A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? Turcsányi Béla Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és Specziár András MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Szarvas, 2013. május 23.
Magyarország első számú gazdasági és horgász hala a ponty, természetes vízinkbe évi 4-5000 tonna mennyiségbe telepítjük és a kifogott halak tömegének is mintegy fele ponty. 10000
6000 4000 2000
ponty
2009
2007
2005
2003
2001
1999
1997
1995
1993
0 1991
fogás (tonna)
8000
A ponty telepítése a Balatonba az 1920-as években vált általánossá, a kihelyezett mennyiség azóta erőteljesen növekedett, ma már 250-350 tonna két-háromnyarast telepítünk. A Balaton halgazdálkodásában jelentős részt képvisel a pontytelepítés költsége, ezért nagyon fontos, hogy lehetőség szerint a legjobban hasznosuljon a Balaton és a horgászok felé.
350 300 250 200 150 100 50 0 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008
telepítés (tonna)
400
Hogyan növelhető a telepítések hatékonysága, és egyáltalán, mi történik a kihelyezett hallal? Haljelöléses vizsgálatok a Balatonon -Lukács (1937)1928-1936 között 19 alkalommal összesen 1042 egyedet jelöltek -1996-ban 1000 db, átl. 860 g tömegű ponty került kihelyezésre Fonyódnál (Tölg és mtársai 1997). -2003-2009 folyamán 12 alkalommal, összesen 3228 db, 71-2200 g tömegű ponty került jelölésre (Turcsányi és Specziár 2006, 2009, Specziár 2010). Tanulságok: -A haljelöléses vizsgálatok a Balatonban az intenzív horgászatnak köszönhetően jelentős mennyiségű, költséghatékony és jól hasznosítható adatot szolgáltatnak a telepített halak sorsáról. -Telepítésenként nagyon eltérő a visszafogási ráta és halak elterjedése; -A kihelyezési tömeggel jelentősen nő a visszafogási esély 500-600 g-os méretig; -A kihelyezett pontyok növekedése a tógazdasági értékekkel vetekszik.
A balatoni pontytelepítések hatékonyságának fejlesztési lehetőségei: a telepítés idejének, helyének és a telepített halak méretének hatása a visszafogásokra.
Nyitott kérdések: A telepítés mely paraméterei a legfontosabbak? Tulajdonképpen, akkor mikor, hol, hogyan és mekkorát is érdemes kihelyezni?
A jelölés FloyTag típusú fonaljellel történt, amely tartalmazta az adott hal egyedi azonosítóját és az MTA BLKI nevét és címét. A jelölt halat kifogó horgászok jutalmat kaptak. A vizsgálat kérdései: -Vajon a tógazdaságban nevelt és késő ősszel kihelyezett pontyok sikeresen áttelelnek-e a Balatonban, vagy a tavaszi és nyári telepítések sokkal hatékonyabbak? -Vajon a visszafogási ráta különbözik-e a kihelyezés helyétől, módjától és a halak méretétől? -Miként oszlanak el a visszafogások térben és időben a kihelyezési stratégiától függően? -Vajon a nyíltvízre kihelyezett halak visszafogása időben jobban elhúzódó-e és a halak térben jobban eloszlanak-e, mint a partról kihelyezettek? -Milyen a kihelyezett halak növekedése?
2010-ben, szimmetrikus kísérleti elrendezésben (3 évszak × 3 terület × 2 módszer × 2 méretcsoport – 36 tesztelt telepítési stratégia) 4500 jelölt ponty került kihelyezésre. Kihelyezés No. Időpont 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
Visszafogás Terület Módszer Nr Mérettartomány N730 nap (g) (2013.03.31-ig) 2010.03.30 Keszthely parti 250 243-710 38 -31. Keszthely nyíltvízi 250 225-625 42 (43) Szemes parti 250 274-781 43 Szemes nyíltvízi 250 236-831 43 Siófok parti 250 234-769 30 Siófok nyíltvízi 250 240-968 54 (55) 2010.07.12 Keszthely parti 250 300-897 67 (69) -13. Keszthely nyíltvízi 250 187-1025 61 (65) Szemes parti 250 300-960 65 Szemes nyíltvízi 250 193-890 43 Siófok parti 250 350-922 80 Siófok nyíltvízi 250 385-1015 74 2010.11.23. Keszthely parti 250 174-764 23 Keszthely nyíltvízi 250 158-825 31 Szemes parti 250 222-1110 31 2010.12.07. Szemes nyíltvízi 250 172-1435 22 Siófok parti 250 160-698 27 Siófok nyíltvízi 250 179-1020 13 Összesen 4500 787 (795)
% 15.2 16.8 (17.2) 17.2 17.2 12.0 21.6 (22.0) 26.8 (27.6) 24.4 (26.0) 26.0 17.2 32.0 29.6 9.2 12.4 12.4 8.8 10.8 5.2 17.5 (17.7)
Természetes vízbe telepített jelölt hal sorsa
• • • • • •
Elveszti a jelet Elpusztul sérülésben, betegségben Ragadozó elfogyasztja Zsákmányul esik és nem jelentik be a fogást Szabadon él (horgászatra érzéketlen állomány) Zsákmányul esik és bejelentik a fogás
Eredmények – visszafogási gyakoriság
visszafogás (%)
30
c
25 20
b
15
a
10 0 tavasz
nyár
ősz
25
visszafogás (%)
20
a
ab
b a
15 10 5 0 Keszthely
Szemes
Siófok
b
15 10 5 0 <500 g
5
20
25
visszafogás (%)
730 napon belül 787, 2013.03.31-ig 795 db visszaérkezett jel.
>500 g
d.f. F P Tukey HDS (P<0.05) Évszak 2 409.5 <0.001 nyár > tavasz > ősz Terület 2 13.6 0.016 Siófok > Szemes Módszer 1 0.6 0.483 Testtömeg 1 32.6 0.005 nagy > kicsi hal Évszak × terület 4 16.7 0.009 Évszak × módszer 2 24.6 0.006 Terület × módszer 2 13.0 0.018 Évszak × testtömeg 2 1.3 0.372 Terület × testtömeg 2 17.3 0.011 Módszer × testtömeg 1 7.2 0.055 Évszak × terület × módszer 4 19.2 0.007 Évszak × terület × testtömeg 4 11.7 0.018 Évszak × módszer × testtömeg 2 5.1 0.080 Terület × módszer × testtömeg 2 21.8 0.007 Hiba 4
100 2010 80 a) 60 40 20 0 100 1 4 7 10 80 b) 60 40 20 0 100 1 4 7 10 80 c) 60 40 20 0 32 1 4 7 10 24
d)
2011
2012
-A visszafogható állományrész 89%-át 365 napon belül kifogják. - 8 oC alatt visszafogás nagyon ritka, aktivitási küszöb érték.
1
4
7
10
1
4
7
10
1
4
7
10
1
4
7
10
- Szabadon töltött idő és a telepítési stratégia: Ősz>tavasz>nyár (ANOVA, F2,751=64.7, P<0.001; Tukey HDS, P<0.05). Míg, a kihelyezés helye (F2,751=1.1, P=0.333), módja (F1,751=0.1, P=0.716) és a hal mérete F1,751=0.8, P=0.383) ezen mutatót nem befolyásolta. 100
1
4
7
10
1
4
7
10
16 8
visszafogás (%)
T ( oC)
visszafogott halak száma
A visszafogások időbeni eloszlása a telepítés idejének függvényében.
80 60 40 20 0
0 1
4
7
10
1
4
7
10
hónap
1
4
7
10
első év
második év harmadik év
Fogott halak száma (db)
100 80 60 40 20 0 1
3
5
7
9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29
Víz hőmérséklet (oC)
Legtöbb fogás 16-25 oC tartományban. 8 oC alatt elvétve.
A Balatonba kihelyezett pontyok eltávolodása a telepítés helyétől a szabadon töltött idő függvényében.
Telepítés és visszafogás távolsága (km)
A visszafogás és a kihelyezés távolsága a telepítési paraméterek függvényében: - Ősz>tavasz>nyár (ANOVA, F2,744=38.8, P<0.001; Tukey HDS, P<0.05) - Szemes>Siófok, Keszthely (F2,744=18.4, P<0.001; Tukey HDS, P<0.05) - Módszer (F1,744=0.8, P=0.366). és halméret (F1,744=0.4, P=0.513) hatása nem volt szignifikáns. - Ugyanakkor, a nyáron nyíltvízre kihelyezett halak kissé jobban eltávolodtak, mint a partról telepített halak (F2,744=5.0, P=0.007; Tukey HDS, P<0.05). 80 70 60
Gyors vándorlók
50 40 30 20 10
Tartósan helyben maradók
0 0
200
400
600
800
Szabadon töltött napok száma
1000
Telepítési hely: ○ Keszthely ● Szemes (>40 km nem lehetséges) ∆ Siófok
Telepítés: nyár, Keszthely, partról Visszajelzési arány: 67/250
Telepítés: nyár, Siófok, partról Visszajelzési arány: 80/250
Telepítés: ősz, Szemes, partról Visszajelzési arány: 31/250
A pontyfogások térbeli kiterjedése a telepítési stratégia függvényében. A pontyok szétterjedését a ponty fogások telepítés helyétől mért távolsága szerinti első 50, 75 és 90%-a által lefedett partszakasz hossz alapján jellemeztük. *-gal jelzett esetekben a déli és az északi parton mért visszafogási gyakoriság különbözött (khi-négyzet próba).
160 északi part (108 km) 140 120 120 * * * * 100 100 80 60 40 20 0 -20 20 -40 40 -60 60 -80 80 -100 * * * 100 -120 déli part (88 km) -140
Lefedett parszakasz (km)
50% 75% 90% A telepítési stratégia hatása: - Főként a kihelyezés ideje és helye befolyásolta - Legnagyobb szétterjedés ősszel és szemesi kihelyezésnél, legkisebb pedig nyári és keszthelyi kihelyezésnél. (Részletes statisztikát
K-parti K-nyílt Sz-parti Sz-nyílt S-parti S-nyílt K-parti K-nyílt Sz-parti Sz-nyílt S-parti S-nyílt K-parti K-nyílt Sz-parti Sz-nyílt S-parti S-nyílt
a tömörség kedvéért elhagytuk)
Tavasz
Nyár
Ősz
-A déli és az északi parton visszafogott halak száma legtöbbször nem különbözött (őszi telepítésnél soha), 4 esetben az északi és 3 esetben viszont a déli parton fogtak több halat.
A Balatonba kihelyezett, jellemzően 200-300 mm testhosszúságú halak testtömeg gyarapodása a hőösszeg függvényében. ~365
Tömeggyarapodás (g)
6000
~730
~1095 nap
5000 4000 3000 2000 1000
y = 0.703x + 107 R2 = 0.640
0 0
2000
4000
6000
Hőösszeg 8 oC felett
8000
600
1. év
2. év
3. év
500 400 L (mm)
A Balatonba kihelyezett és horgászok által visszafogott pontyok átlagos testhossz (L) és tömeg (M) szerinti növekedése a kihelyezési testhossz (L=200 mm és L=300 mm) függvényében.
300 200 100
A növekedés becslése a Bertalanffy féle egyenletre épülő, GROTAG növekedési modell (Francis 1988), hőösszeggel kifejezett szezonalitást magába foglaló módosított változata alapján.
200 mm 300 mm
0 01 04 07 10 01 04 07 10 01 04 07 10 01 04 4500 4000
1. év
2. év
3. év
3500
M (g)
3000 2500 2000 1500 1000 200 mm 300 mm
500 0
01 04 07 10 01 04 07 10 01 04 07 10 01 04
Idő
Következtetések Jelen vizsgálat eredményei jelentős segítséget nyújtanak annak tervezéséhez, hogyan osszuk el térben és időben az éves telepítési előirányzatot. - A kihelyezett pontyok visszafogható részének 89%-a egy éven belül zsákmányul esik! -Nyáron mindenképpen javasolt a tó partvonala mentén számos, kevésbé horgászott helyen elosztani a telepítést. – Nyári telepítés kockázata a magas vízhőmérséklet, időjárásra figyelni kell. - Kora tavasszal ellenben lehet a szállítási költségekre optimalizáltan, medencénként egyegy helyen telepíteni. - Az őszi telepítéseket azonban, ha lehet kerülni kell, a halak biztonságos átteleltetésének lehetőségeit célszerűbb inkább fejleszteni. - A drágább nyíltvízi telepítés legfeljebb nyáron térülhet meg, amikor így kissé jobban szét vándorolnak a halak a visszafogás előtt. - A keszthelyi medencéből a halak kevésbé vándorolnak el, így, figyelembe véve e terület kis részarányát is a tó egészét illetően, kisebb mennyiségű kihelyezések javallottak, míg a Siófoki és Szemesi medence nagyobb arányban kell részesüljön a kvótából. - Az előző vizsgálatokkal összhangban, az 500-600 g átlagtömegnél kihelyezett halak megtérülése optimálisnak tűnik. Az ennél kisebb halak kihelyezése a tapasztalatok alapján már komoly eseti rizikót jelent.
Továbbra is nyitott kérdések: -Mekkora a tényleges visszafogás, azaz milyen a jelvesztési és visszajelzési arány? -Mekkora a tóban tartósan visszamaradó, horgászatra érzéketlen állomány rész? -Hogyan változik a visszafogás különböző genetikai vonalak esetében, pl. tisztán vad típus? -Lehet-e növelni a visszafogásig eltelt időt, azaz a tömeg gyarapodást, a visszafogási ráta jelentős csökkenése nélkül?
Köszönöm figyelmüket.
