A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE

A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE

Helyzetfeltárás Stratégiai Program Operatív Program

Siófok – Budapest 2005. november – 2006. július

Megrendelő:

Siófok és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás 8600 Siófok, Fő tér 1. Telefon: 84/504-242 Fax: 84/504-102 E-mail: [email protected]

Programfelelős:

Székely András térségmenedzser

Készítette:

Körics Euroconsulting 1011 Budapest, Szalag u. 4. Telefon: 1/202-3872 Fax: 1/202-3875 Web: www.korics.hu E-mail: [email protected]

Programfelelős:

Ábel Zsófia, Holop Szilveszter területfejlesztési tanácsadó

www.korics.hu

Minősített pályázatmenedzseri katalogizált jegyzékszám: 125/141205

2. oldal az összesen 126 oldalból

Bevezetés A statisztikai kistérségek rendszere az ország egész területét átfogó, megyehatárokat át nem lépő rendszer. Egy-egy kistérség olyan földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely a települések közötti valós munka-, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatási, egészségügyi, kereskedelmi stb.) kapcsolatokon alapul. A 138 egységből álló statisztikai kistérségi rendszert 1994. január 1-jével léptette életbe a KSH, amelyet 1997. augusztus 1-jén alakított át 150 kistérségből álló rendszerré. A jelenlegi kistérségi rendszer a 244/2003 (XII.18.) Kormányrendelet melléklete alapján 2004. január 1-i hatállyal érvényes, és 168 kistérséget tartalmaz. A kistérségi komplex területfejlesztési koncepció a kistérségi fejlesztési programozás alapdokumentuma. Célja, hogy egy adott területen, egy bizonyos időintervallumon belül megjelenő társadalmi, gazdasági és környezeti jelenségek térbeli leképeződésére reagáljon oly módon, hogy felkutatja és mozgósítja a helyben megtalálható erőforrásokat, és ezekre alapozva avatkozik be a folyamatokba. Ezek az intézkedések a kistérség jövőbeni programozásának az alappilléreit képezhetik. Számos dokumentum jelenik meg párhuzamosan egy kistérség területfejlesztési politikájában, amelyeknek egymással összhangban kell lenniük annak érdekében, hogy a stratégia valóban sikeres és használható legyen a kistérség minden gazdasági, társadalmi szereplője számára. Ki kell hangsúlyozni a különböző területfejlesztési szintek (országos, regionális, megyei, kistérségi, települési) közötti fejlesztési tervek koherenciájának fontosságát. Annak érdekében, hogy a kívánatos összhang meglegyen, ennek a dokumentumnak átfogó jellegűnek, a többit integrálónak kell lennie. Mivel ezek a dokumentumok egymásra épülnek, nagyon fontos, hogy az - elsősorban a kistérségen belül megjelenő - települési fejlesztési tervek tartalmazzanak olyan elképzeléseket, intézkedéseket, amelyek felfűzhetőek a kistérségi területfejlesztési koncepcióra. Ez ugyanis egy olyan dokumentum, amely illeszkedik a megyei, a regionális, ezáltal az országos fejlesztési koncepcióhoz. Olyan források nyithatók meg megfelelő használata alapján a kistérség előtt, amelyek e nélkül elérhetetlenek lennének. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy a fejlesztési tervet a tartalmi mellett időbeli síkon is elhelyezzük. Az 18/1998. KTM rendelet hatályban levő szabályai szerint a középtávú programozás 3-6 évre szól. Sajnos a magyarországi területi terezés és az Európai Uniós programozás erős aszinkronitásban áll egymással, így a túlnyomó többségében Európai Uniós, illetve társfinanszírozásban támogatott programok forráskoordinálása nehézkes.

www.korics.hu



A dokumentum kidolgozását végző csoport résztvevőinek bemutatása Körics Euroconsulting Dr. Kőrösi Koppány

-

Ügyvezető igazgató Jogász - Önkormányzati szakértő

Holop Szilveszter

-

Területfejlesztési főmunkatárs Geográfus – Terület- és településfejlesztési szakértő

Varga Zsuzsanna

-

Pályázati tanácsadó Geológus - Hidrogeológus

Cegléd Ágnes

-

Pályázati tanácsadó Agrármérnök – Vidékfejlesztési szaktanácsadó

Balogh Katalin

-

Területfejlesztési munkatárs Agrármérnök – Vidékfejlesztési szaktanácsadó

Ábel Zsófia

-

Területfejlesztési munkatárs Szociológus - Változásmenedzser

www.korics.hu



Tartalomjegyzék Bevezetés ............................................................................................................ 3 A dokumentum kidolgozását végző csoport résztvevőinek bemutatása.................................. 4 Tartalomjegyzék.................................................................................................... 5 I. rész: Helyzetfeltárás ............................................................................................ 8 1.

A kistérség földrajzi adottságai, jellemzői ........................................................ 10 1.1.

Elhelyezkedés, földrajzi helyzet ....................................................................10

1.2.

Kistérségek rendszere ................................................................................11

1.2.1. 1.3.

Földrajzi elhelyezkedés ...........................................................................12 Természetföldrajzi környezet .......................................................................13

1.3.1.

Somogy parti sík....................................................................................13

1.3.2.

Kelet-Külső-Somogy................................................................................15

1.4.

Településhálózat, térszerkezet .....................................................................18

1.5.

A kistérség közlekedési kapcsolatrendszere ......................................................19

1.6.

Műszaki és kommunális Infrastruktúra .............................................................21

1.6.1.

A lakásállomány és változása ....................................................................22

1.6.2.

Hulladékgazdálkodás ..............................................................................24

1.7.

Endogén erőforrások ..................................................................................26

1.7.1.

Humán erőforrás ...................................................................................26

1.7.2.

A népesség szerkezete ............................................................................29

1.7.3.

A népesség, mint munkaerő, a kistérség munkaerőpiaca ...................................31

1.8.

Gazdaság................................................................................................33

1.8.1.

Általános jellemzők................................................................................33

1.8.2.

Gazdasági teljesítmény és szerkezet ...........................................................34

1.8.3.

Ipar ...................................................................................................37

1.8.4.

Mezőgazdaság, élelmiszeripar ...................................................................38

1.8.5.

Kereskedelem és szolgáltatás ....................................................................46

1.9.

Turizmus ................................................................................................48

1.9.1. 1.10.

A kistérség településeinek jellemzése idegenforgalomi szempontból.....................52 Humán Infrastruktúra.................................................................................57

1.10.1.

Oktatás ...........................................................................................57

1.10.2.

Egészségügy, szociális helyzet................................................................57

1.10.3.

Kultúra, művelődés, civil szféra..............................................................58

SWOT analízis ..................................................................................................... 60 II. rész: Kistérségi fejlesztési program....................................................................... 64 Általános célkitűzések .......................................................................................65 Speciális célkitűzések ........................................................................................65 Alprogramok – Intézkedések – Ütemezés .................................................................... 66 Jövőkép ...........................................................................................................72



III. rész: Operatív Program ..................................................................................... 74 1. 1.

Az operatív program szöveges összefoglalása........................................................75 Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése ................................................ 79

1.1. Alprogram: Minőségi turizmus feltételeinek megteremtése alprogram ...........................79 1.1.1. Intézkedés: Gasztroturizmuson alapuló programcsomagok kidolgozása .....................79 1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése....................................................... 80 1.1. Alprogram: Minőségi turizmus feltételeinek megteremtése alprogram ...........................80 1.1.2. Intézkedés: Komplex turisztikai programcsomagok kidolgozása ..............................80 1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése....................................................... 82 1.1. Alprogram: Minőségi turizmus feltételeinek megteremtése alprogram ...........................82 1.1.3. Intézkedés: Kerékpáros turizmus fejlesztése ....................................................82 1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése....................................................... 83 1.2. Alprogram: Az üdülőidény megnövelése alprogram ..................................................83 1.2.1. Intézkedés: Kulturális turizmus fejlesztése ......................................................83 1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése....................................................... 84 1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése....................................................... 84 1.2. Alprogram: Az üdülőidény megnövelése alprogram ..................................................84 1.2.2. Intézkedés: Konferenciaturizmus fejlesztése ....................................................84 1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése....................................................... 85 1.2. Az üdülőidény megnövelése alprogram.................................................................85 1.2.3. Intézkedés: Termál- és wellness-turizmus fejlesztése..........................................85 2. Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése ............................... 86 2.1. Alprogram: Kistérség érdekérvényesítő képességének létrehozása................................86 2.1.1. Intézkedés: A kistérségi munkaszervezet adminisztratív és szakmai egységének megerősítése ..................................................................................................86 2. Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése ............................... 88 2.1. Alprogram: Kistérség érdekérvényesítő képességének létrehozása................................88 2.1.2. Intézkedés: A helyi gazdasági szereplők bevonása a kistérségi fejlesztő munkába ........88 2. Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése ............................... 89 2.2. Alprogram: Kistérségi szemlélet kialakítása ...........................................................89 2.2.1. Intézkedés: Kistérségi marketingkommunikáció .................................................89 2. Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése ............................... 90 2.2. Alprogram: Kistérségi szemlélet kialakítása ...........................................................90 2.2.2. Intézkedés: Térségi kapcsolatok ápolása – Kistérségi menedzsment tevékenység .........90 2. Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése ............................... 92 2.2. Alprogram: Kistérségi szemlélet kialakítása ...........................................................92 2.2.3. Intézkedés: A lakónépesség helyi identitástudatának kialakítása, komfortérzetének növelése ........................................................................................................92 3. Prioritás: Gazdasági diverzifikáció ........................................................................ 93 3.1. Az agrárgazdaság növelése alprogram ..................................................................93



3.1.1. Intézkedés: Gyenge termőképességű területek és hagyományos szántóföldi kultúrák részbeni kiváltása .............................................................................................93 3. Prioritás: Gazdasági diverzifikáció ........................................................................ 95 3.1. Az agrárgazdaság növelése alprogram ..................................................................95 3.1.2. Intézkedés: Mezőgazdasági gazdálkodók szakmai képzettségi színvonalának növelése, képzése .........................................................................................................95 3. Prioritás: Gazdasági diverzifikáció ........................................................................ 96 3.2. A kistérség tőkeabszorpciós képességének növelése alprogram....................................96 3.2.1. Intézkedés: Kisvállalkozások piacrajutását és versenyképességét javító programok kidolgozása.....................................................................................................96 3. Prioritás: Gazdasági diverzifikáció ........................................................................ 98 3.2. A kistérség tőkeabszorpciós képességének növelése alprogram....................................98 3.2.2. Intézkedés: Repülőtér-fejlesztés...................................................................98 3. Prioritás: Gazdasági diverzifikáció ........................................................................ 99 3.2. A kistérség tőkeabszorpciós képességének növelése alprogram....................................99 3.2.3. Intézkedés: Kistérségi vállalkozásbarát környezet kialakítása, befektetést ösztönző programok kidolgozása.......................................................................................99 4. Prioritás: A kistérség Balatontól távolabb fekvő településeinek felzárkóztatása .............. 101 4.1. Alprogram: Humánerőforrás-fejlesztés............................................................... 101 4.1.1. Intézkedés: Szakképzési infrastruktúra fejlesztése ........................................... 101 4. Prioritás: A kistérség Balatontól távolabb fekvő településeinek felzárkóztatása .............. 103 4.1. Alprogram: Humánerőforrás-fejlesztés............................................................... 103 4.1.2. Intézkedés: Diplomás fiatalok kifelé irányuló migrációjának megfékezése ............... 103 4. Prioritás: A kistérség Balatontól távolabb fekvő településeinek felzárkóztatása .............. 105 4.2. Alprogram: Szolgáltatások javítása ................................................................... 105 4.2.1. Intézkedés: Külterületi vonalas infrastruktúra fejlesztése................................... 105 4. Prioritás: A kistérség Balatontól távolabb fekvő településeinek felzárkóztatása .............. 106 4.2. Alprogram: Szolgáltatások javítása ................................................................... 106 4.2.2. Intézkedés: Információs társadalom fejlesztése............................................... 106 Melléklet .......................................................................................................... 108 Siófok város szobrai ........................................................................................... 108 A javaslatok és a korrekciók listája.......................................................................... 110



I. rész: Helyzetfeltárás



E fejezet célja a kistérség társadalmi, gazdasági, környezeti állapotának feltárása, értékelése. A Siófoki Kistérség esetében a korábbi időszak adatinak összehasonlítása, tendenciák megfigyelése nem lehetséges, a KSH 2003-előtti területi adatbázisai, az AMÖ 2000 (Általános mezőgazdasági öszszeírás) és a GKI Gazdaságkutató Rt. kistérségre vonatkoztatott gazdasági mutatatói még tartalmazták a jelenleg a balatonföldvári kistérséghez tartozó települések adatait is. Munkánk során ezért a KSH 2004-ben kiadott területi statisztikai évkönyveivel, és a 2001-es népszámlálás adataival dolgoztunk. További makrostatisztikai adatokat a következő dokumentumokból nyertünk: •

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia

•

Dél-Dunántúli régió komplex fejlesztési terve

•

Somogy megye területfejlesztési programjának felülvizsgálata (Somogyi Fejlesztési Unió)

•

A Balaton-térség nemzetgazdasági szintű jövedelemtermelő képességének vizsgálata (GKI Gazdaságkutató Rt. 2004, április.)

•

Siófoki Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési program 2004-2006

•

Balaton Régió stratégiai fejlesztési program helyzetelemzés és SWOT aktualizálása, 2005

•

Balaton Fejlesztési Tanács „Balaton régió fejlesztési stratégiája”

•

Siófok Város 2005. évi turisztikai szezonértékelése, Siófok Város Tourinform Irodája

Mikrostatisztikai adatokkal a Somogy Megyei Munkaügyi Központ Siófoki Kirendeltsége által készített 2005-ös kistérségi humánerőforrás térképből, illetve a kistérség településeinek elektronikusan elküldött kérdőív adatbázisából dolgoztunk. A kistérségi programozás elképzelhetetlen a helyi gazdasági és társadalmi aktorok (szereplőrésztvevők) interjús megkérdezése nélkül. Irodánk számos mély- illetve célzott kérdéssort tartalmazó interjút készített a kistérség meghatározó véleményvezéreivel. További személyes egyeztetésre volt lehetőségük a települések polgármestereinek és a kistérség területfejlesztési menedzsereinek a 2006. február 17-én megtartott műhelymunkán, ahol ismertettük a helyzetelemzés során feltárt problémákat, a SWOT analízist, valamit ezen anyag alapján kialakított stratégiát. Az előzetes helyzetelemzés és prioritás csoport megvitatására rendezett workshop-jellegű találkozón a résztevő polgármesterek nem fogalmaztak meg kifogást a munkaanyaggal szemben, ötleteikkel, javaslataikkal segítették munkánkat, melyet ez úton is meg kívánunk köszönni.



1. A kistérség földrajzi adottságai, jellemzői 1.1.

Elhelyezkedés, földrajzi helyzet

A siófoki kistérséget magába foglaló Dél-Dunántúl Régió Magyarország délnyugati részén fekszik, határainak döntő többsége természeti. Nyugaton a Zala-Somogyi határárok, keleten a Duna, északon a Balaton, délen pedig a Dráva választja el a szomszédos Horvátországtól. A Tolna-, Somogy- és Baranya megyék alkotta térség a Dunántúl legnagyobb régiója, s bár itt található a legtöbb település (2001-ben 653), ez egyben a legalacsonyabb népsűrűségű régió. Somogy megye - amely a Dél-Dunántúl szinte felét teszik ki -, a Balatontól egészen a Dráváig nyúlik. Hatezer-harminchat négyzetkilométernyi területével az ország legnagyobb megyéi közé tartozik nagysága szerint az ötödik - az ország összterületének mintegy 6,5 százalékát foglalja magába. Észak–déli kiterjedése jelentős, meghaladja a 120 kilométert. Északon Veszprém, északkeleten Fejér, keleten Tolna, dél-keleten Baranya megye, délen Horvátország, nyugaton pedig Zala megye határolja. A megye népességszáma 331.802 fő, amelynek 1/5-e a székhelyen, Kaposváron él. A lakosság közel fele 13 városban, másik fele 232 községben él.



1.2. Kistérségek rendszere A kis térségek fejlettségi differenciálódására való reagálás eredményeképpen az Európai Unió területfejlesztési és közigazgatási irányelveit szem előtt tartva alakultak ki a NUTS IV-es rendszernek megfelelő statisztikai kistérségek. A statisztikai kistérségek rendszere az ország egész területét átfogó, megyehatárokat át nem lépő rendszer. Egy-egy kistérség olyan földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely a települések közötti valós munka-, lakóhelyi-, közlekedési-, középfokú ellátási (oktatási, egészségügyi, kereskedelmi stb.) kapcsolatokon alapul. Az 1997-ben kialakított 150 kistérségből álló kistérségi rendszer keretében Somogy megyében 9 kistérség jött létre, 2000ben azonban Balatonföldvár székhellyel új kistérség jött létre - nem kis mértékben megváltoztatva ezzel a Siófoki kistérséget.

1. ábra: Somogy megye kistérségei 1997-től 2003-ig

A fokozatosan átalakuló kistérségi rendszer 2003-ban, a 244/2003.(XII.18.) kormányrendeletben kapott legitimációt. A korábbi struktúra módosításával a siófoki kistérségből 13 település vált ki, és Balatonföldvár központtal új kistérség jött létre. A balatonföldvári kistérség a megye területileg legkisebb, népességszám tekintetében pedig a második legkisebb kistérsége. A Siófoki kistérség népességének száma közel ¼-ével, területe pedig nagyjából 40%-al csökkent az átszerveződés által.



Terület (km2)

Kistérség

A megye %-ában

Népesség

A megye %-ában

Népsűrűség (fő/km2)

Település

Balatonföldvári

255

4,2

11.710

3,5

46

13

Barcsi

696

11,5

26.067

7,9

37

26

Csurgói

496

8,2

18.545

5,6

37

18

Fonyódi

418

6,9

27.236

8,2

65

14

1.573

26,1

123.322

37,2

78

77

Lengyeltóti

273

4,5

11.402

3,4

42

10

Marcali

825

13,7

31.872

9,6

39

34

Nagyatádi

647

10,7

27.927

8,4

43

18

Siófoki

373

6,2

37.814

11,4

101

10

Tabi

480

8,0

15.907

4,8

33

25

Kaposvári

Kistérségek összesen

6.036

100,0

331.802

100,0

55

245

1. táblázat: Az 1997-es kistérségi struktúra kistérségei Somogy megyében

A Dél-dunántúli régión belül a kistérségek közötti fejlettségbeli mutatók komoly eltérést jeleznek. A régió huszonnégy kistérsége közül kilenc hátrányos helyzetűnek, másik kilenc pedig leghátrányosabb helyzetűnek minősül. A Siófoki kistérség, a Pécsi, Szekszárdi és a Kaposvári kistérségekké együtt a régió legfejeltebb kistérségei. Somogy megye viszonylag kiegyenlített népességszámú kistérségekkel rendelkezik. A 10 kistérségből 4 rendelkezik 20 ezer alatti, egymást tekintve közeli értékű népességszámmal. Hasonlóan további 4 kistérség szintén alacsony szórással, húsz és harmincezer közötti népességszámmal rendelkezik. A megyeszékhely kiugróan magas értékét kizárólag a Siófoki kistérség képes némileg ellensúlyozni. A népsűrűség a megye legnagyobb részén - csakúgy, mint a megye átlagában - alacsony. Magas népsűrűséggel egyetlen kistérség sem rendelkezik. A legmagasabb népsűrűséggel jobbára a Balaton-parti, nyugat-kelet irányban elnyúlt kistérségek, mint a Siófoki illetve a Fonyódi, és a megyeszékhely kistérsége rendelkeznek, országos viszonylatban azonban még ezek népsűrűsége is csak közepesnek tekinthető. A legalacsonyabb népsűrűséggel - mindössze 33 fő/km2 értékkel - a Tabi kistérség rendelkezik.

1.2.1. Földrajzi elhelyezkedés A siófoki kistérség a megye északkeleti részén helyezkedik el. A kistérség természeti hátárait északon a Balaton alkotja. A kistérség nyugati települései már a Somogyi dombság Külső Somogyi dombjai között helyezkednek el, míg településeinek nagy része a Mezőföld Sió által kialakított legnyugatabbi nyúlványain helyezkednek el. Délen egyértelműen a Somogyi dombság éles határt nem képező elvégződő lankái képezik a kistérség határát. A kistérség központja Siófok, közigazgatási határait északon a Balaton túloldalán található balatonalmádi és balatonfüredi, keleten az enyingi, délen a tamási és tabi, míg nyugaton a balatonföldvári kistérségek alkotják.



A kistérség a Somogyi dombság nagytáj, a Külső-Somogy középtáj területén helyezkedik el. A kistérség települései 4-6 arányban két kistáj - a Somogy parti sík, és Kelet-külső Somogy - területén találhatók.

1.3. Természetföldrajzi környezet 1.3.1. Somogy parti sík Települések (a Siófoki kistérség települései közül): Balatonszabadi, Siófok, Siójut, Zamárdi 1.3.1.1. Domborzat és földtani adottságok A Balaton keleti partjától induló és a déli partot Fonyódig körbefutó 2-4 km széles keskeny parti sáv a Somogy parti sík. A 100 km2 nagyságú terület legmagasabb részeit - a vulkáni tufa tanúhegyeket (Boglári-, Fonyódi Várhegy) kivéve - a somogyi meridionális hátak előterében elhelyezkedő, domblábi lejtős síkok képviselik. Szelíd hajlású, alacsony felszín (120-160 m a tengerszint feletti) jellemzi. Tóközeli szegélyei helyenként lejtőüledékekkel többé-kevésbé megemelt, idősebb tavi abráziós színlők, amelyek a tavi hullámmozgással alámosott alacsony (5-10 m), meredek peremekkel határolódnak el a parti alluviális síktól. Sajátos alakulatok a meridionális hátak tóig kinyúló elvégződései, amelyek tavi abrázióval alámosott magas, meredek (szakadékos) falakként keretezik a vízpartot. A terület nagyobb részét elfoglaló domblábi lejtős sík a megsüllyedt pannóniai homok- és agyagüledékekre települt prebalatoni hordalékkúp anyagából formálódott ki. Ezen a térszínen mind pannóniai, mind murvás homoküledékek számos helyen, kellő mennyiségben, könnyen hozzáférhető módon nyerhetők felhasználásra. A turzásokkal tarkított kavicsos rétegekkel keverve fordul elő; helyenként durva- és középszemű homok murvával, kavicsos rétegekkel fordul elő; helyenként deflációs eredetű lepelhomok takarókkal fedve. A parti alluviális vízjárta területeken lápos réti és telkesített síkláp talajok találhatók. Utóbbi kiterjedése jelentős (42%); zömmel Fonyód és Balatonszemes között fordulnak elő. Mintegy 70%-ukat rétek borítják. A kistáj löszös üledékekkel borított térszínein mészlepedékes csernozjomok (32%), csernozjom barna erdőtalajok (7%) és barnaföldek keletkeztek (15%). Zamárditól keletre vályogmechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású, igen jó termékenységű mészlepedékes csernozjomok képződtek.



1.3.1.2. Éghajlat A kistáj mérsékelten meleg éghajlatú, a mérsékelten száraz és mérsékelten nedves típus határán terül el. Az évi napfénytartam 2.020 és 2.050 óra között van. Nyáron 810-820 óra, télen 205 óra körüli a napsütés. Az évi középhőmérséklet 10,4 ºC körüli, de északon egy-két tized fokkal kevesebb. A vegetációs időszak hőmérsékleti átlaga 17,0-17,2 ºC. Április 10-11-étől október 18-19-ig, vagyis évente mintegy 190 napon keresztül a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 °C-ot. A fagymentes időszak április 5. körül kezdődik és október 30. táján fejeződik be, vagyis évente mintegy 208 napig tart. A legmagasabb nyári hőmérsékletek sokévi átlaga 33,2 ºC, a legalacsonyabb télieké -14,0 és -14,5 ºC közötti. Az évi csapadékösszeg 650-680 mm; a vegetációs időszakban északon és északkeleten 320-350 mm, máshol 350-400 mm csapadék várható. A téli félévben a hótakarós napok száma 32 körüli, az átlagos maximális hóvastagság 22-24 cm. A parti sík uralkodó szélirányaira (É, ÉNy) jellemző, hogy a zivatarok és hidegfrontok általában hirtelen szélerősödéssel járnak. 1.3.1.3. Vízrajz A Balaton déli pereme Fonyódtól Balatonkeneséig néhány vízfolyás torkolati szakaszát öleli fel. Ezek a Keleti-Bozót vagy Nagy-árok (44 km, 251 km2), Balatonboglári-határárok (16 km, 59 km2), Tetvesárok (25 km, 94 km2), Nagymetszés (18 km, 88 km2), Séd (Balatonföldvár; 10 km, 37 km2), Endrédipatak (7 km, 23 km2), Balatonszéplaki árok (7 km, 19 km2). A Siótól keletre található területet egyetlen vízfolyás sem keresztezi. Vízháztartása nyugatról keletre haladva veszteségessé lesz. Általában azonban időszakos jellegű, gyér vizű vízfolyások jellemzik a Siótól keletre fekvő területeket, amelyek csak tavasszal és nyár elején vezetnek jelentősebb vízhozamokat. A vízfolyások vízminősége a mellettük fekvő települések miatt eléggé szennyezett. Az ártér kiterjedése 13,5 km2, amiből 0,8 km2 belterület, 2,5 km2 szántó, 10 km2 rét és legelő, 0,2 km2 erdő. Természetes állóvize a balatonszabadi Sóstó (15,2 ha) és a zamárdi Töreki-láp (52,5 ha), míg a balatonföldvári Halas-tó (20 ha) mesterséges. A talajvíz mélysége Balatonföldvártól nyugatra 2, míg attól keletre 4 m-ig süllyed. Általában a Balatonhoz közeledve emelkedő tendenciájú. Mennyisége is kevés, mivel a felszín alatt a tóba szivárog. Kémiailag a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jelleg az általános, de helyenként a nátrium is megjelenik. A rétegvizek mennyisége 1 l/s.km2 körüli. Az artézi kutak mélysége általában nem éri el a 100 métert. Vízhozamuk a mérsékelt és a közepes között ingadozik. Vegyi összetételük a felhasználást nem korlátozza. Fonyód szénsavas kútja országosan ismert ásványvizet ad. Minden településben van közműves vízellátás, ami azonban az igényeket a nyári üdülőszezonban nem mindig elégíti ki. A csatornázás helyenkénti hiánya a Balaton vízminőségét is veszélyezteti. 1.3.1.4. Tájtipológiai összegzés Mérsékelten meleg, Siófoktól nyugatra mérsékelten nedves éghajlatú, részben a tóparton meredeken elvégződő alámosott, barna és csernozjom barna erdőtalajjal borított alacsony dombhátak, részben a közéjük és a tóparti turzások közé zárt rossz lefolyású, lápos réti talajú árterek és többékevésbé lecsapolt síklápok (az ún. berkek) jellemzik e területet. Siófoktól keletre az éghajlat már mérsékelten száraz és a tó fölé emelkedő, a mély talajvizű löszös síkságot mészlepedékes csernozjom fedi. Az ártereken az ártéri ligetek puhafás erdőcsoportjai mellett a rétlápok növényze-



tét találjuk. A magasabb dombvonulatok maradványerdei vagy illír-jellegű molyhos tölgyesek, vagy cseres tölgyesek, míg a keleti tájrészen a tatárjuharos lösztölgyesek alkotóelemei bukkannak elő, helyenként homoki tölgyes csoportokkal. Az egyes típusok hasznosítását a tóhoz viszonyított fekvés eléggé meghatározza. A magasabb dombságok eróziós-deráziós völgyekkel tagolt, mély talajvizű felszínén találjuk a településeket, valamint a szántók és a szőlők-gyümölcsösök kb. 1/4-1/4-részarányt elfoglaló foltjait, továbbá kis területű erdőfoltokat. A mély fekvésű, magas talajvizű árterek és síklápok vagy szántók, vagy rétek és legelők. A nyugati tájrész löszös síkjainak tó közeli részét ugyancsak települések foglalják el, míg távolabbi területei kultúrsztyep-jellegű szántóföldek, itt-ott ligetekkel tagolva.

1.3.2. Kelet-Külső-Somogy Települések: Ádánd, Balatonendréd, Nagyberény, Nyim, Som, Ságvár 1.3.2.1. Domborzat és földtani adottságok A kistáj a Balatoni-medence Kőröshegy-Siófok közötti parti síkjától délre a DéI-Külső-Somogyisüllyedék északi szegélyéig (Somogygeszti-Pincehely vonala) terjed, nyugati határa KöröshegyBonnya vonalában, keleti széle a Sió-Alsó-Kapos mentén húzható meg. A kistáj legnagyobb része északkelet-délnyugati irányában húzódó, egymás mögött sorakozó dombhátak és a Balatonnal párhuzamos nagyobb völgyek együttese. A hátak átlagos magassága 200-300 m a tengerszint felett. Néhány tetőszint az északi részen kissé a 300 m fölé emelkedik. A hátak szélessége 10-20 km, hoszszúságuk 10-40 km között váltakozik. A dombhátak közös jellemző geomorfológiai vonása a szembetűnő aszimmetria. A kistáj Sió-Alsó-Kapos menti 5-10 km széles sávja lösztakarós, illetve futóhomok fedte lépcsős hordalékkúp-felszín. Alacsonyabb helyzetének (átlagos magasság 150-170 m, csak két foltszerű kiemelkedés, Ozora és Magyarkeszi mellett haladja meg kissé a 200 m-t), enyhébb lejtésviszonyainak (5-15°), valamint gyengébb relatív reliefjének megfelelően szelídebb formák jellemzik. A felszín lapos völgyek és köztes lépcsős síkok együttese. Közepes adottságú mezőgazdasági terület. A terület alapformái az alaphegység pikkelyes szerkezeti viszonyainak tükörképeként pannóniai agyag- és homoküledékekből formálódtak ki. A változó vastagságú pannóniai rétegek a lejtők aljában sok helyen a felszín közelében vannak, másutt prebalatoni murvás folyóvízi homok és 5-15 m vastag lösztakaró fedi. A lejtőkön és lejtőlábakon, lépcsős szinteken löszös-homokos, talajmaradványokkal és murvával kevert lejtőüledékek helyenként nagy vastagságban halmozódtak fel. A nagyobb keresztvölgyek talpain csekélyebb mennyiségben tőzeges foltok, lápi agyag és lápi mész is előfordul. A talajvíz felszín alatti mélysége a magas löszfelszíneken a 30 m-t is meghaladja, másutt 8-15 m mélységben helyezkedik el; a mélyebb alluviális síkoktól eltekintve az alacsonyabb térszíneken 3-6 m. Rétegvizek a pannóniai üledékekből nyerhetők 50-250 m között több szintből. Hetven foknál melegebb hévizek a terület délnyugati részén 1.000 m-nél nagyobb mélységből hozhatók a felszínre. A löszös üledékeken 4%-ban agyagbemosódásos barna erdőtalajok, 32%-ban barnaföldek, 9%-ban csernozjom barna erdőtalajok, 47%-ban mészlepedékes csernozjomok képződtek. A vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású barnaföldek besorolása az V. talajminőségi kategória, míg



a kilúgozottabb, kisebb szervesanyag-tartalmú agyagbemosódásos barna erdőtalajoké VI kategória. A két erdőtalaj típus területhasznosításának megoszlása közel azonos. A barnaföldekével azonos a csernozjom barna erdőtalajok minősítése és területhasznosítási módja is. Különbséget a csernozjomosodás miatti nagyobb szervesanyag-tartalom és a kiterjedtebb szántóföldi művelés jelent. A kistáj mezőgazdasági potenciálját elsősorban a legnagyobb területű, legtermékenyebb mészlepedékes csernozjomok határozzák meg. Mechanikai összetételük vályog, vízgazdálkodásuk kedvező, szervesanyag-tartalmuk 3-4 % körüli, termékenységi besorolásuk igen kedvező. Szántóként 87%uk hasznosított. A patakvölgyek talajai allúviumon képződött öntés réti és lápos réti talajok; az összterület 7%-át fedik. Mechanikai összetételük vályog, termékenységi besorolásuk a VI. és VII. talajminőségi kategória. Általában rétek, legelők. 1.3.2.2. Éghajlat Mérsékelten meleg - mérsékelten nedves éghajlatú a kistáj. Évente 2.000-2.050 óra napsütés várható; ebből nyáron 800-820 órán, télen mintegy 200 órán át süt a nap. Az évi középhőmérséklet 10,010,2 ºC, de a Balaton partján eléri a 10,4 ºC-ot. A tenyészidőszak középhőmérséklete 17,4 ºC, sőt a Balaton közelében egy-két tizedfokkal magasabb. A napi középhőmérséklet a tó közelében már április 10. körül, máshol 2-3 nappal később meghaladja a 10 ºC-ot. Ez az időszak 189-192 napon át (a Balaton közelében néhány nappal még hosszabb ideig), október 19-ig tart. Délen 194 nap körüli (április 14-15. és október 23-25. között), a középső területeken 198 nap körüli (április 5-10. és október 20. között), a tóhoz közeli tájakon 208-210 nap hosszúságú a fagymentes időszak (április eleje és október vége között). A legmelegebb nyári nap sokévi átlaga 33,5 ºC. A téli leghidegebb napok átlaga északnyugaton -15,0 és -15,5 ºC, máshol -16,0 és -16,5 ºC közötti. A délnyugati táj részek élvezik a legtöbb csapadékot (700 mm évi, 380-400 mm nyári félévi). Máshol az évi csapadék 650 mm körüli, s ebből a tenyészidőszakban 350-380 mm eső esik. A hótakarós napok száma a téli félévben általában 32, legnagyobb átlagos vastagsága 24 cm körüli. A leggyakoribb szélirány az északnyugati, de jelentős a délnyugati szél aránya is. 1.3.2.3. Vízrajz A kistáj északnyugati részén a Séden (10 km, 37 km2), Endrédi- (7 km, 23 km2) és a BaIatonszéplakiárkon (7 km, 19 km2) át a Balatonhoz, északkeleti részén a Jábában (22 km, 92 km2) és a KisKoppányon (39 km, 262 km2) át a Sióhoz, míg déli részén a Koppányon (56 km, 745 km2) át a Kaposhoz folyik le. Vízháztartása mérsékelten veszteséges. A nagy vízhozam- és vízszintkülönbségek a szélsőséges időjárás következményei. Csapadékos periódusban még a Koppány mellékpatakjain is tekintélyes vízhozamokat mértek (pl. Gonozdi-patak 28 m3/s). Általában azonban gyér vizűek, sőt időszakosan ki is száradnak. A vízminőség általában II. osztályú, de - különösen kisvízkor és a települések alatt - még szennyezettebb is lehet. A Koppány sűrű bal parti völgyhálózatához viszonyítva az árterület nagysága - 45 km2 - nem tartható soknak. Ebből 2,4 km2 belterület, 6,6 km2 szántó, 34,5 km2 rét és legelő, 1,5 km2 erdő. Az állóvizek száma 22, összesen 312 ha felszínnel. A többség halastó, amelyek közül az ozorai a legnagyobb (27 ha). Az egyéb tavak közül a Tamási-tározó 62 ha felszínű. A talajvíz mélysége egyenetlen. A völgyekben 2-4 m közötti, a dombhátak alatt helyenként hiányzik. Mennyisége csekély. Kémiailag a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típus az uralko-



dó. Számos helyen jelenik meg a nitrátosodás. A rétegvizek mennyisége is mérsékelt, 0,75 l/s.km2 alatti. 1.3.2.4. Tájtipológiai összegzés Mérsékelten meleg, nagyobb keleti felén mérsékelten száraz jellegű a kistáj, amely nyugat felé a mérsékelten nedves felé tolódik. Nagyobb, Koppány-Sió közötti délkeleti része lösszel fedett, eróziós-deráziós völgyekkel tagolt alacsony dombság, amelyen termékeny mészlepedékes csernozjom talaj alakult ki. Hajdani tatárjuharos és molyhos tölgyes erdeiből mára nagyon kevés (10%) maradt. Helyüket túlnyomóan szántók foglalták el. A meredek lejtők szőlői (3%) kis foltokban enyhítik a kultúrsztyep-jelleget. A kistáj északnyugati része eróziós-deráziós völgyekkel tagolt, élénkebb felszínű dombság. A Jaba pataktól északra eső részét csernozjom barna erdőtalaj fedi, amely nyugat felé és a Jabától délre barna erdőtalajnak adja át a helyét. Ezt a Kis-Koppány déli oldalán egy agyagbemosódásos barna erdőtalajú sáv váltja fel. A Felső-Koppány mentét ismét csernozjom barna erdőtalaj, délről barna erdőtalaj kíséri. Mindezek a felszínek egykor cseres tölgyesekkel, a magasabb dombgerinceken gyertyános tölgyesekkel voltak borítva. Arányuk ma 35-45%-ra csökkent. Helyüket főleg szántók (45-55%), kisebb részben szőlők (5-8 %) foglalták el.



1.4. Településhálózat, térszerkezet A Siófoki kistérség településhálózatát 10 település alkotja. A kistérség központja középváros, a kistérség többi településének népességszáma messze elmarad Siófokétól. A kilenc község közül, Zamárdi az egyetlen nagyközség,

míg

további

öt

település–

Ádánd,

Balatonendréd, Balatonszabadi, Nagyberény, Ságvár – az 1.000–3.000 közötti népességszámú kisközségek csoportjába tartozik. A fennmaradó három település közül Siójut és Som az apró-, Nyim a törpefalvak kategóriájába

tartozik.

Som

község

kettő

lakott

külterületi hellyel is rendelkezik: Daránypuszta és Simonmajor. A Balatonhoz közeli községek népessége viszonylag magasabb a háttértelepülésekhez képest. A térségközpontban - a maga közel 25.000 fős lakosságával - él a kistérség lakosságának több mint fele. A 60-as évek végén, a 70-es évek elején zajlott a települési struktúra átalakítása is, amikor államilag szabályozták és határolták be egy-egy település jövőjét. Körzetközponti szerepkört Siófok, alsórendű központ szerepkört 6 település kapott, 3 település szerepkör nélküli lett. Ez hosszútávra meghatározta a települések, az ott élő emberek sorsát. A szerepkör nélküli településekről megindult az elvándorlás, amely a településeket elsősorban a magasan képzett réteg távozása miatt érintette hátrányosan.

Település

Népesség

Terület

A helyi igazgatás struktúrája

Ádánd

2.380

29,52

önálló jegyzőség

Balatonendréd

1.410

40,02


Balatonszabadi

2.928

41,34

körjegyzőség székhelye

Nagyberény

1.409

23,14


Nyim

302

9,76

körjegyzőség (Ságvár)

Ságvár

1.879

38,44

körjegyzőség székhelye

Siófok

23.909

124,66


Siójut

555

10,73

körjegyzőség (Balatonszabadi)

Som

700

23,36

körjegyzőség (Ságvár)

Zamárdi

2.342

32,23


Kistérség összesen

37.814

373

többcélú kistérségi társulás

2.táblázat Siófoki kistérség települései a népesség,a terület és a helyi igazgatási struktúra alapján



A térség településszerkezeti adottságai nagymértékben meghatározzák a helyi közigazgatás szervezetét. Így a Balaton part, illetve a háttérterületek közötti ellentét a közigazgatási rendszer terén is megmutatkozik. Míg az összes partközeli település önálló jegyzőséggel bír, addig a Balaton parttól távolabb eső települések közül 5 község két körjegyzőséggel működik. A települések között egy zsáktelepülés (Nyim) található.

1.5. A kistérség közlekedési kapcsolatrendszere A Dél-dunántúli régió jelenlegi infrastruktúrája, sem minőségében, sem a kiépítettség arányában, nem kielégítő. A régió nemzetközi megközelíthetőségét nehezítik a határátkelőhelyek és a jó minőségű gyorsforgalmi utak hiánya. Somogy megye kistérségei közül a Siófoki kistérség helyzete földrajzi elhelyezkedés szempontjából az egyik legelőnyösebbnek mondható. Azonban figyelembe kell venni a partközeli, illetve a Balaton parttól távolabb eső települések közti infrastrukturális ellátottságon belüli különbségeket. Kiemelten kell kezelni a Balaton parttól távolabb eső települések háttértelepülések felzárkóztatását.



A kistérség területén minden közlekedési eszköz, lehetőség megtalálható, kezdve a gyalogtúraútvonaltól a repülőgépes szolgálatig. A gépjárművek három, különböző rendű közutat is igénybe vehetnek. Két települést-, Siófokot és Zamárdit érinti, az utóbbi határán ér véget az M7-es autópálya, melynek továbbépítése jelenleg is tart. A 65-ös, Siófokot Szekszárddal összekötő, másodrendű főút három községen halad át. A 65-ös főközlekedési úthoz csatlakozik a Som-Dég és a Som-Kapoly közút. Egyéb szilárd burkolatú úton közelíthető meg a térség többi települése. Az utak minősége változó, a főútvonal kivételével jellemzően gyenge. A településeket összekötő országos útvonalakon menetrend szerinti autóbuszjáratok közlekednek. Siófok és Zamárdi állomásain lehet vonatra szállni a Déli Vasút Budapest és Nagykanizsa irányába utazva. A Kaposvár és Siófok szárnyvonal négy falut érint a térségben (Siójut, Ádánd, Som-Nagyberény, Som-Daránypuszta). A szárnyvonal jövője azonban kétséges, a folyamatos visszafejlesztések következményeként ma már csak a reggeli és esti órákban közlekednek ezen szerelvények. A vízi közlekedés, korszerű hajóállomással elsősorban turisztikai célokat szolgál. A kerékpárosoknak hét kilométer hosszú szakasz épült a Balaton körüli út részeként, és tervezik a Sió melletti vonal elkészítését is. Sió partján létesítendő kerékpárút kistérségi kezdeményezés, pályázat útján nyert 90%-os EU támogatással készül, mely a balatoni bringakörutat, illetve Siófok városközpontját köti össze az egyes településekkel: Kiliti városrésszel, Balatonszabadival, Siójuttal és Ádánddal. A fent említett települések a 12 km hosszú kerékpárút által bekapcsolódhatnak a térség kerékpáros turizmusába. A tó környékének idegenforgalmában jelentős szerepet játszik a Siófoktól 5 km-re levő, Ságvár község határában, tőle északra található a Siófok-Balatonkiliti-Ságvár repülőtér. Ma a polgári hasznosítású repülőtérre kisgépek, vitorlázók, hőlégballonok érkeznek és emelkednek a magasba. A repülőtér mellett harminc férőhelyes szálloda épült. A nemzetközi forgalom számára megnyitva, határterülettel és határőrségi illetékességgel rendelkezik. Típusa szerint nyilvános, nem kereskedelmi, ideiglenes nemzetközi repülőtér. Üzemeltetése folyamatos, napkeltétől napnyugtáig. A leszállópálya hossza 2.500 m, szélessége 50 m, burkolata füves. Létesítményei között szerepel utasforgalmi épület, sportrepülőhangár és fedett gépállóhely. A jövőben fontos előrelépést jelenthet fejlesztése.



1.6. Műszaki és kommunális Infrastruktúra A kistérség műszaki infrastrukturális ellátottsága megyei szinten kedvezőnek ítélhető meg. A térség valamennyi települése rendelkezik vezetékes gázzal, közüzemi vízzel, elektromos energia ellátása egységesen kiépített. A telefon lefedettség szinte teljes, azonban az Internet lefedettség aránya még nagy szórást mutat. A közüzemi szennyvízcsatorna a 10 település közül mindössze négyben (Siófok, Zamárdi, Balatonszabadi és Siójut) található meg. Illetve a települések többségében gondot okoz a csapadékvíz elvezető rendszer hiánya. 3. táblázat: A műszaki infrastruktúra legfontosabb jellemzői a siófoki kistérség és Somogy megye viszonylatában

Közüzemi Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás, %

szennyvíz-

Személy-

csatorna-

gépkocsi

hálózatba

1000 lakos-

bekapcsolt

ra

Távbeszélőfővonal 1000 lakosra

Kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakások 1000 lakosra

lakás, % Siófoki kistérség Somogy megye

92

92,1

72,5

336

439

227

68,4

95,5

54

266

328

172

Forrás: KSH, Somogy megye statisztikai évkönyve, 2004



1.6.1. A lakásállomány és változása A kistérségben található Somogy megye lakásállományának 12 százaléka, szám szerint 16207 lakás. A siófoki kistérség lakásállomány számát tekintve csak a kaposvári kistérség haladja meg, azonban az új lakások építésének mértéke Somogy megye kistérségei közül itt a legmagasabb. 2004-ben a siófoki kistérségben volt a legtöbb az épített lakások száma, illetve a megyei átlagnak mintegy háromszorosa az 1.000 lakosra jutó épített lakások száma. Kedvezőnek mondható, hogy a megyei átlag alatt van a 100 lakásra jutó lakosok száma (233 fő), vagyis egy lakásban átlagosan 2,33 ember lakik. Úgyszintén megyei átlag alatti a 100 épített lakásra jutó megszűnt lakás. 4 . táblázat: A lakásállomány néhány adata Somogy megye kistérségeiben, 2004 LakásKistérség

állomány

100 lakásra jutó

Az épített lakások

lakos

az év végén

száma

10000

100 épített

2000-2004 közt épült

lakásra jutó

lakások a 2004. évi

megszűnt

lakás-állomány

lakás

%-ában

lakosra

Balatonföldvári

5.244

223

52

44,3

9,6

4,4

Barcsi

10.338

252

118

45

11

2,3

Csurgói

7.221

257

27

14,5

3,7

1,6

Fonyódi

12.370

220

245

89,8

4,5

7,4

Kaposvári

47.407

260

315

25,5

7,6

3,6

Lengyeltóti

4.524

252

40

34,7

0

2

Marcali

13.318

239

67

20,9

20,9

1,1

Nagyatádi

10.691

261

74

26,4

21,6

2,3

Siófoki

16.207

233

469

124,4

5,8

11,4

Tabi

7.132

223

13

8,1

7,7

0,9

134.452

247

1420

42,7

7,9

4,2


Forrás: Somogy megyei statisztikai évkönyv, 2004

Összességében jónak ítélhető meg a kistérség lakásállományának - elsősorban a - bővülési adatai, de a település-szintű adatok egyértelműen kimutatják, hogy a kistérségen belül igen nagy differenciák vannak, főként a térségközpont és a Balaton parttól távolabb eső települések tekintetében. A kistérség lakásállományának 67 százaléka Siófokon található, tehát meghatározó mindaz, ami a város lakásállományával történik. A kistérség lakásállomány-változásában történő kedvező folyamatok, a nagymértékű újlakás-építés, döntően a siófoki építkezésekkel függ össze. A 4. táblázatban látható, hogy egy év alatt a térségben épült házak közel 84 százaléka a térség központjában épült fel. A Balaton parttól távolabb eső településeken nem, vagy csak kis mértékű állományváltozás történt. A tulajdonformát tekintve, az elmúlt években jó néhány lakóház került külföldi állampolgárok kezébe



nemcsak a Balaton-parti településeken, de a Balaton parttól távolabb eső településeken is, azonban a vásárlói kedv jelenleg stagnál. 5. táblázat: A lakásállomány néhány adata a siófoki kistérség településein, 2004 Település

Lakásállomány 2003 év végén

2004 év végén

változás

Ádánd

842

848

6

Balatonendréd

528

535

7

Balatonszabadi

1088

1105

17

Nagyberény

598

598

0

Nyim

140

143

3

Ságvár

658

678

20

Siófok

10439

10808

369

Siójut

221

226

5

Som

265

265

0

Zamárdi

986

1001

15

Forrás: Somogy megyei statisztikai évkönyv, 2004



1.6.2. Hulladékgazdálkodás Somogy megyében 2003-ban vált teljessé a hulladékok szervezett elszállítása. A megye nagy részén négy vállalat végzi a települési szilárd hulladék elszállítását. A négy cég együttesen 187 településen (a helységek 77%-ában) szolgáltat, ahol a megye lakosságának 91%-a él. A Zöldfok Rt. nemcsak a siófoki kistérségben, hanem a kistérségen átnyúlva 45 településen végzi tevékenységét, melyek összlakossága 78.354 fő. 6. táblázat: A szervezett szemétszállításba bevont települések száma: Települések száma Év

2000

2001

2002

2003

Somogy megye

202

200

200

244

Forrás: Regionális Hulladékgazdálkodási Terv

Jelenleg Somogy megyében a lakosság által beszállított, szelektíven gyűjtött hulladék befogadására 3 hulladékudvar szolgál: egy lakossági hulladék szelektív gyűjtésre alkalmas létesítmény Kaposváron, illetve kettő intézményi hulladék gyűjtésére szolgáló Kaposváron és Barcson. A térségben keletkező települési szilárd hulladék ártalmatlanításának jelenlegi általános gyakorlata a lerakás. Somogy megyében 147 darab a meglévő lerakók száma, melyből 12 működik és megfelelő műszaki védelemmel csak 3 lerakó ellátott (Kaposvár, Marcali, Csököly). A kistérségben működési engedélylyel (2007. dec. 31-ig) Zamárdiban és Balatonszabadiban lévő lerakó hely rendelkezik. Balatonszabadi gyűjtési körzete 15, Zamárdi pedig 34 települést ölel fel. A térségben, illetve a megyében sem működik helyi lerakó. Zamárdiban található még válogató telep, települési hulladékot komposztáló üzem és folyik települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása. 7. táblázat: A kistérségben működő válogató telep és kapacitása Válogatott hulladék mennyiVálogatott hulladék

Helye

fajtája

Zamárdi

sége (t/év)

Kapacitás (t/év)

Papír, műanyag

9000

papír

műanyag

320

30

Forrás: Felügyelőségi nyilvántartás 8. táblázat: Települési hulladékot komposztáló üzem a kistérségben Létesítmény neve

Zamárdi komposztáló

Létesítmény helyszíne

Tevékenység típus

Kezelendő hulladékfajta

Szelektíven gyűjtött Zamárdi

hulladék komposztálása

Szerves, zöldhulladék

Kapacitás (t/év)

450-500

Forrás: felügyelőségi nyilvántartás



9. táblázat: Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása Létesítmény neve Zamárdi égetőberendezés

Létesítmény

Tevékenység

Kezelendő hulla-

helyszíne

típusa

dékfajta

Szelektíven

Szerves zöldhul-

gyűjtött hulladék

ladék és nyese-

égetése

dék

Balaton déli part Zamárdi

Kapacitás (m3/év)

600

Kezelt hulladék (m3)

330

Adatok forrása: felügyelőségi nyilvántartás

1.6.2.1. Komplex hulladékgazdálkodási program Nemcsak a kistérségben, de régiós szinten sincs egységes hulladékgazdálkodás, a kiemelt környezetvédelmi területeken – a Balaton, a Duna-Dráva Nemzeti Park területén- sem megoldott a hulladék szakszerű kezelése. 2007-ban fog elkészülni a Dél-Dunántúli régiót érintő Dél-Balaton Dél-Balaton – Sió völgye hulladékgazdálkodási rendszer mely 5 megyében, 204 településen élő 370 ezer állandó lakost, valamint az üdülési szezonban több százezer vendéget érinti, becslések szerint ilyen arányú népesség jelenleg mintegy 129 ezer tonna hulladékot termel. Az országban negyedikként létesítendő nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszerrel lehetővé válik, hogy az újrahasznosítható hulladékot visszaforgassák, a komposztáló berendezések beiktatásával pedig csökkenhet a lerakóba kerülő, biológiailag lebomló hulladékok mennyisége. A csaknem 13 milliárd forintos beruházás fedezetének 65 százaléka vissza nem térintendő európai uniós (ISPA/KA) forrás, 25 százaléka állami támogatás, az önkormányzatok önrésze 10 százalék. Az érintett települések a program elindításával Siófok városát bízták meg, és a rendszer szervezésére, fejlesztésére, a végrehajtás koordinálására konzorciumi szerződést kötöttek egymással. A siófoki kistérségen belül Som településén, Som és Daránypuszta között, lesz a Regionális Hulladékkezelő központ, mely 76 település hulladékának kezelését fogja megoldani.



1.7.

Endogén erőforrások

1.7.1. Humán erőforrás 1.7.1.1. A népességszám alakulása A dél-dunántúli népességszám változása az országos átlagnál kedvezőtlenebbül alakult. A régió lélekszáma évről évre csökken, s tíz év alatt a populáció 2,3 %-os fogyást produkált. Somogy megye népességmozgalmi adatai még az országos és regionális indexeknél is negatívabbnak bizonyultak. A megyén belül csupán a Siófoki kistérség mutatott biztató népességmozgalmi tendenciát. Az 1970-es adatokhoz képest a kistérség településeinek jelenlegi lakosságszáma növekvő népességszámot jelez. Ez a növekedési irány nagy arányban a Siófoki populáció gyarapodásának köszönhető, amely ellensúlyozta a környező községekben tapasztalható kis mértékű lélekszámesést is. A kistérségben a lakónépesség száma 2003 és 2005 között eltelt időszakban lényegesen nem változott sem negatív, sem pozitív irányba. A kistérség össznépessége az elmúlt négy étvized során 30 552-ről 37 814-re növekedett. 1. diagram: A siófoki kistérség lakosságszámának változása 1970 és 2004 között 25000

20000

15000

10000

5000

0 Ádánd

Balatone Balatonsz Nagyberé ndréd abadi ny

Nyim

Ságvár

Siófok

Siójut

Som

Zamárdi

Lakónépesség 1970

2240

1432

2408

1662

363

1514

16974

427

909

2623


2243

1395

2514

1579

353

1619

20125

426

768

2442


2213

1372

2635

1476

305

1601

22627

427

648

2202


2318

1386

2888

1456

297

1763

22684

538

710

2200


2380

1410

2928

1409

302

1879

23909

555

700

2342



1.7.1.2. Halálozási és élveszületési adatok A Dél-Dunántúli régióban az 1000 lakosra jutó élveszületések számának aránya (9,1%) elmarad az országos (10,7%) aránytól. Ugyanez az arányszám Somogy megyében, még ennél is szomorúbb képet mutat, egy százalékponttal alacsonyabb, mint a regionális átlag. A kistérségek többségében ez az érték 9-10 ‰ körül mozog. a legkedvezőtlenebb arányokkal a mohácsi és a Balaton melletti kistérségek rendelkeznek. A Siófoki kistérség élveszületési mutatói jelentősen romlottak az utóbbi évtizedekben. A 2. diagramon figyelemmel kísérhető, hogy a kistérség születésszámának megcsappanását jórész, Siófok város élveszületési arányának csökkenése okozta. 2. diagram: A siófoki kistérség élveszületési arányának számszerű változása 1970 és 2001 között 3500

3000

2500

2000

1500

1000

500

0

Balatonen Balatonsz Nagyberé dréd abadi ny

Nyim

Ságvár

Siófok

Siójut

Som

Zamárdi

Élve születés 1970-1979

291

232

396

258

47

237

3298

59

143

355


255

177

324

180

35

183

2905

49

70

223


244

163

321

212

29

221

2394

78

102

231

Ádánd

A régió halálozási rátája (14,4‰) ugyanúgy, mint az élveszületési arányok kedvezőtlenebbek, mint az országos átlag (14,1‰), de az a tendencia mérséklődni látszik. A hosszabbodó átlagos életkor és az alacsony termékenységi mutatók miatt, jelentősen torzult a népesség életkor szerinti összetétele. 2000 és 2004 között megnőtt a 60 éves és idősebb korcsoport aránya a 14 éves és fiatalabb csoporthoz képest. A népesség elöregedése a vizsgált időszakban előre halad a megyében. A kistérség összes településére a negatív népszaporulat jellemző, bár a 2000. évi és a 2004. évi adatok biztatóak, hisz a halálozások száma - bár még mindig magasabb, mint a születéseké – stagnált vagy csökkent, s a születések száma növekedett. Ez a növekedés azon nem szignifikáns, így fel kell készülni az elöregedő társadalom kihívásaira.



1.7.1.3. Mobilitás A népességszám alakulását lényegében a természetes népmozgalom alakítja ki, de a változáshoz jelentősen hozzájárulnak a mobilitási szokások is. Míg a régióban az 1990 és 2001 közötti évek átlagában 24 kistérségből 20-at még vándorlási nyereség jellemzett, addig 2003-ban ez csak öt kistérségről volt elmondható. Meg kell jegyeznünk, hogy a pozitív vándorlási egyenleggel rendelkező kistérségek közül négy, Somogy megyében található. A siófoki kistérség 2003-as értékek szerint 1.000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete + 0,773 ‰, ami a régiós és megyei szinten is a legmagasabb pozitív indexnek számít. Figyelembe kell azonban vennünk a mobilitási trendet, ami az utóbbi évtizedben komoly visszaesésről tanúskodik a kistérségen belül. 3. diagramm: A Siófoki kistérség vándorlási különbözete 1970 és 2001 között 2500

2000

1500

1000

500

Vándorlási különbözet 1970-1979


ár di m Za

So m

Si ój ut

Si óf ok

Sá gv ár

yi m N

N ag yb er én y

en dr éd

sz ab ad i Ba la to n

-500

Ba la to n

Ád án d

0


A siófoki kistérség diagramra vetített, migrációs adatain érezhető a mobilitási trend változása. A települések összesített migrációs mutatói szerint 2004-ben, a vándorlási különbözet még mindig pozitív irányba tolódott el. A legnagyobb számú befelé történő migráció, Siófok és Ságvár irányú volt, míg a vándorlás vesztes települései, Ádánd és Nagyberény. A kistérségbe települők 2004-es aránya alig több mint a fele a 2002-ben betelepülteknek. A fiatalok elvándorlása, különösen az alacsony lélekszámú településekről megboríthatja a helyi korfa egyensúlyát.



1.7.2. A népesség szerkezete 1.7.2.1. A népesség korösszetétele és a nemek aránya A Dél-dunántúli régióban, az országos tendenciához igazodva, fokozottan megjelenik az elöregedő társadalom problémája. A régióban mért 1980-as adatok szerint a 60 évesek és idősebbek népességen belüli aránya 17% volt, 2010-re, ez az arány 19,7 %-ra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a gyermekkorúak aránya a népességen belül 21,5%-ról 16,2 %-ra csökkent. Somogy megyében az elmúlt négy év alatt az öregedési index (az idős népesség arányát a gyermek népességhez viszonyítva) 10,1 % ponttal növekedett. A Siófoki kistérség lakosságának korösszetétele, a megye kistérségei közül a leginkább elöregedőbb társadalom képét mutatja. Ennek oka az alacsony születésszám illetve a jelenlegi korstruktúra, de a befelé történő migrációban résztevő idősebb korcsoportok felülreprezentáltsága is befolyásolja ezeket a statisztikákat. A Siófoki kistérség korfáját, 2003-as adatok alapján kirajzoló ábrán, szépen látszik, hogy az elöregedési tendencia nagyjából tizenöt év múlva fog betetőzni, amikor a jelenleg 45 és 55 éves korosztály nyugdíjassá válik. A korfa „törzse”, a kistérség jelenleg 10-25 éves korosztálya, komoly társadalmi és gazdasági kihívásokkal néz szembe a jövőben. 4. diagram: A siófoki kistérség korfája 2003-ban 90 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

nőtöbblet

férfitöbblet

Forrás: KSH népesség továbbszámítási adatbázis



1.7.2.2. A népesség iskolázottsága A Dél- Dunántúli régióban az iskolázottság szintje az utóbbi időben javuló tendenciát mutatott, ám még így is le van maradva, mind az országos mind a vidéki átlagtól. Mint a 10. táblázatból leolvasható, a Siófoki kistérség iskolázottsági szintje lényegesen magasabb színvonalú, mint a megyei iskolázottsági szint. A nyolc általásnál is kevesebb osztállyal rendelkezők csoportjának aránya (0,8%) alulreprezentált a megye hasonló iskolai végzettséggel rendelkező csoportjához (2,2%) viszonyítva. A kistérség lakosságának felsőfokú végzettséggel rendelkező rétege két százalékkal meghaladja a megyei átlagot. A középfokú végzettségűek arányában van a legnagyobb eltérés a Siófoki kistérség javára,ahol a 15- 64 éves korcsoport tagjainak több mint 30%-a rendelkezik középfokú végzettséggel a megyei átlaggal szemben, ami 22, 6%-ot mutat. Mind megyei, mind kistérségi szinten a szakmunkás végzettségűek jelennek meg legnagyobb számban. 10. táblázat: A munkaképes korú lakosság (15-64 éves korcsoport) iskolai végzettségének aránya a Siófoki kistérségben és Somogy megyében 2005

Iskolai végzettség foka

Somogy megye

Siófoki kistérség

Nyolc általános alatti végzettségű

2,2%

0,8%

Nyolc általános végzettségű

36,5%

28,6%

Szakmunkás végzettségű

29%

30,24%

Középfokú végzettségű

22,6%

28,6%

Felsőfokú végzettségű

9,7%

11,6%

Ha az országos adatokhoz viszonyítjuk a megyei szinten kielégítő kistérségi adatokat, akkor azt kell megállapítanunk, hogy a kistérség képzettségi szintje elmarad az országosétól. Az érettségizettek aránya a (18–X éves legalább középiskolai érettségivel a megfelelő korúak százalékában-összesen index) alapján csupán 25,23%, ami,az országos átlagnak alig több mint a fele. Ugyanilyen rossz a 25 évesnél idősebb népességben az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya is. 1.7.2.3. A népesség etnikai és vallási megoszlása A Dél-Dunántúli régióban, megyei szinten vizsgálva, a nemzeti vagy etnikai kisebbség arányát, elmondható, hogy Baranyában található meg legnagyobb százalékban (11%), Tolnában 7% és a Somogy megyében mindössze 4%-ban. A kistérségben élő nemzeti és etnikai kisebbségek közül a cigány (roma) és a német kisebbség számottevő. A cigány (roma) kisebbségi csoport a térség lakosságának 1,38%-át teszi ki. Jellemzően Siófokon, Ádándon, Nagyerényben és Somban találhatunk roma csoportokat, bár nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a roma lakosság, gyakran a diszkriminációtól tartva illetve önérzeti indíttatásból, nem vallja magát kisebbséghez tartozónak. A német kisebbség a második legnagyobb lélekszámmal rendelkező kisebbség a vizsgált térségben.



Lényegesen kisebb, de a kulturális sokszínűség szempontjából, nem elhanyagolható lélekszámban képviselteti magát a horvát, ukrán, lengyel, román, szlovák és a szlovén (vend) kisebbség. Érdekképviselettel (kisebbségi önkormányzattal) a cigány és az örmény kisebbség rendelkezik. A kistérség lakosságának 66,48 százaléka vallja magát a katolikus egyházhoz tartozónak. A vizsgált településeken a római katolikus felekezet a legjelentősebb (23.925 fővel), de jellemző a református felekezetek jelenléte is (4.898 fővel), ami a kistérség lakosságának 13,51%-át jelenti. Kisebb számban a görög ortodox, az adventista és az izraelita egyház tagjai is megtalálhatóak. Mindezek mellett néhány kisegyház gyülekezete is jelen van a kistérség egyes településein. Vallási intoleranciát nem tapasztaltunk a településeken, mindenki szabadon gyakorolhatja hitét a kistérségben.

1.7.3. A népesség, mint munkaerő, a kistérség munkaerőpiaca A munkaerőpiaci helyzet az 1990-es évtizedben – a megváltozott társadalmi-gazdasági körülmények függvényében – jelentősen átalakult. Ez a folyamat a számottevően csökkenő foglalkoztatott létszám és ezzel egyidejűleg az erősödő munkanélküliség megjelenésében nyilvánult meg. A változás az aktív népességet a Siófoki kistérség községeiben különbözőképpen érintette. Jelentős létszámleépítés történt a Balaton parttól távolabb eső településeken a válságba került mezőgazdaság miatt. Ezen a területen dolgozók jelentős hányada – a megváltozott körülmények miatt – állás nélkül maradt, vagyis munkanélkülivé vált. A Dél-Dunántúli régió, foglalkozatási szempontból jelentős eltéréseket mutat. Míg a centrum térségekben a munkanélküliség jellemzően az országos átlag alatt stagnált, addig vannak olyan elmaradott térségek, ahol a munkanélküliség több mint háromszorosa a régiós központ átlagának. A régió munkanélküliségi indexe a 2003-as felmérés szerint Baranya (13,7%) és Somogy (14,2%) megyékben a legrosszabb, így az ország ötödik illetve negyedik legkedvezőtlenebb helyzetű megyéi a foglalkoztatottság szempontjából. A negatív képet erősíti, a tartós munkanélküliek folyamatos növekedése az elmúlt időszakban, mely tendencia megfigyelhető a régió mindhárom megyéjében. A munkanélküliségi ráta átlagos értéke a kistérségre vonatkozóan a 15-29 éves korcsoportnál, a 2005-ös évben 10,9%, ami jóval alacsonyabb, mint a Somogy megyei 17,1%-os érték. Ezzel párhuzamosan az 50 év feletti korcsoport munkanélküliségi rátája (13,3 %) jelentősen alacsonyabb a megyei átlagnál, ami több mint tizenöt százalék. Ebben az esetben is figyelnünk kell a kistérség belső tendenciáit. Az 2005. év végi adatok szerint a Siófoki kistérségben 1.600 munkanélkülit regisztráltak, ami 10%-os emelkedést jelent a 2002-es adatokhoz képest. A foglakoztatási struktúra labilitására utal, hogy a 30-49 éves korcsoport tagjai közül annyian váltak munkanélkülivé, mint a 15-29 és az 50-60 éves korcsoport tagjai közül összesen. A roma lakosság foglalkoztatottsági pozíciója kedvezőtlen mind megyei, mind kistérségi szinten. Kistérségi szinten a férfiak és a nők aránya a munkanélküliek körében pontosan megegyezik (800– 800 fő), semmiféle eltérést nem mutat.



Figyelemre méltó, hogy az iskolai végzettség növekedésével nem nő arányosan a foglalkoztatottság. A szakmunkás végzettségűek és a középfokú végzettségűek egyenlő arányban (csoportonként 31,25%) teszik ki a regisztrált munkanélküliek legnagyobb hányadát. A munkanélküli ellátásba soha be nem került, vagy bizonyos időn túl kikerült népesség számadataira csupán becsléseket tehetünk. A fekete munka fokozottan jelen van a kistérségben, főként a harmadik szektorra, azon belül is az idegenforgalmi szolgáltatásokra jellemző szezonalitás miatt. A kistérségben foglalkoztatottak gazdasági szektoronkénti megoszlását a következő diagramm ábrázolja. 5. diagram: A Siófoki kistérség gazdasági szektoronkénti megoszlása

23%

Iparban, építőiparban Mezőgazdaságban Szolgáltatásban 7%

70%

A foglalkoztatottak legnagyobb része, 70%-a, a tercier szektorban vállal munkát. Az iparban és az építőiparban 23%-uk dolgozik, míg a mezőgazdaságban a foglalkoztatottaknak csupán 7%-a. A kistérség tőkeabszorpciós képességének egyik mérőszáma lehet a potenciális munkaerő mennyisége és minősége. Ennek a „készenléti” munkaerő bázisnak, az inaktív munkaképes korú népességnek a száma 2005-ben elérte a 6.600 főt. A vizsgált mintában 2.300 fő rendelkezik szakmunkás végzettséggel, ami a kistérség erősségét jelentheti a tőke bevonás szempontjából, míg a diplomások alacsony száma a mozgósítható munkaerő potenciálban hátrányt jelenthet. A saját jogú nyugdíjasok felülreprezentáltak az inaktív munkaképes korúak körében, de ennek a csoportnak valószínűsíthetően nincs napra kész szaktudása így csak töredék részüket számíthatjuk azonnal mozgósítható munkaerőnek. Megfelelő felnőttképzési illetve átképzési programokkal bővíthető ez a szám.



1.8. Gazdaság 1.8.1. Általános jellemzők A siófoki kistérség gazdaságát főként a balatoni turizmus és az ehhez kapcsolódó, illetve kiszolgáló ágazatok határozzák meg. A múlt század második felétől a fellendülő turizmus, a bővülő üdültetést kiszolgáló ágazatok és az egyre nagyobb ütemű Balaton-parti építkezések szívták fel a térség munkaerejét, a mezőgazdasági termelés - mely évszázadokig jelentette az itt élők megélhetését - így, mint kiegészítő jövedelem szerepelt a családi gazdaságokban. Jelenleg az ipari szektor, mely főként az építőiparra és a feldolgozóiparra korlátozódik, illetve a gazdaság területén jelentős hányadot képviselő kereskedelem és szolgáltatás, a térség központjában koncentrálódik. A Balaton parttól távolabb eső településeken a mezőgazdasági társas és egyéni vállalkozások részaránya meghatározóbb, azonban ez az arány a megye kistérségeinek rangsorában mindössze a 8. helyre elegendő. Az általános mutatók (11. táblázat) kedvező összképet mutatnak megyei viszonylatban, főként a turizmussal kapcsolatos adatokat tekintve. 11. táblázat: A Siófoki kistérség pozíciója a megye 10 kistérségének rangsorában különböző területeken, 2004

Mutató (1 főre eső)

Rangszám

A munkanélküliek aránya

9

Adózók száma

1

Személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem

1

A 2000–2004 közt épült lakások a 2004. évi lakásállomány %-ában

1

Működő vállalkozások

3

Kiskereskedelmi üzlet

2

Kereskedelmi szálláshelyek férőhelyei

1

Vendégéjszakák a kereskedelmi szálláshelyeken

2

Társas vállalkozások

2

Egyéni vállalkozások

3

Vendéglátóhelyek

2

Étterem, cukrászda

1

Személygépkocsi

2

Forrás: Somogy megye statisztikai évkönyve 2004 alapján saját számítás



1.8.2. Gazdasági teljesítmény és szerkezet A 2004. évi vállalkozási aktivitás alakulását szemlélteti a 12. táblázat, melyből jól látható, hogy Somogy megyében igen alacsony, 4 vállalkozás/km2 a vállalkozási sűrűség átlaga, amely lényegesen kisebb a 9 vállalkozás/km2–es országos átlagnál. A kistérségek vonatkozásában ez az átlag igen differenciált formában jelenik meg, 2-11 közötti szóródással. A siófoki kistérség 11 vállalkozás/km2 mutatójával jóval meghaladja a megyei, illetve az országos átlagot. A megyében ez a mutató a legmagasabbak közé tartozik. Ugyan ez a helyzet az 1.000 lakosra jutó vállalkozások számát illetően, 112 működő gazdasági szervezet/1.000 lakos. 2004-ben Magyarországon 1.000 lakosra átlagosan 86 működő vállalkozás jutott. Átlagon felüli mutatóérték csupán Közép-Magyarországot jellemezte, a déldunántúli régió a 4. helyet foglalta el a rangsorban. E vonatkozásban a megyei átlag az országoshoz képest szintén alacsony, de az előző évihez viszonyítva javulást mutat. Kistérségi vonatkozásban ugyancsak nagy a szórás, azonban a Siófoki kistérség itt is vezető pozíciót foglal el, mind a megyei, mind az országos átlag viszonylatában. 12. táblázat: A Siófoki kistérségben található működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági áganként és pozíciója a megye 10 kistérségének rangsorában, 2004

Ezen belül a nemzetgazdasági ágakban mezőgazdaÖsszesen

ság, vad-, erdő-, hal-

ipar, építő-ipar

kereskedelem, javítás

gazdálkodás Siófoki kistérség Rangsor megyében

a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás

gazdasági szolgáltatás

3.884

124

689

880

496

1.117

2

8

2

2

3

2

Forrás: A gazdasági szervezetek számának alakulása a Dél-Dunántúlon 2005 alapján saját számítás

Azonban a működő vállalkozások többségének nagy a turizmushoz való kötődése, így jelentős közöttük a csak az idény időszakában üzemelők köre. A gazdasági aktivitás színvonalát, de a gazdaság szerkezetét is jellemzi a társas és egyéni vállalkozások aránya. E vonatkozásban országosan jellemző arány 44%:56%. Ehhez viszonyítva, Somogy megyében ez az arány 36%:64%. Az országos átlagot a megye egyetlen kistérsége sem éri el. A siófoki kistérségben ez a mutató a megyei értékkel azonos arányban mozog, kivéve a gazdasági szolgáltatást végző vállalkozások tekintetében, ahol 50%:50% a társas és egyéni vállalkozások aránya.



12. táblázat: A gazdasági aktivitás jellemzői, 2004.

Működő gazdasági

1000 lakosra

szervezet Megnevezés

jutó

ebből összesen

társas

működő

egyéni

vállalkozás

vállalkozás Balatonföldvári

1244

361

738

94

Barcsi

1538

429

872

50

Csurgói

1004

277

534

44

Fonyódi

2992

919

1789

99

Kaposvári

11721

4111

6210

84

642

160

385

48

Marcali

2 141

493

1 332

57

Nagyatádi

1 716

513

945

52

Siófoki

4224

1481

2403

103

Tabi

989

244

555

50

Somogy megye

28211

8988

15763

75

Dél- Dunántúl

85507

29988

45776

78

Lengyeltóti

Forrás: KSH, A gazdasági szervezetek számának alakulása a Dél-Dunántúlon 2005. 6. diagram: A kistérség és Somogy megye társas vállalkozásainak működő vállalkozásokon belüli arányát szemléltetjük a tevékenységek jellege szerint az alábbi diagramon, 2004:

Somogy megye

17%

15% mezőgazdaság ipar

15%

19%

építőipar

11% 10%

Siófoki kistérség

12% 11%

15%

18%

szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, posta, távközlés

14% 15%

15%

kereskedelem, javítás

gazdasági szolgáltatás

13%

Forrás: KSH, A gazdasági szervezetek számának alakulása a Dél-Dunántúlon 2005.



13. táblázat: Működő gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint településenként, 2004

Megnevezés

Működő gazdasági

1000 lakos-

Szervezet

ra

Összesen

jutó

ebből társas

működő

egyéni

vállalkozás

vállalkozás

Ádánd

95

13

70

35

Balatonendréd

80

12

58

50

Balatonszabadi

223

72

137

71

Nagyberény

84

32

39

50

Nyim

15

2

11

43

Ságvár

136

29

94

65

Siójut

35

8

22

54

Som

31

7

19

37

3.191

1.194

1.758

123

Zamárdi

334

112

195

131

Kistérség

4.224

1.481

2.403

103

Siófok

Forrás: KSH, A gazdasági szervezetek számának alakulása a Dél-Dunántúlon, 2005.

A kistérségben az összes működő vállalkozás 23%-a a kereskedelem és javítás, 24%-a a gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban található. A mezőgazdaság, az ipar és a szállítás képviseli a legkisebb arányt 3%-5%-5%-ban. A települések közül Somban és Ádándon a legcsekélyebb a gazdasági aktivitás, melyet az 1.000 lakosra jutó működő vállalkozások száma szemléltet. A gazdasági szerkezetet tekintve a Balaton-parti településeken kívül Balatonszabadiban és Nagyberényben haladja meg a megyei társas és egyéni vállalkozások gazdasági aktivitásának arányát. A vállalkozások térszerkezetét illetően az összes működő vállalkozás 76%-a Siófokon található. A kistérségben működő szervezetek gazdálkodási forma szerinti megoszlása szerint 19% jogi személyiségű, 17% jogi személyiség nélküli társas vállalkozás, 57% jogi személyiség nélküli egyéni vállalkozás és csupán 7% non-profit szervezet. A működő vállalkozások 95%-a 1-9 főt foglalkoztat, mely egyharmad része társas vállalkozás. A 10-19 főt alkalmazó vállalkozások mindössze 3%-ot képviselnek, azonban a társas gazdálkodási forma aránya itt már meghaladja a 75%-ot. A térségben csupán 60 vállalkozás rendelkezik 20 és 249 fő közötti létszámmal, többségében társas gazdálkodási formába sorolható. A megyében összesen 18 vállalkozás 249 és több főt foglalkoztató, melyből a térségben 6 található, ezzel a kistérségek rangsorában a kaposvári kistérség után a második helyet foglalja el.



1.8.3. Ipar Az ipari szektor szinte kizárólag Siófokra koncentrálódik. A térségközponton kívül ipari tevékenység csak néhány településen folyik. Siófokon a vállalkozások nagy része az építőiparban tevékenykedik (Grauber Építési Kft., Csapody Építőipari Vállalkozás, DÉLVIÉP Rt., Foki Bau Kft., Hent Kft., KissMagyar Építő Kft., Ökobau Kft., Pártényi Építész Bt., Sió-Szer Kft., Sió T-D Kft., Siófaktura, AkvaPlast Kft., Varga–V Kft., TGB Interbeton Transzportbetongyártó Kft., Danubiusbeton Dunántúl Kft., Adler Sió Kft.). Ezen kívül az épületgépészet (Minőség Kft., Fűtéstechnika Kkt., Sió-Primer Villamoshálózat Szerelő Kft., TERMO GÁZ Bt., VABEKO Gázvezeték Tervező és Építő Kft.), a gépipar (Evolvens Fogaskerékgyártó Bt.) tevékenysége meghatározó a térség központjában. Megemlítendő e szektorban még a sátorok és ponyvák gyártásával foglalkozó MKB Hungária Kft., valamint a műanyag nyílászárókat előállító Simon Ablaktechnika és Sió-Tryba Kft. Siófok dél-keleti szélén az ipari övezetben található az ún. Siófoki Ipartelepen a Siófoki Ipari Park mintegy 21 ha területen. A Kőolajvezetéképítő Rt. és a Kapos Volán Autóbusz-közlekedési Rt. egymással szomszédos telephelyeken működik. Vállalkozói központként funkcionál az Adria park is . Az ipari park területének, épületeinek, gépeinek hasznosítására e két vállalkozás hozta létre a Siófoki Ipari Park Kft-t. A terület a városközpontból helyi autóbuszjárattal és vasúton, valamint kiépített kerékpárúton is megközelíthető. Budapest felől az M7-es autópályáról a Siófok-Kelet leágazáson keresztül, a város érintése nélkül érhető el közúton, így az ipari park közúti forgalmának legjelentősebb szegmense nem jelent terhelést a városra nézve. Vasúti kapcsolata a MÁV kereskedelmi pályaudvarról megoldott. A Siófoki Ipari Park közműellátása teljes körű, így kiépített a földgázhálózat, a villamos energia, az ivóvíz, az ipari víz, a szennyvíz, a csapadék víz és a préslevegő hálózat. Szolgáltatásai közé tartozik a gépek bérbeadása, személy- és teherszállítás, személy- és tehergépkocsik, valamint munkagépek szervizelése és javítása, bérraktározás, vámügyintézés, fordítás, idegen nyelvű levelezés, könyvelés, takarítás, őrzés, 24 órás portaszolgálat, számítógépes hálózat, internet hozzáféréssel, műszaki, informatikai, gazdasági és jogi tanácsadás, kommunális hulladékgyűjtés, közreműködés veszélyes hulladék összegyűjtésében és elszállításában ártalmatlanításra, vagy megsemmisítésre. A Siófoki Ipari Park területén az alábbi vállalkozások működnek: BÚVÁRTÓ Kft., Kőolajvezetéképítő Rt, VINEX Bt., Kapos Volán Autóbusz-közlekedési Rt, Autó-Profil 2000 Kft, HUNTRACO Kereskedelmi és Szolgáltató Rt., PanTel Technocom Kft., ADLER-SIÓ Kft., Szabó Kereskedelmi Kft, Magdaléna Magyarország Kft., Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, D.Kiss Bt., LD. Stúdió Kft., Jobban Bt., ÁRK'2003 Bútoripari és Kereskedelmi Bt., Tanácsház utca 9 Ingatlanhasznosító Kft., KVV Szolgáltató Rt., Bene Sándor vállalkozó, MOBILE TRUCK Kft, SIÓBUSZ Kft., Valent György, HEGEDŰS Csőszerelvény és Fűtéstechnikai Kft., KEVINLET Kft., Sándor Balázs vállalkozó, CSÓR és TÁRSA Kereskedelmi Bt, ERIKA Kereskedelmi és Szolgáltató Bt, Horváth és Társa Bt., INTERFUVAR Kft., Gamauf István vállalkozó, SOMOGY REHAB Kft., M-HOLZ Kft., ARTUR Kft., FAIR ZICCER Kft.,



A térségközponton kívül ipari tevékenység csak néhány településen folyik. Így például megemlíthető a balatonszabadi H. B. Kft. és BO-NI-TÁN Építőipari Szolgáltató Bt., valamint a Zamárdiban működő a BALATON-THERM Üvegező és Hőszigetelt Üveg Gyártó Bt., Zamfa Faipari Bt., a Zamiszer Bt., valamint a bútoriparral foglalkozó SZIKO Bt.

1.8.4. Mezőgazdaság, élelmiszeripar Az agrárágazat súlyos problémákkal küzd, versenyképessége romlik. A rendszerváltás után a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma közel harmadára csökkent. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya még rosszabb képet mutat annak ellenére, hogy a mezőgazdaságban az egyéni vállalkozás új munkahelyeket adott. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak jövedelme a rendszerváltás előtt is közel 20%-kal elmaradt nettó keresetben az iparétól, ez a lemaradás az elmúlt években fokozódott. A mezőgazdaságban tapasztalható tőkehiány az eszköz-ellátottsági és felhasználási szint jelentős romlását eredményezte. Magyarországon a 100 ha mezőgazdasági területre jutó traktorállomány az uniós átlag harmada. A meglévő géppark elöregedett, mely az amortizációs költségeket meghaladó karbantartási, javítási költséget vonz maga után, veszélyeztetve az eredményes termelői munkát, a versenyképességet. Az ágazat beruházásai is visszaestek. 1.8.4.1. Növénytermesztés A térségben lakók ősidőktől fogva mezőgazdaságból éltek. A valaha kiterjedt erdőségek talaja, másutt a vastag lösztakaró kitűnő lehetőséget nyújtott mind a szántóföldi növények, mind a szőlő és különböző gyümölcsfajták termesztéséhez. A parthoz közeli településeken változó jövedelmet hozott a halászat. Az 1950-es évekig részben kiterjedt földbirtokokon, részben magángazdaságokban folyt a termelés, a partközeli települések lakóinak is zömmel a föld nyújtott megélhetést. A század közepétől hozták létre a TSZ-eket, először minden településen, majd összevonták őket. A rendszerváltozással a gazdaság strukturális átalakulása - a TSZ-ek és azok mellékiparágainak megszűnésével , a mezőgazdaság számára komoly keresletet jelentő keleti felvevőpiac „eltűnésével”, a Balaton térségének gazdasága is jelentős problémákkal küzd. A 2000-es évek elején a helyzet a mezőgazdasági területeken nem sokat változott. Ádándon jellemző a löszfelszín, a természetföldrajzi adottságok kedveznek a gabonatermesztésnek, a vizek mentén az állattenyésztésnek, a magasabb oldalakon a bőven termő szőlőnek. 1951-ben hozták létre az első TSZ-t, melyet összevonások követtek, végül Siófokra került az egyesült szövetkezet központja. A szőlészet leépült, dominált a gabonatermesztés, és egy faipari részleg is működött. A rendszerváltozás után három kft. és három bt. jött létre. Több helyi vállalkozó foglalkozik sertés- és szarvasmarha tenyésztéssel. Ádándon (Vaskereszt Major) található a siófoki „Új Tavasz” Mezőgazdasági Szövetkezet telephelye, mely összességében 1.226 hektár szántóföldön gazdálkodik, illetve a Holmagro Kft, mely 300 hektáron gazdálkodik. Balatonendréd lakosságának 80%-a a mezőgazdaságból élt, a TSZ 1959-es megalakulása elősegítette az ipar fejlődését. Egyik legnagyobb foglalkoztatója a zamárdi székhelyű „Magyar Tenger” Mezőgazdasági Kft.. Balatonszabadiban a TSZ-szervezés csak 1956 után kapott lendületet, azt követően több szövetkezet is alakult. Jelentős fejlődést hozott a 60-as, 70-es évek nagyüzemi gazdálkodása, amellett újraéledt az egyéni művelési mód. Korábban a lakosság nagy része mezőgazdasággal foglalkozott, ma elsősorban a kereskedelemben, a vendéglátásban és a szolgáltatásban találnak mun-



kát. Egyik legnagyobb foglalkoztató a Siómente Mezőgazdasági Rt., melynek gépjárműszerelő műhelye, gabonatárolója és sertéstelepe is van. Nagyberényben hosszú múltra tekint vissza a szőlőművelés. A falu legnagyobb foglalkoztatója a 60 embert alkalmazó Agrár Rt –, mely Ságváron is bérel termőterületet-, illetve az Inex kft. Nyim település talaja mezőgazdasági termelésre és állattenyésztésre kiválóan alkalmas. Az első termelőszövetkezet 1959-ben alakult meg, mely később a ságvári TSZ-szel társult. A szövetkezet ma is működik, azonban mindössze 10 embernek ad megélhetést. A helyiek egy része gyümölcstermesztéssel foglalkozik, s áruját a siófoki piacon értékesíti. Ságváron az első TSZ 1950-ben jött létre. Jelenleg az egyik legnagyobb foglalkoztató a Tricciana Mezőgazdasági Rt., mely kalászosok és vetőmag termesztésével foglalkozik. A településhez több száz hektár szőlőhegy tartozik. Siójuton a lakosság fő jövedelmét a szőlőtermesztés és a halászat jelentette, melyeknek ma is fontos szerepük van. A siófoki Siómente Mezőgazdasági Rt. bérel területeket. A Somhoz tartozó Daránypusztán alakult állami gazdaság hosszú ideig adott munkát a helyieknek. A TSZ 1950-ben szerveződött, később egyesült a Nagyberényi Szövetkezettel. Jelenleg nincs jelentős mezőgazdasági vállalkozás a településen. Zamárdi évszázadokig mezőgazdasági területet alkotó tóparti község volt. 1960-as évekig az ott élők megélhetését a mezőgazdaság jelentette, majd onnantól fogva a turizmus vette át e szerepet. Hagyománya van a bor készítésének. Somogy megye összes földterületének 6%-a található a Siófoki kistérség területén. A termőterület átlagos aranykorona értéke 20. A termőterület részaránya az összterületből 65 %, ami csaknem 16%kal alacsonyabb a Somogy megyei-, 15%-kal a Dél- Dunántúli régiónál és mintegy 20%-kal az országos átlagnál. A termőterület 49%-a mezőgazdaságilag művelt terület. A mezőgazdasági területből 83% szántó, amely arányában és minőségében is jelentősen meghaladja a megyei átlagot. A szántóterület több mint 70%-a bérleményként kerül hasznosításra. A szántón kívül jelentős a legelő, illetve szőlő és gyümölcsös együttes területe. A legnagyobb gyümölcstermő terület Siófok környékén található. A termőterület hasznosításának művelési ágak szerinti megoszlását a 7. diagramon szemléltetjük. 1,4%

23,3%

62,2%

6,5%

2,4%

0,4%

1,8% Szántó

2,1% Kert

Gyümölcsös

Szőlő

Rét

Legelő

Erdő

Nádas és halastó

Forrás: Körzeti Földhivatal Siófok, 2005



2004-ben a kistérségben 124 működő mezőgazdasági vállalkozást regisztráltak. Ennek 38,7%-a társas vállalkozás. A mezőgazdasági társas vállalkozások aránya a kistérségben 1%-kal marad el a megyei átlagtól. A társas vállalkozásokon belül a szövetkezetek súlya csökkent más vállalkozási formákkal szemben. Az egyéni vállalkozások megyéhez viszonyított aránya is hasonló. A társas- illetve egyéni vállalkozások közel 50-50%-át használják a termőföldnek, ugyanakkor jellemző a rendkívül kis birtokméret. A térségben műveletlen, elhanyagolt területek nem találhatóak, kivéve a zártkertekben. A jelenlegi gazdálkodók kedvét növelik a támogatások, azonban a földbérlet ára is emelkedett, amely a költségek növekedését okozza. A hasznot igazán csak a kapott támogatás jelenti. A térség éghajlati adottságai az ország egészéhez viszonyítva kedvezőek. Az átlaghőmérséklet (10º C) ingadozása jelentéktelen, a telek általában enyhék. Az aszály valószínűsége, valamint a mezőgazdasági termelés kockázata az országos átlagnál kisebb. Napfényben gazdag a terület, igen előnyös a szőlő- és gyümölcstermelésre. Növényföldrajzi szempontból részben – a kistérség hat településével- a Balaton-melléki tájegységhez, részben Külső- Somogyhoz tartozik. A Siófoki kistérség legnagyobb mennyiségben termesztett szántóföldi növénye a kukorica (a szántóterület 50%-a). Évek óta nagy mennyiségű kukorica terem a térségben, 35.000 tonna/év, ugyanakkor az állatállomány csökkenéséből adódóan a takarmányszükséglet csökkent. A kukorica után a kistérség szántóterületének legnagyobb hányadát (30%) gabonatermesztéssel hasznosítják, a legelterjedtebb növények a búza (9.500 tonna/év), az őszi árpa (2.500 tonna/év), illetve a triticale (1.500 tonna/év). A raktár és szárítókapacitás, a 2004. és 2005. évi termésátlagokat és az eladási nehézségeket tekintve, a térségben nem mindenhol elégséges. A tavalyi rekordhozam következtében felhalmozódó, eladatlan raktári készletek idén még nem, de a következő évben már gondot jelenthetnek. Összesen 70 ezer tonna a tároló kapacitás, melyből a siófoki Concordia 50 ezer tonnával részesedik. A térségben még Balatonszabadiban, Ádándon, Zamárdiban és Nagyberényben található tároló, 3-4 ezer tonnás kapacitással. Az utóbbi években emelkedett az olajosnövények aránya, mintegy 20%-kát képviseli a termesztett növényeknek. Adottak a kedvező termelési feltételek és a megfelelő szaktudás, termelési tapasztalat. A termelésbiztonság további feldolgozó kapacitással is javítható. A kistérség ökológiai adottságai elsősorban speciális növénykultúrák termesztésére, valamint organikus és biogazdálkodás megvalósítására alkalmasak. Jelenleg azonban csak egy vállalkozás foglakozik biotermesztéssel. A zöldségtermelés a kistérségben nem számottevő, csak saját fogyasztásra történik, kismértékben közvetlen piaci értékesítésre kerül. A gyümölcstermelésnek nagy hagyományai vannak. A jelentősebb gyümölcsfajok a térségben az alma (450 tonna/év), a szilva (10 tonna/év), a körte (100 tonna/év), a kajszi (80 tonna/év), az őszibarack (350 tonna/év), a meggy (120 tonna/év) és a cseresznye (50 tonna/év). A termékek feldolgozásában a térségi hatású Interfruct Kft., valamint az országszerte ismert Sió-Eckes játssza a legnagyobb szerepet. Szőlő termesztése csak családi gazdaságokban folyik. A térség nem számít kiemelt termőtájnak ezen ágazatban. A megtermelt éves mennyiség hozzávetőleg 1.200 tonna éven-



te. A termés igen csekély hányadban kerül értékesítésre, a saját szükséglet (bor készítés) megtermelése a fő cél. Művelési formája kisparcellás művelés. Fenntartását a kistérség egyik fő törekvése a turizmus minőségi fejlesztése is indokolja. A siófoki kistérség települései közül Zamárdi és Balatonendréd tagja a Balatonboglári borvidéknek. Az elmúlt 10 évben a tulajdonszerkezet átalakult, neves családi borpincészetek jöttek létre. A táj klímaviszonyait kedvezően befolyásolja a Balaton közelsége, mely viszonylagos kiegyenlítettséget közvetít. A borvidéken lösz altalajon képződött barna erdőtalaj az uralkodó, mely tulajdonságai (jó tápanyag és vízgazdálkodású) kedveznek a szőlő cukor-, sav-, aromaképződésnek. Az itt készült borokat könnyedség és elegancia jellemzi. 1999-ben alakult meg a Dél-Balatoni Borút, mely kulturális eseményeivel, résztvevőivel (pincészet, borház, vinotéka, étterem, stb.) a borturizmus meghatározója. 1.8.4.2. Állattenyésztés A kistérségben az állattenyésztés mérete visszaesett a rendszerváltoztatást követő években. A térség egyetlen húsfeldolgozója a Siófoki Húsipari Kft. A legjelentősebb állattenyésztési ágazat, a sertésállomány hanyatlását tükrözi, hogy az 1998. évi állomány az 1980. évi létszámnak közel a felére csökkent, az elmúlt négy év során pedig az arány tovább romlott. A sertésállomány nagysága mindig is változó volt, mivel érzékenyen reagált a takarmányárak piaci alakulására. Jelenleg a családi gazdaságokban átlagosan 1-3 kocát tartanak. A baromfitartás csak az elhagyott, régi istállókban folyik. Új beruházású, vagy kimondottan erre a célra épült telep nincs. A kistérségben nincs tojótelep, a kisgazdaságok 80%-ában van tyúktartás, portánként 10-60 darab nagyságrendben. A megtermelt tojás túlnyomó többsége saját felhasználásra kerül. 8. diagram: Állattartó gazdálkodások megoszlása ágazatonként (%)

39%

Szarvasmarha 17%

Sertés Ló Juh Tyúkféle

18% 10% 4%

Egyéb baromfi

12%



1.8.4.3. Halászat A Balatoni Halászati Rt. hazánk egyik legrégebbi, termelőkapacitásánál és sokoldalúságánál fogva meghatározó agrárgazdasági vállalata. Tevékenységi köre átfogja a halgazdálkodás teljes vertikumát. Üzemi és termelési szerkezete lehetővé teszi az ország természetes vízterületének 50%-át kitevő Balaton ökológiai szempontok szerinti kezelését és halállományának hasznosítását. A tógazdasági üzemek termelése biztosítja a Balaton halállomány-utánpótlásának tenyészanyag szükségletét, és a balatoni fogásokat kiegészítve hozzájárul az állandó, illetve a szezonális fogyasztói igények jobb kielégítéséhez. A Balatoni Halászati Rt. az ország egyik legnagyobb kiépített tógazdasági területével rendelkezik, hasznosítja a Balaton és a Marcali vízvédelmi tározó és korlátozottan a KisBalaton halászati jogát, élelmiszeripari halfeldolgozást végez, termékeinek jelentős hányadát különféle üzletlánc-hálózatokon keresztül forgalmazza, valamint horgászati és horgásztatási tevékenységet is folytat. A Balaton vízgyűjtő területén több mint 50 halfaj előfordulását írták le. Legalább 30 faj ma is él a tóban, de a halászatok során nem szokott 10-15 fajnál több előkerülni. Jelenleg alkalmazott halászati módszerek: Nagyhálós halászat: Ez a halászati módszer a keszegfélék fogásának hatékony eszköze. Brigádonként 15 fő kettő motoros hajóval, kettő dereglyével és kettő un. mestercsónakkal, valamint az 1.000 mes nagyhálóval indulnak a halászmester által kijelölt tanyára „hálót szórni”. Állított hálós halászat: A Balatonon az egyik leggyakoribb hálófajta, az állított hálós halászat eszköze, az eresztő háló volt. Napjainkban, a nagytestű busaállomány hatékony eszköze. A halászatot éjszaka folytatják az ötfős brigádok, un. eresztős csónakból. Vontatott hálós halászat (TRAWL): A halászat korszerűsítésére 1998. évben 2 darab hajó, a hozzátartozó hálórendszerekkel importból érkezett a Balatoni Halászati Rt.-hez. Ma a világtengereken a legelterjedtebb halászati módszer. Hálók: Jelenleg a Balatoni Halászati Rt. 2 darab 2 és 6 m mélység között állítható zsákos vontatott hálóval rendelkezik. A hálók munkamélysége a vízmélységhez állítható a szárnyak összekötésével, így a Balaton a felszíntől a mederfenékig halászható, a fenék közelében élő (ponty, harcsa, ezüstkárász) valamint vízközt tartózkodó keszegfélék, busa halászatára egyaránt alkalmas. A Balatonon bevezetett új halászati módszer hatékonyságának jellemzői: •

korszerű motorikus és hidraulikus rendszer;

•

korszerű navigációs berendezés (GPS, radarok) miatt sűrű ködben, korlátozott látási viszonyok mellett is a halászat folytatható;

•

naponta 2 km2 vízfelület halászható meg;

•

nem helyhez kötött a halászat, gyors a helyváltoztatási lehetőség minimális létszám szükséglet (2fő hajóvezető, 2 fő darukezelő, 1 fő halász);

•

különböző szembőségű hálók alkalmazásával szelektivitás érhető el.

Varsás halászat: Az egyik legősibb halászat a rekesztőhálós varsás módszert napjainkban is alkalmazzák angolna halászatára a Kis-Balatonon és a balatoni befolyókon egyaránt.



Haltelepítések: Már az 1920-as évektől nagy gondot fordítottak a Balaton halállományának utánpótlására. Jelenleg telepítésre kerülő fajok: ponty, melyből nemes és nyurga fajtát, első nyaras fogas süllő, valamint második nyaras compó. A süllő, a Balaton címerhala, melynek állománypótlásáról a Balatoni Halászati Rt. gondoskodik kora tavaszonként. A süllő mellett a ponty az a halfaj, melynek állománynövelése a tudatos gazdálkodás része. A pontytelepítés elsősorban horgászigényeket szolgál ki. Siófok-Töreki Tógazdaság: A Balatoni Halászati Rt. kezelésében van, amely helyi védettségű természetvédelmi területen található. A Siófok-töreki tógazdaság Siófok-Balatonszéplakon átmenő 70-es útig, a közigazgatásilag ugyancsak Siófokhoz tartozó Töreki belterülete mellett terül el. A tógazdaság DKD-i irányból ÉNYÉ-i irányban a Cinege patak völgyében felfűzött tavakból és a közvetlen környezetében fekvő erdő, szántó, gyepművelési ágú ingatlanokból áll. A Cinege-patakot, és ez által a tógazdaságot a völgy elején és néhány az oldalain eredő forrás táplálja. A 11 tóból, telelőkből álló tógazdaságot a 1900-as évek előtt építették. A völgy vége után az autópálya töltése vágja ketté a tógazdaságot, a pályától északra a 70-es úttal záródva terül el az eredetileg a tógazdaság szerves részeként funkcionáló, ma már üzemen kívüli XI. tó, mely természetes eredetű állóvíz, a Cinege patakból csak kisebb mértékben ellátott, ma már Töreki-lápnak nevezett természetes képződmény. A tógazdaságban folytatott halgazdálkodás nagyrészt a Balatonba történő telepítéshez szükséges halfajok egyes korcsoportjait állítja elő. A tógazdaságban a társaság extenzív halgazdálkodást folytat. A tavak völgyzáró-gát rendszerűek, így a telelők kivételével az adott tó vízutánpótlása a fentebb elhelyezkedő tavakban tárolt vízmennyiségek függvénye. 1.8.4.4. Erdősültség, erdőgazdálkodás A Siófoki kistérség faállománnyal borított, erdős területe mintegy 6.000 ha, ebből 2.500 ha áll használatban. A kistérség erdősültsége alulmarad ugyan a megyei átlaggal szemben, a régiós mutatót azonban meghaladja. A térség őshonos fafajai a bükk, a gyertyán, a kocsányos tölgy, a csertölgy, a szelídgesztenye, a madárcseresznye, a kislevelű hárs, a magaskőris, a hegyi juhar, valamint a korai juhar, a mezei juhar. Az erdők fajösszetétele és értéke szempontjából a tölgy (30%) a meghatározó jelentőségű. A termőhelyi feltételek miatt a kocsányos tölgy a domináns, azonban kedvezőtlenebb viszonyok között a cseresek (10%) térfoglalása és szerepe is lényeges. A térségben az akác (15%) szinte minden erdőállományban megtalálható. Szerepe – elegyfaként – az erdei fenyvesekben válhat jelentőssé, ha a gazdálkodók megtalálják az együttnevelés jó módszerét. Az éger (20%) a termőhely által behatárolt mértékben lehet jelen. Életterét az elmúlt időszak szárazsága és a területrendezések, meliorációk jelentősen befolyásolták. A fenyvesek fő fafaja az erdei fenyő. A felújításokban az aránya az utóbbi években jelentősen csökkent. Számolni kell a feketefenyő térarányának növekedésével. Említést érdemel még a nyír, mely igénytelenségével, gyors térfoglalásával válhat jelentőssé. A természetes erdősülésben elfoglalt helye mutatja vitalitását. A terület erdőállományának korosztályszerkezete kiegyenlített. Az első hat korosztályban egyenletesen oszlanak el a területek, még a 90 év feletti korosztályban is jelentős terület található. Az erdők állapota megfelelő. A területen működő erdőbirtokossági társulatok és erdőgazdaságok megfelelő szakmai hozzáértéssel ápolják, nevelik, művelik a saját területükön lévő erdőket.



A privatizáció során a kistérség erdeinek jelentős része magántulajdonba került. Az erdőtelepítés sarkalatos pontja az erdőgazdálkodásnak. Az új erdők telepítését az állam támogatja. A befektetési kedv csekély, a több évtizedes megtérülési idő miatt. Ennek okai a rendezetlen tulajdon-, használati-, kezelői viszonyokból erednek. Hasonlóan a gazdálkodói szerkezetváltás következménye a pótlások, ápolások elmaradása. Az elhagyott gyepterületek, az erodált szántók, az elsavanyodott területek hasznosításának egyik lehetőségét az erdőtelepítés adhatná. Az erdőgazdaságban főállásban foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent a kistérségben. A munkák zömét – fakitermelés, szállítás, fafeldolgozás, ápolások – ma már vállalkozásban végeztetik. A változások elsősorban azokat érintették kedvezőtlenül, akik a háttértelepüléseken, az erdők közvetlen közelében éltek és egyetlen megélhetési forrás számukra az erdő volt. A kistérség erdőgazdálkodására jellemző a gazdasági funkció előtérbe helyezése, ezért viszonylag kisebb figyelem irányul az erdő további három funkciójára: a környezetvédelmi, a természetvédelmi és a szociális-üdülési funkciókra. A Siófoki kistérségben a vadászatnak, vadgazdálkodásnak, Zamárdi és Balatonendréd környékén találhatóa megye más tájegységeihez hasonló kiemelkedő hagyományai. A nagyvadak közül az őz és a vaddisznó fordul elő, a gímszarvas viszont csak igen csekély mennyiségben. A vízi szárnyasok tekintetében azonban megyei szinten meghatározó a térség, ugyanez érvényes a fácánállományra is. Az apróvadak közül a mezei nyúl említendő. 1.8.4.5. Mező-és erdőgazdasági termékek feldolgozása A mező- és erdőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozó vállalkozások száma a térségben átlagos, mintegy 30-35-re tehető. Ennek megfelelően a kistérséget nagy arányban feldolgozatlanul hagyják el a megtermelt mező- és erdőgazdasági termények. A gabonafélék feldolgozása legközelebb Székesfehérváron lehetséges. A takarmánygabona és a kukorica, valamint az olajos növények feldolgozása szintén a térségen kívül történik. A kedvező adottságok miatt régóta nagy a hagyománya a gyümölcstermelésnek, amelynek feldolgozását a Sió gyümölcsleveket gyártó vállalkozás a Sió Eckes Kft., az Interfruct Kft., valamint a Siófoki Gyümölcstermelő Kft. végzi. A Sió Eckes Kft Magyarország legnagyobb gyümölcsléforgalmazója. Siófok határában, Balatonszéplak-felsőn egy több száz hektáros őszibarack- és sárgabarack-ültetvény mellett található. Az ültetvény állománya megközelítőleg 40.000 gyümölcsfa. Az elmúlt néhány évben az Eckes-Granini vezetésével a siófoki gyár Európa egyik legmodernebb gyümölcsfeldolgozó és légyártó üzemévé vált. A húsfeldolgozás a kistérségben csak részben megoldott, a vágósertések feldolgozását a Siófoki Húsipari Kft., valamint a kaposvári és a székesfehérvári vágóhidak végzik. A juhászat termékeit is túlnyomórészt a kistérségen kívül dolgozzák fel. Az elhanyagolt legelők hasznosítását jól szolgálná egy térségi extenzív juh-program, ehhez azonban a felvásárlás és feldolgozás vertikumát is szükséges kialakítani. A térség egyik kiemelt terméke, a balatoni hal feldolgozottság szintje viszont elérte a 70%-ot a 2005-ös évben. A térségben a Pasteur Tojásfeldolgozó Kft. üzeme található, Ádándon a tojástörő, Siójuton pedig a tojásfertőtlenítő üzem, mely tojástermeléssel, tojásfeldolgozással és tojástermékek forgalmazásá-



val foglalkozik. A vállalkozás 50 főt foglalkoztat, a munkafolyamatok jelentős része kézi munkaerőt igényel. Előállított termékei között szerepel az étkezési tojás, pasztőrözött tojáslevek és a fertőtlenített héjú, felületkezelt tojás. Az utóbbi különlegessége, hogy saját, szabadalmazott technológiával állítják elő. A kistérségben a cég által kitalált és szervezett Tojásfesztivál mind szakmai, mind kulturális téren meghatározó rendezvény. Az erdőgazdasági termékek feldolgozása terén a kistérség említésre méltó vállalkozásai a siófoki Norwood Fafeldolgozó Bt., és a zamárdi székhelyű SZIKO Bt., melyek épületasztalos-ipari termékek és fatömegcikkek gyártásával, forgalmazásával foglalkoznak, a bútorgyártás teljes skáláját lefedik. A kistérségben az alapvető termékek közepes szintű feldolgozása történik, az itt megtermelt nyersanyag egy része azonban tovább-feldolgozásra kiáramlik a térségből, majd feldolgozott formában, a korábbi ár többszöröséért, késztermékként kerül vissza. Ezen a jövőben feltétlenül változtatni kell.



1.8.5. Kereskedelem és szolgáltatás A városban és Zamárdiban a legnagyobb foglalkoztató ágazatok-, amelyek főidényben a környékbelieknek is munkát adnak- a kereskedelem és szolgáltatóipar, a maguk kiterjedt hálózatával. A kistérség települései közül főként Siófok nyújt magas színvonalú turisztikai szolgáltatást, melyhez kiterjedt kiskereskedelmi bolthálózat és jelentős szálláshely szolgáltatási kapacitás sorolható. Az Interfruct Kft., országos élelmiszer nagykereskedelmi lánc. Az SCD Holding Rt. tulajdona. Az SCD Holding Rt. fő tevékenységei az ingatlanfejlesztés, építőipar és turizmus területeit ölelik fel. Érdekeltségi körébe tartozik többek között a kempingeket, nyaralótelepeket és szállodákat is üzemeltető Siotour Rt. A siófoki önkormányzat tulajdonában levő Zöldfok Rt. 2000-ben jött létre a Településgazdálkodási Rt. és a Siókom Rt. egyesítése révén. A szolgáltatási terület Balatonakarattyától Fonyódon át egészen Hévízig terjed. A vállalat fő profilja a hulladékgazdálkodás, ezért a kiegészítő tevékenységeket leányvállalatok formájában kiszervezték, így alakult meg a ház és bérleménykezelési feladatokat ellátó Termofok Kft., illetve a kertészeti tevékenységekkel foglalkozó Kertfok Kft. Az utóbbi fő tevékenységi körei: dísznövénytermesztés és értékesítés (Dunántúl legnagyobb egynyári és muskátli kertészete), díszfaiskolai növények kereskedelme, parképítés-parkfenntartás, kertápolás-gondozás, öntözőrendszer és kerti tó telepítése (Gardena Magyarország Kft. Területi Márkaképviselet), kertészeti kiegészítők forgalmazása, növényteleltetés, szaktanácsadás. A jármű kereskedelem és szervízszolgáltatás (AUTÓ-PROFIL 2000 Kft., AUTÓ SCHÄFER, KOVÁCS AUTÓ Kft., NAGY AUTÓBONTÓ Kft., SIÓ AUTÓHÁZ, SIÓ-MOTOR Kft., SIÓ-CAR Kft., SIÓ-MOBIL Kft.), illetve a személyszállítás és teherfuvarozás (RÉCSEI BUSZ Kft, SKY BUS) úgyszintén a térségközpontban találhatók. Pénzügyi szolgáltatást végez a siófoki „HO-BA 2003” Könyvelő és Szolgáltató Kft. és a Balatonföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet, melynek Zamárdiban, Siófokon, Ságváron és Ádándon vannak kirendeltségei. Megemlítendő még az ingatlanközvetítést végző FERTILIA Ingatlanközvetítő Iroda, a számítástechnikai szolgáltatással foglalkozó INFOCONP Kft., illetve a siójuti „Kelet” Autóbontó és Fuvarozási Kft. és a Zamárdiban található Friesz Gumiüzem. Utóbbiak az adott település fő foglalkoztatói közé tartoznak. Mezőgazdasági szolgáltatást végez az Europe Farming Mezőgazdasági Kft. Ez egy 2002 óta tevékenykedő cég, mely kezdetben burgonya és hagyma importjával, nagykereskedelmével foglakozott. 2003-tól kezdtek el mezőgazdasági bérmunkát végezni, ami napjainkra a vállalkozás meghatározó tevékenységévé vált. Megfelelő minőségű és kapacitású gépekkel rendelkeznek: Fendt, Class, Horsch, Accord, stb. A vállalkozás 2005-ben 1.750 hektár területen végeztek bérmunkát, 4 főt foglalkoztat.



14. táblázat: A kiskereskedelmi üzlethálózat jellemzői a siófoki kistérség településein, 2004

Település

Kiskereskedelmi üzlet

Ebből élelmiszer jellegű

gyógyszertár

üzlet és áruház

fiók gyógyszertár

Ádánd

18

9

Balatonendréd

13

5

Balatonszabadi

19

4

1

Nagyberény

21

5

-

1

Nyim

3

1

-

-

Ságvár

22

5

-

-

Siójut

3

2

-

-

Som

4

1

-

-

107

22

1

-

Siófok

1.145

155

5

-

Kistérség összesen

1.355

209

8

2

Megye összesen

7.044

1.584

73

23

Zamárdi

1 1

Forrás: Somogy megye statisztikai évkönyve 2004

A kistérségben 1.355 kiskereskedelmi üzlet található, mely érték megyei viszonylatban a székhely utáni második helyet foglalja el. Az ezer lakosra jutó mutató is e tendenciát követi. Döntő hányada egyéni vállalkozás. Jelentős arányt képvisel a ruházati szaküzletek száma. A kistérségen belül eltérések vannak a kiskereskedelmi üzletek megoszlásában. Siófok itt is központi szerepet tölt be, illetve Zamárdi ugyancsak kitűnik a települések közül. A többi községben úgyszintén adottak az alapellátást biztosító üzletek, azonban főként Nyim, Siójut, Som településeken arányuk kedvezőtlen. A települések többségében megtalálható a siófoki székhelyű BALATON-COOP Kereskedelmi Rt., mely többek közt biztosítja az alapellátást. A gazdasági jellegű, de közszolgáltató szféra (földgáz, villamos energia, víz, lakossági szilárd hulladék stb.) minden településen differenciált szinten ugyan, de megtalálható.



1.9. Turizmus A Dél-dunántúli régió turisztikai adottságai hazai viszonylatban jónak mondhatóak, ám a kedvezőtlen és hiányos turisztikai kínálat eredményeként ezek a potenciálok kihasználatlanok. A régióban a siófoki kistérség tudja legsikeresebben kihasználni ezeket az adottságokat. A Siófoki kistérség a Balaton révén egyértelműen idegenforgalmi szempontból kiemelt területnek számít, jövedelemtermelő képességének meghatározója a turizmus. Ezen helyzet erőteljesen érezteti hatását a turisztikai szolgáltatások – elsősorban a vendéglátás és a szállásférőhelyek – tekintetében. Kivételesen jó helyzetben van ezen a téren a térségközpont. Ugyanakkor a megfelelő mennyiségi kapacitás nem minden esetben vonzott magával megfelelő minőséget is. Az elmúlt évtized alatt a megváltozott vendégkörrel és szezonidőtartammal, a minőségi szolgáltatások iránti igények fokozatos növekedésével jelentősen átformálódott a Balaton-parti turizmus. Az elmúlt évek lényeges változásai (15. táblázat). Átalakult az utazási motiváció, egyre inkább az „élmény központú” utazások felé irányul, növekedett az aktív turizmus (sport, szabadidős tevékenységek,) iránti igény, a tó természeti vonzereje másodlagossá vált, a klasszikusnak mondható üdülőprogramok kereslete csökkent. 2005-ben jelentősen csökkent a Balaton természeti értékei miatt a térségbe látogató turisták száma, a 2000-ben regisztrált turistaszámhoz képest a csökkenés 50%. E motiváltságú turisták nagy része Horvátországot tekinti előnyösebbnek. Ez betudható a Balaton vízminőségével kapcsolatos korábbi negatív híreknek, valamint a szolgáltatások azonos árfekvésének is. Javuló az érdeklődés a kulturális (színházi, koncert) programok iránt, azonban ezek közül a szabadtéri és az ingyenes rendezvények látogatottabbak. Az e célból a kistérségbe érkező turisták aránya 2005-ben 40%-kal magasabb volt 2000hez képest. A wellness-szolgáltatások iránt érdeklődők száma 10%-kal nőtt öt év alatt. Az internetes szállásfoglalás jelentős növekedést mutat (+30%), míg utazási irodán keresztüli valamint az egyénileg megoldott szállásfoglalás aránya csökkent. A turisták térségben való tartózkodási ideje lerövidült, 2005-ben 40%-kal kevesebben maradtak a Balaton közelében 10 napnál tovább. A tartózkodási idő többnyire a hétvégi időtartamra korlátozódik, 2-3 napra csökkent. A vendégkör társadalmi, kor és költésszint szerinti tagolódása jellemző lett (pl.: július-augusztus hónapokban nagyrészt a 18-25 év közötti korosztály üdül a térségben). A korábban elszakadt német családoknak találkozóhelyként szolgáló tavat elhagyták a német turisták, melynek okozója lehetett a Németországban bekövetkezett gazdasági visszaesés is, az utazási kedv 30%-kal csökkent. A vendéglátással foglalkozók idegenforgalmi szemléletváltása nem történt meg. Jellemző a rövidtávú gazdasági látásmód, aminek okaként a szezonalítást jelölik meg a vendéglátók. A rövid szezonban gyorsan kell megkeresni annyi pénzt, amire más ágazatokban egy egész év áll rendelkezésre, ezzel szemben a fokozatosan jelentkező minőségi igényeket nem szolgálják ki. A vendégek kevesebbet költenek étkezésre, csökkent a vásárlások aránya. A költési mutatók szállásfoglalások felé tolódtak el. A forgalom csökkenése tapasztalható egyes vendéglátó egységekben és üzletekben.



15. táblázat: Az elmúlt öt év lényeges változásai Utazási szokások jellemzői

Motiváció

Foglalás

Tartózkodás

Költés

2000

2005

Eltérés

1. Balaton- víz- napsütés- természet

70%

20%

-50%

2. Program-rendezvény

20%

60%

+40%

3. Wellness Spa

10%

20%

+10%

100%

100%

1. Utazási irodán keresztül

55%

45%

-10%

2. Egyénileg

40%

20%

-20%

3. Interneten

5%

35%

+30%

100%

100%

1. 10-12 nap

60%

20%

-40%

2. 5-6 nap

20%

30%

+10%

3. 2-3 nap

20%

50%

+30%

100%

100%

1. Szállás

40%

60%

+20%

2. Étkezés, program

40%

30%

-10%

3. Shopping

20%

10%

-10%

100%

100%

Forrás: Siófok Tourinform iroda, 2005 16. táblázat: A szezon időtartamának struktúrája és vendégköre Előszezon

Középszezon

Főszezon

Utószezon

Húsvét-Pünkösd

Június-Július

Augusztus

Szept-Okt-(Nov)

Belföldi családos

Belföldi családos

Belföldi családos

Külföldi csoportos



Külföldi-egyéni

Belföldi senior

Belföldi senior

Belföldi senior

Ifjúsági

Belföldi konferencia

Belföldi konferencia

Ifjúsági

Forrás: Siófok Tourinform iroda, 2005



17. táblázat: Somogy megye kistérségeinek összehasonlítása a kereskedelmi és magánszálláshelyek kapacitásának tekintetében, 2004 Idegenforgalom 2004 Kereskedelmi szálláshelyek Kistérség

férőhely

férőhely 1000 lakosra

vendégéjszakák

Magánszálláshelyek férőhely

férőhely 1000 lakosra

Vendég éjszakák

Balatonföldvári

11465

976

24971

14934

1271

4205

Barcsi

281

11

596

651

25

478

Csurgói

289

16

389

31

2

56

Fonyódi

12366

453

12649

50613

1855

19815

Kaposvári

2066

17

679

1259

10

118

Lengyeltóti

627

54

556

904

78

154

Marcali

135

4

109

681

21

43

Nagyatádi

856

30

1123

88

3

41

Siófoki

17093

453

17995

24588

652

8941

Tabi

40

2

129

80

5

113


45218

136

4408

93829

282

2888

Forrás: KSH, Somogy megye statisztikai évkönyve, 2004

Somogy megyében jelentős arányt képvisel a Siófoki kistérség a kereskedelmi és a magánszálláshelyek tekintetében, felülmúlja a Balaton-parti kistérségek férőhely kapacitását. A többi mutató esetében a kistérségek rangsorában a második helyet foglalja el, kivéve a magánszálláshelyek 1.000 lakosra jutó arányát, mely estben mindkét part menti település megelőzi. Termál- és gyógyturizmus Somogy megye, így a Siófoki kistérség is gazdag termál- és gyógyvizekben. A gyógy- és termálturizmus kiemelkedő jelentőségű, az alágazat fogyasztói magas minőségű szolgáltatásokat várnak, amit hasonlóan magas költési hajlandósággal honorálnak. A gyógy- és termál-idegenforgalom az átlagosnál magasabb tartózkodási időt eredményez, szezonja pedig szinte egész évben tart, ami hatékonyan tudná ellensúlyozni a balatoni üdülések rendkívül rövid idényét, illetve segítene az év nagy részében kihasználatlan infrastruktúra jobb hasznosításában. A kistérségben a termálvízkincs eddig egyedül Nagyberény településen került feltárásra és hasznosításra. Rekreációs és pihenő turizmus A rekreációs-, és pihenőturizmus több turisztikai területet foglal magába. A Siófoki kistérség rendelkezik az ország egyik legjelentősebb vonzerejével, a Balatonnal. Az óriási szezonális kihasználtság miatt a strandok főszezonban túlterheltek, sokszor nem megoldott a szabad strandok higiéniai ellátása és hulladékkezelése. Az elmúlt néhány évben csökkent a nem megfelelő vízminőség okozta probléma, de a kérdés sosem zárható le véglegesen, különösen akkor nem, amikor nagyobb vendégforgalomra számítanak, illetve a vendégek kulturáltabb kiszolgálását célzó fejlesztésekre van szük-



ség. A Balaton-part, és a megye belső térségei esetében egyaránt fontos a kulturált, fedett, medencés strandok kialakítása, e létesítmények a Balatonnál kedvezőtlen időjárás esetén, másutt bármikor kiegészítő programot jelentenének, növelnék az adott település vonzerejét, faházakkal is rendelkező kempinggel összekapcsolva alsóbb kategóriájú szálláshelyeket is teremthetnek. A kistérségben ilyen jellegű kezdeményezésre eddig nem került sor. Falusi turizmus A kistérségi falusi turizmus jelenleg még döntően a külföldi keresletre támaszkodik, azonban az elmúlt néhány év az arány mérséklődését mutatja, amely hosszú távon akár meg is fordulhat. Az érdeklődés azonban csak olyan területen lehet jelentős, ahol különleges természeti környezet, vagy a magas színvonalú települési kultúra kiemelkedő vonzerőt képez, illetve megvalósul a falusi turizmus alapvető fogalmi és tartalmi eleme, azaz a falusi életben való részvétel. A kistérségben már történtek kezdeményezések a turizmus ezen ágának fejlesztésére, de a szolgáltatások minőségi színvonala többnyire elmarad a kívánttól. A 10 településen összesen mintegy 874 nyilvántartott falusi szálláshely van, amely önmagában nem lenne kevés, azonban a kereskedelmi szálláshelyek közel harmincezres száma mellett elenyésző. Gasztronómia A kistérség gasztronómiai kínálata önálló vonzerőt nem jelent, kiegészítő programként azonban – elsősorban a falusi turizmussal összekapcsolva – fontos lehet a vendégek szórakoztatásában. A Balatoni déli partjával érintkező borvidék alkalmas jó minőségű borokkal és szórakozási lehetőségekkel ellátott borút kialakítására. Népművészet és népi hagyományok A népművészet és népi hagyományápolás terén a térség legjelentősebb öröksége az európai kultúra részeként számon tartott, a határokon túl is jól ismert népművészeti kincs, a balatonendrédi vert csipke. A flandriai eredetű népművészetet a múlt század elején honosította meg Kájel Endre lelkész felesége, aki csipkeverő nőket hozatott külföldről. Az egykori brüsszeli csipkével egyenrangú kézimunkák bemutatására 1996-ban nyitották meg a Kájel Csipkeházat.



1.9.1. A kistérség településeinek jellemzése idegenforgalomi szempontból 1.9.1.1. Balatonendréd: A falu Zamárdi határában fekszik, 15 kilométerre található Endrédtől. A települést körülölelő dombokról, kitűnő panoráma nyílik a teljes Balatonra, a Balaton É-i partjára, különösen a Tihanyi félszigetre. Ha megépülne a Tab-Balatonendréd összekötő út, ezzel megszűnne a zsákfalu jelleg, és vállalkozások jönnének a településre. Ha ez elmarad, várhatóan szezonális üdülőfalu lesz a faluból. A település évek óta foglalkozik falusi szállásadással, mintegy 500 férőhellyel rendelkezik. A településen 86 üdülő található, 80%-a külföldi kézben van. A török időkből maradt meg a község több helységneve is. Szelíd, dombos határát a történelem évszázadai alatt sokan uralták, 1082-ben László király a veszprémi káptalan birtokaként erősítette meg. A török uralom alatt hadászatilag számottevő jelentőségű endrédi vár a tihanyi várhoz tartozott, majd a harcok megrongálták, a török uralom elmúltával falai tovább romoltak, köveit a templom falába, a lakóházak alapozásába és falába építették be. Fő nevezetessége a vert csipke, amelyek közül számos nagyhírű alkotás került már ki külföldi kiállításokra és díjat is nyert. Látványosságai közé tartozik még a Duda hegy oldalában található Barátlyuk, a Sárvári Fazekasműhely, a Babaüzem, és a Szeszfőzde. Főbb rendezvényei: Gasztronómiai Fesztivál, Vadétkek Sütő és Főzőversenye, Kettes Fogathajtó Verseny. A környéket egybefüggő erdő övezi, mely alkalmas hely a gyalogos túrázáshoz (az Országos Kéktúra turisztikai útvonalán található), mely érinti a Töreki természetvédelmi területet. Az önkormányzati, szövetkezeti tulajdonban levő külterületi halastavak és környéke alkalmas területrész idegenforgalmi, horgászati, szabadidős hasznosításra. 1.9.1.2. Siójut: A Balaton délkeleti partvidékétől 5 és fél kilométerre, Siófoktól 8 kilométerre fekszik. Megközelíthető autóbusszal, gépkocsival, és a településnek vasútállomása is van, a Kaposvár-Siófok vonalon. Kedvelt turisztikai célpont, a természetjárók, a természetfotósok és a horgászok paradicsoma. A településen lovaglási lehetőség, horgásztó nyújt kikapcsolódást. A Balaton közelsége ellenére csendes, nyugodt kistelepülés, elsősorban a falusi turizmust kedvelők számára ideális. A tervezett Siócsatorna partján végighaladó kerékpárút-, mely egészen a Dunáig fog haladni-, első levezetője Siójuton lesz. A faluban kevés a munkanélküli, munkalehetőséget főleg a Pasteur Kft. Tojásüzeme biztosít, valamint a helyi autóbontó is foglalkoztat néhány embert. Siójutot hátrányos helyzetű településnek tartják nyilván, a sok idős ember miatt. Az utóbbi években viszont két új lakótelep is kialakult, ahol épülnek sorban a házak. A tatárok pusztítását és az azt követő pestisjárványt túlélte a község lakossága, hiszen az iratok 1356-ban és majd húsz évvel később már a hetivásárairól emlegetik. E jogot Nagy Lajos király is megerősítette. Egyik oldalról a szőlőhegy, másikról a Sió-csatorna határolja. A településen fő rendezvényei a bográcsfőző fesztivál, valamint a Somogy Megyei Asztali Örömök. A település nevezetességei közé tartozik a református templom, valamint a falumúzeum is. 1.9.1.3. Zamárdi: A Balaton déli partján, Siófok és Balatonföldvár között fekvő település. Az 1900-as évek óta a családok kedvelt üdülőhelye. Több ezer éve lakott hely, kelta, római és avar emlékekben gazdag. Az



avarok temetőjében 1980. óta csaknem 2.400 VI-VII. századi sírt tártak fel a régészek ez a leletanyag páratlannak mondható Közép-Európában. Ma a Balaton déli partjának leghosszabb -3 kilométernyi- szabadstrandja található Zamárdiban. Tíz helyi utazási iroda, számos hotel, panzió, száznál több kisebb vendéglátóegység szolgálja a látogatókat. Az elmúlt években több fejlesztés is történt. Ezek közé tartozik a strandok medrének kikotrása, új vizesblokkok, a fövenystrand létrehozása. A település főbb nevezetességei: Római Katolikus Plébániatemplom, Üdülőhelyi kápolna, Hősök kápolnája, Nepomuki Szent János szobor, Vaskereszt, Emlékkereszt, tájház, kőhegyi kilátó, hadtörténeti múzeum, a Szamárkő, tengeri akvárium és a Kis-erdő védett növényekkel. Hagyománya van a borkészítésnek, több régi, nádfedeles műemlék pince található. Ezek közül kiemelkedő a Szt. Kristóf Pincészet, mely Zamárdi legöregebb és legszebb pincesorán található. A pincegalériában kézművesek kiállítása tekinthető meg. A pincelátogatással egybekötött borkóstoló programokhoz zene és fotós szolgáltatás is igénybe vehető, valamint lovaskocsis túrákat is szerveznek. 1.9.1.4. Ságvár: Ságvár Siófoktól 5 kilométerre, a Balatonparttól mindössze 10 kilométerre található település. A község határában, tőle északra van a Siófok-Kiliti-Ságvár repülőtér. Külső-Somogy keleti részén, a Mezőföld és a Dunántúli-dombság határán fekvő település története nagyon régi időkre nyúlik vissza. Az 1930-as években megkezdett ásatások 19 és 17 ezer évvel ezelőtti települések nyomaira bukkantak. A feltevések szerint tizenhétezer évvel ezelőtt rénszarvasvadászok éltek a mai Ságvár helyén. Régészetileg feltárt kunyhóik Magyarországon a legrégibb építmények. A településen késő római kori erdő és temető emlékek találhatók. Az egykoron Tricciana nevű település romjai a református templom előtt találhatóak. A településhez több száz hektár szőlőhegy tartozik, mely a borturizmus meghatározója lehet a jövőben. Ságváron ellátott főbb tevékenységek: mezőgazdasági vállalkozás (Tricciana Agrár Rt, egyéb mezőgazdasági vállalkozók), építőipari szolgáltatások, egyéb ipari szolgáltatások, TÜZÉP, egyéb üzletek. A községben visszatérő jelleggel nagyszabású rendezvényként kerül megtartásra a községi falunap minden év június első szombatján, és a községi sportnak ugyancsak évente, július utolsó szombati napján. A főbb látnivalók közé tartozik a Romkert, a Református templom. 1.9.1.5. Ádánd: Siófoktól 10 kilométerre, délkeletre, a megye (Külső-Somogy) sarkában, a Mezőföld peremén, a KisKoppány völgyében fekszik. Az aprófalvas Somogyban lélekszáma, természeti, gazdasági és kulturális adottságai miatt tekintélyes község Ádánd. Egy 1265-ös oklevél tanúsága szerint az Árpád-korban a falu mai közigazgatási területén öt kis település létezett. Ezek egyike volt Hetye, ahol ma is látható az Árpád-kori templom tornyának maradványa. Az évszázadok során több nemzetség és földesúri család birtokolta ezt a közlekedésileg is fontos területet. Valaha itt haladt át az a római hadi út, mely a Balatont megkerülve Győrbe vezetett. Ádándnál hidat is építettek a Sió által elöntött völgy felett, a Ságvár-Enying kereskedelmi út átvezetésére. 1356-ban hetivásárok tartására kapott jogot. A XVIII. század elejére már mezővárosi rangot szerzett település. Nevezetességei közé tartozik a Hetyei templomrom, a református templom, a katolikus templom és környéke, a löszfalak és löszdolinák, valamint a barokk stílusú Csapody-kastéy, melyben a Fekete István Mezőgazdasági Szakiskola



és Kollégium kapott helyet. Külön érték a kastélyt övező védett, ritka fafajtákkal beültetett park. Lehetőséget rejt a belterületi völgykatlanban, 1967-ben feltört gyógyvíz. Rendszeres rendezvényei a fogathajtó és Rally Cross verseny. 1.9.1.6. Nyim: Nyim község Somogy megye ÉK-i részén, Siófoktól mintegy 12 km-re található zsáktelepülés. A történelmi múltban osztotta a Ságvár környéki lakott helyek sorsát, éltek itt avarok, hunok, rómaiak egyaránt. A település neve 1193-ban említődik először Nyn néven. Majd 1229-ben kelt oklevél szerint III. Endre királyunk a székesfehérvári János lovagokat megerősítő oklevelében olvasható a község neve. A török hódoltság alatt a falu elpusztult, csak 1773-ban említődik újra Nyim néven. Történelmi nevezetessége a Kási várrom, ettől nyugatra Szent László monostora és a hozzátartozó Szent László puszta, amely a középkori falu helyén található. Az elmúlt évek során felújításra kerültek a község működését szolgáló fontosabb közintézmények, Községháza, Faluház, Kultúrház valamint a ságvári belterületi bekötőút. A falu határában számtalan, régészetileg félig feltárt és feltáratlan emlékhely található. Érdekes emlék a Patkó fája, melyet a híres somogyi betyárról, Patkó Pistáról neveztek el. Jelentős a külföldi tulajdonban levő ingatlanok száma. A településen 40 lakóházban foglalkoznak üdültetéssel. Sport és kulturális élet legkiemelkedőbb rendezvénye az évente minden július utolsó szombatján megrendezésre kerülő Falunap, melynek keretében hagyományosan megrendezésre kerül a térségi kettesfogathajtó-verseny, főzőversennyel, sportversennyel és kulturális versennyel színezve. 1.9.1.7. Nagyberény: Külső-Somogy keleti részén, három megye (Somogy, Fejér, Tolna) határán fekvő község. A település neve először a Szent László által a veszprémi püspöknek kiállított adományozó levelében fordul elő. Ma már ismert az is, hogy Szent István Koppány lázadásának leverése után a besenyőkkel rokon, harcos, berény törzseket telepített birtokhatárainak védelmére, így ide is. Eszerint már 998-ban létezett a település. Az újabb korban, elsősorban építkezések során előkerült régészeti leletek csontvázak, használati eszközök - avar és késő római kori jelenlétre utalnak. A település környékén egymást követő dombhátak és a Balatonnal párhuzamos, széles völgyek sorakoznak. Az ezüst hársas, bükkös és cseres-tölgyes erdei vadban gazdagok, a napsütötte völgyek, domboldalak kedvező feltételeket biztosítanak a szőlőtermesztéshez, a szántóföldi és kertészeti kultúrák műveléséhez. A település látnivalói közé tartozik a Plébániaház, a Református templom, a Római Katolikus templom, valamint Tarczy Orsolya fazekas bemutatóműhelye. A gyógyturizmus Nagyberény egyik fontos meghatározója lehet, hisz területén található egy 1.019 méter mély kút, mely 63 fokos minősített gyógyvíz forrása. 2003. januárban befejeződött egy újabb kút fúrása, melynek mélysége 900 méter, vízhozama 1.000 m3/nap, hőfoka 59 fokos. A kutat és a hozzá tartozó földterületet Siófok önkormányzata vásárolta meg 1999-ben. Jelenleg a siófoki önkormányzati tulajdonú Termofok Kft. foglalkozik a gyógyvíz jövőbeni hasznosításával. Az első, 1980-as években talált, feltárt gyógyvízzel összefüggésben építették a kisebb fürdővel ellátott Oázis panziót, melyet a Balaton-partról is szívesen felkeresnek. A településen lehetőség nyílik a borkóstolásra valamint a lovaglásra, kocsikázásra.



1.9.1.8. Siófok: Siófok környéke már rómaiak korában is lakott terület volt. Fuk, mint falunév először 1137-ben szerepel írásban az adózó helységek között, míg a Siófok szóöszszetétel 1790 óta ismeretes. A tatárjárás után Fok újratelepült, majd 1552-ben a törökök kerítették hatalmukba Fokot és környékét. Mezővárosi rangot, azaz országos vásártartási engedélyt 1865-ben kapott a település. Ekkor 200 házat és 1500 lelket számláló község volt Siófok. 1958-tól indult meg a turisztikai, idegenforgalmi fejlesztés, újra megjelentek a külföldi vendégek. 1962-ben a szállodasor épült, a hatvanas évek közepén megélénkült a lakásépítés is. 1968 – Siófok várossá válásának időpontja. Napjainkban Siófok Magyarország egyik legjelentősebb idegenforgalmi központja. A Balaton mellett Siófok a leghosszabb település, partvonalának hossza 17 kilométer. 1998-ban strandliftet helyeztek üzembe, amely segíti a mozgássérültek vízbe jutását. A kisgyermekes családok számára közkedvelt fövenystrandot alakítottak ki. A fürdés mellett számos más elfoglaltság található. Néhány nyári program: Siófoki Turisztikai Napok, Pünkösdi Szezonnyitó, Nemzetközi Aranykagyló Folklórfesztivál, Bogrács fesztivál, Tojásfesztivál, A bor és kenyér ünnepe, Regionális bemutatók, operett előadások Kálmán Imre műveiből, orgonahangversenyek, nemzetközi és hazai versenyek különböző sportágakban, könnyűzenei koncertek, rangos képzőművészeti előadások. A városban található múzeumok: Kálmán Imre Emlékház, ásvány múzeum, de e mellett találhatók magángalériák is. 1997-től jogosan használja az „Ország nyári fővárosa” címet, ugyanebben az évben az európai országok virágosítási versenyében aranyérmet nyert. A virágosításban elnyert érdemeit az Utazás 2003. kiállításon a Magyar Turizmus standján mutathatta be. Azonban Siófok nemcsak a virágokról, hanem parkjairól is híres. Közülük a Jókai park felújítása kezdődött meg. További turista látványosság a Sóstói magaspart ahová egyre több kiránduló ellátogat. A borturizmusban résztvevő Illés Gyula és Fiai Családi Pincészet a balatoni vörösborok hírnevének helyreállítását tűzte ki fő céljának. Míves, sajátos karakterű, elsősorban Merlot és Cabernet Sauvignon szőlőkből készített boraik a borvidék legelismertebbjei és legsikeresebbjei közé tartoznak. Klasszikus dunántúli parasztház mintára épített, boltíves-nádfedeles pincéjük Siófok-Kiliti szőlőhegyének egyik igazi látványossága, ahol borkóstolóval várják vendégeiket. Az utóbbi években számtalan szálloda épült, közülük jelentős a négycsillagos Hotel Azúr, mely 222 szobával rendelkezik, és a 66 szobával rendelkező Hotel Residence, amely wellness- és konferenciaszolgáltatásokkal várja vendégeit. Ezen felül az alábbi négycsillagos hotelek találhatók Siófokon: Best Western Janus Atrium Hotel, Panoráma Hotel, Vértes Konferencia és Wellness Hotel. 1.9.1.9. Balatonszabadi: Somogy legnagyobb falva, mely Siófoktól 6 kilométerre található a Sió-csatorna mentén. A települést a honfoglalás előtti időkben kelták, majd rómaiak lakták. A mai Balatonszabadi két település, két különálló falu - Fokszabadi és Siómaros - egyesítéséből 1950-ben született.



Napjainkban a falu északi végében modernebb, Makovecz Imre építész által tervezett épületek állnak, a déli, marosi részen a népi építészet emlékeit láthatjuk a számos műemlék és szobor mellett, melyek a köztereket díszítik. A Balaton közelsége és a községtől 5 kilométerre található fürdőtelep és Sóstó lehetőséget ad a falusi turizmus fejlődésének. A fövenyes part, a hosszan elnyúló fenyőfákkal szegélyezett partrész szállodáival, nyaralóival, kempingjével a kisgyerekes családoknak ideális. A Sóstó fürdésre nem alkalmas, de partjára a horgászüdülők között juthatunk le. A település templomokban bővelkedik: 1800-ban épült a marosi részen a református templom és a harangláb, Szabadiban 1778-ban a római katolikus, 1794-ben a református templom, és 1917-ben készült el a plébánia. A magánszálláshelyek kapacitása 315 férőhely, mellyel a települések rangsorában a 4. helyet foglalja el. Többségében külföldi vendégek által látogatott hely. 1.9.1.10. Som: Som község Somogy megye északkeleti részén fekszik Siófoktól délre 8-km távolságra. A község Somogy megye névadó települése, és keleti kapuja. A község első hivatalos említésére 1229-ben találunk bizonyítékot. 726-ban már az Apponyi család tulajdonához tartozott a község, és a belső népvándorlások, telepítések ellenére megmaradt színmagyar községnek. A Viczay földesurasság birtoklása alatt teret nyert a szőlőművelés, mivel a község lankái kiválóan alkalmasak voltak a szőlőtermesztésre. E korban szőlőhegye tette híressé Somot. A településen rézkori, vaskori középkori, római kori régészeti lelőhelyek találhatók (Daránypuszta mellett, Pusztai dűlő, Ocsmánypuszta, Simon major). A község híres szülötte Iványi Grünwald Béla festőművész (1867-1940). A település fatornyos 1757-ben épült barokk műemlék katolikus temploma, Schalter által festett oltárképpel. 2005-ben épült a közösségi ház ahol helytörténeti kiállítás is látható lesz 2006 év második felében. Második éve rendezi az önkormányzat a „Különleges asztali örömök Somogyban” rendezvénysorozaton belül a „fánk és édes sütemények fesztiválját”.



1.10. Humán Infrastruktúra 1.10.1. Oktatás Bölcsőde a Siófoki kistérségben kizárólag Siófokon üzemel, ahol két intézmény a 2004. évben már több mint 20%-al túllépte a férőhelyek maximumát. A két bölcsődében együtt 73 kisgyermeket gondoztak. Óvoda a kistérség 7 településén található. Három község – Nyim, Siójut és Som – óvodahiányos. A férőhelyek kistérségi szinten átlagolva elégségesnek mondhatóak, de vannak települések – Ságvár, Zamárdi – ahol az intézmény kapacitása alacsonyabb, mint az óvodába jelentkező gyermekek száma. Általános iskolával ugyanez a hét település rendelkezik, a 2003/2004-es tanévben a térség egészében 3.116 diák alapfokú oktatása valósult meg, ami az előző tanévhez képest majdnem öt százalék csökkenést jelent. Középiskolai képzés a kistérségben három településen működik. Négy szakközépiskola és három gimnázium a kistérségi központban található, míg Nagyberényben az Educationis Oktatási Alapítvány Szakképző Iskolája és Ádándon a Fekete István Szakiskola biztosítja a középfokú oktatás feltételeit. Főiskolai képzés csak a kistérségi központban található.1996-ban kezdődött meg a felsőfokú idegenforgalmi képzés a Kodolányi János Főiskola Turisztikai Intézet keretein belül.

1.10.2.

Egészségügy, szociális helyzet

A kistérség általános egészségügyi ellátása a Balaton-parti településeken megfelelő, a Balaton parttól távolabb eső településeken kielégítő. A háziorvosi hálózat személyi és tárgyi feltételei adottak, a Siófoki kistérség háziorvosi hálózata így átlagos kiépítettségű. A 10 településből 4-ben rendel háziorvos, a többiből pedig a szomszédos településre járnak a betegek. Az időskorúak gondozásáról, az önmagukat ellátni nem tudó betegekről, a szellemi és testi fogyatékosokról a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények gondoskodnak. A kistérségben mindössze Siófokon működnek ilyen intézmények. Ezek közül kiemelkedő a Siófoki Városi Kórház, a Siófoki Gondozási központ, a Sebészeti Magánintézet, a Családsegítő Intézet, és a Siófoki Művese Állomás működése. A Siófoki Városi Kórház ellátási területe a város 50 km-es körzetére terjed ki. A körzeti feladatok ellátásán kívül a nyári idegenforgalmi szezonban a térségbe látogató turisták egészségügyi ellátását is biztosítja. A Gondozási Központ 1998 óta működik Siófokon, melynek alaptevékenysége elsősorban Siófok város lakói részére komplex személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás biztosítása. A személyes gondoskodás keretében általános és szakosított ellátási formák igénybevétele is biztosított. A Siófoki Magánintézet 2002. szeptembertől működik Siófok belvárosában, közel 200 m2-es alapterületen. Az intézetben dolgozó szakorvosoknak köszönhetően képzett szakszemélyzet áll a páciensek rendelkezésére, plasztikai-esztétikai sebészeti, általános sebészeti és proctologiai szolgáltatásokat nyújtva az úgynevezett egynapos sebészet keretében is. A siófoki Családsegítő Központ 1991 márciusában kezdte meg működését, és szociális és mentálhigiénés feladatokat lát el. Fő tevékenységi köre a családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás és a hajléktalan ellátás. A művese állomás létesítése, a kórház mellett valósult meg, egy dialízis központ keretében, mely a súlyos vesebetegek számára biztosít magas színvonalú ellátást.



Tekintetbe véve a demográfiai előrejelzéseket a következő időszak fejlesztési elgondolásai között szerepel ezeknek az intézményeknek a bővítése, fejlesztése, többek között a Városi Kórház rekonstrukciójának folytatása.

1.10.3.

Kultúra, művelődés, civil szféra

A kistérség területén számos tárgyi és szellemi kulturális kincs található. A bőséges régészeti leletek és épített környezet ellenére, a települések nem rendelkeznek olyan látványossággal, amely építészeti, kulturális értékként kiemelkedő lenne. A parttól távolabb eső települések egy része az utóbbi évtizedekben nem fejlődött. Az pénzügyi háttér szűkössége a kulturális értékek megőrzésére fordított források elapadásával járt. Ezzel összefüggésben maradtak olyan kulturális épületek, létesítmények, amelyek ráfordítással újra megfelelő funkciót tudnának kapni. E tevékenységet össze kell kapcsolni a falukép, falumegújítás fogalomkörébe tartozó munkálatokkal. A Balaton parttól távolabb eső településeknek komoly ellentmondása, hogy a természeti környezeti adottságok és a gazdasági lehetőségek nem esnek egybe. Az e településeken élő lakosság napi gondokkal küzd. Ettől problémakörben jelentősen eltér a Balaton-parti települések ügye, melyek kiemelkedő kulturális és hagyományőrző programokat támogatnak. Hagyományaik viszont a Balaton parttól távolabb eső települések kulturális hagyományain nőttek fel és most már meghatározó módon képviselik a kistérséget. A mai kulturális hagyományok elsősorban a Balaton-parti üdülőövezet kiépítésével kialakult szokásokat jelentik, amelyben komoly európai művészek és személyiségek jelennek meg. A falumegújítás a kistérség egyik kitörési pontja, amely építészeti, kulturális és közösségfejlesztő értelemben is megvalósítandó cél.



Ádánd

Épített örökség

Balatonendréd

Nyim Szent

Református

templom

templom

Római katoli-

Római katolikus

Református

Református

Kási vár-

kus templom

templom

templom

templom

rom

kia Apácazárda

kastély Fekete IstKájel Csipkeház

emlékszoba

Parókia

László monostora

templom, paró-

Csapody

ván-

Plébániaház

Római katolikus

templomrom

sok

Nagyberény

Református

Árpád kori

Múzeumok kiállítá-

Balatonszabadi

Tájházfalumúzeum

Ságvár

Siójut

Református

Református

Evangélikus és római

templom

templom

katolikus templomok

Rendezvények

Rally Cross

hegy

napi főzőverseny

Zamárdi

Barokk műemlék

Barokk stílusú római

római katolikus

katolikus templom

templom Schalter által

Hősök kápolnája

katolikus

festett oltárkép

Üdülőhelyi kápolna

Régészeti lelő-

Nepomuki Szent

helyek

János szobra

templom

Római katolikus

Romkert

templom

Avar temető

Apácazárda Tarczy Orsolya Falumúzeum

fazekas bemutatóműhely

falumúzeum

Szent György

Som

Római

Tájház-

Falunap Duda-

Siófok

Mini Hadtörténeti

Tojásmúzeum, Ás-

Múzeum, Tengeri

ványmúzeum

Akvárium

Kálmán Imre Múzeum,

Néprajzi Gyűjte-

Rádiós Hírközlési

mény, Tájház

Múzeum Kettes fogathajtó

Bográcsfesztivál

verseny

Dél Balatoni Kulturális Központ rendezvényei

Fánk és édes

A Közösségi Ház

sütemények

rendezvényei

fesztiválja

Vadétkek sütő-

Asztali Örömök

Tourinform iroda

A helyi tourinform

és főzőversenye

Somogyban

kezdeményezései

iroda programjai



SWOT analízis Erősségek •

Gyengeségek

az üdülőhelyi funkciók szélesebb körű •

hiányos belső közúti kapcsolatok;

hasznosítására rendelkezésre álló termé- •

ipari park alacsony színvonalú hasznosítása;

•

szeti háttér; •

épen maradt természeti környezet, vé- •

jelentős számú inaktív lakos, magas szezonális

dett természeti értékekkel;

munkanélküliség;

•

kedvező közlekedés-földrajzi adottságok;

•

megalakult többcélú kistérségi társulás, együttműködési hajlandóság;

•

gyógyvíz minősítésű termálvízkincs;

•

ipari park;

•

iskolavárosi

jellegű

•

a kistérségi menedzsment hiányos kommunikációs hálózata;

•

szezonális

gazdaság,

kevés

a

elem; új idegenforgalmi profil nehézkes bevezetése;

kistérségközpont, •

a kínálat és az attrakció bázis töredezett,

középfokú oktatási intézményi kínálattal

nincsenek pontosan meghatározott célcsopor-

és idegenforgalmi főiskolai központi sze-

tok; •

meghonosított, visszatérő kulturális kínálat és művészeti rendezvények;

nincsen

összehangolt

kistérségi

turisztikai

stratégia; •

a minőségi garanciák hiánya a szolgáltatások

•

erős civil szféra;

•

átlagon felüli vállalkozói aktivitás;

•

családbarát Balaton-part;

sa;

•

szakképzett munkaerő az idegenforga- •

kistérségi egységes arculat hiánya;

terén; •

•

lomban; •

kiegyenlítő

•

repkörrel; •

a képzett és fiatal munkaerő elvándorlása;

a parti sáv és a háttér-települések elszakadá-

egyoldalú növénytermesztés.

intézményesült nemzetközi kapcsolatok, •

A Balaton partjától távolabb eső települések

nemzetközi piaci bevezetettség;

csatornázottsága nem megoldott

•

promóció alapcsatornái kiépültek;

•

kedvező agro-ökológiai potenciál.

•

Működő szelektív hulladékgyűjtés



Lehetőségek •

Veszélyek

a Balaton parttól távolabb eső települé- • sek turisztikai potenciáljának növelése;

•

elmarad a megközelíthetőségi viszonyok

megvalósítása

korszerűsítése;

(közúthálózat,

Siófok•

kistérségi

vállalkozásfejlesztés,

• •

•

kistérség

lakosságmegtartó-képessége

a Balaton attrakció értéke csökken;

termálvízkincs hatékonyabb, sokoldalú •

az együttműködés helyett rivalizálás alakul

hasznosítása;

ki a települések, kistérségek között;

a kistérség képzési struktúrájának és •

idegenforgalmi szemléletváltás, gondolko-

minőségének fejlesztése;

dásmód megváltozásának lassúsága;

tájspecifikus

turisztikai

adottságok • •

hasznosítása; •

a

tovább romlik;

ipari

beruházások ösztönzése; •

csökkenő működő tőke beáramlása;

a tervezett közlekedési fejlesztések • Kiliti reptér);

•

•

elesés a pályázati forrásoktól;

építészeti örökség védelme és kulturális

tároló- és szárítókapacitás nem elégséges; az intézkedések kidolgozásra nincs elegendő forrás

hagyományok ápolása, piacosítása; •

a kistérségi együttműködés erősítése;

•

alternatív mezőgazdasági programok kidolgozása;

•

mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének növelése.

•

Szelektív hulladékgyűjtés nagyobb arányú elterjedése



Gazdasági versenyképesség csökkenése

ProbléAgrárium elmaradottsága

Kedvezőtlen gazdasági szerkezet

Turizmus versenyképes-

Kistérség érdek-

ségének csökkenése

érvényesítő

Feketemunka

képességének gyengesége Egyoldalú

me-

zőgazdasági termékstruktúra

TérségVersenyképes mezőgazdasági termelésre

al-

Térség-

Szezonális

marketing,

Tömeg-

Szezon

központ

jelleg

beruházás-

turizmus

rövidülése

fejlesztés

centrikusság

kalmatlan terü-

Alacsony

Alternatív gazdálkodási módszerek

Szezonális foglal-

a

koztatottság

települések

Nagy Balaton parti

A településközi, és az önkormányzati és vállalkozói szféra közti együttműködés

Kiegészítő

Kiaknázatlan

alacsony szintje

turisztikai

turisztikai

termékek

attrakciók

A Balaton part-

Egyoldalú

tól

szakképzési

távol

eső

területek lesza-

Egységes arculat hiánya


struktúra

Gyakorlati képzettség az

Hiányos speciális ismeretek


és

kapcsolatainak

minőség hiánya

Térségi

hiánya

idegenfor-

galmi lákban

szakisko-

A kistérség versenyképességének növelése

CélVersenyképes mezőgazdasági

Kistérség

szektor

tőkeabszorpciós

képességének növelése

Célcsoport-alapú

idegen-

forgalom fejlesztés

Kistérség érdek-

Foglalkoztatottság

érvényesítő

javulása

képességének

A mezőgazdasági termékstruktúra diverzifikációja

Vállalkozás-

Befektetés-

Minőségi

Üdülőidény

Térségi

és

a

barát környezet

ösztönző

turizmus

meg-

települések

programok

meg-

növelése

kapcsolatainak

Magasan térség

képzett specifikus

munkaerő-

bázis

létrejötte Kisvállalkozások piacrajutását és Alternatív

gaz-

Gyenge termőké-

dálkodás

meg-

pességű területek

honosítása

versenyképességét javító prog-

Komplex turisztikai programcsomag kidolgozása

A Balaton parttól

távol

területek

eső fel-

hasznosítása Információs társadalom fejlesztése

Egységes arculat kialakítása

Gazdálkodók speciális szakmai ismereteinek bővítése

Képzési

ramok

struktúra

zása A parttól távol eső települések bevonása


Gyakorlati prog-


kidolgo-

bővítése

II. rész: Kistérségi fejlesztési program



A Siófoki kistérség adottságai - társadalmi és gazdasági jellemzői -, a stratégiai célok és prioritások tekintetében idegenforgalmi, gazdasági és mezőgazdasági célterületnek tekinthető. A stratégiában megjelölt prioritások és intézkedések többsége a kistérség szerves egészét érinti. Ezek teljes körű kooperációt igényelnek, míg egyes intézkedések Siófokra koncentrálódnak, vagy kizárólag a veszélyeztetett községekre. A prioritások döntő többségének megvalósulásában, annak motiválásában, szervezésében és koordinációjában elsősorban Siófok, mint térségközpont kiemelt szerepvállalása szükséges.

Általános célkitűzések •

A kistérségben élő lakosság életminőségének javítása;

•

a kistérségben élők jövedelemszerzési lehetőségeinek bővítése;

•

a kistérségi koherencia megvalósítása;

•

a kistérség népességmegtartó erejének növelése.

Speciális célkitűzések •

A lakosság életminőségének, életesélyeinek növelése;

•

közösségfejlesztés, kistérségi identitástudat formálása, közösségfejlesztés;

•

több pilléren nyugvó, a helyi értékekre épülő, azokat megőrző vendéglátás kialakítása;

•

a turizmus fenntartható fejlesztése;

•

a szezonalítás csapdáinak kiküszöbölése;

•

agrárstruktúrák hatékonyságának javítása, gazdálkodási szemléletváltás;

•

munkahelyek megőrzése, illetve új munkahelyek teremtése a tevékenységek diverzifikálásával;

•

a szakképzettség, szakmai színvonal emelése;

•

a fiatal közösségek megtartása;

•

kulturális hagyományok ápolása, a táji- és az épített örökség védelme;

•

a kistérségi együttműködés fokozása;

•

a kistérségi és a térségi együttműködés fokozása.



Alprogramok – Intézkedések – Ütemezés Az alprogramok és intézkedések ütemezése a középtávú stratégiaalkotás jegyében 2010-ig került megállapításra, azonban az intézkedések kidolgozásában elsődlegesen a 2006. év vége az irányadó, mivel 2007. január 1.-ével bevezetésre kerülő új Európai Uniós költségvetési időszakhoz a későbbiekben az Operatív Programnak is igazodnia kell.



1. Prioritás: Célcsoportalapú idegenforgalom-fejlesztés 1.1 Intézkedés Gasztroturizmuson alapuló programcsomagok kidolgozása 2006 2007 2008 ♦ 1.2 Intézkedés 1. Alprogram: Komplex turisztikai programcsomagok kidolgozása Minőségi turizmus fel2006 2007 tételeinek megteremté♦ se 1.3 Intézkedés Kerékpáros turizmus fejlesztése 2006 2007 ♦


♦

2009

2010

2008

2009

2010

2008

2009

2010

♦

♦

♦


1. Prioritás: Célcsoport-alapú idegenforgalom-fejlesztés 2.1 Intézkedés Kulturális turizmus fejlesztése

2. Alprogram:

Az üdülőidény megnövelése

2006

2007

2008

2009

2010

♦

♦

♦

♦

♦

2006

2007

2008

2009

2010

♦

♦

♦

♦

♦

2.2 Intézkedés Konferencia turizmus fejlesztése

2.3 Intézkedés Termál- és wellness-turizmus fejlesztése 2006

2007

2008

2009

2010

♦

♦

♦

♦

♦



2. Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése 1.1 Intézkedés A kistérségi munkaszervezet adminisztratív és szakmai egységének megerősítése 1. Alprogram:

Kistérség érdekérvényesítő képességének létrehozása

2006

2007

2008

2009

2010

♦

♦

♦

♦

♦

1.2 Intézkedés A helyi gazdasági szereplők bevonása a kistérségi fejlesztő munkába 2006

2007

2008

2009

2010

♦

♦

♦

♦

♦

2008

2009

2010

2.1 Intézkedés Kistérségi marketingstratégia kidolgozása 2006

2007

♦ 2. Alprogram Kistérségi szemlélet kialakítása

2.2 Intézkedés Térségi kapcsolatok ápolása – Kistérségi menedzsment-tevékenység 2006

2007

2008

2009

2010

♦

♦

♦

♦

♦

2.3 Intézkedés A lakónépesség helyi identitástudatának kialakítása, komfortérzetének növelése 2006

2007

2008

2009

2010

♦

♦

♦

♦

♦



3. Prioritás: Gazdasági diverzifikáció 1.1 Intézkedés A gyenge termőképességű területek és a hagyományos szántóföldi kultúrák részbeni kiváltása 1. Alprogram:

2006

2007

2008

2009

Az agrárgazdaság ver♦ ♦ ♦ ♦ senyképességének növe- 1.2 Intézkedés lés Mezőgazdasági gazdálkodók szakmai képzettségi színvonalának növelése, képzése

2010 ♦

2006

2007

2008

2009

2010

♦

♦

♦

♦

♦

2.1 Intézkedés Kisvállalkozások piacrajutását és versenyképességét javító programok kidolgozása 2006

2007

♦

♦

2.2 Intézkedés A kistérség tőkeabszorp- Repülőtér fejlesztése ciós képességének növe2006 lése ♦

2008

2009

2010

2007

2008

2009

2010

♦

♦

2. Alprogram:

2.3 Intézkedés Kistérségi vállalkozásbarát környezet kialakítása, befektetés-ösztönző programok kidolgozása 2006

2007

2008

♦

♦

♦



2009

2010

4. Prioritás: A kistérség Balatontól távolabb fekvő településeinek felzárkóztatása 1.1 Intézkedés Szakképzési struktúra fejlesztése 1. Alprogram:

2006

2007

2008

♦ ♦ ♦ Humánerőforrás fejlesz1.2 Intézkedés tés Diplomás fiatalok kifelé irányuló migrációjának megfékezése

2009

2010

♦

♦

2006

2007

2008

2009

2010

♦

♦

♦

♦

♦

2.1 Intézkedés Külterületi vonalas infrastruktúra fejlesztése 2. Alprogram Szolgáltatások javítása

2005

2005

2005

2005

2005

♦

♦

♦

♦

♦

2009

2010

2.2 Intézkedés Információs társadalom fejlesztése 2006

2007

2008

♦

♦

♦



Jövőkép A térségben a tervezett stratégiai célok, prioritások, programok és intézkedések megvalósulásával a lakosság színvonalas megélhetése biztosítható a kistérség versenyképességének és a természet egyensúlyának fenntartása mellett. Az első prioritás „A célcsoport-alapú idegenforgalom fejlesztése” keretén belül a fenntartható és versenyképes turizmus feltételeinek megteremtése érdekében, az alacsony minőségű és alacsony hozzáadott értékű tömegturizmusra történő építkezés helyett a térség változatos vonzerőire épített új és komplex turisztikai termékek jelennek meg, illetve magas színvonalú szolgáltatások válnak elérhetővé. A második alprogram „Az üdülőidény megnövelése” a Balaton partjától távolabb fekvő települések adottságain alapuló, egész éves kínálati programcsomagok megteremtésével, ennek érdekében térségi turisztikai hálózat kialakításával, erősítésével valósul meg. A második prioritás „kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment” alprogramjainak és intézkedéseinek nyomán egy olyan kistérségi együttműködés valósul meg, amely elengedhetetlen a fejlesztési célok megvalósításához szükséges pályázati- és egyéb források minél szélesebb körű megszerzéséhez. A kistérség koordinálása nehéz feladat és komoly szakmai felkészültséget igényel. A kistérségi munkaszervezet teljesítménye merőben megváltozik a szervezeti megerősítést követően. A helyi vállakózóinak bevonása (civil gazdasági kamara létesítése) szintén pozitív hatással lesz a kistérség gazdasági és területi programozására. A második alprogram hosszabb távon fejti ki hatását, hisz célja a kistérségi identitás kialakítása a lakónépesség körében, valamint a kistérség, mint márkanév megjelenítése az országos köztudatban. A harmadik prioritás, a „Gazdasági diverzifikáció” folyományaként, a kistérség gazdasági versenyképessége növekszik, a gazdasági erőforrások tovább aktivizálódnak, a kis- és középvállalkozások erősödnek. Emellett a gazdasági struktúra átalakulása igazodik a piaci kereslet-kínálathoz, illetve a megtermelt jövedelem mind nagyobb része marad a kistérségben. A gazdaság fejlesztése során szem előtt kell tartanunk a környezetvédelemmel kapcsolatos elvárásokat, a Balaton-törvény korlátozó szabályait. A negyedik prioritás „A kistérség Balatontól távolabb fekvő településeinek felzárkóztatása” nyomán a gazdasági-, szellemi- és környezeti tőkével csak szűkösen rendelkező települések versenyképességének fokozódása valósul meg. A humánerőforrás-fejlesztés és a szolgáltatások javítása, alapkövei a területi kiegyenlítődésnek. Az informatikai és közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, minőségének javításával a céltelepülések kitörhetnek a „háttértelepülés csapdájából”, és mind foglalkoztatatási, mind turisztikai szempontból jelentős javulást érhetnek el, a jelenlegi eredményeikhez képest. A tervben javasolt fejlesztések a kistérségben feltárt hiányosságokra reagálnak, valós fejlesztési igényeket tükröznek, amelyek tudatos megvalósítása, az alprogramok és intézkedések belső összhangja révén egymást erősítve, a költségeket kölcsönösen csökkentve kerülnek megvalósításra. A program elvitathatatlan célja olyan hosszú távú, közepes forrásigényű, a helyi adottságokra építő



kulturális, társadalmi és gazdasági fejlesztések elindítása, amelyek révén a kistérségi identitástudat kialakul és a térség gazdasági versenyképessége folyamatosan növekszik.



III. rész: Operatív Program



1. Az operatív program szöveges összefoglalása Az operatív program legfontosabb célja a stratégiában ismertetett átfogó, illetve specifikus célok végrehajtása, a célok alapján meghatározott prioritásokkal összhangban. A célok megvalósulását 4 prioritás keretében 8 alprogram és 19 intézkedés szolgálja. Az Operatív Program kidolgozásánál és ütemezésénél ügyeltünk arra, hogy az egyes intézkedések egymást erősítve érjék el céljaikat. A legfőbb szempont a kistérség valós igényeit tükröző intézkedések kidolgozásán túl az volt, hogy a saját forrással gyakorlatilag nem, illetve korlátozottan rendelkező kistérségi szereplők az intézkedésekhez pályázati és egyéb forrásokat célozhassanak meg, és az egyes intézkedések a helyi adottságok maximális kihasználtságát érjék el a kooperáció, az összefogás és a széleskörű társadalmi szerepvállalás révén.



Alprogram

Eredményindikátor

színvonalas kiadványok jelennek meg a kistérségről, növekvő

•

a térség imázsa javul

számban

•

turisztikai és idegenforgalmi vonzerő javulása

•

igényes közönség megjelenése

•

marketing tevékenység hatékonyabb

•

fizetőképes vendégkereslet megjelenése

•

a térség vonzereje nő, speciális arculata erősödik

•

vendégéjszakák száma növekszik

•

a térségi adottságok jobb kihasználtsága

•

látogatók számának növelése

•

a Balaton parttól távolabb eső területek idegenforgalomban való részvétele

•

vendégéjszakák száma

•

idegenforgalmi bevételek növekedése

•

a térség népességmegtartó ereje erősödik

•

csökken a szezonalitás

•

csökkenő munkanélküliség

•

új munkahelyek születnek

•

létrejön egy kistérségi gyakornoki program

•

a kistérségi munkaszervezet munkája hatékonyabbá válik

•

az adminisztratív, protokolláris ügyek gördülékenyebben

•

helyi identitástudat növekszik

•

fiatal lakosság elvándorlása csökken

•

a kistérségi ügyvitel felgyorsul

•

a kistérségi fejlesztési programok hatékonyabbá válnak

•

a helyi lakosság részvétele, felelősségtudata növekszik a kistérségi projek-

• Minőségi turizmus feltételeinek megteremtése

Az üdülőidény megnövelése

Kistérség érdekérvényesítő képességének fejlesztése

Hatásindikátor

erősödik

haladnak •

a programban résztvevő tanulók, diákok száma növekszik

•

szakértőket is bevonó projektek száma növekszik

•

helyi gazdasági kamara alakul

•

helyi gazdasági szakembereket bevonó fejlesztések száma

tekben

növekszik



Alprogram

Eredményindikátor

Hatásindikátor

•

kialakul a kistérség egységes jelképrendszere

•

a régió más kistérségeivel közösen megvalósított projek-

•

kistérség identitástudatának erősödése

tek száma növekszik

•

elvándorlások mérséklődés

•

a civil szervezetek száma növekszik

•

kistérségi projektek számának növekedése

•

a néphagyományokat felelevenítő kistérségi programok

•

turizmus fellendülése

•

magas kézimunka-igény révén csökkenő munkanélküliség

•

tájspecifikus művelési ág és termelési szerkezet kialakítása

•

új fogyasztási kultúra megjelenése

•

környezet állapot megőrzése

•

javulnak a hatékonysági mutatók

•

javul a tájesztétikum

•

a térségi kohézió növekménye, az együttműködésben indított projektek

Kistérségi szemlélet kialakítása

száma növekszi •

növekszik az alternatív mezőgazdasági kultúrák vetésterületének aránya

Az agrárgazdaság versenyképességének növelés

•

az agrártermelés jövedelmezősége növekszik

•

nő az erdőterületek aránya

•

a foglalkoztatás pozitív alakulása

•

új ismeretek elsajátítása

•

új piacképes termékek, és alapanyagok előállítása

•

a kistérség forrásszerző képessége növekszik

•

új befektetők megjelenése

•

globális folyamatokba való bekapcsolódás

A kistérség tőkeabszorpciós ké-

•

vállalkozásfejlesztő programok

•

a térség népességmegtartó erejének erősödése

pességének növelése

•

vállalkozási aktivitás ösztönzése

•

gazdasági potenciál növekedése

•

kis- és középvállalkozások gazdasági súlyának növekedése

•

térségi vállalkozók összefogása

•

új munkahelyek létesülnek

•

munkanélküliség csökkenése

•

a térség nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlődése


számával mérhető


Alprogram

Humánerőforrás fejlesztés

Eredményindikátor

Hatásindikátor

•

növekszik a felnőttképzésben résztvevők száma

•

növekszik a gyakorlati helyek száma

•

növekszik az oktatási intézmények piacképes programjainak száma

•

a távmunkában foglalkoztatottak száma növekszik

•

korszerű internet eléri a településeket

•

Teleház-program népszérűsödik

•

Kialakul a korszerű informatikai elvárásoknak megfelelő géppark

Szolgáltatások javítása

•

Internet-felhasználók száma növekszik

•

a belső és a külső úthálózat minősége javul

•

a belső úthálózat bővül

•

a repülőtér kiépítettsége növekszik

•

a kerékpárút hossza növekszik


•

az életszínvonal növekedése

•

a munkanélküliség csökkenése

•

a piacképes szakmával, képességekkel rendelkező munkavállalók száma növekedése

•

a gyakorlattal rendelkező, fiatal pályakezdők száma növekedése

•

a fiatal lakosság társadalmi aktivitásának erősödése

•

a települések értelmiségi rétegének felduzzadása

•

a fiatalok elvándorlása mérséklődése

•

az információs társadalom fokozatos kialakulása

•

a lakosság általános tájékozottságának javulása

•

a munkanélküliség mérséklődése

•

az aktív turizmus fellendülése

•

a gazdasági versenyképesség növekedése


1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése 1.1. Alprogram: Minőségi turizmus feltételeinek megteremtése alprogram 1.1.1. Intézkedés: Gasztroturizmuson alapuló programcsomagok kidolgozása Az intézkedés szükségességének indoklása: A kistérségben adottak a feltételek a gasztronómián alapuló turizmus fejlesztéséhez. Több település is részt vesz egy gasztronómiai versenysorozatban, mely kora nyártól októberig kínál változatos programokat, többek között vadétkek főzőversenye, rétes sütő verseny stb. A térségben hagyománya van a borkészítésnek, a Balaton déli partjával érintkező területek alkalmasak jó minőségű borokkal és szórakozási lehetőségekkel ellátott borút kialakítására. Zamárdiban több régi, nádfedeles műemlék pince található. Siófok-Kiliti szőlőhegyén úgyszintén található ismert és kedvelt pincészet, melyek pincelátogatással egybekötött borkóstolóval és egyéb szolgáltatásokkal várják vendégeiket. Intézkedés célja

Intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok

•

kulináris termékek turisztikai termékként való hasznosítása;

•

minőségi szolgáltatások megteremtése;

•

a Balaton parttól távolabb eső települések idegenforgalmi szerepének növelése.

•

termelők;

•

pincészetek;

•

éttermek, szállodák;

•

lakosság;

•

Tourinform helyi irodája.

Az Intézkedés rövid tartalma: A gasztronómiai turizmus népszerűsége növekszik, e termékek fejlesztése a nemzeti turizmus politikájának (marketingnek) egyik súlypontja. A turisták valamennyi csoportja számára élményt jelentenek az étkezéshez kapcsolt programok. A falusi turizmushoz szorosan hozzákapcsolódik, hogy a gasztronómia fejlesztéséhez szükséges elősegíteni a bio- és ökogazdálkodást, és ösztönözni ezek termékeinek vendéglátásban történő felhasználását, mellyel mérsékelhető a kereslet szezonális jellege. A gasztronómiai turizmus megismertetésében, terjesztésében nagy szerepe lehet a különböző kistérségi rendezvényeknek, például főzőversenyek lebonyolítása, bortúra keretében rendezett borászati programok. •

Kistérségi főzőverseny

•

Kistérségi szakácskönyv publikálása

•

Kistérségi, megyei bortúra útvonal megszervezése

•

Gasztronómiai kerékpártúra

•

Bio- és ökogazdálkodás termékeinek vendéglátásban történő felhasználása



1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése 1.1. Alprogram: Minőségi turizmus feltételeinek megteremtése alprogram 1.1.2. Intézkedés: Komplex turisztikai programcsomagok kidolgozása Az intézkedés szükségességének indoklása: A Siófoki kistérség a Balaton révén egyértelműen idegenforgalmi szempontból kiemelt területnek számít, jövedelemtermelő képességének meghatározója a turizmus. Ezen helyzet erőteljesen érezteti hatását a turisztikai szolgáltatások tekintetében. Kivételesen jó helyzetben van ezen a téren a térségközpont. Ugyanakkor a Balaton parttól távolabb eső települések az idegenforgalom tekintetében kiaknázható adottságokkal rendelkeznek, ezek azonban önmagukban korlátozottan, csak egymást erősítve, illetve a Balaton part turizmusát kiegészítve, a térség vonzerő-potenciájának szinergikus programba foglalása révén hozhatnak hosszú távon eredményt. A kistérség remek és kihasználatlan vonzerőkkel rendelkezik a kulturális örökség, a természeti táj, a gasztronómia és a szabadidős sportok területén. Mindezek a turisztikai termékfejlesztés alapját képezhetik. A turizmushoz kötődő multiplikátor-hatás kedvezően befolyásolhatja a helyi gazdaság többi ágazatának fejlődését. Jelenleg hiányoznak a falusi vendégfogadás minősített feltételei, valamint azok a különféle konkrét programajánlatok, programcsomagok, amelyek egy-két vagy többnapos kikapcsolódásra nyújtanának programlehetőséget különböző érdeklődési körű egyéneknek, csoportoknak. Intézkedés célja


•

a turisták számának növelése;

•

a turisták által itt töltött vendégéjszakák növelése;

•

helyi vállalkozók;

•

önkormányzatok;

•

a turizmus gazdasági súlyának növelése;

•

civil szervezetek;

•

a kihasználatlan erőforrások bevonása;

•

lakosság;

•

turizmusból származó bevételek növelé-

•


se. Az intézkedés rövid tartalma:

A turizmus fejlesztése nem kezelhető helyi szinten. A társulás tagjainak turisztikai termékeikkel együtt kell működniük a kistérség és a szomszédos kistérségek társulásainak turisztikai termékeivel. Valamennyi településnek meg kell találnia a szerepét és kínálati lehetőségeit a turizmus működtetésében. Első lépésben szükséges egy civil szervezet, egyesület formájában létrehozni egy egyeztetési fórumot, mely tömöríthetné mindazokat, akik a turizmus fejlesztésében érdekeltek (vendéglátósok, szállásadók, rendezvényszervezők, önkormányzatok, hagyományőrzők, kisebbségek képviselői, stb.). A turizmus szervezését egy megfelelő menedzsment lehetőségekkel rendelkező szervezethez, szolgáltatóhoz kell telepíteni. A kistérségben az alábbi turisztikai termékcsoportok fejleszthetők ki:



gasztroturizmus, lovasturizmus, horgász- és vadászturizmus, kulturális turizmus, konferencia turizmus, termál és wellness-turizmus és az aktív turizmus. Alapvető feltétel a térségi marketingmunka során egy komplex turisztikai tájékoztató kidolgozása, mely által a térség egységesen jelenhet meg, nemcsak a világhálón, de az információs irodákon keresztül a nemzetközi piacon. •

Turisztikai egyeztetőfórum, kistérségi turisztikai szolgáltató szervezet létrehozása

•

Turisztikai termékcsoportok fejlesztése



1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése 1.1. Alprogram: Minőségi turizmus feltételeinek megteremtése alprogram 1.1.3. Intézkedés: Kerékpáros turizmus fejlesztése Az intézkedés szükségességének indoklása: A kerékpáros turizmus alkalmas a rövid balatoni szezon meghosszabbítására, illetve az utazási élmények gazdagítására. A kerékpárosoknak hét kilométer hosszú útszakasz épült a Balaton körüli út részeként, valamint tervezik a Sió melletti vonal elkészítését is. A Sió partján létesítendő kerékpárút kistérségi kezdeményezés, pályázat útján nyert 90%-os EU támogatással készül, mely a balatoni bringakörutat illetve Siófok városközpontját köti össze az egyes településekkel: Kiliti városrésszel, Balatonszabadival, Siójuttal, Ságvárral, Sommal, Ádánddal és Baltonendréddel. A fent említett települések a 12 km hosszú kerékpárút által bekapcsolódhatnak a térség kerékpáros turizmusába. Intézkedés célja


•


•

a Balaton parttól távolabb eső települések idegenforgalmi szerepének növelése;

•


•

önkormányzatok;

•

a szezon meghosszabbítása;

•

civil szervezetek;

•

turisztikai szolgáltatások bővítése.

•

lakosság;

•


Az intézkedés rövid tartalma: A fent említett települések kerékpárúti hálózatba kapcsolásának és a kistérségi bringaúthálózat népszerűsítésének előfeltétele, az út menti turisztikai szolgáltatások megszervezése, útbaigazító táblarendszer, információs pontok kiépítése, pihenőhelyek kijelölése, azok felszereltségének megteremtése, kiegészítő szolgáltatások szervezése, szervizpontok, kerékpártárolók és/vagy kölcsönzők létesítése. •

A kerékpárút menti turisztikai szolgáltatások megszervezése, kiépítése



1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése 1.2. Alprogram: Az üdülőidény megnövelése alprogram 1.2.1. Intézkedés: Kulturális turizmus fejlesztése Az intézkedés szükségességének indoklása: A kulturális örökség, valamint a helyi kultúrák iránti érdeklődés növekedése, a szabadidő eltöltésének összefonódása a művészetekkel, egyaránt hozzájárulnak a kulturális turizmus fejlődéséhez. A Balatonnál a kulturális rendezvények szervezése nagymértékben színesíti (élményekben gazdagabbá teszi) a tóparti fürdőzésre épülő turizmust. A térség Balaton parttól távolabb eső településeinek gazdag kulturális öröksége lehetőséget nyújt a szezon meghosszabbítására. Intézkedés célja


•

kulturális örökség ápolása;

•

a Balaton parttól távolabb eső települések idegenforgalmi szerepének növelése;

•


•

önkormányzatok;

•


•

civil szervezetek;

•

szezon meghosszabbítása.

•

lakosság;

•

Tourinform helyi irodája;

•

Dél Balatoni Kulturális Központ.

Az intézkedés rövid tartalma: Ezen intézkedés főként a Balaton parttól távolabb eső települések meglévő kulturális örökségeire, hagyományaira épít. Elsősorban szükséges a meglévő kulturális örökség védelme, a műemlékek felújítása,

turisztikai

hasznosítása.

Cél,

olyan

közös

kistérségi

kulturális

rendezvé-

nyek/rendezvénysorozatok, illetve a kistérség kulturális adottságait felvonultató kiállítások létrehozása, melyek önálló vonzerővel bírnak és egyben kiszolgálják a Balaton-part turizmusát. Összekapcsolható egyéb, főként a térségközpontban jellemző turisztikai termékekkel (konferencia turizmus, gyógyturizmus) is. •

Kistérségi kulturális rendezvények/rendezvénysorozatok szervezése

•

A kistérség kulturális adottságait felvonultató kiállítások létrehozása

•

A kistérségben feltárt régészeti kincsek tematikus bemutatása



1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése 1.2. Alprogram: Az üdülőidény megnövelése alprogram 1.2.2. Intézkedés: Konferenciaturizmus fejlesztése Az intézkedés szükségességének indoklása: A XX. század második felében - a gazdaság és a tudományok egyre erősebb nemzetközi szerepe és a technika fejlődése következtében - rohamosan fejlődő, új turisztikai terület jött létre, a konferenciaturizmus. Napjainkban a kongresszusi-, az üzleti-, az incentiv- és a kiállítási turizmus már megkülönböztetett szerepet játszik egy-egy térség turisztikai kínálatában és keresletében. A konferenciák iránti kereslet folyamatosan növekszik. A meglévő parti szállodák korszerűsítésével a magas fizetőképességű és kevésbé szezonális jellegű hivatásturizmus jelentős mértékben elősegítené a térség turisztikai kínálatának hatékonyabb hasznosítását. Intézkedés célja


•


•


•

szezon meghosszabbítása;

•

önkormányzatok;

•

a Balaton parttól távolabb eső települések

•

civil szervezetek;

•

lakosság;

•


•

Szállodák.

idegenforgalmi szerepének növelése.

Az intézkedés rövid tartalma: A fejlesztés célja egy széleskörű kínálat kialakítása a hivatásturizmushoz kapcsolódó megbeszélések, továbbképzések, konferenciák megszervezéséhez. Cél továbbá a térség szerepének növelése a konferencia turizmus nemzetközi piacán. A konferencia turizmus részben összekapcsolható a kistérség településeinek idegenforgalomban való szerepvállalásával is, hiszen kikapcsolódási lehetőséget nyújthatnak az aktív turizmuson keresztül egészen a kulturális turizmusig, mindezzel kitolva a szezon hosszát. A konferenciaturizmus fejlesztéséhez azonban szükséges megteremteni a korszerű technikai hátteret, illetve a résztvevő települések szolgáltatásainak (mind kulturális, mind infrastrukturális) színvonalát. •

A térség szerepének növelése a konferenciaturizmus nemzetközi piacán

•

A konferenciaturizmus fejlesztéséhez szükséges korszerű technikai háttér és szolgáltatás megteremtése

•

A konferenciaturizmushoz kapcsolható turisztikai programok kidolgozása és szervezése



1. Prioritás: Célcsoport-alapú turizmus fejlesztése 1.2. Az üdülőidény megnövelése alprogram 1.2.3. Intézkedés: Termál- és wellness-turizmus fejlesztése Az intézkedés szükségességének indoklása: Somogy megye, így a Siófoki kistérség is gazdag termál- és gyógyvizekben, egyaránt alkalmas a hagyományos gyógyászati, valamint az egészségmegőrző (fitness, wellness) ágazat fejlesztésére. A gyógy- és termálturizmus kiemelkedő jelentőségű, az alágazat fogyasztói magas minőségű szolgáltatásokat várnak, amit hasonlóan magas költési hajlandósággal honorálnak. A gyógy- és termálturizmus az átlagosnál magasabb tartózkodási időt eredményez, szezonja pedig szinte egész évben tart, ami hatékonyan tudná ellensúlyozni a balatoni üdülések rendkívül rövid idényét, segítene az év nagy részében kihasználatlan infrastruktúra jobb hasznosításában, illetve összekapcsolná a tóparti és a Balaton parttól távolabb eső településeket, a vízi-turizmus vendégeinek „rosszidő” programjaihoz kapcsolódását. A wellness-fitness egészségmegőrző szolgáltatásaival nyit a fiatal, illetve középkorú családok irányába, akik a térséget az egészségmegőrzés, rekreáció, családos pihenés céljából keresik fel. Intézkedés célja


•


•


•

szezon meghosszabbítása;

•

önkormányzatok;

•

a Balaton parttól távolabb eső települések

•

civil szervezetek;

•

lakosság;

•


•

egészségügyi intézmények.

idegenforgalmi szerepének növelése; •

helyi erőforrások általi munkahelyteremtés.

Az Intézkedés rövid tartalma: Termálvízre alapuló, igényes szolgáltatást biztosító komplexum létrehozása, mely élményfürdővel, wellness-, fitness- és egyéb egészségmegőrző szolgáltatásaival minden korosztályt kiszolgál, egyben kiegészíti a Balaton-part vízi turizmusát, egész évben tartó keresletet biztosít. A prevenciós lehetőségek alapot biztosítanak arra is, hogy a vendégek ne csak az üdülőhelyen töltsék szabadidejüket, hanem bekapcsolódhassanak a térség kistelepülései is az egészségmegőrző programokba. Ilyen lehetőségként kínálkozik a természetjárás; kerékpárturizmus; fogyókúrás programcsomagok kialakítása; tisztítókúrák; természetgyógyászat, kulturális programok, stb. Hasonlóan fontos az egészséges életmódhoz köthető egészséges étkezési lehetőségek megtelepítése a fürdőkben, amelyhez a vendéglátók együttműködése szükséges. •

Termálvízre alapuló, igényes szolgáltatást biztosító komplexum létrehozása

•

A térség kistelepüléseinek egészségmegőrző programokba kapcsolása

•

Egészségmegőrző, gyógyító szolgáltatások fejlesztése



2. Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése 2.1. Alprogram: Kistérség érdekérvényesítő képességének létrehozása 2.1.1. Intézkedés: A kistérségi munkaszervezet adminisztratív és szakmai egységének megerősítése Az intézkedés szükségességének indoklása: A többcélú tárulás keretein belül megalakult munkaszervezet tagjai résztevékenységként végzik a kistérséggel kapcsolatos feladataikat, egyéb, helyi önkormányzati megbízásaik mellett. Számos olyan speciális, gyakorlati és elmélet szakértelmet, igénylő feladatot kell ellátniuk, amelyhez nem rendelkeznek elegendő kompetenciával, illetve munkaidejük töredékében nem tudnak elmélyülni a megoldandó kérdések sokaságában. Szintén problémát jelent az adminisztratív feladatok ellátásában az időhiány. Fontos, hogy a munkaszervezet tehermentesítése ne az adminisztratív munkaerő létszámának fejlesztésében merüljön ki, hanem területfejlesztési vagy gazdaságfejlesztési, projektmenedzsment ismeretek birtokában lévő szakemberek alkalmazására is lehetőség nyíljon. A térség társadalmi, gazdasági és természeti folyamataiban elmélyedt és a kistérségi társulási rendszert ismerő szakember utánpótlásnak is csatornát nyitunk ezzel az intézkedéssel. Intézkedés célja:

Intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok:

•

a kistérségi munkaszervezet teherme-

•

netesítése; •

lú Társulása;

a kistérségi munkaszervezet szakmai felkészültségének javítása;

•

gyakorlati helyek létesítése, fiatal diplomások és felsőoktatási intézményben

•

települési önkormányzatok;

•

kistérségi megbízott, vidékfejlesztési menedzser;

tanulók számára; •

a kistérségi identitástudat erősítése érdekében;

•

A kistérséget alkotó települések koordinálása, tájékoztatása;

•

Siófok és környéke Kistérség Többcé-

a kistérséget érintő fejlesztési stratégiák megvalósításának összehangolása, folyamatos monitoringja.

•

helyi oktatási intézmények vezetői;

•

helyi oktatási intézmények hallgatói;

•

területi

tanácsadással

foglalkozó

szakemberek.



Az intézkedés rövid tartalma: Olyan felsőoktatási intézményekben tanuló fiatalok számára, akik lokális gyökerekkel rendelkeznek, kitűnő gyakorlati helyet jelentene a kistérségi társulás munkaszerveztében való időszakos foglakoztatás. Az adminisztratív feladatok ellátásán túl, a gyakornokok saját szakterületükről, tudományos munkájukból merítve járulnának hozzá a szervezet munkájához. A társulásnak semmilyen, vagy csak minimális anyagi hozzájárulásra lenne szüksége a program megvalósításához, hisz a gyakornoki programok bérezése nagyon rugalmas. Folyamatosan előfordulnak olyan speciális feladatok, melyek ellátásához, sem a jelenlegi munkaszervezet tagjai, sem az estleges gyakornoki programban résztvevők nem rendelkeznek elegendő kompetenciával. Ilyen estekre konzultációs hálózatot érdemes kiépíteni a megfelelő szaktanácsadókkal és szakirányú oktatási központokkal, annak érdekében, hogy a munkaszervezet gördülékenyen működjék. •

A régióban található felsőfokú oktatási intézmények tanulóinak gyakorlati hely teremtése a kistérségi menedzsmenten belül

•

Folyamatos terület- és közösségfejlesztési konzultációs kapcsolat kiépítése szakirányú oktatási intézményekkel illetve tanácsadó irodákkal



2. Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése 2.1. Alprogram: Kistérség érdekérvényesítő képességének létrehozása 2.1.2. Intézkedés: A helyi gazdasági szereplők bevonása a kistérségi fejlesztő munkába Az intézkedés szükségességének indoklása: Az Európai Uniós vidékfejlesztési politika alapelvei, közé tartozik a partnerség, amely szükségesnek tartja szélesebb körű társadalmi részvételt a tervezésben és a végrehajtásban egyaránt. A partnerségi viszonyok megerősítése érdekében egy tudatos civil politika érvényesítése szükséges. A civil társadalom egyik legmarkánsabb csoportját a gazdasági vállalkozások tulajdonosai és vezetői alkotják. Részvételük a területi fejlesztésben mind anyagi, mind szellemi értelemben elengedhetetlen. Intézkedés célja


•

a kistérség gazdasági szereplőinek

•

tömörítése; •

véleményező

lú Társulása; és

döntés-előkészítő

csoport létrehozása; •

a kistérség gazdasági szereplőinek

•


•

kistérségi megbízott, vidékfejlesztési

bevonása térségi terezésbe; •

a kistérség társadalmi környezetének demokratizálódása;

•

Siófok és környéke Kistérség Többcé-

menedzser; •

helyi kis- és középvállalkozások.

közösségi problémamegoldó és adaptációs képességének erősítése és javítása;

•

a gazdasági szervezetek és a társulás együttműködés fontosságának hangsúlyozása a vidékfejlesztés egész folyamatában.

Az intézkedés rövid tartalma: A vidékfejlesztési tervek kidolgozásának társadalmasítási folyamata párhuzamosan fut a szakmai tervezéssel, szoros kölcsönhatásban áll a kistérség gazdasági szereplőivel. Egy olyan kistérségi gazdasági kamara létrehozása a cél, amelyben a kistérség tőkeerős vállalkozói, rendszeresen megtartott egyeztető fórumokon kinyilváníthatják a véleményüket, illetve javaslataikat az esetleges gazdasági és területi fejlesztések tartalmával, módszereivel illetve forrás generálásával kapcsolatban. •

Kistérségi gazdasági kamara létrehozása

•

Kistérségi egyeztető fórum és ötletbörze létrehozása a kistérségi gazdasági kamara bevonásával.



2. Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése 2.2. Alprogram: Kistérségi szemlélet kialakítása 2.2.1. Intézkedés: Kistérségi marketingkommunikáció Az intézkedés szükségességének indoklása: A településmarketing a település fejlesztésének újszerű formája, amelynek középpontjában a település, és annak felértékelődött, piacosítható elemeinek - különböző célcsoportok irányába történő „eladása” áll. Mivel a települések és kistérségek között, egyre élesebb verseny folyik a befektetőkért, a turisták megnyeréséért, a kistérségi szerepkör erősítéséért, ezért meghatározóvá válik a versenyképesség ez alapján történő erősítése és kiaknázása. A térségek és régiók versenyképessé tétele jóval komplexebb feladat, mivel a települések marketingstratégiáinak összehangolásán túl, a valamennyi település által felvállalható közös térségi imázs kialakítását jelenti. A térségi marketing közös gondolkodást és helyi együttműködést igényel, ami által fokozódik a térség piacképessége. Intézkedés célja


•

a kistérség népszerűsítése;

•

települési vonzerő-leletár korszerű megjelenítése;

•

összehangolt térségi marketinganyagok kidolgozása;

•

térségi befektetési lehetőségek feltárása, kialakítása;

•

vállalkozói kapcsolatok bővítése;

•

kistérség turisztikai vonzerejének növelé-

•

kistérségi társulás;

•


•

kistérség lakossága;

•

kistérség civil szereződése;

•

helyi és megyei Tourinform iroda.

se. Az intézkedés rövid tartalma: Az intézkedés keretén belül elsősorban - mind a belső, mind a külső marketing feladatokat meghatározó - közös marketing akcióterv elkészítésére van szükség, amelynek révén növekszik a kistérség ismertsége, ami a turisztikai és befektetői érdeklődések növekedésében is megmutatkozik. Minden település aktív részvételéve valósítható meg, helyi (térségi) újság elindítása és fenntartása, kisfilmek készítése, az információk folyamatos aktualizálása, amelynek kapcsán erősödhet a térség iránti befektetői bizalom, de a turisztikai termékek és a kapcsolódó szolgáltatások értékesítésében is növekvő forgalmat eredményezhet. Szükséges a befektetési lehetőségekre vonatkozó ingatlankataszter összeállítása, és promóciós kiadvány elkészítése, egyes ingatlanok befektetésre alkalmas állapotba hozása, az ipari park széleskörű propagálása •

Kistérségi jelképrendszer kidolgozása

•

A kistérség egységes exponálása a médiában



2. Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése 2.2. Alprogram: Kistérségi szemlélet kialakítása 2.2.2. Intézkedés: Térségi kapcsolatok ápolása – Kistérségi menedzsment tevékenység Az intézkedés szükségességének indoklása: A folyamatos kistérségi fejlődéshez elengedhetetlen egyrészt a kistérségek közötti, másrészt a kistérség településeinek többcélú együttműködése. Csak így képzelhető el egy szűkös saját forrásokon alapuló, de hatékony és koncentrált fejlődés. A partnerségben, együttműködésben rejlő lehetőségeket már egyre több önkormányzat ismeri fel, ami által nemcsak a közszolgáltatási feladatok szinten tartása, hanem színvonalának emelése, sőt a hatékonyság fokozása is megvalósítható. Az együttműködő kistérségek kölcsönösen erősítik egymás kulturális, turisztikai vonzerejét. A belső és külső többcélú együttműködések elősegítik a szolgáltatási kapacitások racionális hasznosítását, a különböző ellátó rendszerek összehangolt, minőségi fejlődését. Intézkedés célja


•

konkrét együttműködések számának növelése a kistérségek között;

•

•


•

szomszédos kistérségi társulások

•


•

humán intézmények fenntartói, ke-

az együttműködés keretében megvalósított fejlesztések értékének és hatásának növelése;

•

a területfejlesztési, gazdaságfejlesztési, közösségfejlesztési tapasztalatok cseréje;

•

kötelező önkormányzati humán feladatok hatékonyabb, színvonalasabb ellá-

zelői, a humán szolgáltatásokat el-

tása;

látó magánszemélyek, gazdasági társaságok, vállalkozások; •

•

területi lefedettség biztosítása.

kutatással, képzéssel foglalkozó gazdasági társaságok, vállalkozások.

Az intézkedés rövid tartalma: A térségi kapcsolatok minőségének javítására a környező kistérségek menedzserei számára formális találkozók szerezését javasoljuk, ahol a földrajzilag egymás mellett elhelyezkedő kistérségek menedzserei, előadások, workshopok, minisztériumi tájékoztatók, esettanulmányok segítségével megismerhetnék egymás munkáját, problémáit. Vándor konferencia jelleggel, minden negyedévben másik



kistérség tartaná meg a találkozót, ahol a megye vagy a régió által alapított díjak (leglendületesebb, legaktívabb, leginnovatívabb, stb. kistérség díjak) kiosztásra kerülnének. •

Térségi együttműködés kezdeményezésére vándor konferencia megkezdése

•

Informális kapcsolatok kiépítése a környező településekkel, fesztiválok keretében



2. Prioritás: Kistérségi kohézió és fejlesztési menedzsment erősítése 2.2. Alprogram: Kistérségi szemlélet kialakítása 2.2.3. Intézkedés: A lakónépesség helyi identitástudatának kialakítása, komfortérzetének növelése Az intézkedés szükségességének indoklása: A kistérségi identitástudat kialakításának érdekében hangsúlyt kell fektetni a településeken megtalálható népművészeti, kulturális, építészeti örökség felkutatására, újraélesztésére, védelmére. A közös gyökerek tudatosításával, a lokálpatriotizmus erősítéséve egy koherensebb, összetartóbb kistérségi társadalmat építhetünk fel. Intézkedés célja


•

a létező, helyi és térségi kötődést hordo-

•

zó értékek (identitásminták) felkutatása; •

a létező, helyi és térségi kötődést hordozó értékek (identitásminták) közreadása;

•

kulturális és közéleti intézmények programjainak „lokalizálása”;

•

Siófok és környéke Kistérség Többcélú Társulása;

•


•


•

humán intézmények fenntartói, kezelői, a humán szolgáltatáso-

a kistérségi identitás kialakítása;

kat ellátó magánszemélyek, gazdasági társaságok, vállalkozások;

•

a népi szokások felelevenítése, továbbadása.

•

néprajzkutatók, helytörténészek, antropológusok, művelődésszervezők.

Az intézkedés rövid tartalma: A helyi identitás kialakításának első lépéseként az önkormányzatok számára ajánlatos a kistérség természeti, történelmi, kulturális értékeit bemutató ismeretterjesztő és népszerűsítő előadások, tanfolyamok, klubok, önképző körök, baráti körök, civil szervezetek működésének támogatása, majd ezeknek a klubokon, önképző körökön belül létrejött művészeti, közösségi alkotások népszerűsítése, bemutatása. Az oktatási intézmények szintén tevékenyen részt vehetnek népművészeti szakkörök megtartásával, támogatásával. Az intézkedésen belül az iskolai vetélkedők, rajzpályázatok, esszépályázat kiírását is szorgalmazni kell, oktatási és korstruktúránként más és más témában. •

Hagyományőrző fesztiválok, vetélkedők létrehozása

•

Esszépályázat kiírása „A Siófoki kistérség helye az Európai Unióban” címmel



3. Prioritás: Gazdasági diverzifikáció 3.1. Az agrárgazdaság növelése alprogram 3.1.1. Intézkedés: Gyenge termőképességű területek és hagyományos szántóföldi kultúrák részbeni kiváltása Az intézkedés szükségességének indoklása: A kistérség termőterületének részaránya az összterületből 65 %, ami alacsonyabb a megyei-, és regionális átlagnál. A termőterület 49%-a mezőgazdaságilag művelt terület. A mezőgazdasági területből 83% szántó, amely arányában és minőségében (átlagos aranykorona értéke 20) is jelentősen meghaladja a megyei átlagot. A szántón kívül jelentős a legelő, illetve szőlő és gyümölcsös együttes területe. A kistérség növénytermesztését az egyoldalúság jellemzi, a termesztett szántóföldi növények 80%-a gabonaféle. Az utóbbi években emelkedett az olajosnövények aránya, mintegy 20%-át képviseli a termesztett növényeknek. A kistérség ökológiai adottságai elsősorban speciális növénykultúrák termesztésére, valamint öko- és biogazdálkodás megvalósítására alkalmasak. Jelenleg azonban csak egy vállalkozás foglakozik biotermesztéssel. A kistérség erdősültsége alulmarad ugyan a megyei átlaggal szemben. Az erdőtelepítés sarkalatos pontja az erdőgazdálkodásnak. Az új erdők telepítését az állam támogatja. Az elhagyott gyepterületek, az erodált szántók, az elsavanyodott területek hasznosításának egyik lehetőségét az erdőtelepítés adhatná. Intézkedés célja


•

a helyi áruskála és kínálat bővítése;

•

új szemléletű területhasználat bevezetése;

•

magasabb élőmunka-igényű kultúrák meg-

•

helyi mezőgazdasági termelők;

•

családi gazdaságok;

•

helyi erdőgazdasági termelők, erdőtu-

honosítása;

lajdonosok;

•

biokultúrák meghonosítása;

•

alternatív jövedelemszerző tevékenységek meghonosítása;

•

minőségi élelmiszer-alapanyag előállítás;

•

az erdősültség növelése;

•

a környezeti állapot javítása;

•

gyepterületek hasznosítása;

•

extenzív állattenyésztés meghonosítása.

•

Somogyi Erdészeti és Faipari Zrt;

•

helyi önkormányzatok;

•

lakosság.



Az intézkedés rövid tartalma: A versenyképes mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas területeken az új erdők telepítése hozzájárul a vidéki területek környezeti állapotának javításához, csökkentheti a belvízveszélyt, alapot teremthet az erdészeti jellegű vidéki tevékenységeknek, mint például az erdei és falusi turizmus, a biomassza termelés, a vadászat és a szabadidős tevékenységek. A mezőgazdasági hasznosítás szempontjából kedvezőtlen, gyenge minőségű területek hasznosításának másik lehetséges formája az ilyen területek gyepként való hasznosítása. A gyepterületek hasznosítása kedvező gazdálkodási forma a környezetkímélő gazdálkodás, a táj- és természetvédelem szempontjából. A kistérségben jelentős az olyan gyepterületek aránya, melyek fenntartása és hasznosítása extenzív állattenyésztéssel, juhtenyésztéssel valósulhatna meg, azonban ehhez szükséges a felvásárlás-feldolgozás vertikumát is kialakítani. Az egészséges táplálkozás, a kemikáliáktól mentes élelmiszerek- biotermékek-, gyógynövények, és gyógynövénykészítmények iránti érdeklődés egyre fokozódik. E termékek iránti kereslet az igényes és fizetőképes piacok sajátossága. A kistérség természeti adottságai, a rendelkezésre álló földterület, a klimatikus viszonyok a fejlett és széles kínálati skálájú öko- és biotermelés lehetőségét magukban hordozzák. Ennek érdekében fontos az egyoldalú növénytermesztést felváltó, tájnak megfelelő, ökológiai gazdálkodás elterjesztése, illetve a biotermékek, öko- és egészséges termékek termelésének, feldolgozásának, kereskedelmének integrálása a turizmus rendszerébe. •

Gyenge termőképességű területek kiváltása

•

Gyepterületek hasznosítása

•

Hagyományos szántóföldi kultúrák kiváltása

•

Térségre jellemző, hagyományos élelmiszerek termékfejlesztése



3. Prioritás: Gazdasági diverzifikáció 3.1. Az agrárgazdaság növelése alprogram 3.1.2. Intézkedés: Mezőgazdasági gazdálkodók szakmai képzettségi színvonalának növelése, képzése Az intézkedés szükségességének indoklása: Az agráriumban dolgozó vállalkozások versenyképességének egyik fő oka a hiányos szakmai és gazdálkodási ismeretek, valamint a szükséges piaci információk hiánya. A mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése többoldalú, komplex tevékenység kell hogy legyen, mely fejlesztési tevékenység magába foglalja a szakmai és gazdasági ismeretek megszerzésének lehetőségét megteremtő oktatási, képzési programok indítását és a vidéken tapasztalható információs hiány feloldását is. Intézkedés célja


•

hatékonyabb mezőgazdasági termelés;

•

új mezőgazdasági technológiák, eljárások megismerése;

•

•

mezőgazdasági vállalkozók;

•

családi gazdaságok;

•

egyéni vállalkozók;

az alternatív kultúrák termesztés technológiájával kapcsolatos tanácsadás megszervezése;

•

pályázati rendszerek megismerése;

•

oktatási intézmények;

•

hatékonyabb munkaszervezés

•

szakmai szervezetek.

Az intézkedés rövid tartalma: Az alábbi intézkedés a termelés humán feltételeinek javítását szolgálja, főként az egyéni gazdálkodók körében. Kiemelt szerepet kell kapnia a fiatal gazdálkodók ösztönzésének, támogatásának, mely a korstruktúra javítását és a birtokkoncentráció erősítését is szolgálja. A fiatal gazdálkodók bevonása mellett jelentős a gazdák szakmai továbbképzése, szakmai felkészítése, elsősorban olyan ismeretek átadásával, melyek az Európai Unióval kapcsolatosak és a termelők számára a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás, a gazdálkodás korszerűsítése miatt fontosak, mint például a piacszabályozás, támogatási lehetőségek, alternatív jövedelemszerzés, új technológiák, alternatív gazdálkodás (biotermelés) ismeretei. A fentiek megvalósulásához azonban elengedhetetlen egy szolgáltató-, szaktanácsadási rendszer kiépítése. A korszerű szaktanácsadás érdekében szükséges a kapcsolat kiépítése nagyobb mezőgazdasági vállalatokkal, mintagazdaságokkal, szakmai szervezetekkel, melyek előadások, rendezvények keretében új információkkal, technológiákkal ismertetnék meg a termelőket. •

Fiatal gazdálkodók megtartása

•

Gazdák továbbképzése

•

Korszerű tanácsadás



3. Prioritás: Gazdasági diverzifikáció 3.2. A kistérség alprogram

tőkeabszorpciós

képességének

növelése

3.2.1. Intézkedés: Kisvállalkozások piacrajutását és versenyképességét javító programok kidolgozása Az intézkedés szükségességének indoklása: A siófoki kistérség gazdaságát főként a balatoni turizmus és az ehhez kapcsolódó illetve kiszolgáló ágazatok határozzák meg. Jelenleg az ipari szektor, mely főként építőiparra és feldolgozóiparra korlátozódik, illetve a gazdaság területén jelentős hányadot képviselő kereskedelem és szolgáltatás a térség központjában koncentrálódik. A siófoki kistérség 11 vállalkozás/km2 mutatójával jóval meghaladja a megyei, illetve az országos átlagot, azonban a működő vállalkozások többségének nagy a turizmushoz való kötődése, így jelentős közöttük a csak az idény időszakában üzemelők köre. A gazdasági aktivitás színvonalát, de a gazdaság szerkezetét tükrözi, hogy míg a társas és egyéni vállalkozások arányában az országosan jellemző arány 44%:56%, addig a kistérségben 36%:64%. Siófokon és Zamárdiban a legnagyobbak a foglalkoztató ágazatok-, amelyek főidényben a környékbelieknek is munkát adnak- a kereskedelem és szolgáltatóipar, a maguk kiterjedt hálózatával. A kistérség települései közül főként Siófok nyújt magas színvonalú turisztikai szolgáltatást, melyhez kiterjedt kiskereskedelmi bolthálózat és jelentős szálláshely szolgáltatási kapacitás sorolható. A működő vállalkozások 95%-a mikroméretű, 3%-uk kisméretű és csak 1%-ot tesz ki a közepes méretű, így a kistérségben kiemelten fontos a helyi kis- és középvállalkozások támogatása. A kis- és középvállalkozások fejlesztése által erősödik a vállalkozói szellem, javul a vállalkozások társadalmi elismertsége, csökken a kis- és középvállalkozások versenyhátránya. Intézkedés célja


•

a kis és középvállalkozások gazdasági súlyának növelése;

•

helyi erőforrások általi munkahelyteremtés;

•

idegenforgalmi kötődés csökkentése;

•

a települések szolgáltatásainak bővítése;

•

a kistérség népességmegtartó erejének

•

önkormányzatok;

•


•

civil szervezetek.

fokozása; •

térségközpont-centrikusság csökkentése.



Intézkedés rövid tartalma Az intézkedés alapvető célja a kis- és középvállalkozások a gazdasági teljesítményhez való hozzájárulásának növelése. A kistérség vállalkozásainak többségét adó kis- és középvállalkozások a nagyvállalatokhoz viszonyítva többszörösen versenyhátrányban vannak. A versenyhátrány csökkentése érdekében szükséges a kis- és középvállalkozások modernizációjának elősegítése, a vállalkozói kultúra fejlesztése, műszaki-technológiai hátterük fejlesztése, a fejlődésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások piaci pozícióinak javítása, innovatív képességük növelése. A versenyhátrányának mérséklése céljából elengedhetetlen a térség vállalkozóinak összefogásában rejlő előnyök kihasználása, a területileg koncentrált, ágazatilag vagy szakmailag szerveződött vállalati együttműködések kialakítása, az együttműködő vállalkozások által megvalósítandó projektek kidolgozása. Az intézkedés keretében törekedni kell a helyi vállalkozások által előállított javak helyi fogyasztását célzó projektek kidolgozására. •

A térségi vállalkozók együttműködésének ösztönzése

•

Az együttműködő vállalkozások által megvalósítandó projektek kidolgozása

•

Termékeke csomagolási színvonalának emelése

•

A helyi vállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások helybeli fogyasztását és felvételét célzó projektek kidolgozása




tőkeabszorpciós

képességének

növelése

3.2.2. Intézkedés: Repülőtér-fejlesztés Az intézkedés szükségességének indoklása: A tó környékének idegenforgalmában már jelenleg is jelentős szerepet játszik a Siófoktól 5 km-re levő, Ságvár község határában, tőle északra található a Siófok-Balatonkiliti-Ságvár repülőtér. Ma a polgári hasznosítású repülőtérre kisgépek, vitorlázók, hőlégballonok érkeznek. A repülőtér mellett harminc férőhelyes szálloda épült. A nemzetközi forgalom számára megnyitva, határterülettel és határőrségi illetékességgel rendelkezik. Típusa szerint nyilvános, nem kereskedelmi, ideiglenes nemzetközi repülőtér. Üzemeltetése folyamatos, napkeltétől napnyugtáig. A leszállópálya hossza 2.500 m, szélessége 50 m, burkolata füves. Létesítményei között szerepel utasforgalmi épület, sportrepülőhangár és fedett gépállóhely.

Intézkedés célja


•

minőségi szolgáltatások megteremtése;

•


•

a kistérség elérhetőségének növelése;

•

kistérség gazdasági szereplői;

•

kapcsolat kiépítése nemzetközi repte-

•

betelepülő cégek, vállalatok;

•

kistérséget meglátogató turisták.

rekkel; •

minőségi turizmus megteremtése;

•

gazdasági versenyképesség növelése.

Az intézkedés rövid tartalma: Az alábbi intézkedés a kistérség elérhetőségének javítására irányul, mely magában foglalja a minőségi turizmus feltételeinek megteremtését és a gazdasági versenyképesség növelését. A reptér olyan irányú fejlesztése szükséges, hogy ki tudja szolgálni nemcsak a kistérségben, de a Balaton keleti partján is felmerülő, a környező országokkal való nemzetközi jellegű menetrend szerinti és charter légiközlekedési igényeket. Továbbá az ország többi regionális és kisebb repülőterével való kapcsolatot a kisgépes repülésben (légitaxi, magángép, sportgép, légi mentő, esetleg mezőgazdasági légiszolgáltató számára).Az extrém sportok kedvelőinek turisztikai attrakciót jelent a repülőtéren működő sportegyesületek bevonásával egy tandemejtőernyő-központ kialakítása. •

Charter járatok fogadására alkalmas repülőtér kialakítása

•

A repülőtér több funkcióval való ellátása




tőkeabszorpciós

képességének

növelése

3.2.3. Intézkedés: Kistérségi vállalkozásbarát környezet kialakítása, befektetést ösztönző programok kidolgozása Az intézkedés szükségességének indoklása: A siófoki kistérség gazdaságát főként a balatoni turizmus és az ehhez kapcsolódó illetve kiszolgáló ágazatok határozzák meg. Jelenleg az ipari szektor, mely főként építőiparra és feldolgozóiparra korlátozódik, illetve a gazdaság területén jelentős hányadot képviselő kereskedelem és szolgáltatás a térség központjában koncentrálódik. A térségközponton kívül ipari tevékenység csak néhány településen folyik. Siófok dél-keleti szélén az ipari övezetben található az ún. Siófoki Ipartelepen a Siófoki Ipari Park mintegy 21 ha területen. Megközelíthetősége jó, széles körű szolgáltatást nyújt a területén működő vállalkozásoknak. Emellett a vállalkozási központként működő Adria park is teret biztosít az ipari tevékenységeket végző cégeknek. A kistérség gazdaságának korszerűsítésében, a tőkemegtartó és –vonzó képességének javításában, a munkaerő- piaci gondok enyhítésében kiemelt szerepet játszanak a vállalkozói szektor beruházásai.

Intézkedés célja •

a kis és középvállalkozások gazdasági súlyának növelése;

•

helyi erőforrások általi munkahelyteremtés;

Intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok •

önkormányzatok;

•


•

idegenforgalmi kötődés csökkentése;

•

civil szervezetek;

•

a települések szolgáltatásainak bővítése;

•

Ipari Park.

•

népességmegtartó erejének fokozása;

•

térségközpont centrikusság csökkentése.

Az intézkedés rövid tartalma: Fontos a lehetséges vállalkozói kör figyelmének a kistérség irányába terelése, mely közös, kistérségi szintű gazdasági marketing tevékenységet igényel a nemzetközi piacon. Megvalósításához azonban egy helyi gazdasági szervezet létrehozása szükséges. Ugyanakkor a cégek térségbe történő települését ösztönözni kell például a telephelyfejlesztés, vállalkozói infrastruktúra fejlesztés révén, melyben kiemelt szerepet kell vállalnia a kistérségi finanszírozású fejlesztési programoknak. A kiemelt térségtípus, mint Balaton térsége, ezáltal a Siófoki kistérség is a befektetés-ösztönzés szempontjából külön figyelmet, speciális „kezelést”, stratégiát igényel, mely elsősorban a termé-



szeti adottságok megőrzésével, fejlesztésével egyetemben megvalósuló fejlesztéspolitika révén nyilvánul meg. A Balaton esetében továbbá a befektetés-ösztönzésnek a színvonal emelésére illetve a szolgáltatások körének bővítésére, differenciálására kell irányulnia. A Siófoki Ipari Parkhoz közvetlenül kapcsolódva egy Logisztikai Szolgáltató Központ létrehozása jelentősen elősegítené a gazdaság fejlődését. A logisztikai szolgáltató központok olyan zárt telepszerűen elhelyezkedő, a szolgáltató vállalkozások illetve szervezetek összessége, amelyek közös infrastruktúrára és információs hálózatra épülnek, ahol az áruforgalmi szolgáltatásokon túlmenően a beszerzés és értékesítés, valamint értéknövelő tevékenység is történik. •

A Dél-balatoni Vállalkozási Övezet fejlesztése

•

Több kistérséget átfogó gazdasági marketing tevékenység

•

Telephelyfejlesztés

•

Logisztikai központ kialakítása

•

A kistérségben működő vállalkozások együttműködésének és kapcsolati rendszerének fejlesztése



4. Prioritás: A kistérség Balatontól távolabb fekvő településeinek felzárkóztatása 4.1. Alprogram: Humánerőforrás-fejlesztés 4.1.1. Intézkedés: Szakképzési infrastruktúra fejlesztése Az intézkedés szükségességének indoklása: Általánosságban megállapítható, hogy a legjelentősebb erőforrás, mely egy térség versenyképességét alapvetően meghatározza az emberi tőke, az ott élő népesség szorgalma, munkabírása, egészségi állapota, képességei, tudása, kulturális értékei. A kvalifikált munka az, mely a legnagyobb hozzáadott értéket biztosítja. A kistérség jelentős tartalékokkal rendelkezik az emberi tőkét illetően. A kistérségben kiépült közép és felsőfokú iskolarendszer jó alapot kínál a fejlesztésre. A humán erőforrás hasznosításának egyik célja a kvalifikált és fiatal szakemberek térségben tartása, illetve a vonzerő növelése számukra. A másik fejlesztési lehetőség, szakképesítéssel rendelkező középkorú szakmunkások továbbképzése illetve átképzése a munkaerőpiaci keresletnek megfelelően. Feltételezhető, hogy a vállalkozási övezet, az ipari park fejlesztés terén az innovációs készség növelésében is előrelépés lehetséges. A kistérség turisztikai vonzerejét és foglalkoztatási struktúráját nézve elengedhetetlen a megfelelő színvonalú nyelvtudás


a lakosság idegen nyelv tudásának bővítés;

•

a lakosság idegen nyelv tudásának minőségi fejlesztése;

•

a lakosság munkaerőpiaci lehetőségeinek bővítése;

•

az élethosszig tartó tanulás bevezetése, népszerűsítése;

•



•


•

pedagógusok;

•

lakosság.

a felnőttoktatás intézményrendszerének kiépítése.

Az intézkedés rövid tartalma: A kistérségben kiépült középfokú oktatási intézményrendszere, a helyi képző és szakképző intézményekre támaszkodva, az eddigi kezdeményezések továbbfejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. A főiskolai kapcsolatok pozitívan befolyásolják a korszerű oktatási formák, kurrens képzési programok indítását. A végzős diákok gyakorlati helyének biztosításával olyan kapcsolatok kiépítésére adunk lehetőséget, amelyet a későbbiekben kamatozatni tudnak a munkavállalás során. A felnőttképzés az élethosszig való tanulás az Európai Unió által kimagaslóan támogatott oktatási formák. A kistérség intézményeit ösztönözni kell minél több felnőttoktatási kurzus indítására, illet-



ve megfelelő szakmai szempontok alapján ki kell választani egy intézményt, ahol a felnőttoktatás, mint fő prioritás kerül támogatásra. Az önkormányzatok (pályázati forrásból) szintén elindíthatnak, támogathatnak felnőttoktatási képzéseket. •

Nyelvtanfolyamok szervezése

•

Tanulmány utak megszervezése, rendszerezése

•

A szakmai képzés és átképzés integrálása, valamint a felnőttoktatás komplex rendszerré fejlesztése

•

Gyakorlati képzés megszervezése a kistérségi iskolák és helyi gazdasági szereplők között.



4. Prioritás: A kistérség Balatontól távolabb fekvő településeinek felzárkóztatása 4.1. Alprogram: Humánerőforrás-fejlesztés 4.1.2. Intézkedés: Diplomás fiatalok kifelé irányuló migrációjának megfékezése Az intézkedés szükségességének indoklása: A kistérségi versenyképesség egyik legfontosabb eleme, a meglévő humánerőforrás megtartása. A fiatal diplomások jelenléte a térségben egyre csökken, amit leginkább a foglalkoztatottság hiányosságaival, az egyoldalú, szezonális munkaerő-felvevő piaccal magyarázhatunk. A fiatalok, különösen, ha a kistérségen kívül működő felsőoktatási intézményt választanak, nem építenek ki olyan jellegű kapcsolatokat, amelyek később segítenék őket a munkavállalásban, érvényesülésben. Természetesen nincs - és nem is lehet - minden szakmacsoportnak, helyben megfelelő arányú foglalkoztatást biztosítani. Az Európai Unió nyugati területén támogatott és bevett foglalkoztatási forma a távmunka. Ennek a rendszernek az átvétele, kistérségen belüli megszervezése, népszerűsítése, megelőzheti a települések szellemi elitjének elvándorlását, és ezzel hozzájárul a helyi társadalom egyensúlyának megőrzéséhez.


a helyi szellemi elit megtartása;

•

a kistérség versenyképességének növelése;

•

a gyakorlati és az oktatási intézmények harmonizálása;

•

távmunkaprogram megszervezés;

•

a kistérség foglakoztatási diverzifikációjának megvalósítása;

•

a helyi civil szerveződések fellendítése.



•

Munkaügyi Központ;

•

távmunka Szövetség;

•

fiatal diplomások;

•


•

gazdasági szereplők, vállalakozók.

Az intézkedés rövid tartalma: Ezen intézkedés keretén belül a prevenciós programok dominálnak. A felsőoktatási intézményeknek és a települési önkormányzatoknak már a diákok tanulmányi ideje alatt törődniük kell a foglalkoztatás problémáival. Mivel az oktatási rendszer teljes körű megreformálása nem lehetséges, a programszerű, kiegészítő, piacképes képzések kidolgozása és megszervezése jelent megoldást a foglalkoztatottsági probléma egy részére.



A Távmunka-program beindításának érdekében az önkormányzatoknak szorosan együtt kell működniük a Somogy Megyei Munkaügyi Központ Siófoki Kirendeltségével és a helyi oktatási intézményekkel Az intézkedés magába foglalja a távmunkáról szóló tájékoztató fórumok megszervezését, összefoglaló kiadványok készítését, valamit a távmunka létesítését megcélzó munkáltatói és munkavállalói adatbázis elkészítését. Ehhez az intézkedéshez szorosan kapcsolódik az internettel való ellátottság növelése és az internet használatának elterjesztése a településeken. •

Piacképes, tanfolyam jellegű, képzési programcsomagok bevezetése az oktatási intézmények kínálatába

•

Távmunka program beindítása

•

A gyakorlati helyek és az oktatási intézmények közötti együttműködés erősítése

•

Gyakornoki helyek teremtése



4. Prioritás: A kistérség Balatontól távolabb fekvő településeinek felzárkóztatása 4.2. Alprogram: Szolgáltatások javítása 4.2.1. Intézkedés: Külterületi vonalas infrastruktúra fejlesztése Az intézkedés szükségességének indoklása: A kistérség és települései számára a gazdasági és társadalmi versenyképesség nagy mértékében függ a legközelebbi gazdasági központ elérhetőségétől és a kistérség belső, illetve külső útvonalhálózatától. A siófoki kistérség külső elérhetősége, országos viszonylatban kiválónak mondható, belső útvonalhálózata azonban hiányos és a nagyarányú áthaladó forgalom miatt minősége is romló tendenciát mutat. A lakosság életminőségének és életszínvonalának is befolyásoló tényezője a megfelelő közlekedési feltételek megléte. Mivel a kistérség erőteljesen Siófok központú, az ingázó munkaerő, a város oktatási-, kultúrás- és egyéb szolgáltatásait igénybevevő lakosság közlekedésének megkönnyítése, gördülékenyebbé tétele is megvalósulna az úthálózat minőségi változásával. A kistérség húzóágazata a turizmus, amely egyre nagyobb arányban tevődik át a parttól távolabb elhelyezkedő településekre. A szelíd turizmus (minőségi falusi turizmus) fejlesztése során alapvető igényként fogalmazódik meg a gyors és hatékony megközelíthetőség.


a kistérség elérhetőségének javítása;

•

a kistérség tőkeabszorpciós képessé-

Intézkedés által közvetlenül érintett célcso-

gének növelése; •

a Balaton partjától távolabb eső települések elérhetőségének javítása;

•

a településeken áthaladó teherforgalom mérséklése;

•

portok •


•

kistérség gazdasági szereplői;

•

betelepülő cégek, vállalatok;

•

kistérséget meglátogató turisták.

a szelíd turizmus feltételeinek megteremtése.

Az intézkedés rövid tartalma: A kistérségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése, az általános szolgáltatási és turisztikai színvonal javítása, a következő alprogramokon keresztül érhető el: •

A szennyvíz-csatornahálózat kiépítettségének javítása

•

A településeket tehermenetesítő és elkerülő szakaszok kiépítése

•

Összekötő és mellékutak megerősítése, korszerűsítése

•

A belső úthálózat minőségének javítása

•

Zsáktelepülés (Nyim) megközelíthetőségének javítása

•

Az úthálózatot teljessé teszi, az elsősorban turisztikai és helyi közlekedési célokat szolgáló kerékpárút.



4. Prioritás: A kistérség Balatontól távolabb fekvő településeinek felzárkóztatása 4.2. Alprogram: Szolgáltatások javítása 4.2.2. Intézkedés: Információs társadalom fejlesztése Az intézkedés szükségességének indoklása: Az információs társadalom fejlődése, az oly sokszor emlegetett pozitívumok (információval való ellátottság, „ablak effektus”, ügyintézés gyorsasága, tanulási-oktatási lehetőségek kiszélesedése, stb.) mellett a társadalmi kirekesztettség és egyenlőtlenség veszélyét is magába rejti. Vannak olyan társadalmi csoportok (fogyatékosok, munkaerőpiac idősödő tagjai, nyugdíjasok, távoli településeken, vidéken élők), amelyek másoknál kevésbé felkészültek az új technika befogadására és csak részben vagy egyáltalán nem képesek megfelelni az információs társadalom növekvő követelményeinek. Az alapvető infrastrukturális beruházások után a települési önkormányzatoknak kiemelt figyelmet kell szentelniük a információs társadalom nyújtotta lehetőségek népszerűsítésére és a hátrányos csoportok felvilágosítására, gyakorlati segítésére A települések vállalkozásainak fejlődése érdekében is rendkívül fontos az információ áramlás fizikai feltételeinek magas szintű megteremtése, azaz a kistérség valamennyi településén nagy sebességű (széles sávú) Internet hozzáférés biztosítása, melynek eredményeként biztosítottá válik többek között az információhoz jutás, az elektromos kereskedelem, a nemzetközi információs rendszerekhez való kapcsolódás technikai feltétele.


a lakosság látókörének bővítése, általános tájékozottság növelése;

•

tanulási-oktatási lehetőségek kiszélesítése;



•


•

munkalehetőségek bővítése;

•

művelődés szerevezők, pedagógusok;

•

tájékozottság növelése;

•


•

helyi vállalkozások fejlesztése;

•

lakosság.

•

ügyintézés felgyorsulása.

Az intézkedés rövid tartalma: Első sorban ki kell alakítani a modern infrastruktúrával nem rendelkező települések szélessávú távközlő hálózatát. Ezek után minden településen el kell érni, hogy legyen legalább egy olyan önkormányzat által fenntartott és üzemeltett helyiség, ahol a lakosság hozzáfér egy viszonylag modern gépparkhoz, és szakszerű választ kaphat az informatikával, az Internettel kapcsolatos kérdéseire.



A Teleház-rendszer ennek a folyamatnak csak az alapköve, hisz sok esetben a fenntartás és az üzemeletetés okoz gondot az önkormányzatoknak. A szakmai segítségnyújtás nagyon fontos, mivel a gépek és az azokon futó szoftverek rövid időn belül használhatatlanná válnak, ha nem képzett rendszergazda felügyeli azokat. Az országos pályázatokhoz igazodva kistérségi szinten oldható meg a szakemberek foglalkoztatása. •

A települések szélessávú távközlő hálózatának kialakítása távolsági hozzáférési vonalak kiépítése

•

A főbb KKV iparágak számára legalább egy on-line adatbázis létrehozása

•

Teleház-rendszer minőségi szolgáltatássá fejlesztése

•

Info-falu program beindítása



Melléklet Siófok város szobrai Alkotás neve

Alkotás készítője

Alkotás helye

Balatoni szellő

Vilt Tibor

Rózsa-liget

Bartók Béla

Varga Imre

Szent Miklós park (2005)

Beszédes József mellszobra

Vígh Tamás

Fő tér (1999)

Czóbel Béla

Varga Imre

Fő tér (2003)

Esernyősök

Varga Imre

Fő tér (2003)

Fekvő nő

Sóvári János

Hotel Interpress kert

Fiú kaviccsal

Csíkvári Péter

Autóbuszpályaudvar

Gőzhajózási emlékmű

ismeretlen

Krúdy - sétány

Halászok

Somogyi József

Rózsa-liget (1998)

Idős Krúdy

Varga Imre

Kálmán Imre

Varga Imre

Millennium Park, zenepavilon

Karinthy Frigyes

Varga Tamás

Rózsa-liget

Varga Imre

Fő tér (2003)

Katonák- Mementó a II. Magyar Hadseregért Kálmán Imre mellszobra Kopernikusz Könnyek kútja ’56-os emlékmű Közlekedési balesetek áldozatainak domborműve

Meszes Tóth Gyula

Jókai park, Petőfi sétány. (2006 júl. 7.)

DBKK bejárata előtt (1997)

Varga Imre

DBKK előcsarnok

Varga Tamás

Millennium park (2006. Júl. 8.)

Varga Tamás

Darnay tér Krúdy Gyula Középiskola Koch R. u.8.

Krúdy mellszobor

Varga Imre

Kútfigura

Péterfy László

Kórház udvar (1997)

La Charogne

Varga Imre

Fő tér (2003)

Madár szökőkúttal

Bolgár Judit

Millennium Park (1997)

Mártírok szoborcsoporttöredék Mártírsirató

Varga Imre Bors István

(2004)

Millennium Park, Róm. kat. Templom mögött (1996) 3db Kele utcai temető



Napóra-kompozíció

Bartha Lajos

Millennium park

Női torzó

Marton László

Hunguest Hotel kert

Pieta

Varga Imre

Szépvölgyi úti Temető (1998)

Professzor

Varga Imre

Fő tér (2003)

Sarlós Madonna

Varga Imre

Siófok anno

Németh János

Batthyány u. 4

Sirályok

Bolgár Judit

Kispiac Üzletház (1997)

Szélbolygók

Marosits István

Beszédes József Ált. Isk. kert

Bajnok Béla

Rózsa-liget

Szűz Mária

Kiling József

Római kat. Templom kert

Szt. Flórián

Varga Imre

Somlay Artúr u. Tűzoltóság kert

Szt. István

ismeretlen

Kiliti kat. Templom

Tünt idő (Les tempes perdus)

Varga Imre

Kórház kert

Ufo

Marosits István

Uránia

Borsos Miklós

Meteorológia Állomás park

Veszprémi Imre

Vak Bottyán János Ált. Isk.

Vénusz születése

Varga Imre

Fő tér

Vízparton

Fürtös György

Fő u.- Mártírok u. elején lévő park

Zuhanyozó nő

Martsa István

Millennium Park (1996)

II. Rákóczi Ferenc

Varga Imre

Fő tér (2005)

I. világháborús emlékmű

ismeretlen

Szabadság tér

II. világháborús emlékmű

Kiss Sándor

Székelyhidi Szekrényessy Kálmán

Vak Bottyán János mellszobra

Szent Kilit RK. Templom kertje (2004)

Krúdy Gyula Szakközép Isk. előtti park

Millennium park, Római Katolikus templom mellett



A javaslatok és a korrekciók listája Beérkezés időpontja

Küldő

Javaslatok és észrevételek

Korrekció

„Formai szempontból a tanulmány 2006. április 2.

Kelemen Péter,

gondos munka, szerkezetileg tagolt, jól áttekinthető, arányos felépítésű, gördülékeny, megfelelő stílusban” Az 1. ábra és az 1. táblázat aláírása ”Jász-Nagykun-Szolnok megye".

Korrekció megtörtént

Javaslom javítani” A Siófoki kistérség agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program 2004-2006: 1) semmiképpen sem nevezhető elavultnak; 2) a kistérség tulajdonát képezi, tehát felhasználandó a kistérségi terv elkészítésekor, sőt azokat a (drágán elkészített dokumentumokat), amelyek részben „Szó szerinti átmásolt részeket találtam a Siófoki kistérség agrárstruktúra-és vidékfejlesztési program 2004-2006”anyagból”

vagy egészben megfelelnek a szakma követlényeinek, fel kell használni a további programozási

folyamatok-

ban is. A

helyzetelemzés

időben

meglehetősen stabil dolgokat is tartalmaz, amelyek újra kutatása felesleges; A komplex fejlesztési terv egy integrált anyag, amiben értelemszerűen egyéb kistérségi

fejlesztési

doku-

mentumok részeinek helye van.



„Szakmai fogalmak helyesírására javasoljuk ügyelni: „fitness” és „wellness” ( Az anyagban helytele-


nül: „fittnes” és „wellnes”.6. oldal, 83. oldal, többször)” „A 74. oldalon indokolatlan mondatismétlés az alábbiak szerint: •

„idegenforgalmi bevételek növekedése”

•


Két sorral lejjebb: „nőnek a turizmusból származó bevételek”

„Nem veszi figyelembe az elemzésnél, a Balaton Fejlesztési Tanács „Balaton régió fejlesztési stratégiája anyagát”

A bevezetésben hivatkozunk az említetett dokumentumra.

„Nem veszi figyelembe az elemzésnél, „A balatoni turizmus fejlesz-

A Balaton Fejlesztési Ta-

tési koncepciója és programja”

nács nem fogadta el a do-

anyagát (elfogadva BRIB által

kumentumot.

2005. év augusztusában)” „Nem veszi figyelembe az elem-

A bevezetésben hivatko-

zésnél, a Nemzeti Turizmusfejlesz-

zunk az említett dokumen-

tési Stratégiát”

tumra.



„Komolyan kifogásolható, hogy: •

Kevés az érdemi rész

•

A fejlesztési javaslatok elnagyoltak

•

Kevés a javaslat

•

Nincs javaslat a módszerre, forrásokra, közreműködőkre, finanszírozási források előteremtési lehetőségeire”

A kistérségi fejlesztési tervnek célja, hogy feltárja a meglévő problémákat és egy stratégiát kidolgozva irányt adjon térség fejlesztésének. Az intézkedések módszertana, pénzügyi megerősítése, a közreműködők és a feladatok részletes kijelölése, az intézkedések kidolgozásakor történik meg, ami a programozás következő lépése. A fejlesztési koncepció feladata az alapvető stratégiai irányok kijelölése, és az ezt megvalósítani hivatott intézkedések definiálása. A térségi tervezés hazai és nemzetközi gyakorlata szerint a stratégia és az intézkedések egyez-

„Az elemzésben megállapított problémákra nem ad megoldási javaslatot a szerző és ez általános hiányossága a tanulmánynak”

tetése és elfogadása után, a koncepcióval érintett valamennyi településre részletesen kidolgozott területi-, a fejlesztési koncepcióban meghatározott intézkedések alapján pedig ágazati projektkoncepciók elkészítésére kerül sor. A települési fejlesztési tervek, valamint az ágazati koncepciók alapján kidolgozott projekttervek tartalmazzák a végrehajtás szükséges elemeit.



A fejlesztési koncepció kidolgozásakor igyekeztünk olyan stratégiai célok és operatív intézkedések definiálására, amelyek a második Nemzeti Fejlesztési Terv jelenlegi ismertségi foká„Módszerbeli kritika: elfogadhatatlan,

ból eredően nagy valószínűség-

hogy a kistérségi program kevesebbet

gel

tartalmaz, mint a megyei, illetve régiós

illetve

programok: úgy elemzésben, mint

fejlesztési elképzelések kidol-

célmeghatározásban.”

gozásától,

megvalósíthatók

lesznek,

tartózkodtunk amelyek

legtöbb

olyan

ugyan

fejlesztési

a

tervben

célként kerülnek meghatározásra, azonban azok kivitelezésére a jelenlegi gazdasági helyzetben,

piaci

viszonyok

között

nincs reális esély. A 3.2.3. Intézkedés: Kistérségi vállalkozásbarát környezet ki„A programok között, például, nem

alakítása, befektetést ösztönző

szerepel ipari feladat: talán optimális a

programok kidolgozása, a Dél-

helyzet,”

balatoni

Vállalkozási

Övezet

fejlesztését és az ipari park népszerűsítését javasolja. Nagyon keveri az állított hálós halászatot, az eresztőhálóssal, meg az állított hálót az eresztő hálóval. Az egyik állóvízi, a másik folyóvízi mód-

Mindkét módszert alkalmazzák állóvíznél.

szer. Egy kistérségi fejlesztési koncepciónak nem lehet feladata valamennyi, honos

a

kistérségben

halfaj

felsorolása.

„Kihagyta a telepített fajokból a csukát,

Amennyiben

döntés

és nem említi az íváshoz használt

olyan

mesterséges fészkeket, permetkamrá-

annak keretében olyan projekt-

kat”

koncepció

ágazati

amelynek

születik

koncepció,

és

kidolgozására, része

a

halászat,

abban az esetben érdemes ilyen részletességgel

foglalkozni

a

halfajokkal.



„Nem felel meg a valóságnak, hogy „Siófok-Töreki Tógazdaság: a Balatoni

A Balatoni Halászati Rt. kezeli a

Halászati Rt. tulajdona”, ugyanis a

Töreki Tógazdaságot. A korrek-

Töreki Tógazdaság a Balatoni Nemzeti

ció megtörtént.

Park Igazgatóság tulajdona.” „Melyik múlt századra gondol a szerKorrekció megtörtént.

ző? A tavak 1900-ban már álltak, az építtető a veszprémi Püspökség volt.” Nem felel meg a valóságnak az alábbi állítás: „A térség egyik kiemelt terméke, a balatoni hal szintén alapanyagként, feldolgozatlanul kerül ki a tér-

Korrekció megtörtént.

ségből, mivel a Balatoni Halászati Rt. csupán az élőhal-állomány kezelésével, illetve kifogásával foglalkozik.” „Miért szerepeltetik egyáltalán a BH

A hal és a halászat arculatalko-

Zrt. anyagát a tanulmányban? Milyen

tó jelentőséggel bír minden

szerepet szánnak a kistérség életében

Balaton-menti kistérség számá-

a vállalatnak?”

ra. A „Zsáktelepülés (Nyim) megközelíthetőségének

javítása”

intézkedés egy kistérségi mini„Mit javasolnak a „4.2.1 Intézkedés:

mális önrész-alap létrehozását

Külterületi vonalas infrastruktúra fej-

(aminek meglétével hatásosab-

lesztése” (102. oldal) „Zsáktelepülés

ban lehet fellépni, illetve pá-

(Nyim) megközelíthetőségének javítá-

lyázni az út megépítése) és erős

sára” intézkedés tartamként?

lobbi-tevékenységet javasol, de ennek kifejtése és tempírozása az

intézkedés

kidolgozásánál

valósul meg. „Szóhasználat: szakember tudja, hogy az „idegenforgalom” és a „turizmus” szinonima

fogalmak,

másrészt

az

„idegenforgalom” szó és az „idegenforgalmi” jelző nem kívánatos a szakmai szóhasználatban, közel két évtizede.”

A Központi Statisztikai Hivatal a 2005-ös

„turisztikai”

adatait

idegenforgalmi statisztikai adatok címszó alatt tette közre. A fölösleges szóismétléseket korrigáltuk.



Valóban nagy a kísértés, hogy egy koncepció elkészítése során az alkotók elvesszenek a szakmai zsargonban, a fejlesztési terv azonban elsősorban kézikönyvnek, területi és ágazati döntések meghozatalához szükséges háttértárnek készült, itt az érthetőség a fő szempont. „Szakmai terminológia: az 1.1.2. intéz-

A TDM modell csupán egy a

kedésben említett „kistérségi turisztikai

turisztikai szolgáltató szerve-

szolgáltató szervezet” szabatos meg-

zetek fajtái közül. Magyaror-

nevezése:

szágon még egy ilyen sem mű-

„turisztikai

desztinációs

ködik, de a BFT tervezi beve-

menedzsment”.”

zetni. Mivel a TDM nem a kistérségi turisztikai szolgáltató szervezet szabatos megnevezése, hanem egy fatája, az általunk használtfogalmat javasoljuk megtartani, mivel ez nem zárja ki a modell alkalmazását, de ha nem sikerül megszervezni, akkor más formában is működhet. „2.2.1 intézkedés: Kistérségi marketing akció kidolgozása tárgyalásánál elvárhatónak tartom, hogy ez az intézkedés a marketingkommunikáció címet kap-

Feleslegesnek tartjuk a szakzsargon túlzott alkalmazását.

ja” „Felvetés: 10 táblázat: nem a megyei összehasonlítás a fontos, hanem a a

A kistérségi fejlesztési prog-

munkaerőállomány meghatározza a

ramnak egyértelműen a kistér-

leendő fejlesztéseket. Sőt: nem a kis-

ségi arányokra kell koncentrál-

térségi számít, hanem a konkrét tele-

ni és nem a településenkénti

pülési helyzet, mert nem valószínű,

adatokra.

konkurens

kistérségeké:

hogy kistérségi merítésű fejlesztésben bízhatunk”



„Hiányolom, hogy az „Épített örökség”

Korrekció megtörtént. Mellék-

címszó alatt (57. oldal)” nem szerepel

letként csatoltunk egy listát

siófok 30 szobrának említése.”

Siófok szobrairól

„Fittness-turizmus, mint fogalom nem létezik” „Nem létezik rekreációs és pihenő turizmus””

Korrekció megtörtént A

tartoznak a szakmai rendezvények”

tourism”

bevett

kifejezés a külföldi sajtóban és szakirodalomban. A

Az „aktív turizmus fogalomkörébe nem

„leisure

felosztást

a

siófoki

Tourinform Iroda negyedéves összefoglalója alapján alakítottuk ki. A szakirodalom alapján korrigáltuk a definíciót.

Hiányolom a turizmusfajták településenkénti elemzését, a fejlesztendő termékek konkrét megnevezését, a teendő intézkedések megfogalmazását, mélységben bővebben”

Ez egy turisztikai koncepciónak lenne a feladata. A prioritások meghatározása forrás függő és az érintettek jogköre. Korrekció megtörtént. Az árak összehasonlítása

során

nem

csak a statisztikai számsorokat, hanem a szubjektív tényezőket is érdemes figyelembe venni, a „Nem elfogadható a konkurenciaelemzésként felfogható (48. oldal) Horvátország esetében az „irreálisan magas árak” megállapítás”

turisztikai forgalom ugyanis a szolgáltatásokat igénybe vevő turisták

döntésén

múlik.

A

balatoni árakkal azonos horvátországi

árak

fényében

a

belföldi forgalomban a szubjektív

„árérzet”

túlzottan

előbbieket

magasnak

találja.

Ennek hosszabb kifejtése nem e munka kereteibe tartozik. Szakmailag nem elfogadható a célmegjelölés az „1.2.2. Konferenciaturizmus fejlesztése” intézkedésben (82. oldal) a „nemzetközi piac” megjelölése: erre a kistérségnek nincs lehetősége, sőt Siófok városának is elsősorban a belföldi piacot kell(ene) megcéloznia”

Nem értünk egyet a kritikával. Siófok hagyományos szereplője a nemzetközi turisztikai piacnak, amelynek leginkább jövedelmező szegmense a konferencia-turizmus.

Utóbbi

fej-

lesztéséhez mind a humán-, mind a tárgyi infrastruktúra – elsősorban Siófokon – részben



már adott, a koncepció pedig éppen a meglévő adottságok, lehetőségek kihasználása érdekében készül.

A komplex kistérségi fejlesztési tervnek nem feladata a kistérségben

található

települések

fejlesztési tervének elkészítése, 2006. április 10.

Késmárki Tibor, Balatonendréd polgármestere

„A települések fejlesztési

sokkal inkább azok összehan-

elképzelései bővebb kifejtést

golása, közös nevezőre hozása

kellett volna, hogy kapjanak a

a cél. A prioritásokon belül

regionális fejlesztéstervben”

megfogalmazott

intézkedések

kidolgozásakor természetesen az egyes települések önálló fejlesztési elképzeléseinek konvergálása elengedhetetlen. „Megjegyzendő, hogy a Siófok-Kiliti-Ságvár Repülőtéren két év óta határőr és a vámszolgálat nem működik. A fejlesztési koncepció tartalma

A repülőtéren a mai napig működő határőr és vámszolgálat található.

e tekintetben téves.” „1.5. A kistérség közlekedési kapcsolatrendszere (19.20.oldal) szöveg kiegészül: Som közigazgatási területén 2006. április 10.

Lenkey Tibor, Som polgármestere

a 65-ös főközlekedési úthoz

Az észrevételt beépítettük a

csatlakozik a Som-Dég és a

dokumentum megfelelő szaka-

Som-Kapoly közút.

szaiba.

A Siófok-Kaposvár vasútvonalon Som kettő megállóhellyel érintett, mégpedig a Som-Nagyberény és SomDaránypuszta.” „1.7.2. A népesség szerkezete (29-30 oldal) szöveg kiegészül: Som község kettő lakott külterületi hellyel rendelkezik: Daránypuszta és

Az észrevételt beépítettük a dokumentum megfelelő szakaszaiba.

Simonmajor”



„1.7.2.3. A népesség etnikai és vallási megoszlása (30-31 oldal) a szöveg módosul: Az anyagban leírt 2,5 % német kisebbség nem felel meg a valóságnak, kérjük ezt a megállapítást kivenni az

A KSH-adatbankból származott az arányszám. Az észrevételt beépítettük a dokumentum megfelelő szakaszaiba.

anyagból.” „1.9.1.10. Som (104 oldal) a szöveg módosul: A község Somogy megye névadó települése, és keleti kapuja. A településen rézkori, vaskori középkori, római kori régészeti lelőhelyek találhatók. (Daránypuszta mellett, Pusztai dűlő, Ocsmánypuszta, Simon major) A

község

híres

szülötte

Iványi

Grünwald Béla festőművész (18671940). A település fatornyos 1757-ben épült barokk műemlék katolikus temploma, Schalter által festett oltárképpel.

A hiányosságokat pótoltuk a dokumentum kulturális kincsekkel foglalkozó szakaszánál.

2005-ben épült a közösségi ház ahol helytörténeti kiállítás is látható lesz 2006 év második felében. Második éve rendezi az önkormányzat a „Különleges asztali örömök Somogyban” rendezvénysorozaton belül a „fánk és édes sütemények fesztiválját”. A község külterületén épül a regionális hulladékkezelő központ” Kiegészítés az 57. oldalon épített örökség fejezethez: A fent megjelölt táblázatból kimaradt

A táblázatot pótoltuk.

Som és Zamárdi község. Kiss Jenőné, 2006. április

Zamárdi

11.

polgármestere

„18. oldal 1. pont (4) bekezdés: Zamárdi nem kisközség, hanem

A korrekció megtörtént.

nagyközség” „44. oldal (2) bekezdés, negyedik

A Balatonendrédi polgármester-

mondat: A vadászat témájában a

rel készült interjú alapján a

megállapítás nem igaz

nagyvadas vadászat nem jel-

Balatonendréd és Zamárdi közsé-

lemző térségre. A Somogyi

gekre, mert jó nagyvadas területek,

Erdészeti és Faipari Részvény-



ahol jelenleg is intenzív vadászat

társaság információi szerint

folyik”

valóban működik vadásztatás a környéken. A korrekció megtörtént.

„57. oldal: Zamárdi teljes egészé-

A táblázatban pótoltuk a

ben kimaradt az elemzésből”

Zamárdira vonatkozó elemzést

„78. oldal: a célcsoport alapú turizmusfejlesztésből kimaradt a lovasturizmus, itt meg kell említeni, hogy Zamárdiban jelenleg is műkö-

A lovas- és horgászturizmus,

dik ilyen irányban gazdálkodó vál-

valamint a vadásztatás is beke-

lalkozás (GALLOP Kft.). Kimaradt,

rült a kidolgozandó program-

mint fejlesztési irány a horgászat és

csomagok közé.

vadászturizmus, ami mind Zamárdi, mind Balatonendréd térségében lehetőségeit tekintve adott” „80. oldal: a kerékpárutak fejlesztése tekintetében Zamárdi és Balatonendréd települések kimaradtak a fejlesztési irányokból.” „81. oldal: ebben a munkarészben véleményünk szerint be kellene illeszteni a Zamárdi, mint kiemelt régészeti lelőhelyről előkerült anyagok bemutatását szolgáló fejlesztéseket is.”

2006. április 10.

Zamárdit nem említettük külön, mert már jelenleg is része a balatoni kerékpárkörútnak. Balatonendréd esetében megtörtént a hiánypótlás. Az 1.2.1 intézkedés alprogramjaként bekerült a dokumentumba a Zamárdin feltárt régészeti kincsek bemutatása.

Szentpéteri

„Kiegészítés: Műemlék (katolikus,

László,

református templom, parókia) és a

Az észrevételt beépítettük a

Nagyberény

helyi védettség alatt álló épületek


polgármes-

(apácazárda, tájház-falumúzeum)

szaiba.

tere

feltűntetése” „Kiegészítés: Utalást a falusi- (lo-

A kiegészítést beépítettük a

vaglás. kocsikázás) és borturizmus


(borozó, borkóstoló) lehetőségére”

szába.

„Kiegészítés: Az Educationis Alapítványi iskolában folyó képzési lehetőségek (kertész, gazdasszony és gazdasági statisztikusképzés, érettségi megszerzése, felsőfokú

A kiegészítést beépítettük a dokumentum megfelelő szakaszába.

képzés) ismertetése”



„Kiegészítés: Távlati fejlesztési lehetőségek és elképzelések feltűntetése, melyre a részletes rendezési tervek rendelkezésre állnak. így: •

Pihenő és szórakoztató park (fogadóközpont, szálloda, üdülőházak, élményfürdő, lovas centrum);

•

Üdülőfalu (130 ingatlan vízi

A célcsoport alapú turizmus fejlesztés prioritás intézkedéseinek és projektjeinek kidolgozása esetében, természetesen figyelembe kell venni az egyes települések távlati fejlesztési lehetőségeit.

sport területtel).”

A kistérségi komplex fejlesztési „A terv elfogadható, az alábbi ki2006. április 10.

egészítésekkel:

Kajdi Tibor

Az egyes települések idegenfor-

Nyim polgár-

galmi jellemzését a végleges terv-

mestere

ben szükségesnek tartom részletesebben kifejteni.”

tervnek nem célja a területen található települések bemutatása. Turisztikai szempontból is a teljes kistérségre kell koncentrálni. Az e munkán alapuló ágazati koncepciók tartalmazhatják a részletes terveket, településekre bontva is.

2006. április 10.

Kecskés Gábor, Ságvár polgármestere

„A terv elfogadható, az alábbi ki-

Turisztikai szempontból is a

egészítésekkel:

teljes kistérségre kell koncent-

Az egyes települések

rálni. Az e munkán alapuló

idegenforgalmi jellemzését a

ágazati koncepciók tartalmaz-

végleges tervben szükségesnek

hatják a részletes terveket,

tartom részletesebben kifejteni „

településekre bontva is.

„Ságvár településnél kérjük rögzíteni a településen késő római kori erőd és temető (Tricciana) régészeti emlékek találhatók.” 2006. április 11.

Krisztin Endre, Balatonszabadi polgármestere

Az észrevételt beépítettük a dokumentum megfelelő szakaszaiba.

Kistérségi fejlesztési tervvel egyetért, azzal kapcsolatban nem kíván kiegészítést tenni. A dokumentumot kiegészíteni ja-

Hoffmanné dr.

vasolják azzal, hogy a kistérségek

2006. április

Németh Ildikó,

fogyasztói érdekvédelmének érvé-

21.

Somogy Me-

nyesítése érdekében, az önkor-

gyei Közigaz-

mányzat segítse elő a fogyasztó-

gatási Hivatal

védelmi civil szervezetek megalakulását.


A program készítése során az előzetes egyeztetések folyamán a súlyozott vélemények figyelembe vételével kerültek meghatározásra az intézkedések. Nem merült fel igény, ilyen jellegű intézkedés kidolgozására.


Fontosnak tartanánk a prioritások között - a humán erőforrások közül

A program készítése során az

-, a munkaügy és oktatás fejleszté-

előzetes egyeztetések folya-

sén kívül, a szociális, egészség-

mán a súlyozott vélemények

ügyi és kulturális feladatok szere-

figyelembe vételével kerültek

peltetését is. Különösen a kötelező

meghatározásra az intézkedé-

szociális feladatellátás nem bizto-

sek. Nem merült fel igény a

sított a kistérség valamennyi tele-

szociális szolgáltatások kistér-

pülésén, ezért szükség van azok

ségi szinte való emelésére.

fejlesztésére, a feladatellátás va-

Időközben tárgyalások kezdőd-

lamennyi településen történő biz-

tek ebben a témában.

tosítására. „Szükségesnek véljük például a siófoki egészségügyi intézmény 2006. április

Alexy Rezső,

nagy szerepét kiemelni, hiszen ez

27.

SESZ elnök

nem csak a kistérség egészségügyi ellátását biztosítja, hanem nagyobb térségét.”

A turisztikai csomagok kidolgozása során az egészségturizmus, a gyógyturizmus, a wellness-turizmus,

a

senior-

turizmus bázisintézményeiként a siófoki egészségügyi intézmények is megjelennek.

„Tisztázni kellene, hogy mi a civil társadalom, mi a szerepe a társadalmi gazdasági életben. Nem keverhető, ill. nem mosható össze

Az intézkedés elnevezését megváltoztattuk.

a gazdasági szereplőkkel.” Úgy gondoltuk, hogy az intézA civil szerezetek „közvetlenül” érintett célcsoportként való megjelölését csupán a kulturális turizmus fejlesztésben, és a kistérségi kapcsolatok ápolásában érzi jogosnak az elnök úr.

kedéseknek nagy része célcsoportként a civil szervezeteket is érinti, de tiszteletben tartjuk az elnök úr véleményét és csak a javaslatban említett témaköröknél

jelöltük

meg

célcsoportnak a civil szervezeteket.

„A civil társadalom bevonása a partnerségi kapcsolatokkal lehetséges. Közvetetten érintett a civil


szféra, mely javaslatokkal, széles-


körű propagandával, és egyes


célfeladattal közvetlenül segíti az

figyelembe vételével került

elképzelt fejlesztések sikeres ter-

meghatározásra az intézke-

vezését és annak végrehajtását.

dés.

Ez nem tévesztendő össze a kisszámú jól működő gazdasági



szakembereket tömörítő egyesületekkel, ill. a javasolt létrehozandó gazdasági kamarákkal, melyek csak egy részét képezik a civil szférának.”

A fejlesztési koncepció kidolgozásakor igyekeztünk olyan stratégiai célok és operatív intézkedések definiálására, amelyek a második Nemzeti „Elfogadhatatlan, hogy a kistérségi program kevesebbet tartalmazzon, mint a megyei, régiós programok úgy elemzésben, mint célmeghatározásban.”

Fejlesztési Terv jelenlegi ismertségi fokából eredően nagy valószínűséggel megvalósíthatók lesznek, illetve tartózkodtunk olyan fejlesztési elképzelések kidolgozásától, amelyek ugyan a legtöbb fejlesztési tervben célként kerülnek meghatározásra, azonban azok kivitelezésére nincs reális esély.

„A környezetvédelem, és a fenntartható fejlődés szemlélete kevés hangsúlyt kap. A környezeti, ter-


Dr. Sütő László

mészeti értékek általánosan ugyan


2006. április

elnök, Balaton

említve vannak a turisztikával fog-


27.

Fejlesztési ta-

lalkozó fejezetben (pl. háttértelepü-

figyelembe vételével kerültek

nács

lések értékei, vonzerői), de megőr-

meghatározásra az intézkedé-

zésük, illetve állapotuk javítása

sek.

mellé nem kerültek megfelelő intézkedések." „A 4.2. Alprogram Szolgáltatások javítása című fejezetben nem esik szó a szennyvízelvezetés helyzetének javításáról”

A 4. prioritáson belül tettünk javaslatot a szennyvízelvezetés helyzetének javítására.

„A hulladékgazdálkodással kap-

A SWOT analízisben és a

csolatos fejlesztések felvázolása

helyzetelemzésében is emlí-



szintén csak részben valósult meg,

tésre kerül a szelektív hulla-

a nagytérségi programban kiépülő

dékgyűjtő, mint pozitívum.

infrastruktúra rövid, település szintű lebontása tenné teljessé a képet. Nem említi meg Siófok város működő szelektív hulladékgyűjtő rendszerét, ami a kistérség szintjén lényeges, meglévő pozitívum” A célcsoportok meghatározása „Kívánatos a célcsoportok ponto-

az intézkedéseken alapuló

sabb meghatározása az aktív tu-

egyes ágazati koncepciók ki-

rizmuson belül”

dolgozásakor teljes részletességgel kibontásra kerül.

Kívánatos a dokumentumba foglalni a településkép fejlesztését, a jóléti funkciójú helyek kialakítását

A településkép fejlesztés nem kistérségi kompetencia.

Meg kell említeni a főbb kulturális örökségek, műemlékek, természeti értékek védelmét (csak felsorolás szinten a helyzetértékelésben),

Pótlásuk megtörtént.

amelyek idegenforgalmi célpontok lehetnek. A 2.2.2 Intézkedés: „Térségi A Kistérségi kohézió erősítésén

kapcsolatok ápolása – Kistér-

belül szükséges a kommunikáció

ségi menedzsment-

fejlesztése a lakossággal, a civil,

tevékenység” tartalmazza a

és a vállalkozói szektorral.

kommunikáció erősítését a civil szektorral és a lakossággal. Megvizsgáltuk a kérdést és

A mezőgazdaságon belül fontos a termelő, értékesítő csoportok létrehozása.

arra jutottunk, hogy ez a javaslat nem valósítható meg, mivel a kistérség termelői szinte kivétel nélkül a Sió Rt.-nek adják át termékeiket.

„A SWOT analízisben nem jelennek meg fontos elemek a csatornázottságra (országos átlaghoz képest jó, de háttértelepülési gon-

Pótlásuk megtörtént.

dok), hulladékgazdálkodásra (működik szelektív gyűjtés, de kis arányban) vonatkozóan.”



Balatonendréd jelenleg még zsáktelepülésnek számít, de a „Ismereteink szerint Nyim mellett

polgármesterekkel tartott mű-

Balatonendréd is zsáktelepülés.”

helymunkán az illetékes polgármester kifogásolta a megjegyzést, mivel az összekötő út már épül. Az általunk ajánlott célcso-

A speciális célkitűzések közé

port-centrikus, több pilléren

javasolt a „turizmus fenntartható

álló turisztikai csomag ponto-

fejlesztése”.

san a fenntartható turizmust szolgálja.

14. o. Endrődi helyett Endrédi patak 38. o. Magyar Tenger mezőgazdasági Kht. helyett Kft.

Korrekció megtörtént Korrekció megtörtént Ez a téma nem markáns része a fejlesztési tervnek. Az

Tóth Katalin,

észrevételek arra utalnak,

elnök 2006. április

Balatonszabadi

28.

Református Egyházközségért

A településen található épített

hogy az érintettek számára

örökségre hívta fel a figyelmün-

nagyon fontos lenne az épített

ket

és természeti örökség bemutatása, ezért néhány kiegészí-

Alapítvány

tést tettünk a települések bemutatásánál. „Egy ilyen jellegű tanulmánynak az alapanyagok bázisából kiin-

2006. május 04.

Brachna János, idegenforgalmi szakközgazdász

dulva, de azoknál lényegesen mélyebb, részletesebb javaslattárnak kell lennie, a gyakorlatban,

tulajdonképpen,

„kézi-

könyv”-ként használható munkaanyagként kell funkcionálnia.”


A stratégia akkor válik „kézikönyv” jellegű munkaanyaggá, ha az érintettek megegyeznek a prioritások fontosságában, kiválasztják a számukra elfogadható intézkedéseket, s azok kidolgozásra kerülnek. Ez a területi programozás következő üteme.


A 2.2.2 Intézkedés: „A térségi „Siófok és Környéke Kistérség

kapcsolatok ápolása – Kistér-

Koppány-völgye

komplex fejlesztési tervét elfo-

ségi menedzsment tevékeny-

2006. május

Többcélú Kistér-

gadja a következő kiegészíté-

ség” javaslatokat tesz a

03.

ségi Társulás,

sekkel: A szomszéd kistérsé-

szomszédos kistérségekkel

Társulási Tanács

gekkel való kapcsolatrendszer

való együttműködésre és

megfogalmazása.”

hangsúlyozza azok fontosságát. A 3.2.3 Intézkedés: „Kistérsé-

„Siófok és Környéke Kistérség

gi vállalkozásbarát környezet

komplex fejlesztési tervét elfo-

kialakítása, befektetést ösz-

gadja a következő kiegészíté-

tönző programok kidolgozása”

sekkel: A vállalkozási övezet

javasolja a vállalkozási öve-

kérdése kerüljön be a fejlesztési

zet fejlesztését és a környező

tervbe.”

kistérségeket átfogó gazdasági marketingtevékenységet.

A komplex terv későbbi pályázatok alapanyagául szolgálhat. Valóban terjengős a terv jelenlegi helyzetre vonatkozó része, 2006. július 17.

de ennek elfogadását követően Dr. Balázs Árpád

a nagyközönség számára szűkebb kivonatos ismertetőt szoktak készíteni. A szűkebb anyag összeállítása a kistérség feladata, amennyiben a terv elfogadásra kerül. A dokumentum tartalmaz téves megállapításokat is:

Dr. Farkas Sándor

Balatonszabadival kapcsolatban pl. téves az, hogy „ A köz-


séghez tartozik a tőle 5 km-re lévő fürdőtelep és Sóstó” Az egészségügy fejlesztésről

A fejlesztési terv a humán

mindenképpen többet kellett

infrastruktúra átfogó helyzet-

volna szólni, hiszen a térségben

képén belül mutatja be az

kiemelkedő szerepe lehet a

egészségügy szerepét, a ki-

jövőben ennek. Több egész-

emelkedő fontosságú egész-

ségügyi objektum felsorolása

ségügyi intézmények kiegészí-

kimaradt.

tése megtörtént.



A mellékletben megadott szobor-jegyzék megírásának idején


nem volt pontos

„Ez az anyag mint munkaanyag alkalmas arra, hogy a stratégiai Szente Imre

célokat megfogalmazzuk, s ennek alapján az operatív programit meghatározzuk.” A terv logikus felépítésű, szerkezetileg jól áttekinthető komplex képet ad a társulás településeiről. Az áttekinthetőséget

Démuth Pál

segítik a táblázatok és diagramok. A jövőkép, ha megvalósul, akkor a Siófok Kistérség előkelő helyet fog elfoglalni országunk kistérségei között. Siófok város szobrainak felsorolása hiányos, Varga Imre II. Rákóczi Ferenc szobra már


nem a DBKK udvarán, hanem a Fő téren található A fejlesztési terv elfogadását követően kerülhet sor az operatív program kidolgozására,

Kelemen Péter

Nem tartja megfelelőnek a ter-

amelyen belül az egyes akci-

vet, amennyiben a BFT vagy a

ókra lebontva lesznek a vár-

Balaton régió fejlesztési straté-

ható költségek megjelölve. A

giai anyagával összeveti. Az

dokumentum nem lehet olyan

utóbbiakban pl. a források is

részletezettségű és

megjelenítésre kerültek, ezt

kiterjedségű, mint a Balaton

viszont a kistérségi anyagban

Fejlesztési Tanács régióra

nem látja

elfogadott terve, hisz egy kistérségben kevesebb a cél, és mindent kistérségre kell szűkíteni.



A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE

Recommend Documents