2012.06.15.
A gyógynövényágazat helyzete Készült: a Mezőgazdasági Bizottság, Kertészeti Albizottság 2012. február 28-i ülésére Czirbus Zoltán Elnök
Rövid áttekintés – Magyarországon gyógynövények gyűjtése évszázados múltra tekint vissza, – Hagyomány a gyógynövény-kultúra, külföld un. „Hungaricumok” között tartja nyilván, mára (csak történelem) – gyógynövények és azokból készült termékek iránt világkereslet 5-7%-os emelkedés
– A magyarországi gyógynövény ágazatra jelenleg a 90’es évek elejétől a hanyatlás a jellemző.
1
2012.06.15.
Az ágazat jelenlegi szerepe és helye a magyar gazdaságban • hagyományos mezőgazdasági, kertészeti ágazat, mely magbába foglalja a gyógynövények gyűjtését és termesztést, diverzifikálva ezzel a hazai agrár-és élelmiszer ágazatot • jelentős szerepe van továbbá az egészségiparban a • egészséges életmód , megelőzés • egészség fenntartás • gyógyításban betöltött szerepe révén. • illóolaj és aromagyártás során kozmetika és élelmiszeripari alapanyagokat szolgáltat • évszázados hagyományok miatt pedig az idegenforgalomban és turisztikában kiemelkedő lehetőségek rejlenek
a gyógynövény-ágazat az átlagosnál összetettebb, sajátos szakmai terület. Sem a jogi szabályozás, sem az annak alapján kialakuló gyakorlat nem képes megfelelően, racionálisan és célszerűen kezelni, hiszen az ágazat részterületeihez más-más szakember gárda közelít a saját szempontjai szerint. (VM, NEFMI és NGM)
2
2012.06.15.
• • • • • • • • •
Tények, számok
1990-es években 37-42 ezer hektáron évente mintegy 35-40 ezer tonna gyógynövénydrogot és 80-100 tonna illóolajat produktum Napjainkban: a gyógynövények termesztő területe max. 18.000 ha az előállított drogtömeg pedig már jóval 30 ezer tonna alatti Gyógynövény gyűjtés –termesztés termelési értéke: 10 Mrd forint A gyógynövényteák és más gyógynövény alapanyagú termékek, étrend-kiegészítők összforgalma mintegy 50 Mrd forint. A gyógynövények felvásárlásával elsődleges feldolgozásával foglalkozó szektor 21 vállalkozás: A gyógynövények másodlagos élelmiszeripari és gyógyászati célú 50-100. vállalkozás A gyógynövény gyűjtésben szezonálisan résztvevő személyek száma: 5000 -8000 fő 1 ha gyógynövény termesztés élőmunka szükséglete 250-300 Mó./ha A gyógynövények elsődleges feldolgozását végző és a késztermék előállító üzemekben körülbelül kétezer ember dolgozik. (Forrás: GYSZT becsült adat)
Gyűjtés • Magyarországon 110 „hazai „gyógynövény faj gyűjtése és termesztése folyik. • Az előállításra kerülő gyógynövény drogtömeg mintegy 70%-a vadon termő állományok gyűjtéséből és feldolgozásából származik. • Legfontosabb gyógynövényeink gyűjtési területe teljesen egybeesik az elmaradott régiókkal, kistérségekkel. • Különféle képzettségű embereknek nyújt megélhetést, olyan térségek népesség megtartó képességét erősítheti, amelyek: – természeti értékekben gazdagok, – megélhetési lehetőségekben azonban szegények – pályázati rendszerekben nem tükröződik
3
2012.06.15.
Gyűjtés Magyarországon a legnagyobb tömegben gyűjtött fajok és gyűjtési területük: – – – – – – – – – – – –
Vadgesztenye: az ország egész területén Csipkebogyó: Északi-középhegység Cickafarkfű: Alföld, Északi-középhegység Aranyvesszőfű: D-Ny.Magyarország Csalán: Hajdú-Bihar m., Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Zsurlófű: az ország egész területén Kamilla: Alföld Fehér üröm: Alföld Orbáncfű: Északi-középhegység Fehérmályva: Alföld Fekete bodza: az ország egész területén Fagyöngy: Dél-Dunántúl, Északi-khg., Gödöllői-dombság
Gyűjtés • A vadon termő gyógynövények gyűjtésére jellemző, hogy igen széles a gyűjthető fajok spektruma, míg más országokra csak pár darab növény a jellemző • A gyógynövény gyűjtésével foglalkozó személyek elsősorban roma kisebbségekből, alacsonyan iskolázott társadalmi rétegekből és a fenti régiók munkanélkülivé vált lakosságából tevődött össze. • Ez a réteg mindig szezonálisan folytat gyűjtő tevékenységet: hol gombát, hol csigát, hol gyógynövényt gyűjt. Már itt hangsúlyozzuk, hogy amennyiben – egyes véleményeket elfogadva – bekövetkezne a gyűjtés drasztikus korlátozása vagy adminisztratív úton történő további ellehetetlenítése, jelentős mértékű szociális feszültség keletkezne! • A gyógynövénygyűjtés a jelenleg hatályos jogszabályok szerint nem kötött szakképesítéshez. • Munkaintenzív ágazat
4
2012.06.15.
Gyűjtés - Problémák Általánosságban (sztereotípiák ) • a gyűjtők nem mindig rendelkeznek megfelelő szakértelemmel, ezért előfordulhat, hogy mérgező növényi részek is begyűjtésre kerülnek • kísérő jelenség a vandalizmus, természetkárosítás • csökken az élettér a koordinálatlan gyűjtés eredményeképpen, egyre több növényfaj szorul ezért fokozott védelemre • segíti a „fekete gazdaságot”, illegális extrajövedelmet hoz néhány felvásárló számára
Gyűjtés - Problémák Területi korlátok •
•
•
a 90’-es évek birtokszerkezeteinek megváltozásával a területek nagy része magántulajdonba került, ahol kizárólag engedéllyel lehet gyűjteni – engedélyek megszerzése - megfizethetetlen tőár – finanszírozás? felelősség az esetleges okozott kárért? Gyűjtés az állami, önkormányzati, Nemzeti parkok kezelésében lévő területeken is egyre nehezebbé vált – területek kezelőinek és tulajdonosainak együttműködésének a hiányára is visszavezethető Vitára okot adó kérdés a természetvédelmi területen történő gyűjtés engedélyezése vagy tiltása. – kompromisszumokra kell törekedni – koordinált gyűjtés + szakszerűség garantálása, vandalizmus távoltartása
5
2012.06.15.
Gyűjtés - Problémák „Összesen 43 kilogrammnyi termést szedett le a napokban egy sátoraljaújhelyi férfi a helyi önkormányzat birtokában lévő területről. Egy rendőr számára gyanússá vált a kora reggel cipekedő férfi, mint később kiderült a zsákban 43 kilogramm engedély nélkül szedett csipkebogyó volt. Engedély hiányában a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság lopás miatt indított eljárást a férfival szemben. A bűncselekménnyel okozott kár 178 235 forint, mivel a gyógyszertárak által megadott érték szerint a csipkebogyó felvásárlási ára kilogrammonként 4145 forint. A sátoraljaújhelyi férfival szemben az ügyészség határozatában - a bűncselekmény súlyára és rendkívüli enyhítő körülményekre tekintettel - a vádemelést elhalasztotta.” Forrás: Internet
Gyűjtés - Problémák Minőség • • • • •
Veszély és Kockázat Nyomonkövetés nehezen lehetséges Növényvédőszer és nehézfémmaradvány szigorodó előírások Származási hely „rejtély” GCP GAP előiratok hiánya
6
2012.06.15.
Gyűjtés - Problémák Adminisztrációs kötöttségek •
•
• •
•
adminisztratív eszközökkel túlszabályozott: még elrettenti a munkától azokat is, akik dolgozni, a gyógynövény gyűjtésből bevételhez , megélhetéshez szeretnének jutni. Őstermelői igazolványok felhasználása: a 600 e Ft alatti jövedelemszerzés esetén biztosítani kellene az adómentességet, amennyiben igazolásra kerül, hogy a jövedelem gyógynövény gyűjtésből származik (elektronikus járulék fizetési kötelezettség!!) egyéb számviteli bizonylat az elszámoláshoz: pl. vételi jegy Szükség van az ágazat „ kifehérítésére, de tekintettel a gyógynövény gyűjtés különleges munkahelyteremtő szerepére engedményeket lehet és kell tenni”* 2012. évre vonatkozó munkanélküliek szociális és egyéb segélyezésére vonatkozó új jogszabályok sem minden esetben támogatják ezen rétegek munkába való visszavezetését. *Bánfi Tamás: Adózó munkaadók és adózó munkavállalók a korrupciómentes gazdaságban, Tanulmánykötet, 2010. év
Gyűjtés - Megoldási lehetőségek • A fenti területi korlátokból adódó problémamegoldás és az adminisztratív eszközök irányába mutató könnyítés csak abban az esetben valósíthatóak meg, ha a gyógynövénygyűjtés: – szigorúan kontrollált és ellenőrzött keretek között történik – aminek egy feltétele a gyűjtők oktatása, melynek eredménye lehet a gyógynövény gyűjtésre jogosító igazolványok kiadása amelyet szakmai szervezet állít ki. – gyógynövény gyűjtésre jogosító engedély megszerzése: • Aki a begyűjtés szervező és finanszírozó jogi vagy természetes személy, felvásárló • tartja a kapcsolatot a terület tulajdonosával, kezelőjével természetvédelmi területekkel, stb. • anyagi és erkölcsi felelősséget vállal az okozott károkért • oktatást végez
7
2012.06.15.
Gyűjtés- Megoldási lehetőségek Közfoglalkoztatás • a gyógynövény gyűjtés beépíthető a közfoglalkoztatásba vagy egyéb termelő jellegű, valódi értéket előállító START munkaprogramokba, mely segítségével megvalósulhat: – kontroll, – Állami, önkormányzati területhez való engedélyezett hozzáférés – Célzott pályázati lehetőség • Jelenleg futó közmunka programok „gyűjtőt vonnak ki a rendszerből”, még a jelenlegi „terhelt” gyűjtő-gyűjtés sem lesz biztosított.
Gyűjtés- Megoldási lehetőségek
•A gyógynövény gyűjtés előzőekben vázolt anomáliáiból adódik, hogy bizonyos vadontermő gyógynövények termesztésbe vonása szükséges. •A termesztést, illetőleg termesztésbe vonást több oldalról is alaposan elő kell készíteni és a termesztés feltételeit meg kell teremteni. •Jogszabályi tiltással, egyes fajok esetleges indokolatlan védetté nyilvánításával, a gyűjtésnek a természetvédelmi területről történő kitiltásával a termesztésbe vonás terén eredményeket nem lehet elérni. •Szakmai megalapozottsággal törekedni kell arra, hogy rendelkezésre álljanak azok a biológiai alapok, szaporító anyagok, minősített és fémzárolt vetőmagkészletek, technológiák amelyek jelenlegi hiánya a gyógynövény ágazatot sújtja.
8
2012.06.15.
Termesztés Termesztett gyógy- és fűszernövények: mustár (fehér+barna), mák, konyhakömény, koriander, édeskömény, ánizs, kapor, kamilla, citromfű, kakukkfű, macskagyökér, máriatövis, vasfű, kasvirág, borsmenta, levendula, útifűlevél, cickafarkfű, benedekfű… Főbb előnyök • Kedvező éghajlati és időjárási viszonyok- versenyképes minőség • Kézimunka igényes • Gyengébb termőképességű területek hasznosítása Főbb hátrányok • Egységes szaporító-anyag bázis és az elismert gyógynövény-fajták hiánya • Magas előállítás költség - a duplájába kerül egy kilogramm növény előállítása, mint Szerbiában, Lengyelországban vagy akár Németországban
Termesztés • A perspektiviukus gyógynövény termesztés szükséges feltételei közül az alábbiakat emeljük ki: – értékesítési csatornák újra alakítása, a keresleti és kínálati viszonyok átrendezése, mint ami a gazdasági oldalról egyáltalán értelmet ad a gyógynövény termesztésnek. – megfelelő földalap (amely álláspontunk szerint jelenleg nem szűk keresztmetszet és egyre inkább nem lesz az a szükséges szerkezetváltás eredményeképpen), – megfelelő szaporító anyag bázis mennyiségben, sem minőségben sem korszerűségében nem elégséges ahhoz, hogy erre alapozva az ágazat az európai verseny egyik éllovasává váljék, – megfelelő szakértelem (amely ugyan szélesíthető és bővíthető lenne, de véleményünk szerint már ma is rendelkezésre áll a megfelelő szakmai tapasztalat és háttér, ami nem azt jelenti, hogy a gyógynövény vertikumban folyó szakmai képzést ne kellene teljesen újragondolni)
9
2012.06.15.
Termesztés A
termesztés kérdéskörét nem lehet értékelni a gyógynövényvertikum piacát jelenleg érő legfontosabb hatások áttekintése nélkül.
– Ezek a hatások jelenleg igen vegyesek: egyidejűleg vannak jelen a magyar természeti és éghajlati adottságokból adódó komparatív előnyök valamint a versenytársak és a piaci szereplők ágazatra gyakorolt hatásai: Előnyök: – a minőségi paraméterek oldaláról általánosságban elmondható, hogy a magyar gyógynövények – különösen a kedvező éghajlati és időjárási viszonyoknak köszönhetően – minőségi szempontból versenyképesek, – Munkát ad a vidéki lakosságnak, a gyógynövénytermesztés egy részénél egyes technológiai elemek nem gépesíthetőek; kézimunka igényesek – a szennyezettség szempontjából a vadon gyűjtött növények egy része elméletileg tisztább környezetből származik, ugyanakkor a termesztés-higiéniás feltételek megbízhatóbbak és a tételek nyomonkövethetőbbek,
Termesztés – előnyként hivatkozunk arra, hogy a magyar piac elhelyezkedése miatt is jobb logisztikai jellemzőkkel rendelkezik, – A gyógynövények egy részénél a gyengébb termőképességű (erodált, köves, vizenyős) területek is hasznosíthatók termesztésükre, például a kamillánál, levendulánál.
10
2012.06.15.
Termesztés Hátrányok: • egységes szaporító-anyag bázis és az elismert gyógynövényfajták hiányáról beszélhetünk. • A termesztett gyógynövények köre nem elégséges, a termesztett fajok nem tükrözik a piaci igényeket.
Termesztés Szükséges intézkedések – érintettek érdekeltté tétele átállásra gyógynövénytermesztésre – intenzív K+F pályázatok – fajták előállítása, szaporítóanyag – Termesztéstechnológiák kidolgozása – célzott beruházások gyógynövényekre, szárító és egyéb feldolgozó berendezésekre, eszközökre – a növényvédő szerek engedélyezése a gyógynövény kultúrákban – a gyógynövénytermesztés szintén a munkaigényes kertészeti ágazatok közé tartozik, amely szintén közfoglalkoztatási és egyéb akár az alkalmi munkaerő igénybevételét szabályozó rendeletek életszerűbb tételével hosszútávon fejleszthető.
11
2012.06.15.
A gyógynövény ágazat feldolgozó ipara A gyógynövény feldolgozását több ipari terület is végzi. •
Elsődleges feldolgozás - válogatás, szárítás,tisztítás, vágás őrlés eredményeképpen az alapanyagnak a 80 % export értékesítésre kerül, egész, vágott esetleg filter formájú gyógynövény drog formájában. Ezzel a tevékenységgel jelenleg megközelítően 20-30 cég foglalkozik.
•
Másodlagos vagy további feldolgozás a minősítő vizsgálatokat követően eredményeképpen a forgalmazásra kész,gyógyszer, gyógynövény-drog, a tea, „gyógytermék”, kozmetikum, fűszer(keverék) élelmiszer, étrend-kiegészítő vagy aroma előállítása történik.
A gyógynövény ágazat feldolgozó ipara •
Gyógyszerek: A gyógyszerek előállításának feltételeit a gyógyszergyártási engedélyek kiadására, illetve a Good Manufacturing Practice, azaz helyes gyártási gyakorlatra (GMP–re) vonatkozó szabályok részleteiben meghatározzák, így gyógynövény termékek előállítása ebben a kategóriában (legyen szó akár növényi gyógyszerről vagy hagyományos növényi gyógyszerről) csak az ezeknek a szabályoknak megfelelően engedélyezett speciális gyógyszergyártó üzemekben lehetséges.
•
Gyógyhatású készítmények: gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény az a természetes eredetű anyagot tartalmazó készítmény, amely kedvező biológiai hatással rendelkezik, orvosi előírás nélkül is alkalmazható és amely előírásszerű használat esetén egészségi ártalmat nem okoz.
12
2012.06.15.
A gyógynövény ágazat feldolgozó ipara Probléma : • A tradicionálisan használt gyógynövények nagy része nem sorolható be egyik, az uniós jog által 2004 óta ismert és elismert termékkategóriába sem: gyógyító hatásuk az élelmiszerektől, előállításuk módja, használatuk és hatásuk pedig a gyógyszerektől egyértelműen megkülönbözteti őket. Ezért a gyógytermékek besorolására alkalmazott köztes kategória megszüntetésére irányuló törekvés eleve nem életszerű és elhibázott az EU részéről. A Magyarországon 1987. óta létező gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termék kategória jól szolgálta az ágazat szabályozását. Fenntartása és az uniós irányelvekkel való összhang megteremtése nemzeti érdekünk.
A gyógynövény ágazat feldolgozó ipara •
Élelmiszerek:
•
Meg kell határozni azokat a növényeket, melyek tulajdonságaik alapján élelmiszerként biztonsággal gyárthatók és forgalmazhatók. Egyértelművé kell tenni, hogy bármely élelmiszer előállító hely jogosult gyógynövény alapú élelmiszerek előállítására is, az élelmiszerek előállítására vonatkozó szabályok betartásával, legyen szó normál élelmiszerről, étrend-kiegészítőről vagy különleges táplálkozási célú élelmiszerről.
•
13
2012.06.15.
A gyógynövény ágazat feldolgozó ipara •
•
•
•
A gyógynövény ágazat feldolgozó háttérpiacának helyzetére jellemző, hogy a vertikumból ma hiányzik a korszerű gépi és technológiai háttér. Kizárt dolog, hogy az ágazat − állami beavatkozás nélkül – a közeli jövőben olyan jövedelemtermelő képességre tegyen szert, amely a megélhetést és a felzárkózást egyidejűleg biztosítja. A termesztők és elsődleges feldolgozók gyakran alacsony feldolgozottsági fokú és hozzáadott értékű terméket (pl. szárított gyógynövény) exportálnak. A másodlagos feldolgozóipar pedig a magas hozzáadott értékű importált intermedier alapanyagokból (extraktum, kivonatok) állítják elő termékeiket. Exportált gyógynövényekből egyébként itthon is előállítható késztermékeket importáljuk nagy arányban külföldről.
A gyógynövény ágazat feldolgozó ipara Összegezve megállapítható: Mind a technológiai fejlesztés, mind pedig a gépesítés (technika) oldalán szükségesnek látszik egy intenzív fejlesztési időszak elindítása, egyidejűleg elterjesztve és alkalmazva a korszerű minőségbiztosítási módszereket. Annak elérése érdekében, hogy a magyar gyógynövény ágazat törjön ki abból az állapotból, amelyben alapvetően alapanyagot állít elő, ezt esetlegesen exportálja, majd az intermedier és feldolgozott terméket importálja.
14
2012.06.15.
Kereskedelmi helyzet Alapanyagpiac • szélsőséges piaci jelenségek : hiány és a túltermelés egyidejű jelensége, a piac kiszámíthatatlan és ciklikus • volt szocialista országok árelőnye (Lengyelo., Románia, Bulgária, ex Jugoszlávia, Albánia) – olcsóbb munkaerő, – gyűjtésből élők még inkább megélhetési okokból foglalkoznak ezzel az ágazattal – Napjainkban olyan drogokat is nagy mennyiségben hozunk be, amelyeket kiváló minőségben és megfelelő mennyiségben is elő tudnánk állítani, és amelyeket korábban jelentős tételben exportáltunk
Kereskedelmi helyzet Alapanyagpiac • Nyugat-Európában is egyre növekvő területeken termesztenek gyógynövényeket (különösen Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában stb.) hiszen az egyik járható út a gabona termesztési területek csökkentéséhez, gyógynövény jelenleg központi támogatással termeszthető az ugaroltatott területeken is. Egyre gyakoribbak a központi projektek a minőségi gyógynövénytermesztés támogatására. A nyugat-európai import piacot jelenlegi tapasztalataink szerint jelenleg egyértelműen az árverseny jellemzi, amihez a – főként saját termesztési kultúra fejlesztését szolgáló – minőségjavítást célzó programok társulnak. • magyar exportőrök kereslet-szűkülésről és piaci gondokról számolnak be • Ok:kíméletlen árverseny, támogatás hiánya, a nem kellően hatékony információáramlás és gyakran még az ágazaton belüli összefogás hiánya
15
2012.06.15.
Kereskedelmi helyzet Feldolgozott termékek piaca • Tények 10 000 < gyógynövény alapú termék, → kb. 100 gyógyszerféle → 300 gyógytermék → 8000-féle étrend-kiegészítő , melynek 70%-a standardizált gyógynövény alapanyag → 1000 féle gyógynövénytartalmú tea → megszámlálhatatlan …. Növény tartalmú élelmiszer, kozmetikum • Forgalmazás szabályozása: -fogalmak tisztázása (gyógynövény, gyógynövény-drog, illóolaj, zsíros olaj) -kategóriák • csak gyógyszertári forgalomba kerülő, erős hatású drogok, • gyógynövény szaküzletekben és drogériákban forgalmazható drogok, • élelmiszer kiskereskedelemben forgalmazható drogok • Forgalmazás és az ezzel összefüggő minősítés felülvizsgálta elengedhetetlen
Minőségbiztosítás, minősítés • A minőségi árualap előállításának alapja a minőségbiztosítási folyamatok kiterjesztése mind a gyűjtés, mind pedig a termesztés során. • A gyógyszergyártás feltételei – beleértve a felhasznált alapanyagokkal szembeni kívánalmakat – már ma is nagyon szigorúak, minőségi elvárásokkal kapcsolatos követelményszint az élelmiszeriparban is fokozódik. – Minőségbiztosítás gyűjtés esetén → GCP alkalmazása: • Veszély és óriási kockázat • Származási hely „rejtély” • Növényvédőszer és nehézfém maradvány szigorodó előírások • A termék nyomonkövetés nehezen lehetséges és figyelemmel a ténylegesen gyűjtést végző népesség összetételére, szociális viszonyaira – ez sem végrehajtható, sem ellenőrizhető nem lesz • GCP előíratok teljes hiánya • A gyűjtők alapfokú „képzése”
16
2012.06.15.
Minőségbiztosítás, minősítés
•
Minőségbiztosítás termesztés esetén → GAP alkalmazása : – Vadontermő fajták termesztésbe vonása – Magas biológiai értéket képviselő fajták nemesítése – Intenzív K+F, pályázati lehetőségek – Termelés, feldolgozás műszaki színvonalának javítása elengedhetetlen
Minőségbiztosítás, minősítés •
Minőségbiztosítás feldolgozott késztermék esetén
Drogok minősítése • Jogszabályi feltételek megteremtése • Élelmiszerkönyvi tételek paraméterinek kidolgozása • Termékkategória szerinti megkülönböztetés (gyógyszer, élelmiszer) • A gyógynövény drogok minősítése akkreditált laboratóriumban az alábbiak szerint : – csak egészségre ártalmatlan termék kerülhessen forgalomba – a minősítés szempontjai mérlegeljék a felhasználás módját – a szabályozás messzemenőkig alkalmazkodjon az európai harmonizáció folyamatához • Forgalmazni csak gyógynövény-drog tétel minőségi megfelelőségét igazoló minőségi bizonylattal (Gyógyszer- v. Élelmiszerkönyv) – Minőségi paraméterek definiálása – Egyéb jogszabályok mikrobiológia, nehézfém, peszticid????
17
2012.06.15.
Legsürgősebb intézkedések 1. A gyűjtés fejlesztése • jogi-adminisztrációs háttér kialakítása • A gyűjtők megfelelő szakmai felkészítése (pl. gyűjtői tanfolyamok). • a gyűjtők regisztrációja - jogosítvány • felvásárlási tevékenység engedélyeztetése, megfelelő szakmai végzettségek betartatása, országos regisztráció • Felvásárló kulcsszerepe a gyűjtők szakmai irányítása, területek és a nyersanyag előzetes minősítése, felvásárlási szabványok ismertetése, logisztika, raktározás területén • Pályázatok,célzott közmunka programok, önkormányzatokkal, kistérségekkel együttműködve
Legsürgősebb intézkedések 2. A termelés és feldolgozás fejlesztése • A vadontermő, piacképes ill. perspektivikus gyógynövények termesztésbe vonására irányuló kutatás intenzívebbé tétele. • A termesztéstechnológia területén elsősorban a növényvédelmi technológiák optimalizálását, a biotermesztési módszerek adaptálása. • A termesztéstechnológia és feldolgozó berendezések mellett a biológiai alapok (fajtaválaszték) korszerűsítése, bővítése. • A termelés és feldolgozás fejlesztése a nyugat-európai gyakorlatban érvényesülő GAP (Good Agricultural Practice – Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat) és a GMP (Good Manufacturing Practice – Helyes Gyártási Gyakorlat) figyelembe vételével valósulhat meg. • a támogatások szigorú adatszolgáltatáshoz kötése • jól átgondolt középtávú stratégiai célhoz igazodó támogatás a mindenkori piaci viszonyok figyelembevételével
18
2012.06.15.
Legsürgősebb intézkedések 3. Az ágazat hazai szabályozásának átfogó rendezése, új jogszabályok kialakítása • Élelmiszerként forgalmazható gyógynövények körének és minőségi paramétereinek definiálása ÉK Bizottság , Gyógynövény Szakbizottság és a hozzá tartozó „az egyes emberi fogyasztásra szánt élelmiszerként vagy élelmiszer összetevőként forgalomba hozható gyógynövényekről” VM rendelet véglegesítése. Nagymértékben segítené az ágazatot, de nem tudja megoldani az összes problémát. •
Gyógynövény drogok mikrobiológiai szennyezettségi határértékének felülvizsgálata
•
Gyógyszertörvény 2011. július 1. módosítása → gyógytermék kategória fennmaradása, – új engedélyek kiadásának nincs jogalapja – a hagyományos növényi gyógyszerré történő átminősítés problémái (nem egyértelmű, ki dönti majd el, melyek azok a termékek, amelyek minden sajátosságukat figyelembe véve a hagyományos növényi gyógyszer kategóriába sorolhatók.)
Legsürgősebb intézkedések •
•
• •
a 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról A 53/2005. (XI. 18.) EüM rendelet a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag vagy termék emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerré történő átminősítésének feltételeiről (gyógytermékek tradicionális gyógynövény hatóanyagú gyógyszerré történő átminősítése) 37/2004. (IV.26.) ESZCSM rendelet a gyógynövények étrendkiegészítőkben való alkalmazhatóságának világosabb értelmezése. A gyógynövénydrogok minőségvizsgálatának a felülvizsgálata
19
2012.06.15.
Legsürgősebb intézkedések 4. Egyéb intézkedések • A vertikális kapcsolatok erősítése, a piaci szereplők együttműködése. • A gyógynövények esetében is érvényesíteni szükséges a más kertészeti ágazatokban működtetett támogatási formákat (pl. ültetvénytelepítési támogatás). • Egy átgondolt, hosszútávú érdekeket is szolgáló ágazati stratégia. • Tárcaközi bizottság létrehozása a VM, a NEFMI és az NGM részvételével, amelyben – ki kell dolgozni a gyógynövényt tartalmazó termékek teljes szabályozási spektrumát (élelmiszerek, étrend-kiegészítők, gyógytermékek, gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, állatgyógyászati készítmények, kozmetikumok) és – megteremteni az ágazat átfogó koncepcióját.
Köszönöm a figyelmüket!
20
