MEOSZ OTTI SAJTÓFIGYELÉS A Magyar médiában a mozgáskorlátozottakról és a MEOSZ interaktív portálján a 108 egyesület által közölt információk tallózása
A sajtóban megjelent információk -- MÉDIA HÍREK ---
Végveszélyben a fogyatékosokat gondozó civil szervezetek A bérmegállapodás nyomán jövőre életbe lépő kötelező béremelés ellehetetlenítheti a nonprofit civil szociális szolgáltatók helyzetét: ha nem emelik a 2013 óta változatlan normatív támogatást, nem tudják kitermelni a béremelés többletköltségét. Többek között erre hívta fel az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, Czibere Károly figyelmét a civileket tömörítő CÉHálózat (Civil Érdekvédelmi Hálózat a Fogyatékos Embereknek szociális szolgáltatást nyújtó civil szervezetekért) elnöke november 30-án kelt levelében. Ha összeomlanak a civil szolgáltatók, azzal 3000 fogyatékos személy ellátása, lakhatása szűnhet meg. Plusz az őket ellátó dolgozók munkája. Balázsné Nelhübel Henriette jelezte, a CÉHálózat üdvözli a minimálbér 15 százalékos és a bérminimum 25 százalékos emelését, mert az segíthet megtartani a képzett munkaerőt. Viszont a fenntartókat komoly aggodalommal tölti el, miből teremtik elő a béremelés megnövekedett költségeit. (A szervezet egyébként már tavasszal is kérte, még a költségvetés elfogadása előtt, hogy emeljék meg az autista, értelmi sérült és halmozottan fogyatékosokat ellátó otthonok támogatását. 300 millió forintot kértek, de a júniusban elfogadott törvényben maradt a 190 millió forint.) Panaszuk indokolt, mint már írtuk, a munkáltatói költségek a szochocsökkentés ellenére is emelkednek a legkisebb bérek jelentős emelése miatt.
Mint az elnök írta, számításaik szerint a civil szolgáltatók a jelentős béremelés fedezetét nem tudják kigazdálkodni, az „fedezetlen kötelezettséget” jelent náluk az elkövetkező évben. Ennek oka, hogy a szociális ellátások rendszere ma még nem tud olyan mértékben piaci alapon működni, hogy a szolgáltatások díjaiból, a foglalkoztatás eredményeiből és kapcsolt társadalmi vállalkozásokból a bérköltség-többletet ki tudnák gazdálkodni. Ezért kérte levelében az állam pénzbeli szerepvállalásának növelését. Vagyis, hogya költségvetésben 25 százalékkal emeljék meg a nem állami szociális fenntartóknál a szakmai dolgozók átlagbére alapján számított béralapú normatív támogatás összegét.Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi 2 606 040 Ft/év/foglalkoztatott összeg helyett 3 257 550 forint jutna bruttóban jövőre egy főre. Továbbá az elnök kérte, hogy személyesen egyeztethessenek Czibere Károllyal. Van remény Levelükre választ nem kaptak, sem időpontot az egyeztetésre. A 24.hu is megkérdezte az EMMI-t, lesz-e egyeztetés, Czibere Károly lát-e arra esélyt, hogy emeljék a normatív támogatást. Az EMMI a következő választ küldte megkeresésünkre: A kormány elkötelezett, hogy anyagilag is megbecsülje a szociális ágazatban dolgozók munkáját. 2013-hoz képest 2018-ra 62 százalékkal, a következő két évben mintegy harmadával növekszik az átlagbér az ágazatban. Az EMMI szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága folyamatos egyeztetést folytat a civil, egyházi és állami fenntartókkal, a kompenzáció részleteiről rövidesen dönt a kormány. Erre jeleztük, hogy kérdésünk nem a béremelésre, hanem éppen annak finanszírozására vonatkozott. És hogy szeretnénk tudni, lesz-e erről egyeztetés. Telefonon annyit közöltek erre, hogy sajnos többet egyelőre nem tudnak mondani. Máshol volt rá pénz Június óta lehet tudni, hogy a közszférában több szakmában is lesz béremelés jövőre, amire a kormány 225 milliárd forintot szán. Emelik például az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok, a kormánytisztviselők (köztük a NAV-osok), a katonák, a rendőrök, valamint a rendvédelmi és kulturális közalkalmazottak bérét, illetve a szociális ágazatban dolgozó állami alkalmazottakét is. És a köztisztviselők és közalkalmazottak is kiharcolták (sztrájkfenyegetéssel) a béremelést november végére. Úgy tűnik tehát, hogy már csak a civil szociális szolgáltatók támogatásával kapcsolatban nincs döntés. De nem hagyják ennyiben a dolgot, igyekeznek nyomást gyakorolni, hogy elérjék, valamilyen formában rögzítsék a béremelés fedezetének forrását és annak elosztását az intézmények zavartalan működtetésének érdekében. A CÉHálózat elnöke nem demonstrációpárti, viszont a szervezetek vezetői, fenntartói harcos hangulatban vannak, tudtuk meg. Ha más megoldás nem adódik, a civil fenntartók dec. 21-én vagy vagy 22-én utcára vonulnának. Bíznak azonban abban, hogy erre végül nem kerül sor. Biztató jel A civilek lapunkat úgy tájékoztatták, hogy nemigen tudják elérni a szaktárcát, így Czibere államtitkár urat sem. Információt kaptak viszont arról, hogy az egyházi és civil ügyekért felelős államtitkár, Soltész Miklós szerdán az idei utolsó kormányülésre állítólag bevitte a civil szociális fenntartók bérkompenzációjának ügyét.
Sürgős lenne A döntés a normatív támogatások emeléséről több szempontból is sürgős lenne, többek között azért, mert: Meg kellene hosszabbítani a munkaszerződéseket (vagy ha nincs emelés, akkor kiküldeni a munkaidő-csökkentésről, vagy felmondásról szóló leveleket a dolgozóknak). A fogyatékos személyek akkreditált és szociális intézményen belüli foglalkoztatásának támogatásáról sincs még döntés. Így tervezhetetlen a fogyatékos személy jövője is, mert ha nincs vagy kevesebb a foglalkoztatási támogatás kevesebbet fog tudni keresni, így az ellátásával kapcsolatos költségeket sem fogja tudni fizetni. Velük is szerződni kellene már a jövő évi foglalkoztatás kapcsán. A támogató szolgálatokat és nappali ellátásokat működtető szervezetek is tanácstalanok. Ők sem tudják mitévők legyenek. A civil szociális szolgáltatásoknál a fenntarthatóság évről-évre romlik – az érintettek szerint ezzel a forráselosztási rendszerrel semmilyen módon nem élhetik túl a megmaradt szervezetek a következő évet, ami katasztrofális helyzetet teremthet az általuk gondozottak körében is. Reméljük azonban, idáig nem fajul a dolog. Hiszen az EMMI leveléből is az derült ki, hogy a kormány már foglalkozik a kérdéssel. forrás: 24.hu
A gyermekgondozást segítő ellátás A gyermekvállalás támogatásaként ismert csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj mellett lehetőség van további ellátások igénybevételére is. Ennél fogva a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényben részletezett gyermekgondozási támogatások csoportján belül a gyermeket nevelő szülő, illetve a gyám a gyermek gondozására tekintettel gyermekgondozást segítő ellátásra és gyermeknevelési támogatásra jogosult. Gyermekgondozást segítő ellátásra alapvetően a szülők jogosultak A gyermekgondozást segítő ellátás (a továbbiakban: GYESE) a korábbiakban igénybe vehető gyermekgondozási segélyt, vagyis a GYES- t váltotta fel 2016. évtől kezdődően. Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő, valamint a gyám a saját háztartásában nevelt a) gyermek 3. életévének betöltéséig, b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. A fenti szülő kategóriába a kiskorú szülő is beletartozik, azonban csak abban az esetben, amennyiben gyermekének nincs gyámja, vagy ha a szülő a tizenhatodik életévét betöltötte és a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban. A gyám fogalma azonban nem szélesíthető a gyermekvédelmi gyám és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülő fogalmával, utóbbiak ugyanis nem tartoznak a fenti körbe. Azt is fontos tudni, hogy amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni. Nagyszülők is jogosultak lehetnek
Elsődlegesen természetesen a szülők jogosultak a GYESE igénylésére, azonban másod sorban a nagyszülők is megkaphatják az ellátást. Így a szülőkkel azonos feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra, ha a) a gyermek az első életévét betöltötte, b) a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, c) a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével, és d) a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak. A c) pontban írt egyetértő nyilatkozat nagyon lényeges hozzávalója a nagyszülői GYESE folyósításának, mivel a szülők bármikor visszavonhatják és ezzel megszakíthatják az ellátást, feltéve, hogy a gyámhatóság nem pótolja azt, hiszen ehhez a jogosultsága törvény által adott. Azonban létezik másik eset is, amikor a nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságát meg kell szüntetni. Abban az esetben ugyanis amennyiben a szülő saját maga igényelné a GYESE- t és az a jogosultságának elvesztését vonná maga után, akkor ez olyan kizáró körülmény, amely a nagyszülő részére folyósított ellátást megszünteti. Fontos tudni azt is, hogy a nagyszülő részére az ellátásra való jogosultság a fenti feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek és a jogosultsági feltételek a szülő esetében is fennállnak. Mi a helyzet az örökbefogadókkal? A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult az örökbefogadó szülő is, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a 3. életévet, illetve ikergyermekek esetében a tankötelessé válás szerinti életkort már betöltötte, azonban a 10. életévét még nem érte el. Fentiek alól a házastársi és rokoni örökbefogadás jelent csak kivételt. Amennyiben a gyermek a fentiek szerinti 3 éves életkort (ikrek esetén a tanköteles életkort) az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő GYESE- re való jogosultsága a gyermek előbbiek szerinti életkorának betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik. Az örökbefogadással gyermekgondozást segítő ellátásra jogosultságot szerző személyek esetében azonban lényeges feltétel, hogy kereső tevékenységet legfeljebb heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathatnak. Lehet- e munkát végezni GYESE alatt? A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy alap esetben kereső tevékenységet csak a gyermek fél éves koráig nem folytathat. Azonban ez alól kivételt jelent a nagyszülő, az előbbiekben írt örökbefogadó szülő, valamint a kiskorú szülő gyermekének gyámja is. Ennél fogva a kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet. Ettől eltérő szabályok vonatkoznak a nagyszülőkre, akik a GYESE mellett kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathatnak, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonukban történik. Nem minősül viszont keresőtevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében folytatott tevékenység. Mennyi a GYESE összege?
A gyermekgondozási támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (vagyis jelenleg 28.500 Ft), töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. A GYESE havi összege ikergyermekek esetén többszörözhető, vagyis azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával. Lényeges azonban, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn azzal, hogy az egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni. Ez természetesen nem érinti az egyéb ellátásokat, így a GYESE mellett a további gyermekek jogán a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj is folyósítható. forrás: ado.hu
A Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft idén 17 millió forint (közel 55.000 euró) támogatást adott 9 intézménynek A globális piacvezető fékrendszer gyártó Knorr-Bremse Global Care e.V. elnevezésű jótékonysági szervezete idén is meghirdette Local Care elnevezésű programját, melynek keretében a vállalat dolgozói önkéntesként helyi intézmények, alapítványok javára fordítandó fejlesztési projektek támogatásra nyújthatták be pályázataikat. Idén kilenc intézmény nyert el támogatást a pályázaton. A hírhez tartozó kép(ek) ingyenesen letölthető(ek) a következő internetcímen: http://ots.mti.hu/Pages/Picture.aspx?fi=OTS_20161215_001.jpg A Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft kecskeméti telephelyén és budapesti R&D Központjában dolgozó önkéntesek által képviselt összesen kilenc általános iskola, bölcsőde és alapítvány részesült összesen közel 55.000 euró támogatásban. Kecskeméten a Klapka utcai Bölcsőde, a Mozgássérült Fiatalokért Alapítvány, a Kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskola - II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolája, A Kecskeméti Bolyai János Gimnázium, A Kecskeméti Főiskola Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola, A Kecskeméti Széchenyivárosi Arany János Általános Iskola, A Kecskeméti Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti iskola, Budapesten a Budafok-Tétényi Baross Gábor Általános Iskola és a Németvölgyi Általános Iskola kapott támogatást infrastruktúra fejlesztésre, egészségmegőrzésre, oktatási eszközök beszerzésére. A Knorr-Bremse jótékonysági szervezete, a Knorr-Bremse Global Care e.V. 2015-ben ünnepelte 10 éves fennállást. Az elmúlt több mint 10 évben a szervezet 170 projektet támogatott 50 különböző országban és így több mint 500.000 rászorulóhoz jutott el segítség a szervezeten keresztül világ-szerte. A Global Care a fenntarthatóság mellett kötelezte el magát, erre utal "Segítsük az embereket, hogy tudjanak magukon segíteni" mottója is. A nyertes pályázók ennek megfelelően a támogatást iskolaudvarok felújítására, kültéri sporteszközök beszerzésére, tornatermem felújítására, bölcsőde udvarának megújítására, szabadtéri játékok beszerzésére, mozgássérült fiatalok közösségi terének fejlesztésére, szemléletes oktatás fejlesztésére fordíthatták.
A Knorr-Bremse AG vállalati profilja A kecskeméti székhelyű Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. a vállalatcsoport haszonjármű üzletágának stratégiai fontosságú gyártó- és fejlesztő bázisa, a kelet-közép-európai értékesítés központja. A Knorr-Bremse konszern a vasúti és haszongépjárművek számára készült fékrendszerek vezető gyártója és különböző kiegészítő vasúti és haszonjármű alrendszerek beszállítója, melynek éves árbevétele csaknem 6 milliárd € (2015). Több mint 30 országban, csaknem 25,000 alkalmazottja fejleszt, gyárt és kiszolgál fék-, ajtó- és-hajtóművezérlő, valamint üzemanyag-takarékosságot szolgáló rendszereket, HVAC és vezető asszisztens rendszereket illetve torziós lengéscsillapítókat és a hajtáslánc rendszerek területére vonatkozó megoldásokat. Mint technológiai vezető a vállalat már több mint 110 éve járul hozzá termékeivel jelentős mértékben a közúti és vasúti biztonsághoz az utakon. Világszerte több mint egy milliárd ember bízza magát a Knorr-Bremse rendszereire nap, mint nap. forrás: ots.mti.hu
Ismét megszervezik a Novák-gálát Csíkszeredában: három mozgássérült gyereken segítenek Második alkalommal szervezik meg Csíkszeredában a térség legszínvonalasabb karácsonyi jótékonysági eseményét, a Novák Gálát, december 21-én, 19 órától. A tavalyi év mintájára idén decemberben is színes műsorral készülnek a szervezők. A gálaműsoron a világirodalom gyöngyszemeit hallhatja a közönség pánsípra és zenekarra. Áriák csendülnek fel a legnépszerűbb operákból és operettekből a kolozsvári szoprán és tenor énekesek, Chiuariu Lívia és Pataki Adorján előadásában. A közönség élőben hallhatja Nicolae Voiculeț világhírű bukaresti pánsíp művészt, a közelgő ünnepre való ráhangolódás jegyében karácsonyi énekek hangzanak el a Csíki Kamarazenekar, a Csíksomlyói Kegytemplom Kórusa, valamint Horváth Gábor budapesti karmester közreműködésével. A gálán befolyt összeget idén három mozgássérült gyermek megsegítésére ajánlják fel a szervezők. A gyimesfelsőloki Nagy Lacika izomsorvadással született. 2008-ban őssejtbeültetésen esett keresztül Kijevben, azóta stabilizálódott az állapota, érzi alsó végtagjait, de nem tud lábra állni, emiatt kerekesszékkel közlekedik. Lacika az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium humán osztályába jár, jelenleg tizedikes és ettől a tanévtől kezdve magántanuló. A 16 éves fiú kedvenc tantárgya az angol, az iskola elvégzése után fordító szeretne lenni. Lacika nagyon szereti a gyógyfürdőket, ugyanis a vízben, ha fogják a kezét, képes járni. Jelenleg egy nem túl korszerű kerekesszékkel rendelkezik, amelyet önerőből nem tud megmozdítani, a szülei segítségével közlekedik a lakásban. A csíkszeredai Bălcan Nadia súlyos visszamaradottsággal született 2006 nyarán. Születésekor agyi károsodást szenvedett és merev izomzatú négyvégtag-bénulással diagnosztizálták. Nadia születése óta állandó felügyeletet igényel. A 10 éves kislányt heti rendszerességgel viszik a csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központba, ahonnan egy olyan kerekesszéket bérelnek, amely lehetővé teszi, hogy Nadia néhány órán keresztül lábon maradjon. A család az ország több pontján is volt szakorvosoknál. Nadiának jelenleg egy olyan szerkezetre lenne szüksége, amely egyenesen tartja a hátát. A csíkszentmártoni Rápolti Anita 11 éves, születésénél az oxigénhiány miatt
maradandó károsodást szenvedett és az orvosok merev izomzatú négyvégtag-bénulást állapítottak meg nála. A kislány második osztályos magántanuló és a fejlesztéséért mindent megtesznek a szülei. Gyógytornász és pszichológus is foglalkozik Anitával, aki mindent megért és gesztusokkal fejezi ki magát. Az anyukája folyamatosan a kislánnyal van, akinek már megtanította a betűket, számokat. Anita már több műtéten is átesett, sok helyen megfordultak vele a szülei, a jövőben a család egy barcelonai beavatkozásra készül. A Novák Gála teljes bevételét a három mozgássérült gyermek megsegítésére ajánlják fel a szervezők. Aki egy gyermeket szeretne támogatni, az 50 lejes, aki kettőt 100 lejes, illetve aki mindhármat, az 150 lejes jegyet vásárolhat elektronikusan a iabilet.ro honlapon és személyesen a Novák Cukrászdában naponta 7-21 óra között. A jótékonysági gála magas színvonalú karácsonyi koncert mellett lehetőséget teremt arra, hogy a szeretet ünnepére való ráhangolódás jegyében három emberi sorson segítsenek. (közlemény) forrás: eletmod.transindex.ro
Hogyan kell elintézni a komplex minősítést? Felnőtt húgomnak szelektív mutizmusa van. Rengeteg helyen jártunk már vele, ahol próbálták belőle kigyógyítani, de mind sikertelen volt. Viszont szeretne elhelyezkedni a munka világában. Mi szükséges hozzá, hogy dolgozhasson, alkalmazhassák? Milyen papírokat kell hozzá beszerezni, és ennek mi a menete? Szüksége van a megváltozott munkaképességű komplex minősítésére. Ennek az elintézésének mi a menete? A komplex minősítésről részletes információkat talál az alábbi jogszabályban. A felülvizsgálatra jelentkezés előtt mindenképpen érdemes konzultálni háziorvosunkkal, szakorvosainkkal. Ez azért szükséges, mert az orvos meglévő tudása, tapasztalata alapján megmondhatja, hogy meglévő betegségünk, egészségkárosodásunk döntő lehet-e a felülvizsgálaton. Másrészt azért is fontos, mert a felülvizsgálaton úgyis szükségünk lesz friss zárójelentésekre, leletekre, amit érdemes előre beszerezni. A háziorvos beutalót állít ki az ügyfél számára a komplex minősítéshez, a munkaképességváltozás vagy keresőképesség felülvizsgálata céljából. Ezt követően az egészségkárosodás és rehabilitálhatóság véleményezését az illetékes megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének ellátási ügyintézőinél kezdeményezhetjük, vagy erről az oldalról is letölthetjük a felülvizsgálat kérvényezése kapcsán felmerült dokumentumokat. A felülvizsgálati folyamatban az orvos szakértő a rendelkezésre álló leletek, a TAJ számon alapuló egészségügyi nyilvántartások, valamint az általa végzett vizsgálatra alapozva, jogszabályban rögzített szakmai táblázatok használatával szervrendszerenként megállapítja a betegségcsoportonkénti részkárosodási értékeket, majd meghatározza az össz-szervezeti egészségkárosodást és az egészségi állapot mértékét. A teljes minősítést egy minimum négytagú bizottság végzi, amely 2 orvos szakértőből, valamint 1 foglalkozási-rehabilitációs, illetve 1 szociális szakértőből áll. A feladatuk az egészségi állapot mellett a rehabilitálhatóság, a rehabilitációs szükséglet, a rehabilitáció lehetséges irányának véleményezése, valamint javaslattétel az ellátás típusára, amely lehet rokkantsági, illetve rehabilitációs. A véleményezés tehát nem csak orvosi alapon történik.
Ha a szakértői bizottság véleménye szerint az egészségi állapot 60 és 31 százalék közötti, és 3 éven belül az ügyfél foglalkoztathatóvá válhat, úgy a szakértői bizottság őt rehabilitálhatónak minősíti, így rehabilitációs ellátásra lehet jogosult (heti húsz órában dolgozhat). Amennyiben a rehabilitáció a betegségek miatt kizárt, vagy meghaladná a 3 évet, az ügyfél rokkantsága állapítható meg, és rokkantsági ellátásra jogosult. A 30 százalék alatti megmaradt egészségi állapotú személyek kizárólag rokkantsági ellátást kaphatnak, tehát rehabilitációs ellátásra nem javasolhatók (teljes munkaidőben is vállalhat munkát). forrás: hrportal.hu
Jár a rokkantellátás mellett táppénz is? Megváltozott munkaképességű vagyok, egészségi állapotom alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényelek, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményeim miatt foglalkozási rehabilitációm nem javasolt. Egészségi állapotom 31- 50% (C2 kategória, rokkantsági ellátás), az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet meghaladja. A rokkantsági ellátás mellett részmunkaidőben dolgozom az lenne a kérdésem, hogy ez az ellátás mellett jár-e táppénz, illetve a rokkantsági ellátás melletti munkavégzés utáni munkabért hogy értelmezik? Rokkantsági ellátás mellett meghatározott összeghatárig lehet keresőtevékenységet folytatni. Megszűnik a rokkantsági ellátásra való jogosultság, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. A három egymást követő hónapban nem lehet több a kereset mint bruttó 166 500 Ft ez hogy értendő? A három havi keresetnek az átlagát veszik, vagy egy hónapban a bruttó 166 500 Ft alatt a munkabér és a másik két hónap lehet akár a csillagos ég?? Mi lenne a kiszámítási mód, milyen szempontokat vesznek figyelemben. Mi lenne a határ? A béren kívüli juttatás beleszámít-e? Első kérdésére válaszolva: az ellátás mellett a táppénz is jár az Ön részére. Második kérdését Ön is megválaszolta: a keresetkorlátozás olyan módon értendő, hogy a kereset három egymást követő hónap mindegyikében nem haladhatja meg a fenti összeget. Azaz a törvény megengedi az ellátottak részére, hogy két hónapban meghaladja a 166 500 forintot, de ügyelnie kell arra, hogy a harmadik hónapban ne lépje túl ezt a korlátot. Az hogy mi számít keresőtevékenységnek, azt a Flt. törvény (58. § (5) bekezdés e) pontja) szabályozza - ezek mindegyike beleszámít a jövedelemkorlátba. Azaz: minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve. 1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső
tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja. 2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni. 3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek. 4. A külön törvény alapján a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek. 5. A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az adómentes bevétel értékhatárát. forrás: hrportal.hu
Nem csak adócsökkentés, emelés is lesz Az egyik lényeges, nem is kis mértékben emelkedő elem a rehabilitációs hozzájárulás lesz, melynek célja, hogy a cégek minél több megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztassanak. 2017-ben 10 százalékkal nő a mértéke, írja a Világgazdaság. A minimálbér kilencszerese lesz a (25 fő foglalkoztatottanként fizetendő) rehabilitációs hozzájárulás, ez a teher 10 százalékos növelését is jelentheti. forrás: hrportal.hu
Hivatalos. Lehozta a közlöny a nyugdíjemelést Megjelent a jövő évi nyugdíjemelésről szóló rendelet. A Magyar Közlöny legfrissebb számában tették közzé a 2017. január elsejétől alkalmazandó kormányrendeletet. Ennek értelmében 1,6 százalékkal kell emelni a január 1-jét megelőző időponttól megállapított vagy folyósított nyugdíjat, illetve egyebek közt az árvaellátás, a szolgálati járandóság, az özvegyi járadék, a rokkantsági ellátás, a baleseti járadék, a rehabilitációs ellátás és a vakok személyi járadékának összegét. (MTI) forrás: klubradio.hu
Hol kell igényelni a méltányossági nyugdíjemelést? A kivételes nyugdíjemelésről érdeklődnék. 66 éves vagyok és özvegy. Egyedül nevelem 80%-ban rokkant vesetranszplantált lányomat. Az olvasottak alapján megfelelek a feltételeknek. Azt szeretném megtudni,hogy konkrétan melyik hivatalhoz forduljak a kérelmemmel kapcsolatban. A kivételes (méltányossági) nyugdíjemelés feltételeiről és a kérelem benyújtásának módjáról mindent megtalál az erről írt összefoglalómban. forrás: hrportal.hu
Magyar állammal szemben nyert pert egy rokkantnyugdíjas asszony A rokkantnyugdíjas Nagy Béláné azért kereste meg az emberjogi bíróságot, mert az állam megtagadta a rokkantnyugdíja folyósítását. A perben a strasbourgi emberi jogi bíróság a nőnek adott igazat és kártérítést ítélt meg neki. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) Nagykamarája ítélete szerint a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének magántulajdont védő passzusát, amikor megtagadták Nagy Béláné rokkantnyugdíjának folyósítását. A bíróság indoklása szerint a 2010-ben érvénybe lépett jogszabály és az azt 2012-ben módosító törvényi változás a rokkantnyugdíjas asszonyt megfosztotta a megélhetésétől, annak ellenére, hogy az asszony egészségi állapota nem változott a rokkanttá nyilvánítása óta. A strasbourgi bírói testület ezért a 2015 februárjában első fokon megítélt 10 ezer euró, - 3 millió forint – vagyoni kártérítésen felül 5 ezer euró nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a magyar államot. Ezen felül közel 13 eurót kell fizetnie a költségek és egyéb ráfordítások megtérítésére a baktalórántházai rokkantnyugdíjas asszony részére. Az ügy előzménye szerint Nagy Bélánét még 2001-ben 67 százalékos rokkantnak nyilvánították. Azonban a 2010-ben életbe lépő jogszabály miatt elvesztette a jogosultságát a rokkantnyugdíjra. A 2012-es szabályok életbe lépése után újra kérte a rokkantnyugdíját, de nem kapta meg. Azt mondták neki, hogy nem felelt meg az új törvény előírásainak, nem fizette kellően hosszú ideig a társadalombiztosítási járulékot. Az Európa Tanács által létrehozott bírói testület az első fokú ítéletet megerősítette. Eszerint az asszony rokkantnyugdíjának elvesztése drasztikus és előre nem látható változás volt a panaszos életében. A rokkantnyugdíjának megfosztása miatt a nőnek túlzott és aránytalanul nagy személyes teher nehezedett, az ésszerű és arányos csökkentés jobb és elégséges megoldás lehetett volna. Az elsőfokú döntés ellen a magyar kormány fellebbezett, így került az asszony ügye a Nagykamara elé. Forrás: propeller.hu
Előadás a fogyatékkal élőknek Akadálymentesített színházi előadást tartottak Székesfehérváron a fogyatékossággal élő emberek világnapján. A műsort jelnyelvi tolmács és narrátor segítségével tették élvezhetővé a látássérültek, siketek és értelmi sérültek számára is. Megfoghatták a színpadi kellékeket, és a bútorokat is megtapogathatták a látássérült látogatók a Vörösmarty Színházban. A berendezett színpadot az előadás előtt mutatták be nekik. „A tárgyakat, amik az előadások során szerepelnek, könnyebb elképzelni, valamint az egyes ruhadarabokat is, továbbá a narráció segítségével azok az események is közlésre kerülnek számunkra, amelyeket esetlegesen a színészek éppen nem mondanak” – mondta el Jakab Szilárd. A Figaro házassága című előadást teljes körűen akadálymentessé tették. Az alapítvány a darabról könnyen érthető leírást készített az értelmi sérülteknek, a látássérültek számára pedig narrátor közvetítette az eseményeket. „Hallássérült emberek számára jelnyelvi tolmács közvetíti a szöveget. A jelnyelv tolmács ugyanúgy ott áll a színpadon, természetesen a színészek nem zavarhatják az ő munkáját, a jelnyelvi tolmács sem zavarhatja a színművészek munkáját, tehát itt ebben egy nagyon harmonikus együttműködésnek kell létrejönnie” – mondta Mahlerné Köfner Anikó, a Más Fogyatékos Gyermekekért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Az előadásra bárki vásárolhatott jegyet, a fogyatékkal élők jelképes összegért tekinthették meg a darabot. Teljes körűen akadálymentesített előadást egyelőre ritkán lehet látni Magyarországon, Székesfehérváron 2010 óta évente egyszer tartanak ilyet. forrás: hirtv.hu
VIDEÓ HÍREK, TUDÓSÍTÁSOK www.meosz.hu MEOSZ TV rovatában
