A MACEDÓN MÉDIA HELYZETE

Budapesti Gazdasági Főiskola

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali Tagozat Médiamenedzsment szakirány

A MACEDÓN MÉDIA HELYZETE

Készítette: Grupče Katerina

Budapest, 2006

Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés …………………………………………………………… 5 2. Macedónia politikai és gazdasági helyzetértékelése………………7 2.1 Általános jellemzők…………………………………………………...…7 2. 2. Macedónia politikai helyzete……………………………………….....10 2. 3. Macedónia gazdasági helyzete……………………………………………….11 2. 4. Privatizáció…………………………………………………………………...12

3. A média szerkezete Macedóniában……………………………….13 3. 1. A média általános helyzetképe……………………………….......13 3. 1. 1. A sajtó……………………………………………………………….14 3. 1. 2. Rádió és televízió (elektronikus média)…………………………..14 3. 1. 3. Az online média ………………………………………………..…. ..15

4. A média tulajdonviszonyai és hatásuk a média függetlenségére és a pluralizmusára……………………………………………………16 4. 1. A tulajdonlás korlátozása és a közönség……………………………...16 4. 1. 1. A tulajdonviszony korlátozása a médiaszabályozásban………..17 4. 1. 2. A verseny korlátozás ……………………………………………….18 4. 2. A pluralizmus és a médiapiac helyzete Macedóniában…………....19 4. 2. 1. Az elektronikus média…………………………………………….....19 4. 2. 2. Közönségkutatás……………………………………………………23 4. 2. 3. A nyomtatott sajtó piaca……………………………………………..25 4. 3. A macedón média tulajdonviszonyai………………………………....28

4. 3. 1. A nyomtatott sajtó……………………………………………………...28 4. 3. 2. A rádiós és a televíziós műsorszolgáltatók tulajdonviszonyai…....30

3

5. Médiaetika…………………………………………………………….33 5. 1. A sajtófüggetlenség Macedóniában - a politika és a gazdaság hatása a médiára……………………………………………………..33 5.2 Etikai kódex…………………………………………………………….36

6. A macedón konfliktus és a médiumok (2001)……………………..38 6.1 A 2001-es macedón válság………………………………………….... 38 6.2 A macedón média megosztottsága…………………………………….39 6.2.1 A média felelőtlenségének példái…………………………………....39

7. Fontosabb média intézmények……………………………………..41 7. 1. Szabályzó intézmények………………………………………………41 7. 2 Oktatási intézmények……………………………………………… ..42 7. 3

MIA- Macedón Távirati Iroda…………………………………….43

8. A fejlődés főbb irányai és következtetések…………………………44 8. 1. Következtetések………………………………………………………..44

9. Irodalomjegyzék……………………………………………………..46 10. Internet címek jegyzéke…………………………………………….47

4

1. Bevezetés

Származásomnál fogva Macedónia közel áll hozzám. Munkámmal a Balkán-félszigeten fekvő kisállam

médiapiacát

szeretném

bemutatni, mivel nagyon sok európai ország, így Magyarország számára is ismeretlen, nemcsak a média terén, hanem más földrajzi és történelmi téren is. Macedónia

a

tengerparttal állama.

nem

1991

Balkán-félsziget rendelkező, előtt

apró

Jugoszlávia

legdélebbi tagköztársasága volt, határait 1945-ben, a jugoszláv köztársaságok területének kijelölésekor húzták meg. Az országban élő macedónok a délszlávok közé tartoznak,macedón nyelvet beszélnek. Történelme során szinte valamennyi környező hatalom és kultúrahatással volt a macedón nép kultúrájára. Macedónia parlamentáris demokrácia, a végrehajtó hatalom a kormány kezében van, független igazságszolgáltatás működik. Macedónia az egykori Jugoszlávia legszegényebb vidéke volt. Gazdasági fejlődését több esemény is gátolta önállósulása

folyamán. Ilyen volt a délszláv háború, a koszovói albán

bevándorlás, az 1994-1995-ös görög gazdasági embargó, majd a 2001-es konfliktus, amelyek mind-mind negatív hatással voltak Macedónia amúgy is rossz gazdasági helyzetére. Macedónia 1991. szeptember 8-án vált függetlenné és önálló köztársasággá. Nagy erőfeszítésébe és sok idejébe telik az országnak, amíg sikeresen felzárkózik a többi fejlettebb kelet-közép európai állam szintjéhez.

5

A balkáni állam jelenleg Európa egyik gazdaságilag leghátrányosabb helyzetű országa, ahol a lakosság leginkább a mezőgazdaságból él, nagy a munkanélküliség, a feketegazdaság pedig szinte megfojtja a legális kereskedelmet. Macedónia nyitott gazdaságú ország, ezért komoly erőfeszítéseket tesz a külkapcsolatok ápolására, nemzetközi szervezetek aktív illetve megfigyelő tagjaként részt vesz a nemzetek közösségében.. Kapcsolatban áll a legnagyobb nemzetközi és világszervezetekkel, az ország tagja az ENSZ1-nek, az Európa Tanácsnak és a WTO2–nak, és csatlakozási kérelmet nyújtott be a NATO3-hoz. Az Európai Unióban4 2001-től társult tagnak minősül, csatlakozási kérelmét 2004-ben nyújtotta be, ám belépésre nem számíthat a közeljövőben.

1

Egyesült Nemzetek Szervezete Világkereskedelmi Szervezet 3 Észak-Atlanti Szerződés Szervezete 4 Európai Unió 2

6

2. Macedónia politikai és gazdasági helyzetértékelése 2. 1 Általános jellemzők Az ország önállóvá válása békésen, konfliktusmentesen zajlott (1991. szeptember 8.) Az állam hivatalos, az Alkotmányban rögzített neve Macedón Köztársaság, amelyet azonban nem tudott elismertetni a világ összes országával. Kompromisszumként a nemzetközi szervezetek csak F.Y.R.O.M. (Former Yugoslavian Republic of Macedonia) – Macedón Volt Jugoszláv Köztársaságként ismerték el és ezen a néven tartják nyilván. A kettőség Magyarország esetében is fennáll, bár a független köztársaságot már 1993 második felében elismerte Budapest, de annak hivatalos nevét nem. A név körül kialakult problémáért Görögország a felelős, mert nem ismeri el az országot mindaddig, amíg az nem változtatja meg alkotmányos nevét. A konfliktus kialakulásának egyéb történelmi és földrajzi okai is vannak, ami leginkább arra vezethető vissza, hogy Görögország északi tartományának neve Makedónia, ami gyakorlatilag megegyezik a Macedón Köztársaság nevével. Emiatt Görögország a macedón zászlót sem ismerte el, de ezt a problémát sikerült megoldani kisebb változtatásokkal: a piros alapon lévő sárga, bizánci stílusú nap 16 sugarának felét levették, így most csak nyolc sugaras a lobogó. Ezt a változatot Görögország elfogadta. A macedón-görög konfliktus Macedónia függetlenné válásának következménye volt.. Szerencsére az 1994-es, görög állam által elrendelt embargó, és a határlezárás csak rövid ideig tartott. Bár a konfliktus zászlóra vonatkozó részét sikeresen megoldották, az elnevezéssel kapcsolatos probléma mind a mai napig fennáll. A nemzetközi szervezetek ebben úgy segítettek, hogy F.Y.R.O.M. néven ismerték el az országot. Ilyen jellegű probléma nincs a többi szomszédos országgal. Más jellegű határ menti probléma alakult ki 2000-ben Szerbia déli tartományával, Koszovóval. A Koszovó területén lakó albán kisebbség a tartomány autonómiájának visszaállítását követelte. A fennálló helyzetet kihasználva 2001-ben a szeparatista albánok fegyvert fogtak a régi álom megvalósítása érdekében. ”Nagy Albánia” megteremtését követelték, amely Szerbia déli, Macedónia nyugati, Görögország észak-nyugati részének Albániával való egyesülését jelentette volna. Természetesen ezt az elképzelést a szeparatista kisebbség néhány tagján kívül más kisebbségi szervezetek nem támogatták. Az ENSZ és az EU békefenntartó egységek segítségével 2002-re helyreállt a béke az országban. Jelenleg az Európai Unió hadteste, az EUROFOR teljesíti békemisszió küldetését Macedóniában, amely keretében az Európai Unió először jelenik meg békehadművelet tagjaként..

7

Az ország szinte teljes területe hegyvidék, eltekintve a Vardar folyó völgyétől. Az ettől nyugatra húzódó hegyek a Dinári-hegységhez, a keletre fekvő magaslatok pedig a Balkánhegységhez tartoznak. Az ország földrengésveszélyes területen fekszik. 1963. július 26-án a Richter-skála szerint 6.1-es erősségű földrengés rázta meg Szkopjét, pillanatok alatt hajléktalanná téve 120 000 embert. A halottak száma mintegy 1000 fő volt. A földrengés lerombolta a város négyötödét, és sok műemlék is komolyan károsodott. A veszteség Macedónia akkori GNP5 -ének (bruttó nemzeti termék) 150%-a, illetve a teljes Jugoszlávia GNP -ének 15%-a volt. Nemzetközi segítséggel a város gyorsan újjáépült, de a helyreállítás során elég sokat vesztett régi török jellegéből. A régi vasúti pályaudvar romjait múzeumként megőrizték az áldozatok emlékére. Az ország legmagasabb pontja 2764 méteren van, ez a Koráb hegység csúcsa (“Golem Korab”), legalacsonyabb pontja pedig 44 méterre található a tengerszint felett. Az ország legnagyobb folyója Vardar, amely kettéosztja az ország területét. Három nagyobb tó található területén: az Ohridi-tó, a Prespai-tó és a Dojrani-tó, amelyek a határok mentén helyezkednek el. Éghajlata rendkívül száraz, mediterrán. Területe 25,333 km2, lakossága 2,071,210: ebből 1,1 millió macedón szláv, ők az ország lakosságának 55 %-át alkotják. Jelentős kisebbség az albán (35 %), illetve a török (4,5 %)6. Ezen kívül romák, szerbek, bolgárok, görögök és vlachok élnek még az országban. A lakosság 55 %-a az ortodox felekezethez tartozik, 43%-a mohamedán, illetve további 1 % római katolikus. A hivatalos nyelv a macedón, amelyen a lakosság 70 százaléka beszél. A koszovói lázongások miatt a Macedóniában is forrongó kedélyeket azzal lehetett csillapítani, hogy több jogot kaptak a kisebbségben lévő albánok. Így például a parlamentben az albán nemzetiségű képviselők tolmács jelenlétében saját anyanyelvükön szólalhatnak fel; azokon a területeken pedig, ahol az albán kisebbség aránya meghaladja az 50 százalékot, a helyi önkormányzatokban első nyelvként az albán szerepel, másodikként a macedón. A hivatalokban a kisebbséghez tartozó ügyfél kérésére hivatalos személyi iratait kétnyelvűen kell kiadni; az iskolákban és egyetemeken, ahol sok albán diák tanul, és ezt kérik, albán nyelven is folyhat az oktatás. Az ország 123 közigazgatási egységre van osztva.

5 6

Bruttó Nemzeti Termék Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Maced%C3%B3nia

8

1.sz. táblázat Földrajzi koordináták

Északi szélesség

Keleti hosszúság (Greenwich)

Észak

420 22' 21"

22018' 04"

Dél

400 51' 16"

210 07' 33"

Kelet

410 42' 33"

230 02' 12"

Nyugat

410 31' 04"

200 27' 32"

Forrás : www.stat.gov.mk

2.sz.táblázat Lakosság és foglalkoztatás (ezer fő)

2000

2001

2002

2003

Lakosok száma az év közepén

2031

2035

2020

/

Munkaképes lakosok száma

811

862

825

861

Munkaképtelen lakosok száma

722

692

742

718

Munkanélküliség aránya

32.2%

30.9%

31.9%

36.7%

Munkaképes lakosság aránya

52.9%

55.5%

52.6%

54.5%

Foglalkoztatottak aránya

35.8%

38.6%

35.8%

34.5%

Forrás : www.stat.gov.mk

9

3.sz. táblázat Bruttó hazai termék(GDP7) 2000

2001

2002

2003

GDP 1995-től (millió denárban)

196222

187342

188941

194988

GDP növekedési ráta

4.5

-4.5

0.9

3.2

Egy főre jutó GDP (USD)

1924

1830

1859

2243

Forrás : www.stat.gov.mk

2. 2. Macedónia politikai helyzete 1991. november 17-én lépett életbe az első macedón alkotmány, amit 2001. november 16-án módosítottak az Ohridi Keretegyezmény alapján. Az alkotmány értelmében a Macedón Köztársaság törvényhozó testülete 120 tagú egykamarás parlamentből áll, ahol a képviselők megbízása 4 évre szól. A jelenlegi elnök Branko Crvenkovski. A kormány mindig egy macedón és egy albán párt koalíciójából tevődik össze. Macedónia most ugyan egy konfliktus utáni szakaszba ért, de a politikai helyzet továbbra is meglehet tősen feszült, a béke helyreállításának folyamata konfliktusokkal terhelt. Gyakran történnek kisebb-nagyobb incidensek, ezek lehetnek köztörvényes vagy politikai jellegűek, de legtöbbjük a kormány tekintélyének aláásását szolgálja. Macedóniában nagy mennyiségű illegális fegyver van magán kezekben, ezek a begyűjtésére a kormány különféle akciókat

szervez.

Legélesebb

konfliktusok

2001-ben

voltak,

ezeket

az

ohridi

béketárgyalásokon az Ohridi Egyezmény aláírásával sikerült lezárni. Az Egyezmény három fő pontja az albán nyelv hivatalossá tétele, állami albán nyelvű egyetem felállítása, és nagyobb decentralizáció a helyi önkormányzatok esetében. A macedón kormány tejesítette az Egyezményben foglaltakat, és így a politikai helyzet fokozatosan javul. A 2001-es konfliktus súlyosan negatív hatással volt a macedón média helyzetére. A későbbiekben bővebben kitérek erre a témára.

7

Bruttó Hazai Termék

10

2. 3. Macedónia gazdasági helyzete Macedóniában a rendszerváltás után nőtt a népesség, főleg a kisebbségek körében. Sokan vándoroltak a városokba, és bár a tartós munkanélküliség miatt legtöbben visszavándoroltak vidékre a megélhetést biztosító mezőgazdasághoz, mégis erősödött a városiasodás folyamata. A kormány a területi közigazgatás hierarchikus rendszerét lebontotta, és törekedett a városok valamint a községek önállóságának és kompetenciájának megerősítésére. A kereskedelem és a pénzügyi szektor gyorsan, egy évtized alatt mintegy 2,5 szeresére nőtt, azonban a lakosság vásárlóereje továbbra sem javult, sőt inkább visszaesett. A szolgáltatási szektorban az oktatás és az egészségügy helyzete is jelentősen romlott. Az ipari fejlődés visszaesését nem sikerült megállítani.

A mezőgazdaságban a törpegazdaságok domináltak, a piaci és a pénzügyi

feltételek romlottak, illetve a technikai felszereltség, a növényvédő szerek alkalmazása, és az öntözés elterjedtsége sem volt megfelelő, csökkent a megművelt földek aránya. Az infrastruktúra javítására jelentős figyelmet fordított a kormány, hiszen a közlekedés fejlesztése prioritásként szerepelt a kormány programjában. Ugyanakkor a közlekedési beruházások volumene nem növekedett kellő mértékben. Az országban a környezetvédelem helyzete okozza jelenleg a legsúlyosabb gondokat. A 2001-es koszovói-macedón határ menti konfliktus szintén komoly károkat okozott az országnak, de a balkáni állam gazdasági élete a konfliktus ellenére sem bénult meg teljesen. Macedónia

függetlenné válásakor a gazdaság nagyon gyenge lábakon állt. A

munkanélküliségi ráta elérte a 26 %-ot. Ez a szám azóta folyamatosan nőtt. Az infláció 12 %os volt, a havi átlagbérek 150 USD-t értek el, és nagy volt az veszteséges állami vállalatok száma is.8 Ezekhez a belső problémákhoz társultak a már fentebb említett külső problémák, mint például Jugoszlávia szétesése, és a volt tagköztársaságok közötti konfliktusok. Ennek következtében Macedónia elszakadt hagyományos piacaitól. A köztársaság kikiáltása után, a hanyatló gazdaság időszakában a GDP nagyon alacsony értékeket mutatott. A GDP 1995-ben 1,2 százalékkal esett vissza.9.A 2000-es év intenzív gazdasági fejlődését a beruházások és a lakossági megtakarítások növekedése generálta. Néhány állami tőkével működő vállalat eladásából a költségvetés jelentős bevételre - 3,2 milliárd dénár (50 millió EUR) – tett szert.

8

Forrás: Michael Wyzan: Macedonian first steps to toward economic independence (Macedónia első lépései a gazdasági önállóság felé), Stockholm Institute of East European Economics, 1994. augusztus 9 Forrás: http://mfa.gov.hu/Kulugyminiszterium/HU/Vilag_orszagai/Europa/macedonia 2005. 10. 10.

11

A GDP növekedés 2001-ben azonban hirtelen megtört, és a gazdaság növekedésének üteme csökkeni kezdett. Ennek legfőbb oka a koszovói konfliktus,

és a Macedónia területén

tevékenykedő albán gerillák elleni harc volt, amely súlyos recessziót okozott a fellendülőben lévő gazdaságban 2. 4. Privatizáció Az első privatizációs törvényt 1989-ben hozták Vállalati Törvény néven, amely elrendelte, hogy az állami vállalatok adják el részvényeiket, elsősorban saját dolgozóiknak. 2002 végéig 1688

vállalatot

privatizáltak.

De

a

legnagyobb

vállalatok,

amelyek

egyben

a

legveszteségesebbek, még mindig állami tulajdonban vannak. Gondot jelent, hogy az állami vállalatok alkalmazottai főként macedónok, míg a kis és középvállalkozók főleg albán nemzetiségűek. Az állami vállalatok eredménytelensége miatt nagy létszámú elbocsátásokat hajtottak és hajtanak végre, ami túl azon, hogy károsan érintheti a gazdaságot, társadalmi és etnikai feszültséget is szül. A GDP háromnegyed részét a magánszféra adja. A több mint 100 000 vállalkozásnak (2000 végén: 128 802 cég)10, 3-4 százaléka külföldi tulajdonú . A vállalatok átalakulásáról szóló törvényt, 1993-ban hozták A törvény szerint a vállalatok maguk választhatták meg a privatizáció modelljét 1999 végéig. A NIP „Nova Makedonija” 11 esetében például az történt, hogy 1995. március 3-án úgy döntöttek, hogy olyan privatizációs modellt alkalmaznak, amelynek értelmében az állami tulajdonú vállalatot saját dolgozói vásárolhatták meg. Számos cég követte a NIP „Nova Makedonija” példáját, így került sok vállalat a régen ott dolgozó munkavállalók és alkalmazottak tulajdonába. Emellett sok nagyobb külföldi cég is felvásárolt macedón vállalatokat. A német médiaóriás, a

WAZ12 megvette a három legnagyobb újság többségi részvényét: „Dnevnik”(93,8%),

„Utrinski vesnik”(51,16%) és „Vest”(51,06%).Ezen kívül a WAZ lépéseket tett a NIP„Nova Makedonija” két legnagyobb nyomdájának („Evropa92” és „Graficki Centar”) megszerzésére is, de nem járt sikerrel. Ha német médiabirodalom elképzelése sikerült volna, akkor monopolhelyzetet élvezne a macedón sajtópiacon.

10

Forrás: Media Ownership and its inpact on media independence and pluralism - SEENPM, MIM 2004 Novinsko – izdavacko pretprijatie (lapkiadó vállalat) 12 12 WAZ- Westdeutshe Allgemeine Zeitung 11

12

3. A média szerkezete Macedóniában A 90-es évek elején a macedón média demokratizálása együtt járt a liberalizációval, és a deregulációval. A pluralista média kialakulása és az új technológiák alkalmazása nem a megfelelő ütemben haladt, mert a változásokkal nem tartott lépést a szabályozás, amely az új média demokratikus keretét és gazdasági hátterét biztosíthatta volna.. A szólásszabadság alapvető fontosságát a Macedón Köztársaság alkotmánya rögzíti: a 16. cikkely szavatolja a szólás szabadságát, a nyilvános megjelenés és a közérdekű információhoz való hozzáférés jogát, valamint a közszolgálati tájékoztatási intézmények létrehozásának jogát. Emellett az Alkotmány az információ szabad hozzáférését és az információ szabad áramlását is biztosítja. A nyomtatott, az elektronikus és az on-line média területét jelenleg legalább nyolc különböző törvény13 szabályozza. 3. 1. A média általános helyzetképe A médiát Macedóniában két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik csoport azokat a médiumokat tartalmazza, amelyek szinte kizárólagosan az állami döntésekről tájékoztatnak csak, és általában minden kommentár nélkül tudósítanak. Ilyenek például a közszolgálati Macedón Televízió és Rádió, kisebb magán televíziós csatornák, mint a „BTR” és „Sutel” ,illetve „állami újságok”, mint a „Vecer” és”Flaka”. A második nagy csoport , viszont olyan médiumokat tartalmaz, amelyek saját tudósításaik mellet a kormány tevékenységét, döntéseit is kommentálják. Ilyenek például az országos „A1” és „Sitel” és a helyi „Kanal 5” és „Telma” tv csatornák, illetve a magán rádió csatorna „Kanal 77”, és a magán újságok, mint „Utrinski Vesnik”, „Dnevnik”, „Fakti” és ”Vesti” napi lapok és a „Fokus”, „Aktuel”, „Start” és „Zum” heti magazinok.14

13

Law on Concessions (2002), Law on Public Enterprises (1994), Law on Telecommunications (1996), Trade Companies Law (1996), Copyright Law (1996), Broadcasting Law (1997), Law on the establishment of Macedonian Radio and Television Public Enterprise (1998), Law on the establishment of Macedonian Broadcasting Public Enterprise (1998), as well as the Criminal Code (1998).

14

Forrás: Media Landscape of South East Europe - SEENPM 2003 (133 ó.)

13

3. 1. 1. A sajtó Nyilvántartás hiányában nincsenek pontos rendelkezésre álló adatok a Macedóniában megjelenő újságok pontos számáról. Macedón médiakutatók szerint kilenc napilap működik a piacon15: - „Nova Makedonija”, „Vecer”, „Dnevnik”, „Vreme”, „Vest”, Makedonija denes”macedón nyelven; - „Koha ditore”, „Fakti”, „Lajm” – albán nyelven; A hetilapok száma 30, közülük a legismertebbek: „Forum”, „Delo”, „Fokusz”, „Denes”, „Aktuel”, „Kapital”, „Makedonsko sonce”, „Skok”, „TEA Moderna”, „Makedonsko vreme”; A havonta megjelenő vagy időszaki lapok közül a legjelentősebbek a következők: „Semeen magazn”, „Kompletna”, „Zena”(havi lapok), „Blef”, „Zbor”, „Kulturen zivot”, „Razgledi”, „ Sovremenost”, „Stremez”, „Makedonska revija”, „Dijalog”. 3. 1. 2. Rádió és televízió (elektronikus média) Macedóniában 30 közszolgálati és 135 kereskedelmi rádió és televízió csatorna működik. Az országos közszolgálati szektor a következőkből áll16: -

Macedón Rádió és Televízió (MRTV), amely 3 televízió csatornát és 5 rádió csatornát működtet;

-

29 közszolgálati helyi rádióállomás, melyek közül 12 TV programokat is sugároz. Földrajzilag az ország egész területén sugározzák

műsoraikat („TV Kavadarci”, „Radio

Ohrid”, „Radio Stip”, stb.)Ezek a csatornák pillanatnyilag tulajdonosi átalakuláson mennek át. A Macedón Rádió és Televízió (MRTV) egy országos közszolgálati rádió és televízió intézmény, amelyet a Macedón Közgyűlés hozott létre. 1964-ben kezdte el működését. A MRTV egyes csatornáján macedón nyelvű műsorokat sugároznak, a második csatorna a macedóniai kisebbségek nyelvén szól, a harmadik csatornán pedig a parlamenti üléseket közvetítik élőben. A magánszektor összesen 135 kereskedelmi rádió és televízió csatornából áll, amelyek közül 8 országos (5 TV , s 3 rádió csatorna), 127 pedig helyi (73 rádió és 54 TV csatorna)

15 16

A médiapiac szerkezeti adatainak forrása: www.srd.org.mk ; www.mim.com.mk; www.srd.org.mk ; interjú : Zaneta Trajkovska- Macedón Médiaközpont (MIM) igazgatója

14

Országos kereskedelmi rádió és televízió állomások a következők: „Sitel televizija-Skopje”; „Televizija A1-Skopje”; Televizija Kanal 5-Skopje”; „Telma TV”; „ALSAT”; „Radio Kanal 77-Skopje”; „Radio Antena 5-Skopje”; Radio Ros-Skopje”; 3. 1. 3. Az online média Becslések szerint a médiapiac mindössze 7%-át alkotja az online média „Press on line” a legjelentősebb online lap, a leglátogatottabb portál pedig az On-net. Más gyakran látogatott online szolgáltatások a következők: www.mt.net.mk;www.pressonline.com.mk;www.idividi.com.mk; www.4fun.com.mk, www.sekojden.com.mk.. Ezen kívül több napi- ,heti- , havi lapnak van már online verziója, ahogyan a tv és rádió csatornáknak. A felmérések szerint17, 2003-ban Macedóniában az Internet felhasználók száma 163 920 volt, ami a 2 049 000 összlakosság 8%- át teszi ki. Az online újságok számáról nincs pontos adat18.A feljebb említettek a leglátogatottabbak. A macedón Internet média még gyerek cipőben jár, a szegénység és technika hiány miatt nem tudott kifejlődni, de a felhasználók száma egyre jobban növekszik.

17 18

Media Landscape of SEE- SEENPM 2003 MIM-Mcedonian Institute for Media-Macedón Médiaközpont 2005

15

4. A média tulajdonviszonyai és hatásuk a média függetlenségére és a pluralizmusára 4.1 A tulajdonlás korlátozása és a közönség A rendszerváltás után a pluralista média megerősítésén volt a legfőbb hangsúly, mert azt megelőzően az állami MRTV valamint a macedón távirati iroda, a „Nova Makedonija” monopol-helyzetben uralta a médiapiacot. Az 1991-es Alkotmányban rögzített új, demokratikus, politikai szabályozás hiányossága miatt a plurális média kialakulása azonban nem a tervezett módon ment végbe. Ezt tükrözte a gomba módra szaporodó rádió és televízió csatornák megjelenése is. 1997-ben az új műsorszolgáltatási törvény létrehozásakor, a rádiótelevízió csatornák száma már elérte a kétszázötvenet. Macedóniában a változások után egy duális modell valósult meg a médiapiacon . A sokszínű új média létrejöttével párhuzamosan megőrizte befolyását a korábbi pártállami irányítású állami média is. A nyomtatott sajtó privatizálása már 1990-ben elkezdődött, egy még a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság idején meghozott törvény alapján, amely a minden jogi személyt megillető nyilvános hírközlésről szólt.. 1991 elején jelentek meg az első magánújságok, amelyek elég lassan fejlődtek nyomdai, és lapterjesztési problémák miatt. 1991 márciusában látott napvilágot az első független magazin a „Zbor” ,és ugyanezen év augusztusában pedig az első független napi lap, a „Republika” . Később tűntek fel az információs-politikai hetilapok a „Puls” és az „Epoha” , majd a kéthetente megjelenő pártlap, a „Glas”. Annak ellenére, hogy az állam lépéseket tett a nyomtatott sajtó szabályozására, Macedóniában a mai napig nem tudtak törvényt alkotni a parlamenti nyilvános tudósításokról. Ahhoz, hogy megértsük a média tulajdonviszonyait , figyelembe kell venni az ország sajátos társadalmi fejlődését, történelmi múltját, és a demokrácia és a liberalizmus kialakulásának másfél évtizedes folyamatát a média területén. Ezen folyamatoknak jövőre ható következménye lett a média szétaprózódása, párhuzamos piacok létrejötte a különböző nyelvek miatt, a legnagyobb és legbefolyásosabb médiumok összefonódása a helyi üzleti körökkel és politikai pártokkal , valamint a médiakoncentrációs formák fejletlensége a törvényi korlátozások miatt.

16

4. 1. 1. A tulajdonviszony korlátozása a médiaszabályozásban A műsorszolgáltatásra vonatkozó törvény célja a média pluralizmus biztosítása, és a sokszínűséget veszélyeztető beavatkozások elhárítása, illetve a pluralizmust sértő média koncentráció minden formájának elkerülése volt. A törvény szerint bármely magán vagy jogi személy alapíthat műsorszolgáltató médiumot, illetve társult alapító lehet egy másik műsorszolgáltatónál, amelynek nyereségéből legfeljebb 25 %-ban részesülhet. A műsorszolgáltatás és nyomtatott sajtó közötti koncentráció teljesen tiltott, ugyanis az a jogi vagy magánszemély, akinek tulajdonában van egy műsorszolgáltatási eszköz, nem rendelkezhet nyomtatott sajtó alapítási jogával, és fordítva.(11§) A műsorszolgáltatás és az internetes média tulajdonlása közötti kapcsolatra vonatkozó korlátozás nem létezik. A macedón műsorszolgáltató cégekben tulajdont szerző külföldi tőkére is létezik korlátozás. Eszerint külföldi magán vagy jogi személy csak társult alapító lehet egy macedón műsorszolgáltatónál, és annak nyereségéből legfeljebb 25%-kal részesülhet. Ez komoly korlátot jelentett a tőkebefektetéseknél, így nem volt igazi esély a külföldi tőke bevonására. Ennek következtében a rendszerváltás utáni hét évben, a tulajdonviszonyokat szabályzó törvény elfogadása után nem valósult meg egyetlen külföldi befektetés sem a macedón műsorszolgáltatás területén. A macedón alkotmány 35.§-a kimondja, hogy a műsorszolgáltatások szerkezetében nem történhet semmiféle változtatás állami hozzájárulás nélkül. Amennyiben ez mégis megtörténne, akkor a jogsértés pénzbüntetést von maga után. Az állami Műsorszolgáltatási Egyesület rendelkezik az összes kereskedelmi műsorszolgáltató adataival, tulajdonviszonyi szerkezetével kapcsolatos információval, és tevékenységéről rendszeresen beszámol a Legfelsőbb Bíróságnak. 2002 decemberében, az úgynevezett Stabilitási Paktumban a Nemzeti Média Szakszervezet lépéseket tett a médiaszolgáltatás új törvényének létrehozására. E törvény hatályba lépése 2004-ben volt várható. Ám az csak 2005 november 29-én19 lépett hatályba. Az új törvény liberálisabb körülményeket biztosít a tulajdonviszonyi koncentráció terén, de továbbra is szigorú korlátozásokat ír elő, amelyek nemcsak a műsorszolgáltatásokra,

hanem más

19

Forrás: SEEMO(Kelet –Dél Európai Média Szervezet) - South East Media Handbook(Kelet – Dél Európa Média Kézikönyv)2005/2006

17

területekre is kiterjednek. Ezzel a törvénnyel, legálissá vált a rádió és televízió közötti tulajdonviszonyi koncentráció. E mellett, az új törvény kijelenti (74 §), hogy az egyetlen döntéshozó szerv a Műsorszolgáltatói Tanács, amely szabályoz és felülvizsgál minden a média terén történő tevékenységet. Ami a nyomtatott sajtót illeti, ott nincs olyan törvény, amely annak tulajdonviszonyait szabályozná. Egyetlen szabályozás létezik, ez az állami Műsorszolgáltatási Egyesületé. Ez a nyomtatott sajtó, és a műsorszolgáltatók tulajdon-, és tőkeviszonyait szabályozza, többek között a tulajdonosi összefonódások megakadályozására terjed ki. 4. 1. 2. A verseny korlátozás 1992. december 14-én lépett hatályba a versenytörvény, amely minden jogi személy, ezen belül a nyomtatott sajtó és a műsorszolgáltatók közötti konkurencia korlátozására terjed ki. A törvény III. fejezete foglalkozik a médiapiacon domináns helyzetben lévő vállalatokkal, amelyek kötelesek beszámolnia vállalati egyesülésekről, és e folyamatokat a monopóliumot szabályzó szerv ellenőrzi. A törvény előírása szerint a médiapiacon az a vállalat tekintendő domináns helyzetűnek, amelynek forgalma a piac egyharmadát teszi ki. Minden olyan vállalatnak, mely a saját termelésének növelése érdekében, más vállalattal kíván társulni, ilyen tervét be kell jelentenie a monopóliumot szabályzó szervnek (26§). Abban az esetben, ha a monopóliumot szabályzó szerv úgy véli, hogy e vállalatok egyesülése káros lehet a piac számára, vagy azok visszaélhetnek domináns helyzetükkel, akkor jogában áll a vállalatok egyesülését megtiltani. Azon vállalatok, amelyek a monopóliumot szabályzó szerv tudta és engedélye nélkül hoznak intézkedéseket,

pénzbüntetéssel sújthatóak (a bírság összege 1630 és 9800 euró között

változik). 2005 januárjában hatályba lépett az új versenytörvény, amely az összes jogi szervezetet szabályozza ,és felülvizsgálja még a média szektort is.20

20

„Sluzben Vesnik” na RM újság 4 szám 2005 Január 17

18

4. 2. A pluralizmus és a médiapiac helyzete Macedóniában 4. 2. 1. Az elektronikus média Az első kereskedelmi műsorszolgáltatók 1991-ben jelentek meg, szinte egyidejűleg az új alkotmány létrehozásával. Ezek közé sorolhatjuk a következőket: „Radio Kanal 77”, „Radio Kanal 4”, „TV Teko”, „A1 Televizija”, „TV Tera”. Az első kereskedelmi műsorszolgáltatások megjelenése és működtetése elég kezdetleges volt, mivel az akkori médiaüzlet feltételei is hiányosak voltak (korszerűtlen technológia, szaktudás hiánya, pénzügyi nehézségek). A magán műsorszolgáltatások fejlődésében 1995-ben mégis robbanással felérő események következtek be. Így 1997-ben, amikor a műsorszolgáltatási törvényt elfogadták, már 250 műsorszolgáltató

működött Macedóniában. Összesen 140

koncessziós szerződést adtak ki, amelyek közül 3 országos (2 televízió és egy rádió) és 137 helyi adó volt (57 televízió és 80 rádió). A következő öt évben kedvezőtlenül alakult a macedón gazdaság fejlődése, főleg a 20002001-es háborús krízis miatt. Ez hatásal volt a magánmédia működésére is. 2003-ra a műsorszolgáltatók száma drasztikusan csökkent. Így az év decemberében a bejegyzett működő kereskedelmi műsorszolgáltatások száma 126-ra zsugorodott: 5 országos ( 2 televízió és 3 rádió csatorna ) és 121 helyi (67 rádió és 54 televízió csatorna) működött. A kereskedelmi csatornák mellett jelen voltak a közszolgálati műsorszolgáltatások is, az országos hatókörű Macedón Rádió-televízió (3 televízió és három rádió csatornával) és 29 helyi közszolgálati adó, közülük 12 televízió.

19

1.sz. ábra A televíziós piac Macedóniában 1991-ben

Egyéb 5% MTV 27% MTV 50%

MTV 18%

Forrás: Analitica /Media & Advertising, 2002 2.sz. ábra A televíziós piac Macedóniában 2003-ban

A1 15%

MTV1

15%

Sitel MTV3

13%

15% 3% 4% 4%

MTV2 Mreza+

12%

54 helyi Tv-csatorna Külföldi Tv-csatorna

Forrás: Analitica /Media & Advertising, 2002 A piac felaprózottságának legnagyobb oka az, hogy a tulajdonosok gyakran nem vállalatként kezelik a kereskedelmi műsorszolgáltatókat, hanem politikai és gazdasági célok megvalósítási 20

eszközeként. Az utóbbi néhány évben, néhány nagyobb külföldi cég megjelenésével és a rendszeres közvélemény kutatások bevezetésével már kezdett áthangolódni a piaci logika a reklám idő eladás felé. Manapság a reklámtőke 80%-át a reklámirodák osztják ki. A mai napig a műsorszolgáltatók

- néhány kivételtől eltekintve - nem igazán sikeresek saját

reklámidejük eladásában, mert marketingmódszereiket és stratégiáikat nem dolgozzák ki megfelelően. A piac felaprózottságának másik oka – különösen az utóbbi években – az, hogy, az állam beavatkozik a műsorszolgáltatók pénzügyeibe. Végül az okok között kell megemlíteni az illegális műsorszolgáltatókat is, amelyek a törvény által tiltott koncesszió-átadás révén jutnak tulajdonhoz. Ez nehéz helyzetbe hozta a frekvencia-kiadásért felelős Műsorszolgáltatási Tanácsot, mert jogi személyek vagy vállalkozások már nem vásárolhattak meg létező rádiókat vagy televíziókat, hanem saját műsorszolgáltató céget kellett létrehozniuk. 3.sz. ábra A reklámköltések 2002-ben (összesen 30 millió euró)

14,20%

Hirdetőtáblák 7,90% 5,40%

67,60%

4,90%

napilapok magazinok rádió televízió

Forrás: Analitica / Media & Advertising, 2002 A reklámtorta legnagyobb szelete a közszolgálati műsorszolgáltatónak jut, ami komoly problémát okoz a kereskedelmi műsorszolgáltatók körében.

A közszolgálati csatornák

21

ugyanis az üzembenntartási díjból tartják el magukat és saját reklámidejüket dömpingáron értékesítik, ami torzítja a versenyt. 4. ábra A reklámbevételek megoszlása a televíziók között 2002-ben

egyéb TV csatorna; 6,00% Kanal 5; 3,00%

A1 MTV 1

MTV 2; 6,00% A1; 40,00%

Telma; 8,00%

Sitel Telma

Sitel; 16,00% MTV 1; 21,00%

MTV 2 Kanal 5 egyéb TV csatorna

Forrás: Analitica /Media & Advertising, 2002 Újabb műsorszolgáltatási engedélyek kiadására 2004 februárjában írt ki pályázatot a Műsorszolgáltatási Tanács. A pályázat felháborodást keltett a kereskedelmi műsorszolgáltatók körében, mivel úgy vélték, hogy a már eléggé felaprózódott piac nem bírna ki további, újonnan megjelenő versenytársakat, és mindenképpen negatív hatással lenne a már létező műsorszolgáltatók tevékenységére. A Műsorszolgáltatási Tanács válasza erre az volt, hogy e pályázat célja a pluralizmus és a műsorkínálat gazdagítása országos szinten.21

21

Media Ownership and its Impact on the Media Independence and Pluralism-Macedonia -SEENPM; MIM (53. old.)

22

4. 2. 2. Közönségkutatás Macedóniát jellemző lényeges sajátosság az úgynevezett párhuzamos piacgazdaság. Ez az országban jelenlévő nyelvi és kulturális különbségek következménye. A közszolgálati rádiótelevízió a macedón nyelvű műsorok mellett a Macedóniában élő kisebbségek nyelvén albán, török, roma, szerb, vlach és bosnyák nyelven - is sugároz műsorokat. Emellett számos kereskedelmi televízió a felsorolt nyelveken – vagy azok valamelyikén - szintén közvetít műsorokat: 54 helyi televíziós csatorna közül 13 albán, 2 roma nyelven, a 67 helyi rádió közül pedig 10 albán, 3 roma és egy török nyelven sugároz. A közönségkutatások eredményei azt mutatják, hogy ezek a nyelvi preferenciák a piac nyelvi szegmentálódásához vezetnek. 5. ábra A televíziók nézettsége a teljes lakosság körében

Külföldi Tv-csatornák

15%

helyi Tv-csatornák

8%

MREZA+ MTV3

4% 0%

Sitel MTV2

Adatsor1

4% 14%

MTV1

18%

A1

37% 0%

10% 20% 30% 40%

Forrás: BRIMA - Gallup , Day After Recall, 2003. szeptember/október/november A fenti grafikon is mutatja, hogy az országos macedón nyelvű televíziók (A1, MTV1, Sitel és MTV2) a legnézettebbek az összlakosság körében. A közszolgálati műsorszolgáltató harmadik csatornájának, a Macedóniában élő kisebbségek nyelvén sugárzó MTV3-nak olyan csekély a nézettsége, hogy szinte mérhetetlen (0 százalék). A helyi televíziós csatornák közül - az összlakosságot tekintve - szintén a macedón nyelven sugározó televíziók - összesen 31 helyi televízió - a legnézettebbek, míg a külföldi kábelcsatornák közül a szerb és horvát

23

nyelvű csatornák népszerűek még (pl.: Tv Pink plus, HRT1 , BK televizija, és RT Srbija). Az angol vagy más idegen nyelvű csatornák közül pedig az MTV, a Canal +, a Hallmark, az Eurosport és a Discovery Channel tartozik a legnépszerűbbek közé. 6. ábra A tv csatornák nézettsége az albán kisebbség körében

Külföldi Tv csatornák

16%

Helyi Tv csatornák

34%

Mreza+

1%

Sitel

1%

MTV2

2%

MTV1

2%

Adatsor1

19%

A1 MTV3

25% 0%

10%

20%

30%

40%

Forrás: BRIMA - Gallup , Day After Recall, 2003. szeptember/október/november A Macedóniában élő albán népcsoport által legnézettebb televíziók azok, amelyek főleg albán nyelvű műsorokat közvetítenek. Az országos csatornák közül az MTV3 a legnézettebb, amely napi 10 órán át közvetít műsorokat albánul. Az országos macedón nyelvű televíziók közül az A1 a legnézettebb az albán kisebbség körében, míg az MTV1 és Sitel nézettsége szinte elhanyagolható. A külföldi műholdas hálózatok közül az albán és török csatornák a leglátogatottabbak (TV Kosovo, TV Albania, Sou - török szórakoztató csatorna, Alsat és ATV), míg a többi külföldi csatorna közül főleg a német csatornák népszerűek

(RTL,

Premiere, SAT1, Pro7), de ide sorolható az amerikai zenecsatorna, az MTV valamint a francia Canal+.

24

A 2005-ös Early Warning Report22 szerint, amelyet UNDP23 macedón irodája készített, a macedón lakosság kétharmada nem hisz a médiának, és az abban közölt híreknek24 A macedón Újságírók Egyesülete (AJC) 2005 decemberében létrehozta a Becsület Tanácsot abból a célból, hogy a lakosság panasszal élhessen, ha az újságírói etika megsértésének eseteit tapasztalja. Azok az újságírók azonban, akik megszegik az etikai szabályokat, egyáltalán nem törődnek a Becsület Tanács határozataival.25 4. 2. 3. A nyomtatott sajtó piaca Macedóniában 1991 első felében a NIP26 Nova Makedonija adta ki a „Nova Makedoniját” és a „Vecert”, valamint az albán („Flaka”) és török („Birlik”) nyelvű lapokat, amelyek hetente háromszor jelentek meg. A „Republika” volt az első magántulajdonban lévő napilappróbálkozás (első példánya 1991. augusztus 2-án jelent meg), de a mostoha technikai feltételek és a pénzhiány miatt csak néhány hónapig működött. A „Dnevnik” című napilap megjelenéséig - 1996-ig -, nem alakultak ki megfelelő piaci feltételek, s ennek oka elsősorban a NIP „Nova Makedonija” monopolhelyzetében keresendő: a cég erősen befolyásolta az egyetlen nagyobb nyomda és kiadó tevékenységét. Az első napilap, a „Dnevnik”, óriási sikere több tényezőnek is köszönhető. Külföldi adományok segítségével jött létre az első nagyobb magánnyomda Macedóniában, s ez már megfelelt napilapok nyomtatásához szükséges kívánalmaknak. Másrészt e napilap jó marketingmódszereket használt - az újságot jóval olcsóbban dobták piacra, mint a NIP „Nova Makedonija” lapjait, ezen kívül sajátos terjesztési módszereket használt; és persze az újságok tartalmát is érdekesebbé tette a közönség számára. Két évvel később, 1998-ban további két magánkézben lévő napilap jelent meg a piacon, az egyik albánul („Fakti”), a másik macedón nyelven („Makedonija denes”). Ezen kívül megjelent az első sportnapilap, a „Makedonski Sport”. A harmadik politikai napilap 1999-ben

22 23

Early Warning Report United Nations Development Programme- Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja

24

Forrás: South East European Media Organization, SEEMO - South East Media Handbook 2005 /2006 (283. old.) 25 Forrás: South East European Media Organization, SEEMO - South East Media Handbook 2005 /2006 (283. old.) 26 Novinsko – izdavacko pretprijatie (lapkiadó vállalat)

25

került a piacra („Utrinski Vesnik”), majd ezt követte 2000-ben a negyedik, a macedón nyelvű („Vest”). 2003-ban Macedóniában már 11 napi, 21 heti, 10 kétheti és 20 havi lap működött. Ezen kívül, még 21 periodika és 21 gyermekmagazin jelent meg. A nyelvek szempontjából a napilapok megoszlása: 7 macedón, 2 albán, 1 török és egy roma nyelvű. A hetilapok közül hét magazin tekinthető politikainak, ezek közül 6 macedónul, egy pedig albánul jelenik meg. 4. sz. táblázat Napilapok nyomott példányszáma (darab) Név

Dnevnik Vest Utrinski Vesnik Vecer Nova Makedonija Fakti (albánul) Flaka (albánul) Birlik (törökül)

2002 első félév (összesen)

Napi átlag 2002 második félév (összesen) 6. 757. 843 43. 044 7. 406. 878 3. 536. 500 22. 525 3. 536. 500 2. 864. 356 18. 244 3. 172. 843

Napi átlag 2003 első félév (összesen) 46. 879 22. 383 20. 081

Napi átlag

8. 135. 668 52. 488 4. 297. 000 27. 723 3. 489. 664 22. 514

2. 910. 500 18. 538 725. 550 4. 009

3. 231. 225 20. 451 654. 094 3. 555

683. 100 330. 183

4. 407 1. 824

801. 659

5. 106

781. 898

4. 949

742. 479

4. 790

116. 112

740

185. 878

1. 176

116. 112

749

73. 110

937

71. 874

921

54. 179

695

Forrás: Monopóliumot szabályozó szerv A változások jelentősek: 1996-hoz képest, amikor a piacon csak egy nagyobb nyomda és kiadó létezett, 2004 elejére megszilárdultak a lapkiadás feltételei. Ennek ellenére a médiapiac helyzete még mindig viszonylag gyenge volt, elsősorban a macedón gazdasági válság és a reklámra fordítható pénzforrások hiánya miatt. A nyomtatott sajtó példányszámának 90 százalékát a WAZ27 által felvásárolt három napilap adja. 2004 februárjában a piacon megjelent egy új magántulajdonban lévő napilap, a „Vreme”, amelyet eleinte a NIP „Nova Makedonija” nyomdájában nyomtattak. Az újság 40000

27

WAZ- Westdeutshe Allgemeine Zeitung

26

példányszámmal indult, majd hamar sikeressé vált és 80000-100000 közötti példányszámot ért el - egyebek között kiváló marketingkampányának köszönhetően. Az újság tartalmát rendszeresen hirdetik az A1 televízió csatornáján, cserébe az újságban írásokat közöl ugyanennek a televíziónak legnézettebb sorozatairól. 2004-ben a NIP „Nova Makedonija” két napilapjának („Nova Makedonija” és „Vecer”) példányszáma lecsökkent 5000-7000-re. E két napilap imázsának és szerkezetének áttervezése folyamatban van, a cél komoly párt független újságok létrehozása. A párhuzamos piacgazdaság a nyomtatott sajtó piacán is érezteti hatását. Itt is érvényesül a nyelvi elkülönülés, a közönség más-más nyelvű újságokat keres. A különféle etnikai csoportok számára kiadott lapok sok adományt kapnak külföldről, így működtetésük zökkenőmentes. Az albán nyelvű nyomtatott sajtó piacán egyetlen napilap („Fakti”) és egyetlen hetilap („Lobi”) működik. A nyelvi különbségektől függetlenül a piaci logika nem érvényesül a sajtópiacon. Például ami a reklámozást illteti, a hirdetések gyakran nem a közönséghez szólnak,

hanem a

szerkesztőségek a pártokkal és nagyobb cégekkel való kapcsolataitól függenek. Ily módon a pártoktól és a cégreklámokból kapott pénzösszegek segítik az újságok fennmaradását.

27

4. 3. A macedón média tulajdonviszonyai 4. 3. 1. A nyomtatott sajtó Ebben a fejezetben bemutatom a nyomtatott sajtó szerkezetét a példányszám és rendszeres kiadás, illetve a tulajdonviszonyok alapján. A nyomtatott sajtó piacán működő legnagyobb lapok28: - a három legnagyobb macedón nyelvű napilap: „Dnevnik”, „Utrinski vesnik”, „Vest”; - az egyetlen albán nyelvű napilap: „Fakti”; - a két legnagyobb macedón nyelvű hetilap: „Fokus”, „Kapital”; - az egyetlen albán nyelvű hetilap: ”Lobi”; - az „Utrinski vesnik”, „Dnevnik” és „Vest” közös disztribúció vállalata; - az egyik legnagyobb magántulajdonú nyomda „Graficki Centar”. A „Krug” Kft. szkopjei kiadó („Dnevnik” napilap kiadója) tulajdonviszonyi szerkezete az 1996-os alapítás után, 2003. június 16-án változott meg. Ugyanis ebben az évben e kiadó 93,8 %-át az osztrák lapkiadó cég, az OST-holding Wien (VAZ) tulajdonába helyezi, a többi 6,2 % 5 jogi személy képviseli (Branislav Geroski, Vladimir Bogoev, Zlate Lozanovski, Bojan Kicurovski és Milorad Stojmanovski) . Az „Utrinski vesnik”, napilap kiadója a szkopjei „Most”. 2003 júliusában, ennek kiadói társaságnak is megváltozott a tulajdonosi struktúrája. A cég többségi részvénye (54,1 %) szintén az OST-holding VAZ kezébe került, 24,33 százaléka gazdasági egyesület, GOFI Kft. Skopje, tulajdonába került, míg a maradék 24,5 százaléka további öt jogi személy tulajdonában maradt (Manco Mitevski, Branko Trickovski, Vasil Mickovski, Erol Rizaov és Ljupco Popovski).

28

Forrás: Bírósági bejegyzés a kereskedelmi társaságokról-2003. december16.; Monopóliumot szabályozó szervezet adattára

28

5. sz. táblázat Napilapok tulajdonviszonyi struktúrája Napilap neve

Kiadó

Fő tulajdonos

Más tulajdonosok

(%)

(%)

Dnevnik

Kiadó ház„Krug”Kft.

OST-holding-93, 8

Öt jogi személy-6, 2

Utrinski Vesnik

DID MOST Branko,

OST-holding-51, 16

Öt jogi személy-

Erol és más cégek

GOFI KFT.-24, 33

24, 51

„Ogledalo” Kft. -Skopje

OST-holding-51, 06

FERSPED Rt.-14, 83

GOFI KFT.L-24, 05

Két jogi személy-10,06

Vest Fakti (albánul)

NIK „ERBARA-SKUP”

Egy jogi személy (Emin Azemi)

/

Forrás: Bírósági bejegyzés a kereskedelmi társaságokró l- 2003. december16; Monopóliumot szabályzó szervezet adattára

2000 júliusában nyomtatta ki az „Ogledalo” Kft. Szkopjei kiadó a „Vest” napilap első példányát. 2003 júliusában a kiadó 54,06 százaléka , a „OST–holding” Wien , 24,05 százaléka a „GOFI KFT.” és 14,83 százaléka a „FERSPED” Rt. tulajdonába került, a többi 10,06 százalékot Donco Mircev és Goran Mihajlovski vette meg. Az egyetlen albán nyelvű napilapot – „Fakti” - a NIK „Erbara-Skup” kiadó nyomtatja, és egyetlen tulajdonosa Emin Azemi, a „Nova Makedonija” volt újságírója. 6. sz. táblázat Hetilapok tulajdonosi szerkezete Hetilap neve

Kiadó

Tulajdonos (%)

„Fokus”

FOKUS Kft. Skopje

Két természetes személy - 100 (Nikola Mladenov és Biljana Mladenova)

„Kapital” „Lobi” (albánul)

EKONOMIST

Artun

i Két természetes személy - 100

LjupcoKft.

(Ljupco Zikov i Artun Usein)

LOBI Kft.

Egy természetes személy-100 (Iso Rusi)

Forrás: Bírósági bejegyzés a kereskedelmi társaságokról-2003 december16; Monopóliumot szabályzó szervezet adattára

29

Ahogy a táblázat is mutatja, a „Fokus” hetilapot, a szintén „FOKUS” nevű szkopjei kiadó adja ki. E kiadó tulajdonosa két természetes személy29. Míg a „Kapital” gazdasági hetilapot a két természetes személy tulajdonában lévő „Ekonomist Artun és Ljupco Kft.” kiadó jegyzi30. Az albán nyelvű ,„Lobi” hetilapot az azonos nevű „Lobi” kiadóház adja ki, ennek egy természetes személy a tulajdonosa31. Macedónia jelenlegi legnagyobb nyomdája a NIP „Nova Makedonija”, amely felszámolás alatt áll, eladásra vár. Másik nagyobb nyomdaként megemlíthetjük a „Graficki centar” nyomdát, ahol az „Utrinski Vesnik” napilapot nyomtatják. 4. 3. 2. A rádiós és a televíziós műsorszolgáltatók tulajdonviszonyai Ebben a fejezetben bemutatom a műsorszolgáltatások szerkezetét, a nézettség és a tulajdonviszonyok alapján32. Az elektronikus média piacán működő legnagyobb műsorszolgáltatók : -

Két országos televíziós hálózat : „A1” és „Sitel”;

-

A legnagyobb országos rádió: „Kanal 77”;

-

A két legnagyobb macedón nyelvű helyi televízió: „Telma” és „Kanal 5”;

-

A legnagyobb albán nyelvű helyi televízió: „Tv Era „;

-

A két legnagyobb macedón nyelvű helyi rádió: „Radio Fortuna”, „Radio Plus forte” ;

-

A legnagyobb albán nyelvű helyi rádió: „Radio Vati”.

Az „A1” televíziót 1998. július 29-én jegyezték be, egyetlen tulajdonosa Velija Ramkovski (100 %). A „Sitel” országos televíziót 1998. június 11-én jegyezték be, alapítója és tulajdonosa a „Sileks”Rt. Kratovo bányaipari kombinát . A legnagyobb országos rádiót, a „Kanal 77”-et, 1998 július 17-én jegyezték be mint kereskedelmi műsorszolgáltatót, a DT „Makkoop” Kft.-Stip tulajdonában van, igazgatója Goran Gavrilov.

29

Nikola Mladenov és Biljana Mladenova Ljupco Zikov és Artun Usein 31 Iso Rusi-politikus 32 Forrás: www.srd.org.mk ; Bírósági bejegyzés a kereskedelmi társaságokról-2003 december16 30

30

7. sz. táblázat Országos kereskedelmi műsorszolgáltatók tulajdonosi struktúrája Országos műsorszolgáltató Tulajdonos (%) Tv „A1”

Jogi személy-100 (Velija Ramkovski)

Tv „Sitel”

RIK „Sileks” Rt.-100

Rádió „Kanal 77”

DT „MAKKOOP” Kft.-Stip-100 (tulajdonos: Goran Gavrilov-100)

Forrás: www.srd.org.mk ;Bírósági bejegyzés a kereskedelmi társaságokról-2003 december16

Ami a helyi kereskedelmi műsorszolgáltatókat illeti, a szkopjei „Telma” tv csatorna alapítója és egyben tulajdonosa is a „MAKPETROL” Rt. olajkereskedelmi nagyvállalat. Az olaj importjával és exportjával foglalkozó cég az egyik legjelentősebb vállalkozás Macedóniában, s a tv csatornán kívül tulajdonába tartozik hat másik, nem a média területén tevékenykedő vállalat is. 8. sz. táblázat A legnagyobb helyi kereskedelmi műsorszolgáltatók tulajdonosi struktúrája

Helyi műsorszolgáltatók

Tulajdonos (%)

„Telma” Tv

„Makpetrol” Rt.-100

„Kanal 5” Tv

„BS Nyomda”-100

Tv „ERA”(nagy részben albánul)

Kettő jogiszemély-100 Agron Memedi és Abdula Memedi

Radio „Fortuna”

Egy jogi személy-100 Violeta Bozinkova

Radio „Plus Forte”

Három jogi személy-(egyenként 33,3) Nebojsa Karapejovski, Toso Markovski és Denis Lazoski

Radio „Vati”(albánul)

„Vat-Inos”Kft export –import Skopje-100 Kereskedelmi társaság (tul.: Ekrem Kadri)

Forrás: www.srd.org.mk ;Bírósági bejegyzés a kereskedelmi társaságokról-2003 december16

31

A „Kanal 5” televízió alapítója és tulajdonosa a professzionális rehabilitációval és fogyatékosok foglalkoztatásával foglalkozó grafikai vállalat, a „BS Nyomda”. A legnagyobb helyi kereskedelmi csatornát, mely nagyrészt albánul közvetíti műsorait, a Tv „ERA”, két egyenlő részben két személy tulajdonolja. A helyi rádiók közül megemlíthetjük a Radio „Fortunát”, mely a legnagyobb vételi körzettel rendelkezik. Tulajdonosa Violeta Bozinkova. A Radio „Plus Forte” Tetovo városban és környékén hallgatható, ennek tulajdonosai három jogi személy, melyek egyenlő arányban rendelkeznek a tulajdoni résszel. Végül megemlíthető a „Vati” rádió, mely Szkopjéban és környékén albánul közvetíti műsorait. Tulajdonosa a „ Vat- Inos” kereskedelmi Kft. A fenti adatokból az a következtetés vonható le, hogy a műsorszolgáltatók között nem mutatható ki tulajdonosi koncentráció. A nagyobb országos kereskedelmi műsorszolgáltatók tulajdonosai általában befolyásos cégek, vállalatok, viszont a kisebb lokális (helyi) médiumok tulajdonosai inkább egyének.

32

5. Médiaetika

5. 1. A sajtófüggetlenség Macedóniában - a politika és a gazdaság hatása a médiára

A macedón törvények áttekintése alapján látható, hogy csak az elektronikus médiára vonatkozóan létezik szabályozás, a nyomtatott sajtóra csak általánosabb jogszabályok (Alkotmány 16.§) vonatkoznak. A sajtó függetlenségével összefüggő kérdésekben részben a macedón műsorszolgáltatási törvény, részben a macedón Újságírói Etikai Kódex33 az irányadó. Ennek ellenére a médiatörvényben nem létezik olyan szabályozás, mely meghatározná egy műsorszolgáltató kiadói függetlenségét . Az Alkotmány 8. § szerint a műsorszolgáltatás folyamata a következő elvekre épül : -

önállóság és függetlenség;

-

a verseny szabályozása;

-

és cenzúra tilalma.

A médiatörvény 8.§ szerint a műsorszolgáltatási folyamatnak hiteles és friss tájékoztatáson kell alapulnia. Ezen kívül a műsorszolgáltatóknak nyitottan kell viszonyulniuk a mások által között információhoz és véleményhez is. „Ennek ellenére az elmúlt pár évben a médiát, különösen a televíziót befolyása alá vonta volt az éppen hatalmon lévő kormány.”34

Számos felmérés és kutatás35 azt mutatta, hogy az

elmúlt években az elektronikus média a politikai pártok és nagyobb befolyásos cégek számára hirdetési felületként szolgáltak, főleg a választások idején. Ez egyaránt jellemezte a közszolgálati és a kereskedelmi televíziókat. Az a tény hogy a közszolgálati televíziónak (MRTV36) nem sikerült megtartania függetlenségét a választások alatt, arra késztette az ellenzék pártokat, hogy a kereskedelmi csatornákon keresztül folytassanak politikai kampányokat, ily módon pedig a média szereplői között gerjesszenek konfliktust.

33

2002. január 20. A Macedon Médiaintézet és a Macedón újságírók Szövetsége közösen fogadta el Vesna Sopar, 2002 „The Media System in the Republic of Macedonia: Between Theory and Practice”; www.boeckler.de/pdf/Sputh-East_Europe_Review-2002-01s-s4.pdf 35 Szociológiai és politikai felmérések Intézete - Szkopje, Európai Médiaintézet, OSCE (monitoring misszió a választások alatt, Macedón Műsorszolgáltatási Tanács, stb. 36 Macedón Rádió és Televízió 34

33

Hasonló példát említ a Délkelet-európai Média Szervezet (South East European Media Organization, SEEMO)37 legújabb évkönyvében: „ 2005. június 1-én az Egységes Macedón Nemzet Demokrata Párt (VMRO) vezetője felszólította az összes média tulajdonost, hogy szüntesse be minden tv és rádió csatornán a szerb műsorok és dalok sugárzását az elkövetkező három hónapban, mivel konfliktusban állnak a Szerb Ortodox Egyházzal.” Egy másik példát is említ a SEEMO-könnyv38: „Aleksandra Stojanovskát, a „Vest” című napilap újságíróját 2004. decemberében letartóztatták. Vlado Dimov egészségügyi miniszter jelentette fel a „Vest”-ben megjelenő cikke miatt, melyben az ujságírónő róla azt állította, hogy nagyon drága lézerkést rendelt meg a „Replek” gyógyszertárban.” A médiatulajdonosok - többnyire befolyásos cégek - reklámeszközként használták fel saját televízióikat, rádióikat. A nyomtatott sajtó

kevésbé szabályozott és ebből is adódik, hogy bizonyos értelemben

elfogadott a lapok „befolyásolhatósága”. „…A nyomtatott és elektronikus sajtó különböző természetének köszönhetően, a nyomtatott sajtóban megengedett a politikai függőség.”39 Az újságírók szólásszabadságát gyakran korlátozzák a tulajdonosok. A médiacégek, lapok tulajdonosai műsorszolgáltatás és az ott dolgozó újságírók között nem létezik kollektív szerződés. Számos példa40 van arra, hogy vita alakult ki a tulajdonos és az ott dolgozó újságíró között, így az újságíró más műsorszolgáltatóhoz kényszerült átmenni. Több médiatulajdonos úgy véli, joga van bármilyen döntést hozni saját vállalatában, akkor is, ha az sérti az újságírók alapvető jogait. A sajtóban épp a Westdeutsche Allgemeine Zeitung tett lépéseket az újságírók szólásszabadsága és biztonsága érdekében, megteremtve a lapoknál dolgozó szerkesztők és újságírók szociális és anyagi biztonságát, s tiszteletben tartva jogaikat. Ezt a példát később követte az összes többi napilap tulajdonosa. Újságírói Szakszervezet mint olyan még nem létezik Macedóniában. A Szakszervezeti Szövetség egyik ágazataként működik a Munkások Szakszervezete, amely a grafikai ipar, a

37

South East European Media Organization, SEEMO - South East Media Handbook 2005 /2006 – 288 old. South East European Media Organization, SEEMO - South East Media Handbook 2005 /2006 – 288old. 39 Értelmező Memorandum Rec.No.R(99)15 40 Media Ownership and its Impact on Media Independence and Pluralism(77 ó.);” A1 a főszerkesztője nélkül”„Dnevnik” 2003. november 6. 38

34

számítástechnika, a filmművészet, és a kiadás területeit foglalja magába, és ezen belül az újságírók jogaival is foglalkoznak.41 A média egészét illetően etikai kérdésekről nem alakult ki vita, noha más témájú vitákban gyakran fölmerül. Az újságírók továbbképzésével foglalkozó intézmények, köztük a Macedón Médiaintézet (MIM) azonban figyelmet fordítanak az etikai kérdésekre, de inkább újságírói szempontból. Megválaszolatlan etikai kérdések nem csak a piaci verseny terén vannak, hanem a tulajdonosok és az újságírók közötti kapcsolatokban is, ugyanis nem fordítanak kellő figyelmet a szakmai előírásokra. De a pozitív dolog egyes médiumoknál, az hogy észben tartják a szerkesztőségek biznisz szektoroktól való elválasztását. Emellett az újságírók annak tudatában vannak ,hogy a marketinggel való foglalkozás nem felel meg az etikai kódexben42 leírtakkal. Másik oldalról, az újságírói gyakorlat elég fejlett az országban , mivel az országban az utóbbi tíz évben, különböző tényfeltáró újságírói tanfolyamokat, szakköröket, felkészítő kurzusokat tartanak magas szinten.43 Amit még említenék, az hogy a Macedóniában élő kultúra-, vallás ,nyelvi közti különbségek miatt, nem lehet kialakítani egy minden kultúrának egyforma etikai kódexet. ”Amennyi szokás, annyi ház”, és ez Macedónia esetében is így van. És ez nem csak az etika terén látszik meg hanem magában a műsor szerkezetben is. Például a Karácsonyi műsorokat, vagy más vallási műsorokat nem közvetítik a muzulmán valláshoz tartozó tv vagy rádió csatornák és fordítva. Még azt el lehet mondani, hogy a feldúlt gazdasági és politikai helyzet miatt, senki nem foglalkozik az etikai kódexel, és csak akkor lesznek megválaszolva az etikai kérdések amikor a gazdasági és politikai helyzet Macedóniában stabilizálódik.

41

SEENPM:Media:Business of ethics,Ethics of Business-Macedonia-Snezana Trpevska;MIM Edition 2005 (65-67 ó.) 42 http://www.mim.org.mk/mim/do/HtmlPageView?p=codex/CodexMacedonian; 2005.04.27. 43 Erre késöbb térek ki, a „Fontosabb média intézetek” című fejezetben.

35

5.2 Etikai kódex A Macedón Újságírók Egyesülete kidolgozott egy etikai kódexet és azt 2001. november 14-én Szkopjéban elfogadta. A dokumentum 17 pontból áll, ezeket az alábbiakban ismertetem.44

Az újságírók etikai kódexe Macedóniában

1. Az újságírónak szabad joga van ahhoz, hogy hozzáférjen minden közérdekű információ forrásához; az újságírónak minden hírt hitelesen, mindenféle hamisítás és kendőzés nélkül kell közölnie; ha az információ forrása nem meghatározott, az újságírónak ezt ki kell nyilvánítania; 2. Amennyiben az újságírót akadályozzák az információhoz való hozzáférésében, joga van ezt nyilvánosságra hozni; 3. Pontatlan hír közlése esetében az újságírónak feladata a korrekció kérelmezése; 4. Ha az információ forrása titkos, az újságírónak kötelessége ezt tiszteletben tartani; 5. Az újságírónak tisztelnie kell a törvényeket, de nem áll jogában eltitkolni vagy közölni bármilyen információt, amely a köz érdekét érinti; 6. Az újságíró nem használhatja fel a médiát saját érdekében; az újságíró nem engedheti, hogy az információ szabadságát marketingszempontok befolyásolják; 7. Az újságírónak tisztelnie kell a személyiségi jogokat, a magánélet szabadságát, kivéve, ha sérti a közérdeket; 8. Szerencsétlenség, katasztrófa, háború, családi tragédia, stb. esetén nem szabad a közlés módszerét úgy kell megválasztani, hogy az ne korbácsolja fel az érzelmeket;

44

http://www.mim.org.mk/mim/do/HtmlPageView?p=codex/CodexMacedonian; 2005.04.27.

36

9. Az újságírónak nem áll jogában fényképezni vagy interjút készíteni 16 éven aluliakkal a szülők beleegyezése nélkül; ugyanez vonatkozik a segítségre szoruló emberek esetére is; 10. Az újságíró nem közölhet olyan információt, amely sérti az emberi jogokat és szabadságokat, nem beszélhet a gyűlölet nyelvén, és nem buzdíthatja a lakosságot nemzeti, vallási, faji, nemi, szociális, nyelvi, kultúrák közötti különbségekből eredően sem agresszióra, sem diszkriminációra; 11. Az újságírónak tartania kell magát az általánosságban elfogadott társadalmi viselkedési normákhoz és tisztelnie kell az etnikai, a kultúrák közötti és vallási különbségeket Macedóniában; 12. A plágium elfogadhatatlan; az újságíró nem használhat fel idézeteket forrásmegjelölés nélkül; 13. Az újságírónak különbséget kell tennie a tény és a vélemény, valamint a hír és kommentár között. 14. A politikai folyamatokról való tájékoztatásnak tárgyilagosnak kell lennie; 15. Az újságírónak ápolnia kell a beszéd és etika kultúráját, 16. Az újságírónak meg őriznie szakmai tekintélyét és méltóságát, támogatnia kell a szakmai szolidaritást és az álláspontok különbségét, és saját médiumát nem állíthatja személyes vitája szolgálatába; 17. Az újságírónak jogában áll elutasítani olyan munkát, amely az etikai kódex felsorolt pontjainak ellentmond.

Azok az újságírók, akik e kódex pontjait követik, joguk van saját szerkesztőségük támogatására. Az etikai kódex pontjainak tiszteletben tartásán a Macedón Újságírók Egyesületének „Becsület Tanácsa” őrködik.

37

6. A macedón konfliktus és a médiumok (2001) „Legelőször egy őrült ötlet pattan ki valamilyen kriminális agyból, majd következik a média. A média után jön a félelem. A félelem után az a bolond, a ki elsőként meghúzza a ravaszt. Aztán sorakoznak az áldozatok nevei az újságokban. A nevekből később számok lesznek és már senki sem emlékszik rájuk. És végül következnek a hamis ígérgetések és a béketárgyalások.”45 6.1 A 2001-es macedón válság A mai napig nem lehet pontosan megfogalmazni, mi is történt valójában és mi okozta a 2001es válságot Macedóniában. Iso Rusi46 a „Macedónia: a konfliktus és a média”47 című könyvében a következő két választ adja meg: „Az egyik ok a háború gerjesztésére az volt, mikor 2001 január 21-én, Tearcében48 megöltek egy rendőrt. A másik ok pedig az, amikor Tanusevciben49 egy fegyveres uniformisba öltözött terrorista banda erőszakkal elrabolta az „A1” televízió stábját. Később megállapították, hogy ezek a terroristák tagjai az Albán Nemzeti Felszabadító Hadseregnek (ONA és UCK), Tanusevci pedig az ő fennhatóságuk alá tartozik.” Az eseménysort úgy magyarázták, mintha az csupán csempészek bosszúja lett volna a macedón rendőrség ellen, mert az megpróbálta ellenőrzése alá vonni az említett határrészt, holott az nem tartózik macedón állami hatáskörbe. Az akkori belügyminiszter, Pavle Trajanov úgy vélte, hogy az incidensek összefüggenek a Koszovo és Szerbia közötti konfliktussal. A „Vest” napilapnak így nyilatkozott: „…az albán erők, akik Tetovo, Kumanovo és Szkopje környékén táboroznak, Dél-Szerbia megtámadására készülődnek”. A következő hónapokban bekövetkező lövöldözéseket és támadásokat a macedón hatóságok nem vették figyelembe és a befolyásuk alatt álló média ugyanígy állt a történtekhez. Március elejére elszaporodtak a gyilkosságok, fegyveres támadások, de a média még mindig csak

az

állami

álláspontnak

megfelelően,

korlátozottan

közölt

ezzel

összefüggő

információkat.

45

Forrás: „Dani” bosnyák napilap – Macedónia: A média és a konfliktus – 2003 (9. old) Az albán nyelvű hetilap „Lobi”(Macedónia) főszerkesztője 47 Makedonija: Konfliktot i Mediumite – SEENPM/BHRN; Macedonian Institute for Media - 2003 (108. old.) 48 Észak-Macedónia 49 Macedóni és Koszovó határán lévő átkelő hely 46

38

Ez mindaddig tartott, míg intenzív lövöldözés nem robbant ki Tetovo környékén. Ekkor az összes kamera a frontra irányult, mígnem március végén a macedón fegyveres erők el nem foglalták a terroristák táborát. Ezt a hírt a macedón média olyan nagy győzelemként értékelte, ami Nagy Sándor ideje óta nem történt50. 6.2 A macedón média megosztottsága A macedónokon kívül nagy százalékban él albán kisebbség is Macedóniában, s mint fentebb említettem, így kialakult a kétnyelvűség, amely nemcsak a politika, hanem a média terén is észlelhető. A 2001-es válság idején a két nagy vezető párt szinte „egymás ellen„ fordult. Az egyik a VMRO-DPMNE51, a másik a DPA52 a hozzájuk közel álló médiumok is egymásnak ellenmondóan számoltak be a történésekről. Az egyik oldalon a macedón nyelvű médiumok a terrorista bandák visszaszorításért szurkoltak, részrehajlóan közölve a híreket, míg a másik oldalon az albán nyelvű médiumok szép lassan átálltak az ONA oldalára. Az egyik gyűlésen Aco Kabranov, az „A1” televízió főszerkesztője erről így nyilatkozott: „a gyűlölet és a nacionalizmus nyelve a közszolgálati médiában kezdődött el, amikor Georgievski53 átállt a macedón oldalra és Dzsaferi54 a másik oldalra. Ekkor kezdődött el a közszolgálati Macedón Televízió összeomlása, méghozzá az albán szerkesztőségben...” 6.2.1 A média felelőtlenségének példái A média kettészakadása negatív hatással volt a politikai fejleményekre és a lakosságra egyaránt. A Macedónia: A média és a konfliktus című könyvben, Iso Ruszi egy másik példát is említ az újságírók válsághelyzetben tanúsított negatív magatartásáról: „ A Kanal 5 tv csatorna egyik riportere olyan messzire ment el, hogy ő maga dobott gránátbombát az ONA táborába, csakhogy kiszínezhesse a háborús tudósítást. De ezzel nem csak kiszínezte, hanem további bonyodalmakat keltett az amúgy is forrongó politikai helyzetben...” 50

Makedonija: Konfliktot i Mediumite –SEENPM/BHRN; Macedonian Institute for Media - 2003 (110 old.) Egységes Macedón Nemzeti Demokrata Párt (VMRO) 52 Demokrata Albán Párt 53 A VMRO-DPMNE párt elnöke 54 A DPA párt elnöke 51

39

A kormánykoalícióban szakadás következett be, amikor döntést kellett hozni: fegyveres úton vagy diplomáciai módon oldják-e meg a helyzetet. Végül az előbbi megoldást választották. Ez szintén kihatott a médiára. Minden műsorszolgáltató élőben, szubjektív módon közvetített az offenzíváról, a valóságnak nem megfelelő híreket közöltek. Az egyik oldalon több médium közölte, hogy a macedón gerillák behatoltak a Aracsinovóba, Szkopje külvárosába, s azt írták, hogy már lobognak a fehér zászlók. Másik oldalról, a „Sitel”tv csatorna fő híreiben, azt közölte, hogy 700 holttest hever Aracsinovoban, mind az Albán Nemzeti Felszabadító Hadsereg tagjai. Később ezt az adatot Ljube Boskovski belügyminiszter megcáfolta, és közölte, hogy az áldozatok száma még a hírekben közölt szám egytizedét sem teszi ki. Láthatólag, minden műsorszolgáltató másképp és más hírt közölt, emiatt a lakosság elbizonytalanodott. Nem tudta, kinek vagy minek higgyen, hiszen még azt sem tudta, biztonságban érezheti-e magát, vagy bármely pillanatban előugorhatnak a terroristák az udvarból. Az akkori etnikai feszültségek miatt fennállt a lehetősége annak hogy polgárháború robban ki az országban. A feszültség érzékeltetése végett említhetnék számos példát, de azt írom le, amelynek szemtanúja voltam. 2001. május 21-én történt, Szkopjéban, a

Nikola Karev Gimnáziumban, ahova egyenlő

arányban macedón és albán etnikai csoporthoz tartozó tanulók járnak. Az egyik nemzetiségű55 fiú egy telefonfülkéből beszélt, a másik odament hozzá és rákiabált, hogy hagyja abba a beszélgetést, mert ő akar telefonálni. A fiú nem engedelmeskedett, a másik előrántott egy kést és iskolatársát hasba szúrta. A konfliktus ideje alatti elvakultság, a média megosztottsága valamint az újságírói etikai normák megsértése egyértelműen bizonyítja, hogy a média figyelmetlensége nemcsak a gazdasági és politikai helyzetet ronthatja, hanem veszélybe sodorhatja egy egész ország népét. Az ebből eredő következmények nemcsak a konfliktus ideje alatt, hanem a későbbiekben is maradandó sebeket okoztak, olyan közhangulatot, amely tele sztereotípiákkal, faji és etnikai megkülönböztetésekkel, és népek közötti feszültségekkel, s ezek a mai napig észlelhetőek Macedóniában. Hosszú időre van szükség, hogy e sebek begyógyuljanak.

55

A tárgyilagosság érdekében nem említeném, melyik tanuló milyen nemzetiségű volt.

40

7. Fontosabb média intézmények 7. 1. Szabályzó intézmények Macedóniában több szabályzó intézmény is tevékenykedik a média terén, közéjük tartozik a Műsorszolgáltatási Tanács, a Közlekedési és Telekommunikációs Minisztérium, az Elektronikus Kommunikációs Iroda és a Kulturális Minisztérium. A felsoroltak között a legjelentősebb szabályozó intézmény, amely a média fölött teljes hatáskört élvez, a Műsorszolgáltatási Tanács. Műsorszolgáltatási Tanács (SRD)56 Műsorszolgáltatási Tanács, macedónul Sovet za Rádiódifúzija független, non-profit szabályozó testület, melynek államilag elismert hatásköre, hogy felügyelje az összes műsorszolgáltatói tevékenységet a macedón médiapiacon. o Alapítás:

1997-ben

jött

létre

az

első

Műsorszolgáltatási

Törvény

létrehozásával, és az év szeptemberében kezdte el munkáját. o Szerkezete: A törvény általi határozatok alapján, a Tanács kilenc tagból áll, amelyeket kizárólag a macedón parlament választhat és meneszthet57. A tagokat hat évre választják. Csak olyan személyek lehetnek a Tanács tagjai, akik a kommunikáció, az újságírás, a telekommunikáció, a számítástechnika, a kultúra, a kőgazdaságtan vagy a jog terén tevékenykednek. A következő intézmények jelölhetnek meg személyeket a Tanácsba: - a Macedón Tudományos és Művészeti Akadémia (egy személyt); - az Egyetemközi Konferencia (három személyt); - a Macedón Újságírók Egyesülete (kettő személyt); - és a parlament választási bizottsága (három személyt).

56

http://www.srd.org.mk/?ItemID=BB065C607067574CB51FBAAF67F1B84F ; 2005.05.10. Television across Europe: regulation, policy and independence Volume 3 –2005 (1178. old.) 57 Law on Broadcasting Activity, 23§

41

A következő személyek nem lehetnek a Tanács tagjai: parlamenti képviselők, miniszterek, műsorszolgáltatóknál dolgozó vagy állami irodáknál dolgozó személyek, politikai pártok vezetői, jogi személyek, akik részvényekkel vagy tőkével rendelkeznek más média intézményekben. •

Feladatai: - A szólásszabadság és média pluralizmusának szavatolása; - Elősegíteni a különböző, független és önálló műsorszolgáltató létrehozását és fenntartását; - A gazdasági és technológiai fejlődés elősegítése a médiában; - A médiában dolgozók emberi jogainak biztosítása; -

A

műsorszolgáltatási

engedélyekkel

kapcsolatos

kormányzati

döntések előkészítése58; - A műsorszolgáltatás tartalmi monitorozása 7. 2 Oktatási intézmények Macedóniában több olyan média intézmény létezik, amely fő tevékenysége mellett oktatással is foglalkozik, különböző tréning és tanfolyamok folytatásával. Az egyik legfontosabb média intézmény Macedóniában, a Macedóniai Média Intézet (MIM)59, amely a Műsorszolgáltatási Tanács „jobb kezének” tekinthető. Az intézet egyéb média tevékenységei mellett tanfolyamokat is szervez fiatal újságíróknak. A médiaközpont non-profit és nem-kormányzati szervezet, amely a médiumok szakszerűbbé tételével, és az újságírók és média szakembereinek továbbképzésével foglalkozik

58 59

Televíziózás Európában: a szabályozás, médiapolitika és a függetlenség kérdései-Helyzetjelentés 2005 (150ó.) MIM-Macedonian Institute for Media; www.mim.org.mk

42

7. 3

MIA60- Macedón Távirati Iroda

A távirati iroda első hírét 1998. szeptember 30.-án közölte. A Macedón Távirati Iroda (MIA) hírügynökségi tevékenységet folytat, s munkája megfelel a szakmai követelményeknek. A MIA tagja a Balkáni Hírügynökségek Egyesületének (ABNA)61. Ennek az egyesületnek tagja még Románia, Bulgária, Albánia, Szerbia és Montenegró, Bosznia és Hercegovina, Szlovénia, Horvátország, Görögország és Törökország.

A MIA együttműködik más nagyobb távirati irodákkal (DPA, Új Kína, BBC), s több külföldi médiaszolgáltató anyagait is használja (Deutsche Welle, Free Europe és Amerika Hangja). A MIA 50 újságírót foglalkoztat, emellett 40 tudósítója van Macedóniában és külföldön. A Macedón Távirati Iroda 24 órán keresztül ad ki híreket macedón, albán és angol nyelven, a nyomtatott sajtónak, rádióknak, televízióknak Macedóniában illetve a macedón nyelvű külföldi médiának, a macedón külképviseleteknek és szkopjei diplomáciai testületnek. Híreit nyomtatott formában is kiadja a napi és heti jelentésekben. Ezen kívül, fotó- és hangszolgáltatásokat is nyújt, amelyek a távirati iroda honlapján62 elérhetőek.

60

MIA- Macedonian Information Agency ABNA- Association of Balcan News Agencies 62 www.mia.com.mk 61

43

8. A fejlődés főbb irányai és következtetések 8. 1. Következtetések A pluralista média mint az új demokrata társadalom építésének egyik kiinduló pontja, 1991 és 2003 közötti időszakban alakult ki Macedóniában. Ma a közszolgálati és kereskedelmi médiumok széles választéka működik.

Az elmúlt 15 évben a kereskedelmi médiumok,

különösen a televízió-csatornák és a sajtó, azonban politikai és reklámeszközként szolgáltak tulajdonosaik és a kormány számára. A reklám idők eladása nem a piaci logika szerint folyt, hanem a média és a politikai pártok közötti kapcsolat függvényében. Csupán az utóbbi néhány évben - a külföldi cégek megjelenésével - kezdődött el a piaci szabályok érvényesülése. Ennek ellenére a macedón médiapiac helyzete még mindig bizonytalan, és ennek fő oka a gyenge macedón gazdasági és a feszültségekkel terhes politikai helyzet. A műsorszolgáltatási engedélyek átadásának megtiltásával a piac felaprózódott. Egyre több kisebb „amatőr” műsorszolgáltató jelent meg a piacon, a nagyobb műsorszolgáltatók

pedig

egyre

Műsorszolgáltatási

Törvény

erősebb

(2005)

politikai

meghozásával

befolyás

alá

liberálisabb

kerültek.

és

Az

új

demokratikusabb

körülmények jöttek létre, de ezek gyakorlatilag még nem észlelhetők a média terén. A sajtó tulajdonosi szerkezete hasonló a televíziós és a rádiós műsorszolgáltatókéhoz. Az alapítók általában kisebb csoportok vagy egyes személyek, akik az országos hírlapkiadó ügynökségtől, a NIP „Nova Makedónijá”-tól váltak le a rendszerváltás után. A német WAZ63 megjelenésével – a három legnagyobb napilap megvásárlásával – az utóbbi 15 év legnagyobb médiakoncentrációja következett be. A cég azóta monopóliumhelyzetet élvezet a sajtópiacon. Egyesek szerint64 ez pozitív hatással volt a pluralista média fejlődésére és a versenypolitika kialakulására, míg mások szerint ez a versenyt is korlátozza. A „párhuzamos piac” létezése Macedóniában az országban lévő

nyelvi és etnikai

különbségeknek köszönhető. A marketing terén azonban a macedón nyelvű reklámokon kívül más etnikai csoport nyelvén eleinte nem készültek reklámok, elsősorban a többi etnikai műsorszolgáltatók szegénysége és fejletlensége miatt. Ezért utóbbiakat folyamatosan külföldi cégek segítették, így mára már sikerült elérni azt a szintet, hogy a macedón média a marketing terén is színesebbé vált.

63 64

Westdeutsche Allgemeine Zeitung Media Ownership ans its Impact on the Media and Pluralism - SEENPM;MIM – 2003 (78-79 old.)

44

A rossz gazdasági helyzet és a piac nagymérvű felaprózottsága miatt a macedón média szervezetek között kevés tekinthető nyereségesnek. A média piac helyzete a verseny szempontjából is fejletlen, elavultak vagy még kialakulóban vannak a reklám értékesítési módszerek a piacon. Emellett fennmaradtak illegális tevékenységek is a rádiós és televíziós műsorszolgáltatók körében. Az etikai kérdések figyelmen kívül hagyása észlelhető a műsorszolgáltatóknál és a sajtóban is. Ez korlátozza a sajtó és a szólás szabadságát. Macedóniában még nem létezik újságírói szakszervezet, így az újságírók jogát és védelmét különböző kisebb-nagyobb szervezetek látják el, de e téren nincs mindenre kiterjedő szabályozás. Véleményem szerint a macedón médiának még számos területen kellene előrelépnie. A fejlődés üteme természetesen alapvetően összefügg a macedón politikai helyzet stabilizálódásával, az újságírói szakma megerősödésével, a jogi szabályozás és a szakmai önszabályozás előrehaladásával. Intő példa lehet mindenki számára a macedón konfliktus ellentmondásos média-kezelése, amely - kedvezőtlen politikai és gazdasági helyzettel párosulva - az egész lakosságot is veszélybe sodorhatta volna. Munkámmal szerettem volna összefoglalni a macedón média közelmúltbeli helyzetképét, és ezzel hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarországon is megismerjék.

45

9. Irodalomjegyzék: 1. Macedón Média Intézet (MIM) : Mediumska sopstvenost i nejzinoto vlijanie vrz nezavisnosta na mediumite i pluralizmot(Media Ownership and its impact on media independence and pluralism)Slovenija; 2005 (44-62. old; 75-78 old.) 2. SEEMO ( South East Europe Media Organisation): South East Europe Media Handbook; „Standard 2”,Belgrad -2005/2006 (282-283. old.; 288-28.9 old.) 3. Open Society Institute (OSI) EU Monitoring and Advocacy Program: Television across Europe: regulation, policy and Independence;Volume 3 ,(Monitoring Reports);Budapest;2005 (1178-1181. old.) 4. SEENPM/BHRN, Macedón Média Intézet(MIM),Skopje: Makedonija : Konfliktot i Mediumite (Macedonia: The Conflict and the Media);2003, Skopje (9. old.; 108-111. old.; 113-114. old.; 121. old.) 5. Snezana Trpevska ( koordinator in SRD), MIM, SEENPM: Mediumi : Biznisot vo etikata , etikata vo biznisot –Makedonija( Business of ethics, ethics of business-Macedonia-) Skopje;2005 (41-42. old.; 45-46. old.; 60-61. old.; 65-68. old.) 6. SEENPM-Access-Sofia Foundation,Sofia: Media Landscape of South East Europe-2002; Sofia 2003 ( 133-134. old.; 165. old.; 174. old., 194. old.) 7. Open Society Institute (OSI) EU Monitoring and Advocacy Program: Televíziózás Európában: a szabályozás, a médiapolitika És függetlenség kérdései – Helyzetjelentés (Magyarország) Budapest;2005 (150. old.) 8. Macedón Média Intézet összefoglaló jelentése: Media landscape in Macedonia- Skopje 2005 9. Interjúk : Zaneta Trajkovska- a Macedón Média Intézet igazgatója 2005.09.10 Snezana Trpevska- a Műsorszolgáltatói Tanács koordinátora 2005.09.15.

46

10. Internet címek jegyzéke:: 1. http://hu.wikipedia.org/wiki/Maced%C3%B3nia 2006. 03. 20. 2. www.stat.gov.mk 2006. 04. 25. 3. http://mfa.gov.hu/Kulugyminiszterium/HU/Vilag_orszagai/Europa/macedonia 2005.10.10.

4. www.srd.org.mk 2006 05. 20. 5. www.mim.com.mk 2006 05. 15. 6. www.pressonline.com.mk 2006 04. 15. 7. www.boeckler.de/pdf/Sputh-East_Europe_Review-2002-01s-s4.pdf 2005. 09. 27. 8.

http://www.mim.org.mk/mim/do/HtmlPageView?p=codex/CodexMacedonian

9.

http://www.srd.org.mk/?ItemID=BB065C607067574CB51FBAAF67F1B84F 2005.05.10.

2005.04.27.

47