A sertéságazat helyzete és a kibontakozás lehetséges irányai Magyarországon Készítette A Sertés Lobbi
2011.
1
Tartalomjegyzék Sertés ágazat helyzete, jelentősége, működési zavarainak indokai 4 Az ágazat stratégiai céljai 5 A célok eléréséhez használható eszközök 5 Alapvető fogalmak törvényi definíciói: 5 A feketegazdaság visszaszorításának eszközei: 5 Támogatás politika: 6 Rövid-távú, azonnali intézkedések: 7 Egyéb eszközök 7 A javasolt intézkedések előnyei 8 A Sertés Lobbi szerepe 8
Mellékletek 1. melléklet: Az önellátás 9 2. melléklet: A magyar sertéságazat fejlődésében tapasztalható anomáliák 11 A magyar agrárszektor tendenciái nemzetközi és történelmi összehasonlításban 11 Az állattenyésztés alkalmazkodási lehetőségei 13 3. melléklet: A sertéságazat hozzájárulása a nemzetgazdasághoz a jelenben és a jövőben 14 Az ágazati leépülés adó és járulék vonzata 14 Összegzés 18 4. melléklet: A sertéstartókat terhelő hatósági kötelezettségek 20 5. melléklet: A feketegazdaság jelenléte a sertés termékpálya elemeiben 21 6. melléklet: Az ágazati integráció lehetőségei, a termelői csoportok koncentrációja. 22 A magyar sertéságazat tagoltságának hátrányos hatásai: 22 A termelői érdekek képviselete, annak hatékonysága 23 A termelői csoport biztosította egyéb előnyök 25 A termelői csoportok és a termőföld kapcsolata 26 Összegzés 26 7. melléklet: Technológia és energetika, mint a magyar sertéságazat fejlesztési irányai 27 Technológia: 27 Energetika: 28 8. melléklet: A trágyakezelés szabályainak felülvizsgálata 29 9. melléklet: Az eltérő üzemméretek, és az alternatív gazdálkodás hordozta lehetőségek 30 A családi gazdaságok lehetőségei: 30 A közepes üzemek lehetőségei: 30 A nagy üzemek lehetőségei: 30 Extenzív módon nevelt sertés nemzetközi piacra jutásának lehetőségei: 31
2
10. melléklet: A humánerőforrás gazdálkodás lehetőségei a magyar sertéságazatban 32 11. melléklet: Az állategészségügyi fejlesztések szükségessége 34 Állategészségügy, állatgyógykezelés: 34 Állategészségügy, protekcionizmus: 34 12. melléklet: A genetikai fejlesztések irányai és lehetőségei 38 13. melléklet: A magyar sertéságazat lehetőségei a takarmányozás területén 39 Takarmánystratégia, energiahordozók, fehérjehordozók 39 1.) Etethető takarmányok: 39 2.) Fehérjehordozók: 39 3.) Energiahordozók: 40 Takarmány beszerzési stratégia 40 A Biztonsági Takarmány Alap tervezett felépítése, működése (MOSZ) 41 Példaszámítás 42 14. melléklet: A sertéságazat árainak alakulása az elmúlt 10 évben 44 15. melléklet: Protekcionizmus 45 Ellenőrzések: 45 Támogatások: 46 Marketing: 46 16. melléklet: Marketing 47 Élelmiszer szabványok 47 Ágazati marketing 47 Termék-azonosítás 47 Logók használata 47 Reklám 48 Fokozott ellenőrzések, büntetések 48
3
Sertés ágazat helyzete, jelentősége, működési zavarainak indokai Hazánkban az agrárium, s benne különösen a sertés ágazat, óriási problémákkal küzd. Annak ellenére, hogy sorra látnak napvilágot a sertés állomány 2-3 szoros növelését vizionáló elképzelések, - bármily szégyenletes is -, mára Magyarország nettó sertésimportőr lett! (1. melléklet) Folyamatosan, így jelen pillanatban is zajlik az ágazat jelentős leépülése. Ezt az alábbi adatok teljes mértékben alátámasztják: Év 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010.
Sertésállomány (december 01. állapot) összesen: ezer db ebből koca: ezer db 4834 348 4822 343 5082 381 4658 320 4059 293 3853 277 3987 290 3871 259 3383 230 3247 226 3188 219
Az állománycsökkenés egyik, talán leglényegesebb oka, hogy folyamatosan csökken az ágazat jövedelmezősége. Ezt az ágazati anomáliák sora idézi elő (2. melléklet). Az állattenyésztést és benne a sertéságazatot is hosszú ideje nyomja az a teher, hogy a mezőgazdasági ágazatok támogatottsága és termelése között felborult az egyensúly. A sertés ágazat termelési és piacra jutási struktúrái nem alkalmazkodnak az igényekhez és a lehetőségekhez. 2011.január-márciusban a vágósertés átvételi ára közel 3,6-3,8 kg abrak árával egyezik meg (Ekkor az aktuális átvételi árak: 300-310 Ft / kg élősúly, 78-81 Ft / kg hízótáp). Szomorúan tapasztaljuk, és tehetetlenül nézzük, hogy Magyarország a stratégiai ágazatok érdekében alkalmazható minimális, - Uniós szabályok szerint megvalósítható protekcionizmus lehetőségeit sem használja ki. Az ágazat szereplői számára aggasztó, hogy továbbra sem látják tisztán, létezik-e kormányzati szándék magyar állattenyésztés fenntartására!!! Természetesen ilyen körülmények között a termelés fenntarthatatlan! A sertés ágazat gazdasági tartalékainak teljes kimerülése, valamint a jelenlegi válságos helyzet késztette az ágazat szereplőit arra, hogy a sertéstartókat, termelői csoportokat, társadalmi szervezeteket és önálló gazdasági társaságokat képviselő, kb. 1 millió db éves sertéstermelési potenciállal bíró Sertés Lobbit létrehozza. A Sertés Lobbi szerint az ágazat fennmaradásának alapvető társadalmi és gazdasági indokai vannak, melyek a következők: 1. Élelmiszertermelő ágazat lévén, a sertés ágazat a honvédelemhez és az ivóvíz vagy energia ellátáshoz hasonlóan stratégiai ágazat. Stratégiai cél ugyanis az önellátás minimális szintjének megtartása! (1. melléklet) 2. Az ágazat klasszikus értelemben vett termelő ágazat, amely képes arra, hogy a nemzetgazdaság fejlesztéséhez hozzájáruljon! (3. melléklet) 3. Az átlagos magyar sertéstartó vállalkozás egy alkalmazottra vetítve több, mint 1,6 M Ft adót, járulékot fizet be évente a költségvetésbe. Ez 3 001 Ft egy értékesített hízósertésre vetítve (3. számú melléklet). Ezen kívül az egyéb állami intézmények felé különböző jogcímeken, értékesített hízósertésenként további 450 – 500 Ft-ot fizet be (4. számú melléklet). Azon túl, hogy a sertéstartók munkaerő-foglalkoztatók, közvetve a vidéki Magyarország számos vállalkozásának biztosítanak folyamatos megrendelést és bevételt, melyen keresztül további összegekkel járulnak hozzá az állami költségvetéshez.
4
4. Az ágazat a vidéki életforma fenntarthatóságában, és a vidékfejlesztésben igen jelentős szereppel bír!
Az ágazat stratégiai céljai 1.) Az élelmiszer-biztonság követelményeit magas szinten kielégítő jó minőségű, magyar sertéshús előállítása a magyar húsipar és a piac részére. 2.) A feketegazdaság visszaszorítása. 3.) A sertés ágazat versenyképességének fokozása, a kiszámíthatóság megteremtése.
A célok eléréséhez használható eszközök Alapvető fogalmak törvényi definíciói: •
•
Magyar sertés fogalma: Magyarországon született, és Magyarországon felnevelt sertés. Eredeti magyar élelmiszer fogalma: A Magyar Köztársaság területén folytatott állattenyésztési és növénytermesztési termékpályák feldolgozásra nem kerülő mezőgazdasági alaptermékei, illetve ezekből, mint meghatározó alapanyagokból, magyarországi élelmiszer előállító telephelyen előállított egykomponensű és több komponensű élelmiszer termékek. A definíciót az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény keretein belül kell megvalósítani, amely jelenleg talán az egyedüli technika a kérdés konfliktusmentes megoldására.
A feketegazdaság visszaszorításának eszközei: •
A Termelés – Feldolgozás – Értékesítés folyamatainak ellenőrzését átláthatóvá, egységessé és könnyen nyomon követhetővé kell tenni. Közös rendszerbe kell összekapcsolni az állattartást, az állategészségügyet, a feldolgozást, a kereskedelmet és a fogyasztóvédelmet. Ki kell irtani a „fekete áru” legalizálását segítő tevékenységeket (Nem létező szaporulat álcázással, import áru magyar sertésként való értékesítése.) A termelői csoportok, működésük, önellenőrzésük révén elősegítik az ellenőrzést / ellenőrizhetőséget. (6. melléklet) • ÁFA csökkentése: Az élősertés, sertéshús, és húskészítmények 25%-os ÁFA tartalmának számos káros hatása van. o A magas ÁFA, és a termékpálya nehéz ellenőrizhetősége miatt az ágazatban a fekete gazdaság jelenléte óriási. (1., és 5. melléklet) o Az élőállat előállítás évtizedek óta minimális vagy 0 eredménye után fizetett (nettó) ÁFA bevétele töredék összeg ahhoz a kiesett állami ÁFA bevételhez képest, amelyet a fogyasztó az illegálisan forgalomba került hús és húskészítmény vásárlásakor nem fizet meg. (5. melléklet) Ha ehhez hozzávesszük a feketegazdaságban lévő, illegális élőmunka közterheinek elmaradását, (3. melléklet adataiból látszik), az ellenőrizhetetlenség miatti nagy állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot, akkor könnyen belátható, hogy a helyzet tarthatatlan. o A jelenlegihez hasonló helyzetekben, a legálisan működő gazdaságok az input anyagok ÁFA tartalma, és a rossz eredménymutatók miatt, alapvetően ÁFA visszaigénylő pozícióba, vagy az illegalitás irányába tolódnak, ami nem kívánatos a költségvetés számára. Természetszerűleg az illegalitás a feketegazdaság erősödését jelenti a takarmánypiacon is. A helyzet kezelésére az élő állat alacsony ÁFA tartalma, és az élőállat előállítás meghatározó input anyagainak fordított ÁFA megoldása nyújthatna megoldást.
5
o
A globálisan várható élelmiszerár emelkedés további jelentős fogyasztásvisszaesést fog eredményezni, ami az ÁFA mértékének csökkentése nélkül a vásárlókat a kétes minőségű, egészségre veszélyes, olcsóbb élelmiszerek felé irányítja.
Támogatás politika: •
•
•
• •
•
•
•
A magyar élelmiszeripar stratégiailag fontos alapanyagbázisát biztosító magyar állattenyésztés helyzetbe hozása ágazatsegítő intézkedésekkel. (Pl.: Államilag garantált, kedvező kamatozású hitelek és beruházási alap, takarmányvásárlási alap létrehozásával. Ma a gazdák nem jutnak hitelhez, vagy ha igen, akkor azok költsége a Ny-Európában szokásos költségek többszöröse.) A vertikális integrációk piaci erejének jelentős növelése, (6. melléklet), a termelői csoportok összeolvadásának, növekedésének motiválása. A folyamat egy erősebb érdekérvényesítő szerepbe segíti a termelőket, ugyanakkor a könnyebb ellenőrizhetőség miatt, garancia a legális gazdálkodásra és kereskedésre. Az országos integráció támogatásának kormányzati szándékát a termelői csoportok működésére vonatkozó szabályok változtatásával lehet kifejezni. A jelenlegi rendszer (működési támogatási limit) nem segíti elő a termelői csoportok növekedését, összeolvadását. A csoportok összeolvadásának további akadálya, hogy nem egyértelmű a jelenleg működő BÉSZ-ek, TÉSZ-ek megszerzett előnyeinek továbbvitele az integrációba. Az állatjóléti, valamint, hulla-ártalmatlanítási támogatás további folyamatos alkalmazása, a rendelet módosítása úgy, hogy csak a Magyarországon született és felnevelt sertésekre (MAGYAR SERTÉS) vonatkozzon. (A kocákra kell adni ezeket is.) A sertéslétszám csökkenése, és a csökkenő igénylés mellett fontos lenne az éves támogatási keret arányos kifizetése, valamint az utolsó negyedévi kifizetésnek a keret erejéig terjedő emelése. A 148-as rendelet további alkalmazása, a rendelet módosítása úgy, hogy csak a Magyarországon született és felnevelt sertésekre (MAGYAR SERTÉS) vonatkozzon, és méret semleges legyen. (A kocákra kell adni.) Növénytermesztés földalapú támogatáson keresztüli motiválása arra, hogy tápanyag-utánpótlásra felhasználja az állattartó telepeken keletkező szerves-, és hígtrágyát. (8. melléklet) Az állattenyésztés trágya elhelyezési problémái égetőek, az állattartók kiszolgáltatottak! Szükséges az állami földek bérbeadásának felülvizsgálata, a bérletbe adásnál az állattartó telepeket előnyben kell részesíteni! A jelenlegi Uniós szabályok szerint az állattenyésztés direkt, jövedelem-pótló támogatása nem megengedett. Az állattenyésztés ilyen típusú támogatását – a nyugati országok gyakorlatához hasonlóan – csak a földalapú támogatásokon keresztül lehet megvalósítani. E törekvésnek hazánkban sajnos gátat szab az aktuális birtok szerkezet. A földalapú támogatások kiosztásánál ezért figyelembe kellene venni az üzemek saját állat létszámait, vagy ha ilyen nincs akkor azt, hogy a támogatást igénylők, milyen mértékben és formában hajlandóak hozzájárulni, az elhibázott támogatáspolitika miatt kialakult állattenyésztői problémák megoldásához. (A támogatások kiosztásánál figyelembe lehetne venni azt, hogy a növénytermesztők milyen irányba értékesítik a terményeiket az állattenyésztők számára létrehozott gabona intervenciós alapba (támogatandó), vagy a szabad piacon.) Betegségek behurcolásának megakadályozása, mentesség fenntartása, (AusztriaAujeszky analógiára Magyarország PRRS, és Aujeszky mentesítése, melynek hatályát nem csak az élő sertésre, hanem a termelők szerint a sertéshúsra is ki kell terjeszteni.) (11. melléklet) A sertéshús átvételi ára és a takarmányok vásárlási árai közti aránytalanságok előfordulásainak kezelése. (13. melléklet) (Sertés intervenció vagy Takarmány alapanyag intervenciós készlet, annak a termelők felé történő értékesítése kamatmentes hitelkonstrukcióval.)
6
• • •
A termelés - betegségektől való mentesítést is szolgáló - modernizálására, szerkezet átalakításra és a tenyészállat utánpótlásra lehetőséget adó pályázatok kiírása. A globális gabona és energiapiaci fejleményekhez alkalmazkodó fajták, nemesítésének, (12. melléklet) technológiák alkalmazásának támogatása. A támogatások gyors elbírálása, időbeni kifizetése.
Rövid-távú, azonnali intézkedések: A 2010-es év gabona és kukorica árai, valamint az évtizedek óta tartó következetes magyar mezőgazdasági koncepció hiánya az abrakfogyasztó ágazatokat kilátástalan helyzetbe hozta. Függetlenül a termelés volumenétől! A 2011. év azonnali intézkedések segítségével tehető átvészelhetővé a sertés ágazat részére. Ezek az alábbiak: • • •
A 2010. évi állatjólléti támogatások 100%-os kifizetése. 2011. évi, emelt összegű állatjóléti támogatások tárgy-negyedévi folyósítása. 2011. évi 148-as rendelet 2010. évi felfüggesztett hányadának gyors kifizetése, a rendelet módosítása: keret emelése, méret-semlegessé tétele, tárgyhavi folyósítása. Takarmány alapanyag vásárlásra fordítható kamatmentes hitel biztosítása az állattartók részére, minimum hat hónapos futamidőre, függetlenül a gazdálkodási mérettől. Egyéb, kiszámítható takarmánybázist biztosító megoldások (Lombard hitel). Sok állattartó telep az EMVA rendszer ATK pályázatait egymásra építette, az improduktív trágyatárolási-, kijuttatási beruházást valósította meg elsőként, és az ÁTK 3-as pályázat segítségével tervez technológiai korszerűsítést. A fentiek okán szükséges az EMVA ÁTK pályázatok elbírálásának, kezelésének, futamidejének, finanszírozásának újratárgyalása az eddigi tapasztalatok, valamint az érintettek javaslata alapján. Az ATK-2-k esetében a jelenlegi rendszerben 1 éves elszámolási időszakot engedélyeznek. Tekintettel a jelenlegi banki finanszírozási gyakorlatra, ill. az MVH támogatás kifizetési készségére indokolt lenne beiktatni egy újabb mérföldkövet az elszámolási időszakon belül.
•
•
•
Egyéb eszközök •
• • • • •
Az aktuális jogszabályok által megengedett protekcionizmus alkalmazása (15. melléklet): pl. gyakori, szigorú és következetes ellenőrzések az élőállat import, a szállítás, az állategészségügy, az állatvédelem, az élelmiszer-előállító üzemek, és a kereskedelmi pontok területén. A sertések etetésére felhasználható takarmányok körének meghatározása. (13. melléklet) A fehérje stratégia átalakítása. (13. melléklet) (Húslisztek felhasználása a sertés takarmányozásban.) A húsipar motiválása a magyar sertés feldolgozása érdekében. A húsok fagyasztva tárolási idejének 6-ról 3 hónapra csökkentése. A hazai élelmiszerek és marketing tevékenységük támogatása, (16. melléklet).
7
A javasolt intézkedések előnyei A megfelelő intézkedések, a felvásárlási árakban és a termelés minőségében olyan változásokat eredményeznek, amelyek a jelenlegi – sertésállományt könnyedén megduplázhatják. A sertés gyors szaporíthatósága, jó technológia- tűrése és könnyed alkalmazkodása a különféle üzemméretekhez, jó szervezettség esetén biztosítja a családi gazdaságoktól a nagyüzemi méretekig terjedő színes, de minőségi árualapot előállító termelői skála kialakulását. (9. melléklet) Ez bizonyosan záloga lesz az export növekedésének, és az ágazat nemzetközi versenyképességének. Az ágazat erősödése - a feketegazdaság párhuzamos visszaszorítása mellett jelentős adóbevételeket generál, és a jelenlegi kb. 7-10 ezer család bizonytalan megélhetését biztossá, jövőjüket kiszámíthatóvá teheti. Segíthet abban, hogy a vidéki életpályát újra tisztelet övezhesse! (10. melléklet)
A Sertés Lobbi szerepe A Sertés Lobbi a hazai termelés kb. egyharmadát, képviseli. A megnevezés nem egy szervezetet jelent, hanem kizárólag a termelők érdekei mellet felsorakozó termelők, civilek és központi szándék közös érvényesülését. A közös akaratnak létre kell hozni a termelők gazdasági érdekei érvényesülését mindenki számára legitim módon képviselő, gazdasági alapokon működő termelői csoportosulást. A gazdasági versenyhelyzetben, a gazdaság szereplőivel szemben az egységes gazdasági fellépés tudja a termelők érdekeit legjobban képviselni. A Sertés Lobbi felelősséget érez aziránt, hogy az ágazat problémáinak megoldásában részt vegyen, a civil és egyéb szervezetek javaslatait konstruktívan kezelje. Az ágazatban dolgozó szakemberek révén ugyanakkor nemcsak felelősnek, de képesnek is érzi magát a problémakezelésben való részvételre. Tudjuk, hogy ebben a dokumentumban szereplő javaslatok megvalósítása, nem megy egyik napról a másikra. Amennyiben azonban a sertéságazattal kapcsolatos kormányzati szándék egyértelműen megfogalmazódik, és amennyiben a Sertés Lobbi felkérést kap, az ágazati stratégia részleteinek kidolgozásában való részvételre, arra minden mozgósítható tudásával, örömmel vállalkozik. Javaslatunk szerint, a törzsanyagunk mellékleteiben szereplő témakörök alkalmasak arra, hogy az adott témákban munkacsoportok jöhessenek létre. Képesnek érezzük magunkat arra, hogy a saját érdekünkben a munkacsoportok működését és azok, valamint a központi szervek produktív párbeszédét moderáljuk. A fentiek értelmében a Sertés Lobbi várja az ágazat sorsával kapcsolatos EGYÉRTELMŰ kormányzati szándék kifejeződését és várjuk a felkérést, a problémák megoldásában való részvételre!
Budapest, 2011. március 26. Sertés Lobbi
8
1. melléklet: Az
önellátás
A kedvezőtlen tendenciák következménye, hogy a stratégiailag fontos önellátás bástyáját elbuktuk. Nettó sertésimportőrré váltunk! 2009-ben a KSH adatai szerint a sertés import 75 425 t, az export 30 278 t. A kb. 45 000 t sertésimport (kb. 390-400 ezer sertés) jól korrelál a kocák létszámából, és az egy főre eső sertéshús-fogyasztásból levezethető adatokkal. (lásd táblázat):
Magyarország sertéslétszámának anomáliái Húsfogyasztás potenciális bázisa (Magyarországon): 10 000 000 Sertéshús fogyasztása (KSH, 2007.): 27,6 Éves sertéshús igény: 10 000 000 x 27,6 276 000 000 Sertés vágás 2010. I-VIII. hó (KSH) 3 027 634 Élősúly 2010. I-VIII. hó (KSH) 343 697 000 Vágósúly 2010. I-VIII. hó (KSH): 274 963 000 Vágó sertés átlagos nettó élő súly: 114 Húskihozatal: 54% Sertés igény a 2010. I-VIII hó vágások alapján, 1 évre arányosítva 4 541 451 Éves sertés termelési igény fogyasztásból számítva: 276 000 000 / 0,54 / 115 = 4 502 388 Éves sertéstermelés kocaszámból levezetve (219 000 x 19): 4 161 000 Éves vágósertés előállítás (7 hónapos elkészülést feltételezve, záró állományból levezetve) (3 188 000219 000) / 7 x 12): 5 089 714 Magyarország minimum nettó sertésimportja malacra vonatkozóan, az önellátáshoz: Magyarország nettó sertésimportja hízóra vonatkozóan:
fő kg / év/ fő kg sertéshús db sertés kg kg kg / sertés
db sertés /év db sertés /év db sertés /év
db sertés /év
341 388 db sertés /év -587 326 db sertés /év
Szomorú tény, hogy 2010. január-augusztus időszakban kb. 3 millió darab volt a sertésvágások száma, ami ugyan 11 %-os növekedés 2009-hez viszonyítva, de ebből 24,8%ot az import biztosított. (AKI) A fenti táblázat, és az AKI adatai szerint tehát a magyar sertésnek van piaca a világban, de mi ezt nem tudjuk kihasználni. A sertés importra vonatkozó megállapításunknak látszólag ellentmond a záró állomány létszámából számított sertéstermelés. Az ellentmondást vagy az adja, hogy a statisztikai adatok nem pontosak vagy az, hogy ma Magyarországot az olcsó munkaerő és a gyenge önvédelmi mechanizmusok miatt sokan használják bérhízlalási célpontnak. Nem csak Európa hússzemete köt ki nálunk, de sajnos sokszor a malacfeleslege is. A helyzetet súlyosbítja, hogy a malacfelesleg ilyen módon való levezetése sokszor társul egy gyenge állategészségügyi státusszal. Az olcsó malac import a hazai igényeket kielégíti, az árakat viszont alaposan letöri. További következmény, hogy a hízók piacán az előállított sertésmennyiség sokszor meghaladja az ország igényeit. Így az ágazat fő bevételét jelentő hízó szegmensében egy relatív kínálati piac alakul ki, amely magyarázhatja, hogy az átvételi árakban nem a nyugat-európai árak plusz szállítás, hanem a nyugat-európai árak mínusz szállítási költség jelentkezik.
9
Táblázatunk alapján lehet következtetni a feketegazdaság mértékére. A szaporulat alapján számított sertéstermelési potenciál (~5,1 M db) cirka 600 000 db sertésexportot feltételezne. (~4,5 M db igény mellett, 6 hónapos elkészülési idővel még többet.) A KSH sertésvágásokra vonatkozó adatai, az egy főre eső fogyasztás sertésigényre való levezetése, és az import-export adatok viszont 400-600 ezerrel kevesebb sertés piacra kerülését támasztják alá. Az adatgyűjtés lehetőségei miatt a feketegazdaság a fentiekből kikövetkeztethető kb. 10-15%-os mérték minimum duplája lehet, amelyet egy kedvező ÁFA rendszerrel és hatékony ellenőrzésekkel felére vissza lehetne szorítani. A rossz önvédelmi mechanizmusok, és a hiányzó agrárpiaci szabályozások miatt egy rossz ágazati szerkezet alakul ki. Az alapanyag (malac, hús) impulzusok miatt olyan túlreagált folyamatok keletkezhetnek, amelyek stratégiai szempontból teljesen elfogadhatatlanok. A sertéságazathoz kapcsolódó piacon teljes káosz és kiszámíthatatlanság uralkodik! Ilyen körülmények között kellő hatékonysággal, sem gazdálkodni, sem a támogatások hatását várni nem lehet! E rendszer segítségével fenntarthatók viszont azok a nagy telepi beruházások, amelyekhez állatlétszámhoz kötött támogatásokat vettek fel anélkül, hogy azok stratégiailag megbízható ellátást adnának az országnak. (Ezek a telepek csak hizlalást folytatnak, és csak akkor kezdenek bele, amikor egy-egy malac levezetési hullám miatt mélyen ár alatt van a hízóalapanyag beszerzés. E tevékenység nem csak a hazai malac árakat töri le, hanem a hízó árakat is hátrányosan befolyásolja. Következésképp rontja a folyamatosan termelő hazai üzemek eredményességet, a feketegazdaságba hajtja a szereplőket, stb.) Kiszámítható gazdasági környezetben az önellátás 4,5 millió sertésfogyasztási bázisán, minden bizonnyal további 2 M db sertés felnevelése lehetséges kényelmesen az export igények kielégítésére, így Magyarországon évente minimum kb. 6,5 M db sertés előállítása indokolt. Az előállított árumennyiséget megfelelő marketing mellett játszva kellene tudni eladni azon a világpiacon, ahol fel tudjuk mutatni a magyar sertéshús olyan előnyeit, mint: -
Gabona alapú takarmányozás, amely így lényegesen kisebb rizikót hordoz az élelmiszeripar melléktermékek káros-anyag tartalmának közvetítésében. A közepes elkészülési idő alatt az állatok a felnőtt korba lépnek, amely a húsok nedvességtartalmát, ipari felhasználhatóságát, és íz hatásait kedvezően befolyásolják
10
2. melléklet: A
magyar sertéságazat fejlődésében tapasztalható
anomáliák A magyar agrárszektor tendenciái nemzetközi és történelmi összehasonlításban A világon az élelmiszerek iránti kereslet fokozódik, ugyanakkor Magyarországon a 90-es évek óta a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és bennük a sertés ágazat is lejtmenetbe került. A nemzetközi környezet változásait figyelembe véve azonban a hazai helyzet súlyos problémákat és komoly felelősségeket vet föl. Magyarországon a mezőgazdaság nemzeti kincs, ennek ellenére évtizedek óta mostohagyerek, az elmúlt 20 év alatt csak visszafelé fejlődött. 1. táblázat Az agrártermelés változása 1989-99-es bázisra vonatkoztatva Világpiac Magyarország 1989-90 100% 100% 2002 127% 87% 2005 137% 93% 2009 146% 91% AKI 2011. Az egy hektárra jutó bruttó termelés M.o-on az EU-15-ök átlagának 70%-a, a jövedelemtermelő képesség pedig csak 50%-a. Jövedelem nélkül a fejlődés elképzelhetetlen, ezért a sertéságazat évek óta tartó agonizálásán nem szabad csodálkozni. Úgy kell alakítani termelési környezetet, hogy az jövedelmet teremthessen! A kedvezőtlen tendenciák és állapotok okai összetettek, megoldásuk nagy körültekintést igényel. 2. táblázat
Stratégia
Vezérelv
Külker cél Földtulajdon Gazdálkodási forma
Élelmiszeripar
Verseny
Az agrárszektor néhány jellemzője Rendszerváltás előtt Rendszerváltás után Szocialista tábor, A világpiacra (EU) termelés, Magyarország de az új "társaknak" van élelmezése. versenyképes élelmiszerük. A piaci liberalizáció, a Ellátási biztonság. pillanatnyi piaci érdekek érvényesülése.
Aktuális megoldás Magyarország önellátása, és az igényes piacok megszerzése. Minőség, gazdaságosan.
Konvertibilis valuta megszerzése.
Pozitív külkereskedelmi mérleg.
Állami, szövetkezeti földek Nagyüzemek (szövetkezet, állami gazdaság) Az 1-2. pontok fontossága miatt, szabályozott és rangján kezelt élelmiszeripar.
Privatizált földterületek, kevés állami föld Privát szektor erősödése, nagyüzem tudatos rombolása
Magasan feldolgozott élelmiszerek pozitív külkereskedelmi mérlege. A vertikális integrációk földhöz segítése. A változatos üzemméretek összhangja, termelői csoportosulás
Az élelmiszeripar és az élelmiszerkereskedelem feltétel és stratégia nélküli privatizálása.
A termelők jelentős befolyása alatt működő, koncentrált, és nagy teljesítményű feldolgozóipar
A hazai termékek számára igen éles, előnyök nélküli verseny, még a hazai piacon is.
Protekcionista hazai verseny, amely megteremti az anyagi alapot a nemzetközi versenyképességhez.
Verseny nélküliség.
11
2. táblázat (folytatás) Az agrárszektor néhány jellemzője Rendszerváltás Rendszerváltás után előtt
Kereskedelmi környezet
Diffúz kereskedelmi megjelenés
ÁFA
0%
Környezetvédelem
Kevés tudatosság
Aktuális megoldás
A koncentrált, Koncentrálódott igények (hipermarket), a helyi (80%ban hipermarketekben kereskedelem, (kisebb vásárolunk), Az üzletláncok boltok) és a direkt eladások az élelmiszeripar trójai (termelői értékesítés) falovai. egyenlő arányú fellépése. 25 % jelentős csökkentése, a nagy feketegazdasági 12,5% hányaddal bíró gazdasági ágazatokhoz hasonló, fordított ÁFA alkalmazása Sokszor értelmetlen A hatékony termelés és az környezetvédelmi ésszerű környezetvédelem túlkapások. egyensúlya.
Sajnos jelenleg a nemzetközi élelmiszeripar trójai falovai a hipermarketeket üzemeltető áruházláncok. Bizonyos német diszkontláncok (Aldi, Lidl) piaci terjeszkedése és Németország növekvő élelmiszergazdasága között vélhetően jó korreláció van. Valószínűleg nincs ez másképp az egyéb uniós országok és áruházláncaik vonatkozásában sem. Míg 2000.-2003.ban átlagosan évi 12-13 % volt az élelmiszerimport, és a magasan feldolgozott élelmiszerek külkereskedelmi egyenlege kb. 600 millió Euro, addig ugyanez 2009.-ben 30-(40%) és 0 Euro. Ilyen súlyos szerkezeti problémák közt a protekcionizmus létjogosultságát megkérdőjelezni szakmai hiba. Az agrárágazat hozzájárulása a GDP-hez és az export növekedéséhez nem elhanyagolható. (3. táblázat) Sajnálatos tény a mezőgazdaság GDP termeléshez való közvetlen hozzájárulásának csökkenése 2009-ben és valószínűleg 2010-ben is, ami a nemzetközi tendenciák tükrében egyértelműen a rossz ágazati struktúrák, és a stratégiák hiányának következménye. Érdekes jelenség a mezőgazdasági beruházások részarányának növekedése, ami egyrészt az előremenekülést és az ÁTK pályázatok megvalósítását, másrészt a kedvezőtlen piaci körülmények között egyben a tartalékok kimerülését is jelenti. Az ágazat egyértelmű alkalmazkodóképességét jelenti az exportban való részesedés növekedése. 3. táblázat A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek részaránya A GDP A A A Az exportban termelésben beruházásban foglalkoztatottságban fogyasztásban % Folyó áron, % Folyó áron, % 3,6 4,2 4,9 25,8 5,5 3,6 3,7 4,7 25,0 6,3 4,0 5,0 4,6 25,0 7,0 2,5 5,6 4,6 26,0 7,3 A mezőgazdaság részaránya
Év 2006 2007 2008 2009
A 2000-es évek elejéig a bruttó mezőgazdasági termeléshez a növénytermesztés és az állattenyésztés közel 50-50 % arányban járult hozzá. Ez az arány 2009-ben 60-40 %-ra módosult. Figyelembe véve az állattenyésztés és feldolgozott termékeinek magas hozzáadott értékét, a nemzeti agrárstratégia feladata a kedvezőtlen arány javítása.
12
Az állattenyésztés alkalmazkodási lehetőségei Az állattenyésztés költségeinek állatfajtól függően, 40-60%-át a takarmányköltségek teszik ki. A sertéstartásban ez 55-70 % a takarmányártól, és a sertéstermelési ágaktól függően (malac előállítás, teljes termelési vertikum, csak hízlalás). Az állattenyésztési ágazatokban a külső környezetei hatások közvetlen hatása tompább, mint a növénytermesztésben, ugyanakkora sajnos a ráfordítási szerkezet változtatására a termelők alkalmazkodási lehetőségei is jóval kisebbek. Ez azt jelenti, hogy a termékek előállítás költségei az egyes évekre vonatkoztatva, és abszolút értéken számítva, általában kisebb ingadozást mutatnak, de az állattenyésztési ágazatok, a költségek és az átvételi árak nagy változásait rosszul tolerálják. Az utóbbi években tapasztalható takarmánypiaci és átvételi ár hektikusságok tehát egyértelműen destruktívak az állattenyésztés számára. Ilyen körülmények között a termelők általában nem tudnak, vagy nem mernek kockázatot vállalni, ráfordításaikat igyekszenek minimalizálni, így a technológiai és genetikai fejlesztések elmaradnak. A takarmányok készletezései miatt a gabona árak alakulása, annak jelentkezésétől időben eltolódva fejti ki hatását az állattenyésztésre. Az utóbbi években jelentkező, és agrárközgazdászok által a jövőre is jósolt, erős gabona áringadozások a megfelelő puffer rendszerek nélkül nagy károkat okoznak. Emellett a gabonafélék, mint élelmiszer-, takarmány, és energiahordozó alapanyagok felértékelődtek, a spekulációk hatása várhatóan egyre erősebben érvényesül rájuk. E károkat többszörösére erősíthetik azok a folyamatok, amelyek a piacaink önvédelmének gyengeségéből fakadnak. Jelen esetben, a 2010-ben kialakult magas gabonaárak, és 2011-ben a német dioxin botrány miatt jelentkező alacsony felvásárlási árak „booster” hatását figyelhetjük meg abban a sertéságazatban, amelynek már amúgy sem voltak tartalékai. A tartalékok kimerüléséhez az évtizedek óta tartó rossz piaci körülményeken kívül az egyértelműen megfogalmazott és pártállástól független, szakmailag elfogadott ágazati és agrárgazdasági stratégia hiánya is hozzájárult. Az EMVA ÁTK pályázatok megvalósítása sok esetben be sem fejeződött, de ha be is fejeződött, annak ideje akkorra datálódott, amikor a fentebb említett negatív booster hatás jelentkezett. Ilyen körülmények közt az eredmény várat magára, és a teljesen kimerült tartalékok feltöltésére ugyanúgy nincs lehetőség, mint az általában tervezhető kiadások növelésére. A takarmány és a hazai sertéshús piacon jelenlévő túlzott liberalizáció az általában tervezhető kiadásokat és bevételeket egyértelműen hátrányosan befolyásolja, így a kompenzációs lehetőségek hiányával közösen, 2011-2012-ben kb. 500 ezer - 1 millió sertés záró létszám csökkenést okozhat. Ez komoly kormányzati felelősséget, valamint évtizedek óta tartó hozzá nem értést, súlyos szakmai hiányosságokat vet föl! A probléma megoldását csak átfogó és évekre, vagy évtizedekre szóló, egyértelmű mezőgazdasági stratégiával lehet orvosolni. Minthogy az állattenyésztés teljesítménye a fajtától, a tartási-, és takarmányozási technológiától, valamint a takarmányok hozzáférhetőségétől és árától alapvetően függ. Az agrárstratégiának e pontokra úgy kell kitérni, hogy nagyon kritikusan elemzi az elmúlt időszak hibáit, és azokat alapul véve kiszámítható környezetet teremt a termelés, feldolgozás és értékesítés számára. A kialakított jövőképben a jelenlegi piaci eszközöknek (pl. intervenció) egy olyan védőháló részét kell képezniük, amely nagyobb gazdasági krízis eseten védi a mezőgazdasági ágazatot.
13
3. melléklet:
A sertéságazat hozzájárulása a nemzetgazdasághoz a jelenben és a jövőben Az ágazati leépülés adó és járulék vonzata A sertéságazat nemzetgazdasághoz való hozzájárulásának mértéke alapvetően az ágazat volumenétől, és jövedelemtermelő képességétől függ. Az ágazat mérete az utóbbi évtizedben, teljesen egyértelmű csökkenést mutat. 1. táblázat
Év 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010.
Sertésállomány (december 01. állapot) összesen: ezer db ebből koca: ezer db 4834 348 4822 343 5082 381 4658 320 4059 293 3853 277 3987 290 3871 259 3383 230 3247 226 3188 219 (Forrás: AKI)
A leépüléssel párhuzamosan az ágazatra épülő élelmiszeripari üzemek lehetőségei is beszűkülnek. A vágás / feldolgozás egyensúlya felborul, kezdetben a feldolgozás relatív arányának növekedésével (importból). Később azonban itt is feltételezhető a leépülés. Ezt támasztják alá a rendszerváltás óta tapasztalható tendenciák. 2004 2005 2006 2007 Bruttó kibocsátás részaránya a nemzetgazdaságban, évben folyó áron Mezőgazdaság, 4,5 % 4,0 % 3,8 % 3,8 % vad és halgazd. Élelmiszeripar 5,3 % 4,7 % 4,4 % 4,2 % Hozzáadott érték részaránya a nemzetgazdaságban, évben folyóáron Mezőgazdaság, 4,6 % 4,1 % 3,9 % 3,8 % vad és halgazd. Élelmiszeripar 2,8 % 2,5 % 2,4 % 2,2% (Forrás: VM jelentés 2009.) Szélsőséges esetben, végül a feldolgozóipar bizonyos tevékenységei (pl. vágóhidak) egyszerű logisztikára korlátozódnak. Ezt több vágóhíd egyedi példája is bizonyítja. A termelői kapacitások csökkenésével párhuzamosan a feldolgozóiparon kívül leépülnek még olyan kiszolgáló iparágak is, mint a takarmánygyártás, fuvarozás, építőipar, technológiai és állattenyésztési innováció, stb. 2010. április-júniusban a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 173 800, az élelmiszeriparban 126 000 (Agrárgazdasági Figyelő 2010.10.27.). A kiszolgáló iparágakról nincs ugyan külön adat, de minden bizonnyal megalapozott az a feltevés, hogy egy mezőgazdasági termelői munkahely elvesztése egy másik (élelmiszer-, és kiszolgáló-iparbeli) munkahely megszűnését is eredményezi. A sertés ágazat állami befizetéseinek kalkulációjához az alábbi táblázatok nyújtanak támpontot.
14
2. táblázat
Két sertéstartó cég által fizetendő adók, járulékok 2010. év
Éves átlagos dolgozói állományi létszáma (fő) Átlagkoca létszám / év (db) Értékesített tenyészsüldő, objektív hízó (db) Havi átlag bruttó bér:
Cég 1.
Cég 2.
Cég 3.
Cégek összesen
207
24
28
259
5481
672
837
6 990
116626
9794
15275
141 695
194 693 Ft
155 817 Ft
88 613 Ft
Bruttó bérek súlyozott átlaga
179 622 Ft
Adónemek
Iparűzési adó Kommunális adó Innovációs járulék ebből: Debreceni Egyetemtől megrendelt munka díja APEH felé befizetett összeg
Környezetterhelési díj Rehabilitációs járulék normatíva Szakképzési hozzájárulás (1,5%) ebből: Debreceni Egyetemnek adott Nádudvari szakiskolának adott Karacs F. szakiskola Saját dolgozók képzésének finanszírozása Befizetés az APEH felé
Nyugdíjbiztosítási alapba befizetés (24%) Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (3%) SZJA Céges SZJA Munkavállalói Nyugdíjjárulék Munkavállalói (10%) Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék Munkavállalói (4%+2%+1,5%)
ÖSSZESEN:
Cég 1.
Cég 2.
Cég 3.
Cégek összesen
20 290 800 Ft 297 000 Ft 3 062 652 Ft
3 000 332 Ft 0 Ft 0 Ft
3 583 467 Ft 100 000 Ft 0 Ft
26 874 599 Ft 397 000 Ft 3 062 652 Ft
2 000 000 Ft 1 062 652 Ft
0 Ft 0 Ft
0 Ft 0 Ft
2 000 000 Ft 1 062 652 Ft
256 000 Ft
0 Ft
0 Ft
256 000 Ft
9 997 043 Ft
1 157 000 Ft
964 500 Ft
12 118 543 Ft
7 248 000 Ft
673 000 Ft
442 219 Ft
8 363 219 Ft
2 000 000 Ft
0 Ft
0 Ft
2 000 000 Ft
1 500 000 Ft 0 Ft
0 Ft 193 000 Ft
0 Ft 0 Ft
1 500 000 Ft 193 000 Ft
507 000 Ft 3 241 000 Ft
191 000 Ft 289 000 Ft
0 Ft 442 219 Ft
698 000 Ft 3 972 219 Ft
116 068 148 Ft
10 770 093 Ft
7 145 768 Ft
133 984 009 Ft
14 898 265 Ft 11 099 816 Ft 118 673 323 Ft
1 382 371 Ft 1 009 823 Ft 9 275 991 Ft
893 279 Ft 1 936 078 Ft
17 173 915 Ft 12 109 639 Ft 129 885 392 Ft
27 146 515 Ft
2 442 332 Ft
2 948 125 Ft
32 536 972 Ft
42 085 829 Ft
3 366 600 Ft
2 948 125 Ft
48 400 554 Ft
371 123 391 Ft 33 077 542 Ft
15
20 961 561 Ft 425 162 494 Ft
2. táblázat folytatása, a cégek adataiból származtatott eredmények
A cégek adataiból származtatott összegek Cég 1.
Cég 2.
Cég 3.
Cégek összesen
483 617 283 Ft 1 792 867 Ft 67 711 Ft
44 875 388 Ft 1 378 231 Ft 49 223 Ft
29 774 033 Ft 748 627 Ft 25 044 Ft
558 266 704 Ft 1 641 554 Ft 60 824 Ft
563
408
546
547
26 4 147 Ft
28 4 582 Ft
30 1 949 Ft
27 3 940 Ft
1 db értékesített főtermékre (tenyészsüldő, objektív hízó) jutó adó, járulék (Ft/db): Munkavállalói terhek / sertés (Ft): Munkáltatói járulékok (Ft): Munkáltatói adók (Ft):
3 182 Ft 1 673 Ft 1 218 Ft 291 Ft
3 377 Ft 1 609 Ft 1 344 Ft 424 Ft
1 372 Ft 542 Ft 526 Ft 304 Ft
3 001 Ft 1 547 Ft 1 152 Ft 301 Ft
Munkabérek (bttó), járulékok és adók / sertés (Ft):
7 329 Ft
7 959 Ft
3 321 Ft
6 940 Ft
Bruttó munkabér / év: Adóbefizetés / munkavállaló / év: 1 db kocára jutó adó, járulék (Ft/db): 1 fő munkavállalóra jutó sertés kibocsátás (db) 1 fő munkavállalóra jutó kocák száma (db): Munkabérek (bttó) / sertés (Ft):
3. táblázat A sertéságazati leépülés következtében fellépő állami adó és járulék kiesés Magyarország sertéslétszámának záró értéke 2010-ben (db): Magyarország kocaállományának záró létszáma 2010-ben (db) (AKI 2010): Magyarországon előállított hízó/ koca / év (db): Magyarország becsült éves sertéstermelése kocák alapján (db): 1 munkavállalóra jutó sertés termelés (db): 1 munkavállalóra jutó koca (db): 1 sertés előállítása után befizetett ÁFA: Munkavállalók száma (becsült adatok): Sertés ágazat Élelmiszeripar Egyéb kiszolgáló iparágak Kalkulációk: Várható koca záró létszám csökkenés (2011-ben): Sertés csökkenés okozta közvetlen munkahelyvesztés: Sertés csökkenés okozta közvetett munkahelyvesztés: 1 fő munkavállalóra jutó adó, járulék (Ft/fő) Az állami adó-bevételkiesés a megszűnő munkahelyek miatt (munkahelyvesztés x 1 fő járulékai és adói):
3 188 000 219 000 19 4 161 000 547 27 1 715 Ft 8115 4 057 4 057 52 632 1 950 1 950 Cégek összesen
Állami ÁFA bevétel kiesés a leépülés miatt:
6 402 567 487 Ft 1 715 221 948 Ft
A leépülés miatt várható állami bevételkiesés:
8 117 789 435 Ft
16
Természetesen az ágazat bővülése a munkavállalás viszonylataiban jelentős költségvetési bevételt generálhat még akkor is, ha feltételezünk egy hatékonyság növekedést. (Csökken élőmunka fajlagos aránya.) Ne felejtsük el, hogy az ágazat bővülése és eredményességének javulása a számítások szempontjából lényeges helyen szereplő ÁFA összegét jelentősen emelheti, míg veszteséges termelés esetén a visszaigénylő pozíció miatt jelentősen csökkentheti. A leépülés miatti bevételkiesésbe nincs belekalkulálva a megszűnő munkahelyek miatt keletkező munkanélküli segélyek kiadási többlete. Nem számszerűsíthető, ezért a számításokba az sincs belekalkulálva, hogy az ágazat leépülő munkahelyei elsősorban az alacsony képzettségűeket érinti, akiket javarészt vidéki környezetben nehéz lesz átképezni és így visszavezetni a munka világába. A sertés előállítás önköltségének alakulása 2010. november- 2011. március között 4. táblázatsor: Vágósertés előállítás költségvonatkozásai (egyszerűsített kalkuláció 2011.03.21.) Vemhes Szoptató kocatáp kocatáp Ára (kg) 70 Ft 79 Ft Korosztályos záró súly (kg) Nevelési időszak (nap) Fajlagos takarmányértékesítés Napi súlygyarapodás (g/nap) Fogyás/ malac (kg) 36 20 Fogyás/ malac (Ft) 2 530 Ft 1 546 Ft Összes takarmány költség / malac: Összes takarmány költség / hízó: Összes takarmány költség / kész sertés:
Malactápszer 300 Ft
Malactáp 94 Ft
Hízó I táp 84 Ft
Hízó II táp 78 Ft
Hízó II táp 72 Ft
12
30 40
45 30
70 40
120 55
1,8
2,4
2,7
2,9
450 32 3 005 Ft
500 36 3 024 Ft
5 1 500 Ft
625 909 68 143 5 304 Ft 10 296 Ft
8 581 Ft 18 624 Ft 27 205 Ft
Kiadások megoszlása: Takarmány: Energia: Munkabér és j: Áeü: Általános költségek:
Malac előállítás 55% 8 581 Ft 10% 1 560 Ft 24% 3 817 Ft 7% 1 092 Ft 4% 624 Ft 100% 15 675 Ft 30 522 Ft 395 Ft
Kész termék nettó súlya (kg) Előállítási ár / kg: Előállítási ár / kg (munkabér és járulékai nélkül):
Hízó előállítás 70% 18 624 Ft 7% 1 862 Ft 12% 3 123 Ft 7% 1 862 Ft 4% 1 064 Ft 100% 26 536 Ft 114 372 Ft 311 Ft
A kalkulációk nem teljes körűen tartalmazzák az olyan általános költségeket, mint a hitelkamatok, az amortizáció, a tenyészállat beszerzés vagy előállítás, a hatósági díjak, stb. Ezek azonban sajnos igen jelentős kiadásokat jelentenek, de a kalkulációk nem tartalmazzák a támogatásokat sem, amely talán fedezi a fent említett általános költségeket.
17
6. táblázat Befizetések az állam felé Hatósági díjak: Munkabérek (bttó) / sertés: Járulékok és adók összesen / sertés:
450 Ft 3 940 Ft 3 001 Ft
Munkavállalói terhek / sertés:
1 547 Ft
Munkáltatói járulékok / sertés:
1 152 Ft
Munkáltatói adók / sertés:
Munkabérek (bttó), járulékok, adók hatósági díjak / sertés:
301 Ft
7 390 Ft
Sertés záró létszám (2010. december / AKI) Koca záró létszám (2010. december / AKI) Hízókibocsátás, (hízó / koca / év): Hízók leadási nettó súlya:
3 188 000 219 000 19 114
Sertéshús átlagár:
1000 Ft
Egyéb testrészek átlagára: Felvásárlási ár: Sertéshús fogyasztása (KSH, 2007.): Magyarország lakossága: Magyarország éves sertéshús fogyasztása (kg): Előállított éves sertésmennyiség kocaszámok alapján (db): Kocalétszámból levezetve az előállított sertéshús mennyiség / év (kg): 1 munkavállalóra jutó előállított sertés (db): ÁFA tartalom (élő állat): ÁFA tartalom (hús): Húskihozatal: ÁFA befizetés: Munkabér és járulékai nélkül számított ÁFA bef. / sertés: ÁFA bef. (A nem ktsg jellegű kiadások után) / sertés: ÁFA befizetés összesen / sertés:
300 Ft 310 Ft 27,6 10 000 000 276 000 000 4 161 000
-20 Ft 1 735 Ft 1 715 Ft
Összes befizetés / sertés:
5 166 Ft
db db db Kg
kg / év/ fő fő db db
472 356 704 kg nettó élősúly 547 db 25% 25% 54%
7. táblázat
Az ágazat éves bér és járuléktermelése: Az ágazat termelői részének, az állam felé tett közvetlen befizetései:
30 751 674 205 Ft
Ebből ÁFA befizetés (sertés termelés, éves szinten):
7 137 038 525 Ft
Sertés hús fogyasztásból származó kereskedelmi ÁFA bevétel: Az állam összes bevétele a sertéságazatból és a húsfogyasztásból:
21 494 742 177 Ft
47 119 108 240 Ft 68 613 850 417 Ft
Összegzés A KSH adatai szerint 2010. I-VIII. hónap között levágtak 46 644 db kocát, ami a 2009-hez viszonyítva 198,2%-os emelkedés. Mivel a termény árak augusztus után szabadultak el, és hasonlóan augusztus után kezdett csökkenni a sertés átvételi ára nem merész dolog
18
feltételezni a 219 000 db-os kocalétszám további kb. 50 000 db-os csökkenését. Ez a csaknem 25%-os csökkenése hozzávetőleg 4000 munkahely megszűnésével járhat, amely az ágazat jellegéből adódóan a hátrányos helyzetben lévő vidéki munkahelyeket fogja elsősorban érinteni. Ott is nagyrészt olyan munkavállalókat, akiknek az elhelyezkedési potenciálja alacsony. Az utóbbi szűk fél évben, az élősertés átvételi árak alacsony szintje (kb. 290 Ft) miatt, a sertéstartóknak 25-30 % vesztesége keletkezett minden eladott hízón. A tendencia sajnos jelenleg sem tűnik úgy, hogy augusztusig változna. Ilyen mértékű veszteségek esetén csak az önköltségi veszteségek pótlásához minimum 3 nyereséges év szükséges. A 2011-ben várható kb. 25 %-os leépülés, nem csak a kb. 21,5 Mrd Ft állami bevételek jó részének kiesését jelenti, hanem a munkanélküli segélyek által tett állami kiadásokat is növelni fogja. Így összességében az ágazati leépülés nem 8,2 hanem akár 15 Mrd Ft-ba is kerülhet. A kormány sertéságazatra és sertéshúsra vonatkozó tervezett ÁFA csökkentése (5%-ra) a feketegazdaság jelenlétét a termelésben minden bizonnyal csökkenteni fogja. A termelők által előállított termékek alacsony ÁFA tartalma, és a támogatások együttesen valószínűleg elegendő féket fognak jelenteni arra vonatkozólag, hogy a fekete értékesítések volumene csökkenjen. A kereskedelemben lévő feketegazdaság jelenléte azonban nem csak az ÁFA tartalomtól függ, hanem a termékpályák ellenőrizhetőségétől is. A kereskedelemben nincsenek támogatások, így ott az ÁFA csökkentés valószínűleg nem lesz elég visszatartó erő a fekete áruk forgalmazásának, viszont bevétel kiesést jelent az államnak. Az ellenőrizhetőség a termelőnél kezdődik és meghatározó jelentőségű. Amennyiben az import valamint a termelő tevékenység is jól ellenőrzött és jól ellenőrizhető, a kereskedelembe lényegesen kisebb arányban fog bekerülni a „fekete áru”, még ha ott nincs is ÁFA csökkentés. Újra hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az élőállat előállítást terhelő ÁFA alapvetően meghatározza a feketegazdaságba kerülő sertések számát. A kereskedelmi ÁFA csökkentés valószínűleg segít megtartani a jelenlegi fogyasztást, de teljesen biztos, hogy a 20%-os bruttó árcsökkenés nagy részét lenyelik majd a kereskedők. Ott, ahol a polc pénz, a tárolási árakkal befolyásolt árak, stb. megengedett, ostobaság arra számítani, hogy a termelők vagy a fogyasztók helyzete javulni fog, pusztán a kiskereskedelmi ÁFA csökkentéstől! A kereskedelmi ÁFA csökkentéseket mindenképpen meg kell előznie olyan mechanizmusok kialakulásának, amely a nemzetközi piacon drágább, de jobb minőségű magyar sertéshús hazai forgalmának arányát növeli. SEMMILYEN TERMELŐ TEVÉKENYSÉG NEM ÉPÜLHET ARRA, HOGY AZ ÖNKÖLTSÉGNEK MEGFELELŐ BEVÉTELEI LEGYENEK! Az állami támogatásoknak a gazdaságok jövedelmét kell gyarapítania, nem pedig költségcsökkentő tényezőként fellépni. Így magától értetődik, hogy a jelenlegi feltételek változatlansága mellet csak arra lehet számítani, hogy az állam kinyilvánítja azon egyértelmű állásfoglalását, hogy a magyar agrárium nem tart igényt a sertéstermelési ágazatra! Ki kell állni a közvélemény elé, és el kell mondani, hogy az államnak a kereskedelemre nagyobb szüksége van, mint a termékek előállítására! Fel kell vállalni a 10-14 ezer munkahely megszüntetését és azt, hogy az élelmiszertermelésre stratégiai szempontok miatt sincs szükség ma Magyarországon, vagy SÜRGŐSEN TENNI KELL VALAMIT!
19
4. melléklet: A
sertéstartókat terhelő hatósági kötelezettségek
MGSZH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság: -
Állatszállítási hatósági díj (72 Ft /értékesített db, hétvégén, ünnepnap 144 Ft / értékesített db.) Telepek mentességi felügyelete érdekében minden telepen félévente a tenyészállatok 10%-ától vérmintát kell venni. Kötelező vizsgálat. Állatjóléti támogatásokhoz negyedévente állategészségügyi hatósági igazolás (1.670 Ft/ telep/ n.év)
ATEV: -
Hullaelszállítási és megsemmisítési díj. Más országokban (pl. Ausztria) az állam feladata, a gazdák nem fizetnek érte.
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség: -
-
Éves környezetvédelmi felügyeleti díj: telepenként 100.000 Ft/év. Egységes környezetvédelmi használati engedély elkészítése, 5 évente kötelező felülvizsgálatának eljárási díjai. Vízjogi üzemeltetési engedély. Minden változtatásnál külön eljárási díj. (Probléma: az egységes környezetvédelmi használati engedély úgy indult, hogy magába foglal minden környezetvédelmi engedélyköteles tételt, a víz mégis kimaradt belőle, így külön engedélyezés, külön eljárási díjak stb. terhelik az állattartókat.) 2 évente kötelező hulladékgazdálkodási terv eljárási díja. 5 évente a légszennyezés mérésére pontforrásokból akkreditált kibocsátás-ellenőrzés költségei. Éves telepenkénti vízkészlet-járulék fizetése.
MGSZH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság: -
A hígtrágya keletkezése és kibocsátása miatt nitrát érzékeny területeken 3 évente, nem nitrát érzékeny területeken 5 évente talaj- és talajvízvizsgálaton alapuló talajvédelmi terv készítésének költségei (milliós nagyságrend).
Akkreditált labor: -
Telepek kötelező ivóvíz vizsgálati díja.
20
5. melléklet: A
feketegazdaság jelenléte a sertés termékpálya
elemeiben A termelő oldali feketegazdaság arányait a jelenlegi sertéstermelés számaihoz viszonyítva, minimum 15 % -ra becsülhetjük. Ezt az 1. mellékletben számokkal is alátámasztottuk. A feketegazdaság okozta kár jelentős. (lásd táblázat): Koca záró létszám (2010. december / AKI) Hízókibocsátás, (hízó / koca / év): Előállított éves sertésmennyiség kocaszámok alapján (db): Sertéshús átlagár: Hízók leadási nettó súlya: Vágási %: Előállított sertéshús mennyiség / év (kg): Előállatott sertéshús értéke / év: Előállított sertéshús ÁFA bevétele: Fekete gazdaság okozta kiesés: Fekete gazdaság okozta ÁFA kiesés:
219 000 19 4 161 000 1 000 114 54% 472 356 704 472 357 118 089 15% 17 713
db db db Ft / kg kg kg M Ft M Ft M Ft
A feketegazdaság visszaszorításának két alapvető eszköze van: 1.) A termelők olyan előnyhöz juttatása, hogy ne érje meg az illegális eladás. Mivel jelenleg egy sertés után 5166 Ft befizetés keletkezik és kocánként átlagosan 19 hízót állítunk elő, kocánként 98154 Ft támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy a „malacszédelgő hizlalók” és egyéb ügyeskedő elemek ne legyenek előnyben a magyar sertés előállításával szemben. 2.) A termékpálya ellenőrizhetőségének javítása. Az első eszköz részleteinél fontos szerepet kaphatna a fordított ÁFA intézménye is. Így a gazdaságok nem érdekeltek abban, hogy illegális takarmányvásárlásba bonyolódjanak, mert azt nem tudnák úgy sem olcsóbban venni, mint annak nettó értéke. Másik hozadéka, hogy a gabonapiac fehéredését is maga után vonja. A termékpálya ellenőrzése jelenleg leginkább az állategészségügy által valósul meg. Az állategészségügyi ellenőrzések szigoránál nem elhanyagolható a szakemberek egzisztenciája és a termelő üzemek valamint vágóhidak helyzetének általános állapota. (Nagy haszonnál könnyebb bírságolni anélkül, hogy az üzem tönkre menne. Veszteséges üzemek bírságolása, és egyéb szankciói a tevékenység ellenőrzésének, és sokszor az ellenőrző egzisztenciájának a végét is jelentik.) E mellett az állategészségügyi ellenőrzések főként a db számra koncentrálnak, nem a súlyokra. Így a kiskereskedelemben a 105 kg-os sertésből könnyedén ki lehet árulni 150-160 kg színhús tartalmú terméket. A feketegazdaság visszaszorításának legfontosabb eleme az ellenőrizhetőség, ellenőrzés. Az ellenőrizhetőségnek eszközeként a termelői csoportok lehetőséget kínálnak mind az állategészségügyi, mind az egyéb hatóságok részére, hogy kontrolált működésükön keresztül betekintést nyújtsanak tagjaik gazdálkodásába, termelésébe. A termelők integrálódását segítő-, termelői csoportok növekedését motiváló intézkedések megtérülnek az ellenőrizhetőség, és a gazdálkodás kifehéredése oldaláról.
21
6. melléklet: Az
ágazati integráció lehetőségei, a termelői csoportok koncentrációja.
A világpiacon a globalizáció a piaci, keresleti igények koncentrálódásához vezetett. A kereskedelemben fontos (a termelők szempontjából kedvezőnek nem ítélhető) szerep jut az áruház-láncoknak. Bizonyos áruféleségeknél, a kiskereskedelmi láncok működése révén igen jól megfogalmazódnak az eladhatóság feltételei, melyet egyrészt a forgalmazott árukészlet tulajdonságai, másrészt annak árfekvése fejez ki. A keresleti koncentráció az előállítás sokszínűségére hátrányos hatást fejt ki. A kereskedelem, a „piramis-elv” alapján a legolcsóbb és általában legsilányabb árukészletből kívánja a legtöbbet. Ez a megfelelő szabályozás nélkül ahhoz vezet, hogy az áruféleségek kategóriáin belül tisztességtelen árverseny jön létre. A megfelelő szabályozással a megnevezés és a mögötte rejlő tartalom biztonságos korrelációja alakul ki. A szoros kapcsolat propagálására épített marketing tevékenység által talán fel lehet venni a versenyt a kereskedelmi trükkökkel szemben. Az előállítás árszínvonalát meghatározó feltételek a világ egyes részein nem egyformák, melyet a kereskedelem az áruk szállítása révén kihasznál. A kérdés az, hogy ennek társadalmi hatásai hol kedvezőek? Az országok kormányainak társadalmi kötelessége, hogy mérlegelje a fenntartható működés, és a nemzeti szuverenitás feltételeit. Erre jó eszköz lehet a kereskedelem, és a termelés fellépésének egyensúlyát célzó szabályzás. A keresleti koncentrációhoz kínálati koncentrációt kell rendelni! A magyar sertéságazat tagoltságának hátrányos hatásai: 1.) A kereskedelem a profit érdekében, a „piramis-elv” alapján teljesen eltolódott az olcsó termékek forgalmazása irányába. A kereskedelmi morál a gátlástalan profitrealizálás alárendeltjévé vált. Erre a termelők megosztott fellépése, a kínálati koncentráció hiánya semmilyen választ nem tud adni. A magyar sertéságazat nem képes alkalmazkodni ahhoz a körülményhez, hogy a hazai gabona alapú sertéstartás elő tud ugyan állítani értékes árualapot, de ez árban nem tudja felvenni a versenyt a hulladékon előállított sertéshússal. Az ágazat nem képes olyan szabályok kialakíttatására, (élelmiszerszabványok) amely egyértelműen megkülönbözteti a különféle minőségű hús és hústermékeket. Így a fogyasztók számára sem válik egyértelművé, hogy az árúk nem csak árban, de minőségben is eltérőek. 2.) A termelők erősen megosztott képviselete, nem képes a megfelelő érdekérvényesítésre. Nem képes demonstrálni a társadalmi igényt, amely alapja lehet a határozottabb törvényhozói és államigazgatási szándék kifejeződésének. 3.) Az ágazat nem képes olyan háttér megállapodások kialakítására, amely nemzeti szabályozás nélkül is érvényre tudná juttatni a termelők, feldolgozók érdekeit. 4.) A kereskedelemben jelentkező speciális igények kielégítése nem biztosított. Pl.: a. x-db, y-kg-os félsertés, valamelyik áruházláncnak b. x-db biosertés, igényes magas életszínvonalú piacokra c. megfelelő darabszám és megfelelő minőség biztosítása a magas minőségű húst igénylő piacokra (Délkelet-Ázsia) 5.) Az ágazat nem tud alkalmazkodni a hirtelen fellépő, speciális igények biztosította lehetőségekhez. (pl. A japán természeti-, és atomkatasztrófa keltette élelmiszerigény kielégítése.) 6.) A tagolt termelői fellépés nem teremt jó alapot az áru előállítás körülményeinek ellenőrizhetőségére, a megbízható élelmiszer előállítására. 7.) Az ágazat tagolódása miatt a válságos időszakokban fellépő körülményekkel szemben az egyes termelők önállóan sokkal kiszolgáltatottabbak, mint egy szervezet részeként.
22
A termelői érdekek képviselete, annak hatékonysága Magyarországon a 2000-es évek elején elindult a termelők - EU által jóváhagyott érdekképviseleti rendszerének megalkotása, a termelői csoportok létrejöttét szabályzó 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet segítségével. A rendeletek és későbbi kiegészítéseik módosításaik jó megközelítését jelentik a termelői érdekek érvényesítésének. -
53/2001. (VIII.17.) FVM rendelet, 3/2003. (I.24.) FVM rendelet, (88.§ d) 57/2003. (V.28.) FVM rendelet, (88.§ d) 81/2004. (V.4.) FVM rendelet, 133/2004. (IX.11.) FVM rendelet, 6/2005. (I. 24.) FVM rendelet, 42/2005. (IV. 29.) FVM rendelet, 67/2005. (VII. 26.) FVM rendelet, 97/2005. (X. 28.) FVM rendelet, 25/2006. (III. 31.) FVM rendelet, 51/2006. (VII. 5.) FVM rendelet, 59/2007. (VII.10.) FVM rendelet, 95/2007. (IX. 4.) FVM rendelet,
A sertés termelői csoportok ágazatbeli súlya jelentős, a hazai termelés kb. egyharmada. A hatékony fellépés szempontjait figyelembe véve, a jelenlegi 27 csoport maximális koncentrációjára lenne szükség. Ennek azonban jogszabályi akadályai is vannak. 1.) Az 59/2007 (VII.10.) FVM rendelet szerinti a termelői csoportok létrehozására és működésük támogatására a legmagasabb igénybe vehető összeg 100 000 Euro az első, és 50 000 Euro az ötödik évben. A hatályos szabályozás mellett, kb. 15 000 sertésnél valósul meg, a működési-támogatás biztosította legnagyobb előny. E fölött az értékesítés fölött a támogatottsági és az értékesítési érdek nem találkoznak. Mivel a 15 000 db-os sertéstermelési potenciál a piacon nem biztosít igazi alku pozíciót a termelő számára, a támogatás jelenlegi szabályzása nem éri el igazi célját. 2.) A jelenleg hatályos adótörvények értelmében a kapott támogatást semmilyen módon nem lehet továbbadni térítésmentesen a tagok felé anélkül, hogy a tagok a kapott előnyök után ne fizessenek ÁFA-t és egyéb adókat, és a támogatási összeg elköltése meglehetősen korlátolt, csak a működési költségekre szorítkozhat. Mivel tehát a csoportosulás a támogatás miatt kis létszámnál előnyös, de az ehhez hozzárendelt összeg elköltésében kicsi a mozgástér a jogszabályok nem biztosítják az agrártámogatás ezen formájának hatékony felhasználását. Így nemzeti érdek, hogy az EU-ós szabályzás változzon ezen a téren. 3.) További probléma, hogy a jelenlegi adótörvények a termelői csoportokat arra ösztönzik, hogy az évenként megkapott támogatási összeget lehetőleg éven belül felhasználják, mert ellenkező esetben jelentős társasági adót kell fizetniük. Így nagyobb projektek megvalósítása nehézkes. 4.) Komoly gondot okoz az is, hogy azon szövetkezeti tag, aki nem tesz eleget az Alapszabályban vagy Társasági Szerződésben (Kft. esetén) foglalt kötelezettségeinek (pl. termelői csoporton keresztüli értékesítési kötelezettség) és emiatt kizárásra kerül, az új szövetkezeti törvény értelmében, ennek ellenére is jogosult az új törvény hatályát követően keletkezett vagyongyarapodás arányos részére. Ez lényegében a termelői csoport támogatásának tulajdonrész arányos kiosztását jelentheti az arra érdemtelen (volt) termelői csoporttag számára!
23
A termelői csoportok szabályzására vonatkozó 81/2004 (V.4.) FVM rendelet és annak néhány módosítása könnyen szolgálhatná a termelői csoportok koncentrációját: 1. megoldás: A 10. §-a lehetővé teszi a termelői csoportok társulását, így amennyiben az értékesítés a társuláson keresztül történne a kartelezés vádja nélkül lennének képesek a termelők áraikat a piaci lehetőséghez igazítani. Fontos, hogy a társulás után a társult termelői csoportok közös szervezete és az „alapszervezetek” a támogatását egyaránt megkaphassák. „ 10. § (1) Az állami elismerés e rendelet szerinti megadását azonos termék (termékcsoport) értékesítésére szerveződött kettő vagy több előzetesen elismert termelői csoport is elérheti akkor, ha egyes tevékenységeik (áruértékesítés, termelésszervezés, tárolás stb.) közös ellátására, továbbá közös érdekeltségükbe tartozó beruházások megvalósítására társulnak. A közös érdekeltségbe tartozó beruházásokban a termelői csoportok tulajdoni részesedése nem lehet kevesebb, mint hetvenöt százalék. (2) A társulásban résztvevő termelői csoportok önállóan működnek. (3) A társulás célját, az együttműködés területét és feltételeit, az elszámolási, érdekeltségi viszonyokat szerződésbe kell foglalni. (4) A társulásban résztvevő termelői csoportok árbevétele együttesen el kell, hogy érje az 5. § (1) bekezdésében meghatározott, az állami elismerés feltételét jelentő összeget. (5) A társult termelői csoportok a működési programban kötelesek legalább az együttműködés leírását, a társulásból származó előnyöket, a térségi és gazdasági hatásokat bemutatni. (6) Az állami elismerésre irányuló kérelmet - egyeztetett tartalommal - a társult termelői csoportok mindegyikének be kell nyújtania. A kérelemhez a társulási szerződést csatolni kell. Az állami elismerést a miniszter – az elismerési feltételek fennállása esetén – a társulásban résztvevő termelői csoportoknak külön adja meg. A pályázatban minden termelői csoportnak nyilatkoznia kell arról, hogy árbevétele a társulást követő két éven belül eléri az 5. § (1) bekezdésben meghatározott árbevételre vonatkozó feltételt. (7) Amennyiben a társulásban résztvevő termelői csoportok árbevétele a társulást követő két éven belül az 5. § (1) bekezdésben foglalt árbevételi határt nem éri el, a miniszter az elismerésről szóló határozatát visszavonja.” A megfelelő kiegészítő jogszabályok által, akár a jelenlegi támogatási rendszerben megszokott támogatási összegek biztosítása mellett is biztosítható a kínálat koncentrációja. 2. megoldás: Amennyiben a 81/2004 (V.4.) FVM rendelet 6. §-át (lásd alább) lehetne módosítani. „A termelői csoportnak a tagjai által termelt - az állami elismerés tárgyát képező - termék értékesítéséből - beleértve a saját előállítású feldolgozott termékek értékesítését is származó árbevétele nem lehet kevesebb, mint az összes árbevételének hetven százaléka.” A módosítási javaslat szerint a 70%-ot jelentősen csökkenteni kellene azon feltétel teljesülése mellett, hogy a vásárolt terméket egyéb termelői csoport állította elő. Így, egy nagy csoporton keresztül lehetne értékesíteni a termékeket úgy, hogy a kicsik megszerzett jogai és előnyei nem sérülnek.
24
3. megoldás: A működési költségekre fordítható összeg plafonértékét el kellene törölni, és az összeget az értékesítés arányában kellene elosztani. Magyarországon a jelenleg működő 27 termelői csoport számának növekedése nem kívánatos. A maximális támogatottság érvényesülése mellett kiszámítható a maximális keret: Az öt éves ciklusban évenként és termelőcsoportonként átlagosan 78 000 Eurot fordíthatnánk erre a célra. „Működési keret” = 78 000 x 27 = 2 106 000 Euro = kb. 568 MFt 4 500 000 db / éves magyarországi sertéstermelést feltételezve, ez sertésenként 126 Ft. Ennyi pénzt kellene adni a csoportoknak. Ezzel a 170 000 db sertésnél többet értékesítő csoportok nyernének, a kicsiket pedig abba az irányba terelné, hogy csatlakozzanak a nagyokhoz. Ennél a megoldásnál fontos megjegyezni a kis csoportok vezetésének egzisztenciális függőségét a jelenlegi, sertésenkénti kb. 1400 Ft-os működési támogatástól. (78000 Eur/év/15000 sertés) A 3/2003. (I.24.) FVM rendelet, és az 57/2003. (V.28.) FVM rendelet, 88.§, d pontja, az elismert termelői csoportok támogatását az árbevétel 6%-ban szabja meg. Ez az összeg nagyságát tekintve nagyságrendekkel meghaladja a fentebb kalkulált 126 Ft-ot, így kívánatos lenne a 6%-nyi támogatás megközelítése. 4. megoldás: A legnagyobb szervező erő non-profit szövetkezetté alakul, felvásárolja a termelői csoportok által előállított sertést és előre meghatározott nyereségért, (pl. kg-onként 1 Ft), azt tovább értékesíti. Ez a szövetkezet lemond a termelői csoportok működési támogatásáról, ugyanakkor egyéb támogatási jogosultságokat és a meghatározott árrés révén hasznot realizál. A szövetkezeti formában történő működés mellett (egy tag - egy szavazat, termelési volumentől függetlenül) messzemenően biztosítani lehet a tagok érdekeinek érvényesülését. A kiharcolt kedvezmények, előnyök könnyebben eljutathatók a tagok felé, mint a jelenlegi termelőcsoportokon keresztül és demokratikus működési formából adódóan a tagok nagy biztonsággal meg is kapják azt. 5. megoldás: A termékpálya tanács szerepének, formájának és struktúrájának az átalakítása a termelők egységes gazdasági érdekeinek erősebb képviselete céljából. A termelői csoport biztosította egyéb előnyök Az egyéb előnyök a közös fellépésből, a sokszínű és társadalmilag diffúzan beágyazott tagságból, illetve a méretből adódnak: 1.) 2.) 3.) 4.) 5.)
Hatékony fellépés a takarmányok (akár import) vásárlásakor. Tárgyalóképes pozíció a bankoknál, hatékony kintlévőség-kezelés. Tárgyalóképes pozíció a gyógyszer-, és egyéb beszerzésnél. Lobbi kérdések hatásos érvényesítése a döntéshozók és az üzleti partnerek felé. Az egyes tagok képességeit figyelembe vevő termelésszervezés, a családi gazdaságok és a nagyüzemek jól koordinált kapcsolatrendszerén keresztül. (A családi gazdaságok integrálása.) 6.) A tenyésztői programok megvalósíthatóvá válnak. 7.) Az egy tag számára anyagilag megerőltető szervezési és marketing faladatok folyamatos és hatékony végrehajtása. 8.) Olyan törekvések megvalósíthatósága, ami a központi előadásban diszkriminációnak minősülne. (Pl.: Amennyiben a támogatásokat csak magyar sertésre szeretnénk
25
vonatkoztatni, akkor azt nem lehet a kormányzattól elvárni, mert diszkriminációnak minősül. El lehet várni a viszont azt, hogy csak valamely termelői csoport ajánlása mellett adjon támogatást. A termelői csoportok ismerik tagjaikat, és így a támogatások kiosztását könnyen tudják a magyar sertésre korlátozni. Ezzel azt előnyben részesítik, illetve a csökkent db-szám miatt nagyobb támogatás juthat, mint korábban.) 9.) A termelői csoport, valamint annak tagjainak ellenőrizhetősége a fekete gazdaság leszorítása érdekében. 10.) Termelői csoport tagok részére szervezhető szakmai rendezvények, tanfolyamok, információ-szolgáltatás. A termelői csoportok és a termőföld kapcsolata A termelői csoportokat segíteni kell az előnyös földbérleti jogosultságok megszerzésében. A csoportok maximális összeolvadása gyakorlati lehetőséget teremthet az ország területén diffúzan elhelyezkedő állami földek bérbevételére. Így a termelők valamelyest függetleníteni tudják magukat a Magyarországon a jövőben is várható hektikus takarmányáraktól. Az állami földek bérbeadása az egyes termelők, és a bérbe vehető földek eltérő földrajzi elhelyezkedése miatt a termelői csoportokon kívül általánosságban nem lehet hatékony. A magyar termelői csoportok, a külföldiek földvásárlásaira vonatkozó moratórium lejárta után, értelemszerűen biztosíthatnák a termőföldek magyar kézben maradását is. A napjainkban zajló újkori gyarmatosítás ellen fel kell venni a versenyt! Nem szabad hagyni, hogy a magyar termőföld a fejlődő országokban működő recept szerint, a világot irányító, spekulatív pénzügyi lobbi kezébe kerüljön, mely által újra zsellérekké válnánk. A termőföldhöz jutás másik fontos vetülete, hogy valamelyest segítheti a szerves-trágya elhelyezés problémáinak a megoldását. Összegzés A termelői csoportokra vonatkozó szabályzás megérett a felülvizsgálatra. Azt úgy kell módosítani, hogy sem a számviteli szabályok betartásából, sem a jelenleg működő csoportok közti érdekek ütközéséből ne alakuljon ki olyan helyzet, amely a koncentrálódás ellen hat. A koncentrált igényekkel csak a koncentrált kínálat veheti föl a versenyt. Ennek a formáját sürgősen ki kell alakítani. Ennek érdekében a termelői csoportok 2011. április 7-én szándéknyilatkozatot fogalmaztak meg a Termelői Csoportok Szövetségének megalakítására.
26
7. melléklet: Technológia
és energetika, mint a magyar sertéságazat fejlesztési irányai Mottó: Lehet-e versenyképes a magyar sertés a dán és, holland hulladékon nevelt, vagy a brazil ellenőrizhetetlen sertéssel? Technológia: A magyar sertéságazatban a technológia kardinális kérdés, mert igen nagy a tartástechnológiai lemaradás a fejlett európai versenytársakhoz képest! Az egész ágazatban probléma, nem csak a közvetlen előnyök elmaradása, hanem olyan egyéb intézkedések megléphetősége miatt is, amelyek közvetve segítenék a versenyképességet. (Pl.: PRRS mentesítés, csak megfelelő higiéniai és technológiai körülmények közt képzelhető el.) A korszerű technológiák (tartás, klíma, takarmányozás) jelentősen csökkentik a fajlagos takarmány felhasználást, az elhullási veszteséget, növelik viszont a súlygyarapodást, javítják a takarmányértékesítést. Röviden: javítják a jövedelmezőséget. A fejlesztések felgyorsítására nagy szükség van, csak úgy, mint a fejlesztésekre vonatkozó intézkedések átgondoltságára és összhangjára. A Sertés Lobbi javaslata a technológiai fejlesztések felgyorsítására az alábbi pontok szerint foglalható össze: A meglévő ÁTK pályázatok bírálati és ellenőrzési módját rugalmasabbá kell tenni! A jövőben civileknek, (termelőknek) és az MVH-nak (VM-nek) közösen kell kialakítani a jelenleginél eredményesebben működő, mindkét fél számára betartható és ellenőrizhető rendszert. A párbeszédnek ki kell térni a kifizetések határidejére, a határidők be nem tartásából származó következményekre és a banki hitelezési hajlandóság kezelésére. A folyamatban lévő ÁTK pályázatok bírálatait azonnal be kell fejezni! Több olyan fejlesztés is van, amely csak félig készült el, mert az ÁTK 3-as pályázatok segítségével fejeződtek volna be, viszont azok bírálata késik. Ilyen esetekben, (pl. Fiaztató megépült, hizlalda nem.), a termelőknek és az államnak is csak áll a pénze a fejlesztésben. Ez az államnak fölösleges kiadást, a termelőnek akár csődöt is jelenthet. Az elbírált pályázatok teljesítési határideit és a megvalósítási ütemezéseket újra kell tárgyalni! Új pályázatokat kell kiírni, a termelők részére, vállalható feltételekkel. (Hitelgarancia, hitelkamatozás, hitelhez jutás, stb.) Állatjóllét fejlesztésére fordítható támogatásoknál előnyben, vagy legalábbis nem hátrányban kellene részesíteni a zöldmezős beruházásokat, mivel a meglévő épületek átalakításával ritkán lehetséges az álatok igényeit, valamint a gazdaságos termelés feltételei együttesen kielégíteni. (férőhely, padozat, klíma-technika, stb.) Ha mégis, akkor sokszor nem olcsóbb, mint újat építeni.
27
Energetika: Magyarország éghajlati helyzete a Kárpát-medence klímájában mutatkozó nagyobb szélsőségek miatt kedvezőtlenebb, mint a ny-európai versenytársaké. Az éghajlati viszonyok miatt, így komoly gondot jelentenek az épületszerkezetekből adódó tartástechnológiai hiányosságok. A zöldmezős beruházások az elmúlt időszakban nem voltak támogatottak. Átalakítással, rekonstrukcióval lehet ugyan javítani a tartástechnológián, de az energia felhasználást elsősorban az épületek architektúrája legalább annyira meghatározza, mint a szigetelése. A felújítások esetén az épületek kialakítása, telepi elrendezése adott, így azon változtatni nem nagyon lehet. Hollandiában, Dániában már ötven évvel ezelőtt is piaci árú volt az energia, így az állattartó épületek tervezésénél azok elrendezése, és energiatakarékossága nagyon fontos szempont volt. Magyarországon az olcsó orosz fűtőolaj miatt, a nagy telepfejlesztések idején az energiatakarékosság nem volt szempont. A meglévő telepek felújítása során így az energia-költség sajnos nem tud olyan mértékben csökkenni, mint a zöldmezős beruházásoknál. Közvetve az energia költségeket növelik a víz, szennyvíz, takarmánykijuttatás, stb., alkalmazott lehetőségei is. A Sertés Lobbi javaslata az energetikai fejlesztések felgyorsítására az alábbi pontok szerint foglalható össze: o
o
Az állattartó telepek energetikai korszerűsítésére, a globális CO2 kibocsátási program keretében ki kell írni pályázatokat. Vezérelvként az animális hő és a megfelelő légcsere egyensúlyát kell szem előtt tartani. Építészeti projekteket kell pályáztatni az energia és egyéb költségek csökkentése érdekében. A meglévő, formatervek szerint kivitelezett épületekre és a zöldmezős beruházásokra. A pályázatoknak ki kell térni a trágyahasznosítás energetikai vetületeire is.
28
8. melléklet:
A trágyakezelés szabályainak felülvizsgálata
Mottó: Miben különböznek Magyarország természeti adottságai a dán, holland, német, stb., óceáni éghajlatú területek éghajlati és talajviszonyaitól? Trágyakezelés: Magyarország talaj-, és éghajlati viszonyai eltérnek a nyugat-európai sertésnagyhatalmak adottságaitól. Hazánk éghajlata kontinentális, szemben az előzőek óceáni éghajlatával. A csapadék kevesebb, eloszlása egyenetlenebb. A talajok általában csernozjom vagy erdőségi jellegűek, általában jó vízgazdálkodással, szemben a holland és dán réti, öntés, illetve láp valamint az osztrák és német gyengébb vízgazdálkodási adottságú erdőtalajokkal. Hazánkban a versenytársakétól teljesen eltérő a talajélet és a talajszerkezet, sokkal magasabb a szántóként művelt területek aránya. A Kárpát-medence sajátos geológiai fejlődése révén több, egymástól jól elválasztott vízréteg található a földfelszín alatt. Ezek egymás közt nem vagy csak néhol átjárhatóak. 1. táblázat Ország
Ausztria Dánia Hollandia Magyarország Németország
Területe (km2) 83 870 43 094 41 526 93 030 357 021
Népessége Sertés (M fő) létszám (M db) 8,32 Kb. 3 5,51 12,873 16,49 12,108 10,19 3,247 82,43 26,841
Egy főre jutó sertés létszám (db) 0,36 2,34 0,73 0,32 0,33
Sertés sűrűség km2 35,77 298,72 291,58 34,90 75,18
/
Forrás: Az adatok egy része az AMI, EU statisztikái alapján (2010. február) készített anyagából származnak, A fenti tények miatt Magyarországon a sertés ágazat környezeti terhelése lényegesen kisebb, mint a példaként említett államokban. A szerves trágya, a szántóként művelt területek nagy aránya miatt sokkal inkább illeszkedik a mezőgazdasági termelés egyéb ágazataihoz, és a talaj valamint a csapadék viszonyok miatt is sokkal kisebb problémát jelent. A Sertés Lobbi javaslata trágyakezelést érintő problémák kezelésére az alábbi pontok szerint foglalható össze: o Magyarország EU-ós parlamenti képviselőinek, hazánk vonatkozásában lobbizni kell a szerves-trágya kezelés hatályos szabályzásának enyhítése érdekében. o A hatóságoknak figyelembe kell venni az ország adottságait és a meglévő jogszabályok ellenőrzéseit is ennek szellemében kell végezni. o A SAPS-TOP UP támogatások rendszerét úgy kell módosítani, hogy a növénytermesztőnek érdekében álljon a szerves-trágyák használata. (Kapjon támogatást, vagy a meglévő támogatás egy részét akkor kapja meg, ha meghatározott összegben és mennyiségben vásárol szerves trágyát valamely állattartó teleptől.)
29
Az eltérő üzemméretek, és az alternatív gazdálkodás hordozta lehetőségek 9. melléklet:
Mottó: Hogyan valósítható meg a színes, de hatékony sertéságazati gazdálkodás? A családi gazdaságok lehetőségei: A Családi gazdaságok önállóan csak akkor életképesek, ha a helyi piacokon tudják értékesíteni termékeiket. Minthogy azonban a lakosság nagy része urbanizált, és a termelés még a vidéki környezetben is egyre több helyen tanyákra kényszerül, a kereskedelem és a termelés feltételeinek ellenőrzése komoly feladatot ró ki a gazdákra. Általában igaz a tevékenységekre, hogy annál magasabb színvonalon és annál hatékonyabban lehet üzemeltetni, minél inkább megtörténik a specializálódás. A specializálódás ugyanakkor csak kiszámítható gazdasági környezet mellett biztosít hatékonyságot, egyébként a piaci folyamatokhoz való alkalmazkodást csökkenti. Az egyértelmű kormányzati szándék kifejeződésére tehát nem csak az ágazat létével kapcsolatban van szükség, hanem az ágazat szerkezetére vonatkozólag is. A gazdák önálló piaci szereplése önmagában csak a kereskedelmi hasznot iktatja ki, termékeik valószínűleg fajlagosan nem olcsóbbak és nem is biztonságosabbak, mint a nemzetközi versenytársaiké. Így az ágazati profizmusból eredő versenyelőny valójában nem jelentkezik. Az előnyök tulajdonképpen a kereskedelmi haszon csökkenése révén jelentkeznek. Az ellenőrizhetőség (pénzügyi, élelmiszerbiztonsági, állategészségügyi) szempontjából is megfogalmazódnak aggályok, ezért az igazán jó megoldás egy szervezett integráció kialakítása, ahol a piacra jutás elképzelhető a lokális piacokon is, de egyrészt ellenőrizhető körülmények között, másrészt a koncentráltabb igények kielégítését nem kizárva! A családi gazdaságoknak szövetkezni kell egy meglévő integrátorral, (termelői csoporttal, stb.), amely szövetkezésnek segíteni kell a családi gazdaságot a versenyképes termelési struktúra kialakításában. Az integráció segítségével a családi gazdálkodók olyan előnyökhöz juthatnak, (hitelhez jutás, hitelkamat, stb.,), amelyeket a bankok csak bizonyos hitelkihelyezési mennyiség után adnak. Az integrációnak biztosítani kell az esetleges szakirányú képesítéseket igénylő szaktanács jellegű segítségeket, a modern és megbízható tenyészállathoz való hozzájutás lehetőségét, a kedvező árú takarmánybeszerzést, stb., továbbá a családi gazdálkodó által előállított sertés egyenletes, kiszámítható és jövedelmet biztosító piacát. A közepes üzemek lehetőségei: Az ilyen üzemek a teljes vertikum minden területén végezhetnek színvonalas munkát. Térségek ellátásában vállalhatnak szerepet. Az árutermelésben üzemeltetni tudják a teljes előállítási vertikumot (tenyészállat, malac, hízó). Jó esélyekkel specializálódhatnak is a tenyészállat, malac, hízó vagy akár feldolgozott termékek előállításra, hisz méretüknél fogva ki tudják gazdálkodni a megfelelő szakemberek alkalmazását. A nagy üzemek lehetőségei: A családi gazdaság és a közepes méretű üzemek lehetőségein túl ezeknek a termelő egységeknek van igazi lehetősége a térségi integrációk szervezésében. Méretükből eredő saját előnyeiket tudják növelni az által, hogy lényegesebb kockázatvállalás nélkül szövetkeznek a kisebb üzemekkel, ugyan akkor biztosítják számukra a szövetkezés előnyeit. Ezek az üzemek, illetve integrációik lehetnek a nemzetközi igények kielégítésének zászlóshajói.
30
Extenzív módon nevelt sertés nemzetközi piacra jutásának lehetőségei: A mangalica programon kívül az ország klimatikus viszonyai között nem szabad ezzel a lehetőséggel foglalkozni. (szélsőséges telek!, nyarak, vagyonvédelem!) Ebben a programban viszont szükséges lenne a jobb szervezettség, ahhoz, hogy pl. az USA-ba ne Ausztria szállítson mangalicákat. Hibás gondolkodás az alternatív gazdálkodás versenyelőnyeként az alacsony ráfordításokat megjelölni. A ráfordítások gyakorlatilag nem tudnak olyan alacsonyak lenni, hogy a nyugateurópai olcsó húst elő lehessen állítani, így e gazdálkodási mód csak akkor lehet jövedelmező, ha sikerül a termelőket egységes fellépésre késztetni, és sikerül speciális piacokat találni. A tények azt mutatják, hogy vannak ilyen piacok, de a megjelenést szervezni kell!!!
31
A humánerőforrás gazdálkodás lehetőségei a magyar sertéságazatban 10. melléklet:
Mottó: Hogyan lehet a hatékonyságot és a foglalkoztatást egyszerre növelni? A technológiai elmaradás egy része pótolható az élőmunkaerő nagyobb arányával, ha az megfelelő gondossággal és lelkiismeretességel rendelkezik. A feladatra alkalmas embereket sajnos azonban egyre nehezebb találni, ha a klasszikus értelemben vett vidéki életforma egzisztenciális lehetőségei, és társadalmi tisztelete a jelenleg tapasztalható irányba halad. Ahhoz, hogy az emberekben otthonról hozott értékként, bevésődve legyen az álatokkal való bánásmód megfelelő képessége, gyermekkorban kell részese lenni az állatgondozásnak. Napjainkban nem csak a városokban, hanem egyre több faluban is csak potenciális szennyező forrásnak tekintik az állattenyésztést. A lakott területekről egyszerűbb a tevékenységet kitiltani, mint a közösség számára elfogadható körülmények kialakítására bírni a gazdálkodókat. Ez hozzáállás sajnos a természettől egyre távolabb kerülő emberiségben azt az érzetet kelti, hogy az álatokkal való munka koszos és undort keltő bárhogyan végzik is. Természetesen ez nem így van. Ennek elfogadásához azonban meg kell találni a társadalom számára elfogadható viszonyok kialakítását úgy, hogy az ne a szeparáció által valósulhasson csak meg. Az élőmunkaerő foglalkoztatására, és az utánpótlás biztosítására szükséges van a társadalmilag elfogadott és a vidéki közösségekbe beágyazott családi gazdaságokra. Itt a kisebb méretek miatt kisebb a tőkeigény, és kevés személy odafigyelése is működtetni tudja a vállalkozást. Ahogyan azonban az üzemméretekről kialakított álláspontunkban is kifejtettük a családi gazdaságok csak a nagyobb termelői csoportosulások által, integráltan juthatnak a nemzetközi versenyképesség eléréséhez szükséges feltételek megvalósításához. Az integrációk hatékony működéséhez viszont a modern nagyüzemek szükségesek. Ezek az üzemek a technológiák kezelését és a technológiai fegyelmet szigorúan betartó, rendszerszemléletű szakembereket igényelnek, akiket nehéz úgy kiképezni, hogy 18-20 éves korukban találkoznak először állatokkal, abban ugyanis minden gazdálkodási méret közös, hogy a középpontjában az állat igényeinek kell lenni. A kétféle gazdálkodás tehát a humánerőforrás szempontjaiból is kiegészíti egymást. A gazdaságok tőkehiányos állapota, és az ágazat rövid-távú, nagy szélső értékekkel bíró ciklusossága miatt a technológiai fejlesztések elmaradtak vagy sok esetben csődöt okoztak. A hozzáértő munkaerő fellelhetősége egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, így a fejlesztésekre és az ágazati integrációk megvalósítására nagy szükség lenne. Magyarország számára jelenleg valamelyest előnyt jelent a munkabérek alacsonyabb színvonala, ugyanakkor a tartástechnológiai hiányosságok és a komoly ágazati integráció hiánya miatt jelentkező nagy élőmunkaerő igény, összességében általában költségnövelő tényező. Nem elhanyagolható, hogy a magasabb munkaerő létszám és az alacsonyabb bérszínvonal miatt a telepek járványvédelmi kockázata lényegesen nagyobb, mint ott, ahol a dolgozók munkaidő után nem nevelgetnek disznókat otthon. Az ország rossz vagyonbiztonsági körülményei az állattartó telepeken hatványozottan vannak jelen. A kisebb lopások (10-20 malac) teljességgel felderíthetetlenek. Nagyságrendjük a felderítés hatékonyságával, az általános morállal, az esetleges rajtakapások alkalmával tett azonnali, akár fizikai intézkedések hiányával van összefüggésben. A nagy dolgozói létszám, a munkahelyek és a vagyoni javak tiszteletének hiánya nem kedvez a helyzet javulásának! A vagyon védelemre fordítandó kiadások így messze meghaladják a versenytársak hasonló jellegű kiadásait. Nálunk ez 3 – 10 Ft/kg, Nyugat-Európában gyakorlatilag nulla.
32
A Sertés Lobbi javaslata humánerőforrást érintő problémák kezelésére az alábbi pontok szerint foglalható össze: o o
o
o o
o
Ki kell alakítani az ágazat szerkezetére vonatkozó központi koncepciót. A tervnek a nagyüzemeket és a családi gazdaságokat integráló termelői csoportosuláson kell alapulni. Vissza kell állítani a vidéki életpálya tiszteletét, segíteni kell a faluközösségeken belüli kulturált állattartást. A szennyező gazdaságokat nem elsősorban kitelepíteni kell, hanem rábírni a közösség számára elfogadható gazdálkodásra. Erre az osztrák hegyi falvak állattartási kultúrája jó példát nyújt. Fel kell kutatni azokat a referencia üzemeket, ahol lehetőség van a fiatal szakemberek gyakorlati képzésre. Fontos, hogy a kiválasztási folyamat méret semleges legyen. Ezeket az üzemeket a szakképzési hozzájárulásból támogatni kell. Az ágazat méretét fel kell fejleszteni évi kb. 6-7 M db sertés előállítására. A munkanélküli segélyek tervezett 3 hónapra csökkentése miatt, az előreláthatólag romló vagyonbiztonság felveti a telepek ez irányú fejlesztéseit, az őrzésére fordítható támogatások biztosításával. Az ilyen jellegű támogatásokat fel lehetne használni a fajlagosan nagyobb munkaerő költségek kompenzációjára is. Így az ágazati versenyképességet javító technológiai fejlesztések nem járnának, még átmeneti foglalkoztatás csökkenéssel sem. A telepek azon munkafolyamatait, amelyek nem igényelnek nagy tapasztalatot, és könnyen betaníthatóak be lehetne vonni a tervezett közmunka programba.
33
11. melléklet:
Az állategészségügyi fejlesztések szükségessége
Mottó: Az állategészségügy kettős szerepe. Állategészségügy, állatgyógykezelés: Az állatok egészségének védelme, a betegségek gyógyítása, megelőzése klasszikus feladat. Egyértelműen segíti a jövedelmezőséget és a versenyképességet, ha az állományok magas állategészségügyi státuszban vannak. Az állományok koncentráltsága sajnos nem csak a jövedelmezőségnek, de a betegségek előfordulásának is kedvez. Sokszor olyan betegségek okoznak problémát, amelyek természet közeli viszonyok esetén nem jelentenek nagy veszélyforrást. Az állategészségügyi ellátás klasszikus feladatai között szerepel a termelési cél és az állatok igényeit leginkább kielégítő termelési körülmények gazdaságos összehangolása. Ez jó esetben nem gyógyszeres beavatkozást jelent, hanem technológiai változtatásokat. Magyarországon a ny-európaihoz hasonló állategészségügyi státuszú állományt a koncentráltság és a tartástechnológiai lemaradás egyidejű jelenléte miatt, csak jóval magasabb állategészségügyi ráfordítás mellett lehetne elérni. (Általában gyógyszeres beavatkozások segítségével.) Ez jelentős plusz költségeket jelent és élelmiszerbiztonsági szempontból is aggályos. Sajnos a tőkehiány miatt a rosszul ütemezett és sokszor alulfinanszírozott beavatkozások miatt a hazai állományok végül is alacsonyabb szinten termelnek. •
Megoldás: - Technológiai fejlesztések. - Ellenálló és megbízható genetika használata. Genetikai fejlesztések.
Állategészségügy, protekcionizmus: Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta mezőgazdaságunk helyzete jelentősen megváltozott. Átalakulta a piacra jutás, a piacvédelem és a verseny körülményei, amelyre nem készültünk fel kellőképpen. Ennek egyértelmű bizonyítékait szolgáltatják a foglalkoztatottsági és állatlétszám adatok. Ebben a helyzetben az állategészségügyre új szerep hárult, a piacvédelem. Az ehhez létező eszközei az ellenőrzések és a jogszabályalkotás. Természetesen a jogszabályalkotás csak szakmai alapokon történhet, de érvényesülni kell protekcionista érdekeinknek is. Aktuálisan ilyen kettős célt szolgálhat az ország Aujeszky mentességének deklarálása és PRRS mentesítése, mellyel kapcsolatban egy állategészségügyi szakembereket, termelőket és tenyésztőket tömörítő munkacsoport tevékenysége elkezdődött. A munkacsoport megbeszélésén elhangzottak, néhány kiegészítéssel az alábbiak:
Összefoglaló az MgSzH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság 2011. április 7-én tartott PRRS egyeztető megbeszéléséről A megbeszélésen az MgSzH, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, és a Besenyőtelki Agrár Zrt. Az egyeztető megbeszélésre az Országos PRRS mentesítési Program keretében került sor. A program keretében a következő mérföldkő, hogy 2011. április végére a PRRS mentesítési terv elkészüljön.
34
A megbeszélésen a következő pontokról esett szó: 1. Eddigi felmérő vizsgálatok: • A megyei Igazgatóságok bevonásával 2010 nyarán végzett felmérés alapján a nagy-létszámú állományok fertőzöttségének aránya a következő volt: o Az állományok 70, 6%-a mentes (kocák kb. 70%-a található ezekben az állományokban), o Az állományok kb. 11%-a fertőzött (kocák kb. 21%-a található ezekben az állományokban), o Az állományok közel 20%-a nem került minősítésre (kocák kb. 9,4%-a található ezekben az állományokban), • Az MgSzH 2010. decemberében felmérő programot indított a kis- és nagylétszámú ismeretlen státuszú sertésállományok PRRS fertőzöttségével kapcsolatban. A vérminták levételének határideje 2011. március 20-a volt. 2. A program sikerességének feltétele: • A leendő mentesítési program sikeressége az állategészségügy, a sertéstenyésztők, a sertéstartók és az állatorvosok nagyfokú együttműködésétől függ. • A magyarországi sertésállomány 10-12%-át (kb. 25 000 koca és szaporulata) a törzstenyészetek képezik, melyeknél a 4-es mentesség alapvető kritérium, így számukra alapvető fontosságú, hogy a mentesítés megtörténjen. 3. PRRS járványtana, járványok mértéke Magyarországon: Hazánkban az elmúlt években és jelenleg sem okoz a PRRS nagy gazdasági kárral járó járványokat, azonban egy-egy telepen időnként megjelenik, és itt gazdasági jelentősége számottevő lehet. Az elmúlt esztendőkben nem volt olyan típusú PRRS járvány (jelentős szaporodásbiológiai problémákkal), mint az 1990-es évek végén, 2000-es év elején, de a szakemberek a sertés légzőszervi betegség komplexének egyik kórokozójaként kezelik e betegséget. Jelentős immunszupresszív hatása miatt aktiválhatja a telepen lévő egyéb kórokozókat, melyeknek jelentős gazdasági kártétele lehet. (Az ilyen jellegű kártételekről Dr. Ózsvári László felmérést tervez készíteni.) Számos nagy-létszámú sertéstelepen tünetmentes PRRS fertőzöttséget lehet megállapítani, mely a kórokozó virulenciabeli különbségeivel magyarázható. A vírus terjedésében a kontakt fertőzésnek van a legnagyobb szerepe, de emellett levegő útján több km-es távolságban képes terjedni, ami nehezíti a mentesítést. A fertőzött kansertés 90-100 napig is üríti a vírust ondóval. 4. Statisztikai adatok: • A nagy-létszámú állományok fertőzöttsége 25-30%, • A kistermelői állományokban 8-10 % a fertőzöttség mértéke (földrajzi eloszlásuk fontos)
5. A kis- és nagy-létszámú ismeretlen státuszú sertésállományok PRRS fertőzöttségét felmérő vérvizsgálatok eredményei a jelenlegi minta-feldolgozottság (beérkezett minták kb. 2/3) alapján: • 62 000 beérkezett minta + 4-5 000 minta iktatásra vár • Közel 40 000 minta került a mai napig feldolgozásra • Eredmények: kb. 40 000 mintából kb. 8 000 minta lett pozitív. Ez kb. 20 %-os szeropozitivitást jelent országosan az ismeretlen státuszú állományok vonatkozásában. Ez országosan + 4%-os pozitivitást jelent (20%-nak a 20%-a, az első pontnál részletezett 20%-nak a 20%-a). Kocák vonatkozásában ez kb. 2% (9,4%-nak a 20%-a). Összességében tehát Magyarországon a kocák 23%-a fertőzött (21%+2%) • Eredmények megyei lebontásban eltérő fertőzöttséget mutatnak.
35
6. Mentesítés főbb szempontjai: • Cél: Hosszú távú mentesítési tervet szakmai alapon kidolgozni a fertőzöttség mértékének figyelembevételével (nehézséget okoz, hogy a PRRS vírus kikerült a kistermelő állományokba). • Mentesítés főbb lépései: o Jelenlegi fertőzöttséget stabilizálni, országon belüli vírusmozgást minimalizálni kell. o Kistermelői udvarokat minősíteni kell PRRS szempontjából, a fertőzött állományt állami kártalanítás mellett javasolt minél előbb felszámolni! o EU-n belüli kereskedelemben minőségi importra kell törekedni, PRRS-sel fertőzött állat ne kerülhessen be Magyarországra. o Karanténozási fegyelmet vissza kell állítani (minimum 60 nap legyen, mintavétel prevalencia alapján). o Mentesítés állománycserével, Roll over módszerrel. A módszerhez puffertelep biztosítása szükséges. A bent lévő hízóállományt ki kell futtatni. o Mentesítés módosított Roll over módszerrel: Tenyészállomány vakcinázással történő stabilizálása, majd fél évig zártan tartása, mely idő alatt áthangolódik, védett lesz. Ezen idő alatt egy vakcinázás által védett süldő generációt ki lehet állítani a saját állományból, és a kocák között úgy lehet nagy arányú szelekciót végezni, hogy a fél év múlva beinduló termelésnél a süldőket állítják be helyettük. (Csak a legjobb kocákat hagyják meg, így nem kell az mindet fél évig etetni.) Így, fél év múlva kizárólag védett kocák utódai születnek a telepen. o Termelői javaslat szerint a fertőzött telepek nem fertőzött kocáit védetté kellene tenni, majd másik telepre vinni, és ott kezdeni velük a szaporítást. A fertőzött telepi állományt ki kellene futtatni és kitakarítás után a mentes kocákkal, valamint mentes süldőkkel kellene folytatni az újra termelést! o Telepi zártság elrendelését kell megvalósítani a PRRS pozitív nagylétszámú sertéstelepen. Így az állatok továbbtartás céljából történő kivitelét meg lehet akadályozni. 7. Tenyészállat behozatal feltételei mentesítés alatt és után • Magyarországon csak PRRS mentes tenyészállat forgalmazása és vásárlása a megengedhető. Kizárólag PRRS-mentes sertéseket lehet behozni az országba. A tenyészállat vásárlások esetén a fogadó telepen minimum 60 napos időtartamra karanténba kell a az állatokat helyezni. Ez alatt az idő alatt minimum 2-szer szerológiai vizsgálat, és kanok esetén 1-szer az ondó PCR-rel történő vizsgálata szükséges. 8. Vakcinák: • Élővírusos, attenuált, vakcinákat ki kell iktatni a vemhes állatok oltásából (süldőt, nem vemhes tenyészkocát, lefialt kocát lehet oltani vele). • Még nem tisztázott, hogy kötelező lesz-e a vakcinázás a fertőzött telepeken a vírusürítés csökkentése érdekében vagy sem. (Az állományfertőzöttség mértékének csökkenését azonban felgyorsíthatjuk, ha vakcinázunk.) 9. Állattartók, sertéstenyésztők, állatorvosok felé történő megfelelő kommunikáció szükségessége: • A mentesítés sikerességének alapfeltétele, hogy a mentesítés mindannyiunk közös érdeke legyen. • Fontos betegség negatívumainak kimutatása (veszteségek pénzbeli kifejezése is). • Kormányzat részéről támogatásokkal kell ösztönözni a mentesítésben való részvételt (pl. PRRS mentes telepről származó sertések eladása után anyagi támogatás a kormányzat részéről). 10. Mi lehet a reális cél Magyarország mentes státuszának elérésére? • Minimum 5 éves programot kell kidolgozni
36
11. Mentesítés végrehajtása a környező országok együttműködésével: • Az EU-s országok jelentős része fertőzött, és vakcinázással védekezik. • Célszerű lenne más EU-s országgal együttműködve, közös mentesítésbe kezdeni. 12. A készülő rendeletben országon belüli, területi mentességi kategóriákat kell meg határozni: • Pl. Vas megye alacsony fertőzöttsége→hamar elérhető a területi mentesség 13. Sertéshús EU-n belüli kereskedelme nem korlátozható. 14. Vágóállat EU-n belüli kereskedelme: • Korlátozható (azonnali levágásra kötelezéssel). Célszerű lenne pályáztatásos módszerrel, csak bizonyos vágóhidaknak vágási engedélyt adni a PRRS fertőzött régióból származó állatok vágására és feldolgozására. A pályáztatásnál a területi fertőzöttséget és a telepek koncentráltságát kell figyelembe venni. 15. Transzport • Amennyiben az állatszállítás Magyarországon keresztül történik egy másik országba, és Magyarországon az állatokat pihentetik, fennáll a levegő útján történő fertőződés veszélye, ami nehezíti a mentesítést és a mentes státusz fenntartását. • Meg kellene tiltani a fertőzött állatok más országból, rajtunk keresztül történő szállítását! / vírus rekombináció, vagy esetleg nem Európai törzsek bejutásának veszélye miatt/.
37
12. melléklet:
A genetikai fejlesztések irányai és lehetőségei
Jelenlegi helyzet: Magyarországon 5 sertés fajta tenyésztése engedélyezett fajtatiszta tenyésztés formájában, valamint a különböző tenyésztési célra történő keresztezési kombinációjuk előállítása. Az öt fajta (magyar nagyfehér hússertés, magyar lapály, duroc, hampshire, pietrain) fenntartásával, törzskönyvezésével és nemesítésével az állam a Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületét bízta meg. Magyar sertés hibrid nincs, külföldi eredetű viszont három is rendelkezik engedéllyel. Gyakorlati probléma, hogy az árutermelők zöme nem valamelyik tenyésztő szervezet vagy hibrid előállítást szervező cég komplett genetikai programját hajtja végre, hanem „összevissza keresztez” mindent. Ennek eredményeként a naturális mutatók messze elmaradnak az optimálistól. Megfelelő szakmai-, tartás-technológiaii háttérrel a magyarországi sertéstelepeken elérhetőek versenyképes eredmények mind a magyar fajtatiszta-, keresztezett mind a külföldi hibridek tenyésztésével. A termelők érdekét, és nem egyes szervezetek érdekét szem előtt tartva, a témát a nagyobb horderejű döntések meghozatala előtt alaposan ki kell vizsgálni, szem előtt tartva az Európában, valamint globálisan várható trendeket.
38
A magyar sertéságazat lehetőségei a takarmányozás területén
13. melléklet:
A zöldmezős beruházások és a legmodernebb technológiák alkalmazása révén az európai versenytársak önköltségi szintje elérhető. Sőt, a bérszínvonal kiegyenlítődéséig talán kedvezőbbé is tehető, még gabona-alapú takarmányozás mellett is. Országos-, Európai- és Világ- marketinggel a döntően gabonán és kukoricán nevelt sertés vásárlói értékének növelése valószínű. A megfelelő reklámmal megteremthető a jobb minőségű hús piaci helye. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a dolgokat a nevén nevezzék, és a ruha vagy óra hamisításoknak megfelelő szankciók szerint legyen kezelve a fogyasztók megtévesztése, az eredet homályossága, stb., (lásd marketing).
Takarmánystratégia, energiahordozók, fehérjehordozók 1.)
Etethető takarmányok:
A biztonságos élelmiszer előállítás alapja, hogy ismerjük és elfogadjuk az állatok etetésére használt takarmányféleségeket. A nagy élelmiszeripari háttérrel rendelkező, fejlett nyugat-európai országokban jelentős a melléktermékek használata, ami természetesen tovább javítja a takarmányok bekerülési költségeit. Hazánkban e termékekhez való hozzáférhetőség lényegesen nehezebb, és élelmiszerbiztonsági szempontból nem is mindig kívánatos (dioxin botrány). A takarmányféleségek változatossága miatt talán kicsit nehézkes lehet az etethető takarmányok halmazát meghatározni, de minden bizonnyal eredményesebb, mint a tiltás. (Az emberi leleményesség hasonló szabályzás kijátszásában határtalan; lásd kábítószerek tiltásának kijátszása). Az etethető takarmányok halmazának definíciója egyrészt védené a saját élelmiszerpiacunkat, másrészt segíteni nemzetközi arculatunk meghatározását így a speciális piacok meghódítását. Erre nagy szükség lenne, mert a mellékterméken nevelt állatok húsának élvezeti értéke lemarad ugyan a gabona alapú takarmányozás biztosította minőségektől, de az is hús és sajnos olcsóbb előállítani, olcsóbban lehet eladni. 2.)
Fehérjehordozók:
A jelenlegi helyzetben a fehérjehordozók nemzetközi szabályzása miatt, Magyarország versenyhátrányban van. Az állati fehérjelisztek használata sok korlátozást tartalmaz. Kézenfekvő lenne ezt a függőséget a VÁF engedélyezésével megszüntetni. Ugyanakkor, ahogyan a gabona alapú sertéstartás hordoz pozitív marketing lehetőséget, a VÁF alkalmazása jelentős diszkriminációkhoz vezethet. Így elhatározás kérdése, hogy VÁF alkalmazásával az olcsó kategóriában, vagy VÁF nélkül a speciálisabb piacokon akarunk-e versenyezni. Az előnyök megjelenéséhez azonban a drágább előállítási módozathoz jelentős marketinget kell rendelni. Érdekes jelenség a baromfi liszt, árának alakulása. (A baromfi liszt elméletileg sertéssel etethető.) Még relatív viszonylatokban is messze meghaladja a szója árát. Így lenne ez a VÁF esetén is?! A kereskedelem gátlástalanságát feltételezve valószínűleg igen. Kérdés tehát, hogy mi az egyszerűbb a kereskedelmet úgy szabályozni, hogy a jelenlegi feltételek mellett védetté váljanak a hazai piacaink, és ennek bázisán meggyőző nemzetközi marketinget tudjunk folytatni az értékesebb sertéshús használata érdekében, vagy Magyarország
39
engedélyezi a VÁF használatát, biztosítva ezzel a rövid-távú gazdasági előnyöket, és a kereskedelmet a VÁF ára miatt szabályozza.
3.)
Energiahordozók:
A gabona és kukorica alapú sertéstartás versenyhelyzetbe hozása megoldást jelent az energiahordozók kérdésére. Az ipari melléktermékek (pl.: olajok) használata mindig fel fog vetni élelmiszerbiztonsági kérdéseket (dioxin). A kérdéskörök stratégiai megítélése fontos. Figyelemmel kell kísérni a világban zajló tendenciákat is. Mi az eladhatóbb a világban? Az olcsó sertés, vagy a biztonságos élelmiszer. Természetesen a stratégiákat nem lehet egyik napról a másikra változtatgatni, mert akkor hiteltelenné válik a termék. Jelenleg úgy tűnik, hogy Magyarországon egy tudathasadásos állapot van. A hazai piacon az olcsó húsért lobbizó kereskedők tevékenysége a meghatározó, ugyanakkor ugyanazon kereskedők hirdetik árujukat külföldön, mint biztonságos magyar minőséget. A helyzet hasonló a Don kanyarba szállított papír talpú bakancsok kereskedelméhez….
Takarmány beszerzési stratégia A takarmánygabonák 2010. évi áralakulása jól példázza az abrakfogyasztó ágazatok kitettségét az előre nem látható és tervezhető piaci áralakulásoknak. A legkritikusabb helyzetben a föld nélküli állattartók, a takarmányszükségletüket piacról történő vásárlással kielégítő, takarmánykészletekkel nem rendelkező termelők vannak, ugyanakkor a növényi fehérjehordozók árának alakulása minden sertéstermelőt egyaránt érint. A kérdés kezelésére többféle megoldás létezik. A gabonák területén az állami takarmánykészletek felszabadítása, vagy az intervenciós készletek meghirdetése árualapot jelenthet ugyan, de az értékesítési árak a jelenlegi - rendkívül magas - piaci árak közelében alakulnának, vagyis a termelők veszteségeit nem mérsékelnék. Olyan rendszer kialakítására van szükség, amely képes mérsékelni a szélsőséges áremelkedések hatását és képes (az aktuálisan magas piaci árnál) alacsonyabb árú takarmányt biztosítani az állattartóknak. Ez a MOSZ által kidolgozott, úgynevezett Biztonsági Takarmány Alap (BTA) létrehozásával megoldható lenne. A kidolgozott modell elsősorban a gabonák áringadozását kezeli, de kisebb kiegészítésekkel alkalmazható lenne a fehérje kitettség mérséklésére is. Az elképzelés lényege, hogy ez az Alap az állattartók előzetes takarmányjegyzési igényei alapján a betakarítást követő időszakban meghatározott nagyságrendű (pl. 500.000 tonnában maximalizált) készletet vásárol fel, melyből a rendszerhez csatlakozó állattartó a jegyzésének megfelelő mennyiségű takarmányhoz juthatna egy későbbi időpontban, a beszerzési (és egyéb költségekkel növelt), nem pedig az aktuális piaci áron. (A modell a későbbiekben részletezett módon azt a helyzetet is kezeli, ha az aktuális piaci ár alacsonyabb, mint a beszerzési ár.) 2010-ben a gabona árában bekövetkezett változás meghaladta a 100%-ot. A napraforgó dara, repce dara esetén egyéb években is rendszeresek a nagy mozgások. A szója árát a délamerikai betakarítások és a devizaárfolyamok befolyásolják. A devizaárfolyamok kivételével az árak mozgásában fellelhetők bizonyos törvényszerűségek. A gabona esetén az elmúlt 5 évből 3 évben haladta meg legalább 10%-kal a gabonák későbbi értékesítési ára a betakarításkori árat. A napraforgódara, repcedara áraiban jóval nagyobbak az ingadozások, amit a szója ára generál és az a tény, hogy a darák jó része égetésre kerül, így az év második felében eltűnik a piacról. Koncentrált és nagy igény esetén e takarmány alapanyagokhoz való hozzájutás mennyiségileg és ár szempontjából is kiszámíthatóvá válna. E problémák megoldására igen jó eszköz lehet a fentebb említett BTA, melynek részletei a
40
gabonák vásárlására lettek kidolgozva, de minden bizonnyal a fehérjeforrások beszerzésére is átültethetők.
A Biztonsági Takarmány Alap tervezett felépítése, működése (MOSZ) A termelők az aktuális (előző évi) állatlétszámuk alapján kalkulált takarmányszükségletük meghatározott hányadát (pl. 25-50% -át) jegyezhetnék le az Alapban. Amennyiben alkalmazásra kerül az 500.000 tonnás felső korlát, rangsorolásra kerülhet sor, ahol előnyben kell részesíteni a föld nélküli állattartókat, a nagy állategységre vetítve legkevesebb területtel rendelkezőket, a nagy állategységre vetítve legtöbb munkavállalót foglalkoztatókat. Javasolt cégforma: Tulajdoni hányad megoszlása: Alaptőke nagysága:
nonprofit társaság 25 % termelői, 75 % állami tulajdon első évben lejegyzett takarmány mennyiség értékének 10 %-a
(Ha az első évben a jegyzett mennyiség nem éri el az 500 000 tonnát, a későbbi években a jegyzett mennyiség növekedésével arányosan nő az alaptőke. Az 500 000 tonnás limit az alapítók döntése értelmében megemelhető.) Jegyezhető mennyiség: Jegyezhető gabonafélék: Felvásárlás időpontja: Felvásárlási ár:
Felvásárlás anyagi forrása:
Raktározás:
Működési költség fedezet:
maximum az előző évi takarmányszükséglet 25-50 %-a. takarmánybúza, árpa, kukorica a betakarítást követő 2 hónapon belül előzetesen maximalizált vételár, vagy az alatt. TIG jóváhagyása szükséges. (Meghatározása: prompt piaci ár, a hazai, párizsi, Chicago-i tőzsdei ár alapján ) - 5 % termelői biztosíték, a maximalizált vételár és jegyzési mennyiségnek megfelelően, - 95 % államilag garantált készfizető kezességű hitel. a takarmánygabonát jegyző termelőnél a jegyzett mennyiség nagyságáig, előre minősített raktárakban; illetve a TIG által biztosított raktárakban az Alap működésének első 5 évében állami támogatás (kezdeményezni kell az EU-s finanszírozást)
Az Alap a felvásárolt mennyiség 25%-ára kiterjedően fedezeti ügyletet köt a TIG, valamint a termelők tudomásával és jóváhagyásával. Az Alap a termelővel opciós vételi szerződést köt, aki ez alapján hívhatja le a jegyzett mennyiséget. Amennyiben a későbbi piaci ár a felvásárlási ár alá csökken, a TIG a gabonakészletet a későbbiekben részletezett formában, beszerzési áron felvásárolja az Alaptól. Az Alapból a lejegyzett mennyiséget a termelő akár több részletben is felveheti, az adott részlet lehívása előtt az arra a mennyiségre eső vételárat előre ki kell fizetnie. (Az esetleges jogtalan eltulajdonítás kockázatának minimalizálása miatt.) Amennyiben a termelő 5 éven belül kétszer nem hívja le az általa jegyzett mennyiséget, 2 évre felfüggesztésre kerül, vagyis 2 éven át nem jegyezhet gabonát az Alapban. Működési elv: az állattartó jelzi az Alap felé, hogy mekkora mennyiséget kíván - a meghatározott feltételek alapján – lejegyezni. Befizeti az alaptőke arányos részét, illetve a vételár 5%-át kitevő biztosítékot és a garancia díjat. (A garancia díj a hitelösszeg körülbelül 1,5 %-a.) Az Alap felvásárolja az összesített igénynek megfelelő mennyiségű gabonát.
41
Amennyiben a későbbi piaci ár meghaladja a betakarításkori árat, a termelő él az opciós vételi lehetőségével, lehívja a lejegyzett mennyiséget. Kifizeti a beszerzési árat, a kamatköltséget, garanciadíjat, illetve ha nem saját raktárában tárolja az árut, akkor a raktározási díjat. A biztosíték beszámít a vételárba, ha a lejegyzett mennyiséget több részletben hívja le a termelő, akkor az utolsó részlet vételárába. (Az egyéb költségek a vételár kevesebb, mint 10%-át teszik ki.) Ha a betakarításkori ár magasabb, mint a későbbi piaci ár, de a különbség kisebb, mint a biztosíték és az egyéb költségek nagysága, a termelő lehívja a jegyzett mennyiséget, mivel ellenkező esetben elvesztené a biztosítékot. Ha a betakarításkori ár lényegesen magasabb, mint a későbbi piaci ár, a termelő nem él az opciós vételi lehetőségével, elveszti a biztosítékot (beszerzési ár 5%-a), a garanciadíjat (1,5%) valamint elesik a raktározási díjtól, ha a saját raktárában tárolta az árut. Azon mennyiséget, amit a termelők nem hívnak le, a TIG vásárolja meg az Alaptól, az Alap által fizetett (TIG által jóváhagyott) beszerzési áron. Ebben az esetben a felvásárolt mennyiséggel arányos biztosíték, illetve a fedezeti ügylet nyeresége a TIG-et illeti. A kamatköltség az Alapot terheli, de ezt csökkenti a termelők által fizetett garanciadíj. Az Alap előre meghirdetett – jegybanki alapkamathoz, Bubor-hoz kötött, az átlagos mezőgazdasági kamatszintet tükröző - kamatot állapít meg. Amennyiben kedvezőbb feltételekkel jut hitelez, a kamatnyereség az Alapon belüli kockázati alapba kerül, az esetleges veszteségek finanszírozására használható fel. Példaszámítás Betakarításkori ár (vételár maximuma): 50.000 Ft/t A termelő befizeti a jegyzési mennyiségnek megfelelő alaptőkét. (Az Alap alaptőkéje az 500 000 tonna lejegyzése, 50 000 Ft/tonnás beszerzési ár mellett 2,5 milliárd forint. Ebből a termelői rész 625 millió forint, állami rész 1,875 milliárd forint.) 50 000 Ft/tonnás felvásárlási ár esetén, a termelői alaptőke hozzájárulás 1250 Ft/t. Befizeti a vételár 5 %-át biztosítékként, ez 2500 Ft/tonna, illetve a garanciadíjat, ami 750Ft/t. Az Alap felvásárolja a gabonát. Ha a későbbi értékesítési ár meghaladja a beszerzési árat - pl. 60.000Ft/tonnára emelkedik a termelő lehívja az Alapból a jegyzett mennyiségét a beszerzési áron, amit az alábbi, egyéb költségek terhelnek. Ezek: -
kamatköltség (decemberi-januári lehívás esetén 6 hónapra kb. 4-4,5 %): 2000-2250 Ft/t. raktározás díja (ha nem saját raktárban tárol): 1500 Ft/t/6 hónap (az intervenciós tárolási díjból – 0,92 €/t/hó – kiindulva), garanciadíj 750 Ft/tonna.
Ebből fakadóan a termelő az 50.000 forintos beszerzési áron felül (ha saját raktárban tárol) kifizeti a kamatköltséget és a garanciadíjat, vagyis 53.000Ft/t-s áron jut hozzá a gabonához. (Az alaptőke arányos része 5 éves időtávot figyelembe véve 250Ft/t, ami szintén növeli a költségeket.) Árcsökkenés esetén, ha a későbbi piaci ár alacsonyabb, mint a beszerzési ár, egy kockázatmegosztó mechanizmus lép életbe. Ha az ár 50 000 Ft/tonnáról lecsökken például 40 000 forintra, a termelő elveszti a biztosítékot (2500 forint/tonna), és a garanciadíjat (750 forint/tonna), lényegében 43 250 forint/tonnás áron jut takarmányhoz.)
42
Ha a termelő nem hívja le az általa lejegyzett mennyiséget, úgy azt a TIG (a vele is egyeztetett és általa is jóváhagyott) beszerzési áron felvásárolja az Alaptól. Ebben az esetben a felvásárolt mennyiséggel arányos biztosíték (2500 Ft/t,) illetve a fedezeti ügylet nyeresége (2000 Ft/t) a TIG-et illeti, tehát tonnánként 4500 Ft megtérül a 10 000 forintos árkülönbözetből. Az Alap elbukja a kamatköltséget 2000-2250 Ft/t, amit a termelők által befizetett 750 Ft/tonnás garanciadíj mérsékel. (Vagyis 1250-1500Ft/t a vesztesége, amit a már említett esetleges kamatnyereség és az alaptőke utáni hozam csökkenthet.) A kockázatkezelés a 2013 utáni KAP egyik hangsúlyos eleme, amit az Európai Bizottság közleménye is megerősíti: ”…egy kockázatkezelő eszköztárat is létre kell hozni a jövedelmekkel kapcsolatos bizonytalanságok és a piaci volatilitás hatékonyabb kezeléséhez…”. Ebből fakadóan külön biztosítékként beépíthető elem lehet, hogy például 15 % feletti áresés (veszteség) esetén - a példa 20%-os áresést modellez-, az a fölötti veszteség 60 %-a EU-s forrásból lenne fedezhető, tovább osztva kockázatot. Ez esetben az Alap esetleges vesztesége jelentősen mérsékelhető lenne.
43
14. melléklet:
A sertéságazat árainak alakulása az elmúlt 10
évben SERTÉSTENYÉSZTÉS FŐTERMÉK ÁRAK, ÁFA
Év 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Forrás:
Vágósertés felvásárlási árak Ft/ élő kg 240,9 335,6 277,6 233,4 261,9 280,1 315,8 258,6 303,8 319,6 305,0 AKI
Sertés karaj rövid, csontos, szűzpecsenye nélkül Ft/kg n.a. n.a. n.a. n.a. 1077,7 1032,4 1109,9 1153,6 1221,7 1290,0 1212,0 AKI
Sertés comb, csont nélkül Ft/kg n.a. n.a. n.a. n.a. 938,0 876,8 960,0 1032,0 1121,5 1164,0 1112,0 AKI
Sertéshús ÁFA % 12% 12% 12% 12% 15% 15% 20% 20% 20% 20% / 25% 25%
SERTÉSTENYÉSZTÉS KÖLTSÉGEK
Év 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Forrás:
Minimálbér Ft/hó 25500 40000 50000 50000 53000 57000 62500 65500 69000 71500 73500 KSH
Hízótáp átlag na na na na 49,7 41,5 43,5 51,8 66,3 55,9 59,2 AKI
Elektromos áram Ft/KW 16,1 17,1 18,0 20,2 24,0 25,7 26,5 30,5 33,5 35,8 38,0 KSH
44
Földgáz Ft/m3 32,5 36,4 39,0 41,0 45,7 49,1 54,8 75,7 93,1 107,0 115,0 KSH
15. melléklet:
Protekcionizmus
A sertéságazati stratégia fontos, ugyanakkor rejtett eleme kell, hogy legyen a nemzeti protekcionizmus, melynek hatékonyságára a jelenleginél nagyobb figyelmet kell fordítani. A protekcionizmus lehetséges megjelenési területei:
Ellenőrzések: a. Az ellenőrzések helye: i. Az országban szállított, de főleg a be és kilépő élőállat, hús és hústermék szállítási útvonalakat az állategészségügyi mentesítési programok keretein belül szabályozni kell. A szállítási útvonalakat járványvédelmi vonatkozások miatt a főútvonalakra kell terelni, vagy az ország területéről ki kell tiltani azokban az esetekben, ahol a szállítás a megkezdett mentesítési programok, vagy elért mentességek eredményeit veszélyeztethetik. Ebből következően az országba belépő fertőzött szállítmányok útvonalát is az egykori állategészségügyi határátkelők felé kell irányítani. ii. Az állategészségügyi határátkelőhelyeken mélységi ellenőrzéseket kell megvalósítani. iii. A fertőzött állatok szállításai során a központi hatóságnak GPS segítségével folyamatosan látni kell a szállítmány mozgását. iv. A mélységi ellenőrzéseket az ország belső útvonalain is meg kell tenni. Erre a fertőzött szállítmányok esetén a GPS, egyéb esetekben a közúti élőállat szállítási ellenőrzés teremthet alkalmat. Utóbbi esetben a rendőrség és az állategészségügyi hatóság protekcionista célú, összehangolt intézkedéseinek nagy hatása lehet. v. Az import termékek és állatok ellenőrzését a lerakás helyszínén a jelenlegi gyakorlatnál szigorúbb elvek szerint kell folytatni. Célszerű a lerakáshoz olyan állatorvost kirendelni, aki nincs egyéb üzleti kapcsolatban a sertésteleppel. b. Az ellenőrzések tárgya: i. Dokumentáció: 1. Megfelel-e a behozatal kritériumainak? 2. Egyértelmű-e az eredet? 3. Egyértelmű-e az úti cél? 4. A dokumentáció biztosan a szállítmányhoz tartozik-e? 5. A dokumentumon szereplő mennyiség megegyezik-e a szállítmány valós mennyiségével. ii. Élőállat jelölések, (Bent van-e a krotália minden állat fülében?) iii. Szállítási feltételek betartása (élőállat): 1. pihentetés: (Nem vágó állat 8 órán túli szállításnál volt-e pihenő, vágóállat szállítása meghaladta-e a 24 órát?) 2. itatás, etetés: A kamionok készleteinek ellenőrzése. 3. férőhely: Igazodik-e a szállított db-szám a szállító jármű kapacitásához? iv. Szállítási feltételek betartása (termék): 1. Szállító jármű rakterének hőmérséklete, 2. Szállított termékek maghőmérséklete. v. A megfelelés ellenőrzése: 1. a beltartalmi értékekre, 2. a tájékoztatási kötelezettségre, 3. a tájékoztatás és a valóság egyezésére vonatkozólag. vi. A késztermékek egyéb ellenőrzései: 1. Csomagolás, csomagolóanyag, 2. Szavatossági idő,
45
3. Eredet egyértelmű feltüntetése, 4. Megtévesztő megnevezés, csomagolás, jelképhasználat. c. Az ellenőrző hatóságok: i. NAV – VP, ii. NAV - APEH, iii. MGSZH – Élelmiszer és Takarmánybiztonsági Igazgatóság, iv. MGSZH – Állategészségügyi Igazgatóság, v. NFH
Támogatások: d. Az állatjólléti, hulla-ártalmatlanítás és 148-as rendelet által biztosított támogatások csak a magyar sertésre vonatkozzanak. Ezek direkt módon ugyan diszkriminációnak minősülnek, de ha a támogatásokat valamilyen ajánláshoz, pl. termelői csoport ajánlásához kötnék, és a termelői csoportok csak a magyar sertést tartó gazdák részére ajánlják, akkor a diszkrimináció valószínűleg már nem bizonyítható. e. A termelői csoportok működését kell támogatni, az előállított termékek arányának megfelelően.
Marketing: f. A magyar élelmiszer reklámozása, g. Társadalmi célú hirdetések az élelmiszerek beltartalmával kapcsolatban: i. „-ízű”: füstölt ízű nem egyenlő füstölt ii. „szója tartalom” : nem egyenlő hústartalom iii. „zsiradék tartalom” : nem egyenlő sertészsír tartalom iv. „állomány javító” : csomagolt víz tartalom v. Stb. h. Társadalmi célú hirdetés a népszerű húsételek minősége érdekében: i. Sonka, ii. Kötözött sonka, iii. Virsli, iv. Szalámi, v. Májkrém, kenőmájas vi. Nyershús főzőpróba
46
16. melléklet:
Marketing
A globális piac azon törekvése, hogy az árúkat csak a feladó ország szabályai szerint lehet ellenőrizni, egyrészt a nemzetközi szabályok ellaposodásához vezet, másrészt új, önvédelmi feladatokat ad egy-egy piac számára. Az élelmiszerpiac területén a harc eszközei lehetnek: -
Marketing és felvilágosítás, Élelmiszerszabványok (nemzeti), Protekcionista intézkedések, Fokozott ellenőrzések,
Élelmiszer szabványok Az ágazati stratégiának meg kell határozni, hogy elsősorban olcsó, vagy elsősorban biztonságos élelmiszert akar-e előállítani. Amennyiben ez megtörtént, a választott irányhoz kell méretezni a szabályokat. A kiváló minőségű és biztonságos magyar élelmiszer előállításához vissza kell állítani a Magyar Élelmiszerkönyv korábbi szigorát, amely nem engedi például virslinek nevezni a „szójakolbászkát”. Ezzel párhuzamosan fel kell fejleszteni az élelmiszerminőség hatósági ellenőrzését, mert e nélkül a feldolgozók is pillanatok alatt a gátlástalan kereskedelem áldozataivá válnának. Amennyiben esetleg az olcsó megoldást választanák a döntéshozók, úgy az ágazat számára is lehetővé kell tenni az olcsó alapanyagokhoz való hozzáférést. (VÁF, konyhai moslék, használt olaj, stb.) A drága alapanyagokból olcsót előállítani csak annak megy, aki hobbiból űzi a sertéstartást. Ágazati marketing Termék-azonosítás A jó marketing munka alapja, hogy egyértelműen beazonosítsuk, mit akarunk eladni. A sertés ágazat jövője szempontjából igen fontos definiálni tehát az alábbi fogalmakat: - Magyar sertés: Magyarországon született, Magyarországon nevelkedett sertések. - Magyar sertéshús: Magyarországon született, Magyarországon nevelkedett és Magyarországon levágott sertés húsa. - Magyar termék: A Magyar Köztársaság területén folytatott állattenyésztési és növénytermesztési termékpályák feldolgozásra nem kerülő mezőgazdasági alaptermékei, illetve ezekből, mint meghatározó alapanyagokból, magyarországi élelmiszer előállító telephelyen előállított egykomponensű és több komponensű élelmiszer termékek. Logók használata 1.) Csak a bizonyítottan magyar élelmiszeren szabad feltüntetni a nemzeti színeket. Ezt az elvet akkor is érvényesíteni kell, ha a nemzeti színek bármely cég saját logójában szerepelnek. 2.) A nemzeti színek használata mellett bizonyos termékcsoportoknak (pl. sertéshús termékek) saját logót kell biztosítani, amelynek meghatározó része mindenki számára egységes, de van egy alárendelt része is, amely egyértelműen utalhat a gyártóra. 3.) A logók használatát auditálásnak kell megelőzni. 4.) A logók fizikai megjelenését megvásárolható, nehezen hamisítható címkék felragasztásával kell megvalósítani. 5.) A logók használatából befolyt összeget, a termelői csoportoknak saját úton vagy megbízott partnerek (pl. VHT) segítségével teljes egészében marketing célokra kell
47
fordítani. A termékforgalom hatékony fejlesztése csak az adott termék centrális marketingje mellett valószínű. 6.) A vásárlók megtévesztésére irányuló logó használatot szigorúan büntetni kell. Reklám A reklámokon keresztül kell a fogyasztókat arról felvilágosítani, hogy hogyan tehetnek különbséget a silány, egészségre nagyobb valószínűséggel káros és a konvencionális értékeket hordozó élelmiszerek között. A vásárlók felvilágosításának egyértelműen ki kell térni a hazai munkahelyek és az árúk kapcsolatára, illetve az ellenőrizhető eredet fogalmára. A reklámoknak meg kell lovagolni az olyan nemzetközi történések adta lehetőségeket, mint a húsok egészségre káros dioxin tartalma, a GMO növények előfordulása az állat nevelése és az élelmiszer készítése során, Stb.
Fokozott ellenőrzések, büntetések Az állam jelenlegi eszközrendszere szervezetileg (Fogyasztóvédelem, ÁNTSZ, Kormányhivatal /MGSZH, AMC, ÁNTSZ) tökéletesen alkalmas arra, hogy a magyar piacon a minőségi magyar élelmiszert védje. A hatékony működéshez elsősorban határozott központi szándékra van szükség. Az ágazati marketingnek fel kell lépni a jogtalan haszonszerzés, a csalások ellen. A leleplezett eseteket az illetékes hatóság értesítése mellett az interneten kell közzé tenni. El kell érni, hogy a büntetések összege arányos legyen az árúk egy negyedévi forgalmával. A leleplezett szabálytalanságok, és csalások miatt kiszabott büntetésekből befolyt összeget az élelmiszerminőség ellenőrzésére kell fordítani.
48
