u .h 1848- AS
am erik ai
sz
emigráció
életéhez
k-
O F G . G. F O R N E T OF L I N C O L N ' S
on
yv ta
r.s
COLONEL
ek
ÉLETÉ
eg
E Z R E D E S
A da tok az
LIFE
KORNÉL
HONVÉDÖRNAGY,
AMERIKAI
m agyar
ed
FORNET
RUDAPEST,
194 6
ARMY
u h
. d
e g
e z
s -
t v
r a
y n
e
o k
k s .
F O R N E T KORNÉL 1 8 4 8-A AMERIKAI
S
HONVÉDŐRNAGY, EZREDES
ÉLETE
L I F E O F G. C. F O R N E T COLONEL OF LINCOLN'S
ARMY
. d
FORNET 1848-AS
e g
Adatok
e z magyar
s -
t v
r a
y n
e
o k
k .s
LIFE
KORNÉL
HONVÉDÖRNAGY,
AMERIKAI
u h
E Z R E D E S
az
ÉLETE
amerikai
emigráció
életéhez
O F G. C. F O R N E T
€ ÓLON E L OF L I N C O L N ' S 0
COLLECTION
EDMUND VASVARY WASHINGTON, D. C.
BUDAPEST,
19 4 6
ARMY
. d
e g ELŐSZÓ
u h
Vége a háborúnak, a pusztítás démona végigszáguldott hazánkon, rombadöntve évszázadok kultúráját. Vesztes fél va gyunk és a kibontakozásnak még csak halvány lehetősége dereng a távol messzeségben. Most van leginkább szükségünk biztatásra és segítségre. Történelmünk folyamán mindig bebizonyosodott, hogy a magyar csak ö n m a g á r a számíthat, idegen segítségre soha. Csak a magunk erejéből emelkedhetünk fel, ehhez szükség van minden erőforrásra. Ha visszanézünk a múltba, végigtekintünk a számtalan viszontagságon, azt látjuk, hogy voltak hazafiak és férfiak, akik ú r r á lettek a legmostohább körülményeken is, nem vesztették el hitüket, bebizonyítva, hogy a magyarnak igenis jussa van legalább annyira, mint a többi népnek. Szabadság harcunk idején számos példáját láthattuk a férfiúi bátorságnak és rátermettségnek. Közülük egynek életével szeretnék kissé részletesebben foglalkozni. Fornet Kornél élete példaként lebeg het előttünk a mai nehéz viszonyok között. Hazája hívó szavára mindent otthagyott, majd menekülni kényszerülve új hazát kere set, ott új életet teremtve magának. Midőn második hazája szó lította fegyverbe, habozás nélkül tett eleget kötelezettségének, vité zül harcolva újból a szabadságért. És bár Amerika mindent megadott fogadott fiának, ő az első alkalmat felhasználva vissza tért szülőföldjére, amelyért harcolt, élt és dolgozott. Kapocs volt ő Magyarország és az Újvilág között, melyre talán most nagyobb szükség van, min valaha. Szükségünk van r á , hogy tudják, kik voltunk és kik vagyunk, hogy közömbös részvétlenség helyett rokonszenvvel nézhessenek reánk. Ezt a megismertetést szeretné szolgálni ez a kis könyv is. Fornet László
e z
s k
s .r
a t v
y n
e
o k
5
u h .
d e
g e
1. FEJEZET
Főmet
Kornél származása, részvétéle az 1848—49-i szabadságit arcb
z s -
k s .
r a t
v y
k e
n o
Fornet Kornél régi francia nemesi család sarja, mely Savoie-ból származott hazánkba. A reformáció idején két á g r a szakadtak: egy katolikus ágra, mely Franciaországban maradt és 1814-ben kihalt, és egy hugenotta ágra. 1686-ban X I V . Lajos viszavonta a nantesi ediktumot, ekkor a hugenotta ág tagjai elhagyni kényszerültek hazájukat, mivel vallásukat nem voltak hajlandók megtagadni. A hugenotta ág először Németországba menekült, majd az ezerhatszázas évek végén, egyik tagja, Godefroi de Fornet feleségével és kis gyermekével hazánkba jött és a Fel vidéken telepedett le. Mint vallásuk miatt kiüldözöttek, természetesen nagyon sze rény körülmények között éltek. Az első generációk a papi pályát választották, mintegy dokumentálva meggyőződésük és hitük iránt hűségüket. Közülük Fornet József, Kornél nagyapja, neves egy házi író és hitszónok. Ilyen puritán és elvhü környezetben született meg 1818 augusztus 10-én a szepesmegyei Strázsa községben Fornet Köt nél. Fiatalságáról nem sokat tudunk. 1843-ban szerzett a pesti egyetemen mérnöki oklevelet és mint fiatal mérnök állami szol gálatba lépett. A szabadságiharc kitörésekor kincstári mérnök volt Temesváron. Az akkori fiatalság hazafias lelkesedésével azonnal otthagyta állását, nemrég eljegyzett menyasszonyát és jelentkezett katonának. A győri utászzászlóaljhoz került mint mérnökkari tiszt. Dembinszky, majd Klapka tábornokok parancs noksága alatt szolgált az első hadtest kötelékében. Részt vett a 7
kápolnai, első szolnoki, cibakházi csatákban. Teljes mértékben kivette részét a dicsőséges tavaszi hadjáratból. Mint dandársegéd tiszt teljesített szolgálatot a tápióbicskei, isaszegi és váci csaták ban. A nagysarlói ütközetben hősi m a g a t a r t á s á é r t a csatatéren századossá léptetlek elő. Ott volt Buda vára felszabadításánál, a vár ostroma közben a I I I . osztályú magyar érdemkereszttel tüntették k i . Buda bevétele után Mármarosmegyébe került a Kazinczy-hadtesthez, ahol a 4. utászzászlóalj felállításával bízták meg 1849 májusában őrnagyi rangban. A szomorú emlékű világosi kapituláció után következett be 1849 augusztus 25-én a zsibói fegyverletétel a Wesselényi-kastély udvarán. Ennél a seregtest nél szolgált Fornet is. A magyar tisztek egy része N a g y v á r a d r a ment, abban a kósza hírben reménykedvén, hogy orosz szolgá latba léphetnek rangjuk megtartásával. Voltak viszont néhányan, akik kezdettől fogva nem bíztak az osztrákokban és tartottak féktelen bosszúvágyuktól. Ezek közé tartozott br. Kemény Farkas, Gál Sándor ezredesek és Fornet Kornél is. A szélrózsa minden irányába indultak el Zsibóról, ő Szilágysomlyónak, majd az oroszoktól megszállott Székelyhidon keresztül Karcagra, onnan a Tiszán át Pestre jött. Másnap egy barátja által Passierscheint szerzett és elindult Gömörmegyébe, ahol br. Vécsey Nepomuk Jánosék vendége volt. Itt egy volt tábori biztostól orosz passzust szerzett, ezzel ment tovább Árvamegyébe, ahol Abaffy Arisztid nél szállott meg. Itt töltötte szeptember 20-án az utolsó napot hazájában, mielőtt hosszú vándorútra kelt.
II •
o k
y n
8
e
az országból,
találkozása
jj ' '
br. Jósika
Miklóssal
Másnap Bielitz felé tartva a galíciai h a t á r n á l a határőrség gyanúsnak tartotta útlevelét és csak arra a nyilatkozatára enged ték tovább, hogy az orosz hadsereg ellátása érdekében küldték ki. A továbbiakban idézem saját elbeszélését: «Könnyebült szív vel mentem tovább, de rövid idő múlva lódobogást hallok, m i n ' visszatekintvén, néhány kozákot vettem észre, kik kocsimat bizo nyos távolból követték. Minthogy gyanú ébredt bennem, megállí tottam kocsimat és midőn a h á r o m kozák egy fiatal tiszt vezetésé vel utolért, megszólítottam a tisztet lengyelül, mondván: Uram én K a m i n e c á r a megyek éjszakára, ha te is oda törekedsz, ülj be hozzám és szívjál velem egy jó szivart. Fogásom annyira hasz nált, hogy a tiszt odadobva a k a n t á r t legényének, mellém ült a kocsiba. Ifiúi kebelben könnyen támad rokonszenv. Néhány percnyi társalgás után barátságos hangon útlevelem után tuda kozódott, mondván, hogy azt nem szolgálatilag, hanem érdekem ben kéri. Megpillantván orosz passzusomat, felháborodással kiál tott fel, hogy ez r ú t megsértése az orosz hadseregnek, midőn az osztrákok az orosz útlevelet gyanúsítani merészelik. Ezzel átnyújtott nekem egy iratot, melyet azzal a megbízással kapott a határőrségtől, hogy kísérjen el a legközelebbi Kreisamthoz útlevelem megvizsgálása céljából. Megértve a levél tartalmát, megkérdezte, akarok-e oda menni. Midőn pedig nemet mondtam, darabokra tépte az iratot, kijelentve, hogy az oroszokat hada kozni küldték Magyarországra, a háborúnak vége és ők policeiszolgálatot nem tesznek. A magyarnak egyik legfőbb jellem-
s k
s .r
a t v
e z
Menekülés
. d
e g I I . FEJEZET
u h
1
1
1848—49. történelmi lapok I . évf. 104. o.
9
vonása, hogy nyilt férfias jóindulatot őszinteséggel viszonozza. Nyíltan bevallottam, hogy külföldre menekülő magyar honvéd tiszt vagyok és az orosz útlevelet egy jóbarátomtól kaptam, mire kezet adva biztosított, hogy addig el nem hagy, míg biztonságban nem leszek. Az éjt K a m i n e c á n kedélyesen együtt töltöttük. Más nap pedig, mikor kivonuló ezredének hátrahagyott poggyászát útnakindította, egy lovát vezető közemberrel egészen Bielitz vá rosáig kisért el. Rokonszenve úgy meghatott, hogy elváláskor egy p á r igen értékes ezüsttel kirakott régi török pisztolyt adtam kozák barátomnak.» Innen Plesbe juttatta át, egy erre a célra alakult hazafias szövetkezet, ahol újabb iratokat beszerezve Breslauon keresztül Drezdába érkezett. Azonnal felkereste br. Jósika Miklóst, aki E d u á r d Verhowsky álnév alatt élt nejével, Podmaniczky J ú l i a bárónővel, hogy a részükre hozott tárgyakat átadja. így írja le a találkozást: «Az akkori fiatalság ismerte látásból az ország kitűnőségeit, és az érettebb korú, tömött szakállú, nagy bajuszú jeles író és hazafias képviselő kiváló tiszteletünk tárgya volt. Midőn azonban belépvén a szerény, földszinti lakásba és a teljesen megberetvált, polgárias német r u h á b a öltözött öreges ú r előtt meg álltam, a meghatottságtól elállott a szavam és percek kellettek, míg zavaromat legyőztem és magamat, valamint látoga tásom célját bemutathattam. Őszinte szíves rokonszenve^ udvariassággal fogadott, bájos fiatal nejével együtt. Le sújtva b á r a bekövetkezett válságos események által, nem volt kétségbeesve sem a maga, sem hazánk jövőjét ille tőleg, sőt kifejezte azt a meggyőződését, hogy Ausztria egy kielégí tetlen Magyarország mellett sokáig a maga lábán fenn nem áll hat. Ez volt első találkozásom hazánk e kitűnőségével, de az a h á r o m nap, amelyet Drezdában nagy részben az ő családias körében töltöttem, emlékeimnek egyik fénypontját képezte, mikor I sors a tengerentúli idegen társadalomba vezetett.* Drezdából néhány nap múlva tovább indult Franciaországba, majd rövid angliai tartózkodás után 1849 novemberében Píágay J á n o s ezredessel együtt Liverpoolból elindult Amerika felé.
u h .
Mey érkézé* A merikába,
n o
' 184&—49. történolmi lapok, I . évf. 105. o.
k e
fogadtatásuk,
elhelyezkedésük
z s -
k s .
v y
g e
I I I . FEJEZET
2
r ta
d e
Fornet és P r á g a y voltak az első magyar honvédtisztek, akik az új világ földjére léptek a szabadságharc emigránsai közül. 1849 december 9-én érkeztek meg az E u r ó p a vitorláson Bostonba. Útitársaik hazatérő amerikai családok voltak, akik midőn meg tudták, hogy a hajón menekült magyar tisztek vannak, akik má sodosztályon utaznak, meetinget tartottak és küldöttség útján felkérték őket, legyenek vendégeik az utazásra és kifizették az első osztályra szóló különbözetet. Fornet számára a francia nyelr ismerete megkönnyítette az ismerkedést és mire Bostonba értek, egy útitársa, Georg Price, felérte őket, fogadják el vendégszeretetét bostoni tartózkodásuk idejére. Megérkezvén a Tremonthouse-ban szálltak meg, hol a város lakossága tömegesen jött az első ma gyar honvédek üdvözlésére. Többek között megismerkedett és meleg barátságba került Putnamékkal, Boston egyik legelőkelöl)!) és leggazdagabb családjával. P u t n a m n é Lowel Mária nagy lel kesedéssel karolta fel a magyar menekültek ügyét é\s számo* folyóiratban és a napisajtó útján is, megismertette az amerikai néppel szabadságharcunkat. Az ő kiadásukban jelent meg 1850ben P r á g a y és Fornet könyve, mely a legelső könyv a magyar szabdságharcról. Később Putnamékkal kapcsolatban fájdalmas szerep várt Fornetre. Az amerikai polgárháborúban Í862 június 16-án ő szállította Putnamék fiát Bostonba, ki oldalán esett el az antiantami csatában. 8
* Prágay: The Hungárián Revolution 1850 New York. — U. a. németül: Der Krieg in Ungaren 1851 New York.
11
Másnap a város polgármestere és Massachusetts állam kor mányzója látogatták meg őket és meghívták a városháza és az állam palotájának meglátogatására. Mindkét helyen ünnepélyes fogadtatásban volt részük, tiszteletükre kivonult a nemzetőrség. Megható volt az ünnepség, melyben a világ legszabadabb népe részesítette a léte szabadságáért küzdött nép két képviselőjét. Miután útjuk végcélja New York volt, négynapi ottartózkodás után tovább indultak. A hajó parancsnoka legszebb kabinját bo csátotta rendelkezésükre és fényesen megvendégelte őket. Midőn New Yorkban partraléptek, a legelőkelőbb szálloda, az Astorhouse tulajdonosa fogadta őket, felkérvén Fornetéket, tekintsék házát otthonuknak. Egy nappal később érkezett meg a Hermanngőzösön Ujházy László, Sárosmegye volt főispánja és Komárom kormánybiztosa családjával. Wass Samu gróf, volt konstantiná polyi magyar ügyvivő mutatta be Ujházyt Webster Dánielnek, Amerika későbbi külügyminiszterének. Ekkor kezdődött meg az ünneplések sorozata. A városháza nagy márványtermében rendez tek ünnepélyes fogadtatást, ahol a közönség ezrei és a testületek sorra üdvözölték őket. Sandford tábornok vezetésével New York nemzetőrsége tisztelgett előttük a Városháza-téren. A díszmenet ben Ujházy a magyar tisztekkel együtt lóháton vett részt. Ök mentek elől a tábornoki karral, mellettük lovagoltak a Washing ton-huszárok. Este nagy bál volt tiszteletükre. Meghívást kaptak a kikötő erődjébe, Fort Hamiltonbe. Partraszállásuk alkalmával díszlövésekkel fogadták őket és a várőrség tisztelgett előttük. A városban egy társaság alakult, mely a vagyontalan menekültek elhelyezését tűzte k i céljául. Egy nagy háromemeletes házat ren deztek be teljes kényelemmel, melyben egész télen át 70—80 tel jesen vagyontalan menekültet láttak vendégül. Összebarátkozott gr. Wass Samuval, együtt intézték a menekültek ügyeit. Eközben a kongresszus Taylor köztársasági elnök indítványára elfogadta azt a javaslatot, hogy a magyar menekülteket Washingtonba meghívják. Héttagú küldöttség indult el 1850 j a n u á r elején New Yorkból: gr. Wass Samu, Ujházy László, Ujházy Tivadar, Fornet Kornél, Hamvassy Imre, Radnich Imre és Reményi Ede. Nagy ünnepségek között folyt le utazásuk. Trenton, Philadelphia, Raltimore városok látták vendégül a honvédtiszteket. Philadelphiá-
r ta
v y
n o
Acs Tivadar: New Buda 28. o.
k e
d e
g e
z s -
k .s
4
4
u h .
ban sokezer ember várta a parton a magyarokat hozó hajó érke zését. A Washington-palotában szállásolták el őket, este fáklyás felvonulást rendeztek ablakuk alatt oly mértékben ünnepelve őket, hogy Ujházy László lement a tömegbe és német nyelven megköszönte a lelkes rokonszenvet. Az ünneplés egészen hajnalig tartott. Másnap fogadás volt tiszteletükre a függetlenségi palotá ban. J a n u á r közepén érkeztek meg Washingtonba. A küldöttség tisztelgő látogatást tett Taylor köztársasági elnöknél és a kon gresszus mindkét házának elnökénél. Wass Samu és Ujházy tol mácsolták meghatott szavakkal a magyar nemzet háláját azért a váratlanul melegszívű fogadtatásért, amivel Amerika népe fogadta a száműzött magyarokat. Taylor elnök ünnepélyes ebédre hívta meg a küldöttséget, melyen részt vett a diplomáciai kar az osztrák és orosz követ kivételével. Meghívták őket a szenátus is a képviselőház üléseire, ahol abban a megtisztetésben részesül tek, hogy mindkét házban a képviselők padjain foglalhattak he lyet az ülés alatt. Jelenlétükben állott fel a szenátusban Cass tábornok, Michigan állam ősz szenátora és a felindulástól remegő hangon azt indítványozta, hogy szakítsanak meg minden dip lomáciai érintkezést Ausztriával, mely a civilizáció törvényeit és az emberiesség erkölcseit lábbal tapossa. Az indítvány rendkívül nagy port vert fel, több mint egy hónapig tartó vita követte és hosszas diplomáciai konfliktus t á m a d t Hülsemann báróval, Ausztria követével, míg végül is elejtették a kérdést. Annyi haszna mindenesetre volt, hogy Webb ezredes kinevezését, aki bécsi követnek volt kijelölve és közismerten osztrákbarát volt, a szenátus 34 :7 a r á n y b a n leszavazta. ígéretet kaptak ezen kívül Cass és Seward szenátoroktól, hogy a törvényhozás elé ter jesztenek egy javaslatot, mely a menekült magyarok számára nagykiterjedésű földet juttatna. Az indítvány meg is történt, de eredménye nem lett, mert a nagyon kiéleződött rabszolgakér dés miatt nem értek r á vele foglalkozni. 1850 április 5-én indít ványozta Cass, Kossuth és társainak törökországi internáltság ból való kiszabadítását Ujházy kérésére. 5
6
7
Nemsokára nézeteltérés keletkezett az emigráció tagjai kö5
6
7
Jánossy: A Kossuth-emigráció Amerikában. 163. o. U. o. 173. o. U. o. 193. o.
IS
u h .
ZÖtt. Wimnier lelkész, volt poroszországi megbízott az öreg Ujházyt nem tartotta alkalmasnak és helyette Hamvassy őrnagyot i álasztották meg a csoport vezetőjéül. Ugyanekkor, szintén Wimmer indítványára, P r á g a y J á n o s , Szalay László ezredes k, Fornet és Hamvassy Imre őrnagyok, Radnich Imre százados, Danburghy és Wimmer a következő kiáltványt bocsátották k i : 8
d e
9
New York 1850 febr. 28. A MAGYAR NEMZET
NEVÉBEN'
10
Mi alulírottak, a magyar királyság és a korona által elválaszthatatlanul összekötött tartományok szülöttei, mint a nemzet egyedüli tagjai akik abban a helyzetben vagyunk, hogy teljes szabadsággal nyilváníthatjuk véleményünket, törvény telenül elnyomott h a z á n k szent ügyének érdekében felemeljük szavunkat az igazságos mindenható Isten, az igazság és tisztesség őrzője nevében, a civilizált nemzetek színe előtt, abban a biztos tudatban, hogy az egész magyar nemzet érzéseit tolmácsoljuk. Kijelentjük a következőket: 1. Elismerjük azt a tényt, hogy hazánkat ebben a pillanat ban a Habsburg-Lotharingiai ház hűtlensége és Oroszországnak népjoggal ellentétes rajtaütése következtében leigázták és átadták az osztrák erőszaknak. Ezzel a ténnyel szemben viszont kijelent jük, hogy: 2. Sem Ferenc Józsefnek, sem a Habsburg-ház m á s tagjá nak nincs sem formai, sem valóságos joga a magyar koronához és a korona országaihoz. Nincs formai joga, mivel a Zsófia főher cegnő által Olmützben véghezvitt palotaforradalom következtében őfelsége V. F e r d i n á n d 1848 decemberében lemondott a trónról, így ennek a háznak minden joga megszűnt mivel a trónörökös s z á m á r a a törvény szerint előírt hat h ó n a p lejárt anélkül, hogy a régi törvények által előírt formák és feltételek teljesültek volna, melyek egyedül jogosítják fel uralkodásra Magyarország kirá-
v y
n o
8
Pesti Napló 1851 febr. 15. • Jánossy: Kossuth emigráció Amerikában. 194. o. A kiáltvány szóvege megjelent németül az Ungarns gules Recht cimü könyvben 1850. London. 19
k e 14
g e
z s -
k .s
r ta
lyát. De nincs valóságos joguk sem, a magyar korona királyságai sohasem tartoztak a Habsburg-házhoz, a magyar király sohasem volt hűbérúr, a király csak egy tisztséget tölt be, gyakorolja a jogot, melyhez a koronázás által jut. Ezért kijelentjük 3. a világ népeinek színe előtt, hogy Habsburg-Lotharingiai Ferenc József trónbitorló, zsarnok és áruló. 4. Ezennel tiltakozunk minden ügyirat, rendelet, rendelke zés, kormányzati szabályzat, erőszakos cselekedet ellen és mind azokat a cselekedeteket, melyeket módjában áll Magyarország és a hozzá tartozó tartományok jelenlegi trónbitorlójának véghez vinni, örök időkre semmisnek jelentjük k i . 5. Tiltakozunk minden üldözés, kivégzés, elkobzás, száműze tés és ítélet ellen, melyet az ország jogos urai és hazafiai eilen hoztak. Mindezért a bitorlót és családját tesszük személyesen felelőssé, és az annak idején kiöntött vér és az ország jogos urai ellen előidézett szerencsétlenség miatt fogjuk őket felelősségre vonni. 6. Óvjuk a világ összes nemzeteit, kormányait és testületeit, hogy a megnevezett Habsburg-Lotharingiai Ferenc Józseffel és kormányával Magyarországot érintő szerződést vagy kölcsönt kössenek, vagy kötelezettséget vállaljanak, mert m i ezeket soha sem fogjuk elismerni és örök időkre meg nem kötöttnek jelent jük k i . 7. Figyelmeztetjük minden honfitársunkat, hogy mindazokat, akik a k á r Ferenc Józsefnek, a k á r a Habsburg-háznak Magyar országgal kapcsolatban segítségére lesznek, engedelmeskednek rendeleteiknek, segítségére lesznek a bitorlónak, részt vesznek a zsarnoki kormányzatban, hivatalokat, ajándékokat, címet, ado mányt fogadnak el a nemzet számlájára, elkobzott javakat vásá rolnak vagy valamely bűntettben vesznek részt, annakidején m i kor az igazságos isten hazánk helyreállítását megengedi, az ilyen embereket mint a haza árulóit, a bitorlásban való részvétel és idegen javak elrablása miatt perbefogjuk és megbüntetjük. Az igazságos Isten színe előtt bocsátjuk k i ezt a tiltakozást és mint azt szent ügyünk parancsolja, a világ népeinek színeelőtt hozzuk nyilvánosságra; kérjük Isten és az emberek támoga tását. Ügyünk szent, jó és igazságos. M i el vagyunk tökélve, bár a végzetes pillanatban az erőszaknak engednünk kellett, hogy
d e
14
Prágay János ezredes, főhadsegéd Szalay László ezredes
Wimmer G. A. teljhatalmú megbizott a porosz udvarnál Danburghy Eduárd őrnagy, volt ügyvivő az U . S. A.-ban
Fornet Kornél őrnagy
u
Radnich Imre százados
Hamvassy Imre őrnagy
k .s
r a t
12
u
18
k e 16
v y
n o 11
g e
Le Mireur 1852 júl. Í3.
z s -
11
A kiáltvány nem keltett kedvező benyomást, mindenesetre azonban felhívta a figyelmet a magyar helyzetre. Ujházy László az események miatt és mert pénze elfogyott, elhatározta, hogy nem vár a kongresszus földadományozására, hanem családjával és néhány h ü emberével áprilisban Iowa államba vándorolt és ott megalapította a New-Buda-t. A többiek v á n d o r ú t r a keltek minden i r á n y b a n . P r á g a y Texasban akart magyar települést lét rehozni, de nem akadt követőkre. Egy ideig még New Orleansban ólt. majd nyolc társával együtt csatlakozott Lopez sikertelenül végződött kubai felkeléséhez. Az Egyesült Államok támogatták a felkelést, P r á g a y lett a vezérkari főnök, tábornoki rangban, de a spanyolok hamar leverték a felkelést, mert a lakosság megijedve az első kudarcot követő kegyetlenkedéstől, nem mert melléjük állni. Lopezt kegyetlenül megkínozva kivégezték, P r á g a y is csak öngyilkossággal kerülte el ezt a sorsot. A világosi fegyverletétel második évfordulóján agyonlőtte magát. Fornet még 1850 márciusában Kaliforniába vándorolt gr. Wass Samu, Molitor Géza és Juhos Gyula társaságában. Kezdet ben sok nehézséget kellett legyőzniök, mégis sikerült San Fran ciscóban olvasztó- fémjelzo- és pénzverő-üzletet alapítaniok, mely
u h .
azután szépen jövedelmezett. Közösen szereztek egy quarz- és aranybányát, ahol Fornet mérnöki szaktudása nagyszerűen érvényesült. Tulajdonosok voltak: Wass Samu, Molitor, Dan burghy és egy Uznay nevű százados, de m á r 1852-ben eladták 500.000 frankért egy társulatnak, részesedést és részvételt kötv" ki maguknak. Fornet továbbra is segédkezett a b á n y a kihaszná lásánál. Közben járt a keletázsiai Sandvich-szigeteken is. Ekkor látta elérkezettnek az időt, hogy még 1847-ben el jegyzett meny asszonyával egybekeljen.
sohasem adjuk fel az ügyet, mely az összes nemzetek szabadsá gát és függetlenségét szolgálja és amely végül is győzni fog és győznie kell. A száműzött magyarok nevében a bizottság:
1
18
Jáiiossy: A Kossuth-emigráció Amerikában. 194. o. Acs Tivadar: New Buda 23. o. Pivány: Magyar-amerikai történelmi kapcsolatok 43. o.
17
u h .
d e
g e
z s -
k .s
r a t
v y
k e
n o
Kossuth Lajos Fornetnek dedikál! fényképe. Louis
KosshHi's
photù,
dedicated
to C. (\
FonivL
u h .
d e
g e
IV. FEJEZET
Kossuth amerikai útja, Fmitel visszatér Európába, majd újból kimegy az Egyesüli ÁUamokba. Mészáros
z s -
k .s
r a t
v y
k e
n o
Megnősül, Lázár
Kossutli 1850 november 10-én érkezett meg törökországi száműzetéséből New-York kikötőjébe, hogy megkezdje a világtör ténelemben p á r a t l a n dicsőséget szerző szónoki körútját. Nyolc hónapig tartózkodott Amerikában, hol egész Kossuth-láz tört k i , az egész sajtó vele foglalkozott, szakadatlan ünnepségek között j á r t városról-városra, hirdetve a magyar igazságot. 1852 j a n u á r 5-én bemutatták a törvényhozás mindkét házá riak, a képviselőházban beszédet is mondott, ami a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. Rajta kívül a külföldiek közül csak Lafayette és Apponyi Albert beszéltek az amerikai törvényhozás ban. Hallatlan szónoki sikerei annál Figyelemreméltóbbak, mert csak felnőtt korában tanult meg angolul és akkor is főleg klaszszikusok olvasásából. Pozitív eredményt nem tudott ugyan el érni hazája számára, mégis igen nagy hatást gyakorolt az ame rikai népre és mai napig is Kossuth Lajos a legismertebb magyar mber az Egyesült Államokban. Beszédei mint szónoki remekmüvek belekerültek a tankönyvekbe is. 1852 július 14-én szállt ismét hajóra, hogy megváljon meddő sikerei színhelyétől. Fornet Kossuth-tal csak ottartózkodása végén, 1852 áprilisá lja n találkozott Bostonban, midőn útban volt hazafelé, hogy meny asszonyával találkozzék. I t t részt vett a nagyszabású bostoni ü n nepségeken, mely a newyorkihoz hasonló méretű volt. Tízkilo méteres útvonalon, hét diadalkapun át vezetett Kossuth útja a törvényhozás háza elé. Boston mezején lóháton fogadta a helyőr1
19
u h .
15
«ég tisztelgő felvonulását. I t t barátkozott össze Fornet gr. Beth len Gergellyel, Victor Emánuel későbbi lovas-tábornokával é> úgy látszik, meglehetősen vidám napokat töltöttek együtt. 16
J ú n i u s b a n tért vissza Fornet Európába, előbb Londonban érvényesítette a kaliforniai a r a n y b á n y a e l a d á s á r a vonatkozó szer ződést, majd Brüsszelbe utazott, hol három hetet töltött menyaszszonya megérkeztéig. Megtudva, hogy J ó s i k a Miklós is ott telepe dett le nejével, azonnal felkereste őket, mint írja: «Örömmel siet tem tiszteletemet tenni náluk és emelt önérzettel gondolok vissza arra a meleg rokonszenves fogadtatásra, melyben az öreg ú r és neje, Podmaniczky J ú l i a bárónő részéről részesültem. Azon h á rom hét alatt, melyet a r á m megérkeztéig Brüsszelben töltöttem, bő alkalmam volt a kiváló tisztelettel körülvett h á z a s p á r mind irodalmi munkásságát, mind fenkölt szellemességét és belső lelki egyensúlyból kiáradó kedélyességét csodálni és megszeretni. Délig mindketten az íróasztalnál dolgoztak és senkit sem fogadtak, a délutánt azonban, többen összejővén, az öreg ú r tapasztalatainak és szellemi kincseinek gazdag tárházából merített történetei el beszélésével, vagy élményeinek előadásával töltöttük, gyakran meglátogatván az akkor ott lakó Kossuth nővéreket és áldott Jó kedélyű öreg anyjukat.*
d e
g e
z s -
k s .
Brüsszelből menyasszonyával és annak édesanyjával P á rizsba mentek, ahol az északamerikai követségen folyt le az es küvő 1852 augusztus 7-én. N á s z ú t r a Dieppe-be mentek, ahol Mrs. Putnam vendégei voltak. Innen Anglián keresztül visszavitte fe leségét Amerikába. Családi élete példásan boldog és teljesen za vartalan volt. Kedves cikk jelent meg egy lapban nejével kap csolatban. Spears Vilmos nagykereskedő palotájában a képtár az üvegkupolája télikertbe nyílt, ahol a babonás kertész éppen a virágokkal foglalatoskodott. «A fiatal magyar asszony szép szőke haja — írja a lap — vastag fonatban mint egy korona díszlett fején, krémszínű ruháján pedig derekáról széles moiré antique öv szalagja lengett hosszában.* Megjelenve a képtár ajtajában a nap sugarai az üvegkupolán át ráestek, mintegy dicsfénnyel ara-
r ta 17
n o
v y
15
Jánossy: Kossuth-emigráció Amerikában 370. o. " 1848 tört. lapok T. évf. 157. o. Fővárosi Lapok 1892. 197. szám és New York Sunday* Tribun** 1968 ápr. 14. sz. 17
k e 20
?{>. szaros Lázár Fornet Kornélhoz irt levele. The lettet of L . Mészáros to C. Fotnci.
u h .
nyozva meg szőke haját. Az öntözéssel elfoglalt kertész feltekint vén, elejtette a kannát, i m á r a kulcsolta kezét és térdrerogyott. M i dőn aggódva hozzásiettek megtudakolni, mi baja történt, áhítatos pillantással nézve a közeledőre, ezt mondta: — «Azt hittem, a Boldogságos Szűz áldott meg megjelenésével. így képzelem őt, mikor hozzá imádkozom.» Nejével New Jersey államban, New York közelében telepe dett le. Ezúttal farmer lett, kibérelte Astorhouse farmot és ott 240 holdas mintagazdaságot vezetett és mint ilyen is kitűnően meg állotta helyét. H á r o m gyermeke született Amerikában, Washing ton Béla, Etelka és Alice.
d e
g e
18
Néhány kilométerrel tőle, Scotch Plainsben telepedett le Mészáros Lázár, volt hadügyminiszter, kivel igen jó barátságban éltek. Gyakran látogatták egymást, ha ez nem volt lehetséges, nagy levelezést folytattak. Mészáros Lázár leveleinek egy része megvan és ezekből kiderül, milyen súlyos anyagi nehézségekkel küzdött, amiből legtöbbször Fornet segítette k i . Már ingóságait is eladni kényszerült, korrepetálással keresve kenyerét, de áldott jókedélye mindig legyőzte a nehézségeket. Élénken foglalkoztak a világ többi táján élő menekültek sorsával, különösen a török országi híreket várták nagy érdeklődéssel. Egy percig sem szűn tek meg reménykedni hazájuk sorsának jobbrafordulásában és egy új európai háború kitörésében reménykedtek, ettől várva Magyarország felszabadulását az elnyomók zsarnoksága alól. Egyszer m á r az a veszély fenyegette, hogy serif-kézre jut, ha nem tudja adósságát kifizetni, sürgősen kérve kölcsönt Fornettől, amit egy másik hálálkodó levele t a n ú s á g a szerint meg is ka pott. Leégett a háza is, amit nagyon elkeseredve panaszolt egyik levelében, de mint írta, azt a cifra kaftánt, amit a török szultán tól kapott, nem sajnálta annyira, mint azt a sonkát, amit Fornetné adott neki az ünnepekre. Mészáros farmján Katona Miklós vezette a háztartást, aki 1854-ben visszatért Európába, a m u n k á s szerepét Dancs őrnagy töltötte be. Általában az emigránsok nem riadtak vissza semmiféle munkától. Gróf Vratizlav is mint far m e r m u n k á s dolgozott, később a polgárháborúban alezredesként vett részt.
z s -
k s .
r ta
v y
k e
n o
18
Ohio Farmer 1858 aug. 7. szám.
23
u h .
Fornetet az amerikaiak elismerésük számos jelével tüntették ki. Igazgató választmányi tagja volt az országos központi gazda sági egyesületnek, az állami történelmi társulat dísztagjának vá lasztotta. 1860-ban kerülete képviselőként küldte a törvényho zásba. Midőn Lincolt elnökké választották, nevük egy szavazócé dulán szerepelt.
g e
d e
V. F E J E Z E T
Amerikai
polgárháború
magyar
hősei
1861-ben tört k i az amerikai polgárháború, észak és dél harca. A magyar emigránsok majdnem kivétel nélkül fel ajánlották szolgálataikat Lincoln elnök felhívására. A háború ü déliek kezdeti sikereivel indult meg és északnak csak hosszú vé res harcok á r á n sikerült legyőzni ellenfelét, míg végül is 1865-ben Lee tábornok, a déliek vezére, megadta magát. A polgárháború az Uniónak üOO.W.'ü emberébe került, de megvetette az Egyesült Államok továbbfejlődésének alapját. Hozzávetőlegesen 400-ra te hető a polgárháborúban résztvett magyarok száma, akik nagy részt tiszti rangban voltak, miután az emigránsok túlnyomóan a tisztikarból kerültek k i . Hasonló s z á m a r á n n y a l egy nemzet sem dicsekedhetik. Két altábornagy: Asboth és Schöpf, öt tábornok: Toplányi, Knefler, Kozlay, Mándy és Stahel, valamint húsz ezre des került k i soraikból. Stahel volt honvédfőhadnagyott, mini hadtestparancsnokot a legmagasabb kitüntetésben részesítette a kongresszus, megkapta a medál of honort.
z s -
k .s
r ta
v y
k e
n o
24
Fornet is az elsők között volt, aki felajánlotta szolgálatait. A francia származású Fremont tábornok hadtestébe került, mint utászőrnagy. Ebben a seregtestben szolgált a legtöbb magyar. 1861 októberében Camp Lilynél egy műszaki baleset következté ben súlyosan megsebesült (Jefferson City mellett, Missouri á l lamban). Gyógyulása u t á n résztvett az antiantami csatában, majd 1862 szeptemberében kiváló érdemeire való tekintettel őrnagyból egyszerre ezredessé léptették elő és megbízták a newyersei 21. gyalogezred megszervezésével. Feladatát kiválóan oldotta meg, azonban kiújult sebe miatt nem tudott tovább katonai szolgálatot 25
vállalni és még ez év decemberében nyugalomba ment. Közben megjött Magyarországról az amnesztia-rendelet hire, mire Fornet elhatározta, hogy visszatér családjával együtt szülőföldjére. Vagyonát pénzzé tette és hazatérve. Mohácson telepedett le, mint BÖtárnok. Amerikai kapcsolatait fenntartotta. Mohácson látogatja meg öt Millet. a világhírű bostoni származású francia festő művész. Meghalt 1894-ben. Vácott. Sírja Budapesten van a kerepesi temetőben. Kalandos és viszontagságos élete során sohasem vezettek anyagi érdekek, minden erejét és tudását a szabadság eszméjének szentelte, két világrészben vitézül harcolva zászlaja alatt. Híven teljesítette kötelességét hazájával szemben és egy percig sem ha bozott, mikor második hazája, Amerika hívó szavát hallotta. A honvágy visszahozta őt közénk, hazai földben nyugszanak földi maradványai. Az utókor nem feledkezett meg Fornet Kornélról. A Magya rok Világszövetsége 1945 október 6-án kegyeletes ünnepséget ren dezett sírjánál, melyen résztvettek a hadsereg, az amerikai és angol misszió képviselői. Dr Máthé Elek, a Magyarok Világszö vetsége nevében ismertette Fornet életét, az amerikai misszió ne vében Townsend ezredes mondott beszédet, míg a honvédelmi m i nisztérium nevében Veress tábornok koszorúzta meg a sírt. Meg jelentek még: Schöenfeld követ képviseletében Barker ezredes. Engelhardt brit őrnagy, báró Apor István miniszteri tanácsos, Szelle főkonzul, Ács Tivadar, a magyar közélet több m á s vezető egyénisége és a katonai küldöttségek.
u h .
d e
z s -
k .s
r ta
v y
k e
n o
26
g e
Amerikai-magyar emlékünnep balra:
Townsend
amerikai Ács
Commemoration's nel
day
af the
Townsend, general
ezredes.
Tivadar,
tomb
VCress
Mr.
Kornél
Fonni
Veress Főmet
táborunk.
Mr.
Hungarian L.
1946 oki. d-án. Jobbról Fornet Lá&zlóné,
XAsalő.
of G. C. Fornet
of the
T. Acs.
sírjánál
Fornet.
6 okt. army,
1945. Mrs.
U. S. A. colo L.
Fornet,
u h .
d e
g e
THE L I F E OF CORNELIUS FORNET, COLONEL OF U. S. A. ARMY
Cornelius Fornet was a descendant of an old French noble family, Which came from Savoy to Hungary. The family was divided into two lines during the time of the Reformation: a Roman Catholic line, which remained in France and died out in 1814. and a Huguenot line. When Louis X I V . i n 1686. abolished the Edict of Nantes, the members of the Huguenot line had to leave the country as they wanted to remain truthfully on the side of the religion of their forfathers. They flew first to Germany and shortly after, a member of the family: Godefroy de Fornet with Elinor Malvieux. his wife and with a little child come to Hungary. As refugies they were living among very modest circumstances, nevertheless, trough generations they were ministers of he Prosentant Churches, retaining so the true tradition of their ancestors. Cornelius Fornet was born i n 1818. as the son of a Lutheran minister in the lovely old Manse of a small, but picturesque town, called Strázsa, at the foot of the glorious Tátra, mountain, covered by eternal snow and surrounded by the golden cornfields of Szepesség. This beautiful environment, the cultured fine little towns with their old Flamish traditions of inhabitants, gave the first impressions to the active young man. After his first schoolyears he was sent to the renouned technical university of Budapest, where he got his diploma for engeneering i n 1843. and immediately was taken up into State service. I n 1848. broke out the great Fight for Freedom in Hungary. I n these times he was at Temesvár as state engeneer, but he left immediately his job — even he said Goodbye to his dearly loved
z s -
k .s
r a t
v y
k e
n o
27
bride and with true enthousiasm of his sincere heart, offered his services to the great force of the freedom as a soldier. As an officier of Dembinsky and of the famous Klapka, he fought i n many battles especially i n the glorious spring campeign of 1849. He was present at Tábióbicske, Isaszeg and Vác. After Ihe great battle of Nagysarló he was promoted to be the captain of his batallion directly on the battlefield. He was fighting during the siege of Buda and getting a cross of honour, became shortly a major. After the victorious but short period of that Hungarian epos, general Görgey had to bow his banners at the fields of Világos, on the 13. of August 1849. before the tremendous, preponderating power of the Bussian army. Hungarian officiers had to fly abroad, to avoid the fury of the Austrian government and among them Cornelius Fornet too. On the 21. of September he reached the Galician frontier, but was nearly caught, had he not been clever enough to make friends with the Russian officier, who was sent to spy him out. ''We are here to fight and not to do the work of the policeman" — said the Russain officer and Fornet was free. After a short while he was already in England and on a November day of 1849. he started from Liverpool tu America on the board of "Európa", together with his friend colonel John P r á g a y . Fornet and P r á g a y were the first Hungarian officers who reached the free land of America after the defeat of the H u n garian fight for freedom. Already on board, their fellowpassengers did show many signs of true love and understanding. The free and generous American nation was really kind to those who fought for freedom, but were so suddenly put down. Arriving to America on the 9th of December 1849, they were invited immediately to Boston, where they were received as guests of the city and the state. After some days they started for Newyork and when they arrived, the owner of the first hotel of the town stepped forward and invited them to be at home i n his "Hotel Astoria". This was only the beginning of many great festivities. The emigrants lived for many months i n Newyork as esteemed guests of the freedomloving Citizens. The glorious and gallant fight of Hungarian read caped
u h .
d e
v y
n o
k e 28
g e
z s -
k s .
r a t
"Honveds" (the National Army of Kossuth-ruled Hungary) against the Habsburgs and the overhelming power of the Russian army for national freedom became well known all over the world during a very short time and the Hungarian emigrants, representing those curageous fighters were day after day more and more favorised by the American public opinion i n each part of the United States. Those poor emigrants who have lost everything at home, were celebrated and glorified everywhere. Tt was a sad contrast to feel their own poverty, to know the absolute defeat of their country and to hear and see celbrating festivvities. smiling faces and speaches of praise. These beautiful days were crowned when the President of the United States invited the Hungarian emigrants to Washington, where they got the highest honour ever given to foreigners: i t was granted to sit i n the pews of the Houses of Parliament together with the members of the Houses. They were present i n the Parliament when one day the silverheared senator Michigan, general Cass rose and proposed to break diplomatic connections with Austria. Poor persecuted refugies! What wonderful feelings won their hearts, hearing this proposition in the free Parliament of a far away country. I n the mean while a group of emigrants published a declaration enouncing that the house of Habsburg is dethronised and the emperor Francis Joseph is only usurping the name and power of kings of Hungary. On the 10th of November 1850. the head of all Hungarian emigrants: Louis Kossuth, exgovernor of Hungary arrived to America. During the 8 months of his stay i n the United States he reached a power and popularity quite singular in worldhistory. The press wrote only about him. the big crouds wanted to hear only him, the schoolbooks for rethorics quoted his speaches as classical examples of oratorial art and even to day the best known Hungarian in America is Louis Kossuth. During this wonderful campeign of 8 month he did not achieve any positive political success but he made the Hungarian cause — quite unknown and forgotten before — a sympathetic and wellknown truth for the whole Transatlantic war. Fornet met Kossuth at Boston while he drove together with him on his triumphal drive under the seven arches erected for 29
u h .
his honour. This was the most suitable time for Fornet to fufil his old and earnest desire: to meet and marry his betrothed and beloved bride, whom he left at home, when joining the army of Kossuth in spring of 1848. He coculd do so, because shortly before Kossuths arrival he bought a goldmine i n California together with some of emigrant friends, using this way the money they got from their friends i n America. The mines succeeded fairly well, owning to the excellent engeneer knowledge of Fornet and after some difficulties of the beginning, it florished well. They have organised even a mint. Changing letters with his bride Adele Schönwiesner, he met her in Brussels, went together to Paris, where they married at the American Legation in 1852. Then returning to the Statss bought a farm in the State of New-Jersey, which florished wonderfully well under the clever direction of Fornet. One of their neighbours was Lazarus Mészáros, Kossuths warminister, they worked many times together. His fame in the States grew year after year. He became a member of the National Economic Unions Directory, honourary member of the National Historic Society, etc. One of his highest honours was. when he was elected to the Parliament i n 1860. as the representative of his county.
He sold everything he had and returning to Hungary he settled i n Mohács and lived long silent years i n the historic little town, dreaming back the glorious days of fighting for the freedom ot the world, fighting for it i n poor little Hungary and glorious, rich America, hoping for the time when all free people of the world shall march together under the banner of human liberty. He died in 1849. at Vác, but his tomb is i n Budapest near to the mausoleum of Kossuth. After this sad and cruel defeat of Hungary during the terrific fight of German and Russian armies it was really inspiring to see when on the 6th of October 1945, the representatives of the British and American Military Missions appeared at his tomb, when general Veress, minister of the Hungarian Government lead a wreath of gratitude to his memory. Colonel Townsend i n the name of the American Mission said some very warm words in memory of the Hungarian colonel, who fought in the army of Abraham Lincoln.
d e
g e
z s -
k s .
Very soon the great fight between North and South began. The Hungarian emigrants immediately offered their services in elosed ranks to Abraham Lincoln. It is interesting to know that 7 generals and 20 colonels of the Northern Army were Hungarian emigrants. Amongst them general Stahel reached the highest military distinction: the Medal of Honour. Fornet was amongst the very first to offer his services, he served under general Fremont and after many battles he was severely hurt at Jefferson City in October 1861. After recovering, he was fighting again in many battles when in 1862. he was promoted to be colonel and got the commission to organise the 21. NewJersey regiment. He fulfilled his task excellently but his wound did not allow his further service, he had to resign and go to pension. — At the end of this year came the good news of general amnesty at home in Hungary. Nothing could prevent his warm heart from going home and see his beloved country.
r a t
v y
n o
k e 30
31
u h .
d e
g e
z s -
Kiadja Fornet László Budapest T. ker. IV. Béla-űt 105. Published by L. Fornet Hungary Budapest T. ker. IV. Béla-út 105.
k s .
r a t
v y
n o
Felelős kiadó: Fornet László 3639.46. — Hunpária Nyomda Rt. Budapest, VI., Bajcsy-Zsilinszky-út 'M Felelős: Dr Bródy László
k e
