Új szervezet Budapest közlekedéséért: Budapesti Közlekedési Központ Zrt.
Vitézy Dávid vezérigazgató BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. 1
Tartalom
A BKK
létrehozásának okai és céljai
A BKK
feladatai és működési modellje
A közlekedés
2
fejlesztésének irányai
A jelenlegi helyzet egyik kritikus problémája a koncepciótlanság, a jövőkép hiánya
Nincs hosszú távú stratégia, amely mentén a közlekedés építkezhetne.
Rendszerszemlélet helyett projektszemlélet uralkodik – ugyanakkor hiány van megfelelően előkészített EU-s projektekből, a megvalósítás pedig „évente csúszik egy évet”, követhetetlenül növekvő költségekkel.
A működés az egyik napról a másikra való túlélés jegyében zajlik.
Több évtizedes a lemaradás mind a műszaki színvonalban, mind a szolgáltatási kultúrában.
3
A jelenlegi helyzet kritikus problémáinak nagy részét az intézményrendszerbeli és szabályozási anomáliák okozzák
Évtizedek óta változatlan, elavult struktúra, tisztázatlan felelősségi körökkel.
A közlekedés leromlása számonkérhetetlen, elmosódnak a felelősségi viszonyok.
A rendszer napi működtetése szervezetileg is a fejlesztési „álomprojektek” mögé szorult.
Hiányzik a valós szakapparátusi felügyelet, sem a BKV, sem az FKF közlekedési részei felett nincs városházi kontroll, így a Főváros a várospolitikai elvek érvényesítésére is képtelen.
4
A közlekedési kérdések rendszerszintű újragondolása szükséges Budapest számos lehetőséget szalasztott el az utóbbi években, nem vette észre, hogy a közlekedés a várospolitika egyik legfontosabb eszköze.
A közlekedés integrált rendszert alkot a közösségi közlekedéstől a közúti közlekedésen át a kerékpározásig, az útfenntartástól a nagyberuházásokig.
Az intézményrendszer teljes átalakítása nélkül a rendszer működése nem javítható érdemben - kompetenciára és számonkérhetőségre van szükség.
A közlekedés fejlesztését csak egységes, regionális kitekintéssel bíró szemléletben szabad kezelni.
Szocialista mamutvállalat(ok) helyett utasorientált közlekedési szolgáltatásra van igény és szükség.
5
Tartalom
A BKK A BKK
létrehozásának okai és céljai feladatai és működési modellje
A közlekedés
6
fejlesztésének irányai
Mit kell tenni? Alkalmas-e az intézményrendszerünk a változtatáshoz? •ötletszerű döntések és a szakértelem hiánya ellen: közlekedési kompetenciaközpont létrehozása •reális és számonkérhető stratégia és célok •finanszírozás rendezése
7
A Transport for London – a legjobb példa A TfL látja el a közösségi, közúti közlekedés irányítását Londonban. Létszám: 4133 fő (leányvállalatok nélkül)
8
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) feladatai (1/2) A megoldást a közlekedési feladatok összevonása és professzionális szakmai alapokra való helyezése jelentheti Integrált városi közlekedésirányítás ■ A közlekedési ágazat városi szintű, számon kérhető és felelős szakmai irányítása, regionális koordinációval együtt ■ Közlekedési stratégia kidolgozása és naprakészen tartása, végrehajtásának irányítása ■ Fejlesztési projektek kidolgozása, lebonyolítása, összehangolása Közösségi közlekedés ■ Hálózat- és szolgáltatástervezés, közszolgáltatások megrendelése és ellenőrzése ■ A közösségi közlekedésben a jegyek, bérletek kibocsátása, jegyellenőrzés, valamint a központi forgalomirányítás és utastájékoztatás működtetése ■ A regionális szereplőkkel való együttműködés, a szolgáltatások összehangolása ■ Taxiközlekedés felügyelete, hajózás kontrollja 9
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) feladatai (2/2) A megoldást a közlekedési feladatok összevonása és professzionális szakmai alapokra való helyezése jelentheti Közútkezelés ■ Felújítási és építési munkák időbeli és térbeli koordinálása ■ Közútkezelési szolgáltatások megrendelése ■ Budapest úthálózatának forgalomtechnikai kezelése Parkolás ■ Parkolási stratégia kidolgozása ■ Parkolási közszolgáltatás megrendelése a fővárosi közutakon ■ Parkolási rendszer, dugódíj-rendszer, teherforgalmi behajtási díj rendszerének működtetése
10
A BKK-koncepció legfontosabb jellemzője a delegált önkormányzati feladatellátás Fővárosi Önkormányzat
Közlekedési (köz)szolgáltatások ellátásáért és a finanszírozás biztosításáért felelős
Delegált megrendelői modell - a feladatok és források átadása az önkormányzat professzionális közlekedési szervezetének
Budapesti Közlekedési Központ Zrt.
Budapesti Autóbusz Zrt.
Magán busztársaság(ok) Autóbuszos közlekedési közszolgáltatás üzemeltetése 11
Autóbuszos közlekedési közszolgáltatás üzemeltetése
BKV Zrt.
Kötöttpályás közlekedési közszolgáltatás üzemeltetése
A közlekedési ügyek szervezése és irányítása, szolgáltatási szintek meghatározása, szolgáltatásvásárlás
BKK Közúti és Parkolási Zrt.
Közútkezelési szolgáltatások biztosítása (felújítások, KRESZtáblák, stb.) Parkolási közszolgáltatás üzemeltetése
BKSZ Nkft.
Fővárosi-elővárosi szolgáltatási kínálat és tarifa összehangolása, koordináció (a BKSZ-ben a Főváros tulajdonosi képviseletének ellátása)
BKK Tervező Kft.
Infrastruktúratervezés, beruházások gazdaságossági vizsgálata
Az egységes közlekedési kassza a bevételeket és támogatásokat a BKK-nál központosítja A közszolgáltatást a BKK ellentételezi Menetdíjbevétel
Közútfenntartás fővárosi támogatása
Fogyasztói árkiegészítés
Teherforgalmi behajtási díj
BKK Tömegközlekedés állami támogatása
Parkolási bevétel
Tömegközlekedés fővárosi támogatása
Ingatlanfejlesztői hozzájárulás
12
Közszolgáltatási ellentételezés
Közszolgáltatási ellentételezés
Tömegközlekedés
Közútkezelés
Tartalom
A BKK
létrehozásának okai és céljai
A BKK
feladatai és működési modellje
A közlekedés
13
fejlesztésének irányai
Mitől lesz versenyképes?
•regionális szemlélet, működő tarifaközösség és közlekedési szövetség •a jelenlegi hálózatban rejlő tartalékok kihasználása (buszsávok, villamoshálózat, tarifarendszer, stb.) •projektszemlélet, reális és hasznos projektek előkészítése, uniós ciklusokra tekintettel
14
Jelentős belső eladósodottság: a BKV számításai szerint 600-800 milliárd forint, azonnali járműfeladatok: ~230 mrd Ft
1000+ db autóbusz csereérett (beruházásként kb. 60 milliárd forint)
30 db szovjet ZIU troli azonnal, kb. 3 mrd Ft (további 100 db trolibusz csereérett)
Ganz villamosok cseréjét meg kell kezdeni, felújításuk drága, komfortszintjük alacsony (120 db üzemel, cseréjük kb. 60 milliárd forint)
3-as metró járműállomány: felújítása megfontolható (beruházási összeg kb. 40-80 mrd Ft között, használt és új a két véglet)
Kisföldalatti járműállománya cserére szorul (23 szerelvény cseréje kb. 25 mrd Ft)
HÉV-járműállomány: a legöregebb 23 egység cseréje kb. 10-15 mrd Ft, 5-ös metró!
Leromlott infrastruktúra: HÉV- és villamospályák, 3-as metró
15
Uniós fejlesztések a közösségi közlekedési szektorban 2014-ig Elindított beruházások:
M4 befejezése (első ütem)
1-es és 3-as villamos projekt és Budai Fonódó villamos projekt befejezése
Buszsávok, FUTÁR (BKV forgalomirányítás), egyéb kisebb futó projektek
Előkészített beruházások:
42-es villamosvonal meghosszabbítása – előkészített projekt
Villamos és trolibusz járműcsere – kb. 50 mrd Ft összértékű villamos és trolibusz járműcsere projekt indítása reális és szükséges
Jelenlegi EU finanszírozási időszakban végrehajtható további beruházások:
16
Belvárosi villamoshálózat fejlesztése (Rákóczi út, Bajcsy-Zsilinszky út), közterületrekonstrukcióval együtt (Budapest Szíve II.)
Fogaskerekű fejlesztése, esetleg más kisebb hálózatfejlesztések, kapcsolódó infrastruktúrarekonstrukcióval, ahol csak lehet
2014 utáni kötöttpályás fejlesztések (HÉV vonalak rekonstrukciója) és M3 felújítás előkészítése!
Elérhetőség: Vitézy Dávid, vezérigazgató BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.
[email protected]
Köszönöm a figyelmet! 17
