A sorrend effektus és énünk másokra való kivetítése egy cél-személy kiértékelése során

BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR OKTATÁSBAN ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA TANSZÉK PSZICHOLÓGIA SZAK

A sorrend effektus és énünk másokra való kivetítése egy cél-személy kiértékelése során

Irányító tanárok:

Hallgató:

Drd. János Réka

Berki Antónia

Maior Edit Kotta Ibolya

Kolozsvár 2009

A sorrend effektus és énünk másokra való kivetítése egy cél-személy kiértékelése során A kutatás kiindulópontját két elmélet képezi. Az „informácó elsőbbsége“ elméletnek megfelelően, „akkor amikor két egymásnak ellentmondó információ ér bennünket, annak hiszünk, amelyik előszőr került feldolgozásra“ (Forgas, 1983, 83 o.). Mások szerint az első benyomás kialakításakor, akkor amikor a cél-személyről semmilyen előzetes információ nem adott, és amikor két olyan jelző közül kell egyet választani, mely egyazon skála két végletét képezi, a megfigyelő a cél-személyt annak függvényében ítéli meg, hogy saját magát a jelzők melyikével definiálja. Kutatásunk során, apró módosításokat kivéve, Abraham Luchins egyik kísérletét úgy ismételtük meg, hogy azt egy általunk összeállított második szöveggel bővítettük ki. Az eredmények statisztikai feldolgozását követően ellenőriztük, hogy a két szövegre nézve a résztvevők válaszait melyik elmélet magyarázza leginkább.

A kutatás elméleti megalapozása 1. Az információ elsőbbsége a. Abraham Luchins kísérlete A kiindulópontunkat képező kutatása során, Luchin a résztvevőknek egy olyan szöveget adott, mely két részből állt (2. melléklet, 3. melléklet). Az egyik részt extrovertált résznek nevezte, mivel leírja, hogy a történet főszereplője, egy fiú, hogyan megy társaival iskolába, és hogyan vesz részt más, szociális tevékenységekben. A másik részben, melyet Luchins introvertált résznek nevez, a fiú az iskolából hazafelé vezető útját úgy teszi meg, hogy közben az előbb is leírt személyekkel találkozik, de ezúttal inkább az egyedüllétet keresi és bármilyen szociális interakciót a minimálisra csökkenti (Luchins, 1985). A Luchins történetben megjelenített fiú leírása homályos, kétértelmű. Hasonló például „Tom és Jerry” rajzfilmben a Jerry egér, akinek a másokkal szemben tanusított viselkedése egyszerre könyvelhető el barátságosként és ellenségesként. Mindkét esetben közös, hogy több

1

konstruktum is alkalmas a cél-tárgy leírására (Skowronski, 1989). Hétköznapjainkban nem egyszer fordul elő, hogy ugyan az az ember különböző alkalmakkor igen különböző módon viselkedik. A kutatása során kapott eredményekből Luchins érdekes összefüggésekre vílágított rá. Kimutatta, hogy a résztvevőknek azon csoportja, amelyik esetében az extrovertált részt követte az introvertált rész, szignifikáns mértékben vélte extrovertáltnak a történetben megjelenített fiút. A résztevők másik vele, akik esetében felcserélte a sorrendet, tehát az extrovertált részt megelőzte az introvertált rész, a fiút szignifikáns mértékben introvertáltnak vélték. Luchins a sorrend effektus igazolódását vélte ebben felfedezni, mely szerint, ha két egymásnak ellentmondó információ bombázza az egyént, ő annak fog hinni, amelyik előszőr került feldolgozásra. Ennek a kutatásának egyik gyengéje, hogy a fiút megjelenítő történetek fiktívek, a valós életben pedig ritkábban vagyunk kitéve ennyire kétértelmű írott információnak.

b. Az extroverzió dimenziói Mit is jelentenek az extrovertált és introvertált fogalmak? Az extrovertált (E típusú, "kifelé forduló") emberek főleg a külső világal létesítenek kapcsolatot, míg az introvertáltak (I típusú, "befelé forduló") inkább saját gondolatviláguk foglalkoztatják. Ennek eredményeképpen, az E típusú személyek szociábilisak, beszédesebbek, akkor érzik magukat elemükben ha társasagban vannak, kedvelik a társas interakciókat, és a külső világ felé orientáltak. A befelé forduló egyének ellentétben energiáikat egy olyan belső világból szerzik, amelyen gyakran szeretnek refklektálni; inkább az energia megtartására, elraktározására törekszenek, mint annak a felhasználására, elköltésére; emberi kapcsolatainak száma habár korlátozott, azok sokkal intenzívebbek (Janowsky és mtsai, 1999, 100 o.). A pozitív és a negatív tulajdonságoknak az előfordulása az első benyomás kialakításakor azért meghatározó mert befolyásolja azt, hogy több információ közül melyik fog előtérbe kerülni (Kammrath, 2007, 451. o., Decoster, 2004, 5.o.). Nyugati társadalmak köznapi tudatában az a hiedelem él, hogy extrovertáltnak lenni kedvezőbb, mint introvertáltnak lenni. Néhány pszichológus szerint sikerült bebizonyítani, hogy az E típusú emberek sikeresebbek, és könnyebben szereznek állást, és hogy ez az előny már az iskolai teljesítményben is megmutatkozik (Fabio, 2007, p.2096). A torzításmentes eredmények elkerülése érdekében, kérdőíveinkbe az introvertált és extrovertált fogalmak objektív leírását is beiktattuk.

2

2. “Te olyan vagy mint én, én olyan vagyok mint te” Az előbbi elmélettel szeretnénk szembeállítani azokat, melyek többre tartják az első benyomás kialakulását, mint hogy azt csupán az idegrendszereinket bombázó bejövő és kimenő ingerek függvényében magyarázzák, és úgy vélik, hogy ebben a folyamatban a „fekete doboz“nak, vagyis magának az egyénenk a szerepét, nem lehet elhanyagolni. A személyészlelésre vonatkozó kutatások múltja majdnem egy teljes évszázadra nyúlik vissza. E kutatások olyan kérdésekre keresték a választ, mint: milyen tényezők határozzák meg azt hogy egy személy hogyan alkot képet embertársáról? milyen hatással bír ránk egy általuk megfigyelt cél-személy mosolya, kézfogása; ezeket a bizonyítékoknak vélt megfigyeléseket hogyan csoportosítjuk általánosított előítéletekb; és nem utolsó sorban mennyire határozza meg a másokról kialakított képet, az hogy mi magunk milyenek vagyunk; valós e kép, vagy inkább csak egy szubjektív szemüvegén keresztül szemléljük a világot? Habár még mindig nem sikerült közös nevezőre jutniuk a pszichológus kutatóknak arra vonatkozólag, hogy hogyan és milyen eredményességgel észlelik az emberek a többieket, de egy biztos: a személyiségre vonatkozó ítéletek különös gyorsasággal alakulnak ki (Ames, 2008). Warren Norman és Lewis Goldberg pszichológusok a Michigan Egyetem első éves hallgatóit arra kérték, hogy a még ismeretlen csoporttársaikat értékeljék. A kutatás során kiderült, hogy mások értékelése egy nagyon szubjektív folyamat. Azt, hogy az egyetemisták milyennek látták a többieket, nagymértékben meghatározta az, ahogy saját magukat értékelték. Az együttjárás főleg a „szociabiliás“ és a „megbízhatóság“ jellemvonások esetében volt nagyon szoros (Winerman, 2005). Azok az egyetemisták, akik saját magukat úgy írták le mint szociábilis és megbízható személyek, ismeretlen csoporttársaikat is hajlamosabbak voltak szociábilisként és megbízhatóként megitélni. Vajon mi lehet ennek a logikaileg meg nem alapozott észlelésnek a magyarázata, hiszen ismeretleneket kellett kiértékelniük? Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy az emberek preferenciálisan olyan emocionális stimulusokat észlelnek, dolgoznak fel és hívnak elő amelyek összhangban állnak a maradandó személyiség vonásokkal, vagy akár a pillanatnyi állapotukkal (Rusting, 1998). Ross, Green és House szerint (Feldman, 1985, 63. o.) az a gondolat, hogy “Te olyan vagy mint én, én olyan vagyok mint te” megkönnyíti az emberek hétköznapjait. Az illuzórikus hasonlóságnak

köszönhetően

az

emberek

könnyebben

3

megfeledkezhetnek

az

őket

megkülönböztető tulajdonságokról, leredukálva ezáltal a belőlük fakadó lehetséges konfliktusok számát. A motiváció célja tehát a koerencia fenntartása (Jonas, 987 o.). Festinger disszonancia elméletének megfelelően, ezt az illuzórikus hasonlóságot az elkötelezettség erősíti meg. E szerint az elmélet szerint, ha egy személy egy adott választás mellet dönt, és választását egy minimális fokú elkötelezettség jellemzi, főleg olyan jellegű információkat fog előnyben részesíteni, amelyek választását alátámasztják, azokat pedig amelyek a felvállalt poziciót fenyegethetik, vagy nincsenek összhangban döntésével figyelmen kívül hagyja (Jonas, 2005). Az előbbi kutatás vizsgálati alanyai is sajátos módon szűrték le az információt. A szociális és magabiztos egyetemista például, a cél-személy mosolyában, hangjában, tonalitásában, testtartásában, és mimikájában olyan tulajdonságokra lehetett figyelmes, amelyek hipotézisének megerősítését szolgálják, és elhanyagolja azokat amelyek megcáfolhatnák azt.

3. Intuitív folyamat Habár számos kutatás mutatott ki összefüggést az információ feldolgozása és a személyiségvonások között, az eredmények mégsem egyértelműek (Safer, 2002, 1496 o). Némely pszichológus szerint, az első benyomás nem függ sem a beérkezett információk sorrendjétől, sem pedig attól, hogy az egyének milyennek definiálják saját magukat, hanem inkább egy másodpercek alatt végbemenő intuitív folyamat, mely nem feltételez különösebb erőfeszítést (Willis, 2005, p.597). A céltárgyról kialakított benyomás relatív kevés adaton alapszik, és a legelsőnek kialakított kép nem csak hogy időben nagy stabilitást mutat, de módosításuk igen nagy erőfeszítést feltételez (Kammrath, 2007, p.455).

4. Az extrovertáltság felismerésének pontossága De egyáltalán mennyire vagyunk képesek egy ismeretlen cél-személy extrovertáltságraintrovertáltságra utaló vonásait felismerni? Gosling “Személy-észlelés a Facebook profilok alapján” című nemzetközi előadásán kifejtette, hogy az öt személyiség faktor közül (barátságosság, neuroticizmus, extroverzió, nyitottság a tapasztalatokra, lelkiismeretesség) az extroverziót tartja a legkönnyebben és legpontosabban felismerhető dimenziónak. Kutatása azt igazolta, hogy Facebook profilokon szereplő képek megtekintését követően, a résztvevők szignifikáns mértékben pontosabban ismerték fel a cél-személyek esetében az extrovertáltság dimenziót, mint a barátságosság dimenziót. Szerinte, ebben az esetben, az észlelő figyelme a cél-

4

személy azon vonásaira fog terelődni, amelyek potenciális kapcsolatukat illetően a leglényegesebbeknek tekint. Ebben az esetben, a vizsgálati személyek olyan vonásokkal hozhattták összefüggésbe a barátságosság és az extrovertáltság dimenzióit, mint a melegség/bensőségesség illetve a dominancia/közbenjárás (Ames, 2008, 1734 o.).

A kutatás eredményeinek bemutatása és értelmezése 1. A kutatás célja A jelenlegi kutatás célja a sorrend effektus elméletnek a megcáfolása, valamint annak a megválaszolása, hogy az extrovertált és az introvertált emberek milyen mértékben vetítik bele saját személyüket egy olyan fiú személyébe, akiről egymásnak ellentmondó információt tartalmazó történetet olvasnak el.

2. Hipotézisek Hipotéziseink a következők voltak: H. 1. Írásban kapott, egymásnak ellentmondó információ esetén, az első benyomás kialakítása nem függ az információ sorrendjétől. H. 2. Írásban kapott, egymásnak ellentmondó információ esetén, az első benyomás kialakítása összefügg azzal, hogy a személy személyiségstruktúrája milyen.

Az első hipotézisünknek megfelelően, arra számítottunk, hogy a várható eredmények megcáfolják Luchins információ elsőbbségének elméletét, miszerint az elsőként feldolgozott információ határozza meg a céltárgyról kialakított képet. Feltételezésünk az volt, hogy azok a személyek, akik előszőr az extrovertált szöveget olvassák („A-E” és „B-E”) nem fogják szignifikáns mértékben extrovertáltnak vélni a fiút, és azok akik az introvertált részt olvassák előszőr („A-I” és „ B-I”), nem fogják szignifikáns mértékben introvertáltnak vélni őt (H1). A résztvevők válaszait úgy gondoltuk, az fogja meghatározni, hogy maguk a résztvevők milyenek. Azt tételeztük fel, hogy az egyetemisták belevetítik majd saját magukat a történetben leírt fiú szerepébe, tehát az Eysenck Személyiség Kérdőív extroverzió skálájának megfelelően,

5

azok akik inkább kifelé fordulók, a szövegrészletben szereplő fiút is kifelé fordulónak fogják tartani, azok pedig akik a teszt alapján befelé fordulók, introvertáltnak fogják őt vélni (H2).

3. A vizsgálati személyek A kutatás alanyait a Babeş-Bolyai Tudományegyetem első éves pszichológia hallgatói alkották. A nembeli eloszlás 7 fiú (8,2 %) és 78 lány (91,8 %). Az alanyok pszichológia órán, tanári engedéllyel töltötték ki a két kérdőíveket.

4. Vizsgálati eszközök A vizsgálati személyek mindegyike két kérdőívet töltött ki. Az alkalmazott kérdőívek: AI-BI kérdőív illetve az AE-BE kérdőív, és az EPQ kérdőív (Eysenck Személyiség Kérdőív).

a. AE-BE kérdőív Az AE-BE kérdőív két szövegből állt, úgy, hogy mindkét szöveg esetében az extrovertált részeket követték az introvertált részek. Az „A” szöveget mi magunk állítottuk össze, mégpedig úgy, hogy az egyik rész leírja hogy a fiú hogy megy el egy barátjának a születésnapjára, hogyan lép velük kapcsolatba, illetve hogyan viselkedik az új ismerősökkel (nevezzük ezt az „A” szöveg extrovertált részének). A másik rész arról szól, hogy ugyan ezen a bulin a fiú inkább a magányt keresi, mint mások társaságát és leírja a haza felé vezető útját (ez az „A” szöveg introvertált része). A “B” szöveg, Luchins által összeállított szöveg fordítása volt, apró módosításokat kivéve. Az extrovertált rész leírja, hogy a fiú, iskolába vezető utját megtéve, hogyan vesz részt különböző szociális tevékenységekben (a “B” szöveg extrovertált része). Az introvertált részben a fiú hazafelé bendukolva ugyan azokkal a személyekkel találkozik, de ezúttal bármilyen szociális interakciót a minimálisra csökkent (a “B” szöveg introvertált része). Habár az egy történetet képező szövegrészeket egyetlen sorköz választja el, a megnevezésből és majd a kutatásban résztvevők számára feltett kérdésből kifolyólag (“Szerinted milyen a fiú?”), ahol a lehetséges válaszok: „introvertált” és „extrovertált”, nyilvánvalóvá válik, hogy az “A” és a “B” történeten belül “a fiú” egy és ugyan az a személy, még akkor is, ha első látszatra úgy tűnik, hogy ez nem így van és hogy két különböző fiúról van szó.

6

Úgy az “A”, mint a “B” szöveget a következő kérdés követte: “Szerinted milyen a fiú?”. A viszgalati személyek az „introvertált” és „extrovertált” válaszok közül jelölhettek meg egyet. A kérdőívben az introvertált és extrovertált fogalmaknak egy olyan leírása is szerepelt, mely úgy volt megfogalmazva, hogy egyik típusú személyiséget se helyezze a másik fölé. A definiciókban kerültük az olyan jelzők használatát, mint: agresszív, szégyellős, aktív, passzív, magányos, vagy hallgatag, melyek egyik vagy másik személyiségtípust részesíthették előnyben. Célunk az volt, hogy az eredményekben mutatkozó eltéréseket minél kisebb mértékben lehessen ezen jelzőkkel asszociált sztereótípiáknak tulajdonítani. Az általunk használt definíciók :

„Extrovertált személy“ – az idejét jobban szereti másokkal tölteni, mint egyedül, beszédes (Carver, 2006, p.77, Grumm, 2007, p.2215).

„Introvertált személy“ – hajlamosak arra, hogy sokat legyenek egyedül, szívesebben folytatnak magányos tevékenységeket, nyugodtak (Carver, 2006, p.77, Grumm, 2007, p.2216).

Különböző kutatások kimutatták, hogy a név gyakran befolyásolja az emberek döntéseit. Ezért, ugyancsak a torzítások elkerülése végett, jobbnak láttuk bármilyen név mellőzését, és így egyszerűen „a fiú” névvel utaltunk a történet főszereplőjére.

b. AI-BI kérdőív Az AI-BI kérdőív tartalma ugyan az volt, mint az AE-BE kérdőívé, azzal a különbséggel, hogy ezúttal a befele forduló részeket követték a kifele forduló részek.

c. EPQ kérdőív Az Eysenck Személyiség Kérdőív egy két fokú (1 = „igen“, 2 = „nem“) 90 itemből álló kédőív, melyet Hans Jürgen Eysenck dolgozott ki, az öt személyiség dimenzió kiértékelésének céljából:

barátságosság,

neuroticizmus,

extroverzió,

nyitottság

a

tapasztalatokra,

lelkiismeretesség (Mérei, 1998; Ames, 2008). Az extroverzió faktor 9 itemből áll, és az igen-nem kérdésekre válaszolva 0, és a 20 pont között értéket lehet elérni. Az a személy aki 0 pontot ér el, maximálisan introvertált, aki 20 pontot, az maximálisan extrovertáltnak számít. A Magyarországon élő nők és férfiak átlagban megközelítőleg 10,5 pont körüli értéket érnek el (a magyar nők 9,8-at, a magyar férfiak 11,28-at) (Mérei, 1998). Nagyon ritkán fordul elő hogy valaki a két szélsősége érték (0 vagy a 20) egyikét

7

érje el, és teljes mértékben extrovertált, vagy introvertált lehessen. Általában mindkét vonás jelen van bennünk csak különböző mértékben. Kutatásunk szempontjából nem lett volna szükség az öt dimenziót mérő EPQ kérdőív alkalmazása, és elég lett volna ha a résztvevők csupán az extroverzió faktorára vonatkozó itemeket válaszolják meg. Viszont úgy gondoltuk, hogy csökkentjük az esélyét annak, hogy az AE-BE, illetve az AI-BI kérdőívek az egyetemisták EPQ-ra adott válaszaira befolyással bírjanak, ha a 9 extroverzió dimenziót érintő kérdés eredeti formájában jelenik meg

5. A kutatás menete A résztvevők egyik felénél az extrovertált részeket az introvertált részek (AE-BE kérdőív), a másik felénél az introvertált részeket az extrovertált részek követték (AI-BI kérdőív). Miután a vizsgálati személyek megválaszolták a feltett kérdést (“Szerinted milyen a fiú?”), az Eysenck Személyiség Kérdőívet osztottuk ki nekik.

6. Az eredmények feldolgozása a. Extrovertáltság dimenziója A kapott eredmények feldolgozása az SPSS programban történt, a Yule valószínűségi mutató számításait alkamazva. Histogram 30

20

Frequency

10

Std. Dev = 4,08 Mean = 13,6 N = 85,00

0 4,0

6,0

8,0

10,0 12,0 14,0 16,0 18,0 20,0

Az Eysenck kerdoiven elert pontszam

1. Ábra. A résztvevők eloszlása az Eysenck Személyiség Kérdőíven elért pontszámok alapján

8

Amint a hisztogram is mutatja, az első éves pszichológia hallgatók inkább kifelé fordulók, átlagos extroverzió szintjük 13,6. Tekintetbe véve, hogy a Magyarországon élő nők és férfiak átlagát, mely megközelítőleg 10,5 pont, e standardizált átlaghoz képest azok, akik 10-nél kevesebb pontot gyűjtenek az introvertáltak kategóriába esnének, a 10 pontot meghaladó személyek az extrovertáltakéba (Mérei, 1998). Mivel a bináris logika, mely csupán extrovertált – introvertált fogalmakban gondolkodik, nem megfelelő ahhoz, hogy jelentős következtetéseket vonjunk le, több alkategória bevezetését láttuk indokoltnak. Ideális esetben, öt kategóriát hozhattunk volna létre: 1. teljes mértékben extrovertáltak; 2. enyhén extrovertáltak; 3. átlagosan extrovertáltak és introvertáltak is egyben; 4. enyhén introvertáltak; 5. teljes mértékben introvertáltak. Azonban a kutatásban résztvett személyek csekély számából kifolyólag, három kategóriát alakítottunk ki: introvertáltak, extrovertáltak, és nagyjából ugyan olyan mértékben introvertáltak mint extrovertáltak. Így kaptunk három hetes kategóriát: azok a személyek akik 1 és 7 közötti pontszámot értek el, a nagy mértékben introvertáltak kategóriájába tartoztak; akik 8 és 13 közötti értékeket szereztek, a középső sávba kerültek; azokatat akik 13 és 20 pont közötti értékeket értek el, a nagy mértékben kifelé fordulók intervallumába soroltuk. Mivel kutatásunk második részében, kimondottan az introvertált és extrovertált személyek válaszát tűztük ki célul, elemzéseink során azoknak a válaszait akik a középső intervallumba tartoztak, és az átlagértéket közelítették meg, figyelmen kívül hagytuk. Így szükült le a 85 diák száma 55-re: 5 fiúra (9,1%), és 50 lányra (90,9%) (1. Tábla). A vizsgálati személyeknek az Eysenck Személyiség Kérdőív extravertáltsági dimenziójára vonatkozó kérdésekre adott válaszaik alapján, elmondható, hogy az 55 diák közül 46 magasan extrovertált, 9 pedig nagy mértékben introvertált (1. Tábla).

Fiú A kimondottan extrovertáltak 5

Lány

Összesen

41

46

9

9

50

55

nembeli eloszlása A kimondottan introvertáltak 0 nembeli eloszlása Összesen

5

1. Tábla. Az extroverziós skálán elért eredmények függvényében kialakított kategóriák nembeli eloszlása

9

b. Sorrend effektus A kérdőívek milyenségét tekintve, mely a fiúról szóló történeteket tartalmazták, 27 résztvevő „A-E, B-E” jellegű kérdőívet töltött ki, vagyis az ő esetükben az extrovertált rész megelőzte az introvertált részt, 28 egyetemistának pedig „A-I, B-I” jellegű kérdőív jutott, tehát az introvertált részek előzték meg az extrovertált részeket (2. Tábla).

Extrovertált

Introvertált

személyek

személyek

A-E, B-E: Extrovertált kérdőív: a bulizós és az

Összesen

23

4

27

23

5

28

iskolás szöveg is az extrovertált résszel kezdődik A-I, B-I: Introvertált kérdőív: a bulizós és az iskolás szöveg is az introvertált résszel kezdődött 2. Tábla. Kérdőív típusa és a kísérleti személy extrovertáltsága

Az “A” szövegre nézve, hipotézisünk, mely úgy szólt, hogy egymásnak ellentmondó információ esetén, az első benyomás kialakítása nem függ az információ sorrendjétől, nem igazolódott be. A Yule valószínűségi mutató számításai alapján, 33%-os kapcsolatot kapunk. Ez az érték egy gyenge kapcsolat meglétére utal, és jelentése, hogy 33%-al állíthatjuk azt, hogy a között, hogy a fiúról szóló szöveg extrovertált vagy introvertált résszel kezdődik-e és a között, hogy a résztvevők milyennek fogják látni a fiút valamilyen összefüggés van.

Az extrovertált résszel

A fiút hányan tartották

A fiút hányan tartották

extrovertáltnak

introvertáltnak

12

15

8

20

20

35

kezdődött az “A” szöveg (A-E) Az introvertált résszel kezdődött az “A” szöveg (A-I) Összesen

3. Tábla. Az “A” szöveg első szövegrész típusától függően, milyennek látták a fiút a résztvevők

A “B” szöveg esetében mely, nagyon apró módosításokat kivéve azonos volt azzal a szöveggel amit maga Luchins állított össze, a kapcsolat a között, hogy melyik szövegrész került feldolgozára, és hogy milyennek vélték az egyetemisták a fiút, még az előbbinél is gyengébbnek bizonyult, azonban itt is találtunk egy 25%-os együttjárást. Ez a gyenge összefüggés ez esetben 10

annak tudható be, hogy sok esetben annak ellenére, hogy a “B” szöveg az extrovertált résszel kezdődött a fiút mégis többen (15 résztvevő) introvertáltnak látták mint extrovertáltnak. Ha az introvertált résszel kezdődött a “B” szöveg, legtöbbjüknek inkább kifelé fordulónak tűnt (16 résztvevő) a fiú.

Az extrovertált résszel

A fiút extrovertáltnak

A fiút introvertáltnak

tartották

tartották 12

15

16

12

28

27

kezdődött a “B” szöveg (B-E) Az introvertált résszel kezdődött a “B” szöveg (B-I) Összesen

3. Tábla. A “B” szöveg első szövegrész típusától függően, milyennek látták a fiút a résztvevők

Következésképpen elmondható, hogy úgy az “A”, mint a “B” szöveg esetében az elsőnek feldolgozásra került információ gyenge mértékben, azonban mégis valamilyen befolyással bírt az egyetemisták első benyomásának kialakítására. Érdekes megfigyelés, hogy a Luchins által is összeállított szöveg esetében a Yule féle mutató az általunk megalkotott szöveg Yule mutatójánál is gyengébb (25%-Luchins szövege, illetve 33%-általunk megalkotott szöveg).

Yule mutató Az “A” szöveg esetében

0,33

A “B” szöveg esetében

0,25

4. Tábla. Az “A” és a “B” szövegek esetén a szövegsorrned és a fiúról kialakított benyomás együttjárása Erre az lehet a magyarázat, hogy összességében sokkal többen látták a fiút introvertáltnak (35 résztvevő) mint extrovertáltnak (20 résztvevő) (2. Tábla), míg a “B” táblázat esetében az eloszlások általában egyenletesek voltak, és nagyjából ugyan olyan mértékban vélték a fiút kifelé fordulónak (28 résztvevő) mint befelé fordulónak (27 résztvevő) (3. Tábla). A mindennapi életben a bulikon tanusított csendes, és visszahúzódó viselkedés kevésbé tűnhet odaillőnek, és valószínű, hogy a résztvevők válaszait ez a sztereotípia is meghatározta.

meg,, kevésbé

elfogadható az a nézet, hogy valaki egy társas helyzetben úgy is szórakozhat, hogy nem tűzi ki kimondott céljaként a szociális interakciók táplálását.

11

3. “Te olyan vagy mint én, én olyan vagyok mint te” Az “A” szöveg esetében, 46 nagy mértékben extrovertált egyetemista közül 29-en a fiút mégis introvertáltnak látták. Az 9 befelé forduló egyetemista közül 6-an tekintették a fiút introvertáltnak. Az a hipotézisünk, hogy írásban kapott, egymásnak ellentmondó információk esetén, az első benyomás kialakítása során az egyének belevetítik a történetbe személyiségük extrovertáltsági dimenzióját, nem igazolódott. A Yule valószínűségi mutató 0,08-as értékének a jelentése, hogy az Eysenck személiységteszt extrovertáltsági skáláján elért érték nem járt együtt a fiúról alkotott benyomással.

A résztvevő nagy mértékben

A fiút hányan tartották

A fiút hányan tartották

extrovertáltnak

introvertáltnak

17

29

3

6

extrovertált A résztvevő nagy mértékben introvertált

5. Tábla. Extrovertáltsági szintjüktől függően, milyennek látták a fiút a kutatás résztvevői az “A” szöveg esetén A “B” szöveg esetében habár az előbbi Yule értéknél valamivel erősebb együttjárást kaptunk (11%-os) ez meg mindig nagyon alacsony ahhoz, hogy második hipotézisünket igazolja. Nagyjából ugyan olyan mértékben tartották a történet főszereplőjét extrovertáltnak és introvertáltnak attól függetlenül, hogy az Eysenck Személyiség Kérdőív extrovertáltság skáláján hány pontot értek el.

A résztvevő nagy mértékben

A fiút hányan tartották

A fiút hányan tartották

extrovertáltnak

introvertáltnak

23

23

5

4

extrovertált A résztvevő nagy mértékben introvertált

6. Tábla. Extrovertáltsági szintjüktől függően, milyennek látták a fiút a kutatás résztvevői a “B” szöveg esetén

12

Úgy az “A”, mint a “B” szöveg esetében tehát vagy nagyon csekély mértékű (0,08%) vagy nagyon alacsony (0,11%-os) együttjárást találtunk a között, hogy milyen értéket értek el az EPQ kérdőíven és hogy milyennek látták a történet főszereplőjét.

Yule mutató Az “A” szöveg esetében

0,08

A “B” szöveg esetében

0,11

7. Tábla. Az “A” és a “B” szövegek esetén az EPQ kérdőíven elért mérték és fiúról kialakított benyomás együttjárása

7. Következtetés Kutatásunkban, melyben Luchins egyik kísérletéből indultunk ki, azt tételeztük fel, hogy egy fiktív történet elolvasását követően, melyben egymásnak ellentmondó információkat olvasunk egy személyről, nem a sorrend effektus fogja a vizsgálati alanyok válaszait meghatározni, hanem az, hogy ki milyennek véli magát es mennyire vetíti bele saját személyiségének képét a fiktív személy szerepébe. Hipotéziseink, nem, vagy csak részben igazolódtak. Ami első hipotézisünket illeti, az nem igazolódott. Úgy az „A” mint a „B” szöveg esetében, habár gyenge, de mégis csak valamilyen összefüggést találtunk a sorrend és a fiúról kialakított első benyomás között. A második hipotézisünk egyáltalán nem igazolódott be, ugyanis itt csak egy 1, és 10%-os együttjárást találtunk a résztvevők extrovertáltsági szintje és a fiúról kialakított kép között. Tehát akkor amikor két ellentétes információ bombáz minket, habár igen alacsony mértékben de sokkal hajlamosabbak leszünk arra, hogy annak higyjünk amelyik előszőr került feldolgozásra, mint annak amelyik ránk is jellemző.

8. A kutatás korlátai A kutatás hiányosságát képezheti az introvertált személyek viszonylag csekély száma. Habár 85 egyetemista vett részt a kutatásban, miután kiszűrtük azokat akik az EPQ kérdőiv középső sávába tartoztak, csupán 9 magasan introvertált diák eredményével dolgozhattunk tovább. Ha több nagy mértékben befelé forduló diák válasza juthat feldolgozásra, különösen a “Te olyan vagy mint én, én olyan vagyok mint te” típusú elméletekről szerezhetünk megbízhatóbb eredményeket.

13

Feltevődött az a kérdés is, hogy mi történik akkor, ha a résztvevők “B” szövegre adott válaszát, az “A” szövegben leírt fiú viselkedésének minősítése befolyásolta? Jobbnak látjuk, hogy amikor több vizsgálati alannyal töltjük ki a kérdőíveket, egyazon személy csak egyetlen szöveget kapjon: AE-t, AI-t, BE-t, vagy BI-t. Az általunk összeállított szöveget ha Luchins “B” szövegével hasonlítjuk össze, azt láttuk, hogy lényegesen nagyobb volt azoknak a száma, akik a fiút befelé fordulónak vélték. A jövőben feltétlenül szükségesnek érezzük ezen szöveg módosítását, úgy, hogy egy még kétértelműbb történet kapjunk, és így a szociális norma hatását a minimálisra csökkentsük. Újabb témájú szövegek összeállítása sincs kizárva.

9. Továbbfejlesztési lehetőségek A kutatásunk továbbfejlesztési lehetőségei szerintünk a “melyik” és a “milyen” kérdésekben rejlenek. A jövőben rá lehet kérdezni, hogy a vizsgálati személyek melyik fiúval szeretnének több időt tölteni, melyiket szeretnék megismerni, melyik szimpatikusabb nekik. Így nyílvánvalóvá válhat, hogy a résztvevők melyik típusú személyiséget preferálják, és hogy ez a preferáltság milyen hatással van döntéseikre.

Továbbá érdekes lenne megtudni, hogy a

személyek miért látták éppen extrovertáltnak vagy introvertáltnak a történetben szereplő fiút, és a kérdés megválaszolását követően felkérhetjük őket, hogy indokolják meg választásukat. Számunkra megdöbbentő volt az, hogy a pszichológus hallgatók közül, ilyen nagy százalékban extrovertáltak. Ez az eredmény egy újabb kérdést vetett fel: a pszichológiát valóban inkább extrovertált emberek választják? Feltételezésünk szerint, ez nincs kizárva, hiszen az introvertált emberek inkább hajlanak arra, hogy problémáikat egyedül oldják meg, míg egy extrovertált számára megoldást jelenthetnek a pszichológián tanultak abban, hogy önmagáról több mindent tudjon meg. Egy másik megfigyelésünk az volt, hogy az introvertált résztvevők mindegyike, óra alatt a leghátulsó padokban ült. Utána szeretnénk nézni, hogy a kifelé forduló emberek valóban inkább az első padokban szeretnek ülni, és az introvertáltak a legtávolibb sorokat kedvelik-e.

10. Alkalmazhatóság A kutatás által nyújtott eredmények egyaránt hasznosíthatók az impresszió menedzsment és a humán erőforrasok területén. Az impresszió menedzsment alatt egy személy azon

14

erőfeszítéseit értjük, melyek a mások által kialakított kép védelmezését, megváltoztatását vagy akár egy új kép létrehozását célozzák (Bolino, 2008). Az impresszió menedzsment taktikái bevethetők úgy egyéni, mint szervezeti szinten. Az egyén szintjén megfigyelhető, hogy egy interjú során hogyan hat a személy viselkedése az őt kiértékelő személyre. Nem mindegy, hogy az a pszichológus, aki a munkakereső Curriculm Vitae-jét olvassa, mennyire objektíven észleli a potenciális alkalmazott tulajdonságait, és milyen mértékben ismeri fel saját magában a sorrend effektust. Talán nem véletlen, hogy miért vált a CV írás egyik alapszabályává, hogy a hiányosságokat, hibákat a levél legvégére kell hagyni. A szervezeti szinten azt lehet követni, hogy a szervezet imidzsén történő változtatás mennyire pozitív hatással van a közönségre (Bolino, 2008). A mindennapjainkban is láthatjuk azokat a reklámlapokat amelyekben a termék hátrányait apró, majdnem láthatalan betükkel tüntetik fel a termék leírásának legvégén, vagy amikor a televiziós és rádiós csatornákon hihetetlen sebességgel mely már-már érthetelenné teszik a beszédet darálják el a termék igénybevételével járó negatív következményeket (pl. gyógyszerreklámok).

15

KÖNYVÉSZET Ames, D. R. & Bianchi, E. C. (2008). The Agreeableness Asymmetry in First Impression: Perceivers’ Impulse to (Mis)judge Agreeableness and How It Is Moderated by Power. Personality and Social Psychology Bulletin, 34, 1719-1736. Bolino, M. C., Kacmar, K. M., Turnley, W. H. & Gilstrap, J. B. (2008). A Multi-Level Review of Impression Management Motives and Behaviors. Journal of Management, 34, 1080. Carver, C. S.; Scheier, M. F. (2006). Személyiségpszichológia. Osiris, Budapest. Decoster, J. & Claypool, H. M. (2004). A Meta-Analysis of Priming Effects on Impression Formation Supportin a General Model of Infromational Biases. Personality and Social Psychology, 8, 2-27. Fabio, A. & Busoni, L. (2007). Fluid Intelligence, Personality Traits and Scholastic Success: Empirical Evidence in a Sample of Italian High school Students. Personal and IndividualDifferences, 43, 2095-2104. Feldman, R. S. (1985). Social Psychology. Theories, Research, and Applications. McGrawHill, United States of America. Forgas, P.J. (1983). A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Kiadó: Budapest. Grumm, M., Collani, G. (2007). Measuring Big-Five personality dimensions with the implicit association test – Implicit personality traits or self-estém? Personality and Individual Differences, 43, 2205-2217 o. Janowsky, D. S., Morter, S., Hong, L., Howe, L. (1999). Myers Briggs Type Indicator and Tridimensional Personality Questionnaire differences between bipolar patients and unipolar depressed patients. Bipolar Disorders, 2, 100 o. Jonas, E., Schulz-Hardt S. & Frey, D. (2005). Giving Advice or Making Decision in Someone Else’s Place: The influence of Impression, Defense, and Accuracy Motivation on the Search for New Information. Personality and Social Psychology Bulletin, 31, 977-990. Kammrath, L. K. A. & Scholer, A. A. (2007). Keeping up Impressions: Inferential Rules for Impression Change Across the Big Five. Journal of Experimental Social Psychology, 43, 450-457. Levine, J. M. (1999). Solomon Asch Legacy for Group Research. Personality and Social Psychology Review, 3, 358-364. Luchins, A. (1985). Influences of Memorizing Information on Impressions of a Person. The Journal of Psychology, 199(4), 369-383. Mérei F.; Szakács F. (1998). Pszichodiagnosztikai vademecum. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 270-280 o. Rusting, C. L. (1998). Personality, Mood, and Cognitive Processing of Emotional Information: Three Conceptual Frameworks. Psychological Bulletin, 124, 165-196. Safer, M. A., Levine, L. J. & Drapalski, A. L. (2002). Distortion in Memory for Emotions: The Contributions of Personality and Post-Event Knowledge. Personality and Social Psychology Bulletin, 28, 1495-1509. Skowronski, J. J. & Carlston, D. E. (1989). Negativity and Extremity Biases in Impression Formation: A Review of Explanations. Psychological Bulletin, 105, 1. szám, 131-142. Willis, J; Todorov, A. (2005). First Impression. Making Up Your Mind After a 100-Ms Exposure to a Face. Psychological Science, vol.17, nr.7, p.592-598. Winerman, L. (2005). “Thin slices of life”. Monitor on Psychology, American Psychological Association, vol. 36, nr. 3., p.54. On-line: 2007, Noiembrie, 12.: hţp://www.apa.org/monitor/mar05/slices.html

16

MELLÉKLETEK 1. Melléklet A-E, B-E Kérdőív Kedves résztvevő

Olvassa el a szövegeket és válaszoljon a kérdésekre! Válaszait szigorúan bizalmasan kezeljük, csakis kutatási célokra használjuk fel, és teljes névtelenségben maradnak. A válaszadásra, a legjobb stratégia, ha sok gondolkodás nélkül és gyorsan válaszol a kérdésekre. A kérdőívek kitöltéséhez szükséges átlagos idő 30 perc. Név (kezdőbetűi)_________________ AZONOSITÓ_________________Életkor____ Nem: Nő____ Férfi_____ (tegyen x- t) Élőhely: Falu ____Város_____Végzettség: Elemi iskola ____Középiskola ____ Felsőfokú képzés ____ (tegyen x- t) Születési hely____________________Megye_____________Iskola neve_______________

A. Aznap délután a fiú elindult a buszmegálló felé. Itt röviden elbeszélgetett egyik ismerősével. A buszon végig egy lány mellett ült. Miután leszállt, elindult osztálytársa lakása felé. Felköszöntötte az ünnepeltet, odaadta neki a születésnapi ajándékát, majd beült csevegő osztálytársai közé, hogy a legfrissebb eseményeket megtárgyalják. A meghívottak között ott volt az a kedves lány is. Elbeszélgetett vele egy darabig, majd amikor egyik kedvenc számát tette fel a DJ, együtt táncolt a többiekkel. A fiú egy félrehúzott helyet keresett magának, és onnan figyelte társait, miközben a zenét élvezte. Sem társaival sem a kedves lánnyal nem beszélgetett. Amikor már nagyon későre járt, csak az ünnepelttől búcsuzott el röviden, majd elindult a buszmegálló felé. Itt egy-két ismerős arccal találkozott. Az autóbusz beért az állomásba, a fiú pedig egy egyszemélyes helyre ült, úgy, hogy az ablakon kibámulhasson. Miután leszállt a buszról, hazament. Szerinted milyen a fiú? 1. Extrovertált; 2. Introvertált. Segítségként megadjuk a két fogalom jelentését Extrovertált személy – beszédes, az idejét jobban szereti másokkal tölteni, mint egyedül. Introvertált személy – hajlamosak arra, hogy sokat legyenek egyedül, szívesebben folytatnak magányos tevékenységeket, nyugodtak.

B. A fiú elhagyta a házat, hogy vásároljon néhány füzetet. Két barátjával együtt lépett ki az utcára, melyet teljesen betöltött a ragyogó napsütés, járás közben pedig sütkérezett. A fiú bement a

17

papírárus boltjába, mely tömve volt emberekkel. Itt, miközben az elárusító pillantását próbálta elkapni, egyik ismerősével beszélgetett. Útközben kifelé, megállt, hogy egy iskolatársával csevegjen, aki pont akkor lépett be a boltba. A boltból kilépve, az iskolába indult. Útközben találkozott azzal a csinos lánnyal, akit a múlt héten ismert meg. Beszéltek egy rövid ideig, majd a fiú bement az iskolába. Órák után a fiú egyedül hagyta el az iskolát. A hazavezető hosszú útnak egyedül vágott neki. Az utcát teljesen betöltötte a ragyogó napsütés. A fiú az árnyékos oldalon ment. Ahogy az utcán jött le talalkozott azzal a csinos lánnyal, akit a múlt héten ismert meg. A fiú átment az úton és belépett egy édességboltba. A bolt tömve volt tanulókkal és felismert néhány ismerős arcot. A fiú türelmesen várt, amig elkapta az elárusító pillantását, aztán megadt rendelését. Amint megkapta az italát, leült egy szélső asztalhoz. Miután megitta italát, hazament. Szerinted milyen a fiú? 1. Extrovertált; 2. Introvertált.

18

2. Melléklet A-I, B-I Kérdőív Kedves résztvevő

Olvassa el a szövegeket és válaszoljon a kérdésekre! Válaszait szigorúan bizalmasan kezeljük, csakis kutatási célokra használjuk fel, és teljes névtelenségben maradnak. A válaszadásra, a legjobb stratégia, ha sok gondolkodás nélkül és gyorsan válaszol a kérdésekre. A kérdőívek kitöltéséhez szükséges átlagos idő 30 perc. Név (kezdőbetűi)_________________ AZONOSITÓ_________________Életkor____ Nem: Nő____ Férfi_____ (tegyen x- t) Élőhely: Falu ____Város_____Végzettség: Elemi iskola ____Középiskola ____ Felsőfokú képzés ____ (tegyen x- t) Születési hely____________________Megye_____________Iskola neve_______________

A. A fiú egy félrehúzott helyet keresett magának, és onnan figyelte társait, miközben a zenét élvezte. Sem társaival sem a kedves lánnyal nem beszélgetett. Amikor már nagyon későre járt, csak az ünnepelttől búcsuzott el röviden, majd elindult a buszmegálló felé. Itt egy-két ismerős arccal találkozott. Az autóbusz beért az állomásba, a fiú pedig egy egyszemélyes helyre ült, úgy, hogy az ablakon kibámulhasson. Miután leszállt a buszról, hazament. Aznap délután a fiú elindult a buszmegálló felé. Itt röviden elbeszélgetett egyik ismerősével. A buszon végig egy lány mellett ült. Miután leszállt, elindult osztálytársa lakása felé. Felköszöntötte az ünnepeltet, odaadta neki a születésnapi ajándékát, majd beült csevegő osztálytársai közé, hogy a legfrissebb eseményeket megtárgyalják. A meghívottak között ott volt az a kedves lány is. Elbeszélgetett vele egy darabig, majd amikor egyik kedvenc számát tette fel a DJ, együtt táncolt a többiekkel. Szerinted milyen a fiú? 1. Extrovertált; 2. Introvertált. Segítségként megadjuk a két fogalom jelentését Extrovertált személy – beszédes, az idejét jobban szereti másokkal tölteni, mint egyedül. Introvertált személy – hajlamosak arra, hogy sokat legyenek egyedül, szívesebben folytatnak magányos tevékenységeket, nyugodtak.

B. Órák után a fiú egyedül hagyta el az iskolát. A hazavezető hosszú útnak egyedül vágott neki. Az utcát teljesen betöltötte a ragyogó napsütés. A fiú az árnyékos oldalon ment. Ahogy az utcán jött le talalkozott azzal a csinos lánnyal, akit a múlt héten ismert meg. A fiú átment az úton és belépett egy édességboltba. A bolt tömve volt tanulókkal és felismert néhány ismerős arcot. A fiú

19

türelmesen várt, amig elkapta az elárusító pillantását, aztán megadt rendelését. Amint megkapta az italát, leült egy szélső asztalhoz. Miután megitta italát, hazament. A fiú elhagyta a házat, hogy vásároljon néhány füzetet. Két barátjával együtt lépett ki az utcára, melyet teljesen betöltött a ragyogó napsütés, járás közben pedig sütkérezett. A fiú bement a papírárus boltjába, mely tömve volt emberekkel. Itt, miközben az elárusító pillantását próbálta elkapni, egyik ismerősével beszélgetett. Útközben kifelé, megállt, hogy egy iskolatársával csevegjen, aki pont akkor lépett be a boltba. A boltból kilépve, az iskolába indult. Útközben találkozott azzal a csinos lánnyal, akit a múlt héten ismert meg. Beszéltek egy rövid ideig, majd a fiú bement az iskolába. Szerinted milyen a fiú? 1. Extrovertált; 2. Introvertált.

20

3. Melléklet Eysenck Személyiség Kérdőív (EPQ) Kedves résztvevő

Olvassa el a szövegeket és válaszoljon a kérdésekre a mögötte aalloo „igen“ vagy „nem“ bekarikaazaasaaval! Válaszait szigorúan bizalmasan kezeljük, csakis kutatási célokra használjuk fel, és teljes névtelenségben maradnak. A keerdööiivben nincsenek beugratoos keerdeesek, ees a feleletek egyike sem hibaas vagy helyes.A válaszadásra, a legjobb stratégia, ha gyorsan dolgozzik ees nem gondolkozzeek tuul hosszuu ideig, hogy mit is jelent szoo szerint a keerdees. Név (kezdőbetűi)_________________ AZONOSITÓ_________________Életkor____ Nem: Nő____ Férfi_____ (tegyen x- t) Élőhely: Falu ____Város_____Végzettség: Elemi iskola ____Középiskola ____ Felsőfokú képzés ____ (tegyen x- t) Születési hely____________________Megye_____________Iskola neve_______________

Kitöltési útmutató: Kérjük válaszoljon minden kérdésre a mögötte álló „igen” vagy „nem” bekarikázásával. A kérdőívben nincsenek beugratós kérdések, és a feleletek egyike sem hibás vagy helyes. Kérjük, hogy gyorsan dolgozzék és ne gondolkozzék túl hosszó ideig, hogy mit is jelent szó szerint a kérdés.

1.Sokféle hobbija van? 2.Mielőtt valamit tesz, jól át szokta gondolni? 3. Hangulata gyakran ingadozik? 4.Előfordult már, hogy elfogadta a dicséretet olyanért, amiről tudja, hogy valaki más tette? 5. Beszédes Ön? 6. Nyugtalanitaná, ha adósságai lennének? 7. Érezte már magát minden ok nélkül szerencsétlennek? 8. Volt már olyan mohó, hogy többet szerzett meg valamiből, mint amennyi megillette? 9. Éjszakára gondosan bezárja a lakást? 10. Élénk Ön? 11 Nagyon megviseli, ha látja, hogy egy gyerek vagy egy állat szenved? v12. Gyakran bánkódik utólag olyan dolgok miatt, amiket nem kellett volna megtennie, vagy mondania? 13. Ha megigéri, hogy valamit meg fog tenni, mindig megtartja az igéretét, bármilyen kellemetlen is az? 14. Ha ideje engedi szivesen jár vidám társaságba és ott jól érzi magát? 15. Ingerlékeny Ön? 16. Előfordult már, hogy valakit olyanért hibáztatott, amiről tudta, hogy ön követte el?

21

igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem

17. Szeret új ismerettségeket kötni? 18. Véleménye szerint a biztositás jó dolog? 19. Érzékeny Ön? 20. Csak jó szokásai vannak? 21. Társas összejöveteleken szivesebben marad háttérben? 22. Kipróbálna erős vagy veszélyes hatású gyógyszert? 23. Gyakran érzi úgy, hogy mindennel torkig van? 24. Előfordult már, hogy elvett valamit(akár csak egy tűt vagy egy gombot) ami másé volt? 25. Szeret társágba járni? 26. Örömet okoz Önnek, ha megsérthet valakit, akit szeret? 27. Gyakran szenved bűnbánattól? 28. Előfordult már, hogy olyan dolgokról beszélt, amihez nem értett? 29. Jobban szeret olvasni, mint emberekkel együtt lenni? 30. Vannak ellenségei, akik ártani akarnak önnek? 31. Idegesnek tartja magát? 32. Sok barátja van? 33. Szereti az olyan erős tréfákat, amelyek valóban megsértik az embereket néha? 34. Aggodalmaskodó Ön? 35. Gyermekkorában mindig azonnal és szó nélkül megtette, amit mondtak önnek? 36. Könnyelműnek tartja magát? 37. Nagyon fontos Önnek a jó modor és a tisztaság? 38. Gyakran foglalkozik azzal, hogy milyen bajok érhetik? 39. Előfordult már, hogy eltört vagy elveszitett valamit, ami nem volt az Öné? 40. Barátkozásában általában ön a kezdeményező? 41.Feszültnek, idegesnek érzi magát? 42. Általában nyugodt, ha emberekkel van együtt? 43. Úgy gondolja, hogy a házasság elavult dolog? 44. Néha dicsekszik egy kicsit? 45. Könnyen fel tud viditani egy unatkozó társaságot? 46. Idegesitik az olyan emberek, akik túl óvatosan vezetnek? 47.Aggódik az egészségéért? 48. Mondott már valaha rosszat valakiről? 49. Szeret a barátainak vidám történeteket, vicceket mesélni? 50. A legtöbb dolog közömbös az Ön számára? 51. Gyermekkorában előfordult, hogy szemtelen volt a szüleivel? 52. Szeret elvegyülni az emberek közt? 53. Gondot okoz Önnek, ha tudja, hogy munkájában hibák vannak? 54. Alkalmatlanságban szenved? 55. Étkezés előtt mindig kezet moss? 56. Majdnem mindig kész felelete van az emberek kérdéseire? 57. Szeret a megbeszélt találkozókra inkább jóval korábban érkezni? 58. Gyakran érzi magát ok nélkül kedvetlennek, fáradtnak? 59. Csalt már társasjátékokban? 60. Szereti az olyan feladatokat, amiben gyorsan kell dönteni? 61. Jó asszony (volt) az anyja?

22

igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igennem igen-nem igen-nem igen-nem

62. Gyakran érzi nagyon unalmasnak az életet? 63. Előfordult már, hogy kihasznált valakit? 64. Gyakran vállal több feladatot, mint amire az idejéből telik? 65. Sok ember igyekszik Önt elkerülni? 66. Sokat foglalkoztatja a külseje?. 67. Úgy gondolja, hogy az emberek túl sok időt fordítanak arra, hogy a jövőküket bebiztosítsák (megtakarított pénzzel, biztosítással)? 68. Előfordult már, hogy úgy érezte, jobb lenne meghalni? 69. Kibújna az adófizetés alól, ha biztos lenne, hogy sose fedezik fel? 70. Tud egy társaságban jó hangulatot teremteni? 71. Igyekszik, hogy ne legyen goromba az emberekkel? 72. Sokat emészti magát azon, ha valami kellemetlenség érte? 73. Előfordult már, hogy ragaszkodott ahhoz, hogy valam az Ön akarata szerint történjék meg? 74. A vonathoz általában az utolsó percben érkezik? 75. Szenved az idegei miatt? 76. Gyakran felbomlanak a barátságai anélkül, hogy Ön ebben hibás lenne? 77. Gyakran érzi magát egyedül? 78. Mindig úgy cselekszik, ahogy azt másoktól is elvárja? 79. Szereti néha kínozni az állatokat? 80. Könnyeb megbántódik, ha az emberek hibát találnak Önben vagy a munkájában? 81. Elkésett már valaha egy találkozóról vagy a munkahelyéről? 82. Szereti a nyüzsgést, izgalmat maga körül? 83. Szeretné, ha az emberek félnének Öntől? 84. Időnként tele van energiával, máskor meg teljesen erőtlen? 85. Időnként holnapra halasztja amit ma kellene megtenni? 86. Az emberek nagyon élénknek tartják Önt? 87. Sokszor hazudnak Önnek az emberek? 88. Bizonyos dolgok érzékenyen érintik? 89. Mindig kész elismerni, ha hibázott? 90. Nagyon elszomorítaná, ha egy csapdába esett állatott látna?

23

igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem igen-nem