A probléma keletkezésének és megoldásának elvei
Ismerős a helyzet? • Padlógázzal mész, üveghangon nyomod, elfáradtál és nem találod a sebességváltót. • Vég nélküli változásokba, játszmákba bonyolódtál. • Érzed, hogy tabukat kellene dönteni, de nincs bátorságod hozzá. • Csak zéró összegű játszmaként vagy képes látni a helyzetet. • A jól bevált megoldások már nem kielégítők. • Már mindent megpróbáltál és a lelkedet is eladnád, ha valaki megoldaná a problémádat. Adjunk gázt? Váltsunk? Tolassunk?
Ki vagyok én a változásban? Gyalognak tekintem-e magamat egy játékban, amelynek szabályait valóságnak nevezzük, vagy olyan játékosnak, aki tudja, hogy a szabályok csak annyiban valóságosak, hogy megteremtettük vagy elfogadtuk őket, és meg is változtathatók?
Adjunk gázt? Váltsunk? Tolassunk?
Próbáld meg összekötni 4 vagy kevesebb vonallal a 9 pontot úgy, hogy nem emeled fel a ceruzát a papírról.
Első/Másodfokú változások •
Elsőfokú változás az a helyzet, amelyben a változás látszólag szélsőséges, azonban tágabb kontextusban mégsem változik semmi. Másképp: az adott rendszeren belül jön létre a változás, ami sokszor nem elégséges. Rémálomból menekülés, futás, elbújás.
•
Másodfokú változás, amely kívülről nézve a rendszer egészét meghatározó premisszákat változtatja meg. Az adott rendszerből nézve gyakran logikátlan, váratlan. Rémálomból felébredés. Adjunk gázt?
Váltsunk? Tolassunk?
A problémaképződés Nehézség: egy nemkívánatos helyzet, amely megoldható valamilyen, a józan ésszel összeegyeztethető cselekvés révén (általában elsőfokú változással), és nem tételez fel speciális problémamegoldó készségeket. Vagy olyan nemkívánatos, de többnyire teljesen átlagos élethelyzet, amelynek nincs ismert megoldása, és – legalábbis egyelőre – egyszerűen együtt kell élni vele. Probléma: zsákutca, holtpont, görcs, amely a nehézségek helytelen kezeléséből áll elő, s e miatt marad fenn. Adjunk gázt? Váltsunk? Tolassunk?
„Először felverjük a port, aztán azt mondjuk, hogy nem lehet látni” (Berkeley) A megoldási kísérletek sokszor önmaguk alkotják a problémát.
Hitünk, hogy van egy átfogó, végső megoldás. Ahogy a dolgoknak lenniük kell…
Ugyanabból még több Utópia szindróma
Paradoxonok
Légy spontán! „de csak, ha ő igazán akarja, ha mondanom kell neki, az egész semmit sem ér”
A helytelen problémakezelés fajtái A. A megoldást úgy próbálják elérni, hogy tagadják a probléma probléma voltát: a cselekvés szükséges, de nem cselekszenek. B. Olyan nehézséget próbálnak megváltoztatni, amelyik vagy gyakorlatilag megváltozhatatlan, vagy nem létezik: vagyis cselekszenek, amikor nem kellene cselekedni. C. Elsőfokú változást alkalmaznak olyan helyzetben, amelyik csak a következő, magasabb szintről változtatható meg, vagy épp ellenkezőleg... Azaz: rossz szinten cselekszenek. Adjunk gázt? Váltsunk? Tolassunk?
Tagadás „Szörnyű egyszerűsítések”: A tagadásnak és a támadásnak ez a keveréke abból származik, hogy a valaki durván leegyszerűsíti a rendszerekben és általában a modern, összetett, egymásra utalt és gyorsan változó világban zajló interakciók bonyolultságát. A látszatot meg kell őrizni! A problémák letagadásának első és legfontosabb oka az a szükséglet, hogy elfogadható társadalmi külszínt tartsanak fenn! “Játszanak. Megjátsszák azt, hogy nem játszanak. Ha jelét adom, hogy tudom, Adjunk gázt? hogy játszanak, megszegem a szabályokat, és büntetést kapok. El kell játszanom a játékukat, hogy nem tudom, hogy tudom, Váltsunk? hogy játszunk.” R.D.Laing
Tolassunk?
Az utópiaszindróma „Mialatt az elérhetetlent űzzük, lehetetlenné tesszük a megvalósíthatót.” Robert Ardrey „Jobb reménykedve utazni, mint megérkezni” japán közmondás „Inkább tűrni a jelen gonoszt, mint ismeretlenek felé sietni” Hamlet „Az életben két tragédia van. Az egyik, hogy nem érjük el szívünk vágyát. A másik, hogy elérjük.” B.Shaw
Morus Tamás Utópia (Jóhely - Sehol-hely) 1516 „Létezik a végső és átfogó megoldás.” Elérhetetlen célkitűzés következménye: 1. önmagam hibáztatása, alkalmatlan vagyok, depresszió, öngyilkosság, 2. átadom magam a halogatás ártalmatlan, majdnem játékos formájának. 3. másokat okolok a kudarcért. Váltsunk? Tolassunk?
Az utópiaszindróma Az utópiaszindróma minden változatában közös, hogy azokat a premisszákat, amelyeken a szindróma alapul, valóságosabbnak tekintik, mint a valóságot. Azaz megpróbálják a premisszák mentén elrendezni a világot és ha kudarcot vallanak, nem a premisszákat vizsgálják, hanem másokat hibáztatnak. Az az elképzelés, hogy a premisszák hibásak lehetnek, elviselhetetlen. A probléma az a premissza, hogy a dolgoknak egy bizonyos módon kellene lenniük, s változtatni ezen kell, nem a dolgok valódi állásán. Vagyis a a változás helytelen kezelésével van dolgunk: első fokú változással kísérleteznek ott, ahol csak a másodfokú változás hozhat megoldást. Váltsunk? Tolassunk?
Paradoxonok „Minden krétai hazudik.” Krétai Epimenidész, i.e. 6. sz. Nem szívesen lennék egy olyan klub tagja, amelyikbe engem is felvesznek.(Groucho Marx)
Wittgenstein: a király paradoxona. Minden, országába érkező idegennek meg kell mondania jövetele valódi célját, akik nem az igazat mondják, azokat felkasszák. „Azért jöttem, hogy a törvény értelmében felakasztassam magamat!” Milyen fajta szabályokat kell a királynak hoznia, hogy a továbbiakban elkerülje azt a kínos helyzetet, amelybe a foglya hozta? Miféle probléma ez? Légy spontán! J Probléma: az osztály és a tag kategória összekeveredik. Ez egyben kimeríthetetlen humor forrás is J Tolassunk?
A problémamegoldás Példák: Óvodai beszoktatás Tériszony Csőcselék A döntő akció mindegyik esetben a megoldáskísérletre irányul, arra, amit a nehézség leküzdésére épp alkalmaznak, s nem magára a nehézségre.
Tolassunk?
Mögöttes premisszák: „Most, hogy áttörted a fejeddel a falat, mit fogsz csinálni a szomszéd cellában?”
A már jól bevált megoldások „Mert megszoktuk”
Zéró összegű játszmák „Dögöljön meg a szomszéd tehene is!”
Szörnyű egyszerűsítések
Tabuk Amiről nem beszélhetünk, amit nem szabad átélnünk
A másodfokú változás összefoglalás a) A másodfokú változás (MV) azon operál, ami az elsőfokú változás (EV) perspektívájából megoldásnak látszik, mert a MV megvilágításában erről a megoldásról kiderül, hogy a megoldani kívánt probléma alappillére. b) Míg az EV látszólag mindig a józan észen alapul, a MV általában furcsának, váratlannak és a józan ésszel ellenkezőnek tűnik, a változás folyamatában van valami rejtélyes, paradox elem. c) Amikor MV-i technikákat alkalmazunk a megoldásra, ez azt jelenti, hogy a helyzetet az itt és mostban kezeljük. Ezek a technikák a hatásokra és nem a feltételezett okaikra vonatkoznak. A döntő kérdés nem a miért, hanem a mit. d) A MV-i technikák (végérvényesen) más keretbe helyezik a helyzetet. Tolassunk?
A másodfokú változás képlete A választás illuziója: • “a”: nem kívánatos esemény • “nem a”: “a” ellentettje, kiegészítő halmaza A másodfokú változás képlete:
Nem „a” ÉS nem „nem a”. Hogyan? Az átalakítás nemes művészete.
Tolassunk?
Kérdés: Miért? helyett Mit? Ahol a miértre nincs szükség: • Matematika • Kibernetika (fekete doboz – input/output elemzés)
Mit teszel itt és most, ami a probléma fennmaradását szolgálja? Mit lehet tenni itt és most, ami változást idéz elő?
Tolassunk?
Változások a történelemben
Árpával megtömött utolsó tehén
„Megmentése érdekében le kell rombolnunk a várost”
1334- ben Hochosterwitz
1955-1975 Vietnam
Utcák, épületek, üzletek helyettesítése forradalmi nevekkel Kínai kulturális forradalom
Problémamegoldás: „Először felverjük a port, aztán azt mondjuk, hogy nem lehet látni” (Berkeley) A megoldási kísérletek sokszor önmaguk alkotják a problémát.
Hitünk, hogy van egy átfogó, végső megoldás. Ahogy a dolgoknak lenniük kell…
Ugyanabból még több Utópia szindróma
Paradoxonok
Légy spontán! „de csak, ha ő igazán akarja, ha mondanom kell neki, az egész semmit sem ér”
„Egy olyan felelethez, amit nem lehet kimondani, nem lehet kimondani a kérdést sem.” Wittgenstein
„Tisztítsd meg a várost a csőcseléktől”
„Tisztítsd meg a várost a csőcseléktől”
„Hölgyeim és uraim, azt a parancsot kaptam, hogy tüzeljek a csőcselékre. De mivel számos becsületes, tiszteletre méltó polgárt látok itt magam előtt, arra kérem őket, hogy hagyják el a teret, hogy biztosan a csőcseléket lövessem.”
Másodfokú változás a gyakorlatban • A változás a megoldási kísérletre irányul, nem magára a nehézségre.
4. A beavatkozás:Terv
1. A probléma Probléma világos megfogalmazása
3. Cél:elérendő változás konkrét megfogalmazása
2. Megoldáskísérletek:Eddigi megoldási kísérletek vizsgálata
Másodfokú változás a gyakorlatban: Ellenállás kezelés Dzsúdó technika Nem visszalökjük, hanem vele együtt mozgunk. Ellenfél nem ezt a játszmát várja.
Alany saját nyelvén „Az igazgató úr még dühösebb lesz, ha tanulsz!”
Másodfokú változás a gyakorlatban Átalakítás
Másodfokú változás a gyakorlatban Átalakítás
Csőcselék
Polgártárs
Dadogó ügynök
Megnyerő ügynök
Kísérleti nyulak
Kitüntetett elsők
• Ezzel megváltoztatjuk az érzelmi/konceptuális keretet és máshova helyezzük át.
Másodfokú változás a gyakorlatban Megzavarás
Másodfokú változás példák Ugyanabból kevesebb A pontos célkitűzés: „Apám magától a következőket mondja nekem: Most már felnőttek vagytok, magatoknak kell magatokról gondoskodnotok, nem várhatjátok, hogy anyád és én a végtelenségig kényeztessünk benneteket.”
Másodfokú változás példák A rejtett nyilvánvalóvá tétele „Ha valaki visszadobta volna a labdát...”
