DEBRECENI ANIKÓ
INTEGRÁLT ALOM (m agyar és világirodalom ) T an k ön yv az á lta lá n o s o k ta tá si ren d szerű ta n in té z e te k 7. o sz tá ly a szám ára A já n lo tta U krajna O kta tá si és T udom ányos m iszté riu m a УКРАЇ НА УЖГОРОДСЬКА РАЙОННА РАДА ЗАКАРПАТСЬКОЇ ОБЛАСТІ есенська
з а г а л ь н о о с в іт н я
Ш КОЛАМ И СТУПЕНІВ УЖГОРОДСЬКОЇ РАЙОННОЇ РАДИ ЗАКАРПАТСЬКОЇ ОБЛАСТІ
„
ІДентифглашйнин код 22110373
ьІШ Ь h - . l L - ,
02
„46і
Л ьвів В идавництво „Світ” 2015
УДК 821.511.141(075.3) ББК 83(4УГО)я7 Д 25 Рекомендовано М ініст ерст вом освіти і науки України (наказ МОН України від 20.07.2015 р. № 777) Видано за рахунок держ авних коштів. Продаж заборонено
Дебрецені О.
Д 25
Інтегрований курс „Література” (угорська та зарубіж на) : підруч. для 7 кл. загальноосвіт. навч. закл. з навч. угорською мовою / О.О. Дебрецені. —Львів : Світ, 2015. —248 с. : іл. ISBN 978-966-603-942-5 Навчальний зміст підручника створено на історико-літературній основі, угорська та зарубіжна літератури представлені певними блоками. Подаються основні відомості з біографії та творчого шляху письменників, літературно-критичний мате ріал з використанням результатів найновіших наукових досліджень. Запитання й завдання спрямовані на розвиток в учнів умінь сприймати літературний твір як явище мистецтва, на формування у них умінь аналізувати та інтерпретувати художні твори, висловлювати власні думки про прочитане, орієнтуватися у різноманітній художній літературі. У Д К 8 2 1 .5 1 1 .1 4 1 (0 7 5 .3 ) Б Б К 8 3 (4 У Г О )я 7
© Д еб р ец ен і О .О ., 2 0 1 5
ISBN 978-966-603-942-5
© В и д а в н и ц т в о „ С в іт “, о р и г ін а л -м а к е т , 2 0 1 5
BEVEZETŐ Kedves hetedikesek! O lyan tan k ö n y v et n y ú jtu n k á t neked, am ely a m á r m egism ert, m egkedvelt h ato d ik o sra épít. A tartalo m jeg y zék cím ei e lá ru ljá k sz á m odra, hogy a rég m ú lttó l kezdve, az első m ag y ar nyelvű szövegem lé k ek m e llett a ren eszán sz, b aro k k , k la sszicista irodalom csodálatos m ű veit v á lo g attu n k , am elyek az ism e retszerzé se n tú l szórakozást, az iro dalom gyönyörűségét nyú jtják . A ta n k ö n y v b en az irodalom fejlődésének fő v o n alát köv etjü k nyo mon, a h a n g sú ly t a m ag y ar iro d alo m ra helyezve. Ez te rm észetese n nem é rté k íté le te t je len t, csu p án a nem zeti, az an y an y elv i k u ltú ra fon to ssá g á t k ív á n ju k vele érzé k elte tn i, s e rre k é s z te t a ta n tá rg y k is ó ra szám a is. A m a g y ar és világirodalom jeles ala k ja in a k , a g y erm ek iro d a lom jelen tő s a lk o tá sa in a k m egism erésével és sok h aszn o s iro d alo m el m életi fogalom e ls a já títá s á v a l értő, érző olvasóvá v álh atsz. M inden tém ak ö rh ö z k é rd ések et és fela d a to k a t m ellék eltü n k , a m e lyek a ta n a n y a g e ls a já títá s á b a n a seg ítség ed re lesznek. N éh án y fontos tu d n iv aló a szem elvényekről. M ennyiségük n é h a tú l soknak, n é h a k e vésnek tű n ik , de alk alm a so k ezek a részle tek a g y ak o rlásra, az ism e re te k elm élyítésére és ta n u lta k ellen ő rzésére is. A m űvek téged is v élem én y alk o tásra, állásfo g lalásra k észtetn ek : helyesen já rta k -e el a szereplők az ad o tt helyzetben, te m it te tté l volna az ő helyükben. K övetendő p é ld á k a t lá tsz m ag ad előtt, vagy éppen olyan szereplőkkel találkozol, ak ik n ek viselkedését, te tte it elítéled. A döntés a tied. Jó m u n k á t, sok sik e rt kívánok! A szerző
M indig vedd figyelem be az egyezm ényes jelek et, m elyekkel m á r az 5. és 6. o sztály b an is találk o ztál!
/W * . íc*vcí Jegyezd meg!
^ •
H áttér-in fo rm áció
A m it a m ű rő l tu d n o d kell!
S zó m ag y arázat
Irodalo m elm életi is m e re tek
T u d ásp ró b a
K érd ések és feladatok
H ázi fela d at
C sak a z a kö n yv fontos, m elynek lapjairól a z életöröm és a bölcsesség h a n g ja elér a szívig. H a oda elér, fe lju t a z égig a z ilyennek nincs szüksége olvasóra, a z olvasónak van szüksége rá. Végh Alpár Sándor
A PTE Egyetemi Könyvtára (www. itthon.hu)
AZ IRODALOM SZEREPE AZ EGYEN ÉS A TÁRSADALOM ÉLETÉBEN K e z d e t e i • Az irodalom k ezd etei az írásb eliség elő tti k o rb a n y ú l n a k vissza, az ősköltészet, a m ág ik u s m ű v észet ko ráb a. A v a rá z sé n e kek, m ítoszok, m ondák, sira to k és m esék az em b eriség legősibb iro d a l m i m űfajai, illetve szövegei. É v ezred ek en á t szóban hagyom ányozódta k . E n n ek a szóbeli h ag y o m án y n ak egy része egy-egy nép íro tt iro d a l m á b an is to v á b b élh etett, m in t p éld áu l a görög m ítoszok. M ás n ép ek d alait, m eséit év század o k k al később k ísé re lté k m eg öszszegyűjteni és lejegyzetelni. L egtöbbjük azo n b an - rögzítés h iá n y á b a n - egyszerűen elfelejtődött. A rról, hogy mi k é s z te tte az em b ert m á r a tö rtén ele m elő tti k o rb an m űvészi, irodalm i jellegű alk o tó m u n k ára , k ü lönböző feltételezések v an n ak . 4
M a sokan vélik úgy, hogy a m űvészet, az irodalom , az em b er m egis m erési vágyából fakad. Az em b er ö n m a g át és a világot m e g érten i a k a ró, eredendően játék o s, alkotó te rm é sz e té b e n gyökerezik. A zokban a k u ltú rá k b a n , am ely ek b en az írásb eliség m egjelent, m eg s z ü le te tt az irodalom íro tt v á lto z a ta is. Szóbeliség és írásb eliség , népk ö ltészet és m űkö ltészet, n ép szerű és m ag as sz in tű irodalom , iro d alm i és h étk ö zn ap i szöveg évszázadokon á t kölcsönös e g y ü tth a tá sb a n élt és él m a is. Az iro d alm iság te h á t az írásb eliség n él tág ab b fogalom, u g y an ak k o r azonban szű k eb b n ek is te k in th e tő . S zűkebbnek, m e rt a m ű v észetek egyik á g a k é n t a szép iro d a lm a t é rtjü k ra jta . A zt a szép iro d alm at, am ely esz té tik a i ta p a s z ta la tta l: a szépség élm ényével és a m egértés, önm eg é rté s öröm ével a ján d ék o zh atja m eg olvasóit. A tö rtén ele m különböző k o rsz a k a ib a n a szépirodalom ba tarto zó for m ák köre hol k iterjed t, hol szű k ü lt. V agyis a fogalom éppúgy, m in t m aga az irodalm i jelenség, változott. A s z é p i r o d a l o m t á r s a d a l m i s z e r e p e • A szép iro d alo m n ak fel m é rh e te tle n tá rs a d a lm i jelentősége van. Az író n em csu p án tü k ö rk é p é t ad ja az áb ráz o lt v aló ság n ak , eg y szersm in d állásfo g lalását, n éz e te it is kifejti. íté le te t m ond k o ra tá rsa d a lm á ró l, k ip ellengérezi a visszahúzó erőket, a helyes cselekvés p é ld á já t állítja olvasói elé. így nyilvánvaló, hogy k ih a t a tá rsa d a lo m életére, a la k u lá s á ra . A m ag y ar irodalom g y ak ran v á lt a n em zeti azonosság m értékévé. C sak p éld ak ép p en u ta lu n k itt k la sszik u s iro d alm u n k egy-két a la k já ra . A k eresztén y eg y ség tu d a t és a teljes m ag y ar m a g á ra h a g y o ttsá g érzése ta lá lt feloldást a XV. század i m a g y ar irodalom ban, ab b an az eszm ében, hogy a m ag y arság a k eresztén y ség védőbástyája. A h a z a és a k e re sz té n y ség első összekapcsolása J a n u s P an n o n iu s k ö ltészetéb en tű n ik fel, m ajd m ag y ar nyelven B alassi B álin t m űveiben k ap világ iro d alm i r a n gú kifejezést. Z rínyi M iklós Szigeti veszedelem cím ű eposza közösségform áló és cselekvésre m ozgósító tö rtén elem értelm ezés. K azinczy és nyelvújító tá rs a i p éld áu l az irodalom lényegét a n n a k te k in te tté k , hogy v isszaad ják egy n em zet ö n tu d a tá t, és felsza b ad ítsák az elnyom ás alól. V ö rö sm arty és Kölcsey a Szózat és a H im nusz írói is e célból a lk o tta k , jó lleh et k im ag asló an m űvészi form ában. K ato n a Jó zsef Bánk bánját a n em zeti függetlenséget, n em zeti érd ek eg y esítést szorgalm azó eszm éje em elte n em zeti d rám á v á. Petőfi verseivel fe ltü zelte a népet, és fo rrad alo m ra b u z d íto tta őket. A m ag y ar nyelv egyik legnagyobb m esterén ek , A ran y J á n o s n a k a n em zeti k u ltú ra és tö r té nelm i tu d a t m eg terem tése volt a fő m űvészi törekvése. Ezek az írók 5
életü k középpontjába h ely ezték az iro d alm at, de szo lg áltak is vele. M in dehhez p ersze szükség volt a r r a a tá rs a d a lm i re n d sz e rre és az el n y o m ásra, am i azokban az időkben volt. Később, az első és a m ásodik v ilág h áb o rú so rán az irodalom volt az egyetlen eszköz, am ellyel a felfordult v ilág b an is m eg tu d ta őrizni a k u ltú rá t és az erkölcsöt. E zekben az időkben az irodalom ezt je le n te tte , és azt, hogy az utó k o r sz á m á ra m egörökítsék azt, a m it ők á télte k , in tő p éld a k é n t szolgálva. R ad n ó ti p éld áu l p o n to san ezt te tte , am ik o r üld ö z te té se i so rán n ap ló t írt. V aló ság h ű en k ö zv etíte tte az olvasónak a z t a k ö rn yezetet, am elyben ő alk o tn i volt k én y telen . L ehet, hogy ezen e se m ények n élk ü l is olyan alk o táso k szü letn ek , am elyek m é ltá n te szik az iro d a lm a t m űvészetté, de h a eljá tsz u n k a g o n d o lattal, hogy m ennyi m in d en t v e s z íth e ttü n k volna, h a ezek a költők n em ebben a k ö rn y eze t b en élnek. Vagy vegyük Jó zsef A ttila H a zá m cím ű szo n ett-so ro zatát. E k ö ltem ény egy töb b k ö tetes regényfolyam té m á já t tö m ö ríti 98 sorba olyan rem ekléssel, hogy a nem zeti nyom or, az ezernyi fa jta népbetegség teljes költői k ó rk ép ét nyú jtja, a tü n e te k tő l a kórelőzm ényekig. A m ilyen pon tossággal követik a sorok a szo n ett rím k ép letén ek bonyolult s z e r k ezeti vázát, ugyanolyan p o n to san tü k rö zi a v ers gondolati v áza a t á r sad alm i valóság m ég bonyolultabb szerk ezetét. A m egdöbbentően k o n k rét és elgondolkodtatóan á lta lá n o s érv én y ű k ép ek egy szociológiai elem zés logikájával lá tta tjá k azo k at a lá th a ta tla n erőket, am elyek az ad o tt tá rsa d a lo m fő típ u sa in a k m o zg ásterét m eg h atáro zzák . Ok és okozat m indig szem besül egym ással: a szapora csecsem őhalál, az egy ke, az A m erik áb a kitántorgó m ásfélm illió m a g y ar szem b e sítte tik a fö ld esúrral, ak i csákányosokkal p u s z ta tért nyit, szétveret fa lu t és ta nyát, s a k arte lle k k el, am elyek kuncogó krajcárral fizetik ki a m u n k á so k at - , de ezeknek az o k o knak is v a n n a k okai, s az okozatoktól szen vedő n ép végső soron ön m ag a az oka ezeknek az okoknak, h iszen m a g á va l kötve m in t a kéve, su n y it vagy p a ra n cso t követ. Közösségi sorsvállalás, felelősségérzet és m űvészi m inőség ta lá lk o z á sá n a k eredm énye, hogy Illyés G yula „korszakról k o rsz a k ra m e g írta m indig a m aga és n em zete n ag y v e rsé t”. A XX. század kö rü lm én y ei között is képes volt érv én y t szerezn i a n n a k a közösségért cselekvő k ö l tői m a g a ta rtá s n a k , m elynek n ag y p éld áit a k la sszik u s m ag y ar iro d a lom olyan a la k ja ib a n lá tta , m in t Z rínyi és Petőfi. J e le n tő s v ersei - N em m enekülhetsz, A kacsalábon forgó vár, H a za a m agasban, N em volt elég, A reform áció genfi em lékm ű ve előtt, Egy m o n d a t a zsarnokságról, Á rp á d , B artók, K oszorú —a m a g y ar tö rtén ele m egy-egy k o rszak án ak , egy-egy p ro b lém ájá n ak a n em zeti tu d a to t fölrázó m egítélései. N em egy 6
esetb e n a m a g y ar k u ltú ra b ecsü letén ek is védjegyei. P ró zai m űvei ön é le tra jz a v o n alán h a la d v a a d n a k átfogó k ép et a XX. század i m ag y ar történelem ről. D rám áib an , so rra veszi a m ag y ar tö rtén ele m sorsdöntő h ely zeteit, hogy az elm u la sz to tt leh ető ség ek elem zésével új é rte lm ű h aza fiság ra ösztönözzön. A m ű alk o táso k te h á t „a teljes ig azság ” hordozóivá v áln ak : úgy m u ta tn a k be bizonyos éle tté n y e k e t —az ad o tt e sete k b en érzelm i k ap cso la to k a t hogy egy-egy u ta lá s s a l kijelölik tén y leg es h ely ü k et ab b an a világban, am elyben élnek, s azo k at a m o zzan ato k at á llítjá k előtérbe, am elyekben leginkább te tte n érh ető k a tö rtén elm i p illa n a t egészét m eg határozó erők h a tá sa i. A z i r o d a l o m o k ta tó , n e v e l ő h a t á s a * M ivel az irodalom a v aló sá got ábrázolja, különböző korokról, em b erek életérő l ad h iteles k ép et bizonyos tu d á s s a l is felvértez b en n ü n k e t, s ezzel h o zzájáru l m ű v e ltsé günk g y arap ításáh o z. Az irodalom te h á t ism e re te k e t n y ú jt és o k tat. Azzal, hogy az iro d alm i alk o táso k k ép ze letü n k re h a tn a k , hogy bizo nyos gondolatokat, érzések et v á lta n a k ki b e n n ü n k —te tte in k e t is befo lyásolják. Az író úgy v ilág ítja m eg a tá rs a d a lm i élet jelen ség eit, hogy s a já t n é ze teit is kifejezi. H őseit úgy fo rm álja meg, hogy egyesek elism e rést, sze re te te t, ro k o n szen v et v á lta n a k ki az olvasóból, m ások viszont m egvetést, ellenszenvet. A szép, érté k e s em beri tu lajd o n ság o k k al fel ru h á z o tt hősök p éld ája a r r a ösztönöz, hogy kövessük ő k et te tteik b en , így egy-egy irodalm i m ű o lv asása so rán jobban m eg értjü k a tá rs a d a lm i élet és az em beri k ap cso lato k bonyolult viszonyait, s ezá lta l sokkal job ban, p o n to sab b an é rté k eljü k s a já t cselek ed etein k et, sokkal v ilág o sab b a n lá tju k te n n iv a ló n k a t. A szépirodalom te h á t ta p a s z ta la to k a t nyújt, form álja je llem ü n k et, v ilág n éze tü n k et. U gyanilyen fontos é rté k e t n y ú jta n a k s z á m u n k ra a m ú ltb eli m ű a l kotások a zá lta l, hogy egyedül ezek őrzik m eg a h a jd a n i korok életén ek élm én y szerű en érzék i képeit. In n e n tu d h a tju k meg, hogy a m ú zeu m o k b a n lá th a tó tá rg y a k h aszn áló i, a tö rtén elem k ö n y v ek b en olv ash ató ad ato k és összefüggések elszenvedői hogyan éreztek , m ik én t v o ltak v i d ám ak vagy szom orúak, m it c sin á lta k a csatá k o n és a te rm elé si viszo nyok fejlesztésén kívül —m ilyen volt az élet a m ag a teljességében. Az irodalom te h á t az em beriség em lékezete is. Az irodalom m egörökíti a m ú lta t és a jelen t, s a la k ítja a jövőt. H iszen az em ber, vagy ta lá n a világ jobbá té te le az irodalom igazi, örök felad ata.
7
Bret Mulligan: Athén, 2012
AZ IRODALOM BÖLCSŐJE A z e u r ó p a i k u l t ú r a b ö lc ső je • „M inden tu d o m á n yo s ism eretnek és a fo rm a m in d en szépségének G örögországban ra k tá k le a z alapját. ” H erd er jellem ezte így a görög m ű v észet h a tá s á t az em beriség k u ltú r tö rté n e té re . Az ókori görögök n ép e K r. e. a m ásodik évezredben te le p e d e tt m eg a B alkán -félszig et déli részén. I tt —a fejlettebb déli és k eleti n épekkel szoros é rin tk ezésb en - a görögség gyors fejlődésnek in d u lt, s m á r ebben a k o rb an n ag y m űvészi a lk o tá so k a t h o zo tt létre. Az ókori G örögország a m ú z sák o tth o n a és a tu d o m án y o k bölcsője is volt. I tt a la k u lta k ki az iro d alm i m űnem ek: a líra, az epika, a drám a. G örögország volt a bölcsője a b eszéd m ű vészetének, a retorika k ia la k u lá sá n a k is, am ely et a p o litik ai viszonyok h ív ta k életre. Az ókori görö gök egyik legnagyobb szellem i teljesítm én y e a filozófia volt. A filozófiát a tu d om ány ok és m űvészetek, sőt m in d en tu d á s, ism eret, ta p a s z ta la t összegzésének te k in te tté k . Az irodalom és m ű v észetek szem pontjából a k é t m eghatározó ókori görög filozófus P la tó n és A r is z to te lé s z . M in d k e tte n a filozófia n ag y rendszerező!. Az iro d alo m elm élet szem pontjából A risztotelész legm eghatározóbb m űve a Poétika, am ely esz té tik a i, irodalom elm életi, m ű fajelm életi alap m ű . A Poétika év száz a d okra m e g h atáro zta, befolyásolta az irodalom hoz, m ű v észetek h ez való viszo nyulást, é rté k íté le te t. T e h á t az ókori görögök hag y o m án y o zták 8
E u ró p á ra az irodalom eszté tik a i, m űfaji, form ai stb. a lap jait, a keresztén y ség pedig az irodalom hoz való v iszo n y u lást és a n n a k erkölcsi n o rm áit. Az iro d alom tud o m án y jelenlegi á llásp o n tja sz e rin t az eu ró p ai iro dalom k ezdete az ep ik a szü letésév el esik egybe, az első szépirodalm i a lk o táso k u g y an is elbeszélő m űvek voltak. Az első elbeszélő —ak irő l a legtöbbet tu d u n k H o m ér o sz , b á r é le tra jz á t nem ism erjü k , m égis több görög polisz (városállam ) tisz te lte s a já t p o lg árak én t.
HOMÉROSZ ÉS EPOSZAI A görög irodalom első és legnagyobb köl tője, a világirodalom egyik legkiemelkedőbb alakja Homérosz. O az első költő, akinek neve ránk maradt. „Azofe közé a világalkotó géniuszok közé tartozik, amilyen csak há rom-négy, ha megjelent az egyetemes iroda lomtörténet folyam án.”(Szerb Antal) É l e t p á l y á j a • A leg en d ás h írű görög költő szem élyét teljes hom ály borítja. V alam ikor Kr. e. a V III. század b an élh e te tt, és K is-A zsia volt a szülőhazája. S zülővárosa v ita tá rg y a volt. E rrő l szól egy ókori epigram m a: H ét város verseng, m elyikü k fia volt H omérosz: / S zm ü rn a , Rhodosz, Kolophón, S za la m isz, / K hiosz, Aragosz, A thén. H érodotosz, a görög tö rté n e tíró v ak énekm ondónak, r a p s z ó d o s z n a k 1 nevezte. A h ag yom ány iste n i s z á r m a zású én ek esn ek festi, ak i v ak k o ld u sk én t vándorol városról v áro sra, a szegények közt él, és d aln o k v ersen y ek en vesz részt. S o rsá t tra g ik u s nak, őt m a g á t pedig v ég telen ü l bölcs em b ern ek képzelték. L egvalószínűbb szü letési helye S zm ü rn a, az ered etileg aiol, de k o rán ión befolyás a lá k erü lő város. B izonyosnak tű n ik , hogy H om érosz hoszszú ideig ta rtó z k o d o tt K hiosz szigetén. L ehetséges, hogy lösz szigetén h a lt meg; it t h ó n ap o t n ev eztek el róla, s írjá t pedig k u ltik u s tisz te le tte l övezték. B izonyosnak lá tszik , hogy a k ö ltőt erős szála k fű zték a kisázsiai p artv id ék h ez, az ión szigetekhez; errő l ta n ú sk o d ik az eposzok n y elv h asz n álata, az ión n y elvjárás.
1 rapszódosz - görög énekmondó, ünnepi alkalmakkor (állami ünnepeken, lakomákon, esküvőkön stb.) az egybegyűltek szórakoztatását szolgáló személy, királyi udvarok hivatásos énekmondója; rendszerint ismert történeteket, hősökről szóló vagy a házigazda dicséretéről szóló énekeket ad elő 9
A h o m é r o s z i k é r d é s e k • H om érosz a la k já t és m ű v eit is rejtély övezi m ind a m ai napig. K icsoda o? É lt-e eg y általán , vagy a név csu p án költőt jelen t? Az íliá s z és O düsszeia egy vagy több szerző m űve? H om érosz csu p án összegyűjtötte a szájhagyom ány ú tjá n te rjed ő és több kisebb szövegegységből álló m itik u s, leg en d ás tö rté n e te k e t, ősepo szokat? Az iro d alo m tö rtén et ezek et a k é rd é se k e t h o m é r o s z i k é r d é s e k n e k nevezte el. A hom éroszi k érd ések k ö rü l fo ly tato tt h o sszú v itá k ered m én y ek ép pen m a m á r világos, hogy ilyen ú to n nem jönnek, és nem jö h e tte k lé tre nagy költői alkotások. A k é t eposzban az egységes szerkezet, a m űvészi tu d a to s sá g m á r igazi költőegyéniség kezére vall. Az Iliá sz és O düsszeia k eletk ezése kb. a K r. e. V III. sz á z a d ra esik, és Ió n iáb a n (a m a i KisÁ zsia n y u g a ti p a rtjá n ) m e n t végbe. Az Iliá sz t á lta lá b a n régebbinek, az O d ü sszeiá t v alam ivel későbbi n ek vélik a tudósok. Az u tó b b it so k an egy, az Iliá sz költőjétől különbö ző, későbbi poéta m űvén ek ta rtjá k , ak i m á r az Iliá sz t ism erv e és k ö v et ve, bizonyos m érték ig u tá n o zv a a lk o tta m eg m ásféle, de p éldaképével felérő rem ek m ű v ét, az O düsszeiát. Az ú jabb kori iro d a lo m tö rté n e t-írá s egyik á llá s p o n tja az, hogy a k é t eposz nem egy időben k e le tk e z e tt. A k é t m ű szem léletb eli e lté r é seiből a r r a k ö v e tk e z te tte k , hogy sz ü le té sü k k ö zt több n em zed ék n y i id ő különbség van. M íg az I liá s z az a ris z to k ra tik u s k irály ság o k id ejét idézi, az O düsszeia in k á b b a d e m o k ra tik u s tá rsa d a lm i rendszerét. A v ilág szem léletb eli kü lö n b ség m e lle tt szerk eze ti, fo rm ai e lté ré s e k is u ta ln a k a r ra , hogy a szerző n em le h e t u g y a n a z a szem ély. A v itá k m áig n em ü lte k el.
Irodalomelméleti ismeretek A z eposz • Az epika műnemébe tartozó legősibb epikus műfaj. Szájhagyomány útján örökölt hősmonda, hősi ének. y\o t* ietve: Az e p o s z v e r s e s n a g y e p ik a i a lk o tá s , m e ly n e k r e n d k ív ü li k é p e s s é g e k k e l r e n d e lk e z ő h ő s e t e r m é s z e t fe le t t i lé n y e k tő l is tá m o g a tv a e g y e g é s z k ö z ö s s é g so r s á r a k ih a tó t e t t e k e t h a jt v é g r e . M e g k ü lö n b ö z te tü n k n a iv - és m ű e p o sz t. a) n a iv eposz: ősi mondákból indul ki, szájhagyomány útján terjed, szerzője ismeretlen: Gilgames, Mahábhárata, Rámájana, Kalevala, Kalevipoeg; b) m űeposz: szerzője ismert, írásos formája van: Homérosz eposzai, Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem. E poszi kellék ek. • Eposzi sajátságoknak is szokták nevezni. Invokáció: múzsák, illetve valamely istenség segítségül hívása a mű megírásához. 10
• P ropozíció: tárgy megjelölés —a fő téma rövid megjelölése. • E n u m eráció : seregszemle - katalógusszerű felsorolás. • D eus ex m a ch in a: isteni gépezet —természetfeletti lények beavatko zása. • R e ta rd á tio : késleltetés - a cselekményt döntően befolyásoló események híre késve jut el az érintettekhez. • A n tic ip atio : előremutatás —egy későbbi fontos eseményre való utalás. • In m é d iás rés: a dolgok közepébe vágva - az eposz cselekményét nem a kezdő pillanattól kezdi a szerző. Nem ism erteti a trójai mondakört, egysze rűen onnan kezdi, ahol a történet szempontjából fontos. • E p ith e to n o rn a n s: állandó jelzők - a történetben szereplő hősöket, is teneket jelzős szerkezettel vezeti be a szerző és a cselekménysorban is alkal mazza: szőke hajú Menelaosz, leleményes Odüsszeusz, bagolyszemű Pállasz Athéné, elmés Télemakhosz. •A z id ő m é rté k e s v e rse lé s • Az ókori eposzok időmértékes verselésűek. Ez azt jelenti, hogy rö v id és h o sszú szótagok váltakoznak a verssorokban egy bizonyos meghatározott rend alapján. R övid a szótag, ha benne rövid magánhangzó van, s azt legföljebb egy mássalhangzó követi (kel). A rövid szótag időtartam a 1 móra. Je le : w. H osszú a szótag, ha magánhangzója hosszú, vagy ha a szótag rövid m a gánhangzóját egynél több mássalhangzó követi (kél vagy kelt). Ez utóbbi sza bály akkor is érvényes, ha a második mássalhangzó m ár a következő szó ele jén található (kel föl). Jele: -. A hosszú szótag kiejtésének időtartam a nagyjá ból a rövid kétszerese, vagyis 2 mora. Az időmértékes verselés alapegysége a v ersláb . Egy versláb két, három vagy négy szótagból áll, s kötött a rövid és hosszú szótagok sorrendje. Nagyon sokféle v e rslá b létezik, de a homéroszi eposzokban a következők fordulnak elő: d ak tilu s: - w (egy hosszú és két rövid szótag); sp o n d eu s: — (két hosszú szótag); tro c h e u s: - ^ (egy hosszú és egy rövid szótag). Az eposzok hagyományos versformája a hexameter, mely h at verslábból áll. Ezek mindegyike daktilus vagy spondeus. Az ötödik versláb mindig dak tilus, az utolsó mindig spondeus. y \e t*. éctvcf H e x a m e te r n e k a h a tm é r té k ű , h a t v e r s lá b b ó l á lló verssort n evezzük .
1 2. 3. 4. 5.
Mit nevezünk eposznak? Mi a különbség a naiv eposz és a műeposz között? Soroljatok fel néhány példát! Melyek a legfontosabb eposzi kellékek? Mit nevezünk időmértékes verselésnek? Sorold fel a verslábakat! Mi a hexameter?
A TRÓJAI MONDAKÖR A hom éroszi eposzok tö rté n e té n e k alap ja a görög m itológia. A zokra a m ítoszokra épülnek, am elyek a tró jai h áb o rú (Kr. e. kb. XII. század) tö rté n e té t m agyarázzák . A hhoz, hogy é rts ü k az eposzok v ilág át, elő ször a t r ó j a i m o n d a k ö r r e l kell m eg ism erk ed n ü n k . A tró ja i m ondakör, a görög m ondák leg ism erteb b összefüggő m on dacsoportja. K özéppontjában a tró ja i h áb o rú áll, m elyet H elén a s p á rta i k irály n é m eg szö k tetéséért a csábító P a risz h a z á ja ellen in d íto tta k a görögök, s m elynek tized ik évében P riam o sz k irá ly v áro sa elp u sztu lt. A legnagyobb hős a görögök o ld alán A khilleusz, a tró ja ia k részén H ektór, P riam osz fia; m in d k e tte n elesn ek T rója a la tt. A té m a legnevezetesebb feldolgozása H om érosz k é t eposzá, az Iliász, m ely a tró ja i h á b o rú u to l só s z a k a sz á t foglalja egységes kom pozícióba, és az Odüsszeia, m ely a Trója alól h a z a té rő ith a k a i k irály , O düsszeusz k a la n d o z á sa it ad ja elő. A tró jai m ondakörhöz csato lja R óm a e re d e tm o n d áját V ergilius Aeneise: A eneas, P riam osz unok ája, Trójából m en ek ü l az ősi iste n ek k el Itá liá b a . A T rója ellen induló h a jó h a d é rt en g esztelő á ld o zatn a k b e m u ta to tt Ip h igeneia, és atyja, a T rója alól h a z a té rő A gam em nón, k in ek h ű tle n felesége okozza h a lá lá t, az a ty já é rt b o sszú t álló O restes, H ek tó r r a b ság b a h u rco lt an y ja és h itv ese stb. a görög tra g é d iá n a k szo lg á lta tta k többször feldolgozott tá rg y a t.
Grill: Parisz ítélete, 1774 12
ERISZ ALMÁJA (r ö v id ítv e ) Pélion szik lav áráb an , hol a te n g e r isten n ő jén ek , T h étiszn ek a lak o d a lm á t ü n n e p e lté k a m ürm idónok k irály áv al, P éleu sszal, a nagy h írű hős, A khilleusz jövendő ap jáv al, am ely re E riszen kívül m in d en iste n sé g et m eghív tak . T ö rtén t, hogy E risz, az irigység és viszály is te n nője, a v id á m an lak m áro zó k közé egy a ra n y a lm á t g u ríto tt ezzel a bevé s e tt fe lirattal: „A LEG SZEB B N EK !”, és k a já n n ev etéssel m á r el is tű n t. —E ngem illet az aran y alm a! —m o n d ta eg yszerre h áro m iste n n ő is. Az egyik H éra volt, ak i avval d icsek ed ett, hogy ő a legfőbb isten n ek , Z eusznak a felesége. A m ásik P aliasz A théné, a szűz isten n ő , k in ek szép szem éből su g á rz o tt az értelem . A h a rm a d ik A phrodité, a szerelem istennője, ak i vágyódva n y ú jto tta k ezét az a ra n y a lm a felé, a z t állítva, hogy fia p a jtá sa i, a pajkos Erószok k ü ld ték , sen k i m ásn ak , csak neki, m e rt n á la szebb sen k i nem le h e t a világon. L á tta m á r Zeusz, hogy az iste n n ő k vetélk ed ése felborítja a szép eg y etértést, s hogy a civ ak o d ásn ak elejét vegye, szó líto tta H erm észt, az iste n e k követét. —M enj el T rójába, fiam - h a g y ta m eg n ek i —, és k eresd m eg P riam o sz k irály fiát, P a risz t, o tt le g elteti a n y á ja t az Id a hegyén. V idd el n ek i az a ra n y a lm á t, és bízd r á nev em b en a döntést: ő a legszebb férfi a h a la n dók között, ítélje meg, m elyik a legszebb istennő, és a győztes az ő k e zéből vegye el a ju ta lm a t. F elöltötte H erm ész sa ru já t, kezébe v e tte a h írv iv ő p á lc á t és az a ra n y a lm á t, és a h áro m isten n ő v el eg y ü tt ú tr a k e lt T rója felé. O tt t a lá lta a k irály fit az Id a hegyen, m e rt P arisz a p ászto ro k közt élt. (...) T ág ra n y ito tta szem ét a p ászto r, am ik o r m e g p illan to tta az iste n n ő k e t H erm ész k íséretéb en . Alig tu d o tt szépségükkel b etelni. Tetőtől ta lp ig szem ügyre v ette m ind a h á rm a t, szin te e lv a k íto tta a ragyogás, de nem a k a r t e lh a m a rk o d o tta n dönteni. E kkor közelebb lé p e tt hozzá P állasz A théné, és így szólt. —H a nekem ítéled az a ra n y a lm á t, m in d en m ű v észetre m e g ta n íta lak, és szülővárosod hős o ltalm azó jáv á teszlek! —É n egész Á zsiát v etem u ra lm a d alá, h a engem v álasz tasz - íg érte az iste n e k k irá ly á n a k a felesége, H éra. De A phrodité teljes szépségét fe ltá rta P a risz előtt, és édes mosolylyal s u tto g ta a fülébe: — É n a legszebb földi asszony szerelm ével foglak m egju talm azn i. H elen ét adom neked, M enelaosz feleségét, ak i u tá n szü n te le n ü l sóvárog m inden férfi földön és az O lüm poszon. M it kezdesz a bölcsességgel, m it h a sz n á l neked a h atalo m , h a fu t tőled a szerelem ! H allg ass h á t szíved szav ára, és engem k iá lts ki győztesnek!
M ég be sem fejezte szav ait a szerelem isten n ő je, s P arisz elbűvölten n eki n y ú jto tta az a ra n y a lm á t. G únyosan m érte végig k é t v e té ly tá rsá t A phrodité, és d ia d a lm a sa n ellibegett. S érelm ü k et szívükbe zárv a a legyőzöttek is tá v o z ta k H erm ésszel, m iközben H é ra e s z a v a k a t m ondta: - így h á t e m ia tt a fajankó m ia tt lesz átk o zo tt Trója, és em észti el a h áb o rú tüze. F a la i leom olnak, fiai porba h u lln ak , gyerm ekei m eg asszonyai az ellenség v éd telen zsák m á n y áu l esnek! (...) (...) A feldühödött iste n n ő k Zeusztól kö v eteltek véres elég tételt, ak i e lh a tá ro z ta T rója p u s z tu lá s á t. R övidesen görögök és tró ja ia k e g y a rá n t ta p a s z ta lh a ttá k , m ily gonoszul és g á tlá s ta la n u l szab ják m eg és ir á n y ítjá k az égi lakók az em berek so rsát. (...) P a risz h ajó t ácso lta to tt és S p á rta felé in d u lt, ahol M enelaosz k irá ly u ralk o d o tt, a gazdag T ró ján ak a k k o rib a n jó b a rá tja . Nyolc n ap ig időzött P a risz a k irály i v á rb a n m in t tisz te lt és ü n n e p e lt vendég. A k i lencedik éjjel M enelaosz felesége, H elené, ak i A phrodité v aráz sátó l m egérintve m á r az első p illa n a tb a n vakon b e le sz e re te tt a hosszú szemp illájú és göndör, fekete h a jú tró ja i királyfiba, ö n k én t szökött csáb ító já v a l m iu tá n a k irály i k in csek nagy ré sz é t m agához v ette. (...) A m ikor m eg érk eztek T rójába, m in d en férfi úgy e lv ak u lt szépségétől, hogy ü n n epélyesen m egesküdtek, sohasem ad ják v issza a görögöknek ezt az észbontó földi szépséget, b á rm i legyen is m a k acssá g u k következm énye. C sak K asszan d ra, P riam o sz leán y a, P a risz te stv é re ö ltö tt gyászt, h a já t m egtépdeste, és e lh a jíto tta aran y o s fáty lát. A k irály lán y a jövőbe lá to tt, s tu d ta m ilyen v eszedelm et hoz T ró jára, h a befogadja falai közé a s p á rta i asszonyt. J ó s la ta in a k azonban sen k i sem h itt. (...)
A 0 | Amit a műről tudnod kell!
ÍLIÁSZ T örténelm i h á tté r • A homéroszi eposzok története nemcsak a görög h it világ mítoszaiban gyökerezik, hanem a görög történelem eseményeiben is. Trója ostroma történelmi tény. A kis-ázsiai partvidék híres kereskedővárosát valóban feldúlták a görög törzsek Kr. e. a XII. század környékén. Heinrich Schliemann német régész Priamosz király mesés kincseinek keresése során talált rá Trója (Ilion) városára 1870-ben. A ásatások során talált leletek iga zolták az Iliász cselekményének történeti valóságát: több mint háromezer év vel ezelőtt folyt le az a háború, melyet a görögök viseltek a kis-ázsiai Trója ellen. A történet mondái előzményére m ár utaltunk (Erisz almája), amikor Parisz ítélete nyomán maga ellen hangolja H érát és Pállasz Athénét, s ez vé gül a trójai háborúhoz vezet. 14
K eletkezése • Kr. e. a VIII. század elején, a legenda szerint Homérosz ifjú korában alkotta művét. Műfaja eposz. Címe a trójai mondakörre utal, Trója görög neve Ilion, tehát Iliász - Trójáról szóló történet. T ém ája • Akhilleusz haragja és enyhülése. Az Iliász, a haragvó hős törté nete. A vérig sértett hős, Akhilleusz elhatározza, hogy nem harcol tovább, amíg a fővezér, Agamemnón ki nem engeszteli. Akhilleusz, a főhős, félisten (anyja Thétisz istennő, aki az örök élet vizébe m erítette csecsemő fiát sarká nál fogva, így csak ott sebezhető). Idő: a háború 10 évéből 51—52 nap esemé nyeit emeli ki, lineárisan halad a cselekmény. Helyszín: Trója. S zerkezete • 24 énekből áll, szerkezetileg egységes, tudatosan megalko tott mű. A történet négy alappillére: 1. Akhilleusz és Agamemnón viszálya. Akhilleusz visszavonul a harctól 2. Patroklosz halála 3. Akhilleusz kiengesztelődése 4. Akhilleusz és Hektór párviadala; Hektór halála és temetése Erre a vázra csatajelenetek és egyéb epizódok (Akhilleusz pajzsának leírá sa, Hektór és Andromaché búcsúja stb.) épülnek. Az eposz Hektór temetésével zárul. Verselése • Időmértékes verselésű, terjedelme 15 700 hexameter. Nyelve zete: ión, aiól dialektikus keveréke. C selekm énye • Apollón papjának lányát Agamemnón elrabolta, ezért az isten dögvésszel büntette az akhájokat. Akhilleusznak megjósolták, a lányt vissza kell adni. Agamemnón engedett a kérésnek, de cserébe elvette Akhilleusztól Briszéiszt, kedves rabnőjét. A hős megharagudott, és nem h ar colt tovább. Agamemnón ráébredt arra, hogy Akhilleusz nélkül nem győzhet nek a görögök. Engesztelő küldöttséget irányított Akhilleuszhoz, de az még ellenállt. Abba egyezett csak bele —Nesztor, a legidősebb görög vezér kérésére —, hogy legjobb barátja, Patroklosz öltse fel az ő ruháját, s az ő fegyverzetében induljon harcba, hogy ezzel a trójaiakat megtévesszék. Nesztor abban remény kedett ugyanis, hogy Akhilleusz puszta látványa elrettenti az ellenséget. Reménye azonban nem igazolódott be.
Frantz Matsch: Akhilleusz diadalmenete, 1892 15
Hektór — a trójai királyfi megölte Patrokloszt, s elvette a fegyvereit. Akhilleuszt megrázta barátja halála, békét kötött Agamemnónnal és új fegy verzetben —amelyet Héphaisztosz, a sánta kovács-isten készített szám ára — visszatért a harcba. Akhilleusz szörnyű pusztítást visz véghez a trójaiak soraiban, s végül —Pállasz Athéné segítségével —elfogja és megöli Hektórt. Bosszúvágyát azonban ez sem csillapítja, tizenegy napon át gyalázza a holt testet szekeréhez kötve hurcolva a porban. Dühöngésének csak az agg Priamosz könyörgése vet véget, aki eszébe ju t tatja az o hazatérését váró édesapja bánatát. Akhilleusz ekkor fegyvernyug vást rendel el, s kiadja a trójai királynak fia holttestét. Hektórt kilencnapos gyász után tem etik el, s ezzel végzó'dik az eposz.
S zerep lő k : T R Ó JA IA K <-» A K H Á JO K EM BEREK P a r is z — királyfi, a h áb o rú okozója
M e n e la o sz - H eléné férje
H e k tó r - P arisz b áty ja
A gam em nón te stv é re
P o lü d ó r o s z - H ek tó r öccse
A k h ille u s z - félisten
P r ia m o sz - T rója k irály a
P a tr o k lo s z - A khilleusz b a rá tja
R h é sz o sz - szövetséges
O d ü s sz e u sz - Ith a k a k irá ly a
D o ló n - tró jai kém
A iá sz - ak h áj harcos
-
M enelaosz
ISTENEK A p h r o d ité
H éra
A p o lló n
P a lia s z A th é n é
A e n e a s (A phrodité fia)
T h é tis z
H e r m é sz (P riam osz segítője)
P o s z e id ó n
Az isteneknek ebben az eposzban óriási szerep jut. Részt vesznek az eseményekben, irányítják a háború menetét, az emberek csak játékszerek. Beavatkozásukkal többször megfordítják az eseményeket. 16
Az isteneket tulajdonképpen egyedül a halhatatlanságuk különbözteti meg a földi emberektől, hiszen reakcióik, gesztusaik, cselekedeteik pontosan olyanok, mint bármely halandóé. ■ A khilleusz: az Iliász központi figurája, a görögök legkiválóbb bajnoka. Bátorsága, vitézsége és rettenthetetlensége m iatt az arisztokrácia világának eszményített hőse. Nemcsak vitézi ereje, halálmegvető bátorsága emeli min den görög és trójai hős fölé, nem csupán isteni származása, hanem a sors lá tá sának és vállalásának az a tudatossága, hogy két lehetősége van, két emberi m agatartás között választhat: vagy hős marad és rövid életű lesz, vagy megfu tamodik és névtelenül él sokáig. Akhilleusz a hősi halállal megszerzendő h ír nevet választotta a nincstelen, dicstelen élet helyett. Bár nem ő a sereg főve zére, hanem Agamemnón, a háború kimenetele mégis tőle függ. Akhilleusz az egyetlen fejlődő jellemű hőse az eposznak. Makacssága megtörik Patroklosz halála után, s önvád gyötri. Hektór holttestének meggyalázásával sem tud megnyugodni. Megbékélés csak akkor száll lelkére, amikor Priamosz fia holt testéért könyörög, kezet csókol neki az agg király. Akhilleusz ekkor apjára gondolva képes megtisztulni, a megbocsátó szánakozás és közeli halálának tudata legyűri benne a vadságot, emberséges lesz. Ez az Akhilleusz Homérosz ideálja, aki az egész emberi sors szomorúságán könnyezik. ■ A gam em nón: Mükéné királya; felesége Klütaimnésztra. Mikor testvé rének, Menelaosznak feleségét, Helenét elrabolta Parisz, Trója ellen vonult. ■ H ektór: trójai királyfi, Priamosz és Hekabé legidősebb gyermeke, Parisz testvére. Felesége Andromakhé, gyermeke Asztüanax. A trójai háborúban megöli Patrokloszt, ő maga Akhilleusz dárdájától esik el. ■ P arisz: trójai királyfi, Priamosz és Hekabé gyermeke, Hektór testvére. Anyja álmot látott, hogy fia okozza Trója vesztét, ezért egy pásztorra hízta, hogy ölje meg, de az felnevelte. Helené elrablásával előidézi Trója bukását. ■ P riam osz: Trója királya, Hekabé férje, Hektór és Parisz apja. Neoptolemosz, Akhilleusz fia ölte meg.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Mikor élhetett Homérosz? Mit tudunk a születéséről? Milyen műveket írt Homérosz? Mi a „homéroszi kérdés”? Milyen névből származik az Iliász címe? Említs szereplőket az Iliász című eposzból! Milyen származásúak? Akhilleusz származásáról mit tudsz? Hány alappillérre épül az Iliász című eposz? Mi a szerepük az isteneknek az eposzban?
17
ELSŐ ÉNEK A DÖGVÉSZ A khilleu sz haragja (ré szle t) Átreidész Agamemnón a Tróját ostromló görög sereg vezére megsérti Khrüszészt, Apollón papját és elrabolja lányát. Mikor az apa tiszteletteljes szavakkal és óriási váltságdíjjal megy a görög hajókhoz, Agamemnón durván megsérti, és elkergeti a papot. Apollón megtorolja a papját ért sértést, kilenc napon át tartó dögvésszel sújtja a görög tábort. Apollón haragja csak akkor csitul, ha óriási ajándékkal engesztelik ki papját. Agamemnón mérgesen en ged, de kárpótlásul a lányért elveszi Akhilleusz gyönyörű ágyasát, Briszéíszt. Akhilleusz megsértó'dik, s nem hajlandó tovább harcolni. (...)
...S Á treidész m ost m eg tisztu ln i h iv a tta a népet. M egm osakodtak m ind, szen n y ü k ten g erb e v etették : és áld o ztak A pollónnak gyönyörű h ek ato m b át, ökröket és k ecsk ék et a m eddő víz közelében: á ld o zatilla t szállt, égig k an y aro g v a a fü sttel, így fá ra d ta k a táb o rb an ; de az Á treid ész sem á llt el a bosszútól, am ivel fen y eg ette A khilleuszt: T althübioszhoz fo rd u lt m ost és E u rü b atészh ez, hírm ondója s ügyes fegyvernöke volt ez a kettő: „M enjetek el s á trá b a a P éleión A k h ileu szn ak ; fogjátok kézen, s hozzátok a szép B riszéíszt; s hogyha nem ad ja ki, én veszem el, m ag am elm egyek érte, többekkel: h an em ez derm esztőbb lesz n ek i a z tá n .” E zt m ondotta, k em én y szókkal to v a k ü ld te a k ettő t. K elletlen m e n tek m eddő te n g e r vize m entén: sá tra ih o z s b árk áih o z é rte k a m ürm id o n o k n ak . Ő t m eg a s á tr a elő tt lelték, éjszín ü h ajónál, o tt ült, és nem ö rü lt, m ikor őket lá tta A khilleusz. M egzavarodva m eg állt m in d k ettő , m e rt a k irály tó l félt, szégyellte m ag át, s n em szólt, k érd ezn i se m erte. C sakhogy az á té r te tte szívében, s így szólalt meg: „Üdv, követek, Z eu szn ak h írad ó i s a földilakóknak! C sak közelebb! H isz n em ti okoztatok, ám A gam em nón b a jt nékem , m ikor e lk ü ld ö tt sátram h o z a lán y ért. 18
R a jta te h á t, Zeusz-sarj, P atroklosz, hozd a le á n y t ki, s ad d át, elvihetik: de legyen ta n ú m egykor e k ettő boldog olüm poszi iste n e in k m eg a földi h alan d ó k és vadszívü k irá ly u k előtt, h a reám a jövőben szükség lesz, hogy a többi felől a gonosz veszedelm et elh á rítsa m . M ert őrjöng ád áz kebelében, és elm éje te k in te n i nem tu d előre, se h á tra , hogy hogyan óvja h a d á t, h a a h arc a hajókig elér m ajd.” (...)
Akhilleusz anyjától, Thétisz istennőtől azt kéri, hogy az istenek fordulja nak el a görögöktől, és támogassák a trójaiakat.
TIZENNYOLCADIK ÉNEK A khilleu sz pajzsa (ré szle t) Akhilleusz megtudja barátja halálhírét, s iszonyatos gyász lesz rajta úrrá. Újra anyjához, Thétiszhez, a tengeristen lányához fordul bánata enyhítéséért. Az anyja arra kéri, addig ne térjen vissza a csatába, amíg új fegyverzetet nem készíttet számára. Hektór közben már majdnem megszerzi Patroklosz holttestét, amikor cso dajeleitől kísérve megjelenik Akhilleusz, s puszta ordításával megfutamítja a trójai sereget, így biztonságba lehet helyezni Patroklosz holttestét. A trójaiak a hadi gyűlésen úgy döntenek, hogy tovább folytatják a harcot. Thétisz felkeresi Héphaisztoszt, a kovácsistent, hogy készítse el fia új fegyverzetét. (...) E rre a n ag y h írű Bicegő n ek i v álaszu l így szólt: „B átorság, ne legyen szívednek gondja ezekre. B árcsak ak k ép p en v éd h etn ém m eg a szörnyű h aláltó l, távol rejtv e el őt, am ik o r közelít a gonosz sors, m in t aho g y an gyönyörű fegyverzete lesz n ek i tü s té n t, m elyre sok em b er néz, s v alam en n y i csodálja, ki lá tja .” így szólván o tth a g y ta T h étiszt, és m e n t a fúvókhoz: tű z fele fo rd ítv án azo k at, s ü rg e tte dologra. É s a k em en cék n él h ú sz fúvó fú tt sz a k a d a tla n , fü rg én á ra s z to ttá k szét sokféle fuvalm uk, egyszer a gyors m u n k á t seg ítették , m ásszo r elültek, úgy, ahogy an H ép h aiszto sz a k a rta , s a m u n k a k ív á n ta. IQ
L á n g ra v e te tte a n em p u h u ló re z e t is, m eg az ó n t is, és a nagy é rté k ű a ra n y a t s az ezüstö t; u tá n a ü llő ta lp ra nagy ü llő t te tt, a kezébe ra g a d ta jó k a la p á c sá t, m íg a fogót m ásik keze fogta. És legelőször erős p ajzso t k a la p á lt k i az üllőn, d ú sa n d íszítette, re á h á rm a s k a rim á t te tt, fényeset és ragyogót, s rá fű z te a szíjat ezüstből. O tré tű le tt végül a pajzs, és já r ta s eszével H ép h aiszto sz sok-sok gyönyörű k ép et k a la p á lt rá. R árem ek elte a földet, r á az eget m eg a te n g e rt és a sosem pihenő n a p o t is m eg a szép teleh o ld at. S m in d en csillagot is, m ely az ég p erem ét koszorúzza, O riont s a F iasty ú k o t, m eg a H ű aszo k at m ind, vélük a M edvét is —m ás n év en h ív a S zek ér ez — m in t forog egy helyben, m íg O rio n t lesi egyre, s egym aga nem fü rd ik csak m eg soha Ó keanoszban. K ét szép v á ro st is re m e k e lt k i a pajzson az isten , földi h alan d ó k ét: egyben la k o d a lm a k a t ü ltek , s házu k b ó l a m en y asszo n y o k at fák ly ák tü z e m e llett végig a városon át, sok n á sz d a lt zengve, v ezették. Ö rvénylő tá n c b a n p e rd ü lte k az ifjak; a la n to k és fuvolák h a rs á n y szav a szólt; de az asszonyok álltak , m ind a s a já t to rn á c a elő tt b á m u lt a m en etre. M íg a p ia ctéren so k aság állt, p ö rlek ed és folyt: m eggyilkolt em b er v ér díj a fölött civ ak o d tak k etten : az egyikük esküdözött, az m o n d ta a népnek, m ind kifizette; ta g a d ta a m ásik: m it se k a p o tt még. M in d k etten k ív á n ták , hogy ta n ú dö n tsö n a perben. M in d k ettő t b íz ta tta a nép, k é t p á r tr a szak ad tak : já r ta k a hírnökök, és in te tté k csöndre a népet; ü lte k a sim a, csiszolt köveken szen t k ö rb en a vének: b o tjá t ta r to ttá k h a rsá n y sz a v ú h írn ö k eik n ek , föl-fölem elkedtek, s fölváltva íté lte k a b o ttal. K öztük a kör közepén k é t tis z ta ta le n tu m a ra n y volt, a n n a k díjául, k i a leghelyesebben ítél m ajd. M íg k é t h a d se re g á llt ragyogó fegyverben a m ásik város elő tt körben: szán d ék u k kétfelé oszlott: vagy földúlni egészen, vagy k é t ré sz re szak ítv a osztan i föl, m it a h ő n s z e re te tt v áro s fala őriz. V árbeli nem h ajlik , v é rtjé t veszi, le sre tö rek szik . Sok s z e re te tt feleség, kicsi gyerm ek v éd te a b á sty á t, és az e lag g o tta k v elü k á llta k föl h a d i rendbe:
ők pedig in d u ltak : v ezetőjük A rész m eg A théné: fényes aran y b ó l m in d k ettő , a ra n y öltözetében, fegyveresen: m in d k e ttő szép m ag as és ragyogó volt, m in t csak az égilakók; s apróbb volt m in d a halan d ó . M ajd, m ikor o tt já rta k , hol a le sh ely ü k et k iszem elték , le n n a folyó m ellett, hol a n y á jn a k ivóhelye állott, o tt te lep ed tek meg, vöröses rézzel b e ta k a rta n . K ét figyelő kém ü lt a z u tá n m esszebb a seregtől, leste, m ikor jön a nyáj vagy a csám p ás csorda közeibe. J ö tt is a nyáj h a m a r, és k é t p ászto r já r t a nyom ában, síp ja ik a t fú jtá k vidoran, cselt nem g y an íto ttak . L á tv a a p ászto ro k a t, k iro h a n ta k leshelyeikről, elfogták a b aro m cso rd át m eg a h ó szín ű n y á jn a k szép ju h a it, s m e llettü k a p ász to rn é p e t elölték. Á m de azok, h allv án , hogy a csorda k ö rü l n ag y a lá rm a, o tth a g y tá k h ad ig y ű lésü k , gyorslábú lo v ak ra ^pattantak, s n e k iin d u ltak ; tü s té n t odaértek . És a folyóparton h a d ire n d b e n m egverekedtek, eg y m ást érchegyű lá n d z sá k k a l h ajig álv a c sa tá z ta k . K öztük já r t a V iszály m eg a Zaj m eg a re tte n e te s Vész, e lra g a d o tt eg y k én t s é rte tle n t és seb esü ltet, és a h a lo tta t a h arcb ó l lá b n á l fogva k ih ú z ta. V álla fölött em b erv értő l p iro su lt köpönyeg volt. M in th a csak éltek volna, a k k é n t h arco ltak a pajzson, s úgy h ú z tá k el az e lh u llta k te te m é t egym ástól.
Akhilleusz pajzsa
Szép p u h a sz á n tó t is rem ek elt, telev én y la za földet, széleset és h á rm a s-s z á n tá s ú t: r a jta a b arm o t h a jto ttá k a vetők, já r ta k v elük e rre m eg a rra , és v alah án y szo r fo rd u lv án p erem éh ez elértek , m ézédes b o rra l te li k o rsó t te tt a kezükbe egy tá rs u k , s m eg fo rd u ltak , ki-ki m e n t a b a ráz d án , m ind vágy o tt a h a ta lm a s u g a r p erem éh ez elérni. Az fek etéllt h á tu l, v a la m in t a valódi p u h u lt föld, b á rh a aran y b ó l volt b ám u ln iv aló n rem ekelve. R engő b ú zam ező t is form ált: r a jta a b éres nép a ra to tt, éles sa rló t len d ítv e kezében: egy o ld alt a csom ók h u llo tta k ren d b en a földre, o tt m eg a kévekötők fű zték kévékbe kötéllel. H árom kévekötő kötözött, h á trá b b m eg a m a rk o t kisgyerekek szedték, tele öllel h o rd v a szü n etlen n y ú jto ttá k a n yalábot; csöndben ta r tv a a p álcát á llt a k irá ly a b a rá z d a fölött, örvendve szívében. Távol a tölgyfa a la tt h írad ó k la k o m át k e ríte tte k : áld o ztak nagy tu lk o t, s m ind k ö rü lö tte sürögtek; é tk e t főztek a nők, b eleh in tv e a h ó szín ű lisztet. M ajd szőlő sk ertet rem e k elt, d ú s fü rtte l a tőkén, tis z ta aran y b ó l volt: fek etén fü g g ö ttek a fürtök: és a k aró k so rb an m ered eztek , m in d színezüstből. K örbe zom áncból á rk o t vont, a sövényt pedig ónból k észítette: csak egy ösvény v e z e te tt a k a ró k közt: ra jta a fürge szedők föl-alá já rta k , szüretelve. Szép szüzek s v élü k viruló gyöngédszívű ifjak m ézízű szőlőt h o rd o ztak jól font k o sarak b an . Víg c sa p a tu k közepén fiú állt, csengőszavú la n to n já ts z o tt édesen: és a Linosz gyönyörű d ala zen d ü lt vékony kis h an g ján : am azok m eg ü te m b e n em elték lá b u k a t, és ah ogyan d ala szólt, k u rja n tv a szökelltek. M ajd eg y en esszarv ú m a rh á k c s a p a tá t rem ek elte: szép te h e n e k k észü ltek , m ind ónból m eg aranyból, istálló ju k b ó l a m ező fele bőgve sie tte k csörgedező víz m e llett, n á d a s p a r t közelében. S orban négy p ászto r lép d elt a n y o m u k b an aranyból, és gyorslábú kilenc k u ty a is jö tt fu tv a u tá n u k . Ám a legelső so rb an k é t iszonyú v ad oroszlán u g ro tt r á a b ik á ra : az á lla t bőgve üvöltött, m íg h ú zták : a fiúk s a k u ty á k m in d a r r a ro h a n ta k . És az oroszlánok feltépve a n ag y b ik a bőrét, m á r b eleit falták , szü rcsö lték éj szín ű vérét, k e rg e tté k , de h iá b a, a p ászto ro k és u s z íto ttá k
fürge k u ty á ik a t, ám az ebek b e lem arn i azokba nem m ertek , közelükben u g a tta k csak s k ik e rü lték . M ajd legelőt rem e k elt H éphaisztosz, a n ag y n ev ű S án ta , szép m ély völgy közepén, h ó szín ű ju h o k seregével, ak lo k a t és k u n y h ó k a t is és zsupfedte k arám o t. T á n c te re t is re m e k e lt H éphaisztosz, a n ag y n ev ű S án ta , éppen o ly an t, am ily en t k é s z íte tt D aidalosz egykor szép fü rtű A ria d n é n a k n ag y K nósszosz ölében. Szép eladó lányok viruló ifjak k al a té re n tá n c a ik a t já r tá k körben, k ezü k egybefonódott: könnyűszövésű gyolcsot h o rd ta k a lányok, az ifjak jólszőtt d rág a k h itó n t, csillám lo tt m ind az olajtól; szép k o szo rú t h o rd o tta k a tá n c b a n m ind a leányok, m íg a legények a ra n y k a rd o t, s k ard sz íju k e z ü st volt. M eg-m egperdültek, jól értv e a tán co t, a lá b u k könnyen em elték, m in th a k o rongját, m ely ten y eréb e jól illik, fazek as p ró b álja ki, p erd ü l-e vájjon; m á sk o r m eg so ro k at k ép eztek , s szem be szökelltek. N agy töm eg á llta k ö rü l vág y k eltő tá n c u k a t, és m ind o tt m u lato ztak , m íg k ö zep e ttü k az iste n i dalnok la n ts z a v a szólt; és k é t bukfences tán co s a k örben le jte tt örvénylő fo rg ással a la n t ü tem ére. M ajd a n ag y Ó keanosz bő á r a d a tá t rem ek elte legszélső p erem ére a szép és n ag y szerű pajzsn ak . É s m iu tá n a h a ta lm a s, erős p ajzso t befejezte, k é s z íte tt tű z n é l ragyogóbb p án célt is a hősnek; k é s z íte tt súlyos sisak o t, m ely jól a fejére illett, és aran y o s szép forgó ék esítette; k é s z íte tt végül lá b v é rte t is, ezt p u h a ónból. M ajd, m ikor elk ész ü lt m indezzel a n ag y n ev ű S án ta , fogta, s a b ajnok A k h illeu sz an y ja elé o d atette . H ó b o ríto tta O lüm poszról ölyvként lecsap o tt az, s H ép h aiszto sz ragyogó m u n k á já t v itte m agával. 1. 2. 3. 4. 5.
Miért vonul vissza a harctól Akhilleusz? Milyen körülmények között hal meg Patroklosz? Miért vállalja újra a harcot Akhilleusz? Hogyan győzi le Hektórt? Miért adja ki végül Akhilleusz Hektór holttestét Priamosznak? Ki volt Atreidész! Mi a másik, ismertebb neve?
Három eposzi kellékre találsz példát az alábbi részletben. Keresd meg azokat!
Istennő, haragot zen g Péleidész A kh illeu szét, vészest, m ely sokezer k ín t szerzett m in d en a kh á jn a k, m ert sok hősnek erős lelkét H ádészra vetette, — m íg őket m a g u ka t z sá k m á n y u l a d ö g m a d a ra kn a k és a k u ty á k n a k dobta. B etelt vele Z eu sz akaratja, attól kezdve, hogy egyszer szétvá lta k civakodva A treidész, seregek fejedelm e s a fényes A kh illeu sz.
A TRÓJAI FALÓ A tró ja i m ondakörből tu d ju k - s tö rté n e lm i ism e re te in k is ezt ig a zolják hogy T rója H ek tó r h a lá la u tá n h a m a ro sa n elesett. A tíz évig ta rtó háborúból a görögök k e rü lte k ki győztesen. H ogyan győzhettek? E zt beszéli el A trójai faló tö rtén ete .
A trójai faló (részlet a Trója c. filmből) A görögök - O düsszeusz ö tlete ala p já n - m eg tév esztésü l h a ta lm a s falovat é p íte tte k engesztelő a já n d é k k é n t a tró ja ia k szám ára, és színleg elv o n u ltak a fala k alól. Epeiosz először elk é sz íte tte a csodálatos ló lá b ait, m ajd m eg farag ta a h a s á t és h á tá t, h o zzáillesztette a fejet, a m e ly et hosszú, lebegő sörénnyel d íszített. A szem üregekbe k é t d rág ak ő k e rü lt, am elyek a szem csillo g ását u tá n o z tá k , és élővé v ará z so ltá k a
lófejet, am ely n ek ideiglenes o rrly u k ai m in th a csak a c sata jelre v á rta k volna. De a görög sereg n ek csak egy része v o n u lt el, a többiek, élükön O düsszeusszal a faló gyom rába rejtő ztek , „amely m agas volt, m in t egy hegy”. Egy iste n i jó sla t győzelm et íg é rt a tró ja ia k n a k , h a b eh ú zzák a lovat a v áro sfalak közé. T rója k ap u i m eg n y íltak előtte. A görögök éjszak a előm ásztak a falóból, és m egkezdődött az öldöklés. Görögök és tró jaiak m in d h alálig küzdö ttek . Az éle tb e n m a ra d t görög h arco so k több-kevesebb k a la n d u tá n h a z a té rte k o tth o n u k b a . C sak eg y etlen h ő sre, O d ü ssz e u sz ra v á rta k h iá b a h a z á já b a n , Ith a k á b a n . Az ő v iszo n tag ság o s k ü zd elm eirő l, 10 éves h á n y ó d á sá ró l s h a z a té ré s é rő l szól a m áso d ik h o m éro szi eposz, az O düsszeia.
Amit a műről tudnod kell!
ODÜSSZEIA A III. században élt Longinosz szerint az Odüsszeia Homérosz öregkori műve, amelyben nyoma sincs az Iliász zaklatott harcleírásainak, a véres jele neteknek, viszont tobzódik a gyönyörű természeti jelenségek, a naplementék, tájak leírásában. A költő különösen megértő szeretettel ábrázolja az idősebb generáció tagjait (Nesztort, Láertészt), tehát bizonyára a bölcs, élettapaszta latokban gazdag Homérosz áll szemben itt az Iliász ifjú, heves vérmérsékletű szerzőjével. Ehhez még hozzátehetjük, hogy az Odüsszeia két, sok együttér zéssel ábrázolt énekest is színre visz (Démodokosz a phaiákok (e.: faják) palo tájában énekel a trójai háborúról, Phémiosz Ithakában szórakoztatja a kérő ket művészetével), akikben az általános vélemény szerint, ha nem is magát Homéroszt, de legalábbis a vándorénekes-költő mesterség tiszteletreméltó képviselőit, tehát Homérosz feltételezett kollégáit kell látnunk. így előttünk áll a költő életpályája: ifjúkor (kalandvágy, izgalom, harc, hősiesség) - Iliász; öregkor (bölcsesség, tapasztalat, érzelmesség, higgadtság) —Odüsszeia. Előzmény • Trója pusztulása után a leleményes Odüsszeusz is hazaindul. Hazafelé tartó útja azonban tíz évig tart. Homérosz 40 nap eseményeit emeli ki a tízéves bolyongásból. Helyszíne a görög szigetek és Ithaka. Az eposz té m ája: Odüsszeusz bolyongása és hazatérése. Főhőse O düsszeusz, a társaiért és a hazajutásért küzdő ember. Szerkezete • Az eposz 24 énekből áll, két szálon fut a cselekmény, majd ^ „m^ Síénél összekapcsolódik, bonyolultabbá válik. Az eposz verselése időmértékes, terjedelme 12 100 hexameter. Az eposz öt szerkezeti egységre tagolható: I . jelen : I — IV. ének: Ithaka II. jelen : V - VIII. ének: Kalüpszó nimfa szigete (Ogügié) III. m últ: IX —XII. ének: Odüsszeusz kalandjai IV. jelen : XIII —XXIII. ének: Odüsszeusz Ithakában V. jelen : XXIV. ének: Békekötés 25
C selekm énye • Pénelopé (Odüsszeusz felesége) hűségesen várja haza fér jét m ár húsz éve. Négy esztendeje 108 kérő ostromolja, hogy válasszon közü lük férjet, és közben pusztítják Odüsszeusz vagyonát. Télemakhosz (Odüsszeusz fia) felnő, s kénytelen végignézni, am int otthonát ingyenélők hada dúlja fel. Az istenek sugallatára az éj leple alatt apja keresésére indul. A kérők azt tervezik, hogy a hazatérő fiút megölik. Odüsszeusz hét évet tölt Kalüpszó nimfánál, aki nem hajlandó elengedni őt. Zeusz parancsának azonban kénytelen engedelmeskedni, jó tanácsokkal látja el a hőst. Poszeidón, aki fia, Polüphémosz (a küklopsz) megvakítása m iatt harag szik Odüsszeuszra, meg akarja gátolni hazajutását. A tengeren összetöri tu ta ját, Odüsszeusz két napig hánykolódik a vízen, mire partot ér a phaiákok föld jén. A phaiák királya látja vendégül (lánya, Nauszikaá beleszeret Odüsszeuszba), elmesélteti vele kalandjait, a Kalüpszó nimfánál töltött hét esztendő történéseit. A phaiákoktól hajót kap, hazaviszik, Ithaka egyik öblében teszik partra, ahol a hős rögtön elalszik. Paliasz Athéné koldussá változtatja és figyelmezte ti, hogy mire szám íthat otthonában. Felkeresi hűséges kondását, Eumaioszt, és hazatérő fiával együtt eltervezik a kérőkkel való leszámolást. A kérők gonoszul bánnak a koldussá változtatott hőssel, akit csak dajkája és kutyája, Argosz ismer fel. Pénelopé íjversenyt hirdet: ahhoz megy hozzá, aki fel tudja ajzani Odüsszeusz íját, és a nyílvesszőt át tudja lőni tizenkét fej sze fokán. Egyetlen kérőnek sem sikerül a feladat végrehajtása csak a koldus nak. Ekkor Odüsszeusz felfedi magát, és megöli a kérőket. Feleségével újra egymásra találnak. Odüsszeusz elmeséli neki a veszedelmeket, amin keresz tülment. A z isten ek szerepe • Zeusznak, Pállasz Athénének, Hermésznek, Héliosznak és Poszeidonnak, kevesebb szerep jut az Odüsszeia bán, mint az Iliászban. Az utóbbiban az istenek irányítanak, az Odüsszeia világában az emberek sorsát már nem, vagy nem kizárólag az istenek intézik. Az Odüsszeia hőse a felnőtt, cselekvő ember. Főbb szereplők: Odüsszeusz, Pénelopé, Télemakhosz, Antinoosz, Eumaiosz, Eurükleia, Menelaosz, Kalüpszó, Alkinosz, Polüphémosz, Kirké stb. ■ O düsszeusz: A történet központi szereplője. Kalandok során vezet útja hazafelé. Igazi emberi hős, nem elérhetetlen hérosz, megközelíthetetlen h ar cos, hanem esendő, kíváncsi ember. Ellenállhatatlan vágy hajtja birodalmába, családjához, feleségéhez, fiához. Hiányzik neki a családja, mégis enged Kirké csábításának és Kalüpszó nimfánál is 7 évet tölt. Kíváncsisága m iatt számos kalandba keveredik, ami megkülönbözteti őt társaitól, s egyben föléjük is eme li, hogy ő ezekből a kalandokból mindig tanul. Figyel, fejlődik, kétszer ugyan azt a hibát nem követi el. Gondolkodó, a társaiért felelősséggel tartozó, cselek vő ember: emberi erényekkel és emberi hibákkal. Jelleme és fizikuma kiváló, egyetlen negatív tulajdonsága a mérhetetlen kíváncsiság. Ezt bölcs előrelátás sal kompenzálja. Esz, leleményesáég, kitartás és emberi jóság jellemzi. Ha kell, király létére kétkezi m unkát is végez, hiszen Kalüpszó nimfa szigetéről saját maga készítette tutajjal távozik. A hős tetteivel maga vívja ki a hazatérés jo gát. Az eposz középpontjában az emberi individuum áll, egyre nagyobb szere 26
pet kap az ember felelőssége saját tetteiért. Odüsszeusz alakjában jelennek meg első ízben azok a pozitív eszményeket megtestesítő vonások, amelyek a görög rabszolgatartó demokráciában teljesednek majd ki: bár kiváló harcos is, legfőbb erénye az okosság, az igazságosság, a minden tudás megismerésének szomjúsága, kompromisszumkészség, a hajlékonyság a jó ügy érdekében, a megfontoltság, a cselekedet következményeinek latolgatása. Az Odüsszeia em bereszménye tehát már nem a bátor ember, nem a heroikus életeszményt meg testesítő harcos, hanem a sokat tapasztalt, bölcs, leleményes, politikus ember, aki éppen eszét használva igyekszik megmenteni saját és társai életét. Homérosz a főhős jellemzésére ötvennél több állandó jelzőt használt. A leggyakoribbak: leleményes, sokattűrt, erőslelkű, tarkaeszű, kínban hányódó, tűrőlelkű vitéz, és hosszan lehetne még a sort folytatni. ■ P én elo p é: Odüsszeusz hű felesége, a női hűség példaképe. Lele ményessége vetekszik Odüsszeuszéval. (Laertész halotti leple, melyet minden éjszaka lebont, mivel azt mondta az erőszakos kérőknek, hogy addig nem vá laszt közülük, míg be nem fejezte apósa halotti takaróját.) Odüsszeusz távol létében lelke megedződött, kitartóbb és találékonyabb lett. ■ T élem akhosz: esetében az Odüsszeia egy fejlődéstörténet. Fiúból férfi vá érik, hogy méltó utódja és társa lehessen apjának a bosszú idején. Pállasz Athéné segíti az úton. Útja hasonló, mint Odüsszeuszé, csak rövidebb és ke vésbé veszélyekkel teli. A mű elején, míg nem ismeri apja teljes történetét, kissé csalódott, hogy nem egy olyan hős fia, aki hazatért a trójai háborúból. ■ Eum aiosz: Odüsszeusz és Pénelopé hű szolgája, az öreg kondás. Az ő kunyhójában száll meg először a koldus álruhába öltözött Odüsszeusz, és itt találkoznak Télemakhosszal is. Titoktartásával és hűségével segíti a leszámo lást. ■ E u rü k le ia : Odüsszeusz régi dajkája felismeri a koldusnak öltözött Odüsszeuszt, mivel Pénelopé megkéri, hogy mosdassa meg a koldus lábát, ahol felfedezi egy vadkan ejtette régi sebnek a helyét. Odüsszeusz tito k tartás ra esketi. Titoktartásával és hűségével ő is hozzájárul a sikerhez. ■ M enelaosz: Spárta királya, az ő felesége Heléné, a trójai háború egyik kiváltó oka. Mesél Télemakhosznak apja erényeiről. ■ K alüpszó nim fa: egy tengeri nimfa, Néreusz leánya. Ogügié szigetén tartotta fogságban Odüsszeuszt hét éven keresztül, szépségével és varázsere jével láncolva magához. Végül elengedte az istenek parancsára. ■ P olüphém osz: egy küklopsz, aki Poszeidón fia. Odüsszeuszt és 12 társát fogságba ejtette, és hatot megevett belőlük. Odüsszeusz leitatta és kiszúrta a szemét, így juhainak hasára kapaszkodva megmenekültek a barlangjából. ■ K irké: egy varázslónő, aki Odüsszeusz embereit disznóvá változtatta. Odüsszeuszon nem fogott a varázslat, mivel megvédte a molü-hagyma. Odüsszeusz kényszerítette, hogy engedje el őket. Kirkének az volt a kikötése, hogy egy évig m aradjanak nála.
? 1. Mivel magyarázható, hogy az Odüsszeia Homérosz öregkori műve? 2. Mi az előzménye az eposznak?
27
3. Vázold röviden az Odüsszeia című eposz szerkezetét! 4. Sorold fel a mű szereplőit!
Készíts táblázatot Odüsszeusz kalandjairól: helyszín - esemény - személyek!
KILENCEDIK ÉNEK ODÜSSZEUSZ ELBESZÉLI KALANDJAIT ALKINOOSZNAK Küklópeia (ré szle t) M iután Odüsszeusz megdicséri az énekest, felfedi a kilétét, és elkezdi me sélni, hogy a trójai háború befejeztével milyen kalandokat élt át vándorútján, és hogy vesztette el társait. Ilion alól a harcosokat a szél először a kikónokhoz vitte. Feldúlják földjü ket, sokakat elveszejtenek közülük, de a küzdelemben Odüsszeusznak is több társa meghal. M iután elhagyják a kikónok földjét, hajójuk viharba kerül, és kilenc napig hányódnak a tengeren, végül a lótuszevők földjén érnek partot. Odüsszeusz társai közül, akik ettek a mézédes termésből, azok elfelejtették otthonukat, soha nem akartak többé hazatérni erről a földről, így Odüsszeusz őket erővel vezette a hajóra. A lótuszevők földjéről a dölyfös küklopsz-nép me zejére ért a hajójuk. Ezen a földön minden megterem szántás és vetés nélkül, az emberek barlangokban laknak. Tizenkét társával indul el körülnézni. (...)
G yorsan e lé rtü k a b arla n g o t, n em le ltü k azo n b an b e n t őt, m e rt a kövér n y á ja t k ís é rte a réten . M in d en t m eg n éztü n k , m iu tá n az ü reg b e b elép tü n k . O tt aszalók ro gyadoztak a sajttó l, sok gödölyének, b á rá n y n a k szű k volt az akol m ár; s elkülönítve á llt az öregje, a m á r m eg n ő ttek m ásh o v a zárva, és külön á llta k a m ost-ellettek . Telve savóval m in d en edény, k isk ád , sa jtá r, m ibe fejni szokott ő. O tt legelőször is engem k é rte k szóval a tá rs a k , hogy vigyük el s a jtjá t, fo rd u lju n k v issza, s u tá n a gyorsan a fürge h a jó k ra vezetve a sok gödölyét és b á rá n y t ak lu k b ó lr h a so g assu k a sós vizet újra; s én, n o h a jobb le tt volna bizony, n em ü g y eltem a szóra, m e rt őt lá tn i a k a rta m , s azt, hogy aján d ék o t ád-e. Ja j, nem volt kedves, m ikor eljött, em bereim hez! O tt tü z e t is g y ú jtv án áld o ztu n k , m ajd m i m a g u n k is 28
hozzálátv a, a sajtból e ttü n k , s ülve b e v á rtu k o tt b en n , m íg h a z a jö tt a ju h o k k al. H o zta a súlyos te rh e t, a száráz fát, hogy azon főzhesse az ételt, m ajd az ü re g földjére led o b ta gorom ba robajjal: és m i rem egve b eh ú zó d tu n k az ü re g zugolyába. M ost a kövér n y á ja t tá g b a rla n g já b a te re lte , m indet, a h á n y a t fejni szokott, de a h ím ek et o tt k in n h a g y ta k e ríté s közt, a b ak o t m eg a kost, v alam en n y it. M ajd e lz á rta a n y ílá st ro p p a n t kővel, am ely et jól a m ag asb a em elt: de h u szo n k ét n ég y k erek ű jó földi szek ér sem m o zd ítan á el a m a z t a helyéből: ily ro p p a n t m eredek szik láv al z á rta a n y ílást. V égre leü lt, m ekegő kecskéit, fejte ju h á t is, m in d eg y ik et ren d b en , s k icsin y ét o d ak ü ld te alája. E rre m e g a lta tv á n a felét a feh érszín ű tejnek, á tsa jto lta , s a tú ró t font k o sa ra k b a helyezte, és a felét ö n tö tte edénybe, hogy innivalója, hogyha k ív án ja, legyen, s vacsorához hogy legyen o tt benn. És m iu tá n buzgólkodván befejezte a dolgát, végre tü z e t g y ú jto tt, m eg láto tt, s k érd en i k ezdett: „Kik vagytok? M erről já rjá to k a te n g e ri ösvényt? Dolgotok is van-e, vagy csak am úgy v a k tá b a bolyongtok, m in t a kalóznépség, m ely a sós vízen e rre m eg a r r a lelk ét k o ck áztatja, s a többi h ajó sra veszélyt hoz?” így szólt; és e la k a d t kedves szív ü n k dobogása, m e rt az erős m ély h a n g m eg a ro p p a n t te rm e t ijesztett, így is v á la sz t a d ta m azonban, szólva szavakkal: „Trója alól idevetve bolyongunk e rre akhájok, tá g te n g e r ta jté k a fölött a szelek d ü h e üldöz; vág y ak o zu n k h a z a ju tn i, de m ás-m ás ú tr a k e rü ltü n k m in d n y ájan , m e rt Zeusz bizo n y ára ek k ép p en a k a r ta ...” E zt m ondtam ; de keg y etlen szívvel azo n n al ekképp szólt: „O stoba vagy, vendég, vagy m essziről érk ezh ettél; a z t ak aro d , hogy az is te n e k e t tisztelv e rem egjem ; tu d d meg: a küklopszok Z eusszal csöppet se törődnek, m ás iste n n e l sem, m e rt sokkal több a h a ta lm u n k . Zeusz m érgétől ta r tv a bizony sose k ím éln élek tég ed s tá rs a id a t, h a n em in d ít e rre a lelkem .
M ondd m eg azonban, hol ta rto d jóm ívű hajó d at, m essze a p arto n , vagy közelem ben? H ad d tu d o m én is.” Szólt puhatolv a; de bölcs eszem et nem tu d ta becsapni, s ú jra csak így szóltam hozzá csavaros szavaim m al: „ B árk á m at sz é ttö rte a föld rázója, Poszeidón, m e rt sz irte k re v e te tte a földetek o ld ala m ellett, sziklafokokra sodorva; a szél o d atű zte a vízről; én m eg e tá rs a k k a l k ik e rü lte m a végveszedelm et.” (...) A kkor h á t nyöszörögve b e v á rtu k az iste n i H ajn alt: és hogy a ró zsásu jjú H ajn al k é lt k i a kodból, ő tü z e t élesztett, m egfejte a n ag y h írű n y ájat, m indegyikét ren d b en s k icsin y ét o d ak ü ld te alája. És m iu tá n buzgólkodván befejezte a dolgát, m a rk o lt egybe m eg in t k é t em b ert reggelijéhez. R eggelizett, s a kövér n y á já t k ite re lte u tá n a barlangjáb ó l, k ö n n y ed en elm ozdítva a szik lát, a z tá n vissza, m ik é n th a teg ezre fedőt tesz az em ber. S ű rű n fü tty en tg etv e a hegyre te re lte a K üklopsz nagy n y áját; v ad te rv e t főzve m a ra d ta m a m élyben: tá n sik erü l bosszúm , s d ia d a lt ad n ék em A théné. És ez a te rv lá ts z o tt lelk em b en a leghelyesebbnek. O tt az akol közelébe h e v e rt n ek i szörnyű dorongja, egy m ég zöld, nagy olajfadorong; ezt v ág ta ki, hogyha száraz lesz, m ajd hordja. Mi jól m egnéztük: olyan volt, m in t am ilyen nagy az árboca széles b a rn a hajónak, húszevezősnek, m ely te rh é v el já rja a te n g ert, szem re a v a sta g sá g a s a hossza is éppen ilyen volt. H á t odaléptem , jó ölnyit v ág tam le belőle, és o d aad tam , hogy m e g h án tsák , em bereim nek. Ok sim á ra fa ra g tá k ; én kihegyeztem a végét, m elléállva, u tá n a tü z essé te tte m a lángon. M ajd pedig e lre jte tte m szépen a trá g y a halom ban, m elyből b a rla n g já b a n elég volt, itt is, am o tt is. H ívtam a többieket, hogy sorsot v essen ek ekkor, s dö n tsék el, ki legyen, ki velem fölem elje a n y á rs a t és b á tra n beledöfje szem ébe, h a édesen alszik. Sors pedig éppen azo k ra esett, k ik e t úgyis a k a rta m ,
négyre, m ag am szám o ltam hozzá m ég ötödiknek. E stefelé m egjött a szép gyapjas ny ájjal K üklopsz, tá g ölű b a rla n g já b a te re lte azo n n al a n y ájat, és o d ak in t egyet se h ag y o tt a m ag as k e ríté s közt; vagy s e jte tt v alam it, vagy ek k é n t re n d e lte az isten . M ajd m eg a szik lá t v isszahelyezte, m a g a sra em elve, és odaü lt, m ekegő kecskéit, fejte ju h á t is, m indegyiket ren d b en , s k icsin y ét o d ak ü ld te alája. És m iu tá n buzgólkodván befejezte a dolgát, m a rk o lt egybe m eg in t k ettő t, s lá to tt vacsorához. E kkor a K üklopszhoz közelálltam , s szó ltam ekképpen, éjszínű b o rral te lt nagy k an csó t ta rtv a kezem ben: „K üklopsz, nézz ide, idd m eg az e m b e rh ú sra a b o rt is, hogy m egtudd, m ilyen édes ita l volt b a rn a hajó n k b an . Á ldozatot h o ztam n ek ed ebből, m egkönyörülsz tá n és h aza k ü ld esz még; de te őrjöngsz, tű r n i se tu d ju k . M ondd, te gonosz, lesz még, ak i e m b e rla k ta vidékről jönni k ív á n hozzád? h isz nem hely esen cselek ed tél.” E zt m ondtam ; s á tv ette , m eg itta, ö rü lt n ek i szörnyen, itta az édes ita lt, s a z tá n k é rt ú jra belőle: „Adj m ég jó szívvel, s a neved m ondd m eg n ekem egyben, h a d d ad jak vendégi aján d ék o t, hogy örüljél. M ert hoz a küklopszok dús földje a n ag y szem ű fü rtből b o rt szin tén , és Zeusz z iv a ta rja növeszti a te rm ést: csakhogy ez itt n e k tá rn a k csöppje m eg am b ró szián ak .” így szólt; én m eg a lá n g szín ű b o rt a d ta m n ek i ú jra. A dtam három szor, s ő an n y iszo r itta ki balgán. M ajd m iu tá n az ag y át az ita l m á r elb o ríto tta, v álasz o m at m ézes szókkal n ek i a d ta m ekképpen: „K üklopsz, k érd ez ted h íre s nevem et; nosza, halljad: m egm ondom , s te ajándékozz meg, ahogy m egígérted. S enkise, ez nevem ; így h ív n ak , hogy S enkise, o tth o n éd esan y ám m eg ap ám és m in d en többi b a rá to m .” E zt m ondtam : de keg y etlen szívvel azo n n al ekképp szólt: „Senkise lesz, k it u tolszor eszek m eg a tá rs a i közt én, m ind a m a töb b it előbb: nesze h á t, ez lesz az aján d ék .”
Szólt, és m egbillent ezu tán , h á tá r a h a n y a tlo tt s eln y ú lt félreszeg ett ny ak k al; m in d en t leigázó álom nyo m ta el őt; gégéjén dóit k i a sok bor s em b erh ú s darabok; s ö k re n d e tt k á b u la tá b a n . E k k o r a n y á rs a t fogtam , a sű rű p a rá z sb a benyom tam , h a d d tü zesed jék meg; szav aim m al a tá r s a k a t is m ind b íz ta tta m , nehogy egy m egijedjen s visszavonuljon. És am időn m á r-m á r lán g g al lo b b an t az olajnyárs, b árm ily zöld volt még, és m á r félelm esen izzott, ak k o r a tűzből én o davittem ; k ö rb en a tá rs a k álltak ; az iste n sé g nagy m e rsze t fú jt kebelünkbe. Ők fogták a hegyes végű nagy olajfadorongot, és a szem ébe ü tö tték ; én nekidőlve fölülről fo rg attam , v a la m in t h a h ajó fá t fú r k i az em ber fúróval, s m ások m eg alu lró l h ú zv a a szíjat, pörgetik erre m eg a r r a a fúrót, s az forog egyre. Fogva, szem ében ek képp fo rg a ttu k az á ttü z e s íte tt n y á rs a t, s m íg m elegen forgott, k ö rü lö tte a v ér folyt. S zétp erzselte egész szem e h é já t és a szem öldjét gőze az égő szem nek, s is te rg e tt szem e gödre. M in t am időn a kovács nagy fejszét, szörnyű szekercét edzeni m á rt a h ideg vízbe, s h a lla ts z ik a v a sn a k h angos jajszav a, m e rt n ag y erő t ettő l k ap a jó vas: nék i olajfadorong k ö rü l úgy sziszeg ett szem e akkor. Szörnyű nagyot jaj d ú lt, v isszh an g zo tt k ö rb en a szikla; v issz a fu to ttu n k m egrém ülve, k ité p te szem éből vértő l elb o ríto tt n y á rs u n k a t azo n n al a K üklopsz, és a z u tá n , h ad o n ászv a kezével, m esszire dobta; s k ü k lo p sz-társaih o z felüvöltött, k ik k ö rü lö tte la k ta k a szellős csúcsok a la tt, b arla n g o k ölében. H allo ttá k a k iá ltá s t, jö tte k is in n en -am o n n an , és b a rla n g ja elő tt k érd ezték , hogy mi baj érte: „H át m i baj ért, Polüphém osz, m ondd, hogy ek k ép p en üvöltesz am brósziás éjben s tő lü n k elo ro ztad az álm ot? C sak nem a k a rja ta lá n rabló e lh a jta n i nyájad, vagy pedig e lp u sz títa n i téged csellel, erővel?” N ékik a barlan g b ó l így szólt az erős Polüphém osz: „T ársak, S enkise öl m eg csellel, sen k i erővel.” 32
Ők m eg a v á la sz t így a d tá k sz á rn y a s szavaikkal: „M ár h a m agad vagy egészen s nem b á n t sen k i erővel, Zeusztól jő nyav aly ád , k ik e rü ln i biz a z t leh etetlen ; r a jta te h á t, könyörögj te Poszeidónhoz, ap ád h o z.” S zóltak s táv o ztak ; n e v e te tt öröm ében a szívem , hogy rá sz e d te a név ő k et m eg n ag y szerű eszm ém . Nyögve a K üklopsz s k ín jai közt kínlódva, a szik lát k é t kézzel tap o g atv a, a ny ílástó l elem elte, ő m aga szétterje sztv e k ezé t o d aü lt a küszöbre, hogy v a la k it megfogjon, a m in t az lép ki a nyájjal; lám , ő en n y ire b a lg á n a k h itt engem eszében. C sakhogy azon tö p ren g tem , hogy-m int len n e a legjobb, h á th a lelek sz á m u n k ra m en ek v ést m ég a halálból: csel nem ak a d t, sem terv , m ire nem gondoltam : az é ltü n k k e lle tt m en ten em és a veszély fenyegetve közelgett. H á t ez a te rv lá ts z o tt lelk em b en a leghelyesebbnek. V oltak a b a rla n g b a n kosok is, s ű rű gyapjú kövérek, szép n ag y term etű ek , h o rd ta k vio lásszín ű b u n d át; h á t ezeket jól font vesszőkkel, am ely ek en á lm á t szo k ta alu d n i a vadszívű óriás, egybekötöttem h á rm a n k é n t csöndben: s egy-egy em b ert v itt a középső, k e ttő k éto ld alt lépdelt, hogy a tá rs a im óvja. Egy em b ert h áro m kos hord o tt; s én m ag am ekkor - m e rt volt o tt egy kos, m in d jén él sokkal erősebb en n ek a h á tá t fogtam m eg s gyapjas h a s a alján függeszkedtem , a k é t kezem et b ecsav arv a erősen iste n i gyapjába, s csü n g tem ro p p a n t tü relem m el. Sóhajtozva ekképp v á rtu k be az iste n i H ajn alt; és hogy a ró zsásu jjú H ajn al k é lt ki a ködből, ak k o r a h ím ek m ind k iro h a n ta k a jó legelőre, m eg nem fejten a n ő stén y ek b ég ettek az akiok m ellett, m e rt tőgyük k ifeszült. G yötrődve a gazda, k ín jai közt, a ju h o k h á tá t v ég ig tap o g atta sorban, a m in t álltak : s n em v e tte a b a lg a ta g észre, hogy gyapjas h asu k o n csü n g m ind, odakötve, a tá rs a m . H á t közülük legutolszor a kos lép d elt ki az ajtón, gyapja le h ú zta, de én is, az elm és te rv kisütője.
M eg tap o g atta, s ek k ép p en szólt az erős Polüphém osz: „D rága kosom, m é rt is m égy m ost ki uto lszo r a nyáj közt innen? N em szo k tál ezelőtt soha elm aradozni, m e rt legelőbb legeled le a ré te k gyönge v irág át, jó n ag y o k at lépdelsz, elsőnek fu tsz a folyóknak habjaihoz, s h azajö n n i először vágyói akolba estefelé: m ost m eg legutolsó vagy. De a gazdád d rá g a szem ét szánod tá n , m it kidöfött az a h itv án y em ber s átk o s tá rs a i, elm ém b o rra l igázva: S enkise; ám de hiszem , hogy a vészből nem m en ek ü l meg. B ár velem érezh etn él, s tu d n á l szólni is, akkor m egm o n d h atn ád , h o l.b u jk ál m ost ő haragom tól: agyvelejét sz a n a sz é t fröcskölném itt az üregben, úgy v ern ém a küszöbhöz, s k ö n n yebbülne a bajtól szívem , m ellyel e sem m irek ellő S en k ise s ú jto tt.” így szólván to v a k ü ld te a kost legelőre a nyájhoz. S hogy kissé e lh ag y tu k a b a rla n g o t m eg az u d v art, b ú jta m a nagy kos alól ki, a tá rs a im is kibogoztam ...
Jacob Jordanes: A küklopsz barlangjában, XVII. század (...)
A n n y ira v o ltu n k épp, ahová m ég ér a k iá ltá s, s ak k o r a K üklopszhoz szóltam szúró szavaim m al: „K üklópsz, lám , n em h itv á n y em b er tá r s a it ette d 34
m eg te a m élyölű b a rla n g b a n , tom bolva dühödben. Úgy k ellett, hogy elérjen a csúfos baj, te kegyetlen, h á z a d b a n v en d ég eid et fölfalni se féltél, m ost b osszú t állt ra jta d Zeusz m eg a többi nagy is te n .” E zt m on d tam , s ettő l csak n ő tt a h a ra g ja szívében; egy nagy hegy csú csát leszak ítv a, h a jó n k ra v etette , és a sö té to rrú b á rk á n a k elébe e s e tt az egy kicsivel csak, s k is h íjá n sú ro lta a k o rm án y t. (...) „K üklopsz, hogyha ta lá n m eg k érd i egy em b er a földön, hogy tö rté n t a szem ednek csúfos m eg v ak ítása, m ondd, hogy a v áro so k at dúló O düsszeusz v a k íto tt meg, L áe rtész fia ő, Ith a k á b a n la k ja la k á s á t.” (...) 1. Jellemezd Odüsszeuszt a történet alapján! Válaszd ki a felsorolt tulajdonságok közül, hogy melyik illik rá, és keresd meg azt a szövegrészt, amely ezt bizonyít ja: gyáva, buta, leleményes, bátor, bosszúálló, dicsekvő, kíváncsi. 2. Hányán érkeztek a szigetre, és mit hoztak magukkal? 3. Miért akarta Odüsszeusz megvárni a küklopsz hazatérését? Mit szerettek volna a társai? 4. Milyen csellel győzte le Odüsszeusz Polüphémoszt? 5. Miért mondta azt, hogy Senkise a neve? 6. Keress példákat Odüsszeusz jellemzéséhez! A hős mely jellemvonásai kapnak nagyobb hangsúlyt? 7. Odüsszeusz mely cselekedetei bizonyítják ravaszságát? 8. Miért pusztulnak el Odüsszeusz társai? Mi, vagy ki okolható pusztulásukért? Mi ebben Odüsszeusz szerepe? 9. Változik-e Odüsszeusz jelleme az eposz során? Válaszodat indokold meg! Állítsd helyes sorrendbe a történet felsorolt részeit: Odüsszeusz csele, az álnév, a kegyetlen barlanglakó, megérkezés a küklopszok szigetére, menekülés a barlangból!
EPOSZI KELLÉKEK HOMÉROSZ MŰVEIBEN H ogyan a lk a lm a z ta H om érosz a szóban hagyom ányozott m o n d a anyag ö ssz eállítá sá b an az eposzi k ellék ek et? A hom éroszi eposzok tö r té n e té n e k alapja, m in t m á r tu d játo k , a görög m itológia. Az íliá s z cse lekm énye nem o tt kezdődik, ahol a h áb o rú tö rté n e te , s nem is o tt feje ződik be. Az előzm ényeket nem az eposzból tu d ju k meg, h an em a m on dákból, a m itológiából. Az eposz egyik fő jellem zője ugyanis, hogy a d o lg o k k ö z e p é b e v á g v a (in m é d iá s rés) in d ítja a cselek m én y t az enekm ondó. B árhol k ezd h e tte tö rté n e té t, h iszen a h allg ató k ism e rték az esem ényeket. Az eposzok kezdő so raib an olv ash ató v alam ely iste n sé g vagy te rm é szetfeletti lény s e g ít s é g ü l h ív á s a (in v o k á c ió ). Az Iliászban ez így 35
■
hangzik: „Istennő, haragot zengj, Péleidész A k h ille u szé t...”. Az O düsszeiában pedig „F érfiú ról s z ó l j n é k e m , M úzsa, ki sokfele bo lyongott / s hosszan há n yó d o tt ...” „Istennő, Z e u s z lá n y a , b e s z é lj m i n e k ü n k is ezekből.” Ősi elem e ez a k ö ltészetn ek . A zt érzék elteti, hogy a költő valam ely iste n tő l ih le te tt m ódon ad ja elő d alait, ő tu lajd o n k ép p e n csak k ö zv etíti a szöveget. A tá r g y m e g je lö lé s (p r o p o z íc ió ) nagyon szorosan összekapcsoló dik a segélykéréssel. H om érosz m űveiben m á r az első so rb an egym ás m ellé k e rü l e k é t elem , kellék. A propozícióból tu d ju k meg, hogy az íliá s z tá rg y a , té m á ja nem a tró jai h áb o rú tö rté n e te , h an em A k h ille u s z h a ra g j a, „... m ely sokszor k ín t szerzett m in d en a k h á jn a k ”, az O düsszeiáé pedig O d ü s s z e u s z b o ly o n g á sa . A s e r e g s z e m lé v e l (e n u m e r á c ió ) fo ly tató d n ak az ókori eposzok. A költő részle tesen szám b a veszi a h arcb a induló görögöket és a tró ja ia k a t. Ez a rész az eposz legrégibb elem e. C so d á s e le m e k vagy is t e n i b e a v a tk o z á s (d e u s e x m a c h in a ): az Iliá szb a n ők irá n y ítjá k az esem én y ek a la k u lá s á t, az O düsszeáb á n k e vésbé, de P állasz A thén é p éld áu l g y a k ra n le n d íti á t O d ü sszeu szt a n e hézségeken. A görögöknél az iste n e k irá n y ítjá k a földi em b erek életét. Az á lla n d ó je lz ő k ( e p ith e to n o r n a n s) nagyon g y ak o rla tia s célt szolgáltak, h iszen v elü k m eg k ö n n y ítette az énekm ondó a s a já t dolgát. A k h illeu szn ak p éld áu l 36 jelzője v a n a m űben. A költő ezek et a jelzőket nagyon tu d a to sa n , az ad o tt szem ély pontos jellem zésére h a s z n á lta fel. Az e p o s z i vagy h o m é r o s z i h a s o n la to k sz in té n fontos szerep et já ts z a n a k az eposzban. A bőséges, terjed elm es h aso n la to k k a l a költő látszó lag elkalandozik a tárg y tó l. Az Iliá szb a n több m in t k étszáz ilyen részletező, k itérő szerű h a s o n la t ta lá lh a tó .
A KÖZÉPKORI MAGYAR IRODALOM EGYHÁZI EPIKA A m ag y ar irodalom k ezd ete a virágzó és h an y a tló középkor id ő sza k á ra (a XI. századtól a XVI. század elejéig) teh ető . Az eu ró p ai népek több évszázados irodalm i hagyom ányaihoz la ss a n csatlak o zo tt a m a g y ar irodalom . Az írásb eli k u ltú ra első képviselői M agyarországon is a papok, szerzetesek voltak. A feu d ális á lla m a la p ítá s és a k eresztén y ség felvétele u tá n i első századokban, m ű v e lő d éstö rté n etü n k k ezd etén a mi iro dalm i a lk o tá sa in k először a ko rab eli egyházi irodalom nem zetközi nyelvén, la tin u l író d tak , de a m ag y ar nyelv irodalm i, írásb eli fe lh a sz n á lá sa is h a m a ro sa n n élk ü lö zh etetlen n é vált. A tih a n yi a p á tsá g n a k 1055-ből szárm azó la tin nyelvű alapítólevelében p éld áu l 58 m a g y ar szó (szókapcsolat) olvasható, s ezek h e ly e sírá sa m ár 36
h a tá ro z o tt k ö v etk ezetesség et m u ta t. A m agyarország i irodalom az eu ró p ai k u ltú ra szerves része lett. De ab b an a k orban, m ikor M agyarországon m eg szü lettek az első írásos m űvek, E u ró p áb a n m ár v irág zo tt a lovagi és világi irodalom . I n te lm e k • E k o rai szak aszb an fontos irodalm i alk o táso k k e letk ez tek. Egyik első em lék ü n k S zent Istv á n k irály nevéhez fűződik: az In telm ek könyve Im re herceghez, fiához szólnak. E m ű alap já b a n véve nem irodalm i m űfajú, h an em erkölcsi alap ú , ta n ító célzatú u r a l kodói „kézikönyv”, ú g y n ev ezett k i rá ly tü k ö r , m elynek hag y o m án y ai m ár az ókorban k ia la k u lta k . Istv á n k irály in te lm e it a Corpus J u r is (M agyar T örvénykönyv) őrizte meg. L e g e n d á k • A m ag y ar irodalom első em lékei között ta lá lju k az egyházi irodalom em lékeit, a különböző le g en d ák at. Az eu ró p ai k e re sz tén y hagyo m án y b an terjed ő leg en d ák m e llett - ilyen a m ag y ar S zen t Ferenc legenda - igen fo ntosak az A rp á d -h á zi szen tek (Istv án , Im re, M argit, László, E rzsébet) és a k eresztén y ség első té rítő in e k (S zen t Gellért) legendái. A m ag y aro rszág i leg en d ák n y u g ati m in tá k ala p já n k észültek. F ellelhető k b en n ü k vá n d o rm o tívu m o k —p éld áu l a szen th ez csatlakozó, m egszelídülő v a d á lla t is. S zen t G ellért nem csak le g en d a hős, m aga is író: É rtekezés a három ifjú h im n u szá ró l cím ű m űve önéletrajzi ih le te ttsé g ű alk o tás. K ó d e x i r o d a l o m • M agyarországon h a m a r m eg jelen tek a különbö ző szerzetesren d ek . F ontos szerep ü k volt a té ríté sb e n , de eu ró p ai szin tű kolostori élet nem a la k u lt ki. így az iro d alm i szerep is h ián y zo tt, am i a n y u g at-eu ró p ai re n d e k re jellem ző volt. M égis a legtöbb k o rai iro dalm i em lék ü n k az egyházi irodalom hoz ta rto zik , s különböző kóde xekben (Jókai-, Thew rew k-, Cornides-, Tihanyi-, Lobkovitz-, Érdykódex stb.) m a ra d t fenn. A m ag y aro rszág i kódexirodalom kései s z a k a száb an elsősorban a h u s z itiz m u s 1 h a tá s á r a m eg jelen tek az első bibliafordítások is. Az ú g y n ev ezett H u szita B ib lia csak részle teib en m a ra d t fönn (az A por-kódexben), de a m ag y ar nyelvű írásb eliség k ia lak u lá sá -
1 h u szitizm u s - C sehországból kiinduló XIV-XV. század i v a llá s i-tá rsa d a lm i m ozgalom (H úsz Já n o s nevéből) 37
b á n döntő jelentőségű. K ódexeink többsége a XV-XVI. századból m a ra d t rá n k , te h á t egy olyan korszakból, am ik o r E u ró p áb an m á r le h a n y a tlo tt a kódexirodalom , és m á r n á lu n k is a világi irodalom volt a je lentősebb. J'
Háttér-információ
I. S zen t Istv á n k irá ly - születési nevén Vajk (970-980 körül - 1038) az első magyar király. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből ki alakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át. Ez 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Az általa m eghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő törzseket fegyverrel vagy békés úton behódoltatta, a lázadáso k at leverte. Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet.
ej
Amit a műről tudnod kell!
SZENT ISTVÁN KIRÁLY INTELMEI István király kitűnő apa és nevelő is volt. Fia, Imre herceg (1007-1031) nevelését pontosan megtervezte. M ár kicsiny korában megkereszteltette. Első nevelői szülei voltak, majd 8 éves korától István király Gellért püspökre bízta fia neveltetését. 16 évesen ismét apja vette a kezébe a nevelést. Atyja mellett az állam irányítás tudományát, a hadvezérséget, a diplomáciát sajátította el. I. István Imre herceg nevelését annak 23 éves korában fejezte be. A tíz rövid fejezetből álló dokumentum a középkori igényeknek megfele lően erős vallásos tartalom m al részletezte az uralkodó feladatait. A vallás sze repének rendkívüli jelentőségét jelzi, hogy a fejezeteknek nem kevesebb, mint fele a keresztény hittel és az egyházzal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Szent István nevelői működésének koronájaként intézte intelm eit fiához, le endő utódjához. Azt akarta, hogy ezek az intelmek vezéreljék fiát a kormány zás súlyos gondjai között. Pontokba szedve foglalta össze azt az erkölcsi és gyakorlati tudnivalót, melyet Imrének a sikeres országláshoz feltétlenül figye lembe kell vennie. A bölcs tanító Szent István így adta á t fiának a királyi tudnivalókat, hogy az általa m egterem tett keresztény Magyarország tovább épüljön és szi lárduljon. 38
Az intelmek, ahogy már fentebb említettük, a korai középkor egyik gyakran használt műfajában íródott, amely k irá ly tü k ö r néven vált nép szerűvé. A királytükrök egyszerű, ám nemes céllal készültek, ezeket elolvas va kellett az uralkodóknak megérteni ük, hogy milyennek kell lenniük. Az Intelmek, Szent István király intelmei Imre herceghez a Corpus Juris Hungaricibe felvett első tör vény, Szent István első törvénykönyve 1027-ből, a korszak legjelentősebb magyar irodalmi alkotása. Latin nyel vű mű, Admonitiones (Intelmek) az eredeti címe. A kor követelményének megfelelően emelkedett hangnemben, rímes latin prózában íródott. Az idők során a szövegnek több, modernebb fordítása is készült, a lentebb olvasott részletek Kuruc Ágnes fordításából valók.
Zichy Mihály: Szent István, Szent Imre és Szent Gellért, 1889
SZENT ISTVÁN KIRÁLY INTELMEI IMRE HERCEGHEZ (ré s zle te k ) M ivel m egértem s m élyen átérzem , hogy am it csak Is te n a k a r a ta m e g te re m te tt s nyilvánvaló eleve elren d elése elre n d e z e tt m ind a k iterjed t égboltozaton, m ind az egybefüggő földi tájak o n , a z t tö rv én y é lteti s ta r tja fenn, s m ivel látom , hogy m in d azt, a m it Is te n kegyelm e bőséggel a d o tt az élet előnyére és m éltó ság ára, tu d n iillik k irály ság o k at, konzulságokat, hercegségeket, isp án ság o k at, fő p ap ság o k at s m ás m éltóságokat, részb en iste n i p aran cso k és ren d eletek , részb en világiak, v alam in t a n em esek m eg az élem ed e tt k o rú ak ta n á c s a i és ja v a sla ta i korm ányozzák, védik, osztják fel és egyesítik, s m ivel bizonyosan tudom , hogy m in d en re n d e n valók a föld b árm ely részén , b árm ily en m éltóságot viseljenek, n em csak k ísé re tü k n e k , híveiknek, szolgáiknak parancsolnak, ta n ácso ln ak , jav aso ln ak , h a n e m fiaik n ak is, úgy h á t én sem restellem , szerelm etes fiam , hogy n ek ed m ég életem b en ta n u lság o k at, p aran c so k at, ta n á c so k a t, ja v a sla to k a t adjak, hogy velük m ind a m agad, m ind a lattv a ló id életm ó d ját ékesítsed , h a m ajd a legfőbb hatalo m engedélyével u tá n a m u ralk o d n i fogsz. Illik pedig, hogy odaadó figyelemm el h a llg a tv á n eszedbe vésd ap á d p a ra n c sa it, az iste n i bölcsesség in telm e szerin t, m ely S alam o n szájából szól: Hallgass, fiam, 39
a tyá d intelm ére, s ne vedd sem m ibe a n yá d tanítását!... H a llg a sd h á t meg, fiam , fogadd el sza va im a t, a kko r nagy lesz szá m a élted éveinek. Ebből a m ondásból te h á t észbe veheted, h a azt, am it a ty a i gyöngéd séggel parancsolok, m egveted - távol legyen! —, nem szívelnek többé sem Isten , sem az em berek. ... I tt az idő, hogy többé ne p u h a k ásáv al étessen ek , az téged csak p u h á n n y á s fin n y ássá te h e t, ez pedig a férfias ság elvesztegetése s a bű n ö k csiholója és a tö rv én y ek m egvetése; h a nem ita s s a n a k m eg olykor fa n y a r b orral, m ely é rte lm e d et ta n ítá s o m ra figyelm essé teszi. E zek et előrebocsátván té rjü n k a tá rg y ra . I. A K A T O L IK U S H IT M E G Ő R Z É S É R Ő L : „M inthogy a kirá lyi m éltóság rangját csakis a hívők és a ka to liku s h itet vallók nyerhetik el, ezért p a ra n csa in kb a n a szen t h itet tesszük a z első helyre.”... Szent István király az apostoli -hit őrzésére, az alattvalóinak való példa m utatásra, az eretnekségtől való elfordulásra szólítja fel fiát. Kitér továbbá arra is, hogy a hitet csakis jó cselekedetekkel lehet teljessé tenni. II. AZ E G Y H Á Z I R E N D B E C S B E N T A R T Á S Á R Ó L : ,A kirá lyi p a lo tá b a n a h it u tá n a z egyház foglalja el a m á so d ik helyet, a z egyház, m elynek első ízben a m i fejü n k, tu d n iillik K risztu s vetette el m agját, m a jd a z ő tagjai, vagyis a z apostolok és szen t a tyá k ü ltették át, m eggyökereztették erősen, s elterjesztették a z egész földkerekségen.”... Á szentegyházat védelmezni kell naponta megújuló szorgalommal, hogy gyarapodjék, és meg ne fogyatkozzon, hiszen aki az egyházat csorbítja, az Krisztus testét csonkítja, és büntetést érdemel, inti fiát Szent István király. III. A F Ő P A P O K N A K K IJÁ R Ó T IS Z T E L E T R Ő L : „A kirá lyi trón ékessége a főpa p o kn a k rendje, ezért a k irá lyi m éltóságban ők kerü l nek a h a rm a d ik helyre, kedves fiam , ők legyenek főem bereid, úgy vi g yá zz a főpapokra, m in t a szem ed vilá g á ra .”... Isten felkentjeit tisztelni és megbecsülni kell, nem szabad őket hamis vá dakkal bemocskolni és a nyilvánosság elé hurcolni, hiszen csakis így lehet Istentől megáldott az uralkodás. IV. A F Ő E M B E R E K É S V IT É Z E K T IS Z T E L E T É R Ő L : „Az u ra lom negyedik dísze a főem berek, ispánok, vitézek hűsége, erőssége, se rény sége, szívessége és bizalm a. M ert ők országod védőfalai, a gyengék oltalm azói, a z ellenség p u sztító i, a h a tá ro k g ya ra p ító i.”... Szent István figyelmezteti fiát, hogy a főemberek és vitézek katonák, és nem szabad őket szolgaságba hajtani. Békével kell uralkodni, hiszen a gőg bárkit letaszíthat a trónról, és a vitézek ereje könnyedén megfoszthatja ural kodói hatalm ától a gyűlölködő királyt. V. AZ IG A Z ÍT É L E T É S A T Ü R E L E M G Y A K O R L Á SÁ R Ó L : ,A türelem és az igaz ítélet g ya ko rlá sa a kirá lyi korona ötödik cifrá zá sa .”... Az apró ügyek feletti ítélkezés a bírák feladata, mondja fiának Szent István, „Az ő megbízatásuk, hogy a törvény szerint döntsenek”. A nagyszabású ügyekben viszont türelemmel, irgalommal és esküdözés nélkül kell ítéletet hozni. 40
VI. A V E N D É G E K B E FO G A D Á SÁ R Ó L É S G YÁM OLÍTÁSÁRÓL: „A vendégek s a jövevények a kko ra h a szn o t h a jta n a k, hogy m éltán á llh a tn a k a kirá lyi m éltóság h a to d ik helyén. ” Szent István király Rómá példáját hozza fel, ahol azáltal váltak egyre di csőbbé a királyok, hogy „sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tá jakról”. A vendégek különböző nyelveket, szokásokat és fegyvereket hoznak magukkal, amik elrettentik az ellenséget és emelik az udvar fényét. „Mert az egy nyelvű és egy szokású királyság gyenge és esendő. ”, írja a király, majd meg parancsolja fiának, hogy gyámolítsa a jövevényeket, hiszen nagy k árt szen vedne az ország, ha lerombolná és szétszórná mindazt, am it elődje felépített. V II. A TA NÁ C S SÚLYÁRÓL: ,g\ kirá lyi em elvényen a tanács a hetedik helyre tart igényt. A tanács á llít királyokat, dö n t el kirá lyi sor sokat, védelm ezi a hazát, csendesíti a csatát, győzelm eket ő arat, kerget tám adó hadat, behívja a barátokat, városokat ő rakat, és ő ront le ellen séges v á ra ka t.”... Mivel ilyen nagy a tanács hatalma, csakis a legbölcsebb és legtekintélyesebb emberekből szabad összeállítani, ifjaktól és kevésbé bölcsektől nem szabad ta nácsot kérni, inti fiát Szent István király. Természetesen az ifjakat sem kell száműzni a tanácsból, de javaslataikat mindig meg kell vitatni a bölcsekkel. V III. A FIÁK K Ö V ESSÉ K ELŐ DEIK ET: „Őseink követése foglalja el a kirá lyi m éltóságban a nyolcadik helyet. A legnagyobb kirá lyi ékesség, az én tud á so m szerint, a királyelődök u tá n já rn i, a szülőket u tá n o zn i.”... Az isteni törvényeket is megveti, aki semmibe veszi ősei törvényeit, érvel Szent István király. Az engedetlenséget a pestishez hasonlítja, majd felszólít ja fiát, hogy soha ne veszítse szem elől az általa hozott törvényeket, és kétke dés nélkül kövesse szokásait, melyek összeférnek a királyi méltósággal, hi szen ezáltal elnyeri az idegenek dicséretét. IX. AZ IM Á DSÁ G M EGTARTÁSÁRÓL: ,g iz im á d sá g m egtartása a kirá lyi üdvösség legnagyobb já ru léka , ezért a kirá lyi m éltóság kilence d ik regulájában p e n d ü l meg. A folytonos im ádkozás: a bűnöktől m eg tisztu lá s és feloldo zá s.”... A király az ősi im ákat ajánlja fia figyelmébe, hiszen ezek által válhat csak igazán nagy királlyá. Inti továbbá, hogy imádkozzon a tétlenség és a tunyaság ellen, az erények elnyeréséért, valam int azért, hogy legyőzhesse ellenségeit, és békében élhessen alattvalóival egyetemben. X. A K EG Y ESSÉ G R Ő L É S IRG ALM ASSÁ G R Ó L, VALAM INT A TÖ BB I ERÉNYRŐL: ,g \z erények m értéke teszi teljessé a királyok koronáját, és a p ara n cso k közt a tizedik. M ert a z erények ura a K irályok K irálya, m ikén t égi serege á ll kereken tíz karból, úgy életed vitele kere kedjék k i tíz p a ra n csb ó l.”... Kéri, sőt megparancsolja fiának, hogy gyakorolja a kegyességet és irgal masságot, a türelmességet, az erőt, az alázatosságot, a mértékletességet, a szelídséget, a becsületességet és a szemérmességet. 41
V égül így fejezi be in telm eit: „M indez, a m it fentebb érin tettü n k, a lko tja a kirá lyi koronát, nél k ü lü k sem itt nem tu d sen ki u ra lko d n i, sem a z örök u ra d a lo m b a bejut ni. Á m e n .”
i
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Mikorra tehető a magyar irodalom kezdete? Kik voltak az írásbeli kultúra első képviselői Magyarországon? Milyen műfajok tartoznak a magyar irodalom első emlékei közé? Mit tudsz a kódexirodalomról? Ki volt Szent István király? Kinek írta intelmeit, milyen céllal? Foglald össze a Szent István király intelmei Imre herceghez főbb pontjait!
Szent István király Pál apostol szavait idézve ezt írta Imre hercegnek: „...tanúsítsatok mindenki iránt türelmet!" Mire inti ezzel a fiát? Értelmezd!
V ’
Irodalomelméleti ismeretek
A legenda • A középkori egyházi irodalom egyik kedvelt műfaja. Ezek a szentek életét bemutató művek általában azzal a céllal készültek, hogy a példának tekintett személy életét, viselkedését, cselekedetét minél több emberrel megismertessék. Ez magyarázza azt, hogy a latin nyelvű legendák mellett viszonylag ham ar megjelentek a nemzeti nyelven írott legendák is. Nőtt ugyanis az olyan közösségeknek, főleg női szerzeteseknek, apácáknak és vallásos érzületű világiaknak (elsősorban városi polgároknak) a száma, akik latinul m ár nem tudtak, de igényelték a szent szövegek felolvasását vagy olvasását. Y\ot*. icfic/ A le g e n d a (o lv a s n iv a ló , o lv a s a n d ó d o lo g ) a k ö z é p k o r i ir o d a lo m v a l lá s i tá r g y ú k i s e p i k a i m ű fa ja . H ő se o ly a n s z e m é ly , a k i a k e r e s z té n y s é g s z e m p o n tjá b ó l fo n to s: p é ld á u l e g y s z e n t, e g y h ő s lo v a g , e g y n e m e s k ir á ly . A z ő é le té r ő l, t e t t e ir ő l, v é r ta n ú h a lá lá r ó l, c s o d á ir ó l s z ó ln a k a le g e n d á k . • F o rm á ja leggyakrabban prózai, de verses változata sem ritka. • A legenda szán d ék a: példát adni az erényes életre a szentek cselekede teinek bem utatása által (tanító célzat). A legtöbb legenda izgalmas, a képzele tet megmozgató, érdekfeszítő „regény”, „novella”, amelyekben m ár a szórakoz tatás halvány szándéka jelentkezik, s a korabeli olvasók igényét elégítette ki. • A gyakori cso d ás elem (az antik regényekből és a keleti —hindu — mesekincsből vett motívumok) a legendában nem valamilyen külsődleges h a táskeltő eszköz. A csoda legtöbbször valamilyen természeti törvényre rácáfoló esemény vagy jelenség. A le g en d a iro d a lo m fo rrá sa i • A legenda műfaja valószínűleg azokra az apokrif történetekre vezethető vissza, amelyek Jézus, M ária és a tanítványok életéről szóltak. M ár a keresztény ókor idejében megjelent ezek nyomán a
szentek, mártírok élettörténetét összefoglaló műfaj. A legendairodalom nagy részt ezt a hagyományt folytatja, de kibővül egy forrással, a szentté avatás hivatalos egyházi eljárásának jegyzőkönyveivel.
A MAGYAR NYELVŰ LEGENDÁK A legendák k ezd etb en la tin nyelven á ra s z to ttá k el E u ró p át. Később, a X II-X III. száza d b an a középkori n éptöm egek vallásos m o zgalm ának h a tá s á ra an y an y elv en szó laltak meg. Az első m agyarország i leg en d ák is la tin nyelven író d ta k a X I-X II. század b an S zen t Istv án ró l, S zen t Im réről, S zen t Lászlóról, G ellért p ü s pökről. A m agyar nyelvű irodalom kezdeteit a X III. szá za d elejére vagy közepére tehetjük. K ülönböző s z e n t-típ u s o k je le n te k m eg az egyes le g endákban: • a k eresztén y h ité r t v é rta n ú h a lá lt szenvedő m á rtírró l szól S zen t Gellért legendája; • az eg y h ázat védelm ező, n ép et k eresztén y h itre té rítő sz e n tk é n t m u ta tja be állam a lap ító k irá ly u n k a t, S zen t Is tv á n t a H artvik-legenda; • a k eresztén y lovag eszm énye te ste s ü l m eg a S ze n t László-legendá bán; • az asz k e tik u s élet szépségét h ird e ti a S zen t Im re herceg legen dája; • a legszebb em beri vonásokat: jólelkűséget, segítőkészséget, b á torságot, ö n zetlen ség et h ird e ti a M argit-legenda; • a földi életnek, a te rm észetn ek , „Isten gyönyörű a lk o tá s á n a k ” sz e re te té t m u ta tja be a Ferenc-legenda. A z első m ag y ar szen tek leg en d ái közül kiem elk ed ik S ze n t L ászló kirá ly legendája, m elyet valószínűleg az 1192-ben tö rté n t szen tté a v a tá s a körüli időben írta k . A különleges te sti erejével, k ato n a i k épességei vel kiem elkedő uralkod ó a m ag y ar lovagkor eszm énye, m in tak ép e lett. A különleges képesség ek k el rendelkező, jám bor, szegény életm ódot h ird ető szerzetesről, a F eren ces-ren d alapító járó l, A ssisi S zent Ferencről (1182—1226) szól a Ferenc-legenda. H alála u tá n k é t évvel a v a ttá k szen tté. É le té t több la tin és olasz nyelvű leg en d a is feldolgozta. Ezek egyikét 1370 k örü l m a g y a rra fo rd íto tták , en n ek a m ag y ar fordí tá s n a k egy 1440 k örü l k észü lt m á so la tá t őrizte m eg a Jókai-kódex, az első olyan középkori kódex, m ely teljes egészében m ag y ar nyelvű szö vegeket ta rta lm a z . Ú jszerű volt S zen t F erenc felfogása a term észetrő l. T erm észet irá n ti rajo n g á sa jellem zi az állato k h o z fűződő k ap cso latát: a M ad arak n ak préd ik ál, m egszelídíti, szelíd b á rá n n y á v á lto z ta tja a f a r k a s t stb. 43
I •f
1. Mi a legenda fogalma és műfaja? 2. Mi a legenda formája és szándéka? 3. Mi a legendákban a csodák szerepe? 4. Melyek a legenda műfaj forrásai? 5. Milyen nyelven íródtak a legendák? 6. Mondj példákat legendákra! 7. Milyen különböző szent-típusok jelentek meg az egyes legendákban?
Háttér-információ I. (S zent) L ászló (1046—1095) Árpád-házi magyar király. Bátyja, I. Géza után lépett a trónra, utóda Könyves Kálmán volt. I. Béla magyar ki rály és Richeza lengyel hercegnő' második fia volt. Egy gyermekének a neve ismert, ő Szent Piroska, későbbi bizánci császár né. A László név szláv eredetű, a Vladiszlav keresztnévből származik, jelentése: hatalom és dicsőség. Királyként roppant szigorú, de igaz ságos törvényalkotó volt, aminek ered ményeként megszilárdult a m agántulaj don védelme az országban. Uralkodása idején Magyarország, fennállása óta először, képes volt a hódí tásra. 1091-ben elfoglalta Horvátországot, m iután beavatkozott az ottani belviszályokba. Erősen keresztény hitű, bátor, h ar cias király volt. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szente ket: Gellért püspököt, I. Istvánt, András és Benedek remetéket. Őt magát 1192-ben avatták szentté.
SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY UTOLSÓ GYŐZELME H o ltá b an is győzelm es volt S zen t László király: h a lá la u tá n k étszáz esztendővel v ív ta m eg utolsó, győzedelm es h a rc á t. K étszáz esztendővel a sz e n t k irály h a lá la u tá n tö rté n t, hogy a szé kelyek h a d b a szá llo tta k a ta tá ro k ellen. A m ikor a székelység felvonult, és a re tte n e te s ta tá r h o rd á t m e g látta, szívében elk esered ett, és így fo hászkodott:
- Szűz M áriám , segíts meg! S zen t László k irály , harcolj velünk! És h a lljato k csodát: az ég m e g h a llg a tta a székelyek könyörgését. A pogány ta tá ro k csodát lá tta k : a székelyek so rai elő tt egy h a ta lm a s v i téz je le n t m eg lóháton, fején aran y k o ro n a csillogott, kezében c sák án y t ta rto tt. A vitéz m e g sa rk a n ty ú z ta lovát, szem b e v ág tato tt a ta tá ro k k a l, és csák án y áv al tö rn i-zú zn i k ezd te őket. Ú gy csap o tt le ráju k , m in t a villám , a legjobb v itézek viasz m ó d jára o lv ad tak el előtte. A lovas vitéz feje fölött, a m ag as levegőégben egy gyönyörűséges asszony lebegett, fején aran y k o ro n a, ru h á ja olyan fényes, hogy az em beri szem elk áp rázott tőle. A Jé z u s h ité é rt küzdő szék ely ek et a boldogságos Szűz M ária és m el le tte S zent László k irály seg ítette, így győzték le a pogány sereget. M ondotta is egy vén ta tá r , a k it fogságba ejtettek : - N em a székely, nem a m ag y ar v e rt m eg m in k et, h an em az a László, a k it segítség ü l h ív tak . A c sa ta idején a n ag y v ára d i tem p lo m b an is csoda tö rté n t: a te m p lom őre sehol sem ta lá lta a szen t k irály koponyáját. H iáb a k ereste, h iá b a k u ta tta , csak a c sa ta u tá n k e rü lt elő, m in th a o n n an té r t volna vissza. így győzte le S zent László k irá ly h o ltá b a n is a ta tá ro k a t. (A Dubnici krónika nyomán)
Amit a műről tudnod kell! A fent olvasott legenda a nagy tiszteletben álló Szent László király utolsó győzelméről szól. A szent király nemcsak életében, hanem más mondák sze rint halála után is segítette szeretett népét. Hírneves uralkodó volt, mert m indenütt megfutamította ellenségeit és Magyarországot meggyarapította. Évszázadokon át népi mondák, hősi énekek, himnuszok, templomi falfestmények és imádságos könyvek témája lett László király. Párviadala a kun vitézzel a Kerlés hegyi csatában szimbolikus értel met nyert: László győzelme a k u n harcos felett a kereszténység diadalát jel képezte a barbár pogánysággal szemben. A Szent László életéhez fűződő csodás események között szerepel a „levitáció’ jelensége is. Amikor egyik csatlósa megleste ima közben a nagyváradi egyházban, azt látta, hogy a király a föld fölé emelkedett. A nép arról is tudott, hogy László imájával bölénycsordát és szarvasokat varázsolt éhező serege elé, es lándzsájával, miként Mózes a pusztában, a szomjazóknak vizet fakasztott a kősziklából. Szent László a magyar katonák védőszentje.
419 •
1. Ki volt Szent László király? Mi jellemzi uralkodását? 2. Milyen eseményt mesél el a legenda?
Háttér-információ S zen t G ellért (977-1046) püspök a korabeli magyar egyházi élet meghatározó alakja. Velencéből jött hozzánk. A trónörökös Szent Imre nevelője lett, majd Bakonybélben remetéskedett, ahol tudományok művelésével is foglalkozott. 1030-ban Szent István megbízása alapján bencés szerzetestársai segítségével ő szervezte meg a Csa nádi egyházmegyét. Prédikált, keresztelt, székesegyházat, templomokat épített, iskolát és kolos tort alapított. Szent Gellért nagyműveltségű egy házfő volt.
SZENT GELLÉRT LEGENDÁJA P é te r k irály u ra lm a ellen 1046-ban a T isz án tú lo n lá zad ás tö rt ki, m elyhez a pogányság v is s z a á llítá s á t követelők a békési V ata v ezetésé vel csatlak o ztak . S zen t G ellért, B eszteréd, Bödi, B enéte és Szónok is p á n ... e lin d u lta k F eh érv árró l B uda felé, hogy o tt az oroszok közötti szám kivetésből v isszatérő V azul-fiakat, A n d rá st és L ev en tét tis z te s séggel fogadják. S zen t G ellért azonban, m inthogy alacsony te rm e tű volt, és m e rt Is te n szo lg álatá b an m in d en erejét teljesen k im e ríte tte , kocsin v ite tte m ag át. M ikor a p e sti révhez ju to tta k , ím e öt iste n te le n em ber, V a ta és cinkosai, eltelve a gonosz szellem ekkel, am ely ek n ek m a g u k a t á ta d tá k , rá ro n to tta k a püspökökre és tá rs a ik ra , és kövekkel tá m a d ta k ráju k . S zen t G ellért püspök pedig azokra, a k ik e t kövekkel d o báltak, sz ü n telen ü l a k e re sz t je lé t v etette..., a földre térd elv e h an g o sa n így k iá lto tt: „U ram , Jé z u s K risztu s, ne ró d d fel n ek ik b ű n ü l, m e rt nem tu d ják , m it te szn e k .” Ám azok ezt lá tv a m ég jobban m egdühödtek, n e k itá m a d ta k , és kocsiját felfo rd íto tták a D u n a p a rtjá ra . O tt leráncig álták kocsijáról, ta lig á ra r a k tá k és a K elen-hegyről (a m ai G ellért hegy) le ta sz íto ttá k . M ivel pedig m ég m indig lih eg ett, m ellét d árd áv a l á tü tö tté k ; e z u tá n egy sziklához vonszolták, és agyvelejét szétlo ccsan to ttá k . így költözött el K risztu s dicsőséges v é rta n ú ja e világ n y o m o rú ságából az örök boldogságra az Ú rn a k 1047. esztendejében. A D u n a u g y an m indig m eg-m egáradt, arró l a kőről azonban, am elyen S zen t G ellért fejét összetörték, h é t évig n em tu d ta a v é rt lem o sn i... A következő nap o n a z tá n n ag y s írá s s a l te m e tté k el P e ste n a Boldogságos Szűz te m p lo m áb an u g y an ab b a n a ru h á b a n , am elyben a v é rta n ú sá g o t elszenvedte, m ajd C sa n á d ra v itték . S írja k ö rü l egyre több csoda, ren d k ív ü li gyógyulás tö rté n t. A sp o n tán m ódon k ia la k u lt n épi k u ltu sz t követte a h iv a talo s sz e n tté a v a tá s 1083. jú liu s 26-án, 46
S zent László k irá ly kérelm ére. A h án y b eteg csak a te s té t é rin te tte vagy v érét a földről felszedte, m indenféle betegségből tü s té n t kigyógyult. (A Képes Krónika nyomán)
£
Amit a műről tudnod kell!
Szent Gellert legendája beszámol arról, hogy nem lovon, hanem szekéren utazott, hogy az utazás idejét is olvasással tölthesse. Több művet írt. Egyedüli fönnmaradt munkája: Elmélkedés a három fiú énekéről, a tüzes kemencébe vetett ifjak him nuszának (Dániel könyve) magyarázata.
•
1. 2. 3. 4. 5.
Kikkel, és hova indult Gellért püspök? Kik támadták meg őket? Miért utazott szekéren a püspök? Hogyan viselkedik a püspök az őt ért támadás során? Milyen csodatételek kötődnek a forrásrészletben leírt eseményekhez?
Nézz utána a neten, és válaszolj a következő kérdésekre!
• Milyen lázadásról van szó a legendában? • Ki volt Vajk, és miért voltak a fiai száműzetésben?
Háttér-információ Árpád-házi Szent M argit 1242-ben született Kiissza várában, Dalmáciában, ahová szülei a tatárjárás elől menekültek (IV. Béla király és a görög császár lányának, M áriának a lánya volt). A szülők fogadalmukhoz híven: ha az ország megszabadul a tatároktól, születendő gyermeküket Istennek ajánlják. így került Margit 4 éves korában Veszprémbe, majd 10 évesen a Buda melletti Nyulak-szigetén (ma Margitsziget) lévő klastromba. Két év múlva M argit letette a fogadalmat, s 1261ben szentelték apácává. Semmi rábeszélés nem tudta visszatéríteni a világi életbe. II. Ottokár cseh király házassági ajánlatát is elutasította. Margit kitűnt az apácák közül szolgá latkészségével, szeretetével, önsanyargató életmódjával. 1271-ben halt meg a Nyulakszigetén. 47
1
MARGIT-LEGENDA E rős fogadással m egfogadta IV. B éla király , h a Iste n m ég egyszer o rszág áb a visszavezeti, és n é p é t ism é t felem eli, egyetlen lá n y á t neki aján lja, ap á c á n a k nevelteti. F o g ad ásáró l nem is feled k ezett meg, és am ik o r egyetlen leán y a, a kicsi M arg it a tized ik év ét b etö ltö tte, bizony kolostorba k üldte. O tt n ev elk ed ett a k irá ly eg y etlen leán y a, távol az éd esan y ja jó szavától, távol a díszes és kényelm es palotától. Ahogy nőtt, növekedett, egyre in k áb b táv o lo d o tt a világi hiú ság tó l, és k ö zeled ett az egyházi ta n ításo k h o z. Az a p ác ák k la stro m á b a n élt a N yulak-szigetén, am ely et később róla M arg itszig etn ek n ev eztek el. H íre já r t a közeli országokban, de m ég a távoli ta rto m á n y o k b a n is, hogy v a n B éla k irá ly n a k egy szépséges szép lán y a, s egym ás u tá n é r k eztek a kérők M ag y aro rszág ra. M egkérte M arg ito t a cseh k irá ly őfel sége, s m e g k érték so k an m ások is, de ő a n n y ira u tá lta a világi h iú ság o k a t és gyönyörűségeket, hogy h a lla n i sem a k a r t h ázasság ró l. M essze földről jö tte k szerzetesek és apácák , de jö tte k nagy nem es özvegyasszonyok, nagy u ra k n a k és fejedelm eknek feleségei is, hogy a k irály k isasszo n y szen t életéb en gyönyörködjenek. M ert S zent M arg it m indig té rd re e re sz k e d e tt Jé z u s és Szűz M ária képe előtt, úgyhogy a sok té rd e p elés m ia tt té rd é n e k k alácsai m eg d a g a d ta k és m egkem ényedtek. É letén ek m in d en n a p já n ö rü lt, h a m ag át m e g a lá z h a tta , és az ap ácan ő v érek n ek szo lg álato t te h e te tt. A m ennyivel felü lm ú lta őket m éltó ság áv al és nem ességével, an n y iv al in k áb b ip a r kodott m a g á t m egalázn i elő ttü k . A nem es m ag y ar k irá ly eg y etlen lán y a, az ország b ü szkesége o tt főzött a konyhán, elm o sta a tá la k a t és a faze k ak at, és h o rd ta a tüzelőt. T élen is ő tis z títo tta a h a la t, e z é rt a z tá n kezén ek bőre m eghasadozott, s a vére k iserk ed t. T ö rté n t egyszer, hogy S zab in a nővér, D o n át ú r leán y a rá k o t főzött v acso rára a nővéreknek. De főzés közben a fazék a p a rá z s közé e sett, és m in d en estü l k igyullad t. S zab in a nővér csak sikoltozott, de n em m e rt a fazékhoz nyúlni. A kkor lé p e tt be M arg it, és k iv e tte az izzó p a rá z s kö zül. De h allja to k csodát: a tű z sem kezét, sem ru h á já t n em ég ette meg. A szen t szűz a kolostor ebédlőjében is szolgált: felsöpört, k iszo lg álta a nővéreket, s egy fa la to t sem ev e tt addig, m íg a többiek az a szta ltó l felkeltek. De k ülönb en is, hogy m a g á t m egalázza, m in d en k o r a m áso dik a s z ta ln á l evett, m ik ép p en a szolgálólányok. T ö rté n t egyszer, hogy a szen t szűz a nővérek kézm osó vizét, am e lyet közösen h a s z n á lta k , ki a k a r ta vinni, de a nagy cseb ret egyedül nem b írta . E zé rt m agához szó líto tt egy nővért, ép p en Boboldi isp án lá n y át, a büszke C sengét. A zt m o n d ta neki: —S zerető atyám fia, vigyük eg y ü tt a m oslékos csebret! 48
Csenge nővér sem m it sem szólt, k iv itte a cseb ret M arg ittal, de am i kor az u d v a rra értek , le te tte a csebret, és a m oslékos vízzel a szen t szü zet arcul v erte. M arg it pedig ezt békességgel elszenvedte, elm oso lyodott, és a z t m ondta: - S zerető aty ám fia, m it m űvelsz? Ilyen sz e re te t és a lázato sság élt a szen t szűz szívében. De h íre já r t eg y szerű ség én ek és en g edelm ességének is. A közedé nyekkel m egelégedett, az étel h itv á n y á t v álo g atta , s p a n a s z á t soha em b er nem h a llo tta . A m it a főnökasszony p aran cso lt, elsőnek te ljesítette. H a a nővérek közül v alam ely ik n ek aty ja, an y ja vagy rokona m eg h alt, a szen t szűz m in d já rt felk ereste, vele sírt, és a z t m ondta: - A k a rta volna az Ú risten , szerető atyám fia, hogy in k áb b én n ek em tö rté n t volna, hogy nem ten ék ed . H a pedig a nővérek közül v alak i m eg h alt, a szen t szűz addig nem táv o zo tt a te stétő l, m íg el n em te m e tté k , h a n e m o tt im ád k o zo tt a h o lt te s t m ellett, s úgy m e g sira tta , m in th a ro k o n a le tt volna. Ez a szen tség es szűz nagyon sz e re tte a szegényeket, és m ag a is sze génységben a k a r t élni. R u h ája m indig szak ad o zo tt és foltos volt. N éha a sárból v e tt fel posztófoltokat, és azzal foltozta m eg köntösét. T ö rtén t egyszer, hogy IV. Béla k irá ly eljö tt a lányához. S zen t M arg it nem m e rt aty ja színe elé k erü ln i, m e rt erő sen rongyos volt a köntöse. H irtelen elfu to tt K an d id a nővérhez, és m eg k érte, hogy foltot v essen a köntösére. K an d id a nővér n ag y m u n k á v al foltozta meg, m e rt a köntös m á r úgy elrongyolódott, hogy M arg it k a rjá n a k h ú sa alóla k ilátszo tt. A m ikor pedig a főnővér, ak i a r u h á t oszto tta, M arg ito t m e g látta, azt m ondta neki: - A sszonyom , én te n ek ed jobb p a lá sto t adok. De M arg it a z t felelte: - Ne úgy tégy, szerető atyám fia! K ét h itv á n y p a lá sto t v arrj össze, és foltozd meg, a z t viselem én. F ején egyszerű velum ot, fáty o lt h o rd o tt, m in t a többi nővérek. De am ikor m e g látta, hogy a szolgálólányok d urva, gorom ba fejkendőt h o r d an ak , elcserélte a m agáéval, és az övét a szolgálóknak a d ta . A s a ru i is m ind lesza k ad o zta k a lábáról. A m ikor m in d ezt a főnökasszony lá tta , azt m ondta a szen t szűznek: - H a ezt a te aty á d és an y ád m eg tu d n ák , ra jtu n k nagy szégyent te n n én ek . De S zen t M arg it a z t m o n d ta erre: - K érlek tég ed et, szerető any ám , a Jé z u s szerelm éért, hagyjad, hogy én ígyen tegyek. A s z e n t szűz ág y a csak egy földre v e te tt gyékény volt, erre n é h a egy k ő d a ra b o t te tt p á rn á n a k . E zen n y u g o d o tt a m a g y ar k irá ly lá n y a. (...)
B eteg ség én ek tiz e n h a rm a d ik n a p já n , h u szo n k ilen c eszten d ő s ko rá b a n a s z e n t szűz eln y u g o d o tt az Ú rb an . L e g o tta n a szen tség e s szű z n ek az o rcája cso d álato s fén y esség g el m eg fén y esed ett, s o ly an szép v ilág o sság tá m a d t a szem e a la tt, m in th a egész a rc á t m e g a ra n y o z tá k volna. (Lengyel Dénes: Régi magyar mondák)
&
Amit a műről tudnod kell!
A Magyarországon írott, illetve a magyar nyelvű legendák közül kiemelke dik a Margit-legenda. Első változatát latin nyelven közvetlenül M argit halála után, 1271 körül írták. Ezt 1300 körül kibővítették. Ezen bővített változat magyar fordítása 1300 és 1320 között készülhetett. Ennek egy 1510 körül ké szült másolata m aradt ránk. A másolatot leghíresebb középkori kódexmáso lónk, R ásk ai L ea domonkosrendi apáca készítette. A Margit-legenda számos utalást tartalm az a tatárjárás utáni Magyarország bel- és külpolitikai helyzetére, de a középpontban term észete sen M argit cselekedetei állnak. A legenda címe megnevezi az alkotás műfaját és szereplőjét. Célja: M argit sorsának bem utatásán keresztül példam utatás, nevelés, tanítás. Idő: az eseménysor nem kronologikus. A lapja: a legenda magvát jegyzőkönyvek alkotják, ezeket M argit halála után készítették rend társai vallomásai alapján. Tárgyias leírás jellemzi. Szerkezete • Kompozíciója nem egységes, négy különálló részből áll. I. rész. M argit kolostori életmódja. Aszkéta, önsanyargató életet élt, nem akart származása révén előnyökhöz jutni, a legalantasabbnak tarto tt m unkákat is szívesen végezte el. Segítőkész, jólelkű volt, betegtársait ápolta. Tizennyolc éves koráig nem fürdött, vasövet és vezeklőövet viselt. II. rész. Csodatételei. Például a férgek a ruháján gyönggyé változtak, egy sötét szobában világos lett, amikor levette a ruháit, majd újra sötét, am i kor visszavette azokat. III. rész. Az a p á cá k vallom ásai. Társai legszebb emberi tulajdonságai alapján már életében szentként tisztelték. Szinte erejét meghaladva ápolta, gondozta az egyik beteg nővértársát. IV. rész. A p a p o k és v ilá g ia k tanúságtételei. Például arról, hogyan sanyargatta M argit önmagát, a kor felfogása szerint ugyanis a földi szenvedé sek jutalm a a túlvilági boldogság. Jelentősége • Az első nagyobb terjedelmű magyar nyelvű prózai írásm ű vünk. Egy olyan személy áll előttünk, aki örök értékű emberi tulajdonságok kal rendelkezik, leszámítva az önsanyargatást, akinek cselekedetei minden korban, ma is mindenhol elismerést és megbecsülést érdemelnek. A legenda stílusa több helyen naturalisztikus (önsanyargatás), ennek célja M argit alak jának életszerűvé tétele. Érdekesség: M argit szentté avatása halála u tán 672 évvel később, 1943-ban történt meg. 50
•
1. Röviden mutasd be Árpád-házi Szent Margit életútját! 2 Ismertesd a Margit-legenda keletkezéstörténetét! 3. Szerkezetileg hány részből áll a Margit-legenda, és mi a mű célja?
Fogalmazd meg néhány mondatban Margit szentté avatásának történetét!
Háttér-információ A ssisi S zen t F e re n c (1182-1226) a ferences rend megalapítója; Itália, az állatok, a kereskedőit és a term észet védó'szentje. Ferenc tanulmányokkal töl tötte ifjúsága nagy részét. Több nyelven folyékonyan beszélt, köztük latinul is, s a tanulás és a harci játékok mellett szívesen mulatozott ifjú nemes barátai társaságában. 1201-ben csatlakozott a Perugia ellen indult harcoló csapatokhoz. Nem sokkal később fogságba került, majd 1203-ban egy új, gyökeresen megválto zott emberként té rt haza Assisibe. Ezt tetézte súlyos betegsége is, mely mély lelki válságba döntötte. Jordanes szerint Ferenc 1209. február 24-én, a Máté evangéliuma 10:9 sorainak hatására elhatározta, hogy apostoli szegénységben folytatja éle tét. Durva csuhát vett fel, és mezítláb, anyagi javak nélkül elkezdett a megtérés ről prédikálni. Ferenc soha nem szentel tette pappá magát, s a közösség, melyet vezetett, egyenrangú testvérekként élt együtt, „fratres minores”-nak, vagyis „ki sebb testvéreknek” nevezve magukat. 1209-ben Ferenc a pápa engedélyét kérte egy új rend megalapításához; ezt meg is kapta III. Incétől. A hagyo mány szerint a rendjük szabályzatát 1209. április 16-án hagyta jóvá a pápa, s máig ezt a momentumot tekintik a feren ces rend hivatalos megalapításának. A rend tagjait frátereknek, azaz te st véreknek nevezték. Céljuk az apostolok nak adott krisztusi útm utatás szerinti élet volt, mely érdekében szegénységi fo gadalmat tettek, és vállalták, hogy életü ket Isten szolgálatának rendelik alá. 1226-ban gyógyezelésre ment Rietibe, onnan Sienába szállították, végül haza vitték Assisibe, ahol az első szerzeteskö zösség lakóhelyén, a Porciunkulában hunyt el. F. Sassetta: Szent Ferenc 51
FERENC-LEGENDA SZENT FERENC A MADARAKNAK PRÉDIKÁL A leg enda sz e rin t S zen t F erenc C an n arió b an p réd ik á ln i k ezd e tt a n épnek, de előbb m eg p aran cso lta a fecskéknek, hogy h a llg a ssa n a k , m íg el nem m ondja beszédét. Azok azo n n al en g ed elm esk ed tek ... T ovábbm enve fölem elte te k in te té t, észrev ette, hogy az ú ttó l nem m essze a fá k a t óriási m a d á rse re g lep te el. E gészen elá m u lt a m a d a ra k h ih e te tle n so k aság a lá ttá n , és a z t m o n d ta tá rs a in a k : - V árjato k m eg itt, am íg p réd ik álo k hú g o csk áim n ak , a m a d a ra k n ak. L e té rt a m ezőre, o d am en t a m ad arak h o z, és elk ezd ett beszéln i a földön csipegetőkhöz, m ire a fákon ülők is m in d o d asereg lettek , v a la m ennyien szép csöndben v á rtá k végig a b eszédet, s el n em sz á llta k addig, am íg S zen t F erenc áld á sá v a l égnek n em e re s z te tte őket. A m ikor S zent F erenc közöttü k sé tá lt, s csu h ájáv al m e g é rin te tte a m a d a ra k a t, ak k o r sem re p ü lt el egyik sem.
Giotto di Bondone: Szent Ferenc prédikál a madaraknak, 1305—1306 - H úgocskáim , m ad arak ! Ti igen sokkal ta rto z to k a T erem tőnek, a z é rt m indig és m in d e n ü tt k ö telesek vagytok dicsérn i őt. M ert kétsze52
rés, sőt három szoros r u h á z a tta l lá to tt el b en n etek et; szab ad ság o t ad o tt nek tek , oda rö p ü lh ettek , ahova ak arto k ; Noé b á rk á já b a n m egőrizte fa jotokat, hogy ki ne vesszetek. H áláv al ta rto z to k a levegőért, am elynek u ra iv á te tt. A zu tán gondoljátok meg, hogy se nem v ettek , se nem a r a t tok, Iste n m égis gondoskodik rólatok. In n i ad a folyókból és fo rráso k ból, m enedéket n y ú jt a hegyekben és völgyekben, h ely et b izto sít a fészekrakáshoz a fák lom bos ágain. A zu tán m ég fonni és szőni sem tudtok, Iste n ru h á z föl b e n n e te k e t és fiókáitokat. Jótem ényeiből, a m e lyekkel elhalm ozott, lá th a tjá to k , m en n y ire szeret T erem tőtök. Ő rizkedjetek te h á t húgocskáim , a h á lá tla n s á g b ű n étől, s azon legye tek, hogy sz ü n telen ü l áld játo k Iste n t.
SZENT FERENC ÉS A GUBBIÓI FARKAS G ubbió v á ro sá b a n „egy h a ta lm a s te stű , re tte n e te s és vérengző fa r k as g arázd álk o d o tt, am ely n em csak az á llato k a t, h a n e m m ég az em be re k e t is fölfalta” - olv ash ató A ssisi S zen t F erenc Virágoskertjében. A v áro siak g y a k ra n m en tek ki az erdőbe felfegyverkezve, „m in th a h áb o rú b a in d u lta k volna, de m ég így is jaj volt a n n a k , ak i egyedül k e rü lt szem be vele”. A m ikor F erenc e lláto g a to tt a városba, m e g szá n ta az em b erek et, ak ik elm esélték n ek i a tö rté n e te t. E gyetlen tá rs á v a l k im en t az erdőbe, hogy találk o zzo n a fenevaddal. A m ikor a fa rk a s m e g p illan to tta őt és tá rs á t, azo n n al n ek ik tá m a d t vicsorgó fogakkal. F erenc azo n b an k e re sz te t v e te tt a fa rk a s elé, aki erre azonnal m eg to rp an t. - G yere ide, fa rk a s testvér! - m ondta F erenc. A fa rk a s e n gedelm eskedett. K risztu s nevéb en p a r a n csolom, hogy se engem , se m á sokat ne b án tsál. M ajd p réd ik á ln i k ezd e tt a fa rk a sn a k , a m ié rt irgalom n élkül p u s z títo tta Iste n te rem tm én y eit, és m eg íg értette vele, hogy többé n em b á n t egyetlen á lla to t vagy em b ert sem. A fa rk a s fejb ó lin tással je lezte beleegyezését. F erenc ekkor m agával v itte a fenevaMolnár C. Pál: Szent Ferenc d a t a városba, és p réd ik áció t ®s a gubbiói farkas 53
ta r to tt az em b erek n ek és a fa rk a s n a k eg y ará n t, m in d k ét felet a r r a k é r ve, ne h á b o rg a ssá k egym ást. Az em b erek szóval fejezték k i h ely eslésü k et, a fa rk a s pedig jobb m an csáv al esk ü d ö tt. A ttól a n ap tó l kezdve a fa rk a s és az em berek m e g ta rto ttá k a F eren c á lta l k ö tö tt egyezséget. F erenc, K risztu s h a ta lm á n á l fogva sik eresen k ib é k íte tte az em b ert a te rm észettel. (A Jókai-kódex nyomán)
&
Amit a műről tudnod kell!
A Szent Ferenc legendája a XIV. századi magyar nyelvű irodalom egyik legértékesebb emléke, a középkori laikus-vallásos irodalom egyik (fennma radt) gyöngyszeme. 1370 körül fordították le magyarra, szövegét egy 70 évvel későbbi kézirat, a Jókai-kódex őrzi. A szigorú egyházi szemlélettől való lassú eltávolodást leginkább a legenda két legszebb részlete érzékelteti. A m adarak nak prédikáló Szent Ferencről szóló jelenet, a nagy olasz m isztikusnak a te r mészet szépsége iránti csodálatát, a középkori siralomvölgy-szemlélethez ké pest oly modern gondolatát tolmácsolja. A kedves naivitással előadott legen darészletben, a term észet jelenségeinek megfigyelésén túl, olyan újszerű gon dolatok is megjelennek, mint például a m adarak szabadságának a kiemelése. A legenda második része a gubbiói farkas megtérésről szóló novellisztikus részlet. A népies ízű, kerek történet szerint Ferenc, m iután megszelídítette a Gubbio város határában garázdálkodó farkast, megmagyarázza a város lakói nak, hogy a vadállat nem valami eredendő gonoszságból, hanem csak sanyarú körülményei, az éhség kényszere m iatt vált rablóvá és gyilkossá; ha azonban a város gondoskodik majd becsületes eltartásáról, „bűneit” elhagyja és senki nek sem fog ártani. A bűn társadalm i eredetének gondolata merőben új az egyházi felfogáshoz képest, s hallgatólagosan az anyagi javaknak a társad a lom kivetettjeivel való megosztására buzdít. Bár a legenda későbbi a Margit-legendánál, nyelvállapota jóval archaikusabb. A fordító nagyon ügyelt a latin nyelv szépségeinek visszaadására, ám a magyar nyelvre ráerőltette a latin szerkezeteket.
1. Mit gondolsz Szent Ferencről a történetek elolvasása után? 2. Hogyan mutatják Ferenc ember- és természetszeretetét cselekedetei, magatartá sa, gesztusai, az általa használt nyelvi fordulatok? 3. Hogyan nyilvánul meg cselekedetekben, gesztusokban, szavakban, hogy létre jött-e a kommunikáció Szent Ferenc és környezete között?
Tanulságos-e a farkas-legenda napjainkban is? Miért?
54
HOGYAN KELETKEZETT A LEGMAGYARABB FOLYÓ V án d o rlásai a la tt és m egtelepedve a K árp át-m ed en céb en a m ag y ar nép k é t folyam k a rja ira b íz ta m ag át. E k é t folyam , a D u n a és a T isza közül a T isza le tt az a folyó, m ely m in d en m ag y ar em b er szívébe kitö rö l h e te tle n ü l befészkelte m ag át. K öltőink közül többen is v e rse t ír ta k a Tiszáról. J u h á s z G yula a következőképp: „...m íg b en n ü n k lélek él és nóta, T isza lesz a m agyarok folyója. ” N incs m ég egy folyó, m ely en n y ire szeszélyes, m égis en n y ire békés lenne, és oly nagy sz e re te te t éb reszten e a m ag y ar szívében. H ajd a n á n a „legm agyarabb folyó” m a g y ar földön ered t, és m a g y ar földön öm lött a D unába. M ára ez a kép m egváltozott. Jelen leg m in d k ét ág a az u k rá n te rü le tn e k szám ító zordon K árp áto k b ó l in d u l k alan d o s ú tjá ra . A F ekete-T isza fo rrá sa az O k ula-nyeregnél, K őrösm ezőtől h ú sz kmre, 1203 m é te rre l a te n g e r szin tje fele tt ta lá lh a tó . A F eh ér-T isza fo rrá sa az 1650 m é te r m ag as A sztag (Sztig)-csúcs o ld aláb an , körü lb elü l 1400 m é te rre l a te n g e rsz in t fe le tt van. A F ekete- és a F eh ér-T isza R ahónál, a város központjától nagyjából h áro m k ilo m éterre, a T iszabogdány (Bohdan) felé vezető elág azásn ál egyesül. In n e n „szőke T isz ak én t” iram o d ik az alföldnek, hogy a K árp áto k h a v a sa ib a n össze gyű jtö tt vizét n ag y v o n alú an a D u n á n a k adja. N em v életlen ü l k a p tá k n ev ü k et a C so rn ah o ra-h eg y ség et k é t oldalról m eg k erü lő T isza folyók sem: h a v iz ü k et n em k a v a rja épp eső vagy á ra d á s, gyönyörű lá tv á n y t n y ú jt a fehér és fekete á rn y ú vizek egyesülése, te stv é ri ölelkezése. Szép T isza folyónk ő sein k n ek az élet egyik legfontosabb feltételét, a k ris tá ly tisz ta vizet b izto síto tta, de a h ab jaib an játszó h a la k az eleség bizto sításáh o z is n ag y b an h o zzá járu ltak . A ttila h u n jai, Á rp ád h o n foglalói, Rákóczi ta lp a sa i, a különböző n ép ek tá m a d á sa itó l m eggyötört egyszerű nép e folyó p a rtja in ta lá lt nyug alo m ra, felüdülésre. „Ki a T isza vizét issza, vágyik a n n a k szíve vissza ...”- ta r tja a m ondás. N em m eglepő h á t, hogy az olykor csendes, szelíd, m ásk o r h arag o s, csapongó so d rású d rág a T isza a la k já t szám os legenda, m onda övezi. T ö rté n e té t m e g ta lá lh a tju k a T óth Béla sz e rk e sz te tte Legeltetés a három sá rká n y p u sztá já n cím ű m eseg y ű jtem én y b en (M óra F eren c K önyvkiadó, B udapest, 1984): M eg volt m ár terem tve a z egész világ, m egvoltak a hegyek, völgyek, kisebb és nagyobb folyók, csak m ég a T isza á llo tt otta n a z Úr z s á m olyánál. - H át teveled m it csináljak, szegény fe jed d el? - kérd i az Úristen. - C sak b ízd rám , A ty á m - m o n d ja J é zu s K risztu s m a jd el igazítom én! - A z z a l Jézu s elővett egy aranyos ekét, elébe fogott egy szam arat, s a zt m o n d ja a T iszá n a k, hogy m enjen u tá n a m in d e n ü tt a 55
barázdában. A z u tá n nekivetette a z ekét a földnek, szá n to tta a folyónak a z ágyat, az p ed ig m en t m in d e n ü tt a nyom ában. H anem szerteszéjjel igen sok cötkény (szam árkóró) volt m indenfelé, a sza m á r p ed ig éhes is volt, m eg a m in t tu d ju k, nagyon szereti is a cötkényt: egyikhez is h o zzá kapott, a m á sikh o z is, s nem h a la d t egyenesen, ha n em ide-oda rá n gatta a z ekét. A zért olyan girbe-gurba, csivirgős-csavargós a T isza folyása. (Kocsis Julianna nyomán, Kárpátalja, ma)
NYELVEMLÉKEINK A z első m a g y ar nyelvű szövegem lékek idegen (latin) nyelvi szövegk ö rn y ezetb en fe n n m a ra d t tö red ék ek , szórványem lékek, szójegyzékek és kisebb te rjed elm ű szövegek. E zé rt hív ju k v e n d é g s z ö v e g e k n e k is. B ár valószínű, hogy m á r a legkorábbi időkben is lé te z e tt m ag y ar n y el ven ír t irodalom . A legelső m a g y ar nyelvű tö redék. A tih a n yi ap á tsá g alapítólevele (1055), m elyben o lv a sh ató ak a feh eru u a ru reá m eneh hodu u tu reá (F e h é rv á rra m enő h a d iú tra ) szavak. I. E n d re k irá ly á llít t a tta ki M iklós püspökkel. M a P a n n o n h a lm á n őrzik a rá n k m a ra d t leg korábbi, 1109-ből szárm azó b irk a b ő rh á rty á b ó l ö ssz ev arrt m á so latát. H íresebb nyelvem lékeink m ég a K önigsbergi töredék és sza la g ja i (1350 körül), v a la m in t a G yulafehérvári sorok, 1310—1320 között keletkezhete tt, egy kódexben a lapok alsó m a rg ó jára írv a ta lá ltá k meg. A legrégebbi teljes szöveg m ag y ar nyelven a H a lotti beszéd és kö nyörgés, am ely egy la tin nyelvű prédikáció fo rd ítása. 190 szót t a r talm az. 1192-1195 között írta szerzője, a kódex v alószínűleg egy 5 d u n á n tú li bencés a p á tsá g b a n k é f w i y H 'trn rm k.Mcr M im « w t o n a . el t ű n n e szült. Több helyen is m egfordult: B oldván, Som ogyváron, D eákib an , végül 1770-ben fedezte fel a pozsonyi k ö n y v tá rb a n P ra y G y ö rg y . 1813-ban k e rü lt a kódex a N em zeti M úzeum ba, m ajd az O rszágos Széchenyi K önyvtárba. M eg találó járó l a Pray-kódex n ev et A Halotti beszéd és könyörgés k a p ta . E red e ti címe: B eszéd a sír szövege fölött (Serm o super sepurektum ). A -
. i» « h M r . In iji
m vm vi ív .
(%l »
yH
bwft >*>o»d w b u n n . t i v m u jy p íc merni íV c m iu tn : *•1",,|5 ‘ J IcgfiKc lé g * '* * n eki ek i ftce^yu» l m iiru w iw w ffcu o iK it tílr ltn u ri . luu^ »H««i irttn « v m í'i.u il'i^ u v im j buIlalK» l>uU\lT\ w bb w u nwcrr It ff'o» boboducl>.i o d u e ü .i w i u n itin g iéTr n i» v l. cTytucul K ii n i 't. n | - u a d iA * »K ic tiit et'ynnul W myyuu itw v d) d v o d R w ^r y
56
*
h a lo tt b ú c s ú z ta tá s a a tém ája, m in tá já u l egy la tin te m e té si prédikáció szolgált, en n ek átdolg o zása a m ű. Egyes fo rráso k sz e rin t p ap i m é ltó sá gok te m e té sé n h a n g o z h a to tt el a beszéd, m e rt a b ib liai u ta lá so k a la p is m e re te k e t k ív á n n ak , m elyet n em m in d en k i b irto k o lt a középkorban. A legkorábbi m ag y ar v ers az Ó m agyar M ária-siralom , am ely szin té n egy la tin nyelvű szöveg elég szab ad fo rd ítása , a XIII. századból. M ind a H alotti beszéd és könyörgés, m ind az Ó m agyar M ária-siralom n eh ezen olvasható a m ai m ag y aro k szám ára, m e rt a 26 b e tű s la tin áb é cével nem le h e te tt a m ag y ar szöveget h ű e n v isszaad n i, az ék ezetek et és a k ettő s b e tű k e t pedig nem h a s z n á ltá k még. A kö ltem ény fejlettsége, te rm észetesség e elődökre vall, s bizo n y ára nem h iá n y o ztak fo ly tatásai sem . Több igazi m ag y ar v ers azo n b an nem m a ra d t fenn a közép k o rn ak ezekből a századaiból, pedig n em csak a la ik u s vallásos közösségekben, h an em később a h u s z ita g y ü lek ezetek ben is - erről forráso k ta n ú sk o d n a k - g y a k ra n z e n d ü lh e te tt fel a m a gyar ének. C su p án egy több töredékből álló szövegkom plexus, a m á r e m líte tt K önigsbergi töredék ta n ú sk o d ik a m ag y ar nyelvű vers folyto nosságáról. A könyvtáblából k iá z ta to tt szövegm aradványok ta lá n egy M ária-szekvencia (vallásos tá rg y ú , m eg zen ésítésre s z á n t költem ény) töredékei, jelleg ét és e re d e té t azo n b an m indeddig n em s ik e rü lt k ielégí tően tisztázn i.
ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM Volék sirolm tudo tlo n . Sirolm ol sepedik, Búol oszuk, epedek.
V alék siralo m -tu d atlan . S iralom tól süppedek, B útól aszok, epedek.
V álaszt v ilág u m tu u l, Zsidou, fiodum tuul, Ezes ü rü m e m tü ü l.
V álaszt világom tól Zsidó, fiacskám tól, É des öröm em től.
O én ézes urodum , Eggyen igy fiodum! S irou a n y á t tek ü n csed , B úabeleül kin y u h h ad !
Ó én édes u racsk ám , E gyetlen egy fiacskám ! Síró a n y á t te k in tsed , B újából k in y ú jtsa d /kihúzzad/!
Szem em k ü n y ü el á rad , E n ju n h u m buol fárad . Te v érü d h u llo tty a E n ju n h u m olélottya.
Szem em könnytől árad , És keblem b ú tó l fárad . Te v éred h u llá s a É n keblem alélása. 57
V ilág világa, V irág n ak virága! K eserű en k in z atu l, Vos szegekkel v eretü l.
V ilág világa, V irág n ak virága! K eserv esen k ínzatol, V as szegekkel v eretek
U h nekem , én fiom, Ézes m ézüül! Szegényül /szégyenül?/szépségüd V írüd hioll vizéül.
Ó/ nekem , én fiam , / É des m in t a méz! /E desb m éznél?/ Szegényül /szégyenül?/szépséged, V éred ü rü l /p a ta k z ik / vízként.
Sirolm om , fu h ászatu m , T e rte tik k iü l É n ju n h u m n a k bel bua, Ki su m h a nim hiül.
S iralm am , fohászodásom /ezekkel/ T erjed /m u tatk o zik / k ívül É n k eb lem n ek belső búja, M i soha el nem h ű l /enyhül/.
Végy h a lá l engüm et, E ggyedüm íllyen, M arag g y u n urodum , K it világ féllyen!
Végy h a lá l engem et, E gyetlenem éljen, M arad jo n u racsk ám , K it világ féljen!
O igoz Sim eonnok Bezzeg szovo éré; É n érzem ez b ú tü rü t, K it n íh a egíre.
O igaz S im eonnak B iztos szav a éré /b eteljesed ett/; É n érzem e b ú tő rt, M it h a jd a n igére.
T üüled válnum , De n ü m valállal, H űl igy k in zassál, Fiom , h alálla l.
E lválnom tőled, De ne volna, Hogy így kín zato l, Fiam , halálra.
Zsidou, m it tész, tü rv é n te le n , Fiom m e rt hol b iü n telen . F ugva, h u sztu zv a , U klelve, k etve ülüd.
Zsidó, m it téssz, törvénytelen, M ert fiam h al bűntelen. Fogva, húzogatva, Öklelve, kötve ölöd.
K együggyetük fiomnok, N e légy kegyülm mogom nok, Ovogy h a lá l k in á al, A n y át ézes fiáal E gyem belű üllyétük!
K egyelm ezzetek fiam nak, Ne légyen kegyelem m agam nak, Avagy h a lá l kínjával, A nyát édes fiával E gyetem ben öljétek! (Pais Dezső olvasata és értelmezése)
58
Amit a műről tudnod kell! Az Ómagyar Mária-sir alom legelső magyar versünk, 1300 körül keletkez hetett, Leuven (e.: lővén) városban találták meg 1922-ben a Semones kódex ben, de a köztudatba a város neve u tán Leuveni kódexként vonult be. M agát a kódexet valószínűleg Bolognában készítették. A kötet írói (másolói) között ma gyar szerzetesek is voltak. Ezek egyike írh atta a magyar nyelvű verset. Sorsa kalandos: itáliai könyvtárakban őrizték évszázadokon keresztül, 1910-ben egy német műgyűjtő, antikvárius vásárolta meg, akitől 1922-ben a jóvátételi bizottság vette meg, s adta a Leuveni Egyetemi Könyvtárnak az I. világhábo rúban elpusztult könyvekért kárpótlásul. Az értékes kódex 1982-ben került a magyar állam tulajdonába.
A Leuveni kódex az Ómagyar Mária-siralommal Külseje dísztelen bőrkötés. A vers a kódex 134. levelének hátoldalán talál ható, valószínűleg papi kézikönyv lehetett, maga a vers alig látható, talán pogány szövegnek hitték, és ki akarták kapargatni, vagy elkopott a használat tól. Az Ómagyar Mária-siralom 130 szó, a latin vers utánköltése. Az eredeti latin vers költője a XII. században élő Gotfrid, a párizsi Szent Viktorról elne vezett ágostonos kanonokrendi apátság helyettes házfőnöke volt. M ű fa ja • Planctus, siralom, siratóének, szekvencia. Eredetileg nincs címe, a magyar változat a nyelvre utal, szövege a nyelv egy régebbi állapotá ban íródott (ómagyar), és megnevezi a műfajt. M ária lelki gyötrődése, az anyai fájdalom, a tehetetlen kétségbeesés a vers témája. Hangneme fájdalmas, bá natos, fennkölt. 59
Szerkezete • A versben a lírai én —Mária, egyes szám első személyben szólal meg, ami az anya helyzetébe való belehelyezkedést segíti: I-2 . vsz.: magához szól Mária, elviselhetetlen fájdalmáról vall; 3-7. vsz.: felváltva szól hol a fiához, hol pedig saját bánatát, szenvedését tárja elénk az anyai szeretettel átitatva; 8. vsz.: saját életét kínálja fel gyermekéért cserébe; 9. vsz.: utal Simeon szavaira (aki addig nem halt meg, amíg nem látta a Messiást), ő jósolta meg M áriának, hogy a fájdalom, a bú tőre fogja szívét á t járni; 10. vsz.: a kínzás és az elválás fájdalma; II-1 2 . vsz.: a kínzókhoz szól, kegyelmet kér Jézusnak, vagy ő is osztozni akar halálában, őt is öljék meg. Verselése • Az Ómagyar Mária-siralom változó hosszúságú sorokból áll, ritm usa változó, követi a rabszodikus gondolatmenetet. (Magyar költője két ütem ű sorfajban írta meg a maga költeményét. A magyar hangsúlyos ütem ben a hangsúlytalan szótagok száma ekkor még kötetlen volt, s ez nagyobb szabadságot, változatosabb sorok létrehozását tette lehetővé.) Változatos a rímelhelyezés is: előfordulnak páros rím ek (a a b h), félrímes megoldások (x a x a) és bokorrímek is (a a a). Kifejezőeszközök: alliteráció, figura etymologica, metafora, hasonlat, fokozás, halmozás. Retorikai elemek: megszólí tás, kérdés, felkiáltás. Üzenete • Egy anya szám ára gyermekének szenvedését és h alálát meg élni a legszörnyűbb dolog a világon. Ez az érzés kortól és helytől független, tökéletes lélektani ábrázolás ez az alkotás. A tehetetlenség, a kétségbeesés és a lelki gyötrődés egyaránt jól követhető a versben. Jelentősége • A Halotti beszéd és könyörgés és az Ómagyar Mária-siralom felépítése és nyelvi fordulatai bizonyítják, hogy nyelvünk a XII-XIV. századra m ár alkalmas volt elvont tartalm ak irodalmi igényű közvetítésre. Prózában és versben is az emberi érzéseknek, a reális megfigyeléseknek, a term észeti szép ségnek és a társadalm i összefüggéseknek - bár még halovány - ábrázolásával egy új, fejlettebb irodalom kibontakozásának az útját egyengették. A magyar nyelvű írásbeliség azonban csak a XVI. században, a reformáció idején terjedt el szélesebb körben, de például az iskolai oktatásban még ekkor is a latin nyel vé m aradt a vezető szerep. 1 2. 3. 4. 5.
Mit jelent a szórványemlék kifejezés? Milyen hazai szórványemlékeket ismersz? Mi a szövegemléké Sorolj fel magyar szövegemlékeket! Mi a címe legelső versünknek, mit tudsz keletkezésének és megtalálásának tör ténetéről? 6. Melyik állítással értesz egyet? • A költő külső szem lélőként ábrázolja a szenvedő anyát. • A költő úgy ábrázolja az anyát, hogy azonosul vele és fájdalmával. 7. Hogyan érzékelteti a nyelyi megformálás az anyai szenvedést?
Keress költői képeket, alakzatokat az Ómagyar Mária-siralombóW
60
A RENESZÁNSZ IRODALMA
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, 1490—1492 (példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból) A r e n e s z á n s z az eu ró p ai k u ltú rá b a n a középkort követó', főként a XIV-XVI. század o t felölelő k u ltú rtö rté n e ti k o rszak neve, egyszersm ind a rá jellem ző k o rstílu s m egnevezése. Jelen tése: újjászületés - az a n tik k u ltú ra ú jjászü letését je le n te tte . A ren eszán sz m űvészek az a n tik a l ko táso k at, alk o tási m ó d szerek et te k in te tté k m in tá n a k . Az ókor irá n ti tisz te le tre u ta l a la tin nyelv h a s z n á la ta is. T á r s a d a l m i h á t t e r e • A p o lg á rság m eg szü letése Itá liá b a n , k ü lö n ösen a v áro sállam o k b an . A m eg gazdagodott p o lg árság p o litik ai h a ta lo m ra is s z e rt te tt. M ag y aro rszág o n a n em esség tö ltö tte be ezt a szerepet. V il á g k é p e • A re n eszán sz világképe a h u m a n iz m u s, m elynek lé nyege, hogy m in d en n ek m é rték e az em b er (homo), így fo n to ssá v á lt az egyén jelentősége és a földi öröm ök, földi boldogság m egszerzése. 61
A h u m a n izm u s te h á t ú jfa jta éle tstílu st, gondolkodásm ódot is je le n te tt: é rté k a k la sszik u s m űveltség, a tu d ásv ág y , a tu d ó s m eg szá llo tt ság, az em beri, m űvészi ö n tu d a t. A re n eszán sz M agyarországon a XV-XVI. száza d b an volt jelen. M áty ás k irá ly különö sen n ag y gondot fo rd íto tt e rre az új irá n y z a tra , ő m aga is nagyon m űv elt és tájék o zo tt volt, ren eszán sz ép ítészek et és alk o tó k at h ív a to tt az országba, lé tre h o z ta a h íre s Corvina Könyvtárat, a m a g y ar költőket Itá liá b a k ü ld te ta n u ln i (ezek közé ta rto z o tt p éld áu l J a n u s P annonius).
Janus Pannonius (1 4 3 4 -1 4 7 2 ) A magyar reneszánsz és hum a nizmus első európai hírű költője Janus Pannonius. Költői jelen tőségét mutatja, hogy életművét magáénak vallja az olasz, a horvát és a magyar irodalomtörténet is. Persze, a hum anista m intára történő névválasztás (Magyarországi János), a versek motívumai számunkra eldöntik a kérdést. De hogy a problé ma felvetődhet, annak legfontosabb oka, hogy Janus Pannonius klasszi kus latin nyelven írta verseit. Ez szi gorú értelemben még inkább hum a nista vonás, mint az anyanyelvű köl tészet. É l e t ú t j a • 1434. au g u sz tu s Orosz István: Janus Pannonius, 2008 20-án sz ü le te tt S zlavóniában, nem m essze a D ráv átó l C sezm iczén. E red e ti nevén Csezm icei (Cesingei, K esincei) Ján o s, h o rv át k isn em esi családból szárm azo tt. R okonságban á llt V itéz J á n o s sa l (anyja V itéz B orbála), M áty ás tu d ó s h u m a n is ta sze m élyiségével, ak in ek a nevéhez fűződik a rövid életű pozsonyi egyetem a la p ítá sa . Az a p a szem élyét hom ály fedi, v alószínűleg k o rá n m eghalt, m űveiben nem is ta lá lu n k r á vonatkozó u ta lá s t. J a n u s N agyvárad o n kezd te iskolai ta n u lm á n y a it. N agybátyja, V itéz Já n o s itt volt püspök. T eh etség én ek és tá m o g ató in ak k öszönhe tően 1 3 év esk o rátó l Itá liá b a n fo ly ta th a tta isk oláit. 1447-től F e rra rá b a n G u arin o (e.: gvarínó) da V ero n a h íre s isk o lá jáb an ta n u lt, ahol p r a k ti k u s h u m a n is ta m ű v eltség et szerzett, m elybe b ele ta rto z o tt a p o étik a és a poézis ism e rete is. 15—16 éves k o rá b a n m á r költővé é re tt, m essze m ag a m ögött hagyva v erselg ető tá rs a it, s h írn e v e t sz e rz e tt m a g án ak 62
Itáliáb a n . 1451-ben a szünidőben h a z a té rt, s V árad o n kan o n o k i ja v a d alm at k ap o tt. Az alap isk o la befejezése u tá n ta n u lm á n y a it a padovai és velencei egyetem en fo ly tatta, s 1458-ban az egyházjog do k to ráv á a v a ttá k . A doktori diplom a m egszerzése u tá n h a z a té rt. N ag y b áty ja p o litikai h a ta lm a csú csán volt ekkor. J a n u s k a rrie rje is gyorsan ívelt fölfelé. 1459-tól pécsi püspök, feu d ális n ag y ú r, k irály i szem élynök, P odjebrád K atalin k irály n é (H unyadi M áty ás első feleségének) k an cellárja. 1465-ben M áty ás k ö v etek én t V elencében és R óm ában te tt eleget fontos m egbízatáso k n ak . M áty ás k ü lp o litik ai elképzelései azo n b an idő közben m egváltoztak. A m ag y ar k irá ly a K özép-E urópát egyesítő c sá szárság m eg v aló sításá ra tö rek e d ett. V itéz Já n o s és J a n u s P a n n o n iu s is ellenezte ezeket az elképzeléseket. M in d k etten k eg y v esztettek le t tek. 1471-ben V itéz Já n o s v ezetésével k irály ellen es ö sszeesküvés szer veződött, u gyanis M áty ás a csehországi h áb o rú k m ia tt súlyos ad ó k at v e te tt k i a főpapokra. A te rv k itu d ó d o tt, J a n u s az ö n k én tes szám ű ze té s t v á la sz to tta , Itá liá b a a k a r t m enekülni. A viszontagságo k k al te li ú to n tü d ő g y u lla d á st k ap o tt. H arm incnyolc évesen ebbe h a lt bele 1472. m árciu s 27-én a Z ágráb m e lletti M edveváron. P edig a k irály m egkegyelm ezett neki, a m it az is bizonyít, hogy M áty ás u ta s ítá s á ra h á tra h a g y o tt m ű v eit ö sszeg y ű jtö tték egy k irály i co rv in á ba. S írkövére a leg en d a sz e rin t s a já t v ersét vésték, am in ek sajnos nem m a ra d t nyom a. M u n k á s s á g a • J a n u s P an n o n iu s költői é letm ű v é t időrend, hely és m űfajok sz e rin t a következőképpen szak aszo lh atju k : I. F e r r a r a i é v e k (1447-1454): e p ig r a m m á k . E v ersek töm ör, fordulatos, c s a tta n ó ra épülő, csipkelődő vagy csúfolódó írások. Az isko lai v ersg y ak o rlás m ellett M a rtia lis (e.: m arciálisz) h a tá s a figyelhető meg a sz a tirik u s ep ig ram m ák b an . V ersei (pl. G ryllusra) az iskolai élet és a d iá k tré fá k v ilág áb a k alau zo ln a k el. K ritik u s h an g ú , gúnyos, tá m a dó szellem ű, rövid, töm ör v ersei m ellett a szerelm i k ö ltészet p éld áira is felfigyelhetünk. Ez u tó b b iak legrem ekebb d a ra b ja i az ú g y n ev ezett r ó m a i e p ig r a m m á k . T udom ány, költészet, szerelem (egy Á gnes nevű leányhoz írta verseit): ezek tö ltö tté k ki a fiatalem b er életét. II. P a d o v a i é v e k (1454—1458): p a n e g y r ic u s o k , d ic s ő í tő k ö lte m én yek , fo r d ítá s o k . D icsőítő k ö ltem én y ek et ír t fe rra ra i m esterérő l, G uarinóról. A h á lá s ta n ítv á n y az elism erés és a sz e re te t rajongó h a n g já n ír t ta n á rá ró l. E lső so rb an tu d á s á é r t lelk esed ett: a görög nyelv és irodalom e lte rje sz té sé t ta r to tta legfőbb érd em én ek , de erényeiről, böl csességéről, erkölcsi tisz ta sá g á ró l is ih le te tt h an g o n szólt. A Guarino da Verona cím ű ep ig ra m m á ja a ta n á r dicsőítése m e llett az egész k o r szellem , a ren eszán sz-h u m an izm u s dicsőítő énekévé vált. Egy gazdag «a
velencei kereskedőről, M arcellóról is ír t p an eg y ricu st. E k k o r k ezd e tt P lu ta rk h o sz t fordítani. I I I .M a g y a r o r s z á g i é v e k (1458-1472): e lé g iá k , h o s s z a b b k ö lte m é n y ek , p r ó z a i m ű v e k (b e s z é d e k , le v e le zé s ). Szem élyes élm ények, érzések, k étség ek és b á n a to k fogalm azódnak m eg b en n ü k . E k k o r írt v erseib en csődbe ju to tt életéről, te sti-lelk i elesettség érő l, h alálfélelm é ről, s az em b eriét em b ertelen m ag án y áró l v allo tt. A M ikor a táborban m egbetegedett (1464), S aját leikéhez (1466), A z á rvíz (1468) cím ű elé g iák csendes szom orúságot, b á n a to t, fá jd a lm a t fejeznek ki.
1. Milyen kapcsolatban vannak Janus Pannonius életével a következő személyek, helynevek: Magyarországi János, Vitéz János, Mátyás, Ferrara, Padova, Guarino da Verona, Horvátország, Medvevár? 2. Hogyan korszakolható Janus Pannonius munkássága? Sorold fel! 3. Melyik műfajban alkotott az első korszakban? Mondj példákat! Milyen érzéseket szólaltatott meg ezekben a verseiben? 4. Mi a panegyricus? Említs példát Janus Pannoniustól! 5. Melyek a legjellemzőbb darabjai a magyarországi korszaknak?
PANNÓNIA DICSÉRETE E ddig Itá lia földjén te rm e tte k csak a könyvek, S m ost P an n ó n ia is o n tja a szép d alokat. S okra becsü ln ek m ár, a h azá m is b ü szk e le h e t rám , Szellem em egyre dicsőbb, s á lta la h íre s e föld! (Berczeli Anzelm Károly fordítása)
Amit a műről tudnod kell! K eletkezése • 1464-1465 között. Műfaja: epigramma. Címe témajelölő, hangulata emelkedett. Négy sorból áll az alkotás, rövid, velős bevezetőből, s egy szellemes lezárásból. Janus Pannonius ebben a négy sorban leginkább a reneszánsz költőhöz méltóan, az öntudat m egfogalm azását tartja szem előtt, s ezt ki is hangsúlyozza „Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!” ezáltal kíván saját versének főszereplője lenni, a középpontba kerülni. Hazájába hazatérve azonban fájóan szembesült a feudális állapotokkal, így magyarsága és hum anistasága küzd a versben, ami egész magyarországi költészetére jellemző, még ha a mű egy kivételt is állít látszólagos optimizmu sával. Az 1-2. sor: Itáliát és Magyarországot állítja párhuzamba. Magyarország még kulturálisan elmaradott, de megindult a lassú fejlődés. A 3-4. sor: a költő büszkén állapítja meg, hogy ez a felemelkedés neki és alkotásainak köszönhető. Elsőként ő hozta Pannóniába a hum anista poézist, 64
s ezzel a maga egyéni dicsőségén kívül hazájának is hírnevet és megbecsülést szerzett. Az epigramma azt a hum anista felfogást tükrözi, mely szerint a legfőbb emberi tevékenység a szellem, a tehetség kiművelése, a hum án tudományok, a költészet ismerete. Verselése időmértékes, 2 disztichonból áll (1 hexameter és egy pentam eter sor kapcsolata). Reneszánsz stílusban íródott. H um anista vonásai a követke zők: művészi öntudat, a költő büszke alkotásaira; az emberközpontú gondolko dás, az egyéniség kiteljesedése; érték a művészet. 1. 2. 3. 4.
Mikor írta Janus Pannonius a Pannónia dicsérete című epigrammát? Fogalmazd meg a vers témáját! Milyen költői magatartás szólal meg a Pannónia dicsérete című versben? Sorolj fel reneszánsz, humanista vonásokat Janus Pannonius költészetében!
Irodalomelméleti ismeret A z epigram m a • Lírai műfaj. Eredetileg sírfelirat. Rövid, tömör, csatta nóra épülő, néhány sorból (4—8 sor) álló, általában disztichonokban írt vers. K ét fő része van: egy előkészítő szakasz és a fordulat utáni, lezáró szakasz. Két típusa szerint ismerünk magasztos hangvételű, dicsőítő epigrammákat (görög típus) és élcelődő, csipkelődő, humoros hangvételű epigrammákat (latin típus). A sírversből alakult ki a görög költészetben: tömörségét, pontosságra való törekvését ebből őrizte meg. Híres sírfelirat Szimónidész A thermopülai hősök sírfelirata: Itt fekszünk. Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: megcselekedtük, am it megkövetelt a haza. (Thewrewk Emil fo rd ítása) Janus Pannonius mind a kétféle epigrammát művelte. A magyar költészet jeles epigrammaszerzői még Kazinczy Ferenc (Tövisek és virágok), Kölcsey Ferenc (Huszt, Emléklapra), Vörösmarty Mihály (Guttenberg-albumba).
Háttér-információ A XV. században a Magyar Királyság Európa egyik jelentős hatalm a volt. Luxemburgi Zsigmond, majd Mátyás király uralkodása alatt az ország kultu rális szempontból is felzárkózott a legfejlettebb országokhoz. Az ország fővá rosa Buda lett, Mátyás híres királyi udvarával (reneszánsz korszak). M átyást a Jagelló-házi királyok követték a trónon. Ekkor azonban már fenyegetett a török megszállás, ami a XVI. században véget vetett az ország nagyhatalmi helyzetének és hosszú időre a függetlenségének is. 1526-ban, a mohácsi csatában a törökök legyőzték a magyar nemesi had sereget, a küzdelemben II. Lajos király és a főméltóságok jelentős része el 65
esett. 1541 után a Magyar Királyság három részre szakadt. A középső török kézre került, a nyugati a Habsburg uralom alatti Királyi Magyarországra és az Erdélyi Fejedelemségre. Ez a helyzet mintegy 150 évre állandósult. A m a gyar nemesség a török területekről a Királyi Magyarországra, illetve kisebb részben Erdélybe menekült. A török hódoltság alatt m aradt magyar jobbá gyok az Oszmán Birodalom alattvalói, a budai pasa (vagy basa) és a földbirto kos, katonáskodó török urak (bégek) adófizetői lettek. A török és a Habsburg területek között végvárak rendszere alakult ki. A magyar nemesség a törökök elleni végvári katonáskodó életmódra rendezke dett be. A magyar vitézeknek a török túlerővel szemben tanúsított hősies helytállására példának említhető Eger, Drégelypalánk, Szigetvár és Esztergom védelme. A XVI. század közepétől épült várak legfőbb feladata a határok, az utak és vízi átkelőhelyek védése, az ellenség utánpótlásának megakadályozása, a la kosság és értékeinek megóvása volt. A portyázás, melyet a törököktől tan u l tak meg a magyar vitézek, szintén a végvári élet mindennapjaihoz tartozott. A várak kettős szerepe állandó készenlétet igényelt. Ám se az ország, se a bi rodalom nem volt képes megfelelően ellátni egy ilyen hatalm as rendszert, ezért a katonák nélkülöztek és rablásokra kényszerültek. A végvári harcok közepette is virágzott a magyar kultúra: a portyázások, ostromok, bajvívások megjelentek a magyar művészetben is. H istóriás énekek örökítették meg a vitézek hőstetteit, amelyeknek szerzői művelt, írás tudó, általában kiöregedett végvári vitézek voltak, és históriásoknak, énekm ondóknak hívták őket. Az énekmondók legtöbbször egy-egy főúri családnál kerestek pártfogókat. Az Ugocsa megyei Perényiek tám ogatták például Ilosvai Selym es Pétert, aki Toldiról írt históriás éneket 1574-ben. Az Ung megyei Homonnai Drugeth Gáspár lantosa, Görcsönyi Ambrus Mátyás királyról szerzett históriás éneket. A legismertebb énekszerzők egyike, Tinódi Lantos Seb estyén Török Bálint udvarában élt és tevékenykedett. B alassi Bálint, a magyar reneszánsz költőjének verseiben a szerelem, a term észet szépsége, a vallásos h it mellett a honvédő harc dicsősége is jelentős, vissza-visszatérő téma. Művelt költő, végvári katona, a honvédő harc hősi h a lottja —Esztergom ostromában vesztette életét. Zrínyi M iklós barokk eposza, a Szigeti veszedelem saját dédapjának hős tettéről szól, Szigetvárat 1566-ban a végsőkig védték. Évszázadokkal később is nagy művek születtek a végvári élet bem utatására, ilyen Fekete István A koppányi aga testamentuma, Gárdonyi Géza Egri csilla gok, Jókai Mór Török világ Magyarországon.
Tinódi Lantos Sebestyén (1 5 1 0 k ö r ü l—1556) É le tú tja • V ándo rlan to s, énekm ondó a török idők k ezd eti s z a k a szában. Tinódon sz ü letett, po lg ári szülőktől szárm azo tt. Isk o láit Pécsen végezte, tu d o tt la tin u l és é r te tt a k o tták h o z is. V alószínű, hogy 66
kezdetben vitézi p ály án volt, Török B álint szo lg álatáb an . Egy ü tk ö zetb en m egsebesült és további h a d i szo lg álat ra a lk a lm a tla n n á vált. 1541-ig Török B álin t szig etv ári u d v a rá b a n élt, m űvei szerin t nagy m egbecsülésben. B uda eleste és u ra fogságba esése fordulópontot je le n te tt életében. E kkor le tt politikai költővé. É n ek eib en ettő l kezdve az eg y e té rté st és a török elleni elszá n t küzdelem szü k ség esség ét h a n g oztatta. N éh án y évig m ég ezen a vidéken élt, m ajd m ikor a törökök egyre n a gyobb te rü le te t fo g laltak el a D u n án tú lo n , K assá n te le p e d e tt le. I tt családot a la p íto tt és in n e n já r ta az o r szággyűlések, ü tk ö zetek színhelyeit, m ajd ta p a s z ta la ta it v ersek b e szedve ír ta meg. É nekeihez d allam o k a t is sz e rz e tt és la n tta l kísérve, m ikor te h e tte elő is a d ta őket. A v itézek g y a k ra n csak az ő énekeiből é rte sü lh e tte k h itelesen a távolab b i o rszág részek egy-egy n evezetes esem ényéről. F elism erte en n ek jelen tő ség ét N ád asd y T am ás n ád o r is, ak i 1545ben a nagyszom bati o rszággyűlésen ta lálk o z o tt T inódival és ettő l k ezd ve p ártfo g á sá b a v e tte a la n to s k ró n ik ást. Az 1546 és 1551 közötti viszonylagos béke id ő szak áb an régebbi m agyar tö rté n e te k e t, vagy külföldi té m á k a t dolgozott fel. Az 1552. évi török h a d já ra t ism é t bőséges, m egörökítésre m éltó esem én n y el szol gált. A p a lá sti c s a ta Tinódi L an to s S eb esty én rév én a szépirodalom ba is b e k e rü lt Ördög M átyás veszödelm e cím m el (m eg találh ató a C ronicaban). Tinódi fel is k e re ste az egyes v áro stro m o k szín h ely eit és a leg ap róbb részletek ig összeszedte az o stro m ra vonatkozó a d a to k a t. Szám os érdekes m ozzanatró l csak az ő énekeiből é rte sü lh e tü n k . E ger d ia d a l m as m egvédése u tá n is rögtön a v á rb a m ent. E k k o r ír ta az Eger vár viadaljáról való ének és az Egri históriának su m m ája cím ű m űveit. Tinódi h íre e lju to tt F e rd in á n d k irály u d v a rá b a is, ak i 1553. a u g u sz tu s 23-án N ád asd y a já n lá s á ra „az éneklés m űvészetében és a h istóriák nak m agyar nyelven ritm usokba való ékes fo g la lá sá va l” sz e rz e tt é rd e m ei elism erések én t n em esi ra n g ra em elte és sz á m á ra cím eres levelet adom ányozott. Jó k ap cso la tb an volt Dobó Is tv á n n a l, és m ikor az egri v á rk a p itá n y erdélyi v ajd a le tt, k ö v ette őt E rdélybe. 1555-ben té r t h aza, m ajd rövidesen m eg h alt. 67
M u n k á s s á g a • Tinódi m integy kb. 12—13 ezer v e rsso rt h ag y o tt rá n k , a XVI. század i M ag y aro rszág leg term ék en y eb b szerzője, egy n ag y szab ású p ro g ram o n tu d a to s a n m u n kálkodó író volt. Első fe n n m a ra d t m űve a Jáson históriája, 1535 és 1539 között k e le tk e z e tt D om bóváron. E rd ély b en fejezte be az E rdélyi h is tória cím ű én ek ét, am elyben E rdély tö rté n e lm é t beszéli el Já n o s k irály h a lá lá tó l 1551-ig. M űveinek g y ű jte m ényes k ia d á sa 1554-ben je len t m eg K olozsvárott Cronica cím m el. Rövid, de ered m én y ek b en gaz dag p á ly a fu tá sa so rán ír t bib liai ep i k á t, szép h istó riát, tu d ó s énekből m erítő feddő-oktató én ek et, de m u n Orlai Petrich Soma: Nádasdy k á ssá g a g erin cét a h istó riá s énekek Tamás nádor és Tinódi, 1855 alkotják. T inódi olyan k ró n ik ás volt, ak i v erses fo rm áb an dolgozta fel k o rá n a k tö rté n e lm i esem én y eit elsősorban h itelesség re és nem m űvészi é r té k e k k ö zv etítésére törekedve. E „költői h itv allásb ó l” az is következik, hogy T inódi m ié rt v á la sz to tta a v erses-én ek es feldolgozási módot. C sak így re m é lh ette, hogy m űvei e lju tn a k a v ég v ári vitézekhez, azokhoz, ak ik h ez elsősorban szólni k ív á n t, a k ik e t figyelm eztetni a k a r t a török veszélyre. Tinódi k o rá b a n többségben v o ltak azok, a k ik kevés könyvet o lv astak, de szívesen h a llg a tta k én ek es előad áso k at. T ö rté n e tíró k é n t T inódit lényegesen előkelőbb h ely illeti a m ag y ar irodalom ban, m in t költőként. L ényegében teljes egészében feldolgozta M agyarország 1541 és 1552 közötti tö rtén elm ét. Az á lta la le írta k m in den ellen ő rizh ető esetb e n p o n to sn ak bizo n y u ltak .
Amit a műről tudnod kell!
CRONICA A Cronica Tinódi 29 históriáját tartalm azza 23 dallammal. Tinódi maga így vall céljáról a Cronica előszavában: „Ez jelönvaló könyvecskét szövzeni nem egyébért gondolám, hanem hogy az hadakozó, bajvívó, várak-, várasokrontó és várban szorult magyar vitézöknek lenne tanúság, iidvességes, tisztösségös megmaradásokra, az pogán ellenség nek mi módon ellene állhassanak és hadakozjanak...” 68
A Cronicáb á n tö rté n e ti tá rg y ú én ek e k hosszú so ra ta lá lh a tó , a leg végén pedig egy szem élyes h a n g v é te lű záró d arab , m elyben a szerzó' jó b o rt k é r é n e k e ié rt cserébe. . T inódi Cronicájá n a k k é t a já n lá s a van. Az elsó' a „m inden rendbeli tudós olvasó já m b o ro k n a k ” szól. A tudós szó v aló szín ű leg a literátu s megfelelője, azaz b árk i, ak i o lv asn i tu d . Ez te rm é sz e te se n v alam ily en isk o lázo ttság o t is feltételez, de első so rb an a v ég v ári hadakozó v itézek n ek sz á n ja a m űvet, ta n u ls á g u l a rra , hogy m ik ép p en kell h a r colni a pogány ellenséggel. É rvelése: lélek b en az ördöggel, te s tb e n a világgal - azaz a pogány tö rö k k el —k ell a jó k e re sz té n y n e k h ad ak o zn i. A m ásodik a já n lá s F e rd in á n d n a k , M ag y aro rszág k irá ly á n a k szól egészen m ás h an g v ételb en , h iszen m o st n em a tu d ó s olvasó já m b o ro k hoz szól, h a n e m a le h e tő leg m ag asab b re n d ű -ra n g ú olvasóhoz, m a g á hoz a királyhoz, ak irő l szólva m ag a T inódi állítja, hogy J ó l tudom az bölcs fejedelm eknek erkölcsöket, hogy m inden újságnak írá sá t öröm est látják és o lv a ssá k ”. Az a já n lá s eleje sem szokványos: a z é rt ad h á lá t az Iste n n e k , m e rt olyan te h etség g el á ld o tta meg, hogy a m a g y ar tö rté n e lem a la k ja it és esem én y eit „ritm us szerent m agyar nyelvön énökbe szép nótákval énö k len i tu d o m szörzeni”. E s z o k a tla n h a n g k ie g ész íté séhez m ég a következő sor is h o zzájáru l: „Vagy nyereség avagy veszte ség, de róla m egem léközni gyönyörűség”. A m ire h iv a tk o zik te h á t, az egyrészt a s a já t én ek szerző i te h e tsé g é n e k tu d a ta , m á sré s z t pedig az a tö rté n e ti tu d a t, am ely a m eg én ek elt esem én y ek tő l eltek in tv e, m a g á n a k az em lék ezésn ek - a m eg én ek lésn ek , az én ek szerzésn ek , illetv e a m ű o lv a sá sá n a k - a gyönyörűségét em eli ki. A Cronica IV. része a B u dai A li basa históriája. E bben az énekben a vitéz és bölcs jelzőkkel fe lru h á z o tt b a sa n em egy, h an em nyolc m agyar v á ra t vesz be h a d já ra ta során: D régel csak egy a nyolc közül és k o rán tsem a legfontosabb. Az énekm ondó re á lis k ép et fest a k is végvár és a tú lerő b en lévő, h arci eszközökkel jól felszerelt törökök egyenlőtlen küzdelm éről. Ali b a sa em berfölénnyel, ágy ú k k al, ta ra c k o k k a l ro n tja, tö ri a drégelyi v á r falait. A tárg y ilag o s csata leíráso k o n is átizzik a k ró n ik ás cso d álata az önfeláldozó k a to n á k és Szondi György jó vitézsége jellem zésében. A v á r u g y an elesik, Szondi hősi h a lá lt h a l az ostrom ban, de ott sok terek vesze. Ez eg y ü tt su g allja az egész ország sz á m á ra a tö rök elleni h a rc szükségességét, a p éld aad ás erkölcsi erejét. T inódi n e g y v e n h a t so rt ír errő l az esem ényről, ebbe b elefoglalja a két énökös apród d o lg át is. Az ap ró d o k a t Szondi G yörgy, a v á r p a ra n c sn o k a azzal a k é ré sse l k ü ld i A lihoz, hogy a tö rö k v ezér ta n íts a őket vitézségre. A sik e re s o stro m u tá n A li S zo n d it szépen, ran g já h o z illően e lte m e tte ti. M in d en a k o rab eli lo v a g iasság szab ály ai s z e rin t tö rté n ik .
A költem ény nyelve dísztelen. Á szab ad ü te m ezé sű tiz e n k é t szó ta gos so ro k at bokorrím ek fogják össze. M inden sor egy m o ndat, a négyes rím ek g y ak ran azonos m o n d a trészre esn ek (legtöbbször állítm án y , n é h a tá rg y vagy helyhatározó). Jelző i ism étlő d n ek - J ó , vitéz, szé p ”- , nyom atékosító szerepűek, a hírm ondó állásfo g lalását tü krözik. R itm u sá n a k egyenetlen ség ét, s tílu sá n a k k o p á rsá g á t a la n tz e n e bájos h an g zá sa , a szöveg d allam a k ieg y en lítette. Cronica - krónika, történet, az események időrendi elbeszélése; jámbor - szelid (ember)
BUDAI ALI BASA HISTÓRIÁJA (ré szle t) H ally áto k m á r Ali b a sa bölcseségét, B udából h a d á v a l g y ak ran k iü tését, Nyolc v á rn a k , k a s té ln a k ro m lását, vevését, Az Ö rdög h a d á n a k bölcsen m eg k erü lését. (...)
V itéz Ali b a sa dolgába bölcs vala, D régel v á ra a la tt tá b o rá v a l szállá, Az v á r tö résére álg y ú k a t á llata , N égy álgyúja, h a t ta ra s z k ja n ék i csak vala. Jó vitéz Szondi György b en n porkoláb vala, B ekefalusi G ergely ő tá r s a vala, De ak k o rt h ázáh o z k ik é re d z e tt vala, Az m eg szállásk o ro n el-k irek ed ö tt vala. T öretn i az b a sa kezdé D régel v á rá t, O tt ám le ro n ta tá egy szép m ag as to rn y át, Szondi o tt elveszté egy vitéz szolgáját, Jó Zoltai Já n o s t, m eg h ala to ro n y a la tt. E lső ostrom ot b a sa n agyot té te te , O tt sok te re k vesze, ő n em so k at nyere, E zt tévé Szondi G yörgynek jó vitéssége, O tt m eg a k a r h aln i, a z t ő m á r elvégezte. Sőt az v á rn a k falát, to rn y á t igen tö rte. B asa oroszfalui p ap p al k érette: Az v á r a t m eg ad n á, m a g á t ne vesztené. „M ár későn költ ahhoz!” —Szondi csak észt izené. 70
Sok foglya őnéki, k e ttő t ő h ív a ta, K ét énökös ap ró d g y át élőállaté, Azok elő tt ily te sta m e n to m o t szóla: Az Ali b a s á n a k k é t ap ró d g y át aján lá. Ezen igen k é ri b a s á t ő n ag y ság át, V itésség re ta n íccsa ő k é t apróggyát, És elte m e tte sse Szondi G yörgynek ta g ját, M ert m ajd itt m e g látty ák az ő szörnyű h a lá lá t. G yorsan m ind az n égyet s k á rlá tta l ru h á z á , Pínzzel k áp á jo k a t m egtölté, m egraká, Az Ali b a s á n a k szépen kibocsátá, O m in d en m o rh á já t az közöbre h o rd atá , É geté, elveszté. Istálló b a m éné, Jó lovait hegyes tő rre l általv eré. L elk ét az Iste n n e k aján lá, ígyéré. N agy d erék o stro m á t Ali b a sa kezdeté. N agy szép d á rd a S zo n d in ak kezébe vala, Sebösölve té rd ö n állv án ő vív vala, R om lott to ro n a la tt á lta llő tté k vala, Az fejét az hegyről alá v e tö tté k vala. Jó D régelnek v á ra lön b a sa kezébe, S zondinak az te s té t vivék eleibe, F ejét k e re ste té , az te sth ö z v iteté, M in t oly vitéz em b ö rt nagy szépen te m e tte té . (...)
'
taraszk - tarack: rövid csövű ágyú; porkoláb - várparancsnok; testamentomot szóla - végrendelkezett; skárlát - vörös színű (finom posztó); minden marháját minden vagyonát; közöbre - középre; ígyéré - ígérte
1 Mikor, és ki akarta elfoglalni Drégely várát? 2. Ki volt a vár kapitánya? Miért vállalta inkább a halált? Keresd meg azt a verssza kot, amelyben erről van szó! 3. Mire kérte Ali basát Szondi György? Jellemezd magatartását! 4. Milyen vonásait ismerted meg Ali basának? Olvasd el Arany János Szondi két apródja című balladáját! Miben hasonlít, és miben tér el a két mű? Az összehasonlítás tapasztalatairól, eredményeiről írj beszámolót!
71
Irodalomelméleti ismeret H istó riá s ének • Verses epikai műfaj, a balladánál nagyobb lélegzetű, sok száz soros történeti költemény jelenbeli vagy a közeli múltból merített, országos jelentőségű esemény (csaták, várvívás) feldolgozása verses formá ban. A história szó történetet jelent. Többségüket lant- vagy hegedűkísérettel adták elő, illetve a kíséret felte hetően a dallamot segítette, játszotta. A históriás énekek dallamai, ritm usai kapcsolatot m utatnak a népzenével.
A REFORMÁCIÓ KORA A XVI. század m ásodik fele a m ag y ar irodalom je len tő s k o rszak a. E k o rszak iro d alm a nagy részb en a r e f o r m á c i ó 1 terjed ésév el függ össze. A M ag y ar K irály ság h áro m ré sz re szak ad á sa, és a n em zeti ú jrae g y esí tő tö rek v ések kedveztek a reform áció té rh ó d ítá s á n a k a m ag y arság egé sze körében. Az új v allás ettő l kezdve a k ato lik u s H ab sb u rg o k elnyomó p o litik ájáv al szem beni „nem zeti üggyé” v ált. A reform áció n ag y m ér té k b en h o z z á já ru lt a m ag y ar nyelv és irodalom k o ra ú jk o ri látv án y o s k ib o ntakozásához is. A p réd ik á to ro k u g y an is a r r a tö rek ed te, hogy a nép nyelvén h ird e ssé k v a llá su k ta n ítá s á t. K ülönösen felv irág zo ttak a prédikációs, h itvitázó művek, a bibliam agyarázatok. A B ib liá t is ebben az id ő szak b an fo rd íto tta m a g y a rra K á r o li G á s p á r gönci p réd ik á to r. A reform áció k o ráb an a la tin nyelv h a s z n á la ta illu sz tris te rü le te k re szo ru lt v issza (pl.: a diplo m áciára és a kolostori tud o m án y o s életre). Ez a fo rd u lat iro d alm u n k életéb en létfo n to sság ú volt; az írásb eli m ag y ar szépirodalom m egszületése elő tt h á r u lt el a legjelentősebb ak ad ály . A k o rsz a k v á ltá s első jelen tő s eredm énye a m ag y ar an y an y elv i iro d a lom ú ttö rő in ek , S y lv e s te r J á n o s n a k , H e lta i G á s p á r n a k és B o r n e m is z a P é te r n e k a m u n k á ssá g a és életm űve volt, a m a g y ar nyelvű re n eszán sz első csúcsteljesítm én y e — és rögtön a vég p o n tja - pedig B a la s s i B á l in t k öltészete.
Heltai Gáspár (1 5 1 0 -1 5 7 4 ) H eltai Gáspár reformátor, protestáns lelkész, szépíró, műfordító és nyomdász. A magyar késő reneszánsz irodalom kiemelke dő képviselője, az európai színvonalú ma gyar széppróza egyik megteremtője. 1reformáció -
h i t ú j í t á s a X V I . s z á z a d b a n , N y u g a t - E u r ó p á b a n a k a t o l i k u s e g y h á z h ib á i n a k b í r á l a t á
v a l é s h i b á i r a v a ló v á l a s z k é n t in d u l t m o z g a l o m
72
É le tú tja • S zü letésén ek pontos helye nem ism ert. C saládneve ala p já n k ö v etk ezte tn ek a rra , hogy a Szeben m egyei H e lta u b a n (N agydisznód) lá tta m eg a n apvilágot, m in t egy erdélyi szász p o lg ár család gyerm eke. Több jel is a r r a u ta l, hogy fiatal k o rá b a n k ato lik u s p a p k é n t m ű k ö dött, de 1543-ban m á r az ev an g élik u s w itten b erg i egyetem h allg ató i között ta lálju k , te h á t ek k o ra m á r á tté r h e te tt a lu th e rá n u s felekezetre. A következő évben té r t vissza M ag y aro rszág ra. K olozsvárott te lep ed e tt le, ahol m in t szász lelkész m ű k ö d ö tt egészen h aláláig . H eltai n ém et an y an y elv ű volt, m ag y aru l csak 1536-ban ta n u lt meg, de en n ek ellen ére m in d en m u n k á já t ezen a nyelven p u b lik álta, 1550-ban H offgreff Györggyel közösen n y o m d át a lap íto tt. A m ikor á t té r t az evan g élik u s felekezetre, m eg n ő sü lt és a p a tríc iu s p o lg ári é le t form a sz e rin t ren d ez te be életét. A lelkészkedés m e llett több v állalk o zásba is belefogott. K olozsváron az 1560-as évek elején p ap írm alm o t lé te s íte tt. 1562-től pedig k izárólag m ag y ar és la tin nyelvű k ia d v án y o k at te tt közzé. U gyanis a m agyarok sz á m á ra dolgozó k ö n y v k iad ási vállalk o zás ekko rib a n h ián y zo tt. N em volt egy olyan m űhely, am ely re n d szeresen el tu d ta volna lá tn i ő k et m ag y ar nyelvű íráso k k al. H eltai k ia d v á n y a it jó részt m ag a írta , fo rd íto tta vagy szerk esztette , olyan következetes nyom dai h ely esírássa l, hogy m ű veinek és k ia d v á n y a in a k elterjed ése nagy szerep et já ts z o tt a m ag y ar h ely esírás sz a b á lyozásában. H eltai K olozsvárott h a lt meg, v alószínűleg 1574-ben. M u n k á s s á g a • H eltai is, a k á rc sa k több k o rtá rs a k ate k iz m u s-k i a d á ssa l k ezdte 1550-ben. Közben e lin d íto tta h a ta lm a s m űfordítói v á l la lk o zását is: a teljes B ib lia ré sz e n k é n ti m ag y ar m eg jelen tetését. V allásos m űvei azo n b an m u n k á ssá g á n a k jelen té k telen eb b ré sz é t a l kotják, egyedül a B iblia-fo rd ítás á lta la k é s z íte tt részei jelentősebbek. S zépprózai és értek ező m u n k á i sokkal érték eseb b ek és szín v o n alasab bak. E lső k la sszik u s m ag y ar nyelvű pró zai a lk o tá sa a S zá z fabula 1566ból. F abulái, b á r k la sszik u s tém ák h o z igazodnak, a reform áció ta n a it h ird etik , erkölcsi n em esítő m esékké form álódnak. E zekbe beleszövi s a já t eszm éit és v élem ényét a világról. Első m ag y ar világi té m á jú novelláskönyve a Ponciánus császár históriája, m ely m űvészi igényű szó rak o ztató re n eszán sz mű. E nekeskönyvet is m e g je le n te te tt 1574-ben Cancionale cím en, b en n e többek között közli Tinódi L an to s S ebestyén és m ás lantosok, hegedő sök tö rté n e ti tá rg y ú m űveit. H e lta i 1565-ben sajtó alá ren d ez te Bonfini m űvének a H u n y ad i M á ty á sra vonatkozó - addig k ia d a tla n - negyedik részét, A nemes H u n yadi M átyás története cím en. Ezek c sa tta n ó s végű tö rté n e te k , m elyek szám os M áty ás-an e k d o ta és m onda n é p sz e rű síté sé 73
hez já ru lta k hozzá. 1571 u tá n egy átfogó tö rté n e ti k ia d v án y so ro zat te r ve fo glalkoztatta. E n n ek h áro m kötetéből csak az első, a Chronica az m agyaroknak dolgairól (1575) k észü lt el, am ely a tö rté n e ti esem ények elbeszélésében a m ohácsi (1526) vészig h alad . A m ásodik rész a m o h á csi c sa ta u tá n i tö rté n e t összefoglalása le tt volna, a h a rm a d ik pedig egy m ag y ar nyelvű v ilágkró n ik a. E k é t utóbbi H e lta in a k h a lá la m ia tt azo n b a n m á r nem k észü lt el. U tolsó m űve, a M agyar K rónika (Chronica a z m agyaroknak do lg a i ról) a fab u lá k m e llett a legjelentősebb. K ró n ik ájá t a n n a k a réte g n ek szán ta , ak ik m ú ltju k esem ényeiről nem tu d ta k la tin nyelven olvasni. F o rrá sa az 1568-ban k ia d o tt Zsám boki-féle teljes B onfini-kiadás volt. E lsősorban a m ondák, a k erek elbeszélések, izg alm as esem én y so ro za tok, nov ellisztikus részle tek ra g a d tá k meg. E zek et k iszín ezte és H u n y ad i J á n o s ra , M áty ás k irá ly ra vonatkozó részek k el to ld o tta meg m űvét. H eltai kedvét lelte a reg én y es h is tó riá k elő ad ásáb an . A m ű k i em elkedő részei: M ária királynőnek és anyjának, Erzsébetnek története, Z sigm ond s M orzsinai Erzsébet viszonyának szerelm es históriája, H unyadi János h alálán ak leírása, H unyadi László tragikus története, M átyás fogsága és sza b a d u lá sa Podjebrád p rá g a i udvarából. H eltai m ag y ar tö rté n e té n e k központi hőse M áty ás k irály , s z á m á ra ő a tö k éle te s uralkodói ideál.
> 5 Amit a műről tudnod Kell! SZÁZ FABULA Szórakoztatva tanító történeteket szinte minden protestáns író írt, ezek tárgya azonban bibliai vagy az egyházzal kapcsolatos volt. A reneszánsz vilá giasság voltának lehet a következménye, hogy Heltai a prédikátori oktatás érdekében m ár az olvasók érdeklődését jobban kielégítő világi történetektől sem riadt vissza. Ezt bizonyítja leghíresebb munkája, a Száz fabula (1566) is. Ebben a könyvében Heltai Ezópus (e.: ezópusz) állattörténeteit dolgozta fel. Nem műfordítást készített. Az eredeti német szöveget alapanyagnak hasz nálva, önállóan formálta meg magyar nyelven a történeteket. A meseszöveget követő „értelmezések” az író eredeti szerzeményei, közöttük és a meseszöve gek között nincs stílustörés. A német eredetiben a mese csak szűkszavú példázat, ezzel szemben Heltai igyekezett olvasójában minél erősebb érzéki, érzelmi, hangulati h atást kiváltani. így ugyanis hatásosabb az értelmezésben megfogalmazott tanítás. Kerüli az elvont fogalmakat, ahol csak tehette, konkrét érzékelhető kifejezéseket használt, szívesen élt képekkel, szólásokkal vagy találó hasonlatokkal. Heltai ezt a könyvét a polgári olvasóközönségnek szánta, ehhez alakította annak stílusát és mondanivalóját. Az erkölcsi-társadalmi jellegű tanulságok igen határozottan juttatják kifejezésre a korabeli polgár irtózását minden zűr zavartól. 74
A FARKASRÓL ÉS A BÁRÁNYRÓL M ásodik fabula Egy fark as, igen szom jú, elm éne innya a p a ta k ra . M időn iju tt volna, alá te k é n te a p a ta k o n nagy m essze, és lá ta o tt egy b á rá n t, hogy in n é k a p a takból. A lásiete ez o k á é rt a b á rá n y hoz, és m ondá an n ak : - M iért zavarod fel a vizet énnékem ? M iért nem hagysz innom ? M ondá a n y av aly ás b árán y : - Hogy z a v a ríth a tta m volna fel a vizet tenéked, h olo tt ide alá itta m lé gyen, te kedig tova fel, hon n ég aláfoly ide a víz! M ondá a farkas: - M icsoda? L ám szöm be m ersz szökni velem?! M iért szidogatsz? M ondá a b árán y : A farkasról és a bárányról, XIX. - Ja j, nem szidlak, jó u ram . századi metszet M ondá a fark as: - M ind te, m in d szüleid és m in d en n em zeted ellenségim v o ltán ak énnékem . Az ap ád is u g y an ezen bosszúságot m űveié ra jta m h a t h o l n ap p al ezelőtt! M ondá a bárán y : - E világon sem voltam én akkor! M ondá tovább a fark as: - M in d e n ü tt csak k á r t téssz! V etésem et sem ta rth a to m m eg m ia t tad, m e rt m in d e n ü tt elrágod! Feleié a b árán y : - Hogy-hogy rá g h a to m el v etésed et, h o lo tt n in csen fogam? M egbúsúlván a fark as, m ondá: - Pokol érn e okadásoddal! Bezzeg m egfüzetsz! És o tta n m egfojtá s megövé. ÉRTELM E: E fab u láv al ír ta m eg E zópus e világi d ú so k n ak és k eg y etlen ek n ek h a m issá g á t és kegyetlen ség ét, hogy nem gondolván sem az Isten n el, sem a n n a k igazság áv al, a szegény á rta tla n o k a t m in d en ok n élk ü l m eg nyom orítják. D ühös n ev et k ö ltn ek az ebnek, csak hogy m egölhessék. V agy ö tté m eg a h á ja t, avagy nem , de p á lc á t k e re sn e k neki. H eltai G á sp á r fa b u lá já t (m eséjét) a XVI. század i ere d e ti szöveg a la p já n o lv ash atjáto k . É szrev eh etitek , hogy a négy év század d al előbbi 75
nyelv m ennyire különbözik a m aitól. így b eszéltek ak k o r elődeink. B ár nagyjából m e g é rth e tite k a tö rté n e te t, n éh án y szava, kifejezése m ag y a r á z a tra szorul. ijutt - ivott; honnég - ahonnan; szömbe mersz szökni velem - ellenkezel velem; kedig - pedig; minden nemzeted - itt: minden felmenőd, elődöd, rokonod; okadásod dal - indokoddal; megbúsúlván a farkas - feldühödött a farkas
1. 2. 3. 4. 5.
Mi volt a vétke a kisbáránynak a farkas szerint? Hogyan bizonygatta igazát a farkas? Hogyan védekezett a bárány? Milyen emberi tulajdonságokat jelképez a farkas és a bárány? Mit jelent Heltai értelmezésében az a kifejezés, „pálcát keresnek” a farkasok az ártatlanoknak? 6. Fogalmazzátok meg közösen a mese üzenetét! Elavult-e a mese mondanivalója napjainkban? Olvassátok el La Fontaine A farkas és a bárány verses meséjét! Van-e közös tulajdon sága Heltai Gáspár és La Fontaine meséjének?
%
Irodalomelméleti ismeret
F abula • A fabula (latin eredetű szó, jelentése kitalált történet, mese) többnyire rövid, s valamely erkölcsi tanulságot tartalm azó, gyakran állatokat szerepeltető, versben vagy prózában írt tanmese, amiben az állatok emberi tulajdonságokkal vannak felruházva. A tanmese olyan jellemvonásokat bírál vagy tesz nevetségessé, mint az irigység, kapzsiság, torkosság, bujaság, h a misság, álnokság stb. A történet minden esetben hasznos m intákat szemléltet. Szerkezetét tekintve általában két részből áll: magából a történetből és az ebből leszűrendő tanulságból. Főleg Indiában terjedtek el fabulák, de gazdag a görög és a római irodalom is Esopus, Phadrus, Babriosz költeményeinek köszönhetően. Legismertebbek az állatmeséi a francia La Fontaine írónak. A magyar irodalomban Heltai Gáspár mel lett Pesti Gábor és Fáy András nevét kell megemlítenünk. Az orosz irodalomban Krilov írt fabulákat.
W f
Bornemisza Péter (1 5 3 5 -1 5 8 4 )
-i
76
i
B ornem isza Péter a magyar protes tantizm us egyik legnagyobb alakja volt, a feudális urak bátor ostorozója, szigorú tá r sadalomkritikus, énekszerző. Nagy hatású prédikációs gyűjteményeivel a régi magyar próza kiemelkedő és egyik első képviselője, elindítója.
É le tú tja • B ornem isza P é te r n em esi ran g ú , de polgári életm ódot folytató család s a rja k é n t sz ü le te tt P e ste n 1535. fe b ru á r 22-én. S züleit P e st török kézre, k erü lések o r, 1541-ben elv esztette, és ez u tá n felvidéki rok o n ai nevelték. K assá n volt diák, de tizennyolc éves k o ráb an egy H ab sb u rg -ellen es élű d iákcsíny m ia tt börtönbe csu k ták , m ajd am ikor s ik e rü lt m egszöknie, a Felső-Tisza v idékére m en ek ü lt. J á r t H uszton, és U n g v áro n is. 1557-ben elb ú csú zo tt h azájátó l, és k ü l földre m ent. Előbb P ad o v áb an ta n u lt, m ajd a h u m a n is ta filológia egyik fellegvárában, Bécsben. 1558-ban itt k észü lt Szophoklész-átdolgozása, a m ag y ar Élektra. Ezzel m eg alap o zta a m ag y ar d rám a fo rd ítá st, sőt a m agyar nyelvű d rá m a írá s t is, m e rt fo rd ítá sá b a n ered e ti m egoldásokat alkalm azott. Később W itten b erg b en a reform áció eszm éin ek h arco sa lett. A h a tv a n a s évek elején h a z a té rt, és világi é rte lm isé g ik én t p ró b ált boldogulni. 1564-ben p ré d ik á to r le tt B alassi J á n o s zólyomi u d v aráb a n , és eg y ú ttal a k é t B alassi-fiú, B álin t és F erenc nevelője. M ikor 1569-ben B alassi J á n o s t koholt v ád ak a la p já n le ta rtó z ta ttá k , B ornem isza J u liu s Salm gróf szo lg álatáb a szegődött. Előbb Galgócon, m ajd a Salm urad alo m közpon tjáb an , S em p tén m ű k ö d ö tt m in t p réd ik á to r. A k ö r nyék p ro te stá n s p ap jai n em so k ára szu p e rin te n d e n sü k k é v á la sz to ttá k . 1576—1577 között szörnyű tra g é d ia érte. P estisb en m e g h alt a felesége és négy gyerm eke. 1578-ban perb e fogták az Ördögi kísértések cím ű m ű v én ek k ia d á sa m iatt. B écsben já rv á n elfogták, de s ik e rü lt m egszöknie a börtönből. B átor, szókim ondó p rédikációi m ia tt élete végéig sokszor z a k la ttá k . H átralév ő éveiben R árbokon dolgozott én ek g y ű jtem én y én és a k o rá b b an m á r öt k ö te tb en k ia d o tt p réd ik áció in ak egykötetes k ia d ásá n . 1584-ben R árbokon h a lt meg. M u n k á s s á g a • B ornem isza P é te r m ű v eltség éb en és m u n k á ss á g á b a n szerves egységbe olvadt a h u m a n izm u s és a reform áció. H ívő és h arcias p ro te s tá n s p ré d ik á to r volt a k ato lik u s és k irály i Bécs h a tó su g a rá b a ta rto zó Felvidéken, és e m ia tt v iszontagságosabb sorsú, m in t k elet-m ag y aro rszág i és erdélyi tá rs a i. U g y an ak k o r n á lu k tö b b et szí vo tt fel m ag áb a a h u m a n is ta ta n ításo k b ó l, és m in t sokoldalú, e lle n té tek tő l és k étség ek tő l té p e tt re n eszán sz em b ert erő sen fo g lalk o ztatta sa já t és m ások lelkivilága. T u d ato san tö re k e d e tt a m ag y ar nyelvű k ö ltészet, d rá m a és próza m űvelésére. B á r v ersei kevésbé fontosak, tőle szárm a zik a m ag y ar nyelvű világi líra i v ers első rem ek e egészen fiatal korából. A S iralm as énnéköm... k ezdetű , gyönyörű szép Cantio O p tim á t (N agyon szép ének) valószínűleg ak k o r írta , am ik o r 1557-ben b ú csú zn ia k e lle tt H u sz tn a k 77
v árátó l. M ás világi versérő l n em tu d u n k , fe n n m a ra d t többi líra i m űve m ind vallásos tá rg y ú én ek és későbbi k eletű . E zeket ő m aga m in ő síte t te prédikáció gyan án t oktató szerzem ényeknek, és kevésbé jelen tő sn ek . Az én ek e k et m in d en esetre g y ű jtö tte is, és 1582-ben ő a d ta ki Énekek három rendben cím en a leggazdagabb p ro te s tá n s én ek g y ű jtem én y t, am ely 276 énekszöveget ta rta lm a z o tt, részb en k o ráb b i énekeskönyvek a n y ag á t, részb en m ég k ia d a tla n én ek ek et. 1567-től gyűjteni k ezd te p ró záb an ír t p rédikációit, a P o stillá k at, és 1573-1579-ig öt kötetb en , több m in t 7000 lapon a d ta ki őket. Erkölcsi ta n ítá s a ib a n kem ény szav ak k a l o sto ro zta a harácsoló, dőzsölő, erkölcs te le n ü l élő m a g y ar fő u rak at, ak ik h ag y ták , hogy p u sztu ljo n az ország. A Tragédia m agyar nyelven cím ű prózai £7e/eíra-átdolgozását B ornem isza a bécsi ta n u lm á n y a i idején, 1558-ban k észítette. Szophoklész d rá m á ja v aló jáb an csak m in tá u l szolgált szám á ra, hogy m ag y ar nyelvű és a k tu á lis érv én y ű m ű v et hozzon létre. A la tin nyelvű u tószóban így fogalm azta m eg a tra g é d ia alap k érd ését: „Vajon akkor, m időn a h aza du rva rabságban senyved, szabad-e erőszakkal szem be szá lln i a zsarnokkal, vagy p e d ig biztonságosabban arra kell-e várni, hogy a z id ő hozza meg a z orvosságot és a z en yh ü lést?” B ornem isza p ró záján ak újdonsága, jövőbe m u ta tó ered etiség e az 1578-ban Ördögi kísértések cím ű m űve. Ez a könyve b o trá n y t v á lto tt ki, a korabeli viszonyok a la p já n joggal. Az em beri gonoszság, az ördögi k ísé rté se k te rm é sz e tra jz á t, vagyis m odern szóval in k áb b lé le k ta n á t áb rázo lta-elem ezte b en n e valóságos esetek, m ostani lőtt p éld á k és sze m élyes ta p a s z ta la to k alap ján . T ö rtén etei n em olyan k erek és leíró elbe szélések, m in t p éld áu l H elta i G á sp á r fabulái, h a n e m in k áb b csak a lé nyeg elő a d á sá ra szorítkozó esetv ázlato k , az okfejtés g o n d o latm en eté hez igazodó rövid beszám olók. B ornem isza P é te r volt H eltai G á sp á r m e llett a m ag y ar széppróza m ásik m egterem tője. M íg azo n b an a H eltai kezdem ényezte naivabb, tárg y iasab b , regényes elbeszélő p ró zán ak jó ideig n em igen a k a d t m éltó folytatója, B ornem isza önvallom ásos, szu b jek tív pró zája a XVII. sz á z a di m em oár-irodalom ban m ag as színvonalon folytatódott.
1. Milyen jelentősége volt irodalmunkban annak, hogy elterjedt Magyarországon a reformáció? 2. Bornemisza Péter a humanista műveltség birtokában volt, hasonlóan a száz év vel előtte élő Janus Pannonius. Mi a legnagyobb különbség köztük? 3. Mi a jelentősége annak, hogy magyarra fordította Szophoklész tragédiáját? 4. Milyen élete volt Bornemisza Péternek? Miért utazott húszévesen külföldre? 5. Miért üldözték hol a főurak, hol a bécsi udvar emberei? Bornemisza Péter 1578-ban a következőket jegyezte le: „Mikor még Bécsben tanuló ifjú voltam, ijesztőitek sokképpen, hogy ne prédikálnék. Egyfelől féltem, másfelől égett a szivem, és talán az oldalamon is kifakadt volna, ha az számot fel nem tátottam vol 78
na. "A XX. századi költő, Csanádi Imre így írt Bornemissza Péter című versében: Mitévő légyen, nyelvén akinek / szavak dagadoznak? / fojtja torkába: oldalán is ki / sebbel fakadoznak, - / fel tátja száját, félvén is hő sen/tám ad a gonosznak! Miben hasonlít ez a vers Bornemissza eredeti szövegére? Mit jelent a bátorság: nem félni, vagy félve is merni és cselekedni? •
SIRALMAS ÉNNÉKÖM S iralm as énnéköm te tü le d m egválnom , Á ldott M agyarország, tőled eltávoznom , V ájjon s m ikor leszön jó B u d áb an lakásom ! Az Fölföldet b írjá k az kevély ním ötök. S zerém ségöt b írjá k az fene törökök, V ájjon s m ikor leszön jó B u d áb an lakásom ! E ngöm et k erg etn ek az kevély ném ötök. E ngöm k ö rn y ü lv ettek az pogán törökök, V ájjon s m ikor leszön jó B u d áb an lakásom ! Engöm e lu n ta tta k az m ag y ari u rak , K iű zték közölök az egy igaz Iste n t. V ájjon s m ikor leszön jó B u d áb an lakásom ! Legyön Is te n hozzád, áld o tt M agyarország, M ert n in csen te b en n ed sem m i nagy u raság . V ájjon s m ikor leszön jó B u d áb an lakásom ! Ez én ek ö t szörzék jó H u sz tn a k v áráb a n , B ornem isza P étö r az ő víg kedvében, V ájjon s m ikor leszön jó B u d áb an lakásom ! vájjon - lesz-e még; Fölföld - Felföld, Észak-Magyarország; Szerémség - történetiföldrajzi régió az egykori Magyar Királyság, illetve a mai Horvátország és Szerbia terü letén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj; eluntattak - itt: megcsömörlik, undo rodik valamitől
Amit a műről tudnod kell! Magyarország történetét a XVI. században a folyamatos háborúskodás jellemezte (pl. a század végén zajló tizenöt éves háború), így a lírai költészet ben is számos háborús témájú vers született. E művek nagyrészt két csoportra oszthatók: a Balassi költészetében is felbukkanó katonaénekek, vitézi énekek,
másrészt az egyházi irodalomból megismert jerem iádák1 hazafias változatai. A katonaénekek szerzői minden valószínűség szerint maguk is végvári vitézek voltak, a hazafias jerem iádákat pedig prédikátorok szerezték. K eletkezése • Bornemisza lírai költészetének legjelentősebb darabja ez a búcsúének, egyetlen világi tárgyú költeménye is egyben. A vers 1555-ben ke letkezett Huszt várában. A költőnek menekülnie kellett, mert a török és a Habsburg császár egyaránt haragudott rá lázító m agatartása miatt. A börtön elől Lengyelországba szökött. Bornemisza saját életének keserűségét fogalmazta meg költeményében. A lírai én fájdalmas panasza azonban a kor általános élettényeit is magába fog lalja. A búcsúzás beszédhelyzete Janus költészetére emlékeztet és élményalap ja lesz Balassi lírájának. Az idegenbe induló ember fájdalmas kiáltásaként hatnak a szakaszzáró sorok (refrén). M űfaja • Dal, ezen belül búcsúvers, tém áját tekintve a népi bujdosó éne kekhez áll legközelebb. A vers alcíme: nóta: Mindönök meghallják, és jól meg tanulják ... Nótáról, azaz énekről beszél Bornemisza, és nem véletlenül. Ebben a kor ban a vers még együtt keletkezett és együtt élt a dallammal. Minden verset énekelt formában adtak elő. Bornemiszánál válik el először a dallam és a szö veg, bár még megadja azt a dallamot, amire lehet énekelni a szöveget. A költő nemcsak a búcsúzás m iatti fájdalmáról ír, hanem azt is elmondja, hogy miért kellett elhagynia a szülőföldjét. A vers bámulatos formai tökéllyel szólaltatja meg egy ide-oda hányódó, üldözött, magányos fiatalember legsze mélyesebb érzéseit. S zerkezete • A vers hat strófából áll. Mindegyik versszak vége egyforma: „Vájjon s mikor lészön jó Budában lakásom!”Ez a refrén. A refrénben em lített lakásom szó nem a mai értelemben vett lakást, házrészt jelent, hanem az ott élést, tartózkodást. Vagyis a költő azon töpreng, mikor élhet újra Budán! Miért fontos ez? Ha Bornemisza újra otthon élhet, az egyrészt azt jelenti, hogy az ország megszabadult a hódítóktól, s azok őt többé nem üldözhetik, másrészt pedig szabadon gyakorolhatja mindenki a saját vallását. A török hódoltság idején a három részre szakadt országban (2. versszak) az igazi magyarnak, az igazi hazafinak nincs maradása. Aki szót emel a szabad ságért, a törökök és a németek fosztogató m agatartása miatt, annak menekül nie kell. Ebben a korban azonban már a választott vallása, a református vallás m iatt a katolikus magyar főurak is üldözték (4. versszak). Az utolsó versszakban líránk egyik fejlődésének két sajátosságát lá th at juk. A reneszánsz korától törekedtek arra a költők, hogy nevük fennmaradjon az utókór számára. Az írásbeliség azonban nagyon kezdetleges szinten állt, 1jeremiáda -
a X V I - X V I I . s z á z a d i m a g y a r p r o te s tá n s k ö l t é s z e t m ű f a ja : a n é p s z e n v e d é s é t p a n a s z o
ló s ir a lo m é n e k . A b i b lia i J e r e m i á s p r ó f é t a ’n e v é b ő l , p a n a s z o s , s ir á n k o z ó h a n g v é t e l ű v e r s e s m ű f a j . A z e ln e v e z é s a z
Ószövetség e g y i k k a n o n i k u s , á l t a l á b a n - té v e s e n - J e r e m i á s n a k t u l a j d o n í t o t t n a g y p r ó (Siralmak könyve) u ta l, m e l y J e r u z s á l e m p u s z t u l á s á t p a n a s z o l j a , s r e n d s z e r i n t e n n e k
f é ta i k ö n y v é r e
h a n g v é t e l é t k ö v e ti m i n d e n j e r e m i á d is . H a n g u l a t a k o m o r , m o n d a n i v a l ó j a e g y s z e r r e v a llá s o s é s h a z a f ia s .
80
nem volt könyvnyomtatás, a legtöbb ember írni-olvasni sem tudott. A versek a népdalokhoz hasonlóan szóban terjedtek, így viszont elfelejtó'dhetett a költó' neve. Ezért a szerzőit beleszó'tték verseikbe a nevüket, a keletkezés helyét és idejét. V ers e lé s e • A versszakok első két sora felezó' tizenkettes, a refrén 6/7 osz tású' tizenhárom szótagú ütemhangsúlyos (magyaros) verselésű sor. Rímképlete: aab ccb. 1. Mikor, és milyen alkalommal írta Bornemisza a Siralmas énnéköm... című búcsú verset? 2. Kitől, és mitől búcsúzik a költő? Milyen érzelem uralkodik a versben? 3. Szerinted Bornemisza csak a panaszát sorolja a versben, vagy vádol is valakit? 4. Milyen veszélyekre hívja fel a figyelmet a hazáját elhagyni kényszerülő költő? 5. A versszakok harmadik sora végig azonos. Hogy nevezzük az ilyen ismétlődő sorokat? Az elválás fájdalma és a visszatérés vágya mellett megfogalmazódik ebben a költe ményben a XVI. századi Magyarország történelmi állapota. írj erről!
Balassi Bálint (1 5 5 4 -1 5 9 4 ) Az első magyar nyelven író európai hírű költőnk, a reneszánsz költészet és a régi magyar irodalom legnagyobb alakja. Önmagát Pallas és vitéz Mars /iának mond ta. Az antik istenek nevével való hum anista játék Mars említésekor a harci vitézkedésre, Pallas esetében pedig a tudósköltészetre utalt. Balassi önmeghatározása találó. Az újabb kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy valóban tudatos művész volt, egyike a kor legműveltebb embereinek. Kilenc nyelven értett, ismerte az antik poétikát és poézist, az újlatin hum anista költői törekvéseket, az európai líra fejlődéstörténetét, a kor köz- és népköltészetét. É le tú tja • 1554. október 20-án Zólyom (Zvolen) v á rá b a n s z ü le te tt M agyarország egyik leggazdagabb, leg befolyásosabb család jáb an . Apja, B alassi Já n o s tu d ta n élk ü l az ötvenes évek v é géig, F e rd in á n d u ra lk o d á sa a la tt sem m i sem tö rté n t M agyarországon. A nyja, Sulyok M ária az egri hős, Dobó Istv á n sógornője. A főrendi s z á r m azás, az óriási vagyon indokolja a z t a k üzdelm et, m elyet a költő szin te egész életéb en vívott, hogy elism ertség e, kö rü lm én y ei ősei nevéhez m éltó ak legyenek. Tizenegy éves k o rátó l a h íre s p réd ik áto r-író , a zólyo 81
m i v á r u d v a ri papja, B ornem isza P é te r n ev elte és o k ta tta a tu d o m á n yokra, m ajd N ü rn b erg b en fo ly ta tta ta n u lm á n y a it. É letrajzíró i fe lté te lezik, hogy m egfordult v alam ely ik n ém et egyetem en, sőt P ad o v áb an is. É letén e k sorsdöntő' fo rd u la ta 1569-ben k ö v etk ezett be, am ik o r ap ját h ű tle n sé g v ád jáv al le ta rtó z ta ttá k . E ttő l kezdődően a család és B alassi élete állandó konfliktusokból, viszálykodásból, perekből állt. A család előbb L engyelországba m en ek ü lt, s kö v ette ő k et a fogságból m egszökött B alassi Já n o s is. A pját 1572-ben felm e n te tté k a v á d a k alól, de a család sosem n y e rte vissza az u d v a r b izalm át. B alassi B álin t 1575-ben részt v e tt az E rdély elleni h a d já ra tb a n , am i k u d arcb a fu llad t. Fogságba esett. A m űvelt, fiatal költőt, ak i jó zenész és tán co s volt, B áthory Istv á n fejedelem u d v a rá b a fogadta, n em s z o lg á lta tta k i a tö rö k szu l tá n n a k , s lengyel k irá lly á v á la sz tá s a u tá n m ag áv al v itte Lengyelországba. A H ab sb u rg -u d v a r szem ében ez egyet je le n te tt a felségá ru lá ssa l. Hogy a p já t és csa lá d já t m eg szab ad ítsa az örökös z a k la tá s tól, o tth a g y ta lengyelországi ny u g o d alm as és gyönyörűséges életét. M ire 1577-ben, ap ja h a lá la u tá n h a z a té rt, a rokonság, s főleg n ag y b áty ja és gyám ja, B alassi A n d rás n ó g rád i főispán a család o t m inden vagyonából k ifo rg atta. E zt követően szin te egész életéb en p e resk ed ett vagyona v isszaszerzéséért, többségében sik ertelen ü l. 1578-ban Pozsonyban m e g ism erk ed e tt U n g n ád K ristófné Losonczy A nnával, a „ h a lh a ta tla n kedvessel”. A Jú lia -sze relem ak k o r kezdődött, am ikor B alassi elv esz tette vagyonát. A n n a viszont ap ja ö rököseként gazdag volt. V agyonához és ran g jáh o z m egfelelően a leg m ag asab b körökhöz ta rto z o tt. N em v ette kom olyan B alassi u d v a rlá sá t. C sak n em egy évig ta r to tt a k apcsolat, de felh ő tlen ü l boldog ez a viszony csak az első h á rom h ó n ap b an volt. A ztán az asszony k ia d ta a költő ú tjá t. M égis en n ek a k a p cso la tn ak köszönhető a m ag y ar k ö ltészet első szerelm es v erscik lusa. 1579-ben h ad n ag y le tt E gerben. N égy évig szolgált itt, élte a vég v á ri k a to n á k é le té t jelesen v itézkedve a törökökkel. 1582-ben táv o zn ia k e lle tt innen. 1584-ben h áza sság o t k ö tö tt u n o k atestv érév el, Dobó K risztin áv al, E ger h íre s k a p itá n y á n a k , Dobó Is tv á n n a k a leányával. 1585-ben fia sz ü le te tt, de a g y erm ek et tö rv én y tele n n ek n y ilv án íto tták . H osszú és gyötrelm es k ü zd elm ek u tá n e la d ta m eglévő vagyonát. Végső elk esered éséb en ism é t L engyelországba m ent. Sokáig ta rto tta m a g á t az a nézet, hogy a Célia-versek ihletője S zárk án d y A nna volt. A legújabb k u ta tá s i ered m én y ek (pl.: Kőszeghy P éteré) azo n b an a z t feltételezik, hogy B alassi feleségéhez ír ta őket. 1591-ben, n ag y b áty ja h a lá la u tá n té r t v issza ú jra M ag y aro rszág ra, s m eg p ró b álta v isszaszerezn i b irto k ait. Az u d v a r azo n b an m a ra d é k v a gyonától is m egfosztotta. B alassi földönfutó, lókereskedő, szerelm i b o t rán y o k m eg v etett fig u rája le tt. 82
1593-ban, a tizen ö t éves h áb o rú k ezd etek o r ism é t k a to n á n a k állt. 1594. m ájus 19-én h alálo s seb esü lést sz e rz e tt E sztergom ostro m án ál: m ind két com bját ólomgolyó já r ta át. A súlyos, de nem h alálo s seb elfer tőződött, n éh án y n ap m úlva v érm érg ezést k ap o tt. A költő em b ertelen ü l szenvedett. U tolsó szav ai ezek voltak: „A te katon ád voltam , Uram, és a Te seregedben já r ta m ”, m áju s 30-án este h a lt meg. M u n k á s s á g a • B alassi, h á n y a to tt so rsa ellenére, m indvégig h ű m a ra d t a költészethez, az irodalom hoz. M űvészete és élete különös egységet alkot. E lső m u n k á já t m ég n ü rn b e rg i diákévei a la tt fo rd íto tta (Beteg telkeknek való füves kertecske, 1572, K rakkó), szü lein ek szán v a vigaszul. B alassi 33 éves k o ráb an k ö ltem én y eit v erscik lu so k b a o szto tta, tém akörök sz e rin ti b o n tásb an : istenes versek, szerelm es versek, egyéb (vitézi) költem ények. H arm in ch áro m vers a h á z a ssá g a elő tt ír t k ö lte m ényeket ta rta lm a z z a , k ö zép p o n tjáb an az Anna-versekkel. E zt zárja a Kiben bűne bocsánatáért könyörgett, m elyben ifjú ság átó l búcsúzik. A ciklus m ásodik felében a h á z a ssá g a u tá n i k ö ltem ények ta lá lh a tó k , középpontban a Júlia-versekkel. Az utolsó v ers a Búcsú a hazájától. A m ai iro d alom tu d o m án y az ö sszeállíto tt v ersg y ű jtem én y t N a g y c ik lu s n a k nevezi. Irodalm i m u n k á ssá g á n a k ered m én y e egy drám a: Szép m agyar ko m édia és m integy száz líra i költem ény. D rám ai m űve Thisisnek Angelicával Sylvanu sn sk G alatheával való szerelm ükről szép m agyar com edia 1589-ben k e le tk e z h e te tt és J ú lia m e g h ó d ítá sá ra irán y u ló u to l só k ísé rle tn e k te k in th e tő . B enne egy egészen új m ű fajt h o n o síto tt m eg a m agyar irodalom ban, a r e n e s z á n s z s z e r e lm i k o m é d iá t. Lényeges e ltérések v a n n a k a Losonczy A nnához fűződő szerelem k ét ciklusa: Anna-versek és Júlia-versek között, de m ég nagyobb a k ü lönbség e ciklusok k ö ltem ényei és az ú g y n ev ezett Célia-ciklus költem ényei között. B alassi szerelm i lírá ja az u tóbbi cik lu sb an é rte el legm agasabb fokát. Az Anna-versek b en az elképzelt, e szm é n y íte tt nő irá n ti sóvárgás fogalm azódott meg. A Júlia-versek k ifin o m u lt stílu sa , tökéletes ritm ik á ja , ú jszerű stró faszerk ezete, szim m etrik u s ren eszán sz kompozíciója, egy belső érzelm i fejlő d ésm en etet tü k rö ző összefüg gés-rendszere ezt a v erscik lu st k ö ltészetén ek jelen tő s részévé teszi. E zt a v erscik lu st a M agyar D aloskönyvn ek is nevezzük, P e tra rc a D aloskönyvének m in tá já ra . A Célia-verseket egy fe ltéte leze tt későbbi szerelem ih lette. Ezek a v ersek a viszonzott szerelem ről, a boldogság ról szólnak. K ifinom ult m űgond, já ték o s könnyedség, az érzék i h a tá sokra való törekvés jellem zi őket. B alassi a re n eszán sz em b er ö n tu d a tá v a l a szerelm et az em beri élet egyik legfőbb é rté k é n e k te k in te tte . B alassi B álin t az istenes költészet m eg terem tő je is. Az iste n e s líra a középkori v allásos líra és a re n eszán sz kori p ro te s tá n s én ek k ö ltészet
h ag y o m án y ain alap u l, de sok szállal kapcsolódik a k o ra v alláso s h istó riáihoz. Az ő iste n e s k ö ltészetére a későbbi század o k b an sok m ag y ar költő (Ady E ndre, Jó zsef A ttila) é p ített. Vitézi énekei, tavaszénekei új oldalról m u ta tjá k m eg a költőt. E zekben a v ersek b en egyszerre je len v a n n a k a re n e sz á n sz -h u m a n ista filozófia (panteizm u s) és a m ag y ar k ö ltészetb en e k o rb an d iv ato ssá váló, népi elem eket is ta rta lm a z ó katonaénekek h a tá sa . A v ég v árak b an élő, á llan d ó an h a d ra fogható vitézek, k a to n á k k örében a la k u lt k i ez a m űfaj. A vitézi ének ek tém ája: a végvári szab ad élet, a nélkülözés, a kalandozások, porty ák , az állan d ó veszélyek.
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Miért foglal el jelentős helyet a magyar irodalomtörténetben Balassi Bálint? Említs öt helyszint Balassi életéből! Mi történt ezeken a helyszíneken? Ki a „halhatatlan kedves”? Mikor, és hol ismerkedtek meg? Hogy hívták a feleségét? Miért futott zátonyra házassága? Mikor, és hol halt meg Balassi Bálint? Hány éves korában, és hogyan osztotta ciklusokra verseit Balassi Bálint? Felfedezhető-e tudatosság ebben? 7. Sorold fel szerelmi lírájának sajátos vonásait! 8. Milyen hagyományokra épül Balassi istenes költészete? 9. Melyik ciklushoz tartoznak a vitézi élet mozzanatait megéneklő költemények?
Balassi B álint hazafias költészete BÚCSÚJA HAZÁJÁTÓL Óh, én édes h azám , te jó M agyarország, Ki k ereszty én ség n ek viseled p aizsát, V iselsz pogány v érrel fe s te tt éles szablyát, V itézlő oskola, im m á r Is te n hozzád! E griek, vitézek, v égeknek tü k ö ri, K iknek v itézség ét m in d en föld beszéli, Régi vitézséghez dolgotokot veti, Is te n n e k aján lv a legyetek im m á r ti! Ti is, rá ró szárn y o n já ró h a m a r lovak, Az k ik n e k h áto k o n az jó vitéz ifjak G y ak o rta k erg etn ek , s hol penig szalad n ak , A dassék egészség m á r m in d n y ájato k n ak ! F ényes sok szép szerszám , vitézlő n ag y szépség, K ato n a ta lá lm á n y , ú jform a ékesség, S eregben tü n d ö k lő és fénlő frissesség, É n tű lem s I s te n tű i légyen m á r békesség! 84
Sok jó vitéz legény, k ik e t felem eltem , S k ik k el sok jó t te tte m , ta rto tta m , neveltem , M arad jo n n á la to k jó em lékezetem , J u ss o n eszetekbe jó tétem rő l nevem ! V itéz p róba helye, k ite rje d t sík mező, S fák k al, k ő szik lák k al bővös hegy, völgy, erdő, K it az sok c sa ta já r, s jó szerencse leső, L égyen Is te n hozzád, sok v itézt legelő! Igaz aty ám fia s m e g h itt jó b a rá tim , K iknél n y ilv án v a d n a k k eserv es b á n á tim , Ti ju tv á n eszem be h u lln a k sok könyveim , M ár Is te n hozzátok, jó vitéz rokonim ! Ti is, an g y alk ép et m u ta tó szép szüzek, És szem m el öldöklő ö rv en d etes m enyek, K ik hol v esz te tte te k , s hol élesz tettete k , Is te n s jó szerelem m arad jo n véletek! Sőt te is, óh, én szerelm es ellenségem , H ozzám h á lá d a tla n , keg y etlen szerelm em , Ki é r d e m e m ..................................... Ti penig, szerzettem átk o zo tt sok versek, B ú n ál k ik egyebet n ékem n em n y erte tek , T űzben m in d feje n k én t égjetek, vesszetek, M ert h aszo n ta lan o k , jó t nem érd em ietek .
Am it a m űről tudnod kell! A Búcsúja hazájától Balassi talán legszebb hazafias költeménye. A sajnos csak töredékesen megmaradt mű 1589-ben, Lengyelországba indulásakor író dott. A vers jelentőségét nemcsak költői szépsége adja, hanem az a tény is, hogy ezzel a költeménnyel zárja a Maga kezével írt könyvébül ciklusát. A vers latin címének magyar fordítása: Búcsút mond hazájának, barátainak és mind azoknak a dolgoknak, amelyeket nagyon szeretett. A búcsúvers típusába tarto zik, címe témajelölő. A Nagyciklus 66. verse ez. Műfaja elégia. A búcsúzás lelkiállapota alkalm at terem t a költőnek arra, hogy számot vessen mindazzal, amitől meg kell válnia. 85
S zerkezete • A tíz strófából álló versben a költő' hazája emlékét és addigi életének egy-egy mozzanatát idézi fel: ami történt vele, am it átélt, ami közel állt hozzá, akiket szeretett, am it önmagában már értékelt. Ebből a költeményből hiányzik a jövő biztató reménye: a költő útja a meghasonlottságból a teljes bizonytalanságba vezet. 1-6. vsz.: minden versszak megszólítással kezdődik, s életének egy-egy élményét bontják ki. A haza eddig hiányzott a költő szótárából, a szülőhaza csak most szépül édes hazává, jó Magyarországgá, most, mikor már hazátlan ná vált. Az első versszakban a korabeli Magyarország történelmi hivatását fogalmazza meg, azt, hogy hazája a kereszténység pajzsa. Magyarország, mint a kereszténység védőbástyája gondolat m ár a XV. században előfordul. Az ér tékrend csúcsán a haza szolgálata áll. Ezután az egri vitézektől búcsúzik: Egriek, vitézek, végeknek tüköri..., kiknek vitézségéről az egész világ halott. A további versszakokban sorra veszi mindazon személyeket, tárgyakat, melyek től fáj elválnia - a lovak, fegyvereit, a táj, katonabarátai. Az egyes versszakok felépítése azonos, három sor felsorolás u tán a negyedik sor köszöntést, jókí vánságot tartalm az. 7-10. vsz.: fokozatos értékvesztést m utat, amikor rokonaitól, szerelmeitől búcsúzik. Életrajzából tudjuk, hogy rokonai tették földönfutóvá, ők semmizték ki minden vagyonából. S az „...angyalképet mutató szép szüzek, ... hol vesz tettetek, s hol élesztettetek... ”Az utolsó előtti csonkán m aradt versszak Júliához, Losonczy Annához szól, nevének említése nélkül. A hozzá fűződő érzés kettős ségét az „...én szerelmes ellenségem, / Hozzám háládatlan, kegyetlen szerel mem...'1ellentétes értelmű jelzős szerkezettel fejezi ki. Balassi mindenre és mindenkire áldást kér, a búcsú gesztusát kiegészíti Isten kegyelmének kérésével az itt hagyottakra. A búcsú véglegesnek tűnik, egyetlen mondatában sem utal a visszatérés, a remélt találkozás lehetőségére. Verseitől is búcsút vesz, de szemben az előzőekkel, költeményeit megátkozza. E versnek az adja meg különös értékét az életműben, hogy a maga kezével írt kötete ezzel záródik.
419 22
«
£ 86
12. 3. 4.
Foglald össze a Búcsúja hazájától című elégia jelentőségét! Életének milyen mozzanatait idézi fel a költő a versben? Mi az az értékrend, amit Balassi ebben a költeményben kifejtett? A versben a búcsúzás lelkiállapotának megfelelően a múlt idejű igék uralkodnak. Miért kivétel ez alól az első és az utolsó versszak? 5. A versszakok a költő életének egy-egy élményét bontják ki. Figyeld meg, hogy az első sorok szinte összegzik a további sorokat! 6. Mondd el, mi a refrén szerepe az érzelmek kifejezésében, a gondolatritmus erő sítésében! 7. Kövesd a versben az érzelmek hullámzását! Keress példát a büszkeség, a fájda lom, a gyönyörködés, a megbocsátás, a szemrehányó keserűség, a ragaszkodás kifejeződésére!
1. A költemény egy részlete kifejezi a török elleni honvédő harc jelentőségét. Melyik ez a részlet? A gondolatot egy költői kép érzékelteti. Mit fejez ki ez a költői kép? 2. Balassinak ez a verse csonkán maradt az utókorra: hiányzik a 9. versszak egy része. Olvassátok el figyelmesen a verset, s próbáljátok kiegészíteni a hiányos sorok gondo latait!
Balassi Bálint szerelmi lírája A M AGYAR D A LO S K Ö N Y V B Ő L B alassi alk a lm a s volt a m a g y ar szerelm i líra m eg terem tésére, a r e n eszánsz em ber ö n tu d a tá v a l a szerelm et az em beri élet egyik legfőbb érté k én ek te k in te tte . F ia ta lk o ri u d v arló k ö ltem ényei s az 1578-ben k e le tk eze tt boldog-boldogtalan Anna-versek m ég csu p án a későbbi nagy költő szá rn y p ró b á lg a tá sa i voltak. M űvein P e tra rc a h a tá s a érezhető. A költem ények u g y an nem h o zták m eg a v á r t szerelm i d ia d alt, B alassi viszont nagy költői tu d a to ssá g g a l v erscik lu ssá, M agyar D aloskönyvvé szervezte v erseit. J ú lia szerelm e ezzel p á rh u z a m o sa n egyre e lé rh e te t lenebbé v á lt szám á ra. A Júlia-költem ények kifin o m u lt stílu sa , tö k éle tes ritm ik á ja, ú jszerű stró faszerk ezete (ekkor a la k u lt k i az úgy n ev e zett B alassi-strófa), szim m etrik u s ren eszán sz kom pozíciója ezt a v e rs ciklust költészete csúcsp o n tjáv á a v a tta . 1578-ban szerelm es le tt B alassi, v á la sz to ttja pedig egy férjes aszszony, Losonczy A n n a volt. 6 évig ta r to tt a szerelem , v erseib en J ú liá n a k nevezte Losonczy A nn át. N agyon sok m ű v én ek ihletője A nna, igazi lo vagi szerelem (u d v ari szerelem ) fűzi hozzá, ő volt az eg y etlen igaz sze relm e. M ikor szerelem ü k re fény d erü lt, B ala ssit k itilto ttá k a k irály i udvarból. Az egyik leg ism erteb b Jú lia -v e rs a Hogy J ú liá ra talála, így köszöne neki.
HOGY JÚLIÁRA TALÁLA, ÍGY KÖSZÖNE NEKI Ez világ sem kell m á r n ék em N álad nélkül, szép szerelm em , Ki állasz m ost énm ellettem ; Egészséggel, édes lelkem !
F e ltá m a d a napom fénye, S zem üldek fekete széné, K ét szem em világos fénye, Élj, élj, életem rem énye!
É n bús szívem vidám ság a, L elkem édes k év án ság a, Te vagy m inden boldogsága, V éled Iste n áldom ása.
S zerelm edben m eggyűlt szívem C sak té g ed et ó h ajt lelkem , É n szívem , lelkem , szerelm em , Idvöz légy, én fejedelm em !
É n d rág aláto s p alo tám , Jó illatú , piros rózsám , G yönyörű szép kis violám , Élj sokáig, szép Jú liám !
J ú liá m ra hogy ta lálé k , Ö röm em ben így köszenék, T érd et-fejet n ék i h ajték , K in ő csak elm osolyodék.
&
Amit a műről tudnod kell!
A Hogy Júliára talála, így köszöne neki a Júlia-versek egyik kései darabja, a Balassi-kódex, vagy másképpen a Magyar Daloskönyv 39. verse. Valószínűleg 87
egy váratlan találkozás ihlette a vers megírását: 1588-ban Pozsonyban talál kozott a költő —ahogy ő fogalmaz —egy „kapu köziben” a szerelmével. Műfaja: virágének (a költő a szeretett nőt virággal azonosítja). Címe témajelölő. S zerkezete • Az egész vers elragadtatott, ujjongó bókok halmaza. A költe mény első és utolsó versszaka a váratlan találkozás élményét, az üdvözlést, és annak hűvös fogadtatását m utatja be. A vers többi része egyetlen hatalm as méretű szerelmi vallomás. 1. vsz.: konkrét élethelyzet: a költő találkozik szerelmével, és örömét kife jezve a kor szokása szerint üdvözli őt boldog felkiáltással: Egészséggel, édes lelkem! 2-4. vsz.: metaforák (drágalátos palotám, jó illatú, piros rózsám) és köszöntések sora (szívem vidámsága, lelkem édes kévánsága). Mindennel azo nosítja a szeretett nőt, ami a testnek és a léleknek jó, felhasználja a rene szánsz főúri világ mozzanatait, részleteit, az élet, a term észet képeit, amit belőlük a legértékesebbnek vél. 5. vsz.: himnikus halmozás az eszményített nőről: szívem-lelkem-szerelmem-fejedelmem. Az imákból kölcsönzött üdvözlés (idvöz légy) még magasabb szintre emeli a verset. Ez a versszak összefoglalása az előző négynek. 6. vsz.: a záró versszakban a vers idősíkja megváltozik: jelen idő helyett Balassi múlt időt használ. A szerelmes „lovag” és az úrnő között végtelen a távolság, a térdet-fejet hajtó Balassi esdeklő szavaira Júlia csak egy fölényes, hideg mosollyal válaszol. K ifejezőeszközök, m o tívu m ren d szer • Négy versszakon keresztül metaforák halmozásával fokoz a költő, találkozunk jelzőkkel, ismétléssel, felkiáltással és megszemélyesítéssel is. Motívumait a lovagi költészetből (tér det-fejet néki hajték), a népköltészetből (kis violám, édes lelkem) és a keleti, török költészetből (szemüldek fekete széné, jó illatú, piros rózsám) meríti. Érdekesség: Balassi előtt a magyar irodalomban a Júlia nevet senki sem használta.
1. Milyen alkalom ihlette a Hogy Júliára talála, így köszöne neki című verset? 2. A verset az 1. és a 6. strófa életképi keretbe foglalja. Vajon megtörtént esemény ről van szó, vagy a szerelmi vers egyik hagyományának átvételéről? 3. Milyennek képzelitek el a vers alapján Júliát? 4. Hogyan, hányféleképpen szólítja meg a költő Júliát? Milyen érzést fejez ki, és hogyan jellemzi általuk Júliát? Tanuld meg a verset emlékezetből!
Balassi Bálint istenes versei V allásos v ersek et B alassi p á ly á já n a k szin te v alam en n y i sz a k a sz á n írt; 19 is te n e s é n e k é n e k kronológiája teljes po n to sság g al nem is á lla p íth a tó meg. N éh án y kö zü lü k k o rai szerelm es költem ényeivel, illetve az A nna-versekkel egy idődben k észü lt, egy-egy cso p o rtju k at 1589-ben és 1591-ben írta , a le g m ark án sab b d arab o k azo n b an a jelek sz e rin t a h á z a ss á g á t közvetlen ü l m egelőzően, illetve az a z t követő válságos 88
években szü lettek . Ekkor, 1584-1587 között, az iste n es én ek ek lírá já n ak egyedüli term ék ei. B alassi költői fejlődésében a valláso s k ö ltészet nek ezért a k o rai vitézi énekek és a Júlia-versek között volt a legnagyobb szerepe. A szerelm i és vallásos költészet, m in t m in d en nagy ren eszán sz líri kus életm űvében, a B alassiéb an is szerves egységet alk o to tt. K ülönösen korai iste n es én ek ein él (B alassi B á lin t nevére, M égis bővebb szóval kér leli Istennek haragját, Deo vitae m ortisque arbitro (Istennek, élet és h a lál urának)) szem b etű n ő a szerelm es v ersek k el való rokonság. Az is ten h ez fohászkodó B alassi m o n d a n iv a ló j a g y a k ra n alig különbözik a szerelm eséhez esengőtől: Is te n is épp olyan e lé rh e te tle n , m in t az im á d o tt hölgy, s h a úgy érzi, hogy Is te n elfo rd u lt tőle, a m ia tt éppúgy p a naszkodik, m in t kedvese k eg yetlenségén, s m in d k ettő h ö z m eg értésért, b o csán atért, k eg y elem ért könyörög.
A TE NAGY NEVEDÉRT A Te n ag y n ev ed é rt ta r ts meg, én Isten em , G y ő zh etetlen erőddel állj b o sszú t értem , H allg asd m eg m á r sok im ád ság im at, U ram , nekem N e feledkezzél teljességgel így el énfelőlem , Bizonyos rem énységem , Segélj, m ost ideje, légy jelen nekem . É n re á m m e rt nagy so k an m ost fe ltá m a d ta k , O lyanok k ik V eled sem m it nem gondolnak, S ü rg etik lelkem et, m e rt szörnyű h a lálo m ra já rn a k , É n pedig seg ítség ü l csak téged egyedül v árlak , lm , m ajd elfogyatnak, H a elhagysz és to rk u k b a vetsz azoknak. É n életem et, U ram , Te tám ogatod, B úval b o ru lt lelk em et m egvigasztalod, E llen ség im n ek a kölcsönt Te bőven m egadod, Ig azság o d d al az álnok szíveket is m egrontod, S n y ilv án m egbizonyítod, Hogy segéli a h ű em b ert jobb karod. T eneked ak k o r h á lá t adok öröm m el, Áldozom szívem sz e rin t szép dicsérettel, A Te felséges nagy nev ed et áld v án tisz te le tte l, M in t te -te re m te tte d em ber, h a já rh a to k b á to r szívvel, D icsérlek énekkel, Hogy v eszte k et lá th a tta m k é t szem em m el. 89
Amit a műről tudnod kell! A hányatott sorsú költő élete során többször is Istenhez menekült, Istentől és az egyháztól kért és várt segítséget, lelki támaszt. A költő, a boldogság hiá nyában elfásult lélekkel, lemondóan számvetésre készül. Úgy érzi, nem talál ta meg az e világi boldogságot, m ár csak a túlvilágiban bízik. Műfaját tekintve zsoltár, témája: a földi életben örömöt nem lelő ember - élete végén csak a belső békére vágyik. Imádságos versnek is nevezhető: a költő arra kéri az Urat, hogy segítse meg őt, álljon bosszút ellenségein, támogassa őt harcaiban. Ez a vers abban hasonlít a korai vallásos versekhez, hogy imádság. De abban eltér tőlük, hogy nemcsak alázatot fejez ki, hanem az egyén érdekeit szólaltatja meg. A rene szánsz kor egyik jellegzetessége, hogy nemcsak a halál utáni üdvözülésre tö rekszik, hanem a földi boldogságra is. Ez a vers egy küzdő, harcos, szorongó helyzetben lévő ember imádsága, aki győzni akar Isten segítségével. A vers egyik szépsége, hogy Istent is embe ri tulajdonságokkal ruházza fel. S zerkezete • Négy strófából áll a vers. 1. vsz.: a bevezető strófa, arra kéri az Urat, hogy legyen jelen neki. 2. vsz.: szinte egy jelenet bontakozik ki előttünk Isten és Balassi ellensé gei részvételével: Ha elhagysz, torkokba vetsz azoknak. 3. vsz.: reménykedik, ugyanakkor bűntudatról nem vallanak ezek a sorok, Balassi úgy érzi, hogy megbánta m ár vétkeit, s joggal szám íthat Isten támo gatására. Ezt el is várja tőle, s miközben bosszút kér ellenségei fejére (Ellenségimnek a kölcsönt Te bőven megadod, / Igazságoddal az álnok szíveket is megrontod...). 4. vsz.: feltételeket szab: hálát, dicsérő éneket ígér, ha isten megsegíti. Megnyugvás olvasható ki. Egy alkudozó, periratokhoz hasonló, vitatkozó mo dor lett általánossá ezeknek az éveknek az istenes verseiben: Isten köteles őt kimenteni veszedelméből - fejtegeti -, hiszen Krisztus áldozatával frigy léte sült Isten és ember között, mindkét felet kötelező szerződés. Balassinak ezek a vitában fogant, indulatokat és kétségeket tolmácsoló költeményei a lélek háborgásainak kivetítődései; csapongó, izgatott menetű és belső ellentétektől feszülő alkotások. Költészetében az istenes tem atika a lehető legátfogóbb keretnek bizonyult a személyes lírai mondanivaló szám á ra. Keret, melybe minden elfér, a legföldibb, legvilágibb érzések egész széles skálája. 2 1. Mikor, és miért fordult Balassi Bálint a vallásos költészethez? 2. Van-e mondanivalójában hasonlóság a szerelmes és az istenes versek között? 3. A bevezető strófában mire kéri a költő Istent? 4. Mi a második versszak legfőntosabb sora? Miért? 5. A remény a harmadik versszakban csillan meg. Hogyan? Bizonyítsd! 6. Mit ígér Balassi Istennek, ha teljesíti kérését? 7. Milyen tulajdonságokkal ruházza fel Istent a költő? 90
Van egy másik istenes verse Balassi Bálintnak, amelyben így szól az Úrhoz: Láttam bűneimet, kikkel életemben / Védekeztem ellened, vitt ördög az bűnben / És az test az tőrben, / De mégsem gondoltam, hogy így járjak ebben. Miben különbözik ez a vers Az, te nagy nevedért könyörgésétől? Melyiket érzed rokonszenvesebbnek? Miért? Nevezd meg a vers címét!
Irodalomelméleti ismeret B a l a s s i - s t r ó f a • Balassi költészetében tűnik fel egy korábban ismeretlen felépítésű vers, melyet a költőről Balassi-versnek vagy Balassi-strófának nevezünk. A Balassi-strófát kétféleképpen szokás írni. Az egyik változat sze rint ez egy 9 sorból álló versszak, melyben a sorok kétüteműek, szótagszámuk: 0 _ 6 - 7 - 6 - 6 - 7 - 6 - 6 - 7 . Jellegzetes a vers rímelése is. A három 7 szótagos sor egymáshoz rímel, a 6 szótagos sorok pedig három páros rím et alkotnak. Rímképlete tehát: a - a - b —c - c - b - d —d —b.
0 nagy kerek / kék ég, Dicsőség / fényesség, Csillagok / palotája! Szép zölddel / héborult, Virágokkal / ujult Jó illatú / föld tá ja / Csudákat / nevelő Gállyákat / viselő Nagy tenger / morotvája! A Balassi-strófát gyakran három sorba írták. Ilyenkor 19 szótagos sorok követik egymást, melyek egymással rímelnek: a - a - a (bokorrím). A hosszú sorok 6 ütemből állnak, s a sorokat belső rímek tagolják: Vitézek / mi lehet II ez széles / föld felett II szebb dolog az / végeknél? Holott / kikeletkor // az sok szép / m adár szól II kivel ember / ugyan él; Mező jó / ilZaíof, // az ég szép / harmatot // ád, ki kedves / mindennél. Balassi Bálint hatására a XVII. század költői gyakran használták ezt a versformát, s a XVII-XVIII. század népköltészetében is általánossá vált.
A BAROKK A b a r o k k a ren eszán szh o z hasonló tö rté n e ti és stílu sk a teg ó ria, m ely az eu ró p ai m űvelődés tö rté n e té b e n a re n e sz á n sz t követő nagy korszak. Egész E u ró p á t te k in tv e a b aro k k első so rb an a XVII. száza d ra érvényes. K ezdetét nagyjából a XVI. század utolsó h a rm a d á ra , e lh a lá s á t a XVIII. század elejére te h e tjü k . N evét több nyelvből is szárm aztatják : a görög ’baros’ szó súlyosságot, tú lte líte ttsé g e t jelent, a la tin ’verucca’ szemölcsöt, és a tú lb u rjá n z á sra u tal, a portugál ’barucca’ szab ály talan alak ú igazgyöngyöt jelöl. Az olasz ’barocco’ szó jelentése: kagyló, furcsa, n y a k a te k e rt gondolkodás. Ez u ta l 91
a b arokk tú ld íszített, dagályos stílu sá ra. E leinte elítélő, gúnyos érte lem ben h a s z n á ltá k azokra a m űvészeti alkotásokra, am elyeket m é rté k te lennek, tú ld íszítettn ek , b iz a rrn a k ta rto tta k . A stílusm egnevezés azon b a n h a m a ro sa n elvesztette gúnyos értelm ű m ellékízét és alk alm azn i kezdték a ren eszán szt követő ko rszak m űvészetére, iro d alm ára, m ajd a korszak egészére. A b aro k k világkép je lle m z ő i: a túlvilág-központúság, hinni és elhitetni a vallás tan ait a z ész érveivel szem ben. A ren eszán szh o z h aso n ló an a b a ro k k n a k is k ia la k u lta k eu ró p ai központjai. A kezdeti sz a k aszb an Itáliáé , R óm áé a vezető szerep, m ajd később S panyolország (a képzőm űvészet, építészet, irodalom te ré n ) és N ém etalföld (építészete, festészete révén) v á lt a b aro k k központjává. A legtöbb eu ró p ai á lla m ra ek k o rra a feu d alizm u s k ö zp o n to síto tt h a ta lm i ren d szere, az a b s z o lu t iz m u s volt jellem ző. E re n d sz e r gyökerei a ren eszán sz kor kö zp o n to síto tt m onarchiáiból fejlődtek ki. A b aro k k kor m in ta á lla m a XIV. Lajos (u ralkodott: 1643-1715), a N ap k irály F ran ciao rszág a. Az ab szo lu tizm u s re n d sz e ré n e k lényege az erős, c e n t ra liz á lt uralkodói h atalo m , m elyben az uralk o d ó a különböző tá r s a d a l m i ren d ek , csoportok é rd e k e lle n té te it s azok g azd aság i-p o litik ai h ely zetén ek eg y en sú ly át k ih a sz n á lv a szin te egyedül korm ányoz. A b aro k k szorosan, b á r nem e lv á la s z th a ta tla n u l kapcsolódik az e lle n r e f o r m á c ió h o z , a k ato lik u s egyház m eg ú ju lási m ozgalm ához. E n n ek főbb állom ásai: az inkvizíció v issz a á llítá sa (1542), az index-kong regáció (különböző m űvek b e tiltá sá ró l döntő egyházi bírói te stü le t) lé t reh o zá sa (1543), illetve a trid e n ti z sin a t (1545-1569). A z sin a t á lta l h ozott törvények, egyházi refo rm in tézk ed ések (róm ai k a te k iz m u s1, b re v iá riu m 2, m isekönyvek) eg y ség esítették az eg y h áz at és a n n a k m ű ködését, m e g erő sítették az egyházi h a ta lm a t, az egyházi és v ilági h a ta 1 katekizmus 2 breviárium -
h i t t a n i is m e r e t e k ö s s z e f o g l a l á s a k é r d é s - f e l e l e t f o r m á j á b a n k a to l i k u s p a p o k n a p i im á it, z s o l o z s m á i t t a r t a l m a z ó l a tin n y e l v ű k ö n y v
lom szövetségét, s az új eu ró p ai v allási h ely zeth ez (a reform áció e lte r jedése) ig a z íto ttá k a k ato lik u s egyház tev ék en y ség ét. Ú jrafo g alm azták a szerzetesren d ek szerepét, s lé tre h o z tá k az ellenreform áció leg ered m ényesebb, leghaték o n y ab b szerv ezetét, a Jézus Társaságot, a je zsu ita r e n d e t (1540), m elynek alap ító ja L o y o la i S z e n t I g n á c (1491-1556), a fekete p á p a ”, spanyol lovag volt. A je z su ita re n d a legtöbb eu ró p ai o r szágban rövid időn belü l m egjelent, s a világi h atalo m segítségével és közrem űködésével k ezd te m eg tev ékenységét. A b a r o k k m ű v é s z e t s tílu s je g y e i • A vallásos elm ély ü ltség és az érzéki h a tá sk e lté s kettősségéből v ezeth ető k le a b aro k k stílusjegyek. • A nagy m é re tek kedvelése (m o n u m en talitás), m in d en h u llám zik, csavarodik. • A m ozgás á b rá z o lá sá ra való törekvés: erő, szenvedély, len d ü let. • Pátosz, a hősiesség k u ltu sz a, u g y an ak k o r a tetszelg és, az érzéki h a tá so k ra való törekvés. • A csodálatos, különleges, m eghökkentő, fa n ta sz tik u s m e g ra g ad á sa figyelem felkeltés céljából. • S zín p ad iasság (a m odern szín p ad a b aro k k k o r szülem énye). • A tú ld ís z íte ttsé g lenyűgöző h a tá s elérésére. A m a g y a r b a r o k k • A m a g y ar m ű v e lő d éstö rtén etb en is létezik a ren eszán sz és b aro k k között egy á tm e n e ti korszak, m elyet nev ezh e tü n k késő vagy h an y a tló ren eszán szn a k , illetve m a n ie r iz m u s n a k . Ez a ko rszak időben n eh ezen h a tá ro z h a tó meg, v aló jáb an a B alassi u tá n i m agyar iro d alo m ra h a sz n á lju k ezt az elnevezést. A XVII. század köze pétől m á r b aro k k ró l b eszélü n k — b á r m á r az 1600-as évek k ezd etén sz ü le te tt alk o táso k egy ré sz é t is b aro k k a lk o tá sn a k te k in th e tjü k . O s z tá ly a la p ja • M agyarországon a b aro k k o sztály ala p ját a k a to likus (vagy rek ato liz ált, azaz k ato lik u s h itre té rt) feu d ális a ris z to k rá cia és a m egyei nem esség alk o tta. Az u tó b b in ak s ik e rü lt önálló p o liti k ai erővé is válni. K o r s z a k a i • M agyarországon a b aro k k kb. 1600 és 1772 (a re n e szánsz és a felvilágosodás) közé teh ető . Egyes iro d alo m tö rtén etek négy k o rsz a k ra b o n tják a m ag y ar baro k k o t. I. s z a k a s z : 1600-1640: k e z d e te i , k o r a b a r o k k (P ázm án y P éter, N yéki Vörös M átyás). A b aro k k k o rszak o lá sá n ak a la p já t a re n e sz á n sz hoz h aso n ló an tö rtén elm i és m ű v e lő d éstö rtén eti szem pontok h a tá ro z zák meg. E bben a k o rszak b an m ég szám o ttev ő a re n eszán sz m űvészet és szellem iség h a tá s a . II. s z a k a s z : 1640-1690: a b a r o k k f é n y k o r a (Zrínyi M iklós, Gyöngyösi Istv án , A páczai C sere Ján o s, T ó tfalu si Kis M iklós). T ö rtén eti-tö rtén e lm i szem pontból jelen tő s ez a szakasz: ebben az idő ben m ég nem dőlt el eg y értelm ű en M ag y aro rszág sorsa. A h áro m ré s z re sz a k a d t ország k eleti részén lévő E rdélyi F ejedelem ség virágzó k u l tú rá ja , önálló p o litik ai szerep v állalása B e t h le n G á b o r (1613—1629) és I. R á k ó c z i G y ö rg y fejedelem sége idején (1630—1648), illetve a m a93
gyarországi p o litik ai törekvések, országegyesítő elképzelések: Zrínyi M iklós tervei, a W esselényi-összeesküvés (1671), Thököly Im re m a g yarországi fejedelem sége (1678-1683) és a törökök k iű zésén ek (1699) k o ra ez, m elynek zárófejezete a R ák ó czi-szab ad ság h arc (1703-1711). III. s z a k a s z : 1690-1740: k u r u c k o r i k ö l t é s z e t (B ethlen M iklós, II. Rákóczi F erenc, B eth len K ata). E szak asz tö rtén elm i alap v o n ása: a függetlenség, illetve a m o d ernizálódás és a polgárosodás leh etőségének elvesztése u tá n az ország H ab sb u rg B irodalom ba való betagozódása, az ab szo lú t m o n arch ia re n d szerén e k kiépülése. A je z su ita re n d v irág kora. IV. s z a k a s z : 1 74 0 -1 7 7 2 , k é s ő b a r o k k , a r o k o k ó ir o d a l o m k o r szak a (M ikes K elem en, F alu d i Ferenc). T ö rtén eti h á tte r é t M ária T erézia u ra lk o d á sa (1740—1780) adja. Ez egyben a felvilágosodás, ille t ve a klasszicizm us eszm éin ek m egjelenési k o ra is. A z ir o d a lm i b a r o k k je lle m z ő i • S tílu sa a szenvedélyességet, a pátoszt, a tú lfű tö tt érzelm ek et bonyolult, dagályos, többszörösen össze te tt m o n d ato k b an tá rja az olvasó elé. G y ak ran h a sz n á l szóképeket, k ü lönösen az egym ással e llen té tes költői jelzőket, a m etafo ra különböző fa jtáit, az allegóriát, a jelk ép ek h a lm a z á t. N em te re m te tt a b aro k k új m űfajt, a rég ie k et fo rm álta a kor ízlésén ek m egfelelőre. K edvelte az eposzt, a d rá m á t, később a regényt. S zerk ezetéb en e lté r a ren eszán sz m űvek szigorú szab ály o k n ak m egfelelő követelm ényeitől. A m a g y ar irodalm i b aro k k egyik legnagyobb képviselője Zrínyi M iklós.
Zrínyi M iklós (1 6 2 0 -1 6 6 4 ) Nemzeti irodalmunk egyik büszkesége és a magyar barokk kiemelkedő alakja, köl tő, prózaíró, államférfi és hadvezér, a XVII. századi magyar történelem kiemelkedő alakja. Irodalommal csak a törökkel való csaták szünetében foglalkozott. Hírnevét írói művészete örökítette meg, de ő mégis hadvezéri sikerei, a török elleni harcaira volt elsősorban büszke. É le tú tja • 1620. m ájus 1-jén szü le te tt C sák to rn y án d a lm á t ere d e tű főne m esi család b an . Apja, Zrínyi György H ab sb u rg -h ű főnem es, 1626-ban h a lt meg. É d esan y ja Széchy M agdolna. M ivel k o rán á rv a s á g ra ju to tt, öccsével, P é te rre l eg y ü tt n ev eltetésü k et, m in t a k o rszak sok m ás főúri á rv á já é t —a k i 94
r ály, II. F e rd in á n d á lta l k in e v ezett gyám i ta n á c s irá n y íto tta . E n n ek m egfelelően H ab sb u rg -h ű , k ato lik u s n ev eltetésb en részesü ltek . N e v e lő jü k P ázm án y P é te r lett. Zrínyi M iklós a grazi, a bécsi és a n ag y szo m b ati je z su ita in té z e te k ben ta n u lt. Kiem elkedő' m ű v eltség re te tt szert, a m ag y ar és h o rv át nyelven kívül tu d o tt la tin u l, n ém etü l, olaszul és törökül. 1636-ban itá lia i ta n u lm á n y ú to n já rt, ahol m e g ism erk ed e tt az o tta ni gazdag k u ltú rá v a l, k eresk ed elm i ism e re te k e t is szerzett, és elm é lyült a p o litik ai érdeklődése. 1637-től C sák to rn y án élt, ahol főúri u d v a rt ta rto tt. In n e n irá n y íto t ta b irto k ai g a zd á lk o d ását és a török elleni folytonos, n ap i küzdelm et. Első felesége D raskovich M ária E u séb ia volt, ak in ek k o rai h a lá la u tá n Löbl M ária Zsófiával k ö tö tt ú jabb h ázasság o t. Zrínyi az 1640-es évek közepére felism erte, hogy B écsnek nem áll érdekében a m ag y ar fegyveres erők összefogása, egy fegyelm ezett ütőképes n em zeti h a d e rő felállítása. 1647-ben h o rv á t b á n le tt, a déli végek főparancsnoka. Az 1650-es években n y ílta n szem b eh ely ezk ed ett a H absburg-politik áv al, a m ag y ar főúri ellenzék egyik vezetője le tt. Az 1652-1653. év sz ü n telen ü l h ad ak o z ással te lt. F o g lalk o ztatta a m agyar, H absburgoktól független, n em zeti k irály ság g o n dolata is. Az 1663-ban m eginduló török előrenyom ulás k ezd etén Z rínyire b íz tá k a m ag y ar haderők fő p aran csn o k ság át. 1664 te lé n a D ráv a m e n tén ú jabb h a d i si k erek e t é rt el (téli h a d já ra t), de a császári h ad v ezetés (M ontecuccoli táb o rn o k k al az élen) a m á r visszafoglalt te rü le te k e t is ú jra török kézre ju tta tta , és 1664 a u g u sz tu sá b a n m egkötötte a m ag y aro k sz á m á ra előnytelen v a sv á ri békét. Az elk e se re d e tt m a g y ar fő u rak egy része — köztük Zrínyi M iklós - ekkor kezdte azt a szervezkedést, am ely később a W esselényi-összeesküvésbe torkolt. Zrínyi v á ra tla n h a lá lá v a l (halálos v ad ászb aleset C sáktornyái b irto k án , a k u rsan eci erdőben 1664. novem ber 18-án) a szervezkedő nem esség el v esztette v ezé ralak ját. A m ai n ap ig ta r tja m a g á t az a k kori k ö z h an g u latb a n gyökerező el képzelés, hogy Z rínyi egy B écsben szőtt m erén y let áld o zata le tt. A m e rénylet-hipotézis n em csak a tö rté n e ti hagyom ányban, h a n e m iro d alm u k b a n is tovább élt: egyik leg ism erteb b irodalm i feldolgozása Jó k a i M ór E rdély aranykora, cím ű reg én y eb en Zrínyi Miklós halála (Egykorú Szerepel. német rézmetszet)
M u n k á s s á g a • Z rínyi m a g á t elsősorban k a to n á n a k ta rto tta , aki nem csak pen n ával, h an em szablyáu al szerezte m eg h írn e v é t és szolgál ta h a z á já t. írói, költői m u n k á ssá g a a legnem esebb érte lem b en v ett nem zetszolgálat. H ad tu d o m án y i m u n k á in a k nevelő, ta n ító célja volt. A k o rszerű h ad v iselés g y ak o rlati k é rd é se it tá rg y a lja a Tábori kis tracta cím ű m ű vében, m elyet 1646-ban k e z d e tt írn i és 1651-ben fejezett be. Az ideális had v ezérrő l elm élkedik a Vitéz hadnagy (1650-1653) cím ű m űvében. P o litik ai n é ze teit M átyás király életéről való elm élkedések című állam elm életi értek ezéséb en (1656) foglalta össze. S zám ára M átyás k irá ly az eszm ényi n em zeti k irály , ak i h atá ro z o tt, bölcs uralkodó és h ad v ezér egyszerre. 1651-ben je le n te tte m eg .Zrínyi B écsben gyűjtem ényes k ö te té t A d ria i tengernek Syrenaia, g ro ff Z rini M iklós - , m elyben szépirodalm i m u n k ái, líra i v ersei (pl.: Idilliu m , F an tasia poetica, Feszületre) és leg nagyobb irodalm i alk o tása, a S zigeti veszedelem olvashatók. Az 1660-as években p o litik ai rö p ira tb a n , a Ne bán tsd a m agyart! A z török áfium (ópium , m éreg) ellen való orvosság, a n em zete t szólítja m eg — az eu ró p ai p o litik ai helyzetből következően a m a g y arsá g n ak nincs m ás lehetősége a török k is z o rítá s á é rt vív o tt küzdelem ben, m in t hogy összefogja a m aga erőit, nem v árv a seg ítség re sem N yugatról, sem a H absburgoktól. jf,
Háttér-információ Ahogy m ár fentebb olvashattátok, 1664-ben egy sebzett vadkan vadászat közben rátám adt Zrínyi Miklósra, mire rátaláltak és hazavitték, elvérzett. Bethlen Miklós Önéletírásában örökítette meg ezt a szomorú eseményt. „Németújvárból mentünk Zrínyi Miklóshoz. Nagy szerencsétlenségemre csak öt nap lehete véle esmérkednem, s odaló'n. Magáról hogy írjak, nincsen erőm, s időm reá, csak azt írhatom: igen tudós, vitéz, nagy tanácsú, nemzetéhez buzgó, vallásban nem babonás, mindent igen megbecsülő, nemes adakozó, jó zan életű, az olyanokat és az igazmondókat szerető, részegest, hazugot, félénket gyűlölő, nagy és szép termetű, lelkű és ábrázatú; szóval akkor híres magyar ember hozzá hasonló nem volt, sőt az én vékony ítéletem szerint máig sem, sőt talán ezután sem lészen, noha az Isten titka és tárháza véghetetlen. Szép őszi időt járván, elmenék vadászni. Ő maga puskával beméne és szokása szerint csak egyedül búkálván, lőve egy nagy erdei disznót, s vége lön a vadászatnak. Azonban odahoza a fátum (végzet, elkerülhetetlen sors) egy Póka nevű vadászt, ki mondá horvátul: én egy kant sebesítettem, mentem a vérin, ha utána men nénk, elveszhetnők. Az úr mindjárt mondá nékünk, kegyelmetek csak marad jon itt: mindjárt visszajövök. Csak bocskorosan lóra kapa, Póka után nyargala: mi ott hintónál beszélgeténk. Egyszer csak nyargal Guzics, mondja a bátyjá nak: hamar a hintát, oda az úr. Menénk, amint a hintó nyargalhat, és osztán gyalog a sűrűben. Majláni legelébb érkezik, az úr arccal a földön, s a kan a 96
hátán... még a balkezében, amint tetszett a pulzus gyengén vert, de szeme sem volt nyitva, sem szólott, csak meghala. Rettenetes sírás lön az erdőben. Otthon hosszú veres bársony dolmányba öltözteték, és osztan eresztettek a f e l e s é g é t hozzája, aki eszén sem volt búvában. így lön vége Zrínyi Miklósnak. ” 1 Milyen állomásait jelzik Zrínyi Miklós életpályájának a következő földrajzi nevek. Csáktornya, Graz, Bécs, Nagyszombat, Itália? 2 Ki volt Zrínyi nevelője? 3. Hogyan halt meg Zrínyi? Kinek a visszaemlékezései alapján értesülhetünk hitele sen a szomorú eseményről? 4 . Sorold fel főbb műveit! Melyik művének szállóigévé vált sora: „Ne bántsd a magyart!"? Véleményed szerint aktuális-e napjainkban is ez a mondat?
SZIGETI VESZEDELEM Bevezetés (ré szle t a z I. én ek b ő l) 1. É n az k i aze lő tt ifiu elm ével J á ts z o tta m szerelem n ek édes versével, K üszködtem Viola kegyetlenségével: M a sta n im m ár M a rsn a k h an g a ssa b b versével, 2. F egyvert, s v itézt éneklek, tö rö k h a ta lm á t, Ki m eg m erte v árn i, S zu lim án h a ra g já t, A m a n ag y S zu lim án n ak h a ta lm a s k a rjá t, Az k in ek E u ró p a re tte g te szab ly áját. 3. M úsa! te k i n em ro th ad ó zöld la u ru sb u l V iseled k o szo rú d at, sem gyönge ágbul; H an em fényes m ennyei szen t csillagokbul V an kötve koronád, holdból és szép napbul; 4. Te, ki szűz A nya vagy, és szü lted U ra d a t, Az ki örökkén volt, s im ádod fiad at Ú gy m in t iste n e d e t és nagy m o n arch ád at: S zentséges királyné! hívom irg a lm a d a t. 5. Adj p e n n á m n a k erőt, úgy Írh a s s a k m in t volt A rról, ki fiad szen t n ev éjért b á tra n holt, M egvetvén világot, k ib en sok ja v a volt; K iért él szen t lelke, h a te ste m eg is holt.
6. E ngedd meg, hogy neve, m ely m á st is k ö ztü n k él, Bűvöljön jó h íre valah o l n ap jár-k él, L á ssá k pogány ebek: az ki Iste n tó i fél. Soha m eg nem h a lh a t, h a n e m örökkén él. 7. Az n ag y m in d en h ató az földre te k in te, Egy szem fordulásból világot m egnézé: De leg inkább m a g y aro k at észben vette, N em já rn a k az úton, k it fia ren d elte. 8. L á tá az m a g y arn ak á llh a ta tla n s á g á t, M egvetvén az Iste n t, hogy im á d n a b álványt; C sak az, e reszten é sz á já ra az zablát! C sak az, en g ed n é meg, tö lth e tn é meg, to rk át; 9. Hogy ű szen t n evének n in csen tisz teleti, Á rta tla n fia v érén ek böcsületi, Jószágos cselek ed etn ek nincs keleti, Sem öreg em b ern ek n in csen tisz teleti. 10. De sok fe sle tt erkölcs, és n eh éz káro m lás, Irigység, gyülölség és h am is ta n ácsiás, F ertelm es fa jta la n sá g és rág alm azá s, Lopás, em berölés, és örök tobzódás. (...)
15. Téjjel-m ézzel folyó szép P an n ó n iá b a n M egtelepitém ü k ét, M agy aro rszág b an , És m eg is áld ám m in d en álla p a tjá b a n , M eg h allg atám , segítém m in d en dolgokban; 16. Sőt vitéz szüvel is m eg áld o ttam ü k ét, Úgy hogy egy jó m ag y ar tiz e t m á st k e rg e te tt, Sohul nem ta lá lta k oly nagy ellenséget, Az ki, m in t por szél előtt, el nem k eren g e tt. 17. S zentséges lölköm et reájo k szá lla tta m , Az körösztyén h ü tre fiam á lta l hoztam , S zen t k irály o k k al is m eg aján d ék o ztam , B ékességet, tisz te ssé g e t n ek ik ad tam . 18. De ők en n y i jók ért; ah, n eh éz m ondani! Ah, h á lá d a tla n o k , és m e rték elhadni; N em szég y en ü k Is te n e k e t eláru ln i, E llen em re m in d en gonoszban m erü ln i.
19. Ah, bánom , en n y i jó t hogy ü vélek tö ttem , N em -é v ip e rá k a t k eblem ben neveltem ? De im m ár ideje velek esm ertetn em : É n vagyok am a nagy boszuálló Isten . 20. E redj azé rt, ark an g y a l, szállj le pokolban, V álassz egyet az h arag o s fú riák b a n , És kü ld jed el azto t s z u ltá n S zu lim án b an , J u tta s s a m ag y aro k ra való h a rag b a n . 21. É n penig tö rö k n ek adok oly h a ta lm a t, Hogy elro n tja, v eszti az rossz m ag y aro k at, M ind addig tö ri iga kem ény n y ak o k at, M íg nem esm erik m eg e lh a ttá k u ro k at. 22. K iá ltn a k énhozzám , s nem hallom m eg ü k ét, H an em fogom n ev etn i n ehéz ügyöket; Az ű p a n a s z ira nem h ajto m fülem et, U n y av aly ájo k ra n em tészem szem em et. 23. Ez m ind addig lészen, m íg b o szú t nem állok, H arm ad -n eg y ed ízig b ü n te té s lesz rajtok; És h a idején észbe n em veszik m agok, Ö rök átkom , h arag o m lészen ű rajtok. 24. De h a hozzám té rn e k , m eg b án v án bűn ö k et, H alálró l életre ism ég hozom ü k ét. J a j, török, néked, h arag o m vesszejének! Te vagy, de eltörlek, h a ezek m eg térn ek .” (...) Küszködtem Viola kegyetlenségével - Violának nevezi későbbi feleségét, akihez verseit írta; Mars - a rómaiak hadistene; Musa - török szultán, Szulimán elődje; Csak az, eresztené szájára az zablát, / Csak az, engedné meg, tölthetné meg torkát zablával nem fékezett lovát szabadjára engedné, azaz csak a féktelen evés-ivásban merült el; szüvel - szívvel; sohul - sehol; penig - pedig; ismég - ismét
Zrínyi kirohanása (részlet a XV. énekből) 54. Z ríni jól esm érv én életén ek végét, Ö tszáz b á to r v itézt szám lál m aga m ellett; M inthogy nem tű r h e ti im m á r égő tü zet, K iviszi m ag áv al a z é rt m ind ezeket. 99
55. És az v árb u l kim egyen nagy b á to r szüvel, E lő tte törökök fu tn a k szerte széllel; Az piaczon m egáll, és szörnyű szem ével Nézi hogy hon vagyon pogány sok sereggel? 56. Ily k eg y etlen ü l jü n oroszlány b arlan g b u l, És ily szörnyen fénylik com éta m agasbul: Ez n ag y o rszág o k ra k á r n élk ü l n em fordul, Szörnyű jü v en d ő k et hordoz h atalo m b u l. 57. íg y félnek törökök Z ríni lá tá s á tu l. M ert tu d já k n ag y v eszélyekre rájo k b u ru l. Zríni piaczon is nem m a ra d h a t lán g tu l, A zért la ss a n b allag az k ü lső k ap u b u l.
Hollósy Simon: Zrínyi kirohanása, 1896 58. H on H on Hon
H on v a tto k ti m o stan világ ro n tó népek? v atto k földem észtő szörnyű seregek? török, hon ta tá r , sö tét szerecsenek? v atto k h áro m v ilág ru l k e v e rt népek?
(...)
62. De n em csin ál p o m p át Z ríni törököknek, N em m u ta tja v esztég sokáig ezeknek O vitéz fegyverét: de m égyen ellenek; Ö tszáz h a lá l m egyen h á ta u tá n ennek. 100
63. I t t fegyver fegyverrel találk o zik öszve, V itéz is vitézzel kapcsolódik közbe; V ér, ja jg a tá s és por m egy égben keverve, Törik d árd a, kopja, szab ly a elegyedve. 64. H alál fo rm ára já r b á n törökök között; M in t az lángos h a ra p , h a n á d b a n ü tközött. M in t az sebes vizár, h a hegybül érk ezett: Oly kegyetlen ség b en Z ríni m ost öltözött. (...)
66. Száz szablya, száz csida Z ríni p a iz sá ra E gyszersm in d is esik, m in t k ű eső h ázra; De ő ezt az fölyhó't, m in d en csu d ájára, T a rtja csak egyedül törökök k á rá ra . (...)
73. Itte n kezd h u lla n i török, sok, szám tala n , Itte n sebesed n i m indenféle pogány. Ki nagy A llát, ki M ah o m etet k iá ltv án . V érekben fek ü szn ek az földet h a ra p v á n . (...)
95 Sok ezer bosztáncsi, sz á m ta la n spahoglán, Az m egijedt c s á s z á rt veszik k ö rü l sánczban; De m in d azo n által n ék i m egy h o rv á t b án , U ta t csin ál k a rd d a l iszonyú h a ta lm á n . 96. M ert nem m ér álla n i sen k i eleiben, S en k i nem m ér n ézn i vitéz szem eiben; S záza t egym ás u tá n ő megöl egy helyben, M ég m ás százra viszen h a lá lt kém élletlen . 97. S zu lim án jó ló ra ü ln i igen siet, De b á n g y o rsaság a m á r rég en o tt te rm e tt, T izet o tta n levág c sá sz á r segétséget, így c sá sz á rn a k o sztán Z ríni szólni kezd ett. 98. „Vérszopó szelendek, v ilág n ak tolvaja, T elh etetlen ség ed n ek e ljü tt órája. Iste n b ű n eid et, tovább nem bocsátja, El kell m enned, v én eb, örök k á rh o z a tra .”
99. így m ondván, d erek á b an k e tté szak asztá, y é r é t és é le té t az földre bocsátá. A tkozódván lelk ét császár k iin d itá, M ely te s té t éltéb en oly kevélyen ta rtá . 100. Ez volt vége az nagy S zu lim án császárn ak , Ez az ő nagy h íre s h a ta lm a ssá g á n a k , Az Is te n eng ed te gróf Z ríni M iklósnak D icséretit en n ek h a ta lm a s p ró b án ak . 101. M ikor b á n visszanéz, m eg látja tá v u lru l E lm a ra d t serege török k a rd m iá tt hull, M in t p á sz to r nyájához, ö h a m a r m egfordul, És így szól hozzájok n ag y h an g o s to rk áb u l: 102. „Eddig é ltü n k vitézek, tisztesség ejért, A nnak, ki k ö rö sztfán h o lt szab ad ság u n k ért: M a m eg h alju n k öröm est, és jó h írü n k é rt V itézül m e g h alju n k a z é rt m in d ezek ért. 103. A hon n y itv a láto m Is te n n e k ország át, A hon jól esm érem nagy Eloim fiát! E sm érem , esm érem az Is te n an g y alát, R o th a d a tla n ág b u l t a r t n ek ü n k k o ro n át.” 104. De tö rö k s z á m ta la n k ö rü lv ék seregét, M esszirü l ja n c sá rsá g lüvik vitézeket: N em m erik p ró b áln i m e rt k a rd d a l ezeket, S enki v á rn i n em m eri az ő kezeket. 105. M ind en n y i között is egy ja jg a tá s nincsen, M ert nag y v ig aság g al s öröm m el h a l m inden. Az m ely helyen álln ak , u g y an azo n helyben B ocsátják lölköket Is te n eleiben. 106. N em m é r az n ag y bánhoz közel m en n i senki, De jancsár-golyóbis Z rín it földre veti: M ellyében ez e sett, m ás ho m lo k át üti, V itézivel eg y ü tt az földre fekteti. 107. A ngyali légió o tt azo n n al leszáll, D icsérik az Is te n t’h an g o s m u zsikával. G ábriel b á n lelk ét k é t tized m agával, F öldrül felem eli gyönyörű szárn y áv al.
108. És m in d en an g y al visz m ag áv al egy lelket, Is te n eleiben így viszik ezeket. Egész an g y ali k a r szép m u z sik á t kezd ett, És n ék em m eg h ág y ák szóm nak tegyek véget. 109. Vitézek Istene! im e a z te szolgád N em szá n ta éretted világi rom lását; Vére h u llásával nagy bötüket form ált, Ily su bscribálással néked a d ta magát: Ő vitéz véréért vedd kedvedben fiát. cometa - üstökös; Mint a lángos harap, ha nádban ütközött - mint a tűz pusztít, ha nádban kiütött; csida - dzsida, lándzsa; Álla - Allah, a törökök istene; Mahomet Mohamed, a mohamedánok prófétája; bosztáncsi, szpahoglán - török fegyverne mek; rothatatlan - romlatlan; körülvék - körülvették; legio - légió, sereg; Gábriel az arkangyalok egyike; két tized magával - huszadmagával
Amit a műről tudnod kell! A Szigeti veszedelem (Obsidio Sigetianae, 1645—1646) kétségtelenül a Zrínyi-életmű —és a magyar barokk —legjelentősebb alkotása. Igazi barokk eposz, mely a kor európai irodalmának reprezentatív műfaja. K eletkezése • Az eposz keletkezéséről maga Zrínyi Miklós az olvasóhoz intézett szavai alapján (egy télben történt véghez vinnem munkámat), és ugyanitt az időbeli utalásból kiindulva (énnekem is 100 esztendővel az után történt írnom, Szigeti veszedelmet) sokáig 1645—1646 telére tették az eposz ke letkezését. Újabb kutatások szerint Zrínyi m ár 1645 telén elkezdte, a munka legnagyobb részét 1647 telén végezte és csak 1648 tavaszán fejezte be. A Szigeti veszedelem tárgya röviden az, hogy miképp engesztelte ki a szigetvári Zrínyi Miklós a romlásnak indult magyarokra haragvó Istent hősi önfeláldozásával. A mű alapvetően a történelmi hitelességre épül, de a történeti emlékek, tények Zrínyi szám ára csak a keretet jelentik. A valóságos személyek (Zrínyi, Szulimán, Rustán stb.) mellett számos kitalált (Radivoj) vagy több alakból összegyúrt hős (Deli Vid, Farkasics) szerepel a műben. Történeti szempontból hiteles a mű fő eseménye is —Szigetvár 1566-os ostroma (a mű sorainak szá ma is épp ennyi!) —, de Zrínyi m ár a bevezetőben jelzi, hogy a „fabulákkal ke verte az históriákat”, s hogy a történetíró szempontja nem azonos a költőével: „Zrini Miklós kezének tulajdonítottam Szulimán halálát: horvát és olasz cronikákbul tanultam, a törökök maguk is így beszélik, vallják. Hogy Istvánfi és Sambucus másképpen írja, oka az, hogy nem úgy nézték az magános való do lognak keresését, mint az országos dolognak história-folyását.” Történelmi tény, hogy a szultán nem Zrínyi keze által esett el (ezzel maga a szerző is tisztában van), ez a mondat ugyanakkor árulkodik az alkotó koncepciójáról, céljáról. A m ű történ elm i a la p k o n cep ció ja • Az eposz nem történelmi eseményt megörökítő mű, hanem történelmi célzatosságú, koncepciózus alkotás. A valós 103
történelmi esemény eposzi méretűvé és jelentőségűvé nő Zrínyi kezében. Nem titkolt célja, hogy dédapja történetével azt az összefogást példázza, melyre a maga korában látott igazán szükséget, ezért is ajánlja művét a magyar ne mességnek (dedikáció). A szigeti hős egész Magyarország és a keresztény Európa védelmezője, vitézei pedig az összefogás, a hazájukért meghalni kész hősök seregét alkotják. A szerző korának legnagyobb feladata: a törökök ki űzése Magyarországról, Európából. A mű befejezése is e koncepció létét igazol ja: a csatát ugyan elvesztik a vár védői, mégis ők a győztesek. Tém ája, helyszíne, ideje • Szigetvár 1566-os ostroma Szulimán által, Zrínyi dédapjának hősies helytállása. A cselekmény helyszíne változó, de főleg Szigetvár. A műben az 1566. augusztus 5-tól szeptember 8-ig tartó eseménye ket dolgozza fel Zrínyi. S zerkezete • Fokozásra épül, szimmetrikusan tagolható. I. egység: I-IV. ének. Előkészítés: A török hadat indít M agyarországra és Szigetvárnak tart. II. egység: V-XIII. ének. Bonyodalom: mégpedig V-VII. ének: a török tám adása és veszteségei; V III-IX . ének: a török ijedsége, Zrínyi reménye; X-XI. ének: a rendszeres ostrom és ennek visszaverése. A X. ének, az ostromének, a szerkezeti tetőpont; X II-X III. ének: újabb csüggedés s a visszavonulás terve. III. egység: XIV-XV. ének. Kifejlet: végső ostrom, kirohanás és hősi halál. A mű kezdő énekében (10. vsz.) Zrínyi felsorolja a magyarság bűneit, s ebben jelöli meg a török tám adás okát: „De sok feslett erkölcs, és nehéz károm lás, / Irigység, gyülölség és hamis tanácsiás, / Fertelmes fajtalanság és rágal mazás, / Lopás, emberölés, és örök tobzódás.” A bonyodalom lényege a vár ostroma, melyben Zrínyi felkészül a véde lemre, levelet ír a fiának és elbúcsúzik tőle. A török követséget küld a várba, hogy megadásra szólítsa a védőket. A magyarok válaszul kicsapnak a törökre, és az Almás-patak mentén meglepik őket. A sokszori eredménytelen ostrom m iatt a törökök m ár visszavonulásra gondolnak, ám elfogják Zrínyi segélykérő levelét vivő postagalambot, és a szultán kiadja a parancsot a végső rohamra. A tetőpont a vár eleste. A pokol seregei a törökök oldalán, az angyali sere gek a szigetváriak mellett szállnak harcba. Zrínyi és csapata kirohan az égő várból. A zárójelenetben teljes pompájával száll alá a főangyal és az angyali sereg. A végkifejletben Zrínyi megöli a török hőst, Delimánt, majd a szultánt, végül maga is elesik. A hazájáért hősi halált halt várkapitányt és húsz tá rsát az isteni megbocsátás jeleként az angyalok hada az égbe emeli. Az eposz utolsó szakasza ötsoros, egy sorral több tehát, mint szokásos. Nem csoda, hiszen játszi ötlettel a földre hulló vért aláírássá minősíti át benne a költő, s ez az aláírás egy olyan okiratot hitelesít, amelyben a m ártír felajánlot ta magát istenének. A ráadásként odafüggesztett ötödik sor a dédunokát, m a gát a költőt is belefoglalja ebbe a, vérrel megpecsételt szerződésbe: Vitézek Istene! ime az te szolgád / Nem szánta éretted világi romlását; / Vére hullásá val nagy bötüket formált, / Ily subscribálással néked adta magát: / O vitéz véréért vedd kedvedben fiát. 104
Az eposz 15 éneke összesen 1566 strófából áll, ezzel is utal Zrínyi Miklós, a költó' a szigetvári várostrom évére. Eposzi kellékek (eposzi á lla n d ó k ) • Zrínyi bőséggel merít irodalmi for rásokból, de az ókori és reneszánsz szerzőkhöz hasonlóan büszke erre, s nem is szolgai utánzásról van szó. Vergilius Aeneisa az eposz indításának - propozíció („Fegyvert, s férfiút éneklek...”-„Fegyvert s vitézt éneklek...”) - alapja. Kiemeli a szigeti hős erköl csi és katonai nagyságát, rendkívüli voltát: egyedül ő m ert szembeszállni „ama nagy Szulimánnak” egész Európát rettegésben tartó hatalmával. Az invokációb an (segélykérés) a költők általában a Múzsákhoz könyö rögnek, hogy adjanak erőt és ihletet az íráshoz. Mivel Zrínyi Miklós, a sziget vári hős a kereszténység nevében is harcol a pogány török ellen, ezért a költő Zrínyi fohászát a Szent Szűzhöz, Magyarország védőszentjéhez intézi: „Te, ki szűz Anya vagy, és szülted Uradat, ...Adj pennámnak erőt, úgy írhassak mint volt...” Az eposzi hagyományoknak megfelelve Zrínyi is felvonultatja a két sere get — enum eráció —, s bár nem következetesen, de az eposzi jelző — epitheton ornans - (pl.: „vakmerő Delimán”, „vitéz Farkasics”, „szép Juranics”, de a Deli Vid névalak is ide sorolható) eszközeit is alkalmazza. Az egyik leglényegesebb eposzi kelléke Zrínyinek a csoda, csodás elem és a drámától kölcsönzött deus ex m achina. A mű eseményeinek, a szereplők sorsának alakulásában meghatározó az égiek szerepe: a keresztény Isten úgy rendelkezik, hogy a bűnbe esett magyarokra tám adjanak rá a török Szulimán seregei. Az eposz főhőse, Zrínyi Miklós em berfeletti tulajdonságokkal ren delkezik, aki méltó ellenfele a világbíró Szulimánnak. Imája (a kereszt három szor meghajlik) nemcsak a cselekmény befejezését vetíti előre, egyben csoda is, isteni kinyilatkoztatás, a m ártírium - im itatio Christi - elfogadása. A csodás elemek sorát a történet befejezésében az angyali seregek megjelenése zárja. Természetesen a csodák közé tartozik a végzetes véletlen, a galambposta elfogása is. Az eposzi kellékek közül találkozhatunk a műben az in m édiás résszel, a dolgok közepébe vágó kezdettel (a vár ostroma) és főként a harc bem utatására alkalmazza és a törökverő Zrínyi nagyságát emeli ki Zrínyi az eposzi vagy hom éroszi hasonlatokat (például, amikor vízi óriáshoz hasonlítja a vérben gázoló bánt). Mitologikus, misztikus szerepe van a műben a tizenhárm as számnak: 13 szakasznyi Zrínyi imája, Alderán beszéde a kereszt hatalm áról szintén 13 sza kasznyi, s a mű cselekménye szempontjából döntő fordulat (galambposta) a XIII. énekben következik be. Zrínyi művét peroráció (utóhang) zárja, melyben m unkájának értékei vel, az irodalmi halhatatlansággal szemben katonai, vitézi erényeit hangsú lyozza. Verselése, rím k ép lete • A Szigeti veszedelem formai sajátosságaiban je lentősen eltér a mintaművektől, hiszen nem időmértékes-hexameteres formá ban íródott. Verselése magyaros-ütemhangsúlyos. Négyütemű tizenkettes szabálytalanul osztható tizenkettes. Ez a barokk aszim m etriát jellemzi. Rímképlete: bokorrím a a a a. Ezt Zrínyi-versnek is nevezzük. B arokk jegyek a z eposzban • Barokk stílusban íródott. A barokk eposz jellegzetességei: monumentalitás, a nagy terjedelem, XV énekből áll; mozgal-
más csataképek; célja a meggyőzés; patetikus hang, a hősies m agatartás magasztalása; Zrínyi hősi halált hal, sorsa párhuzamos Jézus sorsával; valóság és látomás keveredése (pl.: a csatában angyalok is részt vesznek). Az eposz célzata, saját korának szóló figyelmeztetés a művészet erejével: a szigeti vité zek erényeivel, szilárd egységével, erkölcsi fölényével és kitűnő hadvezérrel megmenthető az ország, ki lehet űzni a törököt még egy maroknyi sereggel is. S zereplők • Az eposz alakjait két nagy csoportra oszthatjuk: a keresztyé nek és pogányok táborára. Amazokat a szeretet, ezeket a gyűlölet érzelme egyesíti; mindkét tábor pedig a hősiesség és bátorság jellemvonásában találkozik. ■ Z rín yi M iklós vá rk a p itá n y: a történet legárnyaltabb, legsokoldalúbb alakja a főszereplő. Jellemében három fő vonást találunk: a vallásos mély hi te t, a hazafiságot és a hősiességet. E három vonás összefolyik, egymást táplál ja, de mindegyik oly színezettel van rajzolva, hogy sajátságos egyéni és nem zeti mellékvonást tün tet föl. Zrínyi teljes tudatában van annak, hogy nemcsak hazáját, hanem az egész kereszténységet szolgálja. Ezért imádkozik a feszü lethez, mielőtt harcra indulna, ezért ajánlja fel életét Istennek a keresztény ség érdekében. E lélekállapot m indenütt feltalálható az eposzban. O m ár előre tudja Istentől, hogy meg fog halni a harcban és biztos benne, hogy a végzetnek ellen nem állhat, mégis küzd és harcol, nem hogy megmeneküljön a haláltól, hanem, hogy a gondviselés által ráruházott küldetésnek eleget tegyen. Igazi keresztény bajnok, athleta Christi, aki a harcokban csak mitikus hősökhöz, héroszokhoz hasonlítható. E három fő vonáshoz még új, mellékes vonások is járulnak, melyek a fő vonásokat részint megelevenítik, részint a hőst más oldalról is megvilágítják. Ilyen a fia iránti szeretete, akit a várból eltávolít, m ert még amúgy is gyermek ifjú lévén, a védelemben nem használhatja, másfelől meg akarja menteni nemzetsége fenntartására. Utolsó gesztusa (javainak elpusztítása, ünnepi ruhájának felvétele) az anyagi világtól, az anyagi értékektől való lemondás teátrális megnyilvánulá sa. Nem egyéni sikerre tör: nemes küldetést teljesít, s az isteni kinyilatkozás kiválasztottá teszi. Példája a hit diadala is. ■ S zu lim án : Zrínyi sok tekintetben méltó ellenfele - Szulimán. O is bölcs, kiváló, tekintélyes hadvezér. 0 m ár öreg ember, a csatában részt nem vehet. Ugyanakkor jelleme egyoldalú, lélektani m otiváltságát a düh, a gyű lölet, a kegyetlenség határozza meg. Szulimán azonban csupán „eszköz”: nem saját akaratából választja sorsát, az isteni szándék eszköze. Hogy az egyszerű végvári kapitány minden szempontból felette áll a fél világot bir tokló ellenfelének, azt haláluk bizonyítja. Az ajkán Jézus nevével eleső Zrínyi lelke a mennybe jut, az ellenfele keze által elvesző szultán átkozódva zuhan a pokolba.
2. 3. 4.
106
Az 1566 soros mű rövid részleteiből is kiderül, milyen nagyszabású és sorsdön tő harcot mutat be Zrínyi eposza. Mivel indul az eposz? Olvasd el a 2. versszakot! Mivel érzékelteti a költő a várvédő Zrínyi harcának jelentőségét? Miért haragudott meg az Isten a magyarokra? Bizonyítsd ezt! Hogyan ábrázolja a költő Szulimánnak és hadainak erejét? Mi következik abból, hogy Zrínyinek és a várvédőknek ilyen hatalmas ellenfelük van?
5.
A Zrínyi kirohanását ábrázoló részlet költői túlzásokkal mutatja be a várkapitány kivételes hősiességét. Milyen hasonlatokkal teszi a költő emberfelettivé Zrínyi erejét? 6. Zrínyi utat tör az ellenség soraiban a szultánhoz, hogy személyesen megküzdhessen vele. Roppant erejét jelzi, hogy a rettegett török császárt egyetlen kard csapással derékban'kettészakasztja. Melyik elbeszélő költeményben találkoztál hasonló csatajelenettel tanulmányaid során? 7. A két vezér közül Zrínyi bizonyult erősebbnek, vitézebbnek. Mi következik ebből az egyenlőtlen küzdelemre nézve? 8. Zrínyi szavakkal is kimondja, hogy örömest kész meghalni a tisztességért, a szabadságért, s a jó hírért. Melyik költő szavaira emlékeztet ez a Zrínyi előtti időkből? 9. Párviadalban Zrínyi legyőzhetetlen: távolról végeznek vele. Mit érzékeltet ezzel a költő? 10. Zrínyi és húsz vitéze elpusztul. Az angyalok az égbe emelik a hősöket. Mit jelent ez? 11. A csatavesztésből erkölcsi győzelem lett. Magyarázzátok meg, miért! 12. A barokk stílus mely jegyeit viseli magán az eposz? Milyen eposzi kellékekkel találkoztatok a műben?
O tS
Olvasd el az Utószó részletét, melyben a költő kijelenti, hogy nemcsak pennával, azaz tollal harcol a törökkel, hanem „bajvívó szablyá”-val is! Hogyan függ ez össze az eposzíró Zrínyi alakjával? Hogyan emlegeti őt az utókor?
Véghöz vittem im m ár nagyhírű m unkám at, M elyet irigy ü dő sem víz el nem moshat, Sem a z ég haragja, sem vas el nem ronthat, Sem a z nagy ellenség, irigység, nem árthat. (...)
De hírem et nem csak keresem pen n ám m al, Hanem rettenetes bajvívó szablyám m al: M ig élek, harcolok a z ottom án hóddal, Vígan buríttatom hazám ham ujával.
%
Irodalomelméleti ismeretek
A z eposz • Hősköltemény. Verses nagyepikai műfaj. A klasszikus, antik eposz egy egész népre, nemzetre kiható, nagyszabású küzdelmet m utat be nagy terjedelemben, mesés-legendás formában, csodás elemekkel átszőve. Az isteni és emberi világ egyaránt helyet kap benne, hősei rendkívüli emberek, esetleg isteni származásúak, term észetfeletti erővel rendelkeznek, illetve te r mészetfeletti erők segítik őket. Az egykori események a későbbi kor embere számára példát, m értéket jelentenek saját cselekedeteikhez. Eredetüket tekintve vannak n a iv vagy népeposzok (pl.: Kalevala, Kalevipoeg), illetve m űeposzok. A műeposz lehet nemzeti (pl.: Zrínyi Szigeti veszedelem), vallásos (pl.: Klopstoch Messiás) és komikus eposz (pl.: Petőfi A helység kalapácsa). F o rm ai k ellék ei: invokáció (segítségül hívás), propozíció (tárgymegjelö lés), in médiás rés szerkezet (a dolgok közepébe vágva), enumeráció (sereg 107
szemle), állandó jelzők (ephiteton ornans), toposzok (visszatérő fordulatok), nagyszabású eposzi hasonlatok, hexameteres versforma. A görög irodalomban jött létre szájhagyomány nyomán, annak elemeit felhasználva, h atását ma gán viselve (az ismétlődő fordulatok például a könnyebb memorizálást szol gálták). A Kr. e. VIII. század két nagy eposza (epopeia) a Homérosz nevéhez kapcsolt Iliász és Odüsszeia. A római irodalomban Vergilius Aeneis című műve az előbbiek imitációjaként keletkezett. Az antik m inták nyomán jött létre a barokk eposz: T. Tasso Megszabadított Jeruzsálem, Zrínyi Miklós Szigeti ve szedelem és a rom antikus eposz —Vörösmarty Mihály Zalán futása. A korai középkor hősi énekeit is eposznak nevezzük, habár más a formá juk, mint az antik példáké. Legjelentősebbek: Nibelung-ének a német, Igorének az orosz, Cid a spanyol és a Roland-ének a francia irodalomban. A XIX. században a nemzeti tudat ébredése nyomán mindezek követésével több irodalomban is törekedtek a népi naiv eposz megteremtésére, illetve re konstruálására. Ezért írta Arany János Buda halála című művét. Eposznak nevezzük a keleti irodalmak szintén más formájú, de az egyes nemzeti irodalmakban ugyancsak kulcsszerepet betöltő műveit (a Gilgames a sumér-akkád, a Mahábhárata és a Rámájana az indiai, Firdauszi Királyok könyve című műve az arab irodalomban).
A XIX-XX. SZÁZADI ÍRÓK TÖRTÉNELMI TÉMÁJÚ ALKOTÁSAI Gárdonyi Géza (1863-1922) A maga korában Jókai és M ikszáth mellett Gárdonyi Géza, az egri re m ete volt az olvasók körében a harm adik legnépszerűbb író. Hagyományszerető alkotó volt, akit szenvedélyesen érdekelt a nemzeti múlt, a falusiak élete és a nép nyelve. Stílusa ezért olyan egyszerű és bárki szám ára érthető. Azt vallot ta, am it Arany János: a nemzet a köznéphői felemelkedő, tehetséges emberek által tehető naggyá. É le tú tja • A gárdon sz ü letett. Apja, Ziegler S ándor, n ém et s z á rm a zású géplakatos. A szab ad ság h arc idején Bécsből M ag y aro rszág ra köl tözött, s fegyverkovácsként szo lg álta K ossuthot. Ez az örökség so k at je le n te tt az írónak. E gerben végezte a tan ító k ép ző t, h a t évig ta n íto tt különböző fa lv a k ban: K arádon, D evecseren, S árv áro n , D abronyban. G y ak ran ö ssz eü t közésbe k e rü lt az egyházi h ató ság o k k al. H u szo n k ét éves k o ráb an m eg h ázaso d o tt, feleségül v ette a dab ro n y i p ap tiz e n h a t esztendős u n o k a h ú g át. Egy hón ap ig éltek eg y ü tt. S ik ertelen h á z a ssá g a egy életre öszs z e h a ra g íto tta a női nem m el. G árdonyi később az ú jságírói p ály a m el le tt döntött, egy ideig P esten , m ajd 1897-től h a lá lá ig E gerben, a p o liti k átó l és a közélettől elzárkózva élt és dolgozott. 1902-ben súlyos b eteg le tt, szívtrom bózist k ap o tt. Ö tvenkilenc éves k o ráb an h a lt m eg 108
Egerben. S írhelye az egri v á r k e rtjé ben van. F ejfáján a következő olvas ható: „Csak a testem ”. M u n k á s s á g a • H íve volt a m ű velődésnek, a p o lgárosodásnak, de kedvenc hősei a falu népéből, a szegé nyek közül k e rü lte k ki. Szűkös a n y a gi hely zetén elein te p o n y v areg én y ek 1 (iGöre Gábor-könyvek) írá sá v a l igye kezett en y h íten i. E gerbe költözése u tá n m á r csak az iro d alo m n ak élt. G árdonyi k itű n ő no v ellista volt. Egyik legnépszerű b b novelláskönyve A z én falum . Alcíme: Egy tanító föl jegyzései m árciustól decem berig - d e cembertől m árciusig. Jó m egfigyelő k é n t m estere volt a töm ören m egfo galm azo tt ré sz le tle írá sn a k , a hősök beszéltetésének. Á lta láb an egyszerű jellem eket ábrázo lt, de a hősök le lk é ben lejátszódó fo ly am ato k at érzék en y en és p o n to san fo rm álta meg. É rzéseik et a beszéd ü k k el és v iselk ed ésü k k el m u ta tta meg. M ik száth palócaihoz h aso n ló an az ő p a ra s z tja i is a b ab o n ák h ied elem v ilág áb an élnek (A barboncás (1897), Tüzek meg árnyékok (1895)). A le g tö k élete sebbek azok a novellák, am elyekben b allad ás töm örséggel és sejtéssel szól a szegénységben élő fa lu sia k em beri tra g é d iá iró l (A kék p ille (1895), K evi P ál h alála (1897), A hópehely (1900)). T alán legkülönö sebb, szim bolista s u g a lla tú elbeszélése a Micó. Egy h étév es gyerm ek nézőpontjából é rte s ü lh e tü n k egy m eg esett p a ra s z tlá n y b ű n te tté rő l — ú jszü lö ttjén ek elem észtéséről. M agáról a csecsem őgyilkosságról szó sem esik a cselekm ényben. A kisfiú a z t lá tja, hogy b a rá tjá n a k n ő v érét elviszik a p an d ú ro k azé rt, m e rt v é te tt a b ecsü let ellen. A szörnyű te tt jelképes e lle n té te k é n t Micó m acsk a az égő h áz p ad lásá ró l pró b álja k i m en ten i kölykeit, m iközben m aga is odavész a tűzb en . G árdonyi legszívesebben gyerm ekekről, fiatalo k ró l ír t —különösen tö rtén elm i regén y eib en - , ak ik a szegény nép soraiból k ü zd ik fel m a g u k a t az ú ri tá rsad a lo m b a . H áro m reg én y t írt, m ely régi k o ro k at idéz fel, tö rtén elm i esem ényekkel és tö rtén elm i a lak o k k al ism e rte t meg. L egkorábbi tö rté n e lm i regénye G árd o n y in ak az E gri csillagok 1 ponyva - eredetileg vásári sátorponyván árult, olcsó kiállítású, illusztrált füzetecske, amelyet vi szonylag olcsón tudtak előállítani. De általános megnevezése a szociológiai értelemben vett népsze rű irodalomnak is. Annyiban tér el az elit irodalomtól, hogy e művek nem igényelnek az olvasótól szellemi erőfeszítést, leegyszerűsített világképet tükröznek, könnyen fogyaszthatok. 109
1901-ból. Fóliőse B ornem issza G ergely, a jobbágyfiúból vitéz hadnagygyá és egri hőssé felnövekvői te h etség es és rokonszenves főhős v aló sá gos em b er volt. A regény a rró l győz m eg b en n ü n k e t, hogy a h a z á é rt érd em es áldozatot hozni, s a hősies h ely tá llá s szép és érte lm e s cselek vés. E zt követte A láth a ta tla n em ber (1902), m ely A ttila fejedelem k o rá b a vezet, s az Isten rabjai (1908) az Á rp ád -h ázi k irály , IV. B éla le á n y á n ak , S zen t M a rg itn a k a k ö rn y ezetéb en játszó d ik . G árdonyi m in d h á rom tö rtén elm i regénye az ifjúság k ed v elt o lv asm án y a le tt. Ifjúsági regénnyé teszi őket, hogy fejlődő jellem ű g yerekhősöket m u ta t be. T á rsa d a lm i regényei közül Az öreg tekintetes (1905) cím ű k isreg én y t kell k iem eln ü n k , m elyben a város elem b ertelen e d ett, lé lek te len pénzhajszolóival a vidék csupaszív,- becsü letes em b ereit állítja szem be. A v áro si erkölcsöket m egszokni k ép telen ö regem ber az öngyilkosságba m enekül. S zínm űvei közül A bor (1901) a r a to tt nagyobb sik ert. V ersei gondo sa n fogalm azottak, de jelen té k telen ek . E zekben a költő ko n zerv atív h ajlan d ó ság ai n y ilv á n u lta k meg.
EGRI CSILLAGOK (részletek)
I. Hol terem a m agyar vitéz? 1 A p a ta k b a n k é t gyerm ek fürdik: egy fiú m eg egy leány. N em illik tá n , hogy eg y ü tt fürödnek, de ők ezt nem tu d ják : a fiú alig h é te s z te n dős, a leán y k é t évvel fiatalabb. Először csak a lá b u k a t m á rto g a ttá k bele, a z u tá n b eleereszk ed tek térdig. G ergelynek m egv izesed ett a g aty ácsk ája, h á t ledobta. A ztán az in g ét is ledobta. E gyszer csak o tt lubickol m eztelen en m ind a kettő. ... M ég így csupaszon is lá ts z ik ra jta , hogy ú rileán y : kövér, m in t a galam b, és fehér, m in t a tej. Ahogy u g rán d o zik a vízben, a k é t k is szösz ke h ajfo n a t ide-oda röppen a h á tá n . —D erdő —m ondja a fiú n ak - , u tty u n k . A G ergőnek nevezett, soványka, b a rn a fiú h á tta l fordul. A le án y k a b elekapaszkodik a n y ak áb a. G ergő m egindul a p a r t felé, a le án y k a meg a víz szín én lebeg és rugódozik. A zonban hogy a p arth o z érn ek , G ergő belefogódzik a k ák ab o k o r zöld üstökébe, és ag g o d alm asan néz körül. —J a j, a szürke! K ilép a vízből, és ide-oda futkos, vizsgálódik a fák között. 110
- V árjon, V icuska - k iá ltja a le á n y n a k várjon, m in d já rt jövök! S azon m eztelen en eln y arg al. N éh án y perc m úlva egy vén, szü rk e lovon té r vissza. A ló fején h it vány m adzag kötó'fék. Ö ssze volt az kötve a láb áv al, de eloldozódott. A gyerek szó tlan u l csapkodja a lovat egy som fagallyal. Az arca s á padt. Hogy v isszaérk ezik a fürdőhelyre, a lónak a n y a k á b a k ap aszk o dik, s lecsúszik, leu g rik róla. - B újjunk el! - m ondja dideregve. - B újjunk el! Törököt lá tta m . A lovat egy-két r á n tá s s a l fához köti. F elk ap k o d ja a földről a r u h á ját. S fu t a k é t m eztelen k isgyerek egy galagonyabokornak. M egbújnak, m eglapulnak a bokor m ögött az av arb an . ... Az a kis falu, ahova a k é t gyerm ek való, a M ecsek egy völgyében rejtőzködik. V alam i h arm in c vályogház m eg egy nagy kőház m in d össze. Az ablak o k olajos vászonból v a n n a k m in d en házon. Az ú ri házon is. De m ásk ü lö n b en olyan h ázak , m in t a m o stan iak . A kis fa lu t sű rű fák lom bozzák körül, s a lakók a z t gondolják, hogy a török sohase ta lá l oda. Hogy is ta lá ln a ? Az ú t m eredek, szekérnyom nincs. Torony sincs. Az em berek élnek, h a ln a k a kis rejtek falu b an , m in t az erd ei b ogarak. A G ergő gyerek ap ja v alam ik o r kovács volt P écsett, de m á r m eg halt. Az asszony K eresztesfalv ára h ú zó d o tt az ap jával, egy ősz, öreg p a ra sz tta l, ak i h arco lt m ég a D ózsa György lá z a d á sá b a n . A zért is k a pott m en ed ék et a falu u rá n á l, Ceceynél. Az öreg n é h a á tm e n t az erdőn P écsre, hogy kolduljon. Abból éltek télen is, a m it az öreg koldult. Az u ra s á g h ázáb ó l is csöppent olykor az asz ta lu k ra . H á t azon a n ap o n is a városból jö tt m eg az öreg. - L egeltesd m eg a sz ü rk é t - m o n d o tta az u n o k á já n a k - , n em ev ett szegény reggel ó ta sem m it. így in d u lt k i G ergő a lóval az erdőbe. Ú tközben, ahogy elm en t az u ra sá g h á z a m ellett, a kis Éva k ib ú jt a k e rta jtó n , és könyörgött neki: - Derdő, D erdő, h a d d m enjek veled! G ergő nem m e rte a z t m o ndani a k isasszo n y n ak , hogy m arad jo n odahaza. L eszállt a lóról, és v ezette É vát, a m e rre az k ív á n t m enni. Éva a r ra k ív á n t m enni, a m e rre a pillangók. A pillangók befelé rö p ü ltek az erdőnek, h á t ők is a r r a fu to ttak . Végre, hogy a p a ta k o t m eg látták , G ergő fű re b o csáto tta a lovat. íg y k e rü lte k ők az erd ei p a ta k b a és a p atak b ó l a galagonyabokor mögé. L ap u ln ak . R eszk etn ek a töröktől. És a félelm ük nem á rn y ék tó l való. E g y n éh án y perc m ú lv a ropogás h a lla ts z ik a h a ra s z tb a n , és m in d já rt r á egy stru ccto llas, feh ér török süveg m eg egy b a rn a lófej je len ik m eg a fák a la tt.
A török ide-oda fo rg atja a fejét. R ánéz a szü rk ére. A m ag a sö tét pej kis lovát k a n tá ro n vezeti. M ost m á r lá tn i, hogy a török csontos arcú , b a rn a em ber. A v állán d ió szín b arn a köpönyeg. A fején tornyos, feh ér süveg. A fél szem e be v an kötve feh ér kendövei. A m ásik szem e im m áro n a fa m ellé kö tö tt sz ü rk é t vizsgálja. N em te ts z ik neki, az lá tsz ik az arca fin to rg ásán . De a z é rt eloldja. Jo b b a n te tszen e n ek i a gyerek, a k it a lovon lá to tt. A gyerek jobban kél, m in t a ló. A k o n stan tin áp o ly i ra b v á sá ro n h áro m szo r a n n y it is a d n a k érte. De a gyerek n in csen sehol. A török m egnézi eg y n éh án y fá n a k a h á tá t, és felvizsgálódik a lom b o k ra is. A zu tán m ag y ar szóval kiált: —Hol vagy, fiúcska? G yere elő, k is pajtás! F ü g ét adok! G yere csak elő! A gyerek nem jelen tk ezik . - G yere elő, te! Ne félj, nem b án talak ! N em jössz? H a n em jössz, elviszem a lovadat! És csak u g y an összefogja egy kézbe a k é t ló v ezeték ét, és viszi m ag áv al el a fák között. A k é t gyerek n é m á n és s á p a d ta n h a llg a tta eddig a törököt. A füge k ín á lá s nem oldotta fel ő k et a ré m ü le t derm edtségéből. Sokkal több ször h a llo ttá k otth o n a vigyen el a török szid ást m eg a h ajm eresztő tö rök m eséket, hogysem ak árm iféle éd esg etésre elő b áto ro d tak volna. H an em m ikor a z t m o n d ta a török, hogy elviszi a szü rk ét, a G ergő gye re k m egm ozdult. R á n é z e tt É vicára, m in th a tőle v á rn a ta n ácso t, s olyan arccal n é z e tt rá, m in t ak in ek tü s k e szú rja a ta lp á t. A sz ü rk é t viszik! M it szó ln ak otthon, h a ő a szü rk e n élk ü l té r viszsza? A kis É va m indezek re a gon d o lato k ra nem felelt. H o ltszín n el k u co r góit m ellette. N agy, k ék szem e m eg n ed v esü lt a rém ü lettő l. A zonban a szü rk e m en t. G ergő h a llo tta a lép éseit. N agy, lo m h a lé pései v a n n a k a szü rk én ek . A száraz h a r a s z t egyen letesen csörög a lá b a a la tt. H á t viszi a török, csak u g y an viszi! —A szürke... - hebegi G ergő síró ra to rz u lt szájjal. És fölem eli a fejét. M egy a szürke, megy. Csörög az erd ei h a ra s z t a láb a a la tt. De m ost m á r elfeledkezik G ergő az egész világról: fölugrik, és u tá n a iram o d ik azon csupaszo n a szü rk én ek . - B ácsi —k iá ltja reszk etv e —, török bácsi! A török m egáll, és elvi^yorodik. Ja j de csú n y a em ber! Úgy vigyorog, m in th a h a ra p n i ak arn a ! 112
—Bácsi, a szü rk e —rebegi sírv a G ergő —, a szü rk e a m iénk... És m egáll vagy h ú szlép ésn y ire. —G yere h á t, h a a tie te k —feleli a török - , nesze. A zzal elveti a kezéből a szü rk e k a n tá rs z á rá t. A gyerek m ost m á r csak a s z ü rk é t látja. Ahogy a szü rk e nagy lom h á n m egindul, odaszökik, és m egfogja a k a n tá rt. E bben a p illa n a tb a n ő is fogva van. A török nagy, erős u jjai á tk a p csolják gyönge kis m eztelen k a rjá t, s ő felrep ü l a m ásik lóra, a pejre, a n n a k a nyergébe. G ergő sivalkodik. —Csitt! - m ondja a török, előkapva a d ák o sát. G ergő azo n b an tovább kiabál: —V icuska! V icuska! A török a r r a ford ítja a fejét, a m e rre a fiú. Keze a tőrön. P ersze a m in t a m ásik k is m eztelen gyerek fölem elkedik a fűből, visszadugja a d áko st, és elm osolyodik. —G yere, gyere - m ondja - , nem b á n ta la k . S m egindul a k é t lóval a le án y k a felé. G ergő le a k a r ereszk ed n i a lóról. G ergő h á tá n n agyot c s a tta n a tö rök tenyere. G ergő te h á t bőg, és ü ltö n m arad , a török m eg o tth ag y ja a k ét lovat, és fu t a k islá n y u tá n . A szegény kis V ica m e n ek ü ln e m o stan , de ap ró k a láb ak , és m ag as a fű. E lbukik. C sa k h a m a r o tt rugódozik és sivalkodik a török ölében. —Csitt! - szól a török, rácsap v a a göm bölyűjére - , csitt, m e rt m in d já r t m egeszlek, h a el nem h allgatsz! H am -ham ! A k islá n y elh allg a t. C sak a szívecskéje ver, m in t a m aro k b a fogott verébé. A zonban hogy a lovakhoz érn ek , ú jra k iszak a d belőle a sikoltás: —A puska! Apa! M ert a k étségbeesés a z t gondolja, hogy e lh a lla tsz ik a k iá ltá s a m in den m esszeségre. A G ergő gyerek is bőg. Az öklét a szem én fo rg atv a sírja: —H azam egyek, h a z a ak a ro k m enni! — H allgass, rongyos fa tty ú — riv all r á a török —, m in d já rt kétfelé h asítlak ! És fenyegetően rázz a az öklét G ergőre. (...) A ja n icsáro k nevetve fogadják a k é t g y erek et m eg a szü rk ét. M it locsognak törökül, a z t G ergő nem érti. R óluk beszéln ek m eg a lóról, az lá tsz ik ra jtu k . M ikor ő rá n ézn ek m eg V icu sk ára, nev etn ek . M ikor a lóra néznek, úgy in teg etn e k , m in t m ikor v ala k i legyet kerg et. A török feldobja a k é t g y erek et a kocsira, az ág y n em ű te tejé re. Egy pufók h ajad o n ü l ott, m egláncolt lá b ú rab leán y , a r r a bízza őket. A zu tán 113
egy szennyes zsák o t old m eg az egyik sap k ás török, és m indenféle r u h á t húzkod k i belőle. De az m in d g y erm ek ru h a. V an közte kis szoknya, kis szűr, pitykés m ellény, sap k a, kalap , kis csizm ák. A török előválaszt k é t kis in g et m eg egy kis szű rt, és feldobja a szekérre. - Ö ltöztesd fel őket —m ondja a félszem ű a leán y n ak . A leán y kö rü lb elü l tiz e n h é t éves. P ara sz tle á n y . Ahogy öltö zteti a g yerekeket, m egöleli és m egcsókolja őket... - Hogy hív n ak , an g y alk ám ? - V icuska. - H á t téged, lelkecském ? - Gergő. - N e sírjatok, kedves. V elem lesztek. - De én h a z a ak aro k m en n i - sírja G ergely. - É n is - sírja a le á n y k a —, haza... A ra b le á n y m agához öleli őket m ind a k é t kezével. - M ajd h azav ezet a jó Isten , csak ne sírjatok. vápa - teknő alakú bemélyedés; Mecsek - hegység Magyarország délkeleti részén; haraszt - lehullott száraz lomb, avar; dákos - három- vagy négyélű, vékony pengéjű, hosszú szúrófegyver; picsorog - (gyermek) szipogva sír; ágyfa - ágydeszka
I?
' •
1. Kikkel ismerkedtél meg az első részben? 2. Ki volt Éva? Milyen családból származott Gergő? 3. Milyennek ábrázolja Gárdonyi a törököt? Milyen szándékkal rabolta el a két gye reket? Mit tudsz Magyarország történelmének erről az időszakáról? Nézz utána a neten! Fogalmazd meg röviden, milyen történelmi események jellemzik ezt az időszakot!
5 ...M ár ak k o r csillagos, h o ld as volt az ég. C sereb o g arak b ru m m o g tak a h a rm a to s falom bok körül... G ergő is szu n d ik á lt m ár. E lsz u n d ik ált azonképp, ahogy n ap tó l égett, finom kis orcáját a te n y eréb en ta rto tta ; csak éppen hogy a feje lejjebb süllyedt, a d u n y h a k ihajló csücskére. S m á r el is a lu d t volna teljesen , h a a Cecey n év re ki nem ny ílik m a gától a füle kis ajtója. A cigány-hóhér re k e d t h an g ja m o n d ta ezt a nevet, és az ő törökje ism ételte. O tt beszélg ettek a kocsi m ellett. —N ála v a n a D ózsa kincse, bizonyosan tu d o m —b iz o n y g atta a m a gyar. —És m iféle kin csek azok? 114
- A ranykelyhek , a ra n y k u p á k , gyém ántos-gyöngyös k arp erecek , nyakláncok, n ásfák . M inden, am i u ra k kincse szokott lenni. H a ug y an be nem o lv a szto tták ru d ak b a. De ak k o r m eg a r u d a k a t ta lá lju k n ála. - I tt az erdő alján? - Itt. A zért is v o n u lt félre a világtól. - Fegyvere is van? - G yönyörű ezü stm ív ű k ard o k és páncélok. L ehet, hogy az egész p ad lása tele van. A szobájában tudom , hogy v an v alam i h a t nagy v a saslád a. A zokban le h e t a leg érték eseb b holm i. - Cecey... S ohasem h a llo tta m ezt a nevet. - M ert nem h ad ak o zik m ár. O volt D ózsának a k in c startó ja . A török a fejét rá z ta . - K evesen v ag y u n k — m o n d o tta elgondolkozva. - I tt kell m a ra d n u n k holnap estig. Ö ssze kell v á rn u n k egy jó csap ato t. - M inek oda an n y i em ber? H a so k an vagytok, sokfelé kell osztoz kodnotok. Ö regem ber az m ár. És fából v a n keze-lába. - M ikor já rtá l o tt leg u to ljára? - E sztendeje leh et. - E sztendő sok idő. Jobb, h a többen m együnk. H a igaz, am it b e szélsz, elbocsátalak , sőt m eg is ju ta lm a z la k . H a n em igaz, fö la k a sz ta t lak a Cecey k a p u já ra . A török v iss z a té rt a tűzhöz, és bizonyosan a ra b beszéd ét m o n d ta el o ttan , m e rt a k a to n á k figyelem m el h a llg a ttá k . G ergőnek e ln eh ezü lt a feje. E lalu d t. De csu p a irtó z a to t álm odott. A zt álm o d ta végül, hogy a törökök kiv o n t k a rd d a l fu tk o sn ak a fa lu ju k ban, m egfogják az an y ját, és k é s t s z ú rn a k a m ellébe. M egrezzent és fölébredt. Éji hom ály és fü lem iledal m indenfelé. Száz fülem ile! E zer fülem ile! M in th a a v ilág n ak m in d en fülem iléje ab b a az erdőbe szállo tt volna, hogy gyönyörűséget daloljon a rab o k álm ába! G ergő fölnéz az égre. S zak ad o zo tt felhők. Itt-o tt átrag y o g egy-egy csillag. Egy helyen a hold feh ér sarló ja átlóg a felhőn. A tü z e t a fa a la tt m á r elb o ríto tta a h am u . C sak középen vörösük még egy ökölnyi p aráz s. A ja n icsáro k o tt h ev ern e k szan aszéjjel a fű ben, a tű z körül. J u m u rd z s á k is o tt hever. A feje a la tt v alam i ta riszn y a; m ellette v a lam i k u p a vagy bögre, n em le h e t jól lá tn i a hom ályban. H aza kéne m enni. Ez volt G ergőnek az első gondolata. N em szabad. Ez volt a m ásik. K örülnézett. C su p a alvók. H a ő átszö k h e tn e köztük! De á t kell szöknie, m ásk ép p en nem k e rü lh e tn e k v issza a faluba. A kis Éva m ellette alu d t. M eg rázta gyöngéden, és a fülébe súgta: - V icuska! V icuska!
Évica fölébredt. —G y erü n k h a z a - su so g ta Gergő. V icu sk án ak egy p illa n a tra elg ö rb ü lt a szája, de m in d já rt v issza is ig a zíto tta, és felült. B ám u lv a n é z e tt G ergőre, m in t a kism acsk a, m ikor id eg en t lát. M ajd az ölében h ev erő b á b u ra fo rd u lt a te k in te te , fölvette, és a z t nézte k ism acsk ás nézéssel. —G y erü n k —m o n d o tta Gergő. L em ászo tt a kocsi k ü lső oldalán, és leem elte a k islá n y t is. Egy aszab o tt ü lt ép p en a kocsi m ellett. D á rd á ja az ölében. Feje a kerékagyon. A csu to ra m ellette. A lu d t az úgy, hogy a k á r az egész tá b o r e lm e h e te tt volna a n n a k az egy k erék n e k a híján , am elyhez tám aszk o d o tt. G ergő kézen fogta a k is V icát, és v o n ta m ag a u tá n . A zonban ahogy a lo v a k at m e g p illan to tta, m egállott. —A szürke... - rebegte. - A sz ü rk é t is h a z a kell v in n ü n k . A zonban a szü rk e össze volt kötve a k is török lóval. A bék ó t csak ki tu d ta n y itn i G ergő v alahogyan, de m á r a k é t kötőfék eloldozása le h e te tle n volt az ő tu d o m án y án ak . —A fene lá to tt ilyet! —m orogta a csom óra. B osszúságában sírv a v a k a rta a fejét. P ró b á lta ú jra m eg ú jra, a fogával is. De csak n em b írta a csom ót eloldani. V égre is m egfogta a szü rk ét, és vezette. Ő r a lovak m e llett is volt. De az is alu d t. Ü lve a lu d t, h á tta l egy görbe fá ra ráereszk ed v e. T á to tt szájjal hortyogott. G ergő m ajdnem rá v e z e tte a k é t lovat. A fűben elv eszett a lovak lép ésén ek a h an g ja. M entek, m in t az á r nyék. Sem a szek erek en belül, sem a szek erek en k ívül n em éb re d t r á ju k senki. Egy alk a lm a s fatö rzsö k n él m e g állíto tta G ergő a szü rk ét, és felm á szott a h á tá ra . —Ü ljön fel m aga is - szólt a k isleán y n ak . A zonban a kis Éva nem tu d o tt a tö rzsö k re felm ászni. G ergőnek ú jra le k e lle tt szállan ia. Föl k e lle tt seg íten ie a kis É v át először a törzsökre, a z tá n m eg a ló h á tá ra . Ü lte k egym ás m e llett a szü rk én . Elöl G ergely, m ögötte a kis Éva. A k isle án y m ég m indig ta rto g a tta a piros szoknyás b áb u t. Az eszükbe se ju to tt, hogy a le án y k a a m ásik lovon üljön a nyeregbe. Az n em az övék. Évica b elek ap aszk o d o tt a fiú válláb a. A fiú m e g rá n to tta a k a n tá r t, s a szü rk e m egindult, ki az erdőből: vonta, v itte m ag áv al a török lo v at is. C sa k h a m a r r a jta v o ltak az úton. A szü rk e o tt m á r ism e rte a já rá s t. B allag o tt lom hán és álm osan. 116
Az ú t elh ag y o tt volt. A hold csak h o m ály o san v ilá g íto tta meg. A fák fekete ó riáso k k én t á llta k az ú t m ellett. Gergó' n em félt tólük. M ag y ar fák azok m ind. (...) násfa - nyakláncon viselt, drágakővel kirakott arany ékszer; janicsár - a törökök által elrabolt fiúgyerekekből, a gazdáinak érdekében saját népe ellen nevelt, mindenre el szánt, engedelmes katona; békó - béklyó, a legelő ló lábára kötött kettős hurok; tör zsök - fatörzs; kápa - a nyereg vázának hátul kimagasló része
1. 2. 3. 4.
Kinek a beszélgetését hallgatta ki Gergő? Miért döntött a szökés mellett? Kinek a lovát kötötte el Gergő? Kit vitt magával? Milyen hangulat uralkodott a Cecey házban?
Milyen szép emberi jellemvonásokat figyeltél meg a rabságba esettek viselkedésében?
II. Oda Buda! 19 D élu tán négy ó rak o r fel volt öltöztetve a k is királyfi. Az u d v aro n aran y o z o tt h in tó v á rta , hogy leszálljon vele az ó budai völgybe, ahol le sáto ro zo tt a török tábor. A k irály n é azo n b an m ég az utolsó percek b en sem a k a r ta elb o csáta ni a gyerm ekét. A fejét a k é t kezébe fogta, és sírt. - N ek tek n in csen gyerm eketek! - m ondotta. - N eked nincs, György b a rá t, P odm aniczkynek sincs. P etro v ich n ak sincsen. N em tu d játo k , mi az: tig ris b a rla n g já b a b o csátan i be egy k isd ed et. Ki tu d ja: v isszatérhet-e onnan? Török B álint! N em szab ad elhagynod engem ! R eád bízom a gyerm ekem et! Te m ag ad is a p a vagy: tudod, hogy m i az, m ikor a sz ü léi szív re sz k e t a g y erm ek éért. Ú gy őrizd őt, m in th a a m agadé volna! És m ikor ezt m ondta: nem sza b a d elhagynod engem, m egfeledke z e tt m in d en m éltóságáról, és té rd re om lott a szőnyegen Török B álin t előtt. A k ezét könyörgőn n y ú jto tta feléje. Ez a je le n e t m in d en k it m e g re n d íte tt. - Az Is te n szerelm ére, felség! — szólt G yörgy b a rá t. S fölem elte a k irá ly n é t a földről. - F elséges asszonyom —m o n d o tta m ély m e g in d u lással Török B álin t —, elk ísérem a k isd ed et. És esküszöm , hogyha csak egy h a ja szála is m eggörbül, ak k o r a k ard o m a s z u ltá n v éréb en fü rd ik meg! A s z u ltá n Ó buda a la tt táb o rozott. P om pás h á rm a s sá to ra o tt volt fölépítve a m ai C sászár fü rd ő helyén. C sak a neve sáto r, v aló jáb an p a 117
lotaféle fa- és kelm ealk o tm án y . B elül te rm e k re és fü lk ék re v a n osztva; kívülről ragyog az aran y tó l. D élu tá n öt óra tá jb a n m e g in d u lt a m ag y ar hódoló k ü ld ö ttség a k ir á lyi p alo ta u d v aráró l. Elöl egy h u szárszáza d , u tá n a a fő u rak k a to n a s á ga, azok u tá n a kincsvivő apródok. (A n ém etek k e l tra fik á lt, h aza áru ló B ornem issza T am ás k in cseit v itté k el a s z u ltá n n a k aján d ék u l.) Ism ét egy c sa p a t k irály i k ato n a, palotások, egyéb u d v ari szolgák, m ajd a főurak v álo g ato tt daliái. A zu tán m ag u k a főurak, s kö ztü k a feh ér kám zsás György b a rá t. Szép és m éltóságos volt az a k ám zsa, ahogy o tt fe h é rle tt Török B álin t virágos, kék, n y á ri a tla s z ru h á ja m ellett. A főurak között a kis királyfi h atlo v as, aran y o s h in tó ja. K ét u d v a ri hölgy ü lt benne m eg a dajka. A d ajk a ölében a feh ér selyem be öltözött, kis, p iro s pozsgás, té rd e n táncoló k irály k a. A lo v a k at old alt egy-egy h o sszú h ajú , sely em sip k ás ap ró d vezette. A h in tó m ögött az ezü stsisak o s belső testő rség . Azok m ögött a b u d a i o st ro m b an v itézk ed e tt tisz te k h o sszú sora lovagolt. G ergely egy rézd eres kis lovon Török B álin to t követte. Hogy az u ra k ed v etlen volt, m aga is kom olykodva ü lt a lován. C sak ak k o r d e rü lt föl, m ikor h á tra p illa n to tt, és m e g lá tta az öreg Ceceyt. M ilyen fu rcsán ü l az öreg a lovon! Az egyik lá b át, am elyik fából van, m e re d ten k in y ú jtv a ta rtja , a m á sik a t meg, am elyik csak té rd ig v a n fából, összehúzza. A ztán a jobb kezével ta rtja a k a n tá r t, s a k a rd ja is jobb felől v an felkötve. G ergely sohase lá tta őt se lovon, se fegyverben. N ev etésre fak ad t. ... De m in d já rt m eg is re ste llte , s hogy ig azítso n a b ű n én , m eg v árta. K öszönt neki: —Jó napot, aty ám u ram ! — m o n d o tta vígan. —H ogyan nem lá tta m előbb kegyelm edet? —C sak itt csatlak o ztam a m en eth ez - felelte az öreg bám u lv a. - H át te m icsoda angyalbő rb en vagy? G ergely gyönyörű, vörös és k ék atlaszb ó l való a p ró d ru h á já t és d r á ga, gyöngyházas k a rd já t k érd ez te ezzel a szavával. —Az u ra m ap ró d d á te tt —felelte G ergely. —M in d en ü v é járo k , ahová ő já r. A k irály i p alo tá b a n is forgók. M ost m eg a s z u ltá n sá to rá b a m e gyek vele. D icsekedett. F ito g ta tn i a k a rta , hogy ő n em olyan sem m i em ber, m in t am ily en n ek őt eddig n ézték . A bban a k ö rb en forog ő, ahol É va kisasszony. (...)
21 G ergely a h in tó m ögött lovagolt. A fakezű Cecey elöl já r t az öregekkel, a fiatalo k h á tu l. G ergely o tt lovagolt Zoltay és M ekcsey m ögött egy h íz á sn a k in d u lt, vörösesszőke ifjúval, ak in ek m ég az in d u lá sk o r b em u tatk o zo tt. 118
- F ü rjes b á ty á m - szólt egyszer az ifjúnak. - É n csak m ost k erü ltem B udára, h á t nem ism erek úgyszólván sen k it. - M ire v an szükséged, öcsém? S zívesen adok, h a tudok. A zt h itte , pénz kell a fiúnak. - V alam i kis dolgom lesz éjfélkor a S zen t György téren . - M iféle? - k érd ez te am az elm osolyodva. M ert m á r a z t vélte, hogy a fiú n ak szerelm i találk o zó ja lesz a György téren. M eg rázta nagy, vörösesszőke h a já t, és v ígan k iá lto tt: - No lám! - A dolog n em ép p en n ev etnivaló - felelte G ergely - , de n em is v a lam i komoly. - Szóval: szív. - Nem: k ard . - C sak nem verek szel tá n ? - De bizony. - Kivel? G ergely az elő tte lovagló, zöld sely em atlaszb a öltözött M ekcseyre m u tato tt. F ü rjes nagyot n ézett. Elkom olyodott. - M ekcseyvel? - Vele. - H allod, ez fenegyerek ám! - É n se vagyok tá n birk a. - Ez m á r n é m e te t is vágott! - H á t én m ajd őt vágom! - Jó l forgatod a k ard o t? - H étéves k o ro m b an kezdtem . - Az m á r m ás. M eg tap o g a tta G ergely k a rjá n az izm okat. A fejét rázta: - Jobb, h a m egkérleled. - Én? M ár hogy k érleln ém meg! - M egver —m o n d o tta F ü rjes ag g o d alm asan . - Hogy le h e t ily et előre tudni! —felelt h ety k én Gergely. A m ellét kifeszítve p illa n to tt az elő tte lovagló M ekcseyre. A ztán is m ét F ü rjesn ek fordult: - H á t lesz ta n ú m , ugye, b áty ám ? F ü rjes a v á llá t vonogatta: - H iszen h a csak ta n ú kell, h á t szívesen. De h a v alam i baj lesz... - M i lenne? - M ár ak árm i. De én a z tá n h ely etted , m ia tta d nem verekszem . A m en etb en m ozgolódás és zúgás tá m a d t. É rte lm e tle n k iá ltáso k , p a rip á k hán y k o ló d ása. A n y a k a k m in th a m egm ereved tek volna: m in d en k i a V á rra b ám u lt.
A kkor n é z e tt fel G ergely is. H á t lám , o tt leng a b u d a i k a p u n h áro m n ag y ló fark as zászló. A tem plom ban, a tornyokon is. A k a p u b a n pedig alab árd o s török őrség tu rb á n o z ik a m a g y ar h e lyén. - E lv eszett Buda! - üvölti egy k ís é rte ti hang. S tőle, m in t az átszálló széltől az erdő, m egborzong a m a g y ar soka ság. A fakezű Cecey üvöltött. S enki se felel. Az arcok sá p a d ta k . És a n ém asá g o t m ég in k áb b átd erm e sz ti egy m üezzin éneke, ak i a B oldogasszony tem p lo m a to rn y áró l m essze szálló h an g o n énekli: - A llah u ak b ár... A sh ad u a n n a la ilá h a ill A llah... G ergely a sereg egy részével v á g ta tá s t ro h a n t v issza a táb o rb a. - Hol v a n n a k az urak?! É gbekiáltó gazság tö rtén t! A s á to rn á l azo n b an a vörös sa p k á s b o sztan d zsik ú tju k a t állták . - Be kell m e n n ü n k —o rd íto tta szin te lán g o t ok ád v a M ekcsey —, vagy k ü ld jétek ki az u ra k a t! (...) A m ag y ar ifjak m ég m indig o tt k ia b á lta k , ahol előbb. A nagy s á to r ból k ih a n g z o tt a törö k zene; p en g ed ezett az é rc h ú rú k á n u n , dörgött a sok koboz, és siv alk o d tak a sípok. - G azem berek! - k iá lto tta M ekcsey a fogát csikorgatva. F ü rjes csaknem s írt dühében. - H a az én u ra m a V árb an m a ra d , nem esik ez ra jtu n k . A b a r á t ap ró d ja volt ő. M in d e n h a tó n a k vélte a b a rá to t. S hogy a zene e lh allg a to tt, v alam en n y ien k iálto ztak : - U ra k odabent! G y ertek ki, u rain k ! A török m eg szállta a v á ra t. A zonban sen k i se jö tt elő. Az ég felhős volt. E gyszer csak m eg in d u lt az eső, és e s e tt kö rü lb elü l félóráig. A kkor elállo tt. Az égen úgy siettek a fekete felhők k e le t felé, m in t a m en ek ü lő h a d ak . V égre az u ra k éjfél felé előbom lottak. F élrec sa p o tt süveggel, vígan to lo n g tak ki a sá to r k ap u ján . (...) Az utolsó úr, ak i előjött, Podm aniczky volt. T án to ro g v a jö tt k i k ét török tis z t k a rjá n . Úgy k e lle tt fölem elni a lovára. A zu tán m ég eg yn éh án y ta rk a b a r k a szerecsen jö tt elő: a szolgák. A z u tá n senki. A sá to r k á rp itja leh u llt. E lta k a r ta a s á to r v ilág o sság át is. - H á t ti k e tte n m it v árto k ? - szólt rá ju k egy stru ccto llas, nagy h a sú török. - Az u ru n k a t, Török B álin t u ra t. - H á t nem m e n t m ég el? - Nem . 120
- A kkor ő az, akivel a kegyelm es p a d isa h beszél. - M egvárjuk - szólott M artonfalvai. A török v á lla t vont. E lm ent. - É n nem v á rh a to m m eg - szólt G ergely n y u g ta la n u l. —N ekem éj félkor fen t kell lennem . H á t csak eredj, öcsém —felelte M arto n falv ai. —A ztán h a v alam i törököt ta lá ls z az ág yam ban, h á t csak vesd ki belőle. T réfá n ak m o ndta, de G ergely nem n ev etett. K öszönt M artonfalvainak, és v á g ta tá s t m e n t fel B u d a v áráb a. A hold m á r ak k o r ú jra k isü tö tt, és m e g v ilág íto tta a b u d ai u ta t. A k a p u n álló lá n d z sá s törökök r á se n éztek G ergelyre. M ég ak k o r jö h e te tt-m e h e te tt az egyes em b er szabadon. Ki tu d ja, ho ln ap n em rekesztik-e ki a m a g y a rt végképpen a Várból? A ló m enése c sa tto g á sra v á lt a kövezeten. G ergely a h á z a k elő tt is lá n d zsá s ja n ic s á ro k a t lá to tt. M inden h áz elő tt ja n icsár. M inden to r nyon félholdas lófarok. C sak a B oldogasszony tem p lo m án áll m ég az aran y o s kereszt. G ergely a S zen t György té rre ért. N agy b á m u la tá ra nem lá to tt o tt senkit. K örüllovagolta a k ú tm ed en cét, az ág y ú k at. S enki, senki. C sak egy d á rd á s török, vélhetőleg őrálló az ág y ú k m ellett. (...) A k a p u elő tt épp ak k o r v á lta k o z ta k az őrök, s a k a p u a ljá t egy nagy te rm e tű ja n ic s á r á llo ttá el. - M it a k arto k ? —k érd ez te félvállról. - Idevalók vag y u n k —felelte G ergely szárazon. - M ost k a p ta m a p a ra n c so t — szólt a török —, hogy: k i a k árk i, be senki! - É n a Török B álin t h á z a nép e vagyok —szólt G ergely hevesen. - E redj h aza, fiam —szólt lenézően a török S zig etv árra. - E ressz be! - k iá lto tta G ergely dühösen. S a k a rd já ra csapott. A török k ih ú z ta a k a rd já t. - Takarodsz?! G ergely elb o csáto tta a lova k a n tá r á t, és szin tén k a rd o t rá n to tt. T a lá n ab b an bízott, hogy n em egyedül van. Az óriás török egyet m ozdult, és a k a rd já t fö lv illan to tta. G ergely fejének csapott. G ergely felfogta a v ág ást, s a k a rd ja s z ik rá t v e te tt a hom ályban. U g y an ab b an a p illa n a tb a n előreszökkent, m in t a m acska, és vágott. Az a rc á b a vágott. - Allah! - b ő d ü lt fel a török. A fa ln a k tá n to ro d o tt. A h á ta alól ropogva h u llt a v akolat. Az em eletről k iá ltá s h an g z o tt alá: 121
- Szúrd! G ergely m a rk o latig döfte a k a rd já t a tö rö k n ek a m ellébe. B ám ulva n é z e tt az ó riásra, m ikor lá tta , hogy elejti a k a rd já t, és z sá k k é n t dói el a fal m ellett. G ergely k ö rü ln ézett. F ü rje s t k ereste. Az bizony fu to tt, seb esen fu to tt a k irály i p alo ta felé. H ely ette h áro m nagy süvegű ja n ic s á r k ö zelíte tt dühös ro h a n á ssa l és szitkozódva. A fiú lá tta , hogy nincs v eszten i való ideje. A k a p u ra u g ro tt, és b en y i to tta . A zu tán gyorsan elre teszelte belülről. A h arctó l iz g a to tta n , rem egő láb b al lé p e tt m ég eg y n éh án y at, az tá n hogy v alak i dübörögve jö tt belülről a falépcsőn, le ü lt a k ap u b o lto zat a la tt a p ad ra, és lihegett. Zoltay jött. K ard volt a kezében. N yom ában M ekcsey. Az is k ard o t rá n to tt. A k a p u a ljb a n égő lá m p ás m in d a k ettő n e k m egdöbbent a rc á t v ilág í to tta meg, m ikor őt m eg látták . - I tt vagy m ár? - k iá lto tt Zoltay. - N em tö rté n t bajod? G ergely a fejével in te tt, hogy nem . - L e sz ú rta d a törököt? G ergely a fejével in te tt, hogy le. - G yere a szívem re, te kis hős! —k iá lto tta Zoltay lelkesen. És összeölelgette a tizen ö t esztendős fiút, ak i az im én t te tte le a vitézség pró b áját. A k a p u n döröm böztek. - M en ek ü ln ü n k kell - szólt M ekcsey. - A ja n icsáro k ö sszefu to ttak . H anem előbb kezet, fiú! Ne h arag u d j rám , hogy m e g b án to ttala k . G ergely kezet n y ú jto tt. K áb u lt volt. A zt se tu d ta , mi tö rté n ik vele. S zótlanul engedte, hogy to vahurcolják. C sak ak k o r ocsúdott fel, m ikor a k é t ifjú lepedőkből k ö telet c sa v a rt össze. M ekcsey szó líto tta, hogy ereszk ed jen le elsőnek az ablakon. G ergely lenézett. L en t a holdvilágos m élységben a k irály i k o n y h a k e rte t lá tta m aga a la tt. (...) 24 Tíz n ap m úlva a s z u ltá n is ú tr a kelt. Török B álin to t m ag áv al v itte rabláncon. barát, fráter - szerzetes; bég - régi török méltóság; pasa - basa, magas rangú török katonai hivatalnok; müezzin - mohamedán egyházi személy, aki a minaretről (magas toronyról) imára szólítja a híveket; bosztandzsi - a szultáni palota kertjének őre; csin osa, kánun - korabeli török hangszerek; padisah - török uralkodók címe, rangja; topcsi - tüzér a török hadseregben 122
1. Gárdonyi gondoskodik a történelmi hitelességről, Buda elestének valós történetét eleveníti fel. Milyen formában, és hogyan történt ez? 2. Kivel kellett párbajt vívnia Bornemissza Gergelynek? 3. Végül kivel vívott? 4. Kik siettek a segítségére? Nézz utána a neten, ki volt Török Bálint? Szerinted miért záratta a szultán a Héttoronyba?
III. A rab oroszlán A Berettyó vize véres volt. Dobó és katonái nem tu d ták lovaikat megitatni. A bokrok közt egy vérzó' férfi (Mekcsey) és egy öreg (Cecey Péter) mosdott. 10 törökből álló csapat tám adta meg az öreg szekerét, aki a feleségével Gyalura igyekezett Vicuska esküvőjére. Mekcsey és három embere m entette meg őket. Konstantinápoly déli sarkán áll egy régi vár, a Jedikula. A vár kertjében két ősz hajú rab üldögélt. Török Bálint volt az egyik, a másik Maylád István. Itt a Héttoronyban volt a szultán egyik kincstára, és itt őrizték a magas rangú rabokat is. Mekcsey Törökékhez igyekezett, Dobó István is elkísérte. Török Bálintné férje felől érdeklődött. Dobó nem tudott felvilágosítással szolgálni, és sajnál kozva mondta, ha töbh ideje lenne, elmenne Törökországba kiszabadítani. A fiatalokat teljesen fellelkesítette ez a gondolat, s úgy döntenek, hogy majd ők megszöktetik a törökverő Török Bálintot. Gergely véletlenül értesül arról, hogy Vicuskát férjhez akarják adni Fürjes Adámhoz, a királyné seregénak hadnagyához. Reggel megállapodtak, hogy velük megy még Török Jancsi is. Gyalun, a királyné udvarában m ár m indent előkészítettek az esküvőre. Vica nem szereti a jövendőbelijét, a királyné óhajára és szülei parancsára készül házasságot kötni. Gergő felől pedig m ár régóta nem hallott. Mekcsey közben megérkezett, s tőle értesült arról, hogy Gergő is a közelben van. Az öreg Ceceyt próbálta meggyőzni Gergő, hogy a lányát ne adja Fürjeshes, de az h ajth atatlan volt. Vicuska és Gergő találkoztak, s megbeszélték, hogy el szöknek. Egy májusi estén két török lovas (Gergely és Mekcsey) érkezett a drinápolyi karavánszerájba. Két magyar rabot (Vicuska és Jancsi) visznek magukkal Konstantinápolyba. A kocsis Matyi. A balsors Jum urdzsákkal hozza őket öszsze, aki 1001 napos vezeklésben van, folyton zarándokol Pécs és Mekka kö zött, amióta Gábor pap elvette a talizm ánját. K ihallgatta a fiatalok beszélge tését, s ettől fogva állandóan a nyomukban van. Kalandok sora u tán jutnak el Konstantinápolyba a Jedikulához. Itt már olasz énekeseknek adják ki magukat. Véli bégnek ajándékoznak egy arany tálat, aki beengedi őket a Héttorony kertjébe. Ott találkoznak a láncra vert Török Bálinttal. (...) Az öt olasz csak állt. - No, én ek eljetek h á t - m o n d o tta a k ato n a. H an em biz azok csak á lltak , m erőn és h a la v á n y a n . A legfiatalab b olasz a rc á n végigcsordult a könny. A m ásik én is. 123
—D aloljatok h á t, eb a d ta kom édiásai! —szólt rá ju k a török. A legfiatalabb erre eló'retántorodott: odaom lott a láncokon ü lő rab elé, és átö lelte a lábát: —A pám ! É desapám !... De énekelni nem tudott egyikük sem. A fiatalok majdnem bajba kerültek. Szerencsére Véli bég akaratán kívül segített nekik: Ez az öt olasz énekes az én seregemhez tartozik. Ezt a temesszüköt (menlevél) adtam nekik, hogy senki őket ne bántsa, mikor mellettem nincsenek. Véli bég. M egszöktetniük Török Bálintot nem sikerült, maguknak is épphogy sike rült elmenekülniük.
IV. Eger veszedelme ' l H a v an az égben könyv, am elybe a m ag y aro k tö rté n e té t írják , a következő nyolc évet így jegyezték bele: 1545: A töröké m á r B uda, E sztergom , F ejérv ár, Szeged, N ógrád, H atv an , V eszprém , Pécs - csak n em az egész ország. 1546: A török 15 sz a n d z sá k ra o szto tta M agyarországot. A m ag y aro ké csak a Felföld m a ra d t, és egy-két m egye A u sz tria m ellett. 1547: A m a g y aro k at n em csak a török nyúzza, h an em az o sz trá k is. 1548: L u th e r és K álvin v a llá sa az egész o rszág b an terjedez. N em csak a török és az o sztrák az ellenség, h a n e m eg y m ásn ak is ellen sége a m agyar. 1549: A török m in d en t szed adó cím én, m ég g y erm ek et is. 1550: E rdély ellen o láh és tö rö k sereg in d u lt. F r á te r György n éh án y n ap a la tt ötvenezer em b ert á llíto tt ta lp ra . Az o lá h t m egverték. A török visszakotródott. 1551: Izabella k irály n é tá v o zo tt Erdélyből. F r á te r G yörgyöt orgyil kosok m egölték. És k ö v etk ezett az 1552. esztendő. (...) 3 S zep tem b er kilenced ik én n em s ü tö tt fel a nap. Az eget szü rk e fel hők ta k a rtá k . A M á tra o rm a it is felhő ülte. Az idő egész n ap olyan volt, m in t a kényes gyerek arca, ak i sírn i a k ar, csak a z t kell m ég k ita lá ln ia , hogy m ié rt sírjon. A v á rb a n élénk nyüzsgés. Az ácsok az alsó piacon félöles k aró k vé gét csapkodják lap o sra. M ellettü k egy-egy k a to n a ly u k a t fú r a laposíto tt végbe, s k e re sz t alak o t form ál belőlük. A h a rm a d ik csoport k ato n a olajos-szurkos csep ű t kötöz a k eresztek re. A k e re sz te k neve furkó. M ár v an egy halom m al. A sek resty e m ellett az öreg S u k án vék áv al m éri a p u sk ap o rt. P a ra sz te m b e re k apró bőrzacskókba töm ik. H ordják a p attan ty ú so k h o z. 124
U gyancsak a sek resty e m e llett Já n o s tű z m e s te r cserépből k észü lt golyókat tö m et p u sk ap o rral. Azok a labdák. A raszn y i p u sk ap o ro s k a nóc fityeg ki belőlük. M ikor m eg a k a rjá k gyú jtan i, olyanféle drótos szerszám ba teszik, m in t a m ai angol lab d aü tő k . De dobják kézzel is, s a füles golyókat k o p jával is. K észen v a n azokból is v alam i ezer. Az Ó kapu felé, ahol az alsó piaccal elv álaszto tt, k é t hosszú h ázso r a k aszárn y a, köszörűsök és lak ato so k dolgoznak. M in d en k in ek a fegyve ré t m eg kell ig a zíta n iu k , ak i hozzájuk viszi. A S ötét k a p u m e llett szépen é p íte tt föld a la tti istá lló k b a n á lln a k a m a rh á k . A m észárosok o tt v ág n ak a fal m ellett. A v ér egy lyukon az árokba csurog. N égy-öt m a rh á t v á g n a k m in d en n ap a v á r népének. G ergely éppen a S á n d o r-b ásty án állo tt. G eren d ák b ó l és deszkákból em elvényt ácso ltak o ttan , hogy c sa p a to sa n is föl le h essen já rn i belülről a fala k ra. ... M inden b á s ty á n á l v an m á r olyan em elvény, de a S án d o r-b ásty án ú jra kell csin áln iu k , m e rt nem jól á s ta k le egy cölöpöt, és mozog. Dobó fölm ent ra jta a tisztjeivel, s m eg -m eg rázo g atta az oszlopokat. - Ú gy kell en n ek álln ia - m o n d o tta - , hogy ak k o r is m eg tartso n száz em b ert, h a m in d en oszlopát ellövik. T ám aszté k o t szögezzetek m ind en oszlophoz. És be kell m eszelni vastag o n . ... A tem plom to rn y á n a k ü rtö s egy h o ssz ú t rik o lto tt. - No, m i az? - k iá lto tt fel M ekcsey. - I tt vagyunk! - Jönnek! Ebből az egy szóból nagyon é rte tte k a tisztek . ... H á t itt a török. M it é re z h e te tt Dobó e h írn e k h a lla tá ra ? Az a török h a d jön, am elyik a n y áro n az ország k é t legerősebb v á r á t ro m b o lta le: T em esv árt és Szolnokot, s elfoglalta D régelyt, Hollókőt, Salgót, B ujákot, Ságot, B ala ssa g y a rm a to t - m in d en t, am it a k a rt. M ert úgy in d u lt el a török had, hogy am i m ég h á tra v a n M agyarországból, beleigázza a sz u ltá n h a ta lm á b a . H á t m á r itt ta rta n a k ... S zázötvenezernyi em b erarcú fenevad. Nagyobb ré s z ü k e t a zsenge g y erm ekkortól n y ilazásra, lövésre, fal m á szá sra , tá b o ri é letre n evelték. K ard ju k D am aszk u szb an készü lt, v é rtjü k d erbendi acél, lá n d z sá ju k h in d o sztán i m esterkovácsoktól való, á g y ú ik at E u ró p a legjobb öntői alk o tják meg, p u sk ap o ru k , golyójuk, fegyverük m é rh e te tle n és m e g szá m lá lh ata tla n . S velük szem ben? I tt áll ez a kis v ár, s b en n e alig k étezer em ber, s alig h a t régi, h it v án y ágyú m eg holm i ly u k as v asru d ak : á g y ú n ak n ev ezett szak állas p u sk ák . M it é re z h e te tt Dobó? 125
A hírhozó B akocsai Istv á n feliram lo tt a v árb a, és le u g ro tt a lóról M egállt izzad tan , porosán Dobó előtt. A nyerge szíján egy göndör bajszú, b a rn a török fej; őneki m a g á n a k az egész b al arca végig fekete az a lu d t vértől. - J e le n te m a lá ssa n , vitéz k a p itá n y u ra m - szólt a bo k áját összeütve —, itt a török, az isten fáját! - Az egész h a d vagy csak egy csap at? - Az egész h a d n a k az eleje, k a p itá n y u ram ! N em lá ttu k az egészet az abonyi erdő m iatt, de nagyon igyekeznek, az isten fáját! Ahogy b en n ü n k e t m egneszeltek, m in d já rt e lk a p ta k k e ttő t belőlünk, oszt m ég en gem is h ajszo ltak valam eddig; legutóbb ez a füstös, az iste n fá já t neki! - H á t a tá rs a id hol v an n ak ? A vitéz a k a p u felé p illan to tt. - M osakodnak a p a ta k b a n , az isten fáját! - No - a z t m ondja Dobó - , m ától fogva tized es vagy. Eridj, és igyál e§y icce b o rt —az isten fáját! —te tte hozzá mosolyogva. (...) A vitézzel csaknem egy időben egy lovas p a ra sz te m b e r is é rk e z e tt a v árba. S zű r volt r a jta és felg y ű rt szélű fek ete kalap . A kezében zöld furkósbot, ak k o ra, m in t ő m aga. M ikor Dobó v égzett a vitézzel, az em b er leszólt a lováról egy aszszonynak. - M elyik a k a p itá n y úr? - Az ott, n i - m ondja az asszony - , az a nagy szál ú r, ak i középen m egyen.... Az em ber leszá llt a lováról. H ozzákötötte egy fához. A ta risz n y á já b a n yúlt. K ivett belőle egy nagy, p ecsétes levelet. U tá n a fu to tt Dobónak: - L evelet hoztam , k a p itá n y u ram . - Kitől? - A töröktől. Dobó arca elsö tétü lt. - Hogy m e rte ken d elhozni?! - k iá lto tt az em berre. - Vagy török kend? - N em — feleli m egszeppenve az em ber. — K álba való vagyok én, instálom . - T udja-e a z t kend, hogy m a g y ar em b ern ek n em szab ad az ellenség levelét hordoznia? És a k ato n ák h o z fordult: - Fogjátok fegyver közé! K ét d á rd á s k ato n a a p a ra s z t m ellé lép ett. - U ram ! - k iá lto tt az em b er m egrökönyödve. —K ény szerítettek ! - C sak a r r a k én y sz e ríth e tte k , hogy a kezedbe vedd. A rra n em hoev ide behozd. 126
És újból a k ato n ák h o z fordult: - I tt álljatok! Ö ss z e tro m b itá lta tta a v á r n ép ét, s a n élk ü l hogy a levelet fölbontotta volna, összefont k a r r a l á llt á h á rsfá n á l, am elyen a török fej lógott- O t perc nem te lt belé, eg y ü tt volt a v á r népe m ind. A tisz te k Dobó körül. A k a to n á k sorrendben . L eg h á tu l a p a ra sz to k m eg az asszonyok. A kkor Dobó m egszólalt: ú - A zért h ív a tta m össze a v á r nép ét, m e rt a török levelet k ü ld ö tt, ejn az ellenséggel nem levelezek. H a az ellenség lev elet ír, v isszavetem . Vagy pedig a to rk á b a verem a n n ak , ak i elém m eri hozni. C sak ezt az első levelet o lv astato m el, s küldöm azo n n al a k irály n ak . T ulajdon sze m ével lá th a s s a , hogy itt a török: kell a segítség. E n an élk ü l is tudom , hogy m i v an a levélben: fenyegetés és alku. A fenyegetéstől n em ije d ü n k meg. A lkuba nem bocsátkozunk. A h a z a nem eladó sem m i p é n zen. De h á t hogy tu lajd o n fü letek k el h alljáto k , hogyan szokott az ellen ség beszélni, elolvastatom . , , , „ O d a n y ú jto tta a lev elet G ergelynek, ak i m indenfele ír á s t első te k in te tre el tu d o tt olvasni, s leg tu d ó sab b volt a v á r népe között. - O lvasd el h an g o san . G ergely egy kőre állo tt. F eltö rte a p ecsétet, s k irá z ta a porzót a p a pirosból. A levél a ljá ra p illa n to tt, s h an g o san olvasta: - K ü ld i A h m ed p a sa Kálból, Dobó István egri kapitánynak üdvözlet. Én, aki vagyok a z an atóliai A hm ed basa, a hatalm as, legyőzhetetlen császár főtanácsosa, m egszám lálh atatlan és ellen állhatatlan hadának főkapitánya, izenem és írom, hogy a h atalm as császár ezen a tavaszon két sereget kü ldött M agyarországra. A z egyik sereg elfoglalta Lippát, Tem esvárt, Csanádot és Szolnokot s m inden várat és várkastélyt, am ely a Körös, M aros, Tisza és D una vidékén áll. A m ásik sereg elfoglalta Veszprémet, Drégelyt, Szécsént és a z egész Ipoly mentét, s ezenkívül le vert két m agyar sereget. N incs erő, am ely nekünk ellen állhatna. És most ez a két d ia d a lm a s sereg Eger vára a la tt egyesül. A h atalm as és legyőzhetetlen császár akaratából intelek titeket, hogy őfelségének ellene szegülni ti se merjetek, hanem engedelemre h ajolja tok, s am ely basát én küldök, beeresszétek, Eger várát és városát neki átadjátok. - Hogy a fenébe ne! - zú g ták m indenfelől. —Ne olvasd tovább! Eb h allg assa. Dobó azo n b an csen d esség re in te tte őket: - C sak h a llg a ssá to k a tö rö k m u zsik át. Ig en szép, m ikor ilyen fen n e n szól. O lvasd csak tovább! 127
- Ha engedelmesek lesztek, hitem re mondom, hogy se m agatoknak, se jószágotoknak bántódása nem lesz. A császártól m inden jó t nyertek, s olyan szabadságban ta rta la k benneteket, m int a régi királyaitok a latt voltatok. - N em kell török szabadság! - rik o lto tt közbe a fakezű Cecey. - Jó n ek ü n k a m ag y ar is! A m ire m in d en k i n ev etett. G ergely folytatta: - És m inden bajtól m egoltalm azlak benneteket... - A zér gyünnek, hogy oltalm azzan ak ! - rik o lto tt P ető G ásp ár. M indenki n ev etett, m aga a levélolvasó is. C sak Dobó állo tt kom oran. G ergely tovább olvasott: - Erre adom hiteles pecsétem et. Ha p ed ig nem engedelm eskedtek, a h atalm as császár h aragját vonjátok fejetekre, s akkor m ind magatok, m in d gyerm ekeitek valam ennyien h alá lla l p u sztu lto k el. A zért hát ne kem azonnal feleljetek! H aragos zúgás volt a felelet. - A te re m té sit a h a ta lm a s császárján ak ! Iszen csak ide gyűjjön!... Az arcok m egvörösödtek. A legjám borabb em b ern ek a szem e is t ü zet h án y t. G ergely v issz a n y ú jto tta a levelet a k a p itá n y n a k . A zajgás elcsöndesült. D obónak nem volt szüksége kőre álln ia, hogy k ilássé k a csoportból. M agas, öles em b er volt. E llá to tt m in d en k in ek a feje fölött. - ím e —m o n d o tta acélos, de k e se rű h an g o n —, ez az első és utolsó levél, am ely töröktől jö tt ebbe a v árb a, s el is olvasódott. M e g é rth e tté te k belőle, hogy m é rt jön. S zab ad ság o t hoz k a rd d a l és ágyúval. A k eresz té n y v érb en fü rd ő pogány c sá sz á r hozza rá n k ezt a szab ad ság o t. N em kell? H a nem kell szab ad ság , levágja a fejünket! H á t erre válaszoljunk. Ez a válaszom ! Ö sszegyűrte a levelet, és a p a ra s z tn a k az a rc á b a dobta. - Hogy m e rted idehozni, gazem ber?! É s a k ato n ák h o z fordult: - V a sa t a lábára! Tömlöcbe az alávalót! 4 (...)
Az őrök jelen téséb ő l bizonyossá vált, hogy a török vonul m á r E ger felé. Dobó új ő rség et re n d elt, s m eg p aran cso lta, hogy n e c sap ja n ak össze a török őrséggel, csak je le n tsé k ó rá n k in t a közeledését. A zu tán k ik ü ld te őket, és az asztalh o z ült.... 128
T
— A k irály h a d a k é t nagy sereg b en jön - fo ly ta tta Dobó ötven-hatvanezer, ta lá n százezer jól tá p lá lt és jól fizetett k ato n a. E gyiket vezeti M óric szászi herceg, a m á sik a t M ik sa herceg. A k irá ly b izo n y ára izén nekik, hogy ne v eszteg essék az időt, h an em siessenek. S m a m á r a n n a k a k é t tá b o rn a k a jelszava: Eger! (...) A te re m b en csend volt. M inden szem Dobón függött. - H a E ger elesik, u tá n a nem á llh a t m eg se M iskolc, se K assa. Az apró v á ra k a t le rá zza a török, m in t a diót. N incs többé ellen állás. És ak k o r M agyaro rszág o t b e írh a tja a tö rtén ele m a h a lo tta k könyvébe. K om or szem m el p illa n to tt körül, és fo ly tatta: - Az egri v á r erős, de o tt a szolnoki példa, hogy a falak ereje nem a kőben van, h an em a védők lelkében. O tt p énzen fogadott, idegen zsol dosok voltak. N em a v á ra t m en tek védeni, h an em hogy zsoldot k a p ja nak. I tt az öt p a tta n ty ú s kivételével m in d en em b er m agyar. I tt m in denki a h a z á t védi. H a v ér kell, vérrel. H a élet kell, élettel. De ne m o n d h assa a z t rá n k a jövendő nem zedék, hogy azok a m agyarok, akik 1552-ben itt éltek, nem érd em elték m eg a m ag y ar nevet. Az ablakon b e s ü tö tt a nap, és rá s u g á rz o tt a falon függő fegyverekre s a falak m e llett ru d a k o n álló p áncélokra. T ü n d ö k lö tt tőle a k a p itá n y aran y o s sisak ja is. G ergely m ellette állo tt. P illa n tá s t v e te tt az ab lak ra, a z tá n a szem éhez em elte a te n y e ré t, hogy a v ezérre n ézhessen. - A zért h ív a tta m össze k eg y elm etek et - fo ly ta tta Dobó - , hogy m in denki szám ot v eth essen m agával. A ki többre becsüli a bőrét, m in t a n em zet jövendőjét, n y itv a m ég a k ap u . N ekem férfiak kellenek. In k áb b kevés oroszlán, m in t sok nyúl. A kinek re sz k e t az in a a közelgő z iv a ta r tól, hagyja el a te rm e t, m ielőtt tovább szólanék, m e rt m eg kell e sk ü d n ü n k a v á r védelm ére olyan esküvel, hogy h a a z t m egszegi v alak i, m eg ne állh asso n h o lta u tá n az örök Is te n szem e előtt. F élren ézett, és v á rt, hogy m ozdul-e valaki. A te re m b en csend volt. N em m ozdult senki. A feszület m e llett k é t v iaszg y erty a állott. Az apród m eggyújtotta. Dobó tovább beszélt: - M eg kell e sk ü d n ü n k eg y m ásn ak az örök Is te n szen t nevével ezek re a pontokra... Egy ív p ap iro st v e tt fel az asztalró l, és olvasta: - Először: ak árm iféle levél jön eze n tú l a töröktől, el nem fogadjuk, h an em a község elő tt o lv a satlan u l m egégetjük. - így legyen! —h an g zo tt a terem b en . —Elfogadjuk! - M ásodszor: m ih ely t a török m egszállja a v á ra t, sen k i n ek i ki ne üvöltsön; b á rm it k iá lto z n á n a k is be, a r r a sem m in em ű felelet ne h a n gozzék: se jó, se rossz. 129
- Elfogadjuk! - H arm adszor: a v á rb a n a m egszállás u tá n sem m iféle beszélgető csoportosulás se k in t, se b e n t ne legyen. Se k e tte n , se h á rm a n ne sut togjanak. - Elfogadjuk! - N egyedszer: az a ltisz te k a h ad n ag y o k tu d ta nélkül, a hadnagyok a k é t k a p itá n y in tézk ed ése n élk ü l a csap ato k o n nem rend elk ezn ek . - Elfogadjuk! Egy érdes h a n g szólalt m eg F ügedy m ellett: - V alam it ide szeretn ék b etoldani. A szóló H egedűs volt, S eréd y n ek a h ad n ag y a . Az arca k i volt vörösödve. - H allju k —szóltak az a szta ln ál. - A zt ajánlom , hogy a k é t k a p itá n y viszont a h ad n ag y o k k al m indig egy érte lem b en intézk ed jen , v alah án y szo r úgy fordul a sor, hogy a k á r a védelem ben, a k á r m ás fontos in tézk ed ésb en a h ad n ag y o k közül csak egy is ta n á c sk o z á st kíván. - Az ostrom szü n eté b en elfogadom —szólott Dobó. - Elfogadjuk! —zú g ták r á m in d an n y ian . Dobó folytatta: - U tolsó pont: ak i a v á r m eg ad ásáró l beszél, kérdez, felel, vagy b á r m iképp is a v á r m e g ad ását a k a rja , h a lá l fia legyen! - H aljon meg! —k iá lto ttá k lelkesen. —N em a d ju k m eg a v árat! N em v ag y u n k zsoldosok! N em v ag y u n k szolnokiak! —h an g z o tt m indenfelől. Dobó le v ette az aran y o s sisakot. H osszú, szü rk e h a já t v ég ig sim íto t ta . In te tt a p ap n ak . B álin t pap fölkelt. S zin tén le v ette a süvegét, és fölem elte az a s z ta lon álló kis ezü stfeszü letet. - E sk ü d je tek velem - m o n d o tta Dobó. A te re m b en m in d en k i a feszü let felé n y ú jto tta a kezét. - E sküszöm az egy élő Isten re... - E sküszöm az egy élő Is te n re - h an g z o tt az ü n n ep i m orm olás. - ... hogy v érem et és életem et a h a z á é rt és k irá ly é rt, az egri v á r vé delm ére szentelem . Sem erő, sem fortély m eg nem félem lít. Sem pénz, sem íg é re t m eg nem tá n to rít. A v á r felad ásáró l sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. M ag am a t élve sem a v áro n belül, sem a v áro n k í v ül m eg nem adom . A v á r védelm ében elejétől végéig aláv etem a k a r a to m a t a n á la m n á l feljebb való p a ra n c sá n a k . Is te n engem úgy segéljen! - Ú gy segéljen! - zú g ták egy hanggal. - És m ost m ag am esküszöm — szólt Dobó, k é t u jjá t a feszü letre em elve. - E sküszöm , hogy a v á r és az ország v édelm ére fordítom m in den erőm et, m in d en gondolatom at, m in d en csepp v érem et. E sküszöm , 130
Ixogy o tt leszek m in d en veszedelem ben veletek! E sküszöm , hogy a v á ra t pogány kezére ju tn i nem engedem ! Sem a v á ra t, sem m a g a m a t élve m eg nem adom! Föld úgy fogadja be te stem et, ég a lelkem et! Az örök Isten ta sz ítso n el, h a e sk ü m et m eg n em ta rta n á m ! N em k é te lk e d e tt azon senki. L án g o lt m in d en k in ek az arca, m e rt tűz ég e tt m in d en k in ek a szívében. A Dobó esk ü jére m in d en k a rd k iv il lant. Egy lélekkel k iá lto ttá k : - E sküszünk! E sküszünk! (...)
41 ?, J • 1
2. 3. 4. 5.
Hogyan készülődtek a végváriak az ostromra? Mikor, és milyen körülmények között kezdődött az ostrom? Milyen külső és belső nehézségek akadályozták a vár védelmét? Olvasd el még egyszer a várvédők esküszövegét! Értelmezd! Milyen jellemvonásait ismerted meg a várkapitánynak?
Értelmezd Dobó István következő szavait: „...a falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében"]
V. H oldfogyatkozás Eger váránál a török állandó fenyegetó'zéssel, árulásra, megadásra való uszítással igyekszik demoralizálni a védőket. Erre válaszul 200 katona kiront. Iszonyú vagdalkozás után térnek vissza. A kinn rekedt tíz vitézt a török a védők szeme lá ttára kegyetlenül kerékbe töreti. Hegedűs hadnagy elégedet lenséget szít a kassai katonák között. Sárközi rajtakapja Hegedűs hadnagyot, am int a víztartón keresztül beve zeti a törököket. Szabályos tárgyaláson ítélkeznek a hadnagy és cinkosai fe lett.
7 (...)
—T ársaim - m o n d o tta komoly, szin te zord arccal. - A zért jö ttü n k össze, hogy H egedűs h ad n a g y n a k és tá rs a in a k az ü g y ét m egvizsgáljuk. A cselekedeteik a r r a v allan ak , hogy áru ló k . L elk iism eretesen m eg fog ju k óTíet ítélni. S in te tt, hogy a ra b o k a t vezessék eló'. G ergely fölkelt. — U raim — m o n d o tta —, én ebben az ügyben bíró nem lehetek. H arag o sa vagyok a v ád lo ttn ak . M en tsen ek föl a b írásk o d ástó l. M ekcsey is fölkelt. —É n csak ta n ú le h etek —m o n d o tta. —Bíró és ta n ú egy szem élyben senki se lehet. —Legyen ta n ú —felelték az a s z ta ln á l ülőTt.
G ergely távozott. M ekcsey k im e n t az előcsarnokba. Az őrök b ev ezették H eg ed ű st m eg a h áro m tá rs á t. És a tö rö k ö t is. H egedűs s á p a d t volt. A szem ét k ék g y ű rű k k ö rnyezték. N em m erte fölem elni a te k in te té t. Dobó csak őt h ag y ta bent. A tö b b it k ik ü ld ö tte. - H allju k —m on d o tta. —M i volt az a törökvezetés? H egedűs összeszedelődzködött, és sz a g g a to tta n m entegetődzött: - É n a törököt csak a v íz tartó b a a k a rta m becsalni. A v á r a t feladni nem a k a rta m . A v íz tartó nagy. K eskeny b e já ra to t ta lá ltu n k rajta. G ondoltam , az én érd em em lesz, h a m ag am p u sztíto k el ezern y i törö köt. Dobó v ég ig h allg a tta n y u g odtan. A tisz te k se k érd ez tek tőle sem m it. M ikor m á r nem szólt többet, Dobó fé lre á llítta tta , s b e h ív a tta egyen k é n t a legényeket. - M ink - m o nd o tta az első - nem te h e ttü n k egyebet, csak am it a h ad n ag y ú r p aran cso lt. N ek ü n k en g ed elm esk ed n ü n k kell, h a p a ra n csolnak. - M it paran cso lt? - A zt p aran c so lta, hogy állju n k a v íz tartó szélén, ő eg y p ár törököt hoz be. - M it m ondott, hogy m inek? - Hogy a v á r m e g ad ását m egbeszéljük. Dobó a h a d n a g y ra n ézett. H egedűs a fejét rá z ta . - N em igaz. H azudik! - Én-e? —szólt sértődve a legény. - H á t n em a z t m ondta-e a h ad n ag y úr, hogy a török m in d en jó t beszél? Dobó u ra m m eg sem m i jó t se, még csak o stro m p én zt sem a k a r adni. - H azu d ik - ism é telte H egedűs. B evezették a m ásik legényt.... - M iért voltatok a k ú tn á l? - T örököt v á rtu n k - felelte b ú san . - A zt m o n d ta a h ad n ag y ú r, hogy a v á r előbb-utóbb a török kezére kerü l, h á t jobb pénzen, hogysem vér á rá n . Bizonyos, hogy m eg h alu n k , h a nem ad ju k m eg a v á ra t. Dobó b eh o z a tta a h a rm a d ik leg én y t is.... - É n nem tu d o k sem m it —h eb eg e tt az. —C sak oda voltam rendelve a kúthoz, de hogy m iért, a z t n em tudom . - N em m ondta-e H egedűs h ad n ag y ú r, hogy jó lesz m egegyezni a törökkel? - De a z t m ondta. - M ikor m o n d ta először? - A nagy ostrom u tá n való estén . 132
- És hogyan m ondta? - H á t úgy m o ndta, hogy izé... hogy aszongya: m in k k evesen v a gyunk, azok m eg so k an v an n ak , s hogy lám , a többi v á r a t se le h e te tt m e g tarta n i, pedig ak k o r kétfelé já r t a török. - O strom pénzró l szólt-e v a la m it H egedűs h ad n ag y úr? - Szólt. A zt m o ndta, hogy d u p la zsoldot k ellen e k ap n u n k . - H á t a v árm e g ad ásró l m it m ondott? - A z t, hogy izé... hogy aszongya: a török így is, úgy is m egkapja, h á t jobb, h a m ég fizet is, m in tsem hogy a n y a k u n k is odaszakadjon. - És a legénység m it m o ndott rá? - S em m it. C sak úgy tű z m e llett b eszélg ettü n k , m ikor m á r a török bekiabált. - Tik nem k iá lto tta to k -e vissza? - Nem . C sak a h ad n ag y ú r beszélt v elü k éjjel. - H ogyan b eszélt velük? - Egy h asa d é k o n á t az O k ap u n ál. O d am en t, és b eszélt h áro m izrom ban is. - Törökkel? - Törökkel. - És m it m ondott, m ikor v isszatért? - Azt, hogy a tö rö k m in d en k it b á n ta tla n u l elbocsát, se n k it se v ág le. A k a s s a ia k n a k ezenkívül tíz-tíz a ra n y a t ad, és hogy a k é t b a sa p ecsétes levelet küld, hogy sza v á n a k áll. - H án y án h a llo ttá k ezt a legények közül? - V alam i tízen. - H á t m iért nem je le n te tté te k nekem ? N em m egesk ü d tetek -e, hogy a v árm e g ad ásró l nem beszéltek?! A legény h a llg a to tt. Dobó folytatta: - N em az le tt volna-e a k ö telesség tek , hogy azo n n al je le n tsé te k a h ad n ag y ú r beszédét?! - N em m ertü k . - Szóval: elszá n táto k , hogy a v á r a t török k ézre já tssz á to k . Kik egyeztek bele ebbe? A legény m ég h é t n ev et m ondott. A ztán m entegetődzött: - M ink, nagyságos k a p itá n y u ram , nem eg yezkedtünk, m in k csak en g ed elm esk ed tü n k . C sak a h ad n ag y ú r beszélt, m eg ő p aran cso lt. A fal egy ágyúgolyó ütó'désétól do b b an t meg. A r u d a k ra fü g g esztett páncélok m egzördültek. A falról egy csomó v ak o lat o m lott a padlóra. Dobó a b írá k ra nézett: - V an-e v ala k in e k v alam i kérdeznivalója? A b írá k szinte d erm e d ten ü lte k az a szta ln ál. V égre a közlegény bíró szólalt meg: 133
- A tíz legény beleegyezett-e abba, hogy a v á r a töröké legyen? A legény s á p a d ta n v o n o g atta a vállát. - A közlegény nem a k a r h a t m ást, csak azt, am it a tisztje. Több k érd és nem volt. - M ég a török v an h á tr a - m o n d o tta Dobó. —V ezessétek be. A török háro m szo r h ajo lt meg, míg az a s z ta l elé ért. O tt m eghajolta n m a ra d t. Keze a m ellén k eresztb en . - M i a neved? —k érd ez te Dobó. - Juszuf. - Ju sz u f, vagyis m a g y aru l József. Állj egyenesen! A török fölegyenesedett. K örülbelül h arm in cév es ak in d zsi volt. Zömök, izm os em ber. B elap íto tt o rra s a fején vörösló' seb fo rrad ás t a n ú sk o d o tt arról, hogy forgott m á r csatá k b an . A k érd ések re elm ondta, hogy tíz éve él M agyarországon, s hogy ott volt a falnál, m ikor H egedűs kiszólt a résen : - Hé, törökök! M elyitek é r t m agyarul? - H azu d ik - m orgott H egedűs. - Z oltay is b eszélt m indig a törökkel. - Én?! - h ö rk e n t fel Zoltay. - Igenis beszéltél. V alah án y szo r ostrom van, m indig k iab álsz n e kik. Zoltay d ü h éb en elh alv án y o d v a u g ro tt fel a székéről. - V izsg álato t k érek m ag am ellen —m o n d o tta. —N em ü lh e te k tovább a bírói székben. Hogy én m indig k iálto k egyet, am ik o r ütök, az m egle h et. De az csak káro m k o d ás. Az nem vétek! M icsoda beszéd ez?! Dobó csitíto tta: - M in d n y ájan tu d ju k ezt a szokásodat, és sen k i e z é rt tég ed meg nem szól. De m e rt h a ra g éb re d t b en n ed a v ád lo tt irá n t, fö lm en tü n k a b írásk o d ás alól. Zoltay m eghajolt, és k im en t. Dobó ú jra a törö k re n ézett. Az a z tá n tö rt m ag y arság g al elm ondta, hogy H egedűs az O k ap u n ál b eszélt egy agával, a z u tá n A rszlán béggel. A bégtől becsü letszó t k é rt biz to síté k u l és száz a ra n y a t. A zt m ondta, hogy bebocsátja éjjel az egész sereg et a v árb a; csak o tt ásasso n a k a p u m ellett, ahol a nagy rézdobot szo k ták verni. O (H egedűsre m u ta to tt) a z t m ondja, já r t egy éjjel a víz ta rtó b a n , s a la g ú tra a k ad t, am ely azo n b an a k a p u n á l be v a n omolva. Az om lásnál, a feje fölött h a llo tta a rézdobot szólani, s a k a to n á k lép é sé t is h a llo tta , h á t so k at á s a tn i nem kell. O éjjel tiz e n k é t ó rak o r v á rn i fogja őket. De arró l is k ezesk ed n iü k kell, hogy az O k ap u n ál álló k a ssa i k a to n á k a t nem b á n tjá k . M egegyeztek. Éjfélkor H egedűs lá m p á ssa l ve zette őket. A jan icsáro k , aszab o k és piadok k e v e rte n jö ttek . H áro m ezren in d u lta k a föld a la tti ú tra . A h a d többi része, is te n tu d ja, h á n y ezer, a k é t k a p u k in y itá s á t v á rta . H an em az tö rté n t, hogy H eg ed ű sn ek a lá m p á s a a v íz tartó s a rk á n á l a falb a ü tő d ö tt, és elalu d t. S ö tétség b en v ezet te az előcsapatot tovább. O tu d ta a já rá s t, de a n ag y vízm edence széle 134
keskeny. O tt ő a sö tétb en is boldogult, de az előcsapat, hogy egym ás u tá n tolongott, a vízbe csuszam odott. - N em tudsz-e arró l - k érd ezte Dobó —, hogy D ervis bég e lra b o lta az egyik h ad n a g y u n k fiát? - De tud o k —felelte a török. —K ét h é t ó ta m in d en s á to rb a n k eresik a gyerm eket. A bég k e re ste ti. E llo p ták tőle, vagy elszökött az ideérkezés u tá n h a rm a d n a p ra . Dobó H egedűsre n ézett. - N yom orult! - m ondotta. - H egedűs té rd re borult: - Irg alm azza n ak , könyö rü ljen ek rajtam ! - k iá lto tta . - M egtévedtem , elv esztettem az eszem et. - M egvallod-e m ag ad is, hogy a v á r a t az ellenség kezére a k a rta d ju tta tn i? - M egvallom .... A tá rg y a lá s nem ta r to tt tovább egy órán ál. A következő ó ráb an m á r o tt függött H egedűs h ad n ag y a v á r piacán egy gerendából h ev en y észett ak asztó fán . S F ügedy k ik iá lto tta a v á r népének: - így h a l m eg m in d en esküszegő, a k á r közem ber, a k á r tisz t, ak i a v á ra t a török kezére a k a rja ju tta tn i! A h áro m közlegénynek a fü lét csa p tá k el az ak asztó fa a la tt. A többi h e te t m egláncolt láb b al belső m u n k á ra ren d elték . A törököt úgy k id o b ták a várból a m ag as n y u g a ti falon, hogy nyakaszeg etten h u llt a tá rs a i közé. A v á r népe lá th a tta , hogy Dobó nem tréfál. (...) A törökök aknát ásnak. M ár a palotát lövik. Hordókból, rozséból, földből emelnek hegyeket a vár körül. Dobó jóformán egy órát sem alszik, m indenütt ott van. Az ellenség elfoglalja a szeglettornyot. De visszavetik a feltolakodókat a rájuk repülő égő szurkos és faggyús koszorúk. Erre fabástyát rak at az ellen ség. Gergely festékes zsindelyt, faggyút, szalonnát, szalmába pólyáit puskapo ros, kénes bögréket dobáltat a török emelte egyre magasabb hasábfa- és rőzsehalmok közé. Mikor aztán hangyaként lepik el az építményt a felfelé mászók, felgyújtatja a fabástyát. A hatás leírhatatlan. Máglyaként ég s a bögrebom báktól pukkadozik az ormótlan alkotmány. Pokoli a rém ület és ordítás a lán goló embertömegben. Helyette földbástyát építenek. Ezt látva, Gergely min den eldobott kacatból fegyvert készíttet. A tüzes hordók, a füstölő, sistergő, durrogó óriási kerék utcát nyit a falra kapaszkodók soraiban. Nyomában égő, rángatózó elevenek és holtak százai.
_ ji 0
1. Szerinted igazságosan folytatta le a bírósági tárgyalást Hegedűs ellen Dobó István? Bizonyítsd! 2. Hogyan harcolt Gergely a katonáival a Sándor-bástyán? Meséld el! 3. Mit készítettek a cserépbögréből? 4. Milyen eszközöket alkalmaztak még a várvédők a törökök ellen?
22 A rra a b o rzalm as o stro m ra h áro m n a p i h a lo tth o rd á s k ö v etk ezett. A dervisek és fegyvertelen aszabok h o rd tá k a h a lo tta k a t. E m ber em b eren h e v e rt a fala k alján . Az á rk o k b an a v értő l ak k o ra volt a sár, hogy néhol g eren d a p alló t te tte k á t ra jta , hogy já rh a ss a n a k . S a h o lta k k ö rü l szétszó rt és d ara b o k ra tö rt pajzsok, boncsokok, k a r dok, d árd ák , p u s k á k m indenfelé.... É jjel-nappal h o rd ta a török a h a lo tta it. C su p án a k ü lső v á r falai alól nyolcezer h a lo tta t k e lle tt elv in n iü k . C sak h a rm a d n a p ra tis z tu lt el az utolsó h a lo tt is, am ik o r m á r a hollók le-leszálló cso p o rtjait p u sk áv al k e lle tt e lriasztg a tn i. De b e n t is n ag y volt a veszteség. M árto n p ap az ostrom u tá n való délelőttön egyszerre h áro m száz h a lo tt fölött én ek elte el az Absolve Dominé-t. A h áro m száz h a lo tt o tt fek ü d t hosszú sorokban a közös sírgödör körül. K özépen B álin t pap egyházi ingben, feszü lettel, stólában. M ellette Cecey fejetlenül. Nyolc had n ag y . B alázs apród az anyjával, Szőr M áté, a m a k iá ri m olnár, G ergely, a feln ém eti kovács, G asparics, V as F erencné, B aloghné, asszonyok, leányok, m e g ism erh etetlen arcú, csonka és véres h a lo tta k n a k n ag y és csendes sokasága. N éhol csak egy fej. N éhol csak egy k ar. N éhol csak egy v éres ru h a s b en n e egy sark a n ty ú s csizm ás láb. (...) A következő n ap o n nem ág y ú szó ra v irra d ta k . A sáto ro k o tt fe h é rle t te k a halm okon és heg y o ld alak b an , de tö rö k ö t n em le h e te tt lá tn i. - V igyázzunk - m o n d o tta Dobó —, nehogy v alam i csel érjen b e n n ü n ket! S a föld színe a la tt az ü regekhez, fen n m eg a szakadékokhoz á llíto t ta az őrségeket. M ert nem igen le h e te tt m á r a fal te te jé n álln i sehol. A v á r olyan volt, m in t az e g é rrá g ta m a n d u la to rta . M agától is o m lott m á r néhol a fal, h a fölül rálé p tek . Ahogy nézegetik a török sáto ro k különös csen d esség ét és néptelenségét, egyszer csak a z t m ondja v alak i, úgy vélekedésképpen: —E lm entek... M in t a sebesen h arap ó d zó tű z a száraz av aro n , ism étlő d ik a szó sz a n a sz é t a v árb an : - E lm entek! E lm entek! S egyre hangosab b öröm m el: —E lm entek! Elm entek! A zonban a tisz te k se n k it sem e re s z te tte k ki a fala k közül. N apfölkelte u tá n neg y ed ó ráv al egy asszo n y t je le n te tte k az őrök. A fejére b o ríto tt fekete selyem feredzséről lá tsz o tt, hogy török asszony. 136
M a k iá r felől jö tt. Ö szvéren ü lt. A m ag as k á p á jú ny ereg b en elő tte egy kis m a g y ar gyerek. Az ö szvért a k a n tá r n á l fogva egy tizen ö t éves szerecsen fiú vezette. K ap u t nem n y ito tta k az asszony előtt. De hogy is n y ito tta k volna, h a k a p u nem volt? Az asszony belovagolt a k a p u m e llett a szakadékon. M ag y aru l nem tu d o tt, h á t csak ezt a szót kiálto zta: - Dobó! Dobó! Dobó a k ap u o m lad ék te te jé n állv a b á m u lt a város felé. A török nőt lá tta jönni. S a z t is m in d já rt gondolta, hogy az asszony a kis S zelim nek az anyja. M égis, hogy a nő az ő n ev ét k iá lto tta , le s á n tik á lt az om ladékról. Az asszony leb o ru lt a lábához. A zu tán ú jra fölem elte a fejét, s t é r den m a ra d v a n y ú jto tta feléje a m a g y ar gyerm eket. - Szelim! Szelim! —m o n d o tta a k é t kezét könyörgőn összetéve. A m ag y ar gyerm ek h atév esfo rm a volt. B a rn a arcú, kis, okos szem ű fiú. A kezében fából fara g o tt lo v acsk át ta rto tt. Dobó rá te tte a k ezét a fiú fejére. - Hogy h ín a k , fiam? - Ja n c sin a k . - H á t a m ásik neved? - B ojnem issza. Dobó az öröm től m egrezzenve fo rd u lt a S án d o r-b ásty a felé. - Gergely! Gergely! - k iá lto tta . —F u ssa to k h a m a r G ergely h ad n ag y úrhoz. De m á r ak k o r G ergely ro h a n v á s t ro h a n t a b ásty áró l. - Jan csik ám ! Jan csik ám ! —k iá lto tta könnyes szem m el. S m ajd m eg ette a gyerm eket. - J e r, anyádhoz! A török asszony tíz köröm m el ra g a d ta m eg a fiúcskát. M eg rag ad ta, m in t a sas a b á rá n y t. - Szelim! —k iá lto tta k ik a rik á so d o tt szem m el. —Szelim! L á tsz o tt ra jta , hogy kész sz é tté p n i a g yerm eket, h a a m a g áét meg nem kapja. Egy perc m ú lv a lobogó alsó szo k n y áb an s ie te tt É va a palotából. A feje a hom lok án á t be volt kötve feh ér kendővel, de az arca öröm től piroslott. K ézen f u tta tta m ag a m e lle tt a kis tö rö k gyerm eket. A kis Szelim a szokott török ru h á já b a n volt, s nagy k a ra j k aláccsal fu to tt Éva m ellett. M ind a k é t an y a k itá r t k a ro k k a l rö p p en t a m aga gyerm ekéhez. Az egyik a z t k iá lto tta : - Szelim! A m ásik a z t k iá lto tta : - Jan csik ám ! 137
S le té rd e lte k a gyerm ekükhöz. Ö lelték, csókolták. S a m in t a k é t asszony o tt té rd e lt eg y m ással szem ben, egyszer csak ö ssz ep illan to ttak , s k ezet n y ú jto tta k egym ásnak. 23 A török csak u g y an m egszökött. V arsányi, ak i az asszony u tá n egy ó rá ra je le n t m eg a v árb an , el m ondta, hogy a b a s á k m ég egy ostrom ot a k a rta k , de a jan icsáro k , m i kor ezt tu d a ttá k velük, a b a s á k sá to ra elé csap k o d tá k le a fegyvereiket. S dühösen k iálto zták : - N em h arco lu n k tovább! H a m in d n y á ju n k a t fe la k a sz ta tto k is, nem harcolunk! A llah nincs velünk! A llah a m ag y aro k k al van! Is te n ellen nem harcolunk! A hm ed p a sa o tt a sereg színe elő tt sírv a és a s z a k á llá t tépve szid ta Ali p asát. - A lávaló nyom orult! - ü v ö ltö tte a szem e közé. - Rossz ak o ln ak m o n d tad E ger v á rá t, ju h o k n a k a b en n ü k levő népet! M ost vidd a csá sz á r elé ezt a gy alázato t m agad! És csak a bégek közbevetődésén m ú lt, hogy a k é t p a sa össze nem v e re k e d e tt a h ad sereg színe előtt. A tisz te k között is n ag y volt a hiány. Véli b ég et ágyon v itté k el a h arctérrő l. D ervis b ég et is félig agyon v e rte n ta lá ltá k m eg éjjel a falak a la tt. O lyan elkeseredés v e tt erő t a török hadon, an n y i volt a tű z tő l s fegy v ertő l sebesült, hogy m ikor a p a s á k k ia d tá k a to p csik n ak a v isszav o n u lá s ra való p aran cso t, a többi m ég a reg g elt se v á r ta be. O tth a g y tá k a s á to ru k a t, poggyászukat, s ú tn a k ered tek m ég éjjel. V arsán y i sz a v á ra m ennyországi öröm szállo ttá m eg a várb eliek et. Az em berek tán co lta k . A sü v eg ü k et a földhöz csap k o d ták . A tö rö k lobo gókat k itű zték . Az á g y ú k at k ilő tték . M árto n p ap a m indig n á la levő kézi k e re s z te t az égnek em elte, s az öröm őrjöngő h a n g já n üvöltötte: - Te D eum laudam u s! S té rd re csuklott, földre b o ru lt, csókolta a k eresztet. S írt. A h a ra n g o t k iem elték a földből. A g eren d á t, am ely en függött, k ét oszlopra te tté k . A h a ra n g o t m eg k o n d íto tták . B im -bam -bim -bam L . szólt v íg an a h a ra n g , s ahogy M árto n p ap a piac közepén a k e re s z te t ta r tv a én ek elt, köréje té rd e lt a nép, m aga Dobó is. M ég a seb esü ltek is elővánszorogtak a zugokból és föld a la tti te r m ekből, s o d atérd eltek a többi mögé. (...) Absolve Dominé - Oldozz fel, Uram!; Te Deum laudamus! - Téged, Isten, dicsérünk! (latin himnusz kezdő szavai) 138
1. Bornemissza Gergely mindenütt ott van a védők között. Milyen tulajdonságai bon takoznak ki az ostrom alatt? 2. Dobó várkapitány bízik a felmentő sereg érkezésében, de fokozatosan meg győződik arról, hogy az nem fog megérkezni. Szól-e erről a várvédőknek? 3. Milyen kapitány Dobó István? 4. Mi a jelentősége az egri vár védelmének Magyarország és Európa szempontjá ból? Bornemissza Gergely küzdelmes ifjúsága idején kiváló személyek hatására formáló dott vitézzé. Állapítsd meg, hogy a felsorolt tulajdonságok közül melyik, mikor, hogyan mutatkozott meg: figyelmes, gyengéd, bátor, erős, vakmerő, hős, erős akaratú, tanult, határozott, kitartó, leleményes, megfontolt, hűséges, furfangos, jószívű, eszes!
&
Amit a műről tudnod kell!
K eletkezése és történ elm i hűsége • Az író 1897-ben Egerbe költözött, s itt írta meg két év alatt a regényt alapos kutatóm unka után. 1899-ben jelent meg a Pesti Hírlapban folytatásokban, majd 1901-ben könyv formájában. Három történelmi regénye közül az Egri csillagok előkészületére szentelte a legtöbb fáradságot. Különös gondot fordított arra, hogy a történelmi esemé nyeket pontosan elevenítse fel. Sok forrásm unkát használt. Elzarándokolt a regény helyszíneire, bejárta Budától, Szigetvártól, Egertől Erdélyig, Sopronig és Konstantinápolyig azokat a helyeket, ahol hősei megfordultak. Megismerkedett a törökök vallási szertartásaival, a korabeli életformával, az öltözködési, étkezési szokásokkal, a régi fegyverekkel. Valóságos alapja van például az egri nők legendás hősiességének, akik forró vizet, szurkot zúdítot tak a tám adókra a várfalakról. Legfontosabb forrásmunkája Tinódi Sebestyén históriás énekeinek gyűjte ménye, a Cronica. Ebben található a Buda veszéséről és Terek Bálint fogságá ról és az Egri históriának summája. Gárdonyi a regény megírásakor példát keresett a történelemben a hűség re, hazaszeretetre, kitartásra, s ezt az egri várvédők odaadó küzdelmével pél dázta. Ugyanakkor Gárdonyi m egm utatta a magyarok hibáit, bűneit is. A m a gyarok közt sok a széthúzás, az ellentét. A három részre szakadt országot még jobban megosztja a katolikusok és a protestánsok ellenségeskedése. Szegények és gazdagok közt is nehezen születik egyetértés. Gergőt a gyerekkori hőstette után többen is fiukká fogadják —Török Bálint, Dobó, Cecey és Gábor pap —, de később Cecey hallani sem akar arról, hogy Éva hozzámenjen a jobbágyfiúhoz. Tém ája • Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár 1552-es ostroma. M űfaja • Történelmi és ifjúsági regény. A regény címében a csillag az egyéni sors jelképe. Az egri csatában harcoló emberek sorsát m utatja be, akik reménytelen helyzetben vállalták a küzdelmet, és hősként jutottak el a győze lemig. A regény első címe Hold és csillagok volt, az alcíme pedig Gergely diák. Cselekménye a török időkben játszódik, s az egyik legfontosabb végvár, Eger 139
védelméről szól. Az ostrom történetét dolgozta fel Gárdonyi, Bornemissza Gergely ifjúságának és férfikorának történetébe szőve. S zerkezete • Az Egri csillagok öt fejezetből áll, ezek címe konkrétan vagy szimbolikusan utal az adott fejezet tartalm ára. Mindegyik önálló regényeim is lehetne. Metaforikus címnek vehető az utolsó, a Holdfogyatkozás, ami a török félhold fogyatkozására, pusztulására vonatkozik, ezzel is megelőlegezve azt, am it az olvasó a történelemből m ár tudhat: Eger megmenekül. Gárdonyi tu dós filológusként, kutatóként regénye után közölte a fellelt egri hősök névso rát, illetve egy szótárat, amivel a török szavak megértését könnyítette meg az olvasó számára. Cselekm énye • A regény cselekménye közel két évtizedet fog át: 1533-ban Dél-Bakonyból indul, s az 1552-es hatalm as túlerővel szemben aratott egri végvári győzelemmel zárul. I. Bornemissza Gergőt és Cecey Évát elrabolja Jum urdzsák, török dervis. Gergő az éjszaka folyamán megszökik Vicuskával. Dobó István a rablóvezér, Móré nyomán van. A kisfiú beszámolója alapján megtámadják a törököket, s kiszabadítják a magyar foglyokat. Gábor pap megkegyelmez Jum urdzsáknak, csak az am ulettjét, talizm ánját veszi el. Dobó Gábor papra bízza a kisfiút, hogy vigye el Török Bálinthoz Szigetvárba. Gergőt örömmel fogadja a várka pitány, s két fiával együtt neveli. II. Gergő és Gábor pap merényletet terveznek a szultán ellen, de egy jani csár agát vélnek a szultánnak a díszes öltözete miatt, s őt robbantja fel Gábor pap. Elfogják a papot. Gergő látszatra a magyarrá lett török, Tulipán foglya, s Hajván, egy hatalm as török felfigyel Gergőre. M egmutat neki egy köteg papi rost, melyeken a magyar végvárak alaprajzai láthatóak. Gergő félrevezeti a törököt, az egri vár alaprajzát elteszi. Budán találkozik Cecey Évával, aki örök hűséget esküdik neki. Török Bálint gyanakszik a törökre, s előérzete nem csapja be, a törökök elfoglalják Budát, s őt Konstantinápolyba hurcolják, a Héttoronyba vetik. III. Török Bálint Konstantinápolyban raboskodik. Mekcsey és Bornemissza Gergely a király seregébe készülnek, amikor Ceceyékkel találkoznak. Megtudja Gergő, hogy Vicuskát Fürjes Adámhoz akarják feleségül adni. Siet Gyalura, hogy megbizonyosodjon a lány érzéseiről. Végül úgy döntenek, hogy megszöknek. Kockázatos kalandra vállalkoznak öten: Bornemissza Gergely, Török János, Cecey Éva, Mekcsey és Matyi nevű kocsisa, Konstantinápolyba igyekeznek, hogy kiszabadítsák Török Bálintot. Olasz zenészként bejutnak a Héttoronyba, de nem sikerül kiszabadítani a hős Török Bálintot. A cigány Sárközi segít nekik elmenekülni. IV. M ár csaknem az egész országot elfoglalták a törökök. Évát Sopronban az álruhás Jum urdzsák keresi fel, gyűrűt akar venni. Vicuska elszólja magát, hogy a férjénél van. A félszemű dervis elrabolja Jancsikét, 6 éves kisfiúkat. Egerben a törökök tám adásra készülődnek. Bornemissza Gergely és barátja, Mekcsey is a várban vannak. A védők esküt tesznek, hogy a várat a végsőkig fogják védelmezni. A zsákmány közt egy török gyerekre akadnak. Jum urdzsák a talizm ánjáért cserébe Bornemissza kisfiát ajánlja, de Gergő nem hisz a tö röknek, m ert úgy tudja, hogy fia féleségével Sopronban van. V. Éva megtalálja Eger várának térképét és a gyűrűt, majd Miklós diák kal Egerbe megy. Megpróbálnak bejutni egy alagúton keresztül, de törökök 140
bukkannak rájuk. Miklós diák úgy tud megszabadulni tólük, hogy önfeláldozó módon felrobbantja a lőszertárakat. Hegedűs föl akarja adni a várat, de Sárközi leleplezi az árulót, akit kivégeznek. Bornemissza elhiszi, hogy fia Jum urdzsáknál van, mivel egyik alkalommal a török bedobja Jancsika kard ját. Dobó felajánlja Jum urdzsáknak Jancsikáért a talizm ánt, de a kisfiú már megszökött a töröktől. Bornemissza Gergő robbanószereket készít. A szeptem ber 11-étől többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök is súlyos emberveszteségeket szenved nek. Éva bejut a várba, de Dobó arra kéri, hogy tartsa titokban a kilétét férje előtt. Elérkezik az utolsó nagy csata. A várvédők felkészülnek a legrosszabb ra. Ádáz küzdelem folyik a magyarok és a törökök között, nemcsak az egri férfiak harcolnak, hanem az egri nők is kiveszik részüket a küzdelemből. Végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Eger felszabadul. Egy török asszony visszahozza Bornemissza Jancsikát, Éva pedig a török gyereket adja vissza anyjának. Egész Európa ünnepli a hős várvédőket. A cselekm ény s zá la i hol szétválnak egymástól, hol összefonódnak. A cse lekménynek hol Gergely, hol Éva áll a központjában. Gergely a hazáért h a r col, Éva a gyermekükért. De m iután Éva bejut a várba, a két ügy elválasztha tatlanul összefonódik: m indketten harcolnak a vár fokán, és mindketten tu d ják, hogy a győzelemtől családi boldogságuk is függ. A hazaszeretet és a szülői szeretet egymást erősíti, a magánérdek és a közérdek egy és ugyanaz lesz a Bornemissza család számára. V isszatérő m otívum ok • A regényben visszatérő motívumok figyelhetők meg. • Ilyen az ismétlődő fogság és szabadulás. Gergő és Éva már az első lapokon Jum urdzsák fogságába esik, de ham arosan kiszabadulnak. Fiukat, Jancsit is Jum urdzsák ejti foglyul, és a könyv végén a kisfiú is megszabadul. Török Bálint fogsága nagy veszteség a nemzetnek. • A rabság és szabadság gyakori szembeállításával érezteti az író, hogy a szabadság a legdrágább kincsünk. A hősök egyforma elszántsággal harcol nak az egyéni és a nemzeti szabadságért. Hősök azok, akik a nemzeti szabad ságért az egyéni szabadságot is föláldozzák. Török Bálint inkább a rabságot választja, mintsem a töröknek szolgáljon. • Az egyén i és a közös szabadság gondolata szerencsésen találkozik a regény végén: a török elvonul Eger alól, s a két gyermeket visszacserélik. Eger várát sikerült megvédeni, s újra együtt van a Bornemissza család. V isszatérő m o zza n a t • A bátorság. Dobó István arra tanítja a gyermek Gergőt, hogy legfontosabb a bátorság. Gergely felnőtt hadnagyként ezt mond ja: a buta ember azért bátor, m ert nem érti a halált, az okos pedig azért bátor, mert érti. A bátorságra azért van szükség, mert Egernél kétezer magyar áll szemben kétszázezer törökkel. A túlerőt csak a bátorság és az okosság ellen súlyozhatja. A z előjelek, véletlenek, tá rg ya k szerepe • Az előjeleknek, véletlenek nek óriási szerepük van a regényben. Ha az egriek győzelmétől pergetjük viszszafelé az eseményeket, akkor világossá válik, hogy mennyi előjel található a 141
cselekményben. Ahogy a szereplők színre lépnek, ez m ár sejteti későbbi sorsu kat. A cigányasszony jóslatában például benne rejlik Gergely sorsa, és az ese mények igazolják is a jóslatot. Baljós vagy szerencsés előjelként bizonyos tárgyak is végigjárják a maguk regénybeli útját. Legnevezetesebb a sok bonyodalmat okozó Jumurdzsákgyűrű, a sorsdöntő kard, amit Gergő Dobótól kap. A szereplők jellem zése • Gárdonyi sok-sok alakot, hőst vonultat fel, hogy az egriek hőstettét a jellemábrázolás eszközeivel valóságszerűen, fejlődésben ábrázolja. A regényben számos történelmi név szerepel, Tinódi Sebestyén köl tő is megjelenik; Török Bálint udvarában lantkísérettel énekli a mohácsi vész ről szóló históriás énekét. Fontosabb szereplők: Bornemissza Gergely, Török Bálint, Dobó István, Cecey Éva, Jum urdzsák. M ellékszereplők: Cecey Péter, Gábor pap, Sárközi, Mekcsey, Hegedűs, Varsányi stb. Jellemző a regényre, hogy nemcsak aszerint oszlanak a szereplők jókra és rosszakra, hogy magyarok-e vagy törökök. A belső ellentétek is nagyok: a ka tolikusok és protestánsok hitvitái megosztják az országot. Szegények és gaz dagok közt sem könnyen születik meg az egyetértés. Eger védelmében Dobó István, a kapitány a tek in télyt képviseli, helyette se, Mekcsey az erőt, Gergely pedig az észt, a furfangot: ő ismeri legjobban a török sereget, s új fegyvereket talál föl ellenük. ■ B ornem issza Gergely: történelmi alak, az eseménysor középpontjá ban áll. Még gyermek, amikor a könyv első lapjain megismerjük, és mint Eger várának főkapitányától búcsúzunk el tőle. Jellemének fejlődését végigkísér hetjük az első gyermeki hőstettől a tudatos helytállásig. Meg kellett küzdenie a felemelkedésért. A bátor és leleményes mezítlábas kisfiú Dobót választja példaképének, amikor az karddal jutalm azza meg: „Az a fő, hogy ne féljen a legény!” Török Bálint udvarában elsajátítja a kor műveltségét, a vitézi tudományokat, s né metül, latinul, sőt törökül is megtanul. Mint felserdült ifjú részt vesz a szultán elleni merényletben, majd m ár mint férfi körültekintően megszervezi Török Bálint kiszabadítására a konstantinápolyi utat. Ebben az időben is m ár a Hazáért! és Az a fő, hogy ne féljünk sohase! jelszavak irányítják tetteit. Később, az ostrom elején a vitézi rangra jutott Gergely török elleni merész rajtaütéseit csodáljuk meg. így lesz önfeláldozó hazaszeretete, akarata és bá torsága révén a vár esze, a várvédők egyik vezéralakja; a helyzetek gyors fel ismerője, pusztító, újszerű, pánikot keltő harci eszközök feltalálója, aki sze mélyesen irányítja saját gyártmányú hadi eszközeinek felhasználását. Hűséges azokhoz, akik vitézi ú tját egyengetik (Török Bálint, Dobó István). Megveti a megalkuvókat, a gyávákat és az árulókat. Kérlelhetetlen az ellen séggel szemben, de magával szemben is, ha a hazáról van szó. Gyengéd apa és férj, emberséges a török gyerekkel. Alakjában a hős és az ember mindennapi vonásai keverednek. ■ Dobó István: a legfontosabb jellemvonásai már a regény elején kidom borodnak: a hősiesség és a könyörtelen törökgyűlölet. Török Bálint egyik vité zeként ismerjük meg. Alakja valóban az ostrom napjaiban magasodik ki. Igazi várkapitány, mindenre elszánt. Rendíthetetlen hite, hogy meg tudják védeni 142
a várat, katonáira is átragad. Folyamatosan alkalmazkodik a változó viszo nyokhoz. Ahol kell, keményen fegyelmez, ahol kell, jutalm az, ahol kell, könyörtelenül elfojtja az ellenkezést (az áruló Hegedűs esete). A hadi tudományokat, embereit, de az ellenségeit is jól ismeri. Higgadtsága menti meg a várat az első ostrom végén. Megértő, az ostrom előtt elküldi apródjait a várból, együtt érez a sebesültek, az özvegyek fájdalmával. O a vár lelke, mindenhol ott van, alig alszik, alig eszik, testi épségét nem kímélve veszi ki részét a falak védelmében, aminek során meg is sérül. A regény végén elnyeri jutalm át, és elégtételt is vehet. Jutalm a: a többszörös túlerőben lévő török sereg nem tudja bevenni a várat. Az elégtétel: felmentését kéri kapitányi tisztéből azért, m ert a király nem volt hajlandó segíteni Eger várának megvédésében. ■ Cecey Éva (Vicuska): Éva is fejlődő jellem. Cecey Péter dunántúli ne mes úr lánya. Apró gyermekkorától játszótársa volt a két évvel idősebb sze gény árva fiúnak, Gergőnek, s később jó ideig együtt is nevelkedtek. Aztán útjaik szétváltak, Gergő Török Bálint apródja lett, Cecey Éva pedig gyönyörű lánnyá felnővén az özvegy Izabella királyné udvarába került. Itt szülei férjhez akarták adni Fürjes Adám hadnagyhoz. Mivel Vicuska és Gergő még gyer mekkorukban hűséget esküdtek egymásnak, a nem kívánt házasság elöl meg szökött, s Gergővel rövidesen megesküdtek. Férfinak öltözve, és nászút gya nánt ötödmagával megjárták Konstantinápolyi, hogy megkíséreljék a rab Török Bálintot kiszabadítani, de sok kaland árán maguk is épp hogy csak ép ségben jutottak haza. M iután Jum urdzsák, a gyűrűjét hajszoló török dervis elrabolta Jancsikét, a török ostromtól fenyegetett Egerbe ment, újra férfiruhát öltött, s kalandos földalatti úton bejutott a várba. Az ostrom legnehezebb napjait élte át, maga is harcolt a hős egri asszonyokkal a török elvonulásáig. Végül visszakapta gyermekét, és férjével is boldogan ölelkezhetett össze. Amilyen eszményi dalia Gergely, éppolyan hibátlanul szép, szerelmes és hőslelkű leány, majd asszony Cecey Éva. ■ Jum urdzsák: török janicsár aga (később dervis, majd bég). Jellemző alak a török táborból. A maga módján hős, aki eszményeiért harcol, de jelle mében sok elítélhető vonást fedezhetünk fel. Célja elérésében nem válogatja az eszközöket. Kegyetlenkedik a magyar foglyokkal, s ha kell, még gyerekeket is rabol. Kétszínű: megalázkodva könyörög az életéért, de amikor szabadon engedik, gyűlölettel, bosszúra éhesen fordul megmentője ellen. A talizm ánja bűvös erejében vakon hívő Jum urdzsák igazi megtestesítője a fosztogató, első sorban anyagi érdekekért harcoló hódítóknak, a Magyarországot leigázni ké szülő ellenségnek. S tílu s a • Gárdonyi Géza írói nyelve egyszerű és bárki számára érthető. Mondatai nem hosszúak, nem bonyolultak, hanem tömörek, takarékosak. Az események általában nem a leírásokból, hanem a szereplők párbeszédéből de rülnek ki. Az írói stílus a több mint 500 évvel ezelőtti viszonyokat érzékelteti. Csak olyan kifejezéseket használ, amelyeket m ár az 1500-as évek közepén is hasz náltak. A term észeti képek festésével, leírásokkal teszi Gárdonyi hangulatos sá írását. A tájleírást sokszor a szereplők lelki állapotának megrajzolására is
felhasználja. A népmesék, népdalok egyszerűségét idézi a regény kezdete. Gárdonyi annak is megtalálja a módját, hogy a humor színeit is megvillantsa helyenként. Bölcs közmondásokkal is találkozunk a regényben: Az okos ma darász annak a madárnak sípol legszebben, amelyikre legjobban fáj a foga; Aki bátor, az az erős; Aki erős, könnyen is győz; Ha félsz, nem élsz!; Minden csomónak megvan a maga oldója; Akinek a szekerén ülsz, annak a nótáját fúj jad. A regény stílusában szerencsésen egyesül a honvédó' harc dicsőségét érez tető emelkedettség és az olvasmányos egyszerűség. Az író azt a műfajt válasz totta, amelyet megfelelőnek vélt, hogy kora társadalm ának bem utassa az ál dozatos hazafiság példáját, s a dicső régm últat valóban csillagként, példakép ként állítsa saját korának emberei elé. A m ű jelen tő ség e • A regény a XVI. század török elleni honvédő harcok egyik legragyogóbb hőstettét ábrázolja, azt, hogy az egri végvár egyszerű vité zeinek áldozatkészsége, hazaszeretete hogyan vetett véget a török terjeszke désnek. Nemcsak Eger várát, hanem az egész keresztény Európát védték a tö röktől. Mindezt akkor, amikor az országot a végpusztulás fenyegette, az oszt rák császár, a nemesi vármegyék és a főnemesség, a püspökök csak szemlélői a magyar nép élethalálharcának. Az iszlám hódítás veszélye m iatt az egri diadalnak óriási fontosságot tu lajdonított a korabeli európai közvélemény. Az Egri csillagok a h o n v éd elem és a h a z a s z e re te t regénye. Ez az érze lem hatja át a regényt, ez vezérli Eger védőit a küzdelemben. A hazaszeretet főleg a szereplők tetteiben nyilvánul meg. Szavakban Dobó István esküje fo galmazza meg legpontosabban.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Melyik történelmi korban játszódik a regény? Mutasd be röviden ezt a kort! Mit jelent a regény címe? Sorold fel a fontosabb fő- és mellékszereplőket! Állítsd össze a regény szerkezeti vázlatát! Mikor, és hol játszódnak a fejezetek cselekményei? Hány napig tartott az ostrom? Sorold fel az ostrom legkiemelkedőbb eseményeit, a csata színhelyeit! Kik voltak a vár belső ellenségei? Kik gátolták, és kik segítették Bornemissza Gergely felfelé ívelő útját?
Jellemezz egy tetszés szerinti szereplőt!
%
Irodalomelméleti ismeretek
A regény • Rendszerint hosszabb időszakot felölelő, szerteágazó cselekményű, számos szereplőt (fő- és mellékszereplőket) bemutató mű, az epika vezető műfaja. A regény meghatározott térben (regénytér) és időben (regény idő) játszódik. Formája elsősorban próza. Jellemzője a nagy terjedelem. A re gény kifejezés a rege szóból ered. A szót Szemere Pál alkotta a magyar nyelv újítás idején, és Jósika Miklós terjesztette el. Azt megelőzően a román elne 144
vezést használták, amely a francia román szó átvétele volt: így nevezték azo kat a nem vallásos tárgyú, terjedelmesebb, szórakoztató prózai műveket, am e lyek nem latin nyelven íródtak, hanem a nép nyelvén. Témájuk szerint beszélhetünk történelmi, társadalmi, kaland- stb. regényről. A tö rté n elm i regény • Több, mint 200 évvel ezelőtt alakult ki Angliában. Regényműfaj —rendszerint prózai, epikai mű —, amely a múlt valamely lénye ges éseményét, a történelem egy fordulópontját jeleníti meg, azaz a múltból merít, s a m últat jeleníti meg. írója forrásokat tanulmányoz és hiteles adatok felhasználásával eleveníti meg a történeti légkört, amelyben a cselekmény játszódik. Történelmi hűség és képzelőerő az a kettős követelmény, mely vezeti az írót, az író világnézete, történelemszemlélete rányomja bélyegét művére. Megidézi a kor emberének legfőbb dilemmáit, az adott történelmi folyamat lényegét. Hősei a felemelkedni vágyó, történelembe beleszólni akaró emberek ízlését, vágyait és öntudatát fejezik ki. A történelmi regény főhőse rokonszenves hős. Egyéni küzdelme kifejezi egy egész közösség harcát. Kifejezi például a nemzet ellenállását egy idegen hódítóval szemben. Mondanivalója legtöbbször igen időszerű, a kortárs olva sóhoz szól burkolt formában: a történelmi példát az író okulásra használja a jelen társadalm a számára.
A KURUC KOR KÖLTÉSZETE y\ota. кем,! A v it é z i k ö lte m é n y e k , b u jd o só - é s s z e g é n y le g é n y -é n e k e k ö s s z e s s é g é t n e v e z z ü k k u r u c k ö lté s z e tn e k . E red etileg a kuruc szó k e re sz te st je len t. A k e re sz t jelével harcoló és a török k iű z é sé é rt fegyvert fogó k a to n á k a t n ev ezték így. Később, am ikor az o sztrák o k h a d já ra to k a t in d íto tta k az o rszágban, s a törökök elk erg etése h e ly e tt a m a g y ar fa lv a k a t p u s z títo ttá k és a p ro te stá n so k a t üldözték, a kuruc szó je len té se m egváltozott. A földönfutóvá le tt vég v ári k ato n ák , h ajd ú k , az üldözött p ro te s tá n s p réd ik áto ro k , a földjükről elm en ek ü lt p araszto k , bujdosó szegénylegények n ev ezték így m ag u k at. Az ő ajk u k o n te rje d te k tovább és sz ü le tte k az újabb k u ru c énekek. M ivel az én ek ek szerzőit nem ism erjü k , s a dalok sokáig íra tla n u l te r jedtek szájról szájra, a k u r u c k ö lté s z e te t a n é p k ö lt é s z e t részén ek te k in tjü k . K o r s z a k a i • A k u ru c kor a XVII. s z á z a d h a tv a n a s é v e it ő l a XVIII. s z á z a d k ö z e p é ig terjed ő időszak. H árom nagyobb egységre b o n th a tó a tö rté n e lm i esem én y ek kronológiája alap ján : 1. 1 662-17 0 3 , 2. 1703-1711, a szab ad ság h arc ideje, 3. 1711-től a s z á z a d k ö z e p é ig . A vitézi kö ltészet Zrínyi fellépésével egy időben új v irág z ásn ak in dult, s a törökellenes gyűlölet m ellett később egyre in k áb b h an g o t k a 145
p o tt b enne a H absb u rg -terjeszk ed és elleni tilta k o zás is. A XVII. sz á z a d 70-es é v e itő l a XVIII. sz á z a d k ö z e p é ig ta rtó k o rszak tö rté n e lm i-tá r sad alm i esem ényeit v égigkísérte egy m eglehetó'sen bő á ra d á sú , főként n év telen szerzőktől szárm azó, k ézirato s énekeskönyvekben terjed ő és fennm aradó, ren d k ív ü l v áltozatos m ű fajo k at létrehozó költészet. A k u ru c kor a Bocskai felkeléssel kezdődik (a k u ru c k ö ltészetn ek ek k o r m ég kevés n y o m át találju k ), Thököly Im re szab ad ság h arc áv al lobban fel ú jra, m ajd a XVIII. század elején II. R ákóczi F eren c szab ad ság h arcáv a l bontak o zik ki, és a bujdosók tö rtén eté v el, T örökországban é r végét 1758-ban, am ik o r M ikes K elem en az utolsó levelét m egírja. M ivel a H absb u rg o k k ím életlen ü l ü ld ö zték a p ro te stá n so k a t, a k u ru c m ozgalom nak és k ö ltészetn ek k ezd e tb en p ro te s tá n s felekezeti jellege volt. A versek je len té k en y ré sz é t p ro te s tá n s papok írtá k , de ezekben a vallásos szín ezetű -alk o táso k b an is kifejeződött a Bécs elleni harcos állásfoglalás. A török kiűzéséig (1699-ig) á llan d ó an szü le tte k újabb törökellenes vitézi énekek, később azo n b an ezek ö sszeolvadtak a k u ru c kö ltészettel, m in t ahogy a volt végvári k a to n á k is tö bbnyire k u ru co k k á le ttek . A k u ru c vitézi k ö ltészet a R ákóczi-szab ad ság h arc éveiben b o n tak o zo tt ki a leggazdagabban. K ét ág a v an e kor költői term ésén ek : az egyikben a győzelem és reménység h an g ja zeng, a m á sik b an a vereség és a k iábrán du lás fá jd a lm a szólal meg. M indezeket összegezve négy fő egységre o sztju k a k u ru c k o r iro d al m át: 1. S z e g é n y le g é n y -é n e k e k - a XVII. század közepén és végén - a Thököly-felkelés előtt, a la tt és u tá n . 2. K u ru c k ö lté s z e t - a R ák ó czi-szab ad ság h arc a la tt. 3. B u jd o s ó é n e k e k - a szab ad ság h arc b u k á s a u tá n . 4. A szám ű z ö tt k u r u c ír á s tu d ó k ir o d a lm i m ű k ö d é se . M ű fa jo k • A k o rszak költészete v álto zato s m űfajú. N em csak a k u ru c k ö ltészetre, az egész k o rsz a k ra á lta lá b a n jellem zőek az aláb b i m űfajok: • szerelm es dalok, • toborzók, tánc-, k ato n ad alo k , • alk alm i dicsőítő, b ú csú ztató , sirató én ek ek (latin u l is), • csúfolódó én ek ek (pl.: asszonycsúfolók), • tréfás-m o ralizáló énekek, illetve feddőénekek (pl.: a részeg esek ről, fukarokról), • buzdító énekek, p o litik ai v ersek (törökök, n ém etek ellen), • gyászénekek (az országot, egy-egy te le p ü lé st sira tó énekek), • bujdosó, búcsúzó énekek. K é z ir a to s d a lo s k ö n y v e k • A m űvek egy ré sz é t k ézirato s dalos könyvek ő rizték m eg (Thoroczkai Zsigm ond énekeskönyve, 1695 u tá n , 146
Szentesi-cLaloskönyv, 1704 körül, Furuglyás-énekeskönyv, 1764 körül). K éziratos fo rm áb an te rje s z te tté k őket, és legtöbbjük teljes m é rték b en folklorizálódott, a n ép k ö ltészet részévé lett. . A ku ru cság , „kurucosság” a tá r s a dalom különböző szin tjein összefonó dott az ellen állás, a függetlenség, a szabadság és nem u to lsó so rb an a m a gyarság, a hazafiság fogalm aival. N ém i vallásos szín ez etet is k a p o tt (kuruc—la banc, p ro te stá n s-k a to lik u s), m ely te r m észetesen nem m in d en esetb e n valós szem beállítás. A k u ru c k ö ltészet folklorizálódása, Pankotai Sándor: Kuruc vitéz, stilisztik ai és form ai sajáto sság a i és 2011 m eghatározó, a szövegek ta rta lm á b a n m egnyilvánuló érté k ren d je, eszm eisé ge okán m á r a XIX. század b an iro d alo m tö rtén eti jelen tő ség ű v é vált. A reform kor ro m a n tik u s költői e kor k ö ltészetéb en v élték felfedezni a m ag y arság valódi, ősi k ö ltészetét. A versek, dalok ta rta lm á b ó l k ö v et k e z te tte k többek között a m agyar karakter alap v o n ásaira. Bizonyos értelem b en a k u ru c k ö ltészet egyfajta m isztifikációját h a jto ttá k végre, m elyre a k é t k o rszak p á rh u z a m a i is okot szo lg áltattak . A k o rszak „mitologizálódása”, h ero izáló d ása m á r a R ákóczi-szabadságharc b u k á sa u tá n m egkezdődött. H a tá s a • A nem tu d a to s m isztifikáció m e lle tt v o ltak k ísé rle te k a tudatos h am isításra is. A leg ism erteb b „késő k u ru c ” költő, a tö rté n e tíró és politikus T h a ly K á lm á n (1839-1909), ak i az á lta la g y ű jtö tt k u ru c kori versek m e llett közölte s a já t m űveit. E k k o r az ak tív H absburggyűlölet ú jra felszínre h o zta a k u ru c k ö ltészetet. O volt a Rákóczi-kor tö rté n e té n e k legnagyobb k u ta tó ja . A b alla d á k és dalok, am ely ek et ő a „nép ajk áró l” je g y zett le, búsongó zenéjü k k el c sa k h a m a r oly n ép sze rű ek lettek, m in t Petőfin kívül sem m i m ás költői alkotás, iskolát alap íto t ta k , többen u tá n o z tá k h a n g ju k a t. T haly h a lá la u tá n k id e rü lt, hogy a legszebb, a leg n ép szerű b b k u ru c k ö ltem én y ek n em a XVIII. századból valók, h an em m ag a T h aly K álm án k ö ltö tte őket. De az u tó k o r sem m i lyen te k in te tb e n sem íté lh e ti el őt ezért. T h aly n ak sem m i egyéni előnye nem sz á rm a z o tt abból, hogy v erseit nem s a já t neve a la tt a d ta ki, ellen kezőleg: v an v alam i m élyen alázato s, középkorias vonás ab ban, hogy a szem élyes dicsőségről lem ond, hogy g én iu sza legjava a lk o tásaiv a l is im ád o tt tö rté n e lm i id eálján ak , R ákóczinak a dicsőségét szolgálja. „Verseinek olyan történelm i igazságuk van, m int a jó történelm i regény nek, am ely sokkal több, egészebb, m egközelíthetőbb történelm i igazságot m ond el a korról, m int a z adath alm ozó tudom ányos m unkák töm ege... 147
Ha Thaly versei nem is igazi kuruc kori költemények, Thaly m egírta azokat a verseket, am elyeket egy egykorú költőnek kellett volna meg írnia, ha a k a d t volna abban a z idő ben egy Thalyhoz hasonló arányú tehetség. ” (Szerb A ntal) A későbbi korok m ag y ar iro d alm áb an leginkább Kölcsey F erenc, A rany Pataky László: Kútnál (Kurucok), Já n o s lírá já ra h a to tt a k uruc 1884 k ö ltészet. T h aly v ersei n ag y h a tá s sal v o ltak A dy E n d rére, töm ör, expresszív s tílu sá v a l ú jíto tt. Ady szíve sen v e rse lg e te tt kurucos, te h á t th a ly s m odorban.
CSÍNOM PALKÓ (részlet) C sínom Palkó, Csínom Jan k ó , C sontos kalabérom , Szép selym es lódingom , D ali p á r pisztolyom . N osza ra jta , jó k ato n ák , Igyunk egészséggel! M enjen tá n c b a ki-ki k ö ztü n k Az ő jegyesével!
E lfáraszto tt, elb ág y aszto tt D ióverő pózna. (...)
Toldott-foldott, tetv es-rev es M inden p o rték ája, K a lap ján ak nedvessége, Lefügg k alim ája. (...)
N e bán k ó d jék senki kö ztü n k , M enjünk az Alföldre, M eg ro n tatik k ezü k á lta l Az labonc ereje! S zabad n ek ü n k , jó k ato n ák , T isza-D u n a közi, L aboncságnak m e rt nincs so h u lt O tta n sem m i közi. D aru láb ú , sz a rk a o rrú N yom orult ném etség F u t elő ttü n k , re tte g tőlünk, N yom orult nem zetség! G örbe h á tú , m e rt lenyom ta F ü stö s m oskotéra, 148
De gyűlölöm, m e rt nyom orú M égis kevélységre, % L ádd, m ajd feldől, m égis in d u l M agyarok vesztére. K icsírázo tt eb -ag y ara Az m ag y ar cipóra, De m egváslik foga bele, L észen m ég oly óra! (...) R ajta, M iska, ra jta Az tü z es labancon! M ienk leszen az n y ereség M ind, az d erék harcon.
Pankotai Sándor: Ütközet, 2011 De m indezek fegyverekkel N em érn ek egy p én zt is, H add el, vedd el az szab ly áját, Ü sd le az fejét is!
H á tá n cifra farkasbó're, K u rta kis dolm ánya, N y ak áb an függ gyönggyel fűzött C sontos k a lab éra.
(...)
Az vitéz k u ru c n a k V an szab o tt dolm ánya, S a rk a n ty ú s csizm ája, F utó p arip ája. Az gyalog k u ru c n a k V an frissen já rá sa , M int P elag u s lónak, V an sebes fu tása. V itéz k arja ; lá b aib an K arm azsin csizm ája, G yönggyel fű zö tt az bocskora, E züstös kapcája.
F ényességgel m ind b erak v a A ran y as szablyája N y u sz tta l b é lle tt az süvege, C sillagos forgója... P aty o la t az k uruc, Gyöngy az felesége, H etes vászon az laboncság, Köd az felesége. (...)
Az laboncság ta k aro d jék N em es országunkból, Hogy v ég tire szalag szíjat Ne fogjunk hátakból!
kalabér - karabély (rövid csövű puska); lóding - puskaporos tarsoly; labonc - labanc, Habsburg-zsoldban szolgáló német katona; moskotér - muskéta (hosszú csövű pus ka); kicsirázott eb-agyara - ahogy a növény csírája, úgy nőtt ki az agyara; dolmány 149
- testhez álló, csípőig érő, zsinóros kabát; Pelagus - Pegazus, a költészet szent lova; kar mazsin - sötétpiros; kapca - a bocskor betétje; hetes vászon - csak hetenként váltott, tehát szennyes vászon
Amit a műről tudnod kell! A kezdeti kuruc lelkesedés terem tette meg a vitézek táncdalait. Ilyen a Csínom Palkó, mely a kuruc katonaélet képeinek laza sorozata. Ebből az énekből a vidám bizakodás, a győzelmi reménykedés s az ellenséget megvető hetyke fölény árad. S zerkezete • A dal 39 strófájában tulajdonképpen egyetlen ellentét bon takozik ki. Négy részre tagolható: I. b evezető szakasz: 1-4. vsz.: Az első négy versszak a kurucok szépsé gét, vitézségét dicséri, a táncba szólítás után az indulóban levő vitézeket ser kenti; II. labanccsúfoló rész: 5-14. vsz.: majd tíz strófán keresztül a daru lábú, szarkaorrú nyomorult németséget csúfolja; III. a kurucok vitézsége: 15-25. vsz.: a kurucok harci dicsőségének em léke szólal meg, később egy kuruc lovasroham képei elevenednek meg. A 26. strófától a 34. versszakig a lovas és gyalogos vitézek dicséretéről szól az ének, most m ár a horvát katonákkal is szembeállítva a kurucokat. Az utolsó szaka szok a labancokhoz húzó parasztok ellen izgatják a katonákat; IV. a kurucélet nehézségei: 35-38. vsz.: a vers egy kívánsággal, egyben fenyegetéssel zárul. A szöveg nyolc- és hat szótagú sorokból felépülő négysoros szakaszainak ritm ikai tagolását a dallam határozza meg. A szövegre az ellentétek, párhuza mok mellett a humor, a gúny a jellemző. A költői szemléltetés szép példáit találhatjuk ebben a versben. Egyik ilyen eszköze a m etafora (összevont hasonlat: a mondatból eltűnik a m int kötőszó, s az egymáshoz hasonlított dolgok azonosak lesznek: darulábú, szarkaorrú németség).
,
1. 2. 3. 4. 5.
Mit nevezünk kuruc költészetnek? Mit jelent a kuruc szó? Milyen egységekre bontható a kuruc kor költészete? A kuruc költészetnek milyen műfajait ismered? Magyarázd meg, miért része a népköltészetnek a kuruc költészet! A Csínom Palkó c. vers (illetve táncdal) ismeretlen szerzője szembeállítja egy mással a kuruc vitézeket és a labancokat. Melyik rész mutatja be a kurucokat, s melyik a labancokat? 6. Milyen eszközökkel szépíti meg a vers a kurucokat, s milyen szavakkal csúfolja a labancokat? 7. Hány szótagú sorok vannak egy-egy versszakban? Fejtsd meg a következő metafora jelentését: Kicsírázott eb-agyara / Az magyar cipóra!
RÁKÓCZI-NÓTA Jaj, régi szép m ag y ar nép! Az ellenség téged m ikép S zaggat és tép! M ire ju to tt állapotod, Rom landó cserép. M int egy kedves eleven kép, V oltál olyan szép, M agyar nép! De a S a sn a k körm e között F onnyadsz m in t a lép. Szegény m ag y ar nép, M ikor lész m á r ép? M egrom lottál, m in t cserép. Jaj, h á t szegény m ag y ar n em zet J ó ra m ikor lép? Jaj, Rákóczi, B ercsényi M agyarok h íre s vezéri, Bezerédi! Hová le tte k m a g y ar n ép n ek V itéz vezéri, N em zetü n k n ek hírszerzői, Fényes csillagi, Ó cskái? Az ellenség m indenfelől Ő ket em íszti, Űzi, kergeti, B úval epeszti. K özinkbe sem ereszti. Ja j, h á t szegény n em z e tü n k e t M iképp m ellyeszti! Ja j, országunk, jószágunk, De főképpen m i m ag u n k M int nyavalygunk; Az idegen nem zetség n ek R abjai vagyunk. Ja j, n ap o n k é n t m in d elfogyunk, J ó t ne is v árju n k , K ívánjunk, M ert h a ta lm a s, d iad alm as N em zet v a n ra jtu n k .
Ja j, m eg kell h aln u n k , M eg nem m a ra d u n k , N agy ellenség közt vagyunk, Bizony m é ltá n ezek m ia tt K esergünk, síru n k . O rszág u n k n ak , m a g u n k n ak , Ja j m in d en m arad ék in k n ak ! M indazoknak, K ik e földön n ag y ínsigben íg y nyom orkodnak! Özvegyek p an aszo lk o d n ak , Á rv ák zokognak; M agoknak S iralo m m al á rta tla n o k H a lá lt okoznak, Úgy sirán k o zn a k És fohászkodnak. (...)
Nézz re á n k , Ú r, a m ennybül! M ents meg, k érü n k , m in k et ily csúf E llenségtül, Ki a h íre s m a g y aro k n ak V érébül épül.
Greguss Imre: Rákóczi lovon, 1900
Ne hagyd ily dühös ín ség tü l R ú t ellenségtül, N ém ettü l G y aláz tatn i, m ocskoltatni Az írig yektül.
Ily dölyfös n ép tü l, Kínzó eszköztül, M egfosztatni n evétül, M indenkoron gyó'zedelmes D icsőségétül!
sas - itt: a császári címer kétfejű madara; mellyeszti - kopasztja, tépi
Amit a műről tudnod kell! A kuruc kor költészetének legértékesebb, legszebb darabjai a bujdosó énekek. A Rákóczi-szabadságharc után keletkezett énekek több típusba so rolhatók. Egy részük emléket állít a kornak, a fejedelemnek, a név szerint ism ert és névtelen hősöknek: Rákóczi kesergője, Rákóczi-nóta. Egy másik részük a bujdosás gyötrelmeit, a hazátlanságot, az üldöztetést, fenyegetettség érzését, állapotát megénekló' személyes hangú, lírai vallomások, panaszok: szegénylegény-énekek, bujdosóénekek. Régi históriás énekeink hangját folytatják ezek a kuruc énekek. Őrzik Balassi honvédő költészetének sajátosságait. A protestáns prédikátorköltők bujtogató, vádoló és ostorozó hangvételét is átvették. A Rákóczi-nóta valószínűleg a XVIII. század 30-as éveiben keletkezhetett, amikor a szabadságharc m ár m últtá vált. Erre utal a hangsúlyos múltidejűség: „Jaj, régi szép magyar nép!”, „Hová lettek...”, a „Közinkbe sem ereszti” sor pedig a bujdosóvá lett száműzöttekre vonatkozik. Szintén a későbbi keletke zést bizonyítja az árulóvá lett Ocskay a magyarok híres vezéri közt említése is, akit pedig annak idején éppen árulásáért végeztek ki, emlékét azonban már megtisztította az eltelt két-három évtized. Az ismeretlen szerző a német katonai megszállás alatt sínylődő magyar nép panaszát jajgatja el. A nemzet kifosztottságát, pusztulását m utatja be ritka költői erővel, a szenvedéseket sorolja fel, és a reménytelen jelennel szemben a szabadságharc dicsőséges emlékét idézi. Az utolsó szakaszban imádság formájában kér segítséget a mennybéli Úrtól, hogy mentse meg a magyarságot a csúf, rú t ellenségtől. A versszöveg egyes motívumai, utalásai az egész magyar társadalom ra vonatkoznak, de egészében inkább azt a nemesi szemléletet tükrözik, mely alapja volt a XVIII—XIX. század nemesi—nemzeti ellenállásának. A vers szövege és dallama a XVIII. század közepétől terjedt el, és szinte him nuszként élt. A szabadságharc betiltott hangszerével, tárógatókísérettel játszották. Szövege és dallama évtizedekig nem jelenhetett meg nyom tatás ban. Első nyomtatott közlésére Erdélyi Ján os (1814-1868) költő, filozófus vállalkozott az 1848-as szabadságharc idején. A vers ihlette Liszt Ferenc Rákóczi-indulójá t.
1. A kuruc költészet hazafiasságára jellemző, hogy a szabadságharc után született Rákóczi-nóta szinte első nemzeti himnuszunk módján terjedt a nép körében. Milyen képek érzékeltetik a vers elején az ország romlását? 152
2. Kit jelképez a sas? Mire utal a „...Sasnak körme között/ Fonnyadsz mint a lép?" 3. Kiket sorol fel a Rákóczi-nóta a magyarok vezérei közül? Mit tudsz róluk? 4. Kiknek a sérelmeit sorolja fel a szöveg? Melyek azok a sorok, amelyekben a leg több panasz hangzik el? Mivel fejezi ki a nóta a legmélyebb siralmat, bánatot?
Tanulj meg a Rákóczi-nótábó\ egy részletét!
Há ttér-információ Béri Balogh Ádám (1665-1711) kuruc brigadéros, főszolgabíró, II. Rákóczi Ferenc hadvezére, rettenthetetlen bátorságáról nevezetes kitűnő portyázó. Csobánc várában szolgált, a gyalogság vajdájaként részt vett a törököt kiűző háborúban. 1695-ben Sopron vármegye rábaközi járásának főszolgabírója. 1704-ben csatlakozott Rákóczi Ferenchez, aki kapitánnyá nevezte ki, 1709-ben már brigadéros. Mindvégig a Dunántúlon harcolt. Meghódította Kőszeget, portyázott Bécs alatt. M iután az első dunántúli hadjárat összeom lott, hűséget esküdött a császárnak, de ham arosan visszapártolt a kurucok hoz. 1706-ban részt vett a győrvári (ahol megsebesült) és a kölesdi győztes csatákban. Balatonkenese községnél 1707. február 10-én győzelmet aratott a császári csapatok felett. 1708. szeptember 2-án a kölesdi Harc-hegyen vívta meg Béri Balogh Ádám a Rákóczi-szabadságharc utolsó győztes csatáját, ahol megsemmisítő csapást mért a főleg rácokból álló labanc seregre. Az elszenvedett kuruc vereségek miatt, Rákóczi fejedelem minden külföldi követének megírta a kölesdi győze lem hírét. A kölesdi Orvos-kút története pedig a mai napig őrzi a sebesültek gyógyításában használt gyógyító víz erejét. A romhányi csatavesztés u tán legtovább tarto tta magát, jó ideig pusztítva seregével a dunántúli vidékeket. Pálffy János császári tábornok 1710. október 28-án Szekszárd határában elfogatta. H alálra ítélték és Pesten, a belvárosi templom előtti téren, 1711. február 6-án lefejezték. Emlékét sokáig őrizte a Balog Adám nótája, mely „Vörös bársony süve gem...” kezdettel máig is ismeretes.
BALO G H ÁD ÁM N Ó TÁ JA Török b árso n y süvegem , M ost élem gyöngy életem . B alogh Á dám a nevem , H a vitéz vagy, je r velem .
Z sindeles hí, eszte rh ás, Ég a kunyhó, ég a ház, N em is egy ház, háro m száz, M e rt a k u ru c o tt tan y áz.
F akó lovam a M urza, L a jta vizét á tú ssz a , Bécs a ljá t h a n y arg alja, C sászár a z t m eg siratja.
S án d o r F erkó sógorom, A ddsz ide a jó borom! H arc u tá n h a szom jazom , Az áld o m ást m egiszom . 153
1 Milyen változásokat hozott a kuruc énekek hangulatába a Rákóczi-szabadságharc kitörése, majd elbukása? 2. Milyen hagyományok folytatódtak a kuruc költészetben? 3. Melyek a kuruc kor legszebb, legértékesebb darabjai? 4. A versek alapján összegezd, hogy melyek a kuruc életforma fő sajátosságai, s mik a legfőbb értékek a kurucság számára? 5. Milyen poétikai eszközök jellemzik a kuruc költészetet? Vannak-e a versekben olyan motívumok, szóképek, nyelvi alakzatok, amelyek a korábbi korok költésze tére is jellemzők voltak? Az azonosságokból, eltérésekből mire lehet következtet ni? Olvasd el Ady Endre Két kuruc beszélget című költeményét! Mit őriz meg a XX. száza di költő a kuruc kor hagyományaiból, mit elevenít fel a kuruc költészetből?
Mikes Kelemen (1690-1761) A kuruc kor irodalmában nem csupán is meretlen szerzőktől származó énekek tartoz nak. A szabadságharc bukása után, a szám űzetésben maga a fejedelem, II. Rákóczi Ferenc is megírta latin nyelven az em lékira tait. Apródja, Mikes Kelemen, aki mindenho vá vele tartott, levelek formájában örökítette meg a száműzöttek életét. É le tú tja • Az erdélyi Zágonban, H áro m szék m egyében s z ü le te tt 1690 a u g u sz tu sá b a n refo rm á tu s székely köz n em esi család b an . É desapja, M ikes P ál Thököly Im re híve volt, 1691-ben a c sá sz á ria k elfogták és F o g aras v á rá b a n h a lá lra k ínozták. Ö zvegyen m a ra d t éd esan y ja 1695-ben ú jra férjhez m e n t a k ato lik u s v a llá sú Boér Ismeretlen XVIII. századi mester F erenchez, és fiával eg y ü tt k ato lik u s műve Mikes Kelemenről h itre té rt. 1700-tól a kolozsvári je z su ita ko llég iu m b an ta n u lt. 1707-ben ap ai n ag y b áty ja —az an y a a k a r a ta ellen ére —R ákóczi u d v a rá b a h elyezte el az ifjút. T izen h ét éves k o rátó l kezdve m in t belsó' in as, m ajd m in t k a m a rá s önzetlen hű ség g el szo lg álta II. R ákóczi F erenc fejedelm et. 1707 n y a rá tó l a fejedelem és k ísé re te tö b b n y ire a m u n k ácsi v á rb a n tartó zk o d o tt. G y ak ran lá to g a tta k á t U n g v á rra B ercsényi M iklóshoz, am i felesége, D ru g eth K risztin a rév én ak k o r az ő b irto k a volt. Az u n g v á ri u ra d a lm a t m ég K ároly R óbert k irá ly ad o m án y o zta a XIV. száza d b a n az olasz sz á rm a z á sú D ru g eth ek n ek , K risztin a volt a család utolsó sarja. H alá la u tá n B ercsényi ú jra n ő sü lt, C sáky K risztin áv al k ö tö tt 154
házasságot, ak in ek udvarhölgyébe, Z su zsik éb a sz e re te tt bele M ikes K elem en. A R ákóczi-szabadságharc b u k á s a u tá n M ikes kö v ette u r á t L en gyelországba, ahol m ásféh évig ta rtó z k o d ta k , m ajd 1712-tól F ranciao rszágban XIV. Lajos u d v a rá b a n éltek. M ikes itt ism e rk e d e tt m eg a könnyed, csevegő levél m űfajával. 1717 őszén k ö v ette u r á t a tö rö k o r szági G allipoliba, m ajd Jen ik ő b e és 1720-tól a török p o rta Rodostóba te le p íte tte a bujdosókat. A m íg a fejedelem élt, nem k é rt kegyelm et, nem a k a rta elhag y n i u rá t. 1741-ben fogalm azott m eg először kegyelm i k érvényt, am it M ária T erézia e lu ta s íto tt. „Törökországból nincs h a za térés” - írta ek k o r egyik levelében. A fejedelem h a lá la u tá n ő le tt a m agyar m en ek ü lte k elöljárója. 1758-ban m á r csak ő élt a szám ű zö ttek közül. T ávollétében a labancok h a lá lra és teljes v agyonelkobzásra ítélték . Soha nem té rh e te tt vissza h azá jáb a. E lm ag án y o so d o ttan h a lt meg 1761. október 2-án p estisben. M u n k á s s á g a • M ikes látóköre, ízlése so k at fejlődött m ég a versailles-i u d v arb an . T örökországban is k e re ste a fran cia d ip lo m aták , kö vetek tá rs a s á g á t. A tö rökországi ta rtó zk o d ás h o sszú évtizedei a la tt szabad idejét az iro d alo m n ak szen telte. M ű fo rd ítással is foglalkozott, többkötetnyi könyvet fo rd íto tt franciából m a g y arra. 1717-ben, T örökországba érk ez ésü k u tá n k ezd te el a P. E. grófnő n ek cím zett f ik tív le v e le k so ro zatát. E red e ti címe: C onstantinapolyban Groff P. E. írott levelei M. K. N y o m ta tásb an először 1794-ben Szom bathelyen je le n t meg. K iadója, K u lts á r Istv á n író, lap szerk esztő volt, ő a d ta a m ű n ek a Törökországi levelek cím et. M ikes K elem en leveleiből kiviláglik, hogy a m ű v elt és erkölcsös ifjú ság b an lá tta a n em zet letétem én y esét, az ország jövőjének zálogát. H azafiság, m űveltség, m o rál — e lv á la s z th a ta tla n u l ö sszetarto zn ak . A ta n u lá s , a m u n k a erkölcsi és tá rs a d a lm i kötelesség.
TÖRÖKORSZÁGI LEVELEK 77. le v é l (LXXVII) Rodostó, 4-dik decembris 1726. Pola téti! N énékám , k é t eszten d ő m úlva, m e rt m á r k é t h o lnapja, hogy in n é t e ltű n te m volt. N em le h et örökké csak egy helyben ülni, az egészségnek h a s z n á l a já rá s, és a re stsé g m ellől el kell n ém elykor szök ni. M eg is csalod m agadot, h a a z t gondolod, hogy nagy m u latság o m volt a faluban, ahol v oltam szü reten . Legnagyobb gyönyörűségem a ’ volt, hogy itt addig nem voltam , és o tt baj n élk ü l tö ltö ttem k é t holnapot. Egy holnapig n éztem m in t szű rn ek , egy h o lnapig pedig eleget já rta m , m e rt itt az ősz legszebb része az eszten d ő n ek , a sz ü re t pedig legszom orúabb
része itt a m u la tsá g n a k . N em úgy, m in t n álu n k , hogy a sok szedőt, szedőnét lá tja TÖRÖK ORSZÁGI az em ber. Az ú ri asszonyok, leányok oda LEVELEK, mellyekben kim en n ek , ebédelnek, és m u la tjá k m ago A lld,k RÁKÓTZI FE R E N T Z kot. A b o rt édesebbé teszik jelen való lé te k k el és szedésekkel. I tt pediglen a szőlős g azda m egfogad k é t vagy h áro m em bert, MIKES KELEMEN azok szedik, és p u tto n o k b an a szőlőt h a z a f.Jig h o rd ják , és ki-ki a m aga h á z á n á l szűr, A z e re d e tk é p p e n való M ag y ar K ézlrifo k b ól igen nagy csendességgel. M inthogy a szőlőről vagyon a szó, C o n stancinápoly k ö rü l lá th a to tt kéd olyan SZO M BATH ELYEN, N yom tatta v a s ta g szőlőfát, m in t egy szilvafa, a szőlő szem ek is r a jta v a n n a k olyan nagyok, m in t egy szilvaszem . De a n a g y sá g á t nem A Törökországi levelek első c su d áltam úgy, m in t azt, hogy ném ely kiadásának címlapja, 1794 ág ain é re tt szőlő vagyon, n ém ely ek en a szőlőszem m ég nem nagyobb az egresnél, m ás ágakon ak k o r kezd virágozni. E ’ szép dolog, hogy egy szőlőfán ilyen három féle jövést lá th a tn i, és ez m ind így vagyon ta v asz tó l fogvást télig. E rrő l ta lá m m á r írta m volt kednek, de n em ju t eszem ben. De arró l nem írtam , hogy egy görög p ü spök h á z á n á l lá tta m olyan nagy ro sm a rin tfá t, m in t egy közönséges fűzfa. M indezek fel n em ta lá l ta tn a k Z ágonban, de el le h e tü n k n álok n élk ü l. I tt sin csen szilvafa, se fenyőfa. E g y néhány ren d b éli lev eleidet ta lá lta m itt, édes néném , a m e lyekben egy kis keg y etlen bosszo n táso k v an n ak , de kön n y ű a n n a k tréfálódni, ak in ek szíve hely én vagyon. F e je d e le m m e l B u jd o só M a g y a r o k ’ T ö r t é n e t e i más c gyébb em lékezetes dolgokkal eggyutt barátságodat! eléadatnak.
A z em líte tt fejed elem n ek néhai K am ii illa.
kiadta
KL’L T S Á R IS T V Á N A z É kesfeóllásnak T anítója.
S ie ss
A n ta l Jó se f.
N incsen kegyetlenebb dolog m egv álásn ál, titk o s b a rá tjá tó l való táv o zásn ál, de csak az időhöz kell m ag u n k o t szabni, és su h a jtá s u n k o t a szív ü n k b en zárni. A zt szo k ták m ondani, hogy a m eg o rv o so lh atatlan dolognak n in csen jobb orvossága az elfelejtésnél. N ehéz, de az idő ád a r r a v alam i k is se gítséget, a z u tá n az okosság is á d erő t a tű ré s re . N em p ró b áltam , de hiszi-é kéd azt, hogy a sz e re te t is m egavasodik, v a la m in t a szalonna. A tá v u l való létei a v a ssá tészi. M in d azo n á lta l n in csen szebb dolog az á ll h a ta to s b a rá tsá g n á l. F ran cia o rsz ág b an egy ú ri ifiú jegyben lévén egy k isasszo n n y al, nem tudom hogy, az ifiat a te n g e ri tolvajok elfogják, és A frik áb an eladják. És egynéhány esztendőkig sem m it nem h a llh a tta k felőle. A ddig a le á n y t so k an k érté k , de a m á tk á já t szeretv én , h ű sé g it m eg a k a r ta h o zzá ja ta rta n i. Sok idő m úlva v alam ely rab o k a rró l a földről m e g szab ad u l
ván, h íré t v itté k a legénynek, hogy ilyen helyen, ilyen n ev ű török ú r n a k a rab ja. A leán y a z t m eg tu d v án , egy le á n y b a rá tjá v a l esszebeszél, férfiú köntösben öltöznek, és a leán y an n y i p én zt viszen el a háztól, am ennyivel gondolja, hogy k iv á lth a tja . T en g erre ülvén, A frik áb an é r kezik, felkeresi a m á tk á já t, ak i is csak elcsudálkozik a dolgon. A zu tán a törökkel beszéln ek a v á ltsá g felól, de a pénz nem volt elég, am ely et a leány v itt volt, ta n á c so t ta r ta n a k h á rm a n , hogy m it csin áljan ak : vagy a le án y n ak , vagy a férfiú n ak v isszá k e lle te tt m en n i több p én zért. A férfiú a z t ta n ácso lta , hogy nincs m ás mód benne, h an em hogy a leány m enjen visszá a pénzzel, és ta lá m v alam ely aty afiak k iszab ad ítják . A leány a r r a re á nem állo tt, m ondván: h a én visszám egyek, soha sem m it nem cselekedhetem éretted , és a szülőim úgy fognak reám vigyázni, hogy soha többé v isszá nem jö hetek; h an em m i a tá rs a m m a l itt m a ra d u n k ra b sá g b a n h ely etted , és te m enj el, szerezz an n y i pénzt, am en n y i k ív á n ta tik a többihez. A férfiú erre teljességgel nem a k a r t re á állani, m ondván, hogy a z t nem cselekedheti, hogy ra b sá g b a n hagyja. A le g n a gyobb oka a ’, hogy h a a török m eg ta lá lja sejdíteni, hogy nem férfiak, h á t an n y i pénzen sem fogja k iad n i, és ra b sá g b a n m arad . A le án y erre feleié: csak eredj, cselekedjél úgy, a m in t elvégeztük, m e rt h a szin te úgy lenne is, a m in t m ondod, hogy a g azdád re á n k ü sm érn e, az ap á m n a k vagyon annyi, hogy k iv á lth a t. Az ifiú a végezés sz e ré n t a g azd á ján ak m in d en ek et m egm onda, és a k é t le á n y t helyében hagyá. F ranciaországban érkezvén, o tt c sa k h a m a r m egszerzé a pénzt, és a gazdájához v isszátére, aki is am ég ő o d ajárt, m eg tu d ta, hogy nem férfiú-, h an em leányrabokot h ag y o tt helyében, m e rt a leán y n em te h e tv é n m ásk én t, m in d en ek et m eg v allo tt volt a tö rö k n ek . A ki is szépnek ta lá lv á n m á tk á jához való h ű ség it, elb o csáttá őket, és m ind a h á rm a n szerencsésen visszáérk ezén ek h azájo k b an és házokhoz, és a la k ad alo m c s a k h a m a r m eg lett a z u tá n . T alám , édes néném , a föld a la tt lakó em b erek is lakad alm aztak és tán co lta k , m e rt te g n a p e lő tt nagy földm ozgást é rz e ttü n k a la ttu n k , a z t gondoltuk, hogy valam ely szek érre te tté k az egész v árost, és úgy visznek valahová. M ind en n y i földindulások között is kéd szol gája, édes néném .
88. le v é l (LXXXVIII) Rodostó, 24. m artti 1728. K edves néném , te g n ap egy kevés sírás, k ö nyveknek fo rrási v o ltá n a k itt n álu n k . A’ pedig a z é rt volt, hogy György herceg te g n a p elm ene in n é t egy fran cia h ajó n F ran cia o rsz ág felé. Legnagyobb fogyatkozást a z t találo m benne, hogy m ag y aru l nem tu d . De a ’ nem az ő vétke, n é m etek nevelték, ak ik csak a m ia ty á n k o t sem en g ed ték volna, hogy m a gy aru l m eg tan u lja. V agyon u g y an egy kis an y ai te rm é sz e t benne, de idővel ta lá m elhagyja. De m á sk é n t jószívű, és ah o v á m egyen, az az o r
szág m ég nagy h a s z n á ra leh et, m e rt jó iskola. A szegény u ru n k , ak i is igen szereti a gyerm ekeit, n eh ezen v álék m eg tőlle, de ebben az o rszág b a n m it le h et ta n u ln i, a z t tu d ju k . S o h u lt pedig úgy el n em u n ja az em ber m agát, m in t itt, m e rt sem m i ü sm e re tsé g e t nem vehet, senkihez n em m ehet, és h acsak v alam ib en nem szereti m a g á t foglalni, m in d en kor a nagy u n ad alo m b an forog. Hogy pediglen m in d en úgy tö ltse az időt, m in t a m i u ru n k , a r r a az Is te n ajá n d é k a k é v á n ta tik . M ert ebédig az o lv a sásb an és az írá s b a n tö lté az időt, ebéd u tá n pedig, ak i lá tn á , azt m o n d h atn á, hogy valam ely m esterem b er, vagy fúr, vagy farag , vagy az e szte rg áb an dolgozik, és az ő gyönyörű szak álla sokszor tele forgáccsal, hogy m ag a is n ev eti m ag át, és úgy izzad, m in th a m u n k á ja u tá n kellene en n i k en y erét. O tet m in d en csudálja, ő pedig n ev eti az olyat, a k i azon panaszolkodik, hogy elu n ja m ag át. R itk a, édes néném , ak i így tu d ja az az időhöz a lk a lm a z ta tn i m ag át, m ind pedig, hogy úgy m ondjam , az időt m agához a lk a lm a z ta tn i. A fia a z t úgy végben nem v ihetvén, jól te tte , hogy elm ent. K ív án ju n k n ek i szerencsés u ta t, és hogy h a z á já t még lá th a s s a meg. H á t mi? M i is. A zért éljü n k egészségben, m ég Iste n n e k tetszik .
207. le v é l (CCVII) Rodostó, 20. decembris 1758. K edves néném , nem csak mi, h an em az egész em beri n em zet olyan, m in t a h a lá lra íté lte te tt rabok, ak ik nem tu d ják , m ikor viszik ki a h a lá lra. A m i so rsu n k éppen olyan. M ennyi u ra k o t, n em esem b erek et te m e ttü n k m á r el, k it egy, k it m ás esztendőben, ú g y an n y ira, hogy m á r csak k e tte n m a ra d tu n k volt Zay ú rra l. Az Is te n a z t is kivevé a bujdosásból 22 octobris. M ár m ost egyedül m a ra d ta m a bujdosók közül, és nem m ondhatom , m in t eddig, hogy h a d d vigyék ki ezt vagy a m a z t elő re, m e rt egyedül m a ra d v án , n ekem kell k im en n em az áld o zatra. A C sáki ú r h a lá la u tá n Zay u r a t te tte volt a p o rta a m agyarok fejévé, ak ik ebben az o rszág b an v a n n a k a császár p rotectiója a la tt. H alála u tá n a p o rtá ra k e lle te tt m ennem , hogy h írré ad jam h a lá lá t. A szokás sz e ré n t en g em et te tte k b ásb u g g á, m e rt a z t jó m egtudni, hogy a k ik eb b en az országba az öreg R ákóczival jö ttü n k , azok közül csak én m a ra d tam , h a n e m ak ik m ost velem v a n n a k , azok ú jak . M icsodás a világ! M ennyi v áltozáson m en tem m á r á ltal, de az Iste n n e k gondviselése m in d en k o r velem volt és vagyon m in d n y áju n k k al. Egész préd ik áció t csin á lh a tn é k a siralo m n ak völgyében lévő változó életü n k rő l, am ely v á lto z á st m indaddig próbáljuk, v alam ég az öröm nek hegyére nem m e gyünk. V agyon im m ár eg y n éh án y n ap ja, hogy ide v isszáérk eztem . M it ren d el az Ú r e z u tá n felőlem, az ő kezében vagyok, h an em a z t tudom , hogy a p o rn a k p o rrá kell lenni, és boldog az, ak i n em az Ú rn ak , h an em
az Ú rb a h a l meg. A nnyi h o sszas bujdosásom u tá n kell-é m á st k ív á n nom a n n á l a boldogságnál. Az első levelem et, am időn a n én ém n ek írta m , h u szo n h ét esztendős voltam , eztet pedig h atv an k ilen ced ik b e írom ; ebből kiveszek 17 e sz te n dőt, a többit h a s z o n ta la n b u jd o sásb a tö ltö ttem . A h a s z o n ta la n t nem k e lle te tt volna m ondanom , m e rt az Is te n ren d elésib en n in csen haszonta lan ság , m e rt ő m in d en t a m ag a dicsőségire ren d el. A rra kell te h á t vigyáznunk, hogy m i is a r r a fo rd ítsu k , és úgy m in d en irá n tu n k való rendelése ü d v esség ü n k re válik. Ne k ív á n ju n k te h á t egyebet az Iste n a k a ra tjá n á l. K érjü k az üdvességes életet, a jó h a lá lt és az ü dvességet, és a z u tá n m e g szű n ü n k a k éréstő l, m ind a bűntől, m ind a bujdosástól, m ind a te lh e te tle n kív án ság tó l. Á m en. kéd - kend, népies megszólítás; rosmarint - rozmaring, kék virágú, illatos, örökzöld cserje; reánk üsmerné - ránk ismerne; György herceg - II. Rákóczi Ferenc második fia; sohult - sehol; esztergában - esztergályos műhelyben; unadalomban forog unatkozik; básbug (basbog) - elöljáró (török hivatali rang), a bujdosók feje
&
Amit a műről tudnod kell!
Az első időkben évente tíz levelet is írt a kitalált levelezőtársnak, a Konstantinápolyban élő erdélyi hölgynek, akit „édes néném”-nek szólít, szinte naplószerűen rögzítve élményeit, benyomásait, meglátásait a számára új, ide gen környezet jelenségeiről, szokásairól, szereplőiről (pl.: 3., 4., 13., 37. levél). Korabeli francia irodalmi példák (pl.: Mme de Sévigné lányának szóló levelei) alapján döntött úgy, hogy napló helyett a társalgó hangnemben fogalmazott, könnyed, novellisztikus, elmélkedő, az érzelmi-lelki rezdülések kifejezésére alkalmas levélformában ír. A forma arra is lehetőséget adott az évek során egyre növekvő honvággyal küzdő Mikes számára, hogy fenntartsa a hazájá val, szűkebb szülőföldjével való kapcsolat látszatát az erdélyi nénjével folyta tott „levelezés” által. (Valójában csak 1758-ban kapott engedélyt arra az oszt rák udvartól, hogy háromszéki rokonainak levelet írjon —ekkor abba is hagyta fiktív leveleinek írását.) Az 1720-as évek közepétől már csak két-három levelet írt évente, aztán újra nekilendült. A fejedelem halála (1735) teljesen összetörte, elkeserítette. Elkomorodott leveleinek hangvétele is {112., 113. levél). A kezdeti újszerű él mények megritkultak, ezért olvasmányélményeket, anekdotákat, novelliszti kus elemeket épített be későbbi leveleibe, de könnyed előadásmódja, választé kos, természetes nyelve mindvégig megmaradt. Összesen 207 fiktív levelet írt a 41 év alatt, 1717 októberétől 1758 decemberéig. Ezekben Mikes a legváltozatosabb tém ákat tárgyalja: a bujdosók m indennapjait {37. levél) és a velük megtörtént különös eseteket; a fejedelem portréját, szokásait, foglalatosságait, lelkivilágát; a megismert né pek szokásait, hagyományait {83., 181., 187., 188. levél)-, aktuális eseményeket és ezekből kiinduló elmélkedéseket {67., 82. levél). Örökké visszatérő témája a szülőföldje iránti vágyódása (,,A való, nehéz Zágon nélkül elleni...” , 13., 37. levél).
Leveleinek alaphangját mindvégig meghatározza az általa m egterem tett b eszéd h ely zet: gáláns hangon udvarolva, évó'dve társalog a rokon hölggyel, aki egyben földije is - szülőföldje hangulatainak, színeinek, nyelvének, gon dolkodásmódjának, erkölcseinek képviselője. Rokokó szemléletű prózája (ki élezett rövid történetek, tipikus és elsősorban lélektani helyzetek) ötvözi a könnyeden csevegő franciás beszédmódot és a szemléletes, az idegen földön is tisztán megőrzött erdélyi gondolkodásmódot és nyelvet. A könnyed, szellemes tá rs a lg á s i stílu sb an megírt „csevegés”, az anekdotázó hajlam, a lebilincselő, egyik tárgyról a m ásikra térő gondolatszövés, a naplószerű vallomások meglepő őszintesége s a jellemábrázolás természetes volta Mikes leveleskönyvét a XVIII. század közepének legkiválóbb művévé avatja, mely még ma is élvezetes olvasmány. A beszélt nyelv hatását, a stílus társalgó jellegét szám talan szó és kifejezés biztosítja. Ezek közül kettő fordul elő a leggyakrabban: tudja-é ked és a való (való, hogy). Hasonló hatásúak a szólások és közmondások: Nem akarásnak, nyögés a vége vagy A szeretet is megavasodik, mint a szalonna. A sok konkretizáló szó vagy kép, a népi környezetből vett hasonlító elem ugyancsak népies ízzel fű szerezi a kifejezést: megszaporítottam keserűségemet {112. levél), bajban, szo morúságban úszkáló szolgád {118. levél). Feltűnően sajátos népi íz fakad a székely tájszók használatából: fityelélék (függelék), pisién (kis csibe), iramot (futkos). Mikes az akkori általános nyelvszokástól eltérően alig használt latin szavakat és latinos szerkezeteket, s ez is az élőnyelvi jelleget erősíti. S zerkezete • A Törökországi levelek alapvetően két részre osztható: 1. rész: 1-122. levél - a bujdosás kezdete, a fejedelem halála és Rákóczi József megérkezése közti idő. Ezek szerkesztés, hangnem szempontjából is kerek, megkomponált egységet alkotnak. 2. rész: 123-207. levél - a 123. levéllel új csoport kezdődik. Ezt Mikes azzal jelzi, hogy külön címet ír fölébe: Rákóczi József fejedelemnek ebben az országban érkezésérül való levelek. A levelek szinte krónikaszerűen beszélik el a bujdosók részvételét az 1736—1739-es török háborúban és a fiatal Rákóczi halálát. Mikesnek diplomáciai megbízással Jászvásárba kellett mennie, s on nan csak 1740 nyárelején került vissza Rodostóba. Legvalószínűbb, hogy ek kor öntötte formába a még friss élményekről a 123-157. levélből álló csoportot. Az 50 levél tizennyolc esztendőre oszlik el, közben nagy hallgatásokkal. Összefüggésük is lazábbá válik. A mondanivaló is szűkül: érdekesebb politikai események, egy-egy „história”, némelyiket már másodszor mondja el. A 172192. levél egyfolytában egy török témájú francia mű fordítása. A Törökországi levelek még nem tisztázott körülmények között került M agyarországra a Mikes halálát követő évtizedekben. Először 1794-ben jelent meg nyomtatásban. Levelezése a magyar írók szám ára az érzékletes szépiro dalmi nyelv és stílus példája lett, alakja pedig a számkivetettek magányának és a fejedelem iránti hűséges ragaszkodásnak a jelképvé vált. A Nyugat című irodalmi folyóirat emblémája is őt ábrázolja. S tílu sa • A levelek stílusára jellemzőek a rokokó elemei (apró részletek ábrázolása, a mesterkélt, idilli hangulat megteremtése), népi fordulatok {há romnegyedfertály óra), stíluseszközök: hasonlat, metafora, művészi paradoxon
(Úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont). A halmozás, felsorolás, fokozás alakzatai is megjelennek leveleiben. Üzenete • Mikes leveleiből kiderül vallásossága, hite is, mivel fontos szá mára az Isten akaratában való megnyugvás. Ez marad mindvégig eszm ei m ondanivalója: „Ne kívánjunk tehát egyebet az Isten akaratjánál. Kérjük az üdvességes életet, a jó halált és az üdvességet." M indent áth at ez a lelkület, hiszen mikor a fejedelem haláláról ír, akkor is az isteni gondviselést jeleníti meg: „Ma nagypéntek lévén, mind a mennyei, mind a földi atyánkot el kell si ratnunk. Az Isten mára halasztotta halálát urunknak azért, hogy megszentelje áldozatját annak..." (62. levél). Jelentősége • A Rákóczi-kultusz őrzése. Ha a szabadságharc szellemét nem is, de a nagy fejedelem alakját, élete utolsó, tragikus időszakában a leve lek hagyományozták át az utókor tudatába. Amikor Mikes műve nyom tatás ban is megjelent és bekapcsolódott a hazai művelődés áram ába, először költő ink szerették meg. Nemcsak tárgyat vettek tőle, hanem éppen Vörösmarty, Petőfi és Arany, a maguk függetlenségi eszméit is növelték az ő ösztönzéseivel. Rákóczi fenséges alakja éppen a levelek közvetítésével vonult be a magyar költészetbe. Milyen példákból merített ötletet Mikes Kelemen, hogy levélformában írja meg törökországi naplóját? 2. Miért felelt meg Mikes Kelemen emberi természetének az irodalmi levél szerin ted? 3. A törökországi viszonyokat, szokásokat, növényeket, állatokat és embereket rendszerint az otthoni, erdélyi viszonyokkal hasonlítja össze. Mi derül ki ezekből az összehasonlításokból? 4. Milyen a levelek stílusa, hangvétele? 5. Miről szól a 77. levél? Hány részre osztható? Miről ír Mikes az első részben, miről a másodikban? 6. Mi a második rész tanulsága? 7. Mit fejez ki a 77. levelébe szőtt versrészlet? 8. A 88. levélben a fejedelem fiának látogatását írja meg. Milyennek ábrázolja a fejedelmet, és milyennek a fiát? 9. Milyen kívánsággal zárja a levelet? 10. Az utolsó, a 207. levél már az öreg Mikes tollából származik. Hány évet töltött Rákóczi szolgálatában? 11. Milyennek érzed Mikes gondolkodásmódját a nagyrészt száműzetésben leélt élet végén?
W
Irodalomelméleti ismeretek
A z iro d a lm i levél • Az irodalmi levél szépirodalmi műfaj. Szerzője a levélformát mondanivalója művészi stílusú megjelenítésére használja fel. A levél a megszólító formának mind a lírában, mind az epikában elterjedt műfajcsoportja. A levél, latinul ep iszto la (görög szó, jelentése küldemény), tulajdonkép pen a személyes párbeszédet helyettesíti, ezért mindig E/l. személyben szól a
címzetthez. Az ókori és felvilágosodáskori levelek legtöbbször tanító, elmélke dő' jellegű írások, ide sorolható például Szent Pál levelei, Kazinczy és Berzsenyi, illetve Arany és Petőfi levelezése. Típusait elsősorban a levélíró és a címzett viszonya alapján különíthetjük el: m isszilis és a fiktív levélre. 1. A m isszilis (elküldésre szánt) levél valódi címzetthez szól, az írója az zal a szándékkal rögzíti, hogy a címzett elolvassa. Fajtái: magánlevél, hivata los levél, nyílt levél, irodalmi levél, ami lehet prózai vagy verses (episztola). 2. Fiktív levél: eleve azzal a céllal készül, hogy címzettjéhez nem küldi el az írója. A levél címzettje általában kitalált vagy m ár halott személy. A szöveg célja konkrét információnyújtás. A leghíresebb magyar levélgyűjtemény Mikes Kelemen nevével kapcsoló dik össze, Törökországi levelek címmel jelent meg fiktív leveleiből.
DRAMA ES LÍRA A francia klasszicista dráma A d rá m a az ep ik a és a líra m e llett a h a rm a d ik n ag y m űnem . A d rá m a lénye ge — az epikához h aso n ló an — a c s e le k m én y . E rre u ta l a szó ered e te is, görögül a dran szó jelen tése: c s e le k e d n i. A risztotelész, ókori görög filozófus, a d rá m a lén y eg ét az e m b e r i c s e le k e d e t e k , a cselekvő em b er u tá n z á s á b a n lá tta . De ak k o r m i a külö n b ség az ep ik a és a d rá m a között? Az, hogy m íg az ep ik a e lb e s z é l egy tö rté n e te t, addig a d rá m a p á r b e s z é d e k k e l m e g je le n ít egy itt é s m o s t ép p en e lő ttü n k já t s z ó d ó tö rté n e te t. Az ep ik u s m űvekben m indig ta lá lk o z u n k egy elbe szélővel, ak in ek a szavai elén k tá rjá k az esem ényeket, ak i egy kicsit h e ly e ttü n k lá t és hall. A d rá m a viszont n em csu p án v ala k in e k a lelk é b en vagy em lékezetében, h a n e m a néző vagy olvasó elő tt a szereplők között zajlik le. A d rá m a á lta lá b a n egy olyan időszakot je le n ít meg, am ik o r v alam i re n d k ív ü li esem ény felborítja a hősök m egszokott életét. Lényege te h á t a s z e r e p lő k k ö z ö tt m o s t v á lto z ó v is z o n y r e n d s z e r , a m e ly e g y a la p h e ly z e tb ő l (s z itu á c ió b ó l) b o n ta k o z ik ki. A d rá m á b a n tö bbnyire k étféle közlésform a je len ik meg: d ia ló g u s (párbeszéd), am ik o r a szereplők eg y m ással beszélnek, vagy m o n o ló g (m agánbeszéd), am ik o r egy szereplő, ak i tö b b n y ire egyedül v an a szín padon, h an g o san m ondja el g o ndolatait. S okan a d rá m a lényegéhez ta rto z ó n a k vélik a k o n flik tu st, vagyis a szereplők szav ak b a n és te tte k b e n kifejeződő szem b en állását, össze-
Ü tközését (a helyzetb en lévő feszültséget) is. L á tn i fogjuk, hogy M oliére H arpagonjával való b an szem b ek erü ln ek és összecsap n ak gyerm ekei és szolgái. U g y an ak k o r v a n n a k olyan d rá m á k is, am elyekben nem is j á t szik ennyire m egh atáro zó szerepet. A d rá m á n a k többféle m ű faja a la k u lt ki az idők során, a legrégebbi válto zatai a kom édia és a trag é d ia. A k o m é d ia az a d rá m a , am elyben a kom ikum ju t m eg h atáro zó szerephez, azaz a kom édia té m ája többnyire v alam ily en n eg atív tu lajd o n ság leleplezése a kom ikum eszközeivel. A XVII. száza d b an F ran cia o rsz ág b an a szeszélyes b aro k k al p á r h u zam osan fejlődött a k la s s z ic iz m u s , am ely E u ró p a m ás o rszág aib an m ajd csak a XVIII. század b an te rje d t el széleskörűen. F ran cia o rsz ág b an a b arokk u gyanis nem tu d o tt olyan m ély gyökeret ereszten i, m in t E urópa többi részén , p éld áu l S p an y o lo rszág b an vagy a N ém et-R óm ai Birodalom te rü le té n . K ia la k u lá sa összefügg XIV. Lajos u ralk o d ásáv al, az abszolút m o n arch ia m egjelenésével. T á rsa d a lm i b ázisa az ab szo lú t m onarchia k e re te in belül k ialak u ló polgári fejlődés. A polgári gondol kodás érdeklődésén ek k ö zp o n tjáb a az em beri m egism erés kérdései, az ész és az érzékelés viszonya k erü lt. A klasszicizm us filozófiai h á tte rén ek m egalapozója D escartes (e.: d ek árt) m űve, az Értekezés a m ódszerről. Tőle szárm a zik a Gondolkodom, tehát vagyok (Cogito, ergo sum) h íre s m ondás is. D escartes a m egism erés m ódszeréül a tu d o m án y o s k ételk ed ést, az em beri észből való k iin d u lá s t aján lja. Az em beri ész k o rlá tla n m egis m erő kép esség ét em eli ki, han g sú ly o zza a vallásos, m isztik u s gondol kodással szem beni felsőbbrendűséget. Az ebből kinövő filozófiai irá n y zatot r a c i o n a li z m u s n a k nevezzük (ratio = ész, értelem ). A k lasszicizm u s e s z té tik á ja a ra c io n a liz m u sra épül, n o rm a tív irá n y z a t, ap ró lé k o sa n kidolgozott sz ab ály o k at követ, ebből k ö v e tk e zően m eg leh ető sen m erev. A k lasszicizm u s m in tái: a csá sz á rk o ri Róm a m ű v észete és A riszto telész P oétika cím ű m űve, illetv e a n n a k á té rtelm ezé se. A fran cia k lasszicizm u s XVII. század i csú cspontja a k la s s z ic is t a d rám a. A k la sszicista szabályok itt k ezd tek m egm erevedni. A k la ssz i cista d rá m a szabályai: a sh ak esp eare-i elvek és a fa n tá z ia ta g a d á sa , a m é rté k ta rtá s . De a legfőbb elv az an tik v itásb ó l á tv e tt h á r m a s e g y s é g volt, a tér, az id ő és a c s e le k m é n y e g y s é g e . A szab ály az volt, hogy a cselekm ény e g y szálon fusson, 24 ó r á n b e lü l (m axim um 36) tö rté n jen, és e g y e tle n h e ly e n játszódjék. A fran cia k la sszicista d rá m a k i em elkedő alkotói: C o r n e ille (e.: kornéj) Cid (e.: szid), R a c in e (e.: rászin) Phaedra (e.: fédra) és M o liére (e.: molier).
A fran cia k la sszicista szín h áz ak a k irá ly vagy a fő u rak védnöksége a la tt á llta k , ak ik a szín p ad ró l n ézh e tté k az elő ad ást. A szín h áz z á rt épület, a szín p ad o t függöny v á la sz to tta el a n ézőtértól. K evés díszletet a lk a lm a z ta k , a női szerep ek et m á r nők já ts z o ttá k , nem volt jelm ez. A fran cia klasszicizm us d rá m a iro d a lm á b a n C orneille és R acine t r a gédiái u tá n új k o rszak k ö v etk ezett. Az új k o rszak m ű fajv áltást, a víg játék m egjelenését hozta, és egy k o rszak alk o tó m űvész, M oliére nev é hez kötődik.
Moliére (Jean-Baptiste Poquelin) (1622-1673) É le tú tja • P á riz sb a n sz ü le te tt 1622. ja n u á r 15-én Jean-Baptist Poquelin (e.. zsán b a tis z t poklen) n év en jóm ódú p o lg ári család b an A pja u d v ari k árp ito s volt. E zt a cím et M oliére örökölte ap játó l és időn k é n t gyakorolta is a vele já ró teen d ő k et. É d esan y ját k o rán elv esztette. Isk o láit a je z su itá k n á l végezte. K itű n ő en m e g ta n u lt la tin u l és ered e tib en o lv asta a nagy ró m ai szerzőket (P la u tu st, T ere n tiu st). Jogot és filozófiát h a llg a to tt L yonban. H ú szév esen itt sz e rz e tt jogi diplom át Rövid ideig ap ja m ellé szegődött, de m á r ek k or fo g lalk o zta tták a szín ház, a d rám a m ű v észet kérdései. E k k o rib an ism e rk e d e tt m eg a h íres színésznővel, M adelain e B é jart-ral (e.: m á d len bezsár). A pja a k a ra ta ellen ére színésznek állt. 1644-ben B éjart tá rs u la tá v a l és b a rá ta iv a l eg y ü tt s z ín tá rsu la to t szervezett, az Illu stre T h éa tre-t. M űvésznevét is, m elyen az egész v ilá gon ism erik, ekkortól h a sz n á lta . A szín h áz egy év u tá n m egbukott, M oliere-t az ap ja v á lto tta ki az adósok börtönéből. E zt követően 13 éven á t D él-F ran ciao rszág v á ro sa i b an élte v án d o rszín é sz k én t életét. Ez idő tá jt ír ta első boh ó zatait. E kkor szerezte m eg azon d ra m a tu rg ia i és színészi ta p a s z ta la ta it, m elyekre m ajd é letm ű v é t ép ítette. A legfonto sabb ezek közül az, hogy a kom édia dem okratikus műfaj, a nevelés nem függvénye a szárm azásn ak, sőt a m ű veltségnek sem. P á ly á já n a k fo rd u la tá t C orti h e r ceg és a k irá ly öccsének tá m o g a tá s a hozta. L eh ető ség et k a p o tt a rra , hogy tá rs u la tá v a l eg y ü tt 1658-ban Charles-Antone Coypet: a L ouvre-ban (e.: luvr) a k irály, Moliére, 1734 XIV. Lajos elő tt já ts z h a s sa n a k . N agy 164
•Vprt a r a tta k M oliére egy boh ó zatáv al, az igazi á ttö ré s t azo n b an a nek (1659) a b e m u ta tá s a hozta. E ttó l kezdve M oliere a kiólv egyik kedvence, sőt kegyence. P á riz sb a n já ts z ik és ren d ez, többek között a versailles-i k irály i ü n n ep ség ek e t (pl.: A z elvarázsolt sziget gyo% n vesk ed ő k
n^°N egyvenévesen (1662) feleségül v e tte régi b a rá tn ő jé n e k lá n y á t a iq éves A rm an d e B éjart (e.: a rm a n d b ezsár) színésznőt. E llenségei (es rigvei voltak szép szám m al) azzal v ád o lták meg, hogy s a ja t lá n y á t vette nőül. A k irá ly m e n te tte ki azzal, hogy első g y erm ek ü k kereszt^ M oliére h a lá lá ig nagy m u n k ak ed v v el dolgozott, já tsz o tt, ren d ez ett. Az erős m u n k atem p ó - több m in t 30 szín m ű v et ír t - a lá á s ta a tü d ő beteg M oliére egészségét. A K épzelt beteg (1673) az életm ű záró d arab ja A negyedik előadáson a főszereplőt a lak ító író ro sszu l le tt, de végig já tsz o tta a d arab o t. Az eu ró p ai d rám a m ű v észet egyik legnagyobb drám aköltője m ég azn ap éjjel, 1673. fe b ru á r 17-én m eghalt. M u n k á s s á g a • Kezdő író k é n t olasz k o m é d iák at dolgozott át, s a főszerepeket m aga já tsz o tta . E lső n ag y p áriz si sik e ré t p ró záb an írt egyfelvonásos d arab jáv al, a K ényeskedőkkel (1659) é rte el. E bben a ko rab eli divathóborto t, a tú lz o tta n finom kodó tá rs a lg á s i s tílu st g ú n yolta ki. Az előkelő szalonok tag jai, te rm észetese n , m eg sértő d tek . Az író t á m adások k ereszttü zéb e k e rü lt, de XIV. Lajos jól m u la to tt a vígjátékon, s p ártfo g á sá b a v ette. S zin te év en te je le n tk e z e tt újabb m űvekkel. 1661 - Férjek iskolája; 1662 - Nők iskolája; 1664 - Tartuffe (első változat); 1665 - Don Juan; 1666 - A m izantróp (Em bergyűlölő); 1667 - Tartuffe (m ásodik v álto zat, A z im posztor cím en); 1668 - A m phytrion, D anáin György, A fösvény; 1670 - Az úrhatnám polgár; 1671 - Scapin furfangjai; 1672 - Tudós nők; 1673 - K épzelt beteg. M oliére á lta lá b a n a k la s s z ic is t a d r á m a i h a g y o m á n y o k a t kö v et te. T a rto tta m a g á t a h á rm a s egység szabályához, m ű veinek alap szeikezete az öt felvonás, melyből az első h áro m funkciója a bevezetés, elő készítés (expozíció), a negyediké a te tő p o n t (krízis), az ötödiké a m egol dás (szerencsés végkifejlet). Az eu ró p ai v íg játék i hagyom ányok k övetésében M oliére elsősorban a c o m m e d ia d e ll’a rteü ra é p íte tt, de az ókori szerzők (P lau tu s, T eren tiu s) m űvei is fo rrásu l szolgáltak. 1 commedia dell’arte - hivatásos színjáték, itáliai, népi eredetű és jellegű rögtönzött színjátéktípus. Virágkorát a XVI-XVIII. században élte. Előadói hivatásos vándorszí' nész-társulatok voltak, melyeknek színészei a társulatok vezetőinek irányításával kö zösen dolgozták ki az előadás néhány oldalas cselekményvázlatát, amely dialógusokat nem tartalmazott, azokat az előadók alkalomról alkalomra szabadon rögtönözték, mi ként a zene- és táncbetéteket, akrobatamutatványokat és bűvésztrükköket is. 165
A vígjátéki hag y o m án y o k n ak m egfelelően a lk o tá sa i jelen idejűek. T ökéletesen ötvözte a k o m édiák a la p k a ra k te re it (szerelm esek, a tudós, a szolgálólány stb.) k o rá n a k jellegzetes em b ertíp u saiv al. Többek kö zö tt t í p u s t e r e m t ő ereje te tte m űveit jelen tő ssé és időtállóvá. A XVII. században Franciaországban a barokkal párhuzamosan fejlődött egy má sik irányzat is. Mi a neve? Mi állt a polgári gondolkodás középpontjában? Mi a racionalizmus, min alapszik? Sorold fel a francia klasszicista dráma főbb szabályait! Milyen kapcsolatban vannak Moliére-rel a következő évszámok, fogalmak, nevek, helyszínek: Párizs, Jean-Baptist Poquelin, udvari kárpitos, 1642, Lyon, DélFranciaország, Madelaine és Armande Béjárt, XIV. Lajos, 1658, 1662, Képzelt beteg, 1673? Melyek Moliére legismertebb drámái?
A FÖSVÉNY (részletek )
Első felvonás E ls ő j e l e n e t Valér Harpagon titkára, szerelmes a leányába, Elizbe. Hogy elnyerje sze relme apjának támogatását, megpróbál úgy viselkedni, hogy természete és viselkedése mindjobban hasonlítson Harpagonéhoz. Abban bízik, ha sikerül hosszú kutatás után megtalálnia elveszettnek h itt szüleit, Harpagon is meg enyhülne irányában, és ha szükségesnek látszik, ő maga folytatja szülei felku tatását. Eliz azonban arra kéri az ifjút, hogy ne menjen sehova, csak azzal foglalkozzon, hogy apjának, Harpagonnak a tetszését elnyerje. VALÉR: L á th a tta , hogyan k ezdtem hozzá, hogy m ilyen ü g y esk e déshez, hízelgéshez k e lle tt folyam odnom , am íg szo lg álatáb a lé p h e t tem , s m a is m ilyen álarc a la tt játszo m meg, hogy te rm észetem és gon dolkodásom olyan, m in t az övé; m e n n y it színészkedem , hogy tessem neki, hogy felém h ajlítsa m . B á m u lato san halad o k . A ta p a s z ta la t vezet rá, hogy az em berek m eg n y erésére a legjobb ú t az, h a p o n to san o lyan n a k m u ta tk o z u n k elő ttü k , am ily en ek ők; h a szó sz e rin t az ő elveiket visszhangozzuk; h a tö m jén ezzü k a h ib á ik a t, és csin á lja n a k b á rm it — ta p so lu n k hozzá. M ese az a veszély, hogy a sok tá n m ég a hízelgésből is m eg árt, és hogy vigyázni kell, ne legyen kirívó a já ték ; hízelgés dolgá b a n n é h a épp a legeszesebbet le h e t legegyszerűbben lép re csalni. Kellő m a g a sz ta lá ssa l körítve, a leg k ép telen eb b dolgot, a legbolondabb gom b á t is beveszi. Az őszin teség u g y an b e le sá n tu l egy k icsit ebbe a m e ste r ségbe, am ely et m ost űzök, de h a el a k a ru n k érn i v a la m it az em b erek nél, m égiscsak hozzájuk kell igazodnunk. S h a m á r csak így le h e t m eg
nyerni őket, ez nem azo k n ak a h ib ája, ak ik hízelegnek, h an em azoké, akik elv árják a hízelgést. Eliz biztatja szerelmét, hogy apja mellett próbálja meg bátyját, Cléante-ot js megnyerni ügyüknek. Valér véleménye szerint azonban a két férfi term é sz e te olyannyira elüt egymástól, hogy kettejüket egyszerre megnyerni szinte lehetetlen. Arra biztatja Elizt, hogy bátyjával próbáljon meg ő beszélni, de szerelmük titkáról csak annyit mondjon el, amennyit feltétlen szükségesnek talál. Cléante boldogan újságolja testvérének, hogy szerelemre lobbant a mos tanában szomszédukba költözött lány iránt. M arianne-nek hívják, és nincs nála édesebb terem tés a földön. Özvegy édesanyjával él, akit odaadóan ápol. Anyagilag azonban nagyon nehéz helyzetben vannak, és apja garasoskodása miatt semmivel nem tud segíteni a lánynak. Mindenképpen beszélnie kell az apjával, hogy támogatná-e házasulási szándékát. Harpagon betegesen félti a pénzét, a világon semmi más nem érdekli, csak az anyagi javak és a gyarapo dás. Cselédeit alig fizeti, rongyokban járnak, betegesen retteg attól, hogy meg lopják.
N e g y e d ik j e le n e t HARPAGON: A nnyi bizonyos, nem k is gond nagy su m m a p én zt ta rta n i a h ázn á l. Az a szerencsés, ak i m in d en v ag y o n át jó k a m a tra adja ki, s csak a n n y it hagy m ag án ál, am en n y i épp a k o n y h ára, m iegy m á sra kell. Az em b er ig azán nem tu d ja, az egész h á z b a n hol ta lá lh a tn a valam i biztos rejtek h ely ét. M ert am i engem illet, a p é n z e slá d á k a t én k étkedéssel nézem , n em b ízn ám soha rá ju k m agam . V alam en n y i való ságos nyílt to lvajcsalétek , legelőször m indig azo k n ak esnek. De h án y mégis a hab, okos dolog volt-e a z t a te g n ap v isszak ap o tt tízezer ta llé rt a k ertb e n elásnom . T ízezer ta llé r a ra n y b a n a h á z n á l olyan összeg... (A két testvér halkan beszélgetve m ost lép be) Jóságos ég! C sak nem á r u l ta m el s a já t m agam at! A buzgalom egészen elra g ad o tt, a z t hiszem , n a gyon is h an g o san tö p ren g tem it t m ag am b an ... M i kell? CLÉANTE: Sem m i, apám . HARPAGON: R égóta vagytok itt? ELIZ: Épp hogy id e értü n k . HARPAGON: De h allo ttáto k ... CLÉANTE: M it, apám ? HARPAGON: No, csak... azt... ELIZ: M it? HARPAGON: A m it az im é n t m ondtam . CLÉANTE: S em m it sem h allo ttu n k . HARPAGON: D ehogynem , dehogynem . ELIZ: M ár te ssé k m egnyugodni. HARPAGON: L átom én jól ra jta to k , hogy eg y p ár szó m égiscsak m eg ü tö tte a fü letek et. M erthogy épp azon füstölögtem , m ilyen bajos is
m a n a p sá g pénzhez ju tn i, és a z t m ondtam , az a szerencse fia, ak in ek tízezer ta llé rja is v an a h ázn ál. C L É A N T E : N em a k a r tu k m egszólítani, a ttó l ta rto ttu n k , hogy h á b orgatjuk. H A R P A G O N : M égis, jó hogy m egm ondom ezt itt n ek tek , nehogy valam ik ép p félrem ag y arázzáto k a dolgot, s a végén m ég a z t képzeljé tek, hogy a z t m ondtam , hogy n ek em v a n tízezer tallérom . C L É A N T E : Mi h a s z n u n k volna belőle? H A R P A G O N : T ízezer ta llér: n ekem igazi is te n á ld á s a volna! C L É A N T E : Kötve hiszem ! H A R P A G O N : N agyon k ap ó ra jönne. E L IZ : O lyan dolog ez... H A R P A G O N : N agyon rá m férne. C L É A N T E : S zerintem ... H A R P A G O N : H elyrehozna egy kicsit. E L IZ : De hisz... H A R P A G O N : A b b ah ag y h atn ám végre a p an aszt, hogy m ilyen n e héz idők já rn a k . C L É A N T E : É n isten em , a p á n a k nincs oka p a n aszra: m indenki tu d ja, hogy épp elég jóm ódú. H A R P A G O N : M icsoda? Jóm ódú, én? H azudik, ak i o lyasm it beszél. S zem en szed ett k ita lá lá s, aljas g azem b erek te rjesztik . E L IZ : Ne ingerlődjék úgy fel. H A R P A G O N : Szép dolog, hogy s a já t gyerm ekeim á ru ln a k el, és tá m a d n a k h átb a. C L É A N T E : M icsoda h á tb a tá m a d á s az, h a v alak i a z t m ondja, hogy ap a jóm ódú? H A R P A G O N : Az, az! Az effajta szóbeszéd, m eg ahogy ti a p én zt szórjátok, az lesz az oka, h a egy szép n ap o n m ajd b etö rn e k hozzám , és ab b an a hiszem ben, hogy a bőröm a la tt is pénz van, elm etszik a to r kom at. C L É A N T E : Hol szórom én a pénzt? H A R P A G O N : Hol? És ez a pom pázatos, d rá g a ru h a , am elyben v á ro ssz erte páváskodsz, valóságos b o trá n y m á r ez is! A h ú g o d at teg n ap szid tam össze; de am it te m űvelsz, az m ég rosszabb. Ez m á r b o sszú ért k iá lt az égre. C sak am i ra jta d van, ahogy nézem , tető tő l talp ig , meg le h etn e élni ebből a vagyonból, h a k a m a tra a d n á ki az em ber. Százszor is m egm ondtam , fiam, m en n y ire n em te ts z ik az a mód, ahogy élsz. S zörnyen adod a grófot. Hogy ilyen ru h á k b a öltözködhess, engem kell m indenem ből kiv etk ő ztetn ed . C L É A N T E : K iv etk ő ztetn i, én? Hogyhogy? H A R P A G O N : M it tu d o m én! H á t h o n n a n veszed a p én zt az ilyen ru h a c sin áltatásáh o z?
C L É A N T E : H o n n an , apám ? O n n an , hogy játszo m , s m ivelhogy p árto l a szerencse, a pénzt, am it nyerek, m a g am ra költőm . H A R P A G O N : N agyon rosszul teszed. H a m á r p árto l a szerencse a já ték b an , ki kellen e h aszn áln o d , a n y ereség et rögtön ki k ellen e adnod megfelelő' k a m a tra , hogy egy szép napon, am ik o r eg y ü tt van... M ert mi h asznod van, ig azán szeretn ém tu d n i, hogy a többiről ne is beszéljek, ebből a ren g eteg szalagból, am ivel a fejed bú b jáig tele vagy tűzve-fűzve, m in th a bizony n é h á n y d a ra b m adzaggal nem le h etn e éppoly jól odakötni ezt a n a d rá g o t az ujjashoz! S kell is p a ró k á ra p azaro ln i a pénzt, am ikor az em b ern ek itt a saját, te rm észetes h a ja ingyen! Fogadni m ernék, hogy ebben a p aró k á b a n és szalag o k b an legalább h ú sz a ra n y fekszik; h ú sz a ra n y pedig k a m a tra k iad v a é v en k é n t tizennyolc fra n k h a t g a ra s t hoz, h a csak nyolc száza lék k al szám ítom . C L É A N T E : N em vonom kétségbe. H A R P A G O N : H agyjuk, b eszéljü n k m ásról. Ö-hő! (Halkan, félre) M in th a je le k e t v á lta n á n a k , hogy elcsenjék az erszén y em et. (Fent) M it a k a rto k ezzel az in teg etéssel? E L IZ : A rra b iz ta tju k egym ást, hogy ki beszéljen először; m e rt m in d k ettő n k n ek v an m ondanivalónk. H A R P A G O N : Épp n ekem is v an m ondanivalóm m in d k ettő tö k n ek . C L É A N T E : H ázasság ró l s z e re tn é n k beszélgetni, apa. H A R P A G O N : É n is ép p en h áza sság ró l szeretn ék b eszélgetni veletek. E L IZ : Ah! Papa! H A R P A G O N : M it visongsz? A szó ijeszt meg, vagy m aga a dolog? C L É A N T E : M in d k etten ok k al félh e tü n k a h áza sság tó l azok u tá n , ahogy a p á n k a z t a lk a lm a sin t elképzeli. A ttól ta rtu n k , hogy szívünk nem h ajlik m ajd a p a v á la sz tá s á ra . H A R P A G O N : C sak tü relem , tü relem . N incs sem m i okotok ijedezni. Tudom jól, m i kell m in d k ettő tö k n ek . Egyőtök sem fog pan aszk o d n i, h a m eghallja, m i a szándékom . De hogy az elején kezdjük, m ondd csak ism ersz v alam i M a rian n e n ev ű fiatal lán y t? I tt la k ik nem m essze tőlünk. C L É A N T E : Ism erem , apa. H A R P A G O N : (Elizhez) És te? E L IZ : H a llo ttam h írét. H A R P A G O N : M ilyennek ta lálo d a z t a lán y t, fiam? C L É A N T E : E lragadó, kedves te re m té s. H A R P A G O N : A küllem e? C L É A N T E : C sak úgy á ra s z tja az illedelm ességet, az erényességet; ragyog ró la a kellem -szellem . H A R P A G O N : M odora, viselkedése?
C L É A N T E : C sak b ám u ln i leh et, igazán. H A R P A G O N : N em gondolod, hogy egy ilyen lá n y m egérdem elné, hogy kom olyan foglalkozzék vele az em ber? C L É A N T E : De m ennyire, apa. H A R P A G O N : Hogy a lk alm a to s feleség lenne? C L É A N T E : N agyon alk alm ato s. H A R P A G O N : Hogy m in d en jel sz e rin t jó h áziasszo n y lesz belőle? C L É A N T E : Sem m i kétség. H A R P A G O N : Hogy ak i elveszi, m eg le h et m ajd elégedve vele? C L É A N T E : B izonyára. H A R P A G O N : V an egy k is nehézség. A ggaszt, hogy hozom ány dol g áb an nincs annyija, a m en n y it e lv á rh a tn a az em ber. C L É A N T E : O, apám , m it szám ít a hozom ány, h a d erék leányról v an szó. H A R P A G O N : B ocsán ato t k érek, b o csán ato t k érek. M égis m eg kell m ondani, h a az em ber nem k ap is an n y i hozom ányt, a m en n y it rem élt, valahogy m ás m ódon m ég p ó to lh atja. C L É A N T E : M agától értető d ik . H A R P A G O N : H á t örülök, hogy nincs e lle n té t kö ztü n k , m e rt e ré nyességével, kedvességével ez a lán y egészen m eg h ó d íto tta a szívem et, és elh a tá ro z ta m , hogyha v alam i hozom ányt m égis a d n a k vele, felesé gül veszem . C L É A N T E : Ö... ü? H A R P A G O N : T essék? C L É A N T E : A zt te ts z e tt m ondani, hogy... hogy elh a tá ro z ta , hogy... H A R P A G O N : Hogy feleségül veszem M a ria n n e t. C L É A N T E : Kit? Ki? K icsoda? H A R P A G O N : Én, én, én, őt! Mi bajod van? C L É A N T E : H irte le n szédülés fogott el; kim egyek. H A R P A G O N : M ajd elm úlik. E redj a kon y h áb a, igyál gyorsan egy p o h á r jó friss vizet. íg y v ag y u n k ezekkel a m i vékonydongájú ficsuracsk áin k k al; olyan lábon álln ak , m in t a naposcsirkék! H á t ezt h a tá ro z ta m el, kedves leányom , am i az én dolgom at illeti. B á ty á d a t illető en épp m a reggel a já n lo tta k egy özvegyasszonyt, n ek i a z t szánom . Téged pedig, téged A nzelm úrhoz adlak. E L IZ : A nzelm úrhoz? H A R P A G O N : Hozzá. M eglett, nyugodt, e sz e é re tt em ber, alig m ú lt ötven, le g e n d á k a t beszéln ek a vagyonáról.’ E L IZ : (bókolva) E ngedelm ével, aty ám , n em óhajtok férjhez m enni. H A R P A G O N : (visszabókol) E ngedelm eddel, kislányom , a n g y a l kám , én m eg a z t óhajtom , hogy férjhez m enj. E L IZ : B ocsánatot k érek , apám .
H A R P A G O N : B ocsán ato t k érek , lányom . ELIZ: T isztelem , becsülöm A nzelm u ra t, de, engedelm ével, sose m egyek hozzá feleségül. H A R P A G O N : T isztellek, becsüllek, de, engedelm eddel, hozzá fogsz m enni, m égpedig m á r m a este. ELIZ: M ár m a este? H A R P A G O N : M ár m a este. ELIZ: N em fog m eg tö rtén n i, aty ám . H A R P A G O N : M eg fog tö rté n n i, leányom . ELIZ: Nem. H A R P A G O N : De igen. ELIZ: N em , h a mondom . H A R P A G O N : De, h a m ondom . ELIZ: Ilyesm ire nem k én y szeríth et. H A R P A G O N : Ilyesm ire is k én y szeríth etlek . ELIZ: In k áb b megölöm m agam , de ilyen férj nem kell. A lány kétségbeesetten tiltakozik, végül elfogadja apja javaslatát, hogy ügyükben Valér legyen a döntőbíró. Eliz abban reménykedik, hogy szerelmese majd kitalál valamit, azonban csalódnia kell. Valér, hogy ne bőszítse fel Harpagont, színleg neki ad igazat, hiszen az előtt az érv előtt, hogy az öregúr hozomány nélkül veszi el a lányt, mindenkinek meg kell hajolnia. Valér meg nyugtatja Elizt, hogy az esküvőt mindenképpen megakadályozzák, majd kita lál valamit.
Második felvonás Cléante, mivel égetően szüksége van a pénzre, apja szolgáját, Fecskét kéri meg, hogy szerezzen számára valakitől kölcsönt. Fecske óriási uzsorakam atra tud kölcsönt szerezni a fiúnak, úgy, hogy még a hatalm as kam aton túl, ezer frank értékben átvesz egy csomó értéktelen limlomot. Az egészet egy közvetí tőn keresztül intézik. A közvetítő, Simon közben Harpagonnal beszél, hogy a fiatalembernek nagyon nagy szüksége van a pénzre, így az uzsorás semmi olyan követelést nem tám aszthat, am it ne fogadna el. Amikor megérkezik a fiatalember, akinek a pénzre lenne szüksége, akkor derül ki, hogy az uzsorás Harpagon, és a kölcsönkérő saját fia, Cléante. Apa és fia egymásnak esnek, m indketten a m ásikat vádolják. Harpagon találkozik a házasságszerzővel, Fruzsinával. Fecske ugyan fi gyelmezteti az asszonyt, hogy itt ne számítson semmi pénzre, hiszen a világ legfukarabb emberével van dolga. Fruzsina ravaszul csűri-csavarja a mon dandóját, dicséri, hízeleg Harpagonnak. Megbeszélik, hogy délután átjön M arianne, Elizzel együtt megy a vásárba, és utána ő is részt vesz a vacsorán. Harpagont az zavarja, hogy a lánynak semmi hozománya nincs. Fruzsina azonban megnyugtatja, hogy a lány évi tizenkétezer frank jövedelmet hoz. Hiszen úgy nevelték, hogy semmit nem költ cicomára, finomságokra, étellel is
beéri a legkevesebbel. Attól is tart, hogy ö m ár öreg a fiatal lányhoz, Fruzsina azonban ebben az aggodalmában is megnyugtatja. A lány nem a kortársait, hanem az idó'sebb férfiakat szereti, a minap is visszautasított egy gazdag ké rőt, m ert kiderült róla, hogy csak ötvennégy éves. Bármilyen mestere is a sza vaknak, az asszony Harpagonból egy árva frankot sem tud kiszedni.
Harmadik felvonás Harpagon elkezdi az előkészületeket a vacsorára. Annyira szűkös feltéte leket szab, hogy a szakácsa tisztjét Valér veszi át, aki mindenben Harpagonnak ad igazat, és ő is úgy gondolja, hogy tíz emberre fillérekből is lehet vacsorát főzni. Hiszen nem kell levest, pecsenyét, pisztrángot felszolgálni, bőven meg teszi a jó zsíros szárazbab-főzelék, hozzá egy kis m arhadarálék bő gesztenye körítéssel. A szolgáknak sem kell új ruha, hiszen nyugodtan lehet úgy dolgoz ni, hogy eltakarják a lyukakat és pecsétet a ruhán. A borral sem kell úgy bánni, ahogy egyes házaknál szokás, hogy azonnal tölteni, ha üres a pohár, akkor kell tölteni, ha a vendég m ár többször szól, és akkor is jó sok vízzel kell felszolgálni. Valér, aki Jakabbal szemben Harpagon pártját fogta, mikor ket tesben m arad a szolgával, próbálna közeledni hozzá. M arianne ta rt a Harpagonnal való találkozástól. Fruzsina szerint egy öreg, gazdag férj még mindig jobb, mint egy koldusszegény fiatal. Hiszen egy öreg férj ham arosan meghal, és gazdag özvegyasszonyként m ár választhat szerelemből is. Amikor viszont meglátja Harpagont, elszörnyed. M arianne találkozik Harpagon gyer mekeivel, és bármilyen becsmérlő megjegyzést is tesz Harpagonra, Fruzsina úgy adja tovább, m intha a lány a legnagyobb elismeréssel szólna jövendőbeli jéről. Cléante igen sajátságosán üdvözli apja jövendőbelijét, elmondja, bárm it szívesebben kívánna, mint hogy a lány a mostohaanyja legyen. Harpagon fel háborodik a goromba üdvözlésen, de a lány nem sértődik meg. O is biztosítja az ifjút, hogy megérti őt, és ha a körülmények m iatt nem lenne elkerülhetet len, saját szíve szerint soha nem vállalná Cléante-ot mostohafiának. A fiata lok így Harpagon feje fölött biztosítják egymást szerelmükről. Cléante változ ta t m agatartásán, elbűvölően kedves lesz apja jövendőbelijéhez. Mivel Harpagon nem gondoskodott róla, ő finom, és igen drága csemegét hozatott a fűszerestől, sőt még lehúzza apjaura kezéről drága gyűrűjét, és apja nevében ajándékul ajánlja a lánynak. Apját fia viselkedése láttán a gutaütés kerülgeti. Vendég érkezik, Harpagon először hallani sem akar semmiről, amikor azon ban megtudja, hogy pénzről van szó, azonnal távozik. A házigazdái teendőket fiára bízza, és felszólítja Valért, figyeljen rá, hogy minél több ételt meg lehes sen menteni, hogy visszaküldhessék a fűszereshez.
Negyedik felvónás Fruzsinának elmondják, hogy Cléante és M arianne egymásba szerelmes. Az asszony csak azt sérelmezi, hogy miért nem avatták be előbb, hiszen talán tudott volna segíteni. M arianne úgy érzi, m ár minden elveszett, semmit nem lehet tenni. Fruzsina szerint az lenne az egyetlen megoldás, ha az esküvőről
Harpagon mondana le. Találni kéne egy idősebb hölgyet, akiről el lehetne hi tetni Harpagonnal, hogy egy rettentően gazdag grófnő, és olyan nagy szere lemre lobbant az ú r iránt, hogy minden vagyonát hajlandó ráruházni, ha a felesége lehet. Fruzsina úgy gondolja, hogy az egyik komaasszonya épp meg felelő lenne erre a szerepre. M arianne-nek csak annyi lenne a feladata, hogy édesanyját győzze meg. Harpagon Marianne-ról kérdezi a fiát. Cléante, hogy apját eltántorítsa az esküvőről, csak rosszakat mond róla. Harpagon sajnálja, hiszen úgy gondolta, hogy fiához adja a lányt, de ha ennyire rossz véleménnyel van róla, akkor nincs mit tenni. Cléante m ár rögtön visszakozna, és elmondja, hogy m ár többször találkozott a lánnyal, és szerinte a lány is viszonozza az érzelmeit. Harpagon elmondja, hogy ez csak csapda volt, esze ágában sincs lemondani a lányról. Cléante dühös, am iért így beleesett apja csapdájába, és közli vele, hogy soha nem mond le a lányról. Összeverekednek, Jakab választ ja őket szét, az egyiket a szoba egyik, m ásikat a szoba másik végébe tereli, és ő közvetít köztük. A fiúnak azt mondja, hogyha bocsánatot kér az apjától, minden rendben lesz és elveheti a lányt. Az apának azt mondja, hogy a fiú le mond a lányról, ha kicsit jobban bánik vele. C L É A N T E : B ocsásson meg, ap a, hogy az im é n t olyan szeleverdik é n t viselkedtem . H A R P A G O N : Sebaj. C L É A N T E : H iggye el, v ég telen ü l m egb án tam . H A R P A G O N : É n m eg v ég telen ü l örülök, hogy látom , v is s z a té rt az eszed. C L É A N T E : M ekkora jóság kell, hogy ilyen h a m a r elfeledi, am ivel m eg b án to ttam . H A R P A G O N : N em n eh éz elfeledni a g yerm ekek ra k o n c á tla n sá gát, m ihelyt lá tju k , hogy jó ú tr a té rn e k . C L É A N T E : Igazán , nyom a sem m a ra d t lelkében, hogy olyan sz e r te len voltam ? H A R P A G O N : Te m agad törlőd ki m o stan i jó rav aló ság o d d al és ille delm ességeddel. C L É A N T E : M egfogadom, apa, sírom z á rtá ig em lékezni fogok jó sá gára. H A R P A G O N : É n pedig m egígérem , n em k é rh e tsz tólem olyat, am it m eg ne adjak. C L É A N T E : Ó, ap a, nem k é re k én m á r sem m it, épp eleget k a p ta m azzal, hogy m e g k ap tam M arian n e -t. H A R P A G O N : M it? Hogy? C L É A N T E : A zt m ondom , m á r sem m i k ív án n iv aló m nincs apától, m e rt az egész világot n ek em a d ta , am ik o r olyan jó ság o sán á ten g ed te M arian n e-t. H A R P A G O N : Ki beszél itt arról, hogy én áten g ed te m neked M arian n e-t?
C L É A N T E : Apa. H A R P A G O N : Én? C L É A N T E : T erm észetesen . H A R P A G O N : H ogyan? H isz te fogadkoztál, hogy lem ondasz M arianne-ról. C L É A N T E : Én, hogy lem ondok? H A R P A G O N : Te, te. C L É A N T E : Soha. H A R P A G O N : H á t nem á lltá i elő, hogy nem rag aszk o d sz többé hozzá? C L É A N T E : Ellenkezőleg. Jo b b an vonzódom hozzá, m in t v alah a. H A R P A G O N : Mi, kötélrevaló, ú jrak ezd ed ? C L É A N T E : S em m it sem v á lto z ta tta m meg. H A R P A G O N : N a m egállj, gazem ber. C L É A N T E : T ehet, am it a k ar. H A R P A G O N : Ne k erü lj többé a szem em elé. C L É A N T E : Ahogy p aran cso lja. H A R P A G O N : L eveszem ró lad a kezem . C L É A N T E : Vegye. H A R P A G O N : N em vagy a fiam többé! C L É A N T E : N em vagyok. H A R P A G O N : K itag ad lak . C L É A N T E : Tessék. H A R P A G O N : Vedd átk o m at. C L É A N T E : V égre kap o k valam it.
H a to d ik j e le n e t F E C S K E : (a kertből jö n egy lád ik á va l) Höh, épp jó, hogy ta lá lk o zunk, nagyságos úr. C L É A N T E : Mi tö rté n t? F E C S K E : Jöjjön csak, jöjjön, h a m ondom . M ost m á r re n d b e n v a gyunk. C L É A N T E : Hogyhogy? F E C S K E : M egvan, am i kell! C L É A N T E : M icsoda? F E C S K E : Ez u tá n leskelődtem egész nap. C L É A N T E : Mi u tá n ? M i ez? F E C S K E : Az öreg nagyságos ú r kincse. M eg k ap arin to ttam . C L É A N T E : Hogy csin áltad ? F E C S K E : Elm ondom m ajd ap ró ra. F u ssu n k in n en. H allom a k ia b á lá sá t.
H e te d ik j e le n e t H A R P A G O N : (hajadonfőit a kert felől jö n tolvajt kiabálva) Tolvaj! Tolvaj! Gyilkos! H aram ia! Törvényt! Igazságot, igazságos ég! Végem van, m eggyilkoltak! E lm etsze tté k a to rk o m at, ello p ták a pénzem et! Ki leh etett? H ová le tt? Hol van? Hova bújt? Hogy fogjam meg, m it csin ál jak? M erre fussak ? M erre ne fu ssak ? Ig azán nincs ott? N incs itt? Ki vagy? M egállj! (S aját karját kapja el) V issza a pénzem , gazem ber! Hű, hisz ez én vagyok! Hol a fejem ? A zt sem tudom , hol vagyok, ki vagyok, m it teszek. Ja jja j, szegény pénzem , édes pénzem , egyetlen jó b aráto m , e lsza k íto ttak tólem! E lra g a d ta k . O da veled a tám ogatóm , a vigaszom , a boldogságom . V égem van, végem , nincs m it k eresn em többé ezen a világon! N em tu d o k én n á la d n élk ü l élni. B efejeztetett, n em bírom to vább, m eghalok, m eg h altam , eltem e tte k . S en k i sincs h á t, ak i fö ltá m a sz ta n a azzal, hogy v isszaad ja sz e re te tt p énzem et, vagy m egm onda ná, ki v ette el? He, m it m ondsz? Senki. A k árk i m é rte rá m ezt a csap ást, jól k ik e re ste a percet. Épp a z t az időt h a s z n á lta ki, am ik o r azzal az alávaló fiam m al beszéltem . G y erü n k in n en . M egyek a rendőrségre; k ín p a d ra feszíttetem az egész h á z a t; a cselédeket, az in a so k at, a fia m at, a lányom at, m ég ö n m a g am at is. M ennyi nép együtt! A kire csak nézek, rögtön gyanús, m indegyikben k ü lön-külön a to lv ajo m at látom . Hé, m it beszéltek ott? Hogy ki volt, ak i m eglopott? M icsoda lá rm a az odafönt? O tt v an ta lá n a tolvaj? Is te n re kérem , h a tu d to k v a la m it felő le, esedezve könyörgök, m ondjátok meg. Ig azán n em oda közétek bújt? C sak néznek, nézn ek rám , és pufognak a n ev etéstől. Ki fog d erülni, hogy részü k v a n a lo p ásb an — cinkosok. R a jta h a m a r, ren d ő rt, csen dőrt, ügyészt, b írá t, kín zó szerszám o k at, ak asztó fát, hóhért! M in d en k it felköttetek, m in d en k it, és h a n em lesz m eg a pénzem , u to ljá ra m a g a m a t kötöm fel!
Ötödik felvonás Harpagon csendbiztost hívat, hogyha kell, tartóztassa le az egész várost, csak kerítse elő a tízezer aranytallérját. Előkerül Jakab, aki eddig még nem is tudott a ládikó eltűnéséről. De kapóra jön neki, hogy megfizessen mindenért Valérnak, és őt vádolja a ládikó ellopásával. Mikor megjelenik Valér, rátám ad Harpagon, hogy visszaélt bizalmával, és megsértette a házát. Valér beismeri a bűnét, de azt nem fogadja el, hogy visszaélt volna Harpagon bizalmával. Azt hiszi, hogy Harpagon rájött arra, hogy szerelmesek egymásba Elizzel, és azt hiszi, hogy a férfi azzal vádolja, hogy elcsábította a lányát. Párbeszédük ebben a félreértésben folyik. Harpagon azt hiszi, Valér ellopta a ládikóját, Valér úgy gondolja, hogy Harpagon azt hiszi róla, hogy visszaélt a lány szerelmével. Közben megérkezik Eliz kérője, Anzelm úr is és Marianne, jelen van a csend biztos, Fruzsina, Jakab és az írnok. Valér, bár m ár elmondta, hogy szerelmes
Elizbe, Harpagon nem veszi tudomásul, csak a pénze érdekli. Valér elmondja, hogy másképp fognak beszélni, ha megtudják, hogy ki ő. Ha Anzelm úr ismerős Nápolyban, akkor nyilván tudja, hogy ki volt Dóm Thomas d’Alburcy, akit egész Nápoly ism ert és tisztelt, az ő apja. Anzelm úr azonban nem hisz neki, hiszen akit apjaként emleget, az tizenhat évvel ezelőtt egy hajótörésben fele ségével és két gyermekével életét vesztette. Anzelm úrnak igaza van, de azt meg ő nem tudja, hogy a hétéves fiú egy szolgával együtt megmenekült. A hajóskapitányt m eghatotta a sorsa, és fiaként nevelte fel az árvát. Mostanában tudta meg, hogy apja mégsem halt meg, és m indenütt őt kereste, csak itt meg látta a szépséges Elizt, és szerelmes lett bele. Anzelm úr bizonyítékot akar szavai hiteléül. Valér m egmutatja azt a rubingyűrűt, mely apjáé volt, és egy agát karperecét, melyet még az anyja csatolt a csuklójára. M arianne elmondja, hogy Valér a testvére. Tehát az édesanyjuk is életben van. Szavaiból kiderül, hogy a hajótörésből ők is megmenekültek, bár sorsuk kezdetben nem alakult olyan szerencsésen. Kalózok vették fel őket, tíz évig rabszolgaságban sínylődtek, és egy szerencsétlen véletlen segített abban, hogy szabadok legyenek. Bár elmentek Nápolyba, vagyonukat eladták, apjukról semmi hírük nem volt. így Genovába költöztek, ahol megpróbálták megmenteni maradék vagyonukat, de kegyetlen rokonaik m iatt onnan is el kellett menekülniük, így kerültek ebbe a városba. (...)
ANZELM: O, ég, ím e, h a ta lm a d jelei! Im é, b izo n y ság át adod, csak ra jta d áll, hogy csodák essenek! Ö leljetek át, gyerm ekeim , egy esítsétek öröm ötöket ap áto k öröm ével. VALÉR: K egyelm ed - ap án k ? MARIANNE: A k it éd esan y ám an n y iszo r elsira to tt? ANZELM: Igen, leányom , igen, fiam , én vagyok Dóm T hom as d’A l burcy, a k it az ég kegye szin tén k im e n te tt a habokból m in d en n á la levő vagyonával. Több m in t tiz e n h a t eszten d eig m in d n y á ja to k a t h a lo ttn a k h ittelek , s hosszú bolyongásom u tá n m á r azon voltam , hogy új családa la p ítá sb a n k eresek v igaszt, n á s z ra k elek egy bájos és erén y es h ajadonnal. N ápolyban é letem et m ég m indig veszély fen y eg ette volna; lem o n d tam h á t, hogy oda v a la h a is v isszatérjek , s m inthogy mód k ín á l kozott o tta n i vagyonom á ru b a b o csátá sá ra, itt telep ed tem meg, A nzelm nek nev eztetv én m agam , hogy em lék ét is táv o l ta rts a m tőlem a n n a k a m á sik névnek, am ely et an n y i gyász és v iszo n tag ság közt viseltem . HARPAGON: Ez itt a m ag a fia? ANZELM: Az enyém . HARPAGON: A kkor m ag án h a jta to m be a tö rv én n y el a z t a tízezer ta llé rt, a m it ellopott tőlem . ANZELM: Ő? Lopott? M agától?
H A R P A G O N : Igenis, ő. A N Z ELM : Ki m ondja ezt? H A R P A G O N : Ja k a b , a főzőm indenesem . V A L É R : Te m ondtad? JA K A B : T etszik lá tn i, hogy sem m it se m ondok. H A R P A G O N : De igen. I tt a csendbiztos ú r. E lő tte v allo tta. V A L É R : K épesnek ta r t ilyen aláv aló ság ra? H A R P A G O N : K épes vagy nem képes, én v issza ak aro m pénzem .
a
H a to d ik j e le n e t C L É A N T E : Ne gyötrődjék, ap a, és ne vádoljon sen k it. Új h ír t h o zok ebben a dologban. A zért jö ttem , hogy é rté sé re adjam , h a nem ellen zi, hogy M a ria n n e -t elvegyem , v isszak ap ja a pénzét. H A R P A G O N : Hol van? C L É A N T E : Azon ne kínlódjék. Jó helyen van, a z é rt felelek. M inden csak tőlem függ. C sak a z t m ondja meg, m ire h a tá ro z z a el m agát. V álaszth at: vagy n ekem ad ja M arian n e -t, vagy elveszti a lá d ik át. H A R P A G O N : S em m it sem v e tte k ki belőle? C L É A N T E : S em m it. G ondolja meg, h ajlan d ó -e a lá írn i a szerző dést, és csatlakozik-e M a rian n e éd esan y ján ak beleegyezéséhez; m e rt ő szabad v á la sz tá s t enged n ek i k e ttő n k között. M A R IA N N E : M aga m ég nem is tu d ja, hogy an y ám beleegyezése m á r nem elegendő. A G ondviselés v issz a a d ta itt álló b á ty á m m ellé a p á m a t is: tőle kell m egkérnie. A N Z E L M : G yerm ekeim , az ég b izo n y ára n em a k ad á ly u l hozott vissza közétek. H arp ag o n u ra m , csak nem lepődik meg, hogy egy fiatal lány az ap ja h e ly e tt in k áb b a n n a k fiát v álasztja. R ajta, ne m ondasson m a g án ak olyat, a m it fölösleges h a lla n ia , kövesse p éld ám at, s egyezzék bele a k ettő s nászb a. H A R P A G O N : A lá d ik ám tó l ak aro k ta n á c so t k érn i, előbb a z t lá s sam . C L É A N T E : M in d já rt m eg látja ép en és h iá n y ta la n u l. H A R P A G O N : De se hozom ányra, se k ih á z a s ítá s ra nincs sem m i pénzem . A N Z E L M : A m ia tt ne fájjon a feje, n álam m ajd ak a d rá. H A R P A G O N : E lv állalja a k é t h á z a ssá g k ö ltség eit is? A N Z E L M : Elvállalom , el. így m á r ren d b en van? H A R P A G O N : R endben, föltéve, h a az esküvőre c s in á lta t nekem egy öltözet ru h á t. A N Z E L M : M eglesz. És m ost ö rü ljü n k a boldogságnak, hogy ilyen szép n ap o t értü n k .
C S E N D B IZ T O S : Hohó, u raim , hohó! C sak la ssan , la ssan , kérem ! És az én írá s a im é rt ki fizet? H A R P A G O N : Sem m i szü k ség ü n k a m ag a írá s a ira . C S E N D B IZ T O S : Gondolom. De a z é rt én sem dolgozhatom ingyen. H A R P A G O N : (Jakabra m u tatva) F izetés fejében odaadom ezt: fö lak a sz th atja. JA K A B : H ajaj, itt igazodjék el az em ber. H a ig a zat m ondok, m eg botoznak, h a lódítok, föl a k a rn a k ak asztan i! A N Z E L M : H arp ag o n u ram , b ocsássa m eg n ek i ezt a b o tlást. H A R P A G O N : A kkor kifizeti a csendbiztost? A N Z E L M : Ki. De g y erü n k végre an y áto k lá tn i, h a d d osztozzon örö m ünkben. H A R P A G O N : É n m eg h ád d lá ssam végre kedves lád ácsk ám at!
&
Amit a műről tudnod kell!
K eletkezése • Moliére egyik legérettebb alkotása, a klasszicizmus szabá lyainak megfelelő, de prózai formájú - így saját korában kevésbé sikeres és befejezetlennek tekintett mű. 1668-ban m utatták be Párizsban. A komédia megírásához Moliére három forrást használt fel: az ókori komédiákat, az olasz commedia dell’a rte rögtönzött, és a francia farce (vásári komédia) műveit. A műben a jellemkomikum van előtérben. Tém ája • A pénz im ádatának torzító hatása, ennek bírálata - m ár más műveiben is megjelent. A fösvénység motívumának azonos tünetekkel szorongás, gyanakvás, vagyonféltés, elmagányosodás - ábrázolt kórképe minden korban foglalkoztatta az alkotókat, a komédiairodalomban ez az egyik leggyakrabban kipellengérezett hiba, mert a problematika örökké aktuális. H elyszíne • A mű a hárm as egység klasszicista követelményének megfelelően egy helyen, Harpagon párizsi polgár házában, egyetlen nap alatt játszódik; egyetlen család tagjai (és a személyzet) között bonyolódik. A cselekmény egységét a középponti jellem, a házassági pletyka adja. S zerkezete • Az ötfelvonásos prózában írt mű 32 jelenetből áll. Meghatározza a szerkezetet, hogy Moliére csak azokat a részleteket emeli ki (nagyítja fel), melyek Harpagon —minél több oldalról történő —nevetségessé tételét szolgálják. Igazából minden mozzanat Harpagon jellemét, helyzetét, szándékait minősíti. A darab expozícióval indul, mely az első felvonás kezdő három jelenetét teszi ki, amelyben megismerjük Harpagon házát, a szereplőket, valam int egy máshoz való viszonyukat. Valér eltűnt családja után nyomoz, de Eliz iránti szerelme m iatt Harpagon titkárának áll; házasságkötésüknek csak a zsarnok apa fösvénysége az akadálya. Cléante ugyanúgy szerelmes és ezt meg is osztja húgával, de az ő házasságának is apja fösvénysége állja útját, mivel egy sze gény lány a kedvese.
A felvonás negyedik jelenete, valam int a második és a harm adik felvonás tartalm azzák a bonyodalm at, melyben kiderül a fösvény apa házassági szándéka, és az, hogy mindkét gyermekét ki akarja házasítani (egy pénzes özvegyasszonnyal, illetve egy gazdag, meglett nemes úrral) még aznap este. Az ügyben döntőbírónak felkért, szerepet játszó Valér Harpagonnak ad igazat Elizzel szemben. A történet a negyedik felvonásban éri el a tetőpontját, melyben kibonta koznak, kiéleződnek a szereplők közötti konfliktusok, ellentétek. Ekkor tisz tázzák a fiatalok egymás között a helyzetet, és tagadja ki Harpagon a fiát. Marianne is megjelenik, aki szegény, özvegy anyja helyzetének javításáért kész Harpagonhoz feleségül menni, pedig m ást szeret. A m eg o ld ásra az utolsó felvonásban kerül sor, és elsősorban Anzelm úr megjelenésével kapcsolható össze, aki rég elveszett, ám megkerült apaként végül mindent rendbe hoz. Szereplők • A szereplők többféleképpen is csoportosíthatók. A középpontban a két család áll, de fontos mellékszereplők a szolgálók, valamint a városi polgárok is, elsősorban Simon, a pénzközvetítő, valam int Fruzsina, a házasságszerző. A következő szereplőkkel találkozhatunk a vígjátékban: Harpagon, Cléante, Eliz; Valér, Marianne, Anzelm; Fruzsina, Simon, Jakab - Harpagon szakácsa és kocsisa; Fecske - Cléante inasa; Claude asszonyság - Harpagon cselédje; Zabszár és Keszeg - Harpagon szolgái; a Csendbiztos és a Csendbiztos írnoka. Moliére komédiáinak egyik legjelentősebb újítása a jellem bevezetése, ezért is nevezik darabjait je llem v íg játék o k n ak . A pszichológia XVII. század ban született tudománya alakította ki a közönség igényét arra, hogy olyan könnyedén meghatározható, körülírható típusok jelenjenek meg a színpadon, akiknek cselekedetei egyértelműen következnek személyiségükből. Moliére műveiben különösen egyértelmű a jellem, hiszen az m ár a drám a címéből —A fösvény - kiderül, hogy milyen jellemvonás a gúnyolódás tárgya. ■ Harpagon: kapzsi, szeretetre képtelen, 50-es éveiben járó férfi, akit egyedül a pénz érdekel. Igazából minden mozzanat Harpagon jellemét, hely zetét, szándékait minősíti; a 32 jelenetből 22-ben a színen is megjelenik, de a többiben ugyanúgy ő áll a középpontban, mivel róla beszélnek, az ő fösvénysé gét emlegetik. Harpagon elsősorban fösvény, másodsorban özvegy és csak leg végül apa: a mű szerkezetében is ilyen alárendeltségben jelennek meg a motí vumok - a pénzimádat legyőzi szerelmi, illetve már elpusztította apai érzé seit. Harpagon ugyanakkor nem egyértelműen komikus figura, alakjában leg alább olyan sok a tragikus, mint a komédiába illő vonás. Moliére értelmezése szerint a pénzim ádatnak ez a foka egyszerre nevetséges, ez jelenti Harpagon személyiségének komikus oldalát, ugyanakkor beteges is, ez a történet tragi komikus eleme. Ahogyan kincseiről beszél, ahogyan a mű végén ládikóját sze retettel magához öleli, az m ár valamiféle szerelmi viszonyra utal. Cselekedeteit ez a különös szerelem mozgatja, mániákusságából, rögeszméjéből számos ko mikus szituáció fakad, de azzal is tisztában van, hogy pénze hatalm at biztosít számára, amivel vissza is él.
Jellem ét tovább árnyalja az ironikus befejezés. M iután Harpagon eléri, hogy ne kelljen hozományt adnia gyermekei házasságához, s kicsikar magá nak egy új ruhát is, ezzel a m ondattal zárja a történetet: „Én meg hadd lássam végre kedves ládácskámat!” Illyés Gyula tömör megfogalmazásával: „Érzelem éppúgy nincs benne, akár az aranyában. ” m Anzelm: M arianne és Valér apja, Harpagon teljes ellentéte, a fiatalok érzelmeit, szándékait tiszteletben tartja, tehát a józanságot, a természetessé get képviselő apa képét jeleníti meg benne az író.
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Mikor írta Moliére A fösvény című darabot? Mi a témája? Megfelel-e a hármas egység szabályának? Kik a szereplői a vígjátéknak? Hogyan csoportosíthatók a szereplők? Milyen ember Harpagon? Szerinted zsarnokoskodik a családján? Bizonyítsd! Milyen áldozatra kész Cléante Marianne-ért, Valér Elizért? Értékeld a mű befejezését, megoldását!
1. írj más befejezést a műnek! 2. Gyűjts rokon értelmű szavakat a fösvény szóhoz!
Irodalomelméleti ismeretek A kom édia (vígjáték) • A komédia a vígjáték ókori elnevezése (görög kommosz gúny dal szóból), olyan drámai műfaj, melyben kisszerű emberek, kicsinyes emberi tulajdonságok ütköznek össze egymással, illetve a körülmé nyekkel. Megoldása többnyire szerencsés, de legalábbis nem tragikus. Arisztotelész a Poétikában a következőképpen határozta meg a komédia fogal mát: ,A komédia a hitványabbak utánzása, de nem a rosszaságé a maga egé szében, hanem a csúfságé, amelyhez hozzátartozik a nevetséges is. A nevetséges ugyanis valami hiba, vagyis fájdalmat és így kárt nem okozó csúfság." A komi kus hős egy tipikus ember, tipikus hibákkal és tévedésekkel, titk a vagy jelle me a mű végén általában lelepleződik. T ípusai • A komikum megjelenési módja szerint beszélhetünk helyzet- és jellemkomikumról, valamint nyelvi komikumról. Helyzetkom ikum : az esemény hőse külső körülmények alakulása foly tán válik nevetségessé. Ilyenek a váratlan események (váratlanul hazatérő férj), tévedések (személyek összetévesztése, ruhacsere, álöltözet) vagy szándé kos megtévesztések, cselszövések, beugratások. Gyakran csattanóval zárul. Jellem kom ikum : a komikus helyzet hőse saját tulajdonságai vagy külső megjelenése m iatt válik nevetségessé. A komikus hős gyakran rabja valamely szenvedélynek, mely gátolja természetes viselkedésében, például falánk, iszá kos, fösvény, vagy megjelenése, viselkedése, öltözködése, testi, illetve beszéd hibája révén válik humorossá. Lényege az adott embertípus és környezete, világa közötti meghasonlás.
A nyelvi komikum: szinonimákra, szójátékokra, kétértelműségre, bur kolt célzásokra, komoly szövegek gúnyos idézésére épül. A komikum rendszerint a valóság és a látszat ellentétén alapszik, amely meglepetést keltve lelep leződik. A m onológ • A dráma olyan része, amely segítségével a darab szereplője feltárhatja a közönség előtt azokat a gondolatait, amelyeket a többi szereplő nek nem tud, vagy nem akar megvallani. Jelentése: magánbeszéd, belső be széd. A monológ önálló műfajként is előfordul, ilyen az egyszemélyes dráma (pl.: Gogol Egy őrült naplója).
Cserna Károly: Felvilágosodás, 1901
Háttér-információ
A MAGYAR FELVILÁGOSODÁS A felvilágosodás Magyarországon a XVIII. században terjedt el. Magyarország osztrák fennhatóság alatt áll. Az osztrák uralkodó a felvilágo sodott abszolutizmus elveit követi. A felvilágosodás magyar hívei az elm ara dottság leküzdését, a kulturális haladás igényét, a magyar nyelv művelődésé nek feladatát sürgették. M ária Terézia 1760-ban magyar nemzeti testőrséget állított fel Bécsben. Megszervezték az első magyar írói társaságot. II. József felvilágosodott abszolutizmusa idején még könnyebben terjedhettek a modern gondolatok. Kazinczy Ferenc ismerte fel, hogy egyetlen ú t maradt: a nyelvmű
velés. Kibontakozott az irodalmi-szellemi élet. 1784-ben Pestre helyezték a Pázmány Péter által alapított egyetemet. 1790-ben megalakult az első ma gyar színjátszó társulat. Bevezették a magyar nyelv tanítását. A klassziciz mus kezd érvényre jutni. A legfőbb műfajai: eposz, tragédia, óda. A magyar elvilágosodás korszakát leghívebben a harc, a küzdelem, a per, a vita szavak kal jellemezhetjük. A bécsi testőrírók, a különféle szerzetesrendek tudós pap jai, a szabadkőműves páholyok tagjai, a nemesi kúriák lakói, a diákönképző körök tanárai és tanulói mind-mind arra törekedtek, hogy alkalm assá tegyék nyelvünket a művészetek és tudományok művelésére. A gyakran személyes kedésig fajuló vitákban formálódott anyanyelvűnk. Bár nagy formátumú élet művek is születtek, a küzdelem eredményeit - letisztult formában - majd a reformkor költőóriásai hasznosítják.
y\u * A felvilágosodás a XVIII. század uralkodó szellem i áram lata. Lényege: a polgárság harca a fejlődést gátló feudális rend ellen. Legfontosabb eszm éi: az ész fontossága, az em beri egyen lőség h ird etése és az érzelm ek szabadsága. A magyar felvilágosodást mint művelődéstörténeti korszakot 1772-től 1825-ig jelöljük. Az időpontok B essen yei György Ágis tragédiája című drá májának, illetve V örösm arty M ihály Zalán futása című eposzának megjelenésére utalnak. Ezt az ötvenévnyi időszakot vágja ketté Martinovicsék kivégzése, a magyar írók bebörtönzése és a hosszabb-rövidebb időre történő elhallgattatása. Ennek értelmében a magyar felvilágosodás irodalma két sza kaszra osztható: I. szakasz: 1772-1795, II. szakasz: 1793-1825. Magyarországon a több évszázados függés következtében nem volt szá mottevő a polgárság, éppen ezért az új világszemlélet iránt elsősorban néhány nagy műveltségű főúri család és főleg közép- és kisnemesség értelmiségivé való rétege lehetett fogékony. Ez a réteg ugyanakkor érdekelt volt a rendi társadalom fenntartásában is. S mivel végeredményben az uralkodó osztály tagjai lettek a „felvilágosodottak’, a nyugati polgárság forradalmi eszméi szükségszerűen at is alakultak: a felvilágosodás magyar hívei az új gondola tokból leginkább az elm aradottság leküzdését, a mindenáron való kulturális haladás elodázhatatlan igényét vették át. A magyar felvilágosodás jelentő sebb képviselői: B essen yei György (1747-1811), C sokonai V itéz Mihály (1773-1805), B atsányi János (1763-1845), V erseghy Ferenc (1757-1822), Szentjóbi Szabó László (1767-1795).
Csokonai Vitéz M ihály
(1773-1805) A felvilágosodás korának egyik legnagyobb és legműveltebb magyar költő je. Olvasottsága által be volt ágyazva az irodalmi múltba, a barokkba és a ro kokóba. Csokonai azoknak a költőknek a körébe tartozik, akik műveikkel gyakran járultak hozzá az őket közvetlenül körülvevő közösségek szóra182
■ozásaihoz, ünnepeihez. De akik - ugyan kkor _ a mindenkori olvasókra számítva is ü'tak, ily módon remélték biztosítani ma guk számára a halhatatlanságot is. É le tú tja • 1773. novem ber 17-én szü letett D ebrecenben. Apja, C sokonai József, egy refo rm á tu s lelkész fia, Győrből költözött á t D ebrecenbe. Borbély-sebész (felcser) volt, s szo rg al m as m u n k á v al te k in tély es vagyont gyűjtött. É d esan y ja Diószegi S ára. Az apa korai h a lá la (1786) és a különböző' kezességi p erek bonyodalm ai követkézIs tében az özvegynek k é t fiával eg y ü tt el k ellett h ag y n iu k addigi h á z u k a t és a D arabos u tc a egyik kicsi nádfedeles h á z á b a n h ú z tá k m eg m ag u k at. Az éd esan y a kosztos d iákok t a r t á sával tu d ta csak b iz to síta n i m eg élh etésü k et. C sokonai 1780-tól a D ebreceni R efo rm átu s K ollégium d iák ja lett. M ár az elem iben és a g im n áziu m b an is k itű n t re n d k ív ü li em lék ező te hetségével. N agyon fogékony d iá k volt. B ám u lato s n y elv teh etseg en ek köszönhetően öt nyelvet s a já títo tt el: a la tin t, görögöt, n ém etet, fran ciát és az olaszt. De ism e rk e d e tt az angollal, a h éb e rre l és a p erzsáv al is. 1788-tól a főiskolai ta g o zat h allg ató ja, m ajd teoló g u sh allg ató le tt. 1790 k örül d iá k tá rs a iv a l o lv asó társaság o t, önképzőkört szervezett. 1792-től lev elezett K azinczyval. T a n á ra i m á r-m á r a jövendő profeszszort lá ttá k benne, s m in t főiskolai h a llg a tó t 1794-ben a g im názium i poéta osztály vezetésével b íz tá k meg. M űveltségéről, o lv aso ttság áró l legendák k erin g tek . E bben az időben n ő tt nagy költővé, ekkor sz ü le t te k legkiválóbb filozófiai költem ényei. 1795 m á ju sá b a n h ú sv éti legációba1k ü ld té k H a la s ra és K ecskem étre. Az ü n n ep i szolgálat u tá n n em té r t v issza D ebrecenbe. D ugonics A n d rá st és V irág B en ed ek et lá to g a tta m eg P esten , k ap cso la to k at k e re s e tt m ás írókkal. I tt sz e m ta n ú ja volt a V érm ezőn M artinovicsék kivégzésének. H azatérv e n em je le n tk e z e tt azo n n al a kollégium ban, s a legációban g y ű jtö tt pénzzel (70 forint) sem tu d o tt elszám olni. M ar k o ráb b an is m e rü lte k fel ellene p an aszo k sajáto s pedagógiai m ódszerei, az iste n tis z te le te k k erü lé se és különböző szabályszegések m iatt. A zt is ro v á sá ra írtá k , hogy az egyik professzorról ta n ítv á n y a iv a l g ú n y d alo k at é n e k e lte te tt a N agyerdőn. J ú n iu s 15-én az e sti iste n tis z te le te n egy t a 1 legáció - teológiai főiskolai hallgató kiküldése főbb ünnepekkor, hogy a falvakban prédikáljanak, és adom ányokat gyűjtsenek a kollégium szám ára
n á ra it sé rtő búcsúbeszédben fo rd u lt „ötödfélszáz ta n u ló tá rsa ih o z ”, és b eje le n te tte kilépését. A jú n iu s 20-án összeülő isk o laszék táv o llétéb en örökre k iz á rta a kollégium ból, s a d iá k o k at e ltilto tta a vele való é rin t kezéstől. A nagy rem én y ek k el k ecseg tető életp ály a d erék b a tö rt. D ebrecenből ú tja S á ro s p a ta k ra v ezetett, ahová jogot m e n t ta n u ln i, de 1796-ban ab b a h a g y ta ta n u lm á n y a it. Ezzel le z á ru lt deákpályája, diplom át nem szerzett. E zt követően m egkezdte négyéves d u n á n tú li „tudós k o ld u lá sá t”. N yáron Pálóczi H o rv áth A dám k ö ltő b arátján ál B alato n fü red en időzött. E k k o r írta m eg A tihan yi Ekhóhoz első v álto z a tá t. Ő sszel Pozsonyba s ie te tt ab b an a rem én y b en , hogy m ecénásokra lel az o tt m egnyíló országgyűlés (diéta) n em esi résztvevői között. N ovem berben —decem berben k ia d ta egyszem élyes v erses h e tila p já t, a D iétái M agyar M úzsát, m elyhen régebbi k ö ltem én y ei m e llett közre ad o tt n é h á n y olyan alk alm i v e rse t is, am elyben a fő u rak elő tt tisz te l gett. A la p szá m o k at nem tu d ta eladni, a kiadó b ö rtö n n el fenyegette meg. V égül Széchenyi F erenc gróf m e n te tte m eg az adósok börtönétől. 1797-ben K om árom ban ta lá lju k , a fran ciák ellen készülő nem esi b an d ériu m o k zászlóavató ü n n ep ség én . Ú jraéled tek itt pozsonyi rem é nyei, v erses folyóirat k ia d á s á t te rv e zte N yájas M úzsa cím m el, ebből azonban sem m i sem le tt. Igazi m ecén áso k ra itt sem lelt, de m eg ism er k e d e tt V ajda J u lia n n á v a l (Lilla), egy jóm ódú k eresk ed ő lányával. E leinte kölcsönös és boldog szerelem b o n tak o zo tt k i köztük, legalább is v ersei erről ta n ú sk o d n a k . A költő joggal é re z h e tte m a g á t „víg p o étá n a k ”. C sokonai a h á z a ssá g a la p ja k é n t m eg p ró b ált biztos polgári állá st szerezni. M ire v is s z a té rt K om árom ba, J u lia n n á t szülei egy gazdag d u n a a lm á si kereskedőhöz a d tá k férjhez. S zerelm én ek elvesztése tu d a to s íto tta b en n e tá rs a d a lm i szám ű zö ttség ét, rem én y ein ek végleges összeom lását. K om árom u tá n n é h á n y évig a D u n án tú lo n bolyongott: K eszthelyen, K aposváron, N agybajom ban v en d ég esk ed ett b a rá to k n á l, ism erő sö k nél. 1799-től egy évig a csurgói g im n áziu m b an volt h ely ette s ta n á r. L elkesen v ág o tt bele a pedagógiai m u n k á b a. Je g y zetek et k é sz íte tt d iá k jai szám á ra. M ikor h e ly e tte síté si ideje le járt, 1800 fe b ru á rjá b a n gyalog v ág o tt neki az ú tn a k , hogy h a z a té rje n D ebrecenbe. K ülönböző á llá sh e ly e k é rt folyam odott, sik ertelen ü l. Az 1802. jú liu s 11-i h a ta lm a s debreceni tű zv észb en D arab o s u tc ai kis h á z u k nagy része is elp u sztu lt. A család a teljes nyom or szélére sodródott. Ö röklött betegsége, tü d ő b aja i§ egyre súlyosbodott: ked ély á llap o ta végleg elkom orult, em b erk erü lő v é vált. 1804. áp rilis 15-én N ag y v árad o n R hédey Lajos gróf feleségének te m e té sé n felo lv asta a H alotti versek cím ű filozófiai k ö ltem ényét. A te m e té se n m egfázott, tü d ő g y u lla d á st k ap o tt, s nyom ban ág y n ak esett. H arm in c k ét éves ko
ráb an , 1805. ja n u á r 28-án h a lt m eg D ebrecenben. T em etésén a kollégi um i d iák ság is ré s z t v ett, am ely et első életrajzíró ja, k o rtá rs a és b a r á t ja, Domby M árto n ren d ez ett. M u n k á s s á g a • C sokonai V itéz M ihály az ú jrak e zd ések költője volt. K öltészete ren d k ív ü l széles sk á lá n m ozgott. F ellelh ető v erseib en a kor v alam en n y i m ű v észeti törekvése. A különböző stílu sirán y o k nem egységbe fo rrasztv a, h an em egym ás m e llett és u tá n élnek n ála. D ebreceni ifjúsága, egyszerű sz á rm a z á sa közvetlen érin tk ezésb e hozták a n ép iv el, a n é p k ö lté s z e tte l, m elynek m űvészi leh ető ség eit az elsők között fedezte fel. C sokonai költészete a Gyöngyösi-féle b a r o k k o s h a g y o m á n y b ó l in d u lt el, a p o étái ó rák ta n a n y a g á n és v e rs g y ak o rla tain k e re sz tü l m ag áb a szív ta a k la s s z ic iz m u s is k o lá s v á lto zatát, fe lh a sz n á lta k ö ltészetéb en a m a n ie r iz m u s 1 bizonyos elem eit. De o tt v an lírá já b a n az olasz irodalom ból e lle se tt r o k o k ó 2 a m aga kellem világával, kecses, m in ia tű r form áival és sajáto s ö rö m k u ltu száv al. É lete vége felé h an g o t k a p o tt k ö ltészetéb en a ro u sseau -i s z e n tim e n ta liz m u s 3 panaszos h an g ja, m ag án y b a m en ek ü lő k iá b rá n d u ltsá g a , h alálv ág y a is. K öltészetében négy k o rszak o t k ü lö n b ö ztetü n k meg: I. 1785-1790: a K ÉSZÜ LŐ D ÉS IDŐSZAKA: a nép iesség jegyében szü lettek helyzetd alai: Szegény Zsuzsi, a táborozáskor, Szerelem dal a csikóbőrös kulacshoz. II. 1790-1798: a FE L ÍV E L É S KORSZAKA: bekapcsolódott az iro dalm i nyilvánosságba, m űvei je le n te k m eg h írlap o k b an , s m eg csillan t előtte egy k ö te t k ia d á sá n a k a rem énye. M eg írta A m éla Tempefőit, mely összegezte addigi ú tjá t, és A vidám term észetű po étá t, m ely egy új életp ro g ram és szem léletm ód jelen tk ezése volt: a boldogság énekese a k a rt lenni. T ulajdo n k ép p en a rs p o eticán ak is te k in th ető . P ro g ram ján ak m eg v aló sításáb an a szerelem a n tik görög költője, A n ak reó n a m in ta k é pe, ak in ek le is fo rd íto tta v erseit. E rre az id ő szak ra e s e tt a Lillaszerelem felem elő rem én y k ed ésén ek időszaka, illetve a „nem zeti költő” p ro g ram ján ak m eg hirdetése. 1 m an ierizm u s —kb. 1530-tól 1600-ig tartó stílu störtén eti korszak elnevezése, am ely a reneszánsz és a barokk korszakot kötötte össze. A fogalom az olasz m aniera szóból ered, m elynek m agyar jelen tése mód, m anír, de később m odorosságot is jelentett. Olaszországból indult ki, N ém etalföldön, Franciaországban és N ém etországban terjedt el. 2 rokokó — 1720-1735 és 1770-1780 között virágzó irányzat, díszító'rendszer. A rokokó szó kagylót jelent. Elemei: rafinált, finomkodó erotika, egzotikum , báj, kecsesség, já ték, tréfa, kicsinyítés, intim itás, könnyedség és m esterkéltség. 3 szen tim en talizm u s —érzelm esség: irodalm i irányzat a XVIII-XIX. század fordulóján, am ely a polgárság érzelm i lázadását fejezte ki a fennálló társadalm i rend ellen, és a szem élyiség szabad érzelm i kibontakozására törekedett
III. 1 798-1803: a LILLA -SZERELEM M EG HIÚ SULÁSA : a v esz teségélm ény jegyében csak a m eg tö rtség és a m en ek ü lés fogalm azódott nagy v erssé (A M agányossághoz, A tihanyi Ekhóhoz). H a lh a ta tla n m ű vek so ráb an tá v o líto tta el m ag átó l k o rai m ű v ein ek boldogságeszm é n y ét (A pillangóhoz, A Reményhez). IV. 1803-1805: az Ú J UTAK K EZD ETE: nagy h an g sú lly al kötődött az A rpád-eposz terv éh ez. A m ű azo n b an n em ju to tt tovább a k ezd em é nyeknél, a költő h a lá lá v a l ez is k e tté tö rt. K ö lté s z e té n e k ré te g e i, a d e á k o s k la s s z ic iz m u s • Egész é le té t és k ö ltészeté t m e g h a tá ro z tá k a D ebreceni R efo rm átu s K ollégium ban töl tö tt évek. I tt b o n tak o zo tt ki k iv ételes költői teh etség e, itt szerezte meg k o rá t m eghazudtoló m ű veltségét; több nyelven beszélt, írt, sz ü le te tt őstehetség, p o é t a n a t u s volt. F o rm ak észség éért, v ersein ek zeneiségé é rt tá rs a i C im balom nak nevezték. U g y an ak k o r ren d k ív ü l tu d a to s, az e sz té tik a i tu d o m án y o k b an já rta s tu d ó s költő - p o é t a d o c t u s is, aki g y a k ra n zárk ó zo tt el könyvei, jegyzetei világába. A poéta ó rákon k é t v erstíp u so n gy ak o ro lták a k ö ltészet m esterség ét, ez a s e n t e n t i a (e.: szentencia) és a p i c t u r a (e.: p ik tú ra ) volt. Pictura: te rm é sz e t áb rázo lása, te rm é sz e ti kép b e m u ta tá sa , in n e n elju tn i v a la m iféle gondolat felé. Sentencia: az a n tik költők bölcs go n d o latain ak , ta n ítá s a in a k részletező k ifejtése a re to rik a szab ály ai szerin t. E k é t v e rstíp u s vegyítéséből, h a tá r a in a k elm osódásából n ő tt ki a 90-es évek első felének nagy filozófiai lírája, m elyben eg y értelm ű en , n y ílt b áto rság g a l s z ó la lta tta m eg C sokonai a felvilágosodás legfőbb gondolatait. A kor h írla p i ism ertetéseib ő l b izto san , de valószínűleg m ás forrásból is ism e rte R o u sseau fontosabb m űveit. T an u lm án y o zta V oltaire a lk o tá s a it is, jo b b á ra b a rá tja , N agy G ábor m a g y ar nyelvű k i v o n a ta i alap ján . A fran cia Enciklopédia sem volt ism e retle n a sz á m á ra. K iem elkedő alk o tá sa i e té m ak ö rb en a K onstancinápoly és A z estve. E k é t v ers eg y ú tta l a felvilágosodás k é t fő irá n y z a tá t is képviseli. A K onstancinápoly V oltaire eg y h ázellen esség ét, csipkelődően szellem es g u n y o ro sság át és o p tim ista ra c io n a liz m u sá t visszhangozza, A z estve pedig R ousseau felfogását: a ro m lo tt tá rsa d a lo m m a l szem ben a te rm é szet, a te rm é sz e te s állap o t id illi h a rm ó n iá já t h ird eti. K azinczy F erenc többször e lm a ra s z ta lta C sokonait „m ázolásai” (ro kokója) és „v astag ság ai” (nyersesége, népjessége) m ia tt, s az ő te k in té lye, v a la m in t Kölcsey szigorú b írá la ta k é t évtized re k ire k e sz te tté k a költőt az irodalm i köztudatból. Sokáig csak a debreceni refo rm á tu s d iá k k ö ltésze tre h a to tt. (E zt ö rö k ítette m eg Jó k a i is az És m égis mozog a föld cím ű regényében.) K ésőbb a N yugat nagyjai: Ady, M óricz, T óth 186
Á rpád fedezték fel b en n e elő d jü k et - az u tó b b ira m á r elégikus h a n g nem e h a to tt elsősorban.
U?i
Milyen kapcsolatban vannak Csokonaival az alábbi helységnevek: Debrecen, Pest, Sárospatak, Pozsony, Komárom, Csurgó, Nagyvárad? 2. Hogyan korszakolható Csokonai költészete? 3. Melyik két verstípusban kellett gyakorlatoznia Csokonaiéknak a költészeti osz tályban Debrecenben? 4. Magyarázd meg a poéta natus és poéta doctus jelentését!
Olvasd el Ady Endre Vitéz Mihály ébresztése és Tóth Árpád Invokáció Csokonai Vitéz Mihályhoz című versét! Miben érzi rokonnak Csokonait Ady, és miben Tóth Árpád?
Zsugori uram (szamszar.blog.hu)
ZSUGORI URAM E sm érek én egy vént. —Ki az? —N eve nincsen: R égen e la d ta m á r a z ta t is a kincsen; Sőt m íg b írt is véle, m a g áb an ta rto tta , M ert m o ndani m á sn a k ingyen sa jn á llo tta . Hol lakik? - O tt lá tszik , am a k a p u m egett, Egy ház, m ellyet n á d d a l ön n ö n m ag a szegett. V an k é t p alo tája a P iac-u tcáb a, De a z t a ráco k n a k a d ta áren d á b a; M aga e k u n y h ó b a éhezvén kucorog, S elm éjébe m indég a d rá g a sá g forog.
Ű1 pénzes lá d á já n sovány á b rá z a tta l, T isztelvén a m am m o n t örök áld o zattal. A b ú s gond b é e se tt o rcájáb an hever, M érg et k ed v eltető kincseiből kever. Olly sá rg á k orcája sovárgó gödrei, M in t a ra n y já ra v e rt k irály o k képei: M in t a sírból feljött h a lo tt ú tá lsá g a , A m ellyról m in d en h ú s t a p á rk a lerág a. M ost is a z é rt só h ajt és dúlfúl m agába, M ért n em a d h a tja az á e rt áren d á b a. S ö szv ek alk u lálv án sa já t sz á m a d á sá t, Nyögve k á rh o z ta tja szörnyű p a z é rlá sá t, G yász idők! —így k iá lt, vád o lv án az eget, — Lám , csak egy rövid n ap m e n n y it elveszteget: M a csak h arm in c a ra n y jö tt bé a k asszáb a, M égis kilencven p én zt a d ta m ki hiáb a. A zonba m elly szörnyű k áro m következe: — I tt ja jg a t, s fejére kúcsolódik keze M elly szörnyű k ár! egy szél pénzem elra b lo tta, L a n to rn á s ablakom k e tté sza k a sz to tta l Úgy tű nődik; s ta lá m a z t is sa jn á lja ő, Hogy a v ersb e ingyen s po to m ra jö tt elő. rácok - szerb iparosok, kereskedők; árenda - haszonbér; mammon - a pénz meg személyesített hatalma, a gazdagság, a mohóság, a nyereségvágy jelképe, a régi aszszíroknál a bőség istene; útálság - utálatosság; párkák - az ókori hitrege szerint a sors istennői, akik az élet fonalát fonják és elvágják; áer - levegő; kalkulál - számlál; pazérlás - pazarlás; lantornás ablak - olajos pergamenből készült ablak
&
Amit a műről tudnod kell!
K eletkezése • Jó néhány vers esetében megfigyelhető hogy Csokonai az iskolai gyakorlatokra készített verseket később átdolgozta. Az Egy Fösvénynek leírása című vers még a költő iskolai évei alatt készülhetett, minden bizonnyal 1785-ben, 12 éves korában. A költő ism ert a városban egy uzsorást, és bemu ta tta annak külsejét és belső tulajdonságait. Később ráébredt, hogy nem csak egyetlen zsugori van a világon, ezért a címből elhagyta az egy szót. így már nem egy konkrét emberről írt, hanem egy típusról: A Fösvény. 16 éves volt ekkor. A végső változat 1796-ban keletkezett! A cím m ár egy beszélő nevet tartalm az: Zsugori uram. A valóságban azonban nem egy személyhez kötődik, hanem általánosítja valamennyi hasonló típusú embert. Ez a változat a költő 21 éves korában készült. Műfaja: jellemkép —egy em bertípust m utat be egy életkép keretében. Formája: vers.
Tém ája • Szomorú tapasztalata volt Csokonainak az uzsorásokkal. Mind gyermekkorában, mind felnőttkorában ki volt nekik szolgáltatva. Az irántuk érzett megvetését, gyűlöletét és tehetetlenségét fogalmazta meg ebben a versben. Szerkezete, elem zése • A 32 soros költemény egy ember bem utatásába sűríti a fösvénység jellemzőit. Célja, hogy nevetségessé tegye ezt a tulajdonsá got. A takarékosság erény, de ha valaki túlzásba viszi, és zsugori lesz, az már nem az. Zsugori uram pénze révén megengedhetné m agának a jó életet, de ő mindent feláldoz a vagyonszerzés érdekében. Minden gondolata a pénz körül forog, annak rabjává válik. A versben nemcsak külső jellemzést kapunk róla, hanem gondolkodását is megismerjük. A pénzgyűjtés életcéljává válik, tönkreteszi személyiségét, kör nyezetét is. A haszon keresése m iatt a valódi értékeket veszíti el az életéből. Megismerjük a versből Zsugori uram külső tulajdonságait: sovány, beesett arc, sárga bőr, és belső jellemvonásait: irigy, bús, fösvény. A jellemvonásokat a költő így m utatja be: „Ul pénzes ládáján sovány ábrázattal”. A vers legfőbb stíluseszköze a gúny, ami nem más egy személy vagy jelen ség hibáinak erősen túlzott bem utatása: „Esmérek én egy vént. - Ki az? - Neve nincsen: / Régen eladta már aztat is a kincsen”. Zsugori uram alakjában a betegesen harácsoló, zsugori ember tulajdonsá gai jelennek meg. Csokonai nem egy személyt, hanem egy társadalm i réteget (kereskedő, polgár, nemesség) bírál gúnyosan, szatirikusán.
1. A Zsugori uram jellemkép. Zsugori uram milyen embertípus tulajdonságait viseli? 2. Miért nincs neve a vers főszereplőjének? 3. Hogyan mutatkozik meg a fösvénység Zsugori uram külső megjelenésében, il letve a házán? Gyűjtsd ki az erre utaló kifejezéseket! 4. A rengeteg pénzt összekuporgató vén szinte koldusszegényen él. Vajon a sze génysége teszi őt nevetségessé, vagy valami más? Nevetséges lehet-e a sze génység önmagában? 5. Milyen képtelen pénzszerzési lehetőségen töri a fejét? 6. A vers hőse mit tart az élet legfontosabb értékeinek? Te hogyan vélekedsz erről? 7. A verses jellemrajz túlzásokkal, ellentétekkel, jelzőkkel teszi nevetségessé a zsugoriságot. Keress példákat mindegyikre! Melyiket tartod a leghatásosabb nak? Miért? 8. Szerinted lehet-e másokkal jó az, aki saját magától is sajnálja az ételt, s állan dóan csak az üzleti hasznon töri a fejét? 9. Gyújts szólásokat, közmondásokat a fösvény emberről! 10. Főhősünk még azt is sajnálja, hogy a versbe ingyen s potomra jö tt elő. Mit jelent ez? Értelmezd! 11. Vitassátok meg, hogy miért szükséges takarékoskodni, de miért nem érdemes fösvénynek lenni! Mit tartotok szükségesnek, mit túlzásnak? 1. Hasonlítsd össze Moliére fösvényét és Csokonai zsugoriját! Mi a hasonlóság, és mi a különbség közöttük? Írd le két oszlopba! 2. Készíts képzeletbeli életrajzot Zsugori uramról! Te hogyan mutatnád be eddigi éle tét? Miért lett ilyen ember?
N apnyugta (palyazat.gov.hu)
AZ ESTVE A n a p n a k h a n y a tlik tü n d ö k lő h in tá ja , N yitva v á rja a szép en y észet ajtaja . H aldokló sú g á ri h a la v á n n y á lésznek, P irú lt h o rizo n u n k a la tt elenyésznek. Az aran y o s felhők te te jé n lefestve Mosolyog a híves szárn y o n já ró estve; M elynek új b alzsa m m a l b íz tató h a rm a tja C seppecskéit a n y ílt ró zsák b a h u lla tja . A m a d á rk á k m eg h ű lt fészk ek n ek szélein S zu n n y ad n ak búcsúzó nótájok ren d jein . A kis filem ile m íg m a g át k isírta , Szom orún h an g ic sá lt fészkén a p acsirta. A vad ak , fark aso k ü ln e k szenderedve, B arlan g jáb a n belől bömböl a m ord m edve. — Ah! ti csendes szellők fú v allati, je rtek , J e r te k füleim be, ti édes koncertek; M á rtsá to k öröm be szom orú lelkem et; A ti n y ájasság to k m in d en b ú t eltem et. L engjetek, óh kellő zefirek, lengjetek, L a n k a d t kebelem be é le te t öntsetek! M it érzek? ... m íg szólok, egy k is n y ájas szellet R ám gyengén m ennyei illa to t le h ellett.
Suhogó sz á rn y áv al a fák árn y é k in á l Egy fű szerszám o zo tt th e á tro m o t csinál, M elybe a g ráciák öröm m el rep ü ln ek , A gyönyörűségnek lágy k a rja in ülnek; H ol a csendes b erek b a rn a rajz o latja M ag át a hold rezgő fényénél in g atja. Egyszóval, e v id ám m elan ch o lián ak K ies szállásai öröm re n y ilán ak . K éssél még, s e té t éj, kom or ó ráiddal, N e fedd bé ked v em et h ideg szárn y aid d al: Ú gyis e világba sem m i részem nincsen, M ely b ág y ad t lelk em re m egnyugovást h in tse n ; M ikor a v ilág n ak lá rm á já t sokallom , K evélynek, fösvénynek csö rte té sé t hallom , M ikor az em b erek k ö rű ltem zsibongnak, S kén yektől részeg en eg y m ásra tolongnak. B ódult em beri nem , h á t szab ad lé ted re M ért v erté l zárb ék ó t tu lajd o n kezedre? T iéd volt ez a fold, tié d volt egészen, M elyből m ost a kevély s fösvény d ézm át vészen. M ért sz a b tá l h á t h a tá r t önfiaid között; L ádd-é m á r egym ástól m ind m egkülönbözött. Az enyim, a tied m en n y i lá rm á t szüle, M iolta a m iénk nevezet elűle. H ajd an a term o' fóld, m íg b irto k k á nem vált, P e r és lá rm a n élk ü l an n y i em b ert tá p lá lt, S többet: m e rt m ég ak k o r a h a d és v eszettség M érgétől n em v eszett an n y i sok nem zetség. N em volt m ég k o ld ú sa ak k o r a tö rvénynek, N em sz ü le te tt sen k i gazd ag n ak , szegénynek. Az igazságtévó' h atárk ő ' és halom , A m á sé t b á n ta n i n em hagyó tilalom N em ad o tt m ég okot an n y i sok lá rm á ra , M ert az elégség volt m in d en n ek h a tá ra . N em állo tt volt m ég ki a kevély u raság , Hogy tö rv én y t h allg asso n tóle a szolgaság; S rozskenyérhéjból is k arácso n y ja legyen, Hogy az ú r to r tá tá t s p ástéto m o t egyen.
N em b írt m ég a k irály húsz, h arm in c m illiót, N em c sik a rt ki tő lü k d ézm át és porciót, M elyből boldogokká tu d ja ő k et ten n i, A zaz to n k in fészk et legyen m iből venni. N em b ú jt el a fösvény több e m b ertársátó l, Hogy m e n t legyen p énze a h a ra m iá tó l, A k it tá n to lv ajjá a tolvaj világ te tt, M ert gonosz erkölccsel sen k i sem szü letett. N em is csuda, m e rt m á r a ré te k árkolva, És a m ezők k ö rű i v ág y n ak barázdolva; Az erdők tila lm a s k o rlá t közt állan ak , Hogy b en n ek az u ra k v ad jai la k jan ak ; A vizek a szegény em b erek re nézve Tőlök m u n k á lt fák k al el v ág y n ak pécézve. Te vagy m ég egyedül, óh a ra n y holdvilág, M elyet á re n d á b a nem ád m ég a világ. Te vagy még, éltető levegő! am elyen In d zsen éri d u k tu s nem já r t sem m i helyen. Téged még, óh legszebb h a n g ú szim fónia, Ingyen is h a llg a th a t m inden em berfia: S tite k e t, óh édes erd ei han g záso k , H a llh a tn a k a szegény pászto ro k s m unkások: M ikor a m esterség gyáva h an g ja in á l A kényes n ag yvilág fárasztó b á lt csinál. Oh, áld o tt term észet! óh csak te vagy nékem Az a tető led n y e rt b irtokom s vidékem , M elynek én örökös fő ld esu ra lettem , M ihelyt te á lta la d em b ern ek szü lettem . zefir - enyhe nyugati szellő; fűszerszámozott theátrom - illatos színház, a fűszer szám a fűszer régi neve; gráciák - a báj, a kellem istennői; melankólia - elérzékenyülés, mélabú; zárbékó - béklyó, bilincs; dézma - adó; tonkin fészek - ehető fecskefé szek, különleges, drága csemege; el vágynak pécézve - el vannak kerítve, rekesztve; árendába - bérbe; indzsenéri duktus - földmérésre használt mérnöki léc; mesterség ... hangjainál - mesterséges, mesterkélt zenénél
&
Amit a műről tudnod kell!
K eletkezése • Az iskolai változat címe: Az estvének leírása - 1794-ben készült el. Ezt követte az 1789-es Az estve, majd a végső változat. A módosulás iránya, hogy a kezdeti, tisztán pictura-jellegű költemény szentenciával töltő
dik, s a tájleíró vers bölcseleti ódává emelkedik. Műfaja: gondolati, filozófiai költemény. Témája: term észetleírásba ágyazott társadalombírálat. Szerkezete • Keretes, úgynevezett híd-szerkezetű (pilléres) vers Csokonai nagy filozofikus költeményei közé tartozik. Az első változatot 1789-ben írta meg, kezdetben tájleíró versnek készült, de 1794-ben bővítette ki Csokonai a bölcseleti, társadalom-bíráló résszel. Klasszicista vers, a felvilágosodás esz méi és gondolatai szólalnak meg benne. Felvilágosító, nevelő célzatú tankölte mény. I . 1-38. sor: tá j le írá s - p ic tu r a : az alkonyi szépséget, a rom latlan term é szetet láttatja. Érzelmes tájrajz, amelyben a részletezés uralkodik. A létezés szépségét hirdeti. Idilli harmónia jellemzi a természetet, de a term észet egy ben búskomorságot is rejt. Ebbe a világba menekül a költő a vigasztalódásért, nyugalomért. A színek, hangok a romlatlan, idilli harm óniát érzékeltetik. A leírás attól szép, hogy a rokokó finomsága, könnyedsége érvényesül ebben a részben. A pictura végén a vers hangulata megváltozik, a sötét éj jelenik meg. „...e világba semmi részem nincsen”- szakad ki a költőből a közvetlen panasz. A komor hangulat átvezet a második részbe. II. 39-74. sor: tá r s a d a lo m b ír á la t — s e n te n tia (bölcselet): központi gondolata az, hogy a bódult emberi nem megszüntette az ősi egyenlőséget. A szépséget elpusztította az emberi durvaság, a harmóniából diszharmónia lett. A megromlott világért az emberi nem a felelős, amely elfordult a szabadságtól. Rousseau gondolata jelenik meg itt, aki szerint az egyenlőséget a m agántulaj don megjelenése szüntette meg: az enyim, a tied. A társadalom bűneit, a viszszásságokat sorolja fel úgy, hogy közben a magyarországi viszonyokra is utal (dézsma, porció, legelők, erdők bekerítése). Csokonai ezt a részt a klasszicista szabályok szerint írta. Logikus okfejtést követ: egy tételt állít, majd ezt sokré tűen bizonyítja, érvekkel alátám asztja. III. 75-88. sor: tá jle írá s - p ic tu r a : a társadalomból számkivetett ember a természethez menekül. Az ősi idill maradványa, a közös kincs csupán a te r mészet még áruba nem bocsátott néhány szépsége: az arany holdvilág, az éltető levegő, a legszebb hangú szimfónia és az édes erdei hangzások. Ezeknek lett örökös földesura a társadalomból számkivetett, abban élni nem tudó em ber. A befejező négy sor tehát azt hirdeti, hogy a term észet szerint minden ember egyenlő. A vers hangulata a szerkezeti elosztás szerint: melankolikus, reményvesz tett, csüggedt, lemondó, az utolsó sorokban ódái pátosz jellemzi. A kifejezőesz közök közül jelzős szerkezetek, metaforák, megszemélyesítések, hasonlatok, ellentétes szerkezetek találhatók a versben. Magyaros, hangsúlyos verselésű, versformája páros rím ű 12 szótagos so rok. Rokokó, szentimentális, klasszicista stílusjegyeket egyaránt találunk a versben. É rtelm ezés • Természet és társadalom, objektivitás és személyesség, fáj dalom és büszkeség, játék és komolyság szimfóniája ez a vers. Az estve Rousseau nyomán a term észet rom latlanságát állítja szembe az emberi tá rsa dalom romlottságával.
1. Melyik két verstípus vegyítésének eredménye Az estve című vers? Milyen mű fajhoz tartozik? 193
2. Milyen párhuzamos gondolatokat fedezel fel Csokonai és Rousseau nézetében Az estve című vers alapján? 3. Értelmezd az alábbi részletet, mire utal: Az enyim, a tied mennyi lármát szüle, / Miolta a miénk nevezet elülel 4. Hogyan függ össze a pictura és a sententia a versben? Melyik a hangsúlyosabb: a leíró vagy az érvelő rész? 5. Állapítsd meg, az első és a befejező rész természetleírása között milyen érzelmi különbség van! 6. Milyen társadalmi problémákat, gondokat említ Csokonai a középső részben? 7. Keress költői képeket Csokonai Az estve című verséből? 8. Milyen stílusirányzatok hatása érződik Az estve című versben?
Keress a versből metaforákat! Milyen színeket használ a költő az első részben?
A REMÉNYHEZ Földiekkel játszó Égi tü n em én y , Iste n sé g n e k látszó Csalfa, v ak R em ény! K it te re m t m a g án ak A boldogtalan, S m in t v éd an g y alán ak , Bókol ú n ta la n . S ím a szád d al m it kecsegtetsz? M ért n evetsz felém?
Alfons Mucha: Tavasz, 1896
K étes k ed v et m é rt csepegtetsz M ég m ost is belém ? C sak m a ra d j m agadnak! B iztató m valál; H itte m szép szav ad n ak : M égis m egcsalál. K ertem n árciso k k al Végig ű ltetéd ; C sörgő p ata k o k k a l
F áim éltetéd; R ám ezer virág g al S zórtad a ta v a sz t S égi boldogsággal F ű szerezted azt. G ondolatim m in d en reggel, M in t a fürge m éh, R epkedtek a friss m eleggel R ózsáim felé. Egy h íjjá t esm értem Ö röm im nek még: L illa szívét k értem ; S m egadá az ég. J a j, de friss rózsáim E lh e rv a d ta n a k ; F o rrásim , zóld fáim K isz árad tan ak ; Tavaszom , vígságom Téli b ú ra vált; Régi jó világom M é lta tla n ra szállt. Oh! csak L illá t h ag y ta d volna C sak m a g á t nekem :
M ost p a n a s z ra nem h ajo ln a G yászos énekem . K arja közt a b ú k a t E lfelejteném , S a gyöngykoszorúkat N em irígyleném . H agyj el, óh R em énység! H agyj el engem et; M ert ez a kem énység Ú gyis eltem et. Érzem : e kétségbe Volt erőm elhágy, F á ra d t lelkem égbe, T estem főidbe vágy. N ékem m á r a r é t hím etlen , A m ező k isü lt, A zengő lig et kietlen , A n ap éjre dűlt. Bájoló lágy trillák! T a rk a képzetek! Kedv! Rem ények! Lillák! Is te n véletek!
hímetlen - sivár
Amit a műről tudnod kell! Csokonai Vitéz Mihály az érzelmek, a szerelem, a boldogság és a sóvárgás költője volt, aki igazság szerint mindig boldogtalan volt a szerelemben. A m a gyar irodalom egyik legszebb verse, A Reményhez is nagy féltékenységekről és mély szenvedélyről árulkodik. Csokonai Vitéz Mihály reformált és terem tett, felrázta a magyar költésze tet, miközben tisztelettel meghajolt a magyar, a nyugat-európai és a keleti irodalmi hagyományok előtt. Csokonai 1797 m árciusában megismerkedett Vajda Juliannával, Lillával. A boldognak induló szerelem keserű fordulatából született meg a Lilla szerelmi ciklus. Csakhogy Julianna a költő számára, mint feleség egész kapcsolatuk alatt elérhetetlen m aradt, Csokonai bizonyta lan egzisztenciája miatt. Hogy mennyire voltak erősek ezek az érzelmek?
Julianna, azaz Lilla egész életében, mint múzsa hordozta a szerelmi beteljesü lés ígéretét és annak elvesztését. Csokonai képzelete pedig szinte erősebb volt —szerelmi vonatkozásban is —a valóságnál: tudott alakokat terem teni magá nak, pótlékul a valósággal szemben, ahol sohasem talált magához igazán mél tó partnert. K eletkezése • A Reményhez című vers 1798-ban született, és 1803-ban jelent meg, amikor Csokonai sajtó alá rendezte a Lilla-verseket. Ezt az elégiát tette a ciklus legvégére. (A kötet egyébként csak halála után, 1805-ben látott napvilágot.) Témája: a teljes emberi sors, az egész élet, a füstbe ment nagy lehetőségek és remények. A szerelem lett volna a költő legutolsó menedéke, de ezt is el kellett veszítenie. Műfaja elégia. S zerkezete • A költemény a versszerkesztés mesterműve, megszólítja benne a Remény allegorikus alakját. Az ilyen megszemélyesítés a rokokó költészetben is gyakori költői fogás volt. 1 . v s z . : a csalódás keserűsége u ra lk o d ik : a mély csalódás keserű hang ján szólal meg, elutasítja magától a Reményt, ne hitegesse többé: „Csak ma radj magadnak!” 2 . v s z . : vissza id ézi a boldog ko rsza ko t: még inkább a rokokó játszi, vidám könnyedségű verseire emlékeztet, de jelen van az átélt csalódás fájdalma is. Az elveszett boldogságot jelképező virágos kertben van valami a rokokó-kertekből, de még több a magyar valóságból, Lilláék komáromi kertjéből, amelynek jázminos lugasában enyelgett a költő Lillával, miközben a leány barna szép hajával Zefir susogva játszott... A kert ebben a versben az életet jelenti, melynek virágai a reménység állapotában kinyílnak és pompáz nak, a remény elvesztésekor pedig elhervadnak. Ez is allegorikus ábrázolás. A vidámságot - a pergő ritmuson kívül - a jelzők árasztják magukból a leggyöngyözőbben (csörgő' patak, égi boldogság, fürge méh, friss meleg). 3 . v s z . : a veszteség m ia tti fá jd a lo m szólal meg: elején a Jaj! jelzi a h an gulati fordulatot, aztán a második versszak vidám kerti képének pontos el lenképe következik: az elveszett boldogság panasza, mert a szerelem még kárpótolhatta volna művészi vágyainak kudarcaiért, a gyöngykoszorúk (itt a hírnév és a dicsőség jelképe) elvesztéséért. 4 . v s z . : a fá r a d t lem ondás, búcsú a z élettől: összefoglalja az eddigi motívumokat, s tulajdonképpen az első versszakot folytatja: újból elhessenti magától a reménykedést, a két gyönyörű sorral érzékelteti csalódásának sú lyát, elfáradását az élet megpróbáltatásaiban: „Fáradt lelkem égbe, / Testem főidbe vágy. ” Még néhány véglegesen sivár, dísztelen téli kép az elpusztult rokokó-kertből: hímetlen rét, kietlen liget, kisült mező - s végül felejthetetle nül fájdalmas felkiáltásokban hangzik el a „víg poéta” lemondó búcsúzója: „Kedv! Remények! Lillák! / Isten véletek!”A költő talán maga sem hitte ekkor, hogy ez a búcsú egy éltre szól: ezután m ár valóban kevés vidám verset írt, s újabb szerelem sem ejtette meg. V ersszervező erő • Ellentét a tartalom és a forma között: lemondó, fáj dalom <->könnyed vidám dallam ra írva. Hangneme elégikus. Kifejezőeszközök: megszólítás, megszemélyesítés, metaforák, jelzős szerkezetek, hangszimbo lika. Verselése időmértékes, a spondeusokkal váltakozó trocheusok (tehát a
két hosszú és egy hosszú —egy rövid szótagból álló verslábak) lüktetésével érzékelteti a költő minden hangulatát. Rímelés: a keresztrím ek négyso ronként váltják egymást: abab cdcd efef ghgh. Strófaszerkezet: a 16 soros versszakok különösen mívesek, cizelláltak. Ennek a bonyolult, összetett strófaszerkezetnek a kialakulása összefügg azzal a ténnyel, hogy Csokonai a szöveget egy m ár kész, adott dallam ra írta, melynek szerzője Kossovits József volt. Bár a vers tém ája a szomorúság, a csalódottság, a klasszicizmus szabálya, hogy a világ harmonikus és derűs, az érzelmeket egyensúlyban kell tartan i a műalkotásokban. Éppen ezért a súlyos tém át játékos formák teszik elviselhe tőbbé. Ilyen eszközök: • a vidám, játékos hangzású szavak: nevetsz, kecsegtetsz, csepegtetsz, für ge, friss, melyek hangzása játékos a magas magánhangzóktól: az 1. versszak 42 szavából 23 magas hangrendű, 4 vegyes hangrendű és csak 5 mély; • a játékos hangzású mássalhangzók: cs, c, sz: nevetsz, kecsegtetsz, csepeg tetsz, nárcisz, csörgő. Üzenete • A term észet örök körfogása, illetve a szerelem boldogító és el emésztő ereje közötti párhuzam törvényének hiteles ábrázolása ez a vers. A szerelem hatalm asabb az embernél, de emberek nélkül mégsem létezhet. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Milyen a vers hangulata? Kit szólít meg a lírai én? Milyennek láttatja őt? Milyen érzést fejeznek ki az első szakasz kérdései? Vesd össze a második és harmadik szakasz képét a kertről! Miben különböz nek? Mi fejezi ki, hogy Lilla elvesztése a legnagyobb szomorúság? Hasonlítsd össze az első és negyedik szakasz Reményhez intézett felszólítá sát! Melyiket érzed erősebbnek, és miért? Mi fejezi ki a lírai én halálvágyát a negyedik szakaszban? Mitől, kitől búcsúzik a záró sorokban? Milyen két allegóriára épül a vers? Keress a szövegben olyan kifejezéseket és mondatokat, melyek miatt elégiának nevezhető a vers! Milyen párhuzam, illetve ellentét fedezhető fel az elégia szerkezetében? Mely sorokban, képekben, rímpárokban érzel rokokó hatást?
A remény hal meg utoljára - tartja a mondás. Értelmezd a jelentését és a lírai én lélekállapotát ennek ismeretében!
%
Irodalomelméleti ismeretek
Jellem kép • Olyan lírai mű, amely egy-egy érdekes, zsánerszerű vagy tipikus alakot állít a középpontba, és ennek külső-belső képét, alakrajzát adja néhány élesen megrajzolt vonással. Az életkép egyik válfaja. A magyar iroda lomban Csokonai (Zsugori uram), Vörösmarty (Pétiké) és Petőfi (Pató Pál úr, A magyar nemes) kedvelte.
Irón ia • Görög eredetű szó téttetést jelent. Egy sajátos nézőpontnak, a bírálatnak jellegzetes, finom módszere. Dicséretbe burkolja a negatív véleke dést, de oly módon, hogy valamely nyelvi elem, illetve szövegösszefüggés utal a fordított jelentésre. A gúnyos (ironikus) ábrázolás egyik módszere a nevetsé ges, rossz vagy rú t tulajdonságok eltúlzása. Csokonai például túlzásokkal jel lemzi Zsugori uramat: „Olly sárgák orcája sóvárgó gödrei, / Mint aranyjára vert királyok képei: / Mint a sírból feljött halott útálsága, / Amellyről minden húst a párka lerága. ” A llite rá c ió • Tágabb értelemben szókezdő hangok, szűkebb értelemben a szókezdő mássalhangzók feltűnő gyakoriságú ismétlődése. Rövidebben: a szó eleji hangok összecsengése. Az O m agyar M ária-siralom ban: keservesen kínzatol / Vas szegekkel veretel. ” Költői szövegekben a hangfestés stíluseszköze, például az esti hangulat érzékeltetésére Csokonai Vitéz Mihály: Az estve c. versében: ,A vadak, farka sok ülnek szenderedve, / Barlangjában belől bömböl a mord medve.” A memorizálást segítő szerepe m iatt a népköltészetben, szállóigékben, mágikus szövegekben is gyakori: „Búzavirág-szödni, koszorúba kötni, / Koszorúba kötni, magamot mulatni.”(Júlia szép leány), „...Mert a halottnak is hármat harangoznak...”(Kőmíves Kelemenné). E légia • Az ókori görög költészetből származó lírai műfaj. A dalnál és az epigrammánál rendszerint nagyobb lélegzetű költem ény, m ely lem ondó, fájdalm as hangon em lékezik m eg jelen tős m últbéli dolgokról. Sajátossága, hogy éppen a lemondás, a búcsúzkodás vagy a szomorkás emlé kezés által teszi ünnepélyessé, naggyá és jelentőssé azt, amiről, vagy akiről szól. Kitűnő példája az elégiának Csokonai A Reményhez című verse. A llegória • Görög eredetű szó allos - más, általában olyan kép, mely m ást jelent, mint am it közvetlenül ábrázol. Egy hosszabb gondolatsoron, esetleg egész m űvön k eresztü lvitt m etafora, m egszem élyesítés, m ely ben a kifejezendő gondolat, fogalom kettős értelem ben jelen ik meg. Az allegóriát különösen azokban a korokban kedvelték az alkotóművé szek, mikor a politikai hatalom üldözései m iatt nem mondhatták el nyíltan a gondolataikat. Az allegória mindig megszemélyesít (még az elvont gondolatot is) és mindig eleven jelenetet ad elő, amelyben történik valami. A költemény allegorikus képekben fejti ki mondandóját. Csokonai A Reményhez című versében a Remény-allegória és a kert-allegó ria gyönyörűen foglalja össze a verset a záró szakaszban. Híres Tompa Mihály A madár fiaihoz allegóriája. Petőfi Föltámadott a tengere a népek forradalmát festi háborgó tengerként.
Berzsenyi Dániel (1776-1836) B erzsenyi D ániel a magyar klasszicizmus betetőzője és az érzelem gazdag verseivel a rom antika előfutára. A hazafias ódaköltészet első jelentős alakja a magyar irodalomban. Költészetére a latin Horatius m unkássága és a német rom antika hatott leginkább. A klasszicizmus m értéktartása és a ro 198
m antika érzelemgazdagsága éles ellen tétben állnak egymással, így Berzsenyi költészetében is megfigyelhető ez a ket tősség. O az első sokértelmű költőnk. Csokonainál csodálatra méltó a könynyed elegancia, Berzsenyinél a súlyos nemzeti gondok csendje kísért. Költé szete és személyisége tipikus átm eneti jelenség. É le tú tja • 1776. m áju s 7-én sz ü le te tt E g y h ázash ety én (Vas m e gye, K em enesalja) eg yetlen g y erek k ént. A pja jogvégzett, de g azd álk o dó em ber volt. E rő tlen fiát ő ta n íto t Barabás Miklós: Berzsenyi Dániel ta , nevelte ottho n . Izm os fiú k én t portréja, 1835 1788 őszén k e rü lt a soproni ev an g é likus líceum előkészítő o sztály áb a, s közel h é t eszten d ő t tö ltö tt itt. Ö sszeütközésekbe k e rü lt az in té z e t szokásaival. 1793-ban m eg is szö k ö tt Sopronból, b e á llt k a to n á n a k , de h a m a ro sa n in n e n is elm en ek ü lt. A pjával egyre ro m lo tt a k ap cso lata, n em is h a z a m en t, h an em N ik lá ra a nagybátyjához. 1794-ben éd esan y ja m eg h alt, ak i a v illá m h á rító volt a p a és fia között, m égis v iss z a té rt Sopronba, ahol 4 évig élt eg y ü tt az apjával. 1795-ben félb e sz ak íto tta d iá k p ály áját, nem szerzett érettség it. S o k at olvasott, b eszélt la tin u l, n ém etü l. A pjától való „m ene k ü lé sk é n t” 1799-ben elv ette a tizen n ég y éves D u k ai T akács Z su zsan n át, egy gazdag n em es család lá n y át, a k ö ltő társ D u k ai T akács J u d it u n o k a te stv é ré t. Felesége b irto k án , Söm jén m e llett telep ed tek le. B erzsenyiből önellátó, kiváló gazda lett. 1804-ben N ik lá ra k ö ltö ztek , az ek k o r m ég csak tito k b a n író költő gazdag n a g y b irto k o sk é n t élte a fa lu n m e g re k ed t fö ld esu rak szo k v á nyos é letét. E lé g e d e ttn e k tű n t sik e re s g a z d a sá g a m ia tt, de m ű veiben en n ek ellen k ező jét o lv a sh a tju k . S zen v ed e tt a tu d o m án y o s és iro d alm i é le t k ö zp o n tjá n a k tá v o lság átó l, v a la m in t az em b erek h iá n y á tó l, a k ik kel tu d o m án y o s v itá t fo ly ta th a to tt volna. F eleség e m ű v eletlen ség e m ia tt egyedüli b a r á tja a m a g á n y és az elm élk ed és volt. T á rs ta la n , m a g á n a k élő, befelé forduló m ag án y o s lélek k é v á lt. K ettő s é le te t élt: napközben: sz ü rk e , h étk ö zn ap i, tis z te s földbirtokos, éjszak a: s ö té t ben, a g y erty a fén y n él író költő. Az u tó k o r a n ik la i r e m e te k é n t is em legeti. 1803-ban Kis Já n o s soproni ev an g élik u s lelkész (későbbi püspök, ak i szin tén ír t v ersek et) és egyik gy erm ek én ek k e re sz ta p ja ra jta k a p ta írá s közben, felfedezte b en n e a költőt és h áro m m ű v ét azo n n al el is k ü ld te K azinczynak, ak i le lk esed ett é rtü k . H o ssza n tartó levelezés k ez
dődött közöttük. 1808-ban B erzsenyi a 77 versből álló k ö te tte rv é t el k ü ld te Kis Já n o sn a k , ak i e lju tta tta K azinczynak n y o m tatás céljából, de a m e ste r különböző okok m ia tt v is s z a ta rto tta . 1810-ben P estre lá to g a to tt (m indössze k é tsz e r já r t a fővárosban), itt ta lálk o z o tt Szem ere P állal, Kölcseyvel, V itkovics M ihállyal. 1812-ben B écsben tö ltö tt egy h e te t, ahol k ép et k é s z ítte te tt m agáról készülőben lévő kötetéhez. É letfo rm ája és költői becsvágya tra g ik u s ellen tm o n d ásb a k erü lt. M agányossága, m e lan k ó liára h ajlam o s te rm észete és változó egészségi állap o ta nagyon sérü lék en n y é te tte . 1816-tól m ajdnem m in d en évben volt v alam i betegsége. E bben az á llap o tb a n o lv asta Kölcsey szigorú, néhol ig a z sá g ta la n recenzióját. A recenzió a Tudom ányos Gyűjtemény 1817. jú liu si k ia d á sá b a n je le n t m eg B erzsenyi D ániel versei címmel. B erzsenyi a k ritik á t nem érezte m eg alap o zo ttn ak vagy m egérdem eltnek, és lekicsinylőnek ta lá lta azt. Szem élyes tá m a d á s n a k érezte, és Kazinczy F eren ce t érezte m ögötte. Ezzel levelezésük h áro m évre m egszakadt. B erzsenyiben e z u tá n e lh a llg a to tt a költő, v isszav o n u lt a m űvészeti élettől. Legfőbb céljává az vált, hogy K ölcseynek m éltó v á la sz t adjon. A következő években a költői alk o tás h ely ét a tu d o m án y o s m u n k álk o d ás és az eszté tik a , illetve az irodalom ta n u lm á n y o z á sa v ette át: m egpró b á lta h iá n y o sság ait pótolni. A „m éltó” v álasz 1825-ben je le n t meg Észrevételek Kölcsey recenziójára cím m el a Tudom ányos G yűjtemény szep tem b eri k ia d á sá b a n - nyolc évet tö ltö tt előkészítésével. Kölcsey a k lasszicizm us e sz té tik a i k ö vetelm ényeire tám aszk o d ó kifo g ásait a ro m a n tik a nevében u ta s íto tta vissza: ő olyan költő, a k it n em le h e t a „helle n isz tik a ” szab ály ai a la p já n m egítélni. (1825-re m á r Kölcsey is m eg v á lto z ta tta korábbi iro d alm i-e sz tétik ai nézeteit.) 1830-ban k ap cso lato t te re m te tt Széchenyi Istv á n n a l. R öviddel ez u tá n az A kadém ia filozófiai o sztály án első vidéki ren d es ta g g á v á la sz to ttá k . Székfoglalója h áro m év m úlva je le n t m eg Poétái harm onistica (1833) cím m el. U tolsó éveiben gyógyfürdőkben k ú rá lta m ag át. 1836. fe b ru á r 24-én h a lt m eg N ik lán . Az A k ad ém ián Kölcsey b ú c sú z ta tta , engesztelő gyászbeszéddel (Em lékbeszéd B erzsenyi D ániel felett). M u n k á s s á g a • É letm ű v e v iz sg álata sokféle nézőpont a lap ján tö rté n h e t, de az á tte k in th e tő sé g szem pontjából a m űfaji elren d ezést követjük. E n n ek a la p já n B erzsenyi p ály ája a következő szak aszo k ra bontható. I. Ó d á k : A m agyarokhoz A m agyarokhoz II. II. E lé g iá k : B úcsúzás Kem enesaljától, A közelítő tél, Levéltöredék barátném hoz III. E p is z to lá k : D ukai Takács Ju dith oz, Vitkovics M ihályhoz, A P esti M agyar Társasághoz 900
M ár húszéves k o rátó l ír t v ersek et, de gondosan e lre jte tte őket családja és b a r á ta i elől. T erm ék etlen költőnek tekinthető', h isz m ű v ei nek szám a 137. A lk o tá sain ak nagy része 1803-1813 között szü letett, am ikor az irodalm i élet M agyarországon h a lo tt volt, csak nagy m a g á nyos alkotók voltak, k ö ztü k B erzsenyi is. M ivel P e st volt az új irodalom központja, erról az irodalom ról sem m it sem tu d o tt, h isz te ljesen m ás világban élt. V ersei pontos so rren d jét nem ism erjü k , m e rt nem d a tá lta őket. P á ly á já n a k k o rai szak aszáb a n v ersei k é t cso p o rtra oszlanak: s z e r e lm e s v ersek re és h a z a fia s ó d ák ra. K azinczy az ódaköltő p o sztját jelölte ki szám ára. A n em zeti lé t és n em lét k érd ése, a régi dicsőség és a törpe jelen önkínzó szem b eállítása, a n em zet p u s z tu lá s á n a k víziója a „nagyszerű” h a lá l rém e egész refo rm k o ri k ö ltészetü n k n e k v isszatérő tém ája. 1813-ban je le n t m eg az első k ö tete. V ersei között kevésbé sik e rü lt szen tim en tális d alai (Lollihoz, Chloe, Szerelm es bánkódás, Fannim emléke stb.), filozofikus-gondolati költem ényei (A megelégedés, O sztályrészem , M agányosság, A m elancholia stb.) arró l v allan ak , hogy b á r egyénisége küszk ö d ik a n em esi-birtokosi lé t szűkös lehetőségeivel, m égis ez a létfo rm a a m en ed ék szám á ra. N ézete sz e rin t a béke, a k u l tú ra , a m űveltség az em beri boldogság alapjai. K orai ó d áira a k lasszik u s, m a ra d an d ó em b eri é rté k e k (bölcsesség, erény, h arm ó n ia) h ird e té se jellem ző (Fohászkodás, A tizennyolcadik század, H oratiushoz stb.). Ó d áin ak egy m ásik csoportja a napóleoni h áb o rú k idején k eletk ez ett, ezek a m a g y ar n em esi összefogás és az ö n feláldozó hazafiság dicsőítésével a m ag y ar líra nem zeti-közösségi té m ájú költem ényein ek so rá t g azd ag ítják (A felkölt nemességhez, A z ulm ai ütközet, A m agyarokhoz I., II. stb.). K öltem ényeinek nagy cso p o rtját az ig azán m eg ren d ítő elégiák a l ko tják (Búcsúzás Kem enesaljától, Levéltöredék barátném hoz, A közelítő tél stb.). E légiái a létösszegzés, a m agányérzésből táplálkozó rezignáció, a m elan k o lik u s h a n g u la to k versei. É rdekesség, hogy B erzsenyi epikus m ű v ek et n em alk o to tt, kivéve A remete cím ű ro m án cát. N yilvános költői fellépése u tá n m á r n em ír t sok v erset, és egyfajta költői szerepváltás k ö v etk ezett be: alap o sa b b an m e g ism erk ed e tt a fel világosodás ta n a iv a l, ep iszto láib an és ep ig ra m m á ib an közösségi költő k é n t szólalt meg, a ráció és a tu d o m án y k u ltu sz á n a k eszm éit h ird e tte (K azinczy Ferenchez, 1809; Napóleonhoz, 1814; D ukai Takács Judithoz, 1815; Vitkovics M ihályhoz, 1815; A Pesti M agyar Társasághoz stb.). 1816-ban m egjelent v ersein ek b ő v ített és ja v íto tt k ia d ása . B erzsenyi ideje nagy ré sz é t a tu d o m án y o k n ak szen telte, a m in t ezt szám os ta n u lm á n y a is m u ta tja . K ia d ta A versform ákról cím ű m űvét,
m ajd 1829 és 1834 között K ritica i leveleket is írt. A k ad ém iai székfogla lójában a k lasszicizm u s e sz té tik a i elem eit ré s z e síte tte előnyben a ro m a n tik á v a l szem ben: e sz e rin t a v ilág b an az eg yetlen állan d ó dolog a h arm ó n ia. 1833-ban ír ta m eg A m agyarországi m ezei szorgalom némely akadályairu l cím ű m ű v ét is. K öltészetében is a szem élyiségében élő ellen tm o n d ás fogalm azódik meg. L írá já n a k az ókor, az a n tik világ a m ércéje, em bereszm énye a sp á rta i-ró m a i jellem , eszm éiben a sztoicizm us dom inál, am i m űfaji és form ai tis z ta s á g ra való tö rek v éséb en is m egnyilvánul. V alóságélm énye, élete, s a já t pszichéje azo n b an ro m an tik u s: m ag áb a forduló, m elan k o li k u s a lk a t. Az ellen tm o n d áso sság , k ettő sség olykor eg yetlen m űvön be lül is m egfigyelhető.
A KÖZELÍTŐ TÉL
Hóesés (blogspot.com) H erv ad m á r lig etü n k , s díszei h u llan ak , T a rlo tt b o k rai közt sá rg a levél zörög. N incs ró zsás la b y rin th , s balzsam o s illato k Közt nem lengedez a Zephyr. N incs m á r sym phonia, s zöld lu g aso k között N em b ú g gerlice, és a füzes ern y ein A cserm ely violás völgye nem illatoz,. S tü k r é t d u rv a csalét fedi
A hegy b o lto zatin n ém a hom ály borong. B íbor th y rs u s a in n em mosolyog gerezd. I tt n em rég az öröm víg d ala harso g o tt: S m ost m in d en szom orú s kiholt. Oh, a sz á rn y a s idő h irte le n elrepül, S m in d en míve tünó' sz á rn y a k ö rü l lebeg! M in d en csak jelenés; m in d en az ég a la tt, M in t a kis nefelejcs, enyész. L a ssa n k é n koszorúm b im b aja elvirít, I tt h ág y szép tavaszom : m ég alig ízleli N e k tá rjá t ajak am , m ég alig illetem E gy-két zsenge v irág ait. I tt hágy, s v issza se té r m ajd gyönyörű korom. N em h o zh atja fel a z t több k ik e let soha! Sem b éh u n y t szem em et fel nem igézheti Lollim b a rn a szemöldöke! labyrinth - útvesztő, lugas; Zephyr (e.: zefir) - a szelek istene; symphonia összhang, több hangnak kellemes hatású együttzengése, itt: madarak dala; füzes ernyein - fűzfák lombjai alatt; durva csalót (táj) - a lehullott száraz falevél, avar; thyrsusian - szőlővesszőin; jelenés - múló tünemény
Amit a műről tudnod kell! K eletkezése • Ez a klasszikus elégia az életmű egyik legszebb darabja. A vers végleges változata 1810-ben született. Eredetileg Az ősz címet adta versének, de Kazinczy tanácsára megváltoztatta. Valóban, A közelítő tél jelzős szókapcsolat hatásosabb, sejtelmesebb az egyszavas, túl egyszerű ősznél, és érzelmileg többet előlegez a vers hangulatából. A cím alapján leíró versre gon dolunk, de a verset elolvasva észrevesszük, hogy több ez, mint tájleírás. Ez az ellentét eredményezi a feszültséget a cím és a versszöveg között. Tém ája • Az idő múlása, az öregedés folyamata. Az évszakok az emberi élet korszakait szimbolizálják. Műfaja elégia, azaz lehangoló, szomorú hangu latú lírai költemény. S zerkezete • A világosan áttekinthető, logikus gondolatmenet alapján a vers három egységre tagolódik. Ebben is a klasszicista stílusirány mutatkozik meg. A horatiusi hagyományokat követi a tájleírás és mondanivaló kettős sége. A költeményt a klasszicizmushoz kapcsolja nyelvezete is: a görög erede tű szavak használata, a rím telen időmértékes verselés. 203
I. 1-3. vsz.: a vers tájleírással kezdődik, őszt idéznek a sorok. A költő a negatív tájfestés eszközével él. A hervadást, hiányt, értékvesztést érzékelteti. Ezt jelzik a tagadószók és a létige tagadó formája. A 3. versszak végén a költő összefoglalja a volt és van ellentétét. Szembeállítja az öröm és bánat érzését is, ezzel saját életérzésére utal. II. 4. vsz.: filozofikus gondolatot fogalmaz meg hatásos képi elemekkel. A szárnyas idő metafora egyszerre hordozza az elérhetetlenség, a gyors repülés képzetét, s majd a tűnő szárny szókapcsolat ehhez a múlandóság élményét társítja. Az elégikus magyar költészet legszebb részlete az „Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül. ” Ettől a sortól befelé fordul és az élet múlandóságáról, a pusz tulásról elmélkedik. Az élet m úlását egy nefelejcs hervadásához hasonlítja. Ebben önmaga életének rövidségét és múlandóságát látja. III. 5-6. vsz.: a múlandóság törvényének személyessé tétele, az elégikus lélekállapot ábrázolása. A lírai én.magára vonatkoztatja a 4. versszak filozofi kus általánosítását. A term észet megújul, de a gyönyörű kort, az elmúlt ifjú ságot nem hozhatja vissza az eljövendő tavasz sem. Az emberi életút vissza fordíthatatlan, egy életszakasz megismételhetetlen. A béhunyt szem a szerel mi-érzelmi halált jelenti. Az emberi élet legfájdalmasabb felismerését fogal mazza meg a verszárlat: a halál elkerülhetetlen, a szerelem csupán a múlté: „Itt hágy, s vissza se tér majd gyönyörű korom. / Nem hozhatja fel azt több ki kelet soha!”
1. Állapítsd meg, hogy az alábbi adatok, nevek milyen kapcsolatban állnak a költővel: Egyházashetye, Sopron, Nikla, Dukai Takács Zsuzsanna, Sömjén, Kis János, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc! 2. Milyen szakaszokra bontható Berzsenyi pályája? Nevezz meg verseket! 3. Hogyan válik Berzsenyi elégikus költővé? Milyen tényezők játszanak közre ebben? 4. Vizsgáld meg A közelítő tél című verset! Hogyan kapcsolódik a cím és a vers szövege egymáshoz? 5. Mi a témája és a műfaja? 6. Hogyan épül fel a vers? Elemezd a szerkezeti egységek alapján! Berzsenyi a költeményben mindhárom idősíkot szembesíti egymással. Hogyan jellem zi a múltat, a jelent és a jövőt? Bizonyítsd állításodat a versből vett idézetekkel!
AZ UTAZÁSI REGENY Az 1700-as évek elején, sőt m á r az előző év század b an is ren g eteg k a la n d re g é n y t ír ta k A ngliában. N em csoda, m e rt A nglia ekkor m á r világelső a h ajózásb an , a világ fölfedezésében. A le g h atalm asab b g y arm atb iro d alo m u ra , m iu tá n a spanyoloktól és p o rtu g álo k tó l sik e rü lt átv e n n i az elsőséget. Az addig ism e re tle n földrészek, a k o ráb b an sosem lá to tt, m esszi v i dékek, színes bőrű em berek, különleges állato k , növények, a te n g e r és
* Arnmi tá ia k reitély ei, fu rcsaság ai és k is z á m íth a ta tla n veszélyei L S T é s T g a im ts tó m d k a t a d ta k a to llforgatóknak. V irág zo tt a k a la n d r e g é n y és az u ta z á s i r e g é n y .
Dániel Defoe (1860-1731) D á n i e l D e f o e (e.: deniel difó) az angol regényírás atyja, a legangolabb angol író, mondja róla Szerb Antal. Életműve a felvilágosodás, a modern polgári életszemlélet hű tükörképe. A világ egykönyves szerzólcént, a Robinson Crusoe (e.: robinzon krúzó) írójaként tartja számon, holott csak hírlapi írásai meghaladják az 5000 ol dalt. A kor uralkodó irányzatai, a kiaszszicizmus és a szentimentalizmus he lyett Defoe írásművészetére inkább a r e a l i s t a ábrázolásmód illene. Realiz musának lényege, hogy nemcsak az számít valóságosnak, ami megtörtént, hanem az is valóságos lehet, ami meg-
Daniel Defoe (hu.wikipedici.ovg)
Cm 'oe az egyetlen könyv, am it egy telcseperedő ifjúnak olvasnia kell. Talan a sors iróniája, hogy ez, a müvet az utókor lényegében a gyermek,rodalom tárgykörébe sorolta, holott a regény ennel lényegesen bonyolulta É l e tú t ja • K ispolgári c salá d b an szü letett. E desapj ( gyertyaöntő m a j d m észáro sm ester, ak i a p u ritá n felekezet szigorúan f a S o s szellem ében n ev elte fiát. ö azo n b an 1683-ban — donek állt, s a já t vállalk o zásb a k ezd ett. 1692-ben csődbe m ent. E n n ek ftm k a az m i t hogy egyike v olt azo k n ak , ak ,k a habom ban ré sz t vevő h ajók b iz to s ítá sá t v á lla ltá k . E kkor 19 k eresk ed ő m e n t cső be További, komoly an y ag i veszteségei v o ltak 1703-ban a m ik o r-a z a d ; dig jól m űködő té g la g y á ra T ilb u ry közelében Defoe p o litik a, beborton nem m ű k ö d ö tt m egfelelően. Dn m a c á n a k N épszerű és nagy h a tá s ú h írla p i cikkeivel n e v e t s z e r z e t t m ag an a londoni újságíróvilágban. S a já t lap o t G ú n y irato t ír t ellenfeleiről, a p ro te stá n so k üldözőiről. B u n tetesb h á ro m n a p i p ellen g érre ítélték : n y ilv án o san d eszk ak alo d ab a z a rta am i egyrészt k ín z ás volt, m á sré sz t m egszegyem tes. A p ellen g érre azonban ellenkező h a tá s t é rte k el b írái: a p ro te stá n so k b a n tisz te le te t f r a n
z é s e
m
i a
t t
c i a o
r s z a g
,
k e lte tt az író szenvedése, m elyet é rtü k v iselt el. E z u tá n m ég öt hó n ap o t b ö rtö n b en raboskodott. A to ry k o rm án y b u k á s a u tá n először m egint bebörtönözték, m ajd ú jra a k o rm án y h iv a ta ln o k a le tt. E bben a m inősé gében Skóciába k ü ld ték , ahol a te rv e z e tt egyesítés m u n k á la ta it k észí te tte elő. 1715-ben azo n b an k eg y v esztett le tt, valószínűleg m in d en po litik a i tá b o r m egelégelte p o litik ai köpönyegforgatását. Defoe p á ly á t v álto z ta to tt, és h iv a táso s író k é n t m ű k ö d ö tt a to v áb b i akban. C sendesen, v isszav o n u ltan élt feleségével és h é t gyerm ekével. A következő években szám os reg én y en dolgozott, m eg élh etését az iro dalom b iz to síto tta. H ih e te tle n m en n y iség b en o n to tta a k alan d o s tö rté n e tek et, am elyek a k ia d ó k n ak h a ta lm a s h a sz n o t hoztak. Jellem ző mó don m ég a k aló zk iad áso k k al sem le h e te tt k ielég íten i a h a ta lm a s érd ek lődést. Defoe m égis szegényen'és nagy n y o m o rú ság b an h a lt m eg 1731ben. U tolsó nagy ü zlete n em őt te tte sik eres vállalkozóvá, h a n e m a könyvkiadókat. M u n k á s s á g a • R en d k ív ü l te rm ék en y író volt, életm ű v e több m in t 500 alk otásból áll. író i p á ly a fu tá s á t gazd aság i és szociális ja v a sla to k a t ta rta lm a z ó m u n k á k k a l k ezd te a k o r divatos és h a sz o n o rie n tá lt é rte k e ző p ró záján ak m űfajáb an . T an u lm á n y a i kiv ételes m egfigyelő és a n a li záló képességről ta n ú sk o d n a k , lé n y eg látás és g y ak o rlati gondolkodás jellem zi írá s a it. í r t p o litik ai tá rg y ú g ú n y ira to t és rö p irato t, s z a tirik u s stílu sú v ita ira to t és g ú n y v erset eg y ará n t. S zépirodalm i p á ly a fu tá s á n a k csú csát a reg én y ek jelen tik . 1719-ben je le n t m eg Robinson Crusoe cím ű regénye, az első rész sik erén felbuz dulva m ég k é t fo ly ta tá st k észített: Robinson Crusoe további k a la n d jai... és Robinson Crusoe elm élkedései élete s csodálatos k a lan djai so rán cím m el, am elyek jelen tő ség e azo n b an nem m é rh e tő az első ré sz é hez. 1722-ben, a M oll F landers örömei és viszontagságai és a Colonel Jack cím ű m u n k á ib a n Defoe a so rsu k k a l küzdő férfia k at és n ő k et ír le, a k ik különleges k ö rü lm én y ek közé k erü ln e k . U g y an ak k o r ők közönsé ges em berek, ak ik életérő l Defoe egyes szám első szem élyben beszél, így az olvasó m egism eri g o n d o la taik a t és m otivációikat. S tílu sa tá rg y i lagos és élénk, részletes. 1724-ben p u b lik á lta utolsó nagy m u n k á já t, a Roxana, avagy a sze rencsés kedves cím ű reg én y t. H an y atló egészsége ellen ére a k tív a n írt. 1724—1726 között h áro m k ö tetb en je le n te tte m eg á b rá k k a l illu s z trá lt d o k u m e n ta lista m u n k á já t, a K öru tazás egész N agy-B ritan n ia szigetén á t cím ű útikönyvét. Ez nagy részb en s a já t ta p a s z ta la ta in a lap u lt, am i k e t u ta z á s a i so rán sz e rz e tt Skócia te rü le té n 1707-ben.
ROBINSON CRUSOE (részletek ) (...) 10-12 n a p te lt el p a rto t érésem óta, am ik o r eszem be ju to tt, hogy n a p tá ra k , toll és tin ta h iá n y á b a n elv eszíth etem az időérzékem et, és m ég a S ab b ath n a p já t is ö sszetév eszth etem a h étk ö zn ap o k k al. Hogy ezt elkerüljem , nag y p ó zn át á llíto tta m fel azon a helyen, ahol legelő ször p a rtra szálltam , és k eresztb en egy tá b lá t e rő sítette m rá a k ö v etk e ző fe lirattal: „Itt érte m p arto t, 1659. szep tem b er 30-án.” K ésem m el n a p o n ta egy-egy ro v á st m e tszettem a tá b láb a. A h é t utolsó n a p já n a rovás k é tsz e r olyan hosszú, a h ó n ap első n ap já n h á rom szor olyan hosszú, m in t a hétköznapoké. A h ajón te tt lá to g a tá sa im so rán szám os olyan apró, de nem kevésbé fontos holm it is elhoztam , am iről m ég nem a d ta m szám ot. E zekre a k kor b u k k a n ta m rá, am ikor tü z eteseb b en átv izsg áltam a h ajó slád ák at. A k ap itán y , a m áso d k ap itán y , a tü z é r és az ács lá d á ib a n e g y a rá n t t a lá lta m to llak at, tin tá t és p ap írt, de volt m ég o tt 3-4 irá n y tű , n éh án y hajózási m űszer, n ap ó rák , távcsövek, té rk é p e k és navigációs könyvek. N agy összevisszaság b an ta lá lta m h áro m B ibliát, am ely ek et A ngliából k a p ta m és én h oztam m ag am m al az ú tra , to v áb b á p o rtu g ál könyveket, köztük két-h áro m im ak ö n y v et és több m ás könyvet, am elyek m in d egyikére nagy gonddal vigyáztam . El ne feledjem , a h ajó n volt egy k u ty a és k é t m acsk a is, am elyek tö rté n e té t m ás h e ly ü tt m ajd ré szle teseb ben elm esélem , it t csak an n y it, hogy a k é t m a csk á t m ag am m al hoztam , a k u ty a pedig ak k o r u g ro tt ki a hajóból és ú szo tt u tá n a m , m ikor első rakom ányom m al v issz a té rte m a hajóról a p a rtra . A ttól kezdve éveken á t h ű ség esen szolgált, b á r nem a r r a le tt volna legnagyobb szükségem , hogy becserkésszen n ekem b á rm it, vagy velem ta rts o n sétáim on, h a nem hogy beszéljen hozzám . A m á r e m líte tt to liak k al, tin tá v a l és p a p írra l a leh ető legóvatosabb a n g azdálkodtam , és am íg a tin tá m k ita rto tt, pontos beszám olót a d ta m m indenről. U tá n a m á r nem volt módom, m e rt h iá b a p ró b áltam b árm ily en eszközzel is pótolni a tin tá t, nem sik erü lt. Ahogy a tin tá t hiányoltam , m iu tá n elfogyott, éppúgy több m ás dolognak is szü k ség ét éreztem , am elyek nem á llta k ren d elk ezésem re. íg y p éld áu l ásó, c sá k án y és la p á t, illetve tű és cérn a. A m i a fe h é rn e m ű t illeti, a z t k ö n nyen m e g ta n u lta m nélkülözni. Az e m líte tt szerszám ok h íjá n la ss a n h a la d ta m a m u n k áv al, és közel egy évem be te lt, m ire teljesen befejeztem k is erőd ítm én y em ép ítését. A k e ríté s cölöpjei olyan sú ly o sak voltak, hogy alig b írta m m egem elni azo k a t, sokáig ta rto tt, m íg az erdőben k iv ág tam és elő k észítettem egyetegyet, és m ég tovább, m íg h aza sz á llíto tta m . M egesett, hogy egyetlen
cölöpnél ez a m u n k a k é t n ap o t v e tt igénybe, és egy h a rm a d ik a t, m ire a földbe á llíto ttam . (...) A laposabban fontolóra v ettem az életk ö rü lm én y eim et, és n e k ilá t tam , hogy írá s b a n jellem ezzem azokat. N em azért, hogy u tá n a az írá st b á rk ire is ráhagyom ányozzam (úgy tű n t, nem leszek tú l sok örökössel m egáldva), h an em hogy összefoglaljam azo k at a g o n d o lataim at, am e lyek n a p o n ta foglalk o ztatn ak . M ivel k ezd e tt erő t ven n i ra jta m a csüggedés, azzal n y u g ta tta m m agam , hogy ö sszev etettem jelenlegi életem jó és rossz oldalát. P á r ta tla n u l p ró b áltam m egítélni a k ényelm et, am it élvezek és a szenvedést, a m it átélek:
A rossz Egy szörnyű, lakatlan szigetre vagyok szám kivetve, a sza b a d u lá s m inden reménye nélkül. A világ m inden élőlénye közül én lettem k ivá la sztva a legh itvá nyabb sorsra. M agányra ítéltek, eltiltva az em beri fajtól és társadalom tól. Nincsenek ruháim , am elyek testem et takarják. Védtelen vagyok a z emberek vagy vadállatok ellenséges tá m a d á sa iva l szemben. Egy lélek sincs, akihez szó lh a t nék, vagy aki enyhíthetné bánato mat.
R obinson C rusoe
(ebooks.adelaide.edu.au)
A jó Elek, m ert a hajó legénységével ellentétben nem fu lla d ta m vízbe. A többiekkel szem ben én ki let tem vá la sztva arra, hogy éljek. A z Úr, aki csodálatos módon meg m entett a haláltól, meg is sza b a díthat. Nem éhezem és a hely, ahol élek nem sivár, élelemben gazdag. A z éghajlat itt meleg, tehát ha lenne is ruhám , a lig hordhatnám azt. Olyan szigetre kerültem , ahol nincsenek a z életem et fenyegető vadállatok, szem ben azzal, am it p éld á u l a z afrikai partokon lá t tam. M i lett volna velem, ha ott szenvedek hajótörést? Isten rendkívüli adom ányként partközeibe küldte a hajót, ahon nan m egszerezhettem m inden szükséges holm it, hogy felszerel kezhessek és ellássam m agam utánpótlással, akár életem végéig is. O lyan ő szinte vallom ás volt ez, am ily en csak s a n y a rú sorsom tól k itelt. De nem csu p án a n e g a tív je len ség ek et em leg ette fel, h a nem azo k at is, am ely ek é rt h á lá s leh etek . Szolgáljon ez ta n u lsá g u l,
mindazok szám á ra, ak ik n ek a világon a legnyom orúságosabb sors ju tott, m e rt m in d en b en ta lá lh a tu n k v alam it, am i m eg n y u g v ást okoz és rem én y t kelt. M iu tá n e lk ész íte ttem ezt a szám v etést, m in d in k áb b b eletörődtem sorsom ba, és lélek b en m egnyugodva kém leltem a te n g e rt. R em én y k ed tem^ hogy előbb-utóbb m eg p illan to k egy hajó t. E lk észü lt te h á t h a jlé kom, a szikla o ld aláb an fe lá llíto tt sáto r, am ely et cölöpkerítéssel v e t tem körbe. Ez u tó b b it fallá erő sítette m , k ívülről s ű rű p ázsito t ü lte tte m előtte, később a cölöpfal és a szikla között s z a ru fá k a t h ely eztem el, és hogy az időnként ren d k ív ü li erővel tom boló ziv ataro k ellen védve legyek, a ge re n d á k a t faág a k k al ta k a rta m . N e k ilá th a tta m , hogy gondoskodjam a kényelm em ről. Evés, ivás és sok m u n k a közben is nagy szükségem le tt volna székre és a sz ta lra . Ezek h íjá n sokkal kevesebb öröm öm te lt az e m líte tt dolgok végzésében. M ost te h á t ez a m u n k a k ö v etk ezett. ... B ár szám os szükséges eszköz ben h iá n y t szenvedtem , de ahogy te lt az idő, úgy ta n u lta m m eg m in d össze k éssel és fejszével elk észíten i bizonyos tá rg y a k a t. Jó lle h et, ezek n éh a m e g ism ételh etetlen és egyedi k ü lsejű tá rg y a k voltak, am elyekkel valószínűleg senk i nem piszm ogott volna an n y it, m in t én. H a p éld áu l egy tá b lá ra volt szükségem , k iv ág tam egy fát, a belőle n y e rt rö n k ö t felállíto ttam , és fejszével egyenesre vag d o stam az egyik o ldalát, m ajd a m ásik at, m indaddig, am íg egy deszka vékonyságú lap o t k ap tam , am it a z tá n a k ésem m el csiszoltam sim á ra. Igaz, hogy ezzel a m ó d szer rel egy fából csak egy falap o t k é szíth ettem , de tü re lm e s m u n k á m n a k legalább m egvolt a gyüm ölcse, am ely tö b b et ért, m in t a sok rá fo rd íto tt idő. E lsőként, m in t m á r em lítettem , az a s z ta lt és a szék et fab rik á lta m , a hajóról m ag am m al hozott, rövid d eszk ad arab ck b ó l. Az á lta la m k észí te tt nagy táb lák b ó l viszont fél m é ter széles polcokat em eltem egym ás fölé, végig a b arlan g o m egyik oldalán. E zeken tá ro lta m a szerszám o k at, szegeket és m ás fém eszközöket. E lk ü lö n ítettem te h á t azo k at a holm ikat, am ik re b árm ik o r szükségem le h e te tt. A fegyvereim et és m ás fe la k aszth ató dolgokat a szik láb a ü tö tt v a s a k ra helyeztem , és m ire m indezzel végeztem , a b arlan g o m egy b o ltra h a so n líto tt, ahol m in d en szükséges tá rg y m eg találh ató . N agy öröm et okozott szám om ra, hogy az ingóságaim nem csak jó állap o tb an , h a n e m e z u tá n m á r k ö n n y en el érhető, jó helyen is voltak. E ljött az ideje, hogy ren d szeresen lejegyezzem n ap i elfo g laltság ai m at. K ezdetben nem csak a dolgom volt tú l sok, de a gondolataim sem voltak eléggé összeszed ettek , és a naplóm ered etileg szám os u n a lm a s beszám olót ta rta lm a z o tt volna, olyanokat, m in t az itt következő:
„Szeptem ber 30-dika: M iu tá n e lk erü lte m a vízbe fu llad ást, és p a r t ra vergődtem , ah ely ett, hogy h á lá t a d ta m volna Is te n n e k a m egm ene kü lé sem ért, előbb n ag y m en n y iség ű sós vizet o k ád tam ki a gyom rom ból, m ajd ahogy kicsit jobban lettem , fel-alá fu tk o sta m a p arto n , k a r ja im m a l hadonászv a, fejem és arcom ütlegelve, és nyom orúságom ban a z t kiáltozva: V égem van, végem van! M íg végül összerogytam a fá rad tsá g tó l, és a földön fekve p ih en tem , hogy v isszan y erjem erőm et, de nem a lh a tta m el, m e rt gyötört a félelem .” Az ilyen k ifak ad áso k tó l e ltek in tv e az első n ap o k b an le h e te tle n volt, hogy n ap ló t írjak , e h ely ett in k áb b felm ásztam az egyik közeli dom bra, és a te n g e rt figyeltem , v árv a, hogy m eglátok egy hajót. M ajd a z t k ép zeltem , m in th a m esszi tá v o lb an egy v ito rlá t p illa n ta n é k meg. M egteltem rem énny el, m ajd addig b á m u lta m m ered ten , m íg a te k in te te m elhom ályosult, a k ép zelt v ito rlá t sem lá tta m m á r többé, és k e se r ves k ö n n y ek re fak ad tam , a k á r egy gyerm ek. M ennyire különbözött ettő l az o k ta la n szenvedélytől a jó zan lelki nyugalom , am ely h á z ta rtá s o m re n d b etétele u tá n tö ltö tt el. E k k o r lá t ta m neki, hogy m egírjam a n ap ló m at, am ely et az a láb b iak b a n közlök, és am ely n ek írá s á v a l fel k e lle tt hagynom , am ik o r a tin tá m elfogyott. 1659. szeptem ber 30.: Engem , a szegény, nyom o ru lt R obinson C rusoe-t, m iu tá n h ajó tö rést szenvedtem , a háborgó te n g e r k iv e te tt e szeren csétlen szigetre, m elyet a K étségbeesés S zigetének neveztem el. M in d en k i m ás, ak i a h ajó n u ta z o tt, a vízbe fúlt, és m ajd n em én is. P a rto t érésem u tá n a n apom h á tra lé v ő ré sz é t tra g ik u s helyzetem m ia tti sajn álk o zással tö ltö ttem . N em lévén ételem , lakhelyem , ru h ám , fegyverem , vagy módom a m en ek ü lésre, á ta d ta m m ag am a k étség b e esésnek, és felkészü ltem a h a lá lra . Úgy gondoltam , hogy m ajd v a d á lla tok té p n e k szét, b e n n sz ü lö tte k gyilkolnak le, vagy étel h iá n y á b a n éhen halok. A v ad állato k tó l való félelm em ben az éjszak a beköszöntével egy fán p ih e n tem meg, és m ély álom ba m erü ltem , ho lo tt egész éjszaka e s e tt az eső. Október 1.: Reggel n ag y m eg lep etésem re a z t lá tta m , hogy a te n g e r á r sokkal közelebb so d o rta a h a jó n k a t a szigethez. Ez egyrészről öröm re a d o tt okot, m e rt viszonylag s é rte tle n n e k tű n t, és így rem é lh ettem , hogyha elül a szél, m ag am m al ho zh ato m o n n an m in d azt az élelm iszert és szükséges tá rg y a k a t, am elyek k ise g íth e tn e k a bajban. M ásrészrő l viszont ú jjáéle d t ben n em a b á n a t tá rs a im elvesztése m ia tt, m e rt úgy gondoltam , hogyha a fed élzeten m a ra d u n k , m e g m en th e tjü k a h ajó t is, vagy legalább nem fu lla d ta k volna vízbe m in d an n y ian . H a pedig tú lé l té k volna, ta lá n roncsaiból ú jjá é p íth e tn é n k a hajót, hogy a világ v a la m ely m ás tá já r a vito rlázzu n k . A n ap n ag y ré sz é t ilyen dolgokon tű n ő d
ve tö ltö ttem el. Később azo n b an b eú szta m a ten g erb e, és felm ásztam a hajó fedélzetére. Az eső egész n ap esett, de szélcsend volt. Október 1 -2 4 -ig : E zeknek a n ap o k n ak szin te m in d eg y ik ét azzal tö l tö ttem , hogy többször m e g láto g a tta m a hajót, és am ik o r a te n g e r vize á ra d n i k ezd ett, tu ta jo k o n ho ztam el o n n a n m in d en t, a m it csak tu d tam . E zekben a n a p o k b an is sok eső e sett. V oltak u g y an közben felhőtlen napok is, m égis úgy tű n ik , ez volt az esős évszak. Október 20.: A tu ta jo m m a l és a ra jta lévő ra k o m á n n y al a vízbe bo ru ltam , de a víz sekély volt, a rak o m án y o m v iszo n t nehéz, így apály idején a nagy ré sz é t sik e rü lt m egtalálnom . Október 25.: Az egész nap o s esőzést a szo k o ttn ál k issé erősebb szél lökések k ísérték , és en n ek köszönhetően a hajó d a ra b ja ira h u llo tt. E zu tán m á r csak ap ály k o r lá tta m n é h á n y d a ra b já t a vízben. Jó m ag am a n ap o t azzal tö ltö ttem , hogy in g ó ság aim at m egvédjem az eső elől és alap o san b e ta k a rja m . Október 26.: M ajdnem egész n ap a te n g e rp a rto n k u ta tta m azt a h e lyet, ahol állandó o tth o n o m at felép íth etn ém . N agyon ag g aszto tt, hogy nem volt m egfelelő védelm em a v a d állato k vagy v ad em b erek esetleges éjszakai tá m a d á s a iv a l szem ben. E sté re ta lá lta m egy h ely et az egyik szikla aljáb an , am ely m egfelelőnek tű n t. F élk ö rb en ki is jelöltem a t á borhelyem h a tá r a it. E rre a h a tá rv o n a lra erő d ítm én y szerű fa la t te rv e z tem építeni, egy d u p la cölöpsort, m elyet középen a horgonykötelek d a rab ja iv al és m ás szü k ség telen k a ca to k k al tö ltö k fel. Október 26-30-ig: B ár az idő egy részéb en nagyon s ű rű n záporozott az eső, m égis kem én y en dolgoztam azon, hogy vagyonom at az új lak h ely em re szállítsam . Október 31.: Reggel fogtam a fegyverem et, és p o rty ázn i in d u ltam . M egöltem egy nőstén y k ecsk ét, de a kicsinye k ö v etett engem , és m ert nem fogadta el az ételt, am it elé te tte m , végül őt is m eg k e lle tt ölnöm. N ovem ber 1.: F e lá llíto tta m a szik la a la tt egy nagy s á tra t, odabenn cölöpökre k ö tö ttem a függőágyam at, és ezen az éjsza k án m á r a s á to r b an alu d tam . N ovem ber 2.: K icsit beljebb attó l a helytől, ahová a cölöpfalat k é szü ltem felhúzni, ládákból, hordókból és a tu ta jo k rönkjeiből védm űvet ép ítettem . N ovem ber 3.: V ad ászn i in d u ltam , és lőttem k é t kacsához hasonló m a d a ra t, am ely ek n ek rem ek íze volt. D élu tán n e k ilá tta m , hogy a s z ta lt k észítsek m agam n ak . N ovem ber 4.: E zen a reggelen felá llíto ttam m a g am n ak egy n a p ire n det, am ely ala p já n a to v á b b iak b an dolgozom, alszom és kikapcsolódom . R eggelente, h a nem esett, k ét-h á ro m ó rás p o rty á ra in d u lta m a p u s
k ám m al, m ajd 11 ó ráig dolgoztam , u tá n a k ö v etk ezett az ebéd. 12-kor lefeküdtem aludni, m e rt az id ő járás tú l m eleg volt a m unkához, majd késő d é lu tá n ú jra dolognak lá tta m . Ezen és a következő nap o n a m u n k á m a t az a sz ta lk észítés te tte ki, az asztalo sm esterség g el u g y an is még elég pocsékul boldogultam . Idővel a z tá n a szü k ség rá k é n y s z e ríte tt a pontosabb kézm űves m u n k á k e ls a já títá s á ra . (...) N ovem ber 17.: E zen a n ap o n vájn i k ezd tem a s á tra m m ögötti szikla bem élyedését, hogy egy ú jabb h elyiséget h o zh assak lé tre m ag am n ak . M egjegyzés: E hh ez a m u n k áh o z h áro m dologra volt elen g ed h etet len szükségem . Egy csák án y ra, egy la p á tra és egy ta lic s k á ra vagy ko s á rra . F élb eh ag y tam te h á t a m u n k á t, m ég m ielő tt ig azán n e k ilá th a t ta m volna, és azon gondolkoztam , hogyan tegyek sz e rt ilyen szerszá m okra. C sák án y g y a n á n t az e m e lő ru d a k a t h a s z n á lh a tta m , am elyek nehéz, de haszn o s eszköznek bizo n y u ltak , de la p á t vagy ásó nélkül nem v égezhettem ezt a m u n k á t, viszont fogalm am sem volt, hogyan k észítsek egyet. Novem ber 18.: Reggel, k irá n d u lá s közben egy olyan fá ra b u k k a n ta m az erdőben, a m it a brazilok, kem énysége m ia tt, v a sfá n a k nevez nek. Ebből nagy erőfeszítések á rá n , és kis h íjá n k icsorbítva a b altám a t, lev ág tam egy d arab o t, és b á r nagyon súlyos volt, hazacip eltem . Sokáig k ü zd ö ttem a kem ény fával, m íg végül a p rá n k é n t la p á t vagy ásó fo rm á jú ra a la k íto tta m . A nyele az angol la p á tn y é lre em lék ez tete tt, de fém lap átfejjel nem ren d elk eztem , így a z t is a fából k e lle tt kifaragnom , am i kevésbé ta rtó s m ego ld ásn ak bizonyult, de így is hosszú időn á t h a sz n o m ra volt. Sem m i kétség, hogy ilyen form ájú la p áto t, és ilyen hosszú időn á t m ég senki nem k észített. M ég m indig h íjá n v oltam egy k o sá rn a k vagy egy ta licsk án a k . K o sárfonással h iá b a is p ró b álk o ztam volna, m e rt sehol sem ta lá lta m olyan vesszőket, am elyek h a jla n a k ah ely ett, hogy tö rn én ek . Am i v i szont a ta lic s k á t illeti, a z t el tu d ta m volna készíten i, kivéve a kerek ét. V égül a föld és a kőd arab o k e lh o rd á sá ra m egelégedtem egy te k n ő elő á llításáv al. Ezzel kö nnyebben boldogultam , m in t a la p á tta l. M indezek elkészítése m égis négy n ap o m at v e tte igénybe. Közben persze m egej te tte m a reggeli fegyveres s é tá m a t és v ad ásza to m at. N ovem ber 23.: A m in t végeztem a szerszám k észítéssel, fo ly tattam a barlan g o m m eg n ag y o b b ításán ak m u n k á la ta it. 18 n ap o n á t dolgoztam az ü re g szélesítésén és m élyítésén, hogy a ra k tá rk é s z le te im k én y elm e sen elférjenek benne. M egjegyzés: Azon igyekeztem , hogy a helyiség, a m it a kibővítés so r á n nyerek, ne csak ra k tá r, h an em konyha, ebédlő és pince is legyen egyben. A szálláshely em to v á b b ra is a s á to r m a ra d t, kivéve a z t a n é h á n y esete t, am ik o r olyan s ű rű n zuhogott az eső, hogy á tá z o tt a pony
va. E m ia tt a z tá n a lakóhelyem fölé k e re sz tg e re n d á k a t k e lle tt em el nem, am ely ek et egyik végükön a cölöpfal, m ásik végükön a sziklafal . ta rto tt, a g e re n d á k a t pedig egy n ád tető h ö z h a so n lato san , s ű rű levelű faág ak k al ta k a rta m . (...) O dah aza k ísé rle te t te tte m , hogy pótoljam azo k a t a dolgokat, am elyekben h iá n y t szenvedtem . N em m indegyik k ísérletem já r t s ik e r rel. H iába p ró b áltam p éld áu l abroncsozni egy hordót. H etek en á t p ró bálkoztam vele, de vagy a d o n g ák at nem tu d ta m elég szorosan össze illeszteni, hogy b e n t ta r ts á k a vizet, vagy a hordó a ljá t nem s ik e rü lt pontosan a helyére ten n em , úgyhogy végül felad tam . A következő' do log, am in ek nagy szü k ség ét lá tta m volna, a g y erty a volt, h iszen re n d szerin t este 7-kor b esö téted ett, és ilyenkor alu d n i k e lle tt térn em . E m lékeztem m ég a m éh v iaszra, am elyből a frik a i u ta m so rán g y erty á t készítettem , de itt nem á llt ren d elk ezésem re hasonló. Volt v iszo n t fagygyúm, a m egölt kecskéből. E zt egy á lta la m k é s z íte tt agyagedénybe te t tem , és kanócot te tte m bele. íg y m á r m écsesem is le tt, igaz, n y u g ta la n ul lobogó és nem tú l tis z ta fényű. M iközben ily esm ikkel fo glalatos kodtam , a kezem be ak a d t egy kis zsák, és benne a p atk án y rá g ta gabona m aradék, am elyről m á r k o ráb b an beszéltem . V alójában csak h é ja t és p ort lá tta m benne, sem m i m ást. A z sá k ra pedig szükségem volt, ta lá n a p u sk ap o r egy ré sz é t a k a rta m b eleten n i, és a szik la o ld aláb an k iszó r ta m belőle a hullad ék o t. M indez a nagy esőzés elő tt volt, és m in t lény eg telen dologról el is feledkeztem róla. Egy hó n ap elteltév el azo n b an ren d k ív ü li felfedezést te ttem . N éh án y szál gabona n ő tt k i az udvarom on, am ely et előbb eddig ism e retle n n övénynek gondoltam , és m ég egy k is időnek k e lle tt elteln ie ahhoz, hogy felism erjem , 10-12 eu ró p ai á rp a k a lá s z lengedezik ott, a szélben. Á m u lat és zav a ro d o ttság le tt ú r r á ra jta m . E ddig sosem v ezérelt vallásos gondolkodás, a h ite m elég gyenge láb ak o n állt, a tö rté n é se k e t re n d sz e rin t v életlen ek n ek , vagy h a úgy te tszik , a sors szeszélyének tu d ta m be, és nem tö p ren g tem különösebben, m ilyen tö rv én y ek szerin t m űködik a gondviselés. M ost azo n b an m eg d öbbentett, hogy á r p á t láto k nőni olyan ég h a jla t a la tt, am ely nem kedvez a g ab o n án ak . És m ivel az ered etérő l sem tu d ta m sem m it, k ezd tem a z t h in n i, hogy Is te n csodálatos módon, a sem m iből te re m te tte ezek et a k alász o k at, hogy engem tá p láljo n velük ezen a távoli, v ad helyen. K önnyek to lu lta k a szem em be, és á ld o ttam a te rm é s z e te t ezé rt a csodáért. Ami m ég különösebb volt, az á rp a m ellett, n é h á n y m ásik s a r jadó k a lá sz t is észrev ettem , am elyről h a m a ro sa n k id e rü lt, hogy rizs. A frik áb an lá tta m h aso n ló t nőni, ezé rt ism e rtem fel.
M ost m á r nem csu p án a r r a gondoltam , hogy a gondviselés te re m te tte ezeket szám om ra, h a n e m a r r a is, hogy a szigeten m ég többnek kell lennie. B ejártam a sziget szám o m ra m á r ism e rt részeit, alap o san á tk u ta tv a m in d en zugot, de sem m it sem ta lá lta m . V égül a z tá n eszem be ju to tt, hogy azon a hely en rá z ta m k i egy zsákból a csirk eeled elt, és ek k o r a csoda h a tá s a h a lv án y u ln i kezd ett. Só't bevallom , v alláso s h á la érzetem az iste n i gondviselés ir á n t is aláb b h ag y o tt, am ik o r rájö ttem a h étk ö zn ap i ered e tre. V alójában éppolyan h á lá s n a k k e lle tt volna len nem a gondviselésnek, m in th a csodáról len n e szó, h iszen az, hogy a p atk án y o k k árte v ése u tá n az a n é h á n y gabonaszem épen m a ra d t, m ajd pedig én pont a r r a a szikla a la tti, árn y ék o s h ely re szó rtam ki azt, ahol nem ég ette el a nap, h an em h á b o ríta tla n u l n ö v ek ed h etett, valóban nem m in d en n ap o s ajá n d é k a volt a so rsn ak . G ondosan áp o ltam az á rp a k a lá sz o k a t, és am ik o r jú n iu s vége felé a szem ek m egértek, összegyűjtöttem azokat. A terv em az volt, hogy ú jra e lü ltetem őket m indaddig, m íg k en y érk észítésh ez elegendő' m en n y isé get te re m n ek . C sak a negyedik évben jö tt el az az idő, am ik o r egy kevés gabonából é te lt m e rtem k észíten i. A zért volt ilyen la ssú a te rm én y n ö vekedés, m e rt a legeló'ször fé lre te tt m agok jó ré sz é t g o n d atlan u l a szá ra z időszak beköszönte eló'tt v e te tte m el, és abból sem m i sem k e lt ki. Az á rp a m e llett elsó're 20-30 k alász rizs te rm e tt. E zeknek u g y an az le tt a sorsa, m in t az á rp á n a k . E lv etettem a szem eket, hogy a későbbi ho zam ból m ajd k e n y e re t k észíth esse k - de m ost té rjü n k v issza a n ap ló m hoz. K em ényen dolgoztam 3-4 h ó n ap o n át, és végül áp rilis 14-én elké szü ltem a fallal. N em volt azon ajtó vagy m ás b e já ra t, csak egy létra, am elyet h a h a z a té rte m , b e h ú z ta m m ag am u tá n , hogy ez se árulkodjon ittlétem rő l. Á p rilis 16.: E zen a n ap o n fejeztem be a lé trá t. F elm ásztam r a jta a falra, m ajd m agam u tá n h ú z ta m és le e re sz te tte m a belsó' oldalon. B üszke voltam az eró'dítm ényem re. Elég tá g a s volt idebenn, és senki sem le p h e te tt m eg odak in tró l, h a c sa k fel nem m ászik a falon. (...) A te rm é sz e t n y ú jto tta ta p a s z ta la t a la p já n a r r a a bölcs m egfontolás r a ju to tta m , hogy a világ m in d en ja v a csak ak k o r becses a szám u n k ra , h a h a s z n á t is tu d ju k venni. B árm en n y it is h alm o zu n k fel a dolgokból, nem élv ezh etü n k töb b et belőlük, m in t a m en n y it fel tu d u n k h aszn áln i. A legelv etem ültebb fösvény is kigyógyult volna le h e te tle n k a p z sisá g á ból, h a az én helyzetem be k erü l. (...) (...) H osszú ideje v oltam m á r a szigeten, és a m it évekkel ezeló'tt p a r tr a h oztam m agam m al, a n n a k többsége tö n k rem en t, illetve te lje sen vagy m ajdnem elfogyott.
T in tám , am ely et többször és egyre in k áb b h íg íto tta m vízzel, la s s a n k é n t m á r olyan h a lv á n y a n fogott, hogy m á r alig m a ra d t nyom a a p a p í ron. A m íg ta rto tt, lejegyeztem vele n ap jaim fontos m o zzan atait. A m ikor nagyobb figyelem m el o lv astam á t jegyzeteim et, csodálatos egybeesések tű n te k fel előttem , azon nap o k között, am ely ek en v alam i fontos e se m ény ért. H a b ab o n ás le ttem volna, ezek u tá n csak m egerősödik a h i tem a szerencsés és szeren csétlen n ap o k b an . E lső k én t a r r a a k ö v etk ezte tésre ju to tta m , hogy am ik o r elh ag y tam az a ty a i h á z a t és b a rá ta im a t és H u llb a szöktem , hogy te n g e rre száll jak, u g y an az t a n ap o t írtá k , m in t am ik o r a saleh i kalózok fogságába estem és rabszolgáv á lettem . Az a k é t d á tu m is m egegyezett, m in t a m i kor Y arm o u th R oads-nál m eg m en ek ü ltem a hajóroncsból és am ikor Salehből csónakon szöktem meg. T ovábbá szep tem b er 30-a szü letésem napja, m egegyezett azzal a n ap p al, m in t am ik o r h u szo n h ét évvel k é sőbb, csodálatos m ódon h ajó tö résem u tá n e rre a szig etre v e te tt a te n ger. E szerin t könny elm ű és m agányos életem u g y an azo n a n ap o n k ez dődött. (...) Robinsonnak megvolt itt mindene. Újabb zsákmányának köszönhetően, amit egy zátonyra futott hajóroncsból m enekített ki, gazdag ember lett. A pénznek azonban nem tulajdonított semmi jelentőséget, nem is foglalkoztatta. Viszont egyre többet foglalkoztatta a szabadulás gondolata. Egy álm atlan éj jelen azon töprengett, vajon honnan és miért épp ide jönnek a vademberek, milyen csónakjaik vannak. Arra gondolt, talán ő is megközelíthetné a vadak földjét. Amikor elszenderedett, álmában egy ember keresett nála menedéket, és ő befogadta. Az álom meggyőzte arról, hogy társ nélkül innen soha nem szabadulhat. Meg kell mentenie egy foglyot. Közben megint eltel másfél év. (...) V égre egy n ap reggelén, a m in t k ilép tem otth o n ró l, öt k e n u t p il la n to tta m m eg a te n g e rp a rt m ellett. U ta s a ik m á r p a r tr a sz á llta k és eltáv o lo d tak a járm ű v eik tő l, oly an n y ira, hogy nem is lá tta m őket. A zt azonban tu d ta m , hogy m indig legalább négy vagy h a t em b er jö tt egyegy ilyen csónakkal, vagyis m ost h ú sz-h arm in c láto g ató le h e te tt éppen itt, am i kom oly n eh ézség et je le n te tt szám om ra. Sok em b er volt ez egy ellen. C sodálkozva és feszengve figyeltem az erődöm ből, m i tö rtén ik , elő tte persze m e g tettem h a m a rjá b a n m in d en szükséges in té z k e d é st a védelem re. Egy d arab ig tü re lm e tle n ü l figyeltem és h allg ató z tam odalenn, h á th a észreveszek v alam it, m ajd elu n v a a v á ra k o z á st a p u s k á im a t a lé trá k aljához tá m a sz to tta m , és a szokott m ódon felm ásztam a szik latető re, a h o n n a n én jól lá th a tta m m in d en t, de engem nem lá th a to tt senki. T ávcsövem m el in n e n m á r észrev ettem őket. L egalább h ar-
m incan voltak. H a ta lm a s tű z lobogott a te n g e rp a rt közelében, és po gány g esztu so k k al és te s tta r tá s b a n tán co lta k , u g rá lta k a tű z k örül a vadak. H am aro san m eg p illan to ttam , a m in t a tű z m ellé h u rco ln ak k é t sze ren csétlen t. Az egyik rögtön össze is rogyott, m e rt egy bu n k ó v al vagy egy fa k a rd d a l fejbe csap ták , és k ét-h áro m b en n szü lö tt rögtön n ek ilá to tt, hogy kibelezze és előkészítse a sü tésh ez, a m ásik fogoly közben o tt á llt a közelükben, v árva, hogy iszonyú so rsa beteljesüljön. De nem v á rt tú l sokáig. N em volt m egkötözve és lá tv án , hogy k icsit la n k a d ir á n ta a figyelem, életösztönétól vezérelve h irte le n eszev eszett v á g tá b a k ezd ett a p a r t m en tén , egyenesen ab b a az irán y b a, ahol az én lakóhelyem állt. B evallom , m egfagyott ereim b en a vér, am ik o r ezt m eg láttam . A lm om szerencsés k im en ete lű v égét feledve m ost re tte g n i kezdtem , hogy az egész c sa p a t üldözőbe veszi, és fölfedezik a ta n y á m a t. Félelm em rögtön aláb b h ag y o tt, am ik o r lá tta m , hogy m indössze h á rm a n ered n ek a nyom ába. M ég bizakodóbb lettem , am ik o r k id e rü lt, hogy a három üldöző' g y o rsaság b an sem m ik ép p en sem v e té ly tá rsa a m enekülőnek, ak i h a fél ó rá n á t b írja ta r ta n i ezt az iram o t, b izto san m eg szab ad u l tőlük. ... A m ikor üldözői a p atak h o z értek , k id e rü lt, hogy csak k ette jü k tu d úszni, a h a rm a d ik nem . M egállt a víz szélénél, egy d arab ig b ám u lt a tá r s a i u tá n , de a z tá n egyet gondolt és v isszain d u lt. M in t később k id e rü lt, bölcs döntés volt a részéről. E z a la tt a k é t v ad em b er re n d ü le tle n ü l szelte k a rja iv a l a h u llám o k a t, de fele olyan g y o rsan sem ú sztak , m in t ak i elő ttü k já rt. E kkor é r e tt m eg b en n em a gondolat, hogy ta lá n seg íth etek m eg m en ten i e n n ek a szegény te re m tm é n y n e k az életét, és ezzel szolgát vagy ta lá n t á r s a t szerzek m ag am n ak . Sietve le ro h a n ta m a lépcsőn a k é t p u sk á é rt, m ajd ú jra fel, és fu to tta m tovább a te n g e r felé. Egy rövid ú ton, végig lejtőn h alad v a, s ik e rü lt az ü ldözött és üldözői közé k erü ln ö m . Az előb b it m e g p illan tv a e lk iá lto tta m m agam , és am ik o r m egfordult, legalább a n n y ira m e g ré m ü lh e tett, m in t am en n y ire az em berevőktől félt. In te tte m neki, hogy jöjjön vissza, és közben e lin d u ltam az üldözői ir á n yába. E z a la tt o d a érk e zett közülük az első, a k it én p u sk ám agyával köszöntöttem . N em volt kedvem e lsü tn i a fegyvert, nehogy a többiek m eghallják, b á r m ivel távol voltak, alig h a tu d tá k volna m ire vélni. K özben az ü ld ö ző tá r s a is o daért, de m e g to rp an t, m in th a m egijedt volna, én közben gyorsan közeledtem felé, de m ielőtt m ég o d aértem volna hozzá, észre v ettem , hogy íj és nyíl v a n n ála, am ivel ép p en engem k észü l célba v en ni. K énytelen voltam első k én t lőni. V illám gyorsan célba vettem . Az első lövésem végzett vele. Lövésem h a tá s a az üld ö zö ttre le írh a ta tla n
volt. A p u sk a tű z és a zaj úgy m eg rém ítette, h a m ozdulni tu d o tt volna, nyilván szívesebben m enekül, de olyan d erm e d ten á llt ott, m in t egy kőszobor. B iz tató an n éztem reá', m osolyogtam s in te tte m , hogy csak jöjjön kö zelebb hozzám , hogy ne féljen tőlem . Úgy lá tszo tt, hogy m e g értett, m e rt eg y et-k ettő t lé p e tt felém , a z tá n m egállt. Ú jra lé p e tt n é h á n y a t, m egint m egállt. M ost lá tta m csak, hogy úgy rem eg, m in t a k it foglyul e jte tte k és m ost a kivégzésére v ár. Tovább b iz ta tta m , hogy jöjjön közelebb és közben, ahogy ép p en eszem be ju to tt, igyekeztem b iz to síta n i jó szán d é kom jeleiről. E gyre közelebb és közelebb jö tt, de úgy tíz lé p ése n k én t le térd elt, hogy kifejezze h á lá já t. Ú gy tű n t, m ost m á r m eg értette, hogy nem elvenni, h a n e m m eg m en ten i a k a rta m az életét. R ám osolyogtam , igyekeztem b a rá tsá g o s arco t m u ta tn i. L a ssa n o d a é rt hozzám , m egint le térd elt, arccal a földre b o ru lt, m egcsókolta azt, re á te tte lá b a m a t a fejére, m in th a a z t a k a r ta volna kifejezni, hogy tegyek vele, am it a k a rok, m o stan tó l a rabszolgám . M egfogtam a k ezé t és fölem eltem . (...) In d u lta m volna és jeleztem neki, hogy kövessen, m e rt m ég tö b ben is a ny o m áb an le h etn ek , m ire ő a tu d to m ra ad ta, hogy szívesen e lh an to ln á a te tem e k et, nehogy a tá rs a ik rá ju k b u k k a n ja n a k . B eleegyeztem . K ézzel lá to tt m unkához, előbb egy, m ajd egy m ásik göd rö t k a p a rt a hom okos földben, és úgy negyed ó ra leforgása a la tt el is te m e tte m in d k ettő t. E z u tá n nem a v á ra m felé in d u ltu n k , h a n e m ellen kező irá n y b a a barlan g o m h o z m en tü n k , így a dolgok m en ete nem kö v e tte p o n to san az álm om at. A b a rla n g b a n a d ta m n ek i k en y eret, m a zsolaszőlőt és vizet. Az u tó b b iv al alig b írt b eteln i, a n n y ira k itik k a d t m enekülés közben. A ztán m e g m u ta tta m n ek i a ta k a ró v a l fed ett riz s szalm a ágyat, am ely en m ag am is a lu d ta m n éh a, és in te tte m , hogy / aludjon. így is te tt. H osszan elnéztem , m iközben alu d t. S zépen m e g term e tt, k arcsú em ber volt, nem le h e te tt több h u sz o n h a t évesnél. R o p p an t izm osnak lá tszo tt. A m ikor h alálo s ellenségével szám olt le, a h arag o s felgerjedés e lv ad íto tta a rcá t, de h a m osolygott, a rc á n a k kifejezése b ecsü letére v á l h a to tt volna b árm e ly ik eu ró p ain ak . H osszú, fek ete h a ja olyan volt, a k á r a gyapjú, a hom loka pedig m agas. T e k in te té t, am ik o r éb ren volt, élén k n ek és életerőtől csillogónak lá tta m . A rcán ak színe sajátság o s volt: gesztenye és o la jb arn a keverék, te h á t n em olyan sötétbe játszó, m in t a b razil és v irg in iai b en n szü lö ttek é szokott lenni. A rca form ája in k áb b kerek d ed , m in t h o sszú k ás volt, szája h a tá ro z o tt vonalú. Vékony a jk á t h a feln y ito tta, elő v illan tak elefán tcso n t feh ér fogai. Később k im en tem a b a rla n g h átsó n y ílásán , a h o n n a n k ényelm es gyalogösvényt a la k íto tta m ki a kecskeakolig, s hozzáfogtam a fejéshez. Fél óra szen d erg és u tá n ő is k in n te rm e tt, o d afu to tt hozzám , a földre
v e te tte m a g át és különféle ősi g esztu so k k al ig y ek ezett kifejezni az irá n ta m é rz e tt a lá z a tá t és h á lá já t. E n n ek befejezéséül, ahogy k o rá b ban, ú jra a láb am m ellé k u p o ro d o tt és a láb fejem et a fejére helyezte. Ig y ek ezett tu d to m ra adni, hogy tetszésem sz e rin t ren d elk ezh etem vele, és szolgálni fog, am íg csak él. T u d tá ra a d ta m elég edettségem et, és h a m a ro sa n beszélni k ezdtem hozzá, hogy őt is m e g ta n ítsa m szót é rte n i velem . E lső k én t é rté sé re ad tam , hogy eze n tú l Pénteknek fogom nevezni őt, m e rt a k alen d áriu m o m ta n ú s á g a sz e rin t ezen a n ap o n sz a b a d íto tta m m eg őt. Többek között m e g ta n íto tta m őt a rra , hogy engem M e stern ek n e vezzen, to vábbá a r r a is, hogyan kell m o n d an i az én nyelvem en igent és nem et. U zso n n ára k ecsk etejet és á rp a le p é n y t tá la lta m fel, és m iu tá n m e g m u ta tta m , hogyan m árto g ato m a lep én y t a tejbe, P é n te k ügyesen u tá n o zv a engem , k itű n ő étv ággyal fo g y aszto tta el az ételt. Az éjsza k át a b a rla n g b a n tö ltö ttü k , de m ih ely t p irk a d t, felk ö ltö ttem őt, s in tettem , hogy jöjjön u tá n a m , m ajd felöltöztettem . E n n ek ö rü ln i lá tszo tt, m e rt eddig a n y a sz ü lt m eztelen volt. (...) A következő fela d ato m az volt, hog y an ta lá lja k P é n te k n e k o lyan é jsz a k a i p ih en ő h ely et, ah o l ő is b iz to n sá g b a n van , de n ek em sem kell m ia tta n y u g ta la n u l alu d n o m . A k é t erő d falam k ö zö tti szűk folyosón em eltem n ek i egy s á tr a t. B elülről e lre te sz e lh e tő a jtó t a lk o t ta m , m ely a b arla n g o m k ü lső b e já r a tá t z á r ta el, és a lé tr á k a t is m a gam hoz v e tte m é jsz a k á ra a b a rla n g b a . így, h a v a la m i m ódon fel is ju to tt vo ln a a b első falra , a tető m ö n , am ely h o sszú cölöpökre v a sta g o n fe k te te tt ág ak b ó l és rizsszalm áb ó l á llt, n em ju th a to tt á t a n élk ü l, hogy
Robinson és Péntek (debmedia.hu)
m e g n e h alljam . A m á sik b e já ra th o z m ég egy h e v e n y é sz e tt csap ó ajtó t is k é sz íte tte m , am ely n ag y ro b ajjal d óit vo ln a el, h a v a la k i m eg p ró b á lja k in y itn i. A m i a feg y v ereim et illeti, azok éjsz a k a m in d ig a köze lem b en voltak. M in t k id e rü lt, ezekre az ó v in tézk ed ések re nem volt sem m i szü k sé gem; m e rt soha m ég hívebb, m egbízhatóbb, ragaszkodóbb szolgája nem volt senkinek, m in t n ekem P én tek . G yerm ek az a p já t jobban n em sze re th e ti, m in t ő s z e re te tt engem . S zen tü l m eg vagyok győződve, hogy b árm ely p illa n a tb a n kész le tt volna a v é ré t o n ta n i értem . Szám os b i zonyságát a d ta n em es term észetén ek , így egy k is idő m ú lv a el is h a g y ta m a vele kapcsolatos ó v in tézkedéseket. N agy öröm em te lt ab ban, hogy n a p o n ta buzgón ta n ítg a tta m m in denre, am i haszn o s és szükséges le h e t szám á ra, különös te k in te tte l a beszédre és a rra , hogy m eg értse, a m it m ondok. O volt a legértelm esebb diák, a k it csak k ív á n n i leh etn e, rá a d á s u l nagyon lelkes volt és öröm m el tö ltö tte el, h a m e g é rte tt vagy m e g é rte tte m a g á t velem . Ú gy é re z tem , az életem jó ra fordult, n em ta rto tta m m á r a b en n szü lö ttek tő l, sőt azzal sem foglalkoztam , hogy elh ag y h ato m -e m ég v a la h a a m o sta n i la kóhelyem et. (...) //
Négy évvel később Robinsonnak lehetősége nyílt a szabadulásra. Egy fel lázadt hajó matrózai három embert tettek ki a szigeten: a kapitányt, a kormá nyost és egy utast. Robinson társaival (már négyen voltak, Péntek apját és egy spanyolt is megmentettek a kannibálok kezéből) foglyul ejtette a zendülőket, és visszafoglalták a hajót. A lázadás szervezőit a szigeten hagyták. (...) A szigeten m arad ó te n g erészek re h ag y tam öt m u sk é tá t, h áro m vadászfegyvert és h áro m k ard o t. A fegyverekhez volt m ég m ásfél hordó puskaporom , m ivel az első n é h á n y év elteltév el csak k ev eset h a s z n á l ta m m á r belőle. E lm o n d tam nekik, hogyan te n y é sz te tte m a kecskéket, m ik én t fejtem és h iz la lta m ő k et és hogyan k é sz íte tte m v a ja t és sajtot. M egosztottam te h á t v elük a s a já t tö rté n e te m e t és m egígértem , köz b en járo k a k ap itá n y n á l, hogy hagyjon itt m ég k é t hordó lőport és ném i vetem énym agot, am in ek k o ráb b an jóm agam is nagyon ö rü ltem volna. N ekik a d ta m a z t a zsák borsót is, am it a k a p itá n y tó l k a p ta m , és in te t te m őket, hogy ne feledjék e lü lte tn i és szap o rítan i. M indezek u tá n a következő n ap o n m a g u k ra h a g y ta m a sziget új foglyait, és h a jó ra szálltam . V ito rlát b o n to ttu n k , de azn ap m ég nem h ajó ztu n k ki. A következő reggelen, jó k o rán , az öt szám ű zö ttb ő l k ettő o d aú szo tt a hajóhoz, sirán k o zv a p an a sz k o d ta k m ásik h áro m tá rs u k ra , és k érté k , hogy en g ed jü k ő k et h a jó ra szállni, m ég ak k o r is, h a u tá n a azo n n ali a k a s z tá s v á r ráju k . A k a p itá n y erre úgy te tt, m in t ak in ek nélk ü lem nem áll h a ta lm á b a n d ö n ten i a k érd ésb en . N ém i vonakodás u tá n a ztán , a kom oly íg éreteik h a tá s á r a a fed élzetre engedték, később
pedig alap o san m egvesszőzték őket. E zt követően nagyon h ű ség esek nek bizonyultak. N em sokkal ezu tán , d agály idején, egy csó n ak k al a p a r tr a in d u ltam és m ag am m al v ittem azo k at a holm ik at, am ik e t a szigeten m a ra d ó k n a k ígértem . K érésem re a k a p itá n y engedélyezte, hogy ezek et kiegé sz ítsü k a h áro m m atró z h ajó slád áiv al és ru h áiv a l, am ik n ek azok szer fele tt örültek. M egpró b áltam lelk et ö n ten i b eléjü k azzal is, hogyha mó d om ban lesz m ajd h ajó t k ü ld e n i ide u tá n u k , ak k o r nem feledkezem m ajd el róluk. A m ikor u to ljá ra elh ag y tam a szigetet, m ag am m al v ittem n éh án y e m lék tá rg y at, a nagy kecskebőr k alap o m at, az esern y ő m et és az egyik p ap ag ájo m at. N em felejtettem el m agam hoz v en n i a p én zt sem , am i olyan sok éven á t h e v e rt h asz n a v e h e te tle n ü l, hogy közben ro zsd álln i k ezd ett, m egfakult, és am íg m eg n em tisz títo tta m , alig lá tsz o tt, hogy n em es fém ről v an szó. A m int a z t a hajónaplóból p o n to san m e g tu d h a tta m , 1686. decem ber 19-én h ag y ta m el a szigetet, am ely en h u sz o n h é t évet, k é t h ó n ap o t és tizenkilenc n ap o t éltem . M ásodik fogságom ból ug y an azo n a n ap o n sz a b a d u lta m , m in t am elyen a nagy csónak segítségével a szaleh i mórok kezéből m egszöktem . A hajó, am ely en m ost u ta z ta m , 1687. jú n iu s 11én é rk e z e tt m eg A ngliába, ahol m á r h arm in cö t éve nem já rta m . (...) (A részletek Lengyel Tamás fordításából valók)
Amit a műről tudnod kell! K eletkezése • 1719. április 25-én jelent meg a regény. Cselekményének alapja valóságos történet. Alexander Selkirk (e.: szelkörk) matróz hosszú éve ket töltött a lakatlan Ju an Fernandez-szigeten. A tengerészt büntetésből hagyta itt kapitánya. Selkirk a civilizációtól távol is képes volt elfogadható, emberi körülményeket kialakítani saját maga számára. A különös sorsú m at róz történetéről szinte mindenki hallott Angliában. Defoe személyesen is meg ism erkedett vele. Néhány évvel a személyes találkozás után az akkor már csaknem 60 éves író hetek alatt vetette papírra művét. Defoe írói képességét bizonyítja, hogy a regény cselekménye nemcsak érdekes, hanem hihető és va lószerű (reális) is. Ezzel a realista regény előfutára lett. T ém ája • Az emberi helytállás különböző természeti viszontagságok kö zött. S zerkezete • A regény 18 fejezetből áll. A történetet egyes szám első sze mélyben maga Robinson meséli el, aki naplót vezet életéről és küzdelméről, amíg a tintája el nem fogy. Cselekm énye • Robinson Crusoe 19 éves korában szembeszáll szülei akaratával, és az angol középosztálybeli jólét kényelmét otthagyva, megszö kik. 1651. szeptember 1-jén Hullban (e.: hal) egy Londonba induló hajó fedél
zetére lép. Ezzel kezdődik évtizedekre nyúló kalandjainak, hányattatásainak sorozata. M ár első' útján hatalm as viharba kerül, a hajó elsüllyed, és utasai csak nehezen érnek partot. Robinson ekkor megfogadja, hogy soha többé nem száll tengerre. Ám egy hajóskapitány barátja rábeszélésére mégis kihajózik. A sike res vállalkozás u tán ismét Afrika felé indul, de kalóztámadás m iatt rabszolga ságra jut, és csak két év után sikerül megszöknie többedmagával. Brazíliába kerül, földet vásárol és ültetvényeiből két év alatt meggazdagszik. Megint Afrikába készül, immár néger rabszolgákért. 1659. szeptember 1-jén indul ismét útnak. Ekkor következik be az a hajó törés, amelynek egyetlen túlélőjeként egy ismeretlen, lakatlan szigetre vetődik. Az itt eltöltött idő' 27 év 2 hónap és tizenkilenc nap. Ennek során végigjár ja az emberi fejló'dés sok évezredes útját. Akaraterejével, céltudatosságával egyre elviselhetőbb életkörülményeket terem t a maga számára. Állatokat sze lídít, van húsa, teje, túrója, sajtja, gabonát és rizst termeszt, agyagedényeket éget ki, kenyeret süt, állatbőrökből ru h át készít. Robinson a magány hatására istenfélő', vallásos, jámbor emberré válik, egyre inkább úgy gondolja, hogy bűnei m iatt került ebbe a helyzetbe. A 24. évben sikerül tá rsat szereznie, amikor megszabadít a kannibálok fogságából egy fiatal bennszülöttet. Pénteknek nevezi el, és lassanként „meg szelídíti”, hite szerint a lelkét is megmenti. A szigetről való menekülését egy közelben horgonyzó angol hajó matrózai nak lázadása teszi lehetővé. Robinsonék segítségével a kapitány, a kormányos és az egyik utas, majd a pártjukra álló matrózok visszafoglalják a hajót. A lázadás főkolomposait a szigeten hagyják. Robinson odaajándékozza ne kik mindenét. A történet Angliában fejeződik be. Robinson eladja brazíliai ültetvényeit, gazdag ember lesz, és akin csak tud, segít. Évek múlva még látogatóként visszatér a szigetre, mely közben benépesült. Szereplők és a főhős jellem zése • Robinson Crusoe, a kalózkapitány, Moely, a mór, a spanyol hajótöröttek, az angol hajó kapitánya és legénysége, Péntek és Péntek apja. ■ R obinson C rusoe: a főhős, 1623-ban York városában született. Apja brémai volt, eredeti nevén Kreutznaer, ám az angolok nem tudták kiejteni, így Crusoe-nak hívták. Robinson a harm adik fiú volt. Apja polgári erényekre ne velte. Őt azonban űzte a kalandvágy, így megszökött otthonról. A tengeren túli „kereskedelemből” szeretett volna meggazdagodni. Első lépésként minden pénzén olcsó csecsebecséket vett, amelyeket a bennszülöttekkel aranyra akart cserélni. Nyerészkedési vágya kielégítetlen volt oly annyira, hogy még rab szolgavadásznak is állt. Ám a sors úgy rendelte, hogy harm adik hajótörése u tán egyedüli túlélőként vetődött partra. Minden vagyona a pipája, kése és dohányos szelencéje volt. Nem tudta, hogyan szerezzen élelmet, miként védje meg magát a bennszülöttektől és a vadállatoktól. Az első éjszakát egy fán ku corogva töltötte kétségek közepette. Robinson alakján keresztül jól megfigyelhető a hőseszmény átalakulása. Defoe hőse a tőkés életideált testesíti meg. A mítosz lényege, hogy az embert
a civilizációs fejló'dés különböző' fokozatain m utatja be: Robinson „végigjárja” az emberiség történetét. A civilizáció fejló'dését kell megismételnie, persze vannak eszközei és eszméje, amelyek segítségével gyó'zelmet arath at a term észet és saját emberi gyengeségei felett. Hó'siessége abban áll, hogy képes felülemelkedni sorsán. Egyénisége, ügyessége, m unkabírása és gyengeségei (félelmei, elkeseredé sei, ügyetlen próbálkozásai) együtt teszik a polgárság példájává: munka, szí vósság, leleményesség, bátorság és bizakodás jellemzik. A személyiség értékét a képességek, a teljesítmény és a küzdó'szellem ha tározzák meg: • minden használható holmit összegyűjt a hajóról; • minden lehetséges veszély elhárítására alkalmas eró'döt épít; • tíz hónapra van szük sége, hogy alaposan megismerje a szigetet; • a harm adik évben kezd földet művelni; • a tizenegyedik évben állít csapdát, hogy állatokat foghasson be (kecskéket tenyészt); • napjait munkarend határozza meg; déleló'tt vadászat, élelemszerzés (3 óra), ebéd; délután mezőgazdasági m unka (4 óra). Robinson lelkes „könyvelő”. Állandóan mérleget készít, készleteit leltároz za, és lényegében minden dologgal kapcsolatban kettős könyvelést vezet (tar tozik —követel). Veszteségei új tettekre sarkallják, új módszerre tanítják (pl. gabonavetés), sikerei teszik számára elviselhetővé a magányt. A bűntudat és önmagasztalás kettőssége jellemzi a főhőst. Robinson vallá sos fogadalmait életének jó és rossz fordulatai határozzák meg. Az egyetlen megkerülhetetlen probléma a magány problémája. Robinson talán ettől szen ved a leginkább, elkeseredései és gyengeségei is a társtalanság m iatt erősöd nek fel. Péntek megjelenése oldja fel kínzó gyötrelmei alól. A hibák és erények együttes ábrázolásával Defoe mégis az árnyalt realista alakábrázolás elő futára. A régi feudális értékrenddel szemben a kapitalizmus hasznossági elve ke rül előtérbe. Robinson „derék angol”, a szigetet saját gyarmatává, Pénteket rabszolgájává teszi. Igazi polgár, civilizátor, aki mindent megteremt, amire szüksége van: ő a homo economicus, a gazdálkodó ember. Ennél is sokkal fontosabb, hogy nem veszíti el keresztény hitét, minden reggel és este megköszöni Istennek, hogy nem engedte a hajótöréskor vízbe fúlni. Defoe, maga is rendíthetetlen középosztálybeli protestáns, a magányos élet ürességével szembesíti hősét, amikor felteszi a kérdést: „Mi vagyok én, és mi a többi élőlény, szelídek és vadak, emberek és ragadozók? Miből lettünk mindannyian?” Robinson Crusoe válasza saját kérdésére végső soron az, hogy minden élet, minden létezésforma Isten akaratát fejezi ki, és hogy a földi bol dogság nem más, mint feltétel nélküli belenyugvás a Gondviselés szándékai ba. Defoe hőse nemcsak hogy a sziget ura lesz, hanem olyan önbizalommal és magától értetődő könnyedséggel teszi ezt, hogy sok olvasóban Crusoe börtöne, a lakatlan sziget egyenesen paradicsomi képzeteket keltett. Márpedig, ha az volt, Crusoe tette olyanná. Ü zenete • A történet legnagyobb tanulsága az, hogy a civilizáció nemcsak azokból a tárgyakból, eszközökből, nemcsak a körülöttünk élő emberek kölcsönös viszonyából áll, hanem abból is, am it tudunk róla. A Robinson
Crusoe a legfontosabbra irányítja figyelmünket, miközben izgalmas, fordula tos történetével elszórakoztat minket: arra, hogy mit jelent embernek lenni. A könyv tanulsága szerint embernek lenni annyit jelent, mint végiggondolni, mi mindenre van szükségünk/ és harcolni érte. Szükségünk van a létbizton ságra az éhség, a szomjúság, az időjárás viszontagságai és a vadak ellen. Szükségünk van a többi emberre a magányosság ellen. Szükségünk azokra a törvényekre, amelyek az együttlétünket szabályozzák. A XXI. század embere elsősorban azért szereti a regényt, m ert lebilincselően érdekes, sodróan lendületes, az elejétől a végéig izgalmas. Másodsorban: az ember nagyszerűségét közvetíti. Bemutatja, hogyan lehet a term észet fölött ú rrá lenni, hogyan képes az ember egymagában is megőrizni emberi voltát, emberi méltóságát. Robinson eljut a gyűjtögető életmódtól és a teljes kiszolgáltatottságtól az állattenyésztésig, a földművelésig, a házépítésig, a kézművességig és a hajóácsolásig. Harmadsorban: a regény tudatosítja bennünk, hogy társas lények vagyunk. Robinson is a szigetén ettől szenvedett a legjobban, egész lényét betöltötte a vágyakozás az emberi közösségre.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
Mikor, milyen korban élt Dániel Defoe? Miért állították pellengérre? Milyen célból kezdett regényt írni? Milyen műfajt teremtett Dániel Defoe? Melyik a leghíresebb regénye? Mi adta a Robinson Crusoe alapötletét? Hányszor szenvedett hajótörést Robinson? Melyik az a dátum, amelyik meghatározta Robinson életét? Mivel töltötte az első heteket a szigeten? Hogyan kezdte a gazdálkodást a szigeten? Hogyan szerezte meg a táplálkozáshoz szükséges húst? Milyen mesterségeket tanult meg, amelyekkel az életét könnyítette meg? Hány éve volt Robinson a szigeten, amikor felfedezte a kannibálokat? Jellemezd Pénteket! Mennyi időt töltött Robinson a szigeten? Milyen tulajdonságai segítették Robinsont a fennmaradásért vívott küzdelem ben? Vannak-e olyan jellemvonásai, amiket követendőnek tartsz? 16. Az alábbi emberi tulajdonságok közül válaszd ki, ami jellemző a regény hősére: kitartó, nemtörődöm, döntésképtelen, jó megfigyelő, rendetlen, fakezű, buta, céltudatos, okos, tervszerűen dolgozik, alapos, lusta, szorgalmas, találékony, ötlettelen, lassú, saját kárából tanul, nehezen szánja rá magát valamire! 17. Mit vitt magával Robinson, amikor elhagyta a szigetet? Hogyan fejeződik be a regény?
Képzeld el, hogy ott vagy Robinsonnal a szigeten és lelket kell öntened belé, mert el hatalmasodott rajta az elkeseredés. írd le, milyen érvekkel győzöd meg, hogy szebb nek lássa a világot, legyen kedve tovább küzdeni önmagáért! (A 16. kérdés szavaival érvelhetsz!)
Irodalomelméleti ismeret A z u ta zá si regény • A XVIII. században új műfaj született, az utazási regény, a ro b in zo n á d . A robinzonád egy irodalmi műfaj, a kalandregény egyik válfaja, melyet Dániel Defoe angol prózaíró műve, a Robinson Crusoe rendkívüli népszerűsége terem tett meg. Általában olyan igaznak feltüntetett történet, melynek utazó hó'se lakatlan szigetre vagy valami más elzárt helyre vetődik, s ott megszervezi életét. M agát a szót Johann Gottfried Schnabel német író alkotta meg 1731-ben. Ettől kezdve minden író, aki hősét vagy hőseit távoli, lakatlan szigetre vezette, valamilyen módon Dániel Defoe fő művét utánozta. Dániel Defoe elsőként jött rá arra, hogy nemcsak az érdekességre kell tö rekedni, hanem arra is, hogy a történet hihető és valószerű legyen. A valóság szerű nem azt jelenti, hogy az író mindent pontosan úgy ábrázol, ahogy a va lóságban megtörtént. A valószerű ábrázolás titka, hogy az író úgy változtat a dolgokon, úgy emeli ki a lényeges és úgy a lényegtelen dolgokat, hogy minél hihetőbbnek hasson a mű. Hihető és valószerű ábrázolásmódjával a realista regény úttörője lett.
Jonathan Sw ift
(1667-1745) Sírfelirata, amelyet latin nyelven maga szövegezett, így hangzik: Itt nyug szik Jonathan Swift, ahol a vad felháborodás nem marcangolhatja többé a szívét. Ez a marcangolt szívű, vad felháborodások közt élt férfi társaságokban híresen kedves szavú, szellemes csevegő volt, költőként és irodalmi levélíróként érzelmesen gyengéd szavú, újságíróként józanságot és főleg békességet hirdető, templomi szónokként —hiszen pap volt — szívekre és elmékre egyaránt nagy hatású. Mégis örökösen vad felháboro dást érzett, mivel m indenütt csak gonoszságot, ostobaságot, embertelensé get tapasztalt, és képtelen volt részvétlen lenni a nyomorgók, a megalázottak, a kisemmizettek iránt. Emberségessége, világot átölelő részvéte tette a világirodalomnak talán legnagyobb és legkí méletlenebb szatirikusává. Ehhez azon ban az is szükséges volt, hogy birtokában legyen az írásművészet egész eszköztá rának. Birtokában volt. Aligha vitatható, hogy ő a XVIII. század legnagyobb angol T o íw j • >■ v írója, aki egyéb remekművek között Jonathan Swift (hu.wikipedia.org)
megírta a mindmáig egyik legtöbbet olvasott, ism ert és idézett könyvet: a Gulliver utazásait. Életútja • J o n a th a n Swift, (e.: d zsoneten szvift) 1667-ben s z ü le te tt az íro rszág i D ublinban. Jóm ódú angol család sarja. Előkelő isk o láb an szerezte m eg az alap m ű v eltség et, a d u blini T rin ity College-ban sz e r ze tt diplom át. O rá n ia i Vilmos h a ta lo m ra k erü lé se u tá n A ngliába költö zött. A londoni tá rs a s á g i élet, az előkelő p o litik ai és iro d alm i körök h a m a r befogadták a különös ifjút. A k ö tö ttség ek et ro sszu l tűró' Sw ift azo n b an 1694-ben Íro rszág b a költözött, és an g lik á n lelkésszé sz e n te lte tte m ag át. A század első évei ben különféle p léb án iák o n tö ltö tt be lelkészi álláso k at, de gyakori v en dég volt L ondonban is, ahol szoros b a rá tsá g o t k ö tö tt A ddisonnal és Steele-lel. Ez idő tá jt kezdődött írói p ályája. A m ikor 1710-ben a to ry k v etté k á t a h a ta lm a t, Sw ift e lv álla lta az Exam iner cím ű k o n zerv atív k o rm án y lap szerk esztését, to lláv al a tory k o rm án y t tá m o g a tta . 1713-ban A n n a k irály n ő S w iftet a d u b lin i S zent P atrick -szék eseg y h áz főesperesévé nevezte ki. íro rszág i k ü ld e té sé t k ezd etb en valóságos szám ű z etésn ek élte meg, de h a m a ro sa n m e g ta lá lta a h ely ét az ír közéletben. író i te h e tsé g é t az elnyom ott nép szo lg álatáb a állíto tta . A 20-as években h a lla tla n n ép szerű ség n ek ö rv en d ett a szigetországban. A m ikor 1722-ben egy négyhónapos an g liai ta rtó zk o d ás u tá n v is s z a té rt D ublinba, v áro sszerte m eg k o n d íto tták a h a ra n g o k a t, és ö rö m tü zek et g y ú jto tta k tisz teletére, író i p ály á já n a k kiteljesed ése is erre az időre teh ető . A 30-as évektől egyre súlyosabb betegségek őrölték fel en erg iáját. E lh a ta lm a so d o tt r a j ta g y erm ek k o ráb an kezdődő súlyos betegsége, am ely szédüléssel és időszakos siketségg el já rt. H a lá la elő tt v ag y o n án ak egy ré sz é t egy ő rü l te k h á z á ra h ag y ta. 1745-ben h a lt m eg D ublinban. Munkássága • író i p á ly á já t k ö ltő k én t kezdte, k issé m e sterk élt stílu sú p in d aro szi ódák szerző jek én t v á lt ism e rtté . A k ö ltészettel később sem h ag y o tt fel, stílu sa azo n b an á ta la k u lt: a közvetlen, beszélgető h an g v étel m ia tt a realizm u sh o z k ö zelített. P ró zaíró k é n t első jelen tő s m űve A könyvek csatája cím ű szatíra. K lasszicista, világos és fegyelm ezett s tílu sú m ű, m ely a b u rleszk elem eket sem nélkülözi. 1702-ben je le n t m eg a Hordómese c. sz a tírá ja . Sw ift szabadszellem űségével k ie m elk e d ett k o rtá rs a i közül. E bben a sz a tirik u s m űvében a k ato lik u s, a n g lik án és k á lv in ista h itv a llá s t képviselő hősein k eresz tü l az egyházak tö rté n e té t és a v allási d o g m ák at p aro d izálja. T á m a d á st in téz a sk o lasztik a felfogása és a b aro k k ízlés m a ra d v án y ai ellen. T alán épp e m ű n ek köszönhető, hogy Sw ift nem lé p h e te tt püspöki m éltó ság ba, gúnyolódását az egyház sohasem b o csáto tta m eg neki.
P ró zastílu sa, vitázó és érvelő te h etség e a p u b licisztik áb an is m eg nyilvánul. P o litik ai pam fletjei közül k iem elk ed ik az 1711-ben sz ü le te tt A szövetségesek eljárása és a J a va sla t a z ír kézm ű ipar általán os h asz n álatára cím ű (1720). Íro rszág csak a h a z a i ip a r felk a ro lásáv al sz a b a d u lh a t g y a rm a ti függéséből. A rőfős levelei 1724—1725 között pedig n y ílta n fölveti a polgári szabadságjogok k érd ését, a nép és az uralkodó, az Íro rszág és A nglia közötti k ap cso lat súlyos p roblém áit. A Szerény ja v a sla t (1129) cím ű m űvében, sö tét és k e se rű iró n iáv al, ír gyerm ekek h ú s á n a k á ru s ítá s á t javasolja, m in t eg y etlen m egoldást az ír nyom or en y h ítésére. É letm ű v én ek csúcsa a G ulliver u tazásai, n ag y szab á sú s z a tirik u s összefoglalás, fro n tális tá m a d á s az em beri, tá rs a d a lm i rom lottság, k árték o n y ság , sö tét fan atizm u s, az em b er m é rh e te tle n ö n h ittség e el len. Az ö n h itt, n aiv G ulliver az önfelfedezés ú tjá t já rja be a n n a k felis m eréséig, hogy az em b er csu p án értelm es á llat, ak ib en az á lla t elnyom ja az érte lm e t. A látszó lag m u latság o s k alan d o k m ögül átizzik Swift elem i erejű erkölcsi felháborodása, s h a a m ai olvasó elő tt rejtv e m a ra d is a korabeli s z a tirik u s u ta lá so k töm ege, a négy könyvben m egérzi a XX. száza d b an m á r m egszokott, ab szu rd sz a tírá v a l „sokkoló” irodalom k o rai példáját. Jelentősége • H a egész é letm ű v é t te m a tik u s, azon belü l kronoló giai ren d b e állítju k , k itű n ik , hogy m in d en egyes té m á t először komoly h a n g ú értek ezésb en , ja v a sla tb a n ír t meg, s az őszinte segítőkészség h a tá s ta la n s á g a , a közöny lá ttá n folyam odott tü re lm é t vesztve a sz a tíra h a tá so sa b b fegyveréhez, hogy egy ab szu rd ö tle tte l felrázzon, rád ö b b e n tse n a h elyzet tra g ik u m á ra , ta rth a ta tla n s á g á r a , a ja v ítá s szü k sé gességére. In d u la to s s z a tírá ja a „fekete h u m o r” k o rai p éld ája is egy ben, s nem véletlen, hogy hosszú érte tle n sé g u tá n a XX. század é rte tte m eg igazán, s hogy a s z a tirik u s p a ra b o lá n a k K afkáig nem volt m űvelő je. N álu n k Z ilahyra, A m b ru s Z oltán ra, S z a th m á ri S án d o rra és m áso k ra, de m odern fordító jára, K a rin th y F rig y esre h a to tt leg inkább, ak i U tazás F arem idóba és C apillaria cím m el ötödik és h ato d ik könyvet írt a G ulliver u tazásaihoz, am ely sz á m ta la n ifjúsági feldolgozásban v ilág szerte a gyerm ekek egyik legkedvesebb o lv asm án y a m indm áig. /
&
Amlt
3 m 0rö1
tudnod kel"
A Gulliver utazásai a korban oly népszerű utaztató regények cselekmény bonyolítását követi, de a „világirodalom legnagyobb szatírája - nemcsak mű vészi értékénél fogva, hanem, hogy úgy mondjuk, átmérőjénél fogva is. Más szatíra egy-egy emberi gyengeséget, divatot vagy visszaélést ostoroz, Gulliver egész embervoltunk rettentő kicsúfolása. Swift kiemeli magát az emberfajta
közösségéből, hogy megmutassa az egész fajta eredendő és javíthatatlan gyen geségét, gonoszságát és ostobaságát. Iróniája elől nincs menekvés, sima és éles mondatai behatolnak a legvastagabb önbizalom páncélja mögé is. Olvasása közben az ember mélyen szégyélli, hogy ember. Maga mondja, hogy olyan mon datokat akar írni, amelyek ostorcsapásként hatnak az olvasóra. Sikerült is neki.” (Szerb Antal) K eletkezése • Swift 1726-ban adta ki a négy részből álló Gulliver utazásai című regényt. A könyv sikere Defoe művéhez hasonló: az első kiadás néhány nap alatt elfogyott. A Gulliver utazásai nem holmi egyszerű, m ulattató törté net, hanem keserű fintor, gúnyos bírálat a korabeli angol társadalomról. Miért tükörképe ez a humoros könyv az angol állapotoknak? Az angol uralkodó osztályok hatalm i vetélkedéseiben egy-egy csoportosulás vezetői átvitt értelemben —csak akrobatam utatványokkal ta rth atták fenn magukat. Nem szakértelműk döntötte el sorsukat, hanem kötéltáncos bravúrjaik, am int azt a törpe Fimnap kincstárnoknál tapasztaljuk, aki azért érvényesült, mert többször egymás után tótágast állt a kötélen. A magas sarkúak és az alacsony sarkúak küzdelmében tízezrek pusztultak el a tojásfeltörés módja miatt. Swift ebben a hasonlóságban nemcsak a tory- és a whig-párt villongását gúnyolja ki, hanem azt is, hogy az uralkodó pártok végeredményben ugyanazt akarják, és hogy az egyik p árt éppoly ostoba, m int a másik. A Lilliput-Blefuscu közötti háborúban Anglia és Franciaország versengését kell látnunk. Az események menete megfelel a spanyol örökösödési háború lefolyásának. Saját életútjának alakulásával az író az ír nép sanyarú életére is felfigyelt. Az angol társadalom visszásságai érzékenyen érintették, a politikai csatáro zások aktív részeseként közelről tapasztalhatta a korrupciót, a közösségelle nes önzést, karrierizm ust, sok-sok igazságtalanságot, szegénységet, nyomort. Egyéni ambíciója (püspöki méltóság) is eredménytelen maradt. Mindezek ve zettek fó'művének a megírásához. Tém ája • Gullivernek, a kalandvágyó hajóorvosnak négy fantasztikus ú t ját írja le ebben a regényben Jonathan Swift, de ezúttal nem a kalandok érde kessége adja a mű magvát, hanem sokkal inkább a belőlük és általuk megfo galmazódó, megfogalmazható tanulság. Az első két utazás végpontja a törpék, illetve az óriások országa; ezekben elsősorban a különböző társadalm i rend szerek megítélésére van módunk. A harm adik könyvben az emberi szellem tévelygéseit teszi nevetségessé az író, az utolsó részben pedig m ár maga az ember lesz a mind élesebb kritika tárgya. Swift nem szórakoztatni akar. Célja, hogy minél kegyetlenebb és indulatosabb kritikájával tám adja mindazt, ami emberi, következésképpen az embert magát. Különösen három tulajdonságot ta rt elviselhetetlenül lehangolónak: a n ag y k ép ű ség et, a fo n to sk o d á st és az a rá n y é rz é k hiányát. A regény szövege előtt álló Gulliver kapitány levele unokabátyjához, Sympsonhoz (aki a regény szerint a kiadóval egyezik meg) című részben az utazásairól hazatért hajós visszavonult életéről olvashatunk. Ebben azt állítja, hogy saját lovainak (nyihahák) társaságában jobban érezte magát, mint a yehuk (emberek) világában, ide értve még a családját is. Már ebből a nyitó fejezetből is kitetszik, hogy a fenti három tulajdonság hogyan mérgezi meg az emberi életet —összehasonlítva a negyedik rész világával —, s milyen kicsinyes körülményeket terem t az emberi élet számára.
M űfaja • A Gulliver utazásai összetett műfajú alkotás. Elsősorban regény: valóságos kalandtörténet, illetve utaztató regény. Tartalm a mellett azonban meghatározó a szellemisége is, ami m iatt politikai szatírának is ne vezhetjük, vagy államregénynek, hiszen Swift aprólékosan jellemzi a Gulliver által meglátogatott „országok” államformáját, politikai rendszerét, és szinte mindig összehasonlítja azt saját hazájával. A szerteágazó történet együttese pedig filozófiai, illetve eszmeregényre emlékeztet, hiszen az élet, a társadalm i és politikai rendszerek bem utatása enciklopédikus összefoglalása Swift kiáb rándult filozófiájának. Stílusa alapján Swift műve a klasszicista próza jeles darabja, de a fiktív történet állandó hitelesítése és a részletes, pontos környezetrajz a realista próza eszköztárát is felvonultatja. S zerkezete • A mű négy részének mindegyikében maga a világjáró hajóorvos, Gulliver számol be egy-egy utazásáról. Swift ezzel a módszerrel is hitelesíti a történetet. A tapasztalatok, a különféle érzelmi reakciók, helyze tek (életveszély, lelki-fizikai sérülések) egészen közel visznek hozzá. Az olvasó együtt él az elbeszélővel. Gulliver kötelességének tartja, hogy amennyire le het, térben és időben fontos adatokat rögzítve eligazítsa olvasóit. Cselekm énye • A történet szerint Gulliver 1699. szeptember 4-én indult Bristolból, november 5-én hajótörés érte, aminek következtében L illip u t (I. rész) partjainál éledezett ájultságából. Hüvelyknyi nagyságú emberkék nyüzsögtek rajta, s sikerült gúzsba kötözni őt. Rendkívüli részletességgel írja le kiszolgáltatott állapotát, megalázó helyzetét, mindazok ellenére, hogy Gulliver köztük óriás. A regény első része tulajdonképpen az angol társadalm i viszonyok karika túrája. Lilliput monarchikus állam, uralkodója, a császár, a „hatalmas”, való jában csupán egy köröméllel magasabb alattvalóinál. Udvara és az egész tá r sadalom megosztott, két politikai párt örök küzdelme határozza meg a belviszonyokat. Hasonló különös szokásokról tudósít Gulliver akkor, amikor leírja a lilliputi államigazgatási rendszert, a hatalom megszerzésének és elvesztésének módját —mindkettő gyakori jelenség ebben az államban. Gulliver, az Emberhegy, ham ar kiismerte a bennszülöttek világát, fogság ba ejtőivei illedelmesen bánt. Rövid idő alatt megtanulta az ország nyelvét, barátokat és ellenségeket szerzett, egyszóval beilleszkedett az apró emberek világába. Megragadó a kisemberek igyekezete, hogy Gullivert országuk segí tőjévé, védelmezőjévé neveljék. Az udvari intrikák azonban Gullivert sem ke rülik el. Skyres Bolgolam, az első admirális vezetésével ellenségei hazaárulás sal és felségsértéssel vádolják. M egvakíttatásra és lassú éhhalálra ítélik. A többi vádpont szerint pedig hazaáruló, mert a császár parancsát megszegve nem pusztította el Blefuscu lakóit, a béketárgyalásokon együtt m ulatott az ellenséggel, és hozzájuk készül látogatóba. Gulliver meg sem várva elfogatását azonnal Blefuscuba utazott, ahol egy szerencsés véletlen folytán egy p art ra vetődött csónakkal sikerült elhagynia a kis emberek földjét. 1701. szeptem ber 24-én indult vissza hazájába.
Gulliver második utazása az óriások földjére, B ro b d in g n ag b a (II. rész) vezet. Két hónappal a Lilliputból való megérkezés után, 1702. június 20-án Gulliver újra hajóra száll. A sors szeszélye folytán Csavargó nevű hajó jukkal egy olyan szárazföldön kísérelnek meg friss ivóvizet szerezni, amely nek lakói hegymagasságú lények. A főhőst menekülő társai a parton hagyják, így kerül Gulliver az óriások földjére. Itt ő válik parányivá, kisszerűvé és ne vetségessé. Egy béres találja meg a gabonatáblában, és hazaviszi gazdájához, aki jó szándékú parasztember. Etelt, italt adnak neki, még kis babaházat és ruhákat is készítenek számára. Az óriások közé csöppent Gulliver most maga is tapasztalja, milyen furcsa a világ, ha mások a méretarányok, előző útjának tapasztalatait most kénytelen átértékelni: „Valóban úgy van tehát, ahogy a filozófusok tanítják: semmi sem nagy vagy semmi sem kicsi önmagában, ha nem csak viszonyítva.” Swift relativitáseszméje az első és második könyv összehasonlításában nyer értelmet. Brobdingnagban minden fordítva van. Gullivernek meg kell küzdenie a hatalm as patkányokkal, darazsakkal, és ijesztő méretű minden háziállat. Sőt még a gazda csecsemője is jelentős károkat tudna okozni a fő hősben, ha ki nem mentik a kezéből. De nemcsak a tárgyak és az állatok, h a nem maga az ember is óriási ebben a világban. De gyakori vendég Gulliver a király ebédjein is. Különösen azért, m ert Gullivernek alkalma nyílt beszélgetni, filozofálgatni az óriások királyával. Előadásaiban, amelyek szeretett hazájáról szólnak, mindig a legtökéletesebb világként írja le hazájának viszonyait. A lilliputi szerénységnek nyoma sincs, éppen ellenkezőleg: Gulliver dicsekvő és önérzetes. Különösen az angol történelem és társadalom leírásában veti el a sulykot. A bölcs és okos uralkodó m induntalan jót kacag Gulliver beszámolóin, melyekben döntő csatákról, vallásháborúkról, az igazságszolgáltatás rendszeréről, a kereskedelem és a művészetek virágzásáról szól. Gulliver számára a király megjegyzései cinikusak és gúnyosak. Valójában azonban lelepleződik a hamis értékek világa, Brobdingnag olyan görbe tükör, amelyben pontosan látszik az angol társadalom összes hibája. Jellemző, hogy amikor Gulliver a technikai ismereteinek fitogtatása során a puskapor és a lőfegyve rek használatáról beszél és felajánlja, hogy az uralkodó hatalm ának megszi lárdítása érdekében m egtanítaná az óriásokat a fegyverek készítésére, durva visszautasításban lesz része. Amilyen kalandos és véletlenszerű volt Gulliver érkezése, olyan a távozá sa is az óriások földjéről. Egy hatalm as sas ragadja meg dobozostul, majd az óceánba ejti. Egy angol hajó találja meg és szállítja haza. 1706. június 3-án ér partot Angliában. Odahaza úgy érzi, m intha Lilliputban lenne, s hiába tett fogadalmat felesége, hogy soha többé nem engedi még az óceán közelébe sem, a balsors „úgy rendelte, hogy minden esküje hiábavaló legyen”. A III. részben L a p u ta és még egyéb hely az események színhelye. Gulliver kalózok fogságába esik. M egpróbáltatásait, a kalózok viselkedését, lelkivilá gát sötét színekkel festi az író. Megkegyelmeznek neki, egy gyenge kis csóna kon mentheti az életét a nyílt tengeren. Ha eddig az író úgy bonyolította a történetet, hogy a képtelenségek szinte valóságnak tűntek, akkor most mind
ezeken túltesz. Egy, az ország fölött keringő-úszó szigetről irányítja, paran csolja a király népe életét. A tudományoskodó butaság különféle változatait látjuk a repülő szigeten (Laputában), az ennek elnyomásában élő alsó tarto mányban (Balnibarbiban, ennek Lagadó nevű fővárosában) és a két szomszé dos szigeten (Glubbdubrib és Luggnagg területén). A bám ulatunkra méltó fizikai és m atem atikai tudás révén készített repülő sziget képes a levegőben úszni, de mindez csak azt a célt szolgálja, hogy a király és tisztviselői az alsó tartom ányt féken tartsák. Az elméletben (a m atem atikában és zenetudományban, valam int a csillagászatban) lenyűgözőek az eredmények, de gyakorlatban a termékek, a gyártmányok mindig félresikerülnek. Aki virágzó gazdálkodást vezet, az ebben a világban csodabogár, sőt közellenség. Gulliver ezeket az élményeket már meglehetős egykedvűséggel éli át. Hősünk ekkorra már kiábrándult a keresztény civilizá cióból, amelyet korábban még buzgó naivitással dicsőített. A lagadói Királyi Kitalátorok Akadémiájában pedig végül még ő is gunyoros javaslatokkal told ja meg az ott látott és hallott idétlenségeket. Az emberi kapcsolat és a kommu nikáció ellehetetlenül ebben a torzult világban. M ár a házaspárok sem figyel nek egymásra, az emberi beszéd egyszerűsítésére, sőt kiiktatására pedig m ár is vannak elképzelések és módszerek. Gulliver szemlélődése Glubbdubrib szigetén, a boszorkánymesterek vagy mágusok társadalm ában folytatódik. Ebben a részben m ár közvetlenül a felvilágosodás kritikusaként ítélkezik Swift. A legteljesebb kiábrándultsággal pedig a modern történettudományról szól az író. Luggnagg szigetén struldbrugok, azaz halhatatlanok is élnek, ők m ente sek az emberi term észet egyetemes tragédiája alól. Gulliver a felvilágosodás eszmerendszerének alapján lelkesen kifejti, hogy az örök élet ajándékát mire használná fel: minél nagyobb tu d ást felhalmozva a tudás és bölcsesség eleven kincsesbányája szeretne lenni, jótékonykodna és közösségi életet élne, fárad hatatlanul figyelmeztetve és felvilágosítva az emberiséget az emberi term é szet állandó elfajulásának növekvő veszélyeiről. Ezzel a nemes célkitűzéssel szemben azonban az öregség Luggnaggban a halálnál is nagyobb katasztrófa, hiszen az emberek fizikai, szellemi, sőt erkölcsi leépülésének nem vet gátat a halál. Gulliver természetesebb körülmények között jelenik nieg harm adik nagy útja után otthonában. Negyedik útjára 1710. szeptember 7-én került sor. A legénység fellázadt ellene, ismeretlen földön, egy szigeten p artra tették. Gulliver a n y ih a h á k (lovak) (IV. rész) országába kerül. A nyihahák szellemi képességeit, igazságos állami berendezkedését, hogy az embereknél minden tekintetben különb élő lények az itt élő állatok, ezt kell Swiftnek bebizonyítania. Félelmetes éles tü k röt ta rt az emberiség elé, s megdöbbentő, hogy bizonyítékainak ereje, sok igaz sága van. Gulliver, m iután m egtanulta a nyihahák nyelvét, hosszú-hosszú eszm efuttatást, vitákat folytat „gazdájával”. A nyihahák gyermekeiket első sorban fizikailag nevelik. Nem betegszenek meg, és nyugodtan, fájdalommen tesen halnak meg. Nem háborúznak, és nem dolgozzák magukat halálra.
Nincsenek olyan szükségleteik, amelyek kielégítése különösebb erőfeszítése ket igényelne. A nyihahák szépek, tiszták és elegánsak. Nincs szükségük ru hára. Erkölcsük a kölcsönös tiszteleten és jóindulaton alapul. Művészetük a költészet. Társadalmilag szabályozott módon szaporodnak, ami megakadá lyozza a túlnépesedést és elkorcsosulást. Végtelenül intelligensek. A hazugsá got, mint logikai képtelenséget nem ismerik. Társadalmuk arisztokratikus köztársaság; a döntéshozatal kizárólag egyhangú lehet. A lovak társadalm a mellett ezen a szigeten létezik a y e h u k primitív, ot romba, alantas és gyalázatos társadalm a is, ami szöges ellentétben áll a lova kéval. Ok a nyihahák istállójában alsóbbrendű m unkára még használható lé nyek, akik az emberekhez hasonlítanak. Az ember itt yehuvá, azaz ösztönlénynyé korcsosul. Az emberiségnek az ész és az értelem összhangját nem sikerül megvalósítani. Az emberi faj menthetetlen. Gullivert yehunak tekintik, de elismerik, hogy ő azért más, m ert még a nyihahák nyelvét is megtanulta. Végül is a nyihaha parlam ent úgy dönt, hogy Gullivernek el kell hagynia az országot. Óriási tragédiát okoz ez neki, mert m ár ő is nyihahának érzi magát. Igazságos, becsületes, eszményi életükhöz közelebb érzi magát, mint az embe rek társadalmához. Gulliver hazatérte után rájön, hogy ő és minden ember a yehuk közé ta r tozik, ezért az emberek között nem tud többé meglenni, előlük rendre az istál lóba menekül. Az utolsó keserű fintor: a meglátogatott országok hollétét a főhősnek el kell titkolnia az angol hatóságok elől, hogy megmentse őket a civilizáció gyar matosításaitól. A főhős • A négy fantasztikus utazás főszereplője Lemuel Gulliver, egy sokgyermekes angol birtokos fia, orvosi, hajózástani, m atem atikai ismeretekkel is rendelkezik. A regény első fejezetéből megismerhetjük származását, családi viszonyait; megtudhatjuk, hol és mit tanult, és milyen körülmények h atására szállt hajóra. Gulliver seborvos, aki hajóorvosként teljesített szolgálatot különböző hajókon, amíg „nevezetes utazásaira” sor nem került. A sors kegyetlensége folytán hajója hol hajótörést szenvedett, hol kalóztámadás érte, hol matrózlázadás áldozatává vált. A főhős a legképtelenebb katasztrófákat is túléli, egymaga vetődik p artra a különös helyszíneken. Hazatérései alkalmával is mindig egymaga indul útnak. Gulliver m indenütt valódi angol állampolgárként (alattvalóként, hazafi ként) jelenik meg. Mindaz, amit lát és láttat, mindig angolságának eszményei vel és az angliai állapotokkal összehasonlítva nyeri el igazi értelmét. Különösen az első két rész történetében érdemes figyelni a lelkes hazafi angol belviszonyokra vonatkozó burkolt vagy nyílt utalásaira. Ugyanakkor Gulliver átlagos ember is, aki személyiségében az ember összes nagyszerű és kicsinyes tulaj donságát egyesíti. Olyan típust testesít meg, aki tulajdonképpen független a nemzeti hovatartozásától. Az egyedi és általános tulajdonságok mértékletes keverése teszi Gullivert a világirodalom nagy utazóinak rokonaivá (Odüsszeusz, Dante, Robinson stb.). A regény hatásm echanizmusa is ezen a kettősségen alapul: Gulliver angol és ember. A hős által előadott történetek
tehát egyszerre az angol életviszonyok és az általános európai korszellem ke resztmetszetében nyernek értelmet. A kalandvágyó hajóorvos m indenütt ham ar megtanulja vendéglátóinak nyelvét, hazatérte után azonban egyre kevésbé tud szót érteni em bertársai val, s a legutolsó útja után m ár otthon érzi leginkább idegenül magát. É rtelm ezés • A nyughatatlan hajóorvos útjainak tanulsága - Swift véleménye a világról és az emberről —valóban kegyetlenül keserű, és nehezen fogadható el. Gulliver kiábrándító, só't kétségbeejtő tapasztalataival azonban Swift nem kiábrándítani szándékozott, hanem sokkal inkább felrázni, felébreszteni, kijózanítani az önelégültségből, leküzdetni megszokásainkat és előítéleteinket, rávilágítani emberközpontú világképünk torzulásaira. Megfogalmazza azt a végletesen keserű tételt, hogy maga az ember a földi vi lág legkicsinyesebb, legalantasabb, ugyanakkor legkérkedőbb és legártalm a sabb lénye. Ezért nevezhető joggal a könyv a világ legkeserűbb szatírájának. (Szerb Antal) A Gulliver utazásaiban a következő pozitív értékek állnak az értékrend csúcsán: ésszerűség, erkölcsi tisztaság, igaz emberség, emberi méltóság. A re gény azt is sugallja, hogy egy minden eddiginél teljesebb megértés volna szük séges ember és ember között ahhoz, hogy az emberiség ne járjon tévúton. Gulliver azonban nemcsak arról panaszkodik a bevezető levelében, hogy a fia tal tengerészek nyelvét már nem érti, hanem arról is, hogy a londoni látogató val „képtelenek voltunk gondolatainkat egymás számára érthető módon közölni”. Ü zenete • Milyen esendő és bűnös az ember, mennyire nevetségesnek hat kisszerűsége, ha egy kívülálló veszi szemügyre. Swift szatírája nemcsak a rendszer, a mindig működő társadalm i gépezet, hanem magának az embe ri létnek a kritikája is. Görbe tükröt ta rt a világ elé, hogy annak torzsága mindenki szám ára megfigyelhető legyen. A szerzőt m ár a kortársak és az irodalom történet is embergyűlölőnek nevezte.
GULLIVER UTAZÁSAI (részletek )
Utazás Lilliputba ... V ilágos n a p p a l volt, m ire felébredtem . F el a k a rta m kelni, de k i d erü lt, hogy k ép telen vagyok m ozdulni — k a rja im a t és lá b a im a t k é t old alt a földhöz e rő síte tté k — hosszú és s ű rű h ajam is le volt kötve. T estem en, v állam tó l egészen sark am ig , szám os vékony k ö telék h ú zó dott. C sak fölfelé n ézh ettem ; a n ap hev esen s ü tn i kezd ett, fénye m áris tű rh e te tle n n é vált. V alam i z a v a rt zajt h a llo tta m , de h ely zetem et te k intve, nem lá th a tta m egyebet a k ék égnél. Kis idő m úlva v alam i élő dolgot éreztem b al lábam on, m ely la ss a n m ozgott előre és m ellem hez közeledett, csaknem állam ig é r t m ár, m ikor le sü tv e szem em , am e n n y i
re csak b írtam , piciny em beri lén y t p illa n to tta m meg, m ely alig volt h a t hüvelyk m agas. K ezében íj és nyíl, h á tá n tegez. U gyanazon időben legalább negyven tá r s á t éreztem , a m in t az elsőt követik. M eglepetésem p é ld á tla n volt: oly h an g o san kezd tem o rd ítan i, hogy m in d n y ájan ijed te n m eg fu to ttak , m in t később m eg tu d tam ; ez alkalom ból n éh á n y a n m eg is ü tö tté k m ag u k at, a m in t s ie ttü k b e n k éto ld alt le u g rá lta k rólam . De c sa k h a m a r v is sz a té rte k m egint, és az egyik, ak i a n n y ira m erészk e d ett, hogy m e g lá th a tta arco m at, k é t k ezét b ám u lv a c sa p ta a levegőbe és éles, de tis z ta h an g o n e s z a v a k a t k iá lto tta : H ekinah degul. T á rsa i többször ism é te lté k e szav ak a t, m elyeknek é rte lm é t ak k o r m ég nem fogtam fel. H elyzetem , a m in t az olvasó elképzelheti, igen k én y elm etlen volt. V égre azonban, h o sszas vergődés u tá n szeren csésen elsz a k íto t ta m a k ö telék et és k ih ú z ta m a cövekeket, m elyekhez bal láb am erő sít ve volt - m e rt cövekekhez k ö tö ttek - m ajd egy heves rá n tá s s a l, mely jelen té k en y fájdalom m al já rt, m eg lazíto ttam a h a ja m a t le ta rtó k ö telé k e t úgy, hogy fejem et k éth ü v ely k n y ire e lfo rd íth attam . De a kis te re m té se k újból elfu to ttak , m ielő tt egyet is m eg fo g h attam volna - m ire éles hangon, h angos k iá lto zá sb a n tö rte k k i - , m ajd az egyik így k iá lto tt: tolgo phonac. U g y an ab b an a percben legalább száz nyíl hegye é rte bal k ezem et, m in t m egan n y i finom v a rró tű . Egy m ásodik vezényszóra te s te m re és arco m ra irá n y u lta k az íjak. Ez u tó b b it e lta k a rta m b al k ezem mel. M ikor en n ek a n y ílzáp o rn ak vége volt, fájd a lm a m b an felnyögtem s újból m eg k íséreltem eltép n i kötelékeim . E rre ú jabb so rtű z k ö v etk e zett, m ég hevesebb, m in t a megelőző. N éh án y b á tra b b legény d á rd á já t p ró b álta oldalam ba döfni, szeren csém re bőrzubbony volt ra jta m , am in a vékony ru d a k nem h a to lh a tta k át. Ú gy véltem , legjobb, h a szép csendbe fekszem . Az volt a tervem , hogy így m a ra d o k estig, am ik o r is,
Gulliver Lilliputban (hu.wikipedia.org)
b al kezem szabadon lévén, k ö n n y en le tép h etem kötelékeim . A m i a b en n sz ü lö tte k e t illeti, azokkal m ajd csak elbánok, h a m ég ak k o ra h a d sereg et k ü ld en ek is ellenem , h a csak ek k o rák , m in t az, a k it lá tta m . De sorsom m á sk é n t ren d elte. A k is népség, lá tv án , hogy m egnyugodtam , ab b a n h a g y ta a n y ilazást. A növekedő' zaj tu d a tta velem , hogy egyre többen v an n ak . B al fülem től m integy h á ro m lá b n y ira állan d ó kopogást h allo ttam , egy egész ó rán át, m időn odafo rd u ltam , am en n y ire a k ö telé k ek és cövekek engedték, m ásfélláb m ag as em elv én y t p illa n to tta m meg, m elynek te tejé b en négy vagy öt b en n szü lö tt fé rt el, ak ik lé trá k o n ju to tta k fel. Ez em elvényről egyikük, ak i te k in tély es szem élynek tű n t, hosszú beszédet in té z e tt hozzám , m elyből eg y etlen szót sem érte tte m . M eg kell jegyeznem , hogy m ielő tt belefogott volna, h áro m szo r így k iá l to tt: Langro dehul san. E szav ak é rte lm é t később tu d ta m meg. E rre m integy ötven b e n n szü lö tt n ekem esett, elv ág ták a k ö telék e ket, m elyek fejem leszögezték, úgy, hogy m ost o ld alt fo rd u lh a tta m és szem lélh ettem a z t a szem élyt, ak i beszélt hozzám , szav ait ta g le jté se k kel kísérve. K özépkorú férfin ak lá tszo tt, m ag asab b volt, m in t az a m á sik három , ak i k ís é re té t alk o tta. T ekintve, hogy em elle tt h alálo san éh es voltam , nem á llh a tta m meg, hogy p arancsoló étvágyam közöljem v elük (ta lá n a tisz te le t ro v ására) egyik u jja m a t ism é te lte n szájam hoz em elve. A hurgó (így h ív tá k a szónokot, m in t később m eg tu d tam ) azo n n al m e g é rte tte m ozdulatom . L eszállt az em elvényről és p aran c so t ad o tt, hogy tá m a s s z a n a k lé tr á k a t oldalam hoz. E lé trá k o n m in teg y száz b en n szü lö tt fu to tt fel rám , szájam ig szöktek és ételek k el m e g ra k o tt k o s a ra k a t hoztak. M indez a k irá ly a k a r a tá r a tö rté n t, rögtön az u tá n , hogy tu d o m ásu l v e tte v ág y am at. Többféle á lla t h ú s á t k ü lö n b ö ztettem meg, de csak látásból, ízéről nem . V oltak itt lapockák, combok, szegy csontok, ü rü h ú s fo rm áju ak és jól le h e tte k elkészítve, de ak k o ra volt m inden, m in t egy p a c sirta szárn y a. K ét-három koncot e tte m egy h a r a p á sra , hozzá h áro m cipó k en y eret, ezek m eg ak k o rá k voltak, m in t egyegy puskagolyó. A kis em b erk ék m in d en t m eg tettek , hogy éhségem csillap ítsák , közben a csodálkozás és b á m u la t k itö réseit h allo ttam , a n n y ira m eglepte őket étv ág y am és terjed elm em . E zek u tá n jelek k el tu d a tta m , hogy szom jas vagyok. M ost m á r tu d tá k , hogy v alam i kis ad agról n á la m nem le h e t szó; de igen érte lm e s n épség volt ez, ügyesen h en g e rg e tte k egy nagy hordót, k ezem re g u rito ttá k és b ev erték a fen e két. E gyetlen k o rty ra k iitta m , am i nem volt nagy dolog, félp in t le h e te tt az egész és íze a gyenge b u rg u n d iéh o z h a so n líto tt, de finom abb volt. T ovábbi hordó következett, m elynek ta r ta lm á t az első u tá n k ü ld tem s jeleztem , hogy m ég szeretn ék : de m á r nem volt több. M iu tá n e cso d ák at v ég reh a jto ttam , ö rö m k iáltáso k b an tö rte k ki, k ö rb etá n co ltak és tö b b ször h allo tta m , a m in t a H ekinah degul s z a v a k a t h arso g ják . J e lt a d tak , 934
hogy dobjam le a h o rd ó k at, de előbb h angos k iá ltá so k k a l figyelm eztet té k az a la n t álló k at, hogy félre az útból. Borah mevolah, ezt k ia b áltá k , m ajd m ikor a h o rd ó k at ledobáltam , m egint: H ekinah degul. (...) A helyiek által Emberhegynek nevezett utazó bekapcsolódik az ország éle tébe, megismerkedik a törvényekkel, szokásokkal, az ország súlyos gondjai val: a pártviszállyal és a szembenálló szektáknak az ország biztonságát is ve szélyeztető' ellenségeskedésével. Gulliver Lilliputban többször kihasználja a testi adottságaiban rejlő lehe tőségeket, ám az egyik ilyen eset majdnem vesztét okozta. ... M in d am ellett n em rég ib en m égis volt a lk alm a m ó'felségének igen jelentó's szolgálato t te n n i; legalábbis ak k o r m ég úgy képzeltem . Egy éjszak a egyszer csak a r r a ébredek, hogy száz m eg száz em b er ordítozik az ajtóm eló'tt; egy csomó u d v a ri em b er á tv á g ta m a g á t a töm egen, oda ro h a n t hozzám , és rim án k o d v a a r r a k ért, hogy azo n n al fu ssa k velük vissza a palotához; ó' c sászári felsége la k o sztály a i végig lá n g b a n á ll n ak . ... M ikor m egérkeztem , lá tta m , hogy m á r lé tr á k a t tá m a s z to tta k a császári lakosztály o k falához, só't vödrökben is bó'ségben voltak, csak éppen a víz e s e tt m eglehetó'sen távol in n en . Egy ilyen vödör m idössze ak k o ra volt, m in t egy n agyobbfajta gyűszű, és a d erék tű zo ltó k re n d k í vüli igyekezettel a d o g a ttá k is ők et so rb an a kezem be, de a lángok oly h a ta lm a s a k v o ltak m ár, hogy m indez nem so k at ért. K ab áto m m al is e lfo jth attam volna a tü z et, de a z t szeren csétlen ség em re o tth o n fele jte t tem a nagy ro h a n á sb a n . ... Az este bó'ségesen fo g y aszto ttam egy re n d kívül finom borból... . A zt sem tudom , hova írjam a z t a szerencsém et, hogy ezen folyadékból eddig m ég egy csep p et sem a d ta m vissza a te r m észetnek. A hó'ség is, m ely csontom velejéig á tfű tö tte te ste m e t (hi szen á llan d ó an a lángok közvetlen szo m széd ság áb an sültem ), m ost a v esek iv á lasztás és hólyagm űködés irá n y á b a n k e z d e tt h a tn i, a ben n em levó' b o rral együtt, úgyhogy h a m a ro sa n h a ta lm a s k v an tu m o k buzogtak belőlem , am ely ek et azo n n al a megfelelő' h ely ek re irá n y íto tta m , úgy hogy h áro m percen belü l az egész tü z e t sik e rü lt eloltanom , s így a fel séges a rc h ite k tú ra , m ely hosszú századok m u n k á já t h ird e tte to rn y a i val, m eg m en ek ü lt a p u sztu lástó l. ... eg y á lta lá b a n nem v oltam biztos abban, m ilyen arccal fogadja m ajd az u ralk o d ó az egészet (bárm ily ren d k ív ü li volt is szolgálatom ). T u d n iillik az o rszág egyik alapvető' tö r vénye, hogy h alálo s b ű n n ek szám ít b árk in él, h a dolgát a p alo ta k ö rn y é k é n végzi. ... M ag án ú to n közölték velem , hogy a c sászárn é n em szűnó' horre u r-re l v iseltetik fen ti tén y k ed ésem irá n t, oly an n y ira, hogy a p alo ta ellenkező végébe költözött, a le g h a tá ro z o tta b b a n m eg tiltv a, hogy a
m e g m en te tt ré sz e k e t v a la h a is re s ta u rá ljá k . A zt is m eg tu d tam , hogy legbelsőbb b iz alm a sa i jelen létéb en b o sszú t esk ü d ö tt ellenem . H a t o d ik f e j e z e t ... T a lá n érd ek eln i fogja az olvasót, hogyan éltem én L ilip u tb an , kilenc h ó n ap o t és tizen h áro m napot. N ém i m ű szak i h ajlam a im lévén, m eg a szükség is k é n y sz e ríte tt rá: c sin áltam m ag am n ak egy elég k é nyelm es a sz ta lt, m eg széket, a p a rk legnagyobb fáiból. K étszáz v arró n ő k é sz íte tte in g em et és ág y n em ű im et, am ily en d u rv a és v a sta g anyagból csak le h e te tt, de m ég így is n ég y rét k e lle tt ö sszeh ajtan i, hogy a mi gyolcsunkhoz hasonló v á s z n a t k ap jak . A varró n ő k úgy v e tte k ró lam m é rték et, hogy le fe k tettek a földre: - egyik n y a k a m ra állt, m ásik h a s a m ra . H ossú k ö te let fe sz íte tte k ki, m elynek h o ssz át egy h a rm a d ik m é rte le. A ztán m eg m érték a m u ta tó u j ja m n a g y sá g á t és k ijelen tették , hogy kész a m érték , a tö b b it a m a te m a tik u so k végzik, ak ik tu d ják , hogy az em beri te s t m ilyen arán y o k b a n függ össze - k é t hüvelykujj, az egy csukló, k é t csukló, az egy nyak, k ét nyak, az egy derék. R u h á m a t ug y an ily en m ódon k é sz íte tte h áro m száz szabó, csak a m é rté k e t v e tté k m ásképp. L etérd eltem és ők lé tr á t t á m a sz to tta k a nyakam hoz, az egyik felm ászo tt ezen a lé trá n , ólom-pilum ot b o csáto tt le a földig: en n ek hossza je le n te tte a k ab áto m at. D erek am at, k a rja im a t m ag am m értem le. M ikor a z u tá n elk észü lt (az én h á z a m b a n k észítették , csak itt volt elegendő hely), olyan form ája volt, m in t v alam i ö ssz erak o tt szőnyegnek. É lelm em ről h áro m szá z szak ács gondoskodott. H ázam k ö rü l kényelm es kis k u n y h ó k a t é p íte tte k , itt élte k család o stu l. E bédkor h ú sz kiszolgáló p in c é rt te n y e re m re te tte m és fe lra k ta m az a s z ta lra , száz p in cér le n t v árak o z o tt, az a s z ta l a la tt, h ú so s tá la k k a l, tá lcák k a l, itallal; szellem es m ó d szerü n k volt, m in d ezt k ö telek en h ú z n i fel, m in t ahogy a vödröt r á n tju k fel a kútból. Egy-egy tá l étel egy-egy h a ra p á s t je le n te tt; egy vödör bor, vagy m ás ita l egy k o rty a n tá s ra elég. A m i ü rü h ú s u n k jobb, de a m a rh a h ú s u k kiváló. E gyszer k a p ta m egy ak k o ra m arhaco m b o t, hogy h á rm a t is h a ra p ta m belőle, de az ilyen ritk a s á g . Szolgáim á lla n d ó a n cso d álk o ztak azon, hogy eszek meg m in d en t, csontostul, ahogy n á lu n k a p acsirtaco m b o t eszik. A lib á t és p u ly k á t egyszerre k a p ta m be - be kell v allan o m , ízesebb, m in t a m ienk. K isebb szárn y aso k b ó l h u sz -h a rm in c a t s z ú rta m fel v illá m ra egyszerre. (...) yard - angol hosszmérték, 0,914 m; kvantum - mennyiség; pint - űrmérték, 0,9 liter; promenád - sétány; mérföld - hosszmérték, kb. 1609 m; lojális - méltányos, jóhisze mű, együttérző; hüvelyk - hosszmérték, 25-27 cm; láb - hosszmérték, változó: 29,2-től 32,5 cm-ig; incidens - általában váratlan, kellemetlen esemény, zavaró mozzanat
•
1. Milyen társadalmi berendezkedés volt Liliputban? 2. Hogyan viselkedtek vele a királyi udvarban? 3. Milyen nevet kapott Gulliver? 4. Melyik epizód tetszett neked a legjobban az első részből?
Állítsd össze az első rész cselekményvázlatát!
Utazás B robdingnagba A felségsértés vádja elől elmenekülő hős rövid angliai tartózodás után is mét hajóra száll, s Brobdingnagba, az óriások jól szervezett államába kerül. ...1703. jú n iu s 16-án az árb o ck o sárb an figyelő h ajó sin as földet k iá l to tt. K a p itá n y u n k a nagy csó n ak b an tiz e n k é t em b ert k ü ld ö tt, h o rd ó k k al h o zn án a k vizet, h a van. M egkértem , h a d d ta rth a s s a k velük, m e rt é rd ek e lt a vidék. P a rto t érve se folyót, se fo rrá st n em ta lá ltu n k , em beri lén y n ek nyom a sehol. A hajósok v is sz a té rte k a p a rtra , azzal, hogy a te n g e r közelében m ajd csak ta lá ln a k friss édesvizet, m ag am beljebb s é táltam . K opár, szik lás ta la j te rp e sz k e d e tt elő ttem m in d en ü tt. K ifárad tam s lá tv á n , hogy sem m i lá tn i vagy fe lk u ta tn i való n em kínálkozik, v issza fo rd u ltam az öböl felé. E k k o r a te n g e rt p illa n to tta m m eg és r a jta a csónakot, m elybe kísérőim b esz á llta k m á r s oly sebesen és ló h alálb an eveztek a hajó felé, m in th a v alam i veszedelem üldözné őket. K iab áln i a k a rta m , de e p illa n a tb a n rém ítő alak o t p illa n to tta m meg, m ely a vízbe gázolt, té rd ig és sebesen k a p kodott a csónak felé. Ó riási lé p te k kel gázolt, de a m i em b erein k félm érföldnyi előnyben voltak, m á s ré s z t a te n g e r itt tele v an hegyes szik lák k al és a szörnyeteg így nem é rh e tte u tó i a csónakot. E zt utóbb tu d ta m meg, m e rt ak k o r n em volt báto rság o m végignézni a h ajszá t, v isszafo rd u ltam és fu tn i kezdtem , felk ap aszk o d tam egy dom bra, a h o n n a n b e lá th a tta m a vidéket. M ezőket lá tta m és földeket. Ami G u lliver B robd in gnagb an először le p e tt meg, a fű volt (legelőn (hu.wikipedia.org) 957
voltam , m in t később k id e rü lt), h ú sz láb m a g asság b a n csap o tt össze a fejem fölött. (...) Gulliver az óriások országába került. Az itteni bölcs uralkodónak is rész letesen bem utatta a brit parlam ent működését, hazája viszonyait, történel mét, háborúskodásait. Gulliver majdnem három évet töltött az óriások országában. Ott-tartózkodásának egy m adár vet véget. ... A te n g e rt szerettem volna lá tn i: szab ad u láso m eg y etlen le h ető sé gét, m ely a v is s z a té ré s t je le n te tte nekem , h a sorsom is úgy a k a rja . M ég b etegebbnek te tte m m agam , m in t am ilyen v aló b an v oltam és k értem , en g ed tessék meg, hogy egy bizonyos szolga k íséretéb en (ak it igen k e d v eltem , s a k ire g y a k ra n rá b íz ta k m ár) a te n g e rp a rtra ju th a s s a k friss te n g e ri levegőt élvezni... A szolga, a p alo tátó l m integy féló rán y ira le v it te dobozom at a p a rtra : o tt le te tte a szik lák közé. F elh ú z tam ab lak o m at és vág y teljesen n éztem a v ég telen vizet. N em jól éreztem m ag am és a z é rt a z t m o ndtam a szolgának: m ost alu d n i fogok egy kevéssé a függő ágyban, am i bizo n y ára jó t tesz m ajd nekem . L efeküdtem , a fiú meg le to lta kívülről az a b la k tá b lá k a t, hogy ne érjen a h id eg levegő. A zonnal elalu d tam ... egyszerre csak a r r a ria d ta m fel, m in th a v alam i erősen rá n c ig á ln á a z t a kis fogót, am i dobozom k ü lső falához volt erősítve s am ibe, szállítás közben, szíjat fűztek. Úgy éreztem , hogy a dobozt igen m a g a sra em eli valam i, a z tá n v ízszin tesen ra g a d ja tovább: az első r á n tá s r a m ajdnem k ie stem függőágyam ból, a z u tá n azo n b an sim án és n y u g o dtan re p ü ltü n k . T o rk o m szak ad táb ó l k iálto zn i kezdtem , de e re d m énytelenül, k in éztem ablakom on: csak eg et és felhőket lá tta m . M ag asan fölöttem állan d ó zaj suhogott, m in th a szárn y ak csap k o d n á nak: la s s a n k in t felism ertem b orzasztó hely zetem et. Egy sask esely ű ra g a d ta m eg fogójánál a dobozt, n y ilv án tek n ő cn ek nézte, a m it nagy m agasságból sz ik lá ra szokott ejteni, hogy az ö sszetö rt teknőből k iszed je az á lla t h u llá já t és elnyelje. K itű n ő szag lása és lá tá s a rév én ez az á lla t kisebb tá rg y a k a t is észrevesz, m in t az én dobozom volt. C sa k h a m a r éreztem , hogy a szárn y csap áso k fokozódtak: egyidejű leg dobozom h ev esen libegni k ezd ett, m in t szélben a lobogó; a z t is h a l lo ttam , hogy a sask esely ű (m ajdnem bizonyos vagyok benne, hogy az volt) több lökést és ü té s t szenved, a z tá n eg yszerre n y ílegyenesen z u h a n n i kezdtem , csakn em egy egész percig, oly gyorsan, hogy a lélegze tem elfulladt. V égre b o rzalm as su sto rg ás és robaj k ö v etk ezett, h an g o sabb és félelm esebb, m in t a N ia g a ra dübörgése, m ost jó egy percig te l jes sö tétség fogott körül, a z tá n m eg in t em elk edn i kezdtem , végre pedig ablakom felső részén világosság h a to lt be. T isz tá b a n voltam vele, hogy a te n g erb e zu h a n ta m . (...)
!?
1. Hova került második útja során Gulliver? Nehéz volt-e megszoknia az arány különbségeket? Hol volt nehezebb a helyzete: itt vagy Lilliputban? 2. Milyen körülmények'között hagyta el Gulliver ezt az országot? Foglald össze, mi tetszett Gullivernek ebben az országban?
Utazás Laputába, Balnibarbiba, Luggnaggba, G lubbdubdribe és Japánba A harm adik könyv a tudósok országának fantasztikus helyszíneire vezet: Laputába, a repülő' szigetre —szórakozott, elmerült m atematikusok és muzsi kusok közé, akiknek „minden, ami praktikus, az már alantas” - , és ennek alsó tartományába, Balnibarbiba, ahol a Kitalátorok Akadémiájának tudósai ér telmetlen találmányokon dolgoznak, míg a romos főváros lakói nyomorognak. ... E z u tá n á tm e n tü n k a n y elv tu d o m án y i intézetb e, ahol h áro m p ro fesszor ta n ácsk o zo tt ho n i ny elv ü k m e g tisz títá sa ügyében. E lső te rv ü k az volt, hogy az em beri beszéd et m eg kell rö vidíteni, m égpedig azáltal, hogy a többszótag ú s z a v a k a t eg y szó tag ú ra red u k álju k , az ig ék et és ig e n ev ek et m eg m ind egy szálig kidobáljuk; h iszen a való ság b an előfordu ló m inden elképzelh ető dolog úgyis csak főnév. M ásik te rv ü k ab b an állt, hogy e g y á lta lá b a n ki kell ir ta n i az összes létező szav ak a t, am it azzal indokoltak, hogy m in d az egészségügy, m in d az id ő m eg tak a rítás szem pontjából re n d k ív ü li előnyökkel já rn a . H iszen világos, hogy m in d en szó, m elyet k ie jtü n k , fogyasztja a tü d ő t; következésk ép p en n ag y b an h o zzájáru l é le tü n k m eg rö v id ítésé hez. Ennélfogva a következő m egol d á s t jav aso lták : te k in te tte l a rra , hogy a szav ak tu lajd o n k ép p e n m ind tá rg y a k a t jelképeznek, so k k al k é nyelm esebb volna m in d en em b er sz á m ára, h a m a g u k a t a tá rg y a k a t cipel n é k a h átu k o n , k iv álo g atv a azokat, m elyek éppen szükségesek, hogy egy bizonyos té m áv al k ap cso la tb an m eg m u ta th a s s á k , m iről is a k a rn a k é r te kezni. ... A mágusok szigetén (Glubbdubdrib) Gulliver megidézteti a múlt néhány nagy alakját - és kiábrándul; Luggnaggban
Laputa, a lebegő város (hu.wikipedia.org) 93Q
pedig, a halálra képtelen, torz, szánalmas öregekkel - a struldbrugokkal - ta lálkozva az örök élet utáni mohó vágyai meglehetősen csökkentek.
Utazás H auhnhnm országba Negyedik útja során a nyihahák, a bölcs és szelíd lovak birodalmába kerül; megtanulja a józan, igazmondó állatok nyelvét is, melyben nincs szó a hazug ságra. Az itt szolgáló ember formájú (ó'semberszerű) kétlábúak - a yehuk kapzsik, falánkok, romlottak, visszataszítók. ... N y íltan bevallom , hogyha v a n v alam i k is tu d á so m és erkölcsi érzékem , a z t jó g azd á m n ak kö szö n h etem és b a rá ta in a k , k ik n e k sz a v a it e lta n u lh a tta m , h a llg a th a tta m , am ire b üszkébb vagyok, m in th a E u rópa legnagyobb, legbölcsebb g y ü lek ezetét vezetném . M eg csu d áltam a b en szü lö ttek erejét, kedvességét, fürgeségét, de ilyen kedves és szép lén yekben ek k o ra erkölcsi é rzé k et ta p a sz ta ln i: ezen kevés volt a csudálat, ez m á r a legm élyebb h ó d o lato t k e lte tte bennem . E lein te persze nem volt m eg ben n em az a te rm észetes félelem és tisz telet, a m it a y eh u k s m ás állato k érezn ek a H au h n h n m -ek k el, m in t felsőbb lén y ek kel szem ben; de la ss a n és fokozatosan, an élk ü l, hogy észrev eh ettem volna, ú r r á le tt fölöttem s e m elle tt elteltem m ély h á lá v a l és szeretettel, hogy oly jók v o ltak hozzám és m eg k ü lö n b ö ztettek fajtám többi te re m téseivel szem ben... Gulliver a ráció eszményi társadalmából is kénytelen távozni:
Gulliver és a nyihahák r, ... jv (hu.wikipedia.org)
... G azdám egy reggel m agához h ív a to tt, v alam ivel k o ráb b an , m in t szokott. ... A legutóbbi o rszággyűlé sen, m időn a je h u té m á t feszegették, a képviselők közölték vele h iv atalo s ro ssz a llá su k a t, m ivel egy y e h u t (en gem értve) olyan b án ásm ó d b a n r é szesít, m ely csak n y ih a h á t illet, nem pedig egy ilyen á lla ti b arm ot. M in d en k in ek tu d o m ása v a n róla, hogy g y ak ran tö lti az idejét az én t á r saság o m b an , m in th a ebből öröme vagy előnye szárm azn ék ; az efféle v i selkedés alig h a eg y ezteth ető össze a k á r a te rm észet, a k á r a logika tö r vényeivel, azonkívül p é ld á tla n az o r szág tö rtén eté b en . Az országgyűlés te h á t a r r a b u zd íto tta, hogy vagy ab, , , ,, , b án a b án ásm ó d b an részesítsen ,
m elyben a fajtám többi ta g já t, vagy pedig u ta sítso n : ú sszam v issza a r r a a helyre, a h o n n a n jöttem . Az a három év, am it Gulliver a nyihahák földjén töltött, jó hatással volt saját erkölcsi érzékének és jellemének fejlődésére. Saját maga által készített csónakon hajózott el a szigetről, és hosszú viszontagságokkal teli úton 1715. december 15-én té rt vissza Angliába. Családja nagy örömmel és szeretettel fogadta a már halottnak hitt Gullivert, aki azonban nem szívesen tartózkodik körükben. A nyihahák föld jén töltött évek következtében annyira megundorodott az emberektől, hogy idejének nagy részét inkább az istállóban tölti, ahol két fiatal csődör társasá gában érzi m agát igazán jól. Természetesen megírja utazásainak történetét, és annak zárszavában megindokolja, miért nem szükséges gyarmatosítani ezeket a területeket: „... nemigen találkoztam olyanokkal, akiknek legfőbb vágyuk az lett volna, hogy leigázzák, rabszolgasorba vessék, lemészárolják, vagy a gyarmatosítás so rán elűzzék őket: amellett, hogy ezek az országok nem is különösebben gazda gok aranyban, ezüstben, cukorban és dohányban: az a legszerényebb vélemény érlelődött meg bennem, hogy nem méltó tárgyai civilizációs buzgóságunknak, hősiességünknek és érdekeinknek. ” (A részletek Karinthy Frigyes fordításából valók) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Milyen tapasztalatokat szerzett Gulliver a tudományok országában? Mivel foglalkozott a Kitalátorok Akadémiája? Hova utaztatja Swift hősét a negyedik részben? Sikerült-e beilleszkednie Gullivernek ebbe a társadalomba? M a különbség a nyihahák és yehuk között? Miért kellett elhagynia ezt a számára oly ideális helyet? Mikor, és hogyan érkezett haza Angliába? Hogyan érezte magát az emberek között? Hol tartózkodott a legszívesebben?
1. Igaz-e, hogy J. Swift a legmélyebb keserűségét fejezte ki a legtökéletesebb formá ban? 2. Melyek azok a legnagyobb keserűségek, amelyekről a regényben szó van? Fogalmazd meg véleményedet!
Irodalomelméleti ismeretek A z u ta zta tó regény • A kalandregény egyik altípusa, a cselekmény középpontjában a főhős úti élményei állnak, az utazások közben szerzett ta pasztalatok bem utatása pedig a szerző világszemléletét tükrözi. A regény szerkezete epizodikus. A cselekmény ábrázolása háttérbe szorítja a jellemábrázolást. S za tirik u s regény • Regénytípus, melyben szatirikus ábrázolásmód uralkodik. Többnyire társadalm i viszonyokat és intézményeket ábrázol és gú nyol ki. Gyakran fantasztikus elemeket is felhasznál. Jegjelentősebb szatiri kus regények: Swift Gulliver utazásai, Cervantes Don Quijote, Voltaire Candide, Mikszát Kálmán Új Zrínyiász. 241
Tudáspróba Hom érosz és eposzai 1. Mit jelent a homéroszi kérdés? 2. Hány város nevezi Homéroszt szülöttjének? a) 1 b) 8
c) 4 d) 7
3. Milyen érvekkel bizonyítják a kutatók, hogy az Iliásznak és az Odüsszeiának egy szer zője van? 4. Melyek az eposzi kellékek Homérosz műveiben? 5. Hány alappillérre épül az Iliász'? a) 4 b) 6
c) 2 d) 9
6. Bizonyítsd, hogy az Iliász a haragvó hős története! 7. Milyen Akhilleusz viszonya a közösséghez? 8. Kinek a hatására adja ki Hektór holttestét? Akhilleusz mely jellemvonásai kapnak itt hangsúlyt? 9. Mutasd be az Odüsszeia szerkezetét! 10. Miért nevezik az Odüsszeiái a cselekvő hős történetének? Bizonyítsd! 11. Készíts táblázatot Odüsszeusz kalandjairól: helyszín - esemény - személyek! 12. Hasonlítsd össze az istenek szerepét a két műben!
D ávid Gemmel: T r ó j a h ó 's e i ( M e n e l a o s z , P á r i s z , D i o m é d é s z , O d ü s s z e u s z , N e s z t o r , A k h i l l e u s z , A g a m e m n ó m ) , (sulinet.hu)
Tudáspróba A reneszánsz irodalma 1. Mi a reneszánsz? 2. Mit jelent a szó, honnan ered az elnevezése? 3. Mi a reneszánsz kultúra és művészet társadalmi alapja? 4. Mi a reneszánsz világképe?
Janus Pannonius (1434 - 1472) 5. Mit jelent a neve? Hogy hívták valójában? 6. Hol végezte tanulmányait? a) Angliában
c) Magyarországon
b) Itáliában
d) Franciaországban
7. Mikor tért vissza Magyarországra? a) 1400-ban
c) 1458-ban
b) 1402-ben
d) 1460-ban
8. Miért jelent fordulópontot életében az 1465-ös év? a) visszatért Itáliába
c) pécsi püspök lett
b) kegyvesztett lett
d) megházasodott
9. Születéséhez hasonlóan rejtélyes a halála is. Mit hallottál erről? 10. Szerinted Janus Pannonius a)
az első magyar nyelven író költő,
b) az első európai rangú költő?
11. Mely versében vall önmaga művészi jelentőségéről?
12.
a) Búcsú Váradtól
c) Pannónia dicsérete
b) Saját leikéhez
d>Mars istenhez békességért
Hogyan értékeli saját magát a költő? Idézz a versből!
Tudáspróba Egri csillagok 1. Mikor volt az egri vár ostroma? a) 1533
c) 1552
b) 1541
d) 1526
2. Tedd helyes sorrendbe a regény öt fejezetének címét! a) Eger veszedelme b) A rab oroszlán
d) Hol terem a magyar vitéz? •
e) Holdfogyatkozás
c) Oda Buda! 3 Helyezd kronológiai sorrendbe az I. fejezet eseményeit! a) a fogságba esett gyerekeket Margitra bízzák b) izgalom a Cecey házban c) Dobó kiszabadítja a magyar foglyokat a török táborból d) a gyerekek Jumurdzsák lovát is elviszik e) gyermekrablás a patak völgyében 4.
Kihez kötődnek a kifejezések? Török Bálint
a vár esze
Dobó István
egy cigányasszony jóslata
Bornemissza Gergely
falábú
Cecey Péter
amulett, talizmán
Jumurdzsák
törökverő
5. Ki mondhatta kinek: „Az a fő, hogy ne féljen a legény!”?
a) Gábor pap Gergőnek a merénylet előtt b) Dobó Gergőnek
c) Margit a gyerekeknek a török táborban 6. Miért lett balsikerű Gábor pap merénylete a szultán ellen? a) a pap a várakozás közben elaludt b) összetévesztette a robbantás pillanatában az agával c) nem robbantak fel a puskaporos zsákok 7. Hol tartották fogva Török Bálintot? a) a szultán palotájában b) a Jedikuában c) a szultán pincéjében
8. Milyen álruhát használt az öt fiatal, hogy bejuthasson a Héttoronyba? a) magyar kereskedőnek öltöztek b) olasz énekeseknek öltöztek c) török katonának 9. Miért ítélték el Dobóék Hegedűst, a kassai kapitányt? a) ellopott egy hordó puskaport b) elárulta az egrieket c) verekedést provokált 10.
Mutasd be Cecey Évát! Hogyan érez, viselkedik Vicuska, Éva kisasszony, Éva asszony a regény egyes fejezeteiben?
Eger vára. Ferenc Tamás grafikája (www. látvány-térkép.hu)
TARTALOM B e v e z e tő .................................................................................................................................................... 3 Az irodalom szerepe az egyén és a társadalom életében ........................................................ 4 Az irodalom b ölcső je............................................................................................................................. 8 Hom érosz és e p o s z a i...................................................................................................................... 9 Irodalom elm életi ism eretek. Az eposz. Eposzi kellékek ...................................................10 A trójai m ondakör.......................................................................................................................... 12 Erisz alm ája ............................................................................................................................ 13 Iliá sz.............................................................................................................................................14 A dögvész. A khilleusz haragja ..........................................................................................18 A khilleusz pajzsa ...................................................................................................................19 A trójai faló .....................................................................................................................................24 O düsszeia ................................................................................................................................. 25 O düsszeusz elbeszéli kalandjait A lkinosznak. K ü k ló p eia ...................................... 28 Eposzi kellékek Hom érosz m ű v e ib e n ....................................................................................35 A középkori m agyar irodalom. Egyházi epika ......................................................................... 36 Szent István király intelm ei Imre h e r c e g h e z .............................................................. 39 Irodalom elm életi ism eretek. A legenda................................................................................ 42 A m agyar nyelvű le g e n d á k .................................................................................................43 S zent László király utolsó g y ő z e lm e ............................................................................... 44 S zen t Gellért legendája .......................................................................................................46 M a rg it-legen d a....................................................................................................................... 48 52 F eren c-legen d a ................................................................. S zen t Ferenc a m adaraknak prédikál ........................................................................... 52 53 Szen t Ferenc és a gubbiói farkas ...................................... Hogyan k eletk ezett a legm agyarabb folyó ................................................................... 55 N yelvem lékeink ........................................ 56 Ómagyar M ária-siralom ......................................................................................................57 A reneszánsz ir o d a lm a ............................................................................................................61 Jan us P annonius .............................................................................................................62 Pannónia dicsérete ............................................................................................................... 64 Irodalom elm életi ism eret. Az epigramma .......................................................................... 65 Tinódi Lantos Sebestyén .................................................................................................... 66 Cronica ......................................................................................................................................68 Budai Ali basa h istó r iá ja .................................................................................................... 70 Irodalom elm életi ism eret. Históriás ének ........................................................................... 72 A reformáció k o r a ........................................................................................................................ 72 H eltai G á sp á r ..........................................................................................................................72 Száz fabula ...............................................................................................................................74 A farkasról és a b á rá n y ró l.................................................................................................. 75 Irodalom elm életi ism eret. Fabula ..........................................................................................76 Bornem isza Péter ..................................................................................................................76 Siralm as énnéköm ................................................................................................................ 79 B a la ssi B á lin t ..........................................................................................................................81 B a la ssi B álint hazafias k öltészete. Búcsúja hazájától .............................................84 B a la ssi B álint szerelm i lírája. A M agyar D alosk ön yvb ől........................................87 Hogy Júliára talála, így köszöne neki ................. 87 B a la ssi B álint isten es versei ............................................................................................. 88 A te nagy n e v e d é r t................................................................................................................ 89 Irodalom elm életi ism eret. Balassi-strófa ..................................................................... 91
A barokk .................................................................................................................................................91 Zrínyi M ik ló s ........................................................................................................................... 94 Szigeti veszedelem ................................................................................................................ 97 B e v e z e té s .............................:....................................................................................................97 Zrínyi kirohanása ..................................................................................................................99 Irodalom elm életi ism eretek. A z e p o s z ................................................................................ 107 A XIX—XX. századi írók történelm i tém ájú alkotásai ..........................................................108 Gárdonyi Géza ..................................................................................................................... 108 Egri csillagok (részletek) ....................................................................................................110 Hol terem a m agyar vitéz? ...............................................................................................110 Oda Buda! ..............................................................................................................................117 A rab oroszlán .......................................................................................................................123 Eger veszedelm e ..................................................................................................................124 H old fogyatk ozás................................................................................................................... 131 Irodalom elm életi ism eretek. A regény ............................................................................... 144 A kuruc kor k öltészete .................................................................................................................... 145 Csínom Palkó ........................................................................................................................148 R ákóczi-n óta........................................................ 151 Balogh Adám nótája ...........................................................................................................153 M ikes K elem en .................................................................................................................... 154 Törökországi le v e le k ...........................................................................................................155 77. l e v é l....................................................................................................................................155 88. l e v é l....................................................................................................................................157 207. le v é l................................................................................................................................. 158 Irodalom elm életi ism eretek. A z irodalm i le v é l................................................................162 Drám a és líra. A francia k lasszicista dráma .......................................................................... 162 M oliére (Jean-B aptiste Poquelin) ..................................................................................164 A fösvény (részletek) ............................................................................................................166 Irodalom elm életi ism eretek. A kom édia (v íg já té k ).........................................................180 A m agyar felvilágosodás .................................................................................................................181 Csokonai V itéz M ihály ......................................................................................................182 Zsugori u r a m .........................................................................................................................187 Az estve .................................................................................................................................. 190 A R em ényhez ........................................................................................................................194 Irodalom elm életi ism eretek. Jellem kép .............................................................................197 Berzsenyi D á n ie l..................................................................................................................198 A közelítő' tél .........................................................................................................................202 Az u tazási r e g é n y ............................................................................................................................. 204 D ániel Defoe ................................................................................................................................205 Robinson Crusoe (részletek) .................................................................................................... 207 Jonathan Swift ........................................................................................................................... 224 Gulliver u tazásai (részletek) .................................................................................................. 232 U tazás L illip u tb a ....................................................................................................................... 232 U tazás B robd in gnagb a.............................................................................................................237 U tazás Laputába, Balnibarbiba, Luggnaggba, Glubbdubdribe és Japánba .........239 U tazás H auhnhnm országba .................................................................................................240 Irodalom elm életi ism eretek. A z u tazta tó regény ............................................................241 Tudáspróba. Hom érosz és e p o s z a i....................................................................................... 242 A reneszánsz irodalm a ......................................................................................................243 Egri csillagok ........................................................................................................................244