A kreatív gazdaság és a versenyképesség helyzete Magyarországon, különös tekintettel a gazdasági válság hatásaira Egedy Tamás MTA CSFK Földrajztudományi Intézet
[email protected] varosrehabilitacio.net 2013. November 22. – Budapest
Kreatív gazdaság = kreatív ipar + tudásintenzív ipar Kreatív iparágak Piackutatás, reklám- és hirdetésszervezés, építészet, művészet és képzőművészet, kézműipari tevékenységek, dizájn, divattervezés, video- és filmgyártás, rádió- és TV, zene, fényképészet, vizuális és előadói művészetek, kiadói tevékenység, szoftveripar, szoftverkészítés
Tudásintenzív iparágak
Infokommunikációs technológia (ICT) Pénzügyi tevékenységek Jogi és üzleti szolgáltatások K+F és felsőoktatás
A „kreatív gazdaság” jellemzői • Viszonylag kis cégméret • Nagyfokú rugalmasság • Tudásintenzív munka • Magas információs tartalom • Vevőorientált tevékenység • Más fejlett gazdasági tevékenységeket is vonz • Nemzetközi hálózatosodás • Nagyfokú térbeli koncentráció (városok)
Európai trendek • A kelet-közép-európai városok nincsenek nyugat-európai társaikkal szemben.
hátrányban
• Várható a kelet-közép-európai városok előretörése és fokozódó versenye; • A nagyvárosok komparatív előnyökkel, a kisvárosok kompetitív előnyökkel rendelkeznek a versenyben. • A tudásintenzív iparágak súlya meghaladja a kreatív iparágakét. • A kreatív ipar kultúrafüggő.
sokkal
általában
erőssebben
mindenütt
piacvezérelt
és
• A kreatív ipar esetében egyértelműen kimutatható a Keletés Nyugat-Európa közötti különbség
A kreatív gazdaság részesedése Magyarországon (1999-2011)
A kreatív gazdaság összetételének változása (1999-2011, %)
Kreatív iparágak Infokommunikáció Pénzügyek Jogi, üzleti szolgáltatások K+F, felsőoktatás Tudásintenzív iparágak
Vállalkozások -16.7 3.4 5.1
Alkalmazottak -18.0 5.2 3.2
Bevételek -18.7 4.6 13.3
6.8
11.3
1.0
1.4
-1.8
-0.2
16.7
18.0
18.7
A 20 ezernél népesebb városok sorrendje a kreatív gazdaság összesített súlya alapján (2011)
Sorren d 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Város
Rangérték Budapest 176 Szentendre 170 Pécs 168 Székesfehérvár 158 Veszprém 158 Vác 152 Érd 150 Debrecen 149 Hatvan 148 Dunakeszi 147 Szeged 147 Zalaegerszeg 140
Sorrend
Város
50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61.
Ózd Hajdúszoboszló Békés Vecsés Mosonmagyaróvár Siófok Jászberény Ajka Orosháza Karcag Makó Törökszentmiklós
Rangérték 44 43 41 39 36 30 27 26 26 19 18 15
Budapest súlya a kreatív gazdaságban Magyarországon %
Vállalkozások 100.700 cég
Foglalkoztatottak 418.000 fő
Árbevétel 36,7 milliárd EUR (2011)
A kreatív és tudásintenzív vállalkozások aránya a budapesti agglomerációban 2007
2011
Telki
NY
49,8
Budapest 12. Kerület
48,2
Csobánka
ÉNY
48,5
Budapest 1. Kerület
48,2
Budajenő
NY
45,7
Budapest 2. Kerület
48,1
A kreatív gazdaságban foglalkoztatottak aránya településkategóriánként (1999-2007)
A tudásintenzív cégek aránya a kreatív gazdaságon belül településkategóriánként (19992007)
Feltörekvő városok 1999 óta • • • • • • • • • • •
Zalaegerszeg Debrecen Tatabánya Érd Vác Cegléd Dombóvár Gyöngyös Gyula Keszthely Komló
Milyen típusú tényezők miatt élnek a városban a kreatívok? n=2370; % Személyes Szófia 90 Riga 80 Poznan 74 Budapest 71 Milánó 64 Barcelona 62 Birmingham 57 Dublin 57 Helsinki 51 Toulouse 48 Lipcse 42 Amszterdam 39 München 30 Összesen 58
Kemény München Lipcse Toulouse Dublin Helsinki Birmingham Amszterdam Milánó Barcelona Budapest Poznan Riga Szófia Összesen
60 50 42 42 39 38 35 32 27 24 23 16 10 34
Puha Amszterdam Barcelona Helsinki München Toulouse Lipcse Birmingham Budapest Riga Milánó Poznan Dublin Szófia Összesen
26 11 10 10 10 8 5 5 4 4 3 1 0 8
A személyes tényezők szerepe kulcsfontosságú. A letelepedésben a kemény tényezők szerepe a meghatározó. A puha tényezők a kreatívok hosszú távú megtartásában fontosak.
A kelet-közép-európai nagyvárosok kreatív gazdaságának kihívásai • Az együttműködés hiánya a helyi/regionális döntéshozók és szereplők között • Világos stratégiák hiánya • A civil szféra gyengesége • Etnikai és kulturális intolerancia • Bürokrácia és korrupció magas szintje, az átláthatóság hiánya • A tehetség elvándorlása
A versenyképességet befolyásoló 10 fő tényező Tényező Makrogazdasági környezet Oktatás, képzés Innováció Menedzsment Tiszta és nyitott piacok Az üzlet és a vállalkozások finanszírozása Kommunikáció és infrastruktúra Megfelelő kereskedelmi keretek Igazgatás és közbeszerzések
Megjegyzés alacsony infláció, beruházások támogatása közpénzekkel az üzleti bizalom megnyerésére magas képzettségű, színvonalas, motivált munkaerő biztosítása a vállalkozások tartós elkötelezettsége az innováció irányába új ötletek kereskedelmi hasznosításának sikeres menedzselése a vállalkozások ösztönzése és hatékonyságuk növelése tőke elérhetősége a beruházásokhoz a javak és szolgáltatások gyors és hatékony eljuttatása a fogyasztókhoz deregulációt érvényesítő gazdasági környezet, a vállalatok gyors reagálása a piac kihívásaihoz a gazdaság és ipar szükségleteit támogató hatékony, hatásos igazgatás és közbeszerzés Forrás/Source: Department of Trade and Industry, UK 1994
A Global Competitiveness Index összetétele Alapvető követelmények
Alindexek Hatékonyságnövelő tényezők
Innováció és szofisztikáltsági tényezők
Pillérek 5. Felsőoktatás és képzés (8) 1. Intézmények (22) 11. Üzleti kifinomultság 2. Infrastruktúra (9) 6. Árupiaci hatékonyság (16) (10) 3. Makrogazdasági környezet 7. Munkaerőpiaci hatékonyság 12. Innováció (8) (5) (9) 4. Egészségügy és közoktatás 8. Pénzpiaci fejlődés (8) (10) 9. Technológiai felkészültség (9) 10. Piac mérete (2) Kulcsfontosságú a tényezővezérelt gazdaságok számára
Kulcsfontosságú a hatékonyságvezérelt gazdaságok számára
Kulcsfontosságú az innovációvezérelt gazdaságok számára
Magyarország 2011 és 2012 között a 48. helyről a 60. helyre csúszott vissza Forrás: Schwab, K. 2012 (zárójelben a statisztikai mutatók száma, 5 mutató több pillérnél is szerepel)
A reál GDP változása néhány európai országban, 2009 (2008=100%)
Ország Lettország Litvánia Észtország Finnország Szlovénia Írország Magyarország
A GDP változása –17,7 –14,8 –14,3 –8,4 –8,0 –7,0 –6,8 Forrás: Eurostat
Az egy főre jutó GDP változása a megyékben 2009-ben (2008=100%)
Forrás: KSH-adatok, saját szerkesztés
Az ipari termelés volumenindexe a megyékben 2009-ben (2008=100%)
Forrás: KSH-adatok, saját szerkesztés
A válság hatásai a városok gazdaságára A megszűnő vállalkozások száma emelkedett, gyakoribbá vált a csőd Az üzleti aktivitás és termelés lelassult Beruházások csökkentek a hitelválság és a vállalkozások rizikóvállalásának csökkenése miatt A start-up vállalkozások száma csökkent Az exporttevékenység csökkent
GUIDOUM, Y. – SOTO, P. 2010 “Cities and the economic crisis” URBACT II program 24 országból 131 város részvételével
A privátberuházók visszalépnek a projektekből (infrastrukturális beruházások leállnak, elmaradnak) A beruházások önerejének előteremtése akadozik Helyi adóbevételek csökkentek, csökkenő költségvetés Csökkent az önkormányzatok hitelvisszafizetési képessége A városok 80 %-ában nőtt a munkanélküliség Leginkább sújtott rétegek: fiatalok, nők, külföldi bevándorlók
GUIDOUM, Y. – SOTO, P. 2010 “Cities and the economic crisis” URBACT II program 24 országból 131 város részvételével
A nagyvárosok pozícióinak (helyezéseinek) összesített változ 2007 és 2010 között Város
A
Helyezés
B
Helyezés
Összesített helyezés
Budapest Szeged Debrecen Miskolc Kecskemét Pécs Székesfehérvá r Győr Tatabánya Nyíregyháza
+3 +6 +2 +5 +5 +2 -1
4. 1. 5. 2. 3. 6. 8.
+5 +1 +5 0 -1 0 0
1. 3. 2. 4. 7. 5. 6.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
0 -7 -12
7. 9. 10.
-2 -1 -5
9. 8. 10.
8. 9. 10.
A – A statisztikai mutatók értékei alapján felállított sorrendekben bekövetkezett pozitív és negatív pozícióváltozások összege B – Az előző évhez viszonyított változások értékei alapján felállított sorrendekben bekövetkezett pozitív és negatív pozícióváltozások összege Vizsgált mutatók: munkanélküliek aránya; a tartós (180 napnál régebben) munkanélkül lévők aránya; a 100 lakosra jutó regisztrált és működő válallkozások száma; az egy vállalkozásra jutó iparűzési adó összege; az egy főre jutó belföldi jövedelem összege; az egy vállalkozásra jutó bruttó hozzáadott érték összege; az 1 km vízvezetékre jutó szennyvízvezeték hossza; az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma; az 1000 lakosra jutó személygépkocsik és újonnan üzembe helyezett személygépkocsik száma száma; a 10 ezer lakosra jutó épített lakások száma.
A gazdasági válság legnegatívabb hatásai a nagyvárosokban
Forrás: Saját felmérés (2011; teljes minta n=545)
Tópark projekt - Törökbálint
Legjelentősebb pozitív változások a nagyvárosokban az elmúlt 5 évben
Forrás: Saját felmérés (2011; teljes minta n=545)
Az optimizmus szintje (Y)
A jövőbeli fejlődés megítélése a településhierarchiában elfoglalt hely szerint
A városok településhierarchiában elfoglalt helye (X)
„optimizmusgörbe”
Nyitott kérdések a városok versenyképességével kapcsolatban A hosszú távú városstratégiák és a pályázati pénzek kérdése Világosak-e a stratégiák, hogy hova akarunk eljutni? Megfelelő-e a támogatási rendszer? A nagyvárosok és a kisvárosok lehetőségei a versenyben A várostérségek, agglomerációk szerepe? Vannak-e kreatív és innovatív városaink? A felkínált lehetőségek köre a gazdaság szereplőinek a betelepüléséhez és működéséhez Elősegíti-e a politika a helyi gazdaság fejlődését? Támogatja-e a várospolitika a kreativitást és innovációt?
A siker titkai • A város erős pozíciója nemzeti vagy regionális szinten • A város erős státusza, imázsa: „a kreativitás centruma/a technológia centruma” • A húzóágazatok felismerése és támogatása • Kedvező infrastruktúra és társadalmi környezet (kemény tényezők a vonzáshoz, puha tényezők a megtartáshoz) • Erős „multi-layer” fejlődési út, innovatív klaszterek jelenléte • Hálózatok szerepe
varosrehabilitacio.n et
[email protected]
