A POSTÁS KIEGÉSZÍT NYUGDÍJPÉNZTÁR 2005. ÉVI BESZÁMOLÓJA KIEGÉSZÍT MELLÉKLETÉNEK SZÖVEGES RÉSZE
Tartalomjegyzék: 1. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások, és a 2005. évt l hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatásának bemutatása ............................................................................................................................................... 3 1.1. A számviteli politika meghatározó elemei................................................................................ 3 1.2. A Beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások................................................ 5 1.3. A 2005. évt l hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatása.......................... 5 2. A pénztári taglétszám alakulása .......................................................................................................... 5 3. Bevételek-kiadások (ráfordítások), alakulása, tartalékképzési elvek .................................................. 6 3.1. A bevételek és kiadások (ráfordítások) alakulása ..................................................................... 6 3.2. A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása, a tagdíj mértéke................................... 7 4. A m ködési tevékenység eredménye, a m ködési céltartalék és a tartalékt ke alakulása.................. 8 4.1. A m ködési tevékenység eredménye........................................................................................ 8 4.2. A m ködési céltartalék alakulása............................................................................................ 10 4.3. A tartalékt ke alakulása.......................................................................................................... 11 5. A céltartalékok, a teljesített szolgáltatások, a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült kiadások, a tagoknak visszatérített összegek alakulása ......................................................... 11 5.1. A fedezeti céltartalék alakulása .............................................................................................. 11 5.2. A likviditási céltartalékok alakulása ....................................................................................... 13 5.3. A meg nem fizetett tagdíjak tartaléka ..................................................................................... 14 5.4. A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások................... 14 6. A cash-flow kimutatás értékelése...................................................................................................... 14 7. Kiegészít vállalkozási tevékenység ................................................................................................. 15 8. A munkáltatói kötelezettségvállalások teljesülése ............................................................................ 15 9. A tagokkal szembeni követelések értékelése .................................................................................... 15 10. Alkalmazotti állomány, választott tisztségvisel k .......................................................................... 15 11. A Pénztár szolgáltatói...................................................................................................................... 16 12. A határid s ügyletek bemutatása..................................................................................................... 16 13. A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése.................................................................. 16 13.1 A befektetési arányok alakulása .......................................................................................... 16 13.2. A pénztári vagyon piaci értékének, nyilvántartási értékének, értékelési különbözetének alakulása ............................................................................................................................................ 17 13.3. A Pénztár nettó eszközértéke 2005. december 31-én.......................................................... 18 13.4. Az eszközök értékváltozása a pénztár egységnyi nettó eszközértékére vetítve .................. 18 13.5. A hozamráta alakulása ........................................................................................................ 18 13.6 A befektetési tevékenység értékelése ........................................................................................ 19 13.6.1. 13.6.2. 13.6.3. 13.6.4.
14. A a m 14.1. 14.2. 14.3.
A gazdasági növekedés, egyensúlyi mutatók, infláció ...................................................................19 Az állampapír piaci hozamok alakulása 2005-ben .........................................................................20 A hazai és nemzetközi részvénypiacok elmúlt évi teljesítménye ...................................................20 A pénztári befektetések hozama és a vagyonkezel k teljesítménye...............................................21
ködést jellemz mutatók...................................................................................................... 23 A várakozási id figyelembe vételével megállapított kifizetési jogosultság....................... 23 Gazdálkodást jellemz mutatók: ......................................................................................... 24 A pénztár által szükségesnek ítélt további mutatószámok .................................................. 24
Mellékletek: 1. 2. 3. 4. 5.
számú melléklet: 2005. évi bevételek és ráfordítások terv- és tény számai számú melléklet: 2005. évi m ködési költségek és ráfordítások terv- és tény számai számú melléklet: Az azonosítatlan befizetések állományának bemutatása számú melléklet: Pénzforgalmi szemlélet hozamráta számítás 2005. számú melléklet: 2005. évi bruttó hozam vagyonkezel nként
2
1. A számviteli politika meghatározó elemei, a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások, és a 2005. évt l hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatásának bemutatása 1.1.
A számviteli politika meghatározó elemei
A Postás Kiegészít jogszabályok:
Nyugdíjpénztár m ködését és számviteli politikáját meghatározó
• a számvitelr l szóló többször módosított 2000. évi C. törvény, • az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló többször módosított 1993. évi XCVI. törvény, • az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló módosított 223/2000. (XII. 19.) Korm. Rendelet, • az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló többször módosított 281/2001. (XII. 26.) Korm. Rendelet. Az éves beszámolóra vonatkozólag: Jelent s összeg hiba: ha a hiba feltárásának évében – ugyanazon évet érint en - megállapított hibák, hibahatások m ködési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növel -csökkent értékének együttes (el jelt l független) összege meghaladja az ellen rzött üzleti év mérlegf összegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegf összeg 2%-a meghaladja a 30 millió forintot, akkor a 30 millió forintot. Nem jelent s összeg hiba: ha a feltárt hibák és hibahatások – m ködési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növel -csökkent – értékének együttes (el jelt l független) összege nem haladja meg a jelent s összeg hiba értékhatárát. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelent s összeg hibák és hibahatások következtében a hiba feltárásának évét megel z üzleti év mérlegében kimutatott nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékok együttes összege legalább 3%-kal változik (n vagy csökken). A pénztár az éves pénztári beszámolót az üzleti évr l december 31-i fordulónappal készíti el. A pénztár a könyvvizsgáló által is auditált éves pénztári beszámolót legkés bb a tárgyévet követ év május 31-ig juttatja el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére. Az éves pénztári beszámoló részei: 1. mérleg, 2. eredménykimutatás, 3. kiegészít melléklet A pénztár az éves pénztári beszámolóval egyidej leg üzleti jelentést is készít, de az nem része az éves beszámolónak.
3
Az éves pénztári beszámoló részét képez mérleget, eredménykimutatást és kiegészít mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke írja alá. A mérlegkészítés id pontja az üzleti évet követ hónap utolsó napja. A mérlegben eszközként a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket és az aktív id beli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár valamennyi eszközét a következ nyilvántartásaiban is az alábbiak szerint bontja:
f
csoportokba sorolja és analitikus
• a pénztár m ködését és vállalkozási tevékenységét szolgáló (m ködési célú) eszközök • a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök • a likviditási fedezetet szolgáló eszközök A mérlegben forrásként a saját t két, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív id beli elhatárolásokat kell kimutatni. A pénztár eredménykimutatása a következ f részekb l áll: • a pénztár m ködési és kiegészít vállalkozási tevékenysége • a pénztári szolgáltatások fedezete • a likviditási fedezet A pénztár m ködési és kiegészít vállalkozási tevékenységének mérleg szerinti eredményeként kell kimutatni a pénztár m ködésével és kiegészít vállalkozási tevékenységével kapcsolatban az üzleti évben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások (ideértve a m ködési célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozamot is, valamint az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalék-képzést is) különbségének adófizetési kötelezettséggel csökkentett összegét. A pénztári szolgáltatások fedezetét kell a nyugdíjszolgáltatásokkal összefüggésben céltartalékként megképezni az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetének, valamint a fedezeti célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegében. A likviditás (a pénztár fizet képességének) biztosításával, valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamának fedezetével összefüggésben az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetéb l, valamint a likviditási és kockázati célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegéb l kell céltartalékot képezni. A kiegészít melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság), a pénztár vezetése, a munkáltatói tagok, a szolgáltatók, a Felügyelet részére a pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetér l, m ködése eredményességér l, a pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról a megbízható valós összképet tükrözik.
4
A pénztár az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutatja be a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, a céltartalékok alakulását és a befektetéseket, hogy a pénztár jöv beni helyzetének megítéléséhez, valamint a pénztár el relátható fejl désére vonatkozóan a pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelel képet kapjanak. Az üzleti jelentés tartalmazza még a mérleg fordulónapja után a mérlegkészítésig bekövetkezett lényeges események, a különösen jelent s folyamatok bemutatását, valamint a pénztár taglétszámának és vagyonának el rejelzését a várható fejl désre, a gazdasági környezet várható változásaira tekintettel. 1.2.
A Beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárások
A Pénztár nem tér el a vonatkozó jogszabályokban meghatározott értékelési elvekt l és értékelési eljárásoktól. A Pénztár befektetett vagyonának piaci értékelését, a Pénztár letétkezel je, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. végzi. A pénztár az értékpapírok értékelésénél nem alkalmazza a számviteli törvény 54. §-a (8) és (9) bekezdésében foglalt el írásokat. 1.3.
A 2005. évt l hatályos jogszabály változások beszámolóra gyakorolt hatása
A 2005. évt l hatályba lépett jogszabályi változások a beszámoló tartalmát és formáját nem érintették lényegesen. A kiegészít melléklet a 2004-évi adatokhoz képest kiegészül a várakozási id figyelembevételével megállapított kifizetés igénybevételére jogosult vagy éven belül jogosulttá váló pénztártagok létszámának és egyéni számlájuk összesített tárgyév végi egyenlegének bemutatásával.
2. A pénztári taglétszám alakulása A taglétszám alakulása 1998. év végét l: Taglétszám Ebb l járadékos Ebb l szüneteltet
1998 29.456 104 117
1999 31.856 128 102
2000 32.758 144 64
2001 32.460 120 72
2002 32.700 92 55
2003 32.576 71
2004 31.640 41
2005 33.400 27
2005.12.31-én a Pénztár taglétszáma 33.400 f volt, amib l 27 f járadékszolgáltatást vesz igénybe. A taglétszámból: munkáltatóhoz tartozó tag: ebb l: Magyar Posta Rt. egyéb
25.417 f 481 f
egyéni tag: ebb l: közeli hozzátartozó:
124 f
tagdíjat nyilatkozat alapján nem fizet tagok: egyéb, tagdíjat nem fizet tagok: járadékos tagok:
25 898 f
1 839 f 5 295 f 1.747 f 27 f
5
A 2005. év taglétszámának alakulása jogcímek és negyedévek szerint:
f Megnevezés 2005.I.név 2005.II.név 2005.III.név 2005.IV.név Összesen Id szak elején 31.640 33.797 33.693 33.552 31.640 Id szaki változás 2.157 -104 -141 -152 1.760 Új belép 2.441 194 147 111 2.893 Átlép más 12 25 7 8 52 pénztárból Szolgáltatásban 251 263 236 218 968 részesült Átlép más 33 39 32 36 140 pénztárba Elhalálozott 11 12 23 15 61 Egyéb megsz nés 1 9 4 2 16 Id szak végén 33.797 33.693 33.552 33.400 33.400 Tagdíjnemfizet k 6.322 6.834 6.989 7.042 7.042 Járadékos tagok 40 33 31 27 27 Inaktív tagok össz 6.362 6.867 7.020 7.069 7.069 Elvi tagdíjfizet k 27.435 26.826 26.532 26.331 26.331
3. Bevételek-kiadások (ráfordítások), alakulása, tartalékképzési elvek 3.1.
A bevételek és kiadások (ráfordítások) alakulása
A Pénztár bevételei - az éves pénztári beszámolóban szerepl eredmény-kimutatás alapján 2005-ben összesen 2.716.169 eFt-ot, kiadásai 164.775 eFt-ot tettek ki, így a 2005-ben felhasználható eredmény összesen 2.551.394 eFt (2004-ben 2.386.569 eFt). A 2.551.394 eFt felhasználható eredményb l 2.521.490 eFt a fedezeti céltartalék, 10.741 eFt a likviditási céltartalék állományát növelte , 19.163 eFt pedig a Pénztár m ködési eredményét. A tagdíjbevételek 2005-re vonatkozó kalkulációja a taglétszám (és ezen belül a fizet taglétszám) további csökkenésével számolt. A tagdíjbevétel azonban jelent sen, 19%-kal meghaladta a tervet (tervezett: 1.343.449 eFt; tény: 1.598.894 eFt). A nagyobb tagdíjbevétel oka kett s. Egyrészt a tényleges tagdíjfizet k száma magasabb volt mint a tervezett (tervezett: 25.665 f éves átlag, becsült tény: 26.781 éves átlag), másrészt a teljesített tagdíjbefizetések átlaga magasabb mint a tervben szerepl 4.357 Ft/f /hó éves átlagtagdíj. Mintegy 27.511 f fizetett egyéni tagdíjat, átlagosan 2.113 Ft/f /hó, és 23.811 f részére fizettek munkáltatói hozzájárulást, átlagosan 3.183 Ft/f /hó értékben. A magasabb tagdíjfizet i létszámot els sorban az eredményezte, hogy év elején sokan léptek be a pénztárba, ami összefüggésben van azzal, hogy a Magyar Postánál m köd VBKJ rendszerben sokan választották a nyugdíjpénztári hozzájárulást. 2005-ben az egységes tagdíj mértéke havi 3.800 Ft volt. A Magyar Posta Rt. pénztártag alkalmazottai részére a 3.800 Ft-ból 2.300 Ft-ot átvállalt, így a tagok tényleges kötelezettsége 1.500 Ft-ra változott. A tagdíjfizet pénztártagok száma az év eleji nagyobb számú belépések miatt növekedett, azonban a második negyedévt l kezdve folyamatosan csökkent. A nemfizet (ill inaktív) tagok száma az év eleji 6.391 f r l év végére túllépte a 7.000 f t (7.069 f ) ami a pénztár teljes év végi taglétszámának több mint 20%-a. 2005-ben. Az év folyamán 6.081 olyan tagja volt a Pénztárnak, akiknek számlájára egyáltalán nem érkezett befizetés. 6
A tagdíjbefizetések 757.440 eFt-tal, a munkáltatói hozzájárulás 910.027 eFt-tal járult hozzá a Pénztár bevételeihez. Ugyanakkor a meg nem fizetett tagdíjak tartalékára képzett céltartalékok több mint 70.798 eFt-tal csökkentették a bevételeket. Az utólag befolyt tagdíjak (olyan tagdíjbevétel, amire a Pénztár a meg nem fizetés miatt már céltartalékot képzett) 2.225 eFt-ot tettek ki. A tagok eseti befizetésként a tervezettnél többet, 64.059 eFt helyett 101.465 eFt-ot fizettek be a Pénztár számlájára. Adomány, támogatás 2005-ben nem gyarapította a Pénztár vagyonát. Összességében a Pénztár nem hozamjelleg bevételei 2004-hez viszonyítva több mint 26%kal n ttek (1.377.250 -ról 1.735.680 eFt-ra). A m ködési kiadások (befektetési tevékenység ráfordításai nélkül) 67.183 eFt-ot (2004-ben 59.313 eFt) tesznek ki, ami a tervezéshez képest 4%-os növekedést, 2004-hez képest 13%-os növekedést jelent (tervben szerepl kiadás 64.739 eFt). A fedezeti tartalék és a likviditási tartalék eredmény-kimutatásban szerepl ráfordításai között csak a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának leírásából származó hitelezési veszteség szerepel (33.069 eFt ill. 168 eFt összegben). A Pénztár nem hozamjelleg ráfordításai 2004-hez viszonyítva 72.202 eFt-ról 100.420 eFt-ra n ttek így a Pénztár nem hozamjelleg bevételeinek és ráfordításainak eredménye 2004-hez viszonyítva 1.305.048 eFt-ról 1.635.260 eFt-ra n tt, ami százalékban kifejezve több mint 25%-os növekedést jelent. A Pénztár befektetési tevékenységének összegszer eredménye az el z évhez viszonyítva valamelyest csökkent, a tervhez képest azonban lényegesen jobb. A ténylegesen elért 916.134 eFt hozam összege csak kevesebb mint 85%-a a 2004-ben elért hozamnak (1.081.521 eFt), a tervben szerepl kalkulált hozamösszeget viszont 57%-kal meghaladja (terv: 584.462 eFt). Összességében a Pénztár nem befektetési jelleg eredménye (1.635.260 eFt) a teljes eredmény (2.551.394 eFt) 64%-a, míg a befektetési tevékenység eredménye a teljes eredmény 36%-át alkotja. 3.2.
A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása, a tagdíj mértéke
A bevételek és kiadások tartalékok közti megosztása az alapszabályban és a pénzügyi tervben feltüntetettnek megfelel en alakult, módosítására nem került sor. A tagdíjbefizetések tartalékok közti megosztása: 2005.01.01-t l 2005.12.31-ig Fedezeti tartalék: 95,0% M ködési tartalék: 4,5% Likviditási tartalék: 0,5% Az eseti befizetések 98%-ban a fedezeti tartalékra, 2 %-ban a m ködési tartalékra kerültek. Az egységes tagdíj mértéke 2005-ben 3.800 Ft volt. A befektetések tartalékok közötti megosztása a rendelkezésre álló szabad pénzeszközök tartalékok közötti megosztása alapján történt. 7
A befektetési tevékenység hozamai és ráfordításai annak a tartaléknak a javára ill. terhére kerültek elszámolásra, amely tartalékból a befektetés történt. A vagyonkezelési díj és letétkezelési díj tartalékok közötti megosztása a következ képpen történik: Abban az esetben, ha a szolgáltató által benyújtott számla közvetlenül nem kapcsolható az egyes tartalékokhoz, akkor a pénztár az egyes tartalékokat terhel összeget arányosítással határozza meg. Az arányosítás módszere: a kiszámlázott id szak befektetett állományának kiszámítása tartalékonként (tehát külön a likviditási, m ködési, fedezeti és azon belül az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz kapcsolódóan). Ez az adott tartalékból befektetett vagyon id szak végi (záró) könyv szerinti értékével egyezik meg Az így kiszámított értékeket viszonyítja a pénztár a teljes befektetett vagyon id szak végi (záró) állományához. A számla összege a fent kiszámított arányok szerint terhel dik rá minden egyes tartalékra. A folyószámla után kapott kamat megosztására a pénzügyi tervben meghatározott – tagdíjra vonatkozó arányok szerint került sor. Az átlép ill. kilép tagoktól levont költség a Pénztár m ködési eredményét növeli. Az átlépési (kilépési) költség mértéke 4.000 Ft .
4. A m ködési tevékenység eredménye, a m ködési céltartalék és a tartalékt ke alakulása 4.1.
A m ködési tevékenység eredménye
A m ködési tevékenység bevételei 2005-ben 84.563 eFt-ot, ráfordításai 66.400 eFt-ot tettek ki, így a m ködési tevékenység eredménye 19.163 eFt (2004-ben 7.702 eFt), ami 13.163 eFttal több, mint a tervezett eredmény. A m ködési tevékenység szokásos bevételei (befektetési tevékenység bevételei nélkül) 76.327 eFt-ot (2004-benn 60.327 eFt), kiadásai 67.183 eFt-ot (2004-ben 59.313 eFt-ot) tettek ki, így a szokásos m ködési tevékenység eredménye 9.144 eFt (2004-ben 1.014 eFt). A m ködési célú befektetési tevékenység 10.019 eFt (2004-ben 6.688 eFt) eredménye az ek z évhez hasonlóan javította a szokásos m ködési tevékenység eredményen elért nyereséget. A m ködési tevékenység tagdíjbevételei jelent sen, a tervezettet 19%-kal meghaladóan növekedtek, ennek oka a már korábban említett fizet létszám év eleji jelent s b vülése, ill. a teljesített tényleges befizetéseknek a prognosztizált átlagtagdíjat meghaladó mértéke. A m ködési tevékenység nem hozamjelleg bevételei között 2,7%-os részarányt képvisel a tagok eseti befizetéseib l a m ködésre jutó rész. Említésre méltó bevételt képezett még az egyéb bevételek között kimutatott, átlép , ill. kilép tagoktól levont 4 eFt eljárási költség, ami összesen 508 eFt bevételt eredményezett a Pénztár részére. Az egyéb bevételeken belül jelent s még az 1.572 eFt m ködésre jutó meg nem fizetett tagdíjak felhasználása miatti bevétel, ám ennek ténylegesen nincs eredményre gyakorolt hatása, hiszen az egyéb ráfordítások között ugyanekkora összeg szerepel a meg nem fizetett tagdíjak hitelezési vesztesége jogcímén.
8
A m ködés bevételeinek és ráfordításainak a szokásos m ködési bevételhez és ráfordításhoz viszonyított arányai a következ képpen alakultak: 2004-ban
2005-ben
Tagdíjbevételek: Eseti befizetések: Adomány: Egyéb: Összesen:
95,6% 2,8% 0,0% 1,6% 100%
94,6% 2,7% 0,0% 2,7% 100%
Anyagjelleg ráfordítások: Személyi jelleg ráfordítások: Egyéb ráfordítások: Összesen:
42,2% 51,3% 6,5% 100%
40,2% 51,5% 8,3% 100%
A 26.996 eFt anyagjelleg ráfordítások jelent sebb, 100 eFt-ot meghaladó tételei Nyilvántartási díj: Bank, és postaktg.: Könyvvizsgálat: Aktuárius: Szaktanácsadás: Alapszabály sokszorosítása: Pénztárszövetségi tagdíj:
18.000 eFt 2.764 eFt 2.563 eFt 2.000 eFt 1.225 eFt 177 eFt 120 eFt
A 34.614 eFt személyi jelleg ráfordítások jelent sebb, 100 eFt-ot meghaladó tételei: Bérköltség: Tiszteletdíj: Nyugdíj és e.bizt. járulék: Egyéb állományba nem tartozók díj Munkaadói járulék: Reprezentáció: Étkezési hozzájárulás: Utazási hozzájárulás: Egészségügyi hozzájárulás:
15.680 eFt 8.700 eFt 7.369 eFt 1.145 eFt 470 eFt 342 eFt 289 eFt 140 eFt 235 eFt
Az 5.573 eFt egyéb ráfordítások jelent sebb tételei: Felügyeleti díj: Hitelezési veszteség
3.997 eFt 1.572 eFt
A Pénztár m ködési költségeinek elemzése illetve a tényszámoknak a tervszámokhoz való viszonyítása el tt meg kell megemlíteni, hogy a Magyar Posta Rt. az alakuláskor vállalt kötelezettségeit változatlanul teljesíti, a Pénztár helyiségeiért nem kell bérleti díjat fizetni, a Pénztár élvezi a postaszolgálati díjkedvezményt, az ingyenes távbeszél használatot, valamint a m ködéshez szükséges valamennyi irodaszert és számítástechnika eszközt térítésmentesen kapja. 9
A nyilvántartási díj esetében a szolgáltatóval kötött szerz désben a tervezetthez képest 1 mFtot, az el z évhez képest pedig 2 mFt-ot sikerült megtakarítani. Az aktuáriusi szerz dést a terveknek megfelel díjazással kötötte a Pénztár. A bankköltség és postaköltség tekintetében – az el z évekhez hasonlóan - 654 eFt többlet költség jelentkezik a tervezetthez képest. A pénztárszövetségi tagdíj tényszáma a tervszámmal azonos. A személyi jelleg ráfordítások között az állományi dolgozók bére 696 eFt-tal, a bérek után fizetett járulékok 603 eFt-tal haladták meg a tervezettet, az egyéb állományba nem tartozók munkadíjával a terv nem számolt, itt 1.145 eFt lett költségként elszámolva.. Az eltérést az okozta, hogy az Igazgatótanács úgy döntött , megbízási szerz dés keretében szakért t von be a küldött választási feladatok végrehajtásába, valamint a Pénztár szabályzatainak felülvizsgálatába. A felügyeleti díj ráfordításként elszámolt összege 19%-kal haladja meg a tervszámot, ennek oka az, hogy a tagdíjbevételek is 19%-kal növekedtek, és a fizetend felügyeleti díj összege a tagdíjbevételekkel arányos. Nem tervezett tétel az egyéb ráfordításokban szerepl hitelezési veszteség, melynek összege 1.572 eFt, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos bevétel sem szerepel a tervben ami ugyancsak 1.572 eFt, így ezen a soron tényleges többletköltség nem jelentkezett. Összességében megállapítható, hogy a Pénztár m ködési költségei és ráfordításai a tervezésnek megfelel en alakultak, az esetenkénti többletráfordítások, ill. megtakarítások minden esetben megindokolhatóak. 4.2.
A m ködési céltartalék alakulása
2005-ben jöv beni kötelezettségekre céltartalék képzés nem történt. A m ködési portfolió értékelési különbözetére a pénztár – a vonatkozó jogszabályoknak megfelel en – képzett céltartalékot. Az id arányosan járó kamatból képzett céltartalék nyitó állománya 4.411 eFt, év közben a m ködési célú befektetésre jutó id arányos kamat 379 eFt-tal növekedett, míg az egyéb piaci értékítélet miatti értékelési különbözet 2.583 eFt-tal csökkent, így a céltartalék záró állománya 2.207 eFt. Az így képzett céltartalék csak technikai jelleg , ténylegesen a befektetési tevékenység m ködési portfolióra jutó nem realizált eredményének változását jelenti.
10
4.3.
A tartalékt ke alakulása
A tartalékt ke és a mérleg szerinti eredmény (együttesen a m ködési tevékenység felhasználható eredménye) alakulása 2000-t l eFt-ban: Megnevezés El z évek halmozott eredménye : Adott év mérleg szerinti m ködési eredménye: Tagdíj-nemfizet tagoktól ktg.levonás M lködési portfolió értékelési különbözetéb l képz.céltartalékra* M ködési tevékenység felhasználható eredménye
2000 59.353 2.643
2001 61.996 -243
2002 65.530 -3.260
2003 65.781 290
2004 73.302 7.702
2005 90.692 19.163
3.777
6.017
7.231
9.958
12.895
73.302
90.962
123.020
-2.506 61.996
65.530
65.781
* jogszabály változás miatti különbözet
5. A céltartalékok, a teljesített szolgáltatások, a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült kiadások, a tagoknak visszatérített összegek alakulása 5.1.
A fedezeti céltartalék alakulása
A fedezeti céltartalék egyéni számlákra számolt része a 8.830.968 eFt nyitó állományhoz képest 10.758.731 eFt-ra n tt 2005-ben. A szolgáltatási számlákon lév összeg pedig 11.537 eFt-ról 8.745 eFt-ra csökkent. Az egyéni számlákon kimutatott 1.927.763 eFt növekedés f bb tényez i a következ k: Tárgyévben egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek és ráfordítások különbözete: 1.618.387 eFt Egyéni számlákra jutó befektetési tevékenység eredménye: 902.072 eFt Más pénztárból átlép tagok által hozott fedezet: 22.160 eFt Visszatérítések, átlépések m. igénybe vett összeg: - 55.702 eFt Szolgáltatások fedezetére átcsoprtosítás szolg. tartalékba: -544.953 eFt Egyéb változás - 14.201 eFt 2005-ben az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek és ráfordítások különbözete 2004-hoz képest 24,7%-kal n tt (1.297.783 eFt-ról 1.618.387 eFt-ra változott). Az egyéni számlákra jutó befektetési tevékenység eredménye kismértékben (1.069.274 eFt eFt-ról 902.072 eFt-ra) csökkent. A Pénztárba a más nyugdíjpénztárakból átlép tagok száma és áthozott egyéni fedezete is növekedett az el z évhez képest. 2005-ben 52 f lépett át más pénztárból, az áthozott fedezet összege pedig 22.160 eFt volt, ugyanez az adat 2004-ben 35 f ill. 9.853 eFt. 21 f magánpénztári tagdíjkiegészítését utaltatta a Pénztárba, ez az áthozott fedezet összegéb l 1.030 eFt-ot tett ki. . A Pénztárból más nyugdíjpénztárakba átlépett tagok száma 82 f r l 140 f re változott, az átvitt tagi fedezet összege 18.061 eFt-ról 28.763 eFt-ra n tt. A 28.763 eFt tartalmazza a levont átlépési díjat is, aminek mértéke tagonként 4.000 Ft. A Pénztárhoz átlép k, ill a Pénztárból más pénztárba átlép tagok teljes taglétszámához viszonyított aránya – az el z évekhez hasonlóan alacsony. 11
2005-ben 61 elhunyt tag után történt kifizetés 21.690 eFt értékben az örökösöknek ill. kedvezményezetteknek, míg 2004-ban 70 f után. 17.770 eFt került kifizetésre. A 10 éves várakozási id letelte utáni kifizetésre 8 esetben került sor, 2 f kilépett és megszüntette a tagsági viszonyát, részükre bruttó 1.632 eFt lett elszámolva, 6 esetben részösszeg felvétele történt, ahol a jogosult pénztártagok az adómentesen felvehet hozamösszeget kérték kifizetni, összesen 3.617 eFt értékben. 2005-ben már nem emelkedett számottev en a Pénztártól szolgáltatást igénybe vett tagok száma, ugyanakkor n tt a szolgáltatásként kifizetett összeg. 2000-ben 893 f vett igénybe (254.406 eFt bruttó összegben) egyösszeg szolgáltatást, 2001-ben 1033 f részére bruttó 348.427 eFt lett kifizetve, 2002-ben 777 f részére 319.806 eFt, 2003-ban 768 f 381.345 eFt, 2004-ben 956 f 494.708 eFt, míg 2005-ben 968 f 544.057 eFt összegben részesült egyösszeg szolgáltatásban. Tovább csökkent a járadékszolgáltatást igénybe vett tagok száma. A tagok a nyugdíjkorhatár elérésekor szinte kivétel nélkül az egyösszeg szolgáltatási kifizetést választották. 2005-ben 2 f igényelt járadékszolgáltatást, 1 f megváltoztatta járadékfolyósításának id tartamát (3 évesr l 4 évesre) 16 járadékos tag járadékfizetési id szaka lejárt, így 2005 év végén összesen 27 f járadékszolgáltatást igénybe vev tagja volt a Pénztárnak, kiknek a 2005-ben kifizetett járadék összege, valamint a járadék számlák év végi egyenlege járadék típusonként a következ : Járadék -típus
3 éves járadék 4 éves járadék 5 éves járadék 6 éves járadék 7 éves járadék 8 éves járadék 10 éves járadék 20 éves járadék 25 éves járadék Összese n:
Év eleji létszám f
20
Év elei egyenleg
Áthozat egyéni számlá -ról eFt eFt 4.023 393
Átho- Hozam Értékelsi Év Év végi Év zat jákülönbö- közbeni egyen- végi radék zet kifizetés leg létszá típusok m között eFt eFt eFt eFt eFt f -1.427 245 -151 -2.273 810 10
0
0
503
1.427
97
171
-430
1.768
2
9
2.239
0
0
183
0
-977
1.445
3
2
636
0
0
49
6
-216
475
2
1
518
0
0
40
5
-176
387
1
0
0
0
0
0
0
6
2.782
0
0
237
19
-547
2.491
6
2
1.176
0
0
107
7
-91
1.199
2
1
163
0
0
15
1
-9
170
1
41
11.537
896
0
973
58
-4.719
8.745
27
12
0
Összességében a beszámolási id szakban a nyugdíjszolgáltatások fedezetére az egyéni számlákról átcsoportosított összeg 544.953 eFt volt, míg a nyugdíjszolgáltatásként kifizetett bruttó összeg 548.776 eFt. 2005-ben is élt a Pénztár azzal a jogszabály adta lehet séggel, hogy tagdíj-nemfizet tagjaitól költséget vonjon le. A Pénztár a tagdíj-nemfizetés kezd id pontjától jogosult a tag egyéni számlájának befektetéseib l származó hozamot az egységes tagdíjnak a m ködési és likviditási tartalékra jutó hányadának megfelel összeggel, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni. Míg 2004-ban a tagdíj-nemfizetés jogcímen az egyéni számlákat terhel összeg 9.958 eFt volt, addig 2005-ben 14.318 e t-ot vont le a Pénztár. Az azonosítatlan befizetések azonosulása miatt, az azonosítatlan befizetések hozamából 117 eFt növelte a tagok számlaegyenlegét. 5.2.
A likviditási céltartalékok alakulása
A likviditási céltartalékok állománya a beszámolási id szakban 37.084 eFt-ról, 49.131 eFt-ra emelkedett. A likviditási céltartalékokon belül a Pénztár három céltartalékot különböztet meg, az értékelési különbözetre képzett likviditási céltartalékot, az egyéb likviditási célra képzett céltartalékot, és az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára létrehozott céltartalékot. A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék A likviditási portfolió értékelési különbözetére képzett céltartalék nyitó állománya 1.647 eFt, záró állománya 1.399 eFt. A tárgyid szaki változás -248 eFt. Az így képzett céltartalék csak technikai jelleg , ténylegesen a befektetési tevékenység likviditási portfolióra jutó nem realizált eredményének változását jelenti. Az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék Az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék nyitó állománya 35.221 eFt, záró állománya 47.476 eFt. A tartalékra a Pénztár 2004-ben 10.831 eFt céltartalékot képzett. A tagdíjnemfizet pénztártagoktól levont költségb l a likviditási tartalékra jutó 1.424 eFt is ezen céltartalék bevételét képezte. Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék arra szolgál, hogy a hozamfelosztás id pontjában még azonosítatlan befizetések jogosultjai – a hozamfelosztás után is – befizetésük azonosítottá válásakor részesüljenek korábban azonosítatlan befizetésük befektetéseinek hozamaiból. Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék nyitó állománya 216 eFt, záró állománya 256 eFt.A Pénztár az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára – a hozamfelosztási szabályzatának megfelel en – a tárgyid szakban 158 eFt-ot különített el. A céltartalék igénybe vételére 118 eFt értékben került sor, ebb l az egyéni számlákra 117 eFt jutott.
13
Az alábbi táblázat az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék alakulását mutatja 2005-ben: eFt ID SZAK KÉPZÉS FELHASZNÁLÁS MEGMARADÓ 0 0 2005-ös nyitó 216 Nyitóból 2005-ben 0 27 189 2005.01.negyedév 59 39 20 2005.02.negyedév 54 29 25 2005.03.negyedév 49 23 26 2005.04.negyedév -4 0 -4 91 67 2005. összesen 158 374 2005.záró 118 256
5.3.
A meg nem fizetett tagdíjak tartaléka
A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának állománya 2004 év végén 35.115 eFt volt. Ebb l év végéig 305 eFt utólagosan befolyt, így az arra képzett céltartalék feloldhatóvá vált, a maradék 34.810 eFt kinnlév ség pedig a Pénztár számviteli politikájának megfelel en hitelezési veszteségként leírásra került. 2005-ben a Pénztár 70.798 eFt céltartalékot képzett a meg nem fizetett tagdíjakra, ebb l év végéig 1.920 eFt befolyt, így a meg nem fizetett tagdíjakra képzett céltartalékok záró állománya 68.878 eFt. 5.4.
A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások
A Pénztár a nyugdíjszolgáltatások folyósításakor felmerül költségeket a számviteli politikájában meghatározottak szerint nem tekinti jelent snek, ezért azokat külön nem nevesíti, és nem terheli rá a tagok számláira.
6. A cash-flow kimutatás értékelése
A Pénztár immateriális és tárgyi eszközökkel nem rendelkezik, és nem is vásárolt 2005-ben. A követelésállomány az el z évhez képest 28.087 eFt-tal növekedett, amit els sorban a tagdíjkövetelések év végi magasabb állománya eredményezett (a tagdíjkövetelések állománya a 2004 végi állapothoz képest majdnem megduplázódott, 36.919 eFt-ról 71.164 eFt-ra, azaz 34.245 eFt-tal n tt, ennek oka a meg nem fizetett tagdíjkövetelés állományának növekedése). Az egyéb követelések 6.158 eFt-os állománycsökkenése túlnyomórészt a vagyonkezeléssel kapcsolatos követelések állományának csökkenésével kapcsolatos . Az értékpapír állomány változásánál kiemelhet , hogy a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok állománya csökkent (22.548 eFt), a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állománya viszont jelent sen növekedett (1.595.975 eFt). A Pénztár szállítói állománya és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állományváltozása elhanyagolható mérték . Az azonosítatlan függ befizetések állománya az el z évhez képest 1.887 eFt-tal csökkent, ezt a Magyar Posta év végi tagdíjátutalásának pontosabb kalkulációja eredményezte.
14
7. Kiegészít vállalkozási tevékenység A Pénztár a beszámolási id szakban kiegészít vállalkozási tevékenységet nem folytatott, arra engedélyt nem kért.
8. A munkáltatói kötelezettségvállalások teljesülése A munkáltatói tagok összességében eleget tettek szerz désben rögzített kötelezettségvállalásaiknak, mind a befizetett összegek, mind az adatszolgáltatás tekintetében. A 2005. évben kötött munkáltatói szerz dések: •
Csenger Város Polgármesteri Hivatal
•
ZSG Hungária
• •
Váli Fix Trans Kft Axel-Spinger Magyarország Kft
•
ITAG-ÖKOLEX Gazdasági Tanácsadó Rt.
•
BM Országos Katasztrófavédelmi F igazgatóság
•
IT Információs Társadalom Kht
•
Heves Megyei Rend r-f kapitányság
•
Pénzügyminisztérium
9. A tagokkal szembeni követelések értékelése A Pénztár mérlegében kimutatott tagdíjkövetelés összesen 71.164 eFt, amib l 68.878 eFt egyéni tagdíjat az esedékességig nem fizettek meg, amire a Pénztár a céltartalékot megképezte. Ezen követelések a következ éves beszámoló elkészítéséig vagy befolynak, vagy pedig hitelezési veszteségként leírásra kerülnek a megképzett céltartalék összegében.
10. Alkalmazotti állomány, választott tisztségvisel k A Pénztár ügyvezet igazgatója Szabó Borbála. A Pénztár befektetéseivel foglalkozó pénzügyi munkatárs Tóthné Lovadi Ildikó. Az ügyvezet igazgató mellett Petrusánné Király Beatrix asszisztensként áll alkalmazásban, 1 f pedig megbízási szerz déses jogviszonyban a pénzügyi (bérszámfejtés, adóbevallás) feladatokat látja el. Az évi bruttó bér összege a tárgyid szakban 15.680 eFt, melyb l az ügyvezet igazgató éves bruttó bére 7.150. eFt volt. A személyi jelleg egyéb kifizetések összege 1.015 eFt volt, ebb l a reprezentációs költség 342 e Ft összeg . Az Igazgatótanács tagjai: Kövesdi Ferencné (elnök) Kállay Mariann Dr. Horváth Sándor Vajta Zoltánné Zsuppán Géza 15
Az Ellen rz Bizottság tagjai: Dr. Morvay Miklós (elnök) Ádám István Nagyné Geiger Judit Békésiné dr. Papp Ildikó Dr. Szabóné dr. Papp Éva Az Igazgatótanács és az Ellen rz tiszteletdíjban részesültek.
Bizottság tisztségvisel i 2005-ben bruttó 8.700 eFt
11. A Pénztár szolgáltatói Vagyonkezel k:
Erste Bank Alapkezel Rt. CA-IB Alapkezel Rt. ConCorde Alapkezel Rt. Generali Alapkezel Rt (2006.01.01-t l)
Letétkezel :
Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.
Nyilvántartás:
Els Hazai Pénztárszervez és M ködtet Rt.
Könyvvizsgálat:
KPMG Hungária Kft.
Aktuárius:
Lénárd János
Számlavezet :
Erste Bank Hungary Rt.
12. A határid s ügyletek bemutatása A Pénztár egyik vagyonkezel je, a ConCorde Alapkezel Rt. 2005-ben (az els negyedév végével bezárólag ezen ügyletek lezárásra kerültek) a befektetési politikának megfelel en határid s fedezeti ügyleteket (arbitrázs jelleg ügyletek) is kötött a hozamok maximalizálása és a kockázatok csökkentése érdekében. Év végével a Pénztárnak le nem zárt fedezeti határid s ügyletei nem voltak, illetve ezzel kapcsolatosan követeléseket és kötelezettségeket sem mutat ki.
13. A befektetési tevékenység hatékonyságának értékelése 13.1
A befektetési arányok alakulása
A Pénztár eleget tett a rá vonatkozó befektetési keretszabályoknak és a befektetési politikában foglaltaknak. A Pénztár vagyona az év folyamán többségében állampapírban volt (év végén a vagyon 82,0%-a). A befektetési arányok alakulásából kiemelhet a befektetési jegyek arányának folyamatos növekedése, valamint a részvények portfolión belüli arányának csökkenése.
16
A befektetési arányok alakulása 2005-ben negyedévenként, befektetés típusok szerint, a tárgynegyedév végén meglév (könyv szerinti értéken figyelembe vett, határid s ügyletek és pénzeszközök nélkül) pénztári eszközök százalékában: Megnevezés
2005. éves nyitó Állampapírok 80,5 Kötvények 0,8 Jelzáloglevelek 7,2 Befektetési jegyek 6,1 Részvények 5,5 Befektetett pü-i eszközök 68,5 Forgóeszk.köz.kim.érpap 31,5 Mindösszesen 100,0
I. negyedév 84,7 0,9 6,9 5,4 2,2 66,3 33,7 100,0
II. negyedév 84,5 0,5 7,5 5,1 2,4 57,7 42,3 100,0
III. negyedév 83,5 0,5 7,4 6,2 2,3 55,8 44,2 100,0
IV. negyedév 82,0 0,5 7,6 7,5 2,5 57,5 42,5 100,0
13.2. A pénztári vagyon piaci értékének, nyilvántartási értékének, értékelési különbözetének alakulása A Pénztár befektetett vagyona nyilvántartási és piaci értékének, ill. az értékelési különbözetének alakulását az alábbi táblázat mutatja be (e Ft-ban): Megnevezés Bef. pü-i eszközök nyilvántartási értéke Forgóeszk.köz.nyilv. értékpapírok nyilv.ért. Pénzeszközök nyilv.ért. Vagyonkezel vel sz ill osztalék m. követelések Nyilv. érték összesen Piaci érték összesen Bef. pü-i eszközök. értékelési különbözete Forgóeszk.köz.nyilv. értékpapírok ért.kül. Pénzeszközök ért.kül. Határid s ügyletek értékelési különbözete Értékelési különbözet összesen
2005. éves I. nyitó negyedév 5.731.308 5.782.928
II. negyedév 5.401.920
III. negyedév 5.311.828
IV. negyedév 5.663.543
2.640.477 2.940.859
3.958.977
4.211.241
4.182.627
14.613 -172.164
16.443 14.489
463.975 372
65.559 -1.800
7.244 41.865
8.435.544 8.772.896 8.996.604 9.415.469 344.530 454.040
9.203.346 9.554.001 10.310.517 9.957.719 10.472.184 10.969.405 498.323 562.604 389.747
220.894
187.602
256.041
355.570
268.962
1.393 -5.757
931 0
9 0
9 0
179 0
561.060
642.573
754.373
918.183
658.888
A pénztár befektetett vagyona a tárgyévben mind nyilvántartási, mind pedig piaci értéken folyamatosan növekedett. Összességében a beszámolási id szakban a Pénztár befektetett vagyonának piaci értéke 8.996.604 eFt-ról 10.969.405 eFt-ra n tt, ami 1.972.801 eFt-os növekedés.
17
Az értékelési különbözet állománya az év elején meglév 561.060 eFt-ról év végére 658.888 eFt-ra növekedett. Az értékelési különbözet 658.888 eFt záróértéke a következ részekb l tev dik össze: Részvények értékelési különbözete: Befektetési jegyek értékelési különbözete: Állampapírok értékelési különbözete: Kötvények értékelési különbözete: Jelzáloglevelek értékelési különbözete: Pénzeszközök értékelési különbözete:
96.570 eFt 93.540 eFt 424.413 eFt 2.796 eFt 41.390 eFt 179 eFt
A teljes értékelési különbözet állományváltozásának bemutatása Megnevezés
Részesedések Értékpapírok Pénzeszközök
Nyitó Növekedés Csökkenés Záró
158.260 205.646 173.796 190.110
407.164 940.563 879.128 468.599
1.393 1.128 2.342 179
Határid s ügyletek -5.757 7.677 1.920 0
13.3. A Pénztár nettó eszközértéke 2005. december 31-én Sorszám
Értékelés alapja
(a)
(b) Pénztár egésze -befektetett pü-i eszközök -értékpapírok és határid s ügyletek -pénzeszközök -be nem fektetett, vagyonkezel knél lév vagyon, osztalékkövetelés Kötelezettségek Pénztár eszközeinek nettó értéke
01.
02. 03.
Nyilvántartási érték (c) 10.310.517 5.663.543 4.182.627 463.975 372 27.078 10.283.439
eFt-ban Összesen 561.060 1.155.014 1.057.186 658.888
ezer forintban Piaci érték (e) 10.969.405 6.053.290 4.451.589 464.154 372 27.078 10.942.327
13.4. Az eszközök értékváltozása a pénztár egységnyi nettó eszközértékére vetítve Az egységnyi nettó eszközérték meghatározása: Egységnyi nettó eszközérték= (10.942.327)/(10.283.439)=1,0640727 13.5. A hozamráta alakulása A pénzügyileg realizált összes bevétel és a pénzügyileg teljesített összes kiadás alapján számított éves hozamráta (a negyedéves hozamokból láncszorzattal számítva): Értékelés alapja A pénztár egésze Fedezeti tartalék
Hozamráta Nettó Bruttó 9,93% 10,26% 9,97% 10,30%
18
A vagyonkezel k kezelésében lév , befektetett pénztári vagyon éves bruttó hozama és referenciahozama vagyonkezel nként (a negyedéves hozamokból láncszorzattal számítva): Bruttó hozam Erste Bank Alapkezel Rt.: 9,26% Ebb l fedezeti portfolió: 9,33% Ebb l m ködési portfolió: 7,95% Ebb l likviditási portfolió: 7,24% CA IB Alapkezel Rt.: 10,31% ConCorde Alapkezel Rt.: 11,17% Saját vagyonkezelés (bef.jegyek és lekötött betétek): 9,09% Saját vagyonkezelés:(lekötetlen pénzforgalmi szlak) 6,31% 10,26%
Összesen:
Referencia hozam 9,54% 8,59% 8,53% 10,23% 11,89% 8,75% 11,13%
A Pénztár egészére vonatkozó éves nettó hozamráták és az éves átlagos inflációs ráták a vagyonkezelés kezdetét l évenként (az éves hozam a negyedéves hozamokból láncszorzattal számítva): nettó hozam infláció 1997: 1998: 1999: 2000: 2001: 2002: 2003: 2004: 2005:
31,49% 19,11% 19,26% 4,09% 9,44% 9,17% 3,30% 14,33% 9,93%
18,4% 14,3% 10,0% 9,8% 9,2% 5,3% 4,7% 6,8% 3,6%
13.6 A befektetési tevékenység értékelése A pénztári befektetések 2005. évi hozamát meghatározó gazdasági és t kepiaci körülmények 13.6.1. A gazdasági növekedés, egyensúlyi mutatók, infláció 2005-ben a magyar gazdaság stabil növekedést mutatott, a GDP b vülése összességében 4% körül alakult. A dinamikus gazdasági növekedést leginkább az állami autópálya építések és az exportra termel ágazatok tevékenysége kapcsán az ipar, ezen belül az épít ipar biztosította, a szolgáltatások közül pedig a pénzügyi tevékenység, a szállítás, szálláshely szolgáltatás és vendéglátás teljesítménynövekedése húzta. Élénkült a lakossági fogyasztás is, ami a reáljövedelmek b vüléséb l és a devizahitelek töretlen népszer ségéb l fakadt. A gazdaság egyensúlyi helyzetében ugyanakkor nem következett be lényeges javulás. A külkereskedelmi mérleg (export – import) kifejezetten kedvez egyenlege ellenére továbbra is magas, a GDP 8-9%-a körüli a folyó fizetési mérleg hiánya, amiért a jövedelmek mérlegsor romló egyenlege hibáztatható. Itt jelenik meg ugyanis a külföldiek magyarországi befektetéseihez kapcsolódó számottev jövedelem-kiáramlás (kamat, profit). A magyar lakosság, a vállalatok és az állam is többet fogyaszt, mint amit megtakarít, így a különbözetet a külföldi befektet k finanszírozzák, ami a jöv re nézve is egyre nagyobb kockázatot jelent.
19
Az év legtöbb problémát és vitát kiváltó gazdasági adata az államháztartási hiány volt. Már januártól kezdve a deficit hónapról hónapra meghaladta az el zetesen tervezett mértéket. Az Európai Unió által elfogadott ESA95 eredményszemlélet kimutatás szerint a 2005. évi hiány meghaladta a GDP 7%-át, ami még az átmenetileg megengedett magán nyugdíjpénztári korrekcióval is magasabb 6%-nál. Az Euró-zónához való csatlakozás kritériuma, hogy az államháztartási hiány ne haladja meg a GDP 3%-át, amit a 2010-es euró bevezetéshez 2007ben teljesíteni kell az országnak. A 2005-ben megvalósult és a 2006-ban várható költekezés azonban várhatóan nem teszi lehet vé a kritérium teljesülését 2007-re. Az áremelkedés üteme az egyetlen javulást mutató terület azok között, amelyeket az Európai Unióhoz tartó konvergencia során kiemelten figyelünk. A 2004. vége óta tartó olajár emelkedés ellenére az infláció a 2004. decemberi 5,5%-os szintr l 2005. decemberére 3,3%-ra csökkent, így a jegybank által megcélzott 3%-5% közötti sáv alsó feléhez közelített. A mutató kedvez alakulásnak oka, hogy az egyre liberalizáltabb világkereskedelembe bekapcsolódó Magyarország is élvezi a versenyz szektorokban tapasztalható bércsökkenést és termelékenység növekedést. 13.6.2. Az állampapír piaci hozamok alakulása 2005-ben Felemás év volt 2005. a magyar államkötvények számára. Nyár végéig tartott a hozamcsökkenés, ami az árfolyamok gyors emelkedését eredményezte. Ennek els dleges oka a feltörekv piacok kedvez befektet i megítélése és a globális likviditás b ség volt, ami komoly kötvényvásárlásokra ösztönözte a külföldi befektet ket. Szeptembert l azonban az államháztartási és folyó fizetési mérleg hiány, ebb l adódóan az euró bevezetés csúszása került ismét a befektet i figyelem középpontjába, emiatt a hozamok emelkedtek, a hosszabb futamidej kötvénybefektetések leértékel dtek és a forint gyengült. A negatív hozamú negyedik negyedév ellenére az év egészét tekintve az állampapír piaci hozamok csökkentek, az árfolyamok emelkedtek, az éves átlagos infláció mértékét (3,6%) jóval meghaladó hozamot biztosítva. A magyar államkötvények éves átlagos teljesítménye 8,75% volt, ezen belül az egy évnél rövidebb futamidej papíroké 8,3%, az éven túliaké 8,76% volt. 13.6.3. A hazai és nemzetközi részvénypiacok elmúlt évi teljesítménye 2005. újra magas hozammal jutalmazta a hazai részvénypiac befektet it. A magyar t zsdei részvények árfolyam emelkedését továbbra is két tényez befolyásolta: egyrészt az EU csatlakozás óta tapasztalható fokozottabb befektet i érdekl dés, másrészt a legfontosabb t zsdei vállalatok gyors profitnövekedése. A BUX index közel 41%-kal értékel dött fel, amiben kiemelked szerepe volt a MOL részvénynek és a gyógyszerpapíroknak. Az olajrészvény mintegy 65%-kal zárt magasabban a 2004. december végi áránál, míg a Richter tulajdonosai 72%-os, az Egis befektet i 106%-os hozammal büszkélkedhettek. A MOL árfolyam emelkedésében számos kedvez körülmény játszott szerepet, így például a gázüzletág várható értékesítése, a tartósan magas olajár és széles finomítói marginok, valamint a széls séges amerikai id járás. A gyógyszercégek esetében az orosz támogatási rendszer adott lendületet a felívelésnek, amit aztán az év második felében az er söd dollár is támogatott. Az Egis esetében további áremel tényez ként hatott az új termékbevezetések okozta kiugró EPS növekedés. 20
A magyar részvénypiachoz hasonlóan Közép-Kelet-Európa többi börzéje is felülteljesítette a fejlett országok részvénypiacait. Kiemelked , 40% feletti volt a japán t zsde teljesítménye, ahol a gazdasági reformintézkedések hatására megn tt a befektet i bizalom és f ként a második félévben jelent s mérték t ke áramlott a piacra. Az európai és amerikai részvényekkel 2005-ben a hazai részvények hozamánál alacsonyabb, a magyar államkötvények hozamánál viszont magasabb eredményt lehetett elérni. Ez az európai részvények esetében a t zsdei cégek árfolyam emelkedésének volt köszönhet , mivel a forint/euró árfolyam nem változott lényegesen. Az amerikai t zsdei árak ugyan nem emelkedtek számottev en, viszont az amerikai dollár euróval és forinttal szembeni felértékel dése jelent s hozamot biztosított ezeknek a befektetéseknek is. 13.6.4. A pénztári befektetések hozama és a vagyonkezel k teljesítménye A 2005. évi befektetési politika kialakításakor a BUX index 2004. évi 57%-os emelkedését és a hazai makrogazdasági mutatókat figyelembe véve a pénztár a hazai részvények 7 %-os részarányának szinten tartását látta célszer nek a pénztári portfolióban. Nem mutatkoztak kedvez kilátások a nemzetközi részvénybefektetések terén: a világgazdasági fellendülésben el re jelzett trendforduló, a vállalatok jövedelmez ségének csökken ütem emelkedése az USA-ban, Japánban és az Euró - zónában, valamint az amerikai jegybank által el irányzott monetáris szigorítás voltak azok a körülmények, amelyek alapján a 2005-ben 1%-os nemzetközi részvénysúlyt célzott meg a pénztár. A 2005. évi t kepiaci folyamatok mozgatórugóját azonban nem az el re jelzett gazdasági fundamentumok jelentették, hanem sokkal inkább a külföldi befektet k likviditás b sége, amelynek hatására 2005-ben folyamatosan áramlott a t ke a feltörekv piacokon is aktív befektetési alapokba, illetve a magasabb kötvényhozamú piacokra, figyelmen kívül hagyva az országok gazdasági mutatószámait. A vezet gazdaságok viszonylagosan alacsony kötvénypiaci hozamszintje miatt el térbe kerültek a részvény befektetések, ezek kapcsán pedig szintén fontosabbak voltak az elérhet hozamok, háttérbe szorítva a felvállalt kockázatokat. A t keáramlás irányában a negyedik negyedévében történt fordulat, amikor is az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betölt FED két alkalommal, 4,25%-ra emelte irányadó kamatát és 2,5 év változatlanság után az Európai Központi Bank is kamatemelésre szánta el magát. Mindezek hatására a közepes futamidej eurókötvények hozama emelkedésnek indult, ami csökkentette a magyar és más feltörekv piaci befektetések hozamel nyét és vonzerejét. A befektet k elkezdtek szelektálni a feltörekv piacok között, el nyben részesítve a jobb gazdasági helyzetben lév ket, alulsúlyozva a nagy makrogazdasági egyensúlytalanságokkal jellemezhet ket. Ebben a helyzetben különösen kedvez tlenül érintette Magyarországot az Eurostat autópálya kiadásokkal kapcsolatos állásfoglalása, a 2006-os költségvetési tervszámok megjelenése és a magyar államadósság Fitch Ratings hitelmin sít intézet általi lemin sítése. Az év elejét l szeptemberig szinte folyamatosan növekv hazai részvényárak mellett a vagyonkezel k az árfolyamnyereséget realizálva átlagosan 3% körülire, azaz a megcélzott részvényarány felét sem elér mérték re csökkentették a hazai részvényarányt. A nemzetközi részvények aránya az els félévben 1% körül mozgott, majd augusztustól a hazai piacok trendfordulójával párhuzamosan emelkedett a benchmarksúlyt meghaladva 2-3% közé. A pénztári befektetések 2005. évi hozam alakulását tehát alapvet en a hazai állampapírpiacon elérhet , az éves átlagos infláció mértékét jelent sen meghaladó, 8-9% körüli hozam határozta meg, amit a hazai és nemzetközi részvények magasabb teljesítménye a részvény eszközcsoport 5% körüli részaránya következtében csak kismértékben tudott tovább javítani. 21
A pénztár összes eszközeinek 2005. évi bruttó hozamrátája 10,26%, nettó hozamrátája 9,93% lett. Ezzel a pénztári befektetések eredménye a 2005. évi pénzügyi tervben szerepl 7%-os hozam célkit zést elérte, illetve meghaladta. A Pénztár teljes értékpapír portfoliójának teljesítmény mérésére kit zött benchmarkban 2005ben 92% súllyal szerepelt a MAX Composite index teljesítménye a kötvény típusú befektetések lejárati struktúrájához igazodva, továbbá 7%-os részarányt képviselt a BUX index, 1%-os arányt pedig az MSCI World index hozama, összhangban a 2005. évi befektetési politikában megcélzott 8% körüli fedezetlen részvényaránnyal, azon belül is a hazai és külföldi részvény befektetések összetételével. A pénztári befektetések benchmarkjának éves hozama 2005-ben 11,13 % lett. A pénztár befektetéseinek 2005. évi hozama az alábbi vagyonkezel i részteljesítményekb l tev dik össze. Az ERSTE Bank Alapkezel Rt. kezelésében lév portfoliók közül a fedezeti portfolió teljesítményét továbbra is a kötvény befektetések határozták meg, amit a vagyonkezel 2005ben maximum 5% erejéig hazai részvény befektetésekkel is kiegészíthetett. Az év els nyolc hónapjában a makrogazdasági adatok alapján nem indokolható állampapír piaci hozamcsökkenést óvatosan kezelve a vagyonkezel a kötvény részportfolió átlagos hátralév futamidejét 3 év alá csökkentette, majd a negyedik negyedévben 3,5 év körülire emelte. Az els három negyedévben a hosszabb, a negyedik negyedévben pedig a rövidebb futamidej kötvények teljesítménye volt jobb, így az ezzel ellentétes taktikai lépések hatására a kötvény részportfolió a benchmark hozama alatt teljesített. A vagyonkezel MOL, OTP, Magyar Telekom, Richter és Borsodchem részvényekb l alakította ki a részvény részportfoliót, a benchmarkban szerepl BUX index súlynak (2,5%) megfelel részarányt tartva. A vagyonkezel a részvény részportfolióban is óvatos befektetési stratégiára törekedett, így nem használta ki az 5%-os részvényarány lehet séget. Az Erste fedezeti portfolió 2005. évi hozama 9,33 %, kismértékben elmaradva a referencia index hozamától. A m ködési és a likviditási portfolió esetében a Pénztár 2005-re 50% RMAX és 50% MAX index összetételt írt el referenciaként. A vagyonkezel a benchmarknak megfelel en alakította ki a portfoliókban szerepl diszkontkincstárjegyek és államkötvények átlagos futamidejét, azonban az egyedi értékpapír kiválasztás alapján a portfoliók éves hozama ebben az évben a referencia indexek hozam alatt maradt. A CA-IB Alapkezel Rt. a 2005. évi vagyonkezelési irányelvekben rögzített 3 – 3%-os hazai és nemzetközi részvényarányt felülsúlyozta, ami pozitív irányban befolyásolta a portfolió benchmarkhoz képesti teljesítményét. A hazai részvény befektetéseknél az egyedi részvény kiválasztásnak köszönhet en a BUX indexnél magasabb hozamot sikerült elérni. A külföldi részvény befektetések amerikai, nyugat- és közép- európai részvényeket tartalmazó befektetési alapokon keresztül valósultak meg, amelyek teljesítménye kismértékben elmaradt az MSCI World index hozamától. A hazai kötvény eszközcsoport szintén a benchmark hozama alatt teljesített. A vagyonkezel a MAX Composite indexéhez képest rövidebb átlagos futamid t alakított ki a kötvény részportfolióban, ugyanis fundamentális makrogazdasági elemzése alapján a hozamok emelkedését valószín sítette. A rövidebb futamid szerkezettel az augusztusig végbement hozamcsökkenés árfolyam növel hatását így ez a részportfolió nem tudta teljes egészében kihasználni. A szeptemberi trendfordulót követ en azonban a rövidebb átlagidej kötvényportfolió a korábbi hátrányát fokozatosan csökkentette. 22
A CA fedezeti portfolió éves hozama összességében 10,31%, ami 8 bázisponttal haladja meg a referencia hozamot. A Concorde Alapkezel Rt. portfoliója az el z ekt l eltér en nem benchmark követ , hanem abszolút hozam elérésére törekv . Ez azt jelenti, hogy a portfoliónak a piaci ingadozásoktól kevésbé függ , hosszú távon jónak mondható hozamot kell elérni, ebb l adódóan a vagyonkezel óvatosan kezeli a kockázatokat, kedvez piaci hangulat esetén sem emeli jelent sen a portfolió kockázati szintjét és a befektetési eszközök széles skáláját alkalmazza. Az év elején az emelked t zsdei árfolyamokon a vagyonkezel eladta a fedezett részvényeket és lezárta az összes határid s részvénypozíciót, újak megnyitására pedig a kés bbiekben már nem került sor. A kockázati részvény részarány az els félévben 4% körül mozgott, majd a második félévben nemzetközi részvény alap vásárlással 7-8% közé emelkedett. A portfolióban megjelentek külföldi hitelviszonyt megtestesít értékpapírok is: német és amerikai államkötvények. 2005-ben is a Concorde portfolió érte el a legmagasabb, 11,17%-os hozamot, a relatív teljesítmény azonban a benchmarkként kit zött 90% MAX Composite – 10% BUX index összetétel hozama alatt maradt. A saját vagyonkezelésben lév ingatlan befektetési jegy portfoliót az els félévben csupán 28 millió forint értékben b vítettük. Május hónaptól újabb befektetésre már nem is került sor, tekintettel arra, hogy a hazai ingatlan alapokban a beáramló nagy mennyiség t ke hatására az ingatlan kitettség jelent sen lecsökkent, így az ingatlan alapok pénzpiaci alap jelleget kezdtek ölteni, ami a fokozatos hozamcsökkenésben nyilvánult meg. A német ingatlan alap jegyeibe fektet Credit Suisse ingatlan befektetési alapnál ez a probléma nem jelentkezett, viszont itt a csökken hazai kamatszint miatt realizálható hozamkülönbözet mérsékl dött. A saját vagyonkezelés keretében az év végén a pénztári szabad forrásokból lekötött betét befektetésekre is sor került, a 2006-tól bevont új vagyonkezel részére induló forrás biztosítása céljából. A saját portfolió 2005. évi hozama 9,09%, ami meghaladja a benchmarkként kit zött MAX Composite index teljesítményét. Az elmúlt öt évre visszatekintve, a pénztári befektetések nettó átlaghozam a 2001. – 2005. közötti id szakban – a 2006. január 1-jén életbe lépett jogszabályi el írás szerint számítva – 9,10% volt, ami az 5,22%-os átlagos inflációs rátához viszonyítva 3,88% reálhozamot biztosított a pénztártagok részére. A vagyonkezel k által negyedévenként elért (lineáris) bruttó hozamokat és azokból a jogszabályi el írás szerint láncszorzattal számított éves hozamot, valamint a portfoliók referencia hozamát a csatolt táblázat (5. sz. melléklet) tartalmazza.
14. A m ködést jellemz mutatók 14.1. A várakozási id figyelembe vételével megállapított kifizetési jogosultság 2005. december 31.-én 16.396 f azon pénztártagok száma ( összesített tárgyév végi egyenlegük 6.913.005 eFt ), akik a várakozási id figyelembevételével jogosultak, vagy egy éven belül jogosulttá válnak kifizetésre. A 6.913.005 eFt év végi egyenleg jogcímenkénti megoszlása: t ke: 4.617.745 eFt hozam: 1.853.186 eFt értékelési különbözet: 442.074 eFt. 23
14.2. Gazdálkodást jellemz mutatók: Mutatószám megnevezése Fedezeti tartalék tagdíjbevétele / Fedezeti tartalék összes bevétele Fedezeti tartalék bef. hozam és kamatbevételei / Fedezeti tartalék összes bevétele M ködési tartalék tagdíj bevétele / M ködési tartalék összes bevétele M ködési tartalék bef. hozam és kamatbevételei / M ködési tartalék összes bevétele Likviditási tartalék tagdíj bevétele / Likviditási tartalék összes bevétele Likviditási tartalék bef. hozam és kamatbevételei / Likviditási tartalék összes bevétele Bér és személyi jelleg kiadások / M ködéssel kapcsolatos ráfordítások Igénybe vett szolgáltatások kiadásai / M ködéssel kapcsolatos ráfordítások Befektetéssel kapcsolatos ráfordítások / M ködéssel kapcsolatos ráfordítások Értékelési különbözetre képzett likviditási céltartalék / Likviditási céltartalék záró állománya Egyéb likviditási célra képzett céltartalék / Likviditási céltartalék záró állománya Azonosítatlan befiz. bef. hozamára képz. céltartalék / Likviditási céltartalék záró állománya * negatív érték miatt nem értelmezhet
2004. év 46,63%
2005. év 57,96%
49,68%
36,98%
81,27%
85,40%
14,99%
9,74%
59,80%
69,56%
39,55%
28,93%
51,34%
51,52%
39,39%
35,95%
46,82%
95,79%
2,71%
-0,50%*
24,66%
22,05%
0,00%
0,32%
14.3. A pénztár által szükségesnek ítélt további mutatószámok Éves átlagos taglétszám: Egyéni számlák állományának átlagos értéke*: Járadékos számlák állományának átlagos értéke*: Igénybe vett szolgáltatások értéke egyösszeg szolgáltatás járadék szolgáltatás** Egy f re jutó átlagos havi befizetés értéke***:
33.390 f 317.256 Ft/f 323.881 Ft/f 562.042 Ft/f 11.566 Ft/f /hó 4.244 Ft
* egyenleggel rendelkez tagokra vetítve ** 12 oldalon lév járadékos tagokra vonatkozó táblázatból (év közbeni kifizetés 1 hóra számított értéke / [év végi + év eleji taglétszám átlaga}) *** éves átlagos taglétszámra vetítve Budapest, 2006. április 26.
..................................................... aláírás
24
