1. A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA TÁRGYA, ALAPVETİ ELVEI

Szociálpszichológia - I. évfolyam, 1. félév (2009)

1/42

1. A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA TÁRGYA, ALAPVETİ ELVEI Szociálpszichológia = társas lélektan. A pszichológia elméleti részéhez tartozik, az 1910-20-as években kezdett kialakulni. Szociálpszichológia tárgya: olyan jelenségekkel foglalkozik, melyekhez egynél több ember szükséges és a személyiségen kívül mőködik. A társas interakciókat vizsgálja és azt, hogy egy másik személy vélt vagy valós jelenléte mennyire befolyásolja az egyén viselkedését, érzéseit. Kisebb egységeket vizsgál, legkisebb egysége a pár, de elıfordulnak nagyobb vizsgálatok is. Alkalmazza a szociológia módszereit (kérdıívezés, Survay-módszer), de a lelki szintet próbálja meg feltárni. A szociálpszichológia tudományos módszerekkel vizsgálja, hogyan hatnak egymásra a társas és a kognitív folyamatok. A szociálpszichológia két legfontosabb axiómája: (E. R. Smith - D. M. Mackie 1995) 1. Az emberek maguk alkotják meg azt a valóságot, amiben élnek a valóság megkonstruálása 2. A társas befolyás mindent átható jellege más emberek minden gondolatunkra, érzésünkre és viselkedésünkre hatnak, akár jelen vannak, akár nincsenek. A szociálpszichológia tudományos rendszere: pszichológia (19. század utolsó harmada) szociológia (19. század közepe): társadalmi összefüggéseket vizsgál, és nem kíváncsi a lelki háttérre. A kutatások reprezentációjára törekszik, nagyszámú mintavétel jellemzi. kulturális antropológia: az emberi kultúrák vizsgálatával foglalkozik, leíró jellegő, a néprajzhoz hasonló, módszere a megfigyelés. A szociálpszichológia számára a kutatás alapja – a primitív népek vizsgálata – jelenti a segítséget, mert a társas interakciók gyökerét a primitív népeknél lehet felfedezni. A szociálpszichológia alapvetı elvei: Motivációs elvek: az embereket a társas kapcsolatokban három alapvetı motiváció mozgatja: - Törekvés az események kézben tartására: megpróbáljuk megérteni és megjósolni a társas világ eseményeit, az elérhetı eredmények érdekében - Kapcsolatkeresés más emberekkel: Affiliáció - a társas kapcsolat szükséglete - Az emberek önmagukat és az övéiket értékelik: összehasonlítások, kedvezı kép kialakítása, elfogultság Feldolgozási elvek: - Konzervativizmus: a fennálló nézetek lassan változnak - Hozzáférhetıség elve: a legkönnyebben hozzáférhetı információ van legnagyobb hatással ránk - Felületesség vagy alaposság elve: az emberek az információt idınként felszínesen, idınként pedig alaposan dolgozzák fel

Emberi erıforrás tanácsadó (MA) szak – Készítette: Sándor Judit


2/42

2. A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA FEJLİDÉSE, KÜLFÖLDI, HAZAI KÉPVISELİI A szociálpszichológia az 1910-20-as években kezdett kialakulni, napjainkra a legfontosabb társadalomtudománnyá vált. A pszichológia elméleti részéhez tartozik, az alkalmazott területek és az elméleti területek közül a szociálpszichológia területe a legtágabb. A szociálpszichológia elméleti forrásai Európából származnak és elsı mővelıi is európai kutatók voltak, önálló tudománnyá válása mégis az Amerikai Egyesült Államokban következett be. A társadalom megjavításához szükségesek voltak iránymutatások, módszerek, melyeket a társadalom a tudománytól várta. A probléma interdiszciplináris megközelítéső vizsgálatokat igényelt, külön se a szociológia se a pszichológia nem vállalkozhatott rá. Szükség volt tehát egy olyan tudományág kialakítására, mely a kettıs szemléletmódot egyesíteni tudta, így jött létre a szociálpszichológia. A szociálpszichológia fejlıdési szakaszai: Néplélektan: a szociálpszichológia európai hátterének egyik fontos változata. Képviselıi: M. Lazarus (1824-1903) és W. Wundt (1832-1920). A néplélektan a 18. századtól a 20. századig terjedı idıszak német szociálpszichológiai gondolkodásának megjelenítıje. Alapgondolata: az emberi társulás elsıdleges formája a kulturális és nyelvi közösség, melyben az egyéni személyiség kialakulása és nevelkedése végbemegy. Kulturális sajátosságok Más értékek, normák A személyiség attól még nem rosszabb, csak más. Tömeglélektan: a késı 19. századi olasz és francia szerzık foglalkoztak vele, kiemelkedı G Tarde (1843-1904), G. Le Bon (1841-1931). Azt vizsgálták, hogy ha tömeg jelenik meg valahol, mi fog történni. Tömeg a „normálistól eltérı állapot”. A „normális individuum” valamiképpen „abnormálissá” válik a tömeg társas viszonyai között. (Hogyan viselkedünk veszélyhelyzetben, ha például tőz üt ki.) 19. század vége: a szociálpszichológiai kérdések kísérleti vizsgálatának megjelenése. Az emberi gondolkodásra és cselekedetre gyakorolt társas befolyásolás hatásai: mások jelenléte, hogyan befolyásolja a teljesítményt. (M. Ringelmann 1880, N. Triplett 1892) 20. század eleje: az elsı két szociálpszichológiai könyv 1908-ban jelent meg. - W. M. McDougall: „Bevezetés a szociálpszichológiába” (Az egyén volt a kiindulási alapja - az elıbbiekben a társadalom. Minden társas viselkedés velünk született hajlamokkal vagy ösztönökbıl fakad.) - E. A. Ross: „Szociálpszichológia” (Az embereket erısen befolyásolják a többiek, akár jelen vannak, akár nem.) 1920-as évek: - Floyd H. Allport és Gordon Allport (testvérek voltak): társas facilitáció, attitődök, a személyiség vonások, a másokról kialakított benyomások vizsgálata - J. L. Moreno: szociometria módszer kidolgozása - E. Mayo: Human Relations (WEC üzemében kísérletek), Hawthorne-i kísérletek (azt kezdték vizsgálni, hogy különbözı tényezık, pl. világítás, hogyan hatnak a termelékenységre). Arra a következtetésre jutottak, hogy más tényezık is felelısek a változásokért, a választ a munkacsoportok társas viselkedésében és az emberek egymás közötti kapcsolatában találták meg 1930-as és 1940-es évek: - K. Lewin: vezetési stílusok hatása, csoportdinamika - M Sheriff: társas normák, csoport konfliktusok kialakulása és kezelése - S Asch: a percepció társas meghatározói 1950-es és 1960-as évek: - Az elméleti és az alkalmazott szociálpszichológia nagyarányú fejlıdése jellemzı: elıítéletek, konformitás, meggyızés, attitődváltozás, szociális tanulás, társadalmi szerepek stb. 1970-es évektıl napjainkig: - Az európai, ezen belül a kelet európai szociálpszichológiai kutatások megerısödése jellemzı. - A 20. század utolsó évtizede: nagy történelmi, társadalmi átalakulások vizsgálata. - Egyre általánosabbá vált a szociálpszichológiai elméletek alkalmazása fontos gyakorlati problémák alkalmazásában. Emberi erıforrás tanácsadó (MA) szak – Készítette: Sándor Judit


3/42

A szociálpszichológia jelentısebb külföldi képviselıi: Gustave Le Bon (1841–1931) A tömegek lélektana 1920 - A tömegben mőködı folyamatok: Névtelenség (animitás); Fertızés (infekció); Befolyásolhatóság (szuggesztibilitás) F. Taylor - Mindenféle csoport munkát eltörölt: a csoportszellem általában lefelé nıtt. Elton Mayo (1880-1949) - Az emberi viszonyok tana, iskola (1920-1945) - Hawthorne-i kísérletek - Human Relations: csoportviszonyok szerepe a termelésben. Emberi tényezık is hatnak rá: érzések, érzelmek, attitődök, értékek. Elégedettségi vizsgálatok. Informális csoportok: informális vezetık. A szervezet alapegységei a csoportok és nem az egyének. Kurt Lewin munkássága (1890–1947) - Dinamikus lélektan: a lelki élet nem mechanikus, hanem dinamikus folyamat. - A pszichikus mezı: a cselekvésre fordított erıfeszítés, annak iránya, szakaszai csak részei az egésznek. - Csoportdinamika: az élettér - a mezı - nem az egyén, hanem egyének és csoportjaik mozgástere. - A csoport-függıségi hálózat is feszültségteli és viselkedés meghatározó. - Vezetési stílusokat három csoportba sorolta: tekintélyelvő, demokratikus és liberális Jacob Levy Moreno (1889-1974) - Mikroszociológiaia vizsgálatok és Szociometriai elemzések - Elsıként vizsgálta magát a társas alakzatot és abban határozta meg az egyén helyét. Gordon Allport (1897-1968) - A személyiség humanisztikus és szociálpszichológiai megközelítésével foglalkozott. (Az emberek alapvetıen jók, hogyan lehet ıket még jobbá tenni.) Muzafer Scherif (1906-1988) - Disszertációja: A társas normák pszichológiája - Csoporton belüli és csoportközi konfliktusok (nyári táboros kísérlet) Solomon Asch (1907-1996) - Szociális percepció és szociális kogníció elıfutára, a konformitást vizsgálta (vonalas kísérlet: melyik ugyanakkora a három közül?) Stanley Milgram (1933-1983) - A konformitás vizsgálat folytatásaként próbálta feltárni az engedelmesség határait - Vizsgálatai új etikai alapelvek megfogalmazásához vezettek (elektrosokk kísérlet) Philip Zimbardo (1933-) - Kutatásai fıként a társadalmi szerepek természetére irányulnak - Börtön kísérlet egyetemistákkal



4/42

A szociálpszichológia Magyarországon: Hamar gyökeret vert hazánkban a szociálpszichológia, elindultak a képzések is, de ez a folyamat 1948-ban a szocializmus megjelenésével megszakadt. (Leningrádban maradt egy kutatócsoport és egy képzés, de késıbb ezt is beszőntették.) 1960-ban még nem támogatott szakterület volt a szociálpszichológia hazánkban, de 1963-ban újra elindultak a képzések (ELTE). A kimaradt idı hatalmas szakmai lemaradást eredményezett. Az 1970-es években Hunyadi Gy. és Budai Béla vállalt fontos szerepet nemzetközi eredmények terjesztésében. Elindult az oktatás 1975-ben Debrecenben, majd 1995-tıl Pécsett és Szegeden is. A szociálpszichológia jelentısebb hazai képviselıi: Bálint Mihály (1896-1970) - A lélek megoldatlan problémái szerinte (is) pszichoszomatikus betegségeket okoznak. - Interperszonális kapcsolatok közül klasszikus segítı kapcsolat, az orvos-beteg viszony elemzése. Mérei Ferenc (1909-1986) - Közösségek rejtett hálózata. - Többszempontú szociometriát dolgozott ki. - Együttes élményre vonatkozó kísérletét óvodás és kisiskolás gyermekekkel végezte. Csoportokat hoztak létre, akik napi 30-40 percet együtt töltöttek egy szobában és kiállításra képet készítettek. Az együttléteket addig ismételték, amíg közösséggé nem fejlıdtek. Saját szokásaik lettek, saját cselekvési sémák jöttek létre. Ezután a csoportba egy igazi vezetı egyéniségő gyereket tettek. Az együttes élményben a csoporttöbblet, ami a csoporttagok közötti viszonyokból származik, maga alá győrte a vezetıt. A vezetı fölényben van a tagokkal szemben, de alárendelt az együttes élménynek. Pataki Ferenc (1928-) - A kollektív viselkedést tanulmányozta, és a rendszerváltás hatását a szociálpszichológiára. Koncepciójában egyforma hangsúlyt kap az egyén pszichológiai és társadalmi meghatározottsága. Az egyén és a közösség kapcsolatában mőködı pszichológiai törvényszerőségeket hangsúlyozza. Vastagh Zoltán (1937-2000) - A nevelés a teljes személyiségre irányul. A személyiségfejlesztés meghatározó eszközének tekinti a társas közösségeket. Az ember társas természetének alapvetı jellegzetességeire épít, feltárva a személyközi kapcsolatrendszereket.



5/42

3. KUTATÁSI, VIZSGÁLATI STRATÉGIÁK A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIÁBAN A kutatások, vizsgálatok lépései: 1. Kutatási téma, cél meghatározása 2. Hipotézisek megfogalmazása 3. Kutatás tervezése (kutatási megközelítés, adatfelvételi módszer tervezése, várható költségek tervezése, adatok értékelésének tervezése) 4. Adat-felvételezés 5. Kapott adatok értékelése, elemzése 6. A kutatási eredmények összefoglalása 7. A kutatási jelentés elkészítése, publikálása, továbbítása Kutatási, vizsgálati típusok: Leíró kutatás: cél, a jelenségrıl pontos leírást kapni Korrelációs elemzés: összefüggés-vizsgálat, összefüggés iránya, erıssége Kísérleti módszer: ok-okozati viszonyok vizsgálata Kutatási stratégiák: Kvalitatív kutatási stratégia (Folyamat közben alakuló kutatás): - feltáró, leíró jellegő, tág hipotézis - menetközben felmerülı kérdések - vizsgálat folyamatán van a hangsúly - mérés egyszerőbb formái, kevés statisztika - kisebb elemszám - az adatközlı kevésbé távolságtartó - publikáció stílusa személyesebb Kvantitatív kutatási stratégia (Tervvégrehajtáson alapuló kutatás): - elızetesen rögzített, jól behatárolt változók - hipotézis vizsgálata - mérés, statisztika - nagy elemszámú minta - formális viszony a kutató és a válaszadó között - személytelen-kötött publikáció

Kísérlet: A megfigyelendı jelenség mesterséges elıállítása szigorúan ellenırizhetı helyzetben, amely megismételhetı, és amelynek egyes feltételei változtathatóak. A kinti kísérlet a terepkísérlet, vagy van a laboratóriumi kísérlet (ez utóbbinál nem biztos, hogy lehet kontroll csoport) 1. Kontroll csoport nincs beavatkozás 2. Kísérleti csoport van beavatkozás A két csoport eredményeit összehasonlítják. A módszerekkel szembeni követelmények: Érvényesség (validitás) - mennyiben méri azt, amit mérni szándékozunk Megbízhatóság (reliabilitás) - ha ismét ugyanazt a jelenséget mérjük, ugyanazt az eredményt kell kapjuk mindig. A megbízhatóság mértéke = milyen pontossággal kapjuk ugyanazt az eredményt (mérési hiba kiszőrése). Gyakorlati használhatóság (flexibilitás) - mennyire lehet általánosítani belıle Gazdaságossági szempontok - megéri-e a költséget, felhasználható-e, gyakran cégek, vállalatok szponzorálják



6/42

Mintavétel: KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK Teljes körő vizsgálat

Részvizsgálat Reprezentatív kiválasztás

Véletlen kiválasztás

Önkényes kiválasztás

Tudatos kiválasztás

Véletlen kiválasztás - Egyszerő, véletlen mintavétel: minden egységnek azonos esélye van a kiválasztásra. - Rétegzett kiválasztás: minden egységbıl arányosan kerülnek be a mintába (pl. nı-férfi). - Szisztematikus mintavétel: egyenlı nagyságú egységbıl minden x-ik kerül kiválasztásra. Tudatos kiválasztás - Kvótás mintavétel: a vizsgált személyek összetétele nem tükrözi a nagyobb populáció arányait. A kutatók a kiválasztottak tulajdonságai alapján igyekeznek következtetni a teljes populáció hasonló csoportjainak tulajdonságaira.



7/42

4. ADATGYŐJTÉSI MÓDSZEREK A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN Adatgyőjtési technikák: Megfigyeléses módszerek: lehet [strukturált vagy strukturálatlan], illetve [kívülálló vagy résztvevı] Önbeszámolós módszerek: interjúk, kérdıívek, tesztek, skálák Rejtett mérési módszerek (rejtett mércék): válaszkéslekedés, reakcióidı mérése, számítógépes szimulációk Pszichológiai tesztek: munkaértékek mérése (az átlaghoz viszonyítva összehasonlítják) Pszichológiai eszközök, módszerek: konfliktométer Interjú (információszerzı beszélgetés): Típusai: - irányított interjú - kötetlen interjú - mély interjú - fókuszcsoportos vizsgálat Pozitívum: szavakkal, beszélgetéssel pszichésen közelebb kerülhetünk a kérdezett személyhez. (Elégedettségi vizsgálatot személyesen végezzük, ha a bizalmukat elnyertük.) Kérdıíves interjú: közvetlen személyes interakció vagy telefonon keresztül, történhet hagyományos adatrögzítéssel vagy azonnali komputeres adatrögzítéssel Mélyinterjú: Célja, hogy mélyebb és nagyobb terjedelmő - csoportbefolyástól mentes - információhoz jussunk a kutatás során azáltal, hogy a válaszadók saját kifejezéseikkel önthetik szavakba gondolataikat, érzéseiket. Kvalitatív kutatási eljárás, ezért nem reprezentatív és nem statisztikai jellegő eredményeket szolgáltat. Rugalmas interjúvázlatot használnak, el lehet térni igény szerint, a kérdezett gondolatmenetéhez lehet igazodni, ezzel a bizalmi légkör kialakítását is segítjük. Nyugodt környezetben zajlik, kb. 45-90 perc idıtartamú. Alkalmazható önállóan vagy fókuszcsoportos kutatás kiegészítésekor is. Elınyei: kisebbségi vélemények is felszínre kerülhetnek, nem áll fenn csoportnyomás, bizalmas személyes kérdések is megvitathatók, csökken a válaszolási ellenállás. Hátrányai: a készített hanganyag elemzése idıigényes és költséges. Fókuszcsoportos vizsgálatok: Gondosan kiválasztunk 6-10 személyt, ık beszélgetnek csoportban egy moderátor irányítása alatt, az idıtartam 1,5-2 óra. Homogén csoportok szükségesek. A résztvevık korábbi tapasztalataikról osztják meg véleményüket, érzéseiket, meggyızıdésüket egy meghatározott témában. Félig strukturált kérdıív adja a moderátornak az irányvonalat a beszélgetéshez. A vizsgálat hang vagy film formában rögzíthetı, vagy alkalmazható detektívtükrös módszer is. Célja, hogy egy témában feltárja a véleményeket, attitődöket, motivációkat, érzelmeket. Elınyei: a csoportkörnyezet bátoríthatja az egyes tagokat a megnyilvánulásra, egy csoporttag véleménye segítheti a beszélgetés dinamikájának létrejöttét. Hátrányai: a csoporttagok - fıleg egy dominánsabb résztvevı - jelenléte, véleménye gátolhatja egyeseknél az ıszinte véleménynyilvánítást. Kérdıív: nyitott kérdések: a válaszadónak kell megfogalmazni a kérdésre a választ zárt kérdések - feleletválasztós kérdıív: - alternatív típus (két válaszlehetıség közül kell választani) - szelektív típus (három vagy több egymástól független válaszlehetıség van) - skálakérdések (összefüggı fokozat mentén kell bejelölni a választ) direkt kérdések: egyenesen rákérdez valamire indirekt kérdések: közvetett módon kérdez rá valamire Önálló kitöltés: történhet felügyelet mellett: csoportosan vagy egyénileg, illetve felügyelet nélkül: személyesen, postai úton, vagy e-mailben eljuttatva Skálák: Likert skála, Osgood féle skála Pszichológiai tesztek: Teljesítmény- vagy képesség tesztek; papír-ceruza tesztek; manipulációs tesztek; számítógépes tesztek; motivációt, attitődöt vizsgáló tesztek; egyéni- vagy csoportos tesztek; verbális illetve nyelvtıl független tesztek Emberi erıforrás tanácsadó (MA) szak – Készítette: Sándor Judit


8/42

5. A KUTATÁSI EREDMÉNYEKET TORZÍTÓ HATÁSOK, ETIKAI KÉRDÉSEK Kutatási eredményeket torzító hatások: Tervezési hiba - Rossz célkitőzés, kutatási stratégia, mintavétel „Pygmalion-hatás” - A kísérletvezetı külsı jellemzıinek hatása a vizsgálat eredményére - A kísérletvezetı által sugallt elvárás (elıfordulhat, hogy az az eredmény jön ki, amit elvárok) Kísérleti torzítások - Nem megfelelı instrukciók - Meg nem értett vagy félreértett kérdések - Értelmezhetıségbıl adódó hibák - Zavaró tényezık „Back action” - Fıleg laboratóriumi kísérleteknél fordul elı: a mérıeszköz jelenléte visszahat az eredményre „Zsőri szituáció” - Az interjúknál és a fókuszcsoportos vizsgálatoknál megfigyelt módosító hatás. A vizsgált személy fokozottan figyeli magát és az elvárásoknak megfelelıen sokkal kritikusabb véleményt hangoztat, mint megszokott helyzetben tenné. (Meg akar felelni az elvárásoknak, és ez jelentkezik a válaszaiban is.) Túlzott általánosítások Etikai határok - A pszichológiai vizsgálatoknál az egyik legfontosabb tényezı! A pszichológiai kutatás etikai kérdései: Minimális kockázat elve: - Az elvárható kockázat nem lehet nagyobb, mint amilyennel a mindennapi életben találkozunk. Informált hozzájárulás: - A személyeknek önszántukból kell részt venniük a vizsgálatban. Annak részleteirıl legkésıbb a vizsgálatot követıen tájékoztatni kell ıket. Személyiségi jogok elve: - A személyrıl a kutatás alatt győjtött információt bizalmasan kell kezelni.



9/42

6. MORENO ÉS MÉREI SZOCIOMETRIAI VIZSGÁLATÁNAK JELLEMZİI Szociometria: A csoporton belüli kapcsolatok feltérképezésének általánosan használt módszere. Jacob Levy Moreno (1889-1974) nevéhez főzıdik a szociometria alapjainak kidolgozása. Moreno szociometriai vizsgálatai: Leánynevelı-intézetben végzett vizsgálatokat. Kérdıívet készített a lányoknak, megkérdezte, hogy ki kivel szeretne egy szobába kerülni. Az eredményekbıl felrajzolt egy ábrát, mely megadta a rokonszenv-ellenszenv kapcsolatokat. Ennek figyelembevételével osztották be a lányokat az egyes szobákba. Ezt követıen ritkultak, illetve megszőntek a szökések az intézetbıl. Késıbb kipróbálták a módszert iskolákban, munkahelyeken, börtönökben és egyéb közösségi helyeken is, mindenhol, ahol társas kapcsolatok vannak. A vizsgálatok egyre érdekesebb eredményeket hoztak. Moreno elsıként vizsgálta magát a társas alakzatot és abban határozta meg az egyén helyét. Az egyén beilleszkedését vizsgálta a társas mezıben, amelyben élt. A beilleszkedést a személy társas pozíciójával határozta meg. Az emberi kapcsolódások véleménye szerint elsısorban érzelmeken, rokonszenven alapulnak.

A szociometrikus teszt konstrukciójának Morenoi 6 szabálya: 1. csoport határainak kijelölése, pontosan meg kell határozni kikre vonatkozik az adott vizsgálat 2. a megkérdezett személy választásainak száma korlátlan lehet (késıbb ezt korlátozták) 3. az egyéneket fel kell kérni, hogy a kiválasztást és az elutasítást egy bizonyos kritérium, tevékenység szerint végezzék (konkrét kérdésre kell válaszolni, pl.: Ön kivel szeretne egy szobában lakni a csoportból?) 4. a tesz eredményeit a csoport újjászervezésére fel kell használni 5. a választásokat úgy kell végrehajtani, hogy a csoport többi tagja ne ismerje azokat, fontos a titkosság a személyiségi jogok védelme miatt 6. a kérdéseket úgy kell feltenni, hogy azokat minden résztvevı megértse Mérei Ferenc szociometriája: Moreno szociometriáját Mérei Ferenc továbbfejlesztette, egy komoly, komplex, mély vizsgálati módszert alkotott meg. Szerinte az egész csoportot kell vizsgálni, a csoportstruktúrát vizsgálta. Szociometriai vizsgálat = a társas mezı vizsgálata A Mérei féle többszempontú szociometria hármas célkitőzése: - Ne csak a csoport tagjainak társas helyzetére vonatkozóan kapjunk értelmezési támpontot, hanem a vizsgált társas alakzatról, mint közösségrıl is. - Terjedjen ki a jellemzés a társas mezı reális viszonyaira: hierarchiájára, funkció jellegő tagolódására. - Adatokat kell kapnunk a társas mezıben hatékony indítékokról, a háttérrıl. Azaz, hogy miért van valaki a középpontban, vagy a periférián. Fontos, hogy kiderítsük az okokat.



10/42

7. A SZOCIOMETRIAI VIZSGÁLATOK FONTOSABB LÉPÉSEI A szociometriai módszer lépései: 1. Adatfelvétel: szociometriai felmérés (meg kell szerkeszteni a tesztet, majd kitöltetni) 2. Táblázatszerkesztés: kölcsönösségi (ki-kit választ), gyakorisági (milyen gyakorisággal választ) táblázat és szociomátrix (azonnali áttekintést ad, átló mentén vannak rendezve az adatok) 3. Ábrázolás: szociogram, a kapcsolódások térképe (pöttyök jelölik az embereket, vonalak pedig a kapcsolatokat, az ábra megmutatja az adott csoport kapcsolati rendszerét) 4. Számítás: társkapcsolati mutatók kiszámítása 5. Értelmezés A szociometriai felvétel jellemzıi: A választás szférája: valós helyzet, reális közösség - a választás zárt csoporton belül végezhetı, a ténylegesen jelenlévık közül kell választani - a választás zárt csoporton kívül is végezhetı Instrukció: elmondom mit csináljanak (rossz instrukció esetén torzító eredmények lehetnek) - 9 éves kor alatt kérdezéses módszer, szóbeli felmérés, nincs instrukció, beszélgetés folyik - 9 éves kor felett írásban történik az instrukciók megadása A választások száma: - korlátlan (bonyolult, nehezen felrajzolható a szociogram) - korlátozott (könnyebb feldolgozni, ezért ez javasolt) A választások fajtája: - rokonszenvi választás (csak pozitív választás lehetséges) - pozitív (rokonszenvi) és negatív (ellenszenvi) választás is lehetséges A választások intenzitása: - az egyént felkérik, hogy választásait rangsorolja intenzitásuk szerint - az intenzitást nem kívánják meg A választási kritériumok száma: - csak egy választási kritériumot alkalmaznak (együttélés, munka, szórakozás, társas élet) - egynél több választási kritériumot alkalmaznak A motivációs tényezı: - megkérik az egyént, hogy magyarázza meg választásának indítékát (nyílt vagy zárt kérdés) - az egyént nem kérik fel erre A saját szociometriai helyzet megítélése: - megkérdezik az egyént, hogy szerinte választását viszonozni fogják-e vagy sem - nem kérik fel az egyént erre A szociotechnikai cél: - a vizsgálat eredményeit programszerően felhasználják a csoportba való beavatkozásra - a vizsgálatot nem ilyen céllal folytatják A szociometriai vizsgálat szakaszai: 1. A vizsgálat elsı szakasza a kérdıív elkészítése. Négyféle kritériumkör: - Rokonszenvet feltételezı kérdések (kinek mondaná el a titkát, kivel jönne össze szívesen a hivatalon kívül, a legjobb barátja stb.)

- A közösségi funkciókra vonatkozó kérdések (vezetı, bíró, képviselet magasabb szervek elıtt stb.) - Egyéni tulajdonságokra, képességekre, készségekre, adottságokra vonatkozó kérdések (mőveltség, szervezıkészség, ügyesség stb.)

- A közösségi helyzetre, a népszerőségre, az érvényesülésre vonatkozó kérdések 2. A szociometrikus adatok feldolgozása - Táblázat - szerkesztés formájában: kölcsönösségi-, gyakorisági táblázat, szociomatrix - Grafikusan, különbözı fajtájú szociogramok formájában - Mennyiségileg, „numerikus sőrítés” formájában, szociometrikus indexek alkalmazásával (index-elemzés) - Statisztikailag, vagyis egyes, a vizsgált tárgy szempontjából megfelelı statisztikai eljárásokkal, illetve valószínőség-számítás segítségével. Emberi erıforrás tanácsadó (MA) szak – Készítette: Sándor Judit


11/42

A szociogram: A kölcsönösségi táblázat grafikus megjelenítési formája, egy térkép a közösség rejtett hálózatáról, mely a kölcsönös választások alapján kialakuló szerkezetet tükrözi. A szociogram tipikus pozíciói: - sztár: aki sok kölcsönös választással rendelkezik - peremfigura: akit senki nem választ - kapcsolatokra nyitott egyén: kettı között helyezkedik el (kölcsönös választások számától függ) Tipikus szerkezeti alakzatok: - mikro csoport: viszonylag önálló egység (együttmőködés szempontjából a mikro csoport a jó, minél nagyobb a kiterjedése, annál jobb) - klikk: 3-4 személy, akik csak egymás között választanak - pár: akik csak egymást választják - magányos Szociometriai alakzatok: egyszerő zárt alakzat: - Sokan tartoznak zárt alakzatba: komoly, szervezett közösséget jelent, sok a közös, együttes élmény, gazdag szokásrendszer és csoportzsargon. Valószínő, hogy a kiscsoportok rivalizálnak egymással. - Kevesen tartoznak zárt alakzatba: a közvélemény nehezen alakul ki, közösség nehezen mozgósítható. Kevés zárt alakzat mellett: sztárképzıdés, a közösségi problémák szubjektív kezelése, közösségi döntések helyett személyes sugalmazások. csillag: - Sok csillag: szétágazó hír és véleményközvetítı hálózat, jól mozgósítható közösség. - Kevés csillag: a kapcsolódás nincs biztosítva, nehezen mozgósítható közösség. lánc: (innen nem muszáj tudni!!!) - Sokan tartoznak a lánchoz: gyors kommunikáció, nehezen alakul ki stabil közvélemény, a közösség tagjai befolyásolhatóak. - Kevesen tartoznak a lánchoz: több zárt alakzat esetén a kis csoportoknak nincs kapcsolatuk, az atomizálás veszélye fenn áll, egy zárt alakzat esetén elzárkózó peremétıl elszakított középpont. pár: - Sok páros kapcsolat: intimitásnak kedvezı, szubjektív légkör. - Kevés páros kapcsolat: rendszerint a feladatra, teljesítményre irányuló feszültség jelzése. magányos: - Sok a magányos: kíméletlen légkör, kevés szolidaritás, a közösség adottságaihoz viszonyítva valószínőleg alacsony teljesítményt nyújt. - Kevés a magányos: jól irányított rendszerint nyugodt légkörő közösség.



12/42

8. A SZOCIOMETRIAI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALKALMAZHATÓSÁGA, A SZOCIOMETRIA VESZÉLYEI

A többszempontú szociometriai értelmezés mutatói: a mutatók négy csoportja: 1. Szerkezeti mutatók: segítségükkel a társas mezınek mint egésznek az alapstruktúrája jellemezhetı. 2. A csoportlégkör mutatója 3. Választási koincidenciák: a különbözı kritériumokban adott választások egybevágásának fokát határozza meg (milyen indíték, háttér társult a választásokhoz).

4.

Tagolódási dimenziók mutatói

Az értelmezés akkor eredményes, ha végsı fokon támpontot nyújt a következıkre: Milyen a közösség teljesítıképessége átlagos feltételek között. Hogyan viselkedhet a közösség váratlan, rendkívüli helyzetekben. Hogy érezhetik magukat a közösség tagjai a társas mezıben, a csoportban. Elısegíti-e a társas alakzat, hogy a csoport tagjai készségeiket, tulajdonságaikat a közösség életében érvényesítsék. Érdeklıdésükben, tevékenységükben társakra találjanak. Kialakulhat-e az alakzatban közvélemény, megvannak-e az alakzaton belül a hírterjedés csatornái. A szociometria veszélyei: A szociometria felvételére ösztönzı hibás indítékok, melynek célja nem a valódi információszerzés, hanem az ál-problémamegoldás vagy az önigazolás. A módszer elsajátításának fogyatékossága illetve önkényes használata: - kérdıívek leegyszerősítése - „ad hoc” kérdések összeállítása - szociometriai háló elkészítésének elhagyása - mutatók kiszámításával kapcsolatos hibák Etikai vétségek: - megszégyenítések - problémás személy szociometriai státuszával bizonyítani, hogy nem való az adott szervezetbe - visszaélés a bizalmas információkkal (a titkosság fontos a személyiségi jogok védelme miatt!) Visszajelentésekhez kötıdı problémák: - feszültségkeltés a csoportban - önmagát beteljesítı jóslat („Pygmalion effektus”)



13/42

9. A SZOCIALIZÁCIÓ FOGALMA, SZÍNTEREI, SZOCIÁLIS SZEREPEK A szocializáció: A társadalomba való beilleszkedés folyamata, a szociálpszichológia komoly területe. Az ember társas lény (evolúciós gyökerek, sikeresebb faj-fenntartás, egyedi túlélés) De el kell fogadni a közösségi szabályokat, tudni kell beilleszkedni. A szocializáció során társadalmi szerepeket, elvárásokat, normákat sajátítunk el. (az arab világ például sokkal másabb, mint a mienk, nálunk mások a normák és az elvárások, mint ott) A szocializáció hozzájárul önismeretünk, önértékelésünk alakulásához. Befolyásolja a társas megismerést, észlelést. Segíti az értékek, attitődök kialakulását. (környezet alakítja ki a szocializációt, nem velünk született!) A szocializáció befolyásolja a társas interakciókat (hogy viselkedünk másokkal, hogy viszonyulunk másokhoz, hogy érjük el, illetve váltjuk valóra akaratunkat). A szocializáció színterei: Elsıdleges szocializáció (családban, gyerekként milyen magatartás szükséges) Másodlagos szocializáció (munkahelyen, iskolában beilleszkedés) Harmadlagos szocializáció, melynek során kialakul az ún. nemzetközi én-felfogás (büszke vagyok rá, hogy magyar vagyok) Sokan szembeállítják az individualizációval, a személyiség kialakulásával. De a szocializáció és az individualizáció ugyanannak a folyamatnak a két oldala. A szociális tanulás formái: Az operáns tanulás az egyén spontán reagálásai, viselkedésformái a környezet részérıl szándékos vagy spontán megerısítésben vagy elutasításban részesülnek. A szándékos viselkedésre nevelés ez már fıként a verbális információ átadás eszközével folyik. A megfigyelésen alapuló modell-tanulás: utánzásos tanulás Az azonosulás (identifikáció): az egyén megpróbál olyan lenni, mint a kiválasztott személy. Belsıvé tétel (interiorizáció): a legmagasabb szintő tanulási forma. A modellválasztást befolyásoló tényezık: Az ember hajlamos modellnek választani azt, aki ıt sokszor jutalmazza. Akitıl pozitív visszajelzéseket kap. Fontos ez az embernek. Aki viselkedéséért gyakran részesül jutalomban. Akinek a viselkedése megítélése szerint vonzó, elınyös helyzetet teremt. Akivel kölcsönösen pozitív érzelmi kapcsolatban áll. A modellválasztást befolyásolja a környezetben levı különbözı személyek szociális státusza. Társadalmi szerep: A státusszal, a státuszt elfoglaló személlyel szemben megnyilvánuló társadalmi elvárások, normák, illetve az ennek megfelelı tipikus magatartások összessége.

A szociális szerepekhez hozzátartoznak: Az elvégzendı feladatok Más pozíciókban levı emberekkel szemben tanúsított magatartás A nem verbális viselkedés különbözı formái Álláspontok és vélemények Ruházat Munkán kívüli életvitel A szerepek típusai: Adott, tulajdonított szerepek (amelyekbe beleszületünk - pl. nı/férfi szerepek) Kivívott, szerzett szerepek (pl. mennyire tartanak megbízhatónak) Spontán, alkalomszerő szerepek (a villamoson a lábamra lépnek, hogy reagálok erre)



14/42

A szereptanulás jellemzıi: A szereptanulásnál a „tanuló”, tevékeny közremőködıje, aktív résztvevıje a folyamatnak. Minden pozíció több ún. ellenpozícióval van összekapcsolva. Meg kell ismernünk a szereppartnerek viselkedését, érzéseit is. A szereptanulást segítı és gátló tényezık: A szerep tisztázottsága. Az elvárások összeegyeztethetısége. Tanulás a státus átvétele elıtt. Szerepproblémák: Szerep-kétértelmőség: szerepek tisztázatlansága, hiányos információ, eltérı értelmezés Szerepkonfliktusok: ellentmondások, összeegyeztethetetlenség - szerepek közötti konfliktusok: például, ha valakinek a munkahelyén a gyereke a beosztottja, az anya- vagy apaszerep és a fınökszerep közötti konfliktus jellemzı, ez nem megoldható helyzet! Másik példa, amikor a férj és a feleség együtt dolgozik, itt a házastársi szerep és a munkatársi szerep kerül összeütközésbe - szerepen belüli konfliktusok: középvezetıi szinten jelentkezı probléma, a személy vezetı is és beosztott is egyben, neki is vannak fınökei, akik megmondják, hogy mit csináljon, rajta csapódik minden - személy-szerep konfliktusok: a mai válságos helyzetben felmerülhet az a kérdés, hogy valaki ügynök lesz és bóvlikat sóz rá emberekre vagy otthon „éhen hal” a gyerek, melyiket választja... A szerep átható jellege: A szerepek különböznek egymástól abban, hogy hány és hányfajta viselkedésmódot érintenek.

A szociális rendszer elıírásai szerepelvárás szerepfelfogás

Viselkedés a szociális rendszerben személyiség, képességek, motívumok, értékek, attitődök stb.

szerepelfogadás szerepteljesítmény



15/42

10. ÉRTÉK FOGALMA, DIMENZIÓI, AZ ÉRTÉKEKHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS NEHÉZSÉGEI Az értékdefiníciók közös elemei: Az értékek tartós, alapvetı meggyızıdések (mi az értékes) Az érték viszonyítási alap, mérce Relatív fontosság szerint hierarchikus rendszerbe rendezettek (központi meghatározó értékek) Az értékek meghatározzák a viselkedést és az attitődöt Nem feltétlenül racionálisak, bár gyakran azt hisszük Nem szükségképpen harmonikus, gyakran egyszerre egymásnak ellentmondó értékeket követünk Értékdimenziók: A modalitás dimenziója: az értékek poláris taszító-vonzó hatásait jelöli. A tartalom dimenziója: az értékek érvényesülési közegét írja le. A szándék dimenziója: a cselekvı reflexivitásának meglétét vagy hiányát jelöli. Az értékekhez való hozzáférés nehézségei: értékhiány: bizonyos értékeknek nem vagyunk tudatában mimikri - értékkövetés: meg sem tudják nevezni értékeiket kamuflázs - rejtegetés: megvan a véleményem, de bizonyos körben nem mondom ki (pl. elıítéletek hipokrízis - hazugság: ismerem az értékeket, de tudatosan az ellentétjét mondom („bort iszik, vizet prédikál”)

Az értékek és a kultúrák: Az egyik legismertebb vizsgálat Hofstede vizsgálata, 117 ezer embert kérdeztek ki a világ 50 országában. Vizsgálták: - a hatalomtól való függıség-függetlenség kérdését - bizonytalanság keresését-kerülését - individualizmus-kollektivizmus kérdését - férfiasság-nıiesség kérdését Nyugat-európai és észak-amerikai válaszadók körében individualista és hatalomtól független értékrendet találtak. (Magyarország is ide tartozik.) Latin-amerikai és ázsiai országok lakóinak értékrendjét kollektivisztikusnak és hatalomtól függınek találták. Magyarországon 2005-ös Top 15-ös értékrend vizsgálat: (az elsı 5 helyezett) - 1. család - 2. anyagi biztonság - 3. becsület - 4. igazság - 5. egészség-fittség

Értékek és attitőd – különbségek: (ez lehet, hogy a 11-eshez kell!!) Az érték egy meggyızıdés, az attitőd valamilyen tárgyhoz vagy szituációhoz kötött. Az értékek tárgyon és szituáción kívüliek , az attitőd speciális tárgyra vagy szituációra koncentrál. Az érték mérce, az attitőd nem az. Az értékek száma viszonylag kevés, de több ezer attitőd is lehet. Az értékeknek központibb helyük van az egyén rendszerében, ezért az értékek meghatározzák az attitődöt és a viselkedést. Az attitőd már létezı társadalmi értékektıl függ.



16/42

11. AZ ATTITŐD FUNKCIÓI, KIALAKULÁSA, ELEMEI, MEGVÁLTOZTATÁSUK LEHETİSÉGEI Az attitőd fogalma: Az attitődök szerves részei a személyiségnek. Mindig egyéni szemléletmódot, értékrendet tartalmaznak. Egy sajátos értelmi és emocionális vonatkoztatási keret. Közvetlenül nem figyelhetık meg. A háromelemes attitőd modell:

Az attitőd dimenziói: érzelmi-értékelési tartomány: - pozitív - rajongás, szeretet, kedvelés, elınyben részesítés - negatív - undorodás, győlölet, elutasítás, mellızés, hátrányos megkülönböztetés intenzitás: hol helyezkedik el a pozitív / negatív skálán (bizonyosság, stabilitás, idıbeli tartósság) relevancia: mennyire fontos a személy számára a szóban forgó tárgyhoz kapcsolódó attitőd, milyen mértékben elkötelezett iránta a személy. Az attitőd személyiségbe való beágyazottságát mutatja. Pl.: hit, meggyızıdés, pontosság Az attitőd funkciói: A társadalmi környezethez való alkalmazkodás: az egyén a hasonló attitődöt vállalva pozitív megerısítéshez jut, elfogadást nyer, támogatást élvez. Pszichológiai önvédelem: meglévı attitőd védelmében a személy átértelmezheti a megerısítéseket. Értékkifejezés: attitődjeink által önmagunkat mutatjuk be társaink-, a társadalom elıtt. Tudásfunkció: ennek révén az egyén szabályozottnak, értelmesnek, helyénvalónak érzi és tudja viselkedését. Az attitődök kialakulása: A közvetlen tapasztalat hatásai: - saját közvetlen észlelés - klasszikus kondicionálás: az élmény kontextusának hatása az attitődre A társadalmi úton közvetített tapasztalat hatása: - modellkövetés - meggyızı kommunikáció: a társas befolyásolás közvetlen stratégiája



17/42

Festinger - kognitív disszonancia elmélete: Két tudattartalom közötti viszony lehet: - irreveláns (semmi közük egymáshoz) - konszonáns (egybehangzó, egyikbıl következik a másik) - disszonáns (ellentmondó) - feszültség Az emberek törekednek összhangot teremteni különbözı attitődjeik, attitőd komponenseik között, mivel ez feszültséget kelt bennünk. Disszonancia csökkentésének módjai: nem választott alternatíva leértékelése a döntés után választott alternatíva felértékelése racionalizáció másik személy lebecsülése külsı igazolás keresése Kísérletek azt bizonyították, hogy az attitőddel ellentétes döntés, viselkedés megtudja változtatni az attitődöt, ha a viselkedésért minimális (éppen elégséges) jutalmat kap az egyén. Spranger tipológiája - értékek, attitődök viselkedést befolyásoló hatása: elméleti ember: megismerés, tudás tölt be nála központi szerepet - igazság gazdasági ember: a haszonszerzés, a pénz a fontos számára, gyakorlatias üzletember esztétikai ember: harmónia, hatalom és pompa szeretete vezérli szociális ember: szeretet, szolidaritás, alturizmus jellemzi politikus ember: a hatalom érdekli elsısorban vallásos ember: legfıbb értéke az egység, a magasabb rendő értelem keresése Az attitődök változtatásának mechanizmusa: Kognitív oldal megváltoztatása Nagyobb sikerrel járhat az érzelmi megközelítés (komolyabb eredmény) Valódi attitődváltozást az értelmi és érzelmi érvek kombinált alkalmazásával lehet legsikeresebben elérni Az attitődváltoztatás sikeres módja lehet az attitődök viselkedéses elemének befolyásolása (ez a legjobb módszer) Minél nagyobb az anyagi vagy erkölcsi nyomás, annál kisebb mértékben változik meg az eredeti attitőd Az attitőd megváltoztatásához szükséges az önkéntes választás érzése, tudata Közösségi hatások fontossága!



18/42

12. GAZDASÁGI ÉS FOGYASZTÁSI SZOCIALIZÁCIÓ A gazdasági szocializáció: A gazdasági fogalmak és jelenségek megértése, az ezzel kapcsolatos értékek, attitődök kialakulása. Pénz értékének megértése a számfogalom kialakulásához köthetı. A gyerekek elképzelése a gazdasági életrıl erkölcsi, morális alapú, késıbb, ahogy nınek, már az egyéni nyereség válik fontossá a döntésükben. A gyerekek 8 éves korukban már értik a kereskedelmi nyereség fogalmát, de a banki kamatot csak 10 éves korukra értik meg pontosan. A gyerekek és a fiatalok gazdasági nézeteink tartalma, a szociális környezet hatására alakul ki: fontos szerepe van a kultúrának és a családi háttérnek. Fogyasztási szocializáció: A hatékony piaci fogyasztás képességének megszerzése, az ezzel kapcsolatos attitőd elsajátítása. A rendszeres zsebpénz általában növeli a gyermek árismeretét, felelısségérzetét. Ügyesebben kezelik a pénzt is. Az alkalmi (fıleg otthoni) munkáért kapott pénz több meggondolatlan, utólag megbánt vásárláshoz vezet. A lányok általában jobban szeretnek vásárolni és többet is költenek, mint a fiúk. A gyerekek vásárlási szokásainak kialakulásáért felelıs a támogató szülıi elvárás: nevelés-tanítás. 10 éves korig általában többet költenek a gyerekek, ha hitelkártyát használnak készpénz helyett, 10 éve felett ugyanannyit. A gyerekek árupreferenciájára nagy hatással vannak a hirdetések, serdülıknél hozzáadódik ehhez a márkanév, árleszállítás szerepe is. Minél nagyobbak a gyerekek, annál többet takarítanak meg a pénzükbıl. Rájönnek, hogy bıvül ezáltal a vásárlási lehetıségük.



19/42

13. A SELF ÖSSZETEVİI, FORRÁSAI, HATÁSA, ÉNVÉDİ TOZÍTÁSOK Gyermekkortól kezdve alakul ki a személyes SELF („zelf”-nek ejtjük). A SELF összetevıi: Énfogalom: az önmagunkról való ismereteket tartalmazza (önismeret) Önértékelés: az önmagunkkal kapcsolatos érzelmeinket foglalja magába Mindkettı fejlıdik és változik tapasztalataink, életkörülményeink és szociális környezetünk alakulásával párhuzamosan. Az önismeret, önértékelés forrásai: saját viselkedésünk megfigyelése önészlelés a motivációval kapcsolatosan a gondolatokból és érzelmekbıl levont következtetések mások reakcióinak hatása társas összehasonlítás Az énkép típusai: Testi, fizikai Egyéni, személyen belüli Személyközi vagy társas Az énkép lehet másik megközelítés szerint: Aktuális énkép: az egyén valóságos képe önmagáról Ideális énkép: amilyennek az egyén látni szeretné magát Társadalmi énkép: az egyén elképzelése arról, ahogy mások ıt látják Ideális társadalmi énkép: amilyennek az egyén szeretné, hogy mások ıt lássák Elvárt énkép: az aktuális és az ideális énkép közötti énkép Szituációs énkép: az egyén énképe egy bizonyos szituációban A SELF – a gondolatok, az érzelmek és a viselkedés irányítása Énkifejezés (önkifejezés): „olyan vagyok, amilyen” Énbemutatás (SELF prezentáció): „olyan vagyok, amilyennek akarsz” Önmonizotorás: - magas szintő önmonitorozók: énbemutatás - társadalmilag elvárt viselkedés - alacsony szintő önmonitorozók: énkifejezés - valódi én bemutatásának fontossága Személyiségünk egész életünkben változik, ez egy lassú folyamat. Kivétel ez alól, ha például valamilyen trauma miatt változik meg a személyiségünk, akkor gyors és hirtelen. Énvédı torzítások: olyan helyzeteket keresünk, ahol kitőnhetünk úgy értelmezzük a tapasztalatokat, helyzeteket, hogy az ne csökkentse az önértékelésünket felértékeljük a közös tervekhez vagy erıfeszítésekhez nyújtott hozzájárulásunkat elfogult összehasonlítások: sikereinket hozzáférhetıvé tesszük, a kudarcainkat elfojtjuk A SELF megvédése: A SELF jóléte ellen irányuló fenyegetések: - kudarcok, negatív visszajelzések - inkonzisztenciák az önmagunkról kialakított képnek ellentmondó információk - stresszorok, krízishelyzetek, frusztrációk Következmények: negatív érzelmek, fiziológiai hatások betegség A megközelítés módja: - érzelemközpontú: menekülés a fenyegetés elıl - problémaközpontú: szembeszállni a fenyegetéssel



A modern világ személyiség paradoxona: a verseny, a gazdasági fejlıdés a fogyasztói embertípus elıállításának kedvez az érett személyiség nem ideális fogyasztó az ideális fogyasztó az, aki könnyen manipulálható a fogyasztás maximalizálása a cél az emberi kapcsolatok is fogyasztási cikké válnak Következmények: társadalmi-kulturális azonosságtudat hiánya állandó rivalizálás ellenségesség önrontó körei közös erkölcsi elvek figyelmen kívül hagyása mások legyızıséhez minden eszköz megengedett nem a belsı tartás, az életcélok az alapvetık állandó elégedetlenség, lemaradás érzés, szorongás, negatív érzelmi állapotok kialakulása erkölcsi morál hiánya


20/42


21/42

14. SZOCIÁLIS MEGISMERÉS, A SZEMÉLYÉSZLELÉS MEGHATÁROZÓI, PROBLÉMÁI Megismerés: mindazon tevékenységek összessége, amelyek által az információk a pszichikus rendszerben feldolgozódnak: az információk befogadása, válogatása, átalakítása és feldolgozása. A feldolgozott információkból fakad a tudás. A tudás lehetıvé teszi számunkra, hogy környezetünket megértsük, ahhoz alkalmazkodjunk és benne cselekedjünk. Fizikai észlelés, megismerés: a fizikai világ tárgyainak megismerése, közvetlenül megfigyelhetı tulajdonságokra irányul: méret, súly, íz stb. Szociális észlelés, megismerés: szociális tárgyak, az emberek észlelése, olyan tulajdonságok, amelyek közvetlenül nem figyelhetık meg, csak következtetni lehet rájuk. (intelligencia, attitőd.) A megismerés 3 értelemben is társasnak tekintendı: a megismerés társas eredete: a megismerés társadalmi interakcióban alakul ki (szocializáció) társas megismerés tartalma: annak a megismerésérıl szól, ami szociális társadalmilag közös: egy adott társadalom vagy csoport tagjai együttesen rendelkeznek vele Észlelésünket meghatározza az a környezeti összefüggés amiben vagyunk. Észlelés (percepció): magasabb szintő megismerés, mely magában foglalja az értelmezést is komplex folyamat, mely során az emberek szelektálják, rendezik és értelmezik az érzékszervi ingereket, összefüggı, értelmes képbe rendezve a világot

Tudatos észlelés feltételei: múltbéli tapasztalatok tárgy háttérbıl való kiválása észlelési konstanciák (nagyság, színállomány, forma) - Gestalt pszichológia: az egész több mint csupán a részek összessége.

A percepció (észlelés) rendezı elvei: alak és háttér észlelése: hátterükhöz viszonyítva észleljük a tárgyakat csoportosítás: az egymáshoz közeli tárgyakat egy csoportba tartozónak észleljük - hasonlóság: a hasonló elemeket úgy látjuk, mintha jobban összetartoznának - közelség: annak feltételezése, hogy a szomszédságban lévı tárgyak jobban összetartoznak lezárás: kiegészítjük a hiányzó érzékszervi ingereket Szociális észlelési ítéletek: ezeket sokkal bonyolultabb és nehezebb meghozni, mint a fizikai világra vonatkozó ítéleteket. az emberek észlelésében gyakrabban követünk el hibákat, mint a tárgyak észlelésében. a szociális megismerés következményei (vezetı-beosztott) befolyásolhatják a kapcsolatok kialakulását, az együttmőködés esélyeit.

Személyészlelés - alapvetı pszichológiai elvek a személyészlelésben: a valóság megkonstruálása (másokról alkotott benyomásaink olyan konstrukciók, melyek az általunk kiválasztott jelzéseken alapszanak) mindent átható társas befolyások (a kultúra és a múltbéli tapasztalatok meghatározzák a másokról alkotott benyomásainkat) törekvés az események kézben tartására (mások pontos megismerése - sikeres bánásmód) konzervativizmus (másokról alkotott véleményünk meghatározza érzéseinket) hozzáférhetıség (feltőnı jelek, elemek, erısebb hatást gyakorolnak benyomásaink kialakításakor) felületesség vagy alaposság (néha elégedettek vagyunk elsı benyomásainkkal, míg máskor a mélyebb megismerésre törekszünk)



22/42

A személyészlelés problémája: Cél az egységes kép kialakítása, hogy meg tudjuk magyarázni a másik viselkedését és hogy hipotéziseket tudjunk alkotni róla. Ez a folyamat minél gyorsabb, annál inkább érezzük magunkat biztonságban. A külsı, látható tényezıkbıl indulunk ki: hajviselet, öltözködés stb. A külsı tulajdonságok által adott információk általában bizonytalanok, jóslóerejőek, belsı tulajdonságra következtetünk belıle. A külsı tulajdonságokból eredı információk nem biztos, hogy tükrözik a valóságot. Szükség van elızetes tapasztalataink alapján meghatározott kategóriákra. Elınyös külsı megjelenés, általában elınyökhöz juttatja az embereket (vannak kivételek is). A személyészlelés alapján megtörténik: egyén értékelése: felületes vagy alapos viselkedés a személlyel szemben: ez gyakran kiváltja a benyomás megerısítését válasz az inkonzisztens információra: félremagyarázza az inkonzisztenciákat és változatlanul hagyja a benyomást Az észlelést meghatározó fıbb tényezık: (A jeleknek nincs jelentésük önmagukban.) a tágabb és szőkebb szociális-kulturális környezet: szerep- és normarendszer, nyelvi kifejezési módok, ahogy a másik viselkedését le tudjuk írni az észlelı személy intellektuális és emocionális jellemzıi: hogyan tőri az ellentmondásos érzéseket, a disszonanciát, rendelkezik-e empátiás készséggel az észlelı személy felfogása önmagáról: az észlelı személy szociális státusza és szerepe, elvárásai befolyásolják a másik személy észlelését az adott társsal való viszony kognitív, motivációs jellemzıi A személyészlelés pontossága függ az észlelt személytıl, az interakciós helyzettıl, de legkarakterisztikusabban a személypercepció következtetéses és szubjektív jellegébıl adódóan magától az észlelıtıl. A személyészlelés aktív folyamatában néha fontosabb az észlelı tudása, mint az észlelt ember tulajdonsága.



23/42

15. AZ ELSİ BENYOMÁSOK KIALAKULÁSA, SZEMÉLYÉSZLELÉSI TORZÍTÁSOK Az elsı benyomások kialakulása: Az emberek észlelése a látható jelek észlelésével kezdıdik: fizikai megjelenés, nem verbális kommunikáció, nyílt viselkedés A figyelemfelkeltı jelek különösképpen befolyásolják a személyészlelést: - fizikai megjelenésbıl eredı benyomások: a fizikai szépség, a vonzó külsı elınyt jelent az iskolában, a mindennapi életben, de még az igazságszolgáltatásban is. A munkahelyi környezetben él egy hiedelem, mely szerint egy vonzó nıt inkább megjelenéséért, semmint képességeiért léptetnek elı. - nem verbális kommunikációból eredı benyomások: kedveljük azokat, akik a testükkel felénk fordulnak, a szemünkbe néznek. - viselkedésbıl eredı benyomások: a másik személy viselkedésébıl eredı információ Egyéb jeleket is értelmezünk az emberek észlelése folyamán: - fontos a már elsajátított asszociációk szerepe az értelmezésben (pl.: adócsalás = becstwelenség - az aktuálisan a fejünkben lévı tudattartalmak és ismeretek hozzáférhetısége A pontosságot befolyásoló egyéb tényezık: az észlelı és a célszemély ismertségének mértéke az adott ítélethez szükséges következtetések mennyisége a célszemély összetettsége az észlelı személy jellemzıi, pillanatnyi hangulata Személyészlelési torzítások: elsıbbségi hatás: az elsınek kapott információnak aránytalanul nagyobb hatása van az ítéletekre újdonsági hatás: ha egy észlelı még nem döntött a személyrıl a korábbi információk alapján, akkor az utolsó néhány információ fogja a legnagyobb hatást gyakorolni rá sztereotipizálás és osztályozási torzítások: valamilyen tulajdonság vagy viselkedés alapján automatikusan kategorizáljuk egy hasonló csoporttal a háttér és a környezte befolyása: a kapott információt mindig sajátos kontextusban értelmezzük, függ a helyzettıl, környezettıl, korábbi tapasztalattól Holudvarhatások torzítások negatív irányban: a negatív információknak aránytalanul nagyobb benyomásuk van az elvárásoknak tulajdonítható egyéb torzítások: a tipikus, várható esemény-sorozatról ırzött tudás, a „forgatóköny-ismeret” a számunkra központi (centrális) vonások fontossága A személyrıl alkotott kép konstrukciója: A benyomás kialakítása nem egyszerően a célszemély különbözı vonásainak mentális átlagolásával történik. , ha kiemelünk vagy megváltoztatunk egy centrálisnak tőnı vonást, akkor megváltoztatjuk az észlelt személy egész jelentését. Egy kísérlet alkalmával az elıadót elızetesen melegszívő vagy hidegszívő emberként mutatták be, ez nagyban befolyásolta késıbb a róla kialakított képet, a róla alkotott véleményeket. A megkérdezettek közül rosszabb színben tüntették fel az elıadót azok, akiknek hidegszívőként mutatták be. Vonzalmat eredményez: A fizikai vonzerı, a pozitív interakció és a hasonlóság - ezek egymást erısítik. Vonzónak tartjuk azt, akitıl pozitív visszajelzést kapunk (de ez nem túlzó és látszólag érdek nélküli) Hasonlóság és vonzódás összetartozik - eltérı vélemény, más értékrend, bizonytalanságot hoz Személyes tulajdonságok: pozitív tulajdonságok, de nem az abszolút tökéletesség

Ki a jó emberismerı? Aki: fejlett önismerettel, önismereti igénnyel rendelkezik társadalmilag aktív, jelentıs tapasztalatra tesz szert beleélı, empatikus, intuitív, jó megfigyelı embertársaira nézve személyközi érzékenységgel rendelkezik rendszerezi emberismereti tapasztalatait tudatosan megfigyel más embereket, azok viselkedését és tudatosan keresi a helyes bánásmódot



24/42

16. ATTRIBÚCIÓ, ATTRIBÚCIÓS HIBÁK, TORZÍTÁSOK Oksági attribúció: egy viselkedés vagy egy esemény okával kapcsolatos ítélet (miért tette?) A cselekvés naiv értelmezése: az ember naiv tudós, aki a megfigyelhetı magatartást nem megfigyelhetı okokkal kapcsolja össze, döntéseiben a logika hideg szabályait alkalmazza. Lényeges kérdések: A viselkedés külsı vagy belsı okokra vezethetı-e vissza? - külsı ok: szerep, helyzet, külsı nyomás - belsı okra akkor gondolunk ha külsı okot nem találunk Szándékos e a cselekedet vagy nem? Például: egy vékony, nem túl erısnek látszó ember szétválaszt az utcán két verekedı embert Kérdés, hogy: miért tette? kívülálló civilnek tőnik→nem szereti az erıszakot, bátor, merész bolond, minden lében két kanál rendır egyenruhát visel→ez a feladata, szerepe A korrespondáló következtetések elmélete - egymásnak megfelelı következtetések elmélete: ha egyszer már eldöntöttük, hogy egy adott cselekvésnek belsı okai vannak, akkor az eredményétıl visszafele haladva elemezzük ki. Két fı szakasz különíthetı el: - szándéktulajdonítás - diszpozíciók tulajdonítása: az olyan cselekedeteket, amelyek társadalmilag nemkívánatosak, csak kisszámú hatással járnak és kizárólagosan az adott akcióhoz kapcsolódnak, azokat könnyebb a személyes diszpozíciónak tulajdonítani.

Az attribúció többdimenziós modellje: Az együttjáró (kovariáló) információra alapozott attribúciók: az emberek úgy próbálják kideríteni az események okát, hogy összegyőjtik az olyan lehetséges okokat, amelyek kizárólagosan járnak együtt az eseményekkel. - az adott viselkedést elıször a cselekvıvel kapcsolatban magyarázzuk - a viselkedés következhet a viselkedés ingerébıl - a viselkedést okozhatta valami más is, ami a konkrét helyzettel vagy körülményekkel áll kapcsolatban A megfigyelı megvizsgálhatja: az információ disztinktivitását: magas, ha a megfigyelt viselkedés egy bizonyos személyre vagy ingerre adott reakció, alacsony, ha a cselekvı ezt mindenféle megkülönböztetés nélkül minden helyzetben alkalmazza a konszenzusra vonatkozó információt: más emberek vajon ugyanezt a reakciót adják ugyanerre az ingerre? az információ konzisztenciáját: a megfigyelt akció idıben állandó marad-e, különbözı helyzetekben ugyanúgy jelentkezik-e. Attribúciós hibák, torzítások: alapvetı attribúciós hiba: a magatartás okaiként túlhangsúlyozzuk a személy jelentıségét, a belsı okokat ok-okozati viszonyok irányában történı torzítás: ott is okokat és szándékokat észlelünk, ahol nincs a cselekvı és a megfigyelı helyzetébıl adódó torzítás: a cselekvık saját cselekedeteiket igyekeznek szituációs tényezıknek tulajdonítani önkiszolgáló, énvédı torzítások: az egyének hajlamosak sikereiket belsı tulajdonságaiknak tulajdonítani, kudarcaikat pedig a szituációknak



25/42

17. A CSOPORTOK ÉSZLELÉSE, A SZTEREOTÍPIÁK HATÁSA, MEGVÁLTOZTATÁSA A csoportok észlelése: A társadalmi kategorizáció: az egyes embernek egy társas csoport tagjaként való azonosítása az alapján, hogy olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amilyenek a csoportra jellemzıek. A sztereotipizálás: a csoportba tartozó bármely egyénnek hasonló jellemvonásokat tulajdonítanak attól függetlenül, hogy a valóságban mennyire különböznek egymástól. - A sztereotípiák tartalma: pozitívak és negatívak lehetnek. Néhány sztereotípia pontosan rávilágít a csoportok között fennálló különbségekre. Az elıítélet ellenséges vagy negatív attitőd. - A sztereotípiák kialakulása, a csoportbenyomások létrejötte: személyes tapasztalatokon keresztül vagy társas tanulással A sztereotípiák alkalmazása, hatása: ha egy sztereotípia már kialakult, akkor az befolyásolja az emberek gondolkodását és viselkedését a sztereotipizált csoportokkal szemben gyors ítéletek sztereotípiák alapján: a gyors ítéletek nagyon valószínőek, ha az észlelınek kevés a kognitív kapacitása, vagy ha erıs érzelmek hatása alatt ál. Elsısorban emocionális forrásokból adódik a gyors ítélet, érzelmek alapján azonnal reagál valaki. megfontolt ítéletek és sztereotípiák: - ha az emberek átgondolt ítéleteket hoznak, a kialakult sztereotípiák akkor is hatnak rájuk - az emberek hajlamosak arra, hogy a sztereotípiákat megerısítı bizonyítékot keressék - a kétértelmő információkat a sztereotípiának megfelelıen magyarázzák - az emberek az interakció során a sztereotípiával egyezı információt fogják kiválasztani a többi közül Önmagát beteljesítı jóslat: az emberek nemcsak keresik a sztereotípiával egyezı viselkedést, hanem ki is válthatják. Ha a sztereotípia olyan tettekre ösztönöz bennünket, amelyek az elvárásainkat megerısítı, tényleges viselkedéseket hoznak létre akkor a sztereotípia önbeteljesítı jóslattá válik. Ezek a jóslatok a munkahelyen is mőködnek. A sztereotípiák megváltoztatása: Kontaktushipotézis szerint: egy sztereotipizált csoport tagjaival való közvetlen kapcsolat bizonyos esetekben csökkenteni fogja a sztereotipizálást és az elıítéleteket. A sztereotípiavédelem leküzdése: hatékonyan mőködı kapcsolat. Azok az emberek, akik tudatosan elutasítják az elıítéleteket, képesek leküzdeni az automatikusan aktiválódó sztereotípiák hatását. A vezetık számára örökké aktuális feladatot jelent az emberek személyiségének, egyéniségének, tudásának megismerése. Az objektív megítélést segíti, ha a leggyakrabban elıforduló hibákra tudatosan figyelünk.



26/42

18. TÁRSAS HATÁS, A TÁRSAS BEFOLYÁSOLÁSRA VALÓ REAGÁLÁS FAJTÁI Társas kapcsolatok kialakulása, folyamata: 1. Észrevétel, kapcsolatteremtés: Típusai: - egyoldalú észrevétel - felszínes kapcsolat - tényleges kapcsolat Tényezık: - térbeli közelség, társadalmi helyzet és demográfiai jellemzık hasonlósága - az interakció gyakorisága 2. Kapcsolat felépülése és megszilárdulása: - bevonódás fokozódása - bizalom növekedése (önfeltárás mélyebb szintje) 3. Hanyatlás: - földrajzi, társadalmi stb. elkülönülés - a kapcsolat szabályainak megszegése - megbízhatóság megszőnése 4. Kapcsolat befejezése: - aktív befejezés: vita, veszekedés - passzív befejezés (pl. messzire kerülnek egymástól, vagy más társadalmi helyzetbe) Arisztotelész: az ember zoon politikon (társas állat). A társas lét elınye: az erık egyesítése. Mások jelenléte növelheti vagy csökkentheti (gátolhatja) a teljesítményt: Szociális serkentés (facilitáció): mások jelenléte (az együtt-cselekvés vagy a puszta jelenlét is) javítja a teljesítményt = társas növekmény Társas gátlás: vizsgadrukk, lámpaláz (egyedül többet megengedünk magunknak) Társas kölcsönhatás: személyes-társas és személytelen-társadalmi (jelen-múlt-jövı egybefolyik)

Az ember szociális lény, emberek között él, tevékenykedik, fejlıdik. Folyamatos interakciókat folytat egy vagy több társával. A csoportok, már csak létszámuknál fogva is nagyobb hatást tudnak gyakorolni mint az egyedüli partner. A társas befolyás azonban közvetett és nem szándékos. A társ jelenlétének hatása: A pszichológusok már a 19. század végén megfigyelték, hogy az emberek sokféle feladatot jobban, vagy éppen rosszabbul végeznek mások jelenlétében, mint egyedül. társas serkentés (facilitáció): akkor figyelhetı meg, ha a feladat egyszerő, és jól begyakorolt társas gátlás: az új vagy bonyolult feladatok esetén figyelhetı meg - figyelmi konfliktus elmélete: mások jelenléte eltereli a személy figyelmét, mert konfliktust eredményez abban, hogy a személy hogyan ossza meg figyelmét mások és az elvégezendı feladat között - énmegjelenítés elmélete: mások jelenléte megnöveli a személy teljesítményét, az egyén célja ugyanis, hogy önmagáról elınyös képet mutasson. (Könnyebb feladatnál ez nagyobb erıfeszítéshez vezet, nehéz feladatnál felnagyítja a frusztrációt.) Felelısség eloszlása: a másik/mások jelenléte gyakran a felelısség eloszlását jelenti. Például, ha az utcán rosszul lesz egy ember hosszabb ideig tart míg végre valaki segít, mert mindenkiben az a gondolat merül fel, hogy más valaki biztosan odament segíteni. Amint valaki elindul segíteni, akkor már mások is követik. Személyközi befolyásolás: Alkalmazkodás a többséghez: az alkalmazkodás az a képesség, hogy elfogadjuk az egyéneknek, csoportoknak a konvencióit, amelyhez tartozunk. Konformitás: egy személy viselkedésének vagy véleményének olyan változása amely egy egyén vagy egy csoport következtében alakul ki. Alapvetı okai: - a többiek viselkedése meggyızi a személyt arról, hogy eredeti ítélete téves volt - szeretné elkerülni a büntetést (pl. nevetségessé válik) illetve jutalomban kíván részesülni (pl. szeresse, fogadja el a csoport) Emberi erıforrás tanácsadó (MA) szak – Készítette: Sándor Judit


27/42

A társas befolyásolásra való reagálás fajtái: elutasítás behódolás: alapvetı cél a jutalom elnyerése vagy a büntetés elkerülése. Rendszerint ez a viselkedés csak addig észlelhetı, ameddig fennáll a jutalom ígérete vagy a büntetés veszélye. A behódolás esetén a hatalom a legfontosabb tényezı. azonosulás (identifikáció): a személy olyan szeretne lenni, mint a befolyást gyakorló személy. interiorizáció: egy érték, egy viselkedés beépítése. Az egyén azért fogadja el a befolyást, mert a kiváltott viselkedés egybevág értékrendszerével. Az interiorizáció fı komponense a hitelesség.



28/42

19. AZ ENGEDELMESSÉG ÉS A HATALOM KÉRDÉSEI Az engedelmesség annyit jelent, hogy feladjuk egyéni cselekvési szabadságunkat és viselkedésünk ellenırzését valaki más utasítására bízzuk. Az engedelmességet befolyásoló tényezık: Legitim hatalom: a legitim hatalmat megtestesítı személynek való engedelmesség. A tekintélynek vállalnia kell a felelısséget: mikor a felelısség teljes egészében a tekintélyre hárul, úgy látják magukat, mint a hatalommal rendelkezı személy eszközei, pedig viselkedésükkel irányítani tudnák a helyzetet. Az engedelmesség csökkenthetı ellentétes hatású normák kiemelésével. Ha az engedelmesség egyszer elkezdıdött a továbbiakban önmagát erısíti. Az engedelmességi normák hátrányunkra történı felhasználása ellen küzdhetünk: reaktanciával: cselekvési szabadságunk helyreállításának igényével (nem fogadjuk el azokat a normákat, melyeket nem látunk helyén valónak) szisztematikus feldolgozással más normák felhasználásával: a normák ellen hatékonyan lehet védekezni más normák bevetésével

Milgram kísérlet: Áramütéses kísérlet, a résztvevık 65%-a elment a végsıkig… (férfiak, nık egyaránt Az engedelmességet befolyásolja: a hatalom közelsége és legitimációja (elfogadása) az áldozat közelsége a társas támogatás (csoportnyomás) Hatalom: A hatalom egyének vagy szervezeti egységek képessége arra, hogy más szervezeti szereplıket befolyásoljanak saját céljaik megvalósítására. A hatalom sohasem egyoldalú. A hatalmi viszony elszenvedıjének is mindig van valamennyi választási lehetısége, szabadsága. A hatalom mögött többnyire függést sejthetünk, ha valaki függ tılem, az gyakorlatilag hatalmat jelent fellette. A szőkös erıforrások elosztása hatalmat eredményez, illetve ha valaki a szervezet bizonytalanságait kezelni tudja, akkor ez számottevı hatalmat biztosít számára. Hatalmi erıtér: egy szervezetben a személyek egy bonyolult hatalmi erıtérben helyezkednek el, ahol az erıtér szerkezete személyes, szervezeti-környezeti tényezık által meghatározott. A függés (a hatalom) általában: szőkösségre helyettesíthetıség hiányára bizonytalanságra vezethetı vissza. A hatalom forrásai: magától a személytıl származtatható hatalomforrások a szervezet által biztosított hatalomforrások: törvényes hatalom, jutalmazó-, kényszerítı hatalom a szervezet külsı függésébıl következı hatalom A kutatások eredményei szerint a mások jelenléte sok esetben: a szituációknak nem vészhelyzetként való meghatározását és a cselekvéssel járó felelısség eloszlását eredményezi. A helyzet meghatározása: tömegpánik csoportos ignorancia állapota (elızı fordítottja) A felelısség elosztása: mások jelenléte gyakran a cselekvéssel járó felelısség eloszlását eredményezi.



29/42

20. A SEGÍTİ VISELKEDÉS FAJTÁI, FOLYAMATA, NORMÁI, A PROSZOCIÁLIS VISELKEDÉSFORMÁK NÖVELÉSE A TÁRSADALOMBAN

A pszichológia 3féle segítı viselkedést különböztet meg: egyszerő, segítı viselkedés: lényege, hogy az egyik ember azért segít a másikon, hogy jutalmat kapjon vagy büntetést kerüljön el. társakért végzett, proszociális segítı viselkedés: amikor a segítıt nem a jutalom, vagy a büntetés elkerülése vezérli, hanem a személy elvárása önmagával szemben. altruista (önfeláldozó) segítı viselkedés: akár kárt is okozhatunk magunkban (vízben fuldokló után ugrani) A segítı viselkedést támogató normák: viszonosság normája társas felelısség normája elosztás normája: - igazságosság normája - közeli kapcsolatokban ezt gyakran felváltja a közösségi elosztás normája (erıforrások egyenlı megosztása) A segítı viselkedést akadályozó normák: magánélet normája helyzet sajátosságai felelısség megosztása A segítı viselkedés folyamata: A másik szükségleteinek, a megérdemeltségnek és hasonlóságnak az észlelése. Ez eredményezheti a segítségnyújtást vagy annak elutasítását az alábbi okokból: - Jutalmak és költségek észlelése: konkrét vagy emocionális jutalmak / költségek - Empátia kialakulása, ami költségekre való tekintet nélküli altruista segítségnyújtásra ösztönöz; illetve az embereket érzékenyebbé teszi a proszociális normákra.

Az érzelem, a hangulat hatása a segítség-nyújtásra: Jó hangulat: - társas környezetre irányuló fokozott figyelem: több segítség - vágy, hogy jó hangulatban maradjunk (több segítség, hogy jó maradjon a hangulatunk; kevesebb segítség, ha az elrontaná a hangulatunkat) Rossz hangulat: - az énre irányuló fokozottabb figyelem: kevesebb segítség - vágy, hogy javítsunk a hangulatunkon: több segítség A proszociális viselkedésformák növelése a társadalomban: félreérthetıség csökkentése: tegyük egyértelmővé a szükségleteinket segítıkész énkép erısítése rászorultakkal való azonosulás elısegítése példamutatás: azt veszi át az ember, amit otthon lát a segítı viselkedésformákat támogató normák oktatása, az iskolának fontos szerepe van ebben a segítségnyújtás normáinak aktiválása a felelısség összpontosítása: segítségkérésünket egy bizonyos személyre összpontosítjuk



30/42

21. BÁNTALMAZÁS, AGRESSZIÓ, AZ AGRESSZIÓ CSÖKKENTÉSE A TÁRSADALOMBAN Az emberek közötti (interperszonális) viselkedés lehet: Elfogadó, közelítı viselkedés Elkerülı, tartózkodó viselkedés Ellenséges, távolító viselkedés Az agresszió fogalma: Tanult, célirányos, szándékos A károkozás lehet egészségi, anyagi és pszichológiai is. Az agresszív viselkedések csoportosítása: A viselkedés erkölcsi (morális) tartalma szerint: - proszociális agresszió: ha a közösség és/vagy az egyén érdekeit szolgálja - antiszociális agresszió: romboló A viselkedés céljától függıen lehet: - támadó - védekezı (önvédelmi) A viselkedés kivitelezésétıl függıen lehet: - tárgyra vagy személyre irányuló - közvetett vagy közvetlen - fizikai, testi jellegő vagy verbális

Agresszió elméletek: ösztönelméletek: az agresszió velünk született ösztön, késztetés biológiai meghatározottság az agresszió (társas) tanulási elméletei: - frusztráció – agresszió hipotézise - az agresszió tanuláselmélete A frusztrációra való reagálás az egyén múltbeli tapasztalataitól, a társas tanulási helyzetektıl függ. Csak az zavarhatja az embert, aminek az átlagosnál nagyobb jelentıséget tulajdonít. Az agresszió tanulásának 3 fontos összetevıje: az agresszív viselkedés elsajátítása az agresszív viselkedés végrehajtása az agresszív viselkedés fenntartása Interakcionalista felfogás: a tényleges választ a fenti elméletek lényegi összetevıinek integrálása adja meg. Az összetevık kombinálódnak. Az agresszió keletkezhet: a haszon lehetıségének észlelésekor (instrumentális agresszió) negatív érzések hatására (érzelmi agresszió) Az agresszió csökkentése a társadalomban értelmezés és újraértelmezés agresszióellenes normák tanítása az agressziót kiváltó jelzések, eszközök minimalizálása a médiából áradó erıszak korlátozása kritikus gondolkodás, a helyzet ismételt átgondolása, értékelése



31/42

22. A CSOPORTOK FOGALMA, ALAPVETİ FUNKCIÓI A csoport fogalma, alapvetı funkciói: A csoport az emberek olyan együttese, akik viszonylag állandó kapcsolatban vannak egymással közös érdekeik alapján, személyesen befolyásolják egymást és a külvilággal szemben valamiféle „Mi” tudatuk alakul ki. A csoport meghatározása: Több személy együttese, akik egy vagy több közös tulajdonsággal rendelkeznek. A tagok önmagukat minden mástól megkülönböztethetı egységként szemlélik. Bizonyos célok és érdekek pozitív kölcsönös összefüggésének tudata él a tagokban. A tagok interakcióban állnak egymással. Normarendszer alakul ki, mely szabályozza és irányítja a tagok interakcióit.

A csoport, a csoporttal kapcsolatos ismeretek felhasználási területei: Munkahelyi szervezetek Kriminológia Pedagógia Sporttudomány Egészségtudományok Reklámtevékenység Egyén problémáinak megoldása Tızsde, gazdaságpszichológia Személyiségfejlesztés Emberi erıforrás tanácsadás

A csoportok legáltalánosabb jellemzıi: a csoport tagjai interakcióban állnak egymással közös céljaik, normáik vannak céljaik és interakcióik kijelölik a tagok cselekvéseinek irányait és határait kifejlıdik bennük a szereprendszer és a személyek közötti összetartozás tudatosul a tagokban a csoportot a kívülállók is elismerik tagsága pontosan körvonalazható A csoportok alapvetı funkciói: (bıvebben lásd a következı oldalon!) Formális szervezeti funkciók. - A munka elosztása, irányítása és ellenırzése - Problémamegoldás és döntéshozás - Az információk összegyőjtése, feldolgozása - A döntések elfogadtatása - Koordinációs és kapcsolattartási célok - Az elkötelezettség és a részvétel erısítése Pszichológiai, személyes funkciók: - Társas vagy kötıdési igények kielégítése (tartoznak valahová) - Szociális tanulás, énkép kialakítása - A csoport eszköz a növekvı biztonság- és hatalomérzethez - Az egyén saját, konkrét céljainak megvalósításához szükséges segítés és támogatás megszerzése



32/42

A csoportok alapvetı funkcióit a szervezetben Handy (1986) a következıképpen csoportosítja: 1. Formális szervezeti funkciók. a szervezet alapvetı küldetésének teljesítésével kapcsolatosak. Azon munkafeladatok teljesítése tartozik ide, amelyekre a csoportnak megbízatása van, amelyek teljesítéséért hivatalosan felelıs. A szervezetek a következı célok elérése érdekében hasznosítják a csoportokat. a.) A munka elosztására. Így a különbözı képzettségő, tehetségő és hatáskörő személyek közvetlen kapcsolatba kerülnek, s kiosztják a konkrét feladatokat. b.) A munka irányítására és ellenırzésére. Így a munka megfelelı személyek révén szervezhetı és ellenırizhetı, a személyek meghatározott munkaköri felelısséggel rendelkeznek. c.) Problémamegoldásra és döntéshozásra. A különbözı képzettségő, tehetségő és hatáskörő személyek interakciója révén az adott probléma megoldásához minden rendelkezésre álló eszközt összpontosítanak. d.) Az információk továbbítására, feldolgozására. A döntések, illetve információk eljutnak azokhoz, akiknek szükségük van rájuk. e.) Az információk és az ötletek összegyőjtésére f.) A döntések kipróbálására és elfogadtatására. A csoporton kívül hozott döntés érvényességét vizsgálják, illetve fogadtatják el. g.) Koordinációs és kapcsolattartási célokra. Összehangolják a problémákkal kapcsolatos feladatokat a különbözı funkciók illetve részlegek között. h.) Az elkötelezettség és a részvétel erısítésére. Lehetıvé teszik, és ösztönzik, hogy az emberek részt vegyenek a szervezet terveiben és tevékenységében. i.) Tárgyalásra és konfliktusmegoldásra. A különbözı szintek, személyek vagy funkciók közötti viták megoldása. j.) Múltbeli események kivizsgálására 2. Pszichológiai, személyes funkciók: a csoport az egyén számos igényét, szükségletét, célját elégítheti ki. a) Társas vagy kötıdési igények kielégítése: tartoznak valahová, másokkal rendszeresen interakcióba léphetnek, elkerülik az egyedüllétet, elszigeteltséget. b) Énképük kialakítása: a legtöbb ember számára könnyebb önmagát másokhoz való viszonyában, valamely szerepkeret tagjaként meghatározni. A csoporttagság révén az egyén kifejlesztheti, illetve megerısítheti önismeretei készségét, elnyerhet valamilyen státuszt és ilyen módon növelheti önbecsülését. c) A csoport eszköz a növekvı biztonság- és hatalomérzethez. Csökkenti az egyedüllét bizonytalanságát, a csoport tagja magabiztosabbnak, erısebbnek érzi magát. A csoport egyszerre kínálja a saját és mások teljesítménye kontrollálásának a lehetıségét, valamint az indokolatlan külsı elvárásokkal szembeni közös védelem lehetıségét. d) Az egyén saját, konkrét céljainak megvalósításához szükséges segítés és támogatás megszerzése (ezek a célok nem szükségszerően azonosak a szervezet céljaival).



33/42

23. A TÁRSADALMI CSERE ELMÉLETE (a csoporthoz csatlakozás elınyei, hátrányai az egyén számára; a csoportok létrehozásának elınyei, hátrányai a szervezet számára) A társadalmi csere elmélete: az egyének azokhoz a csoportokhoz csatlakoznak, amelyek a lehetı legkisebb költség (legkevesebb hátrány) mellett a lehetı legnagyobb, az egyén által sokra értékelt jutalmat (elınyt) kínálják. (Azt akarjuk, próbáljuk elérni, hogy a hozadék nagyobb legyen, mint a költség. Ha úgy gondoljuk, hogy nagyobb a költség, mint a hozadék, akkor elhagyjuk a csoportot.) A csoporthoz csatlakozás elınyei (hozadékai) és hátrányai (költségei) az egyén számára: Elınyök: Hátrányok: biztonság személyes „befektetés” (idı, energia, stb.) státusz feszültség önbecsülés alkalmazkodás affiliáció valahová tartozás ellentétek támogatás, elfogadottság elutasítás hiedelmek megerısítése ellenkezés, a saját választási szabadság hatalom visszaszerzésére való törekvés célok megvalósítása A csoport létrehozásának elınyei (hozadékai) és hátrányai (költségei) a szervezet számára: Hátrányok: Elınyök: több tudás és információ bizonytalan felelısség többoldalú probléma-megközelítés konformitás, csoportnyomás („több szem többet lát”) egyéni dominancia a döntés jobb megértése társas lógás: a csoport méretének növeke részvétel-elfogadás: a csoport tagjai jobban désével az egyéni hozzájárulások átlaga elfogadják a döntést, és felelısséget éreznek fordítottan arányos megvalósításáért, ha részt vettek a problé vita megnyerés, versus probléma-megoldás: mamegoldás folyamatában a vita megnyerése fontosabbá válhat, mint a sikeres probléma-megoldás (presztizs -fontos, hogy mi nyerjünk)



34/42

24. CSOPORT-TÍPUSOK Primer-, szekunder csoportok: Primercsoport: elsıdleges kiscsoport, itt közvetlen kontaktus van a tagok között (ilyenek pl. a családdal kapcsolatos csoportok) Szekunder-csoport: másodlagos csoport, a célirányultság, a szervezettség jegyében jön létre Kiscsoport – nagycsoport: Kiscsoport: minimum 4fı-maximum 15 fı 15 fı felett klikkek, alcsoportok alakulnak

Vonatkoztatási csoportok – referencia csoportok: Mérce, viszonyítási pont, amit az egyén ítéletei, attitődjei kialakításakor figyelembe vesz. Referencia csoport az a társas kapcsolati rendszer, amely normáival, szokásaival az egyén magatartását befolyásoló, megváltoztató hatással van tagjaira. A referenciacsoport teljes azonosulást jelent. A tag a csoport jelenléte hiányában is képviseli a csoport normáit és szokásait. A referenciacsoportot az egyén választja. Referenciacsoport hiányában az egyén megpróbál „mindenki” elvárásainak megfelelni, ami általában nem sikerül, a személyiség ekkor felolvad mások elvárásaiban. Referenciacsoportok mindazon csoportok, melyek az ember attitődjére vagy magatartására közvetlen vagy közvetett hatással vannak. - Tagsági csoportok: közvetlenül befolyásolják az embert - Elsıdleges csoport: az egyén kölcsönhatása folyamatos velük (pl. család, barát, munkahely), informális csoportok általában - Másodlagos csoport: a kölcsönhatás kevésbé folyamatos, formális kapcsolatok (pl. vallási) - Aspirációs csoport: olyan csoport, amelyhez (egyszer) tartozni akar az ember - Aszociális csoport: az egyén visszautasítja ennek a csoportnak az értékeit és magatartását Formális – informális csoportok:

Formális (hivatalos)

Informális (nem hivatalos)

Fı célok:

Profit, hatékonyság

Tagok elégedettsége

Eredet:

A szervezet hozza létre

Spontán alakul ki

Vezetı:

Kinevezik

A csoportból emelkedik ki

Kommunikáció:

Hivatalos csatornák

Minden létezı csatorna

Tagokra gyakorolt hatás:

Hivatalos hatalom

Személyiség, szakértelem, szociális szankciók



35/42

25. A CSOPORT FEJLİDÉSI SZAKASZAI, SZEREPTÍPUSOK A CSOPORTOKBAN A csoport fejlıdési szakaszai: 1. Formálódás: egyének halmaza , próbálkozások, felmérések pozíciós próbálkozások 2. Problémák idıszaka: vélemények polarizálódása , konfliktusok kialakulása 3. Konszolidálódás: közös normák, értékek létrejötte, szerepek, feladatok kiosztása, együttmőködés 4. Tényleges mőködés: munkafázis 5. Felbomlás A csoportdinamika azt vizsgálja, hogy hogyan alakulnak ki, hogyan mőködnek és hogyan oszlanak fel a csoportok. A szerepek a csoport tagjainak saját és egymás viselkedésére vonatkozó elvárásai. Olyan viselkedés, amelyet adott személytıl, adott helyzetben elvár az egyén, vagy amit önmaga számára fontosnak, kívánatosnak tart. A szervezeti életben mindannyian többféle szerepet töltünk be. Szereptípusok a csoportokban: Feladatorientált szerepek: elısegítik és koordinálják a döntést és a feladat-végrehajtást, ilyenek: - célok kijelölése - értékelés - kezdeményezés - koordináció - információgyőjtés Kapcsolatorientált szerepek: elısegítik a csoport fennmaradását, fejlıdését, az összetartozás érzésének megırzését, a jó légkört és a csoporttagok jólétét. - bátorítás - követés - békéltetés - szemlélıdés - unszolás - bőnbak - normázás Önmagunkra irányuló szerepek: az egyéni célok hangsúlyozása a csoport rovására. - blokkolás - visszahúzódás - elismerés hajszolása - elterelés - dominancia-törekvés - függıség A csoport teljesítménye alapvetıen a feladat- és kapcsolatorientált szerepek összhangján múlik, ehhez gyakran semlegesíteni vagy ellensúlyozni kell az önmagukra irányuló szerepek gyakorlóit. A jó csoportteljesítmény mögött gyakran találhatunk olyan tagokat, akik több szerepet – köztük feladat és kapcsolatorientáltakat is – betöltenek. Ezzel szemben azok a csoportok várhatóan gyengén teljesítenek, ahol az önmagukra irányuló szerepek dominálnak. Státusz: az a relatív pozíció, állapot, mely egy adott személyre vagy egy adott társadalomban vagy csoportban jellemzı. Egyfajta jelzése ez az illetı rangjának vagy értékének. A státuszok hatásai: A magas státuszú embereket rendszerint tisztelettel kezeljük A nagyobb státusszal bírók nagyobb befolyással vannak az emberekre Gyakrabban kezdeményeznek A csoport rendszerint magas státuszú egyént választ képviselınek



36/42

26. A CSOPORTTELJESÍTMÉNYT ÉS A CSOPORTTAGOK MEGELÉGEDETTSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ FONTOSABB TÉNYEZİK

A csoportteljesítményt és a csoportok megelégedettségét befolyásoló fontosabb tényezık: Csoporttagok személyes erıforrásai (kikbıl áll a csoport?) Csoportstruktúra Csoportfolyamatok - Csoport feladata - Teljesítmény és megelégedettség A csoport külsı feltételrendszere: A szervezet stratégiája: amely kijelöli a célokat, meghatározza a csoportokhoz rendelt erıforrásokat Hatásköri viszonyok (autoritás): a szervezeten belül, amelyek kijelölik a döntési és az utasításijelentési jogosítványokat Szabályok, eljárások, elıírások Erıforrások: pénz, gépek-berendezések, szükséges anyagok, idı, ember A szervezet személyi kiválasztási rendszere Teljesítményértékelés és érdekeltségi rendszer Szervezeti kultúra Csoportösszetétel: A feladat-végrehajtásra létrehozott csoportok esetén inkább a homogénebb csoportösszetétel ígér nagyobb hatékonyságot. (kor, végzettség, személyiségre jellemzı homogenitás) A kreativitást igénylı, problémamegoldó feladatokra létrehozott csoportok esetén a csoportösszetétel változatossága kívánatos. (heterogén összetétel a legjobb) Kiscsoport: 4-15 fıs csoportok. Így erısebb az összetartozás-érzés, kevesebb a hiányzás, a társas lógás, nagyobb a személyes megelégedettség. Leggyakrabban ajánlott csoportméret 5-7 fı. A csoportméret hatása a csoport magatartásra és teljesítményre: CSOPORT

Kommunikáció Kohézió Elégedettség Hiányzás Fluktuáció Társas lógás Hatékonyság

KICSI

NAGY

kevesebb

több

nagyobb

kisebb

nagyobb

kisebb

kisebb

nagyobb

kisebb

nagyobb

kisebb

nagyobb nem egyértelmő

A hatékony csoport jellemzıi: Egyetértés a csoport iránti magas szintő elvárásokban Felelısséget vállalnak a munka elvégzésére Információkhoz mindenki hozzáférhet A tagok úgy érzik, hogy képesek befolyásolni az eseményeket A folyamatok és az eredmények egyaránt a középpontban vannak Csoportdimenziók: Csoportstruktúra Rokon- és ellenszenvi kapcsolatok Csoportkohézió Társas szerepek

Elkötelezettek a közös célok iránt Becsületes és nyílt kommunikáció van A bizalom légköre uralkodik Tagok támogatják a meghozott döntéseket A „Mindenki nyer” megközelítés érvényesül a konfliktuskezelésben

Csoportnormák Csoportnyomás A csoport nyitottsága



37/42

27. A CSOPORTHATÁS FOLYAMATA, CSOPORTNORMÁK, KONFORMITÁS A csoporthatás folyamata:

Csoportnormák: a csoporttagok viselkedését elıíró, a tagok által elfogadott szabályok Szervezeti szabályok, normák: jelentıs része formalizált Csoportszabályok, normák: többnyire íratlanok A csoportnormák funkciói: a fennmaradás biztosítása a viselkedés kiszámíthatósága a csoporttagok közötti súrlódások csökkentése a csoportértékek és identitás megjelenítése A csoportnormák 4 osztálya: teljesítménynormák: mi az elvárt output (kimenet) erıforrás-elosztásra vonatkozó normák: lehetıségek és jutalmak igazságos elosztása külsı megjelenés, nyilvános viselkedés normája informális közösségi normák: születésnap megtartása Konformitás: a normák szerinti viselkedés A konform viselkedés okai: (normákhoz igazodó viselkedés okai) A csoport viselkedése (a csoporttagok magatartásmintái meggyıznek arról, hogy az eredeti viselkedés, értékítélet téves volt) Büntetés elkerülése Jutalmazás vágya Bizonytalan szituációból való kilábalás

A konformitás mértékét befolyásoló tényezık: a feladat jellemzıi a csoport jellemzıi, mérete a következmények, illetve a várható következmények az egyén személyes jellemvonása Az egyén reagálása a csoportnyomásra: behódolás, engedelmesség: legkevésbé tartós, jutalom vagy büntetés motiválja azonosulás (identifikáció): az egyén hasonlítani szeretne a befolyásolóhoz internalizáció: követése belülrıl jutalmaz deviancia: csoport elvárásaival, normájával, nyomásával valaki szembe megy



38/42

28. A CSOPORTHATÁS EGYÉB SZÍNTEREI: társas lazsálás, kockázatvállalás, döntés Társas lazsálás: A társas lazsálás az a tendencia, hogy a személy kevesebb erıfeszítést fektet a feladatba, ha teljesítménye nem elkülöníthetı része egy csoporténak, mint akkor, ha ugyanezt a feladatot egyedül teljesíti. A társas lazsálás megjelenése akkor a legvalószínőbb, ha a feladat unalmas, ha a személy teljesítménye nem ellenırizhetı vagy nem nélkülözhetetlen. Fontos tényezı a kölcsönös függés is. Ha a kölcsönös függés minimális és az egyéni szerepek nem fontosak – mint például, amikor a tömeg elénekli a himnuszt a focimeccs elıtt – az ember könnyen másokra hagyja a dolgot. Ezzel szemben a társas lazsálás csökken, ha az egyéni közremőködés fontos a sikerhez, vagy ha biztosak lehetünk abban, hogy mások sem lógnak. Szintén befolyásolja a lazsálásra való hajlamot a tagok viszonya a csoporthoz. A nık és az olyan kultúrák tagjai, amelyekben a kölcsönös függés központi érték, általában csoportorientáltabbak, s így kevésbé hajlamosak a társas lazsálásra, mint a férfiak és az individualisztikus kultúrák képviselıi. Kockázatvállalás a csoportban: Pszichológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy döntéshozatalkor a csoportok gyakran merészebbek, mint az egyének. A csoportok fokozott kockázatvállalási hajlandósága nagy valószínőséggel a felelısség elmosódásával áll összefüggésben. Számos esetben azonban ennek az ellentéte is elıfordulhat, vagyis a csoport kisebb kockázatot részesít elınyben, mint az egyének. A csoportban érvényesülı polárisan ellentétes kockázatvállalási tendencia egyik oka konformitás, a másik ok pedig a társadalmilag domináns ideológia hatása, mely akkor érvényesül, ha a csoport tagjai viszonylag homogén társadalmikulturális közegbıl származnak. Csoportdöntés: A szervezetekben zajló döntési folyamat részlegesen vagy egészen társas erıtérben zajlik, melynek meghatározó eleme a csoport. Különösen összetartó csoportokat fenyeget a veszély, hogy nem veszik észre idıben a megoldásra szoruló problémákat, vagy ha észre is veszik azokat, a helytelen alternatívák mellett kötelezik el magukat, majd a tévedések korrekciójára képtelennek mutatkoznak. Gyakran az igazi veszélyt a veszélyérzet hiánya okozza. A döntésben résztvevık szerint vannak: Egyéni, személyes döntések Csoportos, testületi döntések Pozitívumok: - csoport ismeretanyaga nagyobb - több alternatíva lehetséges - szélesebb körő a döntés elfogadottsága - a döntés körülményeinek, hátterének jobb megismerése jellemzı Negatívumok: - vezetık ellenırizhetik, befolyásolhatják a csoportot - alkalmazkodás az átlaghoz, a többséghez - rivalizálás a csoporton belül - elsı kompromisszumos megoldás elfogadása - a döntési felelısség tisztázatlan



39/42

Észlelési, információkezelési problémák: (ezek mind befolyással vannak az emberek döntéseire) Az emberek korlátozottan képesek felfogni, kezelni, értelmezni komplex információkat. Az egyén szőri, szelektálja a hozzá érkezı információkat. Rejtett vagy explicit értékei, elıfeltevései alapján osztályozhat üzeneteket az egyén. Fontos az egyén bizalma a küldı iránt. Az ember elutasítja az információt, ha nincs bizalma aziránt, aki mondja. („Nem mindegy ki mondja…”) Sajátos pszichológiai jelenség a „gestalt” (lyukakat kitömködjük, kiegészítjük a dolgokat). Nem biztos, hogy jól, a megfelelı elemekkel egészítjük ki a hiányzó információrészeket. Nagyobb jelentıséget tulajdonítunk a térben és idıben közeli tényekre, eseményekre vonatkozó információknak. Az emberek nyitottabbak a pozitív formában megfogalmazott üzenetek, közlések iránt. Hajlamosak az emberek elutasítani az üzeneteket, melyeket személyük elleni támadásként érzékelnek. (egybıl hárítunk) Ugyanazok az események különbözı helyzetekben más észlelésekhez és értékelésekhez vezethetnek. (Másképp látnak az emberek dolgokat.)



40/42

29. DÖNTÉSPSZICHOLÓGIAI PROBLÉMÁK Döntéspszichológia: Döntéshozatali heurisztikák: igyekszünk mindent leegyszerősíteni. Az empirikus kutatások igazolják, hogy a döntéshozók öntudatlan rutinok segítségével próbálnak megbirkózni a legtöbb döntésben rejlı komplexitással. Ezeket a rutinokat más szóval heurisztikáknak nevezzük. Ezek a heurisztikák, amellett hogy leegyszerősítik a döntést, nagyon gyakran csapdát rejthetnek magukban. Ezen csapdák pedig veszélyt jelentenek, mert beépülnek a gondolkodásmódba, ezért nem vesszük észre ıket még akkor sem, amikor éppen beleesünk egyikbe-másikba. A jövıbeni eseményeket a jelen állapot alapján ítéljük meg: hasonló tendenciákat feltételezve Hozzáférési heurisztika: az események bekövetkezésének valószínőségét aszerint ítéljük meg, mennyire tudunk az adott eseményre példákat felidézni. Ennek lényege az, hogy a memóriánkból könnyen elıhívható eseményeket egyben gyakoribbnak is véljük, és emiatt a valószínőségüket túlbecsüljük. A valószínőségek becslésének ugyanis sokszor az az alapja, hogy milyen korábbi tapasztalatunk, elızetes információnk van egy esemény bekövetkezésének gyakoriságára vonatkozóan. Ugyan van némi alapja annak, hogy a könnyen felidézhetı eseményekkel korábban gyakran találkoztunk, de a hozzáférhetıség más tényezıktıl (például az események feltőnısége, saját hangulatunk és az esemény hangulatának viszonya stb.) is függ. Önmagunkba vetett hit: - Túlzott magabiztosság: elhamarkodott döntés - Túl kevés magabiztosság: döntéshalogatás A status quo mindenáron való fenntartása: a jelenlegi helyzet fenntartását szívesebben választjuk, mint a változást Múltbéli döntéseink igazolásának vágya: nem szeretjük beismerni, hogy hibáztunk Rövid távú célok preferálása a hosszú távú elınyökkel szemben (pl. cigarettázás): kevésbé tartjuk értékesnek vagy súlyosnak azokat a következményeket, amelyek késıbb fognak bekövetkezni Keretezési hatás: a megfogalmazástól függ az, hogy valamit mekkora nyereségnek vagy veszteségnek fogunk fel A csoporthatások haszna és kára: Hasznok: információtöbblet legitim vezetés résztvevık motivációs többlete presztizs és méltóságtudat munkamegosztás tökéletesebb problémamegoldás terhek és kockázatok megosztása összetartás, együttmőködés pozitív légkör

Károk: illuzionizmus autokrata vezetés hisztéria, paranoia kirekesztés, stigmatizáció „kölcsönös akadályozás” öncsalás felelıtlenség rivalizáció rettegés



41/42

Ez itt plusz, nem volt az órai diaanyagban!! (Persze azért lehet tudni… ☺)

Lehorgonyzás csapdája: ez azt jelenti, hogy a döntéshozatal során az emberek többsége aránytalanul nagyobb súlyt ad az elsı megszerzett információknak, vagyis a kezdeti benyomások, becslések vagy adatok „lehorganyozzák”, röghöz kötik a rá következı gondolatokat és véleményeket. A horgonyok számtalan alakot ölthetnek. Lehetnek látszólag ártatlanok, mint egy ember öntudatlan megjegyzése, vagy egy újsághír, de lehetnek ártalmas elıítéletek is, sztereotípiák. Sokszor kötıdnek múltbeli eseményekhez vagy például a statisztikai hivatal által elıre jelzett trendekhez. Megerısítı bizonyíték csapdája: ez a jelenség arra készteti a döntéshozót, hogy csak az álláspontja diktálta megoldás mellett szóló információkat keresse, és figyelmen kívül hagyja az ellentétes információkat. A megerısítı bizonyítékkal szembeni elfogultság nemcsak azt befolyásolja, hogy a döntéshozó honnan győjti az információkat, hanem azt is, hogy a döntés meghozatalakor túl nagy súllyal veszi figyelembe a saját elképzeléseit alátámasztó információkat és elbagatellizálja azokat, amelyek ellentétesek nézeteivel. Sokszor azért kérdezzük ismerıseink véleményét, hogy megerısítést nyerjünk sajátunkéban. Ha ismerısünk azután mellettünk teszi le a voksot, véleményének hajlamosak vagyunk túl nagy jelentıséget tulajdonítani.

Rögzítés és igazítás heurisztikája: ez a heurisztika arra vonatkozik, hogy az elsıként kapott információt nemcsak nagyobb súllyal vesszük figyelembe, hanem a késıbb kapott információkat gyakran az elsı információhoz viszonyítva értékeljük.



42/42

30. CSOPORTKÖZI KAPCSOLATOK, A SIKERESEN MŐKÖDİ CSOPORTOK JELLEMZİI Csoport definíció: emberek együttese, akik viszonylag állandó kapcsolatban vannak egymással. Közös céljaik, közös normáik és szabályaik vannak, amely szabályozza és irányítja a tagok közötti interakciót. A csoportok közötti kapcsolatok: Együttmőködés és csere: a csoportok elfogadják egymás normáit és szabályait esetleg átvesznek egymástól új dolgokat (információ csere), ami a másik csoportban már mőködik és jól bevált. A csoportokon belül is egyetértés, feladat és munkamegosztás van. Dominancia és alávetés: a csoportok alávetik magukat a másik csoport normáinak, feltételeinek. Lehet, hogy olyan dolgokat is át fognak venni, ami nem mőködıképes az ı csoportjukban. Konfliktus és versengés: a csoportok között versengés alakul ki. A csoport belsı szerkezete is átalakul más lesz a kohéziós erı, ami összetartja ıket.

Versenyzı csoporton belüli történések: szorosabb kapcsolat autokratikus stílus szervezettség növelése konformitás növekedése Versenyzı csoportok közötti történések: percepció torzulása ellenséges beállítottság növekedése interakció csökkenése kommunikáció csökkenése Csoportközi verseny: Mi történik a gyıztessel: nı a kohézió csökken a feladatorientáció önelégültség növekedése (a „jólét” állapota)

Mi történik a vesztessel: elhárító mechanizmusok konfliktusok növekedése felmorzsolódás vagy átértékelés

Sikeresen mőködı csoport jellemzıi (háromféle aktivitás jellemzı a sikeresen mőködı csoportra): Megvalósítja a céljait Önmagát belülrıl megerısíti Olyan irányba fejlıdik és változik, amely növeli hatékonyságát

A sikeresen mőködı csoport tagjai: Olyan képességekkel rendelkeznek, amelyek segítségével le tudják gyızni a csoportcél megvalósítása elıtt álló akadályokat El tudják fogadni egymás másságát Le tudják küzdeni a csoportfejlıdést gátló tényezıket. Az érték és szükséglet különbségekbıl fakadó konfliktusokat feladatként tudják megoldani, az egymás közötti magas színvonalú kommunikáció fenntartásával


1. A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA TÁRGYA, ALAPVETİ ELVEI

Recommend Documents