BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI Zrt. A BKV Zrt. által üzemeltetett helyi közforgalmú autóbusz közlekedés forgalmi utasítása

   

BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI Zrt. 

A BKV Zrt. által üzemeltetett helyi közforgalmú  autóbusz‐közlekedés forgalmi utasítása   

Jóváhagyta:   Vezérigazgató  Kelt:  

Budapest, 2015. 

Kiadja:  

Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság 

/VU/2014. 

    FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK    Az  Utasítás  rendelkezéseinek  egységes  értelmezéséhez  a  következő  fogalmakat  az  itt  meghatározott értelemben kell figyelembe venni.    1. Ügyrendi megnevezések:  Társaság: Budapesti Közlekedési Zrt.  Társaság  vezetési  rendszere:  Az  autóbuszokat  üzemeltető  cég  vagy  társaság  mindenkori  érvényben levő vezetési rendszerét kell érteni.  A társaság vezetési rendszerén belül meghatározott szakterület: Az a szakszolgálat, amelyik  társaság vezetési rendszerében az adott feladat végrehajtásáért meg van nevezve.  Forgalomirányítási felettes szervezet: Az a felettes szervezeti egység, amely a Szervezeti és  Működési  Szabályzat  alapján  forgalmi  ügyekben  intézkedési,  utasítási  és  ellenőrzési  joggal  rendelkezik.   Szervezeti egység:(munkahely) Az egység, ahova a munkavállaló állományilag tartozik.  Szolgálati hely: Az a terület, ahol a munkavállaló tényleges munkafeladatokat lát el.  Telephely:  A  társaság  kezelésében  levő  olyan,  közforgalom  számára  meg  nem  nyitott,  zárt  terület, ahol a járművek tárolása, karbantartása, javítása történik.    2. Munkaköri megnevezések:  Feljebbvaló: A társaság irányítását ellátó vezetők, akik rendelkezési vagy intézkedési joggal  rendelkeznek.  Szervezeti  egység  vezető:  A  társaságon  belül  önálló  gazdálkodással  rendelkező  egység  egyszemélyi vezetője.  Szolgálati hely vezető: A szervezeti egységen belül az adott szakterület vezetője.  Szolgálati  felettes:  Az  a  közvetlen  vezető,  aki  az  adott  szolgálati  helyen  a  szolgálattal  összefüggő feladatokat meghatározza, végrehajtatja, ellenőrzi.  Megrendelő: Az a felelős szervezet, aki a közösségi közlekedést egységes irányítás alá vonva  szerződés alapján a szolgáltatási feladatokat meghatározza, kiadja, és a közvetlen irányítási  feladatokat gyakorolja.  Forgalomirányításért  felelős  szervezet:  Az  a  szakterület,  amely  a  társaság  irányítási  rendszerében maghatározottak szerint a megrendelő utasítása alapján a fővárosi közösségi  közlekedést felelősen lebonyolíttatja.  Diszpécser: Operatív irányítást ellátó munkavállaló, aki akár a megrendelő akár a szakterület  irányítási rendszerén belül a járművezetővel szemben utasítási joggal rendelkezik. 

Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

2/42. oldal 

/VU/2014. 

Járművezető:  Az  a  munkavállaló,  aki  az  autóbuszt  ténylegesen  vezeti.  A  gyakorlati  oktatás  ideje alatt az oktató minősül járművezetőnek.    3. Munkajogi megnevezések:  Munkáltatói  jogkörgyakorló:  Az  a  felettes  vezető,  aki  a  munkavállalóval  szembeni  munkáltatói jogokat érvényesíti.  Munkavállaló: Az a személy, aki a társasággal munkajogi kapcsolatban áll.                                                        

Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

3/42. oldal 

/VU/2014. 

      I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 

  4. A forgalmi utasítás tartalma  A  BKV  Zrt.  Forgalmi  Utasítása  (a  továbbiakban:  Utasítás)  tartalmazza  mindazokat  a  szabályokat,  amelyek  az  üzemvitelből,  üzemfenntartásból  adódó  forgalmi,  utasszállítási  feladatok elvégzéséhez szükségesek.A közúti közlekedés szabályait a KRESZ határozza meg.    5. AzUtasítás hatálya és ismerete  AzUtasítás  hatálya  kiterjed  a  Budapesti  Közlekedési  Zrt.  (a  továbbiakban:  Társaság)  által  üzemeltetett  valamennyi  közforgalmú  autóbuszvonalra,  egyéb  autóbuszjáratra,  valamint  a  közúti forgalom számára meg nem nyitott – a Társaság kezelésében lévő– telephely, tároló  hely, javítóműhely területére.  AzUtasítás  ismerete,  az  abban  előírtak  betartása  kötelezőa  forgalmi  területen  dolgozó  munkavállalóknak  (pl.:  autóbuszvezető,  autóbusztelephely  diszpécser,  baleseti  helyszínelő),  továbbá a„forgalmi”, a „forgalmi és műszaki”, vagy az„összes” szakterületre szóló ellenőrzési  vagy  intézkedési  jogosultsággal,  jogkörrel  rendelkezőknek,  valamint  minden  olyan  munkavállalónak, akinek a munkaköri leírása alapján az Utasítás ismerete kötelező.    6. Felügyeleti hatóságok  A  hatósági  felügyeleti  feladatokat  a  közlekedésért  felelős  minisztérium,  a  Fővárosi  Önkormányzat, illetve az önkormányzat által megbízott, a közösségi közlekedést irányító és  felügyelő felelős szervezet, valamint az illetékes közlekedési hatóság látja el.  A  felügyeleti  joggal  rendelkező  szervezetek  tagjainak  a  megfelelő  igazolvány  birtokában  –  azigazolvány  tartalma  szerint  –  ellenőrzési,  illetve  intézkedési  joguk  van.  Nevesíteni  és  bemutatni  ezeket  az  igazolványokat!  Az  általuk  a  helyszínen  kiadott  utasítás  végrehajtása  előtt a végrehajtásra kötelezett munkavállalónak az igazolványba való betekintéssel meg kell  győződnie  arról,  hogy  az  illető  jogosult‐e  intézkedésének  megtételére.Az  intézkedést  elrendelő személy a járművezető részére adott rendelkezést az indítási okmányra az időpont  feltüntetésével köteles beírni és aláírni.    7. Az Utasítás jóváhagyása, módosítása és kiadása  Az  utasítást  a  Társaság  felelősvezetője  hagyja  jóvá.  Az  utasítás  módosítására  vagy  hatálytalanítására is őjogosult.  AzUtasítást a Társaság felelősvezetőjének írásos utasításával kell életbe léptetni. Ugyanilyen  írásos  utasításban  kell  közölni  az  érdekelt  munkavállalókkal  a  módosítást  vagy  hatálytalanítást is.    Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

4/42. oldal 

/VU/2014. 

8. AzUtasítás kezelése  AzUtasítással  el  kell  látni  minden  olyan  munkavállalót,  akire  nézve  azUtasítás  ismerete  kötelező.AzUtasítással,  valamint  annak  kiegészítőivel  és  módosításaival  el  kell  látni  minden  olyan  szolgálati  helyet,  aki  a  forgalmat  irányítja,  illetve  felügyeli.  A  szolgálati  helyekenaz  Utasítás  módosításáról,  változásáról  kimutatható  módon  tájékoztatást  kell  adni  mindenkinek, akire nézve az Utasítás ismerete kötelező.     9. Az Utasítás kiegészítői  Az utasítást szükségszerűen kiegészíti, de azzal ellentétes szabályozásokat nem tartalmazhat:  -

Vezérigazgatói Utasítások;  a Társaság oktatási tevékenységére vonatkozó szabályzata vagy utasítása;  a végrehajtási utasítások;  a kezelési szabályzatok, leírások;  a  Társaság  vezetésének  rendszerében  meghatározott  –  utasításkiadására  jogosult  – terület, vagy üzemvezetőjének írásos utasításai.  a közösségi közlekedést irányító és felügyelő felelős szervezet utasításai. 

A forgalmi utasítást kiegészítheti:  -

a Társaság Munkavédelmi Szabályzata;  a Társaság Tűzvédelmi Szabályzata. 

  10. AzUtasítás rendelkezéseinek értelmezése    Az  Utasítás  rendelkezéseinek  értelmezése  során  felmerült  véleménykülönbség,  vagy  kétely  esetén  felvilágosításértés  értelmezésért,  szükség  esetén  utasításkiegészítésért  a  forgalmi  üzemeltetési, irányítási szakterület társasági szintű vezetőjéhez kell fordulni.  Az Utasításban használt fogalmak meghatározását, helyes értelmezését az I. számú melléklet  tartalmazza.    11. Kezelési szabályzat kiadása  Minden  járműtípusra  annak  gyártója  által  kiadott  kezelési  leírásalapján  kell  ismertetni  minden olyan előírást, amely a járművezető munkáját közvetlenül érinti.  A kezelési leírás, vagy szabályzat jóváhagyását, kiadását, módosítását, vagy hatálytalanítását  a  társaság  vezetési  rendszerében  meghatározott  szervezeti  egység  vezetőjének  kell  elvégeznie.    12. A  forgalmi  szolgálat  irányítása  és  ellenőrzése  nevesíteni  és  bemutatni  ezeket  az  igazolványokat  A  forgalmi  szolgálat  közvetlen  irányítására  jogosultak  mindazok  a  forgalmi  munkakörben  foglalkoztatottak,  akik  beosztásuknál  fogva,  vagy  a  Közszolgáltatási  Szerződésben  meghatározottak alapján forgalomfelügyeleti tevékenységet látnak el, továbbá azok, akiknek  Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

5/42. oldal 

/VU/2014. 

intézkedési  jogosultságuk  a  „Rendelkezési”,  igazolványukbólfelhatalmazásuk alapján megállapítható. 

vagy 

az 

„Intézkedési” 

A  forgalmi  szolgálatot  ellenőrizhetik  mindazok,  akik  a  forgalomfelügyeletére  jogosultak,  valamint azok, akiknek ellenőrzési joguk„Ellenőrzési”igazolványukból megállapítható, illetve  a  Társaság  Szervezeti  Működési  Szabályzat  alapján  ellenőrzési,  vagy  utasítási  joggal  rendelkeznek.    13. A járművezetés feltételei  A Társaság autóbuszát az vezetheti, akinek érvényes „D” kategóriás vezetői engedélye van,  továbbá  a  Társaság  oktatási  előírásait  teljesítette,  és  ezt  követően  munkamódszer  átadó  felügyelete  mellett  gyakorolta  a  járművezetést.Azoktatási  előírások  teljesítésérőla  munkavállaló részére a Társaság „Igazolást” ad ki.  Mindezek alapján a Társaság autóbuszát az vezetheti, akinek mind a vezetői engedélye, mind  az „Igazolás”‐a érvényes,külön‐külön egyik sem jogosít autóbusz vezetésére. Vezetés közben  a  járművezető  mind  a  kettőt  köteles  magánál  tartani,  illetve  az  intézkedésre  vagy  ellenőrzésre jogosult személy kérésére azokat ellenőrzésre át kell adni.  A  vezetői  engedély,  illetve  az„Igazolás”  elvesztését,  megsemmisülését,olyan  mérvű  megrongálódását,  melynek  következtében  az  adatok  nem  állapíthatók  meg,  vagy  ha  valamelyik  rovat  betelt,  illetve  valamely  adat  módosult,  az  érdekelt  munkavállaló  köteles  bejelenteni a szolgálati felettesének és azok pótlásáig szolgálatba nem osztható.  Az  üzemeltetőnek  a  járművezetőket  el  kell  látni  minden  olyan  okmánnyal,  amelyet  a  jogszabályi kötelezettségek, illetve a társasági szabályozások előírnak.   A járművezetőnek a személyi okmányain kívül a társasági utasítások szerinti okmányokat kell  magával  vinnie,  azokat  értelemszerűen  kell  használnia.  A  kötelezően  előírt  bizonylatokat  a  valóságnak  megfelelően  kell  vezetnie,  úgy  hogy  az  olvasható  és  szükség  esetén  visszaellenőrizhető legyen, arra csak az előírt rájegyzéseket teheti.    14. A vezetéshez szükséges egyéb okmányok  A járművezetőnek vezetés közben magánál kell tartania alegalább egy baleseti bejelentőt, a  ”Gépjárművezetői Képesítési Igazolványt”, az érvényes PÁV határozat eredeti példányát, az  autóbusz érvényes forgalmi engedélyét, valamint egy az autóbusz rendszámával megegyező  és  érvényes  „Engedély  Kivonat  az  autóbusszal  díj  ellenében  végzett  személyszállításról”  okmányt.     15. Forgalmi okmányok  Egy járműhöz kapcsolódó hatósági okmányokat egy egységben kell tartani, a biztonságosabb  megőrzés érdekében.  Jármű  menetokmányt  úgy  kell  kezelnie,  hogy  az  hatósági  okmánynak  minősül,  és  a  pontos  kitöltéséért  felelősséggel  tartozikaz  okmányok  megőrzéséértkártérítési  és  munkajogi  felelősséggel tartozik.    Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

6/42. oldal 

/VU/2014. 

        16. Képzés, vizsga, továbbképzés, oktatás, pótoktatás  A  hatósági  hatáskörbe  tartozó  vizsgáztatásokat  és  képzéseket  a  vonatkozó  jogszabályok  alapján kell végrehajtani. A hatósági előírásokon túlmenően a forgalmi képzéseket társasági  szabályzatban kell meghatározni.    17. Orvosi vizsgálat, pályaalkalmassági vizsgálat  A  járművezető  orvosi  vizsgálatra  rendelését,  nyilvántartás  alapján,  a  vonatkozó  jogszabály  szerinti  időszakonként,  a  munkáltató  köteles  biztosítani.Amennyiben  a  járművezetőt,  a  vezetői  engedélyének  orvosi  érvényességének  közvetlen  lejárta  előtt,  orvosi  alkalmassági  vizsgálatra  nem  osztották  be,  akkor  köteles  a  szolgálati  hely  vezetője  felé  azt  jelezni.A  járművezető  köteles  minden  olyan  orvosi  vizsgálaton  megjelenni,  amit  részére  a  jogszabályok, illetve a munkáltató jogkörgyakorlója előír.  Rendkívüli alkalmassági vizsgálatra kell küldeni azt a járművezetőt, aki:  a) Olyan  sérülést  szenvedett,  vagy  olyan  megbetegedése  történt,  amely  eddigi  munkájának ellátására való alkalmasságát befolyásolhatja.  b) Eddigi  munkájának  ellátására  egészségügyi  alkalmassága  a  munkáltatója  szerint  bármely okból kétségesnek látszik.  c) Egészségében  olyan  változás  állt  be,  amely  a  szolgálati  kötelezettségének  teljesítésében befolyásolja.  Az előírt orvosi vizsgálaton meg nem jelent járművezetőt szolgálatba beosztani nemlehet.  Amennyiben  az  időszakos,  vagy  rendkívüli  orvosi  vizsgálaton  az  egészségügyi  szervezet  alkalmatlanságot  állapít  meg,  az  autóbusz‐vezetői  szolgálatba  nem  léphet  és  a  Munka  Törvénykönyv illetve a Kollektív szerződés előírásai az irányadók.  Menetrend  szerint  közlekedő  buszt  csak  olyan  járművezető  vezethet,  aki  az  előírt  pályaalkalmasságot  igazoló  okirattal  rendelkezik.  Időszakos  pályaalkalmassági  vizsgálatra  az  autóbuszvezetőt abban az esetben kell küldeni, ha azt vonatkozó jogszabály előírja.  A munkáltató rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra rendelheti azt a munkavállalót, akinek  munkája  során  balesetei  miatt  forgalom  biztonsági,  valamint  az  utazóközönségtől  érkezett  (vizsgálatok során, jogosnak bizonyult) panaszok alapján a szolgáltatási feladatai ellátására  való alkalmassága kérdésesé válik.    18. Magatartás a forgalmi szolgálat ellátása közben  A  forgalmi  szolgálatot  ellátó  járművezető  munkáját  köteles  a  szolgáltatói  elvárásoknak  megfelelően,  utasbarát  módon  elvégezni,  köteles  a  vele  kapcsolatba  került  személyekkel  udvariasan viselkedni, kommunikálni. 

Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

7/42. oldal 

/VU/2014. 

A  járművezető  köteles  minden  figyelmét  a  munkájára,  az  általa  kezelt  jármű  üzemszerű  működtetésére  fordítani.  Szolgálat  végzése  során  köteles  az  egyéb,  társaság  tulajdonát  képező,  a  munkájához  közvetlenül  kapcsolódó  berendezésekállagát  megóvni,  azok  üzemszerű és szabályos működését, jelzéseit ellenőrizni. Hiányosság, rendellenesség esetén  annak megszüntetésére haladéktalanul intézkedést kell kezdeményezni.   A  járművezető  részére  menet  közben  kizárólag  az  utasításokban  meghatározott  kommunikáció,  jelentésadási  kötelezettsége  teljesítése  érdekében,  Head‐settel  (egy  hallójáratban)  engedélyezett  a  mobiltelefon  használata.  Mindenmás  esetben,  különösen  kézben tartott mobiltelefon használata tilos! javaslat: Telefonálás a KRESZ előírásai szerint.  Tilos műsorvevő rádiót, médialejátszót vagy egyéb műsorközlőberendezést hallgatni, olvasni,  valamint nem a munkavégzéshez tartozó beszélgetést folytatni.   A vezetőfülkében a beosztott munkavállalón kívül csak az oda beosztott gyakorló, valamint a  berendezések  működésének  megfigyelésére,  esetleg  javítására  illetékes  munkavállaló,  vagy  az  ellenőrzésre  jogosult  személy  tartózkodhat.  A  jogosultságot  az  indítási  okmányon  rögzíteni kell.    A munka végzését akadályozó valamint a szabad kilátást korlátozó tárgyat, díszítést, tűz‐ és  robbanásveszélyes  anyagot,  szeszes  italt,  illetve  bármilyen  a  jármű  üzemeltetéséhez  közvetlenül nem tartozó eszközt, tárgyat a vezetőfülkében tartani tilos.  Tilos  menetközben  beszélgetést  folytatni.  Nem  vonatkozik  a  beszélgetés  tilalma  a  munkamódszer‐átadó, a járműberendezést megfigyelő és az ellenőrző személyekre akkor, ha  a  vezetőfülkénél  tartózkodnak,  és  a  beszélgetés  közlekedésbiztonságot  nem  veszélyeztetheti, valamint közvetlenül a munkafeladat ellátásával függ össze. (Az információ  adás szolgáltatásunk része).    19. Magatartás szolgálaton kívül  Egyen  vagy  formaruhában  jelen  utasítás  betartására  kötelezett  munkavállalók  munkahelyükön,  illetve  szolgálati  idejükön  kívül  sem  tanúsíthatnak  olyan  magatartást,  amellyel csorbíthatják a Társaság jó hírnevét. Minden munkavállalónak kötelessége erkölcsi  értékeink védelme és a társaság jó hírnevének erősítése.  Az  utasítás  hatálya  alá  tartozóminden  munkatársnak  tartózkodnia  kell  munkatársai,  tevékenységének  nyilvánosság  előtti  bírálatától,  különösen  az  érintett  távollétében.  Amennyiben a munkavállalók elégedetlenek valamely kollégájuk, vagy felettesük döntésével,  munkájával,  véleményüket  az  érintett  jelenlétében,  szűk  körben,  kulturált  hangnemben  nyilvánítsák ki.  Egyen  vagy  formaruhát  viselő  dolgozótól  alapvető  elvárás  a  külső  személyekkel  való  konfliktus  lehetőség  szerinti  megelőzése,  illetve  bekövetkezte  esetén  annak  lehető  leggyorsabb, kölcsönösen megnyugtató rendezése, valamint az udvarias viselkedés.    20. Szeszes ital, vagy más hasonlóan ható szer fogyasztása  A  munkavállalónak  szeszes  ital  vagy  egyéb  kábító  hatású  szer  hatása  alatt  szolgálatot  teljesítenie  tilos!  A  rendelkezés  szempontjából  lényegtelen,  hogy  ilyen  szer  fogyasztása  szolgálat előtt vagy alatt történt, amennyiben a hatása fennáll.  Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

8/42. oldal 

/VU/2014. 

Azt a munkavállalót, aki szeszes ital vagy egyéb vezetési képességre károsan ható szer hatása  alatt  szolgálatba  jelentkezett,  vagy  az  ilyen  szer  alatti  hatás  gyanúja  fenn  áll,  azt  munkára  képtelen  állapotúnak  kell  minősíteni  és  vele  szemben  vizsgálatot,  szükség  esetén  munkajogieljárást kell kezdeményezni.  A  munkavállaló  a  vizsgálatot  nem  tagadhatja  meg.  A  munkavállaló  által  megtagadott  vizsgálat a munkára képtelen állapotot tényszerűsíti.  A  munkára  képtelen  állapot  megállapítása  érdekében  a  munkavállalónak  joga  van  orvosi  vizsgálat megkérésére, amelyet a munkáltató köteles biztosítani. A megkért és a munkáltató  hibájából elmaradt vizsgálat a munkavállalóval szembeni eljárás lefolytatását kizárja.   A  munkára  képtelen  állapotról  a  munkáltató  vagy  megbízottja  köteles  jegyzőkönyvet  készíteni,  és  az  ügyben  érintett  munkavállalóval  aláíratni.  A  jegyzőkönyvet  a  jegyzőkönyvvezetőn  kívül  egy  tanúval  hitelesíteni  kell,  akkor  is,  ha  a  munkavállaló  a  jegyzőkönyv aláírását megtagadja.  A munkára képtelen állapot tényszerű megállapítása után a Munka Törvénykönyvben illetve  a Kollektív Szerződésben foglaltak az irányadók.    21. Dohányzás  A dohányzással kapcsolatos törvényt a Társaság köteles érvényesíteni, és ezt a munkavállaló  köteles  betartani.Elbírálás  szempontjából  az  elektromos  cigaretta  használata  is  dohányzásnak minősül.    22. Munkára alkalmatlan állapot  Munkára alkalmatlan állapotúnak kell tekinteni azt a munkavállalót, aki a szolgálati feladatát:  a) nem láthatja el, azaz  ‐ szolgálatba  jelentkezésekor  külsejével,  megjelenésével,  ápolatlanságával  a  Társaság megítélését ronthatja,  ‐ a  társasági  előírásoknak  önhibájából  nem  tett  eleget,  illetve  a  szükséges  okmányokkal nem rendelkezik,  ‐ aki egyen vagy formaruhára kötelezett munkakörben, nem a Társaság által előírt,  egyen‐ vagy formaruházati szabályzatban foglaltak szerint jelentkezik szolgálatba.  b) ellátni képtelen, azaz  ‐ egészségi állapotánál fogva a feladatkörre bármely okból nem alkalmas.  ‐ a szolgálatot időben nem tudja megkezdeni.    Munkára  alkalmatlanság  esetén  a  munkáltató  a  munkavállalóval  szemben  eljárást,  vizsgálatot  indíthat,  szükség  esetén  munkajogi  intézkedést  kezdeményezhet.  A  munkát  ellátni képtelen munkavállalóval szemben a vonatkozó törvényi előírásokat kell irányadónak  tekinteni.     23. Szolgálat megkezdése  A  munkavállalónak  a  szolgálati  beosztásban  megjelölt  helyen  és  időben,  munkavégzésre  alkalmas  állapotban,  gondozott  külsővel,  egyen  vagy  formaruha  viselésére  kötelezettnek  a  Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

9/42. oldal 

/VU/2014. 

Társaság  által  utoljára  biztosított  tiszta  egyen‐  vagy  formaruhában  kell  a  szolgálatot  megkezdenie.  Az adott szolgálati helyen történőjelentkezést a társasági előírások szerint kell végrehajtani.    24. Szolgálat átadás‐átvétele, befejezése  A  szolgálat  átadását‐átvételét,  befejezését  a  beosztásban  megjelölt  helyen  és  időben  kell  végrehajtani, a helyi utasításoknak megfelelően. Az átadó köteles az átvevővel közölni azokat  az  eseményeket,  amelyek  szolgálati  ideje  alatt  előfordultak,  illetve  azokat  az  utasításokat,  amelyek kiadásra kerültek.  A  szolgálatot  átadó  a  munkafeladathoz  közvetlenül  tartozó  bizonylatokat,  talált  tárgyat,  egyéb  átadás‐átvétel  tárgyát  képező,  valamint  a  járműhöz  tartozó  felszereléseket  hiánytalanul köteles átadni a szolgálatot átvevő járművezetőnek.  Amennyiben  a  szolgálatot  átadó  úgy  ítéli  meg,  hogy  az  átvevő  járművezető  nincs  munkára  képes  állapotban,  illetve  munkára  alkalmatlan,  a  szolgálat  átadását  meg  kell  tagadnia  és  a  forgalomirányítást végző,illetve arra illetékes szolgálati felettestől intézkedést köteles kérni.  Ha  a  munkavállalót  az  előírt  időben  nem  váltják  le,  akkor  ezt  szolgálati  út  betartásával,  jelenteni  kell.  A  munkavállaló  a  munkát  köteles  a  társaság  Kollektív  Szerződésében  és  a  Munka  Törvénykönyvében  meghatározott  megengedett  napi  munkaóra‐keret  mértékéig  tovább végezni. Ennek elérése előtt a leváltást a feljebbvaló akkor is köteles biztosítani, ha a  járművezetőesetében  emiatt  a  járművet  félre  kell  állítania  a  végállomáson,  vagy  azt  a  telephelyre kell küldenie.    25. Szolgálati hely elhagyása  A munkavállaló szolgálati helyét a munkaközi szünet kivételével csak közvetlen felettesének  vagy a forgalomfelügyeletért felelős szervezet illetékeseengedélyével hagyhatja el, az általuk  meghatározottak szerint.  A munkavállaló szolgálati helyét szolgálati ideje alatt engedély nélkül csak veszélyhelyzetben  és  csak  akkor  hagyhatja  el,  ha  a  biztonság  érdekében  ez  elkerülhetetlen,  és  minden  elvárhatóintézkedést  megtett.  Az  eseményről  köteles  az  akadály  megszűnését  követően  azonnal a szolgálati feljebbvalónakjelentést tenni.    26. Egyen vagy formaruha viselése  Az  egyen‐  vagy  formaruha  ellátásban  részesülőmunkavállalónak  szolgálat  közben  egyen‐  vagy  formaruhát  kell  viselnie,  kivéve  a  külön  rendelkezés  alapján  kiadott  feladatok  ellátásakor. A formaruha viselését külön utasításban kell szabályoz. (Szezonális utasítások).  Egyen‐  vagy  formaruha  ellátásban  részesülőmunkavállaló  csak  tiszta  és  jó  állapotban  lévőegyen‐  vagy  formaruhában  teljesíthet  szolgálatot.  Szabálytalan,  gondozatlan,  piszkos,  rongyos  egyen‐  vagy  formaruhában  szolgálatra  jelentkező,  illetve  szolgálatot  teljesítő  munkavállalót szolgálatba állítani, illetve ott megtűrni nem szabad.   

Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

10/42. oldal 

/VU/2014. 

27. Rendeletek, rendelkezések megismerése  A  munkavállaló  a  munkájával  kapcsolatos  rendelkezésekről  –  amunkáltató  tájékoztatása  alapján – kötelestájékozódni, és azokat fegyelmezetten végrehajtani.   A  munkavállaló  felszólítás  nélkül  köteles  tájékozódni  a  távolléte  alatt  kiadott  rendeletekről  és  utasításokról.  A  tájékozódási  kötelezettség  független  attól,  hogy  a  távollét  szabadság,  betegség vagy egyéb ok miatt következett be.  Mik ezek, egységes idő indexált rendezésben  hol találhatók, Interneten elérhetők‐e, vagy át kell nézni a garázs minden falát?  A rendeletek nem ismerete nem mentesít senkit a felelősség alól.    28. Utasítások kiadása és végrehajtása  Utasítás kiadható:  a) szóban és  b) írásban.  A szóbeli utasítást akkor lehet érvényesnek tekinteni, ha az utasítást vevő tudomásul vette,  de szóbeli utasítás csak egy alkalomra és csak arra a területre adható, ahol az intézkedésre  jogosult  feljebbvalónak  intézkedési  joga  van.  A  több  alkalomra  vonatkozó  utasítás  csak  írásban adható.   Az érvényben levő rendeletekkel ellentétes utasításra az utasítást kiadó figyelmét fel felhívni,  és  a  végrehajtás  módjáról  írásbeli  utasítást  kell  kérni.  Ilyen  esetben  az  utasítást  kiadó  a  felelős  a  végrehajtásért  mindaddig,  amíg  a  munkavállaló  a  leírtaknak  megfelelően  hajtja  végre az utasítást. Az írásbeli utasítás egy példányát a címzettnekát kell adni, és aláíratással a  megértését igazoltatni kell.  Személy‐  és  vagyonbiztonságot  veszélyeztető  utasítást  tilos  kiadni,  illetve  annak  végrehajtását meg kell tagadni.   Amennyiben a munkavállaló az utasítást magára nézve sérelmesnek tartja, panaszt nyújthat  be a szolgálati felettesének. A sérelmesnek vélt utasítást azonban végre kell hajtani.  A  szolgálati  utat  a  munkavállaló  köteles  betartani.  Amennyiben  szolgálati  út  betartásával  a  munkavállaló  ügye  nem  nyer  megnyugtató  módon  elintézést,  akkor  joga  van  közvetlenül  a  szervezeti egység vezetőjéhez fordulni.     29. Utazási feltételek, utazásból történő kizárás  Az utasokra vonatkozó „Utazási feltételek”‐et minden autóbusz utasterében jól láthatóan el  kell  helyezni.  Az  utazási  feltételek  betartását  a  járművezetőknek,  illetve  az  ezzel  megbízott  munkavállalóknak ellenőrizni kell.  Az „Utazási feltételek”‐et be nem tartó,valamint elsőajtós felszállási rend esetén az utazási  jogosultságot nem igazoló utast a járművezetőnek udvariasan, de határozottan fel kell kérnie  az  előírások  betartására,  illetve  indokolt  esetben  fel  kell  szólítania  a  jármű  elhagyására,  amely csak megállóhelyen, a jármű álló helyzetében történhet.  Ha  az  utas  a  felszólításnak  nem  tesz  eleget,  intézkedést  kell  kérni  a  felettes  forgalomirányítást  végző  szervezettől,  és  annak  utasítása  alapján  kell  eljárni.  Személy‐  és 

Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

11/42. oldal 

/VU/2014. 

vagyonbiztonságot veszélyeztető esetben a járművel tovább haladni nem szabad, azzal félre  kell állni, és hatósági intézkedést kell kérni.  A  forgalomfelügyeletet  végző  felettes  szervezet  köteles  a  járművezető  bejelentése  alapján  intézkedést kezdeményezni, illetve utasítást adni adott helyzetben az eljárásra.   Hatósági,  forgalomirányítást,  vagy  jegyellenőrzést  végző  személy  intézkedése  esetén  az  adatok  felvétele  az  intézkedést  végző  feladata.  Amennyiben  az  utazási  feltételeket  nem  teljesítő  személy  kizárása  felettes  jelenléte  nélkül  történt,  lehetőleg  tanú  adatait  kell  rögzíteni azindítási okmányon.  30. Utasok tájékoztatása  Forgalmi  szolgálat  ellátása  közben  az  utasok  részére  mindenkor  udvariasan  kell  atájékoztatást megadni.  A járműveket el kell látniautomatikus (optikai és akusztikus), utastájékoztató berendezéssel,  ennek  hiányában,  vagy  meghibásodása  esetén  a  járművezető  feladata  a  hangerősítőn  keresztül  a  szükséges  tájékoztatások  (következő  megálló,  forgalmi  változások,  stb.)  megadása.  Az  utastájékoztató  rendszerekkel  és  berendezésekkel  kapcsolatos  részletes  feladatokat  a  társaság végrehajtási utasításban köteles szabályozni.    31. Talált tárgyak kezelése  Ha  a  járművezető,  vagy  munkavállaló  a  járművön  vagy  a  Társaságműködési  területén,  elhagyott  tárgyat  talál,  azt  a  lehető  legrövidebb  időn  belül  köteles  bejelenteni,  és  leadni.Abejelentésnél  utalni  kell  a  tárgy  jellegére,  értékére.  A  talált  tárgyat  lehetőleg  tanú  jelenlétében kell ellenőrizni, és az értékekről tételes listát kell készíteni.  Amennyiben  a  tárgy  a  járművezetőt  a  munkájában  zavarja  értéke,  nagysága,  vagy  jellege  miatt, akkor intézkedést kell kérnie annak elvitelére.   Olyan  tárgynál,  ahol  a  veszélyesség  lehetősége  fennáll,  a  tárgyat  a  helyéről  nem  szabad  elmozdítani.  Ilyen  esetben  az  ott  tartózkodókat  fel  kell  szólítani  a  jármű  vagy  a  helyiség  elhagyására, és a forgalomfelügyeletért felelős szervezet diszpécserét azonnal értesíteni kell,  aki  köteles  intézkedést  kezdeményezni.Ajárművet  a  konkréteset  függvényében  csak  felettes,vagy az intézkedő engedélyével szabad újra forgalomba állítani.  A  talált  tárgyak  kezelésével  kapcsolatos  feladatokat  külön  végrehajtási  utasításban  kell  szabályozni.    32. Az utas kárigénye  Amennyiben  utasnak  kára  keletkezik  az  utazás  során,  és  ezt  a  járművezetőnek  jelzi,  akkor  meg  kell  győződni  annak  okáról.A  járművezető  köteles  meggyőződni  az  utas  érvényes  menetjegyéről,  bérletéről,  amelyek  számát  a  jegyzőkönyvön,  annak  hiányában  a  forgalmi  munkalapon  fel  kell  tűntetni,  és  az  utast  tájékoztatni  kell  a  menetjegy  megőrzésének  kötelezettségéről.  Kár bekövetkezése esetén, jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell: 

Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

12/42. oldal 

/VU/2014. 

a) b) c) d) e)

az utas személyi adatait,   rongálódott, szennyeződött ruházat vagy tárgy jellegét,  a rongálódást, vagy szennyeződést kiváltó okot,  a kár körülbelüli nagyságát,  lehetőség szerint fényképfelvételt kell készíteni a megrongálódott tárgyról. 

Ha  a  szennyeződést  vagy  rongálódást  előidéző  ok  vagy  járműhiba  nem  hárítható  el  a  helyszínen,  akkor  a  járművet  a  forgalomból  ki  kell  vonni.  A  káreseményt  a  forgalomfelügyeletért  felelős  szervezet  diszpécsere  felé  azonnal  be  kell  jelenteni,  és  annak  utasítása szerint kell eljárni.  A kárigénnyel kapcsolatos eljárást külön végrehajtási utasításban kell szabályozni.    33. Rosszullét a szolgálat ellátása közben  Ha a munkavállaló szolgálata ellátása közben rosszul érzi magát, munkáját tovább végeznie,  vezetnie  nem  szabad  és  köteles  intézkedést  kérni  aforgalomfelügyeletért  felelős  szervezet  diszpécserétől, vagy a szolgálati felettesétől.  Amennyiben a rosszulléte miatt a munkavállaló nem képes saját maga jelentést tenni, akkor  ez annak a munkavállalónak a kötelessége, aki elsőként érkezik a helyszínre.  Rosszullét esetén a mozgó járművet azonnal meg kell állítani és lehetővé kell tenni az utasok  biztonságos leszállását. A járművet rögzíteni kell, illetve illetéktelenek elől le kell zárni, majd  segítséget kell kérni. Ilyen esetben a forgalomfelügyeletért felelős szervezet diszpécserének  értesítése melletta járművet a végállomásig az arra jogosult társasági személy vezetheti, aki  megfelel a járművezetés feltételeinek és járművezetésre képes állapotban van.    34. Megbetegedés, rendkívüli körülmények  A  szolgálat  megkezdését  gátló  rosszullétet,  megbetegedést,  rendkívüli  körülményt  a  lehetőlegrövidebb  időn  belül  a  szolgálati  helyrejelenteni  kell.  Ha  a  munkavállaló  betegsége  miatt  nem  képes  bejelentési  kötelezettségének  eleget  tenni,  akkor  azt megbízottja  útján  is  teljesítheti.    35. Felelősség  Valamennyi munkavállaló  –  beosztásátólfüggetlenül  –  felelősa  rábízott  munka  szabályszerű  és  biztonságos  végzéséért.  Felettes  jelenléte  senkit  sem  mentesít  a  szolgálatával  járó  felelősség alól.  A munkavállaló munkájával kapcsolatos kötelességének megszegése munkajogi, anyagi, sőt  büntetőjogi  felelősséget  vonhat  maga  után.  A  munkavégzés  során  a  felelősség  egyéni,  de  valamennyi munkavállaló a biztonságos munkavégzést köteles segíteni.   A forgalom‐ és vagyonbiztonságot veszélyeztető cselekmény elkövetését lehetőleg hatósági  személy bevonásával kell megakadályozni.  Szolgálatban  lévőmunkavállaló  saját  munkáját  –  abeosztottakra  átruházandó  teendők  kivételével – mássalnem végeztetheti.  

Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

13/42. oldal 

/VU/2014. 

A  munkavállaló  felelős  a  rendelkezésére  bocsátott  anyagi  és  tárgyi  eszközökrendeltetésszerűhasználatáért,  állapotuk  megóvásáért.A  társaság  munkáltatói  jogkört  gyakorló  vezetői  –  jogosultságuknak  megfelelően  –  felelőseka  munkavégzés  feltételeinek  maradéktalan  biztosításáért.A  munkáltatói  jogkört  gyakorló  vezető,  továbbá  akit  erre  a  munkáltatói  jogkört  gyakorló  felhatalmazott,  felelős  a  szakmai  utasításoknak  a  munkavállalók által történő betartásáért és az ellenőrzési kötelezettség teljesítéséért.  A  balesetveszélyes,  szabálytalan  munkavégzés  észlelésekor  minden  munkavállaló  köteles  intézkedést kérni felettes szervezettől, vagy felelős vezetőtől, illetve tőle elvárható módon a  veszélyhelyzetet elhárítani. A munkavállaló köteles a Társaság tulajdonát megóvni, a rábízott  eszközökre legjobb tudása szerint vigyázni. 

Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

14/42. oldal 

/VU/2014. 

  II.

A JÁRATOK KÖZLEKEDTETÉSE 

  1. Forgalmi járatok, a menetrend  Forgalmi járatok azok a személyszállító járatok, amelyek utasszállítás céljából meghatározott  időszakban  előre  meghatározott  rendszerességgel,  menetrend  szerint  közlekednek.  A  forgalmi  járatokat  végpontjaik  és  útvonaluk  alapján  viszonylatokba  sorolják  meghatározott  útvonal és megállóhelyek érintésével.   A  telephely  és  a  végállomások  között,  a  megrendelő  szervezet  által  meghatározott  esetekben (útvonalon)garázsmenetben is kell utasszállítást végezni.  A  különböző  utazási  igényeknek  megfelelően  eltérő  menetrendek  készülhetnek.Több  vonal  menetrendje összevontan, úgynevezett csoportos menetrend formájában is kiadható.   A  menetrendek  alapján  készül  a  járművezetők  munkabeosztása  és  vezénylése  a  társasági  előírások alapján, de a munkabeosztásnál a Munka Törvénykönyvének és a mindenkori KSZ.  előírásait köteles a munkáltató érvényesíteni.    2. A menetrend betartása  A  menetrendben  előírt  menetidőket  és  közlekedési  rendet  be  kell  tartani  és  tartatni.  Attól  csak  a  forgalomfelügyeletért  felelős  szervezet  diszpécserének  utasítására  szabad  eltérni,  vagy ha az eltérést a személy‐ és vagyonbiztonság megóvása, valamint a forgalom‐biztonsága  megköveteli.  A  járművezetőnek  rendelkeznie  kell  a  viszonylat  menetrendjének  betartásához  szükséges  megfelelőinformációkkal.  Az  információk  lehetnek  a  napi  munkautasítások(PL.  indítási  okmány  és olyan  gépi  forgalomirányítórendszer),  amely  megfelelő  információt  ad a  pontos   és  biztonságos  közlekedés  megítéléséhez.  rendkívüli  időjárási  viszonyok  megismerésének  lehetősége, pl.: jegesedés, ónos eső  A  végállomásról  és  a  megállóhelyekről  elindulni  csak  akkor  szabad,  ha  a  menetrendben  meghatározott  indulási  időa  munkalap  vagy  a  forgalomirányító  rendszer  jelzése  alapján  elérkezett.  Ettől  eltérni  csak  az  a  forgalomfelügyeletért  felelős  szervezet  diszpécserének  külön utasítására szabad.    3. Rendkívüli járatok  Rendkívüli járatnak minősül a forgalmi járat kivételével minden más járat.  a) Szolgálati járat:  A szolgálati járat a társasági munkavállalók munkába járása, illetve munkából történő  hazautazása céljából közlekedik. A szolgálati járat útvonalán kijelölt megállóhelyeken  az utasok fel‐ és leszállását igény szerint biztosítani kell. A szolgálati járatok részére  üzemi menetrendet kell készíteni.    b) Különjárat:  Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

15/42. oldal 

/VU/2014. 

c)

d)

e)

f)

A  különjárat  megrendelésre  közlekedhet.Különjáraton  az  oda  beosztottakon  kívül  csak  a  megrendelő,  illetve  az  általa  meghatározott  személyek  utazhatnak.  A  különjáratokra  vonatkozó  díjszabást,  és  adminisztrációs  előírásokat  társasági  utasításban kell szabályozni.    Tanulójárat:  A  járművezetők  gyakorlati  oktatása,  valamint  vizsgáztatása  céljából  közlekedhet.  Tanulójáratként csak a vonatkozó rendeletek szerint felszerelt és kialakított (pótfék,  pót‐visszapillantó  tükrök,  stb.)  járműközlekedhet.  Típus  oktatás  során  pótfék,  pót‐ visszapillantó tükör megléte nem szükséges.  A  tanulóvezető  gyakorlati  oktatás  során  szakoktató  felügyelete  nélkül  a  járművet  nem  vezetheti,  a  motort  nem  indíthatja  be,  és  a  rögzítő  féket  nem  oldhatja  fel.  A  tanulóvezető felsoroltakon kívül más tevékenységet is csak akkor végezhet önállóan  (pl.:ajtónyitás), ha arra előzetesen a szakoktatótól,engedélyt kapott.  A tanulójáraton utas nem szállítható; a beosztottakon, illetve vizsgázókon kívül csak  azok  utazhatnak,  akiknek  a  szakoktató,  illetve  a  vizsgabiztos  erre  engedélyt  ad.Típusképzésnél  a  tanulójárműre  vonatkozó  hatósági  előírások  figyelmen  kívül  hagyhatóak.    Próbajárat:  Javítás, kísérlet, vagy prototípus beüzemeltetése esetén a jármű forgalomba állítása  előtt  tapasztalatszerzés  céljából  közlekedő  járat.A  próbajáraton  csak  a  javítás  minőségét, illetve a jármű működését ellenőrző személyek utazhatnak.    Pótló járatok:  Kötöttpályás  vagy  felsővezetékhez  kötött  járművek  forgalmi  zavara,  vagy  előre  tervezett szüneteltetése esetén közlekedtethető pótló járat. Forgalmi zavar esetén a  pótlásra  operatívan  kell  rendelkezni,  míg  előre  tervezhető  esetben  a  pótlás  lebonyolítására  utasítást  kell  kiadni.Tervezett  pótlásoknál  a  pótlást  elrendelő  forgalomirányító,  vagy  utasítást  kiadónak  a  hatósági  előírásokat  be  kell  tartania  különös tekintettel az alábbiakra:  - megállóhelyek a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően ki vannak építve,  - megállóhelyek használhatóak‐e,  - a pótló útvonalon az adott járműtípus közlekedtethető‐e,  - villamospótló  járatra  vonatkozó  külön  szabályokat  az  1.  sz.  függelék  tartalmazza.  Az  operatív  pótlásoknál  járművezetői  észrevételekre  szükség  esetén  helyszínelő  kiküldésére kell intézkedni az operatív pótlást elrendelőnek.    Nosztalgia járat:  A  nosztalgia  járat  hagyományőrző  járat,  melyen  külön  rendelkezés  szerinti  feltételekkel kell utasokat szállítani.  Hiányos  felsorolás,  megint  nincs  itt  az  un.  átszerelő  járat,  ahol  nincs  utasszállítás,  hova tartozik a garázsmenet, a műszaki hibás garázsmenet, stb!       

Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

16/42. oldal 

/VU/2014. 

      III.

A JÁRATOKRA VONATKOZÓ JELZÉSEK 

  1. A járműveken alkalmazott hatósági és egyéb jelzések  A járművön az alábbi jelzéseket kötelező feltűntetni:  a) Kívül: elöl, hátul és oldalain jól láthatóan a jármű rendszámát.  b) A jármű utasterében:  ‐ rendszámát,  ‐ a  férőhelyek  számát  álló‐  és  ülőhelybontásban  (külön  kitérve  a  speciális  helyekre),  ‐ az üzemeltető cég, társaság, nevét és címét,  ‐ a dohányzási tilalmat,  ‐ a járművezetővel történő menet‐közbeni beszélgetés tilalmát,  ‐ utazási feltételeket,  ‐ vészkijárat helye és működtetése, elsősegélydoboz helye, tűzoltókészülék helye.    Azokat  a  feliratokat,  amelyek  utasításokat  vagy  tiltásokat  tartalmaznak  ‐  az  egyszerűbb  érthetőség érdekében ‐ piktogrammal is fel lehet tüntetni.    2. Az üzemeltető által állandó jelleggel alkalmazható jelzések  Az üzemeltető által állandó jelleggel alkalmazható jelzések a következők:  ‐ a gyártó által elhelyezett utas‐tájékoztató feliratok, jelképek,  ‐ az üzemeltető által elhelyezett hirdetmények,  ‐ a közösségi közszolgáltatást megrendelő utasítására elhelyezett jelzések.  A járművön a gyártó, vagy üzemeltető,vagy megrendelő által alkalmazott jelzések, feliratok,  hirdetmények  a  járművezetőt  a  kilátásban  nem  akadályozhatják,  továbbá  hatósági  jelzést  nem takarhatnak. A járművön a jelzéseket táblán vagy programozható kijelző berendezéssel  is fel lehet tüntetni.    3. A járatokra vonatkozó külső jelzések.  Az elektronikus kijelzővel nem rendelkező forgalmi járatokat a jármű elején, jobb oldalán és  hátulján viszonylatjelzéssel jól láthatóan meg kell jelölni. Elől és jobb oldalt legalább egy  helyen a célállomást is fel kell tüntetni.   Amennyiben szükséges (pl. elsőajtós felszállás, pótló járat, terelés) a célállomás és más  információ váltakozva is megjelenhet a kijelzőkön. A viszonylatjelzésnek jól láthatónak kell  lenni. A viszonylatjelzés mellett feltüntethető a végállomások vagy csak az aktuális  célállomásneve is.  Programozható  kijelző  csak  a  műszaki  tervdokumentáció  hatósági  jóváhagyása  után  alkalmazható.  A  kijelző  rendszert  úgy  kell  programozni,  hogy  az  alkalmazott  jelzések  közül 

Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

17/42. oldal 

/VU/2014. 

minden felirat feltüntethető legyen. A kijelző rendszer használatát végrehajtási utasításban  kell szabályozni, és a feliratokat a megrendelő utasítása szerint kell alkalmazni.  Teljes vagy rövidített formában, az alábbi esetekben külső jelzést kell alkalmazni:  ‐ Szolgálati járat (nincs rövidítés)  ‐ Különjárat, vagy „K”  ‐ Tanulójárat, vagy „T”.  ‐ Próbajárat, vagy „P”.  ‐ Garázsmenet vagy „G”  ‐ Központi tartalék vagy „KT”  ‐ Nosztalgiajárat vagy „NJ”  ‐ Utasokat nem szállít „U”.    Kijelző  nélküli  járműveken  a  viszonylatjelzőt,  vagy  iránytáblát  kell  alkalmazni,  amely  fehér  alapon fekete vagy kék feliratú tábla. Piros színű feliratot szabad alkalmazni „Garázsmenet”,  vagy  „Különjárat”  menetben  közlekedő  járműveknél.  Nem  forgalmi  járat  esetén  a  jelzést  elegendő csak a jármű elején megjeleníteni.    4. A jármű utasterében levő jelzések  Programozható  kijelző  rendszerrel  rendelkező  járműveken  az  utastérben  (csuklós  járműveken  a  csuklórész  mögött  is),  alkalmazható  a  következő  megállót  kiíró  kijelző  berendezés. Ilyen járművön az utastérben más jelzést a járatra vonatkozóan alkalmazni nem  kell.    5. Megállóhelyi jelzések  A megállóhelyet jelölheti:  a) A KRESZ által alkalmazott közúti jelzőtábla.  b) Megrendelő által meghatározottak szerint.                                    Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

18/42. oldal 

/VU/2014. 

        IV.

A JÁRMŰVEK BERENDEZÉSEI 

  1. A járművekműszaki állapota  A  járművekműszaki  állapotáért,  a  berendezések  karbantartásáért  ésjavításáért  a  járművet  üzemeltető szervezeti egység műszaki szolgálata a felelős.  A  járművezetőrészére  csak  olyan  járművet  lehet  átvételre  kijelölni,  mely  ajogszabályokbanelőírt  feltételeknek  megfelel  a  szükséges  tartozékokkal  és  felszerelési  tárgyakkal el van látva.   A  járművezető  a  jármű  átvételénél  köteles  a  biztonsági  és  jelző  berendezések  szabályszerű  működését ellenőrizni, és felelős a jármű berendezéseinekelőírásszerűhasználatáért.   A járművek, forgalom közbentörténőmeghibásodása esetén,ha elhárítani nem tudja, köteles  forgalomfelügyeletért felelős szervezet diszpécserénekjelenteni.  Amennyiben a vonalon félre kell állni a járművel, azt úgy kell végrehajtani, hogy az a közúti  forgalmat lehetőleg ne akadályozza.  Műszaki  hibás  jármű  telephelyre  beállása  esetén  a  járművezető  a  meghibásodást  köteles  bejegyezni a jármű Menetlevelére (Műszaki könyv).    2. A járművekkivilágítása KRESZ ütközés  A  forgalomban  közlekedő,  vagy  a  közúton  tartózkodó  járműveket  éjszaka  és  korlátozott  látási  viszonyok  között  tompított  fényszóróval  ki  kell  világítani,  illetve  nappal  ki  szabad  világítani,  amennyiben  a  jármű  világítási  rendszere  az  üzemszerű  használattal  a  tompított  fényszórót automatikusan vezérli.   A  járművek  külsőrészét  a  helyzet  és  méretjelző  lámpákkal  mindenkor  a  vonatkozó  jogszabályok  alapján  kell  kivilágítani,  és  járműátvételkor  a  járművezető  azt  ellenőrizni  köteles.A külső világítás hibája esetén,a járművet közúti forgalomban vinni tilos.  KRESZ 44. és 45.§.  45. § Az álló járművek kivilágítása(2) Álló járművön ‐ a forgalmi okból  megálló  járművet  kivéve  ‐  tompított  fényszórót  csak  erős  ködben  vagy  sűrű  hóesésben  szabad használni; távolsági fényszórót, ködfényszórót használni tilos.  Amennyiben  a  járművek  utastéri  világítása  a  közúti  forgalomban  való  részvétel  közben  részlegesen  meghibásodik,  de  legalább  felerészben  működik,  akkor  utasokat  szállítva  a  végállomásig szabad közlekedni, és ott intézkedést kell kérni a hiba kijavítására. Amennyiben  a  hiba  nem hárítható  el  a  jármű  forgalomban  csak  akkor  maradhat,  ha az  utastéri világítás  legalább felerészben működik és a lépcső megvilágító lámpák is kifogástalanul működnek.   Az  utastér  világítás  teljes  körű  meghibásodása  esetén  amennyiben  használatuk  szükséges  utast szállítani tilos, a járművel kizárólag végállomásig vagy garázsig szabad közlekedni.   A telephelyről hibás utastéri világítássalközúti forgalomba menni tilos.  Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

19/42. oldal 

/VU/2014. 

A végállomásokon való tartózkodás közben a motor leállításával együtt az utastéri világítást–  azegyenletesség biztosításával –csökkenteni kell az akkumulátor kímélése érdekében.  A  lépcsőmegvilágító  lámpák  teljes,  vagy  részleges  meghibásodásakor  éjszaka  vagy  korlátozott  látási  viszonyok  esetén  utasokat  szállítani  tilos,  csak  a  végállomásig  szabad  közlekedni,  és  ott  intézkedést  kell  kérni  a  hiba  kijavítására,  vagy  a  járműtelephelyre  történőbeállítására.  A  sűrű  köd  és  a  hóesés  is  „korlátozott  látási  viszony”  a  KRESZ  értelmezése szerint. Miért kellene ebben az esetben, de fényes nappal ezt betartani?  A  jármű  teljes  utastéri  világítást  alagutakban,  aluljárókban  történő  áthaladás  idejére  még  nappal is be kell kapcsolni.     3. Kormányberendezés  A kormányberendezésre vonatkozó előírásoknál a KRESZ által meghatározottak az irányadók  mind a közlekedés mind a vontatás vonatkozásában.  Hiba  észlelése  esetén  meg  kell  állni  és  intézkedést  kell  kérni  a  hiba  elhárítására,  vagy  a  vontatásra.    4. Kerekek és gumiabroncsok  A  telephelyről  a  közúti  forgalomba  csak  olyan  járművel  szabad  elindulni,  melynek  gumiabroncsait a járművezető rátekintéssel ellenőrizte. Tilos a járművet forgalomba adni, ha  bármelyik  gumiabroncs  nyomása,  a  futófelület  profilmélysége  nem  az  előírásoknak  megfelelő,  illetve  ha  azon  szakadás,  kidudorodás  vagy  más  szerkezeti  sérülés  látható.  Megmaradt a régi mantra, ezt nem lehet a garázsban éjszaka, ellenőrizni. Alacsonypadlós  autóbuszon,  egy  belső  ikergumit  ellenőrizni,  hogyan?  Más  megoldás  szükséges,  üzembentartó bevonását javasoljuk.  A  járművet  úgy  kell  vezetni,  hogy  a  kerekek  a  járdára  vagy  járdaszigetre  lehetőleg  ne  menjenek fel, illetve a gumiabroncs széle a szegélyt ne érintse.   Amennyiben  a  jármű  valamelyik  gumiabroncsa  a  közúti  forgalomban  való  részvétel  közben  meghibásodik,  akkor  a  haladó  járművet  azonnal  meg  kell  állítani  lehetőleg  úgy,  hogy  az  a  közúti  forgalmat  ne  akadályozza.  A  meghibásodás  tényét  a  forgalomfelügyeletért  felelős  szervezet diszpécserének jelenteni kell.  Gumiabroncs  hiba  esetén  a  műszaki  szakszolgálat  helyszínre  érkező  illetékesének  rendelkezése szerint kell eljárni.    5. Fékezés  Üzemi  fékezésnek  nevezzük,  amikor  előre  látott  esetben  kell  a  járművet  az  üzemi  fékberendezéssel megállítani, illetve a sebességet szabályozni.  Vészfékezésnek  nevezzük,  amikor  a  lehető  legrövidebb  fékút  megtételével  kell  a  jármű  sebességét a lehető legrövidebb idő alatt csökkenteni, a járművet megállítani.  Fékezéskor  mindig  figyelembe  kell  venni  a  jármű  sebességét,  az  útviszonyokat,  valamint  a  jármű terhelését.  Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

20/42. oldal 

/VU/2014. 

Az üzemi fékezést mindig idejében kell megkezdeni, hogy a jármű sebessége egyenletesen és  lehetőleg  lökésmentesen  csökkenjen,  és  a  biztonságos  megállításhoz  szükséges  fékút,  rendelkezésre álljon.    6. Fékberendezések  A  járművet  átvevő  járművezető  még  a  telephely  területén  köteles  ellenőrizni  a  KRESZ  előírásai szerint a fékberendezések üzemszerű működőképességét. Hibás fékkel a járművet  közúti forgalomba vinni tilos! Telephelyen kívüli jármű átadás‐átvétel során fék hiba esetén  az átadó járművezető írásban köteles annak tényét a jármű menetlevelében jelezni,  a hiba  jellegéről szóbeli tájékoztatást is köteles adni a járművet átvevő részére.  a) Üzemi fék  Az  üzemi  fékműködése  megfelelő,  ha  a  fékezőerő  folyamatosan,  egyenletesen  szabályozható, a fékezés lökésmentesen, a jármű nem kívánt irányváltoztatása nélkül  áll meg.  Amennyiben az üzemi fék menet közben meghibásodik, akkor a biztonsági fékkel kell  a járművet ‐ lehetőleg a közlekedés veszélyeztetése nélkül – mielőbb megállítani, és  intézkedést kell kérni a hiba kijavítására.  Megállni lehetőség szerint úgy kell, hogy a közlekedés többi résztvevőjét a félre álló  jármű  továbbhaladásukban  ne  akadályozza.  A  fék  hibájának  kijavításáig  a  járművel  elindulni tilos!  Amennyiben az üzemi fék a helyszínen nem javítható, akkor a műszaki szakszolgálat  helyszínre érkező illetékesének rendelkezése szerint kell eljárni.  b) Biztonsági fék(ek)  Kívánt  szintű  megbízhatóság  egy  másik,  az  üzemi  fékkel  azonos  funkciójú,  de  attól  független fék, az úgynevezett biztonsági fék. A biztonsági fék az üzemi fékberendezés  váratlan  meghibásodása  esetén  a  jármű  egyszeri  megállítására  szolgál.  A  hiba  elhárításáig a járművel tovább közlekedni tilos! Biztonsági féknek lehetővé kell tennie  az  autóbusz  megállítását  ésszerű  távolságon  belül  az  üzemi  fék  meghibásodása  esetén.  A  fékezőhatásnak  szabályozhatónak  és  olyannak  kell  lenni,  hogy  a  féket  a  járművezető  képes  legyen  a  vezetőülésből  működtetni,  miközben  az  egyik  kezét  a  kormányon tartja.  Az  ABS/ASR  rendszerek,  fékezéskor  a  kerekek  megcsúszását,  illetve  gyorsításkor  a  hajtott  kerekek  kipörgését  hivatottak  megakadályozni.A  járművezető  köteles  a  járművét  olyan  előrelátással  vezetni,  mintha  az  ABS/ASR  rendszerrel  nem  lenne  felszerelve.  Ebből  adódóan  az  ABS/ASR  rendszer  meghibásodása  esetén  a  jármű  forgalomban  maradhat,  de  a  hibát  a  járművezető  köteles  jelezni  a  menetlevélen  (műszaki  könyvben).  Az  ABS/ASR  rendszer  hibával  a  járművet  a  telephelyről  forgalomba adni nem szabad! Húha‐hüha‐húha, kevés lesz a jármű, szaktársak!  FIGYELEM:  ABS‐sel  ellátott  járműveknél  az  erős  fékezéskor  tapasztalható  pulzáló  fékpedál mozgás az ABS üzemszerű működésére utal!  c) Rögzítő fék (kézifék)  A  rögzítő  fék  egyben  a  járműbiztonsági  fékberendezése  is  lehet.  A  rögzítő  fék  a  járműhosszan tartó, biztonságos rögzítésére szolgál.  A rögzítő fék akkor üzemképes, ha az álló járművet 20 %‐os (csuklós autóbusz esetén  12%‐os)  lejtőn  vagy  emelkedőn  teljes  terheléssel  is  tartósan  és  biztonságosan  a 

Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

21/42. oldal 

/VU/2014. 

járművezető  távollétében,  rögzített  állapotban,  állva  tartja.  (ez  sima  ügy)  A  rögzítő  féket a gépjárművezetőnek a vezetőülésből kell működtetnie.  ‐ A  kettős  fék  munkahengerben  összesűrített  levegő  eleresztése  után  a  rugóerő  hat a kerékfék szerkezetre.   ‐ A légtartályok nyomásvesztése esetén a fék automatikusan befékezi a járművet.  ‐ Tilos a járművel elindulni vagy továbbhaladni, ha a tartályok nyomása nem éri el  az oldási nyomást.  Egyes  típusok  esetén  a  félreállást  –  nyomásvesztésnél  ‐  a  kézifék  vészoldó  lehetővé  teszi.  A  levegő  tartályok  nyomásvesztése  esetén,  a  rugóerőtárolós  féket  oldani  kell  a  vontatás megkezdése előtt.   A járművet átvevő járművezető köteles ellenőrizni a rögzítő fék működőképességét,  mert  az  biztonsági  berendezés  és  hibás  rögzítő  fékkel  sem  a  telephelyről,  sem  a  végállomásról elindulni nem szabad!  A vezetőfülkét és ebből következően a járművet elhagyó járművezető kivétel nélkül  köteles a járművet a rögzítő fékkel rögzíteni.  Rögzítő  fék  hiba  esetén  a  járművezető  a  vezetőfülkét  sem  hagyhatja  el,  amíg  a  járművön  utasok  tartózkodnak.A  jármű  félreállításánál  köteles  a  járművet  ékkel  rögzíteni.   Amennyiben  a  jármű  leállítása  1%‐nál  nagyobb  lejtős  területen  történik,  kerékfogó  éket is használni kell, még akkor is, ha a rögzítő fék hibátlanul működik. A kerékfogó  ék,  kötelező  használatát  az  adott  végállomás  utasításában  kell  előírni.  Az  adott  végállomás utasítása, az mi a fene, és hol van? Ami biztos, az legyen rajta az Indítási  lapon, hogy hol kell kerékfogó éket alkalmazni, tiszta ügy, nem?  A  rögzítő  fék  hibás  járművet  a  rendelkezésre  álló  parkfékkel  és  a  kerékkitámasztó  ékekkel rögzíteni kell, majd intézkedést kell kérni a hiba kijavítására.     A  rögzítő  fékek  járművezetők  által  végrehajtandó  ellenőrzését,  és  annak  módját  az  adott járműtípus gyártója által kiadott kezelési leírása alapján kell meghatározni, és a  típusképzések  során  ezt  ismertetni  kell.  Aha,  és  ez  mi  lenne,  konkrétan  a  kézifék  ellenőrzését kiváltó tételekre gondolva?  d) Kiegészítő fékek  A kiegészítő fékek nem helyettesítik, a rögzítőféket!  A  fékbetétek  kímélése  érdekében  a  hajtóműfék  (lassító  fék)  használata  kötelező,  meghibásodása  esetén  végállomásig  szabad  közlekedni.    Az  ajtófék  az  utas‐ajtók  kinyitásakor automatikusan rögzíti a járművet. Az ajtóféket üzem közben kikapcsolni  tilos!   A  megállóféket  a  járművezetője  elektromos  úton  hozza  működésbe.  A  megállófék  nem  helyettesíti  a  rögzítő  féket,ezért  a  vezetőfülkét  vagy  járművet  elhagyó  járművezető a 6. pont c) bekezdésében leírtak szerint köteles eljárni.     7. Vezetőfülke  Ha a járművezetőajárművet elhagyja, a vezetőfülke ablakát és ajtaját köteles bezárni. (Ahol  lehet, mert ugye vannak nem zárhatók is.  A vezetőfülke ajtó meghibásodás esetén, ha azt  megfelelően  rögzíteni  tudja  a  járművezető  a  járművel,  utasokkal  a  végállomásig  szabad  közlekedni,  ahol  intézkedést  kell  kérni  a  hiba  kijavítására,  vagy  a  jármű  telephelyre 

Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

22/42. oldal 

/VU/2014. 

történőbeállítására. Ha a vezetőfülke ajtó úgy hibásodott meg (pl.nem záródik), hogy utas‐  vagy egyéb baleset veszélye áll fenn, akkor avégállomásig utasok nélkül kell közlekedni.  A védőfüggöny csak akkor és addig képezi a jármű biztonsági berendezését, amikor a jármű  utastér világítását bekapcsolva kell tartani. Az utastér‐világítás működésekor a védőfüggönyt  behúzva  kell  tartani,  mert  annak  elmulasztása  esetén  a  visszatükröződő  fény  zavarhatja  a  járművezetőt  az  előre  látásban.  Olyan  járművön,  ahol  a  vezetőfülke  válaszfala  nem  üveges  vagy nem átlátszó felületű, védőfüggönyt alkalmazni nem kell.     8. Visszapillantó tükör  A  járművet  minden  olyan  visszapillantó  tükörrel  el  kell  látni,  amit  a  hatósági  előírások  kötelezővé  tesznek.  javaslat:  köhémes  tükörmagasságok  rövid,  táblázatos  ismertetése,  hogy ismerjük meg a kötelező hatósági előírásokat!  A  járművön  bármelyik  visszapillantó  tükör  használhatatlansága  esetén  a  járművel  félre  kell  állítani,  és  az  eseményt  a  forgalomfelügyeletért  felelős  szervezet  diszpécserének  jelenteni  kell.  Ha  a  megállóhelyek  valamelyike,  olyan  ívben  van,  hogy  ott  a  járművön  levővisszapillantó  tükörből nem ellenőrizhetőa le‐ és felszállás, akkor oszlopra szerelt (panoráma) visszapillantó  tükröt kell elhelyezni. Mit kell tenni a hiánya esetén, ez fontos!    9. Jegyérvényesítőkészülék  A jegyérvényesítő készülék kezelésével kapcsolatos minden tudnivalóttársasági végrehajtási  utasításban kell szabályozni.    10. Indulásjelzőberendezés  Az  indulási  jelzés  adására  az  adóindulásjelzőberendezés szolgál. 

utastérben 

elhelyezett 

hang 

és 

fényjelzést 

A járművet átvevőjárművezetőazindulásjelzőberendezésműködőképességét még a telephely  területén köteles ellenőrizni.  Amennyiben  a  közúti  forgalomban  való  részvétel  közben  az  indulásjelző  berendezésmeghibásodik,  akkor  a  továbbközlekedés  módját  az  határozza  meg,  hogy  ahangerősítőberendezés üzemképes, vagy nem.  Ha  a  hangerősítőberendezés  üzemképes,  akkor  a  végállomásig  utasokatszállítva  kell  közlekedni,  és  a  hangerősítőalkalmazásával  szóban  kell  felhívniaz  utasok  figyelmét  az  ajtók  záródására. Ha a hangerősítőberendezés isüzemképtelen, akkor az utasokat a megállóhelyen  le kell szállítani, és utasoknélkül kell a végállomásig közlekedni. A végállomáson intézkedést  kell tennia hiba kijavítására, vagy a járműtelephelyretörténőbeállítására.  Az  indulásjelző  berendezés  működhet  automatikusan  is,  végállomáson,  megállóhelyen  hosszabb  idejű  várakozásnál,  az  ajtók  automatikus  bezáródása  előtt.  Az  ilyen  kialakítású  ajtóknak  a  vonatkozó  jogszabályi  előírásoknak  meg  kell  felelnie.  Mik  ezek  a  vonatkozó  előírások?  Szintén  rövid  vázlatos  köhém  kötelezettségek  ismertetése,  vagy  külön  kiadványban megjelentetése mindezen ismereteknek!  Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

23/42. oldal 

/VU/2014. 

11. Utastéri ajtók  A  távműködtetésű  utastéri  ajtók  kezelését  a  vonatkozó  hatósági  előírások  figyelembe  vételével  a  járműkezelési  utasításában  kell  szabályozni.  A  távműködtetésű  utastéri  ajtók  nyitott  és  zárt  állapotát  jelzőlámpával  a  műszerfalon  vissza  kell  jelezni,  amely  a  kék  kivételével  bármilyen  színű  lehet.  Az  utastéri  ajtókkezelhetők  távvezérléssel,  vagy  a  nyitást  engedélyező nyomógombbal, illetvekapcsolóval, amikor a tényleges nyitást az utasok belső  vagy külső le‐felszállást kérő nyomógombbal valósíthatják meg. Az első ajtót a többi ajtótól  függetlenül, külön is nyitni lehet.  Ha a közúti forgalomban való részvétel közben valamelyik utastéri ajtó meghibásodik, akkor  a végállomásról elindulni nem szabad. Ha ameghibásodás a két végállomás között lép fel, az  utasokat tovább szállítanitilos, a végállomásig utasok nélkül kell közlekedni,aholintézkedést  kell kérni a hiba kijavítására, vagy a jármű telephelyretörténőbeállítására.   Az  utastérben  kezdeményezett  vésznyitást  a  műszerfalon  jelzőlámpának  jeleznie  kell.  Vésznyitás  kezdeményezésnél  a  jármű  vezetője  köteles  elindulás  előtt  meggyőződni  annak  okáról. Menet közben, ha a vésznyitást utas kezdeményezte, a járművet haladéktalanul meg  kell  állítani,  ügyelve  az  utasok  biztonságára.  Tovább  haladni  csak  akkor  szabad,  ha  a  jármű  vezetője meggyőződött annak a veszélytelenségéről.    12. Vészjelző  A  vészjelzőt  a  járműutasterében  elhelyezett  vészjelzőnyomógombokbármelyikének  megnyomásával lehet működésbe hozni. A vészjelzővel jelzést az utasok adhatnak bármilyen  veszélyhelyzetben.  A  vészjelző  nyomógombok  és  a  vészjelző  működőképességéről  a  járművezető  még  a  telephely  területén  köteles  meggyőződni,  és  bármilyen  hibája  esetén  a  járművet  utasforgalomba vinni tilos! A Volvókon kb 25 darab van ezekből, egyenkénti ellenőrzésük  kb.  15  perc!  A  párban  végzett  ellenőrzés  megszervezése  segíthet,  két  embernek  másodpercek kérdése.  Amennyiben a vészjelzővel a megállóhelyről való kiindulás közben jeleztek: azonnal, ha a két  megállóhely között történt jelzés, üzemi fékezéssel kell megállni.  A  járművezető  köteles  meggyőződniavészjelzés  okáról  és  az  elindulás  veszélytelenségéről.  Akkor is így kell eljárni, ha a jármű álló helyzetében adtak vészjelzést.  A  vészjelző  meghibásodása  esetén  utasok  nélkül  kell  a  végállomásig  közlekedni.  A  végállomáson  intézkedést  kell  kérni  a  hiba  kijavítására,  vagy  a  jármű  telephelyre  történő  beállítására.    13. Leszállásjelző  A leszállásjelző kezelését a járműkezelési utasításban kell szabályozni, a vonatkozó hatósági  előírásoknak  megfelelően.  Leszállásjelzést  az  utasok  adhatnak  a  járművezetőrészére  az  utastéri  ajtók  közelében  elhelyezett  nyomógombok  segítségével,  amelyet  a  vezetőfülke  műszerfalán elhelyezett jelzőlámpának, továbbá az ajtónál az ellenőrző lámpának is jeleznie  kell. 

Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

24/42. oldal 

/VU/2014. 

Leszállásjelzésnél a járművezetőköteles a járművet a következőmegállóban megállítani, és a  szükséges utastéri ajtókat kinyitni, illetve az ajtók nyitását engedélyezni.  Hibás  leszállásjelzővel  utasforgalomba  állni  tilos!A  vonalon  meghibásodott  leszállás  jelző  esetén a járművet a járatra vonatkozó összes megállóhelynél meg kell állítani, és a leszállási  lehetőséget  a  rossz  jelzővel  rendelkező  ajtónál  is  biztosítani  kell.  A  járműforgalomban  maradhat, de a hibát forgalmi zavar okozása nélkül lehetőség szerint el kell hárítani. Persze,  ahogy Móricka képzeli, egy műszakot lenyomni minden megállóban megállva, ha kell, ha  nem! Erős baleseti szituáció!    14. Kerékkitámasztó ék  A  kerékkitámasztó  ék  a  járműrögzítésére  szolgál,  amelyből  legalább  kettődarabot  kell  a  járművön elhelyezni.  Ékkel történő rögzítésnél vízszintes talajon akét éket az egyik nem kormányzott kerék előtt  és mögött, lejtős úton mindkétéket a lejtőfelőli oldalról kell közvetlenül a nem kormányzott  kerekek alá helyezni.  Mindig  ékkel  kell  rögzíteni  a  járművet  akkor,  ha  a  rögzítő  fék  meghibásodott,  valamint  azokon  a  területeken,  ahol  a  lejt  viszonyok  miatt  a  járműelgurulásának  a  veszélye  fennáll.  Mindazokat  a  végállomásokat,  ahol  a  kerékkitámasztó  ék  használata  kötelező,  végrehajtási  utasításban  kell  felsorolni  és  a  végállomási  technológiai  rendben  előírni.  Az  indítási  lapon  kell  jelezni!  Ha  valaki  nem  rendelkezik  egy  adott  végállomás  helyismeretével,  honnan  a  bánatból tudná ezeket?  A  lejtőn  rögzített  járműnél  a  kormányzott  kerekeketa  szegély  felé  is  kellkormányozni.A  szegély  felé  kormányzott  kerék  nem  helyettesíti  az  ék  használatát.A  végállomásokon,  vagy  lejtős  úton  csak  akkor kell  a  járművet  a  kerékkitámasztó ékkelrögzíteni, ha a járművezetőa  járművetelhagyja.  A  járművetátvevő  járművezetőköteles  meggyőződniakerékkitámasztó  ékek  meglétéről  és  használhatóságáról. Kerékkitámasztó ék nélkül a járművel forgalomban részt venni tilos.    15. Hangerősítőberendezés  A  hangerősítőberendezések  az  utasok  tájékoztatására  szolgálnak.  Ha  az  automatikus  utas‐ tájékoztató berendezés nem működik, a járművezető köteles élőszavas tájékoztatást adni az  utasok  részére.  A  telephelyen  történőjárműátvételkor  a  hangerősítőberendezésüzemképességéről meg kellgyőződni.   Hibáshangerősítő  berendezéssel  a  járműutasforgalomba  nem  vihető.  Amennyiben  a  hangerősítő berendezés a két végállomás között hibásodott meg, akkor utasokat szállítva a  végállomásig kell közlekedni. A végállomáson a hibát be kell jelenteni a forgalomirányításért  felelős szervezet diszpécserének, és a továbbiakban az utasítása szerint kell eljárni.     16. Egyéb berendezések  A  járműfűtésével  és  hűtésével  kapcsolatos  feladatokat  végrehajtási  utasításban  kell  szabályozni. 

Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

25/42. oldal 

/VU/2014. 

  17. Páramentesítő, ablaktörlők  A páramentesítő és az ablaktörlők a jármű biztonsági berendezését képezik, ha az időjárási  viszonyok  használatukat  szükségessé  teszik.  Az  ablaktörlők  hibája  esetén,  ha  használata  szükséges, tovább közlekedni nem szabad.   A páramentesítő hibája esetén, ha a használata szükséges a végállomásig szabad közlekedni  úgy, hogy a párát szükségszerűen kézzel kell letörölni.   Mindkét  esetben  a  hibát  be  kell  jelenteni  a  forgalomfelügyeletért  felelős  szervezet  diszpécserének,  aki  intézkedik  a  hiba  elhárítására  vagy  a  jármű  telephelyre  történő  beállítására.            V.

A JÁRMŰVEK KÖZLEKEDÉSE 

  1. Szolgálatba jelentkezés  A járművezető szolgálatba előírt időben, tiszta jó állapotú egyen vagy formaruhában, józan,  kipihent állapotban köteles jelentkezni a szolgálati helyén. A szolgálati helyen meghatározott  menetokmányokat, dokumentumokat át kell vennie, illetve megbízás alapján a végállomásra  a szolgálattal összefüggő anyagokat ki kell vinnie.  A  járművezető  a  szolgálat  megkezdése  előtt  a  részére  kiadott  dokumentumokon  levő  információkat  köteles  áttanulmányozni,  és  tudomásul  venni  a  munkájával  összefüggő  utasításokat, rendelkezéseket.  Változás  esetén  köteles  a  változásokról,  ha  az  írásos,  a  tudomásul  vételt  aláírni.  A  jelentkezésnél és napközben kapott információkat köteles váltótársa részére átadni.  A  megfelelő  dokumentumokkal  történő  ellátásért  a  szolgálati  hely  vezetője,  valamint  az  általa kijelölt személy a felelős.    2. Járművek átvétele, elindulás a telephelyről  A  jármű  átvételét  a  telephelyen  a  technológiai  utasítás  szerint  kell  végrehajtani.  A  jármű  átvételét  a  szolgálati  beosztásban  meghatározottak  szerinti  időben  az  adott  járműre  vonatkozóan,  helyi  utasítás  szerint  kell  végrehajtani  úgy,  hogy  a  jármű  átvétele  még  az  indulási idő előtt befejeződjön.   Az  adott  típusú  jármű  kezelési  szabályzatában  kell  meghatározni  mindazon  berendezések  ellenőrzésének  módját,  melyek  működőképességéről  a  jármű  biztonságos  forgalomba  helyezésének  érdekében  a  járművezetőnek  meg  kell  győződnie.Kezelési  utasításokban  előírtakat  a  járművezetők  részére  oktatni  kell.  Hiányosság  esetén  a  telephely  technológiai  Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

26/42. oldal 

/VU/2014. 

rendjében  meghatározottak  szerint  köteles  a  járművezető  intézkedést  kérni  a  hiba,  hiányosság elhárítására, szükség esetén a jármű cseréjére.  A  jármű  előírásszerű  felkészítéséért  a  szolgálati  egység  műszaki  szolgálata  a  felelős.  A  járművezető  felelős  a  helyi  utasításban  meghatározottak  szerinti  jármű  átvételéért,  a  tartozékok meglétéért és a menetokmányok átvételéért és szabályszerű kitöltéséért.  Közlekedés biztonságot veszélyeztető hibával forgalomba menni tilos. Az előírt idő előtt csak  a szolgálati felettes utasítására vagy engedélyével szabad kimenni. Hiányosság miatti késést  azonnal jelenteni kell a forgalomirányításért felelős szervezet diszpécserének.     3. Beállás a telephelyre  A forgalmi járatként közlekedő járműcsak a menetrendben előírtidőben vagyaz arra jogosult  külön  utasítására  állhat  be  a  telephelyre  az  előírt  garázsmeneti  útvonal  betartásával.  Ettől  eltérni  csak  a  forgalomfelügyeletért  felelős  szervezet,  illetve  az  arra  jogosult  intézkedési  igazolvánnyal rendelkező külön utasítására, vagy engedélyével lehet, amelyet a telephelyen  jelenteni köteles.  A  telephelyre  beálló  járművet„Garázsmenet”  feliratú  homlokirányjelzésselkell  ellátni,  (ha  nincs  elektronikus  kijelzés).  Azirányjelzéseket  a  viszonylat  utolsónak  érintett  végállomásán  kell ajárművezetőnek a járművön elhelyeznie, illetve eltávolítania.  Rendkívüli  esetben  a  forgalmi  járat  csak  akkor  állítható  be  a  telephelyre,  ha  intézkedésre  jogosult  személy  arra  utasítást  ad.  A  telephelyre  való  beállás  után  a  jármű  átadása  a  telephely technológiai rendjében meghatározott helyen és módon történhet.    4. A járművek végállomáson történő tárolása, őrzése  A  járműveket,  (amennyiben  zárható)  lezárt  vezetőfülkével,  (hidegváltó  és  két  részes  üzemelésben  működő  autóbuszok  lakatját,  vezetőfülke  kulcsát)  a  végállomáson,  a  technológiai  rendbenmeghatározott  helyen,  kell  tárolni.  Az  autóbuszok  védelmében,  őrzésében  minden,  avégállomáson  tartózkodó,  szolgálatban  lévő  munkatárs  köteles  a  tőle  elvárható  módonközreműködni.  A  járművek  rongálására,  ill.  eltulajdonítására  irányuló  tevékenységetjelenteni kell a forgalomfelügyeletért felelős, valamint a járművet üzemeltető  szolgálatban levő telephelydiszpécsernek, szükség esetén a rendőrhatóságnak.  a) Forgalmi Üzem feladata  Kulccsal zárható járművek esetén vezetőfülke ajtajának kulcsát forgalomba álláskor a  forgalmi járművezető részére biztosítani.  Járművezető a szolgálatban lévő diszpécsertől kapja, ill. végzéskor itt köteles leadni.  b) Járművezetői feladatok  Ha  a  forgalmi  járművezető  a  járművet  elhagyja  ‐  ez  nem  csak  végállomásra,  és  nemcsak tárolásra vonatkozik ‐, köteles a vezetőfülkét lakattal (vagy kulccsal) bezárni.  A szolgálat átadásakor a kulcs esetleges hiányát a menetlevélre be kell jegyezni.  Telephelyen  végző  járművezető  a  lakat  (vezetőfülke  kulcs)  hiányát  írásban  kötelesjelenteni.  A  végállomások  forgalmi  rendjét,  a  szolgálat  átadás‐átvétel  módját,  az  utasok  le‐  és  felszállását,  a  járművek  tárolását,  takarítását,  valamint  egyéb  feladatokat  (kerék  ékek  Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

27/42. oldal 

/VU/2014. 

használatának  szükségességét,  okmányok,  lakatok,  kulcsok  elhelyezésének  helyét)  minden  végállomásra, végállomási technológiai rendben kell szabályozni.    5. A járműátadása és átvétele a váltás helyén  A  forgalmi  járatként  közlekedő  járműtelephelyen  kívüli  átadása  és  átvételecsak  a  szolgálati  beosztásban megjelölt helyen és időben a járműnél történhet, amelyet helyi utasításban kell  szabályozni.  Kivételtképez  az  előre  nem  látható,  nem  tervezhetőesemény  miatt  történőátadás‐átvétel, amikor a váltás helyét és idejét a szolgálati felettes a körülményeknek  megfelelően, operatívan határozza meg.  A váltás helyén az átadó járművezető szóban köteles tájékoztatni az átvevő járművezetőt a  járművel és a forgalommal kapcsolatos észrevételeiről.  A szolgálat kezdetekor átvett tárgyakat, dokumentumokat köteles az átadó járművezető az  átvevő részére átadni. A jármű átadáskor a tartozékok hiánytalan meglétének ellenőrzéséért  az  átvevő  járművezető  a  felelős.  Hiányosság  esetén  a  hiányt  jelenteni  kell  a  szolgálati  felettesnek.  Forgalombiztonságot  veszélyeztető  hiányosság  esetén,  a  forgalomba  az  átvevő  járművezetőnek beállni nem szabad, az eseményt jelenteni kell a forgalomirányításért felelős  szervezetnek.    6. Felszállási helyre történőbeállás  A  végállomások  le‐  és  felszállásának  rendjét  végállomási  technológiai  rendben  kell  szabályozni.  A  végállomáson,  ha  az  előző  forgalmi  járat  már  elindult,  a  felszálló  helyre  a  járművezető  köteles  a  menetrendi  indulási  idő  előtt  felállni  és  az  utasok  részére  az  ajtók  kinyitásával a felszállást lehetővé tenni kivéve, ha a végállomási technológiai rend az adott  végállomásra mást határoz meg.    7. Megállás a megállóhelynél  A  megállóhelynél  a  járművet  egyenletes  lassítással  úgy  kell  megállítani,  hogy  a  jármű  homlokfala  a  jelzőtáblával  lehetőleg  egy  vonalban  helyezkedjen  el,  és  az  utasok  le‐  és  felszállása a járdára vagy járdaszigetre történhessen. Ha ez valamilyen okból (pl. beparkolás,  stb.) nem lehetséges, az utasokat ennek tényéről tájékoztatni kell szóban, vagy elektronikus  úton.  A megállóhelynél egyszerre csak egy jármű állhat meg, kivéve a kijelölt kettős vagy kiemelt  csomópontokon  a  hármas  megállóhelyeket.  A  másodikként,  esetleg  harmadiknak  érkező  járműnek  úgy  kell  megállnia,  hogy  az  átszállások  biztosítva  legyenek.  Az  elöl  álló  jármű  vezetője ilyenkor köteles az átszálló utasokat megvárni.   A  forgalmi  járatnak  valamennyi,  a  menetrendben  meghatározott  megállóhelynél  meg  kell  állnia, ha a megállóban utas tartózkodik, vagy a megállóhely közvetlen közelében nyilvánvaló  utazási szándék észlelhető, illetve a járművön leszállási szándékot jeleztek.   Megállás  után  a  megfelelőtávműködtetésűutastéri  ajtókat  ki  kell  nyitni,  illetve  az  ajtónyitástengedélyezni kell.  Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

28/42. oldal 

/VU/2014. 

Ha  a  járművön  leszállási  szándékot  nem  jeleztek,  a  megállóhelyet  mindigolyan  sebességgel  kell megközelíteni, hogy a járművezetőkétséget kizáróanmeg tudjon győződni arról, hogy a  megállóhelynél utas nem tartózkodik. A megállóhely mellett megállás nélkül elhaladni csak  akkor  szabad,  ha  nincs  sem  leszállni,  sem  felszállni  szándékozó  utas,  és  a  járművezető  meggyőződött a továbbhaladás veszélytelenségéről.     8. Utasok le‐ és felszállása  Az utasok le‐ és felszállása a megállóhelyen történhet.A távműködtetésű ajtókat csak a jármű  álló helyzetében szabad kinyitni,illetve az ajtónyitást engedélyezni. Lehetőség szerint (illetve  az ajtók nyitása és zárása előtt) az utasok le‐ és felszállását a visszapillantó tükörsegítségével,  figyelemmel  kell  kísérni.  Ha  az  utas  valamilyen  okból  az  ajtót  nemtudja  kinyitni,  akkor  a  járművezetővalamennyi  utas  ajtót  kinyitva  köteles  biztosítani  a  fel‐  és  leszállást.A  le‐  és  felszállást akkor lehet befejezettnek tekinteni, amikor az utolsónakleszálló utas a talajon áll,  és  a  járművet  elengedte,  illetve  felszálláskor  atávműködtetésű  utastéri  ajtók  becsukódását  nem akadályozza.  Amennyiben  a  megállóhelyre  más  jármű  szabálytalan  várakozása  miatt,  vagy  egyéb  okból  előírás  szerint  beállni  nem  lehet,  akkor  a  KRESZ  előírásainak  figyelembe  vételével  úgy  kell  megállni, hogy az utasok részére a biztonságos le‐ és felszállás biztosítva legyen.  Ha rendkívüli esemény történt, a járművezető engedélyt adhat az utasok le‐ és felszállására a  megállóhelyen kívül is a vonatkozó KRESZ jogszabályok figyelembe vételével.Ilyen esetben az  utasokatahangerősítő  berendezésen  keresztül  az  ajtók  kinyitásáról,  illetve  a  nyitásengedélyezéséről,  valamint  a  leszállással  járó  veszélyekről  tájékoztatni  kell.Szükség  esetén a jármű vezetője az utasok leszállását fedezéssel köteles biztosítani. Hát ez meg vajon  mi lehet?    9. Eljárás mozgásukban, látásukban korlátozott utasok esetén  Mozgáskorlátozott  utasok  észlelése  esetén  a  le‐  és  felszállásoknál  a  járművezető  köteles  fokozott  gondossággal  eljárni.  Olyan  járművön,  amelyen  mozgáskorlátozottak  felszállását  elősegítő  műszaki  kialakítás  található,  azt  a  járművezető  –  ha  lehetséges  ‐  köteles  működtetni.  Automata rendszernél az utasok figyelmét a rámpa működtetésére a járművezetőnek fel kell  hívni  hangerősítő  berendezés  használatával,  amennyiben  a  járművön  van  külső  hangszóró,  azzal is tájékoztatnia kell az utasokat.  Kézi  működtetésű  kialakításnál  a  járművezető  köteles  a  jármű  biztonságos  rögzítése  és  a  vezetőfülke ajtajának becsukása után, a rámpát a mozgáskorlátozott részére kihajtani, hogy  ezzel a fel és leszállás lehetőségét megkönnyítse.   a) Kerekes  székkel  utazó  esetén  a  járda  mellé  olyan  szorosan  kell  állni,  hogy  a  mozgásában  korlátozott  személy  a  kerekes  székkel  felszálláskor  a  járműre,  vagy  leszálláskor  a  járdára  zökkenőmentesen  gördülhessen,  ebben  az  esetben  a  rámpa  működtetése nem kötelező.  b) Amennyiben  a  járda  mellé  állást  más  jármű  akadályozza,  szükség  esetén  a  járművezető személyesen is köteles a le vagy felszállást elősegíteni. Szükség esetén a  jármű karosszériájának oldalra billentésével kell a felszállást segíteni.  Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

29/42. oldal 

/VU/2014. 

c) Látásában korlátozott, illetve vak személy esetén köteles a járművezető élőszavas  tájékoztatást is biztosítani, amennyiben van, a külső hangszórót használni kell.     10. Elindulás   KRESZ jogszabállyal ellentétes, ami szerint indulás előtt jelzést kellene adni, amit bizonyos  típusokkal  nem  lehet.  Ha  téves  is  a  KRESZ  értelmezésünk,  akkor  sem  tudunk  bizonyos  típusokkal  indítás  jelzést  adni.  Tehát  ide  be  kell  emelni  az  említett  tulajdonságú  járműtípusokat is  A járművezető akkor indíthatja el a járművet, ha:  a) az indulásjelző berendezéssel az indulásjelzést megadta,  b) a távműködtetésű utastéri ajtók becsukódásáról visszajelzést kapott és meggyőződött  az ajtók zárt állapotáról, valamint  c) meggyőződött arról, hogy a jármű indításának egyéb akadálya nincs.  A  járművezető  indulásjelzést  indulásjelző  berendezéssel  vagy  szóban  mikrofonon  keresztül  adhat.   Az  induéásjelzés  megadása  után  –  ajelzés  folyamatos  működése  közben  –2‐3  másodperc  múlva  szabad  a  távműködtetésű  ajtókat  csukni,  ha  ennek  egyéb  akadálya  nincs.  Ha  valamilyen  oknál  fogva  valamelyik  ajtó  nem  záródik,  akkor  a  járművezető  köteles  meggyőződni annak okáról, s ettől függően megkísérelni az ajtó ismételt zárását.  Ha  valamilyen  oknál  fogva  az  ajtók  nem  zárhatók,  akkor  az  indulásjelzést  –  amennyiben  lehetséges ‐ törölni kell, és ha az elindulás lehetőségei adottak, akkor újból indulásjelzést kell  adni.  A  megállóhelyről  történő  elindulás  veszélytelenségéről  a  jármű  vezetője  a  KRESZ  erre  vonatkozó szabályait figyelembe véve köteles meggyőződni. A jármű megmozdulása után a  visszapillantó  tükörben  újra  köteles  ellenőrizni,  hogy  utas  vagy  csomag  az  ajtók  közé  nem  záródott‐e, még akkor is, ha az indulásjelző hang elhallgatott. Elindulni csak akkor szabad, ha  a járművezető a biztonságos elindulásról meggyőződött.    11. Kikerülés, előzés  A  forgalmi  járatoknak  másik  forgalmi  járatotvégző  jármű  kikerülését,  és  előzését  csak  fokozott  óvatossággal  szabadvégrehajtani.A  kikerülést  és  az  előzést  csak  a  forgalomfelügyelet  engedélyével  szabad  végrehajtani  azonos  viszonylaton  közlekedő  járműveknél. Amennyiben a forgalomfelügyelettel kapcsolatot teremteni nem lehet, azonos  viszonylatú járművek egymást csak abban az esetben előzhetik, ha:  a.) kerülni szándékozó járművön az utasok leszállási szándékot nem jeleztek,  b.) kerülni  szándékozó  jármű  vezetője  meggyőződött  arról,  hogy  a  megállóban  álló  járműre valamennyi utas fel tud szállni,  c.) ha  saját  menetrendi  idejében  érte  utol  az  előtte  haladót,  és  az  utasforgalom  ezt  indokolja.  Különböző  viszonylatonközlekedő  járművek  csak  akkor  kerülhetik  egymást,ha  az  adott  megállóhelytől  a  végállomásig  az  érintett  járművek  útvonala  ésvalamennyihátralévő 

Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

30/42. oldal 

/VU/2014. 

megállóhelye  azonos.  Amennyiben  az  útvonal  és  megálló  azonos,  abban  az  esetben  az  azonosviszonylatonközlekedő járművekre vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni.  Forgalmi  szempontból  nem  minősül  kikerülésnek,  ha  a  kikerülést  végrehajtójármű  olyan  viszonylaton közlekedik, melynek az adott megállóban nem kellmegállnia.  Az előzés végrehajtásánál a megengedett sebességet túllépni és visszaelőzni tilos.    12. Hátrafelé közlekedés  A  hátramenethez  a  járművezetőnek  gondoskodnia  kell  arra  alkalmas  irányítószemélyközreműködéséről,  kivétel  azon  járművek,  amelyek  tolatókamerával  vagy  tolatóradarral vannak szerelve.  A hátrafelé közlekedést irányító személynek úgy kell elhelyezkednie, hogy:  ‐ ajármű mögöttlévő teret biztonságosan át tudja tekinteni,  ‐ a mozgó jármű a testi épségét ne veszélyeztesse és  ‐ a járművezető a visszapillantó tükörből mindvégig lássa.  A járművel azonnal meg kell állni:  ‐ ha az irányító személy a visszapillantó tükörben nem látható,  ‐ ha a jármű mögött keresztirányú forgalom van.  Az irányító személy és a jármű vezetője kötelesek a tolatás megkezdése előtt megállapodni a  használandó  irányító  jelzésekről.  A  felemelt  kar,  vagy  a  jármű  oldalán  történő  kopogtatás  minden esetben azonnali megállási kötelezettséget jelent.     13. Engedélyezett sebességek  A  sebesség  megválasztásánál  mindig  figyelembe  kell  venni  a  KRESZ  által  meghatározottak  szerint  a  forgalmi,  az  út,  és  látási  viszonyokat,  valamint  azt  hogy  a  levegő  fékrendszerrel  ellátott  járművek  fékkésedelmi  ideje  nagyobb  a  folyadék  rendszerű  járművekénél,  ezért  kétszeres reakció idejű követési távolságot kell tartani.  A  sebesség  megválasztásánál  a  KRESZ‐ben  meghatározottak  irányadók,  de  a  telephelyekre,  és  végállomásokra  vonatkozó  sebességeket  technológiai  vagy  helyi  utasításban  kell  szabályozni.  Általános előírás, hogy hátramenetben maximum 5 km/h sebességgel szabad közlekedni.    14. Járművezetőijegyértékesítés és jegyellenőrzés  A  járművezetői  jegyértékesítési  és  jegyellenőrzési  tevékenységet  az  arra  vonatkozó,  külön  utasításban előírtak szerint kell szabályozni és végrehajtani.            Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

31/42. oldal 

/VU/2014. 

                                  VI.

RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK 

  1. Rendkívüli esemény  Rendkívüli  eseménynek  kell  tekinteni  minden  olyan  zavart  vagy  akadályt,amely  a  forgalmi  járatok közlekedését gátolja, illetve menetrendtől valóeltérést okoz.    2. Bejelentési kötelezettség  A  járművezetőköteles  azonnal  bejelentést  tenni  a  forgalomfelügyeletért  felelős  szervezet  diszpécserének a következőeseményekről:   ‐ személyi sérüléses baleset,anyagi káros baleset,  ‐ forgalmi zavar, üzemzavar, műszaki hiba, elakadás,  ‐ közúti jelzések hiánya, közlekedést veszélyeztető úthiba,  ‐ vízelöntés, út beszakadás, fa kidőlés, nagyfeszültségűvezeték leszakadás stb.,  ‐ az utasok, a tömegközlekedés és egyéni forgalom akadályozása, veszélyeztetése,  ‐ társaságvagy  a  megrendelő  tulajdonátveszélyeztetőrablás,  betörés,  rongálás,  egyéb  ilyen cselekmény,  ‐ tűzeset,  ‐ egyéb balesettel, forgalmi zavarral kapcsolatos káreset  ‐ megállóhelyre  történő  beállást,  vagy  továbbhaladást  akadályozó  tényezőt,  (pl.  szabálytalanul parkoló járművet). 

Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

32/42. oldal 

/VU/2014. 

A bejelentési kötelezettség elmulasztását a munkafegyelem megszegésénekkell tekinteni.  A  jelentést  vevő  munkavállaló  köteles  az  eseményről  értesíteni  mindazonszervezeti  egységeket,  akiknek  a  közreműködésére  az  elhárítás  szempontjábólszükség  van,  és  ezekkel  együtt intézkedni köteles a megszüntetésre, valaminta lehetséges közlekedés biztosítására.  A  forgalom  biztonságát  veszélyeztető  szándékos  cselekmény  gyanúja  eseténrendőri  intézkedést  kell  igénybe  venni.  Kinek?  a  forgalomfelügyeletért  felelős  szervezet  diszpécserének, vagy a járművezetőnek?     3. Baleseti helyszínelés  A járművezetőt személyi sérüléses balesetnél személyes kötelezettség terheli a mentők és a  hatóság  értesítésének  tekintetében.A  személyes  bejelentés  biztosítja  a  hatóság  részére  a  pontos  információt.  Akadályozás  esetén  kérhet  intézkedésresegítséget  a  forgalomfelügyeletért felelős szervezet diszpécserétől, ha erre a rendelkezésére álló eszközei  nem elegendőek.   A  járművezetőnek  baleseti  helyszínelői  intézkedést  kell  kérni  aforgalomfelügyeletértfelelős  szervezet  diszpécserétől  és  a  baleseti  helyszínelő  megérkezéséig  a  járműve  mellett  a  helyszínen kell maradnia az alábbiesetekben:  a) b) c) d) e)

személyi sérüléses közlekedési baleset esetén, illetve ha annak gyanúja felmerül,  ahol a résztvevők a felelősség kérdésében megegyezni nem tudnak,  az egyik fél a helyszínt elhagyja,  az idegen fél nem hajlandó adatait a kárrendezéshezátadni,  külképviseleti,  diplomáciai,  valamint  fegyveres  testületekjárműveivel  történt  baleseteknél,  f) külföldi  állampolgár  által  vezetett,  illetve  külföldi  rendszámú  járművel  történtösszeütközés esetén,  g) minden saját járműösszeütközésnél.    4. A felelősség rendezése  Amennyiben  a  járművezetőnek  nem  kell  baleseti  helyszínelést  kérnie,  akkor  a  baleseti  felelősséget  a  helyszínen  önállóan  rendezhetik,de  jelenteni  kell  a  forgalomfelügyeletért  felelős szervezet diszpécserének.  A káresetek rendezésénél az érvényes törvényi előírások az irányadók, de a szabályos eljárás  kötelezettsége a járművezetőt terheli.   Idegen hibás baleseteknél, amennyiben az idegen fél a felelősségétahelyszínen elismerte, a  személyi  adatait,  hitelt  érdemlően  igazolta  és  nyilatkozik  az  okmányainak  érvényességéről  írásban a járművezetőnek, akkor azt ajárművezető elfogadhatja.    5. Eljárás járműtűz esetén  Ha  a  járművön  tűz  keletkezett,  vagy  egyéb  körülményekből  (pl.  sűrű  füst)  tűz  veszélyére  lehet következtetni, akkor a járművezetőnek az alábbiak szerint kell eljárnia: 

Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

33/42. oldal 

/VU/2014. 

‐ ‐ ‐

‐ ‐

‐ ‐

‐

A  gépjárművet  lehetőleg  az  úttest  szélén  azonnal  meg  kell  állítani,  és  kézifékkel  rögzíteni.  Az összes ajtót ki kell nyitni, az utasokat tájékoztatni kell a tűz tényéről, vélt helyéről,  valamint fel kell szólítani a jármű fegyelmezett elhagyására.   Meg kell győződni, hogy valamennyi utas biztonságosan elhagyta a járművet, különös  figyelemmel  az  idősekre,  a  gyerekekre,  a  gyerekkocsival  és  a  kerekes  székben  utazókra.  A motort le kell állítani a vészleállítóval, a leállás után a vészleállítót kikapcsolni, majd  a járművet a főkapcsolóval áramtalanítani kell.  A  füstölés,  vagy  a  tűz  nagyságától  függetlenül  azonnal  értesíteni  kell  a  Katasztrófavételemet közvetlenül a 105‐ös vagy 112‐es telefonszámon, amennyiben  erre nincs lehetőség, akkor – ha lehet ‐  jelenteni kell a forgalomirányításért felelős  szervezet részére.   Utas  sérülés  esetén  értesíteni  kell  a  mentőket  a  104‐es  telefonszámon  és  elsősegélyben kell részesíteni a sérültet.  A  kézi  tűzoltó  készüléket  és  a  ládakulcsot  magához  véve,  amíg  biztonságosan  lehet  haladni az utastérben, vagy a jármű mellett meg kell közelíteni a tűz tényleges helyét.  A kézi porral oltó készüléket használat előtt függőleges irányban néhányszor meg kell  fordítani, hogy az oltópor fellazuljon és így a hajtógáz könnyebben ki tudja nyomni a  tűzre.   A  láng  eloltása  után  a  tűz  keletkezési  helyét  a  Katasztrófavédelem  egységének  megérkezéséig (akiket akkor is meg kell várni, ha a tüzet sikerült eloltani) felügyelni  kell,  mert  az  izzás  következtében  visszagyulladás  jöhet  létre.  A  kiérkező  egység  részére  a  tűz  keletkezésével  kapcsolatos  információkat,  az  áramtalanítás  tényét,  az  esetleges további veszélyhelyzetet a jármű vezetője kérdezés nélkül köteles jelezni.  

A  járművet ismételten  üzembe  helyezni  (főkapcsolót  visszakapcsolni,  motort  indítani)  azzal  elindulni  csak  a  tűzoltás  vezetőjének  és  a  műszaki  szakszolgálat  illetékesének  együttes  engedélyével szabad.  Amennyiben  a  járművezető  a  tűzoltó  készüléket  segítségnyújtás  céljából  használta,  köteles  az  azonos  célállomású  autóbuszt  bevárni,  majd  annak  fedezete  mellett  a  végállomásig  közlekedni és ott gondoskodni a készülék cseréjéről.   

6. Járművezetői  jelentés,  közlekedési  balesetről,  káresetről                            Miért ez a nagy siettség? Talán egy jelentéktelenebb ügynél maradhatna a 24 óra?  A  járművezető  a  munkaideje  alatt  bekövetkezett  minden  olyan  balesetről,  káresetről,  amelyben érintett félként szerepel, legkésőbb a munkaidejének befejezése után közvetlenül  köteles  részletes  írásos  járművezetői  jelentést  tenni  és  azt  a  szolgálati  felettes  felé  továbbítani.  A  rendkívüli  eseményekkel  kapcsolatos  teendők  részletes  szabályozását  külön  végrehajtási  utasítás tartalmazza.    7. A jármű továbbhaladását akadályozó körülmények  Ha  a  járművezetőolyan  akadályt  észlel,  amely  a  biztonságos  közlekedéstveszélyezteti,  a  járművet azonnal meg kell állítania.  Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

34/42. oldal 

/VU/2014. 

Meg  kell  állítani  a  járművet,  ha  a  járművezetőmenet  közben  olyan  jelenségetészlel,  vagy  olyan  jelzést  lát,  illetve  hall,  amelyről  arra  lehet  következtetni,  hogy  az  utasok,  vagy  a  szolgálatban lévőmunkavállalók testi épsége, illetve a forgalom biztonsága veszélyben van.  Továbbhaladás  akadályoztatása  esetén  a  járművezetőköteles  az  utasokattájékoztatni  és  értesíteni a forgalomirányításért felelős szervezet diszpécserét.    8. Félreállás  Félreállni mindig olyan helyen szabad, ahol a félreállított járműa forgalmat alehetőlegkisebb  mértékben  akadályozza.  A  félreállást  úgy  kell  végrehajtani,  hogy  az  ne  veszélyeztesse  az  utasokat és a közlekedés többi résztvevőjét.     9. Eljárás késés esetén  A  forgalmi  járatjárművezetője  a  menetrendhez  viszonyított  késésről  köteles  jelentést  adni  forgalomfelügyeletért  felelős  szervezet  diszpécsere  részére,  a  szolgáltatást  megrendelő  felettes szervezet által meghatározott esetekben.  A  késés  esetén  a  forgalomfelügyeletért  felelős  szervezet  diszpécserénekutasítását  a  járművezetőnek  végre  kell  hajtania  mindaddig,  amíg  az  a  törvényi  előírásokat  (KRESZ,  forgalombiztonságot, élet és vagyonvédelmet)nem veszélyezteti.        10. Eltérés az előírt útvonalról  A  forgalmi  járatként  közlekedő  járművek  végállomásait  és  útvonalát  a  megrendelő  által  előírtak  szerint  a  menetrendek,  vagy  forgalmi  utasítás(ok)határozzák  meg.  Attól  a  járművezető  akkor  térhet  el,  ha  erre  a  forgalomfelügyeletért  felelős  szervezet  diszpécsere,  vagy szolgálati felettese utasítja. Utasítás nélkül csak akkor térhet el az előírt útvonaltól,ha  azt  olyan  akadály  tesziindokolttá,  amely  csak  az  útvonalról  való  eltéréssel  kerülhetőki,  de  erről haladéktalanul köteles információt adni a felettes szervezet részére.  Az útvonalról való eltérésről – mégaz eltérés előtt – azutasokat tájékoztatnikell.  Ha  az  eltérés  következtében  igénybe  vett  útvonalon  a  járművezetőnek  nincskellőhelyismerete, akkor úgy kell vezetnie a járművet, hogy a helyismerethiánya miatt  ne veszélyeztesse a Társaság anyagi eszközeit, illetveaközlekedés más résztvevőit. Az eltérés  útvonalát úgy kell megválasztani, hogylehetőleg szilárd útburkolatú legyen.    11. Közlekedés vízzel elöntött úttesten  Vízzel  elöntött  úttesten  csak  olyan  sebességgel  szabad  közlekedni,  hogy  afelcsapódó  víz  a  közlekedés más résztvevőit ne zavarja.   Ha  a  víz  magassága  a  biztonságos  közlekedést  nyilvánvalóan  nem  teszi  lehetővé,  vagy  ha  nem  lehetmeggyőződni  a  vízzel  elöntött  részen  való  áthaladás 

Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

35/42. oldal 

/VU/2014. 

veszélytelenségéről,továbbhaladni  nem  szabad.  Az  eseményről  a  forgalomfelügyeletért  felelős szervezet diszpécserét azonnal értesíteni kell.    12. Járműhiba  A jármű bármilyen műszaki hibája esetén, amely a jármű biztonságos továbbhaladását nem  teszi lehetővé, vagy az utazóközönségre balesetveszéllyel jár, meg kell állni, és a hibát be kell  jelenteni  a  forgalomfelügyeletért  felelős  szervezet  diszpécserének,továbbiakban  utasítása  szerint kell eljárni.  Mozgásképtelen,  forgalmi  akadályt  képező  járműnél  minden  elvárhatót  meg  kell  tenni  az  akadály  megszűntetése  érdekében,  de  a  forgalmi  akadály  elhárításánál  a  munkavédelmi  előírásokat be kell tartani.    13. Utas rosszulléte  Ha  a  járművezető  utas  rosszullétéről  szerez  tudomást,  vagy  arról  értesítik,  a  járművet  azonnal  meg  kell  állítania,  köteles  intézkedést  kezdeményezni  a  segítségnyújtásra.  Az  eseményt köteles jelenteni a forgalomfelügyeletért felelős szervezet diszpécserének.    14. A jármű rongálása, beszennyezése Teljességgel életszerűtlen  Ha a járművezető ajármű rongálódását vagy beszennyeződését észleli, vagyarról értesítették,  akkor  az  első  alkalmas  helyen  meg  kell  állni,  és  meg  kellgyőződni  a  rongálódás,  illetve  a  szennyeződésmértékéről. A rongálást vagyszennyezést okozó személy, továbbá legalább két  tanú adatait fel kell jegyezni, ésazeseményről a szolgálat végeztével jelentést kell írni. A kárt  okozó személlyel közölni kell, hogy a kártérítésről értesítést fog kapniSzükség esetén rendőri  intézkedést kell kérniszemély.  Ha  a  jármű  rongálódásának  következtében  személyi  sérülés  történt,  akkor  aszemélyi  sérülésre vonatkozó szabályozás szerint kell eljárni.  Ha a jármű rongálódása olyan mértékű, hogy az utasok szállításabiztonságosan tovább nem  végezhető,  akkor  az  utasokat  le  kell  szállítani,  és  ajárművel  a  végállomásig  kell  közlekedni,  ahol  intézkedést  kell  tenni  arongálódás  kijavítására,  vagy  a  jármű  telephelyre  történő  beállítására.  Ha  a  jármű  szennyezettsége  olyan  (pl.  undort  keltő),  hogy  az  utasok  szállítása  nem  engedhető meg (a szennyezés az utasokra átterjedhet), akkor az utasokatle kell szállítani, és  a  járművel  a  végállomásig  kell  közlekedni,  aholintézkedést  kell  tenni  a  takarításra,  vagy  a  forgalomfelügyeletért  felelős  szervezet  diszpécserétől  intézkedést  kell  kérni  a  jármű  telephelyretörténő beállítására. 

Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

36/42. oldal 

/VU/2014. 

  I.

SZ. FÜGGELÉK: VILLAMOS PÁLYÁN TÖRTÉNŐ KÖZLEKEDÉS 

  1. Holdfényjelzők Teljes KRESZ bukás  A  holdfényjelzők  feladata,  hogy  szabályozzák  a  villamos  szerelvények  közlekedését.A  holdfényjelzők jelzéseia villamos pályán közlekedő villamospótló autóbuszokra vonatkoznak.  A  holdfényjelzők  jelzéseiket  kör  alakú,  hold  fehérszínűfényekkel  adják.  A  jelzési  képet  a  fények száma és egymáshoz viszonyított helyzete határozza meg.  A  holdfényjelzők  jelzik  a  továbbhaladás  lehetséges  irányát  is.  (A  szabad  jelzésképük  nyilas  zöldnek felel meg).  Ha a forgalmi viszonyok szükségessé teszik, a haladási iránynak megfelelőenegymás mellett a  háromoptikás holdfényjelzőés a háromlencsés közúti jelzőiselhelyezhető.    2. Háromoptikás holdfényjelzők jelzései  a) Szabad jelzés  Kettő  vagy  három  fehér  fény  az  alsó  optikában.  A  fények  elhelyezkedése  a  továbbhaladás irányát jelzi.   Jelentése:  a  fehér  fények  elhelyezkedésének  megfelelő  irányban  tovább  szabad  haladniés a haladás során nem kell elsőbbséget adni a csomópontban.  . 

 

 

 

b) Átmeneti jelzés    Egy fehér fény a középső optikában.     Jelentése:  a  forgalom  iránya  megváltozik;  az  útkereszteződés,  a  kijelölt  gyalogos‐átkelőhely,  illetőleg  a  megállás  helyét  jelző  útburkolati  jel,  ezek  hiányában  a  fényjelző  készülék  előtt  meg  kell  állni;  ha  azonban  biztonságosan megállni már nem lehet, a jelző mellett el kell  Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

37/42. oldal 

/VU/2014. 

haladni,  és  az  útkereszteződést,  illetve  a  kijelölt  gyalogos  átkelőhelyet mielőbb el kell hagyni.  c) Tilos jelzés  Három fehér fény vízszintesen a felső optikában.     Jelentése: az útkereszteződés, a kijelölt gyalogos‐átkelőhely,  illetőleg  a  megállás  helyét  jelző  útburkolati  jel,  ezek  hiányában a fényjelzőkészülék előtt meg kell állni.    d) Tilos és átmeneti jelzés együtt  A felső és a középső optika fényei együtt világítanak.     Jelentése: a továbbhaladás tilalmát jelzi, és arról tájékoztat,  hogy "Szabad" jelzés következik.   

e) Kiegészítő szabad jelzés    Az  alsó  optika  mellett  a  haladási  iránynak  megfelelően  a  jobb, vagy baloldalon elhelyezett „Szabad” jelzés.     Jelentése:  a  fehér  fények  elhelyezkedésének  megfelelő  irányban  ‐  a  holdfényjelző  készülék  más  fényjelzésétől  függetlenül ‐ tovább szabad haladni.    3. Közlekedés  a  villamospályán  Súlyos  keveredése  a  villamos  pályán  közlekedő  autóbuszra  és  a  villamospótló  autóbuszra  vonatkozó  KRESZ  rendelkezéseknek,  szerintünk. Koblinger Gábor bevonása ajánlott  Az autóbusz akkor közlekedhet a villamos pályán, ha:  a) avillamos pálya autóbusz‐közlekedésre alkalmasés szilárd burkolatú,  b) a villamosok megállóhelyét az autóbuszbiztonságosan használni tudja,  c) az útvonalleírás, forgalomirányító lámpa vagy egyéb utasítás ezt megengedi vagy erre  utasítást ad.  Minden  olyan  esetben,  amikor  a  villamospótló  autóbusz  a  villamosokmegállóhelyét  nem  használhatja,  a  pótló  buszok  részére  autóbuszútvonalat  és  megállóhelyet  kell  kijelölni  vagy  létesíteni.A  villamospótló  járat  útvonalát  és  megállóhelyeit  a  végrehajtási  utasításban  kell  szabályozni. 

Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

38/42. oldal 

/VU/2014. 

Egymással  szemben  kialakított  járdaszigetek  közt  lévővillamos  pályán  kétautóbusz  egymás  mellett legfeljebb 20 km/h sebességgel haladhatel.A villamos pályán közlekedő autóbuszokat  a villamosokra vonatkozó előnyök nem illetikmeg.  A  villamos  pályánközlekedőautóbuszok  a  villamos  forgalmat  irányító  holdfényjelzők  jelzés  képének megfelelően kell közlekedniük, ha tovább is a villamos pályán közlekednek.  A villamosokforgalmának irányítására szolgáló más vasúti jelzővel a villamospótlóautóbuszok  részére  jelzést  adni  tilos,  az  ilyen  jelzők  jelzéseit  az  autóbuszokjárművezetőinek  figyelmen  kívül kell hagyni.    4. Megállás a megállóhelyeken  Autóbusszal,ha  a  villamos  pályán  közlekedik  a  kijelölt  megállóhely  előtt  fokozott  óvatossággal  kell  közlekedni.  Amennyiben  leszálló  utas  nincs  és  a  megállóhelyen  felszállni  szándékozó utas nem tartózkodik, akkor megállni nem kell.  Minden  villamos  megállóhely–  különrendelkezés  hiányában  –  kettősmegállóként  használható, ha a másodikként beálló járműutolsó ajtója is ajárda vagy a járdasziget mellett  van.    5. Villamos pálya ideiglenes használata nem villamospótlás esetén  Forgalmi  torlódás,  forgalmi  akadály  esetén  a  villamos  pályára  az  autóbuszok  forgalmát  ideiglenesen ráterelhetik az alábbiak szerint.  a) A  villamos  pályára  történő  terelés,  történhet  kiépített,  az  autóbuszok  forgalmát  irányító jelzéssel.  b) Forgalomirányításra jogosult közvetlen utasítására.  c) A forgalomirányítás rádió forgalmazási rendszeren történő rendelkezésére.  A  villamos  pályára  ilyen  esetben  ráhajtani,  arról  a  meghatározott  helyen  lehajtani  csak  fokozott  óvatossággal  szabad.  Ilyen  esetben  a  járművezetőnek  szembe  jövő  villamosra  számítania kell. Kanyarívben a villamos elhaladását az autóbusszal meg kell várni, a kanyarba  behaladni  a  szembe  jövő  villamossal  egyidejűen  tilos,  itt  a  villamosnak  elsőbbséget  kell  biztosítani.  Tervezett,  vagy  operatív  pótlás  esetén,  amennyiben  a  középperonon  van  az  utascsere, a megállóhelyre érkező járműnek van elsőbbsége az induló busszal szemben. 

Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

39/42. oldal 

/VU/2014. 

    II.

TARTALOM 

  Fogalommeghatározások...............................................................................................................................2  1. 

Ügyrendi megnevezések: ........................................................................................................................... 2  

2. 

Munkaköri megnevezések:......................................................................................................................... 2  

3. 

Munkajogi megnevezések:......................................................................................................................... 3  

I. 

Általános rendelkezések........................................................................................................................4  4. 

A forgalmi utasítás tartalma...................................................................................................................... 4  

5. 

Az Utasítás hatálya és ismerete ................................................................................................................. 4  

6. 

Felügyeleti hatóságok ................................................................................................................................ 4 

7. 

Az Utasítás jóváhagyása, módosítása és kiadása...................................................................................... 4  

8. 

Az Utasítás kezelése................................................................................................................................... 5 

9. 

Az Utasítás kiegészítői ............................................................................................................................... 5 

10. 

Az Utasítás rendelkezéseinek értelmezése ............................................................................................ 5  

11. 

Kezelési szabályzat kiadása ................................................................................................................... 5  

12. 

A forgalmi szolgálat irányítása és ellenőrzése....................................................................................... 5  

13. 

A járművezetés feltételei ....................................................................................................................... 6  

14. 

A vezetéshez szükséges egyéb okmányok ............................................................................................. 6  

15. 

Forgalmi okmányok ............................................................................................................................... 6 

16. 

Képzés, vizsga, továbbképzés, oktatás, pótoktatás............................................................................... 7  

17. 

Orvosi vizsgálat, pályaalkalmassági vizsgálat ....................................................................................... 7  

18. 

Magatartás a forgalmi szolgálat ellátása közben ................................................................................. 7  

19. 

Magatartás szolgálaton kívül ................................................................................................................ 8  

20. 

Szeszes ital, vagy más hasonlóan ható szer fogyasztása....................................................................... 8 

21. 

Dohányzás ............................................................................................................................................. 9 

22. 

Munkára alkalmatlan állapot................................................................................................................ 9  

23. 

Szolgálat megkezdése............................................................................................................................ 9  

24. 

Szolgálat átadás‐átvétele, befejezése ................................................................................................. 10  

25. 

Szolgálati hely elhagyása..................................................................................................................... 10  

26. 

Egyen vagy formaruha viselése ........................................................................................................... 10  

27. 

Rendeletek, rendelkezések megismerése ............................................................................................ 11  

28. 

Utasítások kiadása és végrehajtása .................................................................................................... 11  

29. 

Utazási feltételek, utazásból történő kizárás ...................................................................................... 11 

30. 

Utasok tájékoztatása........................................................................................................................... 12  

31. 

Talált tárgyak kezelése ........................................................................................................................ 12  

Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

40/42. oldal 

/VU/2014. 

32. 

Az utas kárigénye................................................................................................................................. 12 

33. 

Rosszullét a szolgálat ellátása közben................................................................................................. 13  

34. 

Megbetegedés, rendkívüli körülmények.............................................................................................. 13  

35. 

Felelősség ............................................................................................................................................ 13 

II. 

A járatok közlekedtetése .....................................................................................................................15  1. 

Forgalmi járatok, a menetrend ................................................................................................................ 15  

2. 

A menetrend betartása ............................................................................................................................ 15  

3. 

Rendkívüli járatok .................................................................................................................................... 15 

III.  A járatokra vonatkozó jelzések ............................................................................................................17  1. 

A járműveken alkalmazott hatósági és egyéb jelzések ............................................................................ 17 

2. 

Az üzemeltető által állandó jelleggel alkalmazható jelzések ................................................................... 17 

3. 

A járatokra vonatkozó külső jelzések. ...................................................................................................... 17  

4. 

A jármű utasterében levő jelzések ........................................................................................................... 18  

5. 

Megállóhelyi jelzések ............................................................................................................................... 18 

IV. 

A járművek berendezései ................................................................................................................19 

1. 

A járművek műszaki állapota................................................................................................................... 19  

2. 

A járművek kivilágítása ............................................................................................................................ 19  

3. 

Kormányberendezés................................................................................................................................. 20 

4. 

Kerekek és gumiabroncsok....................................................................................................................... 20  

5. 

Fékezés..................................................................................................................................................... 20 

6. 

Fékberendezések...................................................................................................................................... 21 

7. 

Vezetőfülke .............................................................................................................................................. 22 

8. 

Visszapillantó tükör.................................................................................................................................. 23 

9. 

Jegyérvényesítő készülék ......................................................................................................................... 23  

10. 

Indulásjelző berendezés....................................................................................................................... 23  

11. 

Utastéri ajtók....................................................................................................................................... 24 

12. 

Vészjelző .............................................................................................................................................. 24 

13. 

Leszállásjelző ....................................................................................................................................... 24 

14. 

Kerékkitámasztó ék.............................................................................................................................. 25 

15. 

Hangerősítő berendezés ...................................................................................................................... 25  

16. 

Egyéb berendezések ............................................................................................................................ 25  

17. 

Páramentesítő, ablaktörlők ................................................................................................................. 26  

V. 

A Járművek közlekedése......................................................................................................................26 

1. 

Szolgálatba jelentkezés............................................................................................................................ 26  

2. 

Járművek átvétele, elindulás a telephelyről ............................................................................................. 26  

3. 

Beállás a telephelyre ................................................................................................................................ 27 

4. 

A járművek végállomáson történő tárolása, őrzése ................................................................................ 27 

Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

41/42. oldal 

/VU/2014. 

5. 

A jármű átadása és átvétele a váltás helyén ........................................................................................... 28 

6. 

Felszállási helyre történő beállás ............................................................................................................. 28  

7. 

Megállás a megállóhelynél ...................................................................................................................... 28  

8. 

Utasok le‐ és felszállása ........................................................................................................................... 29  

9. 

Eljárás mozgásukban, látásukban korlátozott utasok esetén.................................................................. 29 

10. 

Elindulás............................................................................................................................................... 30 

11. 

Kikerülés, előzés................................................................................................................................... 30 

12. 

Hátrafelé közlekedés ........................................................................................................................... 31  

13. 

Engedélyezett sebességek ................................................................................................................... 31  

14. 

Járművezetői jegyértékesítés és jegyellenőrzés................................................................................... 31 

VI. 

Rendkívüli események.....................................................................................................................32 

1. 

Rendkívüli esemény.................................................................................................................................. 32 

2. 

Bejelentési kötelezettség ......................................................................................................................... 32  

3. 

Baleseti helyszínelés................................................................................................................................. 33 

4. 

A felelősség rendezése ............................................................................................................................. 33  

5. 

Eljárás járműtűz esetén............................................................................................................................ 33  

6. 

Járművezetői jelentés, közlekedési balesetről, káresetről........................................................................ 34 

7. 

A jármű továbbhaladását akadályozó körülmények................................................................................ 34 

8. 

Félreállás .................................................................................................................................................. 35 

9. 

Eljárás késés esetén ................................................................................................................................. 35 

10. 

Eltérés az előírt útvonalról................................................................................................................... 35  

11. 

Közlekedés vízzel elöntött úttesten...................................................................................................... 35  

12. 

Járműhiba ............................................................................................................................................ 36 

13. 

Utas rosszulléte.................................................................................................................................... 36 

14. 

A jármű rongálása, beszennyezése...................................................................................................... 36  

I. 

sz. függelék: Villamos pályán történő közlekedés.................................................................................37  1. 

Holdfényjelzők.......................................................................................................................................... 37 

2. 

Háromoptikás holdfényjelzők jelzései ...................................................................................................... 37  

3. 

Közlekedés a villamos pályán................................................................................................................... 38  

4. 

Megállás a megállóhelyeken ................................................................................................................... 39  

5. 

Villamos pálya ideiglenes használata ...................................................................................................... 39  

 

Hatályba lépés dátuma:  2015. „…………… hónap …… napja” 

42/42. oldal