Részjegyzőkönyv
a Budapesti Közlekedési Zrt.
felügyelőbizottságának
2014. március 17-én, hétfón, 9 órai kezdettel, a BKV Zrt. székhelyén (Budapest, VII. kerület, Akácfa utca 15.), az L emelet l 00. számú tárgyalóteremben megtartott ülésének 2. napirendi pontjáról
2
Napirend:
l. A Felügyelő Bizottság két ülése közötti időszak legfontosabb eseményei (későbbi kézbesítés) Előteljesztő:
Bolla Tibor vezérigazgató
2. A BKV Zrt. 2013. éves Beszámolója és Üzleti Jelentése 24. sz. Előterjesztés Előteljesztő: Bátora László gazdasági vezérigazgató-helyettes 3. Javaslat a könyvvizsgáló személyének kiválasztására 25. sz. Előterjesztés Előteljesztő: Bátora László gazdasági vezérigazgató-helyettes 4. Az Autóbusz és Trolibusz Üzemeltetési Igazgatóság 2013. évi forgalmi tevékenysége 26. sz. Előterjesztés Előteljesztő: Szedlmajer László autóbusz és trolibusz üzemeltetési vezérigazgató-helyettes 5. Egyebek
Elnököl:
Dr. Horváth Gábor, a felügyelőbizottsag elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva
3 Az ülés
résztvevői
A felügyelőbizottság részéről: Dr. Horváth Gábor CsukaMária Gyurcsánszky János Dr. Katona Tamás Szabó István Schumacher Ferenc
A BKV Zrt.
részéről:
Bolla Tibor Dr. Várszegi Gyula Bátora László Buziukay Tamás Herczeg József Lazurán József Molnár Györl!y Dr. Környei Eva Takács Péter Szedlmajer László DudásÉva
A BakerTilly Hungária Könyvvizsgáló Kft. Kőszegi
A BKK Zrt.
Lászlóné
részéről:
Zana Tibor
részéről:
4
(Az ülés kezdetének időpon/ja: 9 óra 00 perc) DR. HORVÁTH GÁBOR, a felügyelőbizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: A 2. napirendi pontra térnénk, Bátora úr fel vezeted-e? BÁTORA LÁSZLÓ: Köszönöm szépen. Tisztelt Felügyelőbizottság! A témánk a 2013-as év éves beszámolója. Azt gondolom, hogy a 2013-as év mindenképpen és minden tekintetben egy sikeres év volt a BKV szempontjából, még akkor is, hogy ha a buszkiszervezés - hogy is mondjam - a piacvesztésnek egy komoly realizációját jelentette. De mi ezt mindenképpen a külső körülmények változásaként kell hogy értékeljük, és azt gondolom, hogy ehhez a BKV jól alkalmazkodott. Ami az éves jelentésnek, az éves beszámolónknak a számszaki részét illeti, az üzemi eredményünk 3 milliárdos plusz lett, ami 7 milliárdos eredményjavulás. A mérleg szerinti eredményünk nagyjából 1,5 milliárd veszteség, ami a bázishoz képest mondjuk a bázis 50 százalékát jelenti, az üzleti tervekhez képest egy 7,4 milliárdos eredménY.iavulást jelent. A pénzügyi eredményekkel párhuzamosan azt gondolom, hogy értékelhető úgy a tavalyi év, hogy a szolgáltatásminőségünk is jelentősen javult. Az éves beszámolónkban 250 millió forint bónuszt határoltunk el, amihez hozzá kell tenni azt, hogy amikor elindultunk a közszolgáltatási ciklusban, akkor egy nagyon erős maluszos pozícióból kezdtük meg a közszolgáltatást ebben a rendszerben. Én azt gondolom, hogy a frontterületeink intenzíven és egy nagyon komoly alkalmazkodási folyamat során felzárkóztak a megrendelő elvárásaihoz, és ez mindenképpen túl a számszaki sikereken, mindenképpen siker. Egy picit azért a számszaki sikereket szeretném ámyalni. Ebből a 7-7,5 milliárdos eredményjavulásból összesen 2 milliárd az, amit megtakarításként tudunk riportolni, nagyjából l milliárddal kevesebbet költöttünk anyagi, és l milliárddal kevesebbet személyi soron a terveinkhez képest. A fennmaradó 5-5,5 milliárd különböző egyszeri elszámolási, illetve számviteli manővereknek a következménye, tehát ami tényleges megtakarítás a tavalyi évtől, az nagyjából 2 milliárd forint. Azt hiszem, szintén a bevezetőhöz tartozik, hogy az Igazgatóság napirenddel kapcsolatos álláspontjáról beszámoljak. Az Igazgatóság elfogadta az éves beszámolót, az üzleti jelentéshez viszont kiegészítéseket kért. Ezeket nyilván a postázáskor még nem tudtuk aktualizálni, mert nagyjából egyszerre mentek ki a két ülésre az anyagok. Most kiosztottuk azokat a módosításokat, amelyeket átvezettünk az Igazgatóság kérésére az üzleti terven, úgyhogy ennek figyelembevételével kérném a napirendet tárgyalni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Könyvvizsgáló asszony kíván-e hozzáfűzni valamit az előterjesztéshez még a kérdések előtt? (Kőszegi Lászlóné: Köszönöm szépen, nem.) Köszönöm szépen. A kiegészítéseket megkaptuk az Igazgatóság részéről tett kérdésekre, szétosztásra is került, nem tudom, hogy sikerült-e átnéznetek, vagy kell-e esetleg egy kis időt biztosítani ennek az áttanulmányozására. (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy nem. Akkor megkérdezem, hogy kérdések, észrevételek vannak-e az anyaggal kapcsolatosan. Schumacher úr!
5 SCHUMACHER FERENC: Köszönöm. Nekem egyetlen észrevételem lenne, és az sem érdemi lesz, ezt hozzá kell, hogy tegyem. Azt gondolom, hogy a számok és a jelentés önmagáért beszél. Ebből az tűnik ki, hogy kitűnően gazdálkodott a BKV, mindenki jól tette a dolgát. Az üzleti jelentés 34. oldalához lenne egy észrevételem. Hozzá kell tennem, hogy tavaly is ugyanez volt hozzá az észrevételem. Ez a BKV Zrt. működésére vonatkozó fontosabb jogszabályok és meghatározó jellegű jogi háttér. Tavaly is, idén is hiányolom egyrészt a gazdasági társaságokról szóló törvény felsorolását, másrészt pedig a munka törvénykönyvének a felsorolását. Azt gondolom, hogy a BKV életét jelentősen meghatározzák ezek a törvények. Tudom, hogy nem teljes körű a felsorolás, csak a fontosabbakat említi, de én azt gondolom, hogy egy gazdasági társaságnál az üzleti jelentésből pont a Gt.-t kihagyni, szeriotem az nem feltétlenül helyes, és ugyanezt gondolom a munka törvénykönyvéről is. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Más észrevétel, kérdés? Katona úr! DR. KATONA TAMÁS: Köszönöm szépen. Nekem tulajdonképpen aggályom van némileg. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy egy ilyen jelentésnek mik a formai követelményei, én is láttam már ilyet, csináltam is, világos, ilyen szempontból ez egy olyan dokumentum, ami kvantifikálja a tényeket Ugyanakkor azért attól nehéz eltekinteni, hogy ez egy közgazdasági értékelés is egyben a cég tevékenységéről, és ahogy nézem évről évre ezeket a jelentéseket, most belenéztem az előző kettőbe tegnap, egyre nagyobb a diszkrepancia a leírt számok meg a közgazdasági tények között. Tehát azért van egy olyan pont, ahol ettől már nem lehet eltekinteni. Attól tartok, hogy túlléptűk ezt a keretet. Tehát most itt elviekben kiderül, hogy nagyjából minden rendben van, miközben minden egyéb információ ennek az ellenkezőjét mondja. Leépülőben van a cég, a tevékenységgel egyre több a probléma, nem sikerül egyik oldalról a rninimális karbantartáshoz és felújításhoz szűkséges költségeket megteremteni, de most itt pozitívumként szerepel, hogy megspóroltunk ennyi pénzt. Gond van az élőmunkával és közben jelezzűk, hogy megspóroltunk pénzt a bérköltségeknéL Mi a célja a gazdálkodásnak? Tehát attól tartok, hogy itt először bizonyos elvi kérdéseket kellene tisztázni. Nyilván ez nem a Felügyelőbizottság hatásköre. A Felügyelőbizottságnak én csak azt tudom ajánlani, hogy erre hívjuk fel az Igazgatóság figyelmét, hogy itt egyre nagyobb a diszkrepancia a cég tevékenysége és az eredeti célok, illetve a fő feladat között. Ezt azért el akartam mondani, bocsánat, ha egy kicsit meditáltam, de úgy érzem, hogy ez egyre nagyobb gond. Ha itt még egy pár évig így halad a dolog, akkor ebből nagyon komoly konfliktusok lehetnek. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Az igazgatáságon is felmerül! ez a kérdés, Tamás, úgyhogy nem haszontalan, hogy most is fel vetetted. Nyilvánvalóan elnök urat is meg fogom kérni, illetőleg vezérigazgató urat, de még először az a kérdés, hogy bárkinek még van-e esetleg kérdése? Mária! CSUKA MÁRIA: Nekem egy megjegyzésem lenne itt a 38. oldalnál, itt a 2014. évi kockázatokat jelzi röviden az anyag.
6
Visszatértünk arra, amit vezérigazgató úr mondott egy pár perccel ezelőtt, hogy a közszolgáltatási szerződés alapján nem olyan kompenzációt kap a BKV, mint ami a szerződésben van, ami alapja lehet ennek a horribilis összegű, folyamatos visszafizetendő hitelállománynak Tehát azért a várható kockázatok közölt ez itt szerepel. De én is csak megjegyezném, hogy ez alapvető kockázat a hitel-visszafizetésnél, és az a módszer, amit most elkezdünk, az kényszer szülte, hogy ezt a 2,4 milliárdot vissza kell fizetni, bármi történik, de hogyha ilyen módszerekkel gondoljuk az egész stock-ot előbb utóbb visszafizetni, akkor eléggé eldől ez a diszkrepancia egy perc alatt, mert egyszerűen ezt nem lehet így megoldani. Tehát én erre hívnám fel a figyelmet, hogy a) esetben a közszolgáltatási szerződés módosítása nélkül nem nagyon lehetne 2014. évi költségvetést készíteni a BKV Zrt.-nek, amik itt a papírokban szerepeinek alapon, mert a nyereségtartalom lenullázódott. Tehát amíg ezen valahogy túl nem tudunk lépni, addig igazából az, hogy most még kiszerveznek 170 buszt, az, ha rossz oldalról közelítem a témát, ez sietteti a feloldását az előbbi problémának. Tehát csak erre hívnám fel a magunk figyeimét és az itt ülőkét. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Még valakinek van-e kérdése, észrevétele? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor vezérigazgató úrnak adnám meg a szót. BOLLA TIBOR: A vezérigazgatói beszámolóban azért emeltem ki a 2014. évet, mert a Felügyelőbizottság jól látja azt, hogy kétirányú présben van a cég. Az egyik irányú présnek szerintem maradéktalanul próbál eleget tenni, hogy minél kevesebb költségből gazdálkodjon. De ennek is van egy véghatára, amíg lehet "éheztetni" egy céget. Szerintem is eljött ez a határ. Éppen ezért nincs még 2014-es . üzleti .tervünk, · ugyanis 2014-ben további olyan milliárdos költségcsökkentési és költségeivonási programok vannak előirányozva, amit már nem fogadott el a cég menedzsmentje. Tehát jóllátszik az, hogy egy céget nem rnindig abból kell megítélni, hogy milyen olcsón tud működni, most már valamit fejleszteni kellene, most már a biztonságra még nagyobb figyelmet kellene fordítani. Ezért itt most éles ellentétben áll egymással pénzügyi vonalon a megrendelő és a szolgáltató, mert nem tudunk a 2014-es keretekben megegyezni. Azt tudom mondani, hogy a BKV nem is fog megegyezni olyan keretekben a jövőben, hogy ennyi pénz van, ennyiből gazdálkodj, hozzá fogjuk akkor igazítani azonnal a teljesítményt. Tehát nem vihető tovább, ugyanis ha szigorúan megnézzük a BKV gazdálkodását, ez egy nem fenntartható gazdálkodás, nem felel meg annak. Hogy ha most le kellene tenni a mostani gazdálkodás alapján egy üzleti tervet, akkor azt kellene mondani, hogy egy, a hiteleit soha vissza nem fizető, lassan elsorvadó és muzeális ronccsá váló cég. Ha a vállalkozás célba ez van beírva, akkor azt el lehet fogadni, de szerintem most a vállalkozási célban nem ez van, és erre fel kell hívni a tulajdonos figyelm ét, hogy ez probléma lesz majd a jövőben. Egyébként a közszolgáltatási szerződés nagyjából jó, mert ezt szabályozza, csak elkezdtük úgy értelmezni, hogy nincs pénz, tehát ezeket az összegeket át lehet csoportosítani. Hát nem, mert nem lehet átcsoportosítani, csak addig, amíg elfedjük valamilyen más tranzakcióval, mondjuk egy refinanszírozással ezt a problémát. Tehát a kettősség látszik, én úgy gondolom, hogymost 20 !4-ben próbáljuk azt képviselni, hogy az indokolt költségeinket elkéljűk, de azt hozzá kell tenni, hogy van a tulajdonosi megbízottnak egy olyan határozata vagy egy olyan iránymutatása - nem
7
is tudom, hogy tulajdonosi határozat-e -, amiben előüja, hogy indokolt nyereség nem számolható el. Tehát tulajdonképpen azt mondjuk, ha minden bank azt mondja, hogy akkor, ha nem számolható el, akkor soha nem lesz visszafizetve és kivonul, akkor ezt önmaga a tulajdonos tudomásul vette, hogy ez egy ilyen kockázattal jár. Egyébként mondom: az OTP erre jött rá, most már ki is mondtam, de akkor ez töröljük a jegyzőkönyvbőL (Gyurcsánszky János: Benne van a levélben.) Benne van a levélben, jó. (Derültség.) Akkor jó. Tehát hogy ő ezért nem finanszíroz, ezért az egy momentumért nem finanszíroz, hogy nincs indokolt nyereség. Mármint nem az indokolt nyereség, tehát nem látja, hogy honnan lesz visszafizetve, mert nevezhetnénk azt hitelek törlesztésére fordítandó, beépült tőkeemelésként vagy bárminek, tehát lehet ennek formája, de mivel az üzleti tervben egyetlenegy olyan sor nincs, ami erre fedezetet ad, mert önmagában indokolt költségként a hiteltörlesztés nem számolható el, tehát ott lebeg ez a 63 milliárd forint a levegőben. Talán 2014 majd ezt megoldja, mármint hogy át tudunk térni egy másikra, meg kellene oldani, csak én látom a BKK lehetőségeit is önmagában. Egyelőre ő is szűkösen gazdálkodik. ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnök úr! DR. VÁRSZEGI GYULA: Talán oldva ezt az ellentmondást, ez a beszámoló az üzleti tervhez viszonyít, és ha az üzleti tervet vizsgáljuk, akkor ez önmagában megáll. Tehát az az ellentmondás, ami a helyzet és a beszámoló között van, ilyen értelemben az üzleti terv értékelésénél kell ezt a bizonyos, az alulfinanszírozásból adódó helyzetet mondjuk taglalni, ami egyébként valóban abszurd és valószinű, hogy nem állja ki a törvényességi kritikát sem, mert most minden törvénynek és minden uniós irányelvnek ellentmond ez a fajta fmanszírozási felfogás. De a mi dolgunk ezen kívül, hogy ezt szóvá tesszük, az, hogy az üzleti tervet teljesítsük, mert az egy külső feltétel vagy körűlmény. Tehát az nem a mi kompetenciánk és nem tudunk rajta változtatni, azon kívül, hogy jelezzük, hogy ez a faj ta finanszírozás nem tartható és ez káros. Ami az üzleti terv teljesítését illeti és a beszámoló tartalrnát, ebben nincsen ellentmondás szerintem, még akkor se, ha mélyebben belenézűnk, amit Katona úr mondott, hogy itt különböző sorokon megtakaritás van, miközben állandóan azt mondjuk, hogy hiány van ugyanazokon a sorokon. Itt arról van szó, hogy ha mélyebben tudnánk elemezni akár az anyagsoron, akár a személyi kifizetések soron ezt a bizonyos többletet, akkor kiderűlne, hogy ez egy átmeneti dolog. Változik a struktúra, és közben ezeknek a felhasmálása nem ugyanabban a struktúrában történik. Ezért látszólag van maradvány. A műszaki mutatók is javulnak, tehát olyan nincs, hogy ez abszolút megtakaritás, ez egy átmeneti megtakaritás. Például most csak a jövedelemsorra mondom, nem fizetünk ki olyanjövedelmeket, azért van ez a bérmaradvány-vita, ami egyébként járt volna, mondjuk az elsőajtózás, meg a többletmunka egy része, stb. Tehát ez el lett határolva. Ez úgy néz ki, mintha megtakaritás lenne, pedig nem. Ugyanezt lehet mondani az anyagra is, mert mondjuk olyan óvatos a felhasználás, hogy nehogy kiszaladjunk, hogy ez a megtakaritás a hibahatáron belül van, ezt nyugodtan mondhatom, ha százalékosan értékeljük. Tehát én valósnak érzem azt a problémát, ami az alulfinanszírozást jelenti, de az üzleti tervhez való viszonyítást korrekt módon tükrözi ez az üzleti jelentés. Ez egy kicsit formális válasz, mert le akartam szűkíteni. Itt most mi az üzleti tervről számoltunk be, hogy azt hogyan teljesítettűk. Teljesen igaz egyébként a
8 finanszírozással kapcsolatos észrevétel, számos módon próbáljuk ezt kezelni a lehetőségeink határán belül. ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. A könyvvizsgáló asszony, esetleg kiegészítenivaló van-e? (Kőszegi Lászlóné: Köszönöm szépen, nincs.) Nincs. Igazából Katona úr felvetése abból a szempontból mindenféleképpen - hogy is mondjam - a j avaslati szinten kell hogy kezelj e ezt a kérdést, hogy ne adjuk meg a lehetőségét bármilyen döntéshozatali folyamat részének, hogy bárki úgy kezelje ezt a beszámolót, mintha rninden a legnagyobb rendben menne a társaságnál, hiszen az egyéb levelezéseink, beadványaink és felhivásaink további 99 százaléka pedig kifejezetten a segélykiáltás kategóriába tartozik. Ezért úgy gondolnám, hogy a legfontosabb észrevételek ebben a vitában elhangzottak, és adott esetben a jegyzőkönyv kivorratát mellékelhetnénk a jelentéshez, és akkor így továbbíthatnánk a tulajdonos részére, mert azt hiszem, hogy a bizottság tagjainak, illetőleg a vezérigazgató úrnak és elnök úrnak is az észrevételei tökéletesen fedik azt a valós helyzetet, ami mellett a tulajdonos nem mehet el szó nélkül. Ú gyhogy én így fogom majd javasolni, ha további kérdés, észrevétel nincs, az anyag elfogadását, hogy amikor ez elkészül, Gyuri van határidőnk ebben? Úgy tudom, hogy ... (Molnár György: Holnap.) ... tehát holnapi a határidő. (Molnár György: Holnap kell beküldeni.) Megoldható ez technikailag? (Molnár György: Ha a jegyzőkönyv-kivonat ma elkészül, akkor igen.) Úgy gondolom, hogy ha ilyen szűkre szabott határidőnk van, akkor szükséges az, hogy tiszta kép legyen a tulajdonos előtt ebben a kérdésben. Ha további kérdés, észrevétel nincsen, akkor így teszem fel szavazásra a kérdést, hogy az eredeti javaslat meghagyásával a tulajdonos felé történő megküldés részeként kezelje ezt a jegyzőkönyvi kivonatot, az abban foglaltak sürgős és halaszthatatlan mivoltára történő felhívással. Ha van ezzel kapcsolatosan módosítási javaslatotok, akkor tegyétek meg. Ha nincs, akkor szavazást kérnék ebben a kérdésben. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ezt egyhangúlag elfogadtuk. Köszönöm szépen a megjelenést könyvvizsgáló asszonynak és a szakterület tagjainak is a munkáját.
Budapest, 2014. március 17.
