A PSZÁF szövetkezeti hitelintézeteknél végzett átfogó vizsgálatainak tapasztalatai

A PSZÁF szövetkezeti hitelintézeteknél végzett átfogó vizsgálatainak tapasztalatai A likviditási - és piaci kockázatok vizsgálati tapasztalatai, a kapcsolódó felügyeleti elvárások Csordás Katalin főosztályvezető Pénzpiaci vizsgálati főosztály

Budapest, 2011. május 24-25.

Vizsgálati módszerek – Vizsgált témakörök Vállalatirányítás Tulajdonosi joggyakorlás Stratégia Belső irányítás Belső kontrollrendszerek Pénzügyi és működési kockázatok Hitelkockázat Likviditási kockázat Piaci kockázatok Működési kockázat Számviteli rendszer, adatszolgáltatás Pénzügyi visszaélések, pénzmosás elleni tevékenység Pénzforgalom OBA nyilvántartás Informatikai biztonság Tőke és jövedelmezőség Jövedelmezőség Tőke

Általános tapasztalatok A gazdasági válság alatt és azóta a szövetkezeti hitelintézetek jelentős részénél a gazdálkodásuk során nem keletkezett likviditási feszültség, kereskedési pozíciókat nem vettek fel, devizahitelezésük visszafogott volt. Emiatt mind a likviditási, mind a piaci kockázatokat másodlagos kockázatként kezelik. Az intézmények jelentős részénél:  a likviditás rendelkezésre állását alap adottságnak tekintik  a likviditás megteremtésére és megtartására csekély figyelmet fordítanak  a piaci kockázataikat nem figyelik, nem értékelik

Stratégia, hosszabb távú tervezés Vizsgálati tapasztalatok

Prudens eljárás

 jellemzően a stratégiai tervezés hiányzik, vagy elnagyolt, konkrétum nélküli dokumentum, illetve tartalmilag megalapozatlan, nincs összhangban a likviditási kockázati kitettséggel

 makrokörnyezet és a piaci lehetőségek

 a likviditási és piaci kockázati stratégia egybemosódik a likviditási- és kamatláb, ill. deviza kockázat kezelési szabályzatokkal  a likviditási és piaci kockázatkezelésre nincs delegált szakértő, aki elemzésekkel támogatná az üzleti területek munkáját és megalapozná a stratégiát  a hosszú távú tervezés a gyakorlatban nem valósul meg, a terv/tény adatok összehasonlítását, visszamérését és elemzését nem végzik el  nincs dokumentált likviditás előrejelzés

mérése  az éves üzleti tervek megalapozott, számszerűsített stratégia alapján történő készítése, ill. nyomon követett, meghatározott időszakonként visszamért, hosszabb távú tervezéssel történő alátámasztása

 a hosszú távú likviditás tervek, a terv/tény adatok visszamérése, elemzése elkészül  dokumentált likviditás előrejelzés készül

Szabályozottság Vizsgálati tapasztalatok  OTIVA sztenderd szabályzatok, amelyek a gyakorlattal nem összehangoltak  a folyamatszabályozási dokumentum hiányzik  a felelősségi-és feladatkörök nem rögzítettek

Prudens eljárás a

szabályzatok

tevékenységére

az

illesztettek,

intézmény amelyek

alapján a tevékenysége átlátható, mert a folyamatokat és feladatokat leképezik

5

Likviditási kockázat mérése Vizsgálati tapasztalatok

Prudens eljárás

 a mutatókhoz kapcsolódó limitek nincsenek az intézmény kockázataira kalibrálva

 a kockázatokkal összehangolt limitek dokumentáltan mértek, és azokat a vezetőség rendszeresen áttekinti

 a szabályzatban rögzített limitek nem kerülnek mérésre („a limitek a szabályzatban élnek”)  a limitek betartását nem figyelik, és limittúllépés esetén sem intézkednek

 az ügyvezetés nem tájékozódik rendszeresen, dokumentált formában a mért limitek kihasználtságáról  a likvid eszközök állománya nem naprakész, az értékpapír zárolások nem kerülnek visszacsatolásra

 kirendeltségenként mérik a betétállomány változását, de a tartós betétállomány meghatározásának módszertana és/vagy visszamérése hiányzik, tapasztalati aránnyal számolnak, de az rendszerint nem kerül alátámasztásra, ami torzítja a likviditási kockázatra

 limittúllépés esetére kialakított a jelentési folyamat  értékpapír zárolások figyelembevétele a likvid eszközök számításába  az érintett termékkör meghatározása a tartós betétállomány és a lehívási valószínűség vonatkozásában a historikus adatok feldolgozása, időszakonként visszamérése a becslés alátámasztására  kockázatkezelő vagy statisztikus bevonása szükséges a számításokba

meghatározandó belső tőkeszükséglet mutatóit is 6

Likviditáskezelés 1.) Operatív Likviditáskezelés Vizsgálati tapasztalatok  az intézményeket likviditási többlet jellemzi

Prudens eljárás  az operatív likviditáskezelés alapja az

 jellemző, hogy az intézmények nem rendelkeznek

alkalmazott ügyviteli rendszerből a

dokumentált, teljeskörű előrejelzéssel a cash-flow

tárgynapra és 8 napra előre elkészített

alakulására operatív, rövid vagy közép távon

cash-flow előrejelzés

Likviditáskezelés 2.) Középtávú Likviditáskezelés (1-3 hónap) Vizsgálati tapasztalatok

Prudens eljárás

 a lejárati összhang elemzés során a pénzáramlásokhoz kapcsolódó becslések nem átgondoltak, vagy hiányoznak

 a devizánkénti lejárati táblákat a

 a lejárt hitelek nem teljeskörűen és utólagos korrekcióval kerülnek a jelentésbe, a lejárt tételeket az eszközmódosítások soraiban nem korrigálják  az egyéb állományváltozások között nem tervezik a hitelfolyósítások és hitelkeret lehívások várható pénzáramlását

 a táblák adatait nem elemzik, a belőlük nyerhető információkat a vezetés a gyakorlatban nem használja  a likviditási beszámolóban sem a normál üzletmenet melletti, sem a stressz helyzet esetében szükséges nettó finanszírozási igény meghatározását, illetve elemzését nem végzik el, az eszköz-és forrásoldali lejárati szerkezetet nem elemzik

kockázatkezelő készíti, elemzi  a vezetés rendszeresen áttekinti a strukturális likviditási egyensúlyt  a pénzáramlások alátámasztott

becslése

Kamatkockázat kezelése és mérése Vizsgálati tapasztalatok

Prudens eljárás

 az intézmények jellemzően minimalizálják az átárazási kockázatot az eszközök és források változó/változtatható átárazásával lehetőleg 1, max. 3 hónapon belül, a báziskockázatot a referencia kamatok összehangolásával igyekeznek csökkenteni

 az eszközök és források besorolását változó kamatozás esetén a vonatkozási naptól az átárazódási napig hátralévő idő alapján kell megtenni és ez módszertanilag nem helyettesíthető az átárazódási periódussal

 az eszközök és források besorolását változó kamatozás esetén az átárazódási periódus alapján végzik el  a kamatláb fölött felszámított spread változtathatósága alapján besorolják az 1 hónapon belül átárazódó termékek közé

 a kamatláb fölött felszámított spread változtathatósága alapján a termék nem sorolható be automatikusan az 1 hónapon belül átárazódó termékek közé, mert a spread a hitelkockázathoz kapcsolódik. Az átárazási táblában a kamatlábak átárazódási kockázatát kell feltárni

Kamatkockázat kezelése és mérése Kamatozó értékpapír-portfólió:



a kamatérzékenység limitálása a fix kamatozású értékpapírokra vonatkozóan csak a szabályzatban(OTIVA) él, állományi limitek alkalmazása előfordul



a kamatozó értékpapírok volumene jelentős a mérlegekben

Felügyeleti elvárás: Az állományi limiteken túlmenően a veszteség-korlátozó és érzékenységi limitek felállítása, rendszeres mérése szükséges !

10

Devizaárfolyam kockázat kezelése és mérése Vizsgálati tapasztalatok:  a devizahitelezés mértéke visszafogott, ügyféligény vezérelt  a szükséges forrást kereskedelmi bankoktól veszik fel és marge felszámításával

hitelezik tovább  a mérlegen belüli nyitott pozíció kockázat minimalizált  mérlegen kívüli ügyletek nem jellemzőek

A Felügyeleti tapasztalatok azt mutatják,hogy az intézményekre jellemző az elvárt gyakorlat, a nyitott pozíció kockázat számítása is megfelelő! 11

Belső ellenőrzési jelentések Vizsgálati tapasztalatok a belső ellenőrzés nem végez kockázatfelmérést, kockázatalapú tervezést, a likviditási és piaci kockázatok gyakran kimaradnak az éves tervekből a vizsgálatok erőforráshiány miatt elmaradnak, a jelentések nem készülnek el, vagy nem megalapozottak

Prudens eljárás

 a belső ellenőrzés évente ellenőrzi a likviditás tervezését időtávokon

különböző

 a belső ellenőrzés rendszeresen ellenőrzi a likviditási és piaci kockázatok kockázatkezelési folyamatait

Minimum elvárások összefoglalása  Független kockázatkezelő, aki a likviditási és piaci kockázatokkal is aktívan foglalkozik:  piaci környezet elemzése,  kockázati stratégia alátámasztása  kockázati limitek mérése, figyelése

 Ügyvezetés teljeskörű, dokumentált tájékoztatása a likviditási és piaci kockázatokhoz kapcsolódó mérések eredményeiről, egyensúlyi mérlegek struktúrájának elemzéséről  Szabályzatok „testre szabása”  Teljeskörű esedékességi előrejelzések az ügyviteli rendszer alapján  A pénzáramlások becslésének alátámasztása (tartós betétállomány!)  Az átárazási időpont hátralévő időtartamának meghatározása a kamatkockázat elemzés táblában  A kamatozó értékpapír portfólió kockázatainak mérése és limitálása  Rendszeres belső ellenőrzési vizsgálatok

Köszönöm a figyelmet!