A sajátos nevelési igényről

­ A sajátos nevelési igényről ­ 

„Minden gyermeket elfogadunk olyannak,  amilyen – azzá neveljük, amivé válni képes  annak érdekében, hogy életesélyei a  lehetőségeihez képest a legjobbak legyenek.” 

Készítette: Iván Lászlóné 

2009 

SNI

1. Az SNI meghatározása 1993. évi LXXIX. törvény 121. § 29. szerint „sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.” Az SNI fogalomrendszere az utóbbi időben sokat változott, de ez a mostani meghatározás nem igazodik az európai országokéhoz, sem szaknyelvi fordításban, mert speciális/különleges helyett sajátost használ. De kiterjedésében sem, mert a szociális, kulturális, nyelvi hátrányos helyzetűeket, vagy a halmozottan hátrányos helyzetűeket (HHH) nem emeli be a körbe. Ők azok, akik az említett többletszolgáltatásból csak korlátozott módon részesülnek. Ez a meghatározás, felosztás túlzottan bonyolult és a neurológiai kép dominanciáját, az orvosi diagnózis kiemelését követeli, abban a tekintetben, hogy a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődése, rendellenessége esetén az organizitás kimutathatóságára helyezi a hangsúlyt a tünetekkel szemben. Nem dominálnak olyan fontos kritériumok, mint a pszichometriai kritérium (általános értelmi képesség) – szociális kritérium (önálló életvezetési képesség). A fogyatékosnak minősített gyermekek csoportjaira és számukra felfigyelt a társadalom. Jelenlétük egyre nyilvánvalóbb. A jogban ők elkülönülnek az ún. normálistól, segítséget várnak, rászorulnak az épekre, és őket támogatni kell, különösen a nevelésoktatás terén. A nevelés akkor megfelelő a gyermekek számára, ha igazodik a gyermek fejlődési üteméhez. Ma már látni, hogy a nevelhetőséggel harmonizáló pedagógiai folyamatok megteremtése több szintéren is elindulhat.

2

SNI A jogalkotók szinte erőltetik a magyar oktatási rendszert a másság, a mai nevén sajátos nevelési igényű gyermekek integrációját. Sokan az Európai Unió elvárásának tartják a folyamat gyorsítását, de ez nem igaz, mert tagállamait – így Magyarországot sem – kötötte, köti ma sem arra vonatkozó konkrét jogszabály, hogy a sajátos nevelési igényűek különleges gondozását miként biztosítja. Az oktatás nemzetközi szabványa szerint, ún. sajátos nevelési igényű, aki az iskolai tantervi követelményeket csak iskolai többletszolgáltatás – támogatás segítségével tudja teljesíteni. A szemléletváltás messze elmarad a törvényi feltételek mellett. Ez nem csak magyar jelenség, világjelenség, aminek része a pedagógia terén is a felhívás és elvárás az újításra, a nyitásra. A változások jelzik, igény van a támogatottak körének definiálására – és egyben a különleges gondozásukra – fókuszálva a nevelésioktatási intézmények feladatának, szerepének mielőbbi módosítására. Tudni kell, kinek mi a feladata. A mai viszonyoknak köszönhetően a gyakorlatban ma bármely pedagógus szembe találhatja magát fogyatékos gyermekkel, mert bármelyik intézménybe bekerülhet. A legfontosabb, hogy a pedagógus, aki e gyermekkel foglalkozik, ismerje fel a problémát, annak esetleges megoldási lehetőségeit. De ismerje az útvonalakat is azokhoz, akik a munkájában segítői lehetnek. Megpróbálunk ebben segíteni.

3

2. Törvényi szabályozás

•

A többször módosított közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény.

•

A többször módosított 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről.

•

14/1994. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és pedagógiai szakszolgálatokról.

•

100/1997. (VI.13.) Kormány rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról.

•

26/2001. (VII.27.) szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről.

•

29/2002. (V.17.) OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről.

•

2/2005. (III.1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvének és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról.

•

243/2003. (XII.17.) Kormány rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról.

SNI

3. Út a szakértői véleményig Rendkívül fontos, hogy korán felismerjék, a problémát azonosítsák és kezeljék. Ennek előfeltétele, hogy a szülők legyenek tisztában azzal, hogy a fejlődés során milyen érettség az elvárt, és ha ettől eltérő, akkor mi a teendő. Hatalmas a felelőssége a védőnőnek, gyermekorvosnak, óvodapedagógusnak, ahogy észleli az eltérést, javasolnia kell a szülőnek a nevelési tanácsadó vizsgálatát. (A vizsgálatra a szülőnek kötelező elvinnie a gyermeket, ha erre az intézmény javaslatot tesz. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a jegyző utasítja.) Amennyiben a nevelési tanácsadó vizsgálata során felmerül, hogy a gyermek sajátos nevelési igényű, akkor a nevelési tanácsadó saját vizsgálati eredményeit és a rendelkezésre álló iratokat megküldi a szakértői és rehabilitációs bizottságnak. Országos feladat a mozgás, hallás, látás és a beszédfogyatékosság vizsgálata, a megyei szakértői bizottságok vizsgálják az értelmi fogyatékosságot, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető és organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességét, és az autizmust. A bizottságok feladata még az intézménykijelölés (korai fejlesztésre, óvodai elhelyezésre, beiskolázásra). Javaslatot tesz a fejlesztési területekre. A vizsgálat a hivatalos A.KÖ.3126. számú közoktatási nyomtatvány hiánytalan kitöltésével, részletes pedagógiai jellemzéssel kezdeményezhető. Vannak a szakértői vizsgálathoz kötelező dokumentumok is, ilyen a 19/2004. rendeletmódosításban megadott, az ötéves korukat a 2004. szeptember 1. után betöltő gyermekeknél, az orvosi adatlap, mely kötelezően csatolandó. Ennek hiányában a vizsgálat nem végezhető el. Az adatlapnak még a diagnózis megállapításakor is szerepe van. a 13. § (5) szerint a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek első vizsgálata alapján enyhe értelmi fogyatékosságot csak abban az esetben állapíthat meg, ha azt egyöntetűen orvosi adatlap, az orvosi szakvélemény, valamint a pedagógia és pszichológiai vizsgálat során kialakított elsődleges képességbecslés egybehangzóan igazolja. A szakértői vizsgálathoz a szülő együttműködése szükséges, abban a szülő köteles közreműködni. A 19/2004. OM rendelet szerint a szülő akkor jogosult mindvégéig jelen lenni a vizsgálaton, ha azt nem zavarja. Ha igénylik a vizsgálaton való jelenlétét, akkor megtehetik (állapot, életkor befolyásolja).

5

SNI A szülői jelenlét azért is lényeges, mert a szülőtől felvett anamnesztikus adatoknak jelenleg a korrekt diagnózis kialakításában is szerepük van. A szülő bármikor kérheti a szakértői bizottság vizsgálatát. A vizsgálat iránti kérelmet, a vizsgálatról kapott tájékoztatást a szülő is aláírja. Ha a vizsgálat eredményével nem ért egyet, élhet a fellebbezés lehetőségével. A vizsgálaton a megjelenés kötelező.

4. A szakértői vélemény tartalma, BNO kódok A szakértői bizottság a diagnózis megállapítása után szakvéleményt készít. A szakvélemény kötött tartalmú részekből áll. 1. Címe (szakértői/kiegészítő szakértői vélemény, felülvizsgálat/és a gyermek személyes adatai. Nyilvántartási szám. (A későbbi időben e szám alapján kereshető vissza.) 2. Előzmények, vizsgálatok leírása. 3. Összegzés, diagnózis. 4. Elhelyezés (intézménykijelölés – e nélkül az intézmények nem vehetik fel az SNI-s gyermekeket) Integráltan/nem integráltan. 5. Fejlesztési javaslat (rehabilitáció/fejlesztő foglalkozás). 6. Sajátos nevelési-oktatási intézkedések (különleges gondozásra jogosultság, törvény által megillető kedvezmények, felülvizsgálat). 7. Nem oktatási intézkedések (normatív támogatás igényelhetősége, osztálylétszámba számítás 2 vagy 3 főként. 8. Szülő lehetősége – fellebbezési joga. 9. Dátum, aláírás. Az összegzés koherens tartalmú, eleme a törvényi kifejezések alkalmazása mellett a helyes diagnózis leírása és szöveges megfogalmazású indoklása.

6

SNI A BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kategória a közoktatási törvény szerinti szakmai nomenklatúra, amely meghatározza az indokolt ellátási formát, jelzi a diagnózis és a fejlesztés viszonyát. A legtöbbször használt megállapítások: A pszichés fejlődés zavara Tünetei:

Olvasás-, írászavarok felszíni - fonológiai - kevert diszlexia,

BNO: F.81.0

diszgráfia

BNO: F.81.1

Aritmetikai készségek zavara

BNO: F.81.2

grafikus - olvasási - emlékezeti - gondolkodási diszkalkúlia Az iskolai készségek kevert zavara

BNO: F.81.3

aritmetikai, olvasási, írási készséges együttes előfordulása Nem meghatározott zavar

BNO: F.81.9

tanulási ismeretek elsajátítási nehézsége Kevert specifikus fejlődési zavarok

BNO: F.83

a beszéd, a nyelv, az iskolai készségek és a motoros funkciók kombinált fejlődési zavara




Az aktivitás szabályozás és a figyelem zavarai

(ADD, ADHD)

BNO: F.90.0, F.90.1 stb. Tünetei:

Figyelemzavar Fokozott arousal Impulzivitás Szociális készségek éretlensége (viselkedési zavar, oppozíciós zavar)

Fogyatékosság, akadályozottság A tanulási/értelmi akadályozottság megállapításának szempontjai: •

Pszihometriai kritérium - általános értelmi képesség szintje

•

Szociális kritérium - az önálló életvezetés képessége

•

Biológiai kritérium - az állapot keletkezésének körülményei

7

SNI •

Kétcsoportos elméletek

ORGANIKUS

ENDOGÉN

pozitív anamnézis

negatív anamnézis

nincs családi halmozódás

gyakori családi halmozódás

súlyos, halmozott akadályozottság

enyhe akadályozottság

ÉRTELMI AKADÁLYOZOTTSÁG

TANULÁSI AKADÁLYOZOTTSÁG

közepes, súlyos, mélyen súlyos

enyhe mértékű értelmi fogyatékosság

értelmi fogyatékosság BNO:F.71, F.72, F.73

BNO: F.70

Autizmus spektrum zavarok Tünetcsoportok: •

Reciprok szociális interakciók zavarai

•

Minőségileg károsodott kommunikáció

•

Sajátos, beszűkült érdeklődésminták, kognitív stílus

Gyakoribb diagnosztikus csoportok: •

„Infantilis“ autizmus BNO: F. 84.0

•

Atípusos autizmus BNO: F. 84.1

•

Asperger szindróma BNO: F. 84.5

•

Nem meghatározott PDD BNO: F. 84.9

Mozgáskorlátozottak •

Valamilyen sérülés következtében a mozgásos aktivitás, mozgásos kompetencia zavarai

•

Következményes károsodások: érzelmi, percepciós, értelmi, tanulási, beszédbeli, kommunikációs zavarok

A mozgáskorlátozottság nevelés- oktatás szempontú osztályozása •

Végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok

•

Petyhüdt bénulást kiváltó kórformák

•

Korai agykárosodás utáni mozgásrendellenességek

•

Egyéb eredetű mozgásrendellenességet okozó kórformák

Mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók integrációjának feltételei: •

Az intézmény megközelíthetősége, közlekedés akadálymentesítése

8

SNI •

Az intézmény tárgyi feltételei (pl. kapaszkodók, segédeszközzel közlekedők számára akadálymentes helyiségek, bútorok, fejlesztő eszközök)

•

Személyi

feltételek:

elfogadó

nevelőtestület,

szomatopedagógus/

konduktor/terapeuta Pedagógiai feladatok •

Kommunikációs hátrányok enyhítése

•

Mozgás javítása, terapeuta által meghatározott gyakorlatok, teendők végzése

•

Manipulációs tevékenység fejlesztése, eszközök kialakítása

•

Észlelés, figyelem fejlesztése

•

Értelmi fejlesztés

•

Önállóság kialakítása

•

Iskolában: tantárgyi ismeretek elsajátításának sajátosságai

Hallássérültek Hallássérülés: 30-100 dB közötti hallásküszöb, időnként nem egyenletes, nem jelentkezik minden frekvenciasávon (hangmagasságon) Súlyosság szerinti osztályozás: Enyhe (25-40dB), Közepes (40-60 dB) Súlyos (60-90 dB) Siketség határa (90-110dB) Siketség (110 dB felett) Okok: veleszületett

(Rh

inkompatibilitás,

magzati

fertőzések

–

szerzett

(középfülgyulladás, meningitis) Formái: vezetéses, idegi típusú Másodlagos tünetek: Lassú beszéd-, és nyelvfejlődés Szűkebb szókincs Grammatikai hibák Artikulációs zavarok

9

SNI Látássérültek A látássérülés fogalma: akinek látása az ép látás 33%-a, vagy annál kevesebb, illetve 10 fokos, vagy annál szűkebb a látótere (WHO) Látássérülés osztályozása: gyengénlátók: speciális nevelés-oktatás vizuális úton vakok, aliglátók: speciális nevelés-oktatás auditív-taktilis módon A látásélesség jelölése: pl. V0,2, V20%, V 5/50

Beszédfogyatékosok Veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Átmeneti, vagy tartós zavarok a nyelvi, kommunikációs, tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Tünetek: a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavarai, a beszédritmus sérülése, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlensége, általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesése, a hangadás kóros elváltozásai. Tünetcsoportok: megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara (dadogás, hadarás), diszfónia, diszarthria, mutizmus, diszlexia, diszgráfia, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, illetve ezek halmozott (pl. komplex nyelvi fejlődési zavar, akadályozott beszédfejlődés-hadarás-dadogás) előfordulása. Amennyiben a vizsgálaton nem állapítható meg teljes biztonsággal a fogyatékosság, lehetőség nyílik az ügyet lezáratlan vizsgálatként kezelni, és a gyermek további útjáról folyamatos figyelemmel kísérés után, egy év múlva újabb vizsgálattal dönteni. A bizottság képviselője a folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt legalább két alkalommal az óvodai foglalkozáson, elletve a tanítási órán figyeli meg a gyermeket, tanulót. A pedagógus a bizottság útmutatása szerint a gyermek fejlődését legalább negyedévente részletesen értékeli, értékeléseit átadja a bizottságnak. 10

SNI A folyamatos figyelemmel kísérés végén a bizottság ismét megvizsgálja a gyermek fejlődését és így készíti el a szakértői véleményét. A folyamatos figyelemmel kísérés időtartama egy nevelési év, tanév, mely egy tanévvel meghosszabbítható. Amennyiben a sajátos nevelési igény nem merült fel, hanem beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, akkor a gyermek ellátásáról a körzetileg illetékes nevelési tanácsadó gondoskodik. Kt. 66. § 7. bekezdés, 3. sz. melléklet II/3. pontja alapján az osztály, csoport kialakítása során kettő tanulóként vehető számításba a mozgás, látás, hallás, beszéd, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy viselkedési fejlődésének rendellenességével küzdő, három tanulóként a középsúlyos értelmi fogyatékos, az autizmus spektrumú zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos. Összefoglalva az SNI A és SNI B-be tartozó gyermekekre vonatkozó megállapításokat:


SNI „A” -

Csak a szakértői bizottság állapíthatja meg.

-

Organikus okra visszavezethető.

-

Habilitációs, rehabilitációs óra a KT. 52. § (6.) szerint.

-

Csak gyógypedagógus végezheti a fejlesztést egyéni fejlesztési terv alapján. Dokumentációja a központilag kiadott egyéni fejlődési lap (TÜ356, TÜ357)

-

Magasabb normatíva igényelhető, a csoportlétszám kialakításakor 2/3 tanulóként vehető figyelembe.

-

Az előírt kötelező felülvizsgálatokat az oktatási intézménynek kell kérni a szakértői bizottságtól az adott tanévet megelőző év június 30-ig. A korábban

kiadott

szakértői

vélemények

hatályukat

vesztik,

és

a

meghatározott határidő eltelte után nem szolgálhat alapul a magasabb normatíva igénybevételéhez.


SNI B -

Szakértői bizottság állapítja meg.

-

A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége organikus okra nem vezethető vissza.

-

Fejlesztő foglalkozásra jogosult, a 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet 26/B §a szabályozza.

-

Egyéni fejlesztési terv alapján történik a fejlesztés.

11

SNI -

Dokumentálni a központilag kiadott egyéni fejlődési lapon kell (TÜ 356, TÜ 357).

-

A szakértői bizottság előírhatja, hogy gyógypedagógus foglalkozzon a tanulóval, ha nem végezheti fejlesztőpedagógus, pszichológus is.

-

Helye lehet az általános iskola, nevelési tanácsadó.

-

A fejlesztés megszervezéséért felelős az intézmény igazgatója.

BTM (beilleszkedési-tanulási-magatartási nehézséggel küzdő tanulók) A legtöbb problémát az oktatási intézményekben a beilleszkedési-tanulási-magatartási nehézséggel küzdő (BTM) tanulók jelentenek. Ők nagyobb létszámot képviselnek, mint az SNI-s gyermekek. A Nevelési Tanácsadó a vizsgálatai alapján szakvéleménnyel dokumentálja, hogy a gyermek beilleszkedési-tanulási-magatartási nehézséggel küzd. A gyermek fejlesztése e szakvélemény alapján történik (KT. 35.§ 4.bek., 30. § 7.bek.) A fejlesztés színterei: 1. A törvényben fejlesztésre, felzárkóztatásra biztosított órakeret. 2. A tanórai differenciálás. Az egyéni fejlesztési terv személyre szólóan, az adott fejlesztést igénylő gyermekre vonatkozóan kerül kidolgozásra, figyelembe véve a Nevelési Tanácsadó szakvéleményét. A fejlesztő foglalkozás megvalósítható: - Nevelési tanácsadás, - Óvodai nevelés, - Iskolai fejlesztés keretében. Mi a fejlesztő foglalkozás, és ki végezheti? A KT. 35.§ 4.bek. jól definiálja a nevelési tanácsadás vonatkozásában pedagógiai, pszichológiai támogatás, fejlesztés, terápiás gondozás, pedagógus munkájának támogatása 14/1994. MKM rendelet biztosítja a szakmai kompetenciát.

12

SNI

5. Felülvizsgálat Diagnózis

Első felülvizsgálat

12 éves korig

Első vizsgálatot

Enyhe értelmi

Első felülvizsgálat

követő egy év eltelte

fogyatékos

után 2 évenként

után

12 éves kor után 3 évenként

Középsúlyos értelmi fogyatékos Mozgássérült Vak 3 évenként

Gyengénlátó Siket Nagyothalló Beszédfogyatékos Autista Diszlexiás/ diszgráfiás/ diszkalkuliás

Első vizsgálatot

Első felülvizsgálat után

követő egy év eltelte

2 évenként

után

Viselkedés fejl.

3 évenként

3 évenként

súlyos rendellenessége

Megjegyzés: a többi tanulótól külön, a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben tanuló (szegregáltan) testi vagy érzékszervi fogyatékos tanuló esetében a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

Az SNI tanulók részére a tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. Gyakori

pedagógiai

és

egészségügyi

rehabilitációs

célú

terápiák

az

oktatási

intézményekben: -

logopédiai egyéni és csoportos terápia;

-

kommunikációs tréningek;

-

diszlexia prevenció, redukáció;

-

diszkalkulia prevenció, redukció;

-

szenzomotoros terápiák; 13

SNI -

báb-terápiák;

-

drámaterápiás foglalkozások;

-

egészségügyi rehabilitáció: - gyermekneurológiai ellátás; - pszichoterápia; - gyógyúszás; - gyógytorna; - konduktív terápia; - gyógylovaglás. Heti tanórai időkeret

Kt. 52. § (3) és (6) bekezdés alapján – meghatározott heti tanórai foglalkozásokon túl habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat kell szervezni – 8 fős csoportokra kell meghatározni Évfolyam

Heti

Értelmi

óraszám

gyengénlátó

Mozgásfogyatékos,

Siket,

fogyatékosok,

vak, nagyothalló,

autista

többi fel nem

beszédfogyatékos

sorolt 15 %

35 %

40 %

50 %

1-3. évf.

20 óra

3 óra

7 óra

8 óra

11,25 óra

4-6. évf.

22,5 óra

3,375 óra

7,875 óra

9 óra

11,25 óra

7-8. évf.

25 óra

3,75 óra

8,75 óra

10 óra

12,5 óra

9-10. évf.

27,5 óra

4,125 óra

9,625 óra

11 óra

13,75 óra

30 óra

4,5 óra

10,5 óra

12 óra

15 ra

11. től

6. Az SNI tanulókat ellátó intézmény dokumentumai 1. Az Alapító okiratnak tartalmaznia kell a fogyatékosság típusát. 2. Pedagógiai Programja tartalmazza a feladat megvalósításának módját. Kt. 48. § 1.a.b. 3. Helyi tanterv – a fogyatékosság típusához és fokához alkalmazkodó fejlesztő program Kt. 50. § b. 4. Az SNI tanulók iskolai oktatására vonatkozó tantervi irányelvek 2/2005. (III.1.) OM rendelet figyelembe vétele a helyi tanterv készítésénél Kt. 8/B § 3. 5. Személyi, tárgyi feltételek biztosítása. Kt. 121. § 1.28.

14

SNI

7. A gyógypedagógus feladata

•

Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését.

•

Javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására.

•

Segítséget nyújt a tanuláshoz szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában.

•

Javaslatot tesz a gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására.

•

Együttműködik a többségi pedagógusokkal, nyomon követi a tanulók haladását, javaslatokat fogalmaz meg az egyéni fejlesztési szükségletekhez igazodó módszerváltásokra.

•

Közreműködik az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépíthető

rehabilitációs

tevékenység

tervezéséhez,

ezt

követően

a

konzultációkban. •

Terápiás

fejlesztő

foglalkozásokat

végez

a

tanulóval

való

közvetlen

foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján, a kötelező rehabilitációs órakeretben.

15

SNI

8. A fogyatékosságok jellemzői 1. A beszédfogyatékosság legfontosabb jellemzőinek bemutatása A beszéd a kommunikáció egy fajtája, amellyel a mindennapokban – érthető módon – nem sokat foglalkozunk. Talán épp emiatt elvesztése vagy sérülése rendkívül érzékenyen érint bennünket. A beszéd- vagy nyelvi zavarral küzdő személy a mindennapi kommunikáció során tapasztalhatja a legtöbb frusztrációt. A legtöbb kisgyermek életében a beszéd elsajátításának és a kommunikációs képességek fejlődésének folyamata zavartalan. Az ép hallásra épülő beszédészlelés a beszédhangok, hangkapcsolatok és hangsorok felismerése akkor, amikor a jelentés még nem vesz részt a hallottak feldolgozásában. A beszédészlelés során azonosítjuk a különböző beszédhangokat vagy szótagokat, azok kapcsolódásait, illetőleg sorozatát. A beszédészlelés alapszintjei: akusztikai, fonetikai és fonológiai észlelés. Részfolyamatai: szeriális, transzformációs, vizuális és ritmusészlelés, valamint a beszédhang-megkülönböztetés. A beszédmegértés nagyságrendileg a szavak jelentésének feldolgozásával kezdődik, majd a mondatok megértése és értelmezése következik. A szöveg értelmezése a legmagasabb szint, amelynek során a hallott közlés megértésének következtében az emlékezetben korábban tárolt információk aktiválása is megtörténik. A teljes folyamatban a beszédmegértés a jelentések és az összefüggések felismerését is tartalmazza. Több gyermeknek az anyanyelv elsajátításában jelentős lemaradása van. Bizonyos esetekben a gyermekek nyelvi vagy beszédbeli elmaradása része lehet más, általános fejlődésbeli elmaradásnak. Bármi is legyen a beszéd- és nyelvi zavarok hátterében, a gyermekek, akik különböző zavarral küzdenek a kommunikáció területén, gyakran lesznek frusztráltak, zavartak, esetleg mérgesek, ha nem értenek meg valamit, vagy a környezetükben lévő emberek nem értik meg őket. A kisgyermek, akinek megkésett a beszéd- és nyelvi fejlődése, olyan, mint minden másik gyermek, azonban különösen nagy erőfeszítést kell tennie a beszéd és a nyelv megfelelő elsajátításához. Az ilyen gyermek tanítója számos dolgot tehet, hogy segítse ezt a folyamatot! A beszédzavarok okainak tisztázása után a diagnózis és a fejlesztési terv felállítása, a szakszerű terápia, a sok-sok szorgalom, a megértő környezet segíthet a problémák kompenzálásában.

16

SNI Általában mindenkit, akinek valamilyen beszédzavara van, a köznyelvben beszédhibásnak neveznek, függetlenül a probléma súlyosságától. A beszédhiba nem más, mint a beszédfejlődési zavar enyhe formája, amely a minél korábbi életkorban nyújtott szakszerű segítségadással javítható (ilyen pl. az egyes hangzókhoz kapcsolódó torz ejtés, vagy egy bizonyos hang mással való felcserélése: pl. kakas helyett tatas, répa helyett jépa). Ezzel ellentétben a beszédfogyatékosság a beszédfejlődési zavar súlyos formája, amely csak intenzív és szakszerű segítségnyújtással javítható. A sikeres élethez hatékony verbális kommunikációra van szükség. Ha a gyermek beszéde sérült, akadályozott, akkor eleve hátrányos helyzetben van a többiekhez képest. Nemcsak nehezebben fejezi ki magát, hanem nehezebben tud kapcsolatot teremteni, nehezebben

tud

helyzeteket

értelmezni

és

azokban

adekvátan

viselkedni.

A

beszédfejlesztés során nő a diákok kommunikációjának hatékonysága, és nő az önbizalma is: közlékenyebbekké és sikeresebbekké válnak. Mindez a pozitív hatás még erősödhet abban az esetben, ha a gyermek fejlesztése, tanítása, nevelése-oktatása az együttnevelés keretei között valósulhat meg. 2. A látássérülés legfontosabb jellemzőinek bemutatása A Magyarországon használatos definíció megegyezik a WHO által használttal. Eszerint: látássérültnek az a személy tekinthető, akinek jobbik szemén maximális korrekcióval mérhető látásélessége az ép látás 30%-a vagy annál kevesebb, illetve 20 fokos vagy annál szűkebb a látótere. A látássérülés tág kategória, de alapvetően két, oktatási szükségleteiben meglehetősen eltérő csoportot foglal magában. A látásukat teljesen elvesztettek csoportját vakoknak nevezzük. Aliglátók – több helyen gyakorlatilag vakoknak tekintettek – azok, akik az ép látás 10%-áig terjedő látásmaradvánnyal rendelkeznek. Látásmaradványuk, amely a fényérzéstől a nagyalakú mozgó tárgyak felismeréséig terjedhet, segítheti őket a tájékozódástól kezdve a mindennapi élet sokféle tevékenységében. A 10%-nál kevesebb látást is jól lehet hasznosítani, de a tapintásos ismeretszerzés számukra fontos marad. A gyengénlátás itt említett alsó határán a szelekciónak (a beiskolázásnak) döntő szempontja lehet a közelnézésben nyújtott teljesítőképesség. Az iskolai munka túlnyomórészt a közeli látást veszi igénybe az olvasás és az írás használatával. Tehát a döntő kérdés az, hogy a gyermek képes-e a látó típusú ismeretszerzést a művelődés eszközeként hosszú távon is hasznosítani?

17

SNI A gyengénlátás klasszikus határértékeinek a 10–30% közötti látásmaradvány tekinthető. Országonként előfordulhat a határértékek néhány százalékos fel- és lefelé történő kiterjesztése. Fontos szabály, hogy a számértékeket rugalmasan kell kezelni, és egyéni megítélés szerint lehet valakit bármelyik kategóriába besorolni. A beiskolázás, iskolaváltás szempontjából meghozandó döntést ugyanis nemcsak a látásélesség befolyásolja, hanem a gyermek vagy a fiatal egész személyiségéből és egyéb adottságaiból eredő sajátosságok segítő vagy hátráltató szerepe (életkor, általános idegrendszeri, értelmi állapot stb.). A látásélesség (az éleslátás értéke) mellett nem elhanyagolhatóak az alábbi jellemzők sem, amelyek a csoportba sorolást tovább nehezíthetik: – Mikor keletkezett a látássérülés? – Milyen okból jött létre a szembetegség? – Mi a prognózisa: javuló, stagnáló, esetleg romló jellegű-e? – Fennáll-e látótérszűkület is? – Színtévesztés vagy színvakság csatlakozik a kórképhez? – Milyen a környéki (perifériás) látás? – Milyen fokú kontrasztérzékenység? Stb. 3. A mozgáskorlátozottságról Gyógypedagógiai

szempontból

mozgáskorlátozottnak

nevezzük

azokat

a

személyeket, akik a tartó vagy mozgató szervrendszer struktúrájának vagy funkciójának sérülése/hiánya következtében, a fizikai teljesítőképesség megváltozása miatt az életkori tevékenységek végzésében maradandóan korlátozottak, nevelésük, személyiségfejlődésük átmenetileg vagy tartósan speciális feltételeket, eljárásokat igényel. A maradandó mozgásbeli állapotváltozás az élet bármely szakában felléphet. Lehet veleszületett vagy későbbi életkorban szerzett, ami baleset vagy betegség következtében a megtanult mozgásfunkciók részleges vagy teljes elvesztését jelenti, tehát más életminőség alakul ki. A mozgáskorlátozottság okai között említhetjük a genetikai problémákat, a vírusos, gyulladásos folyamatokat, az anyagcserezavarokat, a daganatos megbetegedéseket, szülés közben történt sérüléseket stb.

18

SNI 4. A nagyothalló gyermek és az integrált nevelés A hallássérült gyermekek fejlesztésének, nevelésének végső célja az integrált körülmények közötti nevelés feltételeinek biztosítása. A halló környezet gazdagabb beszédpéldája fejleszti a gyermek kommunikációját. A beszélő környezet a gyermeket erősen készteti a beszédre, és erőfeszítésekre sarkallja, ami által beszédkésztetése jobb lesz. A halló társakkal való együttlét magasabb beszédszintet eredményezhet. Ugyanakkor ebben a környezetben a jelelés és a túlzott gesztusok használata teljesen háttérbe szorul. A szociális kontaktus a halló gyermekekkel, az ő magatartásmintáinak példája pozitív változásokat eredményezhet a gyermek személyiségében. A folyamatos kapcsolat megfelelő frusztrációs tolerancia kialakulásához vezethet. A gyermekek ebben a környezetben

nagyobb

önállóságra

tehetnek

szert,

világosabban

látják

saját

teljesítményüket, ami reálisabb önértékelés kialakulásához vezethet. Ha a nagyothalló gyermek életútját a szövegértés, szövegalkotás kompetenciái szempontjából elemezzük, akkor tudnunk kell, hogy akkor lesz sikeres az integráció, ha az integrált gyermeknél: 4.3.1. jó a beszédértési szint, érthető a beszéd; 4.3.2. a szociális érettség, önállóság, motiválhatóság, nyíltság életkori sajátosságokból adódó fejlettségi fokán áll; 4.3.3. a jó nyelvi tanulékonyság képességével rendelkezik; 4.3.4. szövegértési képessége az életkori és egyéni sajátosságaihoz mérten megfelelő szinten van; 4.3.5. legalább átlagos tanulási képesség birtokában van; 4.3.6. megfelelő, jól beállított a hallókészüléke (a hallásveszteség mértéke nem kritérium); 4.3.7. a hallókészülék viselés fontosságát elfogadja, a hallókészülék folyamatos viselése tudatos és szükségszerű számára; 4.3.8. az integráció előtti kompetencia alapú fejlesztésben vett részt. Az integrációs folyamat legfontosabb tényezője a gyermek, akit befogadnak, illetve a gyermekközösség, amelyik befogad. Az integráció pozitív hatása lemérhető a befogadó közösség számára is, hiszen a halló gyerekek és szüleik állandó konfrontációja a hallássérülés tényével növeli beleérzőképességüket, toleranciaszintjüket. Ugyanakkor a pedagógust munkája során folyamatos módszertani megújulásra sarkallja, és ezért a jobb teljesítmény eléréséhez állandóan bővítenie kell pedagógiai repertoárját. 19

SNI A sajátos nevelési igényű gyermekkel történő differenciált bánásmód az osztálytársak számára is többet nyújthat a tananyag feldolgozása és megértése során. A hallássérült gyermekek integrációjának számos szubjektív tényezője van, amelynek lényeges elemei: a pedagógus(ok) hozzáállása, módszertani tudása, a gyógypedagógus segítsége, az osztálytársak viszonyulása, a család aktív együttműködése. 5. A pszichés fejlődési zavar jellemzése A speciális nevelési szükségletű gyermekek között a hiperkinetikus zavart és a magatartás-zavart mutató diákok közös jellemzője, hogy ép intellektusúak, akik az iskolai munkát akaratukon kívül, többnyire szándékuk ellenére megnehezítik, esetenként lehetetlenné teszik viselkedésükkel, a szabályok figyelmen kívül hagyásával, alacsony tanulási

motivációjukkal.

Gyakran

társul

tanulási

zavar

(általában

diszlexia,

beszédfejlődési és beszédértési zavar) vagy depresszió a sérüléshez. Szélsőséges formáival a többségi iskolák pedagógusai ritkán találkoznak, enyhébb megnyilvánulásaikat azonban egyes adatok szerint az iskoláskorú gyermekek egytizedénél megfigyelhetjük. Ezeknek a zavaroknak az oka nem tisztázott, ugyanakkor már óvodáskorban diagnosztizálhatók, de a gyerekek tünetei a gyakran az óvodánál kisebb szabadságot nyújtó és elmélyültebb munkát megkívánó iskolába való belépéskor erősödnek fel. A probléma felismerése nem egyszerű, ennek felelőssége nem hárulhat csupán az osztálytanítóra. Az alábbiakban mégis a felismeréshez és a befogadó iskolákban folyó tanításukhoz-nevelésükhöz szeretnénk a pedagógusoknak segítséget adni. Fontos tudni, hogy megfelelő környezet kialakításával, a sérülésnek megfelelő bánásmóddal és elfogadó, szeretetteljes légkörrel hatalmas eredményeket érhetünk el e gyermekeknél. Ez a pedagógusnak hatalmas sikerélményt jelenthet, jó tulajdonságaikat, adottságaikat kihasználva pedig az osztályt színesíteni tudják. A

magyar

terminológia

nem

egységes,

mi

a

Betegségek

Nemzetközi

Osztályozásában szereplő elnevezéseket használtuk.

20

SNI 6. A tanulásban akadályozottság jellemzői Tanulási akadály – enyhe értelmi fogyatékosság A különböző megközelítések felsorolása helyett az azokhoz kapcsolódó praktikus ismeretek közreadásával kívánjuk segíteni a kollégákat. A fogalom értelmezésében biológiai, pszichológiai és társadalmi aspektusokat figyelhetünk meg. A legfontosabbakat emeljük ki: •

Az értelmi képességek negatív irányú eltérései közül csak azok tartoznak az enyhe értelmi fogyatékosság körébe, amelyek alapja a központi idegrendszer enyhe sérülése.

•

Az enyhe értelmi fogyatékosság nem betegség, hanem örökletes úton vagy valamilyen betegség következtében létrejött, visszamaradt kóros állapot.

•

Az idegrendszer fejlődésének korai szakaszában jön létre, de nem minden központi idegrendszeri sérülés következménye enyhe értelmi fogyatékosság.

•

A megismerő tevékenység jelentős zavara jellemzi, amely az észlelés, az emlékezet és figyelem, valamint a gondolkodási funkciók rendellenességében nyilvánul meg.

•

Az enyhe fokban értelmi fogyatékosok fogalomalkotása során a fogalmi jegyek közül elsősorban a konkrét, az érzékletes és funkcionális jegyek kerülnek előtérbe, mivel a tárgyaknak, jelenségeknek nem a lényeges, hanem a feltűnő jegyeit ragadják meg.

•

Általában késett fejlődést mutatnak. Ez különösen a beszédnél jelentkezik, amely formai, tartalmi hibákat von maga után. Így szegényes, behatárolt szókinccsel, gyakran beszédhibával érkeznek az iskolába.

•

A fentiekből adódhat, hogy legtöbb képességük gyenge, főleg a kommunikációs, kombinatív és asszociatív képességek. Az ítélőerő, az adekvát kritika náluk korlátozott.

21

SNI

•

Gyakori az elvonatkoztatási és általánosítási képesség zavara, éppúgy, mint

az

analízis

tulajdonságainak

sérülése.

Ez

utóbbi

diszkriminációjában

a

vagy

tárgyak,

jelenségek

azonosításában

is

jelentkezik. •

Jellemző lehet a gondolati megtapadás (perszeveráció), ami azt jelenti, hogy a tanuló számára valamilyen motiváció miatt megragad, és egy gondolatnál elidőz. Még az is előfordul, hogy már teljesen más témánál, másik tanítási órán jár az osztály, tehát később egy másik jelenség boncolgatásakor teljesen inadekvát módon a korábban feltett kérdésre válaszol, vagy ahhoz kapcsolódóan tudakozódik, esetleg teljesen indifferens módon szól a témához. A nevelő pedig nagy örömmel szólította meg, amikor végre ő is jelentkezett. Ilyenkor természetes tapintatra van szükség. A gyerek hibás asszociációinak mederbe sorolásával,

a

helyzet

kontrasztjának

tompításával

óvatosan

visszaterelhető, illetve átállítható az új témára. Ez a „manőver” egyébként a befogadó osztálytársakban előbb-utóbb tudatosodik, és jó példává válik hasonló esetek kezelésére. •

Nagyon fontos még az enyhén értelmi fogyatékos gyermek nevelésénél figyelembe

venni

gondolkodásának

pontosabban

számolnunk

kell

az

merevségét

idegrendszeri

(rigiditását), működések

és

pszichológiai folyamatok nehézkességével, merevségével. Mit értünk ezen? Az egymás után következő feladathelyzetek megoldásához mindnyájunknak módosítanunk kell viselkedésünket, és ehhez a viselkedést irányító fiziológiai és pszichológiai folyamatokat is változtatni, alakítani kell. Amennyiben a gyermek a feladathelyzet megváltozása ellenére nem módosítja hozzáállását, viselkedését, és az új feladathelyzetet a régi pszichológiai folyamatokkal (korábban bevált technikákkal) dolgozza fel, rigiditásról beszélünk. Úgy véljük, hogy ezek a jelenségek nem ismeretlenek a többségi pedagógiában sem, amikor a tanuló a típuspéldák megszokott megoldási menetét egy ezektől eltérő megoldást kívánó új feladatra alkalmazza. Ezek a helyzetek tulajdonképpen a perszeveráció sajátos esetei.

22

SNI Ilyenkor

az

új

helyzethez

való

alkalmazkodáshoz

szükséges

pszichológiai folyamatokat a nevelőnek kell korrigálnia. •

Személyiségükre általában jellemző az, hogy az intelligencia sérülése miatt módosul az értelmi funkció és a többi pszichés funkció kapcsolata. Az enyhe értelmi fogyatékosság tehát az egész személyiség zavara. Ezenkívül sokszor megfigyelhetők a neuroendrokin rendszer károsodása vagy a szociális hatások miatt jelentkező személyiségzavar különböző formái

is

(érzelmi,

hangulati,

akarati

labilitás,

nyugtalanság,

felhangoltság, agresszivitás vagy éppen ellenkezőleg; nyomottabbak, passzívabbak, határozatlanabbak, befolyásolhatóbbak, mint ép társaik). Mindez a szociális alkalmazkodás fejlődésének zavarából adódik. •

A felsoroltakkal ellentétben a konkrétumokhoz, a szemléleti és mechanikus képességekhez kötött tevékenységekben, a praktikus intelligencia területén megelőzhetik az átlagot. Nagy szerepet játszik életükben éppúgy, mint ép társaikéban, az érzelmi biztonság feltétel nélküli megadása (erről később).

•

Meg kell jegyeznünk azonban, hogy nem tartozik az enyhe értelmi fogyatékosság körébe egy-egy képességnek az egyoldalú, „kiesésszerű” gyengesége (részképességzavar: diszlexia, diszgráfia vagy a számolás területén jelentkező problémák, amit a szaknyelv diszkalkuliának nevez, ha egyébként ép értelem mellett fordul elő).

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók értelmi funkciói az iskolai és szülőt támogató nevelés hatására jelentősen fejlődnek. A társadalomba való beépülésük minősége többnyire a gyógypedagógiai és az esélyt teremtő integrációs felkészítés függvénye. Ez pedig mindannyiunk felelősségének kérdését veti fel. A tanulási akadályozottság a személyiségfejlődés belső (biológiai-pszichológiai) és külső (szociális-környezeti) feltételeinek folyamatos kölcsönhatásában kialakuló állapot, amely sohasem állandó. Ezért minden definiálási kísérlet csak olyan általánosságokat mondhat ki, amelyek egy nehezen tanuló gyermek adott pillanatnyi állapotában valószínűleg igazak, de az individuális sajátosságokat nem fejezik ki megfelelően. A tanulási akadályozottság megjelenési formája minden gyermek esetében más és más, és minden megfigyelt-megvizsgált időpontban az előző állapothoz viszonyítva eltéréseket mutat.

23

SNI A tanulási akadályozottság megnyilvánulási formái elsősorban az intézményes (óvodai-iskolai) nevelés programjainak, tanterveinek elvárt (előírt) követelményeihez viszonyított

gyengébb

teljesítményekben

mutatkoznak

meg.

Az

iskolaérettség

kialakulásának idején és a tanköteles életkorban a gyermek nap mint nap olyan helyzetbe kerül,

hogy

teljesítményeit

(viselkedését)

a

nevelési

programok

(tantervek)

követelményeihez és az adott gyermekcsoport szintjéhez viszonyítva megállapítják, rangsorolják. A teljesítményelmaradás különösen a csoportos tanulási helyzetekben (óvodai foglalkozásokon, iskolai tanítási órákon) mutatkoznak meg. Kísérő jelensége lehet a feltűnő, eltérő, zavaró, szokatlan viselkedés. A gyakran, rendszeresen ismétlődő gyenge teljesítményekből vagy az esetenként javuló, máskor romló teljesítményhullámzásból arra lehet következtetni, hogy a teljesítmény létrehozásában közreműködő pszichikus folyamatok (egyes funkciók, illetve funkcióegyüttesek) az adott tanulási, viselkedési helyzetben csak a gyengébb, csökkentebb teljesítmény létrehozására voltak képesek. Léteznek feltevések, esetenként vizsgálatok arra nézve, hogy az egyes tanulási teljesítmények létrehozásában mely pszichikus funkciók hogyan működnek. Azonban a létrehozott tanulási teljesítményben közreműködő pszichikus funkciók kombinációgazdagsága, a kölcsönhatások dinamizmusa, illetve a pszichikus funkciók működését kiváltó hatások mechanizmusa annyira összetett egyidejűségben van jelen, hogy általában nem egyetlen rosszul működő funkció az oka a gyenge teljesítménynek. Egyes tanulási helyzetek egyes részelemeit lehet csupán vizsgálni, de ezek eredménye nem tárja fel a pszichikus működés adott pillanatbeli teljes dinamizmusát. Nagy általánosságban természetesen kimondható, hogy a tanulási képesség aktuális fejlettségi állapota a felelős a tanulási teljesítmény létrehozásáért. Mivel a tanulási képesség minden tanulási helyzetben maga is változik (gyakorláson megy keresztül), ezért a változás irányából, mértékéből következtetni lehet a tanulás segítésének módjaira. A gyenge tanulási teljesítmény kialakulásában biológiai okok is szerepet játszhatnak. Tehát bármely szintű – gyenge, közepes vagy kiváló – tanulási teljesítményben a biológiai és pszichikus folyamatok kölcsönhatása megy végbe. A tanulási akadályozottság okának, okainak keresésekor – az ismert vizsgálatok eredményeire támaszkodva – nagy valószínűséggel kimondható, hogy bizonyos esetekben a biológiai sérülés (genetikai okok, traumák, betegségek), más esetekben a kedvezőtlen környezeti, szociális hatások túlsúlya az elsődleges vagy az „elindító” a pszichikus folyamatok lelassult, zavart, nem elég rugalmas működésében (pl. életmód, táplálkozás,

24

SNI település, egészségügyi kultúra stb.), illetve a fejlődés környezeti hatásainak biológiai konzekvenciái. További szempontként figyelembe kell venni azt is, hogy a biológiai, pszichikus funkciók valamilyen szintű minőségű működése nemcsak a mérhető, viszonyítható óvodai, iskolai tanulási teljesítmények létrehozásában vesz részt, hanem az élet minden egyéb pillanatának viselkedéseiben is jelen van. A tanulásban akadályozott, nehezen tanuló gyermeknek tehát az óvodai, iskolai tanulási helyzeteken kívül is kevésbé jól működnek a belső vagy külső információt feldolgozó, tároló, alkalmazó pszichikus folyamatai. Mivel az óvodai, iskolai tanulási teljesítményekben nemcsak az intézményben szerzett tanulás eredményei vannak jelen, hanem a gyermek tapasztalatainak, információinak teljes köre is, amelyek tudattalanul vagy időnként a tudatba emelkedve élnek, mozognak, hatnak a személyiségben, ezért a tanulásban akadályozott gyermek fejlődésének megsegítésében nem a tudáshiány pótlása az elsődleges tennivaló. Sokkal inkább arra van szüksége, hogy a tudás megszerzéséhez, a viselkedés átalakulásához nélkülözhetetlen pszichikus működések útjából segítsük elhárítani az akadályt. A tanulási akadályozottság kialakulásában közreműködő környezeti okok – hasonlóan a biológiai okokhoz – a gyermek fejlődésének bármely időpontjában kifejthetik kedvezőtlen hatásukat. Mind a szociális, mind a természeti környezet bizonyos hatásai (az adott társadalom szociális ellátó rendszereinek a milyensége, a jogok érvényesítésének lehetőségei, természeti katasztrófák vagy hétköznapi környezetszennyezések) gátolhatják annak a szűkebb környezetnek (család, óvoda, iskola) a működését, amely a gyermek mindennapi életterét, szociális miliőjét alkotja. Ezek a hatások nemcsak eredetük sokféleségét tekintve választhatók szét nehezen egymástól, hanem azért is, mert a gyermek környezetében élők (családtagok, pedagógusok, csoport-, osztálytársak stb.) ugyancsak ezeknek a hatásoknak vannak kitéve. A lehetséges környezeti okok között ismét meg kell említeni

az

intézményes

oktatásnevelés

hatásait

(oktatáspolitika,

iskolarendszer,

szabályozó dokumentumok, taneszközrendszer, pedagógusok felkészültsége stb.), amelyek ugyancsak nem függetleníthetők a tágabb értelemben vett környezet hatásaitól. A kedvezőtlen szociális környezeti hatások nagyon gyakran a tanulási motiváció tartós csökkenését idézik elő, amelynek következtében a tanulási teljesítmény romlik. Hosszabb távon kialakulhat a tanulás eredményességét akadályozó oksági láncolat, ha a gyermek nem kap idejében megfelelő segítséget. Ez az akadályozó oksági láncolat a fejlődés

25

SNI legkoraibb szakaszaiban is megkezdődhet. Ezt a fejlődés lassúbb tempója jelzi az iskolaérettség kialakulását megelőző években. A tanulás akadályozottsága, ha a gyermek nem kap segítséget, folyamatosan rosszabbodó tanulási eredményekben mutatkozik meg. Megfelelő és tartós szociális, pedagógiai segítség hatására a nehezen tanuló gyermek teljesítményei javíthatók.

A tanulási akadályozottság korrigálhatóságát meghatározzák az alábbiak: •

Az előidéző okok (mennyire összetettek, milyen mértékű biológiai, pszichikus, szociális károsodást idéztek elő)

•

A segítségnyújtás megkezdésének időpontja és összetettsége (környezeti, szociális, tanulási feltételek javítása)

•

A segítségnyújtásban közreműködő partnerek (szülők, pedagógusok, orvosok stb.) felkészültsége, a rendelkezésükre álló lehetőségek, az együttműködés minősége A tanulásban akadályozott gyermekek gyógypedagógiai nevelésének, terápiájának alapelvei – A nevelést, terápiát

folyamatosan

végző,

különböző

felkészültségű

gyógypedagógusok (pl. a tanulásban akadályozottak tanára és/vagy terapeutája, logopédus, pszichológus) mellett esetenként vagy bizonyos

rendszerességgel

más

szakemberek

(pl.

orvos,

pszichológus, szociális munkás) is részt vesznek. •

A nevelés terápiája kiterjedhet az óvodai, iskolai foglalkoztatás, tanulás teljes folyamatára (a tananyag kiválasztása és feldolgozási sorrendje, módszerei, a teljesítménymérés gyakorisága stb.), vagy kiegészíti az iskolai, óvodai tanulási folyamatokat (pszichikus funkciók fejlesztése, egyes feladattípusok gyakorlása).

•

A gyermek általános fejlettségi állapotának, tanulási képességének diagnosztizálása alapján a legkedvezőbb tanulási tempó biztosítása, amely

tantárgyanként

is

eltérő

lehet.

A

feladatvégzési

lépésnagyságok változtatásával a tanulási tempó javítása. •

Az egyéni speciális nevelési szükségleteknek megfelelő egyéni fejlesztési programok kidolgozása. Az eredmények regisztrálásának, összehasonlításának

megtervezése

(időpontok,

eszközök).

A

26

SNI teljesítménymérések alapján az egyéni fejlesztési terv szükség szerinti módosítása. •

A különböző képességeket (kommunikációs, kognitív, orientációs, szociális, kreatív, motorikus) fejlesztő eljárások és feladatok összehangolása. A gyermek érdeklődésének,

motiváltságának

elősegítése (pl. bizonyos feladatok választhatósága, különböző megoldási lehetőségek keresése), az önálló tanulás technikáinak gyakoroltatása. •

A tanuláshoz rendelkezésre álló időkeret változatos strukturálása, az időtartamok rugalmas változtatása. A legkedvezőbb csoportméret (teljes csoportos, kiscsoportos, páros és egyéni tanulás) kiválasztása. Valamennyi tanulási tevékenységben szükséges a mozgás-, a ritmusés az érzékelésfejlesztés, ehhez különösen szükséges a megfelelő időstruktúra és az alkalmas csoportméret.

•

A fogalmak lassú érlelését a sokrétű tapasztalatszerzés, az elvonatkoztatás lépéseinek saját élményekhez, felfedezésekhez kapcsolódó folyamata, a fogalmak fokozatos „tágítása” teszi lehetővé. A fogalmak összekapcsolásának megtanulásához a kreatív képességeket fejlesztő foglalkozások, tantárgyak (zene, rajz, festés, bábozás, tánc stb.) előkészítő, támogató szerepe kiemelkedő.

•

A

kialakuló

képességek,

tudás,

kompetenciák

alkalmazási,

gyakorlási lehetőségeinek megteremtésével az eredményesség élményének kialakítása, az éntapasztalás elősegítése. A megtanultak számbavétele, rendezése és kérdések, problémák segítségével a még nem ismert, de megismerhető válaszok keresése. •

A megfelelő tanulási környezet kialakítása (otthon és az óvodában, iskolában),

az

kiválasztása.

egyéni

A

fejlődéshez

személyi

legmegfelelőbb

környezet

(szülők,

eszközök

pedagógusok,

csoporttársak) és a gyermekek közötti interakciók megfigyelése a tanulást,

terápiát

irányító

gyógypedagógusoknak

lehetőséget

kínálnak a felsorolt elveken túlmenő segítségnyújtás egyéni formáinak a megtalálására.

27

SNI Hasonló szellemben definiálja a fogalmat a Gyógypedagógiai Lexikon szócikke: „Tanulásban akadályozottak mindazok a gyermekek és fiatalok, akik a tanulási képesség fejlődési zavara következtében tartósan és feltűnően nehezen tanulnak. A tanulásban akadályozottak a hazai gyógypedagógia új szakkifejezése, amelyet az enyhén értelmi fogyatékos és nehezen tanuló gyermekek csoportjának megjelölésére kezdenek használni. A tanulási akadályozottság kialakulásának hosszú folyamata van. A fejlődést akadályozó okok nem kizárólag a gyermek biológiai, pszichológiai adottságaiban keresendők, hanem igen gyakran a családi, iskolai, szociális-kulturális környezet kedvezőtlen hatásaiban. A különböző okok összegződve igen változatos tanulási problémákhoz vezetnek. A hátrányos szociális környezeti hatások és a tanulási sikertelenségek nagyon gyakran a tanulási motiváció tartós csökkenését idézik elő. Hosszabb távon kialakulhat a tanulás eredményességét akadályozó oksági láncolat, ha a gyermek nem kap időben megfelelő segítséget. A tanulásban akadályozottak a gyógypedagógiai segítséget igénylők legnagyobb számú csoportját képezik. Ők azok, akik az általános iskolába járó nehezen tanuló gyermekek (a tanköteles népesség 10–12%-a) közül a leggyengébbek, illetve azok (2–2,5–3%), akik a tanulási sikertelenségeik súlyossága folytán többnyire az eltérő tantervű általános iskolákban (kisegítő iskola) tanulnak. Jellemző tanulási tulajdonságuk: bármely

pszichikus

tevékenység

akkor

okoz

számukra

nehézséget,

amikor

a

személyiségnek fokozottan aktívvá kellene válnia. Lehetőleg mindig elkerülik az erőfeszítést kívánó tanulási tevékenységet, ennek következtében pszichikus funkcióik nem gyakorlódnak megfelelően. Praktikus gondolkodásuk általában fejlettebb, mint a verbálislogikus gondolkodási folyamataik. A tanulási akadályozottság változó, változtatható állapot. A folyamatosan ható kiváltó okok feltárásával, ezek kedvező irányú befolyásolásával a tanulási akadályozottság részben megelőzhető, részben súlyosságának mértéke csökkenthető. A tanulásban akadályozottak tanulási képességének fejlesztéséhez a pedagógiai, gyógypedagógiai eszközök (a gyermek állapotához alkalmazkodó tananyag, taneszközrendszer, tanulási tempó, tanulási környezet, egyéni fejlesztő eljárások, megfelelően képzett szakemberek) mellett szükséges a környezeti, szociális feltételek javítása is.” (Mesterházi Zsuzsa, 1998.) Az enyhén értelmi fogyatékosok nevelési tapasztalatai, pedagógiai szempontú jellemzésük, valamint a nem értelmi fogyatékos, de nehezen tanuló gyermekek igen változatos

formában

megjelenő

tanulási

nehézségeinek

kutatása

eredményezte

mindezeknek a gyermekeknek a közös megjelölésére a „tanulásban akadályozottak”, a fogalom megjelölésére pedig a „tanulási akadályozottság” elnevezés bevezetését és 28

SNI elterjedését. A tanulásban akadályozottak közé tartoznak mindazok a gyermekek, akiknek bármely ok folytán tartós és átfogó tanulási nehézségeik vannak. A tanulásban akadályozott gyermekek gyógypedagógiai segítségnyújtással a többségi általános iskolában integráltan is tanulhatnak. Ha ezek a gyermekek nem kapnak elég segítséget a családban és az iskolában, akkor a kudarc kudarcra halmozódik, egyre jobban elfordulnak az iskolától, tanulási kedvük (motivációjuk) és önértékelésük rohamosan csökken, és ezzel életesélyeik is romlanak. Megfelelő szakértelemmel azonban ez elkerülhető, és hozzá lehet őket segíteni az örömmel és figyelemmel végzett eredményes

tanuláshoz.

29

9. Tanácsok az SNI gyermekek neveléséhez- oktatásához Alsó tagozatban •

Elsőben

–

Felső tagozatban

hosszú,

elnyújtott

előkészítő időszak •

Ujjak

bemozgatása

mondókák

•

Hosszabb idő biztosítása

•

Feladatok felolvasása

•

Lényegkiemelés

segítségével •

•

•

Órák elején 5-10 perc mozgásos

•

Idegen szavak magyarázata

mondókák,

•

Egyszerű utasítások

•

Kiegészítő kérdésekkel rávezetés

•

Fokozott ellenőrzés

•

Hibákra felhívni a figyelmet

fejlesztése

•

Alacsonyabb követelmények

Beszédértés, szövegértés fejlesztése

•

Kudarcok elkerülése, pozitívumok

Emlékezet

fejlesztés

a

tanórába

Figyelemfejlesztés,

beszédészlelés

(rövid, a mindennapi életben való tájékozódást, boldogulást elősegítő

kiemelése •

szövegekkel) •

(rövid

vázlat adása)

beépítve •

segítése

Más értékelés: Önmagához mért fejlődés

Megismerésen

alapuló

figyelembe

(gyerekekkel megbeszélni)

ismeretszerzés

•

Ne olvasson a többiek előtt!

•

Szemléltetés, differenciálás

•

Differenciálás

•

Praktikus ismeretek adása

•

Írásbeli

•

Házi feladat füzet

•

Kooperatív

tanulás

dolgozat

feleljen! –

tanulási

technikák kialakítása •

Páros, csoportos feldolgozás

•

A frontális munka háttérbe szorítása

•

Egyéni haladási tempó biztosítása

vétele

•

Szóbeli számonkérés

alatt

szóban

SNI

Diszlexiás, diszgráfiás tanulók esetében •

Meixner-féle program Játékház

•

Azonos szótagszámú szóoszlopok olvasása

•

Hangok jelölése, differenciálása

•

Rövidebb szöveg olvasása

•

Olyan szöveg, ami érdekli

•

Varázsló, Szó-ta-gol-va, Tarka mesék – különböző szintű szövegekkel – differenciálás

•

Beszédhibából adódó hibák figyelmen kívül hagyása

•

Felidézést segítő versek, ábrák

•

Másolás – sémák adása

•

Kézizomzat

megerősítése,

finommozgás

fejlesztése

megfelelő

íráslendület

kialakítása (függőlegesen rögzített felületekre írjon, ceruzafogó, háromszögű vastag ceruza használata, egyre szűkülő vonalközben írjon) Szebben akarok írni! Vázoló lapok pauszpapírral, •

Segédeszközök: írógép számítógép használata

•

Vázlat készítése közösen (lényegkiemelés, nyomtatott szöveg beragasztása a füzetbe) Ne írjon önállóan vázlatot, mert otthon nem tudja elolvasni!

•

Minden tartárgynál vegyék figyelembe az olvasás és írászavarból eredő hátrányokat!

•

Fejlesztő torna, szenzomotoros gyakorlatsorok beépítése a testnevelésórákba

•

Beszélgetések szülőkkel, segítségnyújtás

•

A pedagógus kérjen segítséget a gyógypedagógustól és a logopédustól! Közösen alakítsák ki a gyermek fejlesztésére, differenciált megsegítésére vonatkozó terveket.

•

Méltányosság az értékelésben

•

Önismeret, önbizalom megerősítése. Másodlagos kudarcok elkerülése.

•

Meg kell találni a pozitívumokat, ami erősítheti a gyermeket.

•

Az osztályközösséget és a szülőket is a megértésre, elfogadásra kell ösztönözni.

31

SNI

Diszkalkuliás tanulók esetében •

Térbeli tájékozódás

•

Szerialitás fejlesztése

•

Szöveges feladatok felolvasása, egyszerűsítése, eljátszása megoldási lépések begyakoroltatása

•

Több idő: tízes átlépés, helyértékfogalom kialakítására

•

Kéz, ujj, eszközhasználat engedése

•

Segédeszközök: számoló táblák, számológép

•

Korongkép, pálcika, ujjkép használata

•

Sokoldalú szemléltetés

•

Konkréttá tevés: kezdő lépés megadása

•

Sémák begyakoroltatása

•

Hosszabb idő a bevésésre és a gyakorlásra

•

Analógiákra építés

•

Alacsonyabb számkörben haladás

32

Fejlesztéshez felhasználható irodalom és ajánlott tankönyvek jegyzéke A. Englbrecht :

Hogyan akadályozzuk meg a tanulási akadályok kialakulását?

Marketing Műhely : Tanulási zavar korrekciója 1-4 + Nebuló 1-4 (Komplett, kidolgozott fejlesztő program látás, mozgás, hallás, percepció) Porkolábné:

Kudarc nélkül az iskolában (Komplex fejl. Program, játékos feladatok óvodásoknak és alsósoknak)

Meixner Ildikó:

A dyslexia prevenció és reedukáció módszere

Borsod megyei Ped. Szaksz. :Fejlesztő tervek gyűjteménye Dr. Gósy Mária:

Varázsló (olvasásfejlesztés)

Furákné Mózes Lilla: Játszd újra (képességfejlesztő játékgyűjtemény 12 éves korig) Ványi Ágnes :

Írd füllel! 3-8 éves korig (beszédhallás, helyesírási gyakorló anyag)

Én is tudok beszélni (képanyag) Én is tudok számolni Vannay:

Olvasójáték 4., 5. osztályos dyslexiás gyerekeknek

Nagyné:

Téri tájékozódás fejlesztő program

Huba Judit:

Pszichomot. fejl. a gyógypedagógiában II. kötet

Kovács Gyné - Torda: Folytassuk! (5. osztály) Folytassuk tovább Vannay:

Gondolkodj és írj! (nagyoknak, vizuális percepció, szókincs, értő olvasás, gondolkodás) Szófejtő, szórejtő

Sike Valéria:

Fülelő cd ( Vésike kiadó)

Mezei József:

Testtartás javító gyakorlatok Segítőkészség (letölthető: www.ecpec.hu )

Csabay Katalin:

Lexi sorozat

Hornyákné:

Betűsuli

Szebényiné:

Böngésző

Székely Balázsné:

(R)észképességek I-II. (Gyakorló feladatok 8 éves kortól.)

Kárpáti:

Betűről betűre (olvasás fejlesztő füzetek, betűdifferenciálás IVI)

SNI Besztercei:

Másképp (betűtanulás, differenciálás)

Adorján Katalin:

Gyakorló anyag dyslexiás gyermekeknek (I-III)

Korompai Istvánné: Cserebere Tárnok Gitta:

Pontról pontra pontosan (3-5. o. differenciálás)

Molnár László:

Logop. Segédanyag a gyakori betűcserék javításához)

Kerékgyártó Éva:

Feladatgyűjtemény a tanulási képességek fejlesztéséhez (I-IV osztály, megrendelhető: Megyei Pedagógiai Intézet)

C+S BT. Szarvasné: Helyesírási, olvasást fejlesztő segédköny (dyslexiás, dysgráfiás gyermekeknek, I – 8 évig, II – 8 év felett) Szarvasné:

Helyesírást,segítő segédkönyv ( felsős diszes gyerekeknek )

Ványi Ágnes:

Fülhegyező ( helyesírás javító ) Írd füllel!

Csáfordi Magdolna : Szó-kincs- tár Szóvarázs – helyesírási gyakorlókönyv Rosta Katalin:

Hüvelykujjam , ( mozgásos mondókák ) Ez volnék én ( testséma fejl. )

Nemzeti Kiadó:

Gyakorló lapok a készségszintű számoláshoz I., II., III. Gyakorló lapok –

Terület, kerületszámításhoz Tükrösség tanításához Méréshez Törtek I, II Síkidomok szerkesztéséhez

Konsept K.:

Halász F.: Matematika III. Szép A.: Gyakorlókönyv matematikához 3.osztály

Pedellus K.:

Tanuljunk együtt! Matematikát Gyakoroljunk együtt! sorozat

Szabó A.:

Számtól számig (szorzás, osztás, részekre osztás)

Somogyiné:

Számvető, Számvázoló ( pauszpapírral )

Forgácsné :

Matematika csodái sorozat és a gyakorló füzetek

Alkonyi, Rosta K.

Számlálni kezdek Mit gondolsz ? összefüggések Színezd ki! Számolj te is!

34

SNI Pedellus K:

Tanuljunk együtt! Nyelvtant és helyesírást Tanuljunk együtt! Szövegértést

Jooné Nemes G :

Gyakoroljunk együtt! Szövegértés

Jakab Gusztávné :

Szövegértés

Nagy Istvánné:

Szövegértés ( felmérő füzetek )

Burai- Nyíri István :

Szövegértést fejlesztő 1, 2, 3, 4

Pokorádi Zoltánné:

Szövegelő I.( 1. o )

Nemzeti K:

Kisiskolások olvasókönyve (mesék)

Konsept K:

Tarka mese állatokról Szépen szóló fütyöri (olvasás, szövegértés, diff. fejl.)

Matai Beáta:

Az idő vén fája ( mesék, mondák)

Csikosné Monostori :Meséről mesére Meixner Ildikó:

Játékház tankönyv és munkafüzetek

Írjunk szépen sünivel I- II. Sünisuli Szekeres Zsuzsa:

Füzet

Adamikné-Gósy:

Íráselőkészítő munkafüzet

Hernádi Sándor :

Íráspróbák, beszédtornák

Megvásárolható:

ELTE könyvesbolt, Bp. Királyi Pál u.18. Krasznár és Fia könyvesbolt, Bp. VII. Damjanich u. Kiadóknál (interneten)

Javasolt honlapok:

www.fejlesztok.hu

logopedia.lap.hu

www.osztalyfonok.hu

anyanyelv.lap.hu

www.ecpec.hu

kisgyerek.lap.hu

www.sulinova.hu

www.olvasnijo.hu

www.keszsegfejlesztes.hu

www.meixner.hu

www.egyszervolt.hu

35

SNI Számítógépes programok az olvasás, a beszéd, a helyesírás és a matematikai készségek fejlesztéséhez

Szoftver neve

Diszlexia reedukáció/Diszgráfia

Diszkalkulia

Anyanyelv alsósoknak-Magyar nyelvtan feladatgyűjtemény 5-8. évfolyam

x

http://www.marconi.hu Beszédmester (ingyenes) http://www.inf.uszeged.hu/beszedmester Dyslexikon (ingyenes) http://www.gyermekmento.hu/download/ Dyslex-programcsalád http://www.dyslexsoft.hu Dyslexia-Discalculia programcsalád http://www.varazsbetu.hu Helyesírás gyakorló szoftver 1.-4. o.; 10 éven felülieknek http://www.marconi.hu Játszóház sorozat http://www.mmholding.hu Manó szoftvercsalád http://www.profimedia.com

x

x

x

x

x x x

Matematika gyakorló http://www.marconi.hu Mókusiskola Olvasás http://www.marconi.hu Veszprémi egyetemisták szoftverei http://logopedia.fw.hu (ingyenes)

x

x x

x

x

Egyéb programok számítógépes használatra: Dizi, Diszlearning, Seholsincs kastély Talányos történetek, Nyelvi játékok, 36

SNI

Fejlesztendő területek

Testséma

Vizuális – auditív figyelem

Térbeli, időbeli tájékozódás

Vizuális – auditív észlelés

Síkban tájékozódás, irányok

Vizuális – auditív emlékezet

Finommozgás

Vizuális – auditív differenciálás

Nagymozgás

Vizuális – auditív ritmus

Grafomotoros fejlesztés Vizuomotoros koordináció

Szín és forma észlelés – ritmus Alak – háttér differenciálás

Gondolkodás: Analógia Összehasonlítás, különbség Összefüggés, következtetés Analízis – szintézis Lényegkiemelés Fogalomalkotás Problémamegoldó gondolkodás

37

SNI Beszéd:

Beszéd észlelés

Betűfelismerés

Beszéd megértés

Betűdifferenciálás (szükség esetén újratanítás)

Artikuláció, szókincs

Összeolvasás

Szövegértés

Olvasástechnika

Verbális kifejezők

Kommunikáció

Nyelvi-helyesírási készség.

38

SNI

Matematika

Akusztikus észlelés

Térben, síkban és időben való tájékozódás

Vizuális észlelés

Nagymozgás, finommozgás

Figyelem, koncentráció

Szem – kéz koordináció

Számemlékezet

Mozgás – beszéd koordináció

Verbális és vizuális emlékezet

Laterális dominancia

Szerialitás, szeriális emlékezet Gondolkodás Beszéd és a nyelv f. (viszonyszavak, utasítások értelmezése, szöveges feladatok, fogalmak, matematikai szakszavak)

Főbb feladatok

Érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás és beszéd fejlesztése Saját testen, síkban, térben, időben való tájékozódás Számfogalom kialakítása osztályfoknak megfelelően Alapműveletek és inverzeik Szöveges feladatok

39

SNI

Külön hangsúlyt kell fektetni a mennyiségállandóság, a globális számfogalom mennyiség fogalom és helyiérték- fogalom kialakítására. Az inverz műveleteket hosszabb ideig célszerű gyakorolni. Ha új típusú feladatra térünk át győződjünk meg arról, hogy a gyermek átállt a feladatra ( gyakori a letapadás a merev gondolkodás miatt). Sémákat gyakoroltassuk be, és az analógiákra építsünk a problémás gyerekeknél. Ne adjunk többszörösen összetett feladatokat! A feladatokat bontsuk szét apró lépésekre! Ellenőrizzük gyakran, hogy tud e követni, lépést tart e velünk a tanuló, vagy csak mechanikusan másol.

40

SNI

10.A József Attila Általános Iskola Integrációs törekvései I. Iskolánk pedagógiai programja - Sajátos nevelési igényű tanulók A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló különbségeket az iskolánk a helyi pedagógiai programok kialakításakor figyelembe veszik. A sajátos nevelési igény kifejezi: • a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, • az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és alacsonyabb szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Iskolánkban a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság véleménye alapján a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása folyik. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység céljai és feladatai • A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. • A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. • A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. • A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. • Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők • A fogyatékosság típusa, súlyossága. • A fogyatékosság kialakulásának ideje. • A sajátos nevelési igényű tanuló életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei.

41

SNI • A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni • az intézmény pedagógiai programjában, • az intézmény minőségirányítási programjában (tervezési és ellenőrzési szinten), • a helyi tantervben műveltségi területek, tantárgyak programjában, • a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, • az egyéni fejlesztési tervben. Az SNI tanulókat fejlesztő szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanárok kompetenciája: • a programok, programcsomagok összeállítása, • a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, • közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igény tanulók számára: A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. A törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé kell tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára. Így intézményünkben biztosítjuk: • a speciális tantervet, tanulási segédleteket, • a speciális tanulást, életvitelt segítő technikai eszközöket. Az intézményben megvalósuló integrált nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált - oktatásuk. Az együttnevelést által intézményünk sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekinti, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják.

42

SNI

• A pedagógusoknak, a szülők közösségének sikeres felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. • Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. • A tevékenység olyan nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítástanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. • A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében résztvevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkeznek pedagógusaink, akik: •

a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszik a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait, szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készítenek, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosítanak, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaznak,

•

a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítik, a folyamatos értékelés, hatékonyságvizsgálat,

•

a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - eljárásaikat megváltoztatják, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztják,

•

egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresnek,

•

alkalmazkodnak az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,

•

együttműködnek különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépítik a pedagógiai folyamatokba.

• A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező – gyógypedagógiai tanár az együttműködés során •

segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését,

•

javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.)

43

SNI •

segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről, javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására,

•

figyelemmel kíséri, a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra,

•

együttműködik a többségi pedagógusokkal, iránymutatásai során figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait,

•

terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

. II. Az iskola szakember ellátottsága Iskolánkban az integráció eredményes megvalósulását a következő fejlesztő szakemberek segítik/segíthetik. -

2 fő fejlesztő pedagógus, 1fő gyógypedagógus 1 fő gyógypedagógiai asszisztens végzettségű szakember dolgozik.

Iskolánkban jelenleg egy fő fejlesztő szakember dolgozik fejlesztő státuszban. 2009-ben városunkban is megalakult az EGYMI. Az ezt követő önkormányzati rendelkezések és átszervezések következtében az SNI „A”; tanulók ellátását az EGYMI gyógypedagógusa látja el. A gyógypedagógus az SNI tanuló tanítójával szorosan együttműködik, a kapcsolattartás, az információáramlás folyamatos. Az SNI „B” tanulók esetében a fejlesztést az iskola gyógypedagógusa látja el. A fejlesztésre szoruló tanítványaink zömét a tanulási nehézséggel küzdők alkotják. Az ő fejlesztésüket iskolánk, és a Nevelési Tanácsadó fejlesztő pedagógusa látja el III. Az iskola tárgyi feltételei A fejlesztések megvalósításához iskolánk a megfelelő tárgyi feltételekkel rendelkezik. A fejlesztés hatékonyságát szolgálja két fejlesztő termünk és a fejlesztés különböző területeihez szükséges fejlesztő eszközökkel gazdag tárháza. Pl.: változatos mozgásfejlesztő eszközök, fejlesztő játékok és szoftverek, könyvek és egyéb fejlesztő kiadványok állnak rendelkezésre.

44

SNI

IV. Az iskolában előforduló SNI „A” tanulók Alsó tagozat: 4 fő Felső tagozat: 3 fő V. Az integráció megvalósulása A szakértői vélemény megismerése után a gyermek tanítását vállaló pedagógus felveszi a kapcsolatot a szülővel, az EGYMI gyógypedagógusával, illetve az iskolai fejlesztő pedagógussal. A családlátogatás során ismerkedik az SNI tanulóval és családjával. A szülőkkel való kapcsolattartás az integráció teljes időszaka alatt folyamatosnak és rendszeresnek kell lennie. Segítőkész magatartás, a szülő bizalmának elnyerése, a szülői kompetenciák erősítése a jövő szempontjából nagyon fontos. Iskolánkban az óvoda-iskola átmenetet iskolába lépéskor egy alapos előkészítő időszak segíti. Az első osztályba lépő kisgyermek egy négyhetes „Felfedező Program”-ban vesz részt. Ezen időszak alatt a pedagógusnak lehetősége nyílik a gyerekek megismerésére, a tanulók különböző fejlettségi szintjének feltárására. A különbségek tisztázása után, jöhet csak a tervező munka. Ez a tervezés természetesen nem csak az első osztályban, hanem minden évfolyamon fontos, hisz a tanulók éppen adott fejlettségi szintjére építünk. Ebben a tervezési fázisban az SNI „A” tanulónk esetében, mind a tanító, mind a szakos tanár mind a gyógypedagógus fontos szerepet tölt be. A többségi pedagógus a szakembere annak, hogy az ép gyermekek esetében az adott életkori szinten, osztályfokban milyen nevelési, oktatási feladataik vannak. Az ő kompetenciájuk annak az eldöntése is, hogy a célokat milyen program, módszerek és eszközök felhasználásával valósítják meg. A sajátos nevelési igényű gyermekre irányuló tervezéskor adott a sérüléstípusnak megfelelő szakértői bizottság által a komplex vizsgálatok alapján kialakított szakvélemény. Ez az esetek többségében fejlesztő diagnózist tartalmaz. Átolvasva a vizsgálatok részeredményeit, összegzését, ki kell, hogy derüljön, mely funkciókra építhetünk, és melyek a fejlesztendő területek. A tanító, szaktanár által készített terv azonban feltételezi a gyermek osztályhelyzetben történő megfigyelését is, hiszen a hatékony fejlesztés, oktatás feltétele, hogy a tanuló folyamatosan részt vegyen az oktatás folyamatában. A sajátos nevelési igényű tanulót érintő tananyaggal kapcsolatos tervezési szempontok: (Pedagógiai Programunk a szempontokat részletesen, tantárgyakra lebontva tartalmazza): – mit tanítunk, – mi a célunk vele, – milyen módszereket és tanulásszervezési technikákat alkalmazunk (pl.: külön bemutatás, cselekedtetéses rávezetés; differenciálás; stb.), – mi a követelmény – az adott tanórán elérni kívánt eredmény,

45

SNI – mit tekintünk optimumnak, – milyen készségeket és képességeket szeretnénk fejleszteni és ebben mi az elvárt szint (pl.: számlálási készség, készségszintű számjegyírás, olvasástechnika, kognitív funkciók: észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodási műveletek; nyelvi képesség: beszéd, írás, olvasás, belső beszéd; szociális képességek: alkalmazkodás társakhoz, felnőtthöz, önismeret, motoros képesség: mozgáskoordináció, szem–kéz koordináció, grafomotorika, állóképesség stb. fejlesztése), – melyek azok a módszerek, óravezetési módok, amelyek a gyermek figyelmét folyamatosan fenn tudják tartani, és azokat tudatosan kell beépíteni a rá irányuló fejlesztésbe, nevelésbe, oktatásba. Ugyanakkor a sajátos nevelési igényből fakadó szükségletek elvárások, fejlesztési, oktatási programok kiválasztása, esetleg kidolgozása, a megvalósítást célzó speciális módszerek, eszközök meghatározása a gyógypedagógus feladata. Az együttnevelés esetében ez egy igen komoly együtt tervezést is igényel, hiszen az eltérő követelményeket, elvárásokat kell oly módon összhangba hozni, megfogalmazni, majd megvalósítani, amelyek minden a csoportba/osztályba járó gyermek egészséges személyiségfejlődését, előrehaladását biztosítják. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében azt az elvet is tartva, hogy lehetőség szerint az adott tantárgyban a tantervi téma azonos legyen, s csak az egyéni szükségletek esetén térjen el a tananyag. Ez azonban feltételezi, hogy az osztályban tanító ismeri, és alkalmazni is tudja a differenciált óraszervezést és a differenciálás típusait. A differenciált feladat kidolgozásában a gyógypedagógus adhat segítséget. Ugyanakkor a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló részére a tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat a gyógypedagógus tervezi, vezeti. E foglalkozások fejlesztési céljai azonban teljesen nem különülhetnek el a tanóraiaktól, hiszen a kompetencia alapú tudás elsajátításához feltétlen szükséges a tanulási képességek fejlesztése, amely mindkét szervezési (osztály, egyéni és/vagy kiscsoportos fejlesztés) formában meg kell, hogy valósuljon, azaz az általános iskolai és a gyógypedagógiai tanár speciális feladatkörökkel együttműködve dolgozzanak közös felelősséget vállalva. Iskolánk próbálkozik az inklúzió szellemének megfelelő teljes integrációval. A tanuló teljes időtartamban az osztálytársaival együtt, a gyógypedagógussal kidolgozott egyéni haladási ütem szerint tanul. A heterogén osztálycsoportban való neveléssel, oktatással nagyobb esélyük van a sikeres szocializációra. A munkát a gyógypedagógus koordinálja. Az első osztályokban a tanító munkáját fejlesztő pedagógus és gyógypedagógiai asszisztens segíti. Természetesen az SNI tanulók legoptimálisabb fejlődéséhez a kéttanáros modell megvalósítása lenne a legideálisabb. Az SNI tanuló értékelése az eltérő tanterv illetve az egyéni fejlődési ütem, az egyéni különbségek maximális figyelembevételével történik. A tanuló teljesítménye önmagához mérten és előremutatóan kerül értékelésre, megőrizve a tanulási kedvet.

46

SNI A szakértői véleményben meghatározott óraszámban habilitációs, rehabilitációs egyéni fejlesztésben részesül, melyet a megfelelő szakos gyógypedagógus tart. Iskolánk mindent megtesz a sikeres integrációért. Megvalósítjuk az integráció törvényi feltételeit, biztosítjuk az SNI tanuló törvény adta jogait, a kötelező és adható kedvezmények igénybevételét, differenciált óraszervezéssel az egyéni képességek kibontakozását. Az újjáépített iskolánk teljesen akadálymentesítetté is vált. Reméljük, hogy tantestületünk elindult egy új úton. Nagyon fontos a szemléletváltás, a rossz szokások, beidegződések levetkőzése, új pedagógia módszerek kipróbálása. Ezzel az oktatást az SNI tanulók számára is hatékonyabbá tehetjük. Az elfogadó légkör mindenki pedagógusok és gyerekek - munkáját megkönnyítheti. A pedagógusok törekednek a speciális ismeretek megszerzésére, rendszeresen továbbképzéseken vesznek részt. Új kompetenciákat sajátítanak el és ezeket megpróbálják a napi munkában kamatoztatni. Az SNI tanulók nevelésében és oktatásában az irányelvben leírtakat alkalmazzuk. A fent bemutatott pedagógiai programunkban szerepelnek az SNI tanuló nevelésének és oktatásának sajátos elvei mellett a tanulást, fejlődést nehezítő körülmények is. Meghatározzuk és biztosítjuk azokat segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába.

47

SNI

11.

Az SNI tanulók együttnevelése az oroszlányi Ságvári Endre Általános Iskolában

„Mindannyian képességek és fogyatékosságok keverékei vagyunk: mindegyikünk képtelen bizonyos dolgokat megcsinálni, de még több dolgot igen… Az integrált neveléshez vezető út nehéz és akadályoktól sem mentes, de végére érhetünk, ha elég elkötelezett ember akarja végigjárni…” (Wendy Lynas)

48

SNI I. Az iskola Alapító okirata és Pedagógiai Programja Iskolánk az Alapító okirat szerint az ép értelmű mozgás és érzékszervi (látás, hallás)fogyatékos illetve a megismerés és viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető és organikus okra vissza nem vezethető, a nevelési folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását látja el. Pedagógiai programunk tartalmazza az SNI tanuló nevelésének, oktatásának célkitűzéseit, alapelveit és feladatait és az értékelés módját. Helyi tantervünk. tartalmazza a fogyatékosság típusa szerinti korrektív, kompenzatív differenciált, terápiás fejlesztés célját, anyagát, a speciális tartalmakat, a többszintű feladatadás lehetőségét és a követelményeket és az értékelést érintő változtatásokat. II. Az iskola szakember ellátottsága Iskolánkban az integráció eredményes megvalósulását a következő fejlesztő szakemberek segítik/segíthetik. A felső tagozatban 1 fő magyar-pszichopedagógus végzettségű tanár. Az

alsó

tagozatban

2

fő

fejlesztő

szomatopedagógus-pszichopedagógus

pedagógus,

végzettségű

1fő

oligofrénpedagógus-

szakember

dolgozik.

2010

októberében szerez egy pedagógus pszichológus asszisztensi végzettséget. 2 fő Delecato-, 1 fő Syndelar tanfolyami végzettséggel is rendelkezik. Iskolánkban jelenleg egy fő fejlesztő szakember dolgozik fejlesztő státuszban. 2009-ben városunkban is megalakult az EGYMI. Az ezt követő önkormányzati rendelkezések és átszervezések következtében az SNI a; tanulók ellátását az EGYMI gyógypedagógusa látja el. Az SNI b; tanulók fejlesztését – amennyiben a szakértői vélemény előírja – a Nevelési Tanácsadó szakemberei is segítik. A gyógypedagógus az SNI tanuló tanítójával szorosan együttműködik, a kapcsolattartás, az információáramlás folyamatos. III.Az iskola tárgyi feltételei Az iskola a fejlesztés minden területéhez szükséges fejlesztő eszközökkel rendelkezik. Változatos mozgásfejlesztő eszközök, fejlesztő játékok és szoftverek, könyvek és egyéb fejlesztő kiadványok állnak rendelkezésre. Az iskolában két jól felszerelt fejlesztő szobát alakítottunk ki. Az SNI tanulók és a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyerekek fejlesztése így még hatékonyabbá vált.

49

SNI A jövőben tervezzük az intézmény számára a Varázsbetű fejlesztő szoftver beszerzését, mellyel az SNI tanulók fejlesztése még hatékonyabbá válhatna, valamint a mozgás-,

látás-

és

hallásfogyatékos

tanulók

sérülésspecifikus

eszköztárának

kialakítását. IV. Az iskolában előforduló SNI tanulók Tanulási zavarral küzdők: 10 fő Nem számít még SNI tanulónak, de különleges bánásmódra, többlet pedagógiai szolgáltatásra szüksége és joga van azoknak a tanulóknak is, akik a Szakértői Bizottság véleménye szerint folyamatos figyelemmel kísérés mellett kezdik meg az első osztályt. Ilyen tanuló kettő van iskolánkban. V. Az integráció megvalósulása Iskolánkban az integrációt egy alapos előkészítő szakasz előzi meg. A szakértői vélemény megismerése után az iskola vezetősége és a gyermek tanítását vállaló pedagógus felveszi a kapcsolatot a szülővel, a gyógypedagógussal és megbeszélik a speciális tankönyvek és egyéb speciális eszközök beszerzésének szükségességét. A tanító részére szintén szükséges a speciális tanterv, tanmenet rendelkezésre állása. A tanító családlátogatás során ismerkedik az SNI tanulóval és családjával. A tapasztaltakról környezettanulmányt készít. A szülőkkel a kapcsolattartás az integráció teljes időszaka alatt folyamatos és rendszeres. Segítőkész magatartása, a szülő bizalmának elnyerése, a szülői kompetencia erősítése a jövő szempontjából nagyon fontos. Kiemelt feladat, hogy a befogadó gyermekközösséget életkori sajátosságainak megfelelő szinten felkészítsük az SNI gyermekek fogadására. Fontos a szülőközösség tájékoztatása is. Iskolánkban az inklúzió szellemének megfelelően teljes integráció folyik. A tanuló teljes időtartamban az osztálytársaival együtt, a gyógypedagógussal kidolgozott egyéni haladási ütem szerint tanul. A heterogén osztálycsoportban való neveléssel, oktatással nagyobb esélyük van a sikeres szocializációra. A munkát a gyógypedagógus koordinálja. A jövőben szeretnék az SNI tanulók legoptimálisabb fejlődéséhez a kéttanáros modellt megvalósítani. Reméljük, hogy ennek hiányában legalább a gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása lehetővé válik. Tervezzük továbbá az integrált nevelésoktatásban résztvevő pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülését kifejező, ösztönző jutalmazási és bérezési (pótlékolási) rendszer kialakítását.

50

SNI Az SNI tanuló értékelése az eltérő tanterv illetve az egyéni fejlődési ütem, az egyéni különbségek maximális figyelembevételével történik. A tanuló teljesítménye önmagához mérten és előremutatóan kerül értékelésre, megőrizve a tanulási kedvet. A szakértői véleményben meghatározott óraszámban habilitációs, rehabilitációs egyéni fejlesztésben részesül, melyet a megfelelő szakos gyógypedagógus tart. Iskolánk mindent megtesz a sikeres integrációért: megvalósítjuk az integráció törvényi feltételeit, biztosítjuk az SNI tanuló törvény adta jogait, a kötelező és adható kedvezmények igénybevételét, differenciált óraszervezéssel az egyéni képességek kibontakozását. Iskolánk teljesen akadálymentesített. Iskolánk elindult egy úton. Szemléletváltással, a rossz szokások, beidegződések levetkezősével sikerült új pedagógia módszerek felé fordulni és ezzel az oktatást az SNI tanulók számára is hatékonyabbá tenni. Az iskolában az elfogadó légkör pedagógusaink és tanulóink többségét egyaránt jellemzi. A pedagógusok törekednek a speciális ismeretek megszerzésére, rendszeresen továbbképzéseken vesznek részt. A TÁMOP 3.1.4/08/2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben pályázat keretén belül 24 pedagógus végzett 30 órás továbbképzést az SNI tanulók együttneveléséről, 2 pedagógus pedig 60 órás továbbképzésen vett részt ebben a témakörben. A továbbképzéseken megismerkedhettek a pedagógusok az egyéni fejlesztési terv írásának módjával és egyéb speciális ismeretekkel, így az SNI tanulók fejlesztése a jövőben még hatékonyabbá válhat. Új kompetenciákat, technikákat sajátítanak el és ezeket érvényesítik a napi munkában. Az elmúlt tanévek során 18 nevelőnk ismerkedett meg 30 órás tanfolyamokon olyan kooperatív tanulási technikákkal, amelyek alkalmazásával sikeresebbé válhat SNI tanulók integrált nevelése is, hiszen az egymástól szerzett és egymásnak átadott tudás tartósabban és mélyebben marad meg az emlékezetben. Megtapasztalhatják és megtanulhatják az együttműködést, segítőkészséget, toleranciát. Az SNI tanulók nevelésében és oktatásában az irányelvben leírtakat alkalmazzuk. A Pedagógiai Programban szerepelnek az SNI tanuló nevelésének és oktatásának sajátos elvei mellett a tanulást, fejlődést nehezítő körülmények is. Meghatározzuk és biztosítjuk azokat segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár 51

SNI együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is bevonunk a fejlesztő munkába.

VI. Az SNI tanulók integrációját segítő speciális módszerek/Mit tehetünk értünk? VI.1.Az integrált keretek között nevelt tanulási zavarral küzdő gyerekek fejlesztése Hiperaktivitás és figyelemhiány (zavar) •

Alapvető a gyermek elfogadása, jól szervezett környezet.

•

Egyszerű szabályrendszer.

•

Előre ültetjük, minél kevesebb inger érje(ajtó, ablak mellé ne üljön!)

•

Ülhet Bobath labdán a tanórán.

•

Egyezményes jelek, piktogrammok használata a tábla szélén.

•

Többcsatornás ismeretközlés.

•

Mozgásos feladatokkal pl. táblatörlés megbízni.

•

Ugrálás módszere, egy vagy néhány feladat megoldás után talajra ragasztott vonalak között vagy trambulinon ugráljon.

•

Tananyag papírcsíkos feldolgozása segítheti a figyelemösszpontosítást.

•

Rövid, egyértelmű utasítások szemkontaktus felvételével.

•

Az elvárt viselkedés egyértelmű megfogalmazása.

•

Utasítások részekre bontása, megértésük ellenőrzése.

•

Rutin kialakítása.

•

Munka megtervezése együtt, tér és időkeretek kialakítása.

•

Részfeladatok elvégzése esetén megerősítés.

•

Kevesebb házi feladat.

•

Írásos feladat külalakja ne legyen annyira fontos.

•

Saját tempójához igazodó számonkérés.

•

Pozitív tulajdonságokra, értékekre, érdeklődésre építés.

52

SNI  Dislexiás tanuló oktatása-nevelése A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. Vizuális emlékezetük gyakran erősebb. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás- írászavar maradványtünetei gyakran a közép-és felsőfokú oktatásban illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az egyenetlen ritmusú és lendületű írásmozgás következtében a vonalvezetés töredezett lesz. A fejlesztés feladatai: a) a testséma biztonságának kialakítása, b) a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, c) a vizuomotoros koordináció gyakorlása, d) a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló,a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális-és auditív észlelésre alapozó módszerrel, f) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) a tanulás segítése a szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.

53

SNI j)tanulási típusnak megfelelő tanulásmódszertan, vizualitásra épülő gondolattérkép használata.  Diszkalkuliás tanuló oktatása-nevelése A

diszkalkuliás

tanulóknál

általában

valamilyen

idegrendszeri

sérülés

következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmaiknak azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkozási műveletek, a sor és szabályalkotás, a tér és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. Éppen ezért hiányzik matematikai érdeklődésük, kialakulatlan a mechanikus számolási képességük. Ezeket a hiányokat pótolják a térbeli orientáció és az egyensúly fejlesztéséhez, az irányérzék javításához szolgáló különböző eszközökkel, javítják eszközhasználattal. Indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslatára élnek az értékelés alóli felmentés lehetőségeivel. Mérséklő stratégiák •

Bátorítás a vizualitásra.

•

A feladat hangos felolvastatása.

•

A feladatok való élet helyzeteihez kötése.

•

Nem túl zsúfolt feladatlapok biztosítása.

•

Memorizálás segítése ritmussal, zenével.

•

Dolgozat feladatainak egyszerűre tervezése, csak a megkövetelt képességet vizsgálva.

•

Átlagosnál több idő adása.

•

Egyéni figyelem és türelem.

•

Számológép a számokat rossz sorrendben író tanulónak, számítógépes programok.  Az integrált keretek között nevelt gyenge intellektusú tanulási zavaros tanulók fejlesztése

A differenciált óravezetés, egyéni fejlődési haladási ütem mellett speciális módszerek alkalmazására is szükség van. •

Pszichikus funkciók fejlesztésére nagy hangsúlyt fordítunk.

54

SNI •

Képességfejlesztésben figyelembe vesszük a közvetlen érzéki tapasztalás nagy szerepét.

•

Tárgyi, cselekvéses, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés.

•

A fejlesztés folyamatában törekszünk, hogy folyamatosan jelen legyen a korrekciós, kompenzáló jelleg.

•

A verbális megerősítés alkalmazása.

•

Kis lépésekben történő haladás.

•

Kevés anyag változatosan.

•

Többcsatornás ismeretközlés.

•

Ismétlés, gyakorlás fokozott szerepe.

•

Kis részekre bontott tananyag.

VI.2.Integrált keretek között nevelt ép értelmű mozgásfogyatékos fejlesztése

•

Helyes ülés, testtartás kialakítása, reflexgátló testhelyzetek.

•

Speciális eszközök pl. gömbceruza, nagyobb vonalazású füzet használata.

•

Kompenzáció lehetőségek pl. lábbal írás, rajzolás.

•

Számítógép használata.

•

Mozgásnevelés, adaptív testnevelés.

•

Kommunikációs zavarok enyhítése, számítógép használata.

•

Megismerő funkciók fejlesztése.

Fejlesztésük főbb elvei: A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi

károsodás

következtében

kialakult

kommunikációs

zavarok

és

a

mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni. A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe kell venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is. A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása

és

a

technikai

jellegű

segédeszközök

igénybevétele

segíti

-

a

mozgásbiztonságot, - a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát, - az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket. Az

55

SNI integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre: - Szükséges az egész nevelőtestület egyetértése és befogadó képessége - A mozgáskorlátozott tanulók optimális fejlődése érdekében a speciális elvárások és tennivalók (eszköz, segédeszköz, segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmény egyénre szabott legyen ) vannak Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe. A helyi tantervben az egyes tantárgyak

követelményei

a

tanulók

egyéni

adottságainak

figyelembevételével

érvényesíthetők VI.3.Az integrált keretek között nevelt ép értelmű látássérült oktatása-nevelése

•

A megmaradt funkciókra(látásmaradvány) támaszkodás.

•

A hiányzó funkció kompenzációja tapintás illetve hallás útján.

•

Tanterv adaptálása(rajz helyett mintázás).

•

Brille írás.

•

habilitációs,

rehabilitációs

tanórai

foglalkozások

keretében

látásnevelés,

tájékozódásra nevelés, mozgáskorrekció. •

speciális sérülésspecifikus eszközök használata.( nagyító, nagyobb vonalazású gyengénlátók számára készült füzet , hangoskönyvek stb)

Fejlesztésük főbb elvei Az iskolában történő együttnevelés minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni fejlesztést igényel. Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre: - A látássérült tanuló vegyen részt olyan egyéni fejlesztésekben, amelyre állapotából fakadóan szüksége van. Ennek megvalósításához a szakértői javaslat nyújt támpontot, illetve igénybe vehető a látássérültek iskoláiban létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények által biztosított szak- és szakmai szolgáltatás. A látássérült tanulók optimális fejlődése érdekében a pedagógiai programban megfogalmazódnak a speciális elvárások és tennivalók (eszköz, segédeszköz, segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmények egyénre szabott formái stb.) Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe, az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről.

56

SNI VI.4.Az integrált keretek között nevelt ép értelmű hallássérült oktatása-nevelése

•

Lehetőleg úgy ültetjük, hogy a tanárt és a többi tanulót is jól lássa illetve hallja.(oldalsó padsor és viszonylag elöl vagy jó megoldás az U alakú elrendezésnél az egyik oldali hely)

•

Elhangzottak megismétlése a gyerek felé.(„segítő padtárs” bevonása)

•

Témaváltás jelzése, tematikus egységek újbóli összefoglalása.

•

Több elemből álló utasítások írásban adása.

•

Egyes témarészletek vázlatának bemutatása írásvetítőn vagy projektoron.

•

Magyarázatok írásban való adása a vetítés előtt.

•

Jegyzetelés(felső tagozat) esetén tanácsos a társ indigóval való írása, illetve a jegyzet fénymásolása.

•

Fontos információkat, változásokat írásban külön kap meg a hallássérült tanuló.

•

Szókincs, grammatika fejlesztése, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség javítása, beszédérthetőség fejlesztése egyéni foglalkozások során.

•

Szoros együttműködés a szurdopedagógussal. (melyik a fő információs csatorna stb.)

•

Tollbamondásra kerülő szöveg kiadása előzetes gyakorlásra.

•

Egyes tantárgyak(ének, idegen nyelv )értékelés alóli felmentése.

Az integráció, a fogyatékos gyermekek és ép gyermekek együttnevelése szép és nemes gondolat. Iskolánk arra vállalkozik, hogy az integráció elveit a gyakorlatba átültesse, az iskola mindennapjaiban megvalósítsa és a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemléletet érvényesítse. Inklúzív iskolaként sikerkritériumnak az SNI tanuló beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük.

57