1
A program-ajánlat leírása és indoklása
1. A stratégia Az Európai Unióban az útkiépítettségi hányad átlagosan 96 %, nálunk 51-52 %. E jelzésértékű eltérés sokoldalú elemzése alapján 85 %-os útkiépítettség elérését ajánlunk megcélozni, 50 éves időtávban. A növekmény egyes csoportjai közül ki kell emelni a szomszédot településeket összekötő földutaknak az állami mellékutakhoz hasonló – de többnyire csak 4 m-es szilárd burkolatú – kiépítését. Ezzel egyszerre lehet javítani a magyar mezőgazdaság önköltségén, piaci versenyképességén és a falusi térségek általános foglalkoztatási-ellátási lehetőségein, de tágabb értelemben az egész „vidéki” társadalom önszerveződésén is. Mivel az ország mintegy 160 000 km-nyi úthálózatából kb. 20 000 km-ről van szó, a „faluközi” utak szervezeti, jogi, pénzügyi, stb. kérdéseinek tisztázása kiemelt feladat kell, hogy legyen.
2. Az európai és a hazai útkiépítettség áttekintése Az Európai Unióba igyekvő Magyarország a közúti közlekedés fejlesztésénél is igyekszik az uniós irányelvekhez és gyakorlathoz igazodni. E téren a legfontosabb feladat a gyorsforgalmú úthálózat fő vonalainak kiépítése, mert ez fontos feltétele a tőke beáramlásának és a gazdaság élénkülésének. Fontos a főúthálózat kritikus szakaszainak kihelyezése egyes túlzsúfolt településekből és meg kell építeni néhány dunai és tiszai nagyhidat is. A vázolt feladatok azonban túl nagy anyagi-szellemi energiát kötnek le és láthatólag nem jut elegendő pénz a mellékutakra, az ország „hajszálér-hálózatára”. E többévtizedes hátrányos kezelés az állami mellékutak és az önkormányzati utak gyenge állapotán és alacsony színvonalán is tükröződik. Ezért a következő évtizedekben nagyarányú korszerűsítési és pálya-megerősítési munkákat kell elvégezni ezeken az utakon. A mellékutak azonban nemcsak az elavultság miatt elmaradottak, hanem a földutak nagy aránya miatt is. A 160 000 km-es magyar úthálózatnak ugyanis csak mintegy 51-52 %-án van szilárd burkolat, szemben a nyugateurópai országok 96-100 %-os kiépítettségével (1. ábra). Győr-Moson-Sopron megye ellátottsága nagyjából azonos az országos átlaggal (2. ábra). Mennyiségi lemaradásunk tehát igen jelentős. A 3. ábrából leolvashatóan a fejlett Nyugat mintegy ötven évvel jár előttünk az útkiépítésben.
2
3. A jövő javasolt irányszámai Nyugat jelenlegi paraméterei lehetnek irányadók, de csak széleskörű elemzésekkel meghatározott mértékben indokolt őket követni. Útkiépítettségünk nagytávlati céljául sem néhány nyugati ország 100 %-os telítettségét, hanem – elsősorban a növelni szánt természetvédelmi- és erdőterületek okán – 85 %-os kiépítettségi értéket indokolt meghatározni. Azért nem alacsonyabbat, mert a kb. 90 %-ban áradmányos talajú országunkban a gazdaság működésének az időjárástól történő függetlenítése várhatóan ennyit követel meg ötven év múlva. Tekintettel egyes európai országok illetve Magyarország eddigi útkiépítési ütemére, ezen szint elérését 2050-re lehet biztonságosan előirányozni (3. ábra). A jövendő évtizedeknek a 85 %-os szint elérését célzó útkiépítési feladatait Győr-MosonSopron megyére részletezve a 4. ábra mutatja be. Ebben az összesen mintegy 400 km-nyi útkorrekció és új gyorsforgalmi út építése (1. csoport) mellett kereken 2700 km önkormányzati megvalósítású ill. önkormányzati koordinálású útkiépítés várható ötven év alatt – ha a gazdaság további fejlődése és a magántőke bevonása az anyagi fedezetet biztosítani tudja. Az említett 2700 km is tovább bontható jobban áttekinthető részekre. Ezek közöl legjobban artikulált társadalmi igény a még burkolatlan, ill. az ezután nyitandó új belterületi, önkormányzati utcák szilárd burkolattal történő ellátása. Erre megyénkben mintegy 500 km szükséges (4. ábra, 2. csoport), a 21. század természetes tartozékaként. A többi, kb. 2200 km önkormányzati út – kevés kivételtől eltekintve – külterületen épülnek majd meg. Melyek lesznek ezek az utak? Nyilvánvalóan azok, amelyek kiépítését a fizetőképes érdekeltek a legelőnyösebbnek ill. lehetségesnek látják, az adott kor társadalmitermészeti körülményeit figyelembe véve. Külterületen a mezőgazdaság az egyik legnagyobb érdekelt az utak kiépítésében. Ha ugyanis az össz-útkiépítettségünk 51 %, akkor a külterületi kb. 35 % és ha a magyar mezőgazdaság ilyen egyharmadosan kiépített úthálózattal lesz kénytelen megküzdeni az Európai Unió piaci (ár)versenyében a kb. 90 %-ban burkolt utakkal ellátott nyugati mezőgazdasággal, akkor továbbra is eleve hátránnyal indul. Ezért indokolt a legfontosabb mezőgazdasági területfeltáró utak kiépítését előirányozni. Nem véletlen, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara a véleményében javasolja a program beépítését a komplex megyei Területfejlesztési Programba, sőt az egyeztetések során több kistérségi társulás javasolta a vidékfejlesztési tervbe ill. a Széchenyi-tervbe történő beemelést is, amellyel a Megyei Földhivatal is egyetért.
3
Van azonban a tájban, a külterületen egy széleskörű és nehezen forintosítható hasznú társadalmi igény is: a szomszédos települések egymás közötti sokrétű járműközlekedési igénye, az esetenként hatalmas kerülőutak megtakarítása Az igény ott is észlelhető, ahol nincs kiépített állami vagy esetleg önkormányzati út a szomszédok között, mert száraz időben általában használják is helyközi forgalomra a szomszédos települések közötti földutat. Ezért másik kijelölő elvként a szomszédos települések közötti, nagyjából legrövidebb nem-állami utak kiépítésének előirányzása ajánlható. Mivel pedig történelmi okok miatt e „faluközi” utak többnyire egyúttal a mezőgazdasági tájfeltárás fő vonalai is – egyes szakaszaik tsz-útként ki is épültek –, a többhasznúság okán célszerűbb a kiépíteni előirányzott külterületi utakat két csoportra osztani: a többhasznú településközi forgalmi utakra (4. ábra, 3. csoport) és a csak mezőgazdasági funkciójú utakra (4. ábra, 4. csoport). (A funkciók persze sok esetben nem ilyen tiszták, ezért további szabálypontosítás szükséges.) A két csoport elkülönítése azért is indokolt, mert a „civil” közforgalomra is használható faluközi utakon az állami mellékutakhoz hasonló műszaki-vonalvezetési paraméterek ajánlottak, míg az alapvetően csak gazdasági forgalomra szolgáló 4-es csoportbeli utaknál a szerényebb jellemzők is megfelelnek. Mivel pedig a 3. csoport döntő részben önkormányzati utakból áll, az állami mellékutaktól történő megkülönböztetés érdekében is ezt az útcsoportot célszerű önkormányzati településközi forgalmi utaknak nevezni. – Megyénkben az ezeknél kiépítendő szakaszok összhossza kereken 1400 km-re adódott az egyeztetések és a hat csatlakozó bakonyi község hozzászámítása után, míg a külterületen kiépíthető egyéb gazdasági utakra 800 km-es kontingens „maradt” a 2200 km-ből (4. ábra). Burkolatlan marad várhatóan fél évszázad múlva is mintegy 1200 km kisforgalmú mezőgazdasági, erdei és természetvédelmi területi út. 4. Az önkormányzati településközi forgalmi utak szerepe és jellemzői A kiépítésre előirányozható utak eltérő előkészítettségi szinten vannak. Az 1. útcsoporttal az állami közúti szervezetek foglalkoznak, az önkormányzatokat érintő 2. és 4. csoportokban pedig szinte mindenütt csak meglevő ill. telekosztáshoz kötődő utak kiépítéséről van szó, tehát útnyomvonal-kiépítés előkészítése a települések rendezési terveiben önállóan is elvégezhető. Egyedül a 3. csoportba tartozó önkormányzati településközi forgalmi utak azok, amelyek már ezen a szinten nyomvonaltervezést igényelnek. A csoport tagjai ugyanis – funkciójuknál fogva – csak hálózati összefüggéseiben rögzíthetők és vonalvezetési igényük miatt esetenként el kell, hogy térjenek a merev táblahatárokhoz béklyózott földutaktól. Jelen program ezen hálózat nagyléptékű meghatározására született, egyrészt hogy időben orientálja a területhasználatot, másrészt hogy a 85 %-os útkiépítettség felé haladva a tájat terhelő „civil” forgalom ezekre – és csak ezekre – az újabb útvonalakra terelődjön, a többi pedig szerényebb és olcsóbb útpályával épülhessen ki. A program arra is szolgálhat, hogy a „faluközi” utak tömeges ábrázolásával felhívja a figyelmet az útkiépítés lassú, de igen széleskörűen ható folyamatára.
4
A településközi forgalmi utak hálózatának ilyen jelentős – 70-80 %-os – bővítése ugyanis jelentősen képes átalakítani a ma általában csak egy-két szomszédjukkal összekötött falvak életét, „világképét”, önképét. A minden faluból valamennyi szomszédjába nagyjából közvetlen vonalon vezető „faluközi” utak kiépítése autóbuszközlekedési, emberi kapcsolati és esetenként ellátási, hivatásforgalmi, intézménykapcsolati, igazgatás-szervezési igény, amely tovább nő a járműszám és a benzinár növekedésével, a falusi polgár idejének (is) a drágulásával, a helyi vállalkozások fejlődésével. A kibővülő mellékúthálózat sokoldalú, sokszereplős, variábilis, egyenrangú szomszédsági-kistérségi együttműködést tesz lehetővé a települések között. A javasolt hálózat nem előzmény nélküli. Az 1780-as években kelt ún. első katonai felmérés térképei még a földterületek szabályozása előtti természetes vonalukon mutatják a szomszéd települések közötti egyen-kiépítetlenségű településközi úthálózatot, amelyet a birtokhatár-rögzítések során nagyrészt egyenes vonalakba tördeltek, majd két évszázad alatt a centrális hatalomszervezés érdekei szerint részlegesen kiépítettek. Ezalatt torzult el a települések egymás közötti közlekedése és ezzel együtt a többi kapcsolata is. Az állami úthálózat 1948-as meghatározása a nagyszámú földút hálózatbavételével jelentős javítást irányzott elő, de az ötvenes években sok, addig ki nem épített utat kitettek a hálózatból. A „faluközi” úthálózat jelen program szerinti továbbfejlesztése, rácsrendszerűvé alakítása a 21. század európai szintjéhez közelítve célozza meg szolgáltatási szemléletűvé változtatni a korábbi államszervezési filozófiák szerinti, járási szinten is sugarasnak kialakított diktátum-szemléletű úthálózatot. Ez pedig vidékfejleszt(hető)ségi kérdés, a társadalom átszerveződését elősegítő eszköz, a kisméretű termelő-szolgáltató egységek együttműködését és/vagy versenyét szolgáló hálózat, a vidék polgárának egyenrangúsításának jelképe. Meg kell említeni még egy különleges útkiépítési érdeket is. Mivel sem a gyorsforgalmú utakon, hosszútávon pedig az állami főutakon sem közlekedhetnek lassú járművek és róluk nem lehet telket kiszolgálni, a fő- és gyorsforgalmi utakkal közel párhuzamosan „lassú” utakat kell kialakítani. A főutakkal párhuzamos ezen utak arra kínálkozó szakaszait indokolt településközinek előirányozni. A besorolás elvei még nem tisztázottak, ezért egyelőre az önkormányzatiaknál szerepelnek. Megyénkben az 1400 km-ből kereken 100 km ilyen új, „lassú” jellegű új településközi út hossza. Az új településközi utak közül a várhatóan forgalmasabbakat ill. az autóbuszközlekedésre is létesülőket 6 m pályaszélességgel, az egészen kis forgalmú kapcsolatokat 4 m-rel indokolt megépíteni. Egyes fontos kiemelt utakon – mint például a Tét-pannonhalmi új úton – 7 m útpálya-szélesség ajánlható. A méretek minden egyes útnál külön megfontolást igényelnek.
5
5. Az egyeztetés folyamata Az első programjavaslat a kistérségi szervezetekkel és az akkori hét várossal egyeztetésre kerület és az észrevételek alapján készült el az egyeztetési dokumentáció. Bár a program 1:100 000 méretarányú, a jobb beazonosíthatóság érdekében 1:25 000es munkatérképek is készültek. A program vetítettképes előadás formájában a GyőrMoson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács 2001. május 15-i Területfejlesztési Konferenciáján is szerepelt. A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés Területfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottsága június 20-án tárgyalta meg a programot és folytathatónak minősítette. Mivel az egyeztetéseken nem minden település képviseltette magát, ezért – és a téma stratégiai jelentősége miatt – minden település 2001. július 3-ig megkapta az anyag őt érintő kivonatát és a kistérségi társulásokon keresztül július 31-ig véleményezhette. A többi érdekelt szervezet a teljes anyagot kapta észrevételezésre. A nagyszámú levél és a további egyeztetések alapján készült el jelen anyag. (Az észrevételező levelek, valamint az egyeztetésekről készült visszaigazolások a Megyei Önkormányzat Szakágazati Osztályán megtalálhatók.) A javított program 2001 októberében kerül a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elé. A Közgyűlés a programot várhatóan elfogadja és megvalósításra a j á n l j a a közvetlenül érdekelteknek: a településeknek, a kistérségi társulásoknak és a közlekedési tárcának. A program hangsúlyozottan csak a j á n l á s , mivel nem is tehető kötelezővé. A tervlapokon az állami és az önkormányzati településközi úthálózatok fejlesztése együttesen szerepel, hiszen egymást kiegészítő rendszerekről van szó. A program széleskörű rendszerösszefüggéseken alapuló ajánlásai az egyes települések rendezési terveiben nyernek vagy nem nyernek –vagy más vonalon nyernek – elfogadást. Mivel 50 év alatt sok feltétel változhat, a „nyeretlenek” hálózatbavételét a rendezési tervek 5-8 évenkénti felülvizsgálatakor mindig mérlegelni szükséges, figyelemmel az úthálózat és a települések időközbeni fejlődésére. A rendezési tervbe illesztés biztosítja a területet a bármikori építéshez és segítségével nagyobb súllyal és megyei szervezettséggel lehet majd pályázni az egyes pénzügyi alapokra. A nyomvonalak előre rögzítése lehetővé teszi azt is, hogy azok környezetében az építési és igazgatási tevékenység (pl. vízrendezés, telekalakítás, stb.) a végleges út olcsóbb és mielőbbi megépítését segíthesse elő. 6. Egyes részletek -a., A javasolt útnyomvonalak nem egyforma pontossággal és biztonsággal voltak rögzíthetők. A folyamatos piros vonallal meghúzottak létező földúton vezetnek, így általában ezek a legkiforrottabbak. A pontsorral meghúzott szakaszok egy része árokhoz, erdőszélhez, fontosabb úthoz simul, de külön helyrajzi számú földút ott nem lévén, ezek a szakaszok már kevésbé biztosak. A pontsoros szakaszok másik része –
6
különösen az ívesek – általában csak telekátvágással kialakítható új nyomvonalat jelentenek, melynek pontosításához további tervezés szükséges. Az 1:100 000-es lépték miatt ezek elvi nyomvonalaknak tekinthetők csak, mégha lehelyszínelt 1:25 000-es munkatérképi hátterük is létezik. -b., A gyorsforgalmú utak és állami főutak fejlesztésének tanulmánytervei most készülnek. Az önkormányzati településközi útjavaslatok esetenként változtatást indokolnak a csomópontok elhelyezésén, amelyek a továbbiak során tisztázandók. Ezek – pl. Kapuvárnál – a tervlapokon szerepelnek. Néhány további főúti fejlesztési javaslat (pl. Szany, Mosonmagyaróvár, Hegyeshalom elkerülése) a főút és a település kölcsönös zavarásának csak 30-50 éves időtávlatú megszüntetését célozza, ezért az ágazat terveiben egyelőre nem szerepel – a tervlapokon is csak egy elvi nyomvonal látható. A folyamatban levő tervezési munkáknál néhány helyen (Mezőörs, Győrszemere) alternatív vonalak is szerepelnek. A tanulmánytervvel vagy rendezési tervvel nem tisztázott korrekciós szakaszokat a pontsor helyett körsorral ábrázoltuk. A Fertődfertőendrédi elkerülő főút nyomvonalánál a tisztázatlanság miatt szerepel egy keleti és egy nyugati változat. Szakaszonként tisztázni kell majd a gyorsforgalmú- és főutak párhuzamos lassúforgalmi útjainak hovatartozását is. -c., Az Öreg-Dunán csak az eddig szóba került három komp került bele a programba, az osztrák határon viszont már az európai uniós csatlakozásunk után lehetséges valamennyi reális faluközi-országközi útkapcsolat is szerepel. A nagy folyókon bejelölt új hidak olyan kínálatot, ajánlást jelentenek, amelyek nem biztos, hogy mind megépülnek, de hogy melyek épülnek meg, az nem tudható előre. A tervekben szerepeltetés a felkészülést, a hely biztosítását célozza. -d., A reménybeli új vasúti vonalakat igazodásképpen ábrázoltuk a tervlapokon, mivel legtöbbjüket csak külön szintben lehet majd keresztezni. E keresztezésekhez jelölt hidak költsége nem szerepel a költségbecslésben. -e., Legtöbb feltüntetett új településközi út forgalma – az állami mellékúthálózat hasonló szerepkörű útjainak terhelése alapján következtetve – nem fogja meghaladni az 500 E/nap értéket, hiszen kis települések egymás közötti és mezőgazdasági üzemi forgalma lesz csak rajtuk. A közforgalmú kiépítést tehát nem a forgalom mennyisége, hanem a kistérségi társadalom életében betöltött szerep indokolja. A kis forgalom miatt környezetzavarási szempontból is egy „csendes” kategóriát képeznek. Ettől függetlenül a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal történt előzetes egyeztetés alapján a tervlapokon megjelöltek szerint összes új szigetközi utat és elszórtan még továbbiakat a „külön természetvédelmi egyeztetés szükséges” jelzéssel láttuk el. Azon tizenegy útszakasz közül, amelyeknek megépítését nem javasolták, a 40. és a 349. számúakat töröltük, a 79. és a 348. számúak nyomvonalát már ezen a tervi szinten megváltoztattuk, így hét útszakasz maradt rendezetlen. Ezeket „természetvédelmi konfliktussal terhelt útszakasz” megjelöléssel és megváltozatott vonali jelzéssel külön kiemeltük. A
7
természetvédelmi területeket ill. a nagy erdőfoltokat egyébként is inkább kerülik ezek a vonalak is és a hosszabb érintési-átszelési szakaszokat ún. zöld-út (különböző módon forgalomcsillapított út) jellegűnek ajánljuk. -f., A programban a várhatóan 2 m-nél nagyobb nyílású hidak szerepelnek. Méreteik az Északdunántúli VIZIG-től származnak, de csak tájékoztató jellegűnek számíthatók. A hidak négyzetméter-árai az állami közúthálózati építési gyakorlatból származnak. -g., Az út-költségbecslés az állami útgazdálkodási rendszerben használt legutolsó, 2000. évi normatívák alapján készült, a helyi viszonyok alapján némileg modulált értékekkel. A bruttó árak 25 % ÁFÁ-t tartalmaznak. Az új építésű szakaszokon a várható forgalom alapján néhány kivételtől eltekintve 4, ill. 6 m-es pályaszélesség és mindenütt 8,5 m útkorona-szélesség szerepel. (A 4 m pályaszélesség a 2001. július 15-e óta érvényes új műszaki előírás szerint már nem szabványos, de a Közlekedési Felügyelettel egyeztetve önkormányzati utakon továbbra is engedélyezhető, mint a gyakorlatban bevált méret.) A becsült költségek a meglevő burkolatszakaszok szélesítésének és megerősítésének értékét is tartalmazzák, hogy az új útkapcsolat teljes hosszában egyforma minőségű lehessen. Belterületen a „kint” 4 m-es utakat is 6 m-esre indokolt építeni. Valamennyi meglevő hidat is új építésűként tartalmazza a költségbecslés, mert elvileg egy híd élettartama is ötven év, de a hídátépítések szükségességét az időbeni bizonytalanság miatt nem lehet ma előrebecsülni. A 4 m-nél szélesebb útpályák, a hídátépítési költségek, valamint a bakonyalji községek többlete miatt az ötven éves program összköltsége 2001. évi árszinten kereken 125 milliárd Ft lett. -h., A költségbecslés az ún. első kiépítés pályaszélességi méretével készült. Ez azt jelenti, hogy egyes agglomerációbeli utakon 40-50 év távlatában lehet, hogy 7 m széles út kell, de a 10-20 éven belüli építésnél elegendő a 6 m is és a költségbecslésben is ez szerepel. -i., Készült tízéves részprogram is, az ezrednyitó évtizedre. Realitását növelendő, ebben az első tíz évben nem az átlagos 2,5 milliárdot, hanem csak 2 milliárd Ft/év költségkeretet irányoztunk elő. Emiatt jelentősen meg kellett kurtítani a kistérségi javaslatokat, valamint a Tét-Pannonhalma összekötőutat is állami megvalósításúnak tételezzük fel, az út rangja alapján. A program ezen része egyébként csak orientáló jellegű, hogy körülbelül hol lenne igény a kistérségi kapcsolatok fejlesztésére, de az önrész-előteremtés bizonytalansága és a pályázati rendszer miatt ettől jelentős eltérés is elképzelhető. -j., Ha bizonyos útszakaszok vagy hidak hamarabb készülnének el, mint bizonyos konkurrenseik, akkor a forgalom káros helyeken koncentrálódna és adott esetben megvan a veszélye a torz helyzet véglegessé válásának is. Emiatt bizonyos útszakaszok ill. hidak megépítése nem kívánatos az első évtizedekben. Ilyenek a 8. sz. Bezenyefeketeerdei, a 113. sz. Győrsövényház-mosonszentmiklósi, a 230. sz. Lövő-csapodi és a
8
271. sz. Hövej-csapodi út. A hálózat ilyen jellegű torzulási lehetőségeit folyamatosan figyelemmel kell kísérni. -k., Három kistérségi egyeztetésen is felmerült az, hogy a kiépítendő faluközi utak kerüljenek állami tulajdonba és állami útként épüljenek meg. E több minisztérium feladatés hatáskörét, ill. törvényeket is érintő javaslat ügyében országos vizsgálatra és politikai döntésre lenne szükség. 7. További feladatok -a, A megyei program évi átlagos pénzigénye – évente 30 km-rel számolva – mai árszinten 2-2,5 milliárd Ft, Ehhez a pályázó 8-10-15 településeknek összesen 6-800 millió Ft nagyságrendű önrészt kellene évente előteremteni. Ez nem lehetetlen, sőt esélyét növeli az, hogy az első közműépítések tízéves hitel-visszafizetései egyre több községben fejeződnek be, azonban a sokszor nagyon szerény anyagi helyzetű kisközségek számára az önrész előteremtésében további segítséget kell nyújtani – különben a program épp ott nem hat, ahol erre a legnagyobb szükség lenne. A Területfejlesztési Tanács kiegyenlítő szerepére valószínűleg még sokáig szükség lesz. A pályázati lehetőségeket – az Útépítési Célelőirányzat, a Területfejlesztési Tanács kezelésében levő különböző pályázati alapok, stb. – maximálisan ki kell használni. A kistérségek javaslata alapján a mellékúthálózat-fejlesztési programot célszerű lenne beemelni a vidékfejlesztési tervbe és a Széchenyi tervbe is, hiszen a „jól járható Magyarország” alapvető feltétele a mezőgazdaság és a vidék fejlődésének is. Meggondolandó az is, hogy bizonyos feltételek mellett a nem-szilárd burkolatú I. ütemi kiépítésre is lehessen pályázni. -b., Egy ilyen intenzív útkiépítési program megvalósítása felveti a pályázati rendszer megújítását is. Ennek egyik iránya az, hogy az Útfenntartási és –fejlesztési célelőirányzat (ÚFC) országos keretét jelentősen meg kell emelni. (A megemelést valósan indokolja az is, hogy a benyújtott igények minden évben többszörösen meghaladták a keretet.) A másik irány az, hogy a biztosítandó önrész mértékét a kis településeknél differenciáltan tovább kell csökkenteni. -b., A mellékúthálózat-fejlesztési programot a helyiek akarata szerinti vonalakon az egyes települések rendezési terveibe be kell illeszteni. Várható, hogy egyes szakaszok nem kapnak meg minden lakossági vagy hatósági támogatást – ezek nem kerülnek bele a rendezési tervekbe, de az 5-8 évenkénti tervfelülvizsgálatok során szükségességüket a program szellemében indokolt ismételten mérlegelni. A rendezési tervekbe illesztés azért is lényeges, mert a településeken belül ezek fogadására nem csak műszaki és pénzügyi vonalon, hanem településszerkezeti és lakosságilélektani szempontból is fel kell készülni. (Lényegesebb településszerkezeti változások adódnak többek között Árpás, Jobaháza, Kóny és Nyúl községekben, miértis
9
ezek rendezési terveit szükséges lenne minél hamarabb megújítani.) Ki kell alakítani a helyes területrendezési, közlekedési, gazdasági, táj- és környezetvédelmi véleményezési módot is, amely e bizonytalan, nagytávlati megvalósulási idejű fejlesztéseket megfelelően kezeli. -c., Megyénkben is, de országosan is megoldatlan jelenleg a falusi önkormányzati utak szakszerű kezelése, amelyet gyorsabb tönkremenetellel és útfenntartási többletköltségekkel fizetünk meg. Ezért időszerű megszervezni az önkormányzati útfenntartási rendszert is, melynek egyik lehetséges bázisa az állami közútkezelők útmesterségi hálózata, de más megoldás is elképzelhető. A körzeti főmérnöki rendszer megszervezésével ki kell alakítani a szakszerű önkormányzati út- és köműtulajdonlás szakember-gárdáját is. -d., A mellékúthálózat fejlesztésének megtervezése nem egyszerű közlekedési feladat, hanem a kistérségek, a települések jövőképét jelentősen befolyásolni képes tevékenység. Széleskörű tudományos összefogással ki kell dolgozni a hálózatbavételi, tervezési, jóváhagyási szabályokat, köztük a különleges – pl. tanyás – területeken követendő módszert. A kiépített utak mintegy kétszeres mennyiségi megnövekedése – országosan 80 000-ről kb. 150 000 km-re – felveti a hálózat további differenciálásának szükségességét, az állami mellékúthálózat és az önkormányzati településközi utak esetleges összevonását vagy átcsoportosítását. A mellékutak megnövekvő kiépített hálózatát interaktív módon bele kell illeszteni a társadalmi környezetbe is. 8. Győr-Moson-Sopron megye javasolt önkormányzati településközi útjai A lista a térképlapok számozási sorrendjében haladva tartalmazza a megye területét érintő valamennyi önkormányzati településközi utat. ( Két út is van, amely szomszéd megyei településeket köt össze a mi megyénken keresztül.) Szerepelnek a meglevő vagy tervezett településelkerülő utak is. A városokon belüli úthálózatból csak a szerkezetileg településközi funkciójúnak nevezhetők kerültek a listába. Egyes különálló városrészek külön gócoknak számítanak. A számoszlopok betűjeleinek jelentése: A = a térképlap(ok) száma B = az útszakasz burkolatszélessége külterületen (m) C = megyénkbeni szakaszhossz (km) D = megyénkbeni új építésű szakasz hossza (km) E = megyénkbeni szakasz becsült építési összköltsége (millió Ft) 1. Rajka – orsághatár – Deutsch Jahrndorf (Németjárfalu) 2. Rajka – országhatár – Nickelsdorf (Miklóshalma)
A
1 1
B
6 4
C
2,8 6,3
D
2,6 6,3
E
467 380
10
3. Rajka – hegyeshalmi Márialiget – 1501. út (-Hegyeshalom) 4. Hegyeshalom – mosonszolnoki Irénmajor – Várbalog 5. Hegyeshalom – Mosonszolnok 6. Hegyeshalom –levéli lassú út 7. Bezenye – Dunakiliti
A
1 1,3 1,3 1 1
B
6 4 6 6 4
7,7 6,4 792 11,1 9,9 1894 7,3 7,1 977 2,4 1,7 745 5,3 4,5 400
8. Bezenye – Feketeerdő (részben „zöld” út) 9. Bezenye – bezenyei Paprét – Mosonmagyaróvár 10. Hegyeshalom – bezenyei Paprét – feketeerdei átkötőút
1 1 1
4 4 4
5,7 5,6 6,5 5,6 8,5 6,3
448 399 384
11. Levél – Mosonmagyaróvár-észak 12. Levél – mosonmagyaróvári lassú út („Cseresznyés út”) 13. Levél – mosonszolnoki átkötőút 14. Mosonmagyaróvár-ipartelepi északi bekötőút 15. Mosonmagyaróvári északnyugati elkerülőút
1,3 1,3 1.3 1,3 1,3
4 6 4 6 6
3,1 5,2 3,0 1,3 1,9
3,1 3,2 2,8 1,3 1,9
189 245 224 104 181
16. Mosonmagyaróvári északkeleti elkerülőút 17. Dunakiliti elkerülőút 18. Dunakiliti – országhatár – Samorin (Somorja) komppal 19. Dunakiliti – tejfalui 1407-es elkerülőút 20. Dunakiliti – Dunasziget-Sérfenyősziget
1,3 1 1 1 1
6 6 6 6 4
2,0 2,7 4,1 1,0 6,1
2,0 2,7 1,5 1,0 4,6
154 215 165 80 356
21. Feketeerdő – Halászi 22. Feketeerdői déli elkerülőút 23. Feketeerdő – dunaszigeti Zátony 24. Dunasziget-sérfenyőszigeti déli bekötőút 25. Dunasziget-Galambos – zátonyi átkötőút
1 1 1 1 1
4 6 6 4 6
6,7 6,4 406 1,0 1,0 77 5,0 5,0 406 2,4 1,0 168 1,3 0,6 91
26. Dunasziget – Püski 27. Kisbodaki északi bekötőút 28. Kisbodaki déli bekötőút 29. Halászi keleti bekötőút 30. Halászi délkeleti elkerülőút
1,3 1 1.3 1,3 1.3
6 4 4 6 6
6,7 2,5 1,8 1,4 0,7
6,4 536 2,0 152 1,3 113 0,9 97 0,7 54
31. Halászi-máriakálnoki átkötőút („Mise-út”) 32. Máriakálnok – Mosonmagyaróvár-Lúcsony („Vilmos révi út”) 33. Máriakálnoki keleti bekötőút 34. Püski – Halászi-Arak 35. Darnózseli – Püski
1,3 3,1 3,1 1,3 3,1
6 6 6 4 6
1,9 3,9 2,6 2,9 3,0
1,4 2,4 2,5 2,5 3,0
36. Darnózseli – Dunaremete 3,1 37. Dunaremete –bősi átkötőút 1,3,4 38a. Sopron-Brennbergbánya –oh. –Ritzing (Récény) „zöld” út, alternatíva 2,5 38b. Sopron-Újhermesakna – oh. –Ritzing (Récény) „zöld” út, alternatíva 2,5 39. Sopron-Brennbergbánya – Ágfalva 40. törölve
4 4 4 4
2,0 2,0 120 4,0 2,9 229 1,1 0,7 84 3,8 0,8 274
41. Ágfalva – országhatár – Schattendorf (Somfalva) 42. Sopron – országhatár – Schattendorf (Somfalva)
4 6
1,2 1,2 5,6 2,7
2 2
C
D
E
142 356 193 187 225
131 144
11
A számoszlopok betűjeleinek jelentése: A = a térképlap(ok) száma B = az útszakasz burkolatszélessége külterületen (m) C = megyénkbeni szakaszhossz (km) D = megyénkbeni új építésű szakasz hossza (km) E = megyénkbeni szakasz becsült építési összköltsége (millió Ft) A
B
7 6 6
4,4 1,9 3,0
4,3 544 1,9 155 3,0 234
46. Sopron – oh. – Klingenbach-i (kelénpataki) lassú út 2 47. Soproni délkeleti átkötőút (Híd utca) 2 48. Sopron-Kőhídtelep –oh– St. Margarethen (Szt.margitbánya) („piknik-út”)2 49. Ferőrákos – Sopron-Kőhídtelep – oh. –Klingenbach (Kelénpatak) 2 50. Ferőrákosi északnyugati bekötőút 2
6 7 6 4 4
2,9 1,5 3,5 4,6 2,4
2,9 290 0,3 75 3,8 263 2,4 192
51. Ferőrákosi északnyugati elkerülőút 52. Sopron – Pinty-tető – Fertőrákos („Nemeskúti út”) (részben „zöld” út) 53. Sopron, új pozsonyi út 54. Sopron, új balfi út 55. Sopron-lővéri keleti bekötőút
2 2 2 2 2
6 6 7 7 7
0,7 0,7 70 5,5 3,1 389 1,8 1,8 360 2,0 2,0 360 3,1 3,1 384
56. Sopron, Kőszegi út – kópházi átkötőút 57. Sopron-balfi nyugati bekötőút 58. Sopron-balfi keleti bekötőút 59. Sarród-Fertőújlak – országhatár – Apetlon (Mosonbánfalva) 60. Sarród-Fertőújlak – országhatár – Pamhagen (Pomogy)
2,5 2 2,5 2 2
6 6 6 4 4
1,2 0,9 1,2 1,5 2,3
1,2 108 1,5 123 1,8 132
61a. Sarród-Fertőújlak – pomogyi út (-Fertőd-Tőzeggyármajor) É-i vált. 61b. Sarród-Fertőújlak – pomogyi út (-Fertőd-Tőzeggyármajor) D-i vált. 62. Sarród-Fertőújlak – Sarród-Nyárliget 63. Fertőd – Pamhagen-i (pomogyi) lassú út 64. Kapuvár-Miklósmajor – Wallern (Valla) 65. Ferőd-Tőzeggyármajori északi bekötőút
2,3 2,3 2 2 3,2 3
4 4 4 4 6 4
6,1 3,7 3,6 5,4 3,3 2,4
5,9 3,7 3,1 5,4 3,3 1,9
368 222 188 351 285 142
66. Kapuvár-Miklósmajor –oh.– Tadten (Mosontétény) (részben „zöld” út) 3 67. Kapuvár-Lengyár – Kapuvár-Öntésmajor 3,6 68. Osli nyugati bekötőút 3,6 69. Csorna-földszigeti északkeleti bekötőút 3 70. Jánossomorja-hanságligeti délkeleti bekötőút 3
4 4 6 4 4
4,3 1,8 1,8 7,3 9,9
4,3 1,8 1,8 7,0 9,9
322 171 135 457 601
71. Acsalagi északi bekötőút 72. Acsalag – jánossomorjai átkötőút („zöld” út) 73. Bősárkány-jánossomorjai lassú út 74. Jánossomorja – Újrónafő 75. Újrónafői déli bekötőút
6 4 4 4 4
1,2 2,5 10,3 4,9 3,6
2,5 10,3 4,5 3,6
60 235 745 310 234
43. Soproni északnyugati elkerülőút 2 44. Sopron, Bécsi út – oh. –Baumgarten (Sopronkertes) („Bécsújhelyi út”) 2 45. Soproni északi átkötőút 2
3 3 3 3 3
C
D
E
12
76. Jánossomorjai északi elkerülőút 77. Várbalog – országhatár – Andau (Mosontarcsa) 78. Várbalog – országhatár – St. Andr (Mosonszentandrás) 79. Várbalogi nyugati elkerülőút 80. Várbalog – Várbalog-Albertkázmérpuszta
A
3 3 3,2 3 3
B
C
D
E
6 4 4 6 6
4,8 1,4 1,1 1,6 4,4
4,3 1,4 1,1 1,6 -
417 84 68 125 175
81. Várbalog-Albertkázmérpuszta – oh. – Nickelsdorf (Miklóshalma) 82. Jánossomorja – Mosonszolnok 83. Jánossomorja – mosonmagyaróvári lassú út 84. Mosonszolnok – Mosonmagyaróvár-Újudvar 85. Mosonmagyaróvár-óvári déli bekötőút
3,1 3 3 3 3
4 6 6 6 6
0,8 7,2 9,9 4,1 2,6
0,8 6,9 9,4 4,1 1,7
52 535 685 320 375
86. Mosonmagyaróvári délnyugati lassú út 87. Újrónafő – Mosonmagyaróvár-dél 88. Mosomnagyaróvári délkeleti átkötőút 89. Máriakálnok – Kimle 90. Halászi-Arak – kimlei átkötőút
3 3 3 3 3,1
7 6 6 4 4
3,3 7,5 3,6 6,8 2,6
2,9 7,2 3,4 5,7 2,6
364 709 400 366 165
91. Lipót – országhatár – Gabikovo (Bős) komppal az Öreg-Dunán 92. Lipót – Ásványráró 93. Hédervár – Hédervár-Károlymajor – Mecsér 94. Mecséri északnyugati bekötőút 95. Mecsér – Mecsér-Lickópuszta
4,3,1 4,3 3,4 3,4 3,4
6 4 4 4 4
1,9 5,6 4,1 2,1 3,3
1,1 4,1 4,1 2,1 2,2
224 265 249 129 192
96. Kimle – Mecsér-Lickópuszta 97. Mosonmagyaróvár - kimlei lassú út 98. Mosonmagyaróvár – Kimle-Károlyháza 99. Lébély – Kimle-Károlyháza („Széles út”) 100. Mosonszentmiklós-Mosonújhely – lickói elágazási lassú út
3 3 3 3 3
4 4 4 4 6
5,1 6,1 6,3 7,3 1,2
3,7 6,1 6,3 6,4 1,0
269 387 387 389 77
101. Mosonszentmiklós-Mosonújhely – öttevényi lassú út 102. Lébényi északnyugati átkötőút („zöld” út) 103. Lébényi déli átkötőút 104. Győrsövényház – Tárnokréti 105. Markotabödögei északkeleti bekötőút
3,4 3 3 3 3
6 4 6 4 4
4,0 1,4 1,1 5,0 4,5
4,0 1,4 0,6 5,0 4,5
309 84 73 302 290
106. Tárnokréti – Fehértó (részben „zöld” út) 107. Tárnokréti – Cakóháza 108. Rábcakapi – Jánossomorja-Hanságliget 109. Maglóca – Markotabödöge 110. Fehértó – Győrsövényház
3 3 3 3 3
4 4 4 4 6
5,3 3,1 4,6 3,3 3,3
4,3 3,1 4,6 2,2 2,8
275 188 371 196 247
111. Fehértó – Kóny 112. Bezi – Kóny 113. Győrsövényház – Győrsövényház-Ilonamajor – Mosonszentmiklós 114. Győrsövényház – Ikrény-Oszhelypuszta –85-ös út 115. Bezi – Mosonszetmiklós
3,6 3,6 3 3,4 3
4 3,4 4 4,1 4 5,5 4 10,8 4 6,7
2,8 4,1 5,5 9,6 6,0
175 258 423 582 476
116. Rábapatona – Mosonszentmiklós
3,4
4
8,2
588
8,2
13
A számoszlopok betűjeleinek jelentése: A = a térképlap(ok) száma B = az útszakasz burkolatszélessége külterületen (m) C = megyénkbeni szakaszhossz (km) D = megyénkbeni új építésű szakasz hossza (km) E = megyénkbeni szakasz becsült építési összköltsége (millió Ft) A
B
C
117. Enesei észkkeleti bekötőút 118a. Mosomszentmiklós – M1 kiszolgálóút – Börcs 118b. Mosonszentmiklós – régi töltésút – Börcs 119. Rábapatona – Börcs 120. Börcsi nyugati átkötőút
3,4 3,4 3,4 3,4 4
4 4 4 4 4
3,3 4,9 4,2 5,2 1,2
3,3 202 1,7 320 4,2 255 5,0 319 1,0 60
121. Börcs – Ikrény 122. Börcs – börcsi szőlők – 1-es út 123. Börcs – Öttevény 124. Öttevény – Dunaszeg-Gyulamajor 125. Kunszigeti északnyugati bekötőút
4 4 4 4 4,3
4 4 6 4 4
1,8 3,1 5,2 6,8 6,6
1,8 197 3,0 227 2,2 205 2,4 156 2,5 327
126. Kunszigeti északi bekötőút 127. Dunaszentpáli déli bekötőút 128. Dunaszentpáli nyugati bekötőút 129. Dunaszentpál – Mecsér 130. Dunaszentpáli északi bekötőút
4 4 4,3 4,3 4
4 4 4 6 6
1,9 1,7 3,0 3,2 1,9
1,9 1,7 2,9 3,0 1,3
131. Ásványráró – mecséri átkötőút 132. Ásványráró – Vámosszabadi-Szúnyogháza ( „zöld” út) 133a. Dunaszegi északi bekötőút, keleti változat 133b. Dunaszegi északi bekötőút, nyugati változat 134. Kunsziget – Győrladamér 135. Győrladamér – Vámosszabadi
4,3 4 4 4 4 4
4 4 6 6 6 6
1,6 12,2 1,5 0,9 3,7 7,1
1,6 109 11,6 754 0,4 57 0,9 72 2,8 397 6,4 556
136. Győrladamér - Vámosszabadi-szúnyogházi átkötőút 137. Győrladamér keleti bekötőút 138. Kunszigeti déli bekötőút 139. Kunsziget –Győr-Pinnyéd - Győr 140. Abda – Győrzámoly
4 4 4 4 4
4 4 6 6 4
3,8 0,9 2,4 9,6 5,9
3,8 296 0,9 58 2,4 192 5,9 582 5,2 506
141. Abdai északkeleti bekötőút 142. Abda – Győr-gyirmóti átkötőút 143. Ikrény – Győr-Gyirmót 144. Ikrény – Győr-Nádorváros 145. Abda – Győr-újvárosi lassú út
4 4,7 4,7 4 4
4 4 4 6 6
2,2 4,3 5,4 6,6 4,2
1,4 84 4,3 329 5,1 1394 6,3 1169 2,8 296
146. Győr-Pinnyéd –győrújfalui átkötőút 147. Győrzámoly – Vámosszabadi 148. Győrzámolyi keleti átkötőút 149. Győrújfalui nyugati átkötőút
4 4 4 4
6 4 6 6
2,4 5,0 0,7 0,5
1,8 463 4,2 265 0,2 41 0,5 38
D
E
123 110 325 379 134
14
A
B 4
4,1
3,8
255
151. Győrújfalu – Győr-bácsai átkötőút 152. Vámosszabadi – Vámosszabadi-Szúnyogháza lassú út 153. Nagybajcs – Vámosszabadi-szúnyogházi átkötőút 154a. Vámosszabadi-Alsóvámos – nagybajcsi északi út változat 154b. Vámosszabadi-Alsóvámos – nagybajcsi gépműhelyi út változat 155. Vámosszabadi-Zsandárhíd – kisbajcsi átkötőút
4 4 4 4 4 4
6 6 4 6 6 4
3,2 2,1 2,1 3,3 2,7 1,7
3,1 2,1 2,0 2,6 1,1 1,3
261 176 127 258 128 99
156. Nagybajcs – Kisbajcs-Szőgye 157. Győr-Bácsa – kisbácsai elkerülőút 158. Kisbajcs – Győr-Szentiván 159. Győr-Bácsa – Győr-szentiváni átkötőút 160. Győr-Likócs – Győr-gönyűi kikötői lassú út
4 4 4 4 4
4 6 6 6 6
2,2 5,4 6,6 2,4 6,7
2,2 5,4 5,0 2,2 5,6
135 458 774 175 446
161. Győr – Győr-Szentiván 162. Győr-Szentiván – Győr-gönyűi kikötő (Újmajori út) 163. Véneki nyugati elkerülőút (Mosoni dunai zsilipes híd esetén) 164. Győr-szentiváni keleti bekötőút 165. Győr-Szentiván – Nagyszentjános (részben „zöld” út)
4 4 4 4 4
7 6,8 6 4,4 6 2,0 7 1,5 4 10,8
5,1 3,1 2,0 1,2 3,7
747 249 159 176 415
166. Győr-Szentiván –Bőnyi Szőlőhegy 4 167. Győr-szentiváni déli bekötőút 4 168. Győr – M1 szentiváni csomóponti bekötőút („Banai út”) 4 169. Nagyszentjános-Kisszentjános – Bőnyi Szőlőhegy – Banai úti átkőtőút4 170. Bőnyi Szőlőhegy – bőnyi átkötőút 4
4 6 7 4 4
5,2 4,6 5,8 6,2 1,0
5,1 2,0 0,1 6,0 1,0
316 268 193 411 65
171. Gönyű – o.határ –KlíÞska Nemá (Kolozsnéma) komppal a Dunán 172. Nagyszentjános – megyehatár – Ács 173. törölve 174. Péri északnyugati bekötőút 175. Töltéstavi északi bekötőút
6 4
0,1 2,2
0,1 2,2
42 143
4,7 6 4,7 4
3,3 3,1
3,3 3,1
249 191
176. Töltéstava-táplánypusztai lassú út 177. Töltéstava-táplánypusztai nyugati bekötőút 178. Töltéstava – Győr-Sashegy – győri lassú út 179. Győr-Nádorváros – Győri keleti iparterületi átkötőút 180. Győr-Szabadhegy – Győr-Ménfőcsanak
4,7 6 4,7 4 4,7 6 4 7 4,7 6
1,7 0,5 5,7 1,3 4,4
1,7 0,5 5,7 1,3 3,7
136 34 538 584 323
181. Győr-Kismegyer – Győr-ménfőcsanaki átkötőút 182. Győr-Nádorváros – Győr-Gyirmót (részben „zöld” út) 183. Harka – országhatár – Neckenmarkt (Sopronnyék) 184a. Harka – országhatár –Deutschkreutz (Sopronkeresztúr) 184b. Harka elkerülőút – országhatár –Deutschkreutz (Sopronkeresztúr) 185. Kópháza – országhatár – Deutschkreutz (Sopronkeresztúr)
4,7 4,7 5 5,2 5,2 5,2
6 6 6 6 6 6
2,7 3,3 1,7 1,5 1,9 2,0
2,4 3,3 1,6 1,0 1,9 1,5
196 463 185 100 148 189
186. Kópháza – harkai déli átkötőút 187. Kópháza – Nagycenk 188. Kópházi keleti elkerülőút
5 5,2 5,2
4 4 4
0,6 6,3 1,2
0,6 3,9 0,9
36 354 119
150. Győrújfalu – Vámosszabadi
4
4 4
C
D
E
15
A számoszlopok betűjeleinek jelentése: A = a térképlap(ok) száma B = az útszakasz burkolatszélessége külterületen (m) C = megyénkbeni szakaszhossz (km) D = megyénkbeni új építésű szakasz hossza (km) E = megyénkbeni szakasz becsült építési összköltsége (millió Ft) A
B
C
D
E
189. Sopron-Balf – Nagycenk 190. Nagycenk – országhatár – Deutschkreutz (Sopronkeresztúr)
5,2 5
4 6
3,9 1,8
3,9 1,8
234 138
191. Nagycenk – fertőbozi átkötőút 192. Nagycenk – Pereszteg 193. Nagycenk-Kiscenki délkeleti bekötőút 194. Pereszteg – országhatár – Nikitsch (Füles) 195. Sopronkövesd – országhatár – Nikitsch (Füles)
5 5 5 5 5
6 6 6 4 6
0,9 0,9 2,5 1,4 0,5 0,5 3,3 3,3 3,2 3,2
90 160 58 198 225
196. Sopronkövesd – Sopronhorpács 197. Völcseji északi bekötőút 198. Und-sopronkövesdi átkötőút 199. Und – országhatár – Kroatisch Geresdorf (Gyirót) 200. Zsira – országhatár – Nikitsch (Füles)
5 5 5 5 5
4 4 4 4 6
6,7 6,2 3,4 2,8 1,8 1,8 2,9 2,9 2,8 0,6
380 199 112 186 188
201. Sopronhorpács-Lédec – Zsira 202. Zsira – országhatár – Lutzmannsburg (Locsmánd) 203. Zsira – Répcevis 204. Répcevisi elkerülő – országhatár – Lutzmannsburg (Locsmánd) 205. Répcevis – gyalókai átkötőút
5 5 5 5 5
6 6 4 6 4
6,2 0,9 2,4 1,9 1,0
5,0 1,2 1,8 1,0
430 20 158 135 60
206. Répcevis – megyehatár – Csepreg 207. Szakony – megyehatár – Peresznye 208. Szakony – megyehatár – Csepreg 209. Szakony – megyehatár – Tormásliget 210. Gyalóka – Egyházasfalu
5 5 5 5 5
6 4 6 4 4
3,1 3,1 1,0 1,8 5,7
3,1 239 2,7 259 0,7 92 1,5 111 5,7 349
211. Völcseji déli bekötőút 212. Egyházasfalu – megyehatár – Tormásliget 213. Egyházasfalu – megyehatár – iklanberényi átkötőút 214. Újkér-Makkoshetye – megyehatár – déli bekötőút 215. Iván – megyehatár –sajtoskáli átkötőút
5 5 5 5 5
4 6 4 4 4
2,4 1,6 0,2 0,3 1,1
2,4 144 1,6 120 0,2 12 0,3 20 1,1 69
216. Iván – megyehatár –nemesládonyi átkötőút 217. Iván – Csér 218. Csér – megyehatár – nemesládonyi átkötőút 219. Csér – megyehatár –Nagygeresd 220. Cséri keleti bekötőút
5 5 5 5 5
4 4 4 4 6
2,1 3,3 1,5 0,7 1,0
2,1 130 3,3 204 1,5 90 0,7 44 1,0 86
221. Iváni délkeleti bekötőút 222. Újkéri déli bekötőút 223. Újkér – Nemeskér
5 5 5
6 6 6
1,6 2,1 2,5
1,4 1,4 1,8
122 140 148
16
A
B
C
D
E
224. Újkér – Pusztacsalád 225. Pusztacsaládi keleti bekötőút
5 5
6 4
5,3 4,7
3,9 4,3
362 289
226. Pusztacsalád – dénesfai átkötőút (részben „zöld” út) 227. Nemeskéri keleti bekötőút (részben „zöld” út) 228. Nemeskéri északi bekötőút 229. Lövői déli bekötőút 230. Lövő – Csapod (részben „zöld” út)
5 5 5 5 5
4 4 6 6 4
9,2 4,5 1,1 0,8 9,0
8,2 3,1 0,6 8,7
505 252 81 16 550
231. Lövő – Nagylózs 232. Sopronkövesd – Ebergőc 233. Nagylózsi déli bekötőút 234. Peresztegi déli bekötőút 235. Pereszteg – Hidegség
5 5 5 5 5
4 4 4 6 4
5,6 5,5 2,0 2,4 2,6
3,5 4,9 1,4 1,7 2,6
250 306 116 157 160
236. Pereszteg – Hegykő 237. Pinnyei északkeleti bekötőút 238. Pinnye – Ebergőc 239. Nagylózsi északkeleti bekötőút 240. Röjtökmuzsaji nyugati elkerülőút
5 5 5 5 5
4 6 4 6 6
4,1 1,4 4,3 5,5 1,3
3,7 1,4 3,6 4,9 1,3
280 107 325 437 171
241. Röjtökmuzsaj – Ebergőc 242. Röjtökmuzsaji bekötőút 243. Fertőszentmiklós – Fertőd – sarródi elkerülőút 244. Fertőszéplak-röjtökmuzsaji átkötőút 245. Fertőszentmiklósi nyugati bekötőút
5 5 5 5 5
6 6 7 4 6
1,9 1,8 3,0 1,4 10,7 10,7 1,1 1,1 3,6 3,6
120 254 1668 66 350
246. Fertőszentmiklósi délnyugati elkerülőút 247. Fertőszéplak – fertőszentmiklósi átkötőút 248. Fertődi északi tehermentesítő út 249. Sarródi délnyugati bekötőút 250. Sarródi keleti bekötőút
5 5 5 5 5
6 6 7 6 6
1,2 2,4 3,5 0,9 1,2
1,2 2,0 3,2 0,8 0,9
125 177 399 67 93
251. Fertődi keleti tehermentesítő út 252. Fertőd – Agyagosszergény 253. Fertőendréd – Agyagosszergény 254, Agyagosszergényi északkeleti bekötőút 255. Agyagosszergény – Kapuvár
5 5 5 6,5 6,5
7 6 4 6 6
2,1 3,9 2,4 6,4 5,3
1,3 3,1 2,0 3,7 5,3
202 416 145 373 561
256. Vitnyéd – agyagosszergényi átkötőút 257. Vitnyédi keleti elkerülőút 258. Kapuvári nyugati elkerülőút 259. Kapuvári északi elkerülőút 260. Kapuvár – Kapuvár-Öntésmajor
6 6 6 6 6
4 6 6 6 6
1,6 1,3 2,2 2,2 1,9 1,9 1,7 1,7 3,0 2,7
124 312 175 149 226
261. Kapuvári északkeleti elkerülőút 262a. Kapuvár – veszkényi északi út (alternatíva) 262b. Kapuvár – veszkényi középső út (alternatíva) 263. Kapuvári délkeleti elkerülőút
6 6 6 6
6 6 6 7
2,1 4,2 4,3 2,3
168 248 272 342
2,1 3,3 3,3 2,3
17
A számoszlopok betűjeleinek jelentése: A = a térképlap(ok) száma B = az útszakasz burkolatszélessége külterületen (m) C = megyénkbeni szakaszhossz (km) D = megyénkbeni új építésű szakasz hossza (km) E = megyénkbeni szakasz becsült építési összköltsége (millió Ft) A 264. Baboti északi bekötőút 265. Babot - veszkényi északi út
6 6
B
6 6
1,3 1,0 2,1 2,1
C
D
90 160
266. Veszkény – szárföldi északi út 267. Veszkényi déli bekötőút 268. Babóti nyugati bekötőút 269. Kapuvár – Hövej 270. Vitnyéd-csermajori bekötőút
6 6 6 6 6
6 7 6 6 4
2,3 1,9 2,2 4,7 1,5
2,3 1,9 1,5 3,5 1,2
236 379 178 480 89
271. Hövej – Csapod 272. Höveji délkeleti bekötőút 273. Himod – Csapod 274. Himod –iváni átkötőút 275. Répceszemerei északi bekötőút
6,5 6 6,5 6 6,5
4 4 4 6 4
6,6 3,2 4,3 3,2 3,9
6,6 2,9 3,4 3,0 3,7
398 244 249 252 243
276. Csáfordjánosfai északi átkötőút 6 6 277. Csáfordjánosfa – megyehatár –Vámoscsalád 6,5 4 278. törölve 279. Répceszemere – megyehatár –Répcelak 6 6 280. Répcelaki északi bekötőút Győr-Moson-Sopron megyei szakasza 6 6
0,2 0,8
0,8
8 19
0,4 0,4
0,3 0,4
31 36
281. Csánigi északi bekötőút Győr-Moson-Sopron megyei szakasza 282. Dénesfai délkeleti bekötőút Győr-Moson-Sopron megyei szakasza 283. Dénesfa – beledi átkötőút 284. Beled – répcelaki lassú út 285. Rábakecöli nyugati bekötőút
6 6 6 6 6
6 6 4 6 6
0,6 0,3 3,2 5,4 3,4
0,6 0,3 3,2 4,4 3,4
67 37 222 579 318
286. Rábakecöl – megyehatár –Nick 287. Répcelak – régi vasúti híd – Csönge út Győr-M.-S. megyei szak. 288. Rábakecöl – megyehatár –Pápoc 289. Rábakecöli déli átkötőút 290. Rábakecöl – vági átkötőút
6 6 6 6 6
4 4 6 4 4
3,7 0,6 2,1 0,9 5,5
3,7 0,6 1,7 0,9 5,2
236 292 461 58 332
291. Edvei déli bekötőút 292. Edve - rábakecöli átkötőút 293. Vásárosfalui nyugati bekötőút 294. Beled – Beled-Vica 295. Beledi keleti bekötőút
6 6 6 6 6
4 4 4 6 6
1,4 0,9 1,4 1,5 1,6
0,9 0,9 1,0 1,3
80 54 101 55 117
296. Beled-vági átkötőút 297. Beled –Mihályi („Pacati” út) 298. Kisfaludi északi bekötőút
6 6 6
6 4 6
7,1 7,0 3,8 3,1 2,0 1,0
559 221 126
E
18
299. Kisfaludi keleti bekötőút 300. Babót – Magyarkeresztúr
A
6 6
B
C
D
E
4 4
3,6 8,7
3,4 8,0
301. Potyondi nyugati bekötőút 302. Szárföldi déli bekötőút 303. Szárföld – Rábatamási 304. Szárrföldi északi átkötőút 305. Rábatamási északi bekötőút
6 6 6 6,3 6,3
4 4 6 6 4
3,1 4,0 3,4 0,7 7,2
3,1 3,8 2,9 0,7 6,4
130 228 252 60 427
306. Rábatamási keleti bekötőút 307. Farád – Csorna-Földsziget 308. Jobaháza – Csorna-déli átkötőút 309. Rábatamási – jobaházi átkötőút 310. Jobaházi déli bekötőút
6 6,3 6 6 6
6 4 6 6 6
2,1 8,1 3,6 0,6 2,2
1,5 6,1 3,6 0,6 1,8
150 379 282 48 159
311. Potyondi északi tehermentesítő út 312. Magyarkeresztúr – Páli 313. Páli – Zsebeháza 314. Zsebeháza – Szilsárkány 315. Szil – vági átkötőút
6 6 6 6 6
6 4 4 4 6
1,6 4,8 2,2 5,2 1,2
1,6 4,6 2,2 5,0 1,2
127 296 138 327 91
316. Vági délnyugati bekötőút Győr-Moson-Sopron megyei szakasza 317. Vág – Rábasebes 318. Szil – Rábasebes 319. Rábasebes – megyehatár –Kemenesszentpéter 320. törölve
6 6 6 6
4 6 4 6
0,8 2,4 4,4 0,6
0,8 2,0 4,2 0,3
52 167 265 406
321. Rábasebesi keleti bekötőút 322. törölve 323. Rábaszentandrási délnyugati bekötőút 324. Rábaszentandrási déli bekötőút 325. Szany – Árpás
6
4
6,4 5,4
329
6 6 6
6 4 6
1,5 1,6 9,6
1,5 1,6 6,5
120 96 657
326. Rábaszentandrási északi bekötőút 327. Sobor – Árpás 328. Szany – Rábacsanak 329. Egyed – szanyi átkötőút 330. Szili keleti bekötőút
6 6 6 6 6
4 4 4 4 6
3,0 4,8 6,1 3,7 4,4
2,9 3,9 6,1 3,7 3,1
184 290 380 225 310
331- Szilsárkány –szanyi lassú út 332. Szilsárkányi keleti bekötőút 333. Rábacsanak – Pásztori 334. Rábacsanak – Rábapordány 335. Egyedi északi bekötőút
6 6 6 6 6
4 4 4 4 6
5,5 2,1 3,2 3,8 0,9
5,5 2,1 3,2 3,7 0,7
358 126 195 235 64
336. Egyed – Bodonhely 337. Árpás – bodonhelyi átkötőút 338. Pásztori déli elkerülőút 339. Pásztori – Csorna-dél
6 6 6 6
4 4 6 4
7,0 4,1 1,0 4,8
7,0 4,1 1,0 4,6
429 249 85 319
222 526
19
A számoszlopok betűjeleinek jelentése: A = a térképlap(ok) száma B = az útszakasz burkolatszélessége külterületen (m) C = megyénkbeni szakaszhossz (km) D = megyénkbeni új építésű szakasz hossza (km) E = megyénkbeni szakasz becsült építési összköltsége (millió Ft) A 340. Szilsárkányi északkeleti bekötőút
6
B 6
1,9
1,9
341. Pásztori – Dőr 342. Dőri nyugati elkerülőút 343. Csorna dél – Dőr 344. Csornai délnyugati elkerülőút 345. Csorna – Csorna-földszigeti átkötőút
6 6 6 6 6,3
4 6 6 6 4
4,2 1,2 4,1 2,3 8,0
4,0 1,2 3,6 2,2 7,3
257 96 316 200 499
346. Csorna – Csorna-csatárimajori lassú út 347. Csornai keleti átkötőút 348. Csorna – kónyi lassú út 349. Dőri északkeleti bekötőút 350. Dőr – bágyogszováti átkötőút
6,3 6 6 6 6
4 6 6 4 4
2,8 2,8 1,0 0,6 5,8 5,8 3,3 2,4 3,6 3,6
168 73 464 173 227
351. Kóny – Rábacsécsény 352. Bágyogszovát – Kóny „zöld” út 353. Bágyogszováti keleti átkötőút 354. Bágyogszovát – rábacsécsényi átkötőút 355. Bodonhely – Rábacsécsény
6 6 6 6 6
6 6 4 4 4
6,5 5,4 0,9 3,1 2,5
5,5 5,4 0,9 3,1 2,5
463 417 69 206 152
356. Rábacsécsény – Mérges 357. Rábacsécsényi északi átkötőút 358. Kóny – enesei déli út 359. Mérgesi északkeleti elkerülőút 360. Mérges – Rábapatona
6 6 6,3 6,7 6,7
6 4 6 4 6
1,9 1,8 1,5 2,0 4,2
1,9 1,5 1,5 2,0 3,9
148 90 120 130 311
361. Mérgesi déli bekötőút 362. Rábaszentmihály – Koroncó 363. Kisbaboti keleti bekötőút 364. Rábaszentmiklósi délkeleti bekötőút 365. Mórichidai északi bekötőút
6,7 6,7 6,7 6,7 6
4 4 6 4 6
1,6 7,5 3,2 4,5 1,1
1,4 7,4 2,9 4,1 1,1
99 460 235 274 95
C
D
E
145
366. Mórichida – Tét-Lesvár 367. Mórichida – Csikvánd 368. Mórichida – megyehatár –malomsoki átkötőút 369. Sobor – Csikvánd út Győr-M.-S. megyei szakasza 370. Csikvándi délkeleti bekötőút
6,7 6,7 6 6 6,7
6 4 4 4 4
5,6 5,7 1,8 3,1 4,2
5,2 4,1 1,1 3,0 4,2
306 340 66 979 264
371. Gyarmat – megyehatár – vaszari lassú út 372. Tét-szentkúti északnyugati bekötőút 373. Tét –Tét-szentkúti lassú út 374. Téti északi átkötőút
7,6 7,6 7 7
4 4 6 6
3,2 3,2 3,8 3,8 1,3 1,3 2,8 2,3
211 238 104 225
20
375. Tét – koroncói átkötőút („Ürgehegyi út”)
A
7
B
C
D
4
5,6
5,6
376. Tét – győrszemerei lassú út 377. Győrszemere – Koroncó-Haraszt – Koroncó 378. Koroncói nyugati átkötőút 379. Győrszemere-Nagyszentpál – Koroncó 380. Győrszemere-nagyszentpáli keleti bekötőút
7 7 7 7 7
6 6 6 4 6
1,7 5,6 1,5 4,2 1,1
1,7 1,9 3,4 0,5
153 227 60 244 68
381. Koroncó – Rábapatona 382. Rábapatona – Ikrény 383. Koroncó –Győr-Gyirmót 384. Győr-gyirmóti déli elkerülőút 385. Győr-gyirmóti déli bekötőút
7 7 7 7 7
6 6 6 6 6
5,0 3,4 7,2 2,1 2,6
3,0 3,8 2,1 2,4
150 243 371 326 193
386. Győrszemere – Győr-ménfőcsanaki lassú út 387. Győr-gyirmóti keleti bekötőút 388. Győr-ménfőcsanaki északnyugati bekötőút 389. Győr-ménfőcsanaki délnyugati bekötőút 390. Győr-ménfőcsanaki északi bekötőút (Győri út)
7 7 7 7 7
6 6 7 7 7
0,9 0,5 0,8 0,6 1,0 0,7 1,1 1,9 -
72 64 121 44 -
391. Győr-Ménfőcsanak – Győrújbaráthegy 392. Győrújbaráthegyi déli bekötőút 393. Győrszemere – Győrújbarát 394. Győrszemere – Győrszemere-Szőlőhegy 395. Győrszemere-Szőlőhegy – tényői átkötőút
7 7 7 7 7
6 6 6 6 6
2,6 2,0 2,5 2,0 1,7
0,4 2,0 2,5 0,2 1,5
110 155 188 106 136
396. Győrszemere – Felpéc 397. Győrszemere – Gyömöre 398. Gyömöre – Felpéc 399. Felpéci déli bekötőút 400. Tét – Szerecseny
7 7 7 7 7
6 6 4 6 6
4,3 5,1 4,1 1,9 6,0
2,9 5,1 3,4 0,8 4,2
341 387 269 119 403
401. Szerecseny – tétszentkúti átkötőút 402. Gyömöre – Gyarmat 403. Gyarmati déli bekötőút 404. Szerecseny – megyehatár – lovászpatonai átkötőút 405. Szerecseny – kajárpéci átkötőút
7 7 7 7 7
4 4 6 4 6
2,0 5,8 3,5 2,3 1,5
2,0 5,6 3,5 1,2 1,5
120 353 281 117 138
406. Gyömöre – kajárpéci átkötőút („Posta-út”) 407. Kajárpéc-kajári nyugati bekötőút 408. Kajárpéc –megyehatár –Nagydém 409. Sokorópátka –megyehatár –Lovászpatona ( részben „zöld” út) 410. Kajárpéc – Sokorópátka
7 7 7,8 7,8 7
4 4 6 6 4
2,0 2,0 2,1 0,9 3,3 0,4 4,1 4,1 4,1 2,8
128 157 123 341 268
411. Kajárpéc – Tényő („Csöndér-út”) 412. Felpéc – Tényő 413. Tényő – Écs 414. Nyúl – tényői átkötőút 415. Tényő – sokorópátkai keleti út
7 7 7 7 7
4 7 7 6 4
4,4 3,8 6,8 3,2 6,7
329 567 862 281 455
4,2 3,7 5,4 2,9 4,6
E
336
21
A számoszlopok betűjeleinek jelentése: A = a térképlap(ok) száma B = az útszakasz burkolatszélessége külterületen (m) C = megyénkbeni szakaszhossz (km) D = megyénkbeni új építésű szakasz hossza (km) E = megyénkbeni szakasz becsült építési összköltsége (millió Ft) A
B
C
D
E
416. Tényő – ravazdi átkötőút (részben „zöld” út) 417. Sokorópátkai kőhegyi átkötőút (részben „zöld” út) 418. Sokorópátka – Ravazd 419a. Sokorópátka – romándi É-i átkötőút Gy.-M.-S. megyei szakasza 419b. Sokorópátka – romándi déli átkötőút Gy.-M.-S. megyei szakasza 420. Ravazd – megyehatár – gici átkötőút
7 7 7,8 7,8 7,8 7,8
4 6 6 4 4 4
5,9 1,1 6,5 3,7 2,7 1,0
4,4 1,1 3,9 3,7 2,7 1,0
378 83 536 331 263 60
421. Bakonypéterd – Románd 422. Bakonypéterd – veszprémvarsányi lassú út 423. Bakonypéterd – Lázi 424. Veszprémvarsány – lázi átkötőút 425. Lázi – Sikátor
7,8 7,8 7,8 7,8 7,8
6 4 4 6 4
2,4 1,7 1,7 3,0 2,6 1,4 1,4 2,6 2,4
120 136 165 130 154
426. Lázi – megyehatár –Réde 427. Sikátor – bakonybánki út Gy.-M.-S. megyei szakasza 428. Lázi –Tápszentmiklós 429. Lázi – Győrasszonyfa 430. Bakonypéterd - Győrasszonyfa
7,8 7,8 7,8 7,8 7,8
4 6 4 6 4
6,4 5,4 4,0 3,6 2,6 2,2 3,7 3,0 2,7 2,6
348 290 134 262 173
431. Győrasszonyfa – Tápszentmiklós 432. Tarjánpusztai déli bekötőút 433. Ravazd – bakonypéterdi lassú út 434. Tarjánpuszta – Nyalka 435. Győrasszonyfa – nyalkai átkötőút
7,8 7 7,8 7 7
4 6 4 4 4
3,0 3,0 0,5 0,1 4,8 4,8 4,0 3,6 1,5 1,5
186 93 360 219 90
436. Táp – tarjánpusztai átkötőút 437. Pannonhalma – táp átkötőút 438. Pannonhalma – tarjánpusztai átkötőút 439. Pannonhalna – pázmándfalui átkötőút ( „régi” út) 440. Pannonhalma – győrsági átkötőút
7 7 7 7 7
4 6 6 6 4
1,3 0,6 1,5 2,4 2,8
1,3 0,6 1,5 2,1 2,2
84 54 120 368 173
441. Győrság - pázmándfalui átkötőút 442. Écs- Győrsági átkötőút 443. Écsi északkeleti bekötőút 444. Győrsági északnyugati bekötőút 445a. Nyúl – töltéstavi déli út (alternatíva) 445b. Nyúl – töltéstavi északi út (alternatíva)
7 7 7 7 7 7
4 6 7 4 6 6
3,0 1,1 1,3 3,3 4,1 4,1
2,3 1,1 1,3 3,3 3,3 3,1
178 88 150 235 316 342
446. Nyúli délnyugati tehermentesítő út 447. Nyúl – Nyúlhegy 448. Nyúl – győrújbaráti tehermentesítő út 449. Győr-ménfőcsanaki északkeleti elkerülőút
7 7 7 7
6 6 7 6
2,7 1,7 6,1 1,9
1,8 6,1 1,9
200 24 736 171
22
450. Nyúl – győri lassú út
A
7
B
C
5,4
5,4
352
451. Győrújbarát – töltéstavi átkötőút 452. Töltéstava – péri tavak – Pér 453. Töltéstava – péri lassú út 454a. Győrság - sághalomaljai bekötőút (alternatíva) 454b. Győrság – sághalomaljai elkerülőút (alternatíva) 455. Pér – Mezőörs-Mindszentpuszta
7 7 7 7 7 7
4 6 6 6 6 6
2,8 5,1 2,2 0,4 0,9 4,3
2,8 4,3 2,2 0,4 0,9 3,1
234 384 176 32 72 331
456. Pázmándfalu – Pér 457. Pázmándfalu – Mezőörs-Mindszentpuszta 458. Mezőörs – Mindszentpuszta átkötőút 459. Táp – megyehatár –Bársonyos 460. Mezőörs – tápi átkötőút
7 7 7 7 7
7 4 6 4 4
5,5 4,0 1,2 4,8 4,5
4,5 4,0 1,2 4,4 4,2
600 253 96 304 273
461. Tápszentmiklós – megyehatár –Bársonyos 462. Mezőörs– megyehatár –kerékteleki lassú út 463. Mezőörs – Rétalap 464. Mezőörs – bőnyi átkötőút 465. Pér – banai út (-M1 csomópont)
7 7 7 7 7
4 6 6 4 7
4,8 3,5 2,1 2,1 4,5 4,6 4,5 7,7 7,4
303 172 225 278 942
466. Bőny – péri átkötőút 467. Rétalap – péri átkötőút 468. Rétalap –megyehatár –Tárkány 469. Rétalap –megyehatár – Bábolna 470. Kisbaboti nyugati átkötőút
7 7 7 7 6
4 4 4 6 6
4,4 1,3 0,7 2,3 0,5
2,7 1,3 0,7 2,3 0,5
168 78 42 177 39
471. Levél – pozsonyi úti átkötőút 472. Babot – szárföldi átkötőút 473. Győri délnyugati elkerülőút 474. Petőházi délkeleti bekötőút 475. Petőháza – Fertőendréd
1 6 4,7 5 5
6 6 7 6 6
4,2 2,1 3,8 0,8 1,1
4,1 1,8 3,8 0,3 0,5
633 171 1936 30 70
476. Höveji keleti bekötőút 477. Potyondi délkeleti bekötőút 478. Rábapordányi nyugati átkötőút 479. Győr-ménfőcsanaki déli bekötőút 480. Győrújbaráti fehérkereszti bekötőút
6 6 6 7 7
6 6 4 6 6
0,5 0,6 0,4 1,6 0,4
0,5 0,6 0,4
74 48 40
481. Töltéstavi 81. úti különszintű útátvezetés 482. Tápszentmiklós – sikátori átkötőút 483. Sikátori déli bekötőút 484. Veszprémvarsány –megyehatár –Réde 485. Veszprémvarsányi déli bekötőút 486. Veszprémvarsány – bakonygyiróti északi út 487. Veszprémvarsány – Bakonyszentlászló 488. Veszprémvarsány – bakonygyiróti szőlőhegyi út 489. Bakonyszentlászló – megyehatár –bakonyszentkirályi lassú út 490. Bakonyszentlászlói keleti bekötőút
4,7 7,8 7.8 7,8 7,8 7,8 7,8 7,8 8 8
6 6 4 6 6 6 6 6 4 4
0,4 0,7 2,0 3,7 1,5 2,2 3,5 1,2 3,0 5,8
0,4 0,7 3,7 0,1 1,8 3,2 1,2 3,0 5,1
114 56 330 28 135 305 113 216 424
4
D
E
23
A
B
C
D
E
491. Sokorópátka – megyehatár –Nagydém 492. Bakonygyirót – megyehatár –Bakonytamási 493. Bakonyszentlászló – megyehatár –Gic 494. Bakonyszentlászló – megyehatár –Pápateszér 495. Fenyőfő – megyehatár –Bakonytamási
7,8 7,8 7,8 8 8
4 4 4 6 4
1,4 1,7 1,8 3,2 1,9
1,4 1,5 1,3 2,7 1,9
90 111 113 227 117
496. Fenyőfő – megyehatár –Pápateszér 497. Fenyőfő – megyehatár –Bakonykoppány 498. Bakonyszentlászló – megyehatár –Porva 499. Bakonygyiróti déli bekötőút 500. Bakonyszentlászló-vinyei keleti bekötőút
8 8 8 7,8 8
6 6 6 4 4
1,5 3,4 7,6 1,8 3,4
1,5 3,4 7,0 1,2 3,4
113 262 561 102 256
501. Bakonyszentlászló – fenyőfői átkötőút 502. Fenyőfő – megyehatár –Porva (részben „zöld” út) 503. Bakonybél – porvai út Gy.-M.-S. megyei szakasza 504. Fertőrákosi vízitelepi út 505. Fertőrákos – országhatár – Mörbisch (Fertőmeggyes)
8 8 8 2 2
6 4 4 5 6
0,7 4,2 2,0 2,8 1,9
0,7 4,2 0,7 0,3
53 265 61 104
506. Mosonszentmiklósi északnyugati bekötőút 507. Győrasszonyfai átkötőút 508. Ágfalva – országhatár – Loipersbach (Lépesfalva) 509. Gönyűi régi tengely-út 510. Gönyű – Győrszentiván
3 7,8 2 4 4
6 6 6 6 4
2,2 0,5 2,1 3,8 4,4
2,2 0,5 2,0 0,4 4,4
180 40 150 72 276
