszis € 440 207
Élsportoló € 220 Egyéb € 75-150 Utánpótlás € 75-150
31 65
3 14
64
Női élsportoló € 365 "Go for Gold" n.a.
Forrás: Individualförderung 2007., http://www.sporthilfe.at
35
Einstufungsrichtlinien 2007., http://www.sporthilfe.at
41
3.2.3. A sport szervezeti keretei Magyarországon A következőkben a magyar sport szervezeti kereteit, alapvetően a 2004. évi I. törvény által meghatározott rendszert mutatom be, mely a következő ábrán rendkívül jól látszik: A magyar sport szervezeti keretei 8. ábra
Forrás: Dénes-Keserű: A magyar sportfinanszírozás helyzete, 2007. 20. o.
3.2.3.1. A kormányzati szervezeti rendszer Az Országgyűlés feladata, hogy a sport- és egyéb törvények megalkotásával határozza meg a sporttal kapcsolatos állami feladatokat, a sportigazgatás elhelyezkedését a kormányzati rendszerben, illetve ellenőrizze a sportkormányzat tevékenységét, deklaratív országgyűlési határozatokkal támogassa a sport ügyét. Létrehozta a Sport és Turisztikai Bizottságot, mely javaslattevő, véleményező, valamint ügydöntő és a
42
kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerv. A kormány alapvető feladata a miniszterek és országos hatáskörű szervek sporttal kapcsolatos
tevékenységének
koordinálása,
amit
a
kormányzati
szerkezeten belül 2006 óta az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) Sport Szakállamtitkársága lát el. A 2004-es sporttörvény létrehozta a Nemzeti Sporttanácsot, ami a kormány tanácsadó testülete, állást foglal és javaslatot tesz a sport stratégiai fejlesztési
ügyekben,
összehangolja
a
sport
makrogazdasági
környezetének érdekrendszerét, véleményez és javaslatokat dolgoz ki, különösen az állami sportfinanszírozás területén. A sport gyakorlati színtereivel (egyesületek, oktatási intézmények, sportiskolák) az önkormányzatok állnak a legközvetlenebb kapcsolatban, így azok szerepe a sport pénzügyi-, tárgyi-, személyi feltételrendszerének biztosításában meghatározó jelentőségű. Az önkormányzati források elosztásakor azonban a sport gyakran a legutolsó helyre szorul. Ahhoz, hogy az önkormányzatok a központi sportigazgatás stratégiai partnereivé válhassanak, szorosabb együttműködésre, a feladatok megosztására, az információáramlás kölcsönös biztosítására és a meglévő helyi potenciák feltárására van szükség. 3.2.3.2. A nem kormányzati szervezeti rendszer Az Stv. 2004 középpontjában a sportoló áll, aki lehet hivatásos vagy amatőr. A hivatásos sportolót két feltétel együttes fennállása határozza meg:
jövedelemszerzési
célt
és
foglalkozásszerűen
folytatott
sporttevékenységet feltételez. Sportszervezetként a törvény csak azokat a szervezeteket kívánta meghatározni, amelynek keretében ténylegesen sporttevékenységet végezhetnek a sportolni vágyók. Eszerint sportvállalkozásnak csak az a vállalkozás minősül, amelynek cégjegyzékébe bejegyzett főtevékenysége sporttevékenység.
43
A
sportszövetségek
meghatározása
-
ami
a
monopoljogok
kinyilvánításával tulajdonképpen a sportágak meghatározása is egyben csak részben belső ismérvek alapján történik, másrészt azonban külső ismérvekhez kötött (Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) illetve a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (AGFIS) elismerése). A sportági szakszövetségi besorolás három fontos előnyét az általános egyesületi szabályozás alóli kivétel, a kizárólagos monopoljogosítványok illetve az állami forrásokhoz való hozzájutás könnyebbsége jelenti. A polgári törvénykönyv jelenleg két szervezettípust ismer közjogi jogi személyként, a közfeladatokat ellátó köztestületet és a közérdekű célra létrehozott közalapítványt.36 A sport köztestületei:
Nemzeti Sportszövetség (NSSZ) magyar sport teljességét reprezentáló új szervezetként jött létre 2003-ban, szigorúan objektív szakmai munka végzésére: objektív pénzelosztási rendszer, sportinformatikai rendszer, regisztrációs kártya, sportambulancia.
Magyar Olimpiai Bizottság (MOB): 1895 óta az Olimpiai Mozgalom tagja
Nemzeti Szabadidősport Szövetség (NSZSZ): szabadidős, valamint a diák- és felsőoktatási sportot képviselő szervezet.
Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB)
Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége (FONESZ)
A civil oldalon meglévő öt köztestület túlzottan felaprózza a sport szervezeti
struktúráját.
Ez
amellett,
hogy
anyagilag
felesleges
megterhelés, alapvetően rossz felfogást is tükröz, hiszen mesterségesen választja el egymástól a sportnak azon területeit (szabadidősport, versenysport; Olimpia, Paraolimpia), amelyek csak szerves egységben
36
Dénes-Keserű: A magyar sport fejlesztési terve, 2007.
44
képesek hatékony, eredményes működésre. Ilyen széttagolt irányítási rendszerre Európában alig van példa. A 2004-es Sporttörvény alapján két közalapítvány létezik:
Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport Az Egészséges Életmódért Közalapítvány (NISZKA) fő feladata a Gerevich Aladár sportösztöndíj-rendszer működtetése, mivel a párhuzamos finanszírozás megszüntetése érdekében korábbi feladatait (a gyermek, ifjúsági, szabadidősport valamint a fogyatékkal élők sportjának állami feladatainak ellátását) ezentúl az illetékes sportköztestületek látják el.
A Mező Ferenc Sportközalapítványt a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, valamint a kiemelkedő sportszakemberek anyagi megbecsülésére hozták létre. Az intézményrendszer
és
a
finanszírozási
csatornák
csökkentéséről szóló vita kapcsán ezt a testületet is számos kritika éri, de a közalapítványok létrejöttének legfontosabb előnye, hogy a szervezeteken keresztül olyan források nyíltak meg a sport számára, amelyek egyrészt önműködően töltötték fel
a
sportkasszát
(sorsolásos
játékok
játékadójának
meghatározott százaléka, totó teljes játékadója), másrészt elvileg lehetővé tették, hogy a közfeladatokat ne csak a megszokott rendben államigazgatási eljárásként intézzék a bürokráciában. A magyar sport szervezeti rendszere láthatóan széttagolt. A közjogi személyek, köztestületek száma túlzott, feladatrendszerük részben tisztázatlan, részben összemosódott, amely gyengíti a rendelkezésre álló források hatékony felhasználását és a valódi érdekképviseletet. Kulcsfontosságú tehát a sport ernyőszervezeteinek működésének racionalizálása, gazdaságosabbá tétele, a közös érdekképviseletben és együttes fellépésben rejlő szinergia lehetőségeinek felismerése. Ez utóbbi érdekében pedig szükség van egyes szervezetek összevonására, számuk csökkenésére, feladataik újragondolására. 45
IV. Sportfinanszírozás – röplabda egyesületek 4.1. Pénzáramlás a sportban 4.1.1. Sportfinanszírozás az Európai Unióban A sportintézmények működéséhez szükséges pénzügyi feltételek megteremtése közösségi szinten is számos kérdést vet fel annak kapcsán, hogy
milyen
célokat
kell
támogatni
és
milyen
forrásokból
finanszírozhatóak ezek. Ha a sportegyesületekre szolgáltató egységként tekintünk, az Uniós versenypolitika és a kereskedelem versenyfeltételei rájuk is érvényesek. Ebben az esetben az egyesületektől vagy a sportági szakszövetségektől nem lehet elvárni, hogy társadalmi funkciókat is ellássanak. Az Európai Bizottság ezért nem tiltja a sport állam által történő pénzbeli támogatását. Ugyanakkor olyan, hagyományosnak mondható sportesemények, mint például
bajnokságok,
versenyek
vagy
nemzetközi
események
rendezéséhez a szövetségek nem kaphatnak állami pénzt.37 A sport finanszírozását a háztartások, az állam, a helyi önkormányzatok és a vállalati/magán szféra biztosítja, országonként eltérő arányban. Az állami finanszírozás két fő forrása: a költségvetésből és a szerencsejáték bevételéből a sportra fordított támogatás értéke. A következő ábra az általános sporttámogatási arányokat szemlélteti az Európai Unió 15 tagállamában Magyarországgal összehasonlítva. Jól látható, hogy Magyarországon a szponzoráció és a szerencsejátékból származó bevétel lényegesen kisebb szerepet kap a finanszírozásban a nyugat-európai országokhoz viszonyítva.
37
Csoba (2004) idézi Schobert-Sulzbachert (1997)
46
Általános sporttámogatási arányok 9. ábra
Magyarország
EU15 átlag
Állami támogatás Önkormányzati támogatás Szerencsejáték bevételeiből Szponzori bevételek
Forrás: Sport XXI. Nemzet Sportstratégia 2007. 87. o
Maga az Európai Bizottság közvetlenül nem nyújt támogatást (az ehhez szükséges jogi alap hiányában), de nem kell teljesen nélkülözni a közösségi forrásokat. A sport ugyanis beépíthető más területek fejlesztési elképzeléseibe, programjaiba. Támogatják például:
iskolák és sportszervezetek közötti együttműködést
az olyan jellegű diákcseréket, ahol az egymás megismerésében szerepe van a sport és kulturális tevékenységeknek
non-profitalapú tevékenységeket (például a kisebbségek és a fogyatékkal élők beilleszkedésének segítését)
intézménykorszerűsítési programokat.
Az Európai Unió tehát a sport által közvetített értékeket (pl.: társadalmi, kulturális szerepvállalást) támogatja, a sportfinanszírozás csupán közvetett anyagi források útján történik. 4.1.2. Az osztrák kormány sportpolitikája „Nincs olyan sportolással eltöltött óra, mely elvesztegetett idő volna” állítja Dr. Reinhold Lopatka a Szövetségi Kancellária Sportállamtitkára.38
38
Sportpolitik der Bundesregierung, http://www.sport.austria.gv.at
47
A sport fontos társadalmi, egészségügyi és gazdasági tényezővé vált, éppen ezért támogatásának nagy szerepe van az osztrák kormány politikájában. A sport költségvetési támogatása Ausztriában három szinten történik: a szövetségi kormány, a tartományok és a helyi önkormányzatok által. A sport finanszírozását a Szövetségi Sporttámogatásról szóló 136/2004. törvény biztosítja.39 Az 1. paragrafus szabályozza az Általános Sporttámogatást, mely a nemzetközi és országos jelentőségű ügyekkel foglalkozik, vagyis amelyek egy vagy több tartomány hatáskörét túllépik. A
célok
megvalósítása
érdekében
a
Szövetségi
Kancellár
a
sportszövetségekkel együttműködve készít ütemtervet a támogatások elosztásáról, melyet aztán a tartományok tudomására hoz. A Sporttitkárság az évente rendelkezésre álló összeget (2007-ben 16 289 995 eurot) a következő területek között osztja szét: 1. Nemzetközi jelentőségű sportrendezvények, mint például az olimpiai játékok, világbajnokságok, Európa-bajnokságok, illetve az országos bajnokságok 2. Külföldi kapcsolatok a sport terén 3. Nemzetközi vagy országos sportszervezetek 4. Sportorvosi
és
sporttudományos
kutatások,
Anti-
doppingkutatások 5. Szövetségek nemzetközi és országos sporttal kapcsolatos tevékenysége 6. Sportértekezletek, sporttal kapcsolatos publikációk, projektek 7. Sportolónők
támogatása,
nemek
közötti
különbségek
figyelembevétele 8. TOP SPORT AUSTRIA: két támogatói programot működtet: „SPITZENSPORT” („élsport”) és „OLYMPIA” („Olimpia”), melyekkel az élsport hatékony struktúrájának kialakítására törekszik
39
Smoly, 2005.
48
9. Utánpótlás:
A
Szövetségi
szakszövetségek
elképzeléseit
Kancellária és
támogatja
különböző
a
programokat
(sportiskolák létrehozása, utánpótlás edzők továbbképzése) ezen a területen. 10. Működési támogatás (pl.: bérleti díj, energiaköltségek, telefondíj, irodaszerek, -berendezések, alkalmazottak fizetése). Az alábbi táblázat az Osztrák Röplabda Szövetség40 Általános Sporttámogatásokból
való
részesedését
tartalmazza
2007-ben,
célterületekre lebontva. 1. Táblázat
Az Osztrák Röplabda Szövetség részesedése az Általános Sporttámogatásokból 2007- ben (euro) Általános Sporttámogatás Osztrák (kategóriánként összesen) Röplabda Szövetség működési 334 027 11 786 általános (sportértekezletek, projektek, adományok) 2 504 309 10 000 sportolónők 165 400 nemzetközi jelentőségű sportrendezvények 752 990 30 000 utánpótlás 745 157 létesítmények 5 572 884 sportmenedzserek 87 204 7 267 sportorvosi és sporttudományos kutatások 1 394 416 fejlesztési projektek 80 000 Top Sport Austria "Élsport" 1 498 186 5 385 "Olimpia" 1 244 240 edzők 1 227 005 5 770 szövetségek 684 177 26 317 Összesen 16 289 995 96 525 Forrás: Förderungsmittel, http://www.sport.austria.gv.at
40
Österreichischer Volleyballverband, http://www.volleynet.at
49
Az Osztrák Röplabda Szövetség az Általános Sporttámogatásokból 2007ben nevesítve 96 525 eurot kapott, de emellett részesedett olyan támogatásokból is, melyek nem sportszövetségi bontásban szerepeltek a költségvetésben (pl. utánpótlás nevelés, sportorvosi és sporttudományos kutatások, edzői továbbképzés). Emellett a Top Sport Austria számos strandröplabdázót támogatott közvetlenül eredményei szerint, összesen 108000 euro értékben.41 A szövetség bevételeit ezenkívül a Speciális Sporttámogatásokból való részesedés, az egyesületi tagdíjakból és nevezési díjakból befolyó összeg, valamint a szponzori hozzájárulások egészítik ki jelentősebb mértékben (Aircast, Telekom Austria, Mikasa, ORF). Az
állami
sporttámogatások
legnagyobb
hányadát
a
Speciális
Sporttámogatások42 teszik ki (9. paragrafus), melyeket a sportszervezetek regionális, országos és nemzetközi szintű sportcélú tevékenységük támogatása érdekében kapnak. Ezeket csak a hazai sport segítésére lehet felhasználni
a
professzionális
sportlétesítmények
építését
és
sport
kivételével.
fenntartását,
valamint
Elsősorban versenyek,
tanfolyamok lebonyolítását szolgálják. A kedvezményezett szervezetek lehetnek:
A Szövetségi Sportszervezet (BSO)
A tartományi szinten működő sportszövetségek – ASKÖ, ASVÖ, SPORTUNION
A BSO által elismert sportszövetségek, amelyek szövetségi
szinten
elsősorban
az
élsporttal
foglalkoznak
Az Osztrák Olimpiai Bizottság (ÖOC)
Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége
Az Osztrák Paraolimpiai Bizottság
Az Osztrák Speciális Olimpiai Szövetség (Értelmi sérültek Olimpiája)
41 42
Allgemeine Bundessportförderung, http://www.sport.austria.gv.at 4. sz. melléklet
50
A 118/1986-os Szövetségi törvény szerint a speciális sporttámogatások egy része szerencsejátékokból származik, ami 2006 óta 3 %-a az éves forgalomnak, de legalább 40 millió euro. A 10. paragrafus 1. bekezdése határoz a speciális sporttámogatásra rendelkezésre álló teljes összeg felosztásáról, mely 2007-ben 61 226 368 euro volt. 1. A teljes összeg 14%-a a következők szerint kerül felosztásra: 2. Táblázat
Kedvezményezett szervezet
Összeg (euro)
a) 1,4 % a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének b) 0,1 % az Osztrák Paraolimpiai Bizottságnak c) 0,1 % az Osztrák Speciális Olimpiai Szövetségnek d) 6 % a 4. pontban foglaltak szerint e) 1,5 % a Szövetségi Sportszervezetnek f) 2,6 % az Osztrák Hegymászó Szövetségnek g) 1,3 % az Osztrák Olimpiai Bizottságnak h) 1 % doppingellenőrzésre
857 169 6 226 61 226 3 673 582 918 396 1 591 886 795 943 612 264
Összesen
8 571 692
2. A fennmaradó 86 %-ból 36 322 560 eurot a 3. és a 4. pont szerint osztanak fel:
1/6-áról (6 053 760 euro) a Szövetségi Sportszervezet rendelkezik (3. pont)
5/6-a (30 268 800 euro) pedig a következők szerint kerül felosztásra (4. pont): 3. Táblázat
Kedvez-
BSO szerinti
Összeg
ményezett sz.
felosztás (1/6 rész)
(euro)
5/6 rész
(euro)
BSO
50%
3 026 880
ÖFB
12,50%
756 720
38% 11 502 144
ASKÖ
12,50%
756 720
14%
4 237 632
ASVÖ
12,50%
756 720
14%
4 237 632
UNION
12,50%
756 720
14%
4 237 632
4%
1 210 752
ÖOC Összesen
100% 51
6 053 760
16%
Összeg
4 843 008
100% 30 268 800
3. A 2. pont szerint fennmaradó rész felosztása (tehát a 36 322 560 eurot meghaladó összeg): 4. Táblázat
Összeg (euro)
Kedvezményezett szervezet a) a támogatás 55 % -a:
8 982 664
aa) 2005. január elseje után elismert szakszövetségnek bb) szakszövetségek (kivéve Osztrák Labdarúgó Szövetség) szervezeti reformjára, projektjeihez b) 14 % a labdarúgó utánpótlás korosztály támogatására c) 22 % a tartományi szinten működő sportszövetségeknek (ASKÖ, ASVÖ, SPORTUNION), valamint iskolák közötti együttműködési programokra d) 9 % a "Fit für Österreich" nevű programra, amely a sport népszerűsítését célozza Összesen
2 286 496 3 593 066 1 469 890 16 332 116
A támogatásokkal kapcsolatos teendőket és az ellenőrzés módszerét a 11. paragrafus határozza meg. Eszerint a Szövetségi Kancellár szerződésben felhatalmazza
a
Szövetségi
Sportszervezetet,
hogy
ezeket
a
tevékenységeket a Szövetség nevében és számlájára végezze. A szerződés tartalmazza az ellenőrzés módszerét, ennek külön költségeit, valamint a Kancellárnak való jelentési kötelezettséget. Az állami költségvetésből a sportra fordított kiadások sokféle célra kerülnek felhasználásra. Ausztriában a központi finanszírozási forrásokat jól
mérhető
és
ellenőrizhető
célok,
feladatok
és
programok
megvalósítására fordítják. A szerencsejátékból származó bevétel jelentős és ez egyben a mindenkori kormányzati döntésektől független, jól tervezhető bevételi forrást is garantál a sport számára.
52
4.1.3. Sportfinanszírozás Magyarországon Az 1980-as, 90-es évek fordulóján a rendszerváltás teljes mértékben megváltoztatta a sport társadalmi szerepét, megszűnt a sport általános kivételezett helyzete, s az állami szerepvállalás azóta is csökken. Mégis Magyarországon a közvetlen állami sportfinanszírozás értéke az állami költségvetésből (0,25%-0,3 %) jóval meghaladja az európai országokra jellemző arányokat (0,05 % – 0,25 %).43 Az alábbi ábra szemlélteti azt a pénzáramlást, mely a korábbi évek állami támogatási rendszerére volt jellemző. 10. ábra
Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, 2007. 137. o.
A jelenlegi elosztási struktúra nem ösztönzi ezeket a szervezeteket a hatékonyságra és a külső források bevonására. Az állami finanszírozási források felosztása elaprózott és átláthatatlan, elkülönült szervezeteken, döntési mechanizmusokon keresztül történik, amely egyrészt növeli a működési, fenntartási költségeket, másrészt megnehezíti az egységes céloknak és stratégiának megfelelő finanszírozást.
43
Dénes-Keserű: Nemzetközi sportfinanszírozás, 2007; 5. old.
53
A
következő
ábrán
látható
egyszerűbb
allokációs
rendszernek
köszönhetően több pénz fog eljutni közvetlenül a sportra, a sportolókhoz, a sportegyesületekhez. Ugyanakkor nő a jelentősége az egyesületektől illetve sportszövetségektől befolyó tagdíjnak. A köztestületekkel és a szövetségekkel szemben a korábbinál erősebben megfogalmazódik az elvárás,
miszerint
a
magánszférából
vonjanak
be
támogatást
tevékenységük finanszírozására. Ezen szervezetek jelen mértékű automatikus finanszírozása megszűnik, azonban a pályázatok keretében lehetőség nyílik minden szervezet, egyesület számára, hogy kidolgozott programjaikra állami forráshoz jussanak. 11. ábra
Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, 2007. 138. o.
A játékadóból származó bevételek a sportfinanszírozás sarokkövének tekinthetők mind a nemzetközi mind a hazai gyakorlatban. A keletkező adóbevételek kiadási struktúrája a sport viszonylatában törvényileg meghatározott (a sorsolásos játékok játékadójának 12%-a; a bukmékeri, fogadásos játékok játékadójának 50%-a; a TOTÓ játékadójának 100%-a áramlik a szférába).44 A Szerencsejáték Zrt. kimutatásai alapján45 200644
A sport állami támogatásának pénzügyi rendszere, 2004. évi Sporttörvény VIII. fej. 56.§ 45 Szerencsejáték Zrt. üzleti jelentés 2006, http://www.szerencsejatek.hu
54
ban 57,2 milliárd forinttal járult hozzá a költségvetés bevételeihez, melyből a Sporttörvény által meghatározott közvetett támogatás 4,080 milliárd forint volt. Ezen túlmenően 830 millió forintot fordított szponzorációra és mecenatúrára. 2007-ben az állami bevételekhez való hozzájárulás 56,1 milliárd forintot tett ki, és a tervek szerint 51,2 milliárd forint lesz 2008-ban. A források felhasználása azonban a költségvetési törvény alapján nem követhető pontosan nyomon, így a szerencsejáték bevételek „felszívódnak” az általános sportköltségvetésben. A központi sportfinanszírozás hatékony működtetése azonban átláthatóságot és célorientációt igényelne. A következő táblázat a magyar sportfinanszírozás legfontosabb elemeit részletezi, de mivel pontos adatok nem állnak rendelkezésre, ezért ezek csak erős becslésen alapulnak. A magyar sportfinanszírozás elemei 5. Táblázat
Sportfinanszírozó Közoktatás testnevelési célú (elméleti) kiadásai Oktatási Minisztérium (normatívák) Helyi önkormányzatok Központi költségvetés Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Egyéb minisztériumok Területi közösségek Helyi önkormányzatok Megyei önkormányzatok Háztartások Sportfelszerelés Sportruházat Sportszolgáltatások Vállalatok Professzionális sport Elit sport Szabadidősport Forrás: Dénes: Keserű: A magyar sportfinanszírozás helyzete, 2007. 58. o.
55
Mrd Ft 80-100 40-50 40-50 20,6 20,5 0,1 35-40 35-39 0,5-1 70-90 15-20 40-50 15-20 15-20 11-14 3-4 1-2
A központi források végessége és a költségvetési támogatások csökkenése miatt keletkező űrt a sportgazdaságnak kellene betöltenie, azonban Magyarországon ennek szerepe még jelentősen elmarad az európai szinttől. Míg az európai országokban a sportágazat részesedése a GDP-ből 1,4 – 2,5 %, addig Magyarországon csak 0,7-1 %.46 Magyarországon
a
sportcélú
kiadásaikkal
a
sport
legnagyobb
finanszírozói a háztartások, közel felét adva az összes ráfordításoknak. Az önkormányzatok a sportkiadások negyedét, míg az állam 15%-át képviseli, a vállalati szféra 10-11%-ot ad a sportfinanszírozásba. A közoktatás sportcélú kiadásai nélkül, óvatos megközelítéssel 141 milliárdos forintosra becsült sportráfordítások megoszlását mutatja a következő ábra: 12. ábra
A magyar sportfinanszírozás szerkezete közoktatás testnevelés célú kiadásokon kívül
11% Háztartások 25%
49%
Állam Önkormányzatok Vállalatok
15%
Forrás: Dénes: Keserű: A magyar sportfinanszírozás helyzete, 2007. 58. o.
A sportirányítási rendszer ábrája jól szemlélteti, hogy a központi költségvetésből kiutalt pénzek közvetlenül az Állami Sportirányításhoz kerülnek. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) felelős ezen összegek minél jobb, igazságosabb elosztásáért. Az ÖTM a Sporttörvényben
meghatározott
rendeletek,
valamint
a
Nemzeti
Sporttanács, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Nemzeti Sportszövetség javaslatai alapján ítéli oda a szövetségeknek a támogatásokat. A pénzösszegeket a Szakszövetségek és Sportszervezetek pályázatok,
46
Dénes-Keserű: A magyar sportfinanszírozás helyzete, 2007. 6. o.
56
normatív támogatások, céltámogatások és ösztöndíj formájában juttatják az egyesületeknek és a versenyzőknek. A következő ábrán összefoglaló jelleggel látható az állam által a sportszövetségeken keresztül nyújtott sporttámogatás szerkezete: 13. ábra
A szövetségeken keresztül nyújtott költségvetési sporttámogatások szerkezete Felkészülés Működés (NSSZ) 16%
24%
SPORT XXI.
9%
Héraklész programok UP műhelyek 8%
8% 5% 3%
14%
Egyedi támogatások Eseménytámogatás
13%
Gerevich ösztöndíj Létesítménytámogatás
Forrás: Dénes: Keserű: A magyar sportfinanszírozás helyzete, 2007. 54. o.
A rendelkezésre álló kimutatások szerint 2006-ban 5,5 milliárd forintot is meghaladta a szövetségeken keresztül nyújtott sporttámogatások összege. A NUPI koordinálta utánpótlásprogramok (Sport XXI, Héraklész, Utánpótlás műhelyek) együttesen a szövetségi támogatások közel harmadát jelentették. A szubvenció további fontos részét képezték a
Magyar
Olimpiai
Bizottságon
keresztül
nyújtott
felkészülési
támogatások, illetve a központi edzőtáborok szövetségi használatának támogatása. A központi költségvetés 2006-ban 480 millió forinttal támogatta az országos sportági szakszövetségek és országos sportági szövetségek, 24 millió forinttal a fogyatékkal élők sportszövetségeinek működését. Az épek sportja esetén a támogatási javaslatot a Nemzeti Sportszövetség készíti el normatív pontérték számítás alapján. A támogatásra rendelkezésre álló összeg 5%-át pályázati keretként elkülönítik, a megmaradt összeg 25%-ának meghatározása a pontérték táblázat alapján kiszámított sportági eredményességi pontszám alapján történik. A keret
57
75%-ának
felosztása
a
következő
adatok
alapján
történik:
a
sportszövetség által fizetendő nemzetközi tagdíjak (1-es szorzóval arányosítva), a sportágban kiadott belföldi versenyengedélyek száma (4es szorzóval), a sportszövetségi tagszervezetek száma (4-es szorzóval), a sportszövetség közgyűlése által elfogadott mérleg szerinti éves költségvetés (1-es szorzóval), a sportági tradíciók (3-as szorzóval), egyéb, előre számszerűsíthető szempontok, azaz a sportág szállítási igénye (2-es szorzóval), pályaigénye (2-es szorzóval), technikai igényei és állatok bevonásának igénye (4-es szorzóval), edzőpartner bevonásának igénye (4-es szorzóval), női és férfi szakágai (6-os szorzóval), olimpiai és nem olimpiai szakágak száma (6-os szorzóval).47 A MOB és a NSSZ által 2007-ben nyújtott sportági támogatások szövetségenként részletezve az 5. számú mellékletben található táblázatban láthatóak. Eszerint a Magyar Röplabda Szövetség (MRSZ) az összes támogatásból (2007-ben 1 363 252 969 forint48) 11 731 739 forintot kapott a következő lebontásban: 6. Táblázat
Javaslattevő
NSSZ
MOB
Szövetségi Szakmai alaptám.* tám.* MRSZ
4731739 2000000
MOB
MOB
Kvalifikációs NUSI Előleg események edzőtábor tám. tám. tám. átutalva 5000000
Összesen (Ft)
1000000 3000000 11731739
*dopping- és előleglevonás után
A Magyar Röplabda Szövetség 2007-ben a szövetségi támogatásokon kívül a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézettől a Sport XXI. Program keretében 25 millió forintot49 kapott. Ezt egészíti ki az egyesületi tagdíjakból és a nevezési díjakból befolyó összeg, a szponzoroktól (Nestea, Coca-Cola Magyarország Szolgáltató Kft.) származó bevétel és a külföldi egyesületekben szereplő játékosoktól beszedett transzferdíj. Az osztrák Sporthilfe támogatásaihoz hasonlóan 2001-ben Magyarországon 47
Dénes-Keserű: A magyar sportfinanszírozás helyzete, 2007. 33. o. A sportegészségügyi rendszer fejlesztésére kapott támogatást is tartalmazza. 49 Sport XXI. program (NUPI), http://www.nupi.hu 48
58
is elindult a Héraklész program, mely tehetséggondozási rendszer a kiválasztástól
az
olimpiai
felkészülésig
segíti
az
utánpótlás
legtehetségesebb versenyzőit. Ezen belül három alprogram (Sport XX.; Héraklész Bajnok, Héraklész Csillag) keretében 6-23 éves korig három korosztály versenyzői részesülhetnek támogatásokban eredményeik alapján. Bár a finanszírozási rendszer kissé átláthatatlan, mindenesetre kivehető, hogy a központi finanszírozási források szerkezeti aránya egyoldalúan az elit sportot preferálja. Ennek oka egyrészt az, hogy a magyar gyakorlatban az olimpiai, világbajnoki és Európa bajnoki érmeken, helyezéseken kívül, nincs olyan mérési, nyilvántartási, ellenőrzési rendszer, amely a sportfinanszírozás hatékonyságát és eredményességét mutatná. Másrészt a magyar sportvezetés a sikeresség lehetőségét korábban abban látta, hogy a jelentősen beszűkült erőforrásokat az elit sportra koncentrálta attól függetlenül, hogy a magyar sikersportágak (öttusa, kajak-kenu, sportlövészet, vívás, birkózás) az üzleti alapú sport szempontjából kevésbé vonzóak. Sokkal olcsóbb ugyanis az olimpiákon és nagy világeseményeken szerzett aranyérmekkel elfedni a sport bajait, mint finanszírozni a széles tömegbázisú hazai sportélet kiépítését. Összefoglalásként elmondható, hogy az európai sport manapság egyre kiemeltebb szerephez jut, de ezzel együtt komoly kihívásokkal is szembe kell néznie. Nehezíti a helyzetet, hogy a sport hagyományos értékeivel szemben (úgymint fair play vagy amatőrizmus) egyre inkább a túlzott profitszerzési törekvések érvényesülnek, melyek következtében sajnos gyakran hallunk doppinghasználatról, vesztegetési botrányokról. Az állami sporttámogatás közös jellemzője Európában, hogy valamennyi ország esetében az elit sportolókat, illetve az elit utánpótlás sportolókat érinti, és a támogatás értéke maximált. Meg kell találni az egyensúlyt az elit és a szabadidősport támogatásában, valamint a bevonható egyéb forrásokat.
59
4.2. A sportegyesületek finanszírozása, kiemelten a röplabda sportágban 4.2.1. A röplabda története50 A játék alapjait az amerikai William G. Morgan, a Holyoke YMCA Egyetem testnevelési igazgatója találta fel 1895-ben és „minnonette”-nek nevezte, mely akkor még igen távol állt a mai versenyszerű röplabdától. Kezdetben elsősorban Amerikában terjedt el, ekkor már röplabda néven, beltéri és szabadtéri változatban egyaránt. A többi kontinensen az 1900as évek elejétől vált népszerűvé. A rohamos terjedés szükségessé tette a határozottabb játékszabályok kialakítását, így egymás után alakultak meg a nemzeti szövetségek, melyek kialakították a versenyrendszereket, nemzeti bajnokságokat indítottak, sőt nemzetközi találkozókra is sor került. A nagy fellendülés, a nemzetközi kapcsolatok kialakulása természetszerűleg a sportág folytonos minőségi fejlődését eredményezte. 1947-ben 14 ország – köztük Magyarország – részvételével alakult meg a Fédération Internationale de Volleyball (FIVB; Nemzetközi Röplabda szövetség), a röplabdajátékokat megszervező nemzetközi egyesület. 1949-ben bonyolították le az első férfi-, majd 1952-ben az első női bajnokságot. 1964-ben bekerült az olimpiai játékok sportágai közé, aminek azóta is részét képezi. A strandröplabdát az FIVB 1986-ban hitelesítette, ami aztán az 1996-os nyári olimpia programjába is bekerült. Külföldön elsőként Kanada fogadta be a röplabdát, 1900-ban. Manapság a sport különös népszerűségnek örvend Brazíliában, Kubában, egész Európában (ahol főként Olaszországnak, Hollandiának és Szerbiának vannak meghatározó csapatai), Oroszországban és számos ázsiai országban (így például Kínában) is. Az FIVB számításai szerint a világon minden hatodik ember érdekelt a terem- és/vagy strandröplabdában (vagy játékosként, vagy nézőként).
50
Röplabda, http://hu.wikipedia.org
60
4.2.1.1. A röplabda Ausztriában A röplabda 1925 óta ismert Ausztriában, kezdetben a csehszlovák kisebbség sportegyesületében (Sokol) játszották, de hamar elterjedt egész Bécsben. A II. világháború alatt betiltották, így a sportág igazán az 1945 után alapított "Freie Österreichische Jugend" (FÖJ, Osztrák Ifjúsági Szervezet) által vált népszerűvé, mely jó kapcsolatban volt a csehszlovák, a magyar és a jugoszláv ifjúsági szervezetekkel, ahol a röplabda ekkor már nagyobb népszerűségnek örvendett. Ezáltal a sportág egyre ismertebbé vált, sorra alakultak a csapatok, s a játék színvonala is emelkedett. Az Osztrák Röplabda Szövetséget 1953-ban alapították. 51 Annak ellenére, hogy napjainkban az osztrák válogatott rendre alulmarad a magyarral szemben, egyesületi csapataik általában jobban szerepelnek a kontinentális bajnokságokban. A Közép-európai Ligában a nőknél a SVS POST csapata 2. helyezést ért el, a férfiaknál a HYPO TIROL 2., a bécsi aon hotVolleys pedig 3. lett. Az előző évi osztrák bajnokság győztesei részt vesznek a Champions League-ben (Bajnokok Ligájában) is, melyben kevesebb sikert tudnak elérni, de fejlődésük szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír. Emellett összesen öt csapat szerepel a CEVkupában (Confédération Européenne de Volleyball) és a Challenge Cupben. Ausztria Csehországgal együtt megpályázta a 2011-es Férfi EurópaBajnokság rendezését, amely jog elnyerése még népszerűbbé tenné a sportágat az országban. Főleg, hogy az Osztrák Röplabda Szövetség elnöke, Peter Kleinmann az EB-ig az Euroligában is versenyeztetné a válogatottat, amely a legmagasabb rangú európai liga a nemzeti csapatok számára. Ezáltal várhatóan szintén tovább növekedne a röplabdát kedvelők tábora Ausztriában, mely egyrészt a játékoslétszám, másrészt a nézettségi mutatók emelkedésében mutatkozna meg. Végül,
de
nem
utolsósorban
meg
kell
említeni
az
osztrák
strandröplabdázók sikereit, akik közül kiemelkedő a 2007-es Európa51
Gründungsgeschichte des ÖVV, http://www.volleynet.at
61
bajnok Clemens Doppler-Peter Gartmayer páros. Rajtuk kívül számos osztrák játékos szerepel még a strandröplabda Grand Slam tornákon, Világ- és Európa-bajnokságokon, melyeken magyar versenyzőkkel sajnos nemigen találkozunk. Eredményességükben jelentős szerepe van a sportág nagyfokú támogatottságának Ausztriában, melyhez az 1996 óta évente megrendezésre kerülő, azóta a strandröplabda Mekkájának nevezett klagenfurti torna52 is nagyban hozzájárult. Úgy gondolom, hogy Klagenfurt mesébe illő története nekünk, magyaroknak is jó például szolgálhat. A torna kezdetben „név nélkül”, néhány szponzor segítségével és kis létszámú nézőközönséggel indult. A táj szépségének, valamint a szervezők szorgalmas munkájának köszönhetően 2001-ben megkapták a Világbajnokság rendezésének jogát, mely az FIVB elnöke, Dr. Ruben Acosta szerint az eddig megrendezett világbajnokságok közül a legjobb volt. Azóta minden nyáron itt rendezik a strandröplabda Grand Slam egyik fordulóját, melyen a világ legjobb játékosai mérkőznek meg, s a kezdeti húszezres közönség 2007-re 106000-re növekedett.53 Az esemény szponzorai között találunk világcégeket (pl.: A1, NOKIA, VISA SWATCH, MIKASA, SEAT, RED BULL), európai és országos érdekeltségű vállalatokat (pl.: AON, Vöslauer, Zipfer), a médiát (pl.: ORF, HIT Radio, Kronen Zeitung), illetve a várost és a tartományt. A korábban
említett
menedzser,
Peter
Kleinmann
szintén
a
szervezőbizottság tagja, s elmondása szerint a siker kulcsa alapvetően a meglévő erős kapcsolati tőke. 4.2.1.2. A röplabda hazai története Magyarországon a II. világháborút követő években vált népszerűvé a sportág. A Magyar Röplabda Szövetség 1946 decemberében alakult meg, az első országos bajokságra 1947 tavaszán került sor. A következő évben már 4500 csapat versenyzett a legkülönbözőbb szintű bajokságokban. A 60-as évek első felére az MRSZ már közel 30 000 igazolt játékost tartott nyilván, sajnos napjainkban ez a szám a 3 000-t sem éri el. Pedig válogatott 52 53
csapataink
a
kezdetekben
eredményesen
6. sz. melléklet Geschichte Klagenfurt, http://www.beachvolleyball.at
62
szerepeltek
elsősorban az Európa-bajnokságokon: a férfiak 1963-ban, a nők 1975ben szereztek ezüstérmet. Világbajnokságon (1970-ben), s két olimpián (1976 és 1980) a nőknek 4. helyet sikerült elérniük, amivel ma nagyon elégedettek lennénk. Az utóbbi éveket ugyanis nem lehet a magyar röplabda sikerkorszakaként jellemezni. Válogatottjaink többségében nem jutnak be sem a kontinentális, sem a világversenyek döntőjének mezőnyébe. (Ez alól kivétel volt a férfi felnőtt válogatott 2001. évi EB döntős szereplése, ahol a 11. helyen végzett, valamint a női ifjúsági válogatott 2003-as EB és VB döntőben való részvétele.) A bajnokságok színvonala
folyamatosan
romlik,
legjobb
játékosaink
külföldre
szerződnek. A Közép-európai Ligában való szereplés (Kométa Kaposvár 5., Betonút-NRK-Nyíregyháza 6., TEVA-Gödöllői RC 7. hely) valamelyest reményre adhat okot. Emellett két férfi csapat szerepel a CEV-kupában, illetve két női a Challenge Cup-ben, s az elszenvedett vereségek ellenére jó hatással van a csapatokra a nemzetközi légkör. Összességében azonban megállapítható, hogy a jól képzett játékosok, a megfelelő szakembergárda és az anyagi eszközök hiánya egyre inkább megnehezíti,
hogy
korábbi
sikereit
megismételhesse
a
magyar
röplabdázás.54 4.2.2. Két egyesület bemutatása: aon hotVolleys – Vasas Sport Club A kiválasztott egyesületek bemutatásánál ebben a fejezetben általános jellemzésre törekedtem, a finanszírozással kapcsolatos területeket az általam készített kérdőívben szereplő kérdésekre kapott válaszok alapján a következő fejezet részletezi. Választásomat azzal indokolom, hogy mindkét
egyesület
nagy
múlttal
rendelkezik,
s
hazájában
a
legsikeresebbek közé tartozik. Elnökeik kiemelkedő személyiségek, akik rendkívül sokat tettek és máig is tesznek a röplabda népszerűsítéséért. Úgynevezett „szponzorvadász” hírében állnak, mely tulajdonságuknak köszönhetően képesek megteremteni az anyagi biztonságot klubjaik számára. 54
Herpai László: A röplabdázás története, 2006., http://www.hunvolley.hu
63
4.2.2.1. aon hotVolleys Az egyesületet SK Görz 33 néven alapították 1953-ban Bécsben azzal a céllal, hogy a későbbiekben sztárcsapatot hozzanak létre. Az egyesület neve idővel néhányszor megváltozott, többnyire a szponzoroktól függően. Az aon hotVolleys nevet 2003 óta viseli a csapat, mióta a Telekom Austria AG (Aon) a főszponzor. Az egyesület a felnőtt férfi „profi” csapaton kívül 50 másikkal is rendelkezik gyermek- és ifjúsági korosztályban, illetve női szakágban, mely csapatokkal összesen 14 edző foglalkozik. A működéssel kapcsolatos feladatokat összesen öten látják el. Az egyesület elnöke Peter Kleinmann, aki egyben a csapat menedzsere, tehát marketinggel, szponzorációval is foglalkozik. A szervezéssel kapcsolatos teendőket két titkárnő végzi, s a csapatnak saját könyvelője van. Az edző mellett másodedző, atlétikaedző, statisztikus, és külön csapatmenedzser, valamint az orvosi stáb segíti a felnőtt férfi („profi”) csapat munkáját, mely szerepel az Osztrák Bajnokságban, az Osztrák Kupában, a Közép-európai Ligában és az Indesit European Champions League-ben.55 A Közép-európai Ligában Csehországgal, Szlovákiával, Magyarországgal, Szlovéniával mérkőznek meg, míg a Bajnokok Ligájában is legalább öt ország élcsapatával találkoznak. Egy szezonban legalább 39, legfeljebb 53 kötelező meccset játszanak, melyek számát
tovább
növelik
a
barátságos
mérkőzések.
Eddig
elért
eredményeik:
18-szoros Osztrák Bajnok (rekord)
13-szoros Kupagyőztes (rekord)
3-szoros Interliga győztes
Közép-európai Liga győztes (2006) és 2. helyezett (2007)
40-szeres bajnok utánpótlás korosztályokban
Champions League résztvevő
A számos sikert tekintve joggal állíthatjuk, hogy az aon hotVolleys egyike a legsikeresebb osztrák egyesületeknek, s ezzel Ausztria egyik
55
7. sz. melléklet
64
legjobb
sportterméke.
szponzoroknak,
hiszen
Ebben
rendkívül
nélkülük
lehetetlen
nagy
szerepe
lenne
van
a
professzionális
játékosok szerződtetése és a szükséges feltételek megteremtése. Eközben a szponzoráció a támogató vállalatoknak is előnyöket jelent, hiszen növeli az ismertségüket, erősíti a márkát, a vállalattal szembeni pozitív attitűd kialakításáról nem is beszélve. 4.2.2.2. VASAS Sport Club A Vasas SC Női Röplabda Szakosztálya (a továbbiakban „Vasas”) 1981ben alakult a 11-szeres országos bajnok, MNK- és BEK-győztes NIM SE örököseként Óbudán, a férfi szakosztálytól teljesen függetlenül, mely már az 1950-es évek óta sikeresen működött. Az 1991 óta fennálló Vasas Sport Club jelenleg 16 szakosztályt működtet, s a Női Röplabda Szakosztály
által
egy
igen
szép
fekvésű,
kitűnő
állapotú
sportlétesítménnyel is gazdagodott, a III. kerületben található Folyondár utcai sportcsarnokkal, melyben egy fedett röplabda és egy teniszpálya, valamint 11 szabadtéri teniszpálya található. A Vasas Sport Club 2004. november 1-jén az országban elsőként írta alá a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal a vagyonkezelői jog átvételéről szóló szerződést, amely értelmében az egyesület 49 évig maga rendelkezhet ingatlanjaival, tehát a Fáy és a Folyondár utcai létesítményekkel valamint a Pasaréti Sportcentrummal. A szakosztály elnöke 20 éve Fördős László, aki a Magyar Röplabda Szövetség elnökségi tagja és a Vasas SC tiszteletbeli elnöke is. Munkáját a technikai vezető és az utánpótlás igazgató segíti. A felnőtt csapat irányítását a vezetőedző és egy másodedző végzi, a felkészülést csapatorvos, pszichológus és gyúró is segíti. Az utánpótlás korosztállyal összesen öt edző foglalkozik. A csapat névadója jelenleg az Opus-Via Ingatlanfejlesztő Kft., valamint az Óbudai Önkormányzat. A Vasas Sport Clubon kívül ők és a többi támogató biztosítják a női röplabdázók nyugodt felkészülését a bajnoki mérkőzésekre 2004 óta.
65
A magyar viszonylatokban professzionális háttérmunkának és szponzori támogatásnak köszönhetően az eredmények sem maradtak el. A szakosztály megalakulása óta a Vasas kétszeres Magyar Bajnok, négyszer második helyezett, a Magyar Kupában pedig hétszer első, hatszor második helyezést ért el. Az eddigi legnagyobb nemzetközi siker 1996-hoz kötődik: a CEV-kupában, az ankarai döntőn negyedik lett a csapat Vasas Budai Tégla néven. Európai kupaküzdelmekben azóta sem szerepelt magyar klubcsapat a négyes döntőben. Legsikeresebb szezon pedig a 2004/2005-ös idény volt, amikor a második bajnoki cím mellé a Magyar Kupát is elhódították a lányok. Mandúr László, a röplabda szakosztály tiszteletbeli elnöke, a Parlament alelnöke „Parlamenti aranyérem”-mel jutalmazta az együttest. A Vasas méltán lehet büszke utánpótlás-nevelésére is, hiszen a korosztályos
bajnokságokban
csapatai
összesen
27-szer
győzedelmeskedtek. A Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet által az utánpótlásra fordított támogatásból is a Vasas Opus-Via Óbuda csapata kapta a legmagasabb támogatást 2006-ban, köszönhetően az elmúlt években
elért
kiemelkedő
utánpótlás
eredményeknek.
Az
utánpótlásedzéseket a Folyondár utcai csarnokban és kihelyezett iskolákban
tartják,
melyekkel
a
szakosztálynak
együttműködési
szerződése van. A szerződés értelmében az edzők bérét, és a gyerekek versenyeztetését a szakosztály
vállalja magára, míg az iskola
edzéslehetőséget biztosít a csapatok számára. A tárgyi feltételek megteremtését közösen látják el. Ez a tevékenység egyrészt az utánpótlás kiválasztását is biztosítja, másrészt erősíti a sportág tömegsport jellegét. Utóbbi cél érdekében a Vasas 2006 őszén létrehozta a „Hobby röplabda” csoportját is, így folyamatosan nő az iskolákban röplabdázók száma (a korábbi 40-50 fő helyett jelenleg 150-200 fő). A fiatalokkal szakképzett edzők foglalkoznak, akik közül az elmúlt években többen elnyerték az „Év utánpótlás edzője” címet. A szakosztály és az egyesület vezetése évek óta azon dolgozik, hogy az anyagi és tárgyi feltételek biztosítva legyenek a kiemelkedő munka
66
elvégzéséhez. Az elmúlt huszonöt évben sikerült megteremteni a viszonylagos gazdasági biztonságot. Míg Budapesten nagy múltú, többszörös bajnokcsapatok szűntek meg (Tungsram SC, Újpesti Dózsa) addig a Vasasnak mindig sikerült az első osztályban maradnia. A női röplabdában a Vasas Sport Clubnak nagy jelentősége van.
67
V. Esettanulmány – A kérdőíves felmérés tanulságai56 5.1. A kérdőív ötlete, a kérdések összeállításának szempontjai A kérdőívben szereplő kérdések megválaszolására a két egyesület vezetőjét kértem fel. A Vasasban készséggel álltak rendelkezésemre, az aon hotVolleys menedzsere idő hiányára panaszkodva sajnos nem válaszolt a kérdésekre. Az osztrák egyesületet illetően tehát a kapott prezentációkra, a csapat honlapjára illetve a menedzserrel korábban folytatott beszélgetésekre tudtam hagyatkozni. A kérdőív összeállításához sportfinanszírozással foglalkozó cikkeket, szakirodalmat és a saját tapasztalataimat használtam fel. A feltett 12 kérdéssel igyekeztem teljesen lefedni az egyesületek finanszírozásával kapcsolatos területet, természetesen figyelembe véve a sportág egyedi jellemzőit és viszonylag jól ismerve a két egyesület lehetőségeit. 5.2. A válaszok és a személyes adatgyűjtés elemzése 5.2.1. Az egyesületek finanszírozásának fő forrásai (1., 2. kérdés) Magyarországon
a
sportba
fektetett
egy
főre
jutó
állami
és
önkormányzati támogatások, szerencsejátékból származó és szponzori bevételek jelentősen elmaradnak az európai átlagtól. (sportstratégia 87. old). A legszembetűnőbb eltolódás, hogy az Európai Unió 15 régi tagállamának átlagában az állami és a szponzori bevételek közel azonos arányban szerepelnek, míg Magyarországon az egyébként is alacsony állami támogatásoktól is messze elmarad a magántőke szerepe. Szintén eltérés, hogy Magyarországon a szerencsejáték bevételeiből mind relatív, mind abszolút értékben aránytalanul kevés kerül visszaforgatásra a sportba.
56
8. sz. melléklet
68
14. ábra
Forrás: Világgazdaság, 2006. október 12., 9. o.
A Vasastól kapott információkból kiderül, hogy az egyesületi forrásai elsősorban szponzoroktól (67 %), az államtól (8 %) és a Vasas Sport Clubtól (15 %) származnak, valamint a saját források 7 %-ot, magánadományok 3 %-ot tesznek ki. Ausztria esetében alapul vehetjük az uniós átlagot, hiszen a sportágazat részesedése itt a legmagasabb az EU-ban (2,7 %). Emellett azonban azt gondolom, hogy a szponzorok számát
és
nagyságát,
valamint
az
állami
sportfinanszírozással
kapcsolatban leírtakat tekintve a szponzori bevételek aránya az aon hotVolleys-nál legalább olyan magas, mint a Vasasnál. A magyar csapat saját forrásai között a reklámfelületek eladása (74 %), a tagdíjak (15 %), és a létesítmények bérbeadása (8 %) nagy jelentőségű, míg a belépődíjak és az SZJA 1 %-ából származó bevételek csak 2 illetve 1 %-ot jelentenek. Bár a bécsi egyesületnél a létesítmények bérbeadása és az SZJA 1 %-a nem szerepel a bevétel tételei között, ezzel szemben a belépődíjakból (tekintve a nézők létszámát57 és a jegyárakat58), valamint a logóval ellátott termékek eladásából jóval magasabb jövedelemre tesznek szert. Televíziós jogdíjakból egyik csapatnak sem származik bevétele, de ezt a 7. kérdés kapcsán még részletezni fogom.
57
bajnoki meccs: 100-400, bajnoki döntő: 600-700, Champions League meccs: 15001800 fő 58 Felnőtt jegy: 10 euro, diák: 5 euro, VIP: 70 euro
69
5.2.2. A felnőtt csapatok kiadásai és a sportcélú ingatlanok helyzete (3., 4., 6. kérdés) A kiadások megoszlása a két csapatnál arányaiban megegyező: versenysport/felnőtt csapat (82 %), utánpótlássport (16 %), diáksport (2%).59 A felnőtt csapattal kapcsolatos kiadások kapcsán már találunk eltéréseket, ami egyrészt a létesítmények tulajdoni helyzetének különbözőségéből, másrészt a szponzori kör összetételéből, valamint a nevezési díjak eltérő nagyságából adódik. A sportolók fizetése mindkét csapatnál jelentős kiadási tétel (a Vasasnál 80 %). Bár az osztrák csapattól ilyen jellegű hivatalos információt nem kaptam, s a jövedelmek alapvetően bizalmasak, de személyes kapcsolatok útján konkrét adathoz jutottam, mely tükrözi, hogy Ausztriában az első osztályban röplabdázók fizetése (becslés: átlag nettó 2500 euro/hó/fő) nagyságrendekkel magasabb az itthoninál és átlagosnak vagy annál jobbnak számít a helyi jövedelemviszonyok
tekintetében
is.
Ez
egyrészt
arra
enged
következtetni, hogy a sportolók fizetése jelentős kiadási tétel, másrészt a bécsi egyesület valószínűleg nagyobb kerettel gazdálkodik. Míg a sportszerek, étkeztetés, szállás a Vasasnál a költségek 11 %-át jelentik, addig az aon hotVolleys ezeket a szponzoroktól kedvezményesen kapja (Adidas, Austria Trend Hotel, WSF Group). Az utazási és nevezési költség a nemzetközi bajnokságokban (Közép-európai Liga, Champions League) való szereplés miatt valószínűleg jóval magasabb a bécsi csapatnál, azonban ennek jelentős pozitív hozadéka is van a szponzorszerzési lehetőségeket tekintve. Jelentős kiadást jelenthet még a terem bérleti díja, mert a csarnok Bécs város tulajdonában van. (Lehetséges, hogy a város támogatásként a bérleti díj bizonyos százalékát elengedi, de erről sajnos nincsenek pontos információim.) A Vasas Sport Clubnak vagyonkezelői joga van az állami tulajdonban lévő, 14 565 m2 nagyságú
terület
fölött,
és
haszonbérleti
szerződése
van
az
önkormányzati tulajdonú 7 928 m2 nagyságú terület fölött, ahol a csarnok elhelyezkedik. A terület fenntartási, fejlesztési és karbantartási költségeit a szakosztály helyett a klub állja, és a bérleményekből befolyó 59
A Vasastól kapott adatok alapján.
70
összeg is a klub kasszáját gyarapítja, ez azonban messze nem fedezi a költségeket. A létesítmény fejlesztésének lehetőségei viszont szélesek, s a Vasas Sport Club dolgozik a lehetséges megoldásokon. 5.2.3. Az utánpótlás korosztály számára szervezett programok (5. kérdés) Az
aon
hotVolleys
utánpótlásprogramja
az
„aon
hotVolleys
Schulaction”60 három pillérre épül: 1. aon hotVolley Schulaction (Iskola-program): a program diákok 12 fős csoportjai számára nyújt lehetőséget, hogy a csapat bármelyik
hazai
meccsét
élőben
megtekinthessék
egy
kísérőtanárral. Logóval ellátott röplabdapólókat, egy röplabdát, 20 euro értékben utalványt kapnak sportszervásárlásra, valamint minden mérkőzésen egy iskola megnyerheti a 400 euro értékű takarékbetétkönyvet. A 2006-2007-es szezonban 549 iskolás csoport, azaz 6588 diák élt ezzel a lehetőséggel, amely a projektben résztvevő szponzorok számára is tükrözi az ebben rejlő hatalmas potenciált, hiszen a pólókon lévő feliratok által még egy célcsoport elérhetővé válik. 2. aon
hotvolley
Showtrainings
(Bemutató
edzések):
egy
testnevelési óra alkalmával a professzionális játékosok bemutató edzést tartanak a diákok számára, beállnak játszani közéjük, autogramokat és belépőket osztanak szét. A legutóbbi szezonban 2735 diák vett részt ilyen programban. 3. aon hotVolley Schülercup (Diák kupa): 20 iskolai csapat szerepelhet
egy
bajnokságban,
melynek
lebonyolítása
a
Champions League-hez hasonló, a döntő pedig az aon hotVolleys egyik hazai meccse előtt kerül megrendezésre. A program partnereként a szponzor a kapcsolódó összes eseményhez a nevét adja, és a 10-18 éves korosztályt biztosan eléri. A szponzoron kívül az egyesület számára is vannak pozitív hatásai a programnak. Egyrészt 60
9. sz. melléklet
71
növeli a sportág, illetve a csapat népszerűségét, másrészt egyre több fiatal választja a röplabdát, akikkel bővül az utánpótlás bázis és talán közülük kerülnek majd ki a jövő bajnokai. A Vasas több utánpótlás-bajnokidöntő megrendezése mellett, minden évben számos 1-2 napos tornát rendez e korosztályok részére. Ezek közül kiemelkedő az 1997 óta évente tartott Vihar Levente Kupa, a szakosztály legendás utánpótlás edzőjének tiszteletére, mely eseményen serdülő és gyermek korosztályban vetélkednek a csapatok. Többször sikerült nemzetközivé tenni a különböző tornákat, osztrák illetve szlovák csapatok részvételével. Ezen kívül minden évben megrendezik a márciusi Röpi-Show-t, ezen szinte az egész család részt vesz. Hagyományosan itt fogadják Vasas sportolóvá a legkisebbeket, amely ceremónián a Vasas élő legendái, olimpiai és világbajnokok az „avatószülők”. 5.2.4. Médiajelenlét (7., 8. kérdés) A vállalatok számára a médiajelenlét, a szponzoráció által elérhető célközönség nagysága, valamint a sport által közvetített értékek (siker, dinamizmus) elsődleges szempontok a támogatás kedvezményezettjének kiválasztásánál. Az aon hotVolleys-nál ezért folyamatos médiafigyelő készül a szponzorok számára, melyet a szezon végén kiértékelnek. Jelenlét a médiában, a 2006-2007-es szezonban:
Televízióban: az osztrák tv-adó, az ORF és az ORF Sport Plus összesen 81,23 órában sugározta az aon hotVolleys meccseit, melyet közel 15 millióan kísértek figyelemmel. Emellett 4 órát közvetítettek a csapatról Olaszországban, Görögországban, Lengyelországban, Bulgáriában, 5 órát Belgiumban és 3 órát Szlovéniában. Csehországban, Szlovákiában
és
Horvátországban
pedig
rövid
hírösszefoglalókban szerepelt a csapat.
Újságokban összesen 2250 cikk jelent meg a csapatról, melyből 372 fotót is tartalmazott, mellyel összesen több mint 111 millió olvasót értek el.
72
Az értékelést a United Synergies Média- és Információs Ügynökség végezte, melyből kiderült, hogy az aon hotVolleys a vizsgált szezonban mekkora reklámértéket61 teremtett a szponzorainak:
Telekom Austria AG (főszponzor): 2 457 232 euro
Bank Austria (arany fokozatú támogató): 578 149 euro
Wien Energie (ezüst fokozatú támogató): 407 678 euro
Az egyesület természetesen jól szerkesztett honlapot is működtet62, ahol részletes információkat kaphatunk többek között a csapatokról, eseményekről, a meccsek időpontjáról, eredményekről, elérhetőségekről, szponzorokról, jegyárakról. 2006 júniusa és 2007 májusa között összesen több mint 53 000 látogatója volt az oldalnak. Sajnálatos módon a magyar közvélemény és a magyar média lemondott a röplabda sportágról. Míg tíz éve egy szezon alatt közel harminc mérkőzést adott a Magyar Televízió, addig idén a férfi illetve női kupadöntő kivételével nem látható magyar röplabdamérkőzés a televízióban. Az írott sajtóban is egyre kevesebb a röplabdával foglalkozó anyag, a helyi lapokban havonta 1-2 alkalommal, a rádióban pedig a rangadók után szerepel csak a csapat. A szurkolók számára egyedül a csapat honlapja63 maradt, mint információszerzési lehetőség, mely egyébként az osztrák csapatéhoz hasonlóan egy tartalmas, jól szerkesztett weboldal.
Sajnos a röplabda sportág a „huszonkettes”
csapdájába esett. A média nem foglakozik a röplabdával, mivel jelenleg a mérkőzések kevésbé színvonalasak, s kevés a nemzetközi szereplés. Nincsenek a média számára „sztár” játékosok, akik lennének, azok külföldi egyesületekben játszanak. A média elpártolása miatt az összes röplabda egyesületnek, köztük a Vasasnak is egyre nehezebb szponzorokat találni, akik áldoznának egy hanyatló sportágra. Az egyre csökkenő szponzori bevételek miatt egyre kevesebb gyermekkel tudnak 61
Az értékek az osztrák nyomtatott sajtó, az ORF, a TW1 és a DSF tudósításain alapulnak, nem tartalmazzák a külföldi adók, az internet, a rádió és az egyesületi események jelentéseit. 62 http://www.hotvolleys.at 63 http://www.vasasvolley.hu
73
dolgozni az egyesületek, így kevesebb az esély, hogy újra „sztárok” szülessenek. 5.2.5. Szponzorok megnyerése és kapcsolattartás (9-11. kérdések) Szponzorok keresése általában, s a két egyesület vezetőjének bevallása szerint is elsősorban személyes kapcsolatokon keresztül történik. Nagy hangsúly van a támogatók egyszerű létén, hiszen nélkülük lehetetlen lenne a szükséges feltételek megteremtése. A Vasasnál fontos szempont az is, hogy a szponzorok tevékenységét össze tudják kapcsolni, így egyébként a támogatók megnyerése is könnyebb. Az aon hotVolleys menedzsere inkább olyan szponzorokat keres, akik az egyesület szempontjából hasznosak, természetesen figyelembe véve a vállalat érdekeit is. A számos nemzetközi szereplés miatt ebben az esetben az osztrák egyesület előnyösebb helyzetben van. A támogatások pénzbelitermészetbeni arányáról csak a Vasastól kaptam pontos adatokat, miszerint a szponzoráció 12 %-a irányul természetbeni juttatásokra (étkeztetés,
reklámtárgyak),
sporteszközök,
illetve
-felszerelések
vásárlására pedig 50 % kedvezményt kap az egyesület. Feltételezem, hogy a támogatások megoszlásának aránya a két csapat esetében hasonló, de az aon hotVolleys valószínűleg nagyobb mértékű kedvezményben részesül az Adidas-tól (pl. bizonyos mennyiségig 100 % támogatás), mivel a csapat kizárólag e gyártó felszerelését viselheti. Az aon hotVolleys-nál folyamatos médiafigyelő készül a szponzorok számára, melyet a szezon végén kiértékelnek. Az adott vállalat így látja, hogy a csapat a vizsgált szezonban mekkora reklámértéket teremtett számára. A névadó szponzor a Telekom Austria AG, emellett kiemelt támogatók még a Hitthaller, Merkur, Bipa, Wüstenrot, Wien Energie, Intersport Eybl vállalatok. Beszállítói szerződése van az Adidas-szal, médiapartnere a Radio Wien. További partnerek: Bécs városa, Osztrák Vasúttársaság, Renault Skala, tipp3, stb.64
64
10. A melléklet
74
A Vasas Női Röplabda Szakosztálya összesen 19 szponzorral rendelkezik, akik anyagi vagy tárgyi segítséget nyújtanak. A szponzorok többsége óbudai székhelyű, így kiemelten fontos az óbudai kötődés. A főtámogató Opus-Via Ingatlanfejlesztő Kft mellett a helyi önkormányzat (Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata) is névadó szponzora a csapatnak. További jelentősebb támogatók: Pólus Center, Diego, Óbuda-Újlak Csoport, Hofeka, Egeseramik, Rozmaring Kertvendéglő, Lancast.65 A szakosztály emellett szoros kapcsolatot tart fent a szülőkkel, a vezetőség, edzők számára ugyanolyan fontos a családi háttér, a tanulmányi eredmények ismerete, mint a szülőknek a gyermekeik elfoglaltsága, az időtöltés minősége. A szülők így szívesen vállalják azt az anyagi áldozatot, hogy mikor a csapat más városba utazik versenyre, az utazásiés étkezési költségek 50%-át saját maguk fedezik. Ezen túlmenően a szponzorok megnyerése és megtartása szempontjából nagy szerepe van a különböző marketing tevékenységeknek, melyre mindkét csapat nagy hangsúlyt fektet:
reklámfelület biztosítása (mez, röplabdapálya, -háló, interjú háttérfala)
különböző események szervezése
lehetőség a játékosokkal való személyes találkozókra
Ünnepekre gratulációs távirat
rendszeresen
frissített
és
részletes
információkat
tartalmazó internetes honlap
főbb események alkalmával sajtókonferenciák rendezése.
A szponzorok szempontjából is nagy jelentőségű az aon hotVolleys utánpótlásprogramja, az „aon hotVolleys Schulaction”, és a meccsek alkalmával a VIP vendégek számára elkülönített rész, valamint étel- és italfogyasztás biztosítása. Rendkívül látványosak a Budo Center-ben (a csapat székhelye) a Champions League meccsekre felállított sátrak a
65
10. B melléklet
75
pálya mellett, melyek szintén a VIP nézők kényelmét és exkluzív kiszolgálását biztosítják.66 5.2.6. A röplabda, illetve a csapat népszerűsítéséért folytatott tevékenység (12. kérdés) A népszerűség növelését tekintve is kiemelkedő jelentőségű az aon hotVolleys korábban már említett utánpótlásprogramja, az „aon hotVolleys Schulaction”. A Vasas felhívásai évek óta, rendszeres időközönként jelennek meg az országos és kerületi lapokban, melyekben gyerekeket toboroznak, s részben a Folyondár utcai bázisban, részben az általános iskolákban megismertetik a jelentkezőket a röplabdázás szépségeivel. Senkit sem küldenek el, minden gyerek képességeinek megfelelő csapatban sportolhat. A szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek számára kedvezményeket biztosít a szakosztály, sok esetben teljes díjmentességre is lehetőséget nyújt a klub. További tevékenységek a két szervezetnél a sportág népszerűsítése érdekében:
ajándékok, logóval ellátott termékek eladása (Vasasnál a központ szervezi)
Ingyenjegyek, nyereményjáték, tombola
lehetőség a játékosokkal való személyes találkozókra
kiadványok pl.: Volley Röplabda Magazin, Sport in Wien (hetilap), az aon hotVolleys különböző prezentációi (reklámérték, Schulaction program, szponzoráció előnyei a vállalatok számára)
Mindkét sportvezető igen erőteljesen küzd a röplabda népszerűsítéséért, ezért az elérhető összes fórumon keresztül állandó információ nyújtására törekszenek a csapatról és eredményeikről.
66
7. sz. melléklet
76
VI. Összegzés A magyar sportfinanszírozással kapcsolatban számtalanszor hallhatjuk, hogy a magyar sport alulfinanszírozott és „több pénz kellene a rendszer elfogadható
működéséhez”.
Mindeközben
a
sportszövetségek
tevékenységének finanszírozási „lekövetése” rendkívül nehéz, mert több bizonytalanságot is tartalmaz. A magyar sportfinanszírozás helyzetéről Dénes Ferenc és Keserű Csaba által 2007-ben végzett felmérés alapján készült becslésből az látszik, hogy a szövetségek kimutatott éves összes bevétele
kisebb,
mint
az
Önkormányzati
és
Területfejlesztési
Minisztériumtól csak 2006-ban kapott teljes állami támogatás, tehát nyilvánvaló,
hogy
az
elszámolási
rendszerek
nem
működnek
megfelelően. (Ezek ismeretében a IV. fejezetben leírt pénzügyi elemzés célja sokkal inkább a tendenciák bemutatása, amiben a nagyságrendek és arányok az érdekesek, mint az egyes finanszírozási értékek magyarázata.) Véleményem szerint el kell fogadni, hogy a magyar gazdaság gyengesége és teljesítőképessége miatt sehol sincs elegendő forrás, és a meglévő összegekből kell gazdálkodni. Fontos, hogy a szervezetek költségvetését a bevételek határozzák meg, s ne az államtól várják a megváltást. A széttagolt szervezeti és a sokszereplős finanszírozási rendszer felülvizsgálatakor további belső tartalékokra bukkanhatunk, melyeket a rendszer átláthatóbbá tételével illetve komolyabb kontroll kiépítésével hatékonyabban használhatunk fel, ezáltal segítve a teljes ágazat kifehérítését. Ennek következtében áttekinthetőbbé válnának a pénzáramlások, s így feltehetőleg jóval több üzleti vállalkozás érdeklődne a hazai sport iránt. Ahhoz azonban, hogy ez az érdeklődés „nyitott fülekre” találjon, jelentős szemléletbeli változásra van szükség a sportvezetők többségének részéről. Elsősorban fel kell ismerniük, hogy a mai látványsport kizárólag üzleti alapon működtethető. A szakirodalom szerint ez azt jelenti, hogy a költségvetési támogatások helyét a finanszírozásban öt forrásnak kellene átvennie. Az első és legfontosabb, a többi alapját is képező terület az úgynevezett fogyasztói piac, ahonnan különböző sportesemények rendezésekor értékesített jegyekből juthat
77
bevételhez az ágazat. Ezenkívül a közvetítési jogok értékesítése, a szponzoráció, a merchandising, illetve bizonyos sportágak esetében a játékos eladás hozhat bevételt, de az ezekről a piacokról származó pénz mértékét is a sportág iránti kereslet, tehát a fogyasztói piac határozza meg.67 Magyarország azonban ezen a téren gyerekcipőben jár, s véleményem szerint csekély azoknak a szakembereknek a száma, akiknek megvan a kellő tapasztalata, szaktudása és igazán bíznak a megvalósítás lehetőségében, a röplabda sportág felvirágoztatásában. Éppen ezért azt gondolom, hogy érdemes megfigyelni más országok jól működő sportrendszereit az adott sportágban, mivel esetleg ötletet lehet meríteni belőle. A kormányzatnak mindenekelőtt fel kell ismernie, hogy a sport hatalmas erőt tud képviselni a társadalom életében, s itt nem szabadna kizárólag az olimpiára gondolni. Az ágazat (szabadidő- és versenysport együtt) folyamatos támogatásának ugyanis igen komoly pozitív gazdasági hozadékai lehetnek, elég, ha csak azt emeljük ki, hogy az egészséges életmód növeli az élettartamot, és így a gazdaság produktivitását is, valamint csökkentheti az egészségügyi kiadásokat. Természetesen az ágazat gazdasági fellendüléséhez jelentős életszínvonal-emelkedésre is szükség van, hiszen a sportot csak akkor lehet üzleti alapokra helyezni, ha elégséges fizetőképes kereslet van rá. Emellett a lakosság szemléletváltása is szükséges ahhoz, hogy minél többen válasszák az aktív kikapcsolódást a passzív helyett. Ebben nagy szerepe lehet az utánpótlás-nevelésnek, mely egyrészt már gyermekkorban elősegíti a mozgásgazdag életmódszemlélet kialakulását, így hosszútávon egy egészségesebb társadalom kialakulásához vezet, másrészt pedig nagyobb bázist teremt a versenysport számára, melynek nemzetközi eredményei pedig erősítik a nemzeti önbecsülést. Az „életen át tartó” sportolás emellett a tagdíjakból befolyó pénz növekedését is eredményezi, amennyiben ez egyesületi keretek között történik. Ennek érdekében tehát 67
Manager magazin, 2008/03. 40. o.
78
ösztönözni kell a feleket ennek a rendszernek a kölcsönösen előnyös kialakítására (pl. a díjért cserébe felszerelés-, vagy teremhasználati jog illeti meg az egyesületi tagot). A magyar sport legnagyobb hátránya a kicsi piaci háttér, de ha arra gondolunk, hogy Ausztria népessége a 2005-ben végzett felmérés szerint 8,2 millió fő volt68, de közel tízszer többen röplabdáznak, mint Magyarországon, talán nem tűnik annyira reménytelennek a sportág helyzete. Szintén reményre adhat okot, hogy a piac által kedvelt sportok számos jellemzője igaz a röplabdára is:
nagy a sportszerigénye
rövid megszakítások a versenyek közben (a hirdetők szempontjából ideális)
látványos és a néző is meg tudja ítélni a teljesítményt
a papírforma nem mindig biztosítja a győzelmet.
Sajnálatos módon a sportág Magyarországon meglehetősen erőforráshiányos, a rendelkezésre álló javak leszűkített működést tesznek lehetővé. Az erőforrás-hiány elsőrendű oka a klasszikus bevételek (tagdíjak, saját tevékenységek) alacsony aránya. A tényleges állami támogatások aránya a szövetségek valós bevételszerkezetében magas, de ez sokkal inkább az elmaradt egyéb bevételeknek köszönhető, semmint a költségvetési juttatások abszolút értékének. Magyarországon ugyanis a szponzorációnak meglehetősen kicsi a szerepe a finanszírozásban a következő okok miatt:
kevés a tőkeerős hazai nagy cég (MOL, Matáv);
e cégek szponzorációval kapcsolatos döntéshozatala sokszor szubjektív alapon történik;
a multinacionális cégek szponzorációs tevékenységével kapcsolatban a döntések sokszor regionális, vagy európai szinten születnek és nem egy-egy ország sportjára vonatkoznak;
68
Bundeskanzleramt, 2005. 11. o.
79
nagy szponzorok kevesen vannak, a nagyszámú kis szponzor számára biztosítható felület viszont kicsi, azaz nem hatékony;
a médiaközvetítések és a megfelelő publicitás hiánya kevésbé teszi attraktívvá a szponzori megjelentést.
Ezen
ördögi
kör
megtöréséhez
(azaz
professzionális,
külföldi
nagyfinanszírozók bevonásához) átlátható támogatási és elszámolási rendszer, illetve a sportszervezetek hatékony gazdálkodása szükséges. Ezenkívül a szervezeteknek fel kell ismerniük a szponzorok igényeit (sajtófigyelő készítése a médiajelenlétről; sajtótájékoztató, különböző összejövetelek rendezése), s igyekezni kell ezeknek megfelelni. Így kölcsönösen megtett „apró lépésenként” megvalósulhat a vágyott sportgazdaság. Ilyen lépés lehet a regionális bajnokságokban való szereplés, illetve esetleg a bajnokság átszervezése abból a célból, hogy a kiemelt csapatok többször játszanak egymás ellen, amivel növelhető a belépőjegyekből származó bevétel. Ausztriában a bajnoki döntő négy megnyert meccsig tart (míg nálunk csak háromig), így a több forduló miatt több nézőt is vonz a sorozat, ami a szponzorok számára ösztönző lehet. Erős tiltakozást váltott ki április elején a NOB-elnökének, Ruben Acostanak a külföldi játékosok számának korlátozásával kapcsolatban tett javaslata az osztrák, olasz és német röplabda szövetségek elnökeiből69, mivel ha a javaslatot 2008 júniusában elfogadják, akkor annak várhatóan számos negatív hatása lesz. Eszerint a légiósok számát csapatonként háromra korlátoznák, s közülük is egyszerre csak ketten játszhatnának. Két év múlva pedig az Európai Unió állampolgárai is külföldinek számítanak az új törvény szerint. Ennek következtében egyrészt valószínűleg csökkenni fog a média, valamint a szponzorok érdeklődése, gyengülni fognak a csapatok, és a konkurencia távozása a többi játékos motivációjára is negatívan hathat. Magyarország szempontjából viszont lehetnek pozitív hatásai a változásoknak, mivel számos kiváló magyar 69
ÖVV-Protest gegen Legionärsbeschränkung, 2008. 04. 16., http://www.sportnet.at
80
játékos szerepel külföldi egyesületekben. Így ha a korlátozást bevezetik, akkor várhatóan több magyar versenyző hazatér majd, ami sokat javíthat a hazai bajnokság színvonalán, s a hatás továbbgyűrűzne a szponzorok érdeklődésének és a fizetések emelkedésének irányába. E jelenségek mindegyike a piaci környezet szerinti változtatási igényeket jelzi, melyek azért fontosak, mert a sportágazatnak kell megteremtenie a sportági értéket, sportolókon, eseményeken keresztül, ami értékké válik és értékesíthető lesz a külső forrást jelentő, de ma még „morzsázó” médiának vagy a fogyasztók tömegeinek.
81
VII. Irodalomjegyzék 7.1. A magyar sportfinanszírozással kapcsolatos szakirodalom: -
András Krisztina: A sport és az üzlet kapcsolata – elméleti alapok, 34. sz. Műhelytanulmány, BKÁE Vállalkozásgazdaságtan Tanszék, Budapest 2003. április.
-
Csoba Ildikó: A szabadidősport szerepe és finanszírozása az Európai Unióban, és hazánkban, BGF KKFK, Budapest 2004.
-
Dénes
Ferenc:
Csecse-becse
menedzsment,
Marketing
&
Menedzsment, 1998/3., 25. o. -
Dénes Ferenc – Misovicz Tibor: Bevezetés a sportökonómiába, Vezetéstudomány, 1994. 3. sz. 57. o.
-
Európa Tanács: Európai Sport Charta, 1997. 2. cikk In: Nádori – Bátonyi, 2003.
-
Farkas Péter: A közvetítési jogok és a sport az Európai Unióban., Sporttudományi Szemle, 2003/1.
-
Jandó Zoltán: Sport, állam nélkül, Manager magazin 2008/03. 4044. oldal
-
Kolonics György: Sportfinanszírozás Magyarországon, BGF KKFK, Budapest 2003
-
Kovács Zoltán: A Vasas Sport Club női röplabda szakosztályának kialakulása és tevékenysége, TF, Budapest 2006.
-
Malonyai Péter: Sportipar – piaci startra várva, LAP-ÉL Cégvezetés, 2002. július, 77. o.
-
Nagy Péter: Bevezetés a professzionális sport közgazdaságtanába, BKE, Budapest 1995.
-
Nádori László – Bátonyi E. Viola: Európai Unió és a Sport, Dialóg Campus, Budapest – Pécs 2003.
-
Sárközy Tamás: A 2004-es sporttörvény magyarázata, HVGORAC, Budapest 2004.
-
Schobert, M.-Sulzbacher, M.: A sport és az Európai Unió, ASKÖ-OTSH, Bécs-Budapest 1997.
82
-
A
magyar
sport
fejlesztési
terve,
2004.,
www.nssz.hu/download.php?file=document/static/sft.doc (2007. 09. 01.) -
Állásdömpinget
hoz
a
foci
EB,
2008.
01.
29.;
http://www.gazdasagiradio.hu/html/cikk/frisshir.php?hir=55164 (2008. február. 20.) -
Átalakul a sportfinanszírozás, Világgazdaság, 2006. 10. 13., www.vilaggazdasag.hu/index.php?apps=cikk&cikk=145391
-
74k - (2007. 10. 15.) -
Dénes Ferenc – Keserű Csaba: A magyar sportfinanszírozás helyzete
(2007.
július
5.),
http://www.mmvsz.hu/download/sportfinanszirozas_hun.pdf (2008. március 5.) -
Fehér olimpia – üzlet a játékok mögött HVG, 2006. február 10. http://hvg.hu/vilag/20060209olimpic.aspx (2008. 03. 02.)
-
Felmérés
az
európaiak
sportszokásairól,
http://www.euvonal.hu/index.php?op=magazin&id=219
2003., (2008.
01. 15.) -
Gárdos Éva: Magyarország lakosságának halandósága, egészségi állapota
az
ezredfordulón,
2000.,
http://www.nepinfo.hu/doc.php?doc=NDQy&f=./f070601010005. pdf (2008. február. 18.) -
Herpai László: A röplabdázás története (2007. januárig), 2006., http://www.hunvolley.hu/mrsz/jatekvezetok/cikkek/roptortvalt20 07.pdf (2008. 03. 24.)
-
Kopátsy
Sándor:
Gondolatok
A
versenysport
az
olimpia
közgazdász után,
szemmel. 2000.
http://www.kopatsy.hu/tsx01008.doc (2007. 10. 18.) -
Olimpic medals, http://www.nationmaster.com/graph/spo_win_oly_med_all_timwinter-olympic-medals-all-time (2008. 03. 20.)
-
Röplabda, http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B6plabda (2008. 03. 24.)
83
-
SPORT XXI. Nemzeti Sportstratégia 2007-2020 (2007. február), http://www.otm.gov.hu/web/jog_terv.nsf/cf996a065acc6ad3c125 713e0042ca8e/1A40ED0E3ED5C0A1C125728800566CCC/$FIL E/sportstartegia.pdf?OpenElement (2007. 09. 01.)
-
Sport XXI. program (Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet), http://www.nupi.hu/webset32.cgi?NUPI@@HU@@52@@8940 49401 2008. április 29.
-
Szerencsejáték
Zrt.
üzleti
jelentés,
2006,
http://www.szerencsejatek.hu/uzletijelentes.html (2008. 03. 21.) -
Vasas
Sport
Club,
http://www.vasasvolley.hu/,
http://www.vasassc.hu/ (2008.04.10.) -
Végleges szakmai és működési támogatás 2007, Nemzeti Sportszövetség, http://www.nssz.hu/index.php?Menu=Static_Page&Action=List& Info=Penzelosztas&lang_id=1 (2008. 03.20.)
7.2. Az osztrák sportfinanszírozással kapcsolatos szakirodalom: -
Bundeskanzleramt: Österreich Konkret (Zahlen & Fakten), Bundespressedienst, Wien 2005.
-
Nadja
Hellmuth:
Praktikumsbericht
(Praktikum
im
Topsportverein „aon hotVolleys” Wien), Wien 2007. -
Mag. Smoly, Fritz: Sportpolitik und Sportstrukturen, Lehr- und Lernbehelf für die Vorlesung am Institut für Sportwissenschaft der Universitat Wien, Wien 2005.
-
Kleinmann, Peter: Sport in Österreich, Wien 2006.
-
Allgemeine Bundessportförderung (Általános Sporttámogatás), http://www.sport.austria.gv.at/site/4186/DesktopDefault.aspx?tab id=4186 (2008. 03. 13.)
-
Aon hotVolleys, http://www.hotvolleys.at (2008.04.10.)
-
Bundeskanzleramt
Sport:
20.
Sportbericht
http://www.sport.austria.gv.at/DocView.axd?CobId=26177 (2008. 02. 15.) 84
2006,
-
Confederation
Européenne
de
Volleyball
(CEV)
http://www.cev.lu/mmp/online/website/main_menu/volleyball/ind ex_EN.html (2008. 03. 24.) -
Dénes Ferenc – Keserű Csaba: Nemzetközi sportfinanszírozás 2007.
július,
http://www.mmvsz.hu/download/nksportfinanszirozas.pdf (2008. március 5.) -
Die Österreichische Sportstruktur (Az osztrák sport szervezeti keretei)
http://www.sport.austria.gv.at/site/4423/default.aspx
(2008. 02. 28.) -
Einstufungsrichtlinien (Besorolási szabályok), 2007., http://www.sporthilfe.at/sh/content/powerslave,id,394,nodeid,31. html (2008. 03. 15.)
-
Förderungsmittel (Támogatások), http://www.sport.austria.gv.at/site/4183/default.aspx (2008. 03. 13.)
-
Geschichte
Klagenfurt
(a
klagenfurti
torna
története),
http://www.beachvolleyball.at/index.php?page=geschichteKL&su b=history (2008. 03. 24.) -
Gründungsgeschichte des ÖVV (Az Osztrák röplabda Szövetség alapításának története), http://www.volleynet.at/volleynet/index.php?screen=Indoor/Infoc orner/Geschichte (2008. 03. 24.)
-
Individualförderung (Egyéni támogatások), 2007., http://www.sporthilfe.at/sh/powerslave,id,9,nodeid,.html http://www.sporthilfe.at/sh/content/powerslave,id,73,nodeid,31.ht ml (2008. 03. 15.)
-
Österreichischer Volleyballverband (Osztrák Röplabda Szövetség), http://www.volleynet.at/volleynet/?client_page=oevv (2008. 03. 15.)
-
ÖVV-Protest gegen Legionärsbeschränkung (Az Osztrák Röplabda Szövetség tiltakozik a külföldi játékosok létszámának korlátozása ellen), 2008. 04. 16., http://www.sportnet.at/oevvprotest_gegen_legionaersbeschraenkung.urla (2008. 04. 21.) 85
-
Sportpolitik der Bundesregierung (Az osztrák kormány sportpolitikája), http://www.sport.austria.gv.at/site/4125/default.aspx (2008. 03. 12.)
Prezentációk: -
Aon hotVolleys Saison Bericht (Beszámoló a szezonról), 20062007
-
Sponsorship – Monitoring (Szponzoráció – Sajtófigyelés), 20062007
-
Imagebroschüre aon hotVolleys (Brosúra), 2007
-
aon hotVolleys SchulAction, 2006-2007
-
Werden Sie unser Partner („Legyen a partnerünk”), 2007
86
VIII. Ábra- és táblázatjegyzék 1. ÁBRA ...................................................................................................... 11 A társadalmi célok megfeleltethetőek a sport egyes szféráinak Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, 2007. 107. o. 2. ÁBRA ...................................................................................................... 12 A sport társadalmi jelentőségének elismertsége Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, 2007. 64. o. 3. ÁBRA ...................................................................................................... 14 Sportolási arány (legalább 3-szor egy héten) Forrás: Dénes-Keserű: A magyar sportfinanszírozás helyzete, 2007. 17. o. 4. ÁBRA ...................................................................................................... 18 A magyar eredményesség a nemzetközileg kevésbé "érdekes" sportágakban jelentkezik Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, 2007. 69. o. 5. ÁBRA ...................................................................................................... 19 A legjelentősebb sportesemények Ausztriában és Magyarországon Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, 2007. 71. o. 6. ÁBRA ...................................................................................................... 23 A sportoló lakosság arányának 24 %-ra történő növelése évi csaknem 6 Mrd HUF megtakarítást eredményezhet csupán a táppénz kiadások terén Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, 2007. 67. o. 7. ÁBRA ...................................................................................................... 41 Sporthilfe által nyújtott támogatások mértéke kategóriánként (fő/hó, 2007/2008-as nyári/téli szezonra) Forrás: Individualförderung 2007., http://www.sporthilfe.at/sh/powerslave,id,9,nodeid,.html, 2008. 03. 15. 8. ÁBRA ...................................................................................................... 42 A magyar sport szervezeti keretei Forrás: Dénes-Keserű: A magyar sportfinanszírozás helyzete, 2007. 20. o. 9. ÁBRA ...................................................................................................... 47 Általános sporttámogatási arányok Forrás: Sport XXI. Nemzet Sportstratégia 2007. 87. o 10. ÁBRA..................................................................................................... 53 A korábbi években az állami támogatás döntő része a köztestületekhez és a szövetségekhez jutott Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, 2007. 137. o. 11. ÁBRA..................................................................................................... 54 A jövőben egyszerűsödik a sportirányítás rendszere, nagyobb hangsúlyt kap a sport színtereinek közvetlen támogatása Forrás: Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, 2007. 138. o. 12. ÁBRA..................................................................................................... 56 A magyar sportfinanszírozás szerkezete közoktatás testnevelés célú kiadásokon kívül Forrás: Dénes: Keserű: A magyar sportfinanszírozás helyzete, 2007. 58. o.
87
13. ÁBRA..................................................................................................... 57 A szövetségeken keresztül nyújtott költségvetési sporttámogatások szerkezete Forrás: Dénes: Keserű: A magyar sportfinanszírozás helyzete, 2007. 54. o. 14. ÁBRA..................................................................................................... 69 Klubszintű bevételek alakulása Magyarországon és külföldön Forrás: Világgazdaság, 2006. október 12., 9. o.
1. TÁBLÁZAT ............................................................................................... 49 Az Osztrák Röplabda Szövetség részesedése az Általános Sporttámogatásokból 2007ben (euro) Forrás: Förderungsmittel, http://www.sport.austria.gv.at/site/4183/default.aspx, 2008. 03. 13. 2. TÁBLÁZAT ............................................................................................... 51 Speciális Sporttámogatások felosztása Besondere Bundessportförderung, http://www.sport.austria.gv.at/site/4186/DesktopDefault.aspx?tabid=4186, 2008. 03. 13. 3. TÁBLÁZAT ............................................................................................... 51 Speciális Sporttámogatások felosztása Besondere Bundessportförderung, http://www.sport.austria.gv.at/site/4186/DesktopDefault.aspx?tabid=4186, 2008. 03. 13. 4. TÁBLÁZAT ............................................................................................... 52 Speciális Sporttámogatások felosztása Besondere Bundessportförderung, http://www.sport.austria.gv.at/site/4186/DesktopDefault.aspx?tabid=4186, 2008. 03. 13. 5. TÁBLÁZAT ............................................................................................... 55 A magyar sportfinanszírozás elemei Forrás: Dénes: Keserű: A magyar sportfinanszírozás helyzete, 2007. 58. o. 6. TÁBLÁZAT ............................................................................................... 58 A Magyar Röplabda Szövetség részesedése a szövetségi sportági támogatásokból 2007ben Nemzeti Sportszövetség, http://www.nssz.hu/index.php?Menu=Static_Page&Action=List&Info=Penzelosztas&la ng_id=1, 2008. 03.20.
88
IX. Mellékletek 1. sz. melléklet: A szabadidő- és látványsport összevetése Forrás: Nagy (1995) alapján András (2002): p. 13.
A szabadidő- és látványsport összevetése
A sport
Szabadidősport szabadidős tevékenység fizikai erőkifejtéssel jár nem szükséges eleme a verseny
A sportoló célja
szabadidő eltöltés egészségmegőrzés
munka nem feltétlenül jár fizikai erőkifejtéssel szükséges eleme a verseny jövedelemszerzés előmenetel
A sportoló közgazdasági fogyasztó szerepe a sportoló maga Fogyasztó A fogyasztó elsődleges egészségre gyakorolt hatás célja További szereplők A csere tárgya
Látványsport
egyén, sportszergyártók sportolási lehetőség és felszerelés
89
munkaerő a szórakozni vágyó közönség élvezeti érték hivatásos sportoló, néző, média, sportszergyártók, vállalatok sportrendezvény, mint látványosság
2. sz. melléklet: Indesit European Champions League Volleyball Gala, Bécs 2007
90
3. sz. melléklet: A sport szervezeti rendszere Ausztriában Forrás: Die Österreichische Sportstruktur, http://www.sport.austria.gv.at
91
4. sz. melléklet: Az állami sporttámogatások megoszlása Ausztriában (2007) Forrás: Förderungsmittel, http://www.sport.austria.gv.at
Az állami sporttámogatások megoszlása Ausztriában 2007-ben 15%
Általános sporttám. Speciális sporttám.
18%
Labdarúgó EB 2008 67%
92
5. sz. melléklet: Szövetségi sportági támogatások 2007-ben Forrás: Nemzeti Sportszövetség, http://www.nssz.hu
93
6. sz melléklet: Klagenfurt Beachvolley Grand Slam
94
95
7. sz. melléklet: Champions League külföldön…
És a Budo Center-ben (aon hotVolleys)…
96
8. sz. melléklet: Kérdőív 1. Melyek a fő forrásai az egyesület finanszírozásának és milyen mértékben? magánszemélyek vállalatok állam alapítványok szerencsejáték Szervezeten belüli forráslehetőségek (pl.: tagdíj, belepődíj, logóval ellátott termékek eladása) Egyéb: 1. 2. 2. Milyen szervezeten belüli forrásteremtési lehetőségeket ismer, mekkora szerepük van ezeknek az egyesületnél? Tagdíj Belépődíj Logóval ellátott termékek eladása SZJA 1%-a Sportolók médiaszereplése Reklámfelületek eladása Eszközök, létesítmények bérbeadása Sportprogramok szervezése diákoknak vagy cégeknek Televíziós jogdíjak eladása Egyéb: 1. 2. 3. Kiadásaiknak hány százalékát teszi ki… a versenysport az utánpótlássport a diáksport a szabadidősport 4. Milyen kiadásaik vannak a versenysportban es milyen mértékűek? Sportolók fizetése terembérlés Nevezési díjak Utazási költség Sportszerek, felszerelés étkezés egyéb: 1. 2.
97
5. Milyen programokat szerveznek az utánpótlás korosztálynak? 6. Kinek a tulajdonában vannak a sportcélú ingatlanok? állam város egyesület 7. Milyen gyakran szerepelnek a médiában? (milyen formában és hány százalékban) Televízió: országos helyi napilapok: országos helyi Hetilapok: országos helyi Havilapok: országos helyi Internet Rádió 8. Rendelkeznek weboldallal? 9. Hogyan választják ki a szponzoraikat? (0-100%, ahol 100% = teljesen egyetértek) Ismerősökön keresztül A vállalati értékeknek és a szponzor tevékenységének összefüggésben kell lennie a csapat célkitűzéseivel A szponzoráció egy olyan üzleti kapcsolat, amely mindkét fél számára előnyöket kell, hogy biztosítson Mindegy, hogy ki a szponzor, a lényeg az, hogy legyen Egyéb: 1. 2. 10. A szponzorok támogatása… pénzbeli természetbeli lakás étkeztetés sporteszközök, -felszerelés reklámlehetőség egyéb: 1. 2.
98
11. Mit tesznek annak érdekében, hogy megnyerjék a szponzorokat és hosszú távú kapcsolatot tartsanak fenn velük? Állandó információ a csapatról és az erdeményeiről: Sajtófigyelő készítése találkozók telefon e-mail kimutatás, értékelés készítése (pl. az elérési mutatókról) Egyéb: 1. 2. Összejövetel a csapattal vagy az elnökséggel VIP belepők a szponzorok részére médiaszereplés Szponzorlogók a felszerélesen, a csarnokban A szponzor nevének felvétele Szponzorok összeismertetése Egyik sem egyéb: 1. 2. 12. Mit tesznek a röplabda sportág népszerűsítése, a nézőszám növelése érdekében? Állandó információ a csapatról és az eredményeiről Alacsony jegyárak Kiegészítő programok az időkérések alatt Találkozási lehetőség a játékosokkal Kiadványok (pl.: röplabda újság, eredmények értékelése) Logóval ellátott termékek eladása Egyéb: 1. 2.
99
9. sz. melléklet: aon hotVolleys Schulaction; Showtraining
100
10. sz. melléklet: Szponzorok A. aon hotVolleys Forrás: http://www.hotvolleys.at
Főtámogató
Arany fokozatú támogató
Ezüst fokozatú támogató
Bronz fokozatú támogató
Beszállító
Partnerek
101
Médiapartnerek
Együttműködő partnerek
102
B. Vasas Sport Club Forrás: http://www.vasasvolley.hu
103
104
X. Függelék 10.1. A dolgozatban szereplő rövidítések meghatározása AGFIS
General Association of International Sport Federations (Nemzetközi Sportszövetségek Szövetsége)
ASKÖ
Die Arbeitsgemeinschaft für Sport und Körperkultur in Österreich (Ausztria Sport és Testkultúra Társasága)
ASVÖ
Allgemeiner Sportverband Österreich (Ausztria Általános Sportszövetsége)
BSFZ
Bundes Sport und Freizeitzentren (Szövetségi Sport és Szabadidő Központok)
BSO
Bundessportorganization (Szövetségi Sportszervezet)
CEV
Confédération Européenne de Volleyball
ENGSO
European Non-Governmental Sports Organisaton (Európai Nem-kormányzati Sportszövetség)
EOC
European Olympic Committees (Európai Olimpiai Bizottság)
FIVB FONESZ
Fédération Internationale de Volleyball (Nemzetközi Röplabda Szövetség) Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége
FÖJ
Freie Österreichische Jugend (Osztrák Ifjúsági Szervezet)
GYISM
Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium
IMBS
Institut für medizinische und sportwissenschaftliche Betreuung (Orvostudományi és Sporttudományi Intézet)
IOC
International Olympic Committee (Nemzetközi Olimpiai Bizottság)
MOB
Magyar Olimpiai Bizottság
MPB
Magyar Paralimpiai Bizottság
105
NISZKA
Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport Az Egészséges Életmódért Közalapítvány
NOB
Nemzetközi Olimpiai Bizottság
NSSZ
Nemzeti Sportszövetség
NSZSZ
Nemzeti Szabadidősport Szövetség
NUPI
Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet
ÖADC
Österreichisches Anti-Doping Comite (Osztrák Anti-dopping Bizottság)
ÖISM
Österreichisches Institut für Sportmedizin (Sportorvostudományi Intézet)
ÖISS
Österreichisches Institut für Schul- und Sportstättenbau (Iskolák és Sportlétesítmények Építéséért Felelős Intézet)
ÖOC
Österreichisches Olympisches Comité (Osztrák Olimpiai Bizottság)
ÖTM
Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
SPORTUNION
(Osztrák Torna és Sportunió)
Stv.
Sporttörvény
10.2. Árfolyamok A dolgozatban az adatok a két ország nemzeti valutájában szerepelnek, az euro árfolyamok a vizsgált időszakban a következőképpen alakultak:
2006
2007
Év végén
252,3
253,35
Éves átlag
264,27
251,31
EUR
Forrás: MNB
106
