A Sole-Mizo Zrt. (6728 Szeged, Budapesti út 6.) részére a november 18-án benyújtott 5 éves felülvizsgálati dokumentáció alapján

CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 107093-2-13/2016. Ügyintéző: dr. Vajda Hajnalka dr. Hegedűs Márta Balatonyi Zsolt Berényi Anita Vinczéné Szántó Gizella Tel.: +36 (62) 681-673

Tárgy: Sole-Mizo Zrt., Bácsbokod, egységes környezethasználati engedély Hiv. szám: Melléklet: -

HATÁROZAT A Sole-Mizo Zrt. (6728 Szeged, Budapesti út 6.) részére a 2015. november 18-án benyújtott 5 éves felülvizsgálati dokumentáció alapján egységes környezethasználati

engedélyt

adok a Bácsbokod 1422/1-2 hrsz. alatti telephelyen végzett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 9.3. pontja – Élelmiszeripar: kizárólag tej kezelése és feldolgozása, ha a beérkezett tej mennyisége nagyobb mint 200 tonna/nap (évi átlagban) – alá tartozó tevékenység folytatásához. AZ ENGEDÉLYEZETT TEVÉKENYSÉG Engedélyes neve:

SOLE-MiZo Tejterméket Gyártó, Forgalmazó és Szolgáltató Zrt. Engedélyes címe: 6728 Szeged, Budapesti út 6. A cég (engedélyes) KÜJ száma: 100 172 568 Telephely KTJ: 100 296 647 IPPC KTJ: 102 651 163 Tevékenység megnevezése: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 9.3. pont: Élelmiszeripar: Kizárólag tej kezelése és feldolgozása, ha a beérkezett tej mennyisége nagyobb mint 200 tonna/nap (évi átlagban) Tevékenység folytatásának helye: Bácsbokod, Borsódi u. 1. (1422/1-2 hrsz.) NOSE-P kód: 105.03 Cégbejegyzés szám: Cg 06-10-000119 Statisztikai azonosító jel: 11090799-1051-114-06 A tevékenység kapacitása: 65.000.000 liter tej /év feldolgozása A telephely súlyponti EOV koordinátái: X: 85554 m, Y: 658403 m A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző adatai: Neve: ABU Hungary Mérnökiroda Kft. Cím: 9027 Győr, Külső árpád u. 41. Telefon: 96/576-877 Szakértők: Dr. Petróczki Ferenc, Dr. Hornyák Margit, Dr. Beke Péter, Dr. Kulcsár László Postacím: Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály  6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. 6701 Szeged, Pf. 1048.  +36 (62) 681-681  www.csmkh.hu [email protected]

A LÉTESÍTMÉNY ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐI A létesítmény elhelyezkedése A telephely Bácsbokod belterületén 2,0126 ha területű ingatlanokon, ipari, gazdasági területen helyezkedik el. Az üzemtől északra vasúti terület, keletre és délre művelés alól kivett gazdasági, illetve mezőgazdasági művelés alatt álló területek vannak, nyugati irányban falusias beépítésű lakóövezet található. Technológia ismertetése: A telephelyen tejfeldolgozási tevékenységet – sajtgyártás – végeznek. A beérkezett tejet fölözik, pasztőrözik, majd különböző ízesítésű sajtok készülnek belőle. Az összes termelt sajt mennyisége 7.100 tonna/év. Az üzemben gyártott sajtok típusa:  Lágy sajtok (rövid érési idő, kis méret és tömeg, kenhető, illetve könnyen vágható): krémfehér, márvány, mozzarella  Félkemény sajtok (többhetes érési idő, egyenletes érés, közepes méret és tömeg, szabályos alak, szilárd, jól vágható): gouda, edami, anikó, trappista  Ömlesztett sajtok: sajtkrém, körcikkelyes A tej feldolgozásának folyamata: – a tej kívánt zsírtartalmának beállítása – pasztőrözés/hűtés – tejsavbaktérium/oltóanyag hozzáadása – alvadék vágása – préselés – sózás – érlelés – csomagolás I. Tejátvétel A tej tartályautókban érkezik, melyet zárt technológiájú átvétellel, zárt csővezetéken keresztül a tejsilókba (15 db, 10-80 m3-es térfogatú) továbbítanak. A tejátvételi vonal légtelenítő berendezésből, tejátvételi szivattyúból, mintavevő berendezésből és hitelesített átfolyásmérő berendezésből áll. A tejsilókban a tejet a feldolgozás megkezdéséig hűtés és állandó keverés mellett tárolják. II. Fölözés – pasztőrözés - ultraszűrés Az üzemben gyártott termékek elállításához először sovány tej előállítása szükséges, mely 2 db, egyenként 20.000 l/h, illetve 10.000 l/h kapacitású tejfölöző berendezés segítségével történik. A tej pasztőrözéséhez (72 ˚C-on) 2 db, 20.000 l/h és 10.000 l/h kapacitású pasztőrt használnak (a fölözés során keletkező tejszínt is pasztőrözik), majd a már pasztőrözött tejet 31 ˚C-ra visszahűtik ammóniás rendszer segítségével. A félkemény sajtok gyártása során keletkező édes savót is fölözik 1 db 15.000 l/h kapacitású savfölözővel. III. Sajtkádak A hűtést követően a tej hővel csírátlanított – 4 db 10.000 l-es és 3 db 5.000 l-es – kádba kerül, ahol utóérlelik. A tejhez tejsavbaktériumot, illetve adalékanyagot tesznek, majd 30 perc alvadási idő után felvágják, és 38-40 ˚C-ra melegítik. A 10.000 l-es sajtkádban történik az alvadék előállítása a félkemény sajtokhoz, illetve a kaskavál sajtokhoz. Az utómelegítés célja

2

a további savóeltávozás elősegítése, valamint az alvadék nedvességtartalmának csökkentése. Az alvadék formázásával adható meg a sajt alakja, nagysága. A keletkező alvadékot a sajtgyártó gép előprésébe engedik. a) Félkemény sajt gyártása, mini trappista préselés A kádakban elkészített alvadék előprésbe kerül, ahol pneumatikus úton nyomás alá helyezik, melynek hatására az alvadékban található savó az előprésekbe kerül, amit egy szűrőszőnyeg segítségével elválasztanak a szilárd alvadéktól. Az előpréselés végeztével az alvadékot felvágják, a felvágott alvadékdarabokat présformákba rakják, innen az utóprésbe kerül, ahol a maradék savót is kipréselik belőlük. A gyúrt sajt gyártása kivétel, ebben az esetben az alvadék közvetlenül a gyúrógépekbe kerül. b) Mozzarella és kaskavál készítés A tejüzem kétféle gyúrógéppel rendelkezik. A gépek tartalmaznak egy darálót, mely segítségével az alvadékból megfelelő méretű darabok alakíthatók. A darálás után a mozzarella készítésnél az alvadék két csiga közé kerül, melyek egymással szemben forognak. A csigákat tartalmazó tartályban sós víz van, a folyadék állandó hőmérsékleten tartását gőz segítségével biztosítják. A hő- és a mechanikai hatások eredményeképpen az alvadék meggyúródik, innen az utócsigára kerül és formákba töltik. A kaskavál sajt készítésénél az alvadék a darálást követően egy forgó dobba kerül, ami 70 ˚Cos sós vizes tartályban foglal helyet. A tartályból az alvadék egyenletesen forgó csigapár közé kerül, majd az átömlő anyagot formákba töltik. IV. Sózás Amennyiben az alvadékból nem gyúrt sajtot gyártanak, úgy az alvadék utópréselése után a formára préselt nyers sajtokat rozsdamentes sózó konténerekre rakják. A konténereket sólét tartalmazó tartályokba helyezik 24 órára. Ezután 6 órát szikkasztják, majd csomagolják és/vagy szeletelik. Az üzemben egy nagysózó sólétartály (40 m3 sólé fogadására képes), valamint egy kissózó 6 m3 sólé fogadására alkalmas tartály üzemel. V. Vákuum csomagolás Az üzemben keletkező félkész sajtok (kivéve a krémfehér, a szeletelt és a körcikkelyes sajtok) vákuum csomagolása vákuum csomagoló géppel történik. A gép síkfóliába, illetve tasakba csomagol. Amennyiben síkfóliába történik a csomagolás, a gép a tasakformázó és töltő berendezés segítségével síkfóliából előállítja a megfelelő csomagolási egységet a termék köré, majd egy következő lépésben vákuumozás után lezárja a tasakot. A lezárt tasakok forrázó alagútba kerülnek, utána egy lefúvatóba, ahol a felesleges víz eltávolításra kerül róluk. Egalizálásuk egy válogató mérleg segítségével valósul meg. Amennyiben a sajtok tasakba kerülnek, a sajtokat előbb egy sűrített levegős tasakoló berendezésbe helyezik, majd ezt követően a folyamat megegyezik a síkfóliás megoldással. VI. Ömlesztés A tejüzemben a keletkező alapanyagok és a hozzáadott egyéb adalékanyagok segítségével ömlesztett sajtokat is készítenek. A technológia kétféle sajt gyártására alkalmas. Az „Oázis” sajt előállítása során egy ikerkutter segítségével főzik fel az alapanyagot. A főzés gőzzel történik, vákuum alatt, 0,6 bar nyomáson. A kész főzet töltőgépbe kerül, ami a sajtot 1 és 3 kg-os formákba tölti. A kihűlést követően a sajtot vákuum csomagológéppel csomagolják. A körcikkelyes sajt előállítása során 8 cikkelyes, cikkelyenként 140 g tömegű, alufóliába csomagolt sajtok papír kördobozba kerülnek. A gyártáshoz szükséges főzet előállítása

3

vákuum kutterben történik. A kész főzet egy forgó-dugattyús szivattyún keresztül az adagolóés csomagológép főzettartályába kerül, ahonnan megkezdődik a körcikkelyes sajt kiadagolása a gép által előkészített alsó alumínium fóliába. Az alsó fóliát a gép automatikusan vágja és formázza síkfóliából, előkészíti a nyitáshoz szükséges tépőcsíkokat, majd elkészíti a fedőfóliát, rásüti az alsó fóliára, így készre zárva a csomagolást. VII. Szeletelés A szeletelő gépsor a blokksajtok szeletelését és csomagolását végzi, kétféle (125 g és 250 g) kiszerelésben. A blokkokat daraboló géppel megfelelő méretűre vágják, majd szeletelő géppel adott vastagságúra szeletelik, a megfelelő mennyiséget kiadagolják, egalizálják, csomagolják. VIII. Címkézés A késztermékek (kivéve: szeletelt sajtok, körcikkelyes sajtok, krémfehér sajtok) csomagolt, érlelt sajtok címkézése címkéző berendezés segítségével történik. Bővítés: A krémfehér sajtgyártó sor telepítése miatt a tevékenység bővítésére volt szükség. A gyártósor főbb elemei: előtét-tartályok, kultúra bekeverő tartály, oltó bekeverő tartály, kultúra- és adagoló pumpák, vákuumszivattyú, APV pasztörizáló berendezés, APV homogenizátor, APV sűrítő, tálcás érlelő. Az előtét-tartályokban található, az ultraszűrő berendezéssel előállított alapanyagot a kultúraés oltóanyag adagoló szivattyúk segítségével kultúrával és oltóanyaggal keverik be, majd pasztőrözik és homogenizálják. A sűrítő berendezés páratereiben a termék a vákuum hatására veszít nedvességtartalmából, majd a tálcás érlelő megalszik és megszilárdul a termék. Ezután a vevői igények szerint felvágják és csomagolják. Az üzemben folytatott főtevékenységhez közvetlenül kapcsolódó melléktevékenységek: Az üzemben freonos és ammóniás hűtőrendszert használnak. Az ammóniát 0,66 tonnás palackokban, újonnan kialakított helyiségben, külön tárolják. A freon tárolása a telephelyen kívül történik. A technológiához használt adalékanyagok tárolása elkülönített területeken történik. A füstfolyadékot és az oltóanyagokat az alapanyaghűtőben tárolják. Az ömlesztő sókat a barakkban, a kultúrákat a laboratórium melletti fagyasztóban tárolják. A félkész termékeket az érlelőben, a készterméket a készáru raktárban helyezik el. Vízellátás: Az üzem vízellátása (180.000 m3/év) mélyfúrású kutakról történik a 35300/2066-8/2015. ált. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján. A kitermelt vizet gáztalanítják, majd tisztítják (arzén vas-hidroxidon történő adszorpciója, ózonos vas- és mangánoxidációja, mechanikus és aktív szenes szűrés, ammónia eltávolítása törésponti klórozással). A tisztított víz földalatti tározóba kerül, ahonnan nyomásfokozó szivattyúval továbbítják a vizet a felhasználás helyére. A fel nem használt vizet 100 m3-es hidroglóbuszba vezetik. Szennyvízkezelés, -elvezetés: Az üzemben elválasztott rendszerű szennyvíz elvezető hálózat üzemel. A kommunális szennyvízet közvetlenül a közüzemi csatornahálózatra vezetik el. A technológiai szennyvizet

4

előtisztítást követően vezetik a közcsatorna hálózatba. A közcsatornába bocsátást megelőzően, más szennyvizekkel való elkeveredés előtt a szennyvíz minőségvizsgálatára van lehetőség. Engedélyes önellenőrzést folytat évi 12 alkalommal. Csapadékvíz-kezelés, -elvezetés: A telephelyen a szilárd burkolatokról és a tetőkről lefolyó tiszta csapadékvizet zárt csapadékvízgyűjtő hálózaton keresztül felszíni vízfolyásba (Vajüzemi csatorna) vezetik. A telephelyen szennyezett csapadékvíz nem keletkezik. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Telephelyi tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése, kezelése A telephelyi tejfeldolgozó technológiában nem veszélyes hulladékok keletkeznek. Veszélyes hulladékok a gyártást segítő technológiák, illetve a berendezések karbantartása, javítása során keletkeznek. A tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése üzemi gyűjtőhelyen, a nem veszélyes hulladékok gyűjtése munkahelyi gyűjtőhelyen biztosított a hulladékok engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadásáig. Telephelyi tevékenység végzése során keletkező települési hulladékok gyűjtése, kezelése: A települési szilárd hulladékokat a telep e célra szolgáló részén fedeles gyűjtőkonténerben gyűjtik, melynek elszállítását szerződés alapján hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező kezelő végzi. Tevékenység során keletkező hulladékok Hulladék megnevezése fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag kénsav és kénessav ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj papír és karton csomagolási hulladék műanyag csomagolási hulladék veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladék, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat

Azonosító kód

További kezelés a helyszínen

Helyszínen történő hasznosítás

Telephelyen kívüli kezelés módja

nincs

Hulladékkezelési engedéllyel rendelkezőnek történő átadás

02 05 01 06 01 01* 13 02 05*

15 01 01 15 01 02

nincs

15 01 10*

15 01 11*

5

veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat vas és acél egyéb hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladék elemek és akkumulátorok, amelyek között a 16 06 01, a 16 06 02 vagy a 16 06 03 azonosító kóddal jelölt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21-től, a 20 01 23tól és a 20 01 35-től Kevert települési hulladék

15 02 02*

17 04 05

18 02 02*

20 01 21*

nincs

nincs

Hulladékkezelési engedéllyel rendelkezőnek történő átadás

20 01 33*

20 01 36

20 03 01

Hulladék nyilvántartás: A Zrt. a jogszabályoknak megfelelően vezeti a hulladék nyilvántartást, illetve a hulladék bejelentési kötelezettségének eleget tesz. A TELEPHELYI EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYES TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN KELETLEZŐ HULLADÉKOK GYŰJTÉSE A telephelyen a Zrt. tevékenysége során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésére 1 db üzemi, a nem veszélyes hulladékok gyűjtésére 7 db munkahelyi hulladék gyűjtőhely áll rendelkezésre. Az üzemi gyűjtőhely 100 m2 alapterületű, padozata betonozott, kármentő peremmel ellátott. A gyűjtőhelyen a hulladékok elszállításának üteme a keletkezés üteméhez igazodik, de legalább évente 2 alkalommal történik. A munkahelyi gyűjtőhelyek a telephely szilárd burkolattal ellátott részein vannak kijelölve. A gyűjtőhelyek kiépítettsége a gyűjtött hulladékok fizikai tulajdonságainak megfelelő környezetszennyezést megelőző gyűjtést biztosít. A telephelyi gyűjtőhelyen hulladékgazdálkodónak átadják.

gyűjtött

hulladékokat

engedéllyel

rendelkező

6

A telephelyen lévő hulladék gyűjtőhely gyűjtési kapacitása: Gyűjtőhely megnevezése

üzemi gyűjtőhely

Azonosító kód

Megnevezés

Gyűjtőhelyen egyidejűleg gyűjtött mennyiség (kg)

06 01 01*

kénsav és kénessav (kénsav)

200

50 literes vegyszerálló kanna

13 02 05*

ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj (fáradt olaj)

1.000

fémhordó

15 01 10*

veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék (fém és műanyag csomagoló eszköz)

300

ADR zsák és fémhordó

15 01 11*

veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladék, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat (hajtógázos flakonok)

100

ADR zsák és fémhordó

15 02 02*

veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat (olajos rongy)

100

ADR zsák és fémhordó

15 02 02*

veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a

1.500

fémhordó

Gyűjtés módja

7

közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat (olajos homok)

20 01 21*

fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladék (elhasznált fénycső)

20 01 33*

elemek és akkumulátorok, amelyek között a 16 06 01, a 16 06 02 vagy a 16 06 03 azonosító kóddal jelölt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók (elemek)

20 01 36

kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21-től, a 20 01 23-tól és a 20 01 35-től

02 05 01

15 01 01

munkahelyi gyűjtőhely

15 01 02 17 04 05

18 02 02*

fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag (folyékony, édes savó permeátum) papír és karton csomagolási hulladék műanyag csomagolási hulladék vas és acél (selejt fémdobozok) egyéb hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében

A kezelést végző vállalkozás által rendelkezésre bocsátott, speciális fém fénycső konténer, éves szállítással

ADR zsák és fémhordó

20

eseti keletkezés

20 m3

gyűjtő tartály

2.000

raklapon zsugorfóliázva

100

raklapon zsugorfóliázva

5.000

raklapon zsugorfóliázva

70

zsák

8

TEVÉKENYSÉG SORÁN KELETKEZŐ MELLÉKTERMÉKEK A telephelyen az állati eredetű alapanyag feldolgozása során a 1069/2009/EK rendelet szerinti 3. kategóriába sorolt állati eredetű melléktermék – szennyvíziszap, romlott termékek – keletkezik, amelyeket engedéllyel rendelkező kezelőknek adnak át kezelésre. A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELMI VONATKOZÁSAI Szellőztetés A technológiai helyiségek szellőztetése a vonatkozó technológiai, élelmiszeripari és humánegészségügyi előírások betartása érdekében van kiépítve. A légtechnika üzemeltetésének mértéke a termelés intenzitásával összefüggő. A szeletelő helyiségben egy ATL08 típusú, a krémfehér gyártósornak helyet adó helyiségben egy ATL06 típusú szellőztető- és léghűtő berendezés üzemel. Ezek a szellőztető- és léghűtő berendezések HEPA szűrőkkel ellátottak. A Chalonban egy levegőbefúvó berendezés üzemel durva szűrővel felszerelve. Hőenergia termelés Az üzem technológiai hőellátása a telepen lévő 3 db gázkazán közül 2 db energiatermelő berendezés együttes üzemeltetésével biztosított. Az energiatermelő berendezések égéstermékét külön kéményen keresztül vezetik a szabadba. Pontforrás azonosítója

P1

P2

P3

Kazán típusa

AKOR-150/8

AKOR-150/8

TKG-2,5

Égőfej típusa

GAS 8 P/M

GAS 8 P/M

PGG-160

teljesítmény:

2.500 kW

2.500 kW

2.011 kW

„LAL” jelentés szerinti azonosítók:

T1 (gázkazán)

T2 (gázkazán)

T3 (3. sz. kazán gázégővel)

magassága (m):

15

15

9

kibocsátó felület (m2):

0,54

0,54

0,19

Kazánok adatai

Kémény:

A kéményeken kibocsátott légszennyező anyagok: kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szénmonoxid, szilárd. Füstölés A füstölt készterméket mikroprocesszor vezérlésű (MC 800), zárt, automatikus működésű füstölő szekrényben ízesítik folyékony füst porlasztásával. A technológiának légszennyezőanyag kibocsátása nincs.

9

Mozgó légszennyező források A tejüzembe az alapanyagok beszállítását, valamint a késztermékek kiszállítását tartályos gépjárművek, teherautók, kamionok végzik. A járműforgalom naponta átlagosan 8 db, melyből mintegy 6 db jut nappalra és 2 db pedig éjszakai műszakra. A nappali műszakban a 6 db teherjármű mozgása (a behajtást és a kihajtást is figyelembe véve) 1 j/h forgalomterhelés növekedést eredményez a megközelítési útvonalon, amely forgalomnövekedés elhanyagolhatónak mondható. A tejüzem területén az anyagmozgatást 1 db gázüzemű targonca végzi. A munkagép légszennyezőanyag kibocsátása nem jelentős mértékű. A TEVÉKENYSÉG ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELMI VONATKOZÁSAI A vizsgált telephely Bácsbokod déli szélén helyezkedik el. Környezetében északi irányban vasúti terület, valamint a Trigo-Fix Kft. bácsbokodi telephelye található. Keleti és déli irányokban gazdasági, mezőgazdasági terület, nyugati irányban falusias beépítésű lakóterület határolja. Az üzemhez legközelebb eső lakóépületek földszintes családi házak, a Vasút u. 1. (1489 hrsz.) alatt és a Borsódi u. 3. (1481 hrsz.) alatt. A Borsódi u. 1. (1484 hrsz.) alatti épület romos állapotban van, lakhatásra nem alkalmas. Jó közlekedési kapcsolatot biztosít a telephely mellett elhaladó 5505 számú Csávoly-Csátalja összekötő út. Az üzem működéséhez kapcsolódó járműforgalom naponta átlagosan 8 db nagyteher gépkocsi, melyből kb. 6 db nappal, és 2 db éjszakai időszakban közlekedik. A vizsgált üzem három műszakban üzemel. A domináns környezeti zajforrások állandó jellegű zajt keltenek, zajkibocsátásuk nappali és éjszakai időszakban közel megegyezik. Az üzemelés domináns zajkibocsátó technológiái és berendezései: evaporatív kondenzátorok, siló keverő berendezés, hűtő, vákuumszivattyú, TMK és villanyszerelő műhely, kazánház ventilátor és kompresszor. A jelen felülvizsgálati dokumentáció beadását megelőzően a telephelyen és annak környezetében a BP-Vibroakusztika Kft. 2015. szeptember 17-én műszeres zajmérést végzett. A zajmérési jegyzőkönyvet a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció mellékleteként csatolták. A zajmérések alapján megállapításra került, hogy az üzem közvetlen zajvédelmi hatásterületén védendő épület nincs. A TEVÉKENYSÉG FÖLDTANI KÖZEG VÉDELMI VONATKOZÁSAI Műszaki védelem A technológiai folyamatok üzemépületben, megfelelő műszaki védelem mellett üzemelnek. Az üzemben használt vegyi anyagokat, fertőtlenítő, illetve tisztítószereket külön erre a célra kialakított raktárban tárolják. A vegyszerraktár padozata vegyszerálló műgyanta bevonatú, amely alatt süllyesztett kármentő akna található. Szennyvízkezelés, -elvezetés A felülvizsgált üzem szennyvízcsatorna hálózata zárt, elválasztott rendszerű. Az üzemben átlagosan napi 9 m3 kommunális szennyvíz keletkezik, ami 15 m3-es aknába, majd átemelő szivattyú nyomóvezetékén keresztül a városi csatornahálózatba kerül. Technológiai szennyvíz az üzem egész területén keletkezik (440 m3/nap mennyiségben) a berendezések, gépek, eszközök, padozat mosásakor, fertőtlenítésekor. A technológiai szennyvízzel együtt gyűjtik az ivóvíz kezeléséből származó arzén tartalmú vizet is 50 m3-es föld alatti vasbeton aknában. A technológiai szennyvizet előkezelő műtárgyon tisztítják.

10

A szennyvíz előtisztító műtárgy felépítése: 1. mechanikai tisztítás: rács: 5 mm pálcaközzel zsírfogó akna: 5 m3 rácsszemét gyűjtő: 3 m3 2. gyűjtés, kiegyenlítés, homogenizálás: kiegyenlítő medence: 50 m3 szivattyúk (2 db): 2×30 m3/h, H=10 3. ívszita: rácsszemét gyűjtő: 1,1 m3 4. Kiegyenlítő torony: szivattyú (1 db): 30 m3/h, H=1,33 5. pH beállítás, kémiai kezelés flokkulálószer adagolással (reaktor 15 m3) szivattyú (1 db): 3 m3/h 6. zsírtalanítás flotálással (körflotáló berendezés) 7. tisztított szennyvíz medence – medence (2 db) 2×50 m3 – keverő (2 db) – szivattyú (2 db) 2×30 m3 8. vegyszeres iszapkezelés, iszap víztelenítés – keverővel ellátott iszapgyűjtő 16 m3 9. szalagszűrőprés 10. víztelenített iszap konténer 2×4 m3 11. kármentő akna 0,5 m3 12. tisztított szennyvíz átmeneti tárolása: – földbe süllyesztett vasbeton tartály (100 m3) – bevezetés NA 200 KG-PVC csövön keresztül – keringető szivattyú – kivezetés, csatlakozás az üzemi csatornára új aknán keresztül, váltószivattyú segítségével, mérőóra beépítésével A szennyvíztisztítási technológiához tartozik még 2 db 50 m3-es vasbeton, vegyszerálló szennyvíztároló medence, amely az esetleges üzemzavarok esetén szükségessé váló leeresztések vizének átmeneti tárolását szolgálja. A szennyvízkezelés során nátrium-hidroxidot, polialumínium-kloridot, kénsavat és polielektrolitot használnak. A szennyvízkezelés lépései: – mechanikai tisztítás – kiegyenlítés, homogenizálás – pH beállítás, kémiai kezelés és flokkulálószer adagolás – flotálás – vegyszeres iszapkezelés – iszap víztelenítés szalagszűrővel. A közcsatornába bocsátás előtti utolsó mintavétel a flotáló után, beépített automata mintavevővel történik. A Zrt. önellenőrzést végez a vízügyi hatóság 35300/779-2/2015. ált. számú határozata alapján. A közcsatornába bocsátott szennyvíz mennyiségi adatai: 2011. év 145.060 m3

2012. év 139.560 m3

2013. év 142.890 m3

2014. év 159.880 m3

11

Csapadékvízkezelés, -elvezetés: A telephelyen a tetőkről és a burkolt felületekről lefolyó csapadékvizek összegyűjtése a zárt csapadékvízgyűjtő hálózaton keresztül a Vajüzemi csatornába kerül bevezetésre. A zárt technológia miatt üzemszerű körülmények között szennyezett csapadékvíz keletkezésével nem kell számolni. Monitoring: A telephelyen belül talajvízminőség-figyelő kúthálózat nem üzemel. Üzemi kárelhárítási terv: A Zrt. 90092-1-1/2012. számon jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik. ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA Az Elérhető Legjobb Technika (Best Available Techniques, röviden BAT) összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A tevékenységhez szükséges anyagfelhasználás hatékonyságát közel 100 %-ban elérték, a gyártási anyag veszteségek minimumra csökkentésével, illetve a veszteségnek számító anyagok termelésbe való visszaforgatásával. A BAT-nak való megfelelés hulladékgazdálkodási szempontból: A telephelyi gyártási tevékenység során olyan technológiai eljárásokat alkalmaznak, amely a hulladék keletkezésének minimalizálását eredményezik. A keletkező hulladékok hasznosítását helyezik előtérbe, melyet a hulladékok szelektív gyűjtésével segítik elő. A BAT-nak való megfelelés levegővédelmi szempontból: A telephely üzemeltetéséhez szükséges hőenergiát földgáz energiahordozó felhasználásával állítják elő, amely energia előállítási mód a légszennyezőanyag keletkezés szempontjából kedvező. A füstölt készterméket vezérelt, zárt füstölő szekrényben folyékony füst porlasztásával ízesítik. Az alkalmazott füstölési technológia légszennyezőanyag kibocsátás nélkül üzemel. A BAT-nak való megfelelés zaj-és rezgésvédelmi szempontból: A telephelyhez közeli védendő épületeknél a zajterhelési határértékek teljesülnek. A zajvédelmi közvetlen hatásterületen védendő ingatlanok nincsenek. A BAT-nak való megfelelés a földtani közeg védelme szempontjából: A telephely nagy része betonburkolattal ellátott. Az üzemépület padozata műszaki védelme megakadályozza a szennyező anyagok földtani közegbe való jutását. A vegyszerraktár padozatát vegyszerálló műgyanta bevonattal látták el. A padozat épségét szemrevételezéssel rendszeresen ellenőrzik, az esetleges hibahelyek kijavításáról haladéktalanul gondoskodnak. A tevékenység során keletkező technológiai szennyvizet a közcsatornába bocsátás előtt előtisztítják. A szennyvíz minőségének vizsgálata önellenőrzés keretében történik.

12

ELŐÍRÁSOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a környezetvédelmi hatóság által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, csak a változtatásra vonatkozó, jogerős módosított egységes környezet használati engedély birtokában valósítható meg. 3. Az engedély a telephely maximális kapacitására vonatkozik. Tejfeldolgozási kapacitás: 65.000.000 l/év 4. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít. 5. A technológiában történő bármely változtatás csak a változtatást magába foglaló, érvényes egységes környezethasználati engedély birtokában lehetséges. 6. Az 1995. évi LIII. törvény 96/B. § (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Évközben megkezdett tevékenység esetén a díj időarányos. Határidő: tárgyév február 28-ig. SZABÁLYOK A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE SORÁN Óvintézkedések 7. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés 8. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie, és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 9. Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 10. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket. 11. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik. 12. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez.

13

Felelősség 13. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú végzettségű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a környezetvédelmi hatóság szakügyintézői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait. Jelentéstétel 14. Az engedélyes köteles a környezetvédelmi hatóság részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-jétől december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan „Éves környezetvédelmi jelentést” benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a hatóság által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az „Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a környezetvédelmi hatóság részére” című részben előírtakat. 15. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Értesítés 16. Az engedélyes köteles értesíteni a környezetvédelmi hatóságot vagy bármely, a környezetvédelmi hatóság által megjelölt hatóságot, a lehetőség szerinti minél rövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, a bekövetkezés részleteit és a kibocsátások a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A környezetvédelmi hatóság részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni: - A Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályt (Szeged, Felső Tisza-part 17., Tel.: (62) 553-060 Fax: (62) 681-681): hulladék-, levegő-, zaj- és rezgés-, földtani közeg-, táj- és természetvédelem vonatkozásában

14

-

-

-

A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatóhelyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztályát (6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10.) talajvíz, felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (6000 Kecskemét Deák F. tér 3., telefon: +36/76/502-010, +36/76/481-651, fax: +36/76/502-012, E-mail: [email protected]) tűz- és katasztrófahelyzet esetén, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályát (6000 Kecskemét, Nagykőrösi u. 32., telefon: +36/76/500-020, fax: +36/76/500-430, E-mail: [email protected]) az emberi egészséget veszélyeztető veszély esetén. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA

17. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról és az előállított termékekről nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban, az egyes felhasznált anyagokat, a felhasznált energiákat (villamos energia, földgáz,) és minden egyéb anyagot (termelési hulladék stb.) valamint az előállított készterméket külön-külön kell rögzíteni. Határidő: folyamatos. 18. Az engedélyes köteles a technológia energiahatékonyságát nyomon követni, nyilvántartani. A nyilvántartásban szükséges megadni az egyes fajlagos energiafelhasználásokat. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként). 19. Nyilvántartást kell vezetni a felhasznált energiákról (energia nyilvántartási lapok), mint az elektromos áram és a gáz. Szükséges megadni az összes energiafogyasztást valamint a fajlagos értékeket is. (Meg kell adni 1 t előállított anyagra vetített energiafelhasználást.) 20. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként). 21. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 22. A telephely átalakítása, felújítása során keletkező építési hulladék területfeltöltésre, tereprendezésre nem használható, a hulladékok talajba való taposását meg kell akadályozni. 23. A tevékenységet környezetszennyezést kizáró módon, a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően kell végezni. 24. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven gyűjteni. 25. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására, vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg

15

gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 26. Az engedélyes köteles a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a hatóság munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. Gyűjtőhellyel kapcsolatos előírások 27. A telephely üzemeltetésének időszakában fent kell tartani a jogszabályi előírásoknak megfelelő a telephelyi tevékenység során keletkező hulladékok környezetszennyezést megelőző gyűjtését biztosító gyűjtőhelyeket. 28. Az üzemi hulladék gyűjtőhelyen egyidőben 060101* hulladékból 200 kg, 130205* hulladékból 1.000 kg, 150110* hulladékból 300 kg, 150111* hulladékból 100 kg, 150202* hulladékból 1.600 kg, 200133* hulladékból 20 kg, 200136 hulladékból a tárolóhely szabad kapacitásának megfelelő mennyiségű hulladék tárolható, oly módon, hogy azok ne keveredjenek és mindegyik hulladék gyűjtésénél biztosított legyen az elfolyást, elszóródást és környezetszennyezést megelőző tárolás. 29. Az üzemi hulladék gyűjtőhely gyűjtési kapacitásának folyamatos fenntartása érdekében a gyűjtőhelyről – amennyiben azt a gyűjtőkapacitás lehetővé teszi – évente legalább egy alkalommal kell a hulladékot hulladékgazdálkodónak átadni kezelésre. 30. A munkahelyi gyűjtőhelyeken 020501 hulladékból 20 m3, 150101 hulladékból 2.000 kg, 150102 hulladékból 100 kg, 170405 hulladékból 5.000 kg, 180202* hulladékból 70 kg tárolható, oly módon, hogy mindegyik hulladék gyűjtésénél biztosított legyen az elfolyást, elszóródást és környezetszennyezést megelőző tárolás. 31. A munkahelyi hulladék gyűjtőhely gyűjtési kapacitásának folyamatos fenntartása érdekében a gyűjtőhelyről – amennyiben azt a gyűjtőkapacitás lehetővé teszi – legalább hat havonta kell a hulladékot hulladékgazdálkodónak átadni kezelésre. 32. Az üzemi és munkahelyi gyűjtőhelyeknek akkora szabad gyűjtési kapacitással kell rendelkeznie, amely biztosítja a telephely mindenkori termelési tevékenység volumene során keletkező hulladékok környezetszennyezést megelőző gyűjtését. 33. A telephelyen 2016. szeptember 30-ig a jogszabályi előírásoknak megfelelő műszaki kialakítású hulladék gyűjtőhelyet kell kiépíteni. KIBOCSÁTÁSOK LEVEGŐBE 34. A telephelyen levegőterhelést okozó technológia: Technológia megnevezése Hőtermelés gázkazánnal

Technológia LAL szerinti azonosítója 1

1. számú technológia Megnevezés

Pontforrás

Magasság (m)

Kibocsátó felület (m2)

Gázkazán kémény

P1

15

0,54

Gázkazán kémény

P2

15

0,54

16

3. sz. kazán kéménye

P3

9

0,19

Technológiai határértékek Légszennyező anyag

Pontforrás

Határérték (mg/m3)

Kén-dioxid és kéntrioxid

P20

35

Nitrogén-oxidok

P20

350

Szén-monoxid

P20

100

szilárd

P20

5

A 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 3. sz. melléklet alapján a kibocsátási határértékek mg/m3ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes) 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 3% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. Mérésekkel kapcsolatos előírások: 35. A P1, P2, P3 jelű pontforrásokhoz csatlakozó kazánok légszennyező anyag kibocsátását akkreditált mérőszervezet által elvégzett, szabványos emisszió méréssel meg kell meghatározni, a mérési jegyzőkönyvet a mérést követő 30 napon belül be kell nyújtani Hatóságunkra. Teljesítési határidő: 2017. szeptember 1., majd azt követően 5 évente. 36. A légszennyező pontforrásokra éves adatszolgáltatási kötelezettséget a mérési eredmények alapján kell teljesíteni. 37. A berendezéseket csak a gépkönyvében előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) szabad üzemeltetni. 38. A rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotokról a környezetvédelmi hatóságot telefonon azonnal és 24 órán belül írásban tájékoztatni kell. 39. A berendezések hatékony működése érdekében biztosítani kell az optimumra való szabályozást. Diffúz forrásokkal kapcsolatos előírások 40. A közlekedő utakat szükség szerint takarítással, locsolással pormentesíteni kell. 41. Tilos a légszennyezés, a diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő működtetése miatt fellépő levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. 42. A hűtőberendezések szivárgásmentességét az elérhető legjobb technika alkalmazásával, továbbá folyamatos karbantartással, időszakos felülvizsgálattal kell biztosítani. 43. A hűtőközeggel kapcsolatos bármely havária jellegű eseményt telefonon azonnal és 24 órán belül az esemény részletes ismertetésével írásban be kell jelenteni hatóságunkra. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM 44. A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephely alacsony mértékű zajkibocsátását. 17

Határidő: folyamatos. 45. Amennyiben a zajforrás üzemeltetője olyan intézkedéseket hajt végre, amely miatt a tevékenység zajvédelmi hatásterületén védendő épület/ek lesznek, akkor az üzemeltetőnek zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtania a hatósághoz. Határidő: folyamatos. FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME 46. A tevékenységet úgy kell folytatni, hogy a földtani közeg veszélyeztetése, károsodása ne következzen be. 47. A tevékenységgel nem okozhatják a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezése szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló jogszabályban meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot földtani közegben. 48. Az üzemépület padozatának, a szennyvíztisztító műtárgyainak műszaki védelmét rendszeresen ellenőrizni kell és a hibahelyek kijavításáról haladéktalanul gondoskodni szükséges. A tapasztalatokról és az esetleges javításokról összefoglaló jelentést kell készíteni. Határidő: tárgy évet követő év március 31., az éves jelentés részeként. 49. A telephelyre vonatkozóan komplex alapállapot-jelentést kell készíteni. Az alapállapot-jelentés részeként – a földtani közegre vonatkozóan – a vizsgálatokat pH, fajlagos vezetőképesség, ammónia, nitrát, nitrit komponensekre kell elvégezni. A mintavételt és a vizsgálatokat csak akkreditált laboratórium végezheti. Határidő: Jelen határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónap. A BAT ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 50. Az engedélyesnek, mint környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében, az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végezni, a berendezéseket úgy kell működtetni, hogy a kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. 51. Az engedélyesnek az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkedni kell: - a környezetterhelést okozó anyagok felhasználásának csökkentéséről, - a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, - a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, - a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, - a hulladék minél nagyobb arányú hasznosításáról, ártalmatlanítására csak a gazdaságosan nem hasznosítható hulladék kerülhet, - a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, - a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról, - valamint arról, hogy minimumra csökkenjenek a létesítmények működésére visszavezethető zavaró környezeti hatások, illetve veszélyek fellépésének lehetősége az alábbi területeken: - a légszennyezés, elsősorban a kiporzásból származó porterhelés, valamint

18

kellemetlen szaghatások, - a szél által elhordott anyagok okozta területi szennyezés, - a forgalom okozta zajterhelés, - a madarak, kártékony kisemlősök, rovarok elszaporodásából származó károkozás, - tűzesetek. 52. A technológiai berendezések korszerűsítésének ütemezésekor a környezetvédelmi szempontokat előtérbe kell helyezni. 53. A dolgozók oktatását, képzését folyamatosan fenn kell tartani. Az oktatásról, továbbképzésekről megfelelő nyilvántartást kell vezetni. 54. A karbantartást rendszeresen kell végezni. 55. Az engedélyes köteles a telephelyen keletkező szennyvizek, csapadékvizek elvezetését, amennyiben szükséges, kezelését, mindenkor az elérhető legjobb technika követelményeinek megfelelő szinten végezni, ezzel is hozzájárulva a földtani közeg védelméhez. 56. Az engedélyes köteles a létesítményben alkalmazott technológiát a mindenkor elérhető legjobb technika követelményeinek megfelelően üzemeltetni. A TELEPHELYEN A TEVÉKENYSÉG FELHAGYÁSA 57. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást követően az engedélyes köteles a környezetvédelmi hatóság egyetértésével leszerelni a környezetszennyezést okozó gépeket; biztonságossá tenni a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket; gondoskodni a tárolt, kezelt hulladékok, anyagok ártalmatlanításáról illetve hasznosításáról. 58. Az üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. 59. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a tevékenység teljes telepen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén a levegő szennyezettségét – beleértve a bűzt is – előidézni képes anyagokat, berendezéseket a levegő káros mértékű szennyeződését kizáró módon kell ártalmatlanítani, vagy a telephelyről elszállítani. 60. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén az adott területen lévő, illetve az adott területen megelőzően üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. MŰSZAKI BALESET MEGELŐZÉSE ÉS ELHÁRÍTÁSA 61. A vonatkozó jogszabályok értelmében, engedélyesnek – a jelen engedély keretében végzett tevékenység folytatásának ideje alatt – mindenkor érvényes üzemi kárelhárítási tervvel kell rendelkeznie. 62. Eleget kell tenni az érvényben lévő, elfogadott üzemi kárelhárítási tervben foglaltaknak, illetve az adott esemény bekövetkeztére vonatkozó értesítési, bejelentési kötelezettségeknek. 63. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. 64. Az engedélyesnek üzemi kárelhárítási tervet kell készíteni és benyújtani hatóságunkra 2 példányban. A dokumentáció benyújtásának határideje: 2017. július 1.

19

ADATRÖGZÍTÉS, ADATKÖ ZLÉS ÉS JELENTÉSTÉTE L A KÖRNYEZETVÉDELMI HAT ÓSÁG RÉSZÉRE 65. Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. 66. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza. 67. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a hatósághoz benyújtani. 68. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formája a hatóság által elfogadottnak kell lennie. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni, és mindenkor a környezetvédelmi hatóság részére hozzáférhetőséget kell biztosítani. 69. Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a környezetvédelmi hatósághoz az általa előírt formában, gyakorisággal és határidőre kell benyújtani, 1 eredeti és 1 másolati példányban. 70. Minden beszámolót az engedélyes képviselőjének vagy az engedélyes által megnevezett felelős vezetőnek kell aláírnia. 71. Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a környezetvédelmi hatóság rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzés alkalmával, illetve bármilyen lehetséges időpontban. 72. A beszámolónak ebben az engedélyben lefektetettek szerint meghatározott gyakorisága és tárgyköre, a minták elemzése alapján, a környezetvédelmi hatóság írásbeli hozzájárulásával módosítható. 73. Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltetővel és telephellyel kapcsolatosan kérjük az alábbi azonosítókat szerepeltetni. - KÜJ, KTJ; - A cég neve (cégbírósági bejegyzés szerinti rövidített név), cégforma (Kft., Bt.,…), a cég székhelye (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz., Pf.); - A telephely/létesítmény neve, a telephely/létesítmény címe (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz.); - A telephely/létesítmény EOV koordinátái (5-10 m-es pontosság); - TEÁOR ’03 kód (a mindenkor érvényben lévő TEÁOR szerint); - A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében új, illetve meglévő létesítményről van szó, történt-e a jogszabály értelmében jelentős változtatás; - Az IPPC köteles tevékenység besorolása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerint; - Fő, illetve nem fő IPPC tevékenység megnevezése (fő tevékenységként azt az egy tevékenységet kell megjelölni, amelyik az elsődleges gazdasági tevékenységhez legjobban kapcsolódik és/vagy a legnagyobb szennyezőanyag kibocsátással jár, az összes többi tevékenységet nem fő tevékenységként kell feltüntetni); - A létesítmény teljesítmény/kapacitás adatai (az IPPC köteles tevékenység/ek kapacitás adatai, megjelölve a megnevezést, a mennyiséget és a dimenziót is); - NOSE-P kód.

20

A beszámolókat a következő címre kell elküldeni: Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17., Pf.: 1048. Adatszolgáltatás, Adatszolgáltatás, beszámoló megnevezése beszámoló Beadási határidő gyakorisága Éves adatszolgáltatás

Éves hulladék (veszélyes, nem veszélyes) bejelentés, hulladék mennyiségtől függően EPRTR jelentés

évente

március 1.

LM (Légszennyezés Mértéke) bevallás

évente

március 31.

(E)PRTR-A adatlap (166/2006/EK rendelet alapján)

évente

március 31.

Éves környezeti beszámoló minimális tartalma Hulladékgazdálkodás:  Keletkezett hulladékok  Technológiánkénti anyagmérleg Levegőtisztaság védelem:  Elvégzett mérések és azok értékelése a melléklet jegyzőkönyvek alapján  BAT-nak való megfelelőség vizsgálata Földtani közeg védelme:  Padozat repedezettségének ellenőrzése Zajvédelem:  zajforrásokra vonatkozó változások évente bemutatása  zajvédelmi hatásterület változásának bemutatása Környezetvédelemhez kapcsolódó képzések Panaszok (ha voltak) éves összefoglaló jelentése Bejelentett események (ha voltak) éves összefoglaló jelentése Jelentés az engedélyben előírt, határidőhöz kötött kötelezettségek teljesítése érdekében megtett intézkedésekről BAT-nak (elérhető legjobb technika) való megfelelőség vizsgálata Eseti beszámolók Panaszok (ha voltak) Havária jelentése

eseti

Bejelentett események összefoglalója Energiahatékonysági belső audit Energetikai auditálás (veszteségfeltáró vizsgálat)

5 év

március 31.

Panasz beérkezését követő 2 napon belül Haladéktalanul Az eseményt követő 1 hónapon belül A felülvizsgálati dokumentáció részeként

21

Szakkérdés vizsgálata: A környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően: 1. A tevékenység végzése nem járhat a környezeti levegő olyan mértékű terhelésével, amely légszennyezést okoz, vagy határértéken felüli légszennyezettséget idéz elő, és tilos a lakosságot zavaró bűzterhelés is, ezért a várható hatások csökkentése érdekében az ütemezett beszállításról és a hatékony takarításról gondoskodni kell, 2. Az üzemelésből származó zaj nem okozhat zaj ki bocsátási határértéket meghaladó zajterhelést a védendő homlokzatoknál. 3. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében az üzemi vízmű kútjainak belső védőterületén lévő berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy szennyező anyag ne kerülhessen a vízbe, el kell kerülni a csapadékvízből visszamaradó pangó vizek keletkezését, valamint a kialakított monitoring rendszer folyamatos működtetése szükséges. 4. A veszélyes anyagokkal/keverékekkel tevékenységet (vízkezelési technológia, ipari szennyvíz előkezelő, hűtőrendszer működtetése, takarítás, fertőtlenítés, stb.) végző munkavállalók kémiai biztonsághoz kapcsolódó jogosultságának biztosítása érdekében, a veszélyes anyagok és veszélyes keverékek káros hatásainak megfelelő módon történő azonosítása, megelőzése, csökkentése, elhárítása folyamatosan biztosított legyen. 5. A technológia során felhasznált veszélyes anyagok/keverékek formai és tartalmi követelményeknek megfelelő biztonságtechnikai adatlapjainak rendelkezésre kell állnia. 6. Gondoskodni kell az alábbi kockázatkezelési intézkedések kiemelt végrehajtásáról: a. a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek felhasználása során az azonos célra alkalmas veszélyes anyagok, illetve veszélyes keverékek közül lehetőség szerint - a kevésbé veszélyes anyagot (keveréket) kell kiválasztani. b. a fel nem használt és nem hasznosítható veszélyes anyagok, illetőleg veszélyes keverékek biztonságos kezeléséről gondoskodni kell. 7. A veszélyes anyagokkal/keverékekkel végzett tevékenységgel összefüggő rendkívüli események során előforduló egészségügyi kockázatok kivédésére intézkedési tervvel kell rendelkezni a balesetek, üzemzavarok és veszélyhelyzetek kezelésére. A terveknek a biztonsági gyakorlatok és az elsősegélynyújtás gyakorlására vonatkozó előírásokat is tartalmaznia kell. 8. A munkavállalókat érő kémiai és biológiai kockázatok tekintetében munkahelyi kockázatértékelésben feltártak alapján folyamatosan végre keli hajtani a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket. 9. A működés során a telephelyen, a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően engedélyezett/bejelentett biocid termékek (pl. fertőtlenítő szerek) használhatók fel. 10. A telephelyen a rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében legalább évenként két alkalommal rágcsálóirtást kell végezni/végeztetni. Folyamatos irtással és a tenyészőhelyek alkalmatlanná tételével kell védekezni a házi legyek elszaporodása ellen.

22

11. A kialakított veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen a gyűjtést közegészségügyi kockázatot, és környezetszennyezést kizáró módon kell végezni. 12. Az üzemelés során keletkező kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtését zárt és fertőzésveszélyt kizáró módon kell megvalósítani, amely megakadályozza a szétszóródást és/vagy csepegést, valamint a bűz- és szaghatást is csökkenti. 13. A működés során a nemdohányzók védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell a vonatkozó egészségvédelmi követelményeket. Szakhatóság állásfoglalása: Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 35300/6320-2/2016. ált. sz. szakhatósági állásfoglalása: „A vízügyi, vízvédelmi hatóság a Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály megkeresésére a Sole-Mizo Zrt. (6728 Szeged, Budapesti út 6.) Bácsbokod 1422-1-2 hrsz. alatti Bácsbokodi tejüzemre vonatkozó egységes környezethasználati engedély kiadásához szakhatósági hozzájárulását az alábbi kikötéssel megadja: A telephely hatályos vízjogi üzemeltetési engedélyeiben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” * Jelen engedély nem mentesít a más jogszabályokban előírt engedélyek és szakhatósági állásfoglalások beszerzési kötelezettsége alól. Az engedély érvényességi ideje: jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 év. Az engedélyben foglalt követelmények és előírások felülvizsgálatára a határozat jogerőre emelkedését követő 5 éven belül a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerinti felülvizsgálatot kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz. Az engedély jogerőre emelkedésével érvényét veszti az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 59244-8-1/2012. számú levegőtisztaság-védelmi működési engedély. Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 20/A. § (8) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a Csongrád Megyei Kormányhivatalhoz,

23

mint elsőfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja – a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz 600 000 Ft, amelyet a Csongrád Megyei Kormányhivatal 10028007-00335663-00000000 előirányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni, és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát hatóságunk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. A kérelmező az eljárás 1 200 000 Ft igazgatási szolgáltatási díját befizette. Egyéb eljárási költség nem merült fel. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezésre nyitva álló határidő leteltét követő napon jogerőre emelkedik. INDOKOLÁS A Sole-Mizo Zrt. megbízásából az ABU Hungary Mérnökiroda Kft. 2015. november 18-án benyújtotta a Bácsbokod 1422/1-2 hrsz. alatti tejfeldolgozó üzemben folytatott tevékenységre vonatkozóan a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szerinti teljes körű felülvizsgálati dokumentációját, és kérte az egységes környezethasználati engedély kiadását. A tevékenység a R. 2. számú melléklet 9.3. pontja – Élelmiszeripar: kizárólag tej kezelése és feldolgozása, ha a beérkezett tej mennyisége nagyobb mint 200 tonna/nap (évi átlagban) – alá tartozik. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése alapján az elsőfokon eljáró környezetvédelmi hatóság a kormányhivatal. Az ügyfél Hatóságunk 107093-2-1/2015. számon kiadott hiánypótlási felhívására (tervdokumentáció számítógépes adathordozón benyújtása, telephelyen folytatott összes tevékenység pontos megjelölése) 2015. december 12. napján válaszolt, a 107093-2-3/2015. számon kiadott igazgatási szolgáltatási díj felhívást 2016. január 6. napján teljesítette. A kiegészített dokumentációt áttanulmányozva megállapítottuk, hogy tényállás tisztázás szükséges (107093-2-2/2016.), melyet a Zrt. 2016. április 1-jén benyújtott beadványával részben, 2016. május 19-én érkezett kiegészítéssel teljes körűen teljesített. A tevékenységgel kapcsolatos közlemény a Bácsbokod Nagyközség Polgármesteri Hivatalában 2015. december 31. napjától 2016. január 22. napjáig közzétételre került. Az eljárás kapcsán észrevétel nem érkezett.

* Hatóságunk szakkérdéssel kapcsolatos megkeresése a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (Kr.) 28. § (1) bekezdés alapján történt.

24

A szakkérdések vizsgálatát tartalmazó szakvéleményekben foglaltakat a rendelkező részben előírtuk. A szakkérdések vizsgálatának indokolása: Közegészségügyi szakkérdés: A dokumentációban foglaltak alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység végzése - a szakmai álláspontomban megadott feltételek teljesítése esetén - nem okoz jelentős, közegészségügyet érintő hatásokat, ezért a dokumentációt elfogadtam. Szakmai álláspontomban előírt feltételeket „az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1993. évi XI. törvény 3.§ ac), valamint a 4.§ (1) d) pontjában, „a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről” szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 4.§ (2), (4), 5. § (l) és 6.§ (l) bekezdéseiben, „a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet 5. § (1) bek. a)-d) pontjaiban, „a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. tv. 14-16., és 28-29.§-iban, „a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről” szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet 11. §-ban „a nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól” szóló 1999. évi XLII. törvény 2.§ (1) bekezdésében, „a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről'’ szóló 18/1998. (VI.3.) EüM rendelet 9.§ (1) pontjában és a 4.sz melléklet 7.pontjában, „a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről” szóló 38/2003. (VII. 7.) ESZCSM—FVM-KvVM együttes rendelet 3., és 4.§ban foglaltak alapján határoztam meg. Szakmai álláspontomat környezetvédelmi és természetvédelmi, hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek ki jelöléséről” szóló 71/2015. (III. 30.) Kormányrendelet 28. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, és az 5. sz. melléklet I. táblázat B oszlopában meghatározott szakkérdésekre vonatkozóan, az „Állami Népegészségügyei és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről” szóló 323/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet 4.§ (2) bekezdésében és ,,a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (II 1.30.) Kormányrendelet 2.§ (1) bekezdésében megállapított illetékességgel adtam ki. A szakhatóságot a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése alapján kerestem meg. A szakhatósági állásfoglalás indokolása: „A Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 107093-2-6/2015. ügyiratszámú megkeresésében a vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását kérte a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28. § (3) bek. és az 5. sz. mellékletben megjelölt szakkérdések tekintetében a Sole-Mizo Zrt. (6728 Szeged, Budapesti út 6.) - mint kérelmező által a Bácsbokod 1422-1-2 hrsz. alatti ingatlanon lévő Bácsbokodi tejüzemre vonatkozó egységes környezethasználati engedély kiadása tárgyában. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 4. § (1) bek. alapján a hatóság a kérelmet és mellékleteit

25

kizárólag elektronikus úton bocsátotta a vízügyi hatóság rendelkezésére (http://atiktvf.zoldhatosag.hu/letoltes/107093-2-3.zip). Az elektronikusan megküldött dokumentáció alapján a vízügyi, vízvédelmi hatóság az alábbiakat állapította meg: A Sole-Mizo Zrt. (6728 Szeged, Budapesti út 6.) a tejüzem vízellátását biztosító kútjainak, vízkezelő rendszerének, szennyvize főtisztító műtárgyának, illetve az üzemen belüli vízellátó rendszer és szennyvízelvezetés, csapadékvíz elvezetés vízilétesítményeinek fenntartására és üzemeltetésére 35300/2066-8/2015.ált számon kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Az éves lekötött vízigény 180.000 m3/év. 2016. január 27-én a vízügyi hatóságra érkezett kérelmében kérte a vízigény növelését 250.000 m3/év mennyiségre. Az engedély módosítása 35300/975/2016.ált. iktatószámon folyamatban van. A telephely önellenőrzési tervét (a kibocsátott előtisztított szennyvíz közcsatorna hálózatba bocsátására) a vízvédelmi hatóság 35300/779-2/2015.ált. számon jóváhagyta. A fentiek alapján a vízügyi, vízvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedély kiadásához szakhatósági hozzájárulását - a vízjogi üzemeltetési engedélyekben foglalt előírások fenntartása mellett – megadta. Az eljárásban a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 45/A § (2) bekezdése alapján vizsgálta hatáskörét és illetékességét. A hatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 04.) Korm. rendelet (Korm.r.) 10. § (1) bek. 3. pontja, illetékességét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28. § (3) bek. és az 5. sz. melléklete állapítja meg. A hatóság szakhatósági állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (6) bekezdése, 72. § (1) bekezdése alapján hozta meg. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A vízügyi hatóság a Ket. 78. § (1) bekezdésére figyelemmel kéri az érdemi határozat vízügyi hatóságnak történő megküldését.” * A rendelkező részben tett előírások indokolása: A tevékenység végzésének általános feltételeinek indokolása (1 -6. pont): A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. Szabályok a tevékenység végzése során indokolása (7 -15. pont): Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. Értesítéssel kapcsolatos előírások indokolása (16. pont) Az eseményekkel kapcsolatos értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését.

26

Az erőforrások felhasználásával kapcsolatos előírások indokolása (17-21. pont): Fenti előírások célja a telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tétele, ezáltal csökkenteni lehet az energia és anyag felhasználást, valamint az energia költségeket. Az energetikai auditban meg kell adni a telepen felhasznált energiák éves mennyiségi adatait, be kell mutatni az energetikai rendszerek állapotát, meg kell adni a fajlagos éves energiafogyasztási adatokat. Be kell mutatni az egyes energia megtakarítási lehetőségeket és ehhez kapcsolódóan az egyes megtérülési időket. Hulladékgazdálkodással kapcsolatos előírások indokolása (22-33. pont): A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban Ht.) 4. §-a alapján: „Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezet-veszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását.” [Ht. 31. § (1)] „A hulladékbirtokos gondoskodik a hulladék kezeléséről.” [Ht. 12. § (4)] „A hulladékbirtokos a hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében – amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható – az ingatlanon, telephelyen elkülönítetten gyűjti. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem lehet.” [Ht. 56. § (1)] „Veszélyes hulladékot hulladékgazdálkodási engedély nélkül más hulladékkal, illetve anyaggal összekeverni vagy hígítani nem lehet.” A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv 65. § (1) bekezdése előírja, hogy a hulladék termelője, illetve kezelője a telephelyén nyilvántartás vezetésére kötelezett. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendeletben foglaltakat az irányadók. A nyilvántartás vezetésére vonatkozó előírásainkat a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés (A hulladék termelője, gyűjtője, szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője – az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tevékenysége során telephelyenként és hulladéktípusonként képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladékról az adott telephelyen nyilvántartást vezet) alapján tettük. A munkahelyi, illetve az üzemi gyűjtőhelyek üzemeltetésével kapcsolatos előírásainkat a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 13. § (9), illetve a 15. § (6) bekezdés alapján tettük. A gyűjtőhelyek tároló kapacitását az üzemeltető adta meg az eljárás során. A hulladék elszállításának gyakorisága a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet előírásainak figyelembevételével történt. A telephelyen jelenleg üzemelő üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhely üzemeltetési szabályzatát a környezetvédelmi hatóság a 91219-1-1/2012. iktatószámú levelében hagyta jóvá. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. A hulladék gyűjtőhelyek műszaki kialakítását a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet szabályozza. A telephelyen a jelenleg meglévő hulladékgyűjtő hely kiépítettsége nem felel

27

meg a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet előírásainak az engedélyezési dokumentáció alapján, ezért a gyűjtőhely átalakítása szükséges a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 30. § által előírt időszakon belül. Levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos előírások indokolása (34-43. pont): Előírásainkat a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. és 5. § alapján tettük. Az adatszolgáltatásra vonatkozó előírásaink a rendelet 31. §-ában előírtakon alapulnak. A fenti előírások a határérték alatti kibocsátások fenntartását és a határérték feletti kibocsátások megakadályozását hivatottak biztosítani. A berendezésekre megállapított technológiai határértékek a módosított 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 3. számú mellékletében szereplő határértékek alapján kerültek megállapításra. A helyhez kötött légszennyező pontforrások ellenőrzésének dokumentálásra vonatkozó előírásainkat a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 18. § pontja alapján tettük. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a szerint tilos a légszennyezés, a diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő működtetése miatt fellépő levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése szerint diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodik. A fenti előírások helyhez kötött diffúz légszennyező források által okozott levegőterhelés megelőzését, illetve csökkentését hivatottak biztosítani. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése alapján bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. Zaj- és rezgés védelmével kapcsolatos előírások indokolása (44-45. pont): A dokumentációban leírtak szerint a létesítmény zajvédelmi közvetlen hatásterületén védendő létesítmény nincs. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. § 3), valamint a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § 1) bekezdése értelmében zajkibocsátási határértéket nem kell megállapítani, ha a környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, építmény vagy helyiség. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 11. § 1) pontja értelmében, ha a zajforrás üzemeltetője olyan intézkedéseket hajt végre, amely miatt a 10. § 3) bekezdésben megállapított feltételek a tevékenység folytatása során már nem állnak fenn, akkor az üzemeltetőnek zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtania a környezetvédelmi hatóságunkhoz. A zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Földtani közeg védelmével kapcsolatos előírások indokolása (46-49. pont): A környezethasználat megszervezésének és végzésének módját a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 6. § (1) bekezdése tartalmazza. A 219/2004. (VI. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favir.) 10. § (1) bekezdés alapján a tevékenység csak a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni.

28

A műszaki védelem kialakítását és megfelelőségét a Favir. 10. § (1) bekezdés alapján írtuk elő. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. B § (1) bekezdése alapján az egységes környezethasználati engedély iránti kérelemhez, valamint a 19. § (1) bekezdése, a 20/A. § (4) bekezdése, a 20/A. § (6) bekezdése és a 20/A. § (8) bekezdése szerinti felülvizsgálathoz benyújtott adatokat a Favir. 15. § (8) bekezdésében és 13. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően elkészített alapállapot-jelentéssel (a továbbiakban: alapállapot-jelentés) kell kiegészíteni, ha a telephelyre vonatkozó alapállapot-jelentés, illetve a Favir. szerinti részletes tényfeltárási záródokumentáció nincs a hatóságunk birtokában. Okirattári Nyilvántartásunkban nem lelhető fel a fenti alapállapot-jelentés, ezért indokolt annak hatóságunkhoz történő benyújtása. A BAT alkalmazásával kapcsolatos előírások indokolása (50-56. pont): Az elérhető legjobb technológia alkalmazásával biztosítható a környezet terhelés minimális szinten tartása. A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások indokolása (57-60. pont): A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások teljesítésével biztosítani kell a környezet védelmét. A műszaki baleset megelőzésére és elhárítására vonatkozó előírások indokolása (61-64): A műszaki baleset megelőzésének és elhárításának célja a környezet védelmének biztosítása. A műanyagok gyártási tevékenység üzemeltetője a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6. § (3), illetve a 2. sz. melléklet alapján üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett. A Kft. az AlsóTisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által 90092-11/2012. számon jóváhagyott (érvényességi idő: 2017. augusztus 15.) üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik. Adatrögzítéssel, adatszolgáltatással kapcsolatos előírások indokolása (65-73): Az adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel célja a tevékenységgel kapcsolatos megfelelő információk összegyűjtése és az ezekhez kapcsolódó adatközlések megalapozása. A környezetvédelmi hatóság a benyújtott felülvizsgálati tervdokumentáció, annak kiegészítései és az eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalása alapján az engedélyes részére egységes környezethasználati engedélyt adott, továbbá rendelkezett arról, hogy ezen engedély jogerőre emelkedésével érvényét veszti az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 59244-8-1/2011. számú levegőtisztaság-védelmi működési engedély. Az engedélyt a R. 17. § (2) bekezdése, a 20. § (3)-(5) bekezdése, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvtv.) 70. § (1) bekezdése alapján – figyelembe véve a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat – adtam ki. Az engedély érvényességi ideje a R. 20/A. § (2) bekezdésén alapul. Az ügyintézési határidő lejártának napja: 2016. június 22.

29

Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (továbbiakban: FM rendelet) 3. számú mellékletének 5. pontja alapján határoztam meg. A fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 98. § (1) bekezdése és 99. § (1) bekezdése alapján biztosítottam. A fellebbezést a Ket. 102. § (1) bekezdése alapján annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A jogorvoslati eljárási díját a FM rendelet 2. § (5)-(7) bekezdése alapján állapítottam meg. Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység jogkövetkezményeit a R. 26. § (4) bekezdése határozza meg. A környezetvédelmi hatóság hatáskörét a Kvtv. 71. § (1) bekezdés c) pontja, illetékességét a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése melléklete állapítja meg. S z e g e d, 2016. június 21.

Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott nevében és megbízásából: Dr. Bangha Ágnes mb. főosztályvezető

Kapják: 1. SOLE-MiZo Zrt. (6728 Szeged, Budapesti út 6.) tv. 2. Bácsbokod Nagyközség Jegyzője (6453 Bácsbokod, Gróf Széchenyi István u. 80.) tv. 3. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály (6000 Kecskemét, Nagykőrösi u. 32.) HKP 4. Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10.) 5. Hatósági nyilvántartás 6. Irattár

30